EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
A tisztességtelen kereskedelmi gya Gyakorlatokról szóló irányelv
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartás leküzdését szolgáló új jogszabályok
A tisztességtelen kereskedelmi Gyakorlatokról szóló irányelv
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartás leküzdését szolgáló új jogszabályok
A „Europe Direct” szolgáltatása segít Önnek választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*)
00 800 6 7 8 9 10 11 *Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00800-as számokhoz vagy számláznak érte.
Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az Interneten. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Rendszerező adatok a kiadvány végén találhatók. Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006 ISBN 92-79-02672-0 © Európai Közösségek, 2006 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrást feltüntetik. Printed in Belgium FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA
5
Tartalomjegyzék Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 1. Ideje, hogy egyértelművé tegyük a szabályozást . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 3. Kit érint az irányelv? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 4. A Feketelista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 5. Az irányelv végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26
Az alábbi brosúrával az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága a nem-szakemberek számára kíván útmutatással szolgálni. A brosúra semmilyen jogi értékkel nem rendelkezik, és az Európai Bizottságot semmilyen szempontból sem kötelezi.
Tartalomjegyzék Előszó
7
..........................................................................................................................................
1. Ideje, hogy egyértelművé tegyük a szabályozást
.......................
8
Miért van szükség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre? Mik az irányelv célkitűzései?
2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
.........................................
10
Az irányelv felépítése Az átlagfogyasztó Vállalatközi kereskedelmi gyakorlatok Megtévesztő tevékenységek a kereskedelmi gyakorlaton belül Megtévesztő mulasztások a kereskedelmi gyakorlaton belül Agresszív kereskedelmi gyakorlatok A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok meghatározása
6
3. Kit érint az irányelv?
................................................................................................
16
Milyen előnyöket élvezhetnek a különböző csoportok? A kiszolgáltatott fogyasztók védelme A védelem hatálya
4. A Feketelista
...................................................................... ................................................
20
Mit tartalmaz a lista? Bizalmi jegyek és kódexek Csalogató reklám „Bait and switch” reklám Korlátozott idejű ajánlatok: Különleges ajánlat, csak ma! Az értékesítés utáni szolgáltatás nyelve: magyar marketing, svéd értékesítés utáni szolgáltatás Jogszerűen nem forgalmazható termékek reklámja Megtévesztő látszat keltése a fogyasztó jogairól: „Csak Önnek” Szerkesztői reklám: „Vegyes üzenetek”
Biztonság, mint marketing érv: a biztonsági kockázatoktól való félelem nem megengedett kihasználása Csalétek: „Ismert márka, vagy mégsem?” Piramis rendszerek Az üzlet más helyre költöztetésével vagy felszámolásával kapcsolatban tett valótlan állítások: „Bérlet vége! Teljes végkiárusítás!” A nyerési esély növelése: hogyan nyerhet szerencsejátékot? A gyógyító hatással kapcsolatos valótlan állítások: „A Trickium 24 meggyógyítja a betegséget” Piaci információ Nyeremények: „Gratulálunk! Ön nyert” Ingyenes ajánlatok látszatának keltése: „Ingyen napszemüveg” Meg nem rendelt termékek Fogyasztónak álcázott hivatásos kereskedő Értékesítés utáni szolgáltatás: „európai garancia” Vásárlásra kényszerítés: „Igen, amint rendben vannak a papírok, nyugodtan távozhat” Agresszív házaló eladás: „Igen, amint rendben vannak a papírok, azonnal elmegyek” Tartós, nem kívánt sürgetés: „Lehet, hogy a harmadik hívás után sikerül megegyezni a szerződésben…” Gyermekeket megcélzó, közvetlen rábeszélés: „Menj, és vedd meg a könyvet!” Nem kért értékesítés Érzelmi nyomás Nyeremény
5. Az irányelv végrehajtása
.....................................................................................
Az elgondolástól az alkalmazásig Európai útmutatás, nemzeti intézkedés A jogszabályok alkalmazása Az összhang fontossága
26
E l ő s z ó
Az Európai Unió fejlődésével párhuzamosan a belső piac lehetőségei is folyamatosan bővülnek. A nemzetközi kereskedelem számos korlátját sikerült felszámolni, és az üzleti vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt új lehetőségek nyíltak meg. Ennek ellenére is sok európai bizonytalanodik el, ha országhatárokon átnyúló ügyletekre kerül sor, attól tartva, hogy nem biztosítják számukra ugyanazt a védelmi szintet, mint saját országukban, vagy mert nem ismerik ki magukat más tagállamok eltérő törvényei között. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv pontosan azért került jóváhagyásra, hogy leküzdje az európai belső piac fejlődését gátló, fent említett akadályt. A különböző országok számos eltérő jogszabályát egységes szabályozással felváltó irányelv egyértelműbbé teszi és leegyszerűsíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat meghatározásának folyamatát. A fogyasztók és a kereskedők számára egyaránt egységes európai hivatkozási pontot biztosít, amely megerősíti őket jogaikban, és tisztázza, hogy mely kereskedelmi gyakorlatok megengedettek, és melyek nem.
Az alábbi brosúra célja, hogy bemutassa az irányelvet, illetve, hogy magyarázattal szolgáljon tartalmára vonatkozóan. Leírja többek között, hogy hogyan született meg a direktíva, a 2001-ben indult egyeztetési folyamat kezdetétől egészen a 2005. május 11-én történt jóváhagyásig. Az új jogszabályok helytállóságának biztosítása érdekében a folyamat mindvégig valamennyi érintett csoport érdekelt feleinek részvételével zajlott. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóknak és a kereskedőknek is feltétlenül tudniuk kell, hogy mi minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, a brosúra mindennapi példákkal kiegészített, pontos meghatározásokkal szolgál. Azok számára pedig, akik eddig esetleg nem tudtak róla, bemutatja a kereskedelmi gyakorlatok „Feketelistáját”, és ismerteti a lista tartalmát. Jómagam fenntartás nélkül bízom a direktívában, melynek elsődleges célja, hogy a Közösség egészében az üzleti vállalkozások és a fogyasztók előnyére váljon. 2007. december 12-ig valamennyi tagállam hatályba lépteti az új jogszabályokat, és a polgárok Európában mindenütt tapasztalják majd az ebből származó előnyöket.
Robert Madelin Főigazgató Egészségügy és Fogyasztóvédelem
7
1
Ideje, hogy egyértelművé tegyük a szabályozást A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 2005 májusában került jóváhagyásra.(1) Az irányelvben foglalt új szabályokat a tagállamoknak 2007 decemberére kell hatályba léptetniük. De mit értünk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” alatt, és miért volt szükség direktíva kidolgozására?
8
A kereskedelmi gyakorlat egy-egy termék fogyasztókkal szembeni eladás-ösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységekre utal. Ide tartozik a kereskedő által kifejtett bármely tevékenység; mulasztás; magatartási forma; megjelenítési mód vagy kereskedelmi kommunikáció, beleértve a reklámot és a marketinget is. Amennyiben ez a gyakorlat tisztességtelen, ez azt jelenti, hogy a meghatározott kritériumok alapján a fogyasztóval szemben elfogadhatatlannak tekinthető.
Miért van szükség a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre? Az irányelv elsősorban azért került kidolgozásra, hogy megerősítse az európai fogyasztók határokon átnyúló műveletekbe vetett bizalmát. A tények azt mutatták, hogy a polgárok egyáltalán nem voltak biztosak abban, hogy nemzetközi vásárlásaik során is számíthatnak-e jogaik megfelelő védelmére, és éppen ezért nem használták ki az európai belső piac előnyeit. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvvel kapcsolatos megállapodás széleskörű egyeztetési folyamatot követően született meg, ily módon egységes szabályozási rendszerrel felváltva a különböző országok eltérő nemzeti jogszabályait és bírósági ítéleteit. Az ennek köszönhetően EU szinten biztosított egységesség és átláthatóság célja, hogy megnyugtassa és felbátorítsa a fogyasztókat vásárlásaikat illetően.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) HL L 149, 2005.6.11, 22.old.. A szöveg az alábbi címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_149/l_14920050611hu00220039.pdf
Mik az irányelv célkitűzései? Az irányelv célja, hogy tisztázza a fogyasztók jogait, és hogy leegyszerűsítse a határon átnyúló kereskedelmet. Az egységes szabályok és elvek ugyanazt a védelmet biztosítják a fogyasztók számára a tisztességtelen gyakorlatokkal és a szélhámos kereskedőkkel szemben, függetlenül attól, hogy a sarki boltban, vagy külföldi weblapról vásárolnak-e. Mindez persze azt is magában foglalja, hogy az üzleti vállalkozások az EU mind a 450 millió fogyasztóját
ugyanolyan reklámmal és marketinggel lesznek képesek elérni, mint hazai fogyasztóikat. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv elfogadását megelőzően az egyes tagállamok saját törvényeikkel külön-külön szabályozták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, ami az országok közötti eltéréseket eredményezett. Az irányelv az államok közötti harmonizáció és kölcsönös elismerés biztosításával felszámolja a belső piac korlátait.
1
Ír egészség- és szépségápoló termékek reklámja a kontinensen A négy fős személyzettel dolgozó Aran Products helyi növények kivonataiból házilag készített különböző egészség- és szépségápoló termékeket (szappanok, lotionok, spa termékek, gyertyák) gyárt. A nyugat-írországi székhelyű vállalat különösen népszerű a francia és a német turisták körében, akik rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a termékek iránt, és gyakran kérik további termékek postázását. Az igazgató szeretné termékeit Franciaországban és Németországban közvetlenül is értékesíteni, például úgy, hogy ennek megfelelően fejleszti tovább weblapját, de mivel nem ismeri az adott országok nemzeti törvényeit, esetleges jogi problémák felmerülésétől tart.
Az irányelv bevezetése A marketing és reklám gyakorlatokra vonatkozó nemzeti jogszabályok jelen pillanatban még számos eltérést mutatnak. Ami az egyik országban tisztességes, lehet, hogy egy másik országban tisztességtelen. Az irányelv egységes szabályozási rendszert vezet be arra vonatkozóan, hogy pontosan mi minősül ’tisztességtelen’ kereskedelmi gyakorlatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az üzleti vállalkozásoknak – méretüktől függetlenül – kevesebbet kell majd jogi tanácsadásra költeniük azzal kapcsolatban, hogy hogyan felelhetnek meg a számukra ismeretlen reklám és marketing szabályoknak, és ugyanakkor európai szinten is sokkal könnyebben tudják majd értékesíteni termékeiket.
9
2
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” fogalma a múltban a tagállamok közötti eltérésektől függően került meghatározásra. Ezentúl viszont Európában mindenütt azonos kritériumok alapján értékelik majd a különböző kereskedelmi gyakorlatokat. Lássuk tehát, hogy hogyan épül fel az irányelv, és milyen magatartási formákat tilt meg?
10
Az általános klauzula a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok általános tilalmát fogalmazza meg. A rendelkezés a tagállamok jelenleg érvényes eltérő
általános klauzulái helyébe lépve nagyban hozzájárul a belső piac korlátainak felszámolásához. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok két fő kategóriáját – a „megtévesztő” és az „agresszív” gyakorlatokat – az irányelv külön is részletezi. A tisztességtelennek ítélt kereskedelmi gyakorlatok túlnyomó többsége tulajdonképpen e rendelkezések alá tartozik. A fenti rendelkezések alkalmazásakor a különböző kereskedelmi gyakorlatok az átlagfogyasztóra gyakorolt tényleges vagy valószínűsíthető hatásuk alapján kerülnek értékelésre.
Az irányelv felépítése
Á LTA L Á N OS K L AU ZU L A M EGT É V E SZ TŐ GYA KO R L AT O K
A G R E SSZ Í V GYA KO R L AT O K
TEVÉKENYSÉGEK MULASZTÁSOK
FEKETELISTA
Az irányelv végén található Feketelista a minden körülmény között tisztességtelennek minősülő, és ennek megfelelően az átlagfogyasztói teszt alkalmazása nélkül is tiltottnak számító kereskedelmi gyakorlatokat foglalja össze.
Az átlagfogyasztó Amennyiben egy adott kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy bizonyos csoportjára irányul, e csoport egy átlagos tagja a viszonyítási alap. A kereskedelmi gyakorlat tisztességessége, illetve tisztességtelensége ezt követően e viszonyítási alap szerint kerül értékelésre.
Mi tekinthető átlagosnak? Egy tinédzserlapban megjelenő hirdetés modellező tanfolyam elvégzését követően kiváló munkalehetőségeket ígér. Amennyiben a célcsoportot munkanélküli fiatalok alkotják, e csoport egy átlagos tagja tekintendő viszonyítási alapnak.
Az „átlagfogyasztó” fogalma az Európai Bíróság esetjogi meghatározásai között is szerepel. Az átlagfogyasztó a Bíróság értelmezése szerint „ésszerűen elvárható mértékben tájékozott, figyelmes és körültekintő”, figyelembe véve a társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőket. A nemzeti bíróságok a legtöbb EU-országban már ma is alkalmazzák az átlagfogyasztói tesztet. Ez a teszt nem statisztikai alapú vizsgálat. A nemzeti bíróságok és hatóságok – az Európai Bíróság esetjogának figyelembevételével – saját mérlegelési jogkörükben határozzák meg az átlagfogyasztó adott esetben tanúsított jellegzetes viselkedését.
Vállalatközi kereskedelmi gyakorlatok A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv(2) továbbra is érvényben marad, hatálya azonban leszűkül. Tárgyát az olyan üzleti vállalkozások közötti megtévesztő és összehasonlító reklám alkotja majd, amely azon túl, hogy a versenytársak érdekeit sérti, nem okozza közvetlenül a fogyasztó kárát vagy hátrányát (pl. hírnévrontás).
2
Megtévesztő tevékenységek a kereskedelmi gyakorlaton belül Tevékenység alatt értendők a kereskedők termékeik reklámja és értékesítése érdekében végzett különböző cselekedetei. A kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek minősül, amennyiben: 11
• hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy • bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ tényszerűen helytálló és
• ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
(2) A Tanács 1984. szeptember 10-i 84/450/EGK számú irányelve a megtévesztő reklámra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, HL L 250, 1984.9.19, 17.old., illetve az azt módosító 1997. október 6-i 97/55/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelv a megtévesztő reklámra vonatkozó 84/450/EGK tanácsi irányelvnek az összehasonlító reklámra történő kiterjesztése miatt történő módosításáról, HL L 290, 1997.10.23, 18.old.
2
Hatástalan hajnövesztő szer Vinci úr direct mailing reklámot kap egy külföldi cégtől, melynek terméke állítólag három hét alatt visszanöveszti a haját. A reklám szerint „kipróbált és tesztelt” termékről van szó. A termék azonban hatástalan.
Az irányelv vonatkozó intézkedése Az irányelv kifejezetten fellép az olyan cégekkel szemben, melyek hamis állításokat tesznek termékük hatására vonatkozóan. Az egy termék hatásával kapcsolatban bármilyen állítást tevő kereskedőnek állítását alá kell tudni támasztania – függetlenül attól, hogy székhelye az EU-n belül hol található.
12
• A kritériumok objektívek, ezért nincs szükség annak külön bizonyítására, hogy a fogyasztót valóban félrevezették. A félrevezetés lehetősége önmagában is megtévesztőnek tekinthető, feltéve, hogy a megtévesztés egyéb elemei is fennállnak. A pénzügyi veszteség bizonyítására nincs szükség.
Megtévesztő mulasztások a kereskedelmi gyakorlaton belül A mulasztás fogalma azzal a ténnyel áll kapcsolatban, hogy a fogyasztóknak megfelelő információra van szükségük ahhoz, hogy tájékozott döntést hozhassanak. A kereskedőnek minden esetben biztosítania kell az átlagfogyasztó számára szükséges jelentős információkat.
Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely:
• az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki; • jelentős információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre; • nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki.
A kereskedelmi gyakorlatok mulasztással kapcsolatos értékelése az alábbi szempontok figyelembevételével történik:
információnak számítanak. Az irányelv II. melléklete nem teljes lista formájában ad áttekintést a jelentős információra vonatkozó előírásokat tartalmazó közösségi rendelkezésekről (pl. a távértékesítésről szóló irányelv előzetes információ biztosítására, és az ilyen információ írásos megerősítésére kötelezi a kereskedőt);
• Az elsődleges szempont a kereskedelmi gyakorlat egészében vett hatása, ideértve a megjelenítést; • Az információt egyértelműen kell közölni: a homályos, érthetetlen megjelenítés egyenértékű a tájékoztatás elmulasztásával; • Az irányelv nem tartalmazza a jelentősnek minősülő információk teljes listáját. A fogyasztóvédelmi hatóságok és a bíróságok esetről-esetre határozzák majd meg, hogy pontosan mi minősül olyan jelentős információnak, melyet az átlagfogyasztónak – a körülményeket is figyelembe véve – feltétlenül tudnia kell. Az egyéb EU irányelvek tájékoztatási követelményeiben foglalt információk jelentős
2
• A kereskedelmi gyakorlatok során alkalmazott kommunikációs eszköz térbeli vagy időbeli akadályokat támaszthat. Az ilyen akadályokat, illetve minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedő annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztóhoz, minden esetben figyelembe kell venni; • A „vásárlásra való felhívás” esetén a kereskedőnek néhány alapvető tájékoztató adatot kell közölnie (pl. a termék jellemzői, a kereskedő címe és azonosító adatai, és az adókat is magában foglaló ár). Az egyegy márkával vagy termékkel kapcsolatos általános
A kerti növény elpusztul Külföldi kerti növény és cserjefajtákat árusító, kis kertészeti központ nyitotta meg kapuit. Dunne úr márciusban vásárolt egy bizonyos növényfajtát, ami azonban egy hét után elpusztult. Csak ezt követően tudta meg, hogy ez a növényfajta tulajdonképpen szobanövény, amit nem lett volna szabad kiültetni a kertbe. Mikor visszament a kertészeti központba, és a növény árának visszatérítését kérte, azt a választ kapta, hogy a növény az ő hibájából pusztult el, és hogy tisztában kellett volna lennie a növény fajtájával.
Az irányelv vonatkozó intézkedése Amennyiben az a körülményekből nem derül ki egyértelműen, a kertészeti központnak mindenképpen biztosítania kell a fogyasztó számára a vásárláshoz szükséges legfontosabb információkat. Jelen esetben a növény eladásának körülményei megtévesztették a fogyasztót a termékkel kapcsolatban (kerti növényként eladott szobanövény).
13
figyelemfelkeltő marketingnek ezt az információt nem kell tartalmaznia.
2
Agresszív kereskedelmi gyakorlatok Az agresszív kereskedelmi gyakorlatok szabályozása EU szinten újnak számít. Egy kereskedelmi tevékenység abban az esetben minősül agresszívnek, ha jelentősen korlátozza az átlagfogyasztó választási szabadságát vagy magatartását.
14
Az irányelv a vonatkozó kritériumok felsorolásával könnyíti meg annak meghatározását, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklatást, kényszerítést – beleértve a fizikai erőszakot is – illetve nem megengedett befolyásolást.
Nem megengedett befolyásolás? IGEN: Ha a fogyasztó már tartozik a kereskedőnek, és elmaradt a fizetéssel, a kereskedő nem megengedett befolyásolást alkalmaz abban az esetben, ha azt ígéri a fogyasztónak, hogy átütemezi a tartozást azzal a feltétellel, hogy a fogyasztó egy újabb terméket vásárol.
NEM: Az, ha a kereskedő ösztönzésként ingyenes buszjáratot kínál fel a városon kívül fekvő áruházba, vagy ha vásárlás közben üdítővel kínálja a fogyasztót, nem minősül nem megengedett befolyásolásnak. Ilyen esetben ugyanis nincs szó a fogyasztó tájékozott döntés meghozatalára való képességének korlátozásáról. Ugyanígy az eladásösztönzés valamilyen formájának felajánlása is elfogadhatónak minősül.
„Nem megengedett befolyásolás” alatt értendő „a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra, akár fizikai erőszak alkalmazása, vagy azzal való fenyegetés nélkül, oly módon, amely jelentősen korlátozza a fogyasztónak a tájékozott döntés meghozatalára való képességét.”
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok meghatározása Az irányelvben megfogalmazott általános klauzula a különböző tagállamokban jelenleg létező, eltérő általános klauzulák helyébe lép, és ily módon nagyban elősegíti majd a belső piac működését. A jövőben olyan kereskedelmi gyakorlatok is jelentkezhetnek, melyek – annak ellenére, hogy nem tartoznak konkrétan a „megtévesztő” vagy „agresszív” meghatározás alá – mégis tisztességtelennek minősülnek. Az általános klauzula az ilyen esetekre is biztosítja majd, hogy az új szabályozás kiállja az idő próbáját. Az irányelv két meghatározó kritériumot alkalmaz az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat azonosítására, amelyre nem vonatkoztathatók a megtévesztő vagy agresszív gyakorlat specifikus jellemzői. A kereskedelmi gyakorlat ez esetben akkor minősül tisztességtelennek – és tiltottnak – ha eleget tesz az alábbi két kumulatív kritériumnak:
1. A gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel. A szakmai gondosság „a szakismeret és a gondosság azon szintje, amelynek gyakorlása ésszerűen elvárható a kereskedőtől a fogyasztóval szemben,
a becsületes piaci gyakorlatnak és/vagy a jóhiszeműség általános alapelvének megfelelően, a kereskedő tevékenységi körében.” Ez az elgondolás tökéletesen összhangban van a tagállamok jogrendszereiben számos helyen megtalálható helyes üzleti magatartás fogalmával. A szakmai gondosság fogalma a becsületes piaci gyakorlat, és a jóhiszeműség fogalmát tükrözi;
az átlagfogyasztó gazdasági magatartását. A „fogyasztók gazdasági magatartásának jelentős torzítása”-ként megfogalmazott kritérium jelentése: a kereskedelmi gyakorlat olyan célból történő alkalmazása, hogy érzékelhető módon rontsa a fogyasztó tájékozott döntés meghozatalára való képességét, ezáltal olyan ügyleti döntés meghozatalára ösztönözve a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
2
2. A gyakorlat jelentősen torzítja, vagy torzíthatja
Lekaparható sorsjegyes beugratás Rosenow úr feleségével külföldön üdül. Kaptak egy lekaparható sorsjegyet, ami szerint díjat nyertek, és beleegyeztek abba, hogy a kereskedővel együtt menjenek el a nyereményükért. Egy távoli épületbe vitték őket, ahonnan önmaguk képtelenek voltak visszajutni városi szálláshelyükre. Hosszú prezentációt kellett végighallgatniuk egy üdülőklubról, és a rájuk gyakorolt nyomással előleg fizetésére kényszerítették őket, majd csak ezek után vitték vissza őket az apartmanjukba.
Az irányelv vonatkozó intézkedése Az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelv elsősorban az olyan fogyasztókat védi, akik beleegyeznek az ilyen üdülési jog megvásárlásába, az irányelv rendelkezései azonban nem terjednek ki az ’üdülőklubokra’. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv viszont az ilyen gyakorlatot még abban az esetben is agresszívnek és ennek megfelelően tisztességtelennek minősítené, ha Rosenow úr és felesége nem hagynák magukat rábeszélni, és a pénzükkel együtt egyszerűen távoznának.
Agresszív vízvezetékszerelő Sepe úr meghibásodott radiátora megjavítására szerződtetett egy vízvezeték-szerelőt. A vízvezeték-szerelő eredetileg azt mondta neki, hogy a munka 80 euróba fog kerülni, a számlán azonban 450,90 euró szerepelt. Miután közölte, hogy nem hajlandó kifizetni a többletárat, a vízvezetékszerelő egyszerűen elzárta a melegvizet.
Az irányelv vonatkozó intézkedése Az irányelv ezt a viselkedést agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítené. A vízvezetékszerelő nem megengedett befolyásolást alkalmaz a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzetének kihasználása érdekében.
15
3
Kit érint az irányelv? Az irányelv az Európai Unió valamennyi tagállamában alkalmazásra kell hogy kerüljön. Célja, hogy szabályozza a kereskedelmi gyakorlatokat, és hogy jelentősen javítsa a polgárok életét. De kit érint az új szabályozás, és miben mutatkoznak majd meg az előnyei?
16
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv – néhány specifikus szektor kivételével – szinte valamennyi szektorra vonatkozik. Az irányelv technológia - független, és ennek megfelelően a kommunikációs eszköztől függetlenül a tisztességtelen reklám bármely formájára alkalmazható. Amennyiben azonban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok specifikus aspektusait egyéb közösségi előírások is szabályozzák, a szektorspecifikus jogszabályokat kell első helyen figyelembe venni(3)
tudatában, hogy az EU-n belül mindenütt ugyanolyan szintű védelem illeti meg őket. A kereskedők főleg az egyszerűség előnyeit élvezhetik, hiszen 25 eltérő nemzeti rendszer helyett egyetlen, Európa egészére érvényes szabályozási rendszert kell szem előtt tartaniuk. A harmonizáció jelentősen növeli majd a bizonyosságot, és lecsökkenti a jogi kiadásokat. A szélhámos kereskedők hatékony ellenőrzése emellett a szabályszerű üzleti tevékenység szempontjából is mindenképpen előnyt jelent majd.
Milyen előnyöket élvezhetnek a különböző csoportok? A fogyasztók nagyobb biztonságban érezhetik magukat határon túli vásárlásaik során, annak (3) Pl. a címkézésről szóló irányelv specifikus rendelkezést tartalmaz az élelmiszertermékek megtévesztő reklámjára vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek jelöléséről, megjelenéséről és reklámozásáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 109, 2000.05.06, 29.old.
3 A kiszolgáltatott fogyasztókra gyakorolt hatás A szerencsejáték csalások ugyan minden fogyasztót megcéloznak, a gyakorlatban azonban csak a kiszolgáltatott fogyasztók csoportjára gyakorolnak hatást. A fájdalmat enyhítő mágneses karkötők reklámja lehet, hogy a nagyközönséget célozza meg, de csak a kiszolgáltatott fogyasztókra van hatással.
Az ilyen kereskedelmi gyakorlatok néhány példája: 17
A kiszolgáltatott fogyasztók védelme Az irányelv a kiszolgáltatott fogyasztók kihasználásának megelőzését célzó rendelkezéseket is tartalmaz. A „kiszolgáltatott" fogyasztó meghatározása minden esetben a szóban forgó kereskedelmi gyakorlattól függ. A fogyasztók kereskedelmi gyakorlattal szembeni kiszolgáltatottságának oka lehet például szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk, életkoruk vagy hiszékenységük – például gyermekek vagy idősek esetén – oly módon, hogy azt a kereskedőnek ésszerűen előre kell látnia. Az irányelv bizonyos kereskedelmi gyakorlatok tilalmát rendeli el, mivel azok tisztességtelennek tekinthetők, és ez esetben nagy valószínűséggel befolyásolhatják a különösen kiszolgáltatott fogyasztókat.
• Annak állítása, hogy a termékek megkönnyítik a szerencsejátékokban való nyerést. • Annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására. • Többek között reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket, vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket („a gyermekek rábeszélő képessége”). Az irányelv külön „biztonsági klauzulával” biztosítja a különösen kiszolgáltatott fogyasztók védelmét: A kereskedők nem tudják kijátszani a tisztességtelenségi szabályokat olyan specifikus kereskedelmi gyakorlatokkal, melyekkel csak a
3
18
kivételesen kiszolgáltatott fogyasztókat képesek rászedni, még akkor sem, ha nem bizonyítható, hogy az adott kereskedelmi gyakorlat kifejezetten azt a csoportot célozza meg. A kiszolgáltatott fogyasztóknak mindenképpen előnyére lehet az átlagfogyasztót viszonyítási alapul vevő vizsgálat. Az olyan kereskedelmi gyakorlatok, melyek valószínűleg jelentősen torzítják egy a kereskedelmi gyakorlattal vagy a termékkel szemben szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk, életkoruk vagy hiszékenységük miatt különösen – és a kereskedő által ésszerűen előrelátható módon – kiszolgáltatott fogyasztók egy pontosan meghatározható csoportjának gazdasági magatartását, az adott csoport átlagos tagja szempontjából kerülnek értékelésre. Mindez nem érinti a túlzó, nem szó szerint értendő állításokra támaszkodó reklám általánosan bevett és szabályszerű gyakorlatát.
A védelem hatálya Az irányelv kizárólag a fogyasztó gazdasági érdekeit védi, és nem vonatkozik az egyéb – például egészségi vagy biztonsági – érdekekre. Az irányelv alkalmazásának hatályán kívül esnek továbbá az ízléssel és az illemmel kapcsolatos kérdések is. A néhány tagállamban tisztességtelen versenynek minősülő, a fogyasztók gazdasági érdekeit azonban közvetlenül nem károsító tevékenységek – köztük a szolgai utánzás (a fogyasztók megtévesztésének valószínűsége nélküli másolás) és a versenytárs hírnevének rontása – nem tartoznak az irányelv hatálya alá. Az ilyen tevékenységeket továbbra is a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv szabályozza. Az irányelv hatálya alá tartoznak viszont
Közegészségügyi szempontok Az irányelv nem liberalizálja a szeszes italok reklámjára vonatkozóan egészségügyi indokok miatt és azok arányában bevezetett nemzeti korlátozásokat. Ugyanez vonatkozik a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú élelmiszerek gyermekek számára történő reklámozását korlátozó intézkedésekre.
a fogyasztók gazdasági érdekeit sértő kereskedelmi gyakorlatok, köztük például a zavarkeltés céljából alkalmazott ’confusion’ marketing. Az irányelvnek nem tárgya a versenyjog, ezen belül a versenyellenes megállapodások, a domináns piaci pozícióval való visszaélés, a fúziók és az akvizíciók. Hatályán kívül esik továbbá a szerződésjog, az irányelv ennek megfelelően nem érinti a szerződés megszerkesztésének, érvényességének vagy hatályának körülményeit. Az irányelv kizárólag az – üzleti vállalkozások és a végfogyasztók közötti (B2C) – kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozik, és ennek megfelelően nem fedi a vállalkozások közötti kereskedelmi gyakorlatokat,
köztük a bojkottot, vagy az ellátás megtagadását. Az irányelv előírásai alkalmazandók minden olyan esetben, melyre nem vonatkoznak szektorspecifikus szabályozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos specifikus rendelkezései. Ilyen specifikus rendelkezések létezése esetén ezek a rendelkezések elsőbbséget élveznek az irányelvben foglaltakkal szemben.
3
Amennyiben a szektorspecifikus jogszabályok a kereskedelmi gyakorlatoknak csak bizonyos aspektusait – például az információ tartalmát – szabályozzák, az irányelvben foglaltak alkalmazandók a kereskedelmi gyakorlatok ettől eltérő elemeire, például abban az esetben, ha a szektorspecifikus szabályozás szerinti információ megtévesztő módon kerül közlésre. 19
Ízlés és illem Elképzelhető, hogy bizonyos országok a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmétől eltérő, egyéb okok (emberi méltóság, ízlés és illem) miatt tiltják a meztelen felsőtestű nőket bemutató reklámot. Ez a kérdés nem tartozik az irányelv hatálya alá. Éppen ezért előfordulhat, hogy míg az egyik tagállam tiltja, egy másik tagállam engedélyezi az ilyen reklámot. Az ízlés és az illem kérdése EU szinten nem harmonizált, ezért etéren továbbra is lehetségesek az eltérések.
4
A Feketelista
Az európai kereskedelmi gyakorlatok bizonyos formáit az irányelv teljes egészében megtiltja. Annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedők, a marketing szakemberek és a fogyasztók is tisztában legyenek azzal, hogy pontosan mire vonatkozik a tilalom, az ilyen tisztességtelen gyakorlatokat összefoglaló Feketelista került összeállításra. A kereskedelmi gyakorlatok milyen típusaira terjed ki a lista? 20
A Feketelistán szereplő kereskedelmi gyakorlatok minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek, így nincs szükség az irányelv egyéb rendelkezéseivel szembeni, esetenkénti értékelésre. A lista kizárólag EU szinten, az irányelv Európai Parlament és Tanács (a tagállamok képviselői) bevonásával végzett felülvizsgálata útján módosítható.
Mit tartalmaz a lista?
• Bizalmi jegyek és kódexek
„Annak valótlan állítása, hogy a kereskedő a magatartási kódex aláírója.” „Bizalmi jegy, minőségi jegy, vagy annak megfelelő jelzés megjelenítése a szükséges engedély nélkül.”
„Annak valótlan állítása, hogy egy magatartási kódexet valamely közjogi, vagy egyéb szervezet jóváhagyott.” „Annak valótlan állítása, hogy egy kereskedőt (beleértve annak kereskedelmi gyakorlatait) vagy egy terméket valamely közjogi vagy magánszervezet elismert, jóváhagyott, vagy engedélyezett, vagy pedig az ilyen állítás az elismerési, jóváhagyási és engedélyezési feltételeknek való megfelelés nélkül.”
• Csalogató reklám „Termékek adott áron való megvásárlására történő felhívás, a kereskedő azon megalapozott feltételezésének elhallgatásával, hogy azokat vagy az azokat helyettesítő termékeket a kínált áron, a termék és az ajánlati ár figyelembevételével ésszerű időtartamon belül és mennyiségben nem fogja tudni sem leszállítani, sem más kereskedőtől beszerezni.” Nem kielégítő készlet Egy mobiltelefon más piaci ajánlatokkal összehasonlítva rendkívül alacsony áron történő reklámozása anélkül, hogy a kereskedő rendelkezne a reklám alapján várható igény szerint ésszerűnek tekinthető készlettel.
• „Bait and switch” reklám „Egy termék adott áron történő megvásárlására való felhívás, majd:
világosan tájékoztatná, még mielőtt ő az ügylet mellett döntene.”
a) a reklámozott termék fogyasztóknak való bemutatásának visszautasítása, vagy b) a termékre vonatkozó rendelés felvételének vagy a termék ésszerű időben való szállításának visszautasítása, vagy c) a termék egy hibás példányának bemutatása,
• Jogszerűen nem forgalmazható termékek
reklámja „Annak valótlan állítása, vagy olyan benyomás keltése, hogy a termék jogszerűen forgalmazható.”
• Megtévesztő látszat keltése a fogyasztó
egy másik termék eladásösztönzésének a szándékával.”
jogairól: „Csak Önnek” „A fogyasztók törvényes jogára vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő ajánlatának sajátossága lenne.”
• Korlátozott idejű ajánlatok:
Nem is olyan különleges ajánlat
Különleges ajánlat, csak ma! „A fogyasztók azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából hamisan annak állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható, vagy csak különleges feltételek mellett, nagyon korlátozott ideig lesz kapható, és ezáltal a fogyasztók megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől vagy alkalomtól.”
• Az értékesítés utáni szolgáltatás nyelve: magyar marketing, svéd értékesítés utáni szolgáltatás „Értékesítés utáni szolgáltatás biztosításának vállalása a fogyasztók részére úgy, hogy őket az ügylet megkötése előtt a kereskedő nem azon tagállam hivatalos nyelvén tájékoztatta az elérhetőségéről, amelyben letelepedett, majd ezután a szolgáltatást csak egy másik nyelven teszi hozzáférhetővé, anélkül, hogy a fogyasztót erről
4
Egy termék Interneten keresztüli reklámja szerint: „Ha a United Trade-nél vásárol, biztosítjuk Önnek a United Trade különleges ajánlatát, melynek értelmében az áru átvételét követő 10 napon belül felbonthatja a szerződést, és visszakaphatja pénzét.” Az ilyen reklám tiltott, ha az említett jogok a vonatkozó szabályozásból erednek.
21
4
• Szerkesztői reklám: „Vegyes üzenetek”
• Piramis rendszerek „Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése, vagy támogatása, amelyben a fogyasztó annak lehetőségével számol, hogy jövedelemre tesz szert, amely elsősorban más játékosoknak a rendszerbe való belépéséből ered, nem pedig a termékek eladásából, illetve fogyasztásából.”
Rejtett reklám
Tisztességtelen hálózatépítés
„Az írott és elektronikus sajtóban szerkesztői tartalom használata a termék eladásösztönzésére, amikor a kereskedő fizetett az eladásösztönzésért, ez azonban a fogyasztó számára nem derül ki világosan a tartalomból, a képekből, vagy a hangokból. („advertorial”, szerkesztői reklám). Ez nem érinti a 89/552/EGK irányelvet.”
Ha egy utazási magazin norvégiai túrázásról szóló cikke arról is említést tesz, hogy az ilyen kirándulásokon milyen nagyszerűen használhatók egy bizonyos márka kempingfelszerelései, amennyiben a kempingfelszerelések gyártója fizetett a cikkért, és amennyiben az olvasókat erről nem tájékoztatják. 22
• Biztonság, mint marketing érv: a biztonsági
kockázatoktól való félelem nem megengedett kihasználása „Jelentős tények hamis állítása a fogyasztó, illetve családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, abban az esetben, ha a fogyasztó nem vásárolja meg a terméket.”
• Csalétek: „Ismert márka, vagy mégsem?”
„Egy bizonyos gyártó által gyártott termékhez hasonló termék reklámozása oly módon, hogy a fogyasztó szándékos megtévesztés révén azt gondolja, hogy a – valóságtól eltérően – a terméket ugyanaz a gyártó gyártotta.”
Egy szépségápolási cikkeket forgalmazó, olyan marketing hálózat működtetése, amelyben a hálózathoz forgalmazóként csatlakozni kívánó személyeknek a cserébe kapott oktatóanyagok (pl. terméktájékoztatók) értékéhez képest aránytalanul magas belépési díjat, vagy a hálózathoz való csatlakozásért felszámított adminisztrációs költséget kell fizetniük, és amelyben a jövedelem fő forrását az új hálózati tagok toborzása jelenti.
• Az üzlet más helyre költöztetésével vagy
felszámolásával kapcsolatban tett valótlan állítások: „Bérlet vége! Teljes végkiárusítás!” „Annak valótlan állítása, hogy a kereskedő felhagy a kereskedéssel, illetve üzlethelyiséget változtat.”
Marad a szőnyegbolt Egy szőnyegeket forgalmazó üzlet ablakán óriási feliratok hirdetik: „Utolsó darabok”, „Megszüntetjük a forgalmazást”, „Bérlet vége – teljes végkiárusítás” pedig a kereskedő egyáltalán nem költözik el, és szó sincs arról, hogy készlete majdnem kimerült volna.
• A nyerési esély növelése:
hogyan nyerhet szerencsejátékot? „Annak állítása, hogy a termékek megkönnyítik a szerencsejátékokban való nyerést.”
• Nyeremények: „Gratulálunk! Ön nyert”
„A kereskedelmi gyakorlat során verseny meghirdetése, vagy az eladásösztönzés során nyeremény felajánlása, anélkül, hogy a meghirdetett, vagy azoknak megfelelő díjak (nyeremények) valóban kiosztásra kerülnének.”
4
• A gyógyító hatással kapcsolatos valótlan
állítások: „A Trickium 24 meggyógyítja a betegséget” „Annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására.”
Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen Annak állítása, hogy egy adott termékkel gyógyíthatók az allergiás panaszok, holott a terméknek nincs ilyen hatása.
• Piaci információ „Téves tényszerű információ szolgáltatása a piaci feltételekről, illetve a termék fellelhetőségének lehetőségeiről, azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót a terméknek a szokásos piaci feltételeknél kevésbé kedvező feltételek melletti megvásárlására bírják rá.” Rémületet keltő taktikák Egy biztonsági termékeket, köztük riasztóberendezéseket forgalmazó kereskedő a betöréses lopások olyan statisztikáját mutatja be, amely szerint a város adott része kivételesen nagy veszélynek van kitéve, holott ez egyáltalán nem így van.
•
Ingyenes ajánlatok látszatának keltése: „Ingyen napszemüveg” A termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell.
Kétes magatartás Egy csomagküldő cég katalógusában megjelenő olyan reklám, amely szerint ön ingyen ajándékot, pl. napszemüveget kap, holott ez csak azokra vonatkozik, akik a katalógusból más terméket is megrendelnek.
• Meg nem rendelt termékek
„A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési igényt megfogalmazó dokumentum küldése, amely tévesen azt a benyomást kelti a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott terméket.”
23
4
• Fogyasztónak álcázott hivatásos kereskedő „Annak valótlan állítása, vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a kereskedő nem a saját kereskedésével, vállalkozásával, mesterségével vagy szakmájával kapcsolatos célból jár el, vagy hamis módon fogyasztóként való fellépés.” Használtautó-kereskedő álruhában Egy kereskedő a helyi bolt hirdetőtábláján elhelyezett hirdetésben próbál eladni egy (nem saját tulajdonát képező) használt autót, anélkül, hogy a hirdetésben azt is közölné, hogy az eladásra használtautókereskedői tevékenysége keretében kerül sor.
feltételek esetén és abban a mértékben, amelyet a nemzeti jog a szerződéses kötelezettség végrehajtásának érdekében jogszerűnek ismer el.
Egyszerűen nem fogadja el a nemleges választ Egy fogyasztó beengedett otthonába egy porszívókat forgalmazó kereskedőt, hogy bemutassa a terméket, és a kereskedő annak ellenére is ragaszkodik a bemutató folytatásához, hogy a fogyasztó kijelentette, hogy nem érdekli a termék.
• Tartós, nem kívánt sürgetés: „Lehet, hogy
24
• Értékesítés utáni szolgáltatás:
„európai garancia” „Azon hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy attól eltérő tagállamban, mint ahol a terméket eladták.”
• Vásárlásra kényszerítés: „Igen, amint rendben
vannak a papírok, nyugodtan távozhat” „Azon benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg a szerződés létre nem jött.”
• Agresszív házaló eladás: „Igen, amint rendben
vannak a papírok, azonnal elmegyek” „A fogyasztó személyes felkeresése a lakhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését, kivéve azon
a harmadik hívás után sikerül megegyezni a szerződésben…” „Telefonon, faxon, e-mailen, vagy más távközlési eszközön keresztül tartósan és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve azon feltételek esetén és abban a mértékben, amelyet a nemzeti jog a szerződéses kötelezettség végrehajtásának érdekében jogszerűnek ismer el. Ez nem érinti a 97/7/EK irányelv 10. cikkét, a 95/46/EK (1) és a 2002/58/EK irányelvet.”
• Kártérítési igények:
Senki sem veszi fel a telefont „Biztosítási kötvénnyel kapcsolatosan kártérítési igényt érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan dokumentumok bemutatásának megkövetelése, amelyek az igény érvényességének megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők irányadónak, vagy a vonatkozó írásbeli megkeresésre a válaszadás rendszeres elmulasztása
azzal a céllal, hogy ez a fogyasztót visszatartsa szerződéses jogainak gyakorlásától.”
Irreális követelések Annak megkövetelése, hogy a csomagból ellopott személyes tárgyaikért kártérítési igényt benyújtani kívánó fogyasztók minden olyan tárgyról, amelyre igényük vonatkozik, pénztári blokkot nyújtsanak be.
• Gyermekeket megcélzó, közvetlen rábeszélés: „Menj, és vedd meg a könyvet!” „A reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket. Ez a rendelkezés nem érinti a televíziós műsorszolgáltatásról szóló 89/552/EGK irányelv 16. cikkét.” Könnyen manipulálható Egy népszerű gyermekfilm videó változatának megjelenését alábbiak szerint hirdető reklám: Fondi “Alice és a csodakönyve” már videón is kapható – mondd meg a mamádnak, hogy vegye meg a helyi újságárusnál”
• Nem kért értékesítés „Azonnali, vagy halasztott fizetés követelése a kereskedő által szállított termékekért, illetve azok visszaszállításának, vagy megőrzésének követelése,
ha azokat a fogyasztó nem kérte; kivéve, ha a 97/7/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően szolgáltatott helyettesítő termékről van szó (nem kért értékesítés).”(4)
4
• Érzelmi nyomás
„A fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy amennyiben nem vásárolja meg az adott terméket, illetve szolgáltatást, veszélybe sodorja a kereskedő munkáját és megélhetését.”
• Nyeremény „Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában nincs nyeremény vagy egyéb előny, vagy a nyeremény vagy egyéb előny érvényesítésével kapcsolatos cselekmény megtétele ahhoz a feltételhez kötött, hogy a fogyasztó pénzt fizessen vagy költségek viselését vállalja.” Semmit sem adnak ingyen A postával együtt elosztásra kerülő reklám szórólap, amely szerint “Ön ingyen CD-t nyert”, holott a fogyasztónak valamit vásárolnia kell ahhoz, hogy igényt tarthasson a “nyereményére”.
(4) A nem kért termékek visszaküldésének megkövetelése az érintett fogyasztók kiadásait vonja maga után, és ennek megfelelően agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül. A távértékesítési szektorban a katalógusok meglehetősen tág időkeretet ölelnek fel. Ez az oka annak, hogy a távértékesítési irányelv 7 (3) cikke a nem kért értékesítés tilalma alóli kivételt fogalmaz meg.
25
Az irányelv kizárólag az Európai Unió egészére kiterjedő hatékony végrehajtás, és a benne foglalt jogszabályok európai szintű alkalmazása útján vezethet sikerre. A szabályozás ugyan az Európai Parlamenttől és a Tanácstól (tagállamok) származik, az intézkedés joga sok esetben mégis a nemzeti kormányokat illeti meg. Miben is rejlik tehát a siker kulcsa? Az elgondolástól az alkalmazásig
→ 18 -á El n s ta ő kö ná ol zz cs va ét án sa et tb be t az iz lü E ot u l( r ts Kö Eg óp ág zö yü ai ij s P t av t ál dö arl as lá nt am sp la és e tte on i e nt t rv b M l s e j ez ár n zö és áso , et á v é s e vi di ) sv ge zs k iz gá olv sg la as ál t a at at a a M z 20 M in E in 05 is ur is zt óp .m zt er a er áj ek i P ek us Ta ar 11 ná la -i cs me al Hi án nt áí va rá be ben ta s lü , lo l s La pb an A tö le sza rté gk b á nt és ly őb oz kö b ás zz 20 n ét e ét 07 m el . j ze EU ún t 20 sz i iu sz 05 in s i .j tű 12 nt ún al -ig ű v iu ka ég s lm 11 re az -é ha n, ás jtá ha le sa gk tá ly és ba őb lé b pé 20 s 07 20 .d 05 ec .j em ún be iu r1 s 12 2-é ig n
jú ni us
26
20 03 .
5 Az irányelv végrehajtása
→ → → → → →
Európai útmutatás, nemzeti intézkedés A tagállamok kötelesek az irányelvben foglaltakat hatékonyan végrehajtani. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve igyekszik biztosítani, hogy az irányelv időszerűen és pontosan kerüljön átültetésre a nemzeti jogszabályokba. A Bizottság azt is ellenőrzi, hogy a nemzeti végrehajtást célzó intézkedések minden esetben összhangban legyenek az irányelvben foglaltakkal. A Bizottság nem rendelkezik végrehajtási hatáskörrel, és nem avatkozhat bele az egyedi esetekbe. A szabályok gyakorlati érvényre juttatása továbbra is a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok és bíróságok feladata marad. Az irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy hatékony szankciókat léptessenek érvénybe a szabályokat megszegő kereskedőkkel szemben, ily módon visszaszorítva a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.
A jogszabályok alkalmazása A jogszabályok alkalmazása terén folytatott együttműködésről szóló rendelet a fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazásának megerősítése érdekében a végrehajtásra hatáskörrel rendelkező hatóságok hálózatának létrehozását rendeli el.(5) A hálózat 2006-ban kezdi meg működését. Ez az együttműködési
rendszer mindenképpen elősegíti majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv határokon átnyúló alkalmazását.
Az összhang fontossága
5
A tagállamok nem léphetik túl az irányelvben biztosított védelmi szintet. Ellenkező esetben ugyanis nem érjük el a belső piac egységes szabályozási rendszerében rejlő pozitív hatásokat. A Bizottság nyomon követ az irányelv teljes harmonizációs normáitól való minden esetleges nemzeti szintű eltérést. Mindemellett a nemzeti jogrendszerek között az egységesített területen továbbra is fennálló esetleges eltérések nem alkalmazhatók az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának akadályozására. Az irányelvben foglalt kölcsönös elismerési klauzula megakadályozza, hogy a nemzeti hatóságok vagy bíróságok az ilyen nemzeti jogszabályokat egy másik tagállam irányelvvel összhangban alkalmazott határon átnyúló kereskedelmi gyakorlatának betiltására használja fel. Az említett mechanizmusok az egységes végrehajtás és alkalmazás mellett a jogi bizonyosságot is nagyban megerősítik, ami a kereskedők és a fogyasztók számára egyaránt alapvető fontosságú.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-i 2006/2004/EK számú rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről (’Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről’), HL L 364, 2004.12.09, 1.old.
27
Részletesebb tájékoztatásért kérjük, látogasson el az alábbi weblapra: 28
http://ec.europa.eu/consumers/cons_int/safe_shop/fair_bus_pract/index_en.htm A brosúra a fenti weblapon elektronikus formában is elérhető.
Európai Bizottság A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartás leküzdését szolgáló új jogszabályok Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2006 — 32 oldal — 17,6 x 25 cm ISBN 92-79-02672-0
ND-76-06-080-HU-C
