A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet, Agrárgazdaságtani és Marketing Intézeti Tanszék
Összefoglaló A Mosonmagyaróvári Kistérség gazdasági életében rendkívül fontos szerepet játszik a területén található Flexum Termál- és Gyógyfürdő, valamint a Lipóti Termál és Élményfürdő. Napjainkra a fejlesztések révén országos, illetve regionális jelentőségű a két termálfürdő, vendégkörük egyre bővül, a látogatók igénye pedig megköveteli a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelését. Vizsgálataim fókuszában a térségbe érkező fürdővendégek igényeinek feltérképezése áll. „A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”
1
[email protected]; Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Gazdaságtudományi Intézet
1
1. BEVEZETÉS Kutatásom jelenlegi fázisában a Mosonmagyaróvári Kistérségben fellelhető termálvízkincset és annak kihasználtságát vizsgáltam, ezen belül a termálvizeinkre épülő fejlesztések támogatási lehetőségeit, valamint mindezek szerepét a vidékfejlesztésben. A térségben Lipóton és Mosonmagyaróváron üzemeltetnek termál- és élményfürdőt, amelyek mostanra már nemcsak a helyiek és a környékbeliek igényét elégítik ki, hanem a szomszédos országokból érkező, pihenni vágyó turistákét is. A határ közelsége miatt elsősorban Ausztriából és Szlovákiából látogatnak nagyobb számban e két fürdőhelyre, de a hosszabb nyaralást töltő vendégek között akadnak távolabbi országok polgárai is.
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Napjainkban a népesség által különösképpen preferált pihenési módok közé elsősorban az utazás, rövidebb és hosszabb távú kikapcsolódás tartozik. Hazánk páratlanul gazdag természeti értékekben, történelmi városaink, látványosságaink évről - évre több turistát vonzanak Magyarországra. Jelentős a pihenni vágyó, gyógyturizmus céljából Magyarországra érkező külföldiek száma. A statisztikák szerint a nemzetközi turistaérkezések száma várhatóan tovább fog emelkedni. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a legfőbb küldő országok lakosainak nő az elkölthető jövedelme, illetve a szabadideje. Kijelenthető, hogy a turizmus trendjei biztatóak. Érhetik ugyan negatív hatások is, de a szakértők szerint a legnagyobb gond mégis a szezonalitás, mely mind a kínálati, mind a keresleti oldalon megjelenik. Ezek hatására erősödött meg éppen a szezonalitástól független egészségturizmus. „Jellemző, hogy amíg a hazai szállodák telítettsége január – február hónapokban rendkívül alacsony, addig a gyógyszállók forgalma ebben az időszakban is viszonylag magas.” (BUDAI, 2001) ÁKOSHEGYI és NÉMETH (2006) állítása alapján a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarország jelenléte a nemzetközi piacon még nem elég erős, lehetőségeink jórészt kihasználatlanok. Fontos cél, „hogy a nagyobb településeken létesült fürdők kedvező hatását a környező vidék is érezze, illetve élvezze.” (CSETE és LÁNG, 2009). A fejlesztések már megkezdődtek, de elmondható, hogy hiányzik az összehangoltság e téren. Nem áll rendelkezésre még a több generációt ellátó egészségturisztikai szolgáltatások kínálata. Az emberi erőforrások vonatkozásában kiváló magyar szakemberekkel rendelkezünk, a lehetőségek tehát adottak ahhoz, hogy hamarosan Magyarország is okszerűen használja fel a számára rendelkezésre álló kincset, a termálvizet. 3. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálataimat, illetve az adatgyűjtést két helyszínen végeztem, mivel a kistérségben Mosonmagyaróváron és Lipóton is üzemel termál- és gyógyfürdő. Elsődleges célkitűzésem volt rávilágítani arra, hogy a térség számára a rendelkezésre álló termálvíz hosszú távra nyújt biztos keresleti lehetőséget. A város és környéke ugyanis olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek még tovább erősítik a termálvíz adta lehetőségeket, hiszen a határ túloldaláról rengetegen érkeznek, jelentős bevételi forrást eredményezve ezzel a térségnek. Vizsgálatom további szempontja az volt, hogy a 2002-es időszaktól 2013-ig milyen források álltak a hazai, esetemben a kistérségben működő termálok rendelkezésére a terjeszkedés, a felújítások, illetve a szolgáltatások színvonalának növelése céljából. A kutatás következő szakaszában a termálturizmus által a térségbe érkező külföldi látogatók igényeinek felmérésével (kérdőíves vizsgálat) kívánom feltárni azokat a tényezőket, amelyek kitörési pontot jelenthetnek a környező települések vidékfejlesztésében. A kérdőív - mely a nagyrészt külföldi vendégkört vonzó élményfürdők látogatói számára több nyelven is rendelkezésre állnak majd- olyan lényeges szempontokat vizsgál, melyek megválaszolásával a kistérség turisztikai kínálata tovább
2
bővíthető. A kapott eredményeink várhatóan segíteni fogják a térség turisztikai koncepciójának aktualizálását, illetve hozzájárulnak a kistérségben található települések turizmusának fellendítéséhez. A vizsgálat végső célja egy olyan koncepció kidolgozása, melynek hatására a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő, és a termálfürdők hatását a szigetközi települések is jobban megérzik. 4. SAJÁT VIZSGÁLATOK Vizsgálataim első lépeseként szükségesnek éreztem néhány alapvető paraméter megismerését a kistérségben működő termál- és élményfürdőkről. (1. táblázat) 1. táblázat: Alapinformációk összehasonlítása Lipóti Termál és Élményfürdő
Szempontok
Flexum Termál és Gyógyfürdő Mosonmagyaróvár
85 fő (főszezon)
Foglalkoztatottak létszáma (fő)
40 fő
7 ha
Fürdő alapterülete (ha)
3,5 ha
5000 fő
Napi befogadóképesség (fő)
3150 fő
25-45 év
Célcsoport (év)
Nyugdíjasok
saját honlap, prospektusok, külföldi és hazai újságok, TV, rádió, külföldi és hazai weboldalak
Marketing eszközök
saját honlap, prospektusok, turisztikai weboldalak
egész évben
Nyitvatartás
egész évben
Forrás: Saját adatgyűjtés, 2013
Az 1. táblázatban jól látszik, hogy Lipóton éppen kétszer akkora a rendelkezése álló terület, mint Mosonmagyaróváron, ebből kifolyólag magasabb az egy napra jutó befogadóképesség is. A nagyobb terület több munkával is jár, a főszezon ideje alatt 85 főt foglalkoztatnak, ami egy 600 fős település esetén sok helybélinek ad munkalehetőséget. A célcsoportok vonatkozásában egyértelműen a termálok egyedi arculatai játszanak szerepet. A 2. táblázat adatai mutatják be a megvalósult fejlesztések volumenét a két termál vonatkozásában. A két fürdőkomplexum mindegyikében jelentős beruházások mentek végbe látványos, vendégforgalmat növelő eredménnyel. A Flexum Termál és Gyógyfüdő Mosonmagyaróváron önerőből alakított ki a fürdő területén három új élménymedencét, melyekhez esztétikus pihenőterület társul. Felújították az éttermet, bővült a szolgáltatások köre. Mindezek hatására a látogatók száma évről - évre nő, mára eléri a 225 000 főt éves szinten. Jelenleg is folyamatban van egy sószoba kialakítása, továbbá modern hidro- és balneoterápiás kádak és eszközök beszerzése. A Lipóti Termál és Élményfürdő 2002-es felújított állapotban való megnyitása óta szinte minden évben újdonságokkal várja és csábítja a vendégeket a településre. Ennek eredményeként a 2002-ben elért 50 528 fős vendégforgalom mára közel 130 000 főre emelkedett. A fejlesztések pénzügyi megvalósításához a fürdő sok esetben pályázati úton nyert támogatást, melyeket részletesen a következő táblázat mutat be.
3
2. táblázat:A megvalósult fejlesztések adatai a két termál vonatkozásában Beruházó
Év
Forrás
Összeg
Fejlesztések
Lipóti Termál- és Élményfürdő
2002.
Széchenyi Terv
25.000.000 Ft
- 3 átvett medence teljes felújítása - parkosítás - infrastruktúra fejlesztés
Lipóti Termál- és Élményfürdő
2004.
Önerő
több millió Ft*
- 600 m2–es élménymedence - 2 gyermek pancsoló kialakítása - malom-szauna építése
Lipóti Termál- és Élményfürdő
2005.
Önerő
több millió Ft*
- fogadóépület - szolgáltató épület fejlesztése
Flexum -Termál és Gyógyfürdő
2007.-2008.
Önerő
2 milliárd Ft
- 3 új élménymedence megépítése - étterem felújítása - pihenőterületek
Lipóti Termál- és Élményfürdő
2009.
NyugatDunántúli Operatív Program
220.000.000 Ft (támogatás: 62.894.615 Ft)
- 1200 m2–es strandmedence - vízi játszópark
Lipóti Termál- és Élményfürdő
2012.
Új Széchenyi Terv
132.707.080 Ft (támogatás: 33.176.770 Ft)
kemping létrehozása
2012-2013
Új Széchenyi Terv
149 600 000 Ft
- sószoba - modern hidro- és balneoterápiás kádak és eszközök beszerzése - kétszintes öltöző
Flexum -Termál és Gyógyfürdő
Forrás: saját vizsgálatok, (2012-2013) * A pontos számadat nem hozható nyilvánosságra.
Az 1-2. ábra szemlélteti a látogatók alakulását a Lipóti Termál és Élményfürdőben, valamint a Flexum Termál Gyógyfürdőben Mosonmagyaróváron. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy a Lipóti Termál- és Élményfürdő évről évre tudja növelni és megtartani vendégkörét, mely várhatóan még tovább fog emelkedni, ha megvalósul egy fedett medence kivitelezése a jövőben. A 2. ábra illusztrálja, hogy a mosonmagyaróvári termál vendégköre stabil, nagymértékű ingadozás nincs. A 2002-es évben elért 150 000 – es létszámot minden azt követő évben növelni tudták. A vendégösszetétel arányában pedig a külföldiek állnak az élen, a belföldi jövedelmek még nem elég magasak ahhoz, hogy a magyar állampolgárok is kellő mértékben kihasználhassák a gyógyfürdők nyújtotta szolgáltatásokat.
4
1. ábra: A Lipóti Termál- és Élményfürdő látogatóinak száma (ezer fő)
2009
2010
128 000
2008
134 631
2007
122 000
2006
110 000
2005
103 534
2004
98 447
81 797
2003
88 885
81 179
2002
75 564
50 528
y = 7089,9x + 55149 R² = 0,867
2011
2012
2. ábra: A Flexum-Termál és Gyógyfürdő látogatóinak száma (ezer fő)
180 000
2006
2007
2008
225 000
175 000
2005
221 000
170 000
2004
217 000
164 000
2003
210 000
156 000
2002
200 000
150 000
y = 8172,7x + 138964 R² = 0,976
2009
2010
2011
2012
Forrás: saját vizsgálatok, (2012-2013) 5
5. KÖVETKEZTÉTES ÉS JAVASLATOK Vizsgálatom zárását követően egyértelművé vált számomra, hogy a kistérség turisztikai életében jelentős szerepet tölt be a mosonmagyaróvári és a lipóti termálfürdő. A fenti ábrákra illesztett lineáris trendvonal a fürdővendégek egyenletes növekedését ábrázolja. A lineáris trend R2 értékei is jól mutatják, hogy a trendvonal becsült értékei meglehetősen közel esnek a tényleges adatokhoz. Egy ilyen kisvárosnak és vonzáskörzetének nem könnyű turistacsalogató attrakciókat felvonultatni, még akkor sem, ha olyan páratlan természeti környezet övezi, mint a Szigetköz. A földből feltörő termálvíz azonban egyfajta adomány, hiszen az évek során mindkét településen olyan fürdőkultúra alakult ki, amely alapjául szolgál a fejlesztések következő lépéseihez. A hangsúly pedig a fejlődésen van, mert hiányában elmaradna a határ túloldaláról tapasztalható fokozott érdeklődés, és a két termál lassanként beolvadna Magyarország gyógyfürdőinek hosszú és egyhangú sorába. Éppen ezért gondolom, hogy a már meglévő adottságot kihasználva lehetne még több turista számára csalogatóvá tenni a várost és környezetét. A vendégek legnagyobb számban egy-egy napra érkeznek csak Mosonmagyaróvárra, vagy Lipótra, így nem tudják megismerni azt a rengeteg értéket, amellyel a kistérség rendelkezik. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataim jelenlegi szakaszában megállapítottam, hogy a Mosonmagyaróvári Kistérség életében rendkívül fontos szerepet játszik a területén üzemelő Flexum Termál- és Gyógyfürdő, valamint a Lipóti Termál és Élményfürdő. Nemcsak a városnak és környékének az arculatát alakítják és formálják, hanem hosszú távra nyújtanak biztos munkalehetőséget is. A további kutatások a kérdőíves vizsgálatok elvégzése után várhatóan segíteni fogják a térség turisztikai koncepciójának aktualizálását, illetve hozzájárulnak a kistérségben található települések turizmusának fellendítéséhez. A termálturizmus által a térségbe érkező külföldi látogatók igényeinek felmérésével feltárhatóak azok a tényezők, amelyek kitörési pontot jelenthetnek a környező települések vidékfejlesztésében. A vizsgálat végső célja egy olyan koncepció kidolgozása, melynek hatására a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő, és a termálfürdők hatását a szigetközi települések is jobban megérzik.
7. IRODALOMJEGYZÉK ÁKOSHEGYI GY.- NÉMETH I. (2006): A fürdők kézikönyve, Magyar Fürdőszövetség, Budapest 601-636. p BUDAI Z. (2001): A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin V. évfolyam 3. szám, Budapest CSETE L.- LÁNG I. (2009): A vidék fenntartható fejlesztése, MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest 113-115. p.
6
