Első Kötet
Bevezetés
A tanulmányt készítették: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Rátai Balázs A tanulmány kidolgozását segítő szakértői panel tagjai: Bartolits István Krauth Péter Mojzes Imre Pintér Róbert Székely Iván Az IT3 projektet az NHIT részéről felügyelik: Bakonyi Péter Havass Miklós
2005 szeptember
1
Első Kötet
Bevezetés
Munkaanyag 2005 október 5 Tartalomjegyzék 1 2
Bevezetés ...............................................................................................................6 A technológiai kínálat témakörei .........................................................................12 2.1 Alapok..........................................................................................................12 2.1.1 Félvezetők, Moore-törvény..................................................................13 2.1.2 (Mikro)processzor áramkörök .............................................................13 2.1.3 Tároló elemek ......................................................................................13 2.1.4 A mikroelektronika környezetvédelmi aspektusai...............................14 2.1.5 Képtechnológiák ..................................................................................14 2.1.6 „Intelligens” anyagok...........................................................................14 2.1.7 Új paradigmák......................................................................................15 2.2 Hírközlés ......................................................................................................16 2.2.1 Vezetékes és vezeték nélküli fizikai hálózatok....................................17 2.2.2 Szélessávú hozzáférési technológiák ...................................................17 2.2.3 IP alapú távközlés és az új generációs hálózatok.................................18 2.2.4 Interneten keresztüli távközlés és új üzleti modellek ..........................19 2.2.5 Digitális műsorszórás és hatásai ..........................................................19 2.2.6 Software rádió rendszerek....................................................................19 2.2.7 Korlátos erőforrások ............................................................................20 2.2.8 Személyi hírközlési eszköz és a szolgáltatások elérése .......................20 2.2.9 Biztonságos átviteli rendszerek............................................................20 2.3 Végberendezések .........................................................................................22 2.3.1 Eltűnő számítógép (disappearing computer) .......................................22 2.3.2 Környezet-intelligencia (Ambient Intelligence) ..................................23 2.3.3 Hordható/viselhető (wearable) számítógépek......................................23 2.3.4 Megjelenítők ........................................................................................23 2.3.5 Nyomtatók, szkennerek........................................................................24 2.3.6 Digitális kamerák, személyi asszisztensek ..........................................25 2.3.7 Házi szórakoztató központok...............................................................25 2.3.8 Szenzorrendszerek ...............................................................................25 2.3.9 Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) ...................................................25 2.4 Rendszertechnika .........................................................................................28 2.4.1 Számítógép-architektúrák ....................................................................28 2.4.2 Párhuzamosság.....................................................................................29 2.4.3 Elosztott (distributed) rendszerek és a Grid.........................................29 2.4.4 Beágyazott (embedded) rendszerek .....................................................29 2.4.5 Hálózati architektúrák..........................................................................30 2.4.6 Web-szolgáltatások ..............................................................................30 2.4.7 Middleware ..........................................................................................30 2.5 Alkalmazási eszközök..................................................................................32 2.5.1 Adatbázis-kezelés ................................................................................32 2.5.2 Adatbányászat ......................................................................................33
2005 szeptember
2
Első Kötet
Bevezetés
2.5.3 Beszédfelismerés és szintézis ..............................................................34 2.5.4 Nyelvtechnológiák ...............................................................................34 2.5.5 Ágensek................................................................................................35 2.5.6 Kognitív rendszerek .............................................................................36 2.5.7 Térinformatikai eszközök ....................................................................37 2.6 Tartalomkezelés ...........................................................................................38 2.6.1 Multimédia tartalmak előállítása és megosztása..................................38 2.6.2 Interaktív médiatartalom......................................................................39 2.6.3 A kollektív tartalom-előállítás eszközei...............................................39 2.6.4 Szemantikus Web.................................................................................40 2.6.5 Intelligens keresők ...............................................................................41 2.6.6 Archiválás ............................................................................................41 2.6.7 Digitális könyvtárak.............................................................................41 2.7 Fejlesztés és működtetés ..............................................................................42 2.7.1 Tervezési-elemzési nyelvek és támogató eszközeik ............................43 2.7.2 Nyílt forráskódú szoftverek (Open Source Software) .........................43 2.7.3 Modellvezérelt és szolgáltatásorientált alkalmazásfejlesztés ..............44 2.7.4 Alkalmazásintegráció...........................................................................45 2.7.5 Szoftverprojektek irányítása ................................................................45 2.7.6 Szoftverminőség ..................................................................................46 2.7.7 Informatika mint közműszolgáltatás (IT Utility services) ...................46 3 A hasznosulási kereslet témakörei .......................................................................48 3.1 Üzleti informatika ........................................................................................48 3.1.1 Üzleti folyamatok standardizálása .......................................................49 3.1.2 Informatikai funkciók beépülése más rendszerekbe ............................49 3.1.3 Termelési informatika..........................................................................50 3.1.4 Információtechnológiai piac ................................................................50 3.1.5 Tartalomszolgáltatási üzletág...............................................................50 3.1.6 Reklám üzletág.....................................................................................51 3.1.7 Szolgáltatás alapú rendszerek ..............................................................51 3.1.8 Digitális szakadék üzleti hatásai ..........................................................51 3.2 Közszolgálat.................................................................................................52 3.2.1 Közigazgatás informatizálása ..............................................................53 3.2.2 Közegészségügyi informatika..............................................................54 3.2.3 Informatika a közoktatásban ................................................................54 3.2.4 Közművelődés információs rendszerei ................................................55 3.2.5 Környezeti közszolgálatok informatikai rendszerei.............................56 3.3 Magánfelhasználás.......................................................................................58 3.3.1 Informatizált hálózatokra épülő társadalom.........................................59 3.3.2 Információtechnológiai fogyasztás ......................................................59 3.3.3 Digitális írástudás.................................................................................60 3.3.4 E-demokrácia .......................................................................................60 3.3.5 Információs önrendelkezés ..................................................................61 3.3.6 Civil szféra ...........................................................................................61 3.3.7 Művészetek ..........................................................................................62 4 Átfogó témakörök ................................................................................................64 4.1 Biztonság......................................................................................................64 4.1.1 Informatika-biztonsági technológiák ...................................................65 4.1.2 Biztonsági értékelés és tanúsítás..........................................................65 4.1.3 Adatvédelmi kockázatok......................................................................66
2005 szeptember
3
Első Kötet
Bevezetés
4.1.4 Adatvédelmi elvárások teljesülését támogató technológiák ................66 4.1.5 Adatvédelmi audit................................................................................66 4.1.6 Kriptográfia polgári célú felhasználása ...............................................67 4.2 Szabályozás..................................................................................................68 4.2.1 Elektronikus üzletvitel .........................................................................69 4.2.2 Szellemi alkotások védelme.................................................................69 4.2.3 Cyber bűnözés és bűnüldözés ..............................................................69 4.2.4 ICT implantátumok..............................................................................70 4.2.5 Elektronikus képviselők, gépi jogok....................................................70 4.2.6 Virtuális jelenlét és a virtuális világok jogi kérdései ...........................70 4.2.7 Szabályozási eszköztár változása (szabványosítás, önszabályozás)....71 4.2.8 Piacszabályozás és piacfelügyelet........................................................71 5 Összefüggések a vizsgált témakörök között ........................................................72 6 Technológiai jelenségek részletes elemzése („mélyfúrások”).............................82 6.1 Elemzendő területek.....................................................................................82 6.1.1 Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás............................................82 6.1.2 Új generációs hálózatok (NGN)...........................................................82 6.1.3 Biológia és IT integrációja...................................................................83 6.1.4 Nanoelektronika – lehetőségek, korlátok.............................................84 6.1.5 Plasztronika – szerves anyagok a mikro- és az optoelektronikában ....84 6.1.6 Nem-PC alapú végberendezések..........................................................85 6.1.7 Ember-gép kapcsolatok........................................................................85 6.1.8 Jelentésalapú technológiák...................................................................86 6.1.9 Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés ..................................................86 6.1.10 Közműszerű IT szolgáltatás.................................................................87 6.1.11 Szenzor rendszerek ..............................................................................88 6.1.12 Ágensalapú technológiák .....................................................................88 6.1.13 Virtuális jelenlét és virtuális világok ...................................................89 6.1.14 Személyi azonosítási technikák ...........................................................89 6.1.15 Adatállományok archiválása................................................................90 6.1.16 Szellemi közjavak („open source”)......................................................90 6.1.17 Tartalom előállítás kollektív módszerei...............................................91 6.1.18 P2P megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra.....................91 6.1.19 Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek) .......................................92 6.1.20 Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés............................................93 6.2 A részletes feldolgozás vázlata („template”) ...............................................94 1. Melléklet Társadalmi trendek munkahipotézisei .....................................................95 2. Melléklet: Fogalomtár.............................................................................................98
2005 szeptember
4
Első Kötet
Bevezetés
2005 szeptember
5
Első Kötet
Bevezetés
1 BEVEZETÉS A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) a kormány magas szintű tanácsadó testülete, amelynek fő feladata az állásfoglalás, véleményezés ill. tanácsadás az informatika és a hírközlés jelentősebb kérdéseiben. Ennek elősegítésére a Tanács önálló szakmai tevékenységeket is végez az informatika és a hírközlés egyes fontosabb területein. 2005-ben ilyen célból indított el egy technológiaelemző projektet, amelynek célja, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható fejlődését az elkövetkező évtizedben. Az információs társadalom magyarországi jövőjével kapcsolatban több helyen is folynak elemző-tervező tevékenységek, amelyeknek egyik közös célját a 2007-2013 időszakra vonatkozó második Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása képezi. Az NHIT jelen „Információs Társadalom Technológiai Távlatai” (IT3) című projektjének célkitűzése, hogy ezeket a tevékenységeket egy speciális szempont hozzáadásával támogassa, mégpedig, hogy: vázoljon fel egy jövőképet az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulásáról, különös tekintettel a tárgyidőszakban várhatóan Magyarországra hatással lévő tényezőkre. Az ilyen technológiai alapú jövőképek folyamatos előállításának és karbantartásának az eredményeképpen az NHIT egy „technológiai radar” jellegű szolgáltatással kívánja támogatni az információs társadalommal kapcsolatos tervezési tevékenységeket. A feladat megoldásánál olyan felülről-lefelé építkező (top-down) módszert használunk, ami lehetővé teszi, hogy korlátos erőforrásokkal viszonylag rövid idő alatt használható eredményeket produkáljunk, amelyek a későbbiekben tovább részletezhetők ill. aktualizálhatók lesznek. Ez a top-down közelítés 12 általános témakör meghatározásával indul, amelyek szándékaink szerint többé-kevésbé teljesen lefedik a vizsgálandó területet, azaz az IKT és alkalmazásaik világát. Ezek közül hét képviseli azt a technológiai kínálatot (technology push), amely az információs társadalmi szolgáltatások létrehozását és működtetését lehetővé teszi 1 : 1
Az egyes témakörökhöz piktogramokat rendelünk, amelyek a jelen tanulmányban valamint a projekt egyéb dokumentumaiban a témakör azonosítására szolgálnak
2005 szeptember
6
Első Kötet
Bevezetés
Alapok: Az információ tárolását, feldolgozását és továbbítását végző alapvető berendezések („áramkörök”) technológiái ill. az ezeket megalapozó természettudományos törvényszerűségek. Hírközlés: Az információ átvitelének rendszerei, beleértve az elektronikus hírközlés minden formáját valamint a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, továbbá a hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Végberendezések: Az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat legkülönbözőbb formáit megvalósító eszközök (perifériák). Rendszertechnika: Az informatikai berendezések felépítésének architektúrális alapelvei, konstrukciói. Alkalmazási eszközök: A különböző alkalmazásokban felhasználásra kerülő nagyobb feladatcsoportok megoldásának általános kereteit biztosító rendszerek. Tartalomkezelés: A különböző információk (adat, szöveg, kép, hang stb.) egyéni és csoportos előállítása, fejlesztése, tárolása, visszakeresése és rendszerezése. Fejlesztés és működtetés: Az informatikai rendszerek létrehozása (tervezés, implementálás), karbantartása és üzemeltetése – azaz teljes életciklusuk követése. További három témakör az információs társadalmi szolgáltatások hasznosulására irányuló társadalmi-gazdasági kereslet (utilisation pull) különböző területeit fedi le: Üzlet: Az informatikai alkalmazások üzleti hasznosulásának modelljei, a termék- és szolgáltatási piac struktúrája, az üzletipartneri viszonyok az érték-előállító folyamat mentén. Közszolgálat: A közigazgatás és a társadalmi közszolgáltatások elektronikus kiszolgálásával összefüggő alkalmazások. Magánfelhasználás: A fogyasztáshoz, ill. a mindennapi élethez kapcsolódó alkalmazások, beleértve az információs személyiségi jogok, demokrácia és a KULTURÁLIS IDENTITÁS kérdéseit is. Végül két témakör olyan átfogó kérdésekkel foglalkozik, amelyek minden területre hatással vannak: Biztonság: Az informatikai eszközök, rendszerek és hálózatok fenyegetettségekkel szembeni védettségének, valamint megbízható működésének biztosítása.
2005 szeptember
7
Első Kötet
Bevezetés
§ Szabályozás: Az állami és nem-állami szabályozási lehetőségek teljes spektruma, a régi és új technológiai lehetőségek eredményeképpen létrejövő ill. módosuló társadalmi viszonyok igényeinek figyelembevételével. Az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések tárgyalásánál figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a „hasznosulási kereslet” nagymértékben függhet a társadalmi-gazdasági viszonyoknak a tárgyidőszakban való alakulásától. Ugyanakkor egy teljes társadalmi-gazdasági jövőkép kialakítása meghaladná a jelen tanulmány kereteit és az NHIT kompetenciáját. Ezért azt a megoldást választjuk, hogy a jövőképnek a hasznosulási kereslet számára releváns elemeiről egy makro szintű hipotézist készítünk, amit a tanulmány 1. Melléklete tartalmaz. A tanulmányban ebből a „feltételezett társadalmi-gazdasági jövőkép”-ből 2 kiindulva írjuk le az információs társadalmi szolgáltatások iránti keresletet és ennek vizsgáljuk a technológiai kínálattal való kölcsönhatásait. A 12 témakör összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti: Társadalmi-gazdasági hipotézisek Üzlet
Közszolgálat
Magánszféra
hasznosulási kereslet („pull”)
§ Szabályozás
Biztonság
technológiai kínálat („push”)
Tartalomkezelés
Hírközlés
Végberendezések
Rendszertechnika
Fejlesztés
Alkalmazási eszközök
Alapok
A projekt keretében kiemelten kívánunk foglalkozni a technológiai kínálat és a hasznosulási kereslet találkozási pontjain felvetődő jelenségekkel és kölcsönhatásokkal, ill. ezeknek a technológiai alapú jövőképre gyakorolt befolyásával. 2
Egy későbbi fázisban sor kerülhet a hipotézisek különböző változatainak (szcenáriók) szerepeltetésére és ennek alapján különböző következtetések levonására is; a jelen első változat azonban ezt nem tartalmazza.
2005 szeptember
8
Első Kötet
Bevezetés
A top-down közelítés következő lépéseként a 12 témakör mindegyikében meghatározásra kerül 6-8 fontosabb részterület. (Itt – praktikus okokból – nem törekedhetünk a témakörök teljes lefedésére, hanem a projekt célkitűzései szempontjából leginkább jelentős részterületeket választottuk ki.) Annak érdekében, hogy a teljes területről áttekintő képet alkothassunk, először ennek a mintegy 90 részterületnek a várható fejlődési tendenciáiról adunk egy nagyon rövid (egyenként kb. féloldalas), vázlatos, de a lényeges irányzatokat felmutató ismertetést. Az egyes témakörök egymással való összefüggéseit, kölcsönhatásait egy 12 x 12-es táblázatban írjuk le. A szövegekben használt fontosabb kifejezések meghatározását a tanulmány 2. Mellékletében található Fogalomtárban adjuk meg. (A Fogalomtárban szereplő kifejezéseket a szövegben KISKAPITÁLIS betűtípussal jelöljük.) Az IT3 tanulmány jelen Első Kötete ezt az tartalmazza, amely azonban – szándékunk szerint konzisztens, általános orientációra alkalmas képet kommunikációs technológiák várható fejlődési társadalmi-gazdasági vonatkozásairól.
általános áttekintést – egy többé-kevésbé ad az információs és irányairól és azok
Ahhoz, hogy ebből a – fentiek értelmében sok szempontból hiányos, „lyukas” – áttekintésből az információs és kommunikációs technológiák területének egészére vonatkozó, teljesebb „jövőkép” készüljön, az egyes résztémák részletes elemzése, kölcsönös összefüggéseik (kb. 90 x 90) feltárása és a társadalmi-gazdasági környezettel való kölcsönhatásuk vizsgálata lenne szükséges. Ez – véleményünk szerint – jelentősen meghaladná a projektnek mind az időbeli kereteit, mind az erőforrásait, de végső soron a célkitűzéseit is. Ezért azt az utat választjuk, hogy a témakörökkel kapcsolatos anyaggyűjtés eredményeinek jelen anyag 12 fejezetében található általános áttekintése alapján kiválasztunk összesen 20-25 technológiai jelenséget, és a tanulmány Második Kötetében ezekre vonatkozóan végezzük el a részletesebb elemzést („mélyfúrást”). A kiválasztás fő szempontja az lesz, hogy ezekkel a jelenségekkel kapcsolatosan a tárgyidőszak magyarországi helyzetére vonatkozóan jelentős, nemtriviális állítások legyenek megfogalmazhatók. A kiválasztás néhány további szempontja: • jelentős, radikális hatásuk legyen a hasznosulásra, • több területet befolyásoljanak (interdiszciplinaritás), • a köztudatban jelenleg még kevésbé ismert jelenségek legyenek. A részletes elemzések eredményeinek felhasználásával kerül majd sor az IT3 projekt következtetéseinek összeállítására. Ebben néhány olyan
2005 szeptember
9
Első Kötet
Bevezetés
fontosabb általános jellegű trendet fogalmazunk meg, amely a technológiai alapú jövőkép vízióját meghatározza.
§
A fentiekben leírt folyamatot az alábbi ábra szemlélteti:
Témakörök
Részterületek
Elsö Kötet
Második Kötet
„Mélyfúrások”
Következtetések, „vízió”
Tudatában annak, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődését alapvetően globális tényezők határozzák meg, elemzéseinkben is elsősorban ezeket vesszük figyelembe. Mivel azonban a projekt feladata olyan jelenségek felmutatása, amelyek a következő évtized magyarországi információs társadalmára lesznek meghatározó hatással, a leírásra kerülő globális jelenségeket egy ilyen irányú szűrésnek vetjük alá és azokkal foglalkozunk részletesebben, amelyek hazai hatásait leginkább relevánsnak tartjuk. Emellett – különösen a Második Kötet részletesebb elemzéseiben – közvetlenül is foglalkozunk a tárgyalt jelenségek magyarországi vonatkozásaival. Természetesen mind az Első, mind a Második Kötet kidolgozása során jelentős mennyiségű anyagot gyűjtünk össze és rendszerezünk a tanulmányban való felhasználás szempontjai szerint. Ezeket megfelelő módon rendezett formában a tanulmány Függelékében kívánjuk közreadni, amelyhez egy CD-n mellékeljük a felhasznált tanulmányokat, és szakirodalmi anyagokat.
2005 szeptember
10
Első Kötet
Bevezetés
A két legfontosabb forrásunk a Gartner elemzések (www.gartner.com) és a FISTERA (Foresight for Information Society Technologies for the European Research Area) elnevezésű EU projekt anyagai (http://fistera.jrc.es) voltak. Befejezésül szükségesnek tartjuk a projekt helyének tisztázását a különböző jövő-orientált tevékenységek között. Meg kell állapítani, hogy az IT3 projekt nem tekinthető technológiai előretekintési (technology foresight) projektnek, mivel annak lényeges kritériumai közé tartozik – többek között – a különböző jellegű és érdekeltségű szereplők (”stakeholders”) aktív részvétele, véleményük kikérése. A szűkebb körben, elsősorban irodalomkutatással készülő és a technológiák egy meghatározott körére (IKT) korlátozódó IT3 projektet így leginkább technológiaelemző (technology assessment) projektnek nevezhetjük. Ilyen jellegű projekteket széles körben alkalmaznak világszerte különböző tervezési, stratégiakészítési tevékenységek támogatására. Természetesen, amennyiben a jövőben Magyarországon sor kerülne egy „valódi” technológia-előretekintési program elindítására (mint amilyen az 1998-2000 között működött TEP volt), úgy ennek során az IT3 tapasztalatai és eredményei jól felhasználhatók lesznek. Az információs és kommunikációs technológiákra alapuló magyarországi jövőképre vonatkozó „technology assessment” feladatköre így is nagyon széles. Ahogy a fentiekből látható, annak érdekében, hogy véges időn belül, korlátos erőforrásokkal az eredeti célkitűzés szempontjából releváns eredményeket lehessen elérni, több helyen – tudatos – korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek összefoglalása: 1. a 12 témakör az IKT és alkalmazásaik világát nem teljesen fedi le; 2. a témakörökön belüli részterületek közül csak a fontosabbnak ítélt 6-8 részterülettel foglalkozunk; 3. a részterületek fejlődési tendenciái csak általánosságban kerülnek ismertetésre, nem térünk ki az egyes jelenségek részletes magyarázatára. Mindezekkel együtt reméljük, hogy már a jelen Első Kötet is alkalmas arra, hogy átfogó képet adjon az IKT világának várható fejlődéséről és felhívja a figyelmet olyan jelenségekre, amelyek ma még szélesebb körben nem ismertek. Végezetül szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét arra, hogy a projekt keretében 1-2 havi rendszerességgel kiadunk egy „IT3 Körkép”-et, amelyben a tanulmány szempontjából érdekes, figyelemre méltó aktuális híreket gyűjtünk össze.
2005 szeptember
11
Első Kötet
Alapok
2 A TECHNOLÓGIAI KÍNÁLAT TÉMAKÖREI
2.1
ALAPOK
Alapokon az információ tárolását, feldolgozását és továbbítását végző alapvető berendezések („áramkörök”) technológiáit, illetve az ezeket megalapozó természettudományos törvényszerűségeket értjük. Folytatódik a biológia és az információs technológiák áramköröktől kezdve a mesterséges intelligenciáig számos területre kiható integrációja (BIOINFORMATIKA, SZINTETIKUS BIOLÓGIA, WETWARE, implantátumok). Ezzel a jelenséggel (és a technológiai kínálat valamennyi témakörével) is összefügg, hogy egyre gyakrabban használjuk – akár anyagok, akár rendszerek, akár gépi viselkedésformák megjelölésére – az élővilágból kölcsönzött „intelligens” szót. Egyrészt (tágabb értelemben) az ember bizonyos viselkedéseihez, képességeihez hasonlítható működéseket, másrészt (szűkebb értelemben) az információkezelésre – befogadásra, tárolásra, feldolgozásra és visszajelzésre – való alkalmasságot írjuk le vele. Az IKT fejlődését jelentős mértékben meghatározza az informatika és a konvergencia néhány heurisztikus alaptörvénye: 1. Moore-törvény a számítási kapacitásról: Az INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK kapacitása tizennyolc-húszhavonta megduplázódik, illetve az INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖKBE épített tranzisztorok száma évente megkétszereződik. 2. Gilder-törvény a sávszélességről: A kommunikációs rendszerek teljes sávszélessége 12 havonta megháromszorozódik. 3. Metcalf-törvény a hálózat értékéről: A hálózat értéke négyzetesen arányos a csomópontok számával. Ahogy a hálózat növekszik a rákapcsolódás értéke négyzetesen növekszik, míg az egy felhasználóra számított költsége ugyanaz marad vagy csökken. 4. Shugart-törvény az adattárolók áráról: A mágneses adathordozók egy bitjének ára 18 havonként megfeleződik. 5. Ruettgers-törvény a tárolási kapacitásról: A felhasznált tárolási kapacitás 12 havonta megkétszereződik (az USA-ban 7 havonta). A fejlődést megfogalmazó fenti heurisztikus törvények és kölcsönhatásaik valamennyi témakörre kihatnak.
2005 szeptember
12
Első Kötet
Alapok
Részterületek fejlődése 2.1.1 Félvezetők, Moore-törvény A félvezetők és a kapcsolódó technológiák az IT-ipar alapjai maradnak. A következő évtizedben széles körben elterjednek a magasabb szintű rendszerfunkciókat támogató új technológiák. A kiegészítő fémoxid félvezetők (Complementary Metal-Oxide-Semiconductor – CMOS), és a CMOS-típusú (komplementer MOS) áramkörök mellett megjelennek a molekulárisak, például a félvezetőként is funkcionáló nikkel-diklorid alapú mágneses anyagok. Jelentős változás lesz, hogy a szilícium-dioxid egyeduralkodó szerepe megszűnik, az áramkörökben megjelennek a szerves szigetelő rétegek, amelyek lényegesen gyorsabb működésre képesek. Önálló gazdasági tevékenységként is megjelenik a plasztronika, a műanyag alapú félvezetők alkalmazása. Moore 1965-ben megfogalmazott, 1975-ben módosított törvénye valószínűleg minimum hét-kilenc évig érvényben marad még (ismereteink szerint 2013-ig van számszerű, általánosan elfogadott előrejelzés), ami azt (is) jelenti, hogy változatlanul a mikroelektronikai jelfeldolgozás lesz a legáltalánosabb, de a többi – főként a molekuláris és az optoelektronikus – feldolgozási technológia szintén ismertté válik. A Gartner elemzése szerint a molekuláris tranzisztorok nagy hatással lesznek a számítástechnikára, viszont legkorábban 10-15 év múlva kerülnek forgalomba, amikor a szilícium-alapú eszközök már nem zsugoríthatók tovább. (Kvantum- és foton-alapú feldolgozásról egyelőre szintén csak kísérleti szinten beszélhetünk.) 2.1.2 (Mikro)processzor áramkörök A mikrochipek teljesítőképességének jelentős növekedése a drasztikus árzuhanás mellett lehetővé teszi, hogy a hétköznapi tárgyak öt éven belül komoly számítási kapacitással rendelkezzenek. A jellemző technológiai méretek az évtized végére körülbelül 13 nanométerre csökkennek, míg a kapcsolódó (a processzor működését meghatározó) órasebesség eléri a 30 GHz-et. Amellett, hogy a mikroelektronikai jellegű INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK jelentik változatlanul az alapokat, tovább kísérleteznek az organikus áramkörökkel is, és feltételezhető, hogy megjelennek az első átfogóbb bio- és NANOTECHNOLÓGIAI alkalmazások. 2.1.3 Tároló elemek A félvezető alapú tárolóelemek terjedésével és áruk csökkenésével (ld. pen drive) a mechanikai mozgást igénylő tárolási technológiák háttérbe szorulása várható; a CD-technika a végénél tart, sokak szerint az 52x-es értéket a mechanikai korlátok miatt nem lehet jelentősen felülmúlni. 2005 szeptember
13
Első Kötet
Alapok
Ugyanakkor jelentős áttörés várható a „KÉK LÉZERES” TECHNOLÓGIÁK alkalmazásával, amelynek lényeges anyagtudományi (vegyület-félvezető) vonzatai is vannak. Sok alkalmazás számára létfontosságú, hogy az adatok a lehető legkisebb energia ráfordítás és adatvesztés mellett minél tovább megőrződjenek. A jelenlegi – és a közeljövőben használatos – technológiák azonban nem teszik lehetővé száz évnél hosszabb ideig történő tárolásukat, folyamatos frissítésüket. Bár új, hosszabb élettartamot biztosító technológiákra lenne szükség, egyelőre azonban csak mennyiségi előrelépés várható: 2010-re sok otthonban a hozzáférhető lokális tárkapacitás elérheti az 1 TB-ot. 2.1.4 A mikroelektronika környezetvédelmi aspektusai A mikroelektronikai termékek előállítása során a gyártók jelentős mennyiségű, az emberre és környezetére veszélyes anyagot használnak fel, így halidokat, bromidokat, foszfidokat, telítetlen szénhidrogéneket, stb. Olyan új technológiai eljárások dominálnak majd, amelyek ilyen anyagok felhasználása nélkül állítják elő a chipet és a félvezető eszközöket. Az ólom kiszorítása az elektronikai technológiából (pl. ólommentes forraszanyagok) jelentősen csökkenti a környezet nehézfém szennyezését. Az infokommunikációs technológia eszközei az elektronikus hulladék tömegére vetítve annak mintegy 70%-át teszik ki. Jelentős az ún. történelmi hulladék mennyisége is, ezt az elkövetkező 4-6 évben szintén újra kell hasznosítani. 2.1.5 Képtechnológiák Folytatódik a különféle technológiákat ötvöző megoldások kifejlesztése és gyártásba vitele. A jelenleg versengő plazma- és folyadékkristályos módszerek nincsenek a feltétlen nyertesek között. A befutó feltehetőleg a NANOTECHNOLÓGIÁN alapuló megjelenítés lesz. Jelentősen csökkenni fog a megjelenítésre fordítandó energia mennyisége. Elterjednek a szilárdtest fényforrások és a műanyag alapú világító elemek. Az elektronikus tinta felbontása jelentősen javul a következő években (Fistera). 2.1.6 „Intelligens” anyagok A jelenlegi szóhasználat szerinti „intelligens” anyagok jellemzője, hogy a jövőben egy vagy több tulajdonságuk döntő mértékben átalakítható lesz. Már léteznek ilyen (PIEZOELEKTROMOS, magneto-reosztatikus, elektroreosztatikus, stb.) anyagok, amelyeket különböző használati tárgyakba integrálnak. Alkalmazásaik száma jelentős mértékben növekszik.
2005 szeptember
14
Első Kötet
Alapok
A tényleges – atomi szinten kidolgozott – intelligens anyagokat előállító technológiák (például a NANOTECHNOLÓGIA) fejlődésének eredményeként az adott anyag egy-egy tulajdonsága (méret, vezetőképesség, ellenálló képesség, stb.) olyan mértékben módosítható, hogy az alkalmazást is meghatározza. Kettős jelenség prognosztizálható: a technológiák gyorsan fejlődnek, az anyagok széleskörű és gazdaságos előállítása viszont még hosszú ideig várat magára. 2.1.7 Új paradigmák Molekuláris számítások: a szén ugyan használható számítási szerkezetek alapelemeként, viszont a szilícium – ma még – sokkal alkalmasabb a kurrens gyártásra, feldolgozásra. A növekvő tudományos érdeklődést egyrészt az magyarázza, hogy erősen párhuzamos feldolgozást igénylő feladatok esetén az organikus molekulák jól alkalmazhatók. A másik ok a – potenciális – molekuláris számítógépek várható olcsósága, kis mérete. Ugyanakkor lassúságuk miatt valószínűtlen, hogy helyettesítenék a szilícium-alapú feldolgozást. Főként az várható, hogy a molekuláris technológiák a következő évtized első felétől kiegészítik a szilíciumalapút, például olyan számítógépek gyártása során, amelyekhez szénből készült nanocsöveket is felhasználnak (Fistera). NANOTECHNOLÓGIA: a NANOTECHNOLÓGIA egyelőre főként az előállítási, és (az első átfogóbb alkalmazások ellenére) nem az alkalmazási oldalon jelent nagy kihívást. Még ebben az évtizedben létrehoznak nagyon kevés atomból álló chip-részeket, míg a szimpla atomok ipari folyamatok során történő manipulációja a 2010-es évek első felére prognosztizálható. A nanorészecskék mérete speciális biztonsági eljárások kidolgozását teszi szükségessé és lehetővé. Kvantumszámítások: kezdeti kísérleti stádiumban járunk még, a technológia szinte csak elméletben és papíron létezik. A kvantumszámítások egyetlen kereskedelmi forgalomba került alkalmazása – termékekkel együtt – a kvantumkriptográfiában van, kulcsok átadására használják. A kvantumkriptográfia elterjedése még ebben az évtizedben várható.
2005 szeptember
15
Első Kötet
Hírközlés
2.2
HÍRKÖZLÉS
A témakör keretében az elektronikus hírközlés mindenféle formájával, távközléssel, médiatechnológiával és a műsor- és tartalom-átvitellel egyaránt foglalkozunk. (A hírközlés része a posta is, azonban itt csak az elektronikus hírközlést értjük hírközlés alatt.) Ideértjük továbbá a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, valamint a különböző hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Ehhez a témához tartoznak az elektronikus hírközlés korlátos erőforrásai, pl. a frekvenciák és a műholdszegmensek. Ide tartozhatnak még az azonosító rendszerek is (hívószámok, domain nevek, kódrendszerek). A témakör előrelátható fejlődési tendenciáinak várható (társadalmi) hatásai az alábbiakban foglalhatók össze: □ Erősebben jelentkezik a technológia-semleges piacra lépési és összekapcsolási szabályozás igénye, a hálózatok inhomogén technológiájának következtében. □ A mobil rendszerekkel megfigyelhető a személyek pillanatnyi tartózkodási helye és mozgási útvonala is. Ez az adat segélykérési esetben azonnal felhasználható, egyébként védendő személyes adat. □ Az IP ALAPÚ RENDSZEREK nagy fenyegetést jelentenek a hagyományos PSTN HÁLÓZATOKRA. Az erősödő verseny miatt, a vezetékes távközlési szolgáltatók több üzleti lépésre kényszerülnek: új üzleti modellek kialakítására és ÚJ GENERÁCIÓS (NGN) HÁLÓZATOK kialakítására. Az új üzleti modellekben a szolgáltatók „ingyenessé” vagy átalány díjassá tesznek bizonyos szolgáltatás elemeket. Az új generációs hálózatokban új kapcsolóelemekkel és új struktúrában kötik össze a meglévő hálózatrészeket. □ Digitális műsorszórás elterjedéséhez a vevőkészülékek cseréje szükséges. A készülékcsere nagy része természetes kereskedelmi akciókkal várhatóan megoldódik, de lehet egy olyan felhasználói réteg, amely számára szociális támogatás is szükségessé válik. A megsokszorozódó csatornaszám kis létszámú és partikuláris csoportokat is műsorcsatornához juttathat. □ A domain nevek is korlátos erőforrásnak tekinthetők, és a domain regisztráció eddigi magánjogi önszabályozását várhatóan állami szabályozási lépések is kiegészítik, vagy kontrollálják. □ A virtuális üzleti terekben elterjed a részletesebb cég-azonosítás és ellenőrzés. A csalások elleni védelem érdekében várhatóan
2005 szeptember
16
Első Kötet
Hírközlés
felhasználják a valós hírközlési csatorna paramétereit is az azonosításhoz. Részterületek fejlődése 2.2.1 Vezetékes és vezeték nélküli fizikai hálózatok A vezetékes és vezeték nélküli technológiák területén szélessávú átvitelre alkalmas, kombinált hálózatok alakulnak ki, amelyek a hálózati piacon az átviteli forgalomért versenyeznek. A különbözős típusú hálózatok közötti inhomogén összekapcsolások elterjednek a hálózatok minden átviteli szintjén. Általánossá válik a hozzáférési hálózatban az optikai szál használata és megjelennek az optikai kapcsolóelemek is. Az optikai átvitel egyre közelebb kerül a felhasználóhoz, és „csak” az utolsó szakaszt kell esetleg más technológiákkal megoldani. A nagy átviteli-kapacitás kínálat olcsóbbá teszi az átvitelt, ezért az osztott intelligenciájú rendszerek továbbfejlődhetnek. A távközlési rendszerektől, technológiáktól függetlenül, átláthatóságot és megbízhatóságot várnak el. Az inhomogén fizikai hálózatokon virtuális szolgáltatási platformok alakulnak ki, amelyek egységesen képezik az alkalmazások alapját. A szolgáltatási platformok versenyében a megbízhatóság (rendelkezésre állás, hibatűrés, sebezhetetlenség) lényeges elemmé válik. 2.2.2 Szélessávú hozzáférési technológiák A hozzáférési hálózatok szélessávúvá válnak, akár vezetékes, akár vezeték nélküli a bekötés „utolsó mérföldje”. Itt lehet megemlíteni a DSL (DIGITAL SUBSCRIBER LINE), a kábel-modem, a WLAN, az optikai, az Ethernet és a FWA (FIXED WIRELESS ACCESS) szélessávú hozzáférési technológiákat. Ezek a technológiák egymással összeköthetők, de versengenek is a forgalomért. Új vezetékes technológiaként megjelenik az energiahálózatokra ráépülő hírközlési moduláció, a POWERLINE COMMUNICATION (PLC) is, amely egyes helyeken megoldást jelenthet a telephely bekötéséhez, de elsősorban új építésű épületekben célszerű kiépíteni. Piacra lépnek a kisebb távolságra szélessávú átvitelt biztosító, vezeték nélküli rendszerek is, amelyekkel a végpont korlátozott mobilitása kiszolgálható. Ilyen a már ismert BLUETOOTH, és ilyen az FSO (FREE
2005 szeptember
17
Első Kötet
Hírközlés
SPACE OPTIC), amely pont-pont összekapcsolásra alkalmas a láthatóság határain beül. A keskenysávú mobil átvitel mellett, elterjed a 3G és később a 4G mobil átvitel is, amely szélessávú mobil internet lehetőséget nyújt. Emellett terjednek a vezeték nélküli WI-FI és WIMAX internet hozzáférési rendszerek is. Műholdas rendszerek (pl. a geo-stacionárius csomagkapcsolt VSAT rendszer) is kiegészítik a földi vezeték nélküli hálózatokat. Az egyre magasabb frekvenciatartományban használt, vezeték nélküli hozzáférések miatt egyre sűrűbb antennahálózatokra lesz szükség a nagyvárosokban és a nagy forgalmú területeken. A szélessávú rendszerek gyors, differenciált kiszolgálást és ezzel egyidejűleg olcsó, megosztott rendszereket tesznek lehetővé. Szélesebb körben lehetővé válik az egyedi igényre szabott kiszolgálás és árazás. A szélessávú mobil rendszerek kiterjesztik a helyfüggő szolgáltatások lehetőségét. Összekombinálhatók a digitális térképek és az információs szolgáltatások. Szélessávú hozzáférési hálózatok terjedésével a távközlésre informatikai- és információs szolgálatok, valamint távoktatási- és távmunka-szolgáltatások épülnek fel. A vezetékes-, a vezeték nélküli- és mobil szélessávú rendszerek kombinációja lehetővé teszi a mozgó munkahelyek ellátását internet kapcsolattal és közvetlen hozzáféréssel a cég-központok felé. 2.2.3 IP alapú távközlés és az új generációs hálózatok A hagyományos telefon (PSTN) HÁLÓZATOKKAL versenyeznek az Internet Protokoll (IP) alapú, csomagkapcsolt távközlési rendszerek. Általánossá válik az internet címtartományának szűkösségét feloldó IPV6 PROTOKOLL használata és elterjednek az ezen alapuló új szolgáltatások. Az IP alapú távközlés előretörésével a PSTN távközlési rendszerek előbb avulnának el erkölcsileg, mint a tervezett üzleti élettartamuk. A nagyobb távközlési hálózati szolgáltatók előremenekülnek az IP alapú távközlés felé, és új struktúrájú és új generációs hálózatokat hoznak létre a meglévő hálózat-elemeken, egyetlen hálózatba integrálva az összes korábbi hálózat funkcióját. Az így kiépülő hálózatokat nevezzük ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOKNAK (NGN = NEXT GENERATION NETWORKS). Ezen új generációs hálózatok egyik leglényegesebb eleme a SOFTSWITCH, amely a hagyományos hálózatok kapcsoló funkcióját új módszerekre épülve látja el. Az új forgalomszervező eszköz használatával megőrizhetők a hálózatok legértékesebb elemei, a fizikai átviteli csatornák. A teljesen eltérő technológiai megoldás miatt mindez új szabályozási kérdéseket vet fel. 2005 szeptember
18
Első Kötet
Hírközlés
A kisebb és hagyományos technológiájú távközlési szolgáltatókat (pl. helyi telefontársaságokat) a már kiépített technológia „fogva tarthatja” az üzletágban alacsony profit mellett is. Mindez a vezetékes szolgáltatók közötti gazdasági szelekcióhoz vezet. 2.2.4 Interneten keresztüli távközlés és új üzleti modellek Az Internet terjedésével a távközlési szolgáltatásokat helyettesítendő az interneten keresztüli hang- kép- és video-átvitel is terjed. A forgalom megtartására vagy megszerzésére új üzleti modellek alakulnak ki: pl. havi fix díjas előfizetés egyre több beleértett (ingyenes) szolgáltatással; rendszeren belül „ingyenes” szolgáltatások és „csak” a kifelé irányuló hívásokat kell megfizetni; vagy reklámok által szponzorált távközlési szolgáltatások. Az IPV6 PROTOKOLL kiterjesztett multicast képességei miatt gyorsan terjedni fog az IPTV, amely fokozatosan versenyre kel a hagyományos televízióval. 2.2.5 Digitális műsorszórás és hatásai A digitális műsorszórás hatékonyabban használja ki a frekvenciasávokat, így kb. megnégyszerezi az átviteli csatornák számát. Az új technológia nemcsak új adóállomásokat, de új vevőkészülékeket is igényel. Az új technológia kétirányú kommunikációt is lehetővé tesz, ezért a vevőkészülékek interaktív kommunikációra is alkalmasak lesznek. A digitális műsorszórás elterjedésével a műsorszolgáltatási engedélyek elosztását más elvekre kell alapozni, hiszen már nem lehet hiányra vagy erős korlátosságra hivatkozni. A felhasználói végberendezések cseréjére várhatóan új ár-konstrukciók alakulnak ki, hogy felgyorsuljon a folyamat. A digitális műsor- és média-átvitelhez igazodva lecserélődnek a műsorszóró rendszerek és a felhasználói végkészülékek is. Az ellentétes irányú jelátvitel műsorszelekciós és műsorkereső funkciók beépítését is lehetővé teszi. A média-csatornák száma megnégyszereződik, így a műsorcsatornák specializálódni tudnak kisebb műsor-fogyasztó rétegekre. 2.2.6 Software rádió rendszerek A vezeték nélküli rádiós rendszerek és az Internet konvergenciájából alakult ki a software rádió (SDR – SOFTWARE DEFINED RADIO). Az átviteli rendszer rádiófrekvenciás részében is digitális jelfeldolgozás történik, ami sokkal hatékonyabb, kódolt vezeték nélküli kommunikációt tesz lehetővé. A rádiós adó- és vevő-berendezések távolról is programozhatóvá válnak. Az 1998-ban kidolgozott technológia nemrég kezdett terjedni, és 2007-2010 körül várhatóan a 4G mobil kommunikáció
2005 szeptember
19
Első Kötet
Hírközlés
alapjául szolgál majd. A kódolás miatt a software rádió egyaránt alkalmas katonai hírközlésre és biztonságos polgári célú átvitelre is. 2.2.7 Korlátos erőforrások A korlátos erőforrások felértékelődnek a távközlésben. A frekvenciasávoknak egyre nagyobb értékük lesz, mert egyre hatékonyabban illesztik bele az információ-átviteli csatornákat. A hívószámok hordozhatósága alapvető követelmény mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli rendszerekben. A még szabad frekvenciasávok ára árveréskor felszökik. Európában is (az USA-hoz hasonlóan) megindul a frekvenciasávok másodlagos piaca. A számhordozhatóság egyre inkább láthatóvá válik a felhasználó számára, és az ő döntésén alapul majd a számok megtartása. A későbbiekben a szolgáltatók várhatóan a felhasználóra terhelik a számhordozás költségeit. A korlátos erőforrások hatósági- vagy regisztrációs díja egyre nagyobb költséget jelent a hírközlési szolgáltatások költség-struktúrájában. 2.2.8 Személyi hírközlési eszköz és a szolgáltatások elérése A személyi hírközlési eszközbe ma is több funkció épülhet be: hangátvitel, kép- és hangrögzítés, mozgókép-rögzítés, adatátvitel, adattároló, időszervező, Internet kapcsolat. Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik, a személyi hírközlési eszköz integrálni tudja majd a különböző szolgáltatásokhoz tartozó személy-azonosító kártyákat és kódokat, valamint az ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁST is. Ahhoz, hogy ez biztonságos legyen, új módszereket kell bevezetni a személy és a saját személyes hírközlési eszköze közötti személy-azonosításra, pl. ujjlenyomat, vagy hosszabb kódsorozat útján. A hírközlés végberendezések másik fejlődési tendenciája, hogy a hírközlési szolgáltatások (is) egyre kevesebb saját eszközzel is elérhetővé válnak, a forgalmas nyilvános vagy üzleti területeken. Itt elég lesz majd egy személy-azonosító kártya vagy jelsorozat használata is ahhoz, hogy különböző szolgáltatások, szolgáltatási platformok rendelkezésre álljanak a személy számára. A SIM kártya és más kártyarendszerek közeledése várható. A szolgáltatási platformok elérésében várhatóan a pendrive technológia is (kisméretű, kódolható tárolókapacitásként) szerepet kap. 2.2.9 Biztonságos átviteli rendszerek Biztonságos (kódolt) átviteli rendszerekre van szükség, mert a jeleket bizonytalan közegen kell átvinni. A kódolási eljárások használata általánossá válik. A távközlési hálózatokban a biztonságos átvitel érdekében áttérnek az IPV6 PROTOKOLL használatára.
2005 szeptember
20
Első Kötet
Hírközlés
A biztonsági szint lesz az informatikai rendszerek áralakító tényezője. Az érzékeny üzleti vagy személyes adatok esetében elvárás lesz mind a kódolt átvitel, mind a kódolt tárolás. Várhatóan elterjednek a különféle kódolási és azonosítási eljárások: ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS, magán kriptográfia, jogosultság ellenőrzés, cég-azonosítás, személy-azonosítás, viselkedési minta felismerése.
2005 szeptember
21
Első Kötet
Végberendezések
2.3
VÉGBERENDEZÉSEK
Végberendezéseken az informatikai berendezések és a külvilág közötti kapcsolat különböző formáit megvalósító eszközöket, az ún. perifériákat értjük. Az ember és környezete viszonyát a jövőben több, kifejezetten ezekhez az eszközökhöz, eszközcsoportokhoz kapcsolódó technológiai trend alakítja át: a számítógépek miniatürizálódnak, magunkon/magunkban viseljük őket – mint pl. a mesterséges implantátumokat –, a használati tárgyak jelentős számítási kapacitással rendelkeznek, otthonunkat a környezet részét képező hálózatba rendezett ”processzorok” népesítik be. Házi szórakoztató központok alakulnak ki. A különböző perifériák (monitorok, nyomtatók, szkennerek, mobiltelefonok, stb.) még inkább multifunkcionálisak lesznek, elősegítik az ember és a gép szorosabb együttműködését. Részterületek fejlődése 2.3.1 Eltűnő számítógép (disappearing computer) A hálózatba rendezett új számítástechnikai kapacitások mindennapi tárgyakba, háztartási eszközökbe (nemcsak hagyományosan értelmezett gépekbe, hanem például ruhákba, játékokba), azaz környezetünkbe épülésével (ubiquitous computing) megszűnik a PC központi szerepe. Együttes tevékenységük bizonyos funkciók a mainál hatékonyabb alkalmazása mellett, (nem statikus) viselkedéstípusokat is kialakít: modulárisak, újra-konfigurálhatók, kommunikálnak egymással, tanulnak korábbi „tapasztalataikból”, adaptívak, különböző helyszíneken alkalmazhatók. Komplex interaktív rendszer(ek)ként működnek. Itt annak a folyamatnak a folytatása figyelhető meg, amely az elszigetelt „nagy” számítógépektől, a time-sharing rendszereken és kliens-szerver architektúrákon keresztül a (hálózatba szervezett) személyi számítógépek használatához vezetett. Ennek a tendenciának a folytatásaként (az Egyesült Államokban már ma is nagyobb eladási mutatókkal bíró) laptopok néhány éven belül háttérbe szorítják a PC-ket: 2008-ra a vállalatoknál használt végberendezések több mint fele nem asztali PC lesz, hanem a PC-k helyett már a kisebb laptop/notebook jelenik meg, majd a még kisebb PDA-k, számítógépekként működő mobiltelefonok stb. és végül a számítástechnikai rendszerek alig lesznek láthatók (invisible computers).
2005 szeptember
22
Első Kötet
Végberendezések
A következő évtized elején a feldolgozó kapacitás növekedésével a számítógépekként (is) funkcionáló tárgyak szélesebb körű igényeket elégítenek ki. Az interfészek leegyszerűsödnek, funkció-orientáltabbak lesznek. 2.3.2 Környezet-intelligencia (Ambient Intelligence) A SZENZOROK és AKTUÁTOROK, a virtuális környezetek és a távközlési végberendezések összekombinálódásával, ad hoc és vezeték nélküli rendszerré alakulásával a felhasználó cselekedeteit és interakcióit támogató környezet-intelligenciává (Ambient Intelligence – AmI) alakult gépek, gépi rendszerek 2010-től a hétköznapi élet szerves részévé válnak. A felhasználót a tárgyakba épített intelligens interfészek veszik körül, a környezet „láthatatlan” módon felismeri jelenlétünket, és reagál rá. Az intelligens felhasználói felületek lehetővé teszik a környezettel való természetes (pl. hang és/vagy gesztusok általi) és személyre szabott (preferenciáinknak és a kontextusnak megfelelő) interakciót. 2.3.3 Hordható/viselhető (wearable) számítógépek A magunkon viselhető, testünk és elménk „kiterjesztésének” tekinthető számítógépek, valamint a testünkbe ültetendő chipek felgyorsítják az ember-gép együttműködést. Hosszú ideig tartó használat után már nem különálló entitásokként, hanem ruhánk/saját magunk részeként viszonyulunk hozzájuk. Ha szükséges, mindig „on”, azaz mindig elérhetőek leszünk. Ha akarjuk, a folyamatos monitorozás egészségi állapotunkról, környezetünkről, biztonságunkról szolgáltat folyamatosan adatokat. A különböző kijelzők tetszetősebbé teszik az információt. Inkább szolgáltatásként semmint termékként érzékeljük őket. Informatikai eszközök nemcsak ruhánkon hordhatók, hanem hármas követelményt (biztonság, tartósság, pontos érzékelés) kielégítő mesterséges IMPLANTÁTUMokként testünkbe is ültethetők. A jelenlegi elektronikus terápia a közvetlen agy-számítógép kapcsolat kísérleti fázisában jár. 2010-ig egyre gyakoribbá válik, hogy beépített mikroelektródák térképezik fel a betegek idegi tevékenységét, processzorok ismerik fel a lebénult testrészekhez kapcsolódó mozgásmintákat. A távolabbi tervek között Alzheimer-kórosok kognitív képességeinek visszaállítása, egészséges emberek agykapacitásának növelése is szerepel. 2.3.4 Megjelenítők A digitális információt az emberi szem számára láthatóvá tévő technológiák különböző használatú megjelenítőket eredményeznek: monitort, fejre illeszthető sisakot (head mounted display), és a közvetlenül
2005 szeptember
23
Első Kötet
Végberendezések
a szemhez kapcsolódó, televíziós képernyő illúzióját keltő (korábban napszemüveg-szerű) retinális kivetítőt. A Fistera szerint a jövő TVrendszereként elkönyvelt, a képet 625 helyett 1250 képsorral alkotó HDTV-rendszer (High Definition TV), ha lassan is, de elterjed. Ugyanakkor, kísérleteznek a HDTV-nél négyszer több, mintegy 8 millió pixel felbontású „ideális”, televízió-formájú, a szem által a képernyőt nem képernyőként, hanem a valóság részeként érzékelő kijelzők első prototípusaival. Ezek azonban valószínűleg csak a következő évtized első felében jelennek meg, jelentős árcsökkenésük pedig még később várható. A folyadékkristályos és egyéb kombinált megjelenítők 2008-ra kiszorítják a katódsugár-csöveseket. 2008 és 2013 között meghatározó mértékben terjed az (egyre nagyobb fényerővel, jobb képélességgel rendelkező, első ránézésre vékony műanyag lapra emlékeztető) rugalmas papírszerű kijelző, a minden irányból és szögből jól látható, könnyen hordozható, alacsony fogyasztású elektronikus tinta, valamint a kézírást, rajzot, stb. könnyen digitalizáló digitális papír és toll. Felbontásuk a következő 3-5 évben drasztikusan növekszik, csökken az áruk, ami azt eredményezi, hogy szélesebb körben elterjednek. 2.3.5 Nyomtatók, szkennerek A hagyományos eszközök(technológiák) mellett megjelennek a 3D-s nyomtatók és szkennerek. A nyomtatási és szkennelési technológiák gyorsabbak, flexibilisebbek lesznek. A 3D-s nyomtatók a néhány éven belüli otthoni használatot, valamint – többféle anyag egyszerre történő „nyomtatása” („formázása”) miatt –, már nem a mai értelemben vett (papírra történő) nyomtatást, hanem különböző termékek ipari és házi gyártását teszik lehetővé, ami teljesen elválik a nyomtatástól. A 2010-es évek első felében a nyomtatók tárgyakba, vagy a kinyomtatandó anyagba integrálódnak (elektronikus tinta). Speciálisan elrendezett 3D-s printerek (bioprinterek) 2010 körül már biológiai szöveteket is „nyomtatnak”, azaz tulajdonképpen készítenek. (Fistera) Az azonosító címkék (identification tags) elterjedése fokozza az új típusú, bizonyos esetekben egyetlen, speciális azonosítót olvasó szkennerek iránti igényt. A következő évtized elején még több mozgó tárgy és a mozgás iránya is szkennelhető lesz. A szkennelés digitális modellkészítéssé válik: a képet feldolgozható modellé alakítja. Változatlanul nő a nyomtatott információ mennyisége, viszont csökken a növekedés üteme. Közelebb kerülünk hozzá, de egyelőre még nem valósul meg a papír nélküli iroda.
2005 szeptember
24
Első Kötet
Végberendezések
2.3.6 Digitális kamerák, személyi asszisztensek A tíz-húsz megapixel rezolúciót elérő, a képhez tartozó olyan paramétereket, mint a hangot és a környezeti távolságokat, színeket, stb. a gép belsejében jobban feldolgozó digitális kamerák alkalmasak lesznek a vezeték nélküli kommunikációra. Felerősödik a konvergencia: az integrált kamera-mobiltelefon (és a mobiltelefonba integrálódó PDA) rendszerek szórakoztató központokként (is) funkcionálnak. A jelenség megfordítva szintén igaz: a csak telefonfunkciókat betöltő mobil eszközök univerzális személyes elektronikus asszisztensekké alakulnak át. 2.3.7 Házi szórakoztató központok Egy médiaközpont zenét, videót, képeket és egyéb file-okat tároló és lejátszó berendezés, amely a jelenlegi otthoni szórakoztató rendszerekkel is (televízióval, videóval, DVD-lejátszóval, stb.) összekapcsolható ill. integrálható. Ez az integráció egyre gyorsabb lesz. Előbb a PC-k, majd az azokat helyettesítő, asztali számítógépek funkcióival rendelkező berendezések is tényleges szórakoztató és alkotó médiaközpontokká válnak. 2.3.8 Szenzorrendszerek Egyre önállóbban, „intelligensebben” viselkednek, az egyidejűleg több paraméter detektálására is képes SZENZOROK. A következő évtized elején lokális hálózatokat formálnak (Fistera), ami azt eredményezi, hogy a kommunikáció nem egy-egy SZENZOR és a környezet, hanem a hálózat és a környezet között megy végbe. Más források, (pl. Gartner) szerint, a SZENZORhálózatok már 2009-re standardizáltabbak lesznek. A fejlődés a hálózatok autonómiája, a hálózatokon belül részfeladataikat önállóan, de a többiekkel összehangoltan végző érzékelők felé mutat. A SZENZOR- és AKTUÁTOR-rendszerek széles körben, például a környezet-intelligenciával együttműködő, vagy annak részét képező alkalmazásokban is terjednek. Nagy hangsúlyt kapnak a közlekedési rendszerek és (más, helyváltoztatással kapcsolatos) egyedi alkalmazások, például a felhasználó levegővételéről, bőrhőmérsékletéről, testhelyzetéről, mozgásáról adatokat gyűjtő SZENZOROKBÓL, az azokat kommunikáló GPRS-továbbítóból álló „intelligens” öltözékek. 2.3.9 Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) A kezdeti várakozásnál ugyan lassabban, de a közeljövőben mégis a kiemelt területek egyikévé válhat az önmagában nem végberendezésként, hanem a végberendezésekben használt RFID-technológia, vagyis a rádiófrekvenciás azonosítás. Az ilyen termékeken lévő azonosítóchipek használatával távolról is kiolvashatók a termékek/tárgyak adatai (árucikk
2005 szeptember
25
Első Kötet
Végberendezések
neve, megjelölése, szállítási útvonala, gyártási és szavatossági időpontja, gyártója). 2012-re az így hálózatba kötött termékek/tárgyak száma elérheti akár a 14 milliárdot is. 2006-tól kezdik meg az RFID-olvasókkal kombinált mobiltelefonok piacra dobását. Az egyik legfőbb kérdés az egységes szabványok kidolgozása lesz. Az RFID nemcsak termékek, hanem élőlények, például emberek azonosítására is alkalmas. Ez a különben hasznos tulajdonság azonban több (minél előbb szabályozandó) etikai és jogi kérdést is felvet. 2008-tól az azonosítók nemcsak tárolják az információt, hanem számítási és kommunikációs funkciókkal is rendelkeznek. (Gartner)
2005 szeptember
26
2005 szeptember
27
Első Kötet
Rendszertechnika
2.4
RENDSZERTECHNIKA
A témakör keretében az informatikai berendezések felépítésének architekturális alapelveit, konstrukcióit elemezzük. Beleértjük a hálózatokkal összekapcsolt rendszerek felépítési elveit is. A párhuzamosság még inkább az egyik legfontosabb, több területen, például a számítógép-architektúrák, vagy a processzorok tervezésekor alkalmazott szempont lesz. A GRID elosztott környezetekhez vezet, még fontosabbá válik a MIDDLEWARE. Több technológia jut el a fejlődés azon pontjára, hogy egyre kivitelezhetőbb lesz különböző rendszerek egyetlen tárgyba történő integrációja. A hálózati architektúrák esetében erőteljesebben érvényesül „a hálózat maga a számítógép” elv. Az új (például szolgáltatás-orientált) architektúrák és a web-szolgáltatások fokozzák a hálózatba rendezett gépek, valamint a különböző szoftveralkalmazások interakcióját és együttműködését. Részterületek fejlődése 2.4.1 Számítógép-architektúrák A 2011-ig terjedő időszakban a számítógépes architektúrák egyre könnyebben méretezhető, párhuzamos architektúrákká alakulnak át. A fejlődés iránya heterogén struktúrák felé mutat. A web-alkalmazások új generációja dinamikus, elosztott architektúrákon alapul. A rendszerek és architektúrák tervezésekor egyre jobban figyelembe veszik az élővilágból ellesett elveket, például az evolúció törvényeit. Az Evolúciós Elektronika (EE, vagy Hardver Evolúció, HE) alkalmazása során GENETIKUS ALGORITMUSOK futtatásával (is) kiválaszthatják a lehetőségek közül legmegfelelőbben rekonfigurálható eszközöket. Az ilyen jellegű kutatások célja az önmagukat megtervező hardverek létrehozása. Az architektúrák tervezése során a dinamikus rekonfigurálhatóság (az alkotóelemek funkcióinak gyors megváltoztatása, a közöttük lévő kapcsolódások problémamegoldásra történő felhasználása) lesz az egyik legfontosabb szempont. A modellek és az azokat igazoló algoritmusok szerint a rekonfiguráció fontos számítástudományi paradigma, viszont a modellek gyakorlati kivitelezése számos nehézségbe ütközik. A következő években, ha nem is áttörés, de jelentős előrelépés várható.
2005 szeptember
28
Első Kötet
Rendszertechnika
2.4.2 Párhuzamosság A számítógépek tervezésekor fokozottan figyelembe veszik végcélként a hatékony alkalmazásokat eredményező párhuzamossági elvet: parallel számítások, parallel algoritmusok és nyelvek, masszívan parallel processzorok, stb. Mindezt a párhuzamos feldolgozás különböző előnyei (gyorsaság, megbízhatóság, kompaktság, hibatűrő képesség, alacsony fogyasztás) indokolják. A párhuzamosság hatására előrelépés várható a processzorok közötti kommunikációban. 2.4.3 Elosztott (distributed) rendszerek és a Grid A részben hardver-, részben szoftverjellegű elosztott feldolgozó technológiák fejlődése GRID-szerű rendszerekhez vezet. „GRID”-en itt egyenrangú elemekből álló, kitüntetett vezérlőközpont nélküli elosztott hálózatot értünk, amely kívülről, szabványos felületeken keresztül könnyen igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt (utility computing), és nagymértékben növeli a tárolási lehetőségeket is. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz, több közös munkát végeznek az akadémiai és az üzleti jellegű elosztott rendszerek. A p2p (peer-to-peer) olyan hálózati architektúra, amelyben a csomópontok kliens és szerver funkciókat egyaránt ellátnak. Az első generációs hálózatoknál központi szervert használtak; a második generációsaknál (hibrid p2p) a hálózati infrastruktúrát, a szerverfunkciót is ellátó szupercsomópontok tartják fent; a GRID-del legtöbb hasonlóságot mutató harmadik generációsok (tiszta p2p) működése teljesen elosztott, az összes csomópont egyenrangú. Nemcsak a feldolgozó, hanem (például biztonsági okokból) a tárolási kapacitás is megosztódik. A hálózati sávszélesség és a CPU-sebesség növekedésével egyre több ilyen jellegű hálózat várható. A 2010-es évek elejére a legkülönbözőbb tárgyak kapcsolódnak egymáshoz, az összekapcsolt entitások integrációja újabb hálózatokat eredményez. A gépkapacitás rugalmas igénybevételi lehetősége például a GRID esetében a rendszerelemek jobb kihasználtságához vezet. Az elosztott feldolgozási és tárkapacitáshoz biztosított hozzáféréssel a GRID már az évtized végéig hozzájárulhat a hálózatiság fogalmának átalakításához. A gépeket integrált forrásként futtató/kezelő MIDDLEWARE kifejlesztésével a GRID még hatékonyabbá válik. Az egyes eszközök kihasználtsága jobb lesz, így hosszú távon csökkenthető az informatikai beruházások összege. Mindez jelentősen növeli az alkalmazások számát. 2.4.4 Beágyazott (embedded) rendszerek A világméretű, a mai PC-ken túlmutató információs hálózat megváltoztatja a hétköznapi tárgyakhoz fűződő viszonyunkat, a tárgyak 2005 szeptember
29
Első Kötet
Rendszertechnika
„intelligensebbek” (smart objects) lesznek. A beágyazott rendszerek különböző használati cikkekben (például autóban, lakóházban) már eddig is megjelentek (ld. Végberendezések). A folyamat a közeljövőben még erőteljesebb lesz. A miniatürizáció a nagyobb komplexitás felé mutat: (a rendkívül egyszerűtől, a komplex, multifunkcionális, ugyanazon feladat megoldásához több alkalmazást futtató eszközökig) a legheterogénebb beágyazott rendszerek várhatók. Ezek a rendszerek lényegesen flexibilisebbek lesznek, mint a maiak. Tervezőik egyre jobban figyelembe veszik, hogy különböző alkalmazásokhoz, működési feltételekhez, rendszerkövetelményekhez és szabványokhoz kell igazodniuk. Az együttesen tervezhető hardver/szoftver és a több chipet használó rendszereknél olcsóbb, alacsonyabb áramfogyasztású „intelligens rendszerek egy chipen” kutatása (intelligent system-on-a-chip – ISoC) az adaptációhoz és a rekonfigurálhatósághoz szükséges technikákra és módszerekre összpontosít. A rendszertechnikai megoldások egyre inkább a nanoméretekhez közeledő MEMS (Micro Electro-mechanical Systems) eszközöket használnak fel. Egyes vélemények szerint a Linux megőrzi a „beágyazott világ” leggyorsabban fejlődő operációs rendszerének szerepét. 2.4.5 Hálózati architektúrák A hálózati technológiák tervezésekor, működtetésük során a szerver, az alkalmazás-architektúrák és a hálózat interakciója válik az egyik legfontosabb szemponttá. Többé már nem szlogen, hanem valóság, hogy „a hálózat maga a számítógép”. A web-alkalmazások új generációja dinamikus, elosztott architektúrákon alapul, modulárisak, kapcsolódnak egymáshoz, tartalom- és folyamatközpontúak. 2.4.6 Web-szolgáltatások A hálózati számítógépek közötti interakciót támogató szoftverrendszerek, a WEB-SZOLGÁLTATÁSOK az eltérő platformokon és alapokon futó különböző szoftveralkalmazások interoperációjához és integrációjához nyújtanak szabványos komponenseket. A hálózatba kötött gépek együttműködő képességének, összekapcsolódásának javítása érdekében a tervezés során a rendszerekbe jelentés alapú (semantic based) megközelítéseket is integrálnak. Ha sikerül a még hiányzó, alapvető szabványokat kidolgozni, akkor három-nyolc éven belül elterjedhetnek a WEB-SZOLGÁLTATÁSOK által támogatott üzleti modellek. (Gartner) 2.4.7 Middleware Az elosztott rendszerek terjedése, a komplexitás, az alkalmazások széleskörűvé válása jelentős mértékben növeli az operációs rendszer és az 2005 szeptember
30
Első Kötet
Rendszertechnika
alkalmazás közötti szoftverréteg, az úgynevezett köztes szoftver (MIDDLEWARE) szerepét. Jelen fejezetben a szűkebb értelemben az operációs rendszerhez közeli réteget értjük MIDDLEWARE-en. A közeljövő MIDDLEWARE rendszerei tervezőinek többek között a következő kihívásokkal kell szembenézniük: a kommunikáció és az objektumkezelő algoritmusok SKÁLÁZHATÓSÁGA; az alkalmazások permanens adaptációja a hálózati összetevők mobilitásához, rekonfigurálhatóságához; biztonság; az alrendszerek autonómiája és függése egymástól.
2005 szeptember
31
Első Kötet
2.5
Alkalmazási eszközök
ALKALMAZÁSI ESZKÖZÖK
A különböző alkalmazásokban felhasználásra kerülő nagyobb feladatcsoportok megoldásának általános kereteit biztosító rendszereket, az operációs rendszerek és a konkrét alkalmazások közötti világot elemezzük ebben a fejezetben. Konkrét alkalmazási rendszerek felépítéséhez szükséges komponenseket, (szoftver)eszközöket vizsgálunk, amelyek sokszorosan összekapcsolódnak, egymásba integrálódva hasznosulnak. Az adatok kezelése (adatbányászat, adatbázisok) melletti legnagyobb kihívást az úgynevezett „intelligens”-, vagy mesterségesintelligencia-alkalmazások (robotika, ÁGENSEK), valamint az MI és a kognitív tudományok fokozatos szintézisét szemléltetve, a gyakran többszörös érzékszervi működésekre, elsősorban a látásra és a hallásra épülő, azokat imitáló minta-, kép-, gesztus-, arcfelismerésre szánt „kognitív” rendszerek jelentik. Részterületek fejlődése 2.5.1 Adatbázis-kezelés Változatlanul kulcsszerepet játszanak a relációs modellt támogató ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK (relational database management systems – RDBMS). Az interneten megjelenő, külső adatforrások jelentőségének növekedése egyértelművé tette azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy szervezeti kereteken belül sem lehetséges egyetlen, egységes, központi adatbázist létrehozni. Ezt mutatja az adattárházak, adatpiacok és az úgynevezett operatív adattárak elszaporodása is. Ennek következtében ma már általánosan elfogadott, hogy az adatok szoros integráltsága (adatbázisba szervezettsége) mellett a lazábban integrált megoldásoknak is fontos – gyakran meghatározó – szerepe van. Az évtized végére elterjednek az ipari méretekben is használható, – technikailag és szemantikailag – különböző adatforrások egységes kezelését lehetővé tevő eszközök. Az ilyen eszközök ma virtuális adatbázis, vállalati információintegráció, virtuális operatív adattár vagy egyesített adatbázis, illetve lekérdező rendszer neveken jelennek meg. 2015-re a hálózaton szétszórt, egészen különböző típusú (strukturált, félig strukturált és strukturálatlan) adatok egységes kezelését biztosító adatkezelési technológiák integrálódnak a hagyományos adatbázis-kezelő 2005 szeptember
32
Első Kötet
Alkalmazási eszközök
és adattárház-építő rendszerekkel. Ezt segítik elő az adatváltozások automatikus hálózati továbbításának és nyilvántartásának egyre integráltabb és kiforrottabb megoldásai, valamint a félig struktúrált (XML, RDF) és a strukturálatlan adatok kivonatolásának – valamint az azokból strukturált adatok kinyerésének – egyre kifinomultabb technológiái. Fontos szerepet kapnak az adatok kihasználtságát is figyelembe vevő, hierarchikus tároló rendszerek és a – mind technikai, mind üzleti értelemben vett – metaadatok elosztott kezelését biztosító technológiák. 2.5.2 Adatbányászat Az adatelemző eszközök területén főként a teljesítmény és a SKÁLÁZHATÓSÁG tekintetében várható fejlődés. A teljesítménynövekedésre több adatállomány összehasonlítása és az elemzési kategóriák finomítása érdekében lesz szükség. A SKÁLÁZHATÓSÁG az egyre gyakoribb, rendkívül nagy mennyiségű adat kezeléséhez kell. A szoftvergyártók folyamatosan kísérleteznek az adatbányászati megoldások adatbázis-kezelőkbe, illetve az üzleti intelligencia (BI) eszközökbe való építésével. További kihívás az eszközök számára a nagy mennyiségű, elosztott adat elemzése, az adatbányászati modellek vállalatok operatív rendszereibe integrálása, illetve e modellek karbantartása, kezelése. Várható, hogy – különösen 2007-től – egyre jobban elérhetővé válnak az eszközök együttműködő képességét jelentősen növelő szabványmegoldások. Külön említendő a szövegbányászat. Becslések szerint a keletkező információ legalább 80%-a még mindig strukturálatlan információ. Az első feladat ezekből – további elemzéseket lehetővé tevő – strukturáltabb adatokat előállítani. A „strukturálás” azonban nemcsak az adatbányászat, hanem sokkal egyszerűbb elemzések miatt is szükséges. 2010-ig a strukturalizáló (kivonatoló) megoldásokat a szűkebb értelemben vett adatbányászattól függetlenül, nemcsak szövegekre, hanem más kevéssé strukturált adattípusra is kifejlesztik (hanglenyomatok azonosítása felvételeken, arcfelismerés videókon, képeken), és felhasználásra kerülnek néhány kísérleti alkalmazásban is. A ma szövegbányászata ilymódon a strukturálatlan adatokban megtalált mintáknak, kategóriáknak, illetve ezek trendjeinek a meglévő, strukturált adatokkal való összevetési feladatává alakul át.
2005 szeptember
33
Első Kötet
Alkalmazási eszközök
2.5.3 Beszédfelismerés és szintézis A jelenleg szinte teljesen szoftveralapú beszédfelismerés és szintézis egymásba integrálódik, és (különösen a szintézis) részben hardveralapúvá válik. Kizárólag ezt a funkciót betöltő szilícium chip architektúrákat fejlesztenek, amelyek közül az első 2007-re készül el (Carnegie Mellon Egyetem). A fejlődés következő fontos lépését a természetesnyelvfeldolgozás és a folyamatosbeszéd-felismerés szintézise, és annak eredményeként a természetesnyelv-megértés jelenti. A nagyobb feldolgozó- és tárolókapacitás az évtized végére (bizonyos minőséggel és bizonyos korlátok között) lehetővé teszi a világnyelvek (elsősorban az angol) gépi megértését, valamint 2010 körül a beszéd alapján történő valósidejű fordítást. (Jelentős eredmények mutathatók fel a magyar beszédtechnológiai kutatásokban, mind a felismerés, mind a szintézis területén (pl. mobiltelefonba épített szintézis). Ezek alapján várható, hogy a magyar se marad el sokkal a világnyelvektől.) A beszédfelismerés mobil eszközökön történő alkalmazására, a beszéd szöveggé és utasítássá fordítására képes mobil rendszerek megjelenésére legkésőbb 2009-ig sor kerül. (Gartner) 2.5.4 Nyelvtechnológiák A természetes nyelvű szövegek szoftverrel történő más nyelvre ültetése komplex lingvisztikai ismeretek alkalmazását igényli: a programnak a szókészlettan mellett a morfológiát, a szintaxist, a szemantikát (és a szövegkörnyezetre vonatkozó ismereteket) egyaránt fel kell használnia. A gépi fordítás évtizedek óta a számítástudomány egyik legnagyobb kihívása. A Technology Review szerint egyike annak a tíz technológiának, amelyek életünket és munkánkat egy évtizeden belül forradalmi módon befolyásolják. Komoly nehézséget jelent a két- és/vagy többértelműségek kiszűrése, amit úgy igyekeznek megvalósítani, hogy a fordító szavak helyett inkább mondatokra összpontosít. Főként a speciális feladatokra szakosodott gépek terén várható néhány éven belül áttörés. Viszont a nehezen érthető mondatokban, szlengben történő beszélgetések fordítása még hosszas kutatásokat igényel. Szűkíteni kell a más nyelvre átültetendő beszélgetések tematikáját; célszerű, ha az adott rendszer jól körülhatárolható témakörökben válik csak szakértővé. Előrelépés várható többek között a szövegek lekérdezhetőségét biztosító szövegkivonatoló rendszerek fejlesztésében is. A magyar nyelvvel kapcsolatos számítógépes nyelvészeti kutatások mind akadémiai jelleggel (teljes grammatikai leírás), mind gyakorlati alkalmazásokban folynak (pl. nemzetközileg is terjesztett helyesírásellenőrzők és teljesnek tekinthető angol-magyar fordítóprogram).
2005 szeptember
34
Első Kötet
Alkalmazási eszközök
Robotika A „robot” szó mindenre használható az egyszerűen programozható kezelő készülékektől (például statikus robotkaroktól) kezdve a két lábon járó humanoidokig. Az okosabb robotokat a fizikai világban működő intelligens mobil ÁGENSEKNEK tekinthetjük. Utóbbiak önálló viselkedési algoritmusokat és döntési rendszereket használnak. Az ipari, katonai és szórakoztató célú fejlesztések mellett a 2010-es évek első felében az egészségügybe és a háztartásokba is „beszivárog” a robotika. Egyre nagyobb számban jelennek meg a több funkcióra alkalmas, alakváltoztató robotok. A homogén architektúrák mellett terjednek az azokat jelentősen túlszárnyaló hibrid (a szimbolikus reprezentációval, tervező-rendszer alapú vezérléssel rendelkező deliberatív és központi szimbolikus világmodellt nélkülöző, komplex szimbolikus következtetést nem használó, reaktív komponenseket egyaránt tartalmazó) architektúrára épülő alkalmazások. A hagyományos (deliberatív) robotrendszerekben az információfeldolgozás az érzékelés, modellezés, tervezés, terv kivitelezése, mozgásvezérlés sorozat eredménye. Ezzel szemben a reaktív rendszerek információfeldolgozása nem soros kapcsolatú, időben egymást követő folyamatok, hanem különböző MODULOK párhuzamos tevékenységének összessége. Az autonóm mozgás, vagy a különböző érzékszervi működések, elsősorban a látás és a hallás kivitelezése mellett az eddig megoldatlan problémát jelentő tapintás terén szintén várható előrelépés, akárcsak a következtetésben és a döntéshozásban is. Utóbbi műveletek során a robotok még nagyobb önállóságot tanúsítanak a jövőben. Számításigényesebb és összetettebb navigációjukat a környezet átalakítása helyett egyre pontosabban hangolt szabályozó rendszerük teszi lehetővé: nem a környezetet igazítják a robotokhoz, hanem a robotok alkalmazkodnak a környezethez. A munkavégzésük helyszínéről térképet készítő mai robotok általában olcsó, 100 MIPS-es processzorokat felhasználva készülnek. 2010-re elérhetik az 5000 MIPS-es teljesítményt. 2.5.5 Ágensek A legszerteágazóbb területeken kerülnek alkalmazásra az ÁGENStechnológiák (főként a több kölcsönható ÁGENSBŐL álló multiÁGENS rendszerek és az egyes ÁGENSEK képességeit meghaladó intelligens viselkedést mutató csoportok, az ún. rajintelligencia). ÁGENSEKEN ezúttal szoftverÁGENSeket, olyan független szoftverkomponenseket értünk, amelyek támogatást nyújtanak a számítógépes rendszer felhasználójának (postakezelő, információs vagy interfész ÁGENSEK, stb.). A
2005 szeptember
35
Első Kötet
Alkalmazási eszközök
filmgyártásban, az elektronikus kereskedelemben, repülő- és szállodajegyfoglalásakor, online árverések során, stb. sok esetben helyettesíthetik az embert. Az ÁGENSEKET különböző alkalmazásokba, például párhuzamos problémákat megoldó rendszerekbe „ágyazzák be.” Szimulációs alkalmazásaik a jelenleginél is nagyobb figyelmet fognak kapni. A közeljövő ÁGENStechnológiája még erőteljesebben igyekszik integrálni az objektumorientált és elosztott feldolgozói környezeteket, a komponensalapú szoftverfejlesztést és a mesterséges intelligenciát. Az ÁGENS- és a beszédtechnológiák együttes alkalmazást ötvöző úgynevezett szintetikus karakterek „intelligensebbekké”, sokoldalúbbakká válnak, és kevésbé lesznek téma-, illetve honlap-specifikusak, mint például a mai CHATBOTOK. Az interakciós és a kommunikációs technológiák (gesztus-, hangulat-, beszédfelismerés, kontextus-megértés, stb.) „szinkronba hozásának” eredményeként lényegesen interaktívabb viszonyba kerülnek környezetükkel. A CHATBOTOK és különböző animált karakterek fejlesztésekor egyre inkább figyelembe veszik az érzelmi állapotokat (affective computing). 2.5.6 Kognitív rendszerek Az ÁGENSalapú technológiákat a kognitív rendszerek fejlesztésekor is felhasználják. Ilyen rendszerek tervezésekor elsősorban az ember érzékelési/észlelési folyamatainak, az azokat meghatározó mechanizmusoknak pszichológiailag megbízható számítógépes reprezentációit veszik alapul. Kiindulási pontjuk, hogy az agy nem egyszerűen „számító” gép, bizonyos bemenetekkel, hanem „világmodellt” készítő, sokszintű memóriával rendelkező, rendkívül komplex információrendszer. A kognitív rendszerek célja a humán felhasználó kognitív képességeinek nem beültetés-jellegű (cognitive prosthesis) növelése. E rendszerek a kép-, az arc-, a gesztus- és általában a mintafelismerésben hasznosulnak. Tanulásuk eredményeként jutnak el az észlelt információk feldolgozásában olyan (már szemantikainak nevezhető) szintekig, ahol jelentéstartalmak kezeléséről lehet beszélni, és állítanak elő ennek alapján újabb információt, hoznak döntéseket. Dinamikus és proaktív környezetben is funkcionálnak. A grafikus feldolgozás és az MI fejlődése az adott kép könnyebb, jobb értelmezéséhez, a képre vonatkozó különböző források, információk integrációjához vezet. A 2010-es évekre megvalósul a fényképalapú, az illető életkorától független arcfelismerés. (Fistera)
2005 szeptember
36
Első Kötet
Alkalmazási eszközök
2.5.7 Térinformatikai eszközök Az adatok térbeli megjelenítése, elemzése, az összefüggések feltárása egyedi perspektívát, a hatékony működéshez, megalapozott döntésekhez nélkülözhetetlen információkat szolgáltat több szakterület számára. Nemcsak a valósidejű GNSS (Global Navigation Satellite System) válik pontosabbá, hanem GPS (GLOBAL POSITIONING SYSTEM) helymeghatározó technológiával pontosabban vezérelhetők lesznek a gépek is, például a robotok. A civil irányítású európai Galileo a tervek szerint 2007-ben lép működésbe. A GNSS mellett újabb alternatív pozicionáló technikákat fejlesztenek ki. (Fistera)
2005 szeptember
37
Első Kötet
Tartalomkezelés
2.6 TARTALOMKEZELÉS A tartalomkezelés témaköre alatt a különböző típusú információk (szöveg, kép, hang, mozgókép, stb.) egyéni és csoportos előállítását, fejlesztését, tárolását, rendszerezését, és visszakeresését értjük. Elsősorban nem a produktumot, a különböző technológiák által létrehozott tényleges tartalmat, hanem az ahhoz vezető – vagy azt megőrző – eljárásokat, a tartalom-előállítás, tartalomtárolás, és -elérés formáit elemezzük. Az internet fejlődésével (még nagyobb) teret nyernek a tartalom-előállítás új, kollektív fajtái (BLOGOK, WIKIK, fotóalbumok, fórumok, stb.). Az „Alkalmazási eszközök” fejezetben tárgyalt adat, szöveg- és ismeretbányászati megoldások szintén elősegítik, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a tartalomgenerálást és -kezelést. A valóságot és a virtualitást különböző mértékben keverő (multimédiás) technológiák a jelenleginél lényegesen interaktívabbá alakítják a médiatartalmat; egyre gyakoribb a reális és a virtuális közötti átjárás. A Szemantikus Web ajánlásait követő „intelligens” keresők jelentősen hozzájárulnak a rendezettebb adatáramláshoz, az információhoz való könnyebb és pontosabb hozzáféréshez. Részterületek fejlődése 2.6.1 Multimédia tartalmak előállítása és megosztása A mobil kommunikáció, a digitális műsorszórás és a hálózati infrastruktúra konvergenciája az egyéni és a társadalmi igényekhez alkalmazkodó, azokra reagáló MULTIMÉDIA-tartalom előállítását teszi szükségessé. A modernebb multimédiás tartalom (mozgás, illat, stb.) gyártása és kezelése kontextus-alapú megközelítéseket, nagyobb interaktivitást, speciális hardvert és szoftvert igényel. Elterjednek a jelenleg kísérleti fázisban lévő tartalomtípusok, alkotói módszerek: nem elsősorban a felhasználó, hanem mesterséges intelligenciával működő karakterek által aktívan alakított játékok, interaktív történetmesélés, stb. A MULTIMÉDIA-forradalom egyik legfontosabb, a közeljövőben még erőteljesebben érzékelhető következménye, hogy a különböző munkákat már nem speciális terjesztési médiumokra készítik (például egybeépített CD- és mp3-lejátszón, mobiltelefonon, digitális kamerán, rádión, stb. egyaránt hallgatunk zenét). A médiumok közötti, multimédiás információmegosztásban és keresésben olyan eljárások kerülnek előtérbe, mint a
2005 szeptember
38
Első Kötet
Tartalomkezelés
képeket, szöveget, numerikus és audió adatokat egyetlen konzisztens reprezentációba integráló „ismeretbányászat”. A nemcsak multimédiás, hanem az összes online és elektronikus tartalomra vonatkozó mennyiségi növekedés kettős irányba mutat: egyrészt potenciálisan „mindentudást” eredményezhet, de legalábbis mindennek a tárolását és visszakereshetőségét, amely azonban a megfelelő információ megkeresésének és kiszűrésének a nehézségével, jár, másrészt a túl sok tartalom „információs környezetszennyezést”, „adatszemétáradatot” generál. Eltolódnak a mennyiség és a minőség arányai, egyre gyakrabban merül fel a kompetencia és a minőségbiztosítás kérdése. 2.6.2 Interaktív médiatartalom A tartalom-előállítást nagymértékű interaktivitás (pl. VR, AR) technikák használata) jellemzi, amelyben – többek között – az adat- és szövegbányászat is fontos szerephez jut. A virtuális világgal kiegészülő valódi világ, a BŐVÍTETT VALÓSÁG (AUGMENTED REALITY) legnagyobb kihívása az időnek és a térnek SZENZOROKKAL, pozíció-detektorokkal és képfelismerés segítségével történő szinkronizálása, stb. Egyszerre kell pontosnak, és gyorsnak lennie. A való és a virtuális világ képeinek olyan szinten kell egymáshoz kapcsolódniuk, hogy a néző ne tudjon különbséget tenni közöttük. A vizuális, audió és tapintásalapú információ vagy a környezet részeként jelenítődik meg, vagy mobil, rajtunk hordott eszközökön keresztül jut el majd hozzánk. Egyelőre azonban távol vagyunk ettől a szinttől – a Gartner szerint talán csak a következő évtized közepére, vagy még később lesz kivitelezhető. 2.6.3 A kollektív tartalom-előállítás eszközei A tartalom-előállítás és -kezelés kollektív formái (főként a BLOGOK és a WIKIK) egyre fontosabbak lesznek. Nemcsak a dokumentumok készítését alakítják át, hanem kihatnak a döntéshozatalra is (például a vállalatoknál). Az egyéni szerzők által jegyzett „befejezett”, „zárt” munkák mellett előtérbe kerül a csoportosan, akár naplószerűen is létrehozott, permanensen változó „nyílt” tartalom. Kialakul a blogosphere (blogoszféra, blogvilág). A weblogoknak is nevezett (de a szerverek naplóállományával nem azonos) BLOGOK világhálón publikált periodikus írások (fordított kronológiai sorrendű) gyűjteménye: egyéni és vállalati naplók, meghatározott témára fókuszáló közösségek munkái, politikai kampányszövegek, médiaprogramok, stb.
2005 szeptember
39
Első Kötet
Tartalomkezelés
A fejlődés újabb állomását jelentik a BLOGOK és a videó összekapcsolásával létrejött, jelenleg azonban még gyerekcipőben járó videóBLOGok (vlogok). A WIKIK hiperlinkekkel összekapcsolt weboldalakat kezelő egyszerű, szöveges együttműködés-alapú rendszerek. Lehetővé teszik, hogy a felhasználó megváltoztassa a mások által létrehozott oldalakat, kommentárokat. Több irányba fejlődnek tovább, például a portálmegoldások felé, és megjelennek a bejegyzéseket címkéző szemantikus WIKIK is. Várhatóan 2006 és 2009 között érnek el egy kiforrott állapotot. (Gartner) 2.6.4 Szemantikus Web Az indexelésben terjednek az MI-módszereket használó automatikus és adaptív tanulórendszerek, kísérleti stádiumból 2009 és 2014 között széles körben elterjedt technológia lesz a Szemantikus Web. (Gartner) A jelen kaotikus adatáramlását egy szabályozottabb, irányítottabb hálózat váltja fel. Az adatok még gondosabban definiált reprezentációja lehetővé teszi, hogy a felhasználók automatikusan, emberi beavatkozás nélkül hasonlítsák össze, osszák meg a különböző honlapokról származó információkat. A fejlesztés első lépése során nyelveket dolgoztak ki. Például a névszolgáltatásra (naming) URL-eket, a szintaxisra XML-t használó RDFet (Resource Description Framework). A második, jelenlegi fázis a metaadat (metadata) standardok (pl. WSDL, OWL) létrehozására, kezdeti alkalmazásaira fókuszál. A harmadik, legérdekesebb szakasz az úgynevezett mag körüli szabályalapú rendszer megteremtése lesz. Ennek során komoly kihívás az adatok és a hozzáférési eszközeik közötti együttműködési képesség (interoperability) megoldása. A Szemantikus Web fogalmához szorosan kapcsolódnak az ontológiák, amelyek szabványosításában döntő lépés volt, a W3C: Web Ontology Language (OWL) ajánlás. Egy ontológia egy domainről (szakterületről vagy annak sajátos nézőpontjáról) szóló viszonylag kimerítő és szabatos fogalmi séma megfogalmazására irányuló kísérlet eredménye; első közelítésben olyan hierarchikus vagy hálós adatszerkezet, amelyben helyet kap az összes odatartozó fogalom, azok relációi és a szabályok. A bennefoglalás viszony mellett azonban a fogalmakat még más szemantikai viszonyokkal is jellemezni lehet, olyanokkal, amelyek az egyes fogalmak összekapcsolódási módját adják meg. 2010-re az ontológiatervezés a szoftverfejlesztés részévé válik, viszont egyelőre csak a leginkább tudás-intenzív területekre (gyógyszeripar, egészségügy, államigazgatás, stb.) korlátozódik. (Gartner)
2005 szeptember
40
Első Kötet
Tartalomkezelés
2.6.5 Intelligens keresők A komplex, esetenként specializált KERESŐMOTOROKNAK kulcsszavak helyett speciális, pontosan és célzottan megfogalmazott kérdéseket is megadhatunk. Új típusú keresők jelennek meg: a keresők keresői, az úgynevezett metakeresők, illetve a szövegalapúak mellett a hang-, kép- és mozgókép-alapúak is. A keresők képesek lesznek munkájukat a felhasználó személyére szabva, annak szokásaihoz, földrajzi környezetéhez igazodva, egyfajta személyi asszisztensként végezni. Mivel a tartalom elérése során a jelentés és a kontextus lesznek a legfőbb szempontok, lokalizált, fókuszáltabb találatok várhatók. 2.6.6 Archiválás A tudomány, a kultúra, sok forrását csak digitális formában állítják elő, és terjesztik, illetve a web az egyik legfontosabb információforrás; így az onés offline digitális örökség megőrzése sürgős feladat. Az archiválás lehet szelektív vagy teljes, ill. statikus vagy dinamikus. Súlyos problémát jelent, hogy a jelenlegi adattároló médiumok és eszközök gyors elavulása (ld. az „Alapok” fejezetben) ellenére kell biztosítani az archivált anyagok jövőbeni elérhetőségét. Az integrált dokumentumarchiváló és -visszakereső rendszereket főként a nagy mennyiségű statikus dokumentumhoz való hozzáféréshez, ill. tárolásukhoz használják. A rendszerek 2007-re vállalati tartalomkezelő architektúrába (ECM) integrálódnak. Az elektronikus leveleket szintén az ECM-rendszerek archiválják (Gartner). 2.6.7 Digitális könyvtárak Megkezdődött, és várhatóan hosszú évekig eltart még a világ könyvállományának digitalizálása, online elérhetővé tétele. A munka főbb fázisai: az oldalak beszkennelése/lefotózása, a kép feldolgozása, gépi olvasása, a kép szövegfájllá alakítása, word-dokumentumok készítése a szövegfájlokból, az elektronikus formájú könyv tárolása. A 2005-ben indult EU-s TEL-ME-MOR projekt támogatja a 10 új tagállam nemzeti könyvtárát az Európai Nemzeti Könyvtárak Igazgatóinak Konferenciája kezdeményezésére létrejött TEL-ben (The European Library/Az Európai Könyvtár) való teljes jogú tagság elnyerésében. Ezáltal a 2004-ben csatlakozott EU tagállamok nemzeti könyvtárai egységes hozzáférést nyernének a fő európai nemzeti könyvtárak elektronikus forrásaihoz, valamint más könyvtári szolgáltatásokhoz.
2005 szeptember
41
Első Kötet
2.7
Fejlesztés
FEJLESZTÉS ÉS MŰKÖDTETÉS
Ebben a témakörben tárgyaljuk az informatikai rendszerek létrehozásához (tervezés, implementálás), valamint a teljes életciklusuk követéséhez használt módszereket és eszközöket, beleértve a munkafolyamatok és az innovációs folyamatok technológiai és szervezési támogatását. A rendszerek – elsősorban a szoftverkomponenseik miatti – növekvő bonyolultságának kezelése a számítástechnikai rendszerek létrehozásának kezdetétől fogva (ld. a 60-as évek közepén jelentkező „szoftverkrízis” jelenséget) alapvető problémát jelentett. A rendszerfejlesztés technológiai és munkaszervezési eszközeinek területén elért jelentős eredmények ellenére az egyre összetettebb és kritikus feladatokat ellátó rendszerek határidőre való elkészülése és nagy megbízhatósággal való működtetése továbbra sem felel meg a felhasználók – egyre növekvő – kívánalmainak. A bonyolult szoftvereket (pl. operációs rendszereket) a kidolgozójuk termékként forgalmazza, azok működéséért ill. továbbfejlesztéséért a felelősséget elvileg vállalja, ami azonban a gyakorlatban csak nehezen érvényesíthető. A bonyolultság növekedésével ez egyre inkább tarthatatlanná válik és (többek között) ennek következtében jelennek meg a „nyílt forráskód” elvén alapuló megoldások, amikor a termékek karbantartását és követését a felhasználók széles közössége kívánja elvégezni. A szoftvertermékek felhasználásával kapcsolatos követelmények gyors és dinamikus változása párosulva a szoftver kézenfekvő és könnyen kivitelezhető módosításának igényével olyan új fejlesztési módszerek és üzleti modellek kialakulásához vezet, amelyekben a termékek előállításával szemben a szolgáltatás jellegű feladatok kerülnek előtérbe. Ez egyrészt abban a paradigma váltásban jelenik meg, hogy a hagyományos „programozás” helyébe a rendszerek meglévő – sok esetben WEB-SZOLGÁLTATÁSOK formájában az Interneten található – elemekből való összeépítése lép. Másrészt a különböző alkalmazás- és infrastruktúra-üzemeltető cégek megjelenése, valamint a szoftver- és hardverelemek egységes informatikai szolgáltatásokba történő beintegrálása mögött is ez áll. Részterületek fejlődése
2005 szeptember
42
Első Kötet
Fejlesztés
2.7.1 Tervezési-elemzési nyelvek és támogató eszközeik Fokozódik a konvergencia az objektum-orientált elemzési és tervezési nyelvek, (melyek tényleges szabványa ma az UNIFIED MODELING LANGUAGE – UML), az ún. ÜZLETIFOLYAMAT-ELEMZŐ (BUSINESS PROCESS ANALYSIS – BPA) eszközök, valamint az adatbázistervezést támogató eszközök között. Ez egyre inkább lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ezeket az egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő kompetenciákat minél jobban kihasználják. A legjobb BPA, UML és adatbázis-tervező eszközök integrációja már jelenleg is folyamatban van. Az UML 2. verziója fogalmak szélesebb körét támogatja nagyobb következetességgel, és szűkíti a rést az üzleti és a műszaki követelmények között, azonban az új elemek szoftver támogatásának bizonytalanságai még késleltetik a terjedését. Annak az igénynek a kielégítésére, hogy az alkalmazásfejlesztés teljes életciklusában a minőség és integráltság érdekében az üzleti és technológiai modellek 2008-ra átláthatóvá és átjárhatóvá váljanak, várhatóan az ÜZLETIFOLYAMAT-ELEMZŐ (BPA), az UML alapú modellező és az adatbázis tervező eszközök – a versenyben megmaradó gyártóknál – egyetlen integrált eszközkészletté alakulnak át. 2.7.2 Nyílt forráskódú szoftverek (Open Source Software) A NYÍLT FORRÁSKÓDÚ (OPEN SOURCE SOFTWARE – OSS), licencköteles termékek piaci részesedése növekszik, és ez több szoftverpiacon is nyomást gyakorol a hagyományos megoldásokra. Emellett a nyílt forráskód fejlesztésének bevált gyakorlata alapvető változásokat kényszerít ki az informatikai ipar szoftverfejlesztéshez, -elosztáshoz és támogatáshoz való hozzáállásában. Ezek a hatások globális méretekben játszódnak le, és hamarosan megváltoztathatják a piaci erőviszonyokat. Az OSS-MODELL hatással van a szoftvert kifejlesztésének módjára – a hangsúlyt a felülről jövő ellenőrzéssel szemben az együttes (collaborative) erőfeszítésekre helyezve. Ez befolyásolja a szoftverek használati módját, előtérbe helyezve a szolgáltatás-alapú kereskedelmi modelleket a szoftver licencdíjakkal szemben (azaz a felhasználó nem magáért a szoftver termékért fizet, hanem az annak felhasználásához szükséges oktatási, testreszabási, karbantartási, üzemeltetési stb. szolgáltatásokért). Végül ez a modell a szoftver támogatására is hatással van, mert a hangsúlyt a minőség biztosítása és evolúciója terén közvetlenül a felhasználói közösségre helyezi.
2005 szeptember
43
Első Kötet
Fejlesztés
2.7.3 Modellvezérelt és szolgáltatásorientált alkalmazásfejlesztés A modellvezérelt alkalmazásfejlesztés a fejlesztés tárgyát képező terület további gépi feldolgozást lehetővé tevő, formális leírásából, azaz modelljéből indul ki (MODEL-DRIVEN ARCHITECTURE – MDA) Manapság az ún. „szolgáltatások” válnak a szoftverek komponensekre való felosztásának elsődleges egységeivé. Az – egymáshoz nyílt és szabványos felületen kapcsolódó – szolgáltatásokból a korábbinál jóval rugalmasabb architektúrával rendelkező szoftvereket lehet létrehozni. (SERVICE ORIENTED ARCHITECTURE – SOA) Az architektúratervezésre, GYORSFEJLESZTÉSRE és modellezésre alapuló megközelítéseknek a szolgáltatásorientált alkalmazásfejlesztés során való együttes alkalmazásával jelentős termelékenységjavulás érhető el. Ennek eredményei várhatóan nyílt és széles körben használt keretrendszerek, ill. platformok lesznek, amelyeket mind az eszközgyártók, mind a nyílt forráskódot támogatók, mind pedig a végfelhasználók közösségei elfogadnak. A Gartner előrejelzései szerint 2008 körül azok az IT-szervezetek, amelyek modellvezérelt alkalmazásfejlesztést és szolgáltatásfejlesztési keretrendszereket használnak vállalati léptékű szolgáltatások és komponensek létrehozására, már legalább 60%-kal termelékenyebbek lehetnek , mint a hagyományos (3GL) integrált fejlesztési környezetek használói, és reagáló képességük is hasonlóképpen javulhat. A szolgáltatásorientált alkalmazásfejlesztés módszereit (Service-Oriented Development of Applications – SODA) használva ma a szoftvercégek szolgáltatás-orientált üzleti alkalmazásokat (Service-Oriented Business Application – SOBA) fejlesztenek ki. Ez az alkalmazásokat lazán integrált (és jellemzően már kész) szoftverMODULokból (ún. szolgáltatásokból) építi fel, ellentétben a hagyományos szoftverfejlesztés „először programozni” (és csak azután összeépíteni) megközelítésével. A SOA-ra való áttérés folyamán a legnagyobb kihívást az üzleti folyamatok és adatok szemantikai egységesítése jelenti, amelynek révén ezen az új szinten kell megvalósulnia a folyamatok közötti gyakorlati együttműködésnek. A SOA elterjedése a szoftvercsomagok licencvásárlása helyett a szolgáltatások előfizetése felé fogja eltolni a bevételeket, valamint a monolitikus szoftvercsaládoktól az összetett alkalmazások – azaz több, különböző szolgáltatásból összeépített alkalmazások – irányába való elmozdulást eredményez. 2008-ra az új alkalmazási szoftverekből származó bevételek nagy része SOA-t használó szoftvertermékekből realizálódik, akár hagyományos licenc-, akár előfizetési díjak formájában.
2005 szeptember
44
Első Kötet
Fejlesztés
Emellett a szoftverintegrátorok és a szoftvergyártók közötti megkülönböztetés egyre inkább elmosódik, ahogy az alkalmazási csomagokat részekre bontják, és azokat SOBA-ként szállítják. 2.7.4 Alkalmazásintegráció Az alkalmazásintegráció a szoftveripar területén az innováció fő hajtóereje volt az elmúlt időszakban. A jövőbeni alkalmazásintegrációs termékeknél várható a központi, integrált metaadattár koncepciójának használata, ami az integrációval kapcsolatos összes metaadat egységes kezelését biztosítja. Vállalati szolgáltatásbuszok (enterprise service bus – ESB) alakulnak ki, mint a köztes szoftverek új típusa, amelyek ötvözik a korábbi köztes szoftverekben található tulajdonságokat. Az ESB-ek szolgáltatásregisztrációt és -felkutatást kínálnak, a kommunikációban rugalmasságot, és a szolgáltatásminőség magas szintjét biztosítják. Az ESB-ket ki lehet majd terjeszteni teljes integrációs keretrendszerré is, üzletifolyamat-kezeléssel, B2B-képességekkel és alkalmazási adapterekkel bővítve. Az alkalmazásintegráció egyéb, jelen pillanatban periférikusnak számító technológiái és platformjai pl. az ÁGENS-alapú integrációs eszközök, a szótár- (pontosabban: ontológia-) alapú transzformációs eszközök és az ún. VÁLLALATI INFORMÁCIÓINTEGRÁCIÓ (ENTERPRISE INFORMATION INTEGRATION – EII) is hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban, és a szoftverinfrastruktúrák területén belül várhatóan itt történik majd a legtöbb innováció. 2.7.5 Szoftverprojektek irányítása A projektmenedzsment általános módszereinek és eszközeinek fejlődése keretében tovább terjednek a fejlesztést, mint csoportmunkát támogató eszközök (groupware), figyelembe véve a fejlesztő csapatok gyors átalakításának (rekonfigurálásának) igényeit is. Emellett a szoftverfejlesztés esetében jelentős szerepet játszanak a különböző GYORSFEJLESZTÉSI MÓDSZEREK, amelyek gyakran terv-vezérelt (design-driven) megközelítésűek a fejlesztés gyors és iteratív megvalósítása érdekében. A GYORSFEJLESZTÉSI MÓDSZEREKEN belül az alábbiak segítségével a fejlesztés kockázatának radikális csökkentése érhető el: • a követelmények fokozatos (iteratív) feltárása, • az architektúra folyamatos hozzáigazítása a követelményekhez,
2005 szeptember
45
Első Kötet
Fejlesztés
• a programozás jelentős részének kódgenerálással való kiváltása és • a projektadminisztráció minimálisra csökkentése. A szoftverfejlesztési projektek folyamatainak javításában egyre nagyobb szerep jut az empirikus kutatásoknak is, kísérleti módszerekkel (experimental software engineering) vizsgálják a módszerek és eszközök hatékonyságának alakulását különböző alkalmazási körülmények között. 2.7.6 Szoftverminőség A teljes szofverfejlesztési ráfordítás 40-50%-át a tesztelési, karbantartási költségek jelentik. Ezért várható olyan szoftvertechnológiai módszerek megjelenése, ill. elterjedése, amelyekkel ezek a költségek jelentősen csökkenthetők. A gyakran több millió soros rendszerek folyamatos tesztelését segítik az ún. regressziós tesztelési eljárások, amelyek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy csak a változások miatt módosult részeket és azok hatásait kelljen újra tesztelni. Ez a technológia a forrásprogramok nagyon pontos függőségi analízisén (szeletelés) alapul, amihez sok technikailag nehéz problémát kell megoldani, pl. hatékony statikus pointer-analízis. A nagy szoftverrendszerek új (pl. web-es) környezetbe való telepítésénél (migration) sokat segíthetnek az olyan módszerek, amelyek segítségével automatikusan megállapíthatók a régi rendszer bizonyos funkcionalitásai (aspect mining), illetve tervezési struktúrája (tervezési minták felismerése). A szoftverek folyamatos karbantartása megköveteli a szoftverminőség folyamatos monitorozását is. Ehhez nyújtanak támogatást a szoftver metrikák, illetve az ezeken alapuló hibahajlandósági, karbantarthatósági, változtathatósági, megérthetőségi modellek, valamint a problémás program részek („bad-smells”) azonosítása és ezek (fél)automatikus transzformációja (refactoring). 2.7.7 Informatika mint közműszolgáltatás (IT Utility services) Az üzleti folyamatokra, alkalmazásokra és infrastruktúrára vonatkozó követelményeket egyre inkább „erőforrásraktárak”-ból elégítik ki és nem egyedi, specializált erőforrásokkal. Az ilyen INFORMATIKAI KÖZMŰ (IT UTILITY – ITU) típusú szolgáltatás magában foglalja mind az infrastruktúra-hoszting ill. infrastruktúraüzemeltetés jellegű szolgáltatásokat, mind az alkalmazás-hosztingot ill. alkalmazásüzemeltetést.
2005 szeptember
46
Első Kötet
Fejlesztés
A Gartner szerint 2010-re az alkalmazási igények 25%-a közműjelleggel biztosítottá válik, akár szervezeten belüli módszerrel, akár külső szolgáltatón keresztül (ez ma nem éri el az 5%-t). Az INFORMATIKAI KÖZMŰ a hardverköltségeket és a karbantartás munkaköltségeit a szoftver irányába fogja eltolni; a szoftverlicencekből származó bevételeket pedig a használat alapján történő fizetési konstrukciók felé. 2010-re a szoftverbevételek 30%-a nem licencekből származik majd, hanem „használat szerint” fizetett összegekből (ez ma nem éri el az 5%-t).
2005 szeptember
47
Első Kötet
Üzlet
3 A HASZNOSULÁSI KERESLET TÉMAKÖREI
3.1
ÜZLETI INFORMATIKA
Ideértendő a teljes információ-technológiai (azaz informatikai, médiatechnológiai, távközlési és tartalomkezelési) kereslet a termék- és a szolgáltatási piacon, a tartalomszolgáltatási üzletág, az üzleti partneri viszonyok az érték-előállító folyamat mentén, a piaci szerkezet és a tőkeáramlási folyamatok. A feltételezett társadalmi- és makrogazdasági trendek leírása a mellékletben található. Munkahipotézisként egy makro-szinten harmonikus fejlődést képzeltünk el, katasztrófa- vagy súlyos válsághelyzetek kialakulása nélkül. Jelen fejezetben a társadalmi jövőkép üzleti informatikára gyakorolt várható hatásait vizsgáljuk. Az üzleti szféra várhatóan az alábbiak szerint alakul 2007-2013-ban: □ Az erősödő versenyben a hazai cégek a helyi (és nemzeti) piac megtartásáért küzdenek a saját iparágukban. A közszolgálatok mellett, megjelennek az üzleti betegbiztosítási, oktatási, és művelődési piacok. Ezek a „kiterjedő” piacok üzleti alapon nyújtanak minőségi szolgáltatásokat, hatékony szervezési- és információkezelő technológiákra épülve. □ Az információs infrastruktúra fejlődésével a földrajzi távolságok szerepe csökken, és távmunkával a vidék is vállalkozhatóvá válik új üzletágakban. A városi- és ipari centrumok körül gyűrűszerűen kiterjed az információtechnológiákat is használó üzleti tevékenység. A távmunka-, távügyintézés, távvásárlás aránya a közlekedési költségek növekedése miatt is változik. □ Nő a lakossági felhasználók, potenciális vásárlók köre, akiknek a fogyasztási szokásai akár jelentős mértékben eltérhetnek a hagyományos vásárlókétól (hogy miért és hogyan hajlandóak fizetni). Ez egyes iparágakban, üzleti szegmensekben radikális üzleti modellváltást igényel az egyszerű túléléshez is, főleg a tartalomszolgáltatások területén (pl. újság-kiadás, zeneipar stb.) □ Biztonságosabbá válik a befektetés a szomszédos országokba is, ami elszívhatja a hazánk felé irányuló tőkeimportot. Ugyanakkor kitermel néhány magyar központú regionális üzleti vállalkozást is (pl. MOL, OTP). Ezzel párhuzamosan csökken a hazai, alacsony érték-
2005 szeptember
48
Első Kötet
Üzlet
hozzáadású gyártás szerepe és jelenléte (pl. mobiltelefonösszeszerelés), ami idehaza egy magasabb értékhozzáadásra épülő fejlődési modellre történő modellváltást igényelhet. □ A ma még párhuzamos, informatikai és papír alapú ügykezelés az üzleti életben eltolódik az elektronikus ügyintézés felé. A hosszú időre megőrizni kívánt információkat mindazonáltal kinyomtatják papírra. Ezen kívül, maradnak olyan vásárlói rétegek is, amelyek a hagyományos üzleti ügyintézést (szóbeli megrendelést, készpénzfizetést, papír alapú számlát) választják. □ A magyar ICT cégeknek meg kell küzdeniük az ázsiai informatikai termékek dömpingjével. Ázsiai befektetők (várhatóan) kisméretű, kereskedelmi jellegű cégeket hoznak létre, amelyeken keresztül az olcsóbb ázsiai termékeket hozzák be az EU egységes piacára. A hazai ICT cégek mozgástere a felhasználó-közeli, a nyelvfüggő, a tartalomkezelő, és a folyamatszervező területeken erősödik. Részterületek fejlődése 3.1.1 Üzleti folyamatok standardizálása Az üzleti folyamatok egy részét az elektronikus üzletvitel fejlődése érdekében szabványban rögzítik. Az így egységesített üzleti folyamatot kiszolgáló elektronikus piacterek és ERP szoftverek széles körben terjednek a kis- és közepes méretű cégeknél. Ezzel megváltozik a vállalkozások munkaerő igénye: ügyvitelből kevesebb, de informatikailag jobban- és rendszeresebben képzett munkatársakra lesz szükség. 3.1.2 Informatikai funkciók beépülése más rendszerekbe Az informatikai szolgáltatások olcsóbbá és vezérelhetőbbé válnak, és be tudnak épülni más technológiai rendszerekbe, de a beépült rendszerek egyre kisebb árréssel tudnak dolgozni. A pénzinformatika szerepe megnő a nyugdíjbiztosításban, és az értékpapírpiacon. Az üzleti egészség-biztosítások és egészség-pénztárak pénzügyi informatikára épülnek. A humán- és pénzügyi- szolgáltatások informatikai fejlesztése általában is várható. Az üzleti- és lakó-területek értékét a helyi közbiztonság erősen befolyásolja, és a vásárlóerővel bíró rétegek a biztonságos terekben igyekeznek maradni. A biztonságos fizikai és virtuális terek kialakításában és fenntartásában informatikai eszközöket használnak fel.
2005 szeptember
49
Első Kötet
Üzlet
3.1.3 Termelési informatika Az információtechnológia közvetlenül vezérel termelőeszközöket (pl. robotokat). Ezzel a fizikai termelési folyamatok nagy részének közvetlen irányítása is informatikára épül. A rugalmas és testre-szabott termelés érdekében a termelésvezérlő rendszerek adaptív tanuló algoritmusokra épülnek. 3.1.4 Információtechnológiai piac Az információtechnológiai piacon a kisebb informatikai cégek üzleti csoportokba szerveződése várható. Az informatikai termékek esetében nő a kritikus ráfordítás, amellyel az új informatikai terméket kifejleszteni, üzemeltetni, és szabványosíttatni lehet. Miközben az informatikai termékek (az alkalmazási szinten) egyre jobban testreszabhatók lesznek, az egyedi software- és hardware-fejlesztéseknek beszűkül a tere az üzleti szférában. A távközlési és informatikai szolgáltatások egymással összeforrnak és a legnagyobb felhasználójuk a tartalomszolgáltató iparág lesz. Az értékteremtési folyamat egybeépülésével a profit-lehetőség eltolódik a felhasználó felé, azaz a tartalomiparba. A profit csökkenésének ellensúlyozására az infokommunikációs szolgáltatók belépése várható az üzleti alkalmazásokba, pl. piacterekbe és elektronikus fizetési folyamatokba. A helyi gazdasági élet fejlesztéséhez, komplex üzleti és közszolgálati kistérségi informatikai rendszerek épülnek ki. Megerősödhet a magyar tartalomszolgáltatás a magyarlakta vidékek felé. 3.1.5 Tartalomszolgáltatási üzletág Önálló tartalomszolgáltatási iparág alakul ki, amely szakmaiinformációkat és szórakoztató jellegű tartalmakat kezel, függetlenül azok (írott, hang kép, video) formájától. A tartalom-kezelő (létrehozó-, kereső, archiváló-, bányászó-) programok olcsóbbá válnak, és elterjednek. Ennek hatásaként, átalakul a könyvkiadás, a folyóirat-szerkesztés, és a hírszerkesztés is. A szakmai könyvtárak on-line virtuális információs központokká válhatnak. Az egyén tartalom-szolgáltató képessége felerősödik. Ezzel párhuzamosan, nyugati hatásra új üzleti modellek gyökeresednek meg a tartalomiparban, amelyek képesek kiszolgálni az új igényeket és profitot termelni belőle (pl. mikro-fizetés, Apple zeneáruház). Egyre fontosabbá válhat a digitális szerzői és hozzáférési jogok menedzsmentje (DIGITAL RIGHTS MANAGEMENT – DRM), és a szabad (jogdíj mentes) tartalom-kezelés. A várhatóan köz-könyvtárakban
2005 szeptember
50
Első Kötet
Üzlet
elérhetővé váló kulturális közjavakra rá fog épülni egy tartalomszolgáltatási ipar, igény szerinti tartalom lekéréssel és mikro-fizetéssel. 3.1.6 Reklám üzletág Terjednek az ingyenesen letölthető tartalmak, a szórakoztató- játékok iparága közeledik a tartalomszolgáltatási üzletághoz. A tartalomszolgáltatás üzleti modellje egyes területeken megfordul: a tartalom-csomagolásnak nevezett reklám-közvetítést fizetik meg, míg a felhasználót ténylegesen érintő tartalmakat „csak” reklám-hordozónak tekintik. A reklámok szűrése (pl. web alapú tévézés) új, kreatívabb reklámozási megoldásokat igényel, hogy a most reklám alapú tartalomszolgáltatás (pl. kereskedelmi tv, rádió) ne kerüljön válságba. 3.1.7 Szolgáltatás alapú rendszerek A hálózat-független infokommunikációs szolgáltatási platformokra differenciált informatikai szolgáltatások épülnek rá, gazdaságos méretben. A kisebb és a nagyobb pénzű vásárlók így széleskörű választékból tudnak vásárolni. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek olcsó, tömeges kiszolgálásával bővülhet a piac. A társadalom alacsony vagy bizonytalan jövedelmű rétegeit nyilvános terekben látják el egyszerű, megfizethető vagy ingyenes információs szolgáltatásokkal. 3.1.8 Digitális szakadék üzleti hatásai Egyes társadalmi rétegek a digitális információ-kezelés területén kívül rekednek. Ennek oka főként az alacsony fizetőképesség, másrészt az eszközök kezelési tudásának hiánya lehet. A gyors technológia-váltások is oda vezethetnek, hogy a felhasználó már nem tudja követni az új technológiákat. A jelenségnek piaci vetülete van: minél többen rekednek a „hagyományos” oldalon, annál kisebb az informatikai piac, kisebb a kereslet, illetve tovább kell fenntartani párhuzamosan a hagyományos és az új (elektronikus) rendszert. A párhuzamos megoldások extra költségeket jelentenek a szolgáltatóknak ott, ahol a hagyományos megoldások (szinte) teljesen kiválthatók volnának, ha mindenki elektronikusan venné ezeket igénybe (pl. bankolás, újságterjesztés, közszolgáltatókkal való kapcsolattartás, számlák rendezése stb.). Egyes jövőképek szerint, lehetnek olyan rétegek is, akik tudatosan választják a digitális információ-kezeléseken kívüli megoldásokat, az üzleti (főleg a fogyasztási) kapcsolatokban való ANONIMITÁSUK megőrzése érdekében. Emiatt, a kereskedőknek, szolgáltatóknak hosszú távon párhuzamos rendszerekre kell felkészülniük. Pl. az EKERESKEDELEM és elektronikus fizetések mellett fennmarad a személyes megjelenést és készpénzes fizetést elfogadó kereskedelem is. 2005 szeptember
51
Első Kötet
Közszolgálat
3.2
KÖZSZOLGÁLAT
A közigazgatás és társadalmi közszolgáltatások elektronikus kiszolgálásával összefüggő összes jelenség ide sorolandó. Általában ide tartozik a (nem üzleti célú) táv-ügyintézés; az elektronikus közigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a közművelődés szférájának informatizálása; a táv-munka és táv-oktatás infrastruktúrájának biztosítása, a tartalom-archiválás és a környezetvédelem közszolgálati feladatai. Ide sorolható továbbá az információszolgáltatás, és a közigazgatási adatvagyon-menedzsmentje is. A kiindulópontként feltételezett társadalmi trendek leírása a mellékletben található. Munkahipotézisként egy makro-szinten harmonikus fejlődést képzeltünk el, katasztrófa- vagy súlyos válság-helyzetek kialakulása nélkül. Jelen fejezetben a társadalmi jövőkép közszolgálati informatikára gyakorolt várható hatásait vizsgáljuk. A közszolgálati szféra várhatóan az alábbiak szerint alakul 2007-2013-ban: □ Az EU elvárásai serkentőleg hatnak az E-KÖZIGAZGATÁS fejlődésére, a pán-európai szolgáltatásokhoz való csatlakozási „kényszer” növeli a szolgáltatások színvonalát. □ Az üzleti szféra igényei, a versenyképesség fenntartása is kikényszeríti a közigazgatás modernizációját. A közigazgatás reformja és hatékonyságának megnövelése szorosan összekapcsolódik az elektronikus közigazgatás bevezetésének sikerességével. A közigazgatás serkentőleg hathat az ügyfelek felhasználási szokásaira (pl. elektronikus adózás teljes körű bevezetése). □ A lakossági igények még inkább kettészakadnak a digitális egyenlőtlenségek mellett: egyesek elektronikusan, mások hagyományos formában fogják igényelni a közigazgatással való kapcsolattartást. □ A közszolgálatok egyes részei szükségszerűen hatékonyabban szerveződnek meg: a közszolgálatok (remélhetőleg) átesnek egy reform folyamaton, amely modernizálja a belső folyamataikat. Ahol ez a reform nem történik meg, a közszolgálati finanszírozás várhatóan „összecsuklik”, spontán módon leválnak róla egyes részterületek, és üzleti alapon újra megszerveződnek. (Példák: egészségügyi diagnosztika, nyelvoktatás, egészségpénztárak, önkéntes nyugdíjpénztárak, stb.) Az így „kiterjedő” humán szolgáltatási piacok visszahatnak a közszolgáltatások szervezésére is. 2005 szeptember
52
Első Kötet
Közszolgálat
□ A közbiztonsági-, a vagyonbiztonsági-, és az IT biztonsági elvárásoknak a növekedő kockázatok mellett is eleget kell tenni. Mivel a biztonsági ráfordításokat várhatóan nem lehet a kockázatok növekedésével arányosan növelni, az elfogadható kockázati szint megtartásához szervezési- és informatikai eszközök széleskörű felhasználására is szüksége lesz. □ A kistérségek fejlesztésére komplex közszolgálati és üzleti információ szolgáltató rendszerek megjelenése várható. Az informatikai infrastruktúra fejlesztésével az elmaradottabb kistérségek is bekapcsolódhatnak a gazdasági vérkeringésbe. Ezzel növelhetik a gazdasági potenciált, és elvben csökkenthetik a helyben szükséges szociális ráfordításokat is. (Jobb, ha valahol adó keletkezik, mintha segélyezésre volna szükség.) □ A környezeti- és klímaproblémák várható felerősödése kihat a katasztrófahelyzetek állami kezelésének és megelőzésének költségeire. Mivel várhatóan a katasztrófavédelmi tartalékokat sem lehet tovább növelni, a környezeti biztonság megteremtésében is informatikai eszközök széleskörű felhasználására lesz szükség. □ Az államnak el kell döntenie, hogy a közigazgatási- és közszolgálati informatizálási feladatokat saját szervezetein belül, vagy kiszervezésekkel (outsourcingban) kívánja megvalósítani. Bár erről megoszlanak a vélemények a döntéshozók körében, az outsourcing volumenének nem egyenletes, és lassú növekedését 3 prognosztizáljuk. Részterületek fejlődése 3.2.1 Közigazgatás informatizálása Terjed az elektronikus ügyintézés a közigazgatásban, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi a munkavégzést. Az E-KÖZIGAZGATÁS fejlődése több fázisban várható (némi időbeli eltolódással, de párhuzamosan is). Az intézményeken belül, az intézmények között, az intézmények és az ügyfelek kapcsolatában várható az informatizálás. Ez a folyamat továbbgyűrűzik a központi közigazgatástól a regionális- és a helyi közigazgatás felé. Mivel Magyarország a következő bővítésig az EU keleti és délkeleti határán marad, a biztonsági-, határvédelmi-, vámstatisztikai- és
3
Nem egyenletesen változik a kiszervezés, mert a döntéshozók különböző mértékben ítélik meg a biztonsági- és megbízhatósági kockázatokat; de a rugalmas piaci magatartás és a piacgazdaság kiterjedése miatt növekedést várhatunk.
2005 szeptember
53
Első Kötet
Közszolgálat
idegenrendészeti informatikai kérdések hangsúlyosak maradnak az KÖZIGAZGATÁSon belül.
E-
A közigazgatáson belüli köztisztviselői ügyintézés, az adózás, és a távügyintézés érdekében várhatóan terjed az ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS. 4 (Megjelenhet a fotonikai aláírás is a vizsgált időszakban.) Meg kell oldani az ügyiratok közhiteles archiválást is, azaz elektronikus levéltárat kell létrehozni. Az elektronikus ügyintézés további fejlődése során új tartalom-kivonatoló és szövegelemző szoftver-rendszerek lépnek piacra. 3.2.2 Közegészségügyi informatika Az egészségügy piacgazdasági átalakulása várható: különválik a betegfinanszírozás, az intézményfenntartás és az egészségügyi szolgáltatások elszámolása. Várhatóan a betegfinanszírozás társadalom-biztosítási vagy magán-biztosítási (pl. egészségpénztári) alapon is megindul. Az egészségügyi szolgáltatások elszámolásánál számla kiadása és elszámolása, továbbá ennek következtében, az egészségügyi informatikai rendszerek piacának gyors növekedése várható. Az egészségügyi informatikában a megbízhatósági, szoftverminőségi, minőség-tanúsítási, rendszer-összekapcsolási, és ADATVÉDELMI elvárások erősebbek lesznek, mint a többi szektorban. Az egészségügyi szféra informatizálása, várhatóan a banki szektoréhoz hasonlóan alakul: előbb a szerepek tisztázódnak, majd üzleti alapon kialakul a szerepekre épülő szolgáltatási informatika. 3.2.3 Informatika a közoktatásban A közoktatásba és a felnőttképzésbe is jobban beépül az informatika. Úgy is, mint oktatástechnológia, és úgy is, mint az oktatás tárgya. A közoktatásban nő az alkalmazott elektronikus tananyagok mértéke. Az elektronikus tananyagok felhasználják a tartalom-szolgáltatási üzletág új szolgáltatásait is (pl. fejezetek lekérését egyes könyvekből). Nemcsak a számítástechnikai oktatáshoz, hanem a fentiek megvalósításához is jobban ellátott iskolai számítógépes oktatótermekre van szükség. Az oktatási informatikai infrastruktúra ügyében több gondolati irányzat figyelhető meg: az egyik a közösségi hozzáférési pontok fejlesztését, míg a másik az otthoni informatikai eszközök terjesztését tartja fontosnak. A két irányzat felváltva győzi meg a döntéshozókat, és így időnként irányváltások is megfigyelhetők a központi támogatási programokban. A 4
A közigazgatás informatizálása egy ponton már igényli, hogy az elektronikus ügyiratok érvényességét gépi módon (is) biztosítsák. Az európai uniós adminisztrációs kapcsolatokban is szükségessé válik az elektronikus ügyirat érvényesítés. Ezen túlmenően a költségvetés bevételi oldalán, az adózás területén is megéri az ügyfeleknek elektronikus aláírást biztosítani.
2005 szeptember
54
Első Kötet
Közszolgálat
szakmai vita várhatóan tovább folytatódik. Az egyes szereplők (tanárok, diákok, szülők, tartalom-előállítók, informatikai beszállítók, OM stb.) között nézetkülönbségekre, esetleg konfliktusokra is számítani lehet. A távoktatással nőhet a felnőttoktatás volumene, mert idősebb rétegek előtt nyílik meg a lehetőség a (tovább-) tanulásra. Az élethosszig tartó tanulást a munkaerőpiac gyors változásai is kikényszerítik. A távoktatás magasabb megbízhatósági és biztonsági szintet igényel az otthoni hozzáférési hálózatokban. 3.2.4 Közművelődés információs rendszerei A közművelődési szolgáltatások természetes informatizálódásának lehetünk tanúi: a könyvtárak, múzeumok, levéltárak hagyományos információ-kezelési eljárásaikat modernizálják, és gépre teszik. Az információk és szolgáltatások nagy része várhatóan web-en elérhető lesz, ami egyrészt csökkenti a személyes kiszolgálás költségeit, másrészt növeli a kiszolgálandó felhasználók körét, és növelheti a szolgáltatások iránti igényeket. A magyar nyelv egyedisége miatt, a kulturális javak digitalizálásánál a kétnyelvűség igénye erőteljesebben és hamarább jelentkezik. A közművelődési intézmények körében várhatóan terjednek a standardizált intézmény-gazdálkodási programcsomagok, valamint a könyvtári, múzeumi, levéltári, tartalom előállító, archíváló és visszakereső programok. A köz-könyvtárak informatizálása tovább folytatódik. Fejlődik a web-en keresztüli könyvtári katalógus használat, rendelés. Várhatóan terjed a már digitálisan létező tartalmak letöltése is. Ez alapvetően kihat a könyv üzletágra is, mind a papír alapú-, mind az elektronikus könyvkiadásra. A közgyűjteményi (levéltári) tartalom-archiválás elsősorban a kulturális javak (pl. filmek, papír alapú dokumentumok, múzeumi anyagok, könyvtárak) digitalizálását jelenti; másodsorban a közélet dokumentumainak levéltári megőrzését köznapló-szerűen. Bár ma még vannak szerzői jogi aggályok, a kulturális közjavak várhatóan kereshetővé és távolról is elérhetővé válnak. A közszolgálati tartalom-archiválás felerősíti a többnyelvűség igényét, lehetőséget ad a nem írásos információ-anyagok visszakereshetőségére is. Automatikus fordító-gépek, alakfelismerő- és hangfelismerő-rendszerek kifejlesztése várható. A nemzeti tartalom-archiválási rendszer lassan kialakul, többnyelvű lesz, és az írásos anyagok mellett kiterjed a képi- és hanganyagokra is.
2005 szeptember
55
Első Kötet
Közszolgálat
3.2.5 Környezeti közszolgálatok informatikai rendszerei A környezet-biztonsági gondok kezelését az államtól várják el az állampolgárok. Az állam környezetvédelmi tevékenysége is igényel informatikai rendszereket, regionális együttműködések keretében is. SZENZOROKRA épülő környezeti mérőrendszerek, modellek és szimulációs rendszerek kiépülése várható. Ide értendők a meteorológiai rendszerek, az árvíz-, belvíz-, vihar- és földrengés-előrejelző rendszerek, valamint a környezeti szennyezéseket figyelő és érzékelő rendszerek is. Az apróbb, de a szimulációk alapján fenyegetőnek látszó változások érzékelése alapján, kézi vagy gépi beavatkozások válnak szükségessé egy előre megadott cél (pl. a talajkiszáradás megakadályozása vagy éppen elérése) érdekében.
2005 szeptember
56
Első Kötet
Közszolgálat
2005 szeptember
57
Első Kötet
3.3
Magánfelhasználás
MAGÁNFELHASZNÁLÁS
Ide tartoznak a magánszférában lezajló társadalmi folyamatok és az információkezelések elektronizálásának egymásra hatásai; az információs társadalom fejlődő lehetőségei, előnyei és kockázatai; a DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS és munkaerő-piaci esélyek; a művészetek; az információs személyiségi jogok; a demokrácia; és a KULTURÁLIS IDENTITÁS kérdései. A makro-szintű társadalmi trendek leírása a mellékletben található. Munkahipotézisként katasztrófa- vagy súlyos válság-helyzetek kialakulása nélküli fejlődést képzeltünk el. Jelen fejezetben a társadalmi jövőkép a magánfelhasználások informatikájára gyakorolt várható hatásait vizsgáljuk. A magánfelhasználás informatikai fogyasztása, a következő hatások által alakul ki 2007-2013 között: □ Egyes társadalmi rétegekben nő a fogyasztás, ami pozitívan hat az információtechnológiai eszközök, különösen az internet és a PC terjedésére. □ A társadalom, ezen belül mind a formális és informális kapcsolatrendszerek új típusú hálózatokba szerveződnek. Ezek a hálózatok a közös gazdasági érdek vagy közös érdeklődés mentén nagyobbra nőhetnek, mint korábban. A helyhez kötöttség vagy közelség szerepe csökkenhet, ha van infokommunikációs kapcsolattartó eszköz. □ Reményeink szerint, az INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS jelenlegi, viszonylag magas szintjét várhatóan sikerül megőrizni. Várhatóan, ehhez több tudatosságra, hatósági ellenőrzésre és fejlesztésekre lesz szükség. □ A közigazgatási folyamatok átláthatóbbá válása nemcsak az ügyintézést könnyíti meg, de növelheti a helyi demokráciát is. Felértékelődnek a civil szervezetek, amelyek a közösségi véleményformálásban játszanak szerepet. □ Az országhatárokon átnyúló információs hálózatok lehetővé teszik a nemzeti- etnikai- és egyéb kisebbségek hálózatszerű kapcsolattartását és a kulturális értékeik közvetítését. □ Hazánk EU integrációja kihat a MUNKAERŐ MOBILITÁSÁRA, a ki- és betelepedésekre, és ezen keresztül a társadalomra is. Az európai nemzetiségek mobilitása várhatóan nő. Tartósan betelepedő ázsiaiak, és ideiglenesen itt dolgozó európaiak kolóniáinak kialakulására, azaz multi-kulturális környezetre célszerű felkészülni.
2005 szeptember
58
Első Kötet
Magánfelhasználás
□ A megfelelő szakmai tudással bíró közép-rétegek munkavállalása lazább keretek között, rugalmas projektrendszerekben is elképzelhető. Ez megnövelheti az önfoglalkoztatottak ill. a magánvállalkozók arányát a társadalomban. Ez a folyamat kihat az egész fogyasztási szerkezetre is. 5 □ A környezeti- és klímaproblémák várhatóan felerősödnek; a civil szervezetek aktívabban bekapcsolódnak a környezetvédelembe. Részterületek fejlődése 3.3.1 Informatizált hálózatokra épülő társadalom Az elektronikus hálózatokban való részvétel, egyúttal a gazdasági hálóban való részvételt is jelenti. Ezért a fizikai hálózatokból való kimaradás 6 a gazdasági integrációból való kimaradást is jelentheti. A kapcsolattartásokhoz nő az információ-átviteli forgalom. A távmunka, a táv- ügyintézés magasabb megbízhatósági és biztonsági szintet igényel az otthoni hozzáférési hálózatokban. Elvárás lesz az állandó elektronikus elérhetőség és a személyes megjelenés a web-en. Kialakul és általánossá válik a webmester és a rendszergazda szerepkör kisebb szervezeteknél, és a családokban is. Egyszerű webszerkesztő és média-tartalom kezelő szoftverek széles választéka alakul ki; annak érdekében, hogy amatőr webmesterek is kezelhessék a kiterjedő magán- és civil site-okat. 3.3.2 Információtechnológiai fogyasztás A háztartások információtechnológiai fogyasztása várhatóan növekedik, bár a nyugat-európai háztartásokénál alacsonyabb jövedelmi szinttel rendelkeznek és relatíve magasabbak az árak. Az otthonokból 24 órában táv-intézhető ügyek száma megnő. (Ez helyettesíti az olajár növekedéssel együtt növekvő közlekedési költségek egy részét.) Megnő az otthonra rendelhető tartalmak és egyéb szolgáltatások köre is. A fogyasztás további növekedése várható az Internet-bankolás területén, ami összefügg a banki szolgáltatások fejlődésével, a helyi tőke lassú akkumulálódásával és a nagy társadalmi biztosító rendszerek reformjával. Kialakul a háztartási informatikai piac, amely kifejezetten a háztartások ellátására szakosodik termékeiben és szolgáltatásaiban. Pl. kiszolgálja a 5
Az önfoglalkoztatott szakember fogyasztása üzleti jellegűvé válik, tartalékolása megnő, stb. A kommunikációs- és a villamos-energia hálózatokból való kimaradás gyakorlatilag a munkaerő piacról is kiszorítja a szegényebbeket. Még a társadalom szokásos életformájától önként elkülönülő csoportok is használnak kommunikációs hálózatokat, pl. Gyűrűfű lakóközössége. 6
2005 szeptember
59
Első Kötet
Magánfelhasználás
táv-vásárlási; táv-oktatási; táv-munka; táv-ügyintézési igényeket; lehetővé teszi a háztartás-gazdálkodási modellek alkalmazását; időgazdálkodást végez; feldolgozza a közüzemi mérő-, számla- és kifizetés- adatokat; ezen kívül szórakoztatási funkciókkal is rendelkezik. Később, a háztartás-vezetés informatikai irányítását akár ÁGENSEK is átvehetik, már a vizsgált időszakban megjelennek a felsőbb jövedelmi szegmensben lévő háztartásokban a részleges INTELLIGENS OTTHONI megoldások (fűtésre, világításra stb.). Megerősödik az informatikai játékok piaca, amely a szabadidő otthoni eltöltését teszi élvezetessé. Ebben új technológiák is részt vesznek, pl. a VIRTUÁLIS VALÓSÁG élményét adó interaktív web-es technológiák. Tovább erősödik a szórakoztatóipar informatizálódásával párhuzamosan a különböző eszközök terjedése (ld. a DVD, video stb. hazai sikereit). 3.3.3 Digitális írástudás A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS a munkaerőpiacon való részvétel egyik elemévé válik. A munkaügyi segítő rendszerek információtechnológiai tudásfejlesztéssel is foglalkoznak majd. A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁSsal és vezetékes vagy vezeték nélküli hálózati hozzáféréssel bíró közép-rétegek táv-munkája csökkentheti az irodai elhelyezési igényeket és a közlekedési költségeket. Ez tovább munkában tarthat egyes társadalmi csoportokat: pl. friss nyugdíjasok, kisgyerekes anyák, mozgássérültek. A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS témakörében generációs különbségek várhatók: a mai 20-30 évesek már tanultak számítástechnikát, míg az 50 évesnél idősebbek csak akkor, ha kifejezetten szellemi foglalkozásúak. A hátrányos helyzetű rétegek fiataljai számára esélyteremtő programok épülhetnek a DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS oktatására. Külön foglalkozni kell a roma etnikummal, ahol relatíve nagyobb a gyermek létszám. Ezek a gyermekek kiszorulhatnak a munkaerőpiacról, ha nem kapnak segítséget a DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS megszerzéséhez és fenntartásához. 3.3.4 E-demokrácia A közvetlen vélemény-nyilvánítás eszközökkel otthonról is.
lehetővé
válik
elektronikus
A digitális információszabadság kihasználására a digitális jelenlét magánarchívumai kialakulnak. Ezek a mai BLOGOK, azaz webes naplók fejlettebb változatai lehetnek.
2005 szeptember
60
Első Kötet
Magánfelhasználás
A társadalmi informatika segíti a társadalom demokrácia-teremtő, fenntartó, esetleg kockázatos folyamatainak informatizálódását: pl. oknyomozó újságírás, haditudósítás, katasztrófa-elemzés, kockázati modellezés. 3.3.5 Információs önrendelkezés Az INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS biztosítására különböző eljárások és technológiák terjednek el. Ezzel ellentétes folyamatként, az intelligens környezetben egyre több rejtett információ készülhet a személyekről, különböző (pl. biztonsági, közlekedésszervezési, távközlési és egyéb) céllal. Ezek megfelelő kezelése érdekében erősödhet a szolgáltatók hatósági ellenőrzése. A INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS fenntartása érdekében elterjednek a védekező szoftverek és az érzékelés-érzékelők, valamint a SPAM-SZŰRŐK. Olyan gazdasági szolgáltatások is várhatók, amelyek a személyek információs ANONIMITÁSÁT biztosítják, anélkül, hogy a személyt kizárnák a számára szükséges szolgáltatásokból. Az a társadalmi réteg, amely adó vagy más regisztráció elkerülésében érdekelt, ilyen szolgáltatásokat is fog igénybe venni. (Hosszabb távon esetleg társadalmi törekvések is indulhatnak ebbe az irányba.) 3.3.6 Civil szféra A CIVIL SZFÉRA várhatóan megerősödik, és ezzel együtt nő az informatikai fogyasztása is. A magánszemélyeket vagy ipari szervezeteket tömörítő non-profit CIVIL SZFÉRA informatikája is fejlődik: adományokat gyűjtenek és információkat nyújtanak a tevékenységükről; támogatási pályázatokat figyelnek; és pályázatokat nyújtanak be weben keresztül. A CIVIL SZFÉRA informatikai rendszereinek egyszerű kezelőfelületekkel kell rendelkezniük, mert nem erre képzett embereknek, szabadidőben is tudnuk kell kezelni. A civil informatikai rendszerek másik jellemzője a viszonylag robosztus gazdálkodási programok elterjedése. A pénzgazdálkodási fegyelemnek erősödnie kell a civil szférában is, mert az állami ellenőrzések miatt egyre szigorúbban el kell a civil szervezeteknek tudni számolniuk a pályázati pénzekkel és az adókedvezményekkel. KULTURÁLIS ÉS NYELVI IDENTITÁS A társadalom több csoportja igyekszik megőrizni a KULTURÁLIS IDENTITÁSÁT, és ehhez elektronikus eszközöket is igénybe vesz. Ugyanakkor, az Internet kultúrája tovább terjeszti az angolszász kultúrát és az angolt mint világméretű közvetítő nyelvet. A két ellentétes hatásból többes identitás-tudatok alakulhatnak ki. (pl. más lehet a munkavégzés, a lakókörnyezet és a család nyelve.)
2005 szeptember
61
Első Kötet
Magánfelhasználás
A KULTURÁLIS IDENTITÁS megőrzésére törekvő közösségek használni fogják a csoportos ill. elosztott tartalom-előállító és tartalom-kezelő szoftvertechnológiákat, a szélessávú távközlés szolgáltatásait, a többnyelvű tartalom-kezelő szoftvereket. Pl. csoportos BLOGOKAT, virtuális csoport-könyvtárakat telekonferenciákat, interaktív játékokat. Külön feladat a társadalmilag hátrányos helyzetű etnikumok számára a DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS biztosítása és fenntartása 3.3.7 Művészetek A művészeti tevékenységekbe is beépült már az informatika. A művész találkozása a közönséggel a virtuális terekben is létrejött. Egyes művészek a fejlett információ-technológiákat nemcsak az eredeti funkciójukban használják fel, de bevonják az önkifejezésbe is. Ezek az új kifejezési formák várhatóan továbbterjednek, és a szélessávú technológia lehetőségeit kihasználva a nem szöveges információtartalmak újféle feldolgozást nyernek.
2005 szeptember
62
Első Kötet
Magánfelhasználás
2005 szeptember
63
Első Kötet
Biztonság
4 ÁTFOGÓ TÉMAKÖRÖK 4.1
BIZTONSÁG
INFORMATIKA-BIZTONSÁG alatt az informatikai rendszerek és eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese) elvárt működését (biztonságos működését) akadályozó vagy veszélyeztető kockázatok (cselekmények, külső hatások vagy ezek következményeként előálló állapotok) elleni védettséget értjük. Az informatika biztonság (biztonságos működés) – definíciónk szerint – csak a használati cél alapján egyedileg meghatározható minőség, ami ugyanakkor nem zárja ki a tipizálás lehetőségét. Az „informatikai rendszer és termék” kifejezést az üzemeltetést és használatot is átfogó széles értelemben használjuk, az informatikai rendszerekbe a várható fejlődésre tekintettel beleértjük az adatátviteli-távközlési hálózatokat is. Nem tekintjük a biztonsági kérdések közé tartozónak azon fejlesztéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó minőségbiztosítási kérdéseket, amelyek ugyan hatással vannak az informatikai termékek és rendszerek biztonságára, de biztonsági kockázatok hiányában nem okoznak problémát. 7 A biztonság mellett a két kérdéskör szoros összefüggésére tekintettel e témakör keretében kerül sor az INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉST támogató ADATVÉDELMI technológiák fejlődésének, valamint az INFORMATIKABIZTONSÁGI és ADATVÉDELMI TECHNOLÓGIÁK számára is nélkülözhetetlen polgári célú kriptográfiai technológiák fejlődésének bemutatására. A 2007-2013-as időszak általános trendje a biztonsági és ADATVÉDELMI kockázatok növekedése, valamint ezen kockázatok csökkentését és kezelését szolgáló technológiák, értékelő és audit módszertanok, gyakorlatok, valamint szabályozási elvárások (követelmények) megjelenése és általánossá válása.
7
Saját biztonság meghatározásunk kialakításának oka az volt, hogy az elemzés céljait leginkább szolgáló biztonság fogalom használata révén elkerülhessük a versengő biztonság koncepciók közti kényszerű választás terhét.
2005 szeptember
64
Első Kötet
Biztonság
Részterületek fejlődése 4.1.1 Informatika-biztonsági technológiák A biztonsági kockázatok elleni utólagos védekezésről a hangsúly az informatikai rendszerek és termékek vonatkozásában eltolódik a megelőzés irányába. 2015-ig a biztonsági megoldások fokozatosan beépülnek az informatikai rendszerekbe és termékekbe, valamint a szervezeti folyamatok részévé válnak. Ennek a folyamatnak egyik legfontosabb eredménye az lesz, hogy a biztonsági elvárások és szempontok figyelembe vétele 2015-re általánossá válik termékek és rendszerek tervezése során is. Néhány jellemző példája ennek a folyamatnak a Microsoft Trustable Computing Platform-jának megjelenése, valamint az olyan – ma még intnezív kutatás tárgyát képező – tervezési módszerek, specifikációk kialakulása és használatának általánossá válása, mint a USA CERT (Computer Emergency Response Team) Survivable Systems Engineering kutatásainak eredményeként előálló módszertanok, a Trustabable Computing Group biztonsági specifikációi, valamint az Internet protokolljainak biztonsági igényeket is figyelembe vevő átalakítása. 2008-ra a hálózat biztonsági fenyegetettségek csökkentése érdekében alkalmazott tűzfalak, vírus- és spyware védelem használata általánossá válik mind a szerverek mind a desktopok szintjén. Ezzel párhuzamosan 2010-re az egysíkú, néhány fenyegetettségre koncentráló megelőző típusú védekezést felváltja a többszintű, átfogó behatolást megelőző rendszerek használata. Rendszerek tekintetében az egyre specifikusabb szaktudás és kapacitás iránti igény miatt a kis és közepes méretű vállalkozások körében 2015-ig fokozatosan általánossá válik a felderítést célzó biztonsági rendszer felügyeletnek külső szolgáltatások igénybevételén keresztül történő biztosítása. 4.1.2 Biztonsági értékelés és tanúsítás A különböző értékelési és tanúsítási rezsimek (pl.: BS 7799, COBIT, Common Criteria) egyre fontosabb szerepet játszanak az IKT-k biztonsága és megbízhatósága tekintetében. 2015-re az informatikai termékek és rendszerek biztonsági értékelésének és tanúsításának megkövetelése egyes területeken általánossá válik. Az értékelés és tanúsítás részben állami szabályozói előírások, részben egyéb globális szolgáltatási rendszerek önszabályozása révén válik kötelező előírássá. Ennek a változásnak az előfutárai a NATO beszállítók előzetes értékelése
2005 szeptember
65
Első Kötet
Biztonság
és tanúsítása, valamint a Payment Card Industry Data Security Standardje. Konszolidáció várható a jelenleg versengő biztonsági szabványok és tanúsítási rendszerek között. 2010-re határozottan elválnak a menedzsment jellegű, a rendszer szintű és az eszköz szintű biztonsági szabványok, értékelési és tanúsítási rendszerek, valamint az egyes szinteken történő értékelést és tanúsítást támogató technológiák. Ezzel párhuzamosan 2010-re általánossá válik a biztonsági követelményeknek való megfelelőséget vizsgáló és ellenőrző, a biztonsági előírások kikényszerítését támogató alkalmazások használata. 4.1.3 Adatvédelmi kockázatok A számítási, adattárolási és adatátviteli kapacitások bővülését eredményező új technológiák megjelenése általánosságban növeli az ADATVÉDELMI kockázatok szintjét. Egyes specifikus személyazonosítást is lehetővé tevő technológiák (pl. RFID, mobil telefon használat) megjelenése, elterjedése és használatuk általánossá válása a kezelt személyes adatok mennyiségének növekedését eredményezik, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak az ADATVÉDELMI kockázatok növekedéséhez. 4.1.4 Adatvédelmi elvárások teljesülését támogató technológiák Az ADATVÉDELMI kockázatok robbanásszerű növekedése következtében elterjednek az ADATVÉDELMI elvárások teljesítésülését támogató technológiák. Ezen technológiák két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok a technológiák tartoznak, amelyek az adatkezelői oldalon segítik az ADATVÉDELMI elvárások teljesülését. (pl. közvetítő szolgáltatások, valamint ADATVÉDELMI szempontokat figyelembe vevő adatgyűjtési és adatkezelési üzletviteli gyakorlatok megjelenése) A másik csoportba azok a technológiák sorolhatók, amelyek a felhasználói oldalon teszik lehetővé vagy segítik elő az ADATVÉDELMI kockázatok csökkentését (PRIVACY ENHANCING TECHNOLOGIES – PRIVÁT SZFÉRÁT ERŐSÍTŐ TECHNOLÓGIÁK, PET-EK). A PET-ek jelentősége növekvőben van, s a vizsgált időszakban elsősorban nem újabb megoldások kifejlesztése várható, hanem a PET-ek integrálása az identitás-menedzselésbe, illetve szabványos rétegként való beépülésük az informatikai alkalmazásokba. 4.1.5 Adatvédelmi audit Az ADATVÉDELMI elvárásoknak való megfelelőség előzetes vizsgálatának és utólagos ellenőrzésének eredményességét növeli az ADATVÉDELMI audit. Hasonlóan az INFORMATIKA-BIZTONSÁGI értékeléshez és tanúsításhoz, az ADATVÉDELMI auditot megkövetelő előírások
2005 szeptember
66
Első Kötet
Biztonság
megjelenése, ADATVÉDELMI audit szabványok és szabványos gyakorlatok alkalmazásának elterjedése prognosztizálható. 4.1.6 Kriptográfia polgári célú felhasználása 2010-ig általánossá válik a kriptográfia polgári célú használata mint a biztonsági és az azzal szorosan összefüggő azonosítás és hitelesítés legfontosabb eszköze. A kvantum számítástechnika fejlődése elavulttá teheti a nyilvános kulcsú kriptográfián alapuló biztonsági és hitelesítési megoldásokat, a kvantum számítógépek használatának elterjedése azonban a vizsgált időszakban még nem várható. A hitelesítés céljára használt kriptográfiai megoldásoknak a bővülő számítási kapacitások és teljesítmény miatti gyorsuló avulása a kizárólag kriptográfiai alapú hitelesítési megoldások mellett felértékeli a hitelesség megőrzési eljárások és szolgáltatások szerepét.
2005 szeptember
67
Első Kötet
Szabályozás
4.2
§
SZABÁLYOZÁS
A szabályozási környezet változása tekintetében három fő szabályozási irány jelölhető meg szabályozási célként: 1. segítő – ösztönző, 2. konfliktusmegelőző, 3. fejlődést befolyásoló. Mindhárom szabályozási irányon belül eltérő hangsúlyokkal, de egyaránt jelen van a teljes szabályozási eszköztár: a) a jogi szabályozás, b) az államilag támogatott piaci önszabályozás, c) a támogatási politika, és d) a szabványosítás. Az IKT-k használatát érintő jelenlegi szabályozás változása A 2007-2013-as periódust tekintve a jelenleg is szabályozott tárgykörökben (pl. elektronikus kereskedelem, ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS, ADATVÉDELEM, szellemi alkotások védelme, cyber bűnözés, stb.) az IKT-k használatát érintő szabályozás megerősödése és finomhangolása várható. Szabályozási eszköztár változása A szabályozási eszköztár tekintetében eltolódás várható a nemzeti jogi szabályozás felől a nemzetközi (elsősorban közvetlen uniós) jellegű jogi szabályozás, az államilag támogatott önszabályozás, valamint a szabványosítás és szabványnak nem tekinthető műszaki specifikációk (de facto szabványok) irányába. A szabványok és de facto szabványok szerepének megerősödése következtében megnő a szabványosítás állami támogatási és beszerzési politikán keresztüli befolyásolásának jelentősége (pl.: nyílt szabványok kidolgozásának és alkalmazásának támogatása, interoperabilitás megkövetelése). Új szabályozási tárgykörök megjelenése Megerősödik az informatika és hálózatbiztonságot megkövetelő és segítő-ösztönző szabályozás, emellett új szabályozási tárgykörök is megjelennek. (pl.: elektronikus ÁGENSEK ügyletkötési képességének elismerése, ICT IMPLANTÁTUMOK használati feltételeinek meghatározása, virtuális szakmai közösségek egymás közötti viszonyának rendezése, virtuális dolgok feletti rendelkezési jogosultságok meghatározása.) Részterületek fejlődése
2005 szeptember
68
Első Kötet
Szabályozás
§
4.2.1 Elektronikus üzletvitel Elektronikus üzletvitelt érintő szabályozás finomhangolása és bővülése várható az olyan jelenleg is szabályozott területeken, mint az elektronikus kereskedelemi szolgáltatásokat érintő fogyasztóvédelem, az ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS használata, elektronikus ügyintézés, elektronikus archiválás, elektronikus fizetési rendszerek használata. 2010-re a fogyasztóvédelmi szabályozás kiemelt területévé válik a közmű jellegű informatikai szolgáltatások fogyasztóvédelmi jellegű szabályozása (biztonsági követelmények, rendelkezésre állási követelmények, hatósági felügyelet). Ezzel egyidejűleg kialakulnak a közmű jellegű informatikai szolgáltatások közszolgálat által történő igénybevételének specifikus szabályai. A virtuális szakmai közösségekben (virtuális szervezetekben) történő együttműködés elterjedésével 2010-től kezdve egyre szükségesebbé válik az együttműködés feltételeit meghatározó szabályozás kialakítása (pl.: speciális vállalkozási forma, közösen előállított szellemi alkotások felhasználása, adózási kérdések). 4.2.2 Szellemi alkotások védelme Megkerülhetetlen szabályozási kérdéssé válik a digitális jogkezelési rendszerek (DIGITAL RIGHTS MANAGEMENT – DRM) használatával kapcsolatos kérdések rendezése, valamint a meglévő szabályozásnak az olyan új jelenségekhez igazítása, mint a szerzői műveknek a CREATIVE COMMONS alapú és open-source felhasználási szerződések alkalmazásával történő jogosítása. Az open-source elvek megjelenése az iparjogvédelem körébe eső szellemi alkotások vonatkozásában az iparjogvédelmi szabályozás módosítását is szükségessé teheti. A 3D nyomtatási és szkennelési technológiák megjelenése a szerzői jog által védett szöveges, képi és hang alapú alkotásoknál tapasztalt illegális felhasználáshoz hasonló problémát eredményez a szerzői jog által védett ipar- és képzőművészeti tárgyi alkotások, valamint az ipari mintaoltalom és formatervezési mintaoltalomban részesülő szellemi alkotások vonatkozásában is, és szükségessé teszi a szerzői jogi és iparjogvédelmi szabályozás módosítását. 4.2.3 Cyber bűnözés és bűnüldözés Az információs és kommunikációs hálózatok büntetőjogi védelme a hálózatok működését veszélyeztető magatartásokkal szemben elkerülhetetlen szabályozási feladat. A 2010-es évek kiemelkedő szabályozási feladata lesz a közcélú helyi, regionális és globális SZENZORés AKTUÁTOR-rendszerek büntetőjogi védelmének megteremtése. 2005 szeptember
69
Első Kötet
Szabályozás
§
Az információs és kommunikációs hálózatok felhasználásával elkövetett bűncselekmények fizikai tértől való függetlensége elengedhetetlenné teszi a büntetőjogi szabályozásnak e területet érintő nemzetközi egységesítését, valamint a globális információs és kommunikációs hálózatok sajátosságait figyelembe vevő, a nemzetközi bűnüldözési együttműködés új és hatékonyabb formáit lehetővé tevő szabályozás kialakítását. 4.2.4 ICT implantátumok Az emberi testbe épített, az emberi képességeket pótló és növelő eszközök használata megkerülhetetlen etikai és szabályozási kérdéseket vet fel. A képesség növelő, valamint az emberi viselkedést módosító vagy az embert (testi működést, gondolkodást, érzelmi állapotot) monitorozó implantátumok beültetésének és használatának szabályozása a 2010-es évek kiemelkedő fontosságú szabályozási feladata lesz. Fontosabb szabályozandó kérdések: a) beültetés feltételei, b) implantátumok biztonsága, c) harmadik felek tájékoztatása, d) monitorozhatóság feltételei, e) implantátumok által okozott károsodásokért való felelősség, f) implantátumokkal való visszaélésekért való büntetőjogi felelősség. 4.2.5 Elektronikus képviselők, gépi jogok Az intelligens elektronikus ÁGENSEK alkalmazásának és az emberi közreműködést helyettesítő informatikai megoldásoknak az elterjedése szükségessé teszik az ezen ÁGENSEK és alkalmazások működtetéséért való felelősség szabályozását, valamint az elektronikus ÁGENSEK ügyletkötési képességének megteremtését. Emellett 2015-re szabályozási kérdéssé válik a robotokat és intelligens alkalmazásokat megillető jogok rendezése is. 4.2.6 Virtuális jelenlét és a virtuális világok jogi kérdései A virtuális jelenlétet lehetővé tevő technológiák megjelenése és elterjedése számos új szabályozási kérdést vet fel. A 2010-es évek fontos szabályozási kérdései lesznek a virtuális környezetben végzett tevékenységek (pl.: munkavégzés, oktatás), a virtuális környezetben elkövetett bűncselekmények, virtuális környezetben való bűnüldözés és bűnmegelőzés, valamint a virtuális környezet és a virtuális környezetekben található virtuális tárgyak feletti rendelkezési jogosultságok (módosítás, átruházás, megszüntetés, virtuális tárgyak eltulajdonításáért való büntetőjogi felelősség) szabályozása.
2005 szeptember
70
Első Kötet
Szabályozás
§
4.2.7 Szabályozási eszköztár változása (szabványosítás, önszabályozás) A nemzetállami szabályozásnak a nemzetközi eredetű szabályozással szembeni fokozódó háttérbe szorulása várható. A nemzetközi jogegységesítéshez képest jelentősen megnő a szabványosítás szerepe. 2015-re kialakulnak az információs és kommunikációs hálózatok globális jellegéhez igazodó nemzetközi jogérvényesítési rendszerek. Ezzel párhuzamosan az önszabályozás szerepe csökken azokon a területeken, ahol a szabályozásnak a szabályozottakkal szembeni kikényszerítését az önszabályozás nem képes biztosítani. Ennek eredményeként az önszabályozás területén megnő az olyan ko-regulatív megoldásoknak a szerepe, amelyek esetében az önszabályozás sikertelensége esetén állami eredetű szabályozás léptethető az önszabályozás helyébe, vagy az önszabályozás keretében meghatározott előírások állami kikényszerítésére kerülhet sor. 4.2.8 Piacszabályozás és piacfelügyelet Az ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NEXT GENERATION NETWORKS – NGN) kiépítése olyan új szolgáltatási platformot eredményez, amely a korábban megnyitott piacokon ismételten monopóliumok létrejöttét teszi valószínűvé, ezért indokolttá válhat a versenycélú távközlési piacszabályozás fenntartása és annak a változó műszaki környezethez vaó igazítása. A távközlési, a tartalomipari és az informatikai szolgáltatások piacának (műszaki és üzleti) konvergenciája szükségessé teszi a média és a távközlési szabályozás egymáshoz való viszonyának tisztázását, továbbá ezeknek a változó műszaki és piaci körülményekhez való igazítását; valamint az egyes, ma még relatíve önálló területeken jelentkező problémákat együttesen és átfogóan kezelni képes piacszabályozást és a piacfelügyeletet lehetővé tevő szabályozási környezet kialakítását.
2005 szeptember
71
Első Kötet
Összefüggések
5 ÖSSZEFÜGGÉSEK A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK KÖZÖTT A különböző technológiai elemek, az egymásra épülő információtechnológiák együttesen alakítják ki a felhasználó számára a lehetséges kínálatot. A kereslet is visszahat a kínálatra: felgyorsítja a már létező technológiák egy rendszerbe integrálását, ha így releváns társadalmi szükséglet elégíthető ki. A következő táblázatban az ICT jövőkép általunk vizsgált területeinek várható egymásra hatását elemezzük. A táblázat szerkesztése úgy történt, hogy oszloponként összegyűjtöttük, hogy egy részterület (pl. a hírközlés vagy a végberendezések) felvázolt fejlődése várhatóan hogyan hat majd a többi vizsgált területre (pl. a rendszerekre vagy az alkalmazásokra). Oszloponként a kifelé irányuló hatásokat, soronként a befelé irányuló hatásokat olvashatjuk. Csoportos munkánk folyamatában: a táblázat oszlopait a témakörök megfogalmazói készítették, míg a soronkénti vizsgálat ellenőrzésként szolgálhat az input hatások számbavételéhez. A táblázat átlójában nem tüntettünk fel hatásokat. Ide kellene „belegondolni” azokat a jövőképeket, amelyeket korábban már részletesen, témánként 4-5 oldalban leírtunk. A táblázatból kiolvasható „csomósodások” a következők: - Elvben minden mindennel összefügg, de a hatások nem teljesen szimmetrikusak. A technológiai kínálat közvetve hat ki a keresletre: ha olcsóbbá válik, akkor több vásárló engedheti meg magának. Ugyanakkor, ha szinte ingyen kerülne a piacra, akkor a presztízs veszteség miatt elveszíthetne néhány vevőt. - A fizikai alapok kihatnak a technológiai kínálat egészére, de közvetlenül nem befolyásolják a keresleti oldalt, mert az inkább a társadalmi szükségletekből indul ki. - A hálózatos témák: a hírközlés, a végberendezések rendszertechnika szoros kölcsönhatásban vannak egymással.
és
a
- Az alkalmazások, a tartalom-kezelés és a fejlesztés köztes szerepet töltenek be. Keresletet támasztanak a fizikai alapok és a hálózatos témák iránt, másrészt a kínálat részei az üzleti-, közszolgálati- vagy magán- felhasználások felé. - A keresleti témák: az üzlet, a közszolgálat és a magánfelhasználás egymással szorosan összefüggenek.
2005 szeptember
72
Első Kötet
Összefüggések
- A két átfogó téma, a biztonság és a szabályozás minden területtel kölcsönösen összefügg. Az új technológiai lehetőségek esetén mindig vizsgálni kell a biztonsági kockázatot. A szabályozásra kétszer is szükség van: az új technológia piacra lépésekor, valamint a nem kívánt új hatások elkerülése érdekében. Modellszerűen a hatásterjedésekről: Öt nagy témacsoportot láthatunk a hatás diagrammon: fizikai alapokat, hálózati rendszereket, információ-kezelő technológiákat, keresleti témaköröket és átfogó témákat. Az alábbi diagramm valamelyest tükrözi az egymásra hatásokról valószínűsített képünket. Az ábra után, a táblázatban a várható hatások leírását olvashatjuk.
Biztonság, szabályozás
Hírközlés, végberendezések, rendszertechnika
Alkalmazások Tartalom-kezelés Fejlesztés
Üzlet piac közszolgálat magánfelhasználás
piac
Fizikai alapok
2005 szeptember
73
Első Kötet
Összefüggések
2005 szeptember
74
Első Kötet
Összefüggések
Hírközlés
Alapok Alapok
Hírközlés
Végberende zések
Rendszertechnika
Alkalmazási eszközök
Tartalom kezelés
Az új technológiákhoz új frekvenciasávokat kell megnyitni. A bonyolultabb áramkörök bonyolultabb kódolást tesznek lehetővé. Az optikai átvitel egyre dominánsabb szerephez jut.
Végberendezések
Rendszertechnika
A wetware, az implantátumok, a környezetünkbe ágyazott rendszerek, a magunkon hordozható számítógépek felgyorsítják, és hatékonyabbá teszik az ember és a számítógép együttes tevékenységeit. Már nemcsak konvergálnak egymáshoz, hanem egymásba is épülnek a hírközlési és az informatikai technológiák. Az eltűnő számítógép, környezet-intelligencia, szenzorhálózatok nélkülözhetetlenné teszik a vezeték nélküli megoldásokat.
Az új paradigmákat (bio-, nano- stb.) az architektúrák tervezésekor is figyelembe veszik. A párhuzamosság elvének megvalósításakor utánoznak biológiai modelleket (DNS-folyamatok, idegrendszer- és agyműködés). A web-szolgáltatások széleskörű használatával, a hálózatok fejlődésével párhuzamosan az ICT technológiák még jobban egymásba épülnek. A hálózatiság, a Grid, a web-szolgáltatások széleskörű használata átalakítja a hírközlést. „Intelligens” végberendezéseket integrálnak elosztott, beágyazott rendszerekbe. A beágyazott rendszerek és az eltűnő számítógép jelenség, a környezet-intelligencia és a hordozható számítógépek között számos párhuzam fedezhető fel.
A bio- és nanoszámítások megváltoztatják az ember-gép kapcsolatot, átértékelődik a „gép” jelentése. A környezetintelligenciához szükséges „alapok” továbbfejlesztése várható.
A vezeték nélküli hírközlési technológia beépül az informatikai eszközökbe, szenzorokba, azonosító kártyákba és más perifériákba.
A biológiai modellt „követő” párhuzamosság, a miniatürizáció, a molekuláris eszközök megjelenése, az intelligens anyagok a rendszer-felépítés új, vagy eddig kevésbé alkalmazott elveit és módszereit teszik szükségessé. Folytatódik az intelligens alkalmazások és a biológia szintézise (rajintelligencia, ágensek, nanobotok).
Az olcsó és gyors hírközlési technológiák lehetővé teszik az informatikai kapacitások fizikai helytől független rendszerbe szervezését és a web szolgáltatások széleskörű használatát. Az Internet hálózat maga válik számítógéppé. A táv-érzékelők és a térinformatikai rendszerek összekapcsolása valós idejű és térkép alapú alkalmazásokat tesz lehetővé.
A több rendszerhez való kapcsolódás képessége beépülhet a végberendezésekbe. A rendszertechnika több fejlődési tendenciája (beágyazottság, párhuzamosság) kapcsolódik az eltűnő számítógéphez ill. a környezet-intelligenciához. Egyre gyakoribb a környezet-intelligencia és egyes intelligens alkalmazások együttes előfordulása. A robotokba a korábbinál is több végberendezést (monitorokat, érzékelőket, stb.) építhetnek.
A többszereplős interaktív játéklehetőségek mellett elosztott tartalomfejlesztés és a médiatartalmak nagytömegű továbbítása is lehetővé válik.
Az írott, képi, mozgóképi információhoz több megjelenítő-típuson keresztül férhetünk hozzá: könyv-olvasókon, „valósághű” monitorokon, stb. A magunkon viselt számítógépek gyorsítják az információ- áramlást és feldolgozást.
2005 szeptember
75
A beágyazott rendszerekbe kognitív rendszerek integrálódhatnak. A párhuzamosság, a Grid és a middleware multi-ágens (például robot)-rendszerekhez fűződő kapcsolata fontos szempont lesz a tervezés során is.
Első Kötet
Összefüggések
Hírközlés
Alapok Fejlesztés és működtetés
Üzleti informatika
Egyre több bio- és nanotechnológiai cég alakul, mindkét terület komoly üzletággá válik.
Közszolgálat
Magánfelhasználás
Biztonság
§ Szabályozás
Végberendezések
Rendszertechnika
A fejlesztésben csoportos távmunka lehetőségek nyílnak. Az üzemeltetésben kihelyezett diszpécseri és felügyeleti munkahelyek alakíthatók ki. Mindezek kiterjeszthetők mozgó munkahelyekre is. A mozgó munkahelyek informatizálása átalakítja az üzleti folyamatokat a nagyobb mobilitású üzletágakban is, A szélessávú mobil Internet lehetőségeit kihasználja a részben üzletivé váló egészségügyi és oktatási informatika. A lakosság és a vállalkozások széleskörű hírközlési ellátottsága miatt, az állami szolgáltatások elektronikus úton is nyújthatók. A közszolgálatok (pl. oktatás, egészségügy) ügyintézésébe is beépül a távközlés. A távközlés közvetítőként beépül más szolgáltatások mellé: pl. banki szolgáltatások, vásárlás, ügyintézés, oktatás. Az intelligens otthon távolról is felügyelhetővé válik.
Az egyre terebélyesedő keresleti oldal új rendszertechnikai eljárásokat tesz szükségessé. Az új szolgáltatás-orientált adatközpont-architektúrák tervezése és működtetése a vállalati sikerek egyik kulcsa lehet. A szenzorok rendszerbeállítása több, kifejezetten közszolgálati célt szolgálhat (pl.meteorológiában, környezetvédelemben). A végberendezések fejlődése, a mobil eszközök terjedése átalakítja az oktatást, a közigazgatást. Új döntési algoritmusok tervezésekor Az állandó (például mobil) on(line) felhasználják a virtuális közösségek állapot növeli a hálózatiság közösségteremtő szerepét. Fokozódik az viselkedésének modellezése során szerzett úgynevezett mobil közösségek jelentősége, tapasztalatokat. egyre több ilyen jellegű csoport tűnik fel.
Az RFID technológia alkalmazása, a wearable computing lehetővé teszik a nagyobb kontrollt, ami a biztonsági eljárások felülvizsgálatát és javítását teszi szükségessé.Az RFID komoly veszélyt jelenthet a magánszférára. Az új ember-gép kapcsolatok új munka- és A biotechnológia által felvetett problémák Az egyetemes szolgáltatások szabályai egészségvédelmi szabályokat eredméjelenlegi szabályozásának felülvizsgálatára kiterjeszthetők a szélessávú átvitelre is, annak érdekében, hogy a ráépülő szolgál- nyeznek. A későbbiekben ma még lesz szükség. tatások (pl. távmunka vagy e-ügyintézés) abszurdnak tűnő kérdések is felmerülhetnek, pl. hogy milyen jogok illetnek meg megbízhatóan elérhetők legyenek. egy végberendezést (robotot, stb.) Nő a biominták kezelésére alkalmas technológiák iránti kereslet. A kvantumkriptográfia biztonsági, titkosítási kérdéseket vet fel.
Műholdas nyomkövetés válik lehetővé és segélykérés a lokalizációs adatokra épülve. Személyek-, állatok-, áruk azonosítása rádiófrekvenciás alapú lesz, és több azonosító adatot tud majd tartalmazni.
2005 szeptember
76
A komplex rendszerek jobb kockázatelemző módszerek kidolgozását eredményezik. A(z információs) terrorizmus elleni védekezés új rendszer-biztonsági eljárások fejlesztéséhez ill. tökéletesítéséhez vezet. A hírközlésről a számítógépekre, számítógépes rendszerekre is kiterjesztik a megosztási szabályokat.
Első Kötet
Összefüggések
Alkalmazási eszközök Alapok
Hírközlés
Végberende zések
Rendszertechnika
Alkalmazási eszközök
Tartalom kezelés
Biológiai modelleket (rovar- és madárrajok magatartását, érzékszervek működését, stb.) másolnak a robotikában, a multi-ágens és kognitív rendszereknél. A miniatürizáció a robotika új területéhez, a nanorobotikához vezet. Az internetet robotok távirányítására is felhasználjuk. A mobil hálózatok kiépítésénél fontos szerepet játszik az ágenstechnológia. A VoIP és a beszédalapú technológiák kölcsönösen serkentik egymást. Összekapcsolódnak az intelligens alkalmazások és a szenzorhálózatok; a szenzorok rajintelligencia-szerűen is működhetnek. A szenzorok adatbázisok számára végeznek adatgyűjtő munkát.
Tartalom kezelés A különböző dokumentumoknak a jelenleginél lényegesen hosszabb ideig történő archiváláshoz új típusú tárolóelemekre lesz szükség.
Fejlesztés és működtetés
Üzleti informatika
Az újfajta számítási paradigmák (bio-, nano-, quantum- stb.) a programozás területén is az eddigiektől jelentősen különböző megoldásokat igényelhetnek.
A médiatartalom növekedése, a különböző médiaformátumok egyre szélesebb sávú átviteli technológiákat tesznek szükségessé.
A globális konnektivitás kiteljesedése, a Az üzleti informatika, mint a hírközlés web-szolgáltatások széleskörű alkalmazása felhasználója egyszerre csökkenti a az egyetlen számítógépen ill. rendszeren fajlagos profitot és növeli a felhasznált működő programok modelljén túllépő hírközlési szolgáltatások ill. kapacitások fejlesztési-működtetési és üzleti volumenét. modelleket eredményez. Nő az elektronikus- és média-tartalmak A számítógép „eltűnése” és a környezet- Szolgáltatás alapú rendszerek terjed-nek különböző kijelzőkön történő intelligens rendszerek kialakulása jelentős el, amelyek új, differenciált végmegjelenítése iránti igény. A képi-, hang- kihívásokat jelent az ember-gép kapcsolat berendezéseket igényelnek, főleg felhasználó-azonosításra. A végés mozgóképes tartalomhoz új típusú módszereinek fejlesztése ill. tervezési eszközöket pl. (mobil) adathordozókat kell módszereik tökéletesítése vonatkozásában. berendezések egyik csoportja beépül a környezetbe vagy technológiákba. létrehozni. A hardveralapú beszédfelismerés speciális A bonyolult, elosztott rendszerek Az elektronikus piacterek elterjedésével, a architektúrák kidolgozását igényli. Nő a terjedése a modell-vezérelt ill. szolgáltatás- cégeken belüli erőforrás-kezelő különböző készülékekbe ágyazott orientált architektúrák széleskörű rendszereket is modulrendszerben rendszerek száma. Multi-ágens, használatát és hibatűrő, hibajavító, adaptív szabványosítják. Lesznek általános, rajintelligencia-elveket használnak rendszerek fejlesztését igényli. ágazati (az adott üzletágra jellemző) és elosztott rendszereknél. egyedi (csak a cégre jellemző) modulok. A növekvő információmennyiség egyre A különböző elemeket együttesen Az üzleti életben ágensek széles körű automatizáltabbá teszi a tartalom használó rendszerek létrehozása az alkalmazása indul meg: pl. komplex keresését, kivonatolását, kezelését. A alkalmazás- és információintegráció szervezési feladatokat, árverési aukciókat, szerteágazó feladatok végrehajtásában eszközeinek széleskörű alkalmazását teszi üzleti tájékoztatási- és ügyfélszolgálati adatbányász módszereket is alkalmaznak. szükségessé. feladatokat ágensekkel oldanak meg. Az ágensek, beszélgető robotok szerephez jutnak a tartalom-keresésben, kivonatolásban. Az adat- és szövegbányászat fontos szerepet tölt be a tartalom-előállítási folyamatban.
2005 szeptember
A „tartalom” egyre inkább az informatikai rendszerek integráns részévé válik, ami szükségessé teszi, hogy a tartalom előállítása is a rendszerfejlesztés életciklusának módszerei szerint történjék.
77
Az elektronikus kereskedelemben nemcsak árukatalógusokra és keresőkre lehet számítani, hanem virtuális terek alkalmazására és virtuális áruházakra is, amelyek csoportos üzleti tárgyalásokat is lehetővé tesznek.
Első Kötet
Összefüggések
Alkalmazási eszközök Fejlesztés és működtetés
Üzleti informatika
Közszolgálat
Magánfelhasználás
Biztonság
§ Szabályozás
Tartalom kezelés
Fejlesztés és működtetés
A fejlesztés során figyelembe kell venni a mesterséges intelligencia alapú és a kognitív rendszerek adaptív és tanuló jellegét is.
A csoportos tartalom-előállításra új szabványokat és eszközöket kell kidolgozni. Az ontológiatervezés a szoftverfejlesztés részévé válik. Szemantikus technológiákat növekvő mértékben fognak figyelembe venni. Japán és az Egyesült Államok mellett Az e-kereskedelem virtuális terekben A kockázatos nagy fejlesztési projektek megjelennek más „robotikai zajlik: internetes árukatalógusokból online helyett a megrendelők egyre inkább nagyhatalmak” is. Nő az ágensek szerepe rendelünk, virtuális áruházakban vásárlunk preferálják az „outsourcing” az elektronikus kereskedelemben. be. A blog- és wikiszerű tartalommegoldásokat. A munkaerőpiacon nő az előállítás, ill. az adatintegráció teret nyer a igény a karbantartási és üzemeltetési vállalati szektorban is. munkát végzők iránt. Az intelligens alkalmazások eredményezte Testre szabott elektronikus közA közszolgálat „nagy” rendszereinek magasabb szintű ember-gép interakció szolgáltatások terjednek el ügyfélkialakításánál ill. karbantartásánál jelentős mélyíti a „digitális szakadék"-ot. szegmentálással. Az elektronikus súlyt kapnak a folyamatok újratervezésére Robotokat egészségügyben is használnak. archiválás és a digitális könyvtárak irányuló tevékenységek, összhangban a A közszolgálatban ágensek és más (pl könnyebb és egyetemesebb hozzáférést nagy államháztartási rendszerek térinformatikai) eszközök is elterjednek. biztosítanak az oktatási tartalmakhoz. átalakításával. A robotokra már nem „egyszerű A blogokat, játékokat, virtuális világokat A széleskörű lakossági felhasználásra gépekként” tekintünk. Robotikai és szabadidős céllal, ill. civil hálózatokhoz, szánt rendszerek fejlesztésénél és üzemelkognitív rendszereket alkalmaznak a szerveződésekhez is használják. A tetésénél különös gondot kell fordítani a művészetekben, műfajilag nehezen defini- csoportos interaktív tartalom-előállítás új, használhatóságra (usability), álható alkotásokban is, a robotikát egyre virtuális közösségeket teremt, új művészi dokumentáltságra és a felhasználó-védelmi többen művészetként (is) értelmezik. formákat is eredményez. szempontok érvényesítésére. Az „intelligens alkalmazások”, a A személyre szabott keresés esetén A biztonságot és adatvédelmet szolgáló térinformatikai, vagy a kognitív rendszerek szabályozni kell, hogy az adatbányászat, a elemek beépítésére a rendszerfejlesztés és komoly (szabályozandó) problémát keresőmotorok milyen szintig követhetik –működtetés életciklusának minden jelenthetnek az egyéni és a vállalati szféra mindennapos online tevékenységünket, fázisában kiemelt gondot kell fordítani. A számára is, serkentik a vállalatok milyen módon használhatók fel ezek az kockázatelemzést a teljes életciklus biztonsági beruházásait. információk. integráns részévé kell tenni. Az „intelligens” gépek programozása A virtuális karakterek interakciója, a valós Reálisan végrehajtható és a rendszerek során bizonyos (szabályozandó) etikai és a virtuális világ közötti kapcsolatok bonyolultságát is figyelembe véve kell elvárásoknak kell megfelelni. Az ágensszabályozása megoldandó. Az egyre szabályozni a felelősségi viszonyokat, alapú virtuális karakterekhez kapcsolódó dinamikusabb tartalomszolgáltató ipar mind a forgalomba hozott eszközöknél jogok, ill. az emberi érzelmek gépek általi igényli a szerzői jogoknak a megváltozott mind a megbízásból végzett fejlesztésekkezelése előbb-utóbb szabályozandó. feltételekhez alkalmazkodó szabályozását. nél ill. működtetési szolgáltatásoknál.
2005 szeptember
78
Üzleti informatika A (software)fejlesztések részben kikerülnek a cégektől, fejlesztésre szakosodott külső cégekbe, amelyek világméretű hálóba szerveződnek. A csoportos alkotótechnikákkal nyílt ötlet- és tudásbankok jönnek létre.
Az üzleti életben elterjedő ERP és Ebusiness rendszerek kihatnak az intézményi gazdálkodás- és ügymenetszervező informatikai rendszerekre a közszolgálatban is. A magán egészségbiztosítási és a vagyongazdálkodási üzletág informatikára épül. Az üzleti élet finanszíroz reklám indíttatású ingyenes szolgáltatásokat is.
Biztonságos fizikai és virtuális tereket kell létrehozni a biztonságos üzleti forgalom érdekében. A kezelőfelületeket egyszerűen kell tartani annak érdekében, hogy olcsóbban és hatékonyan lehessen kihasználni üzleti célra. Az üzleti szereplők civil szervezetekbe tömörülnek: az embrionális piacokon a vásárlói bizalom megteremtése érdekében, az érett piacokon a hatósági szabályozások kiegészítésére vagy pótlására.
Első Kötet
Összefüggések
Közszolgálat
Magánfelhasználás
Hírközlés
Rendszertechnika
Alkalmazási eszközök
Tartalom kezelés
§ Szabályozás
A számítási és tárolási kapacitások növekedése növeli az adatvédelmi és biztonsági kockázatokat. A kvantum számítástechnika megjelenése elavulttá teheti a jelenleg alkalmazott kriptográfiai megoldások egy részét. Az adatátviteli kapacitások növekedése növeli a biztonsági és adatvédelmi kockázatokat. Általánossá válik az adatátvitel bizalmasságának védelme.
Alapok
Végberende zések
Biztonság
A végberendezések biztonsági szempontú Az ICT implantátumok használatát érintő A személyazonosító rendszerek aktív értékelése és tanúsítása egyre több jogszabályi előírások meghatározzák az bejelentkezésre és adattárolásra is területen válik kötelezővé. ICT implantátumok fejlesztési irányait. alkalmasak lesznek, integrált, testreszabott végberendezések, más rendszerekhez kapcsolhatók és alkalmazkodnak az anonimitás igényeihez is. A magánfelhasználások informatikájának a Az adatfeldolgozási és kereső Az elektronikus közbeszerzési technológiák fejlődése növeli az hálózatba szerveződő csoportokat kell rendszerekben többváltozós döntési kiszolgálni. Emiatt is terjednek a csoportos adatvédelmi és biztonsági kockázatokat. modelleket alkalmaznak. A alkotótechnikák, konfiguráció-menedzselő nagykapacitású de ki nem használt közszolgálati informatikai rendszerek grid- vagy kapcsolat-menedzselő rendszerek. be szervezése is megindulhat. Várható, hogy a közszolgálatban komplex A magánfelhasználások informatikája megnöveli az ágensek alkalmazásának szervezési feladatokra és ügyféllehetőségeit a háztartási gépek tájékoztatási feladatokra ágenseket is munkájának összeszervezésére, valamint a alkalmaznak. vásárlások idejének és helyének optimalizálására. A kulturális közszolgálati tartalom-kezelés A háztartási informatika képes lesz a és a közgyűjteményi archiválás hatalmas családi archívumokat, blogokat is kezelni. A tartalomszolgáltatási- és reklám üzletág piacot teremt a tartalomkezelő a magánfelhasználókat célozza meg technológiák számára. A tartalomelsősorban. digitalizálás, a digitális archívumok üzemeltetése új üzletággá nőhet ki. Az információs közszolgálatok számára nyilvános terekben elhelyezhető, időjárástés rongálást is bíró végberendezések lesznek szükségesek.
2005 szeptember
79
Első Kötet
Összefüggések
Közszolgálat Fejlesztés és működtetés
Üzleti informatika
Magánfelhasználás
A fejlesztés itt elsősorban a folyamatfejlesztésre vonatkozik, amelybe beleérthető az ügyintézési folyamatok teljes újragondolása (BPR), vagy a gépiés személyes ügyintézési folyamatok együttes megtervezése (BPM). Az elektronikus közbeszerzési rendszerek fejlesztik az elektronikus piactereket és kereskedelmet. A közszolgálati folyamatok informatizálása hatalmas piacot teremt az információ-technológiai ipar vállalkozásai számára.
Biztonság
§ Szabályozás
A fejlesztési folyamatokba beépülnek a biztonsági és magánélet védelmi szempontok. Kialakul a biztonság-tudatos fejlesztés.
Kialakulnak a biztonság-tudatos ICT szolgáltatások.
Az elektronikus ügyintézés bevezetésével az ügyfélnek is célszerű átgondolni az ügyek intézésének folyamatát. Ennek következtében digitális kommunikációs eszközeit is fejlesztenie kell.
Közszolgálat
Magánfelhasználás
Biztonság
Az elektronikus információszabadság jogszabálya elvben biztosítja a közadatokhoz való hozzáférést. Egyes civil szervezetek várhatóan segítik a lakosságot az elektronikus ügyintézési lehetőségek kihasználásában. A magáncélú informatikai felhasználásokban a biztonság érdekében megjelennek egyes kriptográfiai elemek is. Nő az adatalanyok tudatossága a kockázatokról, bevezetésre kerülhetnek az adatvédelmi szűrésre alkalmas magán-szűrők. Az államnak össze kell hangolnia a A civil szervezetek részt vesznek a civil A biztonsági és adatvédelmi kockázatok szabályozói-, a tulajdonosi-, a támogatói- önszabályozásban és konzultálnak a növekedése szükségessé teszi a biztonsági és a felhasználói magatartását az szabályozásról. és adatvédelmi célú jogszabályi információtechnológiai piacon. követelmények megjelenését.
2005 szeptember
80
§ Szabályozás A IKT-k biztonságával kapcsolatos jogszabályi követelmények megjelenése erősíti a biztonság-tudatos tervezést, előállítást és üzemeltetést.
Első Kötet
Összefüggések
2005 szeptember
81
Első Kötet
Mélyfúrások
6 TECHNOLÓGIAI JELENSÉGEK RÉSZLETES ELEMZÉSE („MÉLYFÚRÁSOK”)
6.1
ELEMZENDŐ TERÜLETEK
6.1.1 Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás A távközlés fejlődésének az irányát, a fejlődés sebességét döntően befolyásolja a sávszélesség, a tárolókapacitás és a feldolgozási sebesség növekedése valamint e három tényező egymás közötti viszonya. A legújabb technológiai fejlődési trendek abba az irányban hatnak, hogy mind a sávszélesség, mind a tárolókapacitás növekedése töretlenül fejlődik és a feldolgozási kapacitás is közel ebben az ütemben nő. Ennek köszönhető többek között az IP alapú átvitel erős térnyerése, amely a vizsgált 2007-2013-as időtávban a hagyományos átviteli rendszerekkel szemben dominánssá válhat. A sávszélesség – tárolókapacitás – feldolgozási sebesség háromszögnek a növekedése és a három pont eltérő fejlődési fázisai állandó hatással vannak a hírközlési szolgáltatások üzleti modelljeire, azonban ez a hatás most, hogy a technológiai haladás szinte korlátlanná teszi a fejlődési lehetőségeket, komoly minőségi változásokat is hoz a 2007-2013-as időszakban. A téma feldolgozása során tehát a technológiai fejlődés fő irányainak a felvázolása és vizsgálata mellett prognosztizáljuk e komplex hatás üzleti modellekre gyakorolt hatását is. 6.1.2 Új generációs hálózatok (NGN)
§ A hírközlő hálózatok világában hosszú ideje élnek együtt a vonalkapcsolt és a csomagkapcsolt hálózatok, s mindkettőnek megvolt a maga szerepe, jelentősége. Ez a kettősség a digitalizálás bevezetése után is megmaradt, mára azonban megérett a technológia arra, hogy az IP alapú átvitel elterjedésével a csomagkapcsolásé legyen a vezető szerep, fokozatosan kiszorítva a hagyományos vonalkapcsolt hálózatokat. Ezzel párhuzamosan megy végbe a hálózatok konvergenciája is, aminek következtében a korábbi „egy hálózat – egy szolgálat elv” helyett
2005 szeptember
82
Első Kötet
Mélyfúrások
megjelennek az új generációs hálózatok, ahol egyetlen komplex csomagkapcsolt hálózat helyettesíti a korábbi színes világot. Ezt nevezik NGN (NEXT GENERATION NETWORKS) hálózatnak. Az NGN HÁLÓZATOK integrálják a vezetékes és vezeték nélküli hozzáférést és alapvetően egyszerűbb és hatékonyabb struktúrába szervezik a kommunikációt, amelyre, a szélessávú gerinchálózati kapacitás mellett, a többfunkciós szélessávú hozzáférés lesz jellemző. Az előrejelzések szerint ez a technológia 2010-től uralni fogja a hírközlést és 2020 körül gyakorlatilag eltűnnek a mai vonalkapcsolt hálózatok. Az elemzés ezt a korszakváltó átalakulást veszi vizsgálat alá, külön koncentrálva az NGN HÁLÓZATOK szolgáltatási jellemzőire, és az ezt lehetővé tévő olyan intelligens elemekre, mint pl. a hagyományos kapcsolóközpontok feladatát átvevő SOFTSWITCH-ek. 6.1.3 Biológia és IT integrációja
§ Biológia és számítástudomány kölcsönösen és egyre erőteljesebben hatnak egymásra. A számítógépek sebességének és teljesítményének növekedése már lehetővé teszi, hogy a rengeteg adatot generáló kísérleteknél is a biológusok segítségére lehessenek. A folyamat eredményeként egyrészt az élővilágból „ellesett” mintákat mind gyakrabban alkalmazzák computeres közegre (molekuláris számítások, rajintelligencia, stb.), másrészt az információtechnológia fokozatosan teret hódít a biológiában is. A térhódítást új és a közeljövőt meghatározó tudományterületek létrejötte szemlélteti: BIOINFORMATIKA, SZINTETIKUS BIOLÓGIA, stb. A két diszciplína fúziója, a legfrissebb eredmények szerint, (nanotechnológián alapuló) számítógéppé alakítható sejteket, programozható DNS-t, biokémiai memóriát vetít előre. A fúzió és a mesterségesintelligencia-kutatások felgyorsítják az agykutatást is: szaporodnak az agyról készült számítógépes modellek, az agy-számítógép interfészek. Az emberi testet (és az agyat is) érintő, a fúziót alkalmazás-szinten „szemléltető” jelenség a mesterséges beültetések (implantátumok) egyre gyakoribb használata, a mikroelektronika és a sejtek összekapcsolása. Az első alkalmazások az agy érzékelési és motorikus funkciókat irányító részein várhatók. A legnagyobb problémát egyelőre az jelenti, hogy az organikus és a művi részek rövid ideig férnek meg egymással.
2005 szeptember
83
Első Kötet
Mélyfúrások
6.1.4 Nanoelektronika – lehetőségek, korlátok
§ A NANOTECHNOLÓGIA mind eszközeiben, mind anyagaiban a mikrotechnológiánál szélesebb diszciplína, ahol igen jelentős a szerves anyagok szerepe. A mikroelektronikával ellentétben nincs univerzális építőeleme, mint ott a tranzisztor. Addicionális lehetőséget jelent az önszerveződés, bár ezt a közeljövőben elsősorban a szerves anyagok vonatkozásában fogják aktívan használni. A mikroelektronika és a nanoelektronika között a mikro-elektromechanikai és optikai rendszerek teremtenek átmenetet, lehetőség van tömeges alkalmazásukra (pl. chipon-lab). Az alapanyag várhatóan 30-50 nm-es lépésszélességig félvezető lesz, azon belül CMOS konstrukció. Kisebb méreteknél a Mott-fémek vezetés-modulációja lehet az alapelvet jelentő mechanizmus. Jelentős szerepet a szén nanocsövek játszanak majd, például a mobil kézibeszélők akkumulátorainak kapacitása megnövelésében. A jelenleg ismert egy és több falú nanocsövek közül csak néhányféle lesz domináns, a kutatás az új struktúrák előállításáról a funkcionális elemek kutatására tevődik át. Az alkalmazásokat várhatóan a szakemberhiány és a társadalmi befogadás fogja korlátozni. 6.1.5 Plasztronika – szerves anyagok a mikro- és az optoelektronikában A hagyományos egykristályos szervetlen anyagokon alapuló mikroelektronikai elemek közül több olyan is van, ahol az anyag tulajdonságait csak részben hasznosítjuk. Az anyag előállítása azonban igen jelentős hőmennyiséget igényel, mivel a szilícium olvadáspontja magas. Jelen ismereteink szerint elsősorban az érzékelők, azon belül is a legnagyobb darabszám-igényt felmutató hőmérsékletérzékelők azok az elemek, ahol a műanyag félvezetők sikerrel alkalmazhatóak. Ezen eszközök válaszideje ugyanis elviseli azt, hogy a félvezető eszköz sebességét alapvetően befolyásoló töltéshordozó mozgékonyság mindössze ezredrésze az egykristályos szilíciumban mérhető értéknek. Mind a nagymolekulájú, mind a polimer anyagok alkalmazása el fog terjedni, a háztartási gépek és az autók érzékelői jelentik a legfőbb alkalmazást. Az optoelektronikai elemek közül az aktív és passzív kijelzők tömeges alkalmazása várható. Előreláthatóan a mobil telefóniára esik a súlypont.
2005 szeptember
84
Első Kötet
Mélyfúrások
6.1.6 Nem-PC alapú végberendezések Az információs társadalomban a végberendezések biztosítják az információs- és az információtechnológiára ráépülő szolgáltatások igénybevételi pontját. Egyes teóriák szerint a PC eltűnőben van, és a hálózat válik számítógéppé. A számítógép-szerű hálózati rendszerekhez is hozzá kell férni valamilyen eszközökkel. Ez a hozzáférés lehet egyedi eszköz, vagy nyilvános hozzáférési pont, üzleti- vagy közszolgálati terekben. Látható a személyi használatú, kombinált info-kommunikációs eszközök terjedése, amelyek elektronikus noteszt, mobil telefont, fényképezőgépet, rádióvevőt, hangrögzítőt, videót, és sok memóriát tartalmaznak. Az informatikai rendszerek beépülnek más rendszerekbe, pl. közlekedési eszközökbe, gyártókapacitásokba, háztartási eszközökbe is. A beépülő (rejtett) informatikai rendszerek esetén, az irányított kapcsolódó eszköz válik végberendezéssé. Az elemzés a nem PC-alapú végberendezéseket célozza meg: a nyilvános hozzáférési pontokat, a személyi infokommunikációs eszközöket, a beépülő rendszerekben a kapcsolódási pontokat. 6.1.7 Ember-gép kapcsolatok Az információtechnológiai rendszerek és az ember kapcsolatát tekintjük át a jelenben és a jövőben. Ide tartozik az emberi igények közlése a gépekkel, és a kapott válaszok hasznosíthatósága, valamint az ember-gép kommunikáció technológiái. Ember és gép közeledik egymáshoz. A gépek egyre jobban közelítik az emberi gondolkodás mechanizmusait. Az ember alkalmazkodik a gépekhez, és kiterjesztett képességeket kaphat a gépektől, akár implantátumok formájában saját agyába, testébe befogadva is. Egyes emberi csoportok nehezebben kapcsolódnak a gépi rendszerekhez, mint az átlag. Az információs társadalomban a gépi rendszereknek ki kell szolgálniuk az időseket, a fogyatékkal élőket, a képzetlenebbeket, a techno-fóbiásokat is. Ennek a kiszolgálásnak megbízhatónak és elég biztonságosnak kell lenni ahhoz, hogy a ráfordításokat alacsonyan lehessen tartani. Vizsgálódásunk tárgya többek között, hogy milyen jellegű ember-gép kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy a gépi kiszolgálás tömegesen elfogadható szintű legyen. A gépek oldaláról nyújtható szolgáltatásokat , és az emberi oldalról szükséges minimális felhasználói tudást tekintjük át.
2005 szeptember
85
Első Kötet
Mélyfúrások
6.1.8 Jelentésalapú technológiák Az Internet megjelenése nagyságrendekkel megnövelte az elérhető információk körét és változatosságát, ezért az Internet továbbfejlődéséhez elengedhetetlen, hogy az adatokat tömegesen és automatikusan lehessen kezelni. Az adattömegeket azonban csak akkor, és különösen akkor lehet hatékonyan kezelni, ha pontos képünk (információnk) van a kezelendő adatokról, és pontos képpel rendelkeznek ezekről a gépi rendszerek is. Meghatározó ezért az adatokról szóló információk kezelésének, azaz a metaadat-kezelés lehetőségeinek kiterjesztése és teljesítményének növelése. A számítógép kizárólag az ilyen metaadatokon keresztül „tudhat” bármit is a feldolgozandó adatokról. A ma KERESŐMOTORJAI azért vannak lehetetlen helyzetben, mert a keresendő tartalmak nincsenek kellőképpen „felruházva” leíró, értelmező információkkal. Ennek kiküszöbölésére indították útjára az évezred elején a Szemantikus Web kezdeményezést, amelynek célja, hogy a webtartalmakat fokozatosan olyan információkkal (metainformációkkal) lássuk el, amelyek megadják azok szerkezetét, belső összefüggéseiket, szabályaikat és külső kapcsolataikat. A kezdeményezés eredményeképp már megjelentek azok az alapszabványok és -technológiák, amelyek az ilyen leírások egységességét biztosítani tudják (XML, RDF, OWL). Mindez várhatóan már a vizsgált időszakban jelentős hatással lesz a tartalom-előállításra. Ezen túlmenően azonban ezeket az ún. szemantikus (jelentésalapú) technológiákat nemcsak az információkereséshez, hanem általánosabban informatikai rendszerek együttműködésének javításához is fel fogják használni, sőt az ember-gép kapcsolat magasabb szintjének eléréséhez is. 6.1.9 Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés Az informatika egyre közvetlenebb kapcsolata az üzleti tevékenységekkel magában hordja annak lehetőségét, hogy innovatív, újszerű üzleti megoldások gyorsan, hatékonyan és eredményesen valósulhassanak meg. Ez állt eddig is – és áll ezután is – az informatika egyedi (értsd: innovatív) alkalmazásai mögött. Az egyedi üzleti igényeket kielégítő alkalmazások létrehozásának módja azonban radikálisan átalakul. Az egyedi szoftverfejlesztés visszaszorul már meglévő komponensek, rendszerek összeépítésének, integrációjának
2005 szeptember
86
Első Kötet
Mélyfúrások
rovására, és az integráció egyre inkább kiterjed külső – tehát nem egy adott szervezetben kialakult, hanem szélesebb körű használatra kifejlesztett – elemek bevonásának képességére is. A kódkészítő programozó helyére az üzletet értő közvetítő (tulajdonképpen bróker) áll. Azonban nemcsak az alkalmazáskészítés jellege változik, hanem azok az elemek is, amelyekből az új alkalmazások felépülnek. A nagyon szorosan kapcsolódó, azaz saját használhatóságukat korlátozó, komponensobjektumok helyett, egymáshoz jóval lazábban kapcsolódó, azonban kifelé is nyitott szolgáltatások (ún. web-szolgáltatások) elterjedése várható. Ezek felhasználásának képessége egyre döntőbbé válik a vállalatok informatikai vonatkozású versenyképességében, és ezáltal átalakítja az informatikai architektúrákat: olyan buszarchitektúrára van szükség, amely biztosítja a dinamikus és hatékony építkezést a web-szolgáltatásokból. A várakozások szerint az ilyen szolgáltatásalapú architektúrák és az ezekre épülő szolgáltatásalapú alkalmazáskészítési módszerek az évtized végére már jelentős hatást váltanak ki, majd a vizsgált időszak végére meghatározóvá válnak. 6.1.10 Közműszerű IT szolgáltatás Az informatikával szemben megjelenő tömegigényeket, amelyeket egyébként éppen maga az informatika kelt, és tesz megvalósíthatóvá, nem lehet manufakturális módszerekkel kezelni: elengedhetetlen a nagyüzemi technológiával felszerelt informatikai szolgáltató központok létrejötte. Az ilyen közmű jelleggel működtetett és nagy megbízhatóságú infrastruktúrára épülő informatika teszi majd lehetővé, hogy ezeket a tömeges követelményeket jellemzően erőforrásraktárakból elégítsék ki és ne egyedi, specializált erőforrásokkal. Az informatikai központok már ma is egyre inkább virtuálizálódnak: az egyes rendszerelemek helye, valamint belső vagy külső volta egyre kevésbé játszik szerepet, és ezen erőforrások igénybe vétele a terheléstől függően dinamikusan változhat. A szolgáltatás menedzsmentje fokozatosan centralizálódik, hogy az informatika prioritásait az üzleti igények és az igényelt szolgáltatási szintek határozhassák meg. Várható azonban, hogy a vizsgált időszak végére a tömeges alkalmazási igényeknek csak kevesebb, mint fele lesz közmű jelleggel kielégítve. Ennek konkrét mértékét elsősorban nem a technológiai lehetőségek, hanem az üzleti tevékenységek biztonsági és függőségi kérdéseire adott
2005 szeptember
87
Első Kötet
Mélyfúrások
gyakorlati válaszok, és ezek elfogadottsága fogja meghatározni. A vizsgált időszakban ezért jelentős különbségek lesznek az egyes országok között a közműszerű informatika elterjedtsége tekintetében, ami viszont nagyban visszahat az informatika felhasználásának hatékonyságára, és végső soron az azt alkalmazó üzleti tevékenységek versenyképességi szintjére. 6.1.11 Szenzor rendszerek A XXI. század első évtizedeinek egyik meghatározó technológiai jelensége az érzékeléstechnika. A feldolgozó-képességgel és tárolással ellátott, legkülönbözőbb fajtájú és rendeltetésű érzékelők a mindennapi élet számos területén tevékenykednek. A vezeték nélküli hálózatokba rendezett SZENZOROK szerteágazó közeljövőbeli alkalmazásaira számíthatunk: a környezet-intelligencia részévé válnak, a lakókra, külső körülményekre reagáló „INTELLIGENS alapjait jelenthetik, adatokat gyűjtenek a OTTHONOK” környezetszennyezésről, a közlekedésről, hőmérsékletről, vérnyomásunkról, SZENZORvezérelt robotok dolgoznak a gyártásban, stb. Jelentős változás történik a SZENZOROK kommunikációjában is: eleinte egy-egy érzékelő, később az egész hálózat kommunikál a környezetével. 6.1.12 Ágensalapú technológiák A szoftverágensek a technológiai mainstream részévé válnak, alkalmazásaik már ma túlmutatnak a honlap-látogatókkal egyszerű eszközökkel és szűk témakörben kommunikáló animált figurákon. Egyre több a multi-ÁGENS vagy rajintelligencia-szerű felhasználás. A kutatások azt is célozzák, hogy az ÁGENSEK a jelenleginél kevésbé statikus ember-számítógép interakciót, a felhasználó érzelmeire hatékonyabb gépi választ lehetővé tevő szociális intelligenciával rendelkezzenek. A fejlesztéseknél az érzelmi állapotokat szintén figyelembe veszik. Az ÁGENStechnológiai alkalmazások két speciális területe a robotika (fizikai ÁGENSEK) és a kognitív rendszerek. A biológiai modelleket „másoló” csoportosan, központi ellenőrzés nélkül tevékenykedő robotok és az ember érzékelési/észlelési folyamatait reprezentáló rendszerek összetevői ÁGENSEKKÉNT funkcionálnak.
2005 szeptember
88
Első Kötet
Mélyfúrások
6.1.13 Virtuális jelenlét és virtuális világok
§ Két terület vizsgálatára összpontosít az elemzés. Az egyik a virtuális jelenlétet lehetővé tevő, teleimmerzív környezetet, tele-jelenlétet lehetővé tevő technológiák fejlődése, a másik pedig a 3D virtuális világok és a VIRTUÁLIS VALÓSÁG technológiák megjelenése és fejlődése. Rövid távon a 3D virtuális világok és VIRTUÁLIS VALÓSÁG alkalmazások gyors fejlődése várható, ezzel szemben hosszabb távon a valós világ valós idejű virtuális megjelenítését lehetővé tevő, a valós világ és a virtuális világok elemeit ötvöző teleimmerzív környezetek elterjedésére lehet számítani. Az elemzés áttekintést ad az alapul fekvő technológiákról, azok várható fejlődési és alkalmazási irányairól, továbbá elemzi az üzleti és magánfelhasználás, valamint a szabályozási környezet várható változásait. 6.1.14 Személyi azonosítási technikák
§ A felhasználó különböző üzleti szolgáltatási (pl. banki-, informatikai-, munkahelyi-) és közszolgálati (pl. igazgatási-, egészségügyi-, munkaügyi-) rendszerekkel kerül kapcsolatba; ahol személyre szabott kiszolgálást vár el, ugyanakkor személyes és üzleti adatainak védelmét is igényli. A különböző szolgáltatási kapcsolatokhoz ma különböző azonosító számok, kártyák, kódok és eljárások tartoznak. Ezek a személyi azonosítási technikák teszik lehetővé, hogy a felhasználók úgy vegyék igénybe a szolgáltatásokat, hogy ne kelljen az összes szolgáltatási szerződésüket magukkal hordozniuk. Ugyanakkor magukkal kell hordozniuk az azonosító kártyákat, és meg kell jegyezniük az azonosító számaikat, ha valóban használni akarják a szolgáltatásokat. A személyi azonosítási technikák lehetnek aktívak vagy passzívak, és különböző biztonsági szintet képviselnek, a szolgáltatások jellegének megfelelően. Néhol elég egy PIN kód, másutt ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS kell; egyes beléptetők rádiófrekvenciás azonosításra épülnek, kiemelt helyeken biometriai minták (pl. ujjlenyomat) alapján azonosítják a személyt. ADATVÉDELMI megközelítésünk szerint, a személyes adatokat az igazgatás nem integrálhatja, csak időlegesen és kivételes egyedi esetekben. Felmerül azonban az igény, hogy a személy saját maga integrálhassa a többféle azonosítóját, lehetőleg a mai („noteszomba beírom”) technológiánál biztonságosabb módon. Az elemzés a ma
2005 szeptember
89
Első Kötet
Mélyfúrások
működő személyi azonosítási technológiákat veszi célba, ezek fejlődését és jövőképét vizsgálja. Részletesebben meg kívánjuk vizsgálni a személyi azonosítási technikák integrálására vonatkozó lehetőségeket, és ezek ADATVÉDELMI, valamint biztonsági vonatkozásait. 6.1.15 Adatállományok archiválása
§ Az adatfeldolgozás és -elemzés technológiáinak fejlődésével, a felhasználói szintű alkalmazások terjedésével egyre több adatállomány létezik elektronikus formában, ezek közül egyeseket eredetileg is számítógépen készített előállítója, mások papíron vagy más analóg hordozón születtek és később digitalizálták őket, ismét másokat pedig emberi beavatkozás nélkül automatizált rendszerek állítanak elő. Kívánatos célként jelenik meg, illetve korlátozott körben meg is valósult a „papír nélküli iroda”, általánosságban a papír nélküli adatkezelés, és átfogó digitalizálási projektek születtek Magyarországon, valamint nemzetközi szinten is. Az információs technológiák egyre gyorsabb fejlődése azonban sokkal hamarabb elavulttá teszi a mindenkori hardvert és szoftvert, mint az azokkal előállított információ egyes elemeit. A tömeges felhasználást jelentő üzleti, államigazgatási és magáncélú adatkezelés archiválási és visszakereshetőségi igényeit jelenleg olyan archiváló és dokumentumkezelő rendszerek próbálják kielégíteni, amelyek csak néhány éves távlatban tudják garantálni az archivált adatállományok felhasználhatóságát. A közép- és hosszú távú archiválás követelményeinek és elvi megoldási lehetőségeinek kidolgozása megtörtént az elmúlt évtizedben, emellett néhány ambiciózus nemzetközi projekt is indult a digitális információtömeg archiválására. Az elkövetkező évek feladata a tartós archiválási technológiák és szabványok kidolgozása, valamint alkalmazói szintű elterjesztése. 6.1.16 Szellemi közjavak („open source”)
§ Az szellemi közjavak legismertebb példái a nyílt-forráskódú szoftverek. A nyílt-forráskódú szoftverek mellett azonban más területeken is indultak mozgalmak, amelyek szellemi közjavak előállítását tűzték célul; ezek a mozgalmak mind a nyílt forráskódú szoftverfejlesztés mintáját követik. A legismertebb ilyen mozgalom a CREATIVE COMMONS, amely a szerzői jogi védelem alatt álló egyéb művek tekintetében próbálja elősegíteni a
2005 szeptember
90
Első Kötet
Mélyfúrások
közjavakként felhasználható szellemi alkotások (film, zene, kép, irodalmi művek) megjelenését. Emellett található példa a szellemi közjavak előállítására az ipari termékek világában is, mint az OpenCores mikrocsip topográfiák. Az elemzés vizsgálja a szellemi közjavak előállításának és használatának fejlődését, megjelenésüknek az üzletre, a magánfelhasználásra gyakorolt hatását, valamint elemzi a szellemi közjavak teremtette szabályozási kihívásokat és az állami támogatáspolitika szerepét. 6.1.17 Tartalom előállítás kollektív módszerei Már a korai internet egyik legnépszerűbb alkalmazását jelentették a kollektív tartalomhoz hozzáférést adó oldalak, amelyekhez a látogatók hozzá is tehettek, módosíthatták azok tartalmát (ld. bulletin board system – BBS). Az ezredfordulón a személyes (nem professzionális) és közösségi tartalom-előállítást számos technológia segítette és megannyi formában állt a felhasználók rendelkezésére. Ide sorolhatjuk a fórumokat, a vendégkönyveket, az e-mail listákat (és nyilvános archívumaikat), valamint a chat-ek leiratait, bár a legforradalmibb és legdivatosabb megoldást kétségtelenül a BLOGOK (webnaplók) és a WIKIK jelentik napjainkban. Manapság egyes BLOGOK a mainstream részét képezik, meghatározva a közbeszédet, így hatással lehetnek ügyek kimenetelére, választási eredményekre, cégek politikájára stb. Felhasználók százezrei és milliói aktív részesei ennek a tartalomelőállításnak, még ha többnyire csupán szűk körnek írnak is. Az így létrejövő tartalmak önmagukon kívül azért is értékesek, mert olyan, az egész társadalmat átszövő bejáratott személyes-közösségi kommunikációs tereket tartanak életben, amelyek bármikor mozgósíthatók és hálózati erőforrásként használhatók (ld. pl. adománygyűjtés a 2004-es cunami áldozatainak). 6.1.18 P2P megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra
§ A peer-to-peer (p2p) technológiák lehetővé teszik a hálózati erőforrások (adatátviteli, számítási és tárolási kapacitások) hatékonyabb kihasználását, globális GRID jellegű alkalmazások kifejlesztését (pl. Skype jellegű VoIP szolgáltatások és a Freeweb). Ennek ellenére a p2p technológiákat a közgondolkodás elsősorban az illegális szoftver és zene letöltésre is használt fájlcserélő rendszerekhez köti. A központi ellenőrzés 2005 szeptember
91
Első Kötet
Mélyfúrások
és elosztás szinte teljes kizárását lehetővé tévő alkalmazások elterjedése ugyanis a hagyományos szoftver és tartalomipar számára az ezredforduló egyik legfontosabb kihívását eredményezte (ld. pl. Napster). A p2p technológiák megjelenésének ezért közvetlen kihatása volt-van a tartalom előállításával, közvetítésével, szolgáltatásával stb. foglalkozó vállalkozásokra és a kapcsolódó iparágakra; megjelenésük különösképpen a zene-és filmipart érintették érzékenyen. A p2p technológiák megjelenésének erős diszruptív hatása annak tulajdonítható, hogy lényegesen hatékonyabbak a hagyományos terjesztési csatornáknál. Ezt a diszruptív hatást különösképpen felerősítik a változó fogyasztási szokások, és a szerzői jogsértéseket megengedhetőnek tartó hozzáállás. Mindezek következménye, hogy jó minőségben, viszonylag gyorsan leés feltölthető tartalmak érhetők el „ingyen” a p2p hálózatokban, miközben ezzel párhuzamosan részben ugyanezek a tartalmak pénzért férhetők hozzá a hagyományos csatornákon. Ez olyan konfliktusokhoz vezet, ami nem csak a tartalomipart, hanem a kulturális-szórakoztató tartalmakhoz való többségi társadalmi hozzáállást is lényegesen megváltoztathatja a közeljövőben. 6.1.19 Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek) Az információs társadalom technológiáinak alkalmazásszintű felhasználása számottevő részben azonosítható természetes személyekre vonatkozó, vagy velük kapcsolatba hozható adatok kezelésével történik. Az adatok gyűjtésére, továbbítására, elemzésére és felhasználására jellemzően az adatalanyok tudta és beleegyezése nélkül kerül sor, és ez megfosztja az adatalanyokat az adataik sorsa feletti rendelkezés lehetőségétől, leszűkíti társadalmi, gazdasági, politikai tevékenységükben a racionális választási lehetőségek körét. Ez a fejlemény a társadalom mikro- és makroszintjein hatalmi eltolódást okozott, a nagyobb adatszerző és -elemző lehetőségekkel rendelkező fél kezében egyre nagyobb képesség összpontosul érdekeinek érvényesítésére, az adatalanyok befolyásolására. A jogi szabályozás késve követi a technológiai fejlődést és önmagában nem is elegendő a problémák megoldására, ezért jöttek létre a privát szférát technológiai oldalról erősítő speciális technológiák (PRIVACY ENHANCING TECHNOLOGIES, PET). A PET-ek jelentősége növekvőben van, s a vizsgált időszakban elsősorban nem újabb megoldások kifejlesztése várható, hanem a PET-ek integrálása az identitás-menedzselésbe, illetve szabványos rétegként való beépülésük az informatikai alkalmazásokba.
2005 szeptember
92
Első Kötet
Mélyfúrások
Ezek megvalósításával, illetve a felhasználók vizsgálatával több jelentős EU projekt foglalkozik.
hozzáállásának
6.1.20 Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés
§ Az INFORMATIKA-BIZTONSÁGI problémák egyik legfontosabb oka, hogy a termékek és rendszerek fejlesztése során nem fordítanak kellő figyelmet a biztonságra kockázatok megelőzésére. Ez a gyakorlat az utóbbi években változóban van, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy ma már rendelkezésre állnak olyan – korábban nem létező – fejlesztési és üzemeltetési gyakorlatok, amelyek támogatják a biztonság-tudatos fejlesztést és üzemeltetést. Az elemzés áttekintést nyújt ezen gyakorlatok várható fejlődéséről, és a jelenlegi fontosabb kutatási irányokról. Emellett vizsgálja azt is, hogy a szabályozás milyen szerepet játszhat a biztonság-tudatos fejlesztés és üzemeltetés kialakulásában.
2005 szeptember
93
Első Kötet
6.2
Mélyfúrások
A RÉSZLETES FELDOLGOZÁS VÁZLATA („TEMPLATE”)
1. Megnevezés és rövid leírás: (10-15 sor) A részletes elemzés tárgyát képező technológiai indíttatású változás ismertetése.
2. Jelenlegi helyzet („state of the art”) jellemzése (25-35 sor) Az adott területen jelenleg - a technológiai változás előtt - fennálló helyzet ismertetése, a lehetőséghez képest számokkal, diagramokkal illusztrálva , megmutatva a változásigényét kiváltó feszültségeket és kitérve a magyar vonatkozásokra is.
3. A várható fejlődés eredményének jellemzése (25-35 sor) Annak előrejelzése, hogy az elemzés tárgyát képező technológiai változás eredményeképpen az előző pontban leírt helyzet hogyan változhat, a körülményektől függően esetleg több változatban is. (Szükség esetén a két pont egyes részei – pl. táblázatok, grafikonok – össze is vonhatók.)
4. Szükséges technológiai előfeltételek (10-15 sor) Azoknak, az IKT más területein felmerülő technológiai fejleményeknek a jellemzése, amelyeknek megvalósulása az adott technológiai változás létrejöttéhez szükséges.
5. Néhány folyamatban lévő K+F projekt rövid ismertetése (35-45 sor) Az elemzés tárgyát képező technológiai változással, ill. annak hatásaival foglalkozó 2-3 fontosabb nemzetközi és/vagy hazai projekt rövid bemutatása, különös tekintettel az előző pontban megcélzott eredmények elérésére.
6. Az IKT más területeire való hatások bemutatása (25-30 sor) Annak kifejtése, hogy az elemzés tárgyát képező technológiai változás milyen hatásokat eredményez az információs és kommunikációs technológiák és alkalmazásaik egyéb területein.
7. Társadalmi-gazdasági hatások elemzése (30-40 sor) A technológiai változások eredményeinek hatására a társadalom és gazdaság különböző területein felmerülő új jelenségek, ill. problémák elemzése.
8. Fentiek magyar vonatkozásainak összefoglalása (30-40 sor) Az egyes pontokban a magyarországi helyzetet leíró szövegekből az elemzés tárgyát képező technológiai változás magyarországi hatásait jellemző kép összeállítása.
9. Következtetések (10-15 sor) Rövid összefoglalás, tanulságok.
Összesen: 200-240 sor (4-5oldal)
2005 szeptember
94
Első Kötet
1. Melléklet
1. MELLÉKLET TÁRSADALMI TRENDEK MUNKAHIPOTÉZISEI Tanulmányunk fő célja a gazdasági és társadalmi élet fejlődéséből fakadó ICT kereslet előrejelzése, és a kereslet technológiai fejlődésre gyakorolt hatásainak becslése. A társadalmi előrejelzés nem fő feladata a tanulmánynak, ezért a társadalomra vonatkozóan csak felvillantjuk az általunk legvalószínűbbnek tartott fejlődési utat. Különböző társadalmi előrejelző forgatókönyvek léteznek, amelyek optimista vagy pesszimista jövőképet festenek a döntéshozók elé, annak érdekében, hogy különböző beavatkozásokat indukáljanak a társadalmi folyamatokban. Kiindulópontként azt feltételezzük, hogy a döntéshozók várhatóan megtalálják a válsághelyzetek elkerülésének módját, és a gazdaság harmonikus fejlődése szem előtt tartásával hozzák meg döntéseiket. Ha a döntéshozók esetleg nem találnák meg az optimális fejlesztési utat, a demokratikus folyamatok eredményeképpen új döntéshozók lépnek a helyükbe, és azok más megközelítésekkel próbálkoznak. A 2007-2013-as időszakra tehát azt a társadalmi forgatókönyvet vesszük kiindulópontnak, amelyben a társadalmi fejlődés, ha kisebb-nagyobb zökkenőkkel is, de nagyjából harmonikusan halad előre a ma már látszó folyamatok alapján. Ez persze nem jelent minden területen kiegyensúlyozott fejlődést és feszültségmentességet. A makro-szinten harmonikus fejlődés biztosítása is igen nagy társadalmi erőfeszítést igényel: alkalmazkodást a nemzetközi- és a világgazdasági változásokhoz, a demokratikus intézményrendszer fenntartását és továbbfejlesztését, a társadalmi egyenlőtlenségek monitorozását és kompenzálását, stb. Optimista feltételezésünk szerint: ezek az erőfeszítések meghozzák a gyümölcsüket, az intézményrendszer működik, nem omlik össze, (sőt) szükség szerint fejlődik is. További feltételezésünk, hogy nemzetközi hatásra sem alakul ki vész- vagy válsághelyzet hazánkban. Társadalmi trendek (makro-szinten harmonikus fejlődési forgatókönyvének) feltételezései a) A piacgazdaság kiterjedése folytatódik hazánkban és a szűkebb régióban. Piaci mechanizmusok irányítják a termelési-, az elosztási- és tőkeáramlási folyamatokat. A cégek körében erősödik a verseny, a korábban védett monopolhelyzetek várhatóan megszűnnek. A piaci mechanizmusok következtében folytatódik a jövedelmi differenciálódás, ami kihat a fogyasztási szerkezetre is. A magas jövedelműek körében felhalmozódó tőke a hazai kisbefektetők szerepét növeli a gazdaságban. Az alacsony jövedelműek körében fokozódhat a hátrányos helyzet, és ez csökkentheti a következő generációk jövedelmi esélyeit is. Az elviselhetetlenné váló szociális élethelyzetek elkerülésére kompenzáló mechanizmusoknak kell létrejönniük. b) Megváltoznak a tőke-áramlási folyamatok a világgazdaságban, új tőkeexportőrök és tőke-importálók jelennek meg. Erősödnek a közeli régiókon belüli és a hasonló kultúrájú területek közötti- tőkeáramlások. Az ICT piacon, a távol-keleti országok tőke-exportőrként jelennek meg, és berendezés-
2005 szeptember
95
Első Kötet
1. Melléklet
exportot is kapcsolnak ehhez. Az EU infokommunikációs piacán tőkekoncentrációs folyamatok (stratégiai szövetségek, keresztbefektetések, cég-felvásárlások és egybeolvadások) várhatók. c) Az összefüggő gazdasági régiók belül homogenizálódnak. Méretgazdaságos termelést és elosztást egy-egy nagyobb régióban könnyebb és olcsóbb megszervezni. A hasonló kultúrára épülő társadalmak egymás közti áru- és információ-cseréje megnő, valamint a munkaerő-vándorlás is megerősödik, és mindehhez infrastruktúra-fejlesztések szükségesek. Az új EU tagállamokban EU közösségi forrásból is várhatók infrastruktúra-fejlesztések. Hazánk EU integrációja folytatódik, és ezzel erősödik az áruk, a tőke, a munkavállalók és az információk szabad áramlása. Az EU alkotmány és a 2007-2013-as költségvetés elfogadásának elhúzódása, lelassíthatja az EU további bővülését Kelet és Dél-kelet felé. Ugyanakkor, az újonnan felvett 10 tagország gazdasági integrációja már kikerülhetetlen program. A belső piac egységesítési programja kissé lelassult ugyan a 10 új tagállam belépésével, de a folyamat várhatóan folytatódik. A gazdasági felzárkóztatási programokhoz az EU intézményrendszer megújulására és a kapcsolódó hazai intézmények modernizálására is szükség lesz. d) Megváltozik a lakosság demográfiai összetétele. A fejlett poszt-indusztriális társadalmakban nő a várható élettartam, de ez nem feltétlenül jelenti a lakosság egészségi állapotának javulását. Mindez a betegek és az idősek tömeges, és speciális kiszolgálását teszi szükségessé. A közép- és felső jövedelmű rétegekben csökken a népszaporulat, míg az alacsony jövedelmű rétegekben nőhet a gyermekvállalási hajlandóság. Így könnyen kialakulhat a tömeges gyermekkori szegénység, ami nehezíti az új nemzedék társadalmi beilleszkedését. A növekvő feszültségek enyhítésére társadalmi integrációs programoknak kell indulniuk a veszélyeztetett ifjúsági rétegekben. A demográfiai képet tovább bonyolítja, ha az ország tömeges betelepedési célpont teljesen más kultúrájú népcsoportok számára. Ilyen esetben, a társadalmat több-kultúrájú intézményrendszerre kell építeni. e) Egyes radikális csoportok megerősödése, és különböző társadalmi feszültségek tartós fennmaradása miatt, felerősödnek a biztonsági kérdések mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A közbiztonság elfogadható szintjét költségesebb, de szükséges fenntartani egy nyitottabb (az EU négy alapvető mozgási szabadságát megvalósító) társadalomban. A növekvő jövedelmi különbségek szükségessé teszik a vagyonbiztonságra költött pénzösszegek (közpénzek és magánráfordítások) emelését is. A biztonsági igényekre új informatikai technológiákkal is lehet és célszerű reagálni az egyéb intézkedések mellett. f) Mivel az információs társadalomban a társadalmi- és a gazdasági élet ráépül az ICT technológiákra, ezért az IT biztonsági elvárások is nőnek. Az IT biztonság elsősorban a szándékos, jogosulatlan és rosszakaratú hozzáférések, rombolások, vagy csalások, elleni védelmet jelenti. Ezen túlmenően, előtérbe kerül az informatikai technológiák megbízhatósága is, azaz folyamatos rendelkezésre állása, hiba-tűrése, meghibásodás elleni védelme. Egyes társadalmi rétegek passzív rezisztenciájára is kell számítani, ha az új ICT technológiákat a társadalmi kontrol (pl. adózási fegyelem) erősítésére kívánják felhasználni.
2005 szeptember
96
Első Kötet
1. Melléklet
g) A természeti környezet folyamatos és nem eléggé körültekintő kiaknázása, a kőolaj származékok túlzott használata, az ipari környezetszennyezés oda vezet, hogy a környezeti- és klímaproblémák várhatóan felerősödnek. Ennek egyik látható jele a szélsőségesen változékony időjárás, ami a mezőgazdasági termelést és ezzel az élelmiszer-gazdaságot is jelentősen befolyásolja. A környezeti- és klíma-problémák kezelésében is felhasználhatók az új informatikai technológiák. Az állami, az üzleti és a CIVIL SZFÉRA határa várhatóan mozgásban lesz. Az állami feladatok egy része kiszervezésre kerül. A CIVIL SZFÉRA várhatóan megerősödik. Mindennek hatására, intenzívvé válik a kommunikáció az állami, az üzleti és a CIVIL SZFÉRA között. A megnövekedő kommunikáció előbb-utóbb tisztázza a különböző szerepeket azokon a területeken, ahol a közszolgálati feladatokat civil szervezetek vagy vállalkozások végzik, de megmarad az állami finanszírozás is (pl. oktatás, szociális gondozás, idősek ellátása, környezetvédelem).
2005 szeptember
97
Első Kötet
Fogalomtár.
2. MELLÉKLET: FOGALOMTÁR Fogalomtárunk célja a vizsgált területek könnyebb megértésének és az érdeklődő olvasó további informálódásának elősegítése. Ez utóbbi célt szolgálják a fogalom meghatározások mellett szereplő hivatkozások a kollektív módszerekkel készülő on-line lexikonban a Wikipedia-ban (www.wikipedia.org) megtalálható szócikkekre. -----------------------
Adatbázis-kezelő rendszer (Data Base Management System – DBMS): az adatbázisokban tárolt adatok szervezését és kezelését, az azokon végrehajtható műveletek (adatok lekérdezése, módosítása, törlése, adatbázis karbantartása) elvégzését lehetővé tevő programrendszer. http://en.wikipedia.org/wiki/Data_base_management_system Adatbiztonság: informatikai rendszerek és eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese) által tárolt és kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása. http://en.wikipedia.org/wiki/Data_security Adatvédelem: a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozását, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. (Az adatvédelem fogalmilag csak személyes adatok esetében értelmezhető.) http://en.wikipedia.org/wiki/Data_privacy Aktuátor: mechanizmus, amely által egy program hatással van a környezetére, a bemenő jeleket mozgássá alakítja át (például az emberi kéz, vagy a robotok mozgó részei). http://en.wikipedia.org/wiki/Actuator Ágens (Agent): közvetlen emberi irányítás nélkül is működő, egymással meghatározott felületen keresztül kommunikáló programok, amelyek
2005 szeptember
98
Első Kötet
Fogalomtár.
önmagukban vagy az egymással történő kommunikáció eredményeképp következtetési képességekkel is rendelkeznek. http://en.wikipedia.org/wiki/Agent Anonimitás (pszeudonimitás): név vagy személyhez köthető azonosító nélkül, illetve alkalomhoz vagy kommunikációs aktus-típushoz választott azonosítókkal végzett kommunikáció, tranzakció. Megakadályozza (vagy korlátozza) az egyedi felhasználói profilok felépítését és üzleti vagy más célokra történő felhasználását. Az anonimitás (pszeudonimitás) nem ellentétes a hitelesség biztosításával. http://en.wikipedia.org/wiki/Anonymity Bioinformatika: biológiai adatok számítógépes módszerekkel történő feldolgozása. Elsősorban a biomolekulák felépítésének, szerkezetének computeres előrejelzésére, elemzésére, a rutinelemzések automatizálására, illetve az adatok tárolására, bányászatukra vonatkozik. http://en.wikipedia.org/wiki/Bioinformatics Blog (web-log): internetes magánnapló, amely mögött az egyének gondolatainak és véleményének rendszeres, naplószerű közzétételét jelentősen leegyszerűsítő és megkönnyítő technológia áll. http://en.wikipedia.org/wiki/Blog Bluetooth: „Kék fog” fantázianevű vezeték nélküli, kisteljesítményű átviteli technológia, a 2,4 GHz-es sávban 10 méteresnél nem nagyobb távolságban működik. A Bluetooth a személyes területet lefedő vezeték nélküli hálózatok (PAN=Personal Area Networks) egyik jelenlegi példája. A személyes infokommunikációs eszközök valamint a számítógép elemek közötti átvitelre fejlesztették ki. http://en.wikipedia.org/wiki/Bluetooth BS 7799: az információvédelem legfelső szintű irányítási rendszerének világszerte elterjedt és használt brit szabványa. Jelenleg folyik nemzetközi szabvánnyá alakítása (ISO/IEC 27000-es sorozat), ami biztosítani fogja az információvédelem egységes értelmezését és követelményeinek egységes elfogadását. http://en.wikipedia.org/wiki/BS_7799 Bővített (kitágult) valóság (Augmented Reality): a valós környezet olyan számítógéppel generált elemekkel történő kiegészítése, amelyek elősegítik az adott környezetben folytatott tevékenységünk eredményességét.
2005 szeptember
99
Első Kötet
Fogalomtár.
http://en.wikipedia.org/wiki/Augmented_reality Chatbot: a felhasználóval beszélgetést folytató program. Általában – de nem feltétlenül – animált karakter, „virtuális robot”. http://en.wikipedia.org/wiki/Chatbot Civil szféra: nem üzleti és nem közigazgatási szervezetek széles köre. Leszűkítve: a társadalom önszerveződésének helyi szervezetei. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. fejezete biztosítja a másokkal való egyesülési szabadságához való jogot. http://en.wikipedia.org/wiki/Freedom_of_assembly COBIT (Common Objectives for Information and related Technologies): az informatikai rendszerek irányításának (IT governance) széles körben elfogadott követelményrendszere, amely a szervezési, stratégiai, fejlesztési és üzemeltetési kérdésekre egyaránt kiterjed. Eredetileg az ISACA (Information Systems Auditors and Certifiers Association) hozta létre, de később az IT Governance Institute is hozzájárult fejlődéséhez. http://en.wikipedia.org/wiki/COBIT Common Criteria (Common Criteria for Information Technology Security Evaluation – Közös követelményrendszer): az informatikai rendszerek és eszközök biztonsági értékelésének módszerét és követelményeit megfogalmazó nemzetközi szabvány (ISO/IEC 15408). Bevezeti a rendszerek és eszközök biztonsági szintjének fogalmát, és hangsúlyozza a kívánt biztonság tervezésének és ellenőrzésének fontosságát. Általános koncepciókat és elveket határoz meg, és egy általános modellt állít fel az információtechnológiai biztonsági értékeléshez. http://en.wikipedia.org/wiki/Common_Criteria Creative Commons: a Creative Commons (magyarul Kreatív Közlegelők) egy nemzetközi mozgalom, amely mára mintegy 30 országban teremtette meg annak feltételeit, hogy a szerzők az adott ország szerzői jogi szabályozása által számukra automatikusan biztosított jogok egy részéről lemondhassanak a köz javára. A Creative Commons mozgalom szabványosított felhasználási szerződések kidolgozása révén segíti, hogy a szerzők műveik mellé illesztett szabványos
2005 szeptember
100
Első Kötet
Fogalomtár.
jognyilatkozatban meghatározhassák, hogy mely jogaikkal nem kívánnak élni az adott mű kapcsán. 8 http://en.wikipedia.org/wiki/Creative_commons Digitális írástudás: informatikai eszközök és programok kezelési ismeretei, képessége és készsége. Olyan tudáshalmaz, amely lehetővé teszi a korszerű digitális eszközök rendszeres használatát. Ennek hiányában a digitális szakadékot infrastruktúra fejlesztéssel sem lehet áthidalni. http://en.wikipedia.org/wiki/Computer_literacy Digitális szakadék: a társadalom egyes rétegeinek kinnrekedése az információs társadalom vívmányainak köréből. A jelenség mögött többek között az áll, hogy az említett rétegek nem kapcsolódnak a hálózatokhoz, vagy nem tudják kezelni az eszközöket. Emiatt gazdasági hátrányt szenvednek, ami fokozódhat is. http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_Divide DRM (Digital Rights Management): digitális jogkezelés. Digitális formában létező művekhez kapcsolódó szerzői jogosultságok kezelését és érvényesítését segítő műszaki megoldások, rendszerek és szolgáltatások. http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_rights_management DSL (Digital Subscriber Line): A telefon előfizetők számára épített, hagyományos réz érpárokon kialakítható szélessávú digitális átviteli módszerek gyűjtőneve. Ezen belül beszlkhetünk ADSL=Assymetric DSL-ről ahol a jelfolyam aszimmetrikus a két irányban, SHDSL=Sigle pair highe-speed DSL-ről ahol a jelfolyam szimmertikus a két irányban, és VDSL= Very high data rate DSL-ről ahol nagysebességű átvitelt lehet elérni kis távolságon belül. A DSL technológiák a telefonhálózat másodlagos, nem tervezett hasznosítását jelentik. A DSL technológiák alkalmazásának erős korlátai vannak: hatótávolságban korlátozott és csak az előfizetői vonalak kb. 20%ig használható. Mindezen korlátok mellett, az internet előfizetőkhöz közel eső szakaszt lehet vele hatékonyan megoldani. http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_Subscriber_Line E-demokrácia: informatikai eszközökkel segített demokratikus folyamatok és intézmények. Elektronikus eszközökkel az állampolgárok
8
Készült a cc.hu tájékoztatójának felhasználásával. Forrás: http://mokk.bme.hu/projektek/creativecommons/bevezeto
2005 szeptember
101
Első Kötet
Fogalomtár.
részt vehetnek a döntéshozatalban, szavazásokban és láthatják a döntéselőkészítési folyamat leglényegesebb elemeit is. http://en.wikipedia.org/wiki/E_democracy E-közigazgatás: a közigazgatási munkafolyamatok informatizálása, amely hatékonyabbá teheti a folyamatokat, ill. komplettebbé a közigazgatási szolgáltatásokat. http://en.wikipedia.org/wiki/E_government Elektronikus aláírás: a papír alapú dokumentumokon elhelyezett saját kezű aláírás elektronikus megfelelője. A papír alapú saját kezű aláírásoktól eltérően, a hatályos magyar és uniós szabályozás az elektronikus aláírás használata révén elérhető joghatások tekintetében, az alkalmazott biztonsági megoldások védelmi szintje alapján az elektronikus aláírások három típusát (sima, fokozott biztonságú, minősített) különbözteti meg. http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_signature E-kereskedelem: információs vagy fizikai javak adásvétele IKT eszközök lényegi igénybevételével. Az elektronikus kis- és nagykereskedelem ma jellemzően az interneten történik nyílt vagy zárt piacterekben, vagy közvetlenül a forgalmazók honlapján. http://en.wikipedia.org/wiki/Ebusiness Enterprise service bus – ESB: vállalati szolgáltatás busznak olyan köztes szoftver (middleware) termékeket neveznek, amelyek webszolgáltatásra alapozva egy eseményvezérelt üzenetközvetítő szolgáltatást valósítanak meg egy adott szervezet keretein belül. http://en.wikipedia.org/wiki/Enterprise_Service_Bus ERP (Enterprise Resource Planning): integrált vállalati informatikai rendszerek, amelyekben az eseményeket csak egy helyen rögzítik, és az összes további adatkapcsolatot automatikusan létrehozzák belőlük. Általában MODULOKBÓL állnak, és viszonylag kötött folyamatrendszert igényel a kiszolgálásuk. http://en.wikipedia.org/wiki/Enterprise_resource_planning Ethernet: Adatátviteli szabvány család, amely különböző fizikai hálózatokon átküldött jelsorozatok szervezését és nyugtázást írja le. A szabványokat 25 éve használják a számítógép hálózatok összekötésénél. Az átvitel 100m-től akár 30 Km-ig is terjedhet aszerint, hogy milyen (réz,
2005 szeptember
102
Első Kötet
Fogalomtár.
optikai vagy koax) a fizikai kábelezés és a szabványcsalád melyik elemét alkalmazzák. http://en.wikipedia.org/wiki/Ethernet FSO (Free Space Optic): Pont-pont összeköttetésre alkalmas vezeték nélküli technológia. A láthatóság határain belül infravörös lézer technológiával történik az átvitel 2.5 Gbit/s sebességhatárig. Gyorsan lehet vele létrehozni összekötéseket, de nagyon érzékeny a légköri zavarokra és a meleg levegő okozta fénytörésre. Emiatt elsősorban ideiglenes összekötésekre használják. http://en.wikipedia.org/wiki/Free_Space_Optics FWA (Fixed Wireless Access): állandó helyű vezeték nélküli átviteli rendszer, amely 3Mb/sec átviteli sebességű pont-multipont átvitelt tesz lehetővé. A szabványosítása még folyamatban van az ETSI-ben (ETSI=European Telecommunications Standardization Institute). Irányérzékeny antennákat használ a rendszer, és települések ellátására célszerű használni. Több lehetséges frekvenciasávban alkalmazható, Magyarországon a 3,5 GHz-es sávot nyitották meg ebből 2001-ben árveréssel. Az USA-ban is használják, ottani neve LMDS=Local Multipont Distribution Access. http://en.wikipedia.org/wiki/Local_Multipoint_Distribution_Service Genetikus algoritmus: a természetes kiválasztódás, mutáció, stb. darwini elveire épülő, keresési és optimalizálási feladatok megoldására javasolt adaptív, bizonytalan és pontatlan információs közegben is sikeresen alkalmazható flexibilis számítási módszerek. http://en.wikipedia.org/wiki/Genetic_algorithm GPS (Global Positioning System): globális helymeghatározó rendszer, amely a helymeghatározáshoz szükséges jeleket a Föld körül keringő műholdakról sugározza. A helymeghatározás a jelek vételére szolgáló, kisméretű GPS vevővel a Föld bármely pontján elvégezhető és a szélességi és hosszúsági adatok mellett a tengerszint feletti magasságot is megadja. http://en.wikipedia.org/wiki/GPS Grid-számítástechnika (Grid computing): számítógépek világméretű összekapcsolására szolgáló, és egy adott feladat érdekében egyetlen egységként történő működésüket biztosító technológia. Alapját egy olyan köztes szoftver (middleware) képezi, amely az elosztott, de hálózatba
2005 szeptember
103
Első Kötet
Fogalomtár.
kötött számítógépek hardvererőforrásait (CPU, memória, tár) nagy teljesítő képességű „szuperszámítógéppé” tudja alakítani. http://en.wikipedia.org/wiki/Grid_computing Gyorsfejlesztési módszerek: a gyorsfejlesztéses módszerek többnyire terv-vezérelt (design-driven) megközelítések. Közös jellemzőjük, hogy a felhasználókat aktívan bevonják a fejlesztői csapatokba; gyakori a tesztelés; a változtatásokat fokozatosan hatják végre; gyors visszajelzési mechanizmust alkalmaznak; gyakori leszállításokat valósítanak meg; a rövidtávon jelentkező eredményekre fókuszálnak; kis méretű csapatokat és többfunkciós fejlesztőket alkalmaznak. http://en.wikipedia.org/wiki/Rapid_Application_Development ICT implantátum: emberi testbe ültetethető, az emberi test működését figyelő, segítő vagy módosító informatikai eszköz. http://en.wikipedia.org/wiki/Microchip_implant_%28human%29 Időosztás (time sharing): több feldolgozási folyamat látszólag párhuzamos kiszolgálására alkalmas architektúra, amelyben az erőforrások időben osztozva férnek hozzá a folyamatokhoz. http://en.wikipedia.org/wiki/Time_sharing Információs önrendelkezés: az emberek egyéni joga arra, hogy meghatározzák, hogy a velük kapcsolatba hozható adatok mikor, kinek, milyen mértékben jussanak tudomására, illetve hogy kontrollálhassák adataik további sorsát. http://en.wikipedia.org/wiki/Data_privacy Informatika-biztonság: informatikai rendszerek és eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese) védettsége az elvárt működést (biztonságos működést) akadályozó vagy veszélyeztető kockázatok (cselekmények, külső hatások vagy ezek következményeként előálló állapotok) ellen. http://en.wikipedia.org/wiki/IT_security Informatika-biztonsági technológia: olyan tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési módszerek, valamint ezeket támogató informatikai eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese), amelyek elősegítik az informatikai rendszerek és eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese) biztonságos működését.
2005 szeptember
104
Első Kötet
Fogalomtár.
Integrált áramkör: mikroelektronikai félvezető eszköz, amely több belsőleg összekötött tranzisztort és más alkatrészt tartalmaz valamilyen áramkör, feladat megvalósításához. http://en.wikipedia.org/wiki/Integrated_circuits Intelligens otthon: beépített informatikai vezérlőkkel rendelkező, közös rendszerbe szervezhető elektromos és elektronikus háztartási berendezések, szórakoztatóelektronikai eszközök, infrastrukturális és kiegészítő szolgáltatások együttese lakáscélú ingatlanokban, ahol a vezérlést programozni, illetve távolból irányítani is lehet. Ha a vezérelhetőség és összehangolhatóság több lakást és/vagy irodát tartalmazó épület egészére kiterjed, intelligens épületről beszélünk. http://en.wikipedia.org/wiki/Intelligent_home Interface: két (hardver vagy szoftver) rendszer közötti közös határ, érintkezési felület. http://en.wikipedia.org/wiki/Interface IP ALAPÚ RENDSZEREK: Internet Protokoll alapú csomagkapcsolt hírközlési átviteli rendszerek. Az Internet hálózat jelenleg egységesen IPv4-es, 32 bites címzésekre épülő protokoll szabványt használ. Nemcsak az informatikai hálózatok használják a hírközlési átviteli hálózatokat átvitelre. A hírközlési rendszerek is felhasználhatják az Internetet csomagkapcsolt jel-átvitelre. Az Internet Protokoll alkalmazásával beszéd-jeleket is át lehet küldeni, a technológia neve VOIP=Voice Over Internet Protokol. http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Protocol IPV6 SZABVÁNY: Az Internet hálózat 1994-ben kidolgozott új, hatodik verziójú együttműködési protokollja. Az Internet hosszú ideje az IPv4 protokollt használja, ennek a 32 bites címzési tartománya azonban hamarosan kimerül. Ezért dolgozta ki az IETF (Internet Engineering Task Force) az IPv6 protokollt, mely a 128 bites címzés mellett a rugalmasabb útvonalválasztást, a csomagok titkosítását és azonosítását és a több pontra egyidejűleg jelet adó (multicast) fejlett átviteli szolgáltatásokat is támogatja. A protokoll képes együttműködni az IPv4 protokollal, az átállás tehát folyamatosan valósítható meg. http://en.wikipedia.org/wiki/ipv6 Informatikai közmű (IT utility - ITU): olyan nagyüzemi módszerekkel és eszközökkel dolgozó informatikai szolgáltató központ, amely sok felhasználónak nyújt azonos vagy nagyon hasonló informatikai
2005 szeptember
105
Első Kötet
Fogalomtár.
szolgáltatást gyors és megbízható hozzáférés biztosítása mellett. Elsősorban az informatikai tömegigények kiszolgálásával foglalkozik. http://en.wikipedia.org/wiki/Information_Technology Kék lézeres technológia: a tárolókapacitás növelését a jelenleg alkalmazott vörösnél rövidebb hullámhosszú kék lézerre alapozó technológia. http://en.wikipedia.org/wiki/Blue_laser Keresőmotor: a világhálón lévő adatbázisokban felhasználói utasításra keresést végző szoftver. A KERESŐMOTOROK folyamatosan indexelik, adatbázisukba mentik a legtöbb honlap tartalmát, a felhasználói kérésnek megfelelő találatokat ezek alapján listázzák. http://en.wikipedia.org/wiki/Search_engine Middleware (Köztes szoftver): az operációs rendszer és az alkalmazás között elhelyezkedő szoftverrétegek közös elnevezése. A mai korszerű alkalmazások működéséhez olyan szoftverek váltak szükségessé (pl. hálózat-, üzenet-, adat-, tranzakció-, platformkezelés), amelyek igen gyorsan és jelentős mértékben túlmutattak az operációs rendszerek szokásos képességein. http://en.wikipedia.org/wiki/Middleware Kulturális identitás: valamely néphez, népcsoporthoz való tartozás érzelmi felvállalása, amelybe beleértendő a nyelvhasználat; és ez az adott nyelvű tartalmak iránti keresletet is generál. http://en.wikipedia.org/wiki/Cultural_identity Kvantumszámítógép: a kvantummechanika törvényei szerint (egyelőre még nem) működő számítógép, a részecskék kvantumos tulajdonságainak köszönhetően egyidejűleg, egymással párhuzamosan képes elvégezni olyan műveletsorokat, amelyek hagyományos számítógéppel csak egymás utáni lépésekben kivitelezhetők. http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_computer LCD (Liquid Crystal Display): folyadékkristályos megjelenítő. A kijelző szilárd és folyékony állapot közötti hosszúkás pálcikákból, folyadékkristályokból épül fel. Segítségével olcsó, kis fogyasztású megjelenítők, képernyők készíthetők, amelyeket a lakossági célú elektronikai eszközökben elterjedten alkalmaznak. http://en.wikipedia.org/wiki/LCD
2005 szeptember
106
Első Kötet
Fogalomtár.
Mikroprocesszor: a memóriában tárolt utasítások beolvasására és végrehajtására képes, egy lapkán kiépített integrált áramkör. http://en.wikipedia.org/wiki/Microprocessor MIPS: másodpercenkénti egymillió utasítás, a processzorok sebességének egyik mértékegysége. http://en.wikipedia.org/wiki/Million_instructions_per_second MMORPG (Massively Multiplayer On-line Role Playing Game): olyan valós idejű interakciót lehetővé tevő szerepjátékok, amelyekben a játékosok szimulált két- vagy három-dimenziós grafikus környezetben, a játékos által irányított virtuális szereplőn keresztül vesznek részt. A masszívan sokszereplős on-line szerepjátékok gyors elterjedését a 3D virtuális világ technológiák és a szélessávú internet hozzáférés megjelenése tette lehetővé. http://en.wikipedia.org/wiki/Mmorpg Modellvezérelt architektúra (Model-Driven Architecture - MDA): az OMG (Object Management Group) által megfogalmazott modellvezérelt alkalmazásfejlesztési keret, amely ún. platform-független (PIM) és platform-specifikus (PSM) modelleket ajánl a fejlesztés számára. http://en.wikipedia.org/wiki/Model-driven_architecture Modul: a programrendszer legkisebb, önállóan is működőképes, cserélhető, újrafelhasználható egysége, amely interfészeken keresztül csatlakozik a környezetéhez. http://en.wikipedia.org/wiki/Module Multimédia: többfajta médiumot érintő, szöveget, fényképet, mozgóképet, animációt és hangot integráló program, információforrás, vagy ilyenek kezelésére, átvitelére alkalmas eszköz. http://en.wikipedia.org/wiki/Multimedia Munkaerő mobilitása: egy országhoz vagy valamilyen földrajzilag, gazdaságilag, ill. társadalmilag körülhatárolható csoporthoz tartozó munkavállalók azon képessége és lehetősége, hogy szabad akaratuk folytán vagy gazdasági-társadalmi hatások nyomására elköltöznek, a számukra kedvezőbb munkavállalási lehetőségekre tekintettel. http://en.wikipedia.org/wiki/Mobility Nanotechnológia: a méter egymilliárdod részének megfelelő méretű objektumokkal dolgozó technológia. Olyan tervezési és építkezési elvek
2005 szeptember
107
Első Kötet
Fogalomtár.
és módszerek összessége, amelyeket az atomi szinten történő építkezés jellemez, illetve olyan eljárások, amelyek segítségével nanoméretű objektumokat hozunk létre. http://en.wikipedia.org/wiki/Nanotechnology Nyílt forráskódú szoftverek (Open Source Software – OSS): a nyílt forráskódú szoftverek olyan licencköteles szoftverek, amelyeknél a forráskódot is átadják a termékkel együtt, azt a felhasználó módosíthatja, és az e szoftverből származtatott eredményeket továbbadhatja. http://en.wikipedia.org/wiki/Open_source_software NGN (Next Generation Network): új generációs hálózat. Az NGN olyan csomagkapcsolt, IP alapú hálózat, amely egyetlen integrált hálózatban sokféle szélessávú multimédia szolgáltatás nyújtására alkalmas, helyettesítve ezzel a korábbi távközlő hálózatokat. Az NGN olyan minőségi garanciákat is nyújtó átviteli platformot használ, amely független az átviteli rendszer aktuális technológiájától. http://en.wikipedia.org/wiki/Next_Generation_Networks Piezoelektromos anyagok: olyan anyagok, elsősorban kristályok, amelyek elektromos áram hatására megváltoztatják az alakjukat. http://en.wikipedia.org/wiki/Piezoelectricity Plazmakijelző: lapos kijelző-típus, vastagsága kb. 6 cm, képátlója elérheti a 150 cm-t. Több mint 16 millió színt képes megjeleníteni, látószöge 160 fokos. http://en.wikipedia.org/wiki/Plasma_display PET technológiák (Privacy Enhancing Technologies): azon információs-kommunikációs technológiák összessége, amelyek az adatkezelés eredeti funkcionalitásának megőrzése mellett biztosítják az adatalanyok önrendelkezését adataik sorsa felett, illetve megakadályozzák személyes adataik kontrollálatlan felhasználását. http://en.wikipedia.org/wiki/Privacy Powerline Communications (PLC): távközlés az elektromos hálózaton keresztül. A PLC a villamosenergia hálózat közép- és kisfeszültségű szakaszait felhasználva éri el az előfizetőket. A PLC nem azonos azzal a távközlési móddal, amikor a nagyfeszültségű távvezetékeket használják az erőművek közötti kommunikáció céljára. http://en.wikipedia.org/wiki/Power_line_communication
2005 szeptember
108
Első Kötet
Fogalomtár.
PSTN (Public Switched Telecommunications Network): nyilvános vonalkapcsolt távközlő hálózat. Általában a hagyományos – analóg és digitális – telefonhálózatok összefoglaló neveként használják. http://en.wikipedia.org/wiki/Pstn Service Oriented Architecture – SOA: a szoftver rendszerek felépítésének olyan módszere, ahol a programok a hálózaton rendelkezésre álló különböző szolgáltatásokat tudják szabványosított módon elérni. http://en.wikipedia.org/wiki/Service-oriented_architecture SDR (Software Defined Radio): kódolt szélessávú mobil átvitel, amelyben a rádiófrekvenciás részt is digitális módon állítják elő. A rádiófrekvenciás rész szoftverrel programozható, és így a rádiós protokoll valós idejű módon változtatható. A technológiát egyaránt alkalmazzák katonai célokra és amatőr rádiózásra is. A katonai alkalmazás JTRS=Joint Tactical Radio System néven szerepel a szakirodalomban, és a NATO is alkalmazza. http://en.wikipedia.org/wiki/Software_defined_radio Skálázhatóság: rugalmas méretezhetőség. A rendszer rugalmasan méretezhető, ha tudása, teherbírása a rendszer áttervezése, lényegi átalakítása nélkül hozzáigazítható a változó igényekhez. http://en.wikipedia.org/wiki/Scalability Softswitch: az új generációs (NGN) hálózatok intelligens kapcsolóeleme. A softswitch teljesen rugalmasan képes az érkező csomagok továbbítására, irányítására és fő jellemzője, hogy a csomagkapcsolást végző fizikai funkciók a vezérlés logikai funkcióitól teljesen elkülönülnek. http://en.wikipedia.org/wiki/softswitch Spam-szűrők: kéretlen üzeneteket kiszűrő rendszerek és módszerek. http://en.wikipedia.org/wiki/E-mail_spam Szenzorok: az érzékeléstechnika legkülönbözőbb fajtájú és rendeltetésű, az esetek jelentős részében feldolgozó- és tárolókapacitással („intelligenciával”) ellátott miniatűr eszközei. http://en.wikipedia.org/wiki/Sensors
2005 szeptember
109
Első Kötet
Fogalomtár.
Szintetikus biológia: a biológia és a számítástudomány fúziójaként létrejött, például számítógéppé alakítható sejteket, programozható DNS-t, biokémiai memóriát tanulmányozó tudományterület. http://en.wikipedia.org/wiki/Synthetic_biology Teleimmersion: technológiák és alkalmazások, amelyek lehetővé teszik, hogy földrajzilag távol lévő személyek valós időben jelen legyenek és együttműködjenek egy közös szimulált virtuális térben. A teleimmerzív környezetek és alkalmazások lényegében a virtuális valóság technológiáknak a telekonferencia megoldásokkal történő ötvözései. Időnként a tele-jelenlét (telepresence) szinonimájaként használják. http://en.wikipedia.org/wiki/Teleimmersion Unified Modeling Language – UML: a legelterjedtebb specifikációs és modellező nyelv, amelynek segítségével különböző objektumok és összefüggéseik írhatók le vizuális eszközök segítségével. Elsősorban szoftver tervezésnél használják, de vannak alkalmazásai hardver és alkalmazási rendszerek tervezésénél is. http://en.wikipedia.org/wiki/Unified_Modeling_Language Üzletifolyamat-elemző (business process analysis – BPA) eszközök: üzleti folyamatokon olyan egymással összefüggő strukturált tevékenységek összességét értjük, amelyek egy szervezet számára valamilyen értéket produkálnak. Ezek tervezésére (design) és átalakítására (reengineering) szolgáló eljárásokat nevezik üzleti folyamat elemző eszközöknek. http://en.wikipedia.org/wiki/Business_Process Vállalati információintegráció (enterprise information integration – EII): a vállalat számára szükséges heterogén forrásokból származó információk egységes kezelését lehetővé tevő, adat absztrakción alapuló módszerek összessége. http://en.wikipedia.org/wiki/EII Virtuális üzleti terek: informatikai eszközökkel megvalósított piacterek (üzleti portálok), amelyekben több eladó és több vevő lehet egyidejűleg jelen, és ezek egy része virtuális valóság megjelenítést is használhat. http://en.wikipedia.org/wiki/Ebusiness Virtuális valóság (VR): számítógép által generált 3D-s környezet, ahova gyakran segédeszközök (3D-s szemüveg, sisak, kesztyű, stb.)
2005 szeptember
110
Első Kötet
Fogalomtár.
segítségével léphetünk be. Valóságnak érezzük, és a VR a kép és a hang mellett más érzékszervekre is hathat. http://en.wikipedia.org/wiki/Virtual_reality Webszolgáltatás (web service): A hálózaton történő gép-gép kapcsolatokat támogató szoftverek, amelyek a különböző gépeken futó programok közötti adatcserét biztosítják, szabványosított módon. http://en.wikipedia.org/wiki/web_service Wetware: az emberi képességek, mentális tulajdonságaink biokémiai úton, például biokémiai processzorokkal, génsebészettel, mesterségesen előállított organikus szövetekkel történő fejlesztése. http://en.wikipedia.org/wiki/Wetware Wiki: egy olyan webes alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a weboldal tartalmát többen közösen szerkesszék. A wiki szó eredetileg egy Hawaii-i angol kifejezés, jelentése gyorsan. A kifejezést használják az alkalmazásokat lehetővé tevő szoftverek megnevezésére is. ld. pl. Tikiwiki vagy Mediawiki. http://en.wikipedia.org/wiki/Wiki Wi-Fi (Wireless Fidelity): a WLAN, azaz vezeték nélküli (Local Area Network – LAN) telephelyi hálózatok eszközeinek együttműködési szabványa. Tágabb értelemben a Wi-Fi az IEEE 802.11b szabványnak – a vezeték nélküli LAN hálózatok szabványának – eleget tévő eszközök összességének a neve. A Wi-Fi eszközökkel 10-100 méteres területet lehet vezeték nélküli hálózati kapcsolattal ellátni. http://en.wikipedia.org/wiki/WiFi WiMAX (Wireless MAN Accessibility): a WMAN, azaz a vezeték nélküli nagyvárosi hálózatok (Metropolitan Area Network – MAN) eszközeinek együttműködése, tágabb értelemben pedig az IEEE 802.16 szabványnak – vezeték nélküli MAN hálózat szabványának – eleget tévő eszközök összességének a neve. A WiMAX segítségével akár 40-60 km sugarú körben lehet vezeték nélküli MAN hálózatot létrehozni. Ez a technológia közvetlen versenytársa a 3. generációs mobil (UMTS) technológiának. http://en.wikipedia.org/wiki/WiMax
2005 szeptember
111