A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeș–Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Kortárs irodalomelméleti irányzatok LLM6161 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Borbély András 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév 6. 2.6. Az értékelés E 2.7 A tantárgy módja típusa
Kö A
3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 5 melyből: 3.2 előadás 3 3.3 szeminárium/labor 3.4 A tantervben szereplő össz11 melyből: 3.5 előadás 6 3.6 szeminárium/labor óraszám A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 42 3.8 A félév össz-óraszáma 154 3.9 Kreditszám 6 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
• •
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei
•
előadóterem
2 2 óra 15 5 15
5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
•
szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel
Általános kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó kompetenciák
•
Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; e megközelítés aktualitásának tudatosítása az internetkultúra korában
•
Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat
•
Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdések beillesztése a „hagyománytörténésbe”; a klasszikus esztétika kérdéseinek „posztmodern” újrafogalmazása
•
Az „esztétikai megkülönböztetés” gyakorlatának meghaladása („esztétikai megnem-különböztetés”)
•
Igényes műértelmező szövegek alkotása esztétikai hermeneutikai megközelítésben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt)
•
Önálló kutatási program kimunkálása (egyéni és csoportos)
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése
7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
•
Az esztétikai gondolkodás hagyományának hermeneutikai szempontú újraértelmezése, az esztétikai tapasztalat prioritásának tudatosítása az (esztétikai) ismeretekkel szemben Van-e aktualitása az esztétikai tapasztalatnak az internetkultúra korában? Az előadássorozat számba veszi azokat a fogalmakat (esztétikai tapasztalat, szöveg és interpretáció, dialogicitás, elváráshorizont, a műalkotás befogadása mint önmegértés, igazságtörténés, temporalitás, hatástörténeti tudat, képzés, módszerprobléma stb.), érveket és tapasztalatokat, amelyek által a Hans-Georg Gadamer főművében javasolt új diszciplína – az esztétikai hermeneutika – pozitív válaszlehetőségeket villant fel a fenti – kultúránk válságára
is utaló – kérdésre. Szemináriumok: A tárgy célja föltérképezni egy egyelőre kevéssé ismert interdiszciplináris területet, filozófiai hagyományokat, fogalmakat, nézőpontokat és leírási modelleket találni az ember és az élővilág kapcsolatának új fénybe állítására. A kísérlet során 2-2 órában 3 megközelítési módot vizsgálunk meg: az ökofenomenológiát, az ökofeminizmust, és a rendszerelméletet. A három megközelítési mód szorosan egymásra épül: az ökofeminizmus szempontjainak megértéseés elmélyítése feltételezi a fenomenológiai nézőpont ismeretét, ahogyan a rendszerelméleti megközelítés is feltételezi egyrészt az evolúcióelmélet, másrészt az interkorporealitás fenomenológiai hagyományának legalább vázlatos ismeretét. Módszer: egyrészt a szövegek szoros együttolvasása, fogalmi rendszerek és összefüggések tisztázása; másrészt az elméleti szövegek gyakorlati kritikai alkalmazási lehetőségeinek bemutatása kiselőadás formájában.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás
1. A humán tudományok helyzete, rendeltetése
2. Az esztétikai dimenzió túllépése: az esztétika feloldódása a hermeneutikában
3. Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója, az esztétikai tudat kritikája
4. A szépség mint az igazság megtörténése a műben
Didaktika i módszere k Előadás, beszélget és, interaktív eljárások Előadás, beszélget és, interaktív eljárások Előadás, beszélget és, interaktív eljárások Előadás, beszélget és, interaktív
Megjegyzés ek
5. Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep
6. Szöveg és interpretáció viszonya – esztétikai hermeneutikai megközelítésben
7. Műértelmezés és önmegértés
eljárások Előadás, beszélget és, interaktív eljárások Előadás, beszélget és, interaktív eljárások Előadás, beszélget és, interaktív eljárások
Könyvészet 1. Rüdiger Bubner: A jelenkori esztétika némely feltételéről. In: Athenaeum I. 1991/1. 2. Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp., 1988. 3. Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In uő: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 4. Hans-Georg Gadamer: Ki vagyok én és ki vagy te? In: Bókay – Vilcsek (szerk): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 2002. 5. Hans-Robert Jauss: A költői szöveg az olvasás horizontváltásában. In uő: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp., 1997. 6. Hans-Georg Gadamer: Épületek és képek olvasása. In uő: A szép aktualitása. TTwins, Bp., 1994. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktika Megjegyzés i ek módszere k 1. Bevezetés. Az ökokritika általános kiindulópontjai. Az Antigonétól az anti-génekig. • Lányi András, Bevezető, in: Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, szerk. Lányi András, Jávor Benedek, Bp., L’Harmattan, 2005, 7-23. • Hans Jonas,Az emberi cselekvés megváltozott természete,in:Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, szerk. Lányi András, Jávor Benedek, Bp., L’Harmattan, 2005, 25-36.
2. Gyík a kövön. Heidegger és az állatok „világszegénysége”. Ökofenomenológia I. Kötelező: • Martin Heidegger, A metafizika alapfogalmai. Világ – végesség – magány, Bp., Osiris, 2004, 243-256. Kiselőadás: • Frank Schalow, Ki szól az állatok nevében? Heidegger és az állatok jólétének kérdése, in: Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, szerk. Lányi András, Jávor Benedek, Bp., L’Harmattan, 2005, 349-362. 3. A világ húsa. Interkorporealitás és „természet”Merleau-Pontykésői filozófiájában. Ökofenomenológia II. Kötelező: • Maurice Merleau-Ponty, Az egymásba fonódás – a kiazmus, in: Uő., A látható és a láthatatlan, Bp., L’Harmattan, 2007, 148-176. Kiselőadás: • David Abram, Merleau-Ponty és a Föld hangja, in: Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, szerk. Lányi András, Jávor Benedek, Bp., L’Harmattan, 2005,328-348. 4. Hús, arc, abjekció, abortusz. A világ és az én hússzerűsége.Ökofeminizmus I. Kötelező: • Széplaky Gerda, A másvilág hasadékában. A húsként megvalósuló énről, in: Uő.,Az ember teste. Filozófiai írások, Pozsony,Kalligram, 2011, 361-420. Kiselőadás: • Vermes Katalin,A test éthosza. A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában, Bp., L’Harmattan, 2006, 5. A nők és a természet. Ökofeminizmus II. Kötelező: • ValPlumwood, Feminizmus – ökofeminizmus, in: Oikosz és polisz. Zöld politikai filozófiai szöveggyűjtemény, Bp., L’Harmattan, 2009, 187-215. Kiselőadás: • Karen J. Warren,Az ökológiai feminizmus ereje és ígérete, in: Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, szerk. Lányi András, Jávor Benedek, Bp., L’Harmattan, 2005, 272-296. 6. Az élő szervezet mint gép.Evolúció és rendszerelmélet I. Kötelező: • Humberto R. Maturana, Francisco J. Varela, Autopoiesis. Az élő szerveződése, in: Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor, Kelemen Pál, Molnár Gábor Tamás, Bp., Ráció, 2005, 237-293.
Kiselőadás: • Daniel C. Dennett, Darwin veszélyes ideája, Bp., Typotex, 1998. (letölthető: http://libgen.org/book/index.php?md5=59070AE13D78030B7CCB 7D5BADC33E45) • Steve Jones, Darwin szelleme. A Fajok eredete mai változatban, Bp., Typotex, 2003. 7. Az értelmezés rendszere mint evolúciós gépezet. Evolúció és rendszerelmélet II. Kötelező: • Wolfgang Iser, A rekurzív hurok, in: Uő., Az értelmezés világa, Bp., Gondolat, 2004, 90-118. Kiselőadás: • Kulcsár-Szabó Zoltán, A gép poétikája, in: Uő., Metapoétika. Önreprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Bp./Pozsony, Kalligram, 2007, 417-442. • Selyem Zsuzsa, A cián spektákuluma. A verespataki aranybányáról szóló társadalmi kommunikáció etikai vonatkozásai posztdemokráciában, in: Uő.,Fiktív állatok. A rezisztencia irodalmi formáiról, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 47-62.
Könyvészet: lásd fentebb
9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. •
A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más – hazai és főként magyarországi egyetemek – mai gyakorlatát.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.4 Előadás
10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba
Írásbeli dolgozat, aktív részvétel a megbeszéléseken
10.3 Ennek aránya a végső jegyben 1/3
A szakirodalom alapos A szakirodalom ismerete, az összefüggések számonkérése (a felismerése vizsgadolgozat részeként) 10.5 Szeminárium / Labor
–
kötelező részvétel a szemináriumokon (1 hiányzás megengedett)
–
kötelezően olvasandó szövegek óráról órára való elolvasása
–
kiselőadás tartása 23 fős csoportokban, a feldolgozott szöveg írásbeli vázlatának elkészítése
–
intenzív részvétel a szemináriumi szövegmegbeszélése kben
10.6 Minimális követelmények •
.........
1/3
1/3
