A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény 1.2 Kar 1.3 Intézet 1.4 Szakterület 1.5 Képzési szint 1.6 Szak / Képesítés

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar Református Teológia és Zenepedagógia Intézet Valláspedagógia és Szociális munka Alapképzés Valláspedagógia és Szociális munka szak

2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve ZENETÖRTÉNET 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Fekete Miklós 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Fekete Miklós 2.4 Tanulmányi év 1 2.5 Félév 1 2.6. Értékelés módja E

2.7 Tantárgy típusa DS

3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 1 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 28 melyből: 3.5 előadás 14 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: koncertrészvétel (opera, filharmónia, kamaraestek, kórusfellépések, előadások, stb.), önálló zenehallgatás, konferencia-részvétel, nyílt intézményi programokon való részvétel, stb. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 70 3.8 A félév össz-óraszáma 126 3.9 Kreditszám 6 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli

1 14 óra 20 6 5 3 1 +

   

– általános zenetörténeti ismeretekkel való rendelkezés zenei képességekkel való rendelkezés (zenei hallás, ritmusérzék) kottakövetési (kottaolvasási) készséggel való rendelkezés



–

 

kötelező szemináriumi jelenlét szemináriumi feladatok megoldása (órák keretében és tanórákon kívül)

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

 

szemináriumi bemutatók megtartása fontosabb kolozsvári könyvtárak használata, többek között:  BBTE Református Teológia, Zenepedagógia Tanszék Könyvtára  BCU – Lucian Blaga Központi Könyvtár  Gheorghe Dima Zeneakadémia Könyvtára  BBTE – Filológia Tanszék Könyvtára

Szakmai kompetenciák

6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák  zeneértés képességének kialakítása 

a zenei értékek felismerési képességének kialakítása



hangszeres, vokális és zenekari kottaolvasás készségének kialakítása



formaérzék-, zenehallgatási készség fejlesztése



stílusfelismerési képesség kialakítása



elemzési készség fejlesztése



zenei stiláris elemek rendszerezésének képessége



a zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejező eszközök – tempó, dinamika, tonalitás, forma,

Transzverzális kompetenciák

karakter, hangszerelés, stb. – értelmezési képességének fejlesztése 

a zenei befogadókészség kialakítása



az esztétikai értékítélet képességének kialakítása



a rendszerezés képességének kifejlesztése



az önálló zenehallgatási- és hangverseny-látogatási igény kialakítása



interdiszciplináris kapcsolatok kialakításának készsége – egyrészt zenei tárgyakkal (zeneelmélet, formatan, összhangzattan, ellenpont, folklór, hangszertörténet és hangszerelmélet, hangszertanulás, partitúraolvasás, karvezetés), másrészt zenén kívüli tárgyakkal (irodalom, egyetemes történelem, művészettörténet, földrajz, szociológia, stb.)

7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése



a zenei műveltség megalapozása és az egyetemes zenekultúra megismertetése



a zenei ízlés formálása



zenetörténeti tájékozottság kialakítása, ismeretek bővítése és rendszerezése



a zenei érdeklődés felkeltése



zenei élményszerzés megvalósítása és az az újdonság iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása



az esztétikai érzék fejlesztése



a tudatos zenehallgatás szintjének elérése

7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései



az éneklési és zenélési öröm felkeltése



a kurzuson/szemináriumon kívüli zenehallgatásra való rászoktatás



a zenetörténeti terminológia megismerése, elsajátítása és helyes használata



a zenei művészettörténeti korszakok körülhatárolása, képviselőinek megismerése, sajátos stiláris jegyeinek megfigyelése



a történelmi, művészettörténeti, irodalmi, képzőművészeti és zenei fejlődés párhuzamba állítása, kölcsönhatásainak és összefüggéseinek felderítése



a zenei elemzések megvalósításához szükséges zenetörténeti ismeretek elsajátítása



zeneszerzők életének, tevékenységeinek, alkotásainak megismerése



különböző események és történések időrendi behelyezése



zeneszerzők jellegzetes stílusjegyeinek megismerése



műfajok és formák kialakulásának és fejlődésének nyomon követése



a meghallgatott zeneművek előadó apparátusának felismerése



fontosabb zenetörténeti alkotások megismerése, majd felismerése zenehallgatás útján



sajátos munkamódszerek kialakítása a zenetörténeti szemináriumokon



az előadásokon, szemináriumokon ismertetett tananyag rendszerezése, elmélyítése

8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 8.2 Szeminárium / Labor 1-A. a. Téma: A zene kezdetei. - A zene eredete. A primitív dallam. Ötfokúság. b. Kulcsszavak: művészettörténeti korszakok, zenei eredet, primitív dallam, források, dallam-, ritmus-, formavilág, dallami és ritmusbeli alapképletek, variálás, asszimetria, éneklésmód, hangszerek, többszólamúság, heterofónia, párhuzamok, oligochordiák, pentatónia (anhemitonikus, hemitonikus), ötfokú hangkészlet kialakulása

– Didakt. módszerek - szemléltetés - zenehallgatás - megfigyeltetés - problematizálás - párbeszéd

1-B. a. Téma: Ókori zenekultúrák. A. Keleti népek zenéje. 1. Mezopotámia zenéje. 2. - magyarázat Az egyiptomiak zenéje. - rendszerezés b. Kulcsszavak: folyam menti kultúrák, sumérok, akkádok, asszírok, khaldeusok, perzsák, Egyiptomi Óbirodalom, Középbirodalom kora, Újbirodalom, Késői korvallási és udvari szertartások, kultikus tárgyak, himnuszok, imák, hangszerek (tk. hidraulisz)

1-C. a. Téma: Ókori zenekultúrák. A. Keleti népek zenéje. 3. India zenéje. 4. A zsidók - szemléltetés zenéje. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: Indus, a Védák és a zene kapcsolata, kasztrendszer és zenészi jogok, - megfigyeltetés liturgikus műfajok, hangszerek, hangrendszerek, dallammodellek, ragák, a 22 sruti, - problematizálás Mezopotámia, Ószövetség, Királyság időszaka, babiloni fogság időszaka, - párbeszéd dallamhagyományok, zsoltározás (pszalmodia), hangszerek - magyarázat 1-D. a. Téma: Ókori zenekultúrák. A. Keleti népek zenéje. 5. Kína zenéje. 6. A Kárpát- - rendszerezés medence zenei múltja. b. Kulcsszavak: a kínai zene forrásai, dinasztiák, hangrendszerek: lü-rendszer, ötfokúság, pien, dalgyűjtemények, a zene társadalmi szerepe, hangszerek 2-A. a. Téma: Ókori zenekultúrák. B. 1. A görögök zenéje. B. 2. A rómaiak zenéje.

- szemléltetés

b. Kulcsszavak: a krétai-mükénei kor, a homéroszi kor, archaikus kor, klasszikus kor, a görög zene forrásai, Püthagorász, fenmaradt dallamopk, lejegyzés, Apollón- és Dioniszosz-kultusz, a görög zeneelmélet, tatrachordok összekapcsolásai, görög hangnekem, az éthosz-tan, a zene szerepe Musiké-ben, szinkretizmus (művészeti szimbiózis), műfajok, a görög kar szerepe a tragédiában, görög örökség, hangszerek fejlődése, a zene szerepe és használati helye, zeneelmélet-írók, műfajok

- zenehallgatás - megfigyeltetés - problematizálás - párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

2-B. a. Téma: A középkor zenéje. 1. A korai kereszténység zenéje. 2. A bizánci egyház zenéje. b. Kulcsszavak: zsidó és görög hagyományok, korai kereszténység, Szent Ephraim, Hilarius püspök, műfajok, himnikus költészet és zsoltározás, Szent Ágoston, Szent Bazileosz, éneklési mód, a himnuszformák Bizáncban, hangrendszer (8 oktoékhosz) és hangjegyírás, intonációs formák (epikhéma), történeti áttekintés – a bizánci zene fejlődésének periódusai 2-C. a. Téma: A középkor zenéje. 3. A gregorián zene.

- szemléltetés

b. Kulcsszavak: nyugati liturgia, egyházszakadás, Hispánia (mozarab liturgia), Gallia (gall liturgia), Milán (ambroziánus) és Róma jelentősége, Róma központosító törekvései, hanglejegyzés és hangjegyírás, dallam-egységesítés, stílusok, Schola Cantorum, Ambrosius püspök jelentősége, ambrozián-himnusz, antifonális éneklés, reszponzoriális éneklés, Gergely pápa (és pápatársai) szerepe, gregorián források, a gregorián sajátosságai, szillabikus, melizmatikus, arsis – thesis (emelkedés/feszültség – visszahajlás/feloldás), szövegcentrikusság, zenei retorika, dallamtípusok, egyházi hangnemek, a mise és zsolozsma énekei, ordinarium, proprium, neumák, notáció, a tropus és a szekvencia, tropizálás, tridenti zsinat jelentősége, a liturgikus dráma, misztériumjátékok, Arezzoi Guido, vonalrendszer bevezetése, hangnevek, zeneelmélet, Szent Ágoston, Boethius, Alcuinus és a nyolc modus, autentikus, plagális, éenktanítás, hexachordum (naturale, durum, mollum)

- zenehallgatás

2-D. a. Téma: A középkor zenéje. Az egyszólamú világi zene. A lovagi dalkultúra – troubadour-ok és trouvére-k.

- megfigyeltetés - problematizálás - párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

b. Kulcsszavak: kontrafaktúra, latin nyelvű énekek, vándordiákok, troubadour-ok és trouvére-k, Minnesängerek, Meistersängerek, dalköltők, hagjegyírás, hangszeres zene, hangnemek, nemzeti nyelvű szöveg, szerkezeti sémák: canso és a vers, refrénes formák: rondeau, ballade, virelai, lai, a Barform, a lauda (olasz) és a cantiga (spanyol), hangszerek: fidula, pszaltérium, organisztrum, rebek, hárfa, tekerőlant, lant, fúvós hangszerek, orgona, portatív, a táncok jellege és szerepe 3-A. a. Téma: A többszólamúság fejlődése a 9-12 században. A Notre-Dame-iskola – - szemléltetés Ars Antiqua - zenehallgatás b. Kulcsszavak: az orgánum: paralell-orgánum, szabad-orgánum, melizmásorgánum, tenor (tenere), discantus, kontrapunkt, modális hangjegyírás (notáció) és a 6 ritmusmodusz, tempus, ligatura, perfekt, imperfekt, a Notre-Dame-iskola, Leoninus, két- és háromszólamú organum, clausula, Perotinus, tenor, duplum, triplum, quadruplum, a conductus és a motetus műfajok, Franco-féle notáció (longa maxima, longa, brevis, semibrevis), Petrus de Cruce

- megfigyeltetés - problematizálás - párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

3-B. a. Téma: Az Ars Nova – Franciaországban és Itáliában b. Kulcsszavak: Franciaország: Philippe de Vitry, a 4 proportio, ritmus-notáció, Guillaume de Machaut, motetta, rondeau, ballade, izoritmikus motetta, Notre-Dame-i mise jelentősége, Itália: madrigál, caccia, ballata, zeneszerzők: Jacopo da Bologna, Francesco Landini (Landino), hangszerek (tk.: pommer, görbekürt, fidel, lant, hárfa, harsona, pszaltérium, fuvola, dobok, orgona), a homogén hangszerhangzás hiánya. 3-C. a. Téma: A zenei Reneszánsz kezdetei. 1. A korai reneszánsz: Németalföldi zene. - szemléltetés b. Kulcsszavak: humanizmus, reformáció, olaszcentrikusság, hangjegynyomtatás, zenei stílus, szólamok (superius, contratenor, tenor, bassus), Power, Dunstable, zeneelmélet: Tinctoris, Glareanus, Zarlino, az eol, a jón, reneszánszi korszakok (korai reneszánsz, a reneszánsz fénykora, kései reneszánsz), Németalföldi zene, a burgundi iskola, Guillaume Dufay és Gilles Binchois, Jean de Ockeghem (és kortársai: Busnois, Stockem, Barbireau), Jakob Obrecht

- zenehallgatás - megfigyeltetés - problematizálás - párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

3-D. a. Téma: A zenei Reneszánsz kezdetei. 2. A korai reneszánsz: A Franko-flamand zene. Nemzeti stílusok. b. Kulcsszavak: Franko-flamand zene képviselői: Josquin des Prez (és kortársai: Heinrich Isaac, Pierre de la Rue, Jean Mouton), Nicolas Gombert, Jakobus Clemens non Papa; nemzeti stílusok: Itália: frottola, lauda, Farnciaország: chanson (Janeqiun), Németország: a dal (Senfl, Stolzer), Spanyolország: villanico (Encina, Morales), Anglia: Tavener és Tallis, a madrigál fejlődése. 4-A. a. Téma: A reformáció zenéje. Luther. Hangszeres zene. Az énekes polifónia - szemléltetés összefoglaló mesterei: Palestrina, Lassus, Victoria és Byrd - zenehallgatás b. Kulcsszavak: a reformáció zenei újítása, a korál Németországban, Svájcban, - megfigyeltetés Ausztriában és Angliában. a reneszánsz kor hangszerei (Praetorius: Syntagma - problematizálás Musicum: az orgona mechanizmusának átalakulása, csembaló, spinét, virginál, lant, - párbeszéd theorba, viola da braccio és a viola da gamba hangszercsaládok, hegedű, görbekürtök,

dulciánok, cink, duda, stb.), a hangszeres zene fejlődése, műfajok (motetták és - magyarázat chansonok átiratai, ricercar, canzonafantázia, toccata, prelúdium, táncdarabok), - rendszerezés zeneszerzők, lejegyzésmód (tk. orgona- és lanttabulatúrák), Giovanni Pierluigi da Palestrina, stílusjegyek, ellenpont, motetták, misék, madrigálok, Roland de Lassus, egyházi és világi művek, Tomas Luis de Victoria, William Byrd 4-B. a. Téma: A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba. b. Kulcsszavak: németalföldi madrigalisták, angol madrigalisták, itáliai madrigalisták: Marenzio, Gesualdo, Monteverdi, átmenet: Giovanni Gabrieli, stile concertanto, az angol viriginalisták (Bull), polifonikus művek, karakter- és leíró darabok, táncok, variációk, , Titelouze és Sweelinck 4-C. a. Téma: A zenei barokk: A zenei stílus. A barokk zene korszakai. A barokk kor - szemléltetés zeneelméleti irodalma. A barokk zenekar. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: művészettörténeti korszakok, barokk, stile antico, stile moderno, - megfigyeltetés stílusjegyek, nemzeti stílusok, basso continuo, koncertálás-elv, dúr-moll rendszer, - problematizálás monódia, hangszimbolika, musica poetica, affektus-tan, Rameau, hangszerek fejlődése, - párbeszéd korai barokk, középső barokk, késői barokk, barokk zenekar - magyarázat 4-D. a. Téma: A zenei barokk műfajai: az opera - rendszerezés b. Kulcsszavak: opera seria, opera buffa, balett, liturgikus dráma (sacra rapresentazione), pásztorjátékok, Firenzei Camerata, Monteverdi, stile recitativo, opera (dramma per musica), kórus, balett, zenekar, recitativo, ária, sinfonia, ritornell, tragédia, komédia, belcanto, Velencei operaiskola, Cesti, Cavalli, nyilvános operaház, Nápolyi operaiskola, Alessandro Scarlatti, Pergolesi, opera seria, opera buffa, recitativo secco, recitativo accompagnato, francia operanyitány, opera-balett, Lully, angol opera, Purcell, Händel, Pepush, német opera, Schütz 5-A. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a szonáta és a szvit (hangszeres, zenekari)

- szemléltetés

b. Kulcsszavak: sonata da camera, sonata da chiesa, trioszonáta, szonáta - mint műfaj, - zenehallgatás szonáta – mint forma (Scarlatti-féle szonáta), Corelli, Biber, Torelli, Locatelli, - megfigyeltetés Albinoni, Geminiani, Marcello, Scarlatti, Telemann, Händel, Couperin, Vivaldi, Bach, - problematizálás szvit, partita, Allemande, Courante, Sarabande, Gigue - párbeszéd 5-B. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a concerto grosso és a concerto soli

- magyarázat

b. Kulcsszavak: concerto grosso, concerto soli, ripieno, concertino, Stradella, Corelli, - rendszerezés Torelli, Albinoni, Vivaldi, Bach 5-C. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a kantáta, az oratórium és a mise

- szemléltetés

b. Kulcsszavak: motetta, kantáta, oratórium, passió, mise, anthem, Carissimi, - zenehallgatás - megfigyeltetés oratorio sacrae, oratorio volgare, A. Scarlatti, Händel, Bach - problematizálás 5-D. a. Téma: A zenei barokk műfajai: a prelúdium, a fúga, a toccata, a korál, variációs - párbeszéd formák - magyarázat

b. Kulcsszavak: a prelúdium, a fúga, a toccata, a korál, passacaglia, chaccone

- rendszerezés

6-A. a. Téma: A barokk zeneszerzők életének és munkásságának összegzése. - szemléltetés Kompozíciós, stiláris jegyeiknek felismerése. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: stílus, stiláris jegyek, Schein, Schütz, Froberger, Lully, Corelli, A. - megfigyeltetés Scarlatti, D. Scarlatti, Purcell, Couperin, Vivaldi, Telemann, Rameau, Bach, Händel - problematizálás 6-B. a. Téma: A mannheimi iskola. A glucki operareform szükségessége. A klasszikus - párbeszéd zenekar. - magyarázat b. Kulcsszavak: rokokó, gáláns-stílus, Empfindsamer Styl, mannheimi (Stamitz, - rendszerezés C.Ph. E. Bach,) és bécsi (Monn, Wegenseil) iskolák, J. Chr. Bach, formák, műfajok, Gluck, az opera reformja, a klasszikus „Sturm und Drang” 6-C. a. Téma: Franz Joseph Haydn. A haydni szimfóniák. b. Kulcsszavak: szimfónia

- szemléltetés - zenehallgatás - megfigyeltetés

6-D. a. Téma: Haydn szonátái, triói, vonósnégyesei. b. Kulcsszavak: divertimentók, kvartett

- problematizálás - párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

7-A. a. Téma: Wolfgang Amadeus Mozart. A szerző szólóhangszerre írt művei, - szemléltetés kamaraművei és versenyművei. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: szonáta, kvartett, concerto 7-B. a. Téma: Mozart szimfóniái, miséi és operái.

- megfigyeltetés - problematizálás - párbeszéd

b. Kulcsszavak: szimfónia, opera, Singspiel

- magyarázat - rendszerezés

7-C. a. Téma: Ludwig van Beethoven élete. A szerző szonátái, kvartettjei, - szemléltetés versenyművei. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: zongoraszonáták, hegedűszonáták, vonósnégyesek, versenyművek, - megfigyeltetés zenei forradalom és szabadság - problematizálás 7-D. a. Téma: Beethoven operája és szimfóniái. b. Kulcsszavak: Fidelio, szimfóniák

- párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

8-A. a. Téma: A zenei romantika periódusai. A romantika esztétikája. A hangszeres - szemléltetés virtuozitás előretörése. Műfajok és formák. A programatizmus. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: korai romantika, forradalmi romantika, a romantika virágkora, késői - megfigyeltetés romantika (utóromantika), stílusjegyek, Hanslick, érzelem- vagy kifejezésesztétika, - problematizálás Hoffmann, Hegel, természetközelség, szubjektivizmus, párizsi forradalmi romantika,

démoniság, virtuozitás, heroizmus, szerelem-tematika, én-központúság (lírai én), - párbeszéd meseszerűség, titokzatosság, kelet varázsa, romantikus műfajújítások: etüd, Lied, - magyarázat szimfonikus költemény, programszimfónia, miniatűrök, noktürn, capriccio, ballada, - rendszerezés rapszódia, zenedráma, abszolút zene – programzene polémiája, romantikus harmóniavilág, Trisztán-akkord, kromatika, Leitmotiv, gondos témamegformálás, dallamosság, változatos ritmusvilág, hangszín fontossága, hangszerelés, zenekari apparátus 8-B. a. Téma: A korai romantika: Franz Schubert. Felix Mendelssohn-Bartholdy, Fryderyk Chopin b. Kulcsszavak: Schubertiádák, Lied, dalciklus, miniatűrök, mendelssohni szimfóniák (programatikus háttérrel), szöveg nélküli Lied-ek, prelűdök, noktürnök, balladák, Imptromptu-k, szonáták, mazurka, polonéz, táncok, keringők, kromatika, zongoratechnika, versenyművek 8-C. a. Téma: A forradalmi romantika: Robert Schumann, Hector Berlioz, Franz Liszt, - szemléltetés Niccolò Paganini - zenehallgatás b. Kulcsszavak: Neue Zeitschrift für Musik, zenekritikák, dalok, dalciklusok, szimfóniák, kamarazene, oratórium, hangszerelés, romantikus zenekari apparátus, programzene, szimfonikus költemény, programszimfónia, versenyművek, idée fixe, új versus régi zene, zeneesztétika, virtuozitás, átiratok, a szonáta formai túlfeszítettsége, kromatika, modális harmóniák

- megfigyeltetés - problematizálás - párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

8-D. a. Téma: Johannes Brahms. Pjotr Iljics Csajkovszkij b. Kulcsszavak: szimfónia, szimfonikus költemény, nyitány, abszolút zene versus programatikus tartalom, versenyművek, balett 9-A. a. Téma: A romantikus opera. A francia opera. Az olasz opera: Gioacchino - szemléltetés Rossini, Gaetano Donizetti, Vincenzo Bellini - zenehallgatás b. Kulcsszavak: opera buffa, recitativo accompagnato, kontrasztgazdagság

- megfigyeltetés

- problematizálás 9-B. a. Téma: Az olasz opera nagymestere, Giuseppe Verdi. A német opera: Carl Maria - párbeszéd von Weber, Richard Wagner - magyarázat b. Kulcsszavak: A Bűvös vadász újításai, nemzeti német opera megteremtése, - rendszerezés Gesamtkunstwerk, vezérmotívum 9-C. a. Téma: Az orosz nemzeti iskola: Mihail Ivanovics Glinka és Alexandr - szemléltetés Sergejevics Dargomizsszkij. Az Orosz Ötök: Milij Balakirev, Alexandr Borogyin. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: orosz zenei kezdetek, Orosz Ötök, realizmus, népdalgyűjtés, a - megfigyeltetés népzene feldolgozása, szimfóniák, szimfonikus költemények, nemzeti operák - problematizálás 9-D. a. Téma: Az Orosz Ötök (folytatás): Cézár Kjui, Modeszt Musszorgszkij, Nyikoláj - párbeszéd Rimszkij-Korszakov - magyarázat - rendszerezés

b. Kulcsszavak: Orosz Ötök, realizmus, népdalgyűjtés, a népzene műzenébe való átültetése, keleti színek, modalitás, impresszionista beütések, szimfóniák, szimfonikus költemények, nemzeti operák, orkesztráció 10-A. a. Téma: A cseh nemzeti iskola: Bedřich Smetana, Antonín Dvořák és Leoš - szemléltetés Janáček - zenehallgatás b. Kulcsszavak: szimfóniák, szimfonikus költemények, nemzeti kolorit, népzene, - megfigyeltetés formakoncepció, kamaramuzsika - problematizálás 10-B. a. Téma: A norvég és finn nemzeti iskola: Edward Hagerup Grieg és Jean Sibelius - párbeszéd - magyarázat b. Kulcsszavak: szimfóniák, szimfonikus költemények, nemzeti hangvétel, népzene, - rendszerezés formakoncepció, kamaramuzsika 10-C. a. Téma: A spanyol nemzeti iskola: Isaac Albeniz, Enrique Granados és Manuel - szemléltetés de Falla. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: nemzeti hangvétel, hangszerelés

- megfigyeltetés

- problematizálás 10-D. a. Téma: A francia nemzeti iskola: César Franck, Eduard Lalo, Camille Saint- párbeszéd Saëns, Georges Bizet, Emmanuel Chabrier, Gabriel Fauré és Ernest Chausson. - magyarázat b. Kulcsszavak: szimfóniák, operai realizmus, versenyművek - rendszerezés 11-A. a. Téma: Az olasz verista opera: Pietro Mascagni, Ruggero Leoncavallo, - szemléltetés Giacomo Puccini - zenehallgatás b. Kulcsszavak: realizmus, naturalizmus, verizmus

- megfigyeltetés

- problematizálás 11-B. a. Téma: A posztromantika (utóromantika): Anton Bruckner, Gustav Mahler, - párbeszéd Max Reger, Richard Strauss és Hugo Wolf - magyarázat b. Kulcsszavak: szimfónia, szimfonikus forma, zenekari apparátus, formakoncepció, - rendszerezés szerkesztés 11-C. a. Téma: A XX. Század zenéje. Általános ismertetés, stílusbeli pluralizmus, a - szemléltetés zene felfogása, zenei formálás. - zenehallgatás b. Kulcsszavak: verizmus, impresszionizmus, expresszionizmus, futurizmus, - megfigyeltetés neoklasszicizmus - problematizálás 11-D. a. Téma: Verizmus, Mascagni, Leoncavallo, Puccini

- párbeszéd

- magyarázat b. Kulcsszavak: operai realizmus (Bizet, Verdi), naturalizmus, szenvedélyes-brutális - rendszerezés ábrázolás, társadalomkritika 12-A. a. Téma: Impresszionizmus, Debussy, Ravel, Satie

- szemléltetés

b. Kulcsszavak: zenei szimbolizmus, „zenei színek”, áttetsző hangszínek, színértékű - zenehallgatás - megfigyeltetés disszonanciák 12-B. a. Téma: Expresszionizmus, atonalizmus: I. Bartók, Sztravinszkij

- problematizálás

b. Kulcsszavak: szabad atonalitás, ametrikus ritmika, Klangfarben kompozíció

- párbeszéd - magyarázat - rendszerezés

12-C. a. Téma: II. Dodekafónia, A 2. bécsi iskola - Schönberg, Webern, Berg

- szemléltetés

b. Kulcsszavak: a hagyományos zeneszerzői értékrend felbomlása, Schönberg - zenehallgatás - megfigyeltetés tizenkét hangú kompozíciós technikája, a Reihe 12-D. a. Téma: A francia iskola. O. Messiaen. Eric Satie és a Hatok (D. Milhaud, A. - problematizálás - párbeszéd Honegger, F. Poulenc, Germaine Tailleferre, G. Auric, L. Durey) b. Kulcsszavak: musique dépouillé, humoros, szellemes Music-Hall esztétika

- magyarázat

- rendszerezés  13-A. a. Téma: Nemzeti iskolák. Neoklasszicizmus, I. Franciaország, Oroszország (A. - szemléltetés Honegger, Prokofjev) - zenehallgatás b. Kulcsszavak: visszatérés a 18. századhoz, ókorhoz, stílusok sokfélesége

- megfigyeltetés

13-B. a. Téma: II. Németország, Anglia, U.S.A. (P. Hindemith, C. Orff, E. Elgar, G. - problematizálás - párbeszéd Holst, B. Britten, Ch. Ives) b. Kulcsszavak: barokk és korai klasszika játékmódjai, formái és műfajai

- magyarázat - rendszerezés

13-C. a. Téma: A 20. századi magyar és román zene. Kodály, Bartók, George Enescu, - szemléltetés Paul Constantinescu, Mihail Jora. - zenehallgatás Az erdélyi és kolozsvári zeneszerzők.

- megfigyeltetés

b. Kulcsszavak: román és magyar vonatkozások, kórusművészet, szimfonikus - problematizálás - párbeszéd műfajok, stílusötvözet 13-D. a. Téma: Aleatorika, elektronikus zene (P. Schaeffer, J. Cage, E. Varèse)

- magyarázat - rendszerezés

b. Kulcsszavak: experimentális zene, tudatos hagyománynélküliség, nyitott forma, extrém avantgarde 14-A. a. Téma: Futurizmus, Konkrét zene (P. Schaeffer, P. Henry, Messiaen, Boulez, - szemléltetés Xenakis) - zenehallgatás b. Kulcsszavak: Groupe de musique concrète, hangszorózene, zörejek, - megfigyeltetés madárhangok - problematizálás 14-B. a. Téma: Jazz, filmzene, musical Amerika (G. Gershwin, Aaron Copland, E. - párbeszéd Carter), Dél-Amerika (Heitor Villa - magyarázat Lobos, Alberto Ginastera)

- rendszerezés

b. Kulcsszavak: szimfonikus jazz, négeropera, jazz-hatások, folklorisztikus 14-C. a. Téma: Zenei irányzatok 1950 után. Posztszeriális zene, elektronikus zene, - szemléltetés tér, idő (Gy. Ligeti, L. Nono, K. Stockhausen, K. Penderecki) - zenehallgatás

b. Kulcsszavak: computer-zene, térkompozíció, Momentform

- megfigyeltetés

14-D. a. Téma: Posztmodernizmus, minimal music (T. Riley, Ph. Glass, A. Päert). - problematizálás - párbeszéd Opera, kísérleti zenés színház (B. Britten, J. Cage, M. Kagel, Gy. Ligeti) b. Kulcsszavak: minimal art, hosszú hangzásfolyamatok, osztinátószerű ismétlések - magyarázat - rendszerezés tévéopera, abszurd színház, kollázs, paródia, pszeudo-kották Könyvészet A. KÖTELEZŐ: 1. Bánhidi Lászlóné – Szemelvények a zene történetéből, jegyzet, Nyíregyháza, 1998 2. Brockhaus-Riemann, Zenei lexikon I, II, III, Zeneműkiadó, Budapest, 1983, 1984, 1985 3. Brown, Howard M – A reneszánsz zenéje, Zeneműkiadó, Budapest, 1980 4. Darvas Gábor, A totemzenétől a hegedűversenyig, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 5. Darvas Gábor, Zene Bachtól napjainkig, Zeneműkiadó, Budapest, 1981 6. Dobák Pál, A romantikus zene története, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 7. Gray, Anne, Komolyzenei kalauz, Tericum Kiadó Budapest, 2005 8. Kelemen Imre, A zene története 1750-ig, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 9. Kókai Rezső, Századunk zenéje, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1961 10. Kroó György – Kárpáti János, Muzsikáló zenetörténet, I-IV kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1964-73 11. Michels, Ulrich, Atlasz – Zene, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2003 12. Palisca, Claude V., Barokk zene, Zeneműkiadó, Budapest, 1976 13. Pándi Marianne, Hangversenykalauz I. Zenekari Művek, II. Versenyművek., III. Kamaraművek, IV. Zongoraművek, Zeneműkiadó, Budapest, 1972, 1973, 1975 14. Pécsi Géza, Kulcs a muzsikához, Kulcs a muzsikához Kiadó, Pécs, 2003 15. Rosen, Charles, A klasszikus stílus- Haydn, Mozart, Beethoven, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 16. Szabolcsi Bence, A zene története, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999 17. Szabolcsi Bence, Beethoven – Művész és műalkotás két korszak határán 18. Szabolcsi Bence, Bevezetés a zene történetébe, Zeneműkiadó, Budapest, 1977 19. Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, Zenei Lexikon, I, II, III, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965 20. The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Macmillan Publishers Ltd., London, 2001 21. Tóth Dénes, Hangversenykalauz, Zeneműkiadó, Budapest, 1956 22. Várnai Péter, Oratóriumok könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1983 23. Wörner, Karl H., A zene története, Vivace Zenei Antikvárium és Kiadó, Budapest, 2007 B. AJÁNLOTT:  Adler, Guido, Handbuch der Musikgeschichte, Deutscher Taschenbuch Verlag, vol.I-III, Munchen, 1975  Alsvang, Beethoven, Editura Muzicală, Bucureşti, 1961  Bartha Dénes, J. S. Bach, Zeneműkiadó, Budapest, 1956  Bartha Dénes, Beethoven kilenc szimfóniája, Zeneműkiadó, Budapest, 1956  Bălan, George, O istorie a muzicii europene, Editura Albatros,1975  Berger, Wilhelm Georg, Cvartetul de coarde de la Haydn la Debussy, Editura Muzicală, Bucureşti, 1970  Brockhaus-Riemann, Zenei lexikon I, II, III, Zeneműkiadó, Budapest, 1983, 1984, 1985  Bughici, Dumitru, Dicţionar de forme şi genuri muzicale, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1978  Dicţionar de termeni muzicali, Ed. Ştiinţifică şi enciclopedică, Bucureşti, 1968

                 

Eric Gilder, The Dictionary of composers and their music, Wings Books, New York, 1993 Geiringer, Karl, Haydn, a Creative Life in Music, Doubleday, Garden City, 1963 Herman, Vasile – Originile şi dezvoltarea formelor muzicale, Ed. Muzicală, Bucureşti, 1982 Kerényi Eszter, Zenei antológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 Kertész Iván, Operakalauz, Fiesta-Saxum, Budapest, 1997 Kroó György, A hét zeneműve (Creaţia muzicală a săptămânii), Zeneműkiadó, Budapest, 1973 1989 M.G.G. (Die Musik in Geschichte und Gegenwart), Allgemeine Enzyklopädie der Musik, Bärenreiter Metzler Kas Mein, Bärenreiter Verlag, 2003 Merişescu, Gheorghe, Curs de istoria muzicii universale, vol. I-II, Ed. Didactică, Bucureşti, 1964, 1968. Pécsi Géza – Uzsalyné Pécsi Rita, Kulcs a muzsikához - Énektár, Kulcs a muzsikához Kiadó, Pécs, 2003 Spitta, Philipp, Johann Sebastian Bach, vol. I-II, Breitkopf und Hartel Verlag, Wiesbaden, 1970 Stanley, Sadie, Mozart (Grove monográfiák), Editio Musica Budapest, 1991 Ştefănescu, Ioana, O istorie a muzicii universale, Ed. Fundaţiei Culturale Române, Bucureşti, 3 volume Szabolcsi Bence, Szabolcsi Bence válogatott írásai (Scrieri alese), Typotext Kiadó, Budapest, 2003 Toduţă, Sigismund, Formele muzicale ale barocului în operele lui J.S.Bach, vol.I-III, Ed. Muzicală, Bucureşti, vol. I. 1969, vol. II. 1973, vol, III. 1978. Voiculescu, Dan, Fuga în creaţia lui J. S. Bach, Editura Muzicală, Bucureşti, 2000 Weinberg, Haydn, Editura Muzicală, Bucureşti, 1964 Weinberg, Mozart, Editura Muzicală, Bucureşti, 1962 Wellesz, E., The New Oxford History of Music, Oxford Univ. Press, London

9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.  10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Szeminárium - A

10.1 Értékelési kritériumok

10.2 Értékelési módszerek

- szaknyelv és szakterminológia helyes használata; - zenetörténeti és stilisztikai ismeretek helyes alkalmazása; - a tanult zeneművek felismerése és történelmi kontextusba történő belehelyezése; 10.5 Szeminárium – B 1.a. Stílusfelismerés (korszak, zeneszerző) - zenehallgatás - feladatlap 1.b. Műfajfelismerés 1.c. Fontosabb művek felismerése 2. Szemináriumi dolgozat készítése és - bemutatás bemutatása 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei - az alábbi témakörök részletes ismerete (elméleti/ zenehallgatási):

10.3 Aránya a végső jegyben 60 %

20 %

20 %

1. A zenetörténet, mint a Zenetudomány területe. A zene kezdetei Ókori zenekultúrák. Keleti népek zenéje 2. A görögök és a rómaiak zenéje A Középkor zenéje. A korai kereszténység zenéje. 3. A gregorián és a bizánci ének. A középkor zenéje. Az egyszólamú világi zene. A lovagi dalkultúra – troubadour-ok és trouvére-k. 4. A többszólamúság fejlődése a 9-12. században. A Notre-Dame-iskola – Ars Antiqua Az Ars Nova Franciaországban. Az Ars Nova Itáliában 5. A zenei Reneszánsz kezdetei. A korai reneszánsz: Németalföldi zene. A korai reneszánsz: A Franko-flamand zene. Nemzeti stílusok: Itália, Franciaország, Németország, Spanyolország, Anglia. 6. A reformáció zenéje. Luther. Hangszeres zene. 7. Az énekes polifónia összefoglaló mesterei: Palestrina, Lassus, Victoria és Byrd A madrigál harmadik korszaka. Átmenet a barokkba. 8. A zenei barokk, és korszakai. A barokk kor zeneelméleti irodalma. A barokk zenekar. A zenei barokk műfajai: Az opera születése. 9. A zenei barokk műfajai: A szonáta és a szvit (hangszeres, zenekari) A zenei barokk műfajai: a concerto grosso és a concerto soli 10. A zenei barokk műfajai: a kantáta, az oratórium és a mise A zenei barokk műfajai: a prelúdium, a fúga, a toccata, a korál, variációs formák 11. A barokk zeneszerzők életének és munkásságának összegzése. Bach. Händel. Kompozíciós, stiláris jegyeiknek felismerése. A mannheimi iskola. A glucki operareform szükségessége. A klasszikus zenekar. 12. Franz Joseph Haydn. A haydni szimfóniák. Haydn szonátái, triói, vonósnégyesei. 13. Wolfgang Amadeus Mozart. A szerző szólóhangszerre írt művei, kamaraművei és versenyművei. Mozart szimfóniái, miséi és operái. 14. Ludwig van Beethoven élete. A szerző szonátái, kvartettjei, versenyművei. Beethoven operája és szimfóniái 15. A zenei romantika. Műfajok és formák. A programatizmus. A korai romantika: Franz Schubert. Felix Mendelssohn-Bartholdy, Fryderyk Chopin 16. A forradalmi romantika: Robert Schumann, Hector Berlioz, Franz Liszt, Niccolò Paganini Johannes Brahms. Pjotr Iljics Csajkovszkij 17. A romantikus opera. A francia opera. Az olasz opera: Gioacchino Rossini, Gaetano Donizetti, Vincenzo Bellini

Az olasz opera nagymestere, Giuseppe Verdi. A német opera: Carl Maria von Weber, Richard Wagner 18. Az orosz nemzeti iskola: Mihail Ivanovics Glinka és Alexandr Sergejevics Dargomizsszkij. Az Orosz Ötök: Milij Balakirev, Alexandr Borogyin, Cézár Kjui, Modeszt Musszorgszkij, Nyikoláj RimszkijKorszakov 19. A cseh nemzeti iskola: Bedřich Smetana, Antonín Dvořák és Leoš Janáček A norvég és finn nemzeti iskola: Edward Hagerup Grieg és Jean Sibelius 20. A spanyol nemzeti iskola: Isaac Albeniz, Enrique Granados, Manuel de Falla A francia nemzeti iskola: César Franck, Eduard Lalo, Camille Saint-Saëns, Georges Bizet, Emmanuel Chabrier, Gabriel Fauré, Ernest Chausson 21. Az olasz verista opera: Pietro Mascagni, Ruggero Leoncavallo, Giacomo Puccini A posztromantika (utóromantika): Anton Bruckner, Gustav Mahler, Max Reger, Richard Strauss és Hugo Wolf 22. A XX. Század zenéje. Általános ismertetés, stílusbeli pluralizmus, a zene felfogása, zenei formálás. Verizmus, Mascagni, Leoncavallo, Puccini 23. Impresszionizmus, Debussy, Ravel, Satie Expresszionizmus, atonalizmus: I. Bartók, Sztravinszkij 24. II. Dodekafónia, A 2. bécsi iskola - Schönberg, Webern, Berg A francia iskola. O. Messiaen. Eric Satie és a Hatok (D. Milhaud, A. Honegger, F. Poulenc, Germaine Tailleferre, G. Auric, L. Durey) 25. Nemzeti iskolák. Neoklasszicizmus, I. Franciaország, Oroszország (A. Honegger, Prokofjev) II. Németország, Anglia, U.S.A. (P. Hindemith, C. Orff, E. Elgar, G. Holst, B. Britten, Ch. Ives) 26. A 20. századi magyar és román zene. Kodály, Bartók, George Enescu, Paul Constantinescu, Mihail Jora. Az erdélyi és kolozsvári zeneszerzők. Aleatorika, elektronikus zene (P. Schaeffer, J. Cage, E. Varèse) 27. Futurizmus, Konkrét zene (P. Schaeffer, P. Henry, Messiaen, Boulez, Xenakis) Jazz, filmzene, musical Amerika (G. Gershwin, Aaron Copland, E. Carter), Dél-Amerika (Heitor Villa Lobos, Alberto Ginastera) 28. Zenei irányzatok 1950 után. Posztszeriális zene, elektronikus zene, tér, idő (Gy. Ligeti, L. Nono, K. Stockhausen, K. Penderecki) A posztmodern zene, a „minimal music” (T. Riley, Ph. Glass, A. Päert). Opera, kísérleti zenés színház (B. Britten, J. Cage, M. Kagel, Gy. Ligeti)

Kitöltés dátuma

Előadás felelőse

Szeminárium felelőse

..........................

...............................

...................................

Az intézeti jóváhagyás dátuma

Intézetigazgató