A Szociológiai gyűjtemény: szakkönyvtári funkciók A Szociológiai dokumentációs osztály munkatársai a szociológiai országos szakkönyvtári funkció teljesítése érdekében kezdtek hozzá a számítógépesítéshez, amelynek segítségével úttörő vállalkozásokat és szolgáltatásokat valósíthattak meg. E munkálatok eredményeként 1984 januárjától megrendeléseket fogadtak el, és évi előfizetési díj ellenében 100 idegen nyelvű szociológiai folyóirat évi 2000 cikkéből válogatott 6-700 cikk referátumát szolgáltatták. Külső dokumentálok foglalkoztatásával szelektív információszolgáltatást nyújtottak. Tervezték a szolgáltatás bővítését is: részben a referált cikkek és a figyelt folyóiratok számának növelését, részben a gépen jól tárolható és visszakereshető adatbázisok építését. 1984-ben 34 előfizetőjük volt, a referált cikkekről 245 másolatot küldtek. Folytatták a szoftver-fejlesztést is. 1985-re a feldolgozott dokumentumok számának növelését, irodalomkutatás végzését, a tárgyszójegyzék bővítését tervezték.234 Az 1980-as évtizedben – mindemellett és ezen felül – folytatták a funkcióból fakadó retrospektív és kurrens bibliográfiai tevékenységüket is. Feladatuk volt a külföldi beszerzések feltárása. Kiadtak (nem ritkán külső munkatársakkal, vagy más intéz231
232 233
234
Vö. Fodor Béla – Sántháné Antal Sára: Számítógépes adatbázis építés a Budapest Gyűjteményben. = Könyvtári Híradó, 1993. 5. sz. 3-4. p. Az idézet a Gócza-Karbach-Sándor alább idézett írás 431. lapjáról Gócza Julianna – Karbach Erika – Sándor Tibor: Szakgyűjteményi feladatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban: hagyomány és változás. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002. 11-12. sz. 431. p. Vö. „A számítógépes információs szolgáltatás fejlesztése a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban” Báthory János 1985. január 3-án kelt, 2 lap terjedelmű gépirata a FSZEK irattárában.
menyekkel összefogva) néhány történeti kérdést tárgyaló, vagy témát feltáró kiadványt, így folytatták az 1972 óta megjelenő Szociológiai információ. A magyar nyelvű és magyar vonatkozású szakirodalom válogatott bibliográfiája című évente 3-4 füzetben megjelenő kiadványuk közreadását. Valamint a Külföldi szociológiai folyóiratok című tájékoztatót is. Ez utóbbi érdekében évente bővítették a magyar és a külföldi hungarika termés kumulatív szakrendi katalógusát. 1980-ban elkezdték egy magyar vonatkozású (dokumentumokból, kéziratokból, fényképekből álló) szociológiai archívum kialakítását. A Társadalmi beilleszkedési zavarok c. MTA kutatási főirány vezetőjének felkérésére és támogatásával összeállították a devianciával foglalkozó külföldi könyvek és folyóiratok jegyzékét, s a hazai állományból hiányzókat 1981-ben megrendelték. Témafigyelést vállaltak külső intézményeknek (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet), összeállítást készítettek a Könyvtártudományi és Módszertani Központ számára a magyar olvasásszociológiai irodalomról. Az évtized derekán olyan témakörökben készült irodalomkutatás, mint a társadalmi elit, az időskorúak, tér és társadalom, helyi társadalom. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet számára a cigánysággal foglalkozó irodalomból témadokumentációt állítottak össze, melyet 33 kutatónak és intézménynek juttattak el. 1981-ben Szociofoto, A cigányság helyzete című válogatott bibliográfiával folytatódott a tematikus szociológiai bibliográfiák sorozata. 1981-ben megjelent a A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája 3. kötete, 1981-82-ben megkezdődött 4. kötetének anyaggyűjtése. 1985-ben a Magyar szociológiatörténeti füzetek első kiadványaként Szende Pál – Paul Szende 1879-1934. (168 p.) jelent meg, majd a következő évben a Polányi Károly – Kari Polányi 1886-1964. című kötettel (214 p.) folytatódott a sorozat. A Magyar Szemle: repertórium és tartalomelemzés. 1-2. köt. (223,191 p.) 1989-ben jelent meg. A sorozat kedvező fogadtatásra talált. A FSZEK Központi Könyvtárának az országos szakkönyvtári funkció elnyerésével feladata lett a hungarika szociológiai irodalom teljességre törekvő beszerzése, a külföldiekből megfelelő reprezentáció kialakítása. Teljesítését, elérését nagyban segítette a könyvtárt megillető kötelespéldány-sor és a munkamegosztás a hasonló profilú könyvtárakkal. A munkamegosztás szervezésére 1980-ban és 1981-ben is összehívták a szóba
jöhető könyvtárakat a külföldi folyóirat-előfizetés egyeztetésére. Ezzel a cél részben az volt, hogy a FSZEK folytathassa azt az immár évtizedes gyakorlatát, hogy a más könyvtárakba járó folyóiratok helyett a hazai ellátásból még hiányzó, hézagpótló lapokra fizethessen elő. Másrészt az volt a cél, hogy a dráguló külföldi lapok közül fontolóra vehessék a nélkülözhetőnek látszó folyóiratok előfizetésének megszüntetését – így egyensúlyozva a drágulást nem követő, igaz, nem is csökkenő kerettel. Az összehangolás jó visszhangot váltott ki.235 Eleve konfliktusforrás volt viszont az intézményen belül, hogy a tetemes fedezetet házilag kellett kiszakítania az egyetlen település ellátásáért felelős fenntartó könyvtárának az egyre dráguló külföldi szakfolyóiratokra és más kiadványokra. A gyarapítás kérdőjeleit a társkönyvtárakkal igyekeztek tisztázni.236 A legnagyobb gondot a külföldi irodalom beszerzése okozta. (A hazaiak teljességre törekvő beszerzésének követelménye megóvott a döntéskényszerektől.) A kérdés az volt, hogy a megjelent irodalmat kell-e reprezentálnia az országos ellátásért felelős szakkönyvtárnak, vagy a hazai érdeklődésre kell-e inkább figyelnie? Megoldás-e az együttműködés? A legtöbbet a folyóiratok rendelésének koordinálása terén érték el. Az önellátó szemléletnek, a párhuzamos gyűjtésnek az erősebb gazdasági kényszer vethetett volna véget. Nehéz volt eldönteni, hogy a szociológiai dokumentumtermés mely része legyen a FSZEK-ben. A vitákban elhangzott az az érvelés is, hogy a Szabó Ervin-korabeli általános társadalomtudományi profil akkor indokolt volt, ám azóta a szociológia feladta integratív igényét, munkamegosztást alakított ki az egyéb társadalomtudományokkal – beleértve a könyvtárakat is. A FSZEK szakosodjék-e az általános szociológiai művekre, a különféle társadalomtudományi könyvtárak pedig vegyék meg a profiljuknak megfelelő szociológiák dokumentumait? Az enciklopédikus műveket, sorozatokat, kézikönyveket, az ágazati szociológiák összefoglaló korpuszait vegye meg a FSZEK? A könyvtárban ugyanis nem általános érdeklődésű szociológus jelenik meg, hanem valamilyen konkrét terület kutatója. A másik gond: nem áll minden ágazati szociológia mögött szakkönyvtár. A jövő trendjeit eltalálni igyekvő számítgatás nem mindig vált be. A könyvtár intenzíven kezdte gyűjteni a túlnépesedés, a lakótelep, a lepusztult lakónegyedek rekonstrukciója, a városi öregek elmagányosodása, a nagyvárosi bűnözés, stb. irodalmát a városigazgatásban érdekelt, nem tudományos szakértelmiség számára is. Ez a várakozás a rendszerváltásig nem vált be, az említett témakörök iránt szórványos volt az érdeklődés. A könyvtárpolitikai célokat követő szerzeményezési gyakorlat az olvasatlan dokumentumok szaporodásával járt. A változó igényekre figyelő, rugalmas stratégia egyenetlenné, felszínessé tette a gyűjteményt. Bizonytalansági tényezők sokasága indokolta a szerzeményezési elvek kimunkálását, írásos dokumentumban rögzítését. Báthory János sürgette, találják meg azt a pontot,
235
236
Vö. Remete László – Karbach Erika: Könyvtárközi értekezlet a szociológiai osztályon az 1981. évi külföldi folyóiratok rendeléséről. = Könyvtári Híradó, 1980. 2. sz. 13-15. p. Valóságos „egyeztetés történeti” vázlatot adott és konkrét eredményeket hozott a következő évi találkozó is. Vö. Remete László: Értekezlet tizenhat budapesti és vidéki könyvtár 1982-es külföldi folyóirat-rendelésének egyeztetéséről. = Könyvtári Híradó, 1981.2. sz. 9-11. p. Báthory János: Dilemmák a szociológiai állomány gyarapításában. In: A FSZEK évkönyve, 1985-86-87. 22. köt. Bp. 1991. 67-73. p.
amelyen gyakorló szociológusok a könyvtári szempontokkal összeegyeztethetően tudnak javaslataikkal bekapcsolódni a szerzeményezésbe. A számítógépesítést, a korszerűsítést a következő évtizedben Karbach Erika vezetésével folytatták. 1990-ben – a TEXTAR átalakított programjával – magyar és idegen nyelvű adatbázist építettek. Ez az 1987-1990 közötti szakirodalmat vette számba. Végterméke témafigyelő cédulaszolgáltatás volt.237 1993 végén a magyar nyelvű szociológiai adatbázis 21 ezer tételt tartalmazott. 200 magyar folyóirat, 2 ezer könyv analitikus feldolgozásával évente 2-3 ezer tétellel gyarapodott. (Az idegen nyelvű adatbázis 6 ezer tételt tartalmazott.) 1990-ben sikerült először meghirdetni a témafigyelő szolgálatot a magyar anyagból is. Karbach Erika 1977-1982 között, majd 1986-tól a FSZEK munkatársa. Egy évig megbízással, 1990 októberétől kinevezéssel a Szociológiai Dokumentációs Osztály főosztályvezetője. Irányításával az osztály bevezette a korszerű (számítógépes) technológiát, az országos szakkönyvtári információs szolgáltatásokat a használók igényeinek érvényesítésével korszerűsítette. Racionalizálta a szociológiai szakirodalom feldolgozását, előbb a külföldi, majd a saját anyag CD-ROM-on történt használatának megteremtésével. 1993-ban Pro Bibliotheca Civica, 2006-ban Szinnyei József-díjat kapott.
Az 1990-es évek elején a Socioligical Abstracts CD-s változatát vásárolták meg. 1993ban a Current Contents Social and Behavioral Sciences papírformátumát diskette-re váltották. Ez lehetővé tette, hogy 1993 júliusától ne dolgozzák fel a külföldről járatott folyóiratok cikkeit, s nagyobb teret kapjanak az idegen nyelvű könyvek. 1995-ben felmerült a Szociológiai Információ számítógépes adatbázis CD-n való kiadásának terve, amely 1998ban meg is valósult. (Lásd a feltárásról szóló fejezetet.) 1995-ben a Tankönyv és Felsőoktatási Könyvtárak Fejlesztési program keretében állományvizsgálatokat végeztek a külföldi irodalom reprezentációjáról. (A programból nem lett semmi, az előkészületekből származott némi haszon.) A könyvekkel, magfolyóiratokkal való ellátottságban a FSZEK jó eredményeket mutatott fel: a szakirodalom alapjegyzékén szereplő művek 49,36%-a megtalálható állományában, leginkább a referensz művek. Rosszabb a helyzet az általános és a szakszociológiák terén. Kétharmadnál nagyobb hányadban angol, 22%-ban német, alig 10%-nyi arányban francia nyelvű volt az állomány. Mind a kurrens, mind a retrospektív gyarapításban erős fejlesztésre szorult. A főváros közkönyvtára országos szakkönyvtári feladatának jobban csak központi támogatással felelhetett volna meg.238 A szakfolyóirat-ellátottság vizsgálatát az 1981-1995 közötti időszakra vonatkozóan az OSZK Nemzeti Periodika Adatbázisa segítségével végezték el. Eredmény: a listára felkerült 233 folyóiratcímből csak 33 nem járt egyáltalán Magyarországra, 173 cím legalább egy évig elérhető volt, s ebből 134 járt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba (is). A 233-ból 19 csak a FSZEK-ben fordult elő. Összességében a legfontosabb folyóiratokból az orszá237
238
1990-ben a magyarnak 36, az idegen nyelvűnek 60 megrendelője volt (könyvtárak, kutatóhelyek, egyetemi tanszékek, kutatási programok). Vö. Karbach Erika: A Szociológiai dokumentációs osztály számítógépes szolgáltatásairól. = Könyvtári Híradó, 1990. 7-8. sz. 8-10. p. Bővebben Karbach Erika: A számítógépes szociológiai témafigyelő szolgáltatás 10 éve. (1984-1993.) In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve. 24. köt. 1991-1992-1993. Bp. 1994. 50-65. p. Bővebben lásd Bánhegyi Gyuláné: Az idegen nyelvű szociológiai szakirodalom megléte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyvtári Figyelő, 1997. 3. sz. 427-432. p., ül. Karbach Erika: Külföldi magfolyóiratok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban – országos kitekintéssel. = uo. 433-438. p.
gos lefedettség 80-90%-os volt. Budapesten a magfolyóiratoknak a 80-as években 50, a 90-es években több mint 70%-a csak a FSZEK-ben volt elérhető. „A FSZEK-re vonatkozó adatsorokból az derül ki, hogy egyre növekvő számban, egyre tudatosabb rendelési stratégiával, egyre szélesebb körben tudta a legfontosabb folyóiratokat megszerezni.”239 A FSZEK-re hízelgő helyzetet a folyóirat-ellátás terén csak a külföldi könyvanyag rovására lehetett elérni. A Szociológiai osztály létrehozásának 25. évfordulóján, 1996-1997-ben vizsgálatot végeztek az olvasók összetételéről, használói szokásaikról, igényeikről. Ennek megállapításai szerint a FSZEK-ből kölcsönzött könyvek 34,2%-a, a helyben olvasás céljára teljesített raktári könyvkérések 21,8%-a, a folyóiratkérések 21%-a szociológiai témájú volt. A fénymásolások 23,8%-a történt ilyen könyvekből, 25,9%-a ilyen folyóiratokból. A más könyvtáraknak adott könyvtárközi kölcsönzésben 31% a szociológia részesedése. A szociológiai dokumentumok használóinak döntő hányada egyetemi, főiskolai hallgató volt: az olvasótermet használók 82,1%-a, a kölcsönzők 61,3%-a. A szociológia helyzetéről készített akadémiai jelentés szerint a FSZEK gyakorlatilag felsőoktatási könyvtári funkciót látott el. Az egyetemista olvasótermi használók 55,5%-a szociológia szakos volt. A másik nagy használói kör az értelmiség: az olvasók 13,9%-a, a kölcsönzők 19,3%-a. Ezek 65,5%-a professzionális szociológus. 1996. november 21-27., illetve 1997. január 16-22. adatait rögzítették. A vizsgálat időpontjában a szociológiai olvasóterem összesen 26 ülőhelyet, 2500 kötetes kézikönyvtárat, 220-féle külföldi és magyar társadalomtudományi folyóiratot kínált, valamint a számítógépes adatbázisokat. A válogatópolcról használt dokumentumok igénybevételét – érthetően – nem tudták mérni. 240 Az olvasótermi használatban 5,6% volt külföldi dokumentum, a kölcsönzésben 18,6%, a könyvtárközi kölcsönzésben 33,3%. A raktárból kért könyvek 58,6%-a 1990 előtti, 41,4%-a újabb kiadású (vagyis szabadpolcról választott), 94,4%-a magyar, 5,6%-a külföldi. A szakszociológiai művek aránya 42%, a. határterületekhez tartozóké 58%. Legkeresettebb a szociálpszichológia, aztán a politikai szociológia, a nemzedékek és nemek, a család- és szexszociológia, a zsidókérdés. Legkevésbé keresett a kutatás- és tudományszociológia, a jogszociológia, a játék, sport és szabadidő, a művészetek szociológiája. A határterületeken az élen az életmód, a szociálpolitika, szociális gondoskodás, a társadalombiztosítás, valamint a politikaelmélet, a politikai szellemi irányzatok, a személyiséglélektan, a filozófia általában és klasszikusai, valamint a művelődéstörténet állt.241 A FSZEK-nek az a gondja, hogy ti. országos feladatkört tölt be a szociológia terén központi támogatás nélkül, látszólag egyéb funkciók károsításával – a '90-es évek derekáig fennállt. Sőt az anyagi nehézségekkel párhuzamosan fokozódott is. Némi reménysugarat az adott, hogy a jogszabály- és rendszerszervezési tervezetek tartalmazták: ez állami (és nem fenntartói) feladat. De azt is: a könyvtárnak ez a feladata továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A lényegi változásokra 1997 végéig, az 1997. évi CXL. törvény
239 240
241
Karbach: Külföldi magfolyóiratok i. m. Bíró Józsefné – Pozsár István: A FSZEK szociológiai állományának használatáról és használóiról. = Könyvtári Figyelő, 1997. 3. sz. 439-449. p. 1999-2000 fordulójának gyakran keresett témáiról ad – empirikus tapasztalatok feljegyzései alapján részletes helyzetképet Balogh Lídia: Szociológiai szaktájékoztatás számítógépes adatbázisok segítségével a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2000.10. sz. 16-23. p.
elfogadásig kellett várni. Ez végre teljesítette azt, amit az országos szakkönyvtári funkció támogatói és ellenzői egyaránt vártak, a fenntartás költségeinek megosztását. 242 242
243
Karbach Erika: Időszerűtlen gondolatok az országos szociológiai szakkönyvtárról. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994. december, 18-23. p. Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. = Magyar Közlöny, 1997. 112. sz. 8369-8393. p. Skaliczki Judit: Bemutatjuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményét. = Könyvtáros, 1983. 4. sz. 214-217. p. Lásd még Újra megnyílt a Zenei Gyűjtemény – A Zenei Könyvtár szolgáltatásai – az újjáalakítás után. = Könyvtári Híradó, 1982. március, 5-6. p.
