HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
„NAPRAKÉSZ TUDÁSSAL A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLEN” SZOCIÁLIS SZEREPLİK KÉPZÉSE ZALA ÉS VAS MEGYÉBEN A szociális szférában dolgozók foglalkoztatási szemléletformálási képzése-tréningje
Tananyag
A tananyag a Zaláért Egyesület a HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 azonosító számú „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében címő projektének elméleti képzési programja részére készült.
-1-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szerkesztı:
A tananyag szerzıi: Bujdosóné Bagó Judit Kiss Ambrus Kovács Károly Kovácsné Kocsi Zsuzsanna Kiss Ferenc
Belsı használatra!
Zalaegerszeg 2008
-2-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
TARTALOMJEGYZÉK I. A szociális területen dolgozók felkészítése a hátrányos helyzetőek számára nyújtott életvezetési tanácsadásra 1. Szociális igazgatás, rendszere…………………………………………………………...6 Pénzbeli ellátások……………………………………………………………………6 Személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakellátások……………………8 2. Szociális munka, kapcsolatok, jelzırendszer mőködése………………………………….9 Szociális munka rövid története……………………………………………………10 Jelzırendszer mőködtetése…………………………………………………………10 3. Család, szocializáció, devianciák, veszélyeztetettség…………………………………...11 4. Kommunikáció…………………………………………………………………………..15 Kommunikáció fogalma, fajtái, tartalma, jellemzıi……………………………….15 A közvetlen (direkt) emberi kommunikáció csatornái…………………………….15 Kérdezéstechnikák………………………………………………………………….18 5. Szociálpszichológia……………………………………………………………………..18 A társas befolyásolás, konformitás………………………………………………...18 Elıítélet fogalma, jellemzıi, okai, funkciója, fokozatai…………………………..19 Konfliktus fogalma, kezelése………………………………………………………19 Néhány módszer az emberi kapcsolatok problémáinak megoldására……………..19 6. Társadalomszociológiai ismeretek………………………………………………..…….21 Érték és nevelési érték…………………………………………………...………...21 A konstruktív életvezetés személyiségbeli feltételei……………………………....22 A személyiség kognitív sajátosságainak befolyása az életvezetésre……………....24 A személyiség ösztönzı sajátosságainak szerepe az életvezetés szabályozásában…………………………………………….25 II. A munkanélküli hátrányos helyzetőek elhelyezkedéséhez szükséges ismeretek 1. Munkaerı-piaci ismeretek………………………………………………………………27 A munkanélküli ellátás rendszere……………………………………………….....27 Munkaerı-piaci képzések……………………………………………………….....34 Képzések elısegítése……………………………………………………………….34 2.Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok……………………………………………..35 Minimálbér…………………………………………………………………………35 Feltételek az alkalmi munkavállalói könyv használatához………………………...37 Munkaidı, munkarend……………………………………………………………..39 Rendes szabadság, alapszabadság………………………………………………….43 Rendes felmondás, végkielégítés…………………………………………………..45 START kártya……………………………………………………………………...51 3. Munkaerı-piaci szolgáltatások…………………………………………………………54 4. A munkanélküliség pszichológiai hatásai…………………………………………….…56 Hullámvasút modellek………………………………………………………….…..57 Maslow féle motivációs piramis………………………………………….…58 Herzberg kért faktor elmélete…………………………………………….....59 Toffler elmélete ………………………………………………………….….59 5. A munkanélküliség átélésének pszichológiai hatása…………………………………….60 Borgen-Amudson modell…………………………………………………………...60 A munkanélküliség pszichés hatásainak összefoglalása……………………..……..61 -3-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
III. A másság 1. Alapvetı népismereti információk……………………………………………………..64 A cigányság eredete, története………………………………………………………..64 Kisebbségi jogi vonatkozások………………………………………………………..83 Cigánykérdés – magyar ügy………………………………………………………….83 A cigánygyerek szociokulturális háttér……………………………………………….85 A cigányság és a deviáns magatartások………………………………………………86 2. Tallózás a cigányok szokásvilágában…………………………………………………..87 Általános jellemzık………………………………………………………………..87 Férj és feleség kapcsolata társaságban……………………………………………..87 Törvénykezési szokások…………………………………………………………...88 Társas érintkezési szokások………………………………………………………..88 Foglalkozások……………………………………………………………………...89 Cigányok érzelemvilága……………………………………………………………89 IV. Projekttervezés, Európai Uniós pályázatok 1. Projekttervezés………………………………………………………………………...90 Mi a projekt ? .........................................................................................................90 A projekttervezés lépései........................................................................................90 A projekt mőködésének megtervezése...................................................................92 2. Forrásszerzés, Pályázatírás ............................................................................................93 A forrás nem csak pénz !........................................................................................93 Probléma-megoldás vagy értékteremtés?...............................................................94 Mecénás, szponzor vagy közremőködı? ...............................................................94 Pályázatfigyelés - Honnan tudjunk a lehetıségrıl? ...............................................95 3. A pályázat részei ...........................................................................................................96 A pályázat adatlapja és rövid összefoglalása..........................................................96 A pályázó bemutatása ............................................................................................98 Célok és módszerek ...............................................................................................99 Logikai keretmátrix (LKM)..................................................................................101 Költségvetés .........................................................................................................101 4. TÁRSADALMI BEFOGADÁS, RÉSZVÉTEL ERİSÍTÉSE (OP, TÁMOP)……….104 A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek humán kapacitásainak fejlesztése 105 A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés……..108 A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése……………………………..109 V. Etikett, protokoll a munkahelyen és a közösségi tevékenységek során 1. A legfontosabb fogalmak............................................................. …………………….113 2. Egy kis történelem a témáról ....................................................... …………………....114 3. Viselkedéstechnikák………………………………………………………………..….116 I. Passzívák................................................................................ …………………….116 A jellem ................................................................................ …………………….116 Magatartás, viselkedés.......................................................... …………………….117 Megjelenés, fellépés, öltözködés.......................................... …………………….118 Illedelmesség, jó modor........................................................ …………………….120 Elızékenység, figyelmesség, tapintat................................... …………………….121 -4-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
II. Aktívák .................................................................................. …………………….124 Köszönés, kézfogás, kézcsók, meghajlás ............................. ………………….…124 Megszólítás, bemutatás, bemutatkozás ................................ …………………….125 A társalgás és a jó beszédmodor........................................... …………………….127 Tegezés, magázás, partnerség............................................... …………………….129 VI. Szervezetfejlesztés, -hálózatépítés Szervezetdiagnosztika, szervezetfejlesztés……………………….………………………135 Szervezetfejlesztés folyamata, feladata…………………………………………...135 Szakmai kompetenciák, munkakapcsolatok………………………………………139 A szervezetfejlesztési program felépítése…………………………………………142 Szervezeti diagnózis eszközei…………………………………………………………….143 Szervezeti beavatkozás módszerei………………………………………………………..144 VII. Számítástechnikai alapismeretek és az Internet A számítógépes konfiguráció mőködtetése………………………………………………..145 Operációs rendszer használata……………………………………………………..151 Windows Intézı…………………………………………...……………………….152 Szövegszerkesztés…………………………………………………………………………154 Mőveletek mappákkal……………………………………………………………...156 Böngészés az Interneten……………………………………………………………………159 Hasznos magyar oldalak használata………………………………………………..160
-5-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
I.
A szociális területen dolgozók felkészítése a hátrányos helyzetőek számára nyújtott életvezetése tanácsadásra
1. SZOCIÁLIS IGAZGATÁS, RENDSZERE Tudnivalók a szociális igazgatásról és szociális ellátásról - a szociális igazgatás szabályai; o Szociális igazgatás szervei, hatásköröket gyakorolhatja: 1. helyi önkormányzat képviselı-testülete, 2. polgármester, 3. jegyzı, 4. megyei és fıvárosi szociális és gyámhivatal, (miniszter az elöljárója) Szociális ellátások: Ami meghatározza, hogy az állam milyen módon gondoskodik a rászorulókról. Lehetnek pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátások. A pénzbeli ellátások: - szociális rászorultságtól függı ellátások Lakóhely szerinti illetékes polgármesteri hivatalnál kell benyújtani, A rászorultságtól függı pénzbeli ellátásról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja meg, Helyi rendeletben kell szabályozni a megállapítás, kifizetés, ellenırzés szabályait, Idıskorúak járadéka: 62 évnél idısebb (reá irányuló nyugdíjkorhatár) jövedelemmel nem rendelkezı személy jogosult. Három kategória van 1. legkisebb öregségi nyugdíj 80%-át nem haladja meg a jövedelme, 2. 62-75 éves egyedül élı, legkisebb öregségi nyugdíj 95%-át nem haladja meg a jövedelme, 3. 75 évesnél idısebb, egyedül élı, legkisebb öregségi nyugdíj 130%-át nem haladja meg a jövedelme, Jogosult a jövedelemmel nem rendelkezı: 1. pontban szereplı a legkisebb öregségi nyugdíj 80%-ára, 2. pontban szereplı a legkisebb öregségi nyugdíj 95%-ára 3. pontban szereplı a legkisebb öregségi nyugdíj 130%-ára Jogosult a jövedelemmel rendelkezı a különbözetére Rendszeres szociális segély: • Egészségkárosodott, • Nem foglalkoztatott, A hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. -6-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kiszámítása: Családi jövedelemhatár: fogyasztási egység x 23220 Ft-al mínusz tényleges családi jövedelem, végeredménye a segély összege. Feltétele: Beilleszkedést elısegítı programban való részvétel, Egy évre szól, utána felülvizsgálat, vagy munkába állásig, Összege: A családi jövedelemhatár és a család tényleges jövedelmének különbözete. Munkába állást követıen 3 hónapig 50% + 3 hónapig 25%- át még folyósítják. Lakásfenntartási támogatás: Jogosult: az egy fıre esıjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, lakásfenntartás költsége meghaladja a jövedelem 20%-át. Összege: 2004-ben m2-enként 400 Ft, ezt követıen az évi központi költségvetés határozza meg. Ápolási díj: Tartósan ápolásra, gondozásra szorult személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó igényelheti, akinek egy fıre jutó jövedelme ne haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át. 2007 jan. 1-tıl jegyzı állapítja meg Megszőnik, ha két hónapnál hosszabb ideig korházi ápolást kap a gondozott, vagy nappali vagy bentlakásos intézményben gondoskodnak róla. Ha az állandó ápolás nem szükséges, az ápoló kötelességét nem teljesíti, vagy az ápolt meghal. Kérelemhez csatolni kell az orvos igazolását, hogy olyan állapotban van a gondozott, hogy szükség van az ápolásra. Összege: a legkisebb öregségi nyugdíj 100, 130%-a, Átmeneti segély: Létfenntartást veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetben igényelhetı, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, Csatolni kell jövedelemigazolások, Adható: egy fıre esı jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet. Temetési segély: Adható: egy fıre esı jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet. Mértéke: A temetési költségek 10%-a de lehet a teljes összege is. Köztemetés: Lakóhely szerinti illetékes önkormányzat kötelezettsége, Közgyógyellátás: Közgyógy igazolvány kiváltása: 2006 július -ig bizonyos gyógyszerek ingyenes kiváltására, azt követıen havi limit megállapítása, Adható: egy fıre esı jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet, egyedülálló esetén 200% Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság: Adható: egyedülállóként a jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet. Egy évre állapítható meg. Jegyzınek, a társadalombiztosításhoz bejelentési kötelezettsége van. Adósságkezelési szolgálat:közüzemi, lakbér tartozása esetén adósságkezelési programban Nagyvárosokban már van ilyen szolgáltatás. -7-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A program meghatározza a szolgáltatókkal kapcsolatos szerzıdést, az adóság mértékét, amit havonta törleszteni kell, ütemét, segítı közremőködését stb. Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély természetben is adható. Az alábbi ellátások természetben nyújthatók: köztemetés; közgyógyellátás; egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság; adósságkezelési szolgáltatás;
Személyes gondoskodás keretébe tartozó alap és szak ellátások: Szociális alapszolgáltatások: Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: Feladata: az apró falvas településeken, szociálisan rászorult emberek hátrányainak enyhítése, szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.600 fınél kisebb faluban mőködtethetı, Szociális információs szolgáltatás: Feladata: Egészségügyi oktatási és szociális ellátások hozzáférésérıl tájékoztatást adjanak. Elláthatja erre alkalmazott személy, és már mőködı szolgáltatást is megbízhat vele az önkormányzat. Kötelezı feladat az önkormányzatok számára!!! Étkeztetés: Feladata: A szociálisan rászorult egyének legalább napi egy alkalommal meleg ételhez juttatása. Kötelezı feladat az önkormányzatok számára!!! Házi segítségnyújtás: Feladata: Az otthonukban élı, önmagát ellátni képtelen egyének gondozása, ellátása. Kötelezı feladat az önkormányzatok számára!!! Családsegítés: Feladata: A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok támogató segítése. Családgondozók szociális diplomával rendelkezı személyek. Szociális jelzırendszert mőködtet. Ingyenes szolgáltatás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás: Feladata: Otthonukban élı szociális és egészségügyi állapotuk miatt rászoruló egyének jelzıkészülékkel való ellátása. Krízishelyzetben, a jelzést követıen a legrövidebb idın belül segítség érkezése, gondozott ellátása. Közösségi ellátások: Feladata: Pszichiátriai, vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetükben történı ellátása, gondozása. Szoros kapcsolattartás az egészségüggyel. Támogató szolgáltatás: Feladata: Fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történı ellátása, gondozása. Szállítási feladatok elvégzése. (Munkahelyre, gyógykezelésre, terápiára szállítás.) Szoros kapcsolattartás az egészségüggyel és a civilekkel.(egyesületek) -8-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Utcai szociális munka Feladata: Hajléktalan egyének életkörülményeinek figyelemmel kísérése, segítségnyújtás, ellátáshoz juttatás, intézkedés. Nappali ellátás. Feladata: Otthonukban élı, szociálisan rászorultak nappali ellátása. Rászorultak: hajléktalanok (nappali melegedı), fogyatékosok, autisták, pszichiátriai betegek, (az intézmény szakmai programja határozza meg a rászorultak közül kivel foglalkoznak)
Szakosított ellátások: Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Feladata: Bentlakásos intézmény. Önmaguk ellátására nem, vagy folyamatos segítség mellett képes egyének otthont nyújtó ellátása, tehát (24 órás) intézményi elhelyezés, gondozás biztosítása. Ilyenek: az idısek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékosok otthona, hajléktalanok otthona. Rehabilitációs intézmény: Feladata: Bentlakásos intézmény. A bentlakóknak segítése, fejlesztése, hogy az önálló életvezetési képességeik kialakuljanak, újra helyre álljanak. Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok rehabilitációs intézménye. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: Feladata: Bentlakásos intézmény. Átmeneti idıre (max.:2 évre) igénybevett szolgáltatás, az önmaguk ellátására nem, vagy folyamatos segítség mellett képes egyének otthont nyújtó ellátása, tehát (24 órás) intézményi elhelyezés, gondozás biztosítása. Idıskorúak, fogyatékosok gondozóháza, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, átmeneti otthona, hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely. Lakóotthonok: Feladata: Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, számára kialakított 8-12 (14) fıt ellátó intézmény. Speciális ellátás: rehabilitációs, ápoló gondozó
SZOCIÁLIS MUNKA, KAPCSOLATOK, JELZİRENDSZER MŐKÖDÉSE,
Jelzırendszer mőködtetéseFeladata van a veszélyeztetettség megelızésében (megszüntetésében) Gyermekjóléti szolgáltatás négy feladata közül a 2. a jelzırendszer mőködtetése irányul, Jelzırendszer tagjai Egészségügyi szolgáltatást nyújtó Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, Közoktatási intézmények Rendırség, -9-
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ügyészség, Bíróság, Pártfogó felügyelıi szolgálat, Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása, Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, magánszemélyek Feladatai a gyakorlatban: Együttmőködés, jelzés, visszajelzés, kölcsönös információk, tájékoztatás, közös estkezelés, Együttmőködés színterei: Esetmegbeszélés, Esetkonferencia, Jelzırendszeri tanácskozások, Jelzések: személyesen, telefonon, levélben, e-mailben, Jelzés- visszajelzés jelentısége. Éves tájékoztatók, egységes gyermekvédelmi beszámoló, szakmaközi konferencia.
Szociális munka rövid története: Szociális segítés az emberiség kezdete óta mőködik. Elsı központi szabályozás Angliában az 1601-es Erzsébet-féle szegény törvény: Elsı állami beavatkozás (dilemma) szegények segélyezése a közösség dolga nyílt gondozás, pénzsegély helyett intézmény-felállítás is lehet, Következmények: alulról jött mozgalmak, baráti látogatók, dologházak, árvaházak, 1969-ben jótékonyságot szervezı társaság létrejötte Amerikában. Fontosabb nevek a szociális segítés kialakításában. Mary Richmond- egyedi esetkezelés, a segítık oktatását fontosnak tartja. Jane Addams- közösségi és csoportmunka megteremtıje, politika és a szociális helyzet kapcsolatát tárta fel. Szociológia tudomány itt jelenik meg, Settlement mozgalom (átélni a problémát, egyetemi telepek, együtt a szegényekkel, tudás átadása. 1920 években a világon jelent meg a komoly képzés. Magyarországon: 1968 után szociális hálózat kezd kiépülni, 1989-ben szociális munkás fıiskolai képzés Jelzırendszer mőködtetése- mőködése a Szoc.tv 64. §. alapján. Jelzırendszer tagjai: Jelzési kötelezettség: Jegyzı A szociális és egészségügyi szolgáltató, intézmény (nappali, bentlakásos intézmények, falugondnok, házi segítségnyújtó, támogató szolgálat, közösségi ellátás, jelzırendszeri segítségnyújtó, szociális étkeztetést biztosító szerv) Gyermekjóléti szolgálat Pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat Jelzési lehetıség: Egyházak és társadalmi szervezetek, magánszemélyek - 10 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Feladatai: együttmőködés, jelzés, visszajelzés, kölcsönös információk, tájékoztatás, közös esetkezelés, Együttmőködés színterei: Esetmegbeszélés, Esetkonferencia, Jelzırendszeri tanácskozások, Jelzések: személyesen, telefonon, levélben, e-mailben, Jelzés- visszajelzés jelentısége.
CSALÁD, SZOCIALIZÁCIÓ, DEVIANCIÁK, VESZÉLYEZTETETTSÉG
Demográfiai adatok Magyarországon: 1970. lassú emelkedést mutat 1980. után fordulat, csökkenés jellemzı 1980-ban 10.790 e fıleg a gyermekek születése csökkent. 2004-ben 10.117 e Természetes szaporodás és fogyás Magyarországon (Európában a legrosszabb): 1949 +9,2% 1960 +4,5% 1980 +0,3% 1990 -1,9% 2003 -4,1% Családonkénti az átlag gyermek szám: 1,8 (ez köszönhetı a roma családok magasabb gyermekszámának) Házasságkötések száma csökken. - Élettársi kapcsolat nı. Jelenleg 11% élettársi kapcsolatban él (lehet hogy több) Válások száma növekszik. Minden második házasság válással végzıdik, (nagyvárosokban dominánsabb) Házasságon kívül született gyermekek száma: ma ilyen, 1970 4-5%
30%
2. házasságot nem köt, ennek 70%-a
Család fogalma, funkciói A család a társadalmi kapcsolatok egyike, a társadalom legkisebb egysége. Családnak nevezzük a szociológiában az olyan kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazási más szóval vérségi, (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. A statisztika szerint 3 családtípust különböztetünk meg: - házaspárt, - házaspárt gyermekkel, egy szülı gyermekkel. Ezt szokás családmagnak, vagy nukleáris családnak nevezni.
- 11 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Család: Jogi: Néprajzi: Biológiai:
2 ember szerzıdése adott kultúrában tekinthetı egységnek vérségi kapcsolat
Szociológiai: Egy közös háztartásban élı családtagok, akik életük meghatározott részében interakcióban élnek egymással, a megtermelt javakat közösen fogyasztják, egymással érzelmi kapcsolatban és funkcionális kapcsolatban vannak. Család funkciói: Biológiai, reprodukciós funkció Gazdasági termelési-fogyasztási funkció Szocializációs funkció Pszichoszociális funkció védelmi funkció, Szellemi és kulturális funkció, Gondozó ellátó funkció, Támogató funkció Identitás forrása Referencia és kontrollcsoport Életfilozófiát közvetít Érzelmi teherbírást erısít (konténerfunkció- anya szerep, frusztráció tőrése, érzelem-kielégülés, veszteség esetén erısít) Gyakorlati segítséget nyújt Pihenés regenerálódás színtere A család rendszerszemlélete o Saját mőködési sajátosságai vannak o Lezárt határok védik o A családtagoknál felmerült problémát a család egységében kell nézni, kezelni A rendszer alrendszerekbıl áll az alrendszerek individuumokból. (Szülık, gyermekek alrendszere, anya, gyerek) Alrendszerek között nagy az egymásrautaltság Alrendszerek között a határok tiszták legyenek. Jó legyen a kommunikáció az alrendszerek között és belül Család, mint rendszer mőködése: 1. Optimális: világos (tiszta), flexibilis (hajlékony) Tiszta világos határok, szabályok, feladatok Külsı és belsı változásokra rendszer veszélyeztetése nélkül válaszol 2. Patológiás: rigid (merev), diffúz (laza) a. Megoldási repertoár szők, érzéketlen a tagok igényére, krízis helyzetet késın veszik észre, nem ad segítı jeleket, nem kap segítséget, b. Nagyon nyitott, nincsenek határok, alrendszerek között szerepek felcserélıdnek, szőrıfunkció elveszik, tagjainak nem ad stabil meghatározást. Életciklusok, krízis: - 12 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A család, mint rendszer egyensúlyra törekszik, az egyensúlyt felborítják a problémák, ezek megoldását követıen az egyensúly újra helyre áll. Családi életciklus elmélet: a család olyan természetes fejlıdési egység, amely több cikluson keresztül fokozatosan fejlıdve a saját szervezıdésén belül mindig újra és újra átalakul, de közben tagjai számára a folyamatosságot is biztosítja, fenntartja. Domináns változás, krízis kialakulása. A problémák a változás fázisaiban jelentkeznek. Életciklusok: Udvarlás, Házasság korai szakasza Elsı gyermek születése Óvodába, iskolába lépés Serdülıkor Kirepülés a fészerbıl Nyugdíjazás ideje Halál, mint veszteség Jellemzıi: o Ceremóniák, rituálék kísérik o Határok, szerkezet megváltozik o Negatív- pozitív hatások kísérik Krízis: válság, válságállapot Krízis fajtái: o Normatív- életciklus Elıre látható, törvényszerő, élet velejárója, fel lehet készülni rá, nem szükségszerő hogy elmélyüljön. o Paranormatív Nem látható elıre, véletlen, nem szükségszerő, nem lehet rá felkészülni. Szocializáció Az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemı személyisége fokozatosan kialakul. Másképpen: A gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. Értékek: Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy egy adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak, fontosnak, jónak vagy rossznak.. Normák: Viselkedési szabályok, amelyek elıírják, hogy a társadalom tagjainak bizonyos esetekben hogyan kell viselkedni. Családi Szocializáció: A szocializáció során alakul ki az ember, alkalmazkodási készsége a környezet, csoport, társadalom elvárásaihoz. Ez a készség az utánzás révén alakul ki a leggyorsabban. Az utánzás során a gyermek követi a szülı viselkedését. Az utánzáshoz kapcsolódó fogalom az azonosulás is, amikor a gyermek azonosul a felnıttel. Az utánzás legmagasabb foka az internalizálás, amikor a gyermek már értékelni is képes az utánzás során elsajátított magatartásformák jelentését. - 13 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Deviancia Deviánsnak nevezzük azokat a viselkedéseket, amelyek agy adott társadalomban és egy adott korban, a társadalomban elfogadott normákat megszegi. Vigyázat! A konformitás (egyformaság, azonosság) is elkerülendı. A deviáns viselkedések, társadalmi beilleszkedési zavarok minden társadalomban óriási problémát jelentenek, és nagy terheket rónak az államra. Az ilyen viselkedési formák a serdülı és fiatal korosztályok körében lényegesen nagyobb gyakorisággal fordulnak elı. Biológiai értelemben: ekkor alakul ki az idegrendszer, a hormonális rendszer relatíve végsı struktúrája. Pszichológiai értelemben: a fiatalkori személyiségfejlıdés legdinamikusabb szakasza. Szociálpszichológiai szempontból: állandó szerepzavarok periódusa. A fiatalkorúak nem tudják, hogy milyen szerepminták szerint viselkedjenek. Szociológiai értelemben: a társadalom bizonyos ellentmondásai, így a családot érı negatív hatások, az oktatási rendszer anomáliái fokozottan fejtik ki hatásukat. Deviáns magatartás: Öngyilkosság Alkoholizmus Kábítószer fogyasztás Mentális és lelki betegségek- depresszió, Bőnözés Gyermek-ifjúkori beilleszkedési problémák Okai: o Személyes életút, családi háttér, élettörténet, o Biológiai hajlam, öröklött tulajdonságok, o Társadalmi folyamatok, nyitott országhatárok, UNIÓ, stb. o Öröklött történelmi kultúra, mit hozott ide családi szocializáció, elidegenedés, magyar mentalitás, kortárs csoport, figyelemfelhívás, Sokproblémás családok 50-80%-ánál alkohol vagy drogfüggés domináns. Elvonó kezelés sikere 10%. Prevenció szerepe (felvilágosítás, programajánlás, elkerülés) Veszélyeztetettség: Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdését gátolja, vagy akadályozza, és ezt nem ellensúlyozza semmi. Hátrányos helyzet: Fejlıdésben nem gátolja, akadályozza semmi, de a többi gyermekhez képest nehézségekkel, lemaradással küzd. - anyagi nehézségek, - egyszülıs gyermek, - korlátozott nyelvi kód, Jellemzıi: a gyermek alapvetı jogai súlyosan sérülnek, az adott korban és kultúrában elfogadhatatlanul nevelik a gyermeket, a szülıi vétkesség megállapítható, a gyermek legtöbbször a családjában válik veszélyeztetetté, - 14 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kategóriái: Testi – Lelki –
éheztetés, elhanyagolás, bántalmazás, megalázás, figyelmen kívül hagyás, súlyos szidalmazások, zsarolások, megszégyenítés, Szexuális - képek nézegetését engedélyezi, szexuális témájú beszélgetés, érintés, Társadalmi integrációjának veszélyeztetettsége- izoláció, nem jár iskolába, Morális fejlıdésének veszélyeztetettsége –oly módon nevelik, hogy a normák beépítése lehetetlen,
Veszélyeztetettséget elıidézı tényezık: 1. Szociális, szegénységi probléma- betegség a családban,- munkanélküliség- aluliskolázottság,szegénység 2. életviteli problémák – alkohol – drog – ismeret, tudás tapasztalat hiánya (higiénia)- társadalmi, népcsoporti szokások, hagyományok (esti lefekvés eltolódása, mindenki akkor eszik, amikor éhes) 3. nevelési problémák – ismeret, tudás, tapasztalat hiánya – helytelen szülıi attitődök –szülı, gyermek kapcsolati problémák (következetlenség, helytelen bánásmód)
Mit tudunk tenni, a veszélyeztetettség, a család patológiás mőködése ellen? Mit tudunk tenni, ha a család patológiásan mőködik, deviáns magatartás, veszélyeztetettség jelenik meg? A probléma észlelését követıen kapcsolatfelvétel a klienssel, beszélgetés, probléma feltérképezése, megoldás elısegítése, Szükség esetén, ha a probléma nem oldódott meg, jelzés gyermekvédelmi „szinteknek” Közös, egymást és a klienst segítı együttmőködés – családgondozás- a családgondozó a koordinátor. Hatósági beavatkozás –hatósági intézkedések + családgondozás. KOMMUNIKÁCIÓ (Személyiségünk a munkaeszközünk.) Kommunikáció fogalma, fajtái, tartalma, jellemzıi Fogalma: információk közlése, cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, média, gesztusok stb.) útján. Összeköttetés, kapcsolat, érintkezés módja. Közöljük, közvetítjük egy sajátos jelrendszer segítségével a bennünk lévıt. Lehet a kommunikáció csatornája a rádió, a Tv, internet. Ezek egyoldalú, mesterséges, tömegkommunikációk. Indirekt kommunikáció: A telefon, levél, sms, e-mail használata gyakori, elterjedt eszköz a kommunikációban, de a verbális tartalomközlés és hangnem hangerı, hangszín érzékeltetésén kívül más kommunikációs csatornát nem használ. Az utóbb felsoroltak sem mindig reális érzékelést biztosítanak, mert gyakori, hogy a telefon, mint egy köztes készülék használata megváltoztatja a beszélı stílusát. Nekünk a személyes gondoskodásban, pedagógiai, segítı munkánkhoz elengedhetetlen, és legfontosabb a közvetlen emberi kommunikáció. - 15 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kétpólusú: ADÓ- VEVİ Kommunikáció tartalma: Ismeretek+ érzelmek A kommunikáció: Folyamat, interakció, mindig valamilyen rendszer része, rendszer megnyilvánulás, információ átadása, amit visszacsatolás kísér. Kommunikáció nincs metakommunikáció nélkül (metakommunikáció elsıdleges jelentéstartalma: a közlı viszonya a befogadóhoz) Szükségszerő a társas érintkezésben Több csatornás több szintő. Verbális és nem verbális, (a nem verbális is többszintő) A szintjei a közléstartalom és a közlı közötti viszony Tagolt. Egy folyamat de a belsı tagoltsága szükségszerő Egyenrangú, vagy egyenlıtlen a résztvevık viszonya szerint. (a befolyás egyenlı, vagy egyenlıtlen) Reciprocitás, válaszkényszer, válaszkölcsönösség uralkodik. Pszichológiai szükséglet, kapcsolat, kommunikáció megvonása személyiségzavarhoz vezet. Közlésen kívül a másik fél befolyásolása is célja (errıl máshol bıvebben) Kidolgozott, korlátozott nyelvi kódok jellemzıek. A közvetlen (direkt) emberi kommunikáció csatornái: Interakció Ezeknek a csatornáknak a száma sok, a közvetlen emberi kommunikációban mindig együttesen vesznek részt, megerısítve, alátámasztva, még érthetıbbé téve az információt.
Verbális csatorna - az ember legspecifikusabb kommunikációs módja, - bonyolult kódrendszer a nyelv - a beszéd pedig kulturális termék az ember egész fejlıdéstörténete során alakult ki. Függ: az egyén társadalmi helyzetétıl az alsó réteg beszédében sok a sztereotip elem, logikai kitérı, nehézkes fogalmazás az elvontságot igénylı nyelvi helyzetekben. A normatív normaszabályozástól, az elsıdleges szocializáció, családi norma hatásától, társadalmi csoporthoz, szervezethez tartozástól. Pl. vallási csoport, katonai, politikai normavilághoz való alkalmazkodás. Nem verbális csatorna Nehéz különválasztani ezeket a csatornákat. Meghatározzák az egyén adottságai, mit tanult a környezetétıl: szokások (erısen vagy gyengén gesztikulál,) érzelmi állapot. Siketek jelnyelve: Szájjal betők, szavak formázása, Kezek, test mozgása, Érzelmek, mimikával, gesztusokkal való kifejezése,
- 16 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Vakok kommunikációja: Beszéd, „Pont” írás Fıbb fajtái: Mimikai kommunikáció Ekman szerint 7 érzelemfajta tükrözıdik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklıdés. Az arc mimikai szempontból legfontosabb fı vonalai és pontjai az érzelmek kifejezésére: a szemek (a szem a lélek tükre), szemöldök és száj vonalai. Érdekes az orr vonalának nincs szerepe az érzelmek kifejezésében. A mimika biológiai meghatározottságán túl nagy jelentısége van a kulturális meghatározottságnak is: a, a különbözı érzelmek kiváltódásának repertoárja és ingerküszöbe, b, az érzelemkifejezés tartalma és mértéke (kultúrákban változó) c, érzelemkifejezés szabályozottsága, milyen interaktív helyzetben mennyire lehet kimutatni az érzelmeket. (maszk alá rejteni, hidegvérő angolok) d, a mimikai érzelemkifejezéssel mekkora hatást kívánunk gyakorolni a másik emberre (romáknál a túljátszott siratás) Tekintet kommunikációja: A magasabb rendő állatoknál is megfigyelhetı. A szem játéka az érzelemkifejezés hatékony eszköze Vokális kommunikáció (hangnem hanghordozás) Tudatosság is domináns az érzelem ösztönös megjelenése mellett. Nem mindegy az interakció másik felének a személye. Máshogy, más hangnemben beszélünk a csecsemıhöz a fınökünkkel, a szerelmünkhöz. Domináns az alá- fölérendeltségi viszony, ez a hangnemben, hanghordozásban megjelenik. Mozgásos akciós kommunikáció A kommunikáció mozgás eredménye. (szájmozgás, hangszálmozgás, Mozgásos akciós kommunikáció a test nagy részére, vagy az egész test mozgására terjed ki, ez az akciós kommunikáció. • Gesztusok Gesztusok közé a fej, karok, kezek mozgását soroljuk. (fejbólogatás, Viktória jel hogy csak pozitív jeleket említsünk.. Kulturális meghatározottság itt is jelentıs. Az olaszok széles gesztusai, más népeknél szinte táncszerően erısek. Itt kell megemlíteni a hallássérültek jelelését, mint kommunikációs eszközt. Ez ugyan összetett, hisz a jól, nem túl formált szájmozgással, érzelemkifejezı arcmimikával kísért gesztikuláció egyetemes jelelés, egy fajta elismert jelrendszer a hatékony kommunikáció érdekében a hallássérülteknek egymás közti és hallók közötti kommunikációjára. • Testtartás Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki különbözı szerepviszonyokban, Kihúzza magát, ülve elterpeszkedik, súlypont gyakori változtatása, oda-elfordulás kifejezı értékő. - 17 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
• Térközszabályozás A térköz a kommunikáló felek közti viszonyt jelzi. A térköz befolyásolja a hallást, látást. Az embert körülvevı „intim aura” jelentısége fontos. (számba beszél) Kulturális meghatározottság itt is jellemzı, a latin-amerikai romáknál általában kisebb távolság figyelhetı meg. Hall például 8 távolságot különböztetett meg. • Kinezika és kinezikus kommunikáció Egy sajátos kutatási mód, amely a kifejezı, mindenféle mozgások (a legapróbbak is) vizsgálatára alapul, ezek komplex jelentéstartalmát vizsgálja, elemzi. Kulturális szignálok kommunikatív jelentısége Nem nevezhetı kommunikációnak. Ez a személy közvetlen környezetének, ruházatának, díszeinek, hajviseletének információs értelmezését jelenti. Kulturális jelentısége meghatározó, a divatot, ízlést, az anyagi, életszínvonalat meghatározható jelzés, ami információként szolgál. Szignál jellege van a „státuszszimbólumnak” pl. autómárka, fajkutya tartás, nem sportol, de a legmárkásabb sportruházatot visel. Kérdezéstechnikák: Nyitott – ZártEldöntendıIrányítottReflexívCirkulárisSrtatégiásLineális-
Mit tudna tenni? Miért haragszik? Hogyan képzelné el? Miért fontos? Ki volt ott? Hányszor ütötte meg? Ki kiabált? Jó volt vagy rossz? Anya vagy az apa kiabált? Ugye ez fontos önnek? Eredményes volt a megbeszélésünk? (csak magunk igazolására szoktuk használni) serkentı aktivizáló, megoldáskeresı- Milyennek látja? Hogyan vélekedik? Mit gondol róla? múlt és jelen összefüggéseit feltáró- Miért történt így? Mi lett más? felépített stratégiával rendelkezik a kérdezı, vigyázni kell vele! „Csıbe húzós” kérdések sorozata. ok-okozat összefüggésre kérdezünk rá- ne nagyon használjuk.
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA Szociálpszichológia: Társadalomlélektan, a szociológia és a pszichológia határtudománya, Az ember társas lény, az emberek egymás közti viszonyát, formáit elemzi, vizsgálja, tanulmányozza. Mesehallgatás: Téma: a környezet hatása az egyén önmaga megítélésében. Mese: Max Lucado: Értékes vagy- Történet a foltmanóról Megfigyelési szempontok: 1. Szerepelık jellemzıi 2. Egyén viszonya a közösséghez (fıszereplı) 3. Közösség viszonya az egyénhez 4. Ítéletek, megítélések a történetben 5. Saját érzések, viszonyulások megfigyelése
- 18 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A társas befolyásolás, konformitás A társas befolyásolás 3 változata, komponensei: engedelmesség – behódolás, elvárásoknak felel meg / hatalom azonosulás – identifikáció - megpróbál olyan lenni, mint a másik belsıvé tétel- interiorizáció- azonosulás / hitelesség
/vonzerı
Konformitás: egyformaság, azonosság, elvtelen alkalmazkodás Elvtelen alkalmazkodás a másik egyénhez, csoporthoz. (Sam esete: Számára szimpatikus politikusról változott meg a megítélése, barátai beszélgetését hallva.) Jó- nem jó dolog a konformitás? Csoporton belül bizonyos fokig elvárás, Lehet veszélyes, tragikus Konformitásra való késztetés nagyobb, ha a másik fél: Szakemberekbıl áll, A tag, vagy tagok fontosak az egyén számára, İ, vagy ık összemérhetık az egyénnel, Tekintély szerepet játszik Elıítélet fogalma, jellemzıi, okai, funkciója, fokozatai, Emberi attitőd- negatív sztereotip meggyızıdés (állandóan ismétlıdı, megkoptatott, általában negatív elıjelő) Az elıítélet ellenséges vagy negatív attitőd (szellemi beállítottság, magatartás, viselkedés) valamilyen csoporttal szemben, olyan attitőd, amely téves vagy nem teljes információból származó általánosításokon alapul. Az elıítéletek: Nem valós tényeken alapulnak, hibás meghatározások, Valós dolgokon alapuló hibás állítás Nem észlelésbıl, adatokból születnek Nevelésünk során hozzuk magunkkal Lélektani feszültségfeloldó szerepe van Elıítélet okai: Önigazolás szükséglete- elhitetjük magunkkal is Státuszhatalom szükséglete- lehanyatló esetén erıs Elıítélet funkciója: 1. Moralizálás, ítélkezés – én elhárító mechanizmus „Lám ilyenek a cigányok!” 2. Dihatomizáció –kétpólusú gondolkodás, igen- nem, „A magyarok jók a romák rosszak” 3. Kívülre-helyezés – nem én győlölöm, ı győlöl engem. Projekció (saját vágyak kivetítése, más vágyainak megélése) egyik fajtája. 4. Tekintélyelvőség- “Bizonyítson nekem, és akkor elfogadom” Elıítélet fokozatai: 1. szóbeli, 2. elkerülés, 3. hátrányos megkülönböztetés, 4. fizikai agresszió, 5. üldözés. Konfliktus fogalma, kezelése Fogalma: összeütközés, összecsapás, harc, küzdelem. - 19 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A résztvevı felek között szándékaik, céljaik felett összeegyeztethetetlenség áll fenn. Ellentétes irányú és azonos intenzitású erık feszültsége. Frusztrációhoz vezet (akadályoztatás érzése, kudarcérzet, gátlásosság) Konfrontáció alakul ki. (ellentétek tudatosulnak, az ellentétek élesen szembekerülnek) Konfliktuskezelı stratégiák: (mit teszünk, hogy elkerüljük a konfliktust) 1. Elkerülés – probléma „szınyeg alá söprése” 2. Rivalizáció – erıszakosság, kényszerítés 3. Alkalmazkodási stratégia – „jó, akkor legyen úgy, ahogy te akarod” 4. Problémamegoldó – nyílt konfrontáció jellemzi, „oda áll és egyenesen megmondja” ritka 5. Kompromisszumkeresı – „beszéljük meg, hogy mindenkinek jó, elfogadható legyen” Erıszakmentes konfliktuskezelési szemlélet: Ne autóritárius (önkényeskedı) módon történjen, Ne hatalomból oldja meg, Mások szempontjai is fontosak, nincs abszolút igazság, Több cselekvési alternatíva is létezik. Megoldási folyamat: Ellentétes nézet is létezik, Meghatározás, közös-e a konfliktus, Álláspontok, érzelmek kommunikálása, Együttmőködési szándék kinyilvánítása, Belehelyezkedés a másik nézıpontjába, Koordinálás –szociális jóhiszemőség, egyezkedés, Megegyezés elérése, Ellenırzés, hogy mőködik-e. Néhány módszer az emberi kapcsolatok problémáinak megoldására: Mediáció: Esetkezelés- konfliktuskezelés „érdekek egyeztetése” - két fél + mediátor - felek elhatározása szükséges - irányított problémamegoldás Szemtıl- szemben módszer - konfliktus megoldására használják, - szereplıi: két fél, azok támogatói, facilitátor, - csak a jelen problémára fókuszál, - sorban, a résztvevıktıl a probléma megítélésére, érzelmi hatásaira, megoldási javaslataira kérdez rá, - nincs idıhatár, amíg megoldás nem születik nincs vége, Gordon tréning: - Személyiségfejlesztı- konfliktuskezelı módszer, - Thomas Gordon nevéhez főzıdik, - Iskolai, tanár – diák – szülı viszonylataiban dolgozta ki, - Legfontosabb kérdései: Mi a probléma? Kié a probléma? - 20 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-
Saját tapasztalatú eset elmondása („cipıkopás”) Fontos eleme a pozitív énüzenet.
Családorientált konzultáció: - a családtagok együtt vesznek részt - Konzultáció levezetése: o idıhatár, o probléma feltárása minden félnél o levezetınél: neutralitás (semlegesség), kommunikáció irányításának felelıssége, fókusza legyen a beszélgetésnek (kinek mit kell tennie) o Beavatkozás technikák: - folyamatos értékelés, - javaslatok, feladatok adása, - nincs haladás, miért, ennek megfogalmazása, - pozitív változás felerısítése, problémaváltás elıtt lazítás, erısítés Családterápia: - Pszichológiai probléma van. - Lelki eszközök felhasználásával, interakció (kölcsönös viszony, kölcsönös fokozott ráhatás), kommunikáció útján dolgozik.
TÁRSADALOMSZOCIOLÓGIAI ISMERETEK A nevelhetıség kérdése és az értékválasztás összefüggései Érték és nevelési érték A köztudatban általánosan elterjedt és elfogadott az a nézet, hogy a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. A tekintetben azonban, hogy milyen értékeket teremtünk, illetve közvetítünk a neveléssel, már meglehetısen nagy a bizonytalanság. Ennek a jelenségnek az oka fıként abban rejlik, hogy a nevelés a maga cél- és értékelméletét általában valamilyen filozófiai vagy politikai koncepcióból próbálta közvetlenül levezetni. Kérdés, hogy megújítható-e a neveléstudomány cél- és értékelmélete, kijelölhetık-e olyan nevelési célok és értékek, amelyek idıtállóak, s amelyek a gyakorlatban is jól értelmezhetık, megvalósíthatók és közvetíthetık? Felfogásunk szerint az érték általában olyan produktum, amely kettıs funkciót tölt be. Egyrészt hozzájárul a szőkebb és a tágabb emberi közösségek fejlıdéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztı funkcióval; másrészt elısegíti az egyén fejlıdését, azaz individuális fejlesztı funkciót is betölt. Pedagógiai vagy nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése. A konstruktív életvezetés, mint nevelési érték A konstruktív életvezetésen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. Ezek után azt kell tisztázni, hogy a konstruktív életvezetés milyen gyakorlati nevelési teendık útján alapozható meg? A kérdésre, a gyakorlati nevelımunka tényeit elemezve, azt válaszolhatjuk, hogy az ember életvezetése konstruktív irányba egy konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár fokozatos kiépítésével állítható be. Ez közelebbrıl azt jelenti, hogy a nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztı, valamint önfejlesztı magatartás- 21 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
és tevékenységformáinak ösztönzésére, megerısítésére, ezzel párhuzamosan pedig destruktív megnyilvánulásaik leépítésére. Eredménye, az egyén konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárjának megszilárdulása. Az ember magatartása és tevékenysége közvetlenül nem formálható. Az emberi aktivitás nem determinálatlan jelenség, hanem egy meghatározott szubjektív feltételrendszer szabályozása alatt áll. A személyiség belsı sajátosságainak rendszere, mint determináns fogja ösztönözni az egyént arra, hogy szociális és individuális értelemben is fejlesztı módon tevékenykedjék. A nevelési értékteremtés magában foglalja a konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár kiépítését, s az ezt szubjektív oldalról szabályozó személyiségbeli sajátosságcsoportok kifejlesztését. A magatartást, a tevékenységet, az életvezetés egészét a személyiség ösztönzı-reguláló sajátosságcsoportja vezérli és stabilizálja. Ez az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport lényegében a személyiség magasrendő, szociális szükségletrendszerével azonos. Két tényezı, a konstruktív magatartás és tevékenységrepertoár, valamint a személyiség ösztönzıreguláló sajátosságcsoportjának fıbb jellemzıit fogjuk áttekinteni. A konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár jellemzıi A nevelés gyakorlata és elmélete annak a társadalmi elvárásnak a teljesítésére törekszik, hogy az egyént felkészítse magasrendő szociális funkciók ellátására, meghatározott minıségő társadalmi aktivitásra. A társadalom az egyént nem személyiségbeli képzıdményeivel, hanem tetteivel és magatartásával azonosítja, s ezekbıl kiindulva méltányolja vagy szankcionálja. Megállapíthatónak látszik a nevelés közösségre orientált jellege, az, hogy a nevelés mindig a nemzet vagy a társadalom érdekeinek szolgálatában funkciónál. A morális magatartás-, illetve tevékenységformák és kialakításuk A konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárban a magatartás- és tevékenységformák két rétege különböztethetı meg. Az elsı rétegbe a legértékesebb, a közösségfejlesztı, vagyis morális magatartás- és tevékenységformákat sorolhatjuk. Ebben a kategóriában a pedagógiai szakirodalom a következı magatartásformákat emeli ki általában: - a szellemi, fizikai vagy közéleti munka, - az értékóvó magatartás, vagyis a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme, óvása, - a segítıkészség vagy karitativitás, - a fegyelmezettség. Ami a szellemi, fizikai vagy közéleti munkát illeti, ebben az esetben maga a munka, és nem annak valamely változata a fontos. A munka jelentısége az individuum szempontjából abban áll, hogy stabilizálja az életvezetést, vagyis nem engedi destruktív irányba elfordulni. Ha nem áll az egyén rendelkezésére konstruktív tevékenységi lehetıség (munka), akkor aktivitási szükségletét destruktív módon fogja érvényesíteni. Más szavakkal ez az összefüggés úgy írható le, hogy a tétlenség stimulálja a destruktivitást. A törekvés részben a szelektív hatásrendszer célirányos mőködtetésével érvényesíthetı. Emellett azonban nélkülözhetetlen a gyerekek permanens ellátása felelıs feladatokkal. Röviden úgy is megfogalmazható, hogy felelısséggel járó feladatok nélkül nincs szociális érés. - 22 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az értékóvó magatartás, mint a morális magatartásformák nagyra értékelt következı változata, a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelmére irányul. Az értékóvó magatartás megerısítésében, valamint az értékromboló megnyilvánulások leépítésében nyilvánvalóan nélkülözhetetlen a szelektív hatásrendszer következetes és folyamatos alkalmazása. Ez a megoldásmód az alkotó tevékenység alkalmazása. Lehet intellektuális vagy manuális jellegő. Lehetıvé teszi az alkotás örömének átélését, s feléleszti a törekvést ennek az élménynek a folyamatos keresésére. A segítıkészség vagy karitativitás, mint morális magatartásforma nemzetközi felértékelıdése a XX. században jól nyomon következı. Olyan helyzetek játszanak kiemelkedı szerepet, amelyekben a gyerekeknek módjuk van kölcsönös segítségadásra, illetve amelyek késztetik is a gyerekeket egymás segítésére. Végül a morális magatartásformák sorában a fegyelmezettséggel kapcsolatban azt látszik szükségesnek kiemelni, hogy ennek a magatartásformának a megítélése napjainkban ellentmondásos, bizonytalan. Ilyen lényeges terület többek között a közlekedési fegyelem. Felértékelıdése leginkább tapasztalható, hanem a munkában. A tevékenykedtetés esetében mindenekelıtt a folyamatosságot szükséges hangsúlyozni.
Az önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák megerısítése Az értelmi nevelés, az esztétikai nevelés és az egészséges életmódra nevelés feladatairól van szó, amelyek végsı soron az alábbi önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák kialakítására, megerısítésére irányulnak: - intellektuális-mővelıdési tevékenység, - esztétikai tevékenység, - az egészséges életmód normáit követı magatartás. Ami az intellektuális-mővelıdési tevékenységet illeti, ennek megerısítése nem jelent mást, mint a tanulás megszerettetését, a tanulás, az ismeretek bıvítése és megújítása iránti nyitottságot. A tanulás, az ismeretszerzı-mővelıdési tevékenység pedagógiai súlyát jól érzékelhetjük, ha átgondoljuk, hogy vajon képes-e valaki konstruktív életvezetést realizálni akkor, ha kétfajta tevékenységet nem hajlandó vállalni: a munkát és a tanulást. A tanulással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakításában sor tényezınek van szerepe. Az egyik a gyakori sikervisszajelzés. A sikervisszajelzésekkel szoros funkcionális kapcsolatban álló tényezı a tanulmányi feladatok megoldásához csatlakozó segítségadás. Az esztétikai tevékenység fontossága az életvezetés sikere. Az önmagukra irányuló esztétikai tevékenység funkciója a személyi esztétikum megteremtése. Ez a tulajdonképpeni sikertényezı. Fontos, hogy ezt a törekvést ne fojtsuk el, hanem orientáljuk. A személyi esztétikum felértékelıdését jelzi többek között ez a körülmény, hogy nem egy ország nevelési gyakorlatában a test- és szépségápolás önálló tantárgyként került bevezetésre. A környezetre irányuló esztétikai tevékenység. A környezet esztétikuma ugyanis vonzó hatású, így az esztétikus környezet vonzza a vásárlókat, ügyfeleket vagy a turistákat. - 23 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az iskola feladata ennek a tevékenységformának a megerısítését illetıen többek között abban áll, hogy tapasztalatokhoz juttassa a gyerekeket környezetük szépítésében. Az egészséges életmód magatartásformáira áttérve, ezek funkciója magától értetıdıen az egészség fenntartása, megırzése. Ebben az esetben a sikertényezı az egészség. Mindenekelıtt a mozgást kell kiemelni. A mozgás mint magatartásforma megerısítésének folyamatát elemezve az nyilvánvalóvá válik, hogy ennek kerete a mozgásos program. Amennyiben a mozgásos program teljesítménycentrikus, monoton vagy kudarcélményekkel terhelt, illetve puszta testgyakorlatra redukált, ez többet árt, mint használ. A teljesítıképességhez igazodó, a játékszükségletet, a változatosság iránti szükségletet érvényesülni engedı, vagyis vonzó mozgásos programtól várható az, hogy külsı nyomás nélkül, latens módon megszeretteti a mozgást. Másik nélkülözhetetlen feltétel a higiéniai szabályokat követı magatartás. Ennek kialakítása mindenekelıtt a megfelelı tárgyi feltételrendszer megteremtését igényli. Egy nevelı-oktató intézmény pedagógiai hatásfoka egyenesen arányos tevékenységi kínálatának szélességével. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a nevelés keretében nem elég annak elérését célul kitőzni, hogy az egyén csupán képes legyen a konstruktív magatartás- és tevékenységformák végrehajtására a szociális kontroll körülményei között, vagy valamilyen oktató-nevelı intézmény ösztönzésére. Hogy az egyén a kívánt magatartásformákat autonóm módon, személyiségének belsı feltételrendszere által determináltan hajtsa végre, akkor is, ha már intézményes nevelés befejezıdött, illetve erre külsı tényezık nem kényszerítik. Mindezen összefüggések alapján következtethetünk arra, hogy a nevelési folyamat eredménye nem egyszerően a közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák kialakítása, megszilárdítása, nem az autonóm vezérléső közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák létrejötte, s ez által a konstruktív, vagyis a szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes életvezetés megalapozása. Ehhez azonban az szükséges, hogy kifejlesszük a személyiségben a konstruktív magatartás- és tevékenységformákat stimuláló ösztönzı-motivációs képzıdményeket. Ilyen magasrendő személyiségkomponenseknek tekinthetık mindenekelıtt a szokások, a példaképekeszményképek (életvezetési modellek) és a meggyızıdések.
A konstruktív életvezetés személyiségbeli feltételei Milyen személyiségbeli képzıdményekbıl épül fel a magatartást és tevékenységet orientáló szubjektív feltételrendszer. Az válaszolhatjuk, hogy az egyén aktivitását a személyiség egymással szoros kölcsönhatásban álló két fı funkcionális komponense szabályozza: az ösztönzı, reguláló sajátosságcsoport és a kognitív-szervezı-végrehajtó sajátosságcsoport. Az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport foglalja magában a motivációs-szükségleti képzıdményeket. A kognitív-szervezı-végrehajtó sajátosságcsoport lényegében ismeretekbıl, jártasságokból, készségekbıl, képességekbıl épül fel.
- 24 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A személyiség kognitív sajátosságainak befolyása az életvezetésre Mindenekelıtt azt szükséges hangsúlyozni, hogy a szervezı-végrehajtó sajátosságcsoport nem az egyéni aktivitás szociális alapirányát, hanem a kivitelezés részleteit határozza meg. A szervezıvégrehajtó sajátosságok fejlettsége nem garantálják azt, hogy az egyén magatartása és tevékenysége társadalmilag értékes irányt vesz fel. Az életvezetés szociális minısége, valamint a kognitív sajátosságok fejlettsége közti kapcsolatok áttételes volta azonban nem jelenti azt, hogy ezek a kapcsolatok elhanyagolhatóak lennének. A kognitív sajátosságok az életvezetést döntıen az ösztönzı-reguláló (motivációs) sajátosságcsoporton keresztül befolyásolják. Ez úgy értendı, hogy a kognitív sajátosságok együttese alapul szolgál a személyiség magasrendő ösztönzı-motivációs komponenseinek kifejlıdéséhez. Ami a kognitív sajátosságok közül a személyiség ismeretrendszerét illeti, fıként a morális normaismeret megléte vagy hiánya gyakorol befolyást a magatartásra. A morális normaismeret a szociális értékes magatartásformák megszilárdulásának egyik szükséges, bár önmagában nem elégséges feltétele. Az ismeretrendszer az életvezetésnek nem csupán a szociális-morális jellegét erısítheti, hanem a sikerességet, az egyéni siker elérését is elımozdíthatja. Komoly szerepet játszanak az egyén jártasságai, vagyis teljesítményképes, alkalmazható tudása. Ugyanez még inkább elmondható az automatizált tevékenységformákról vagy mőveletekrıl, a készségekrıl (pl. íráskészség, az olvasás készsége). A képesség rendszerének egyik eleme, az intellektuális képességek együttese nyilvánvaló megalapozó szereppel bír az ösztönzı sajátosságok kialakulásának folyamatában. Ugyanez mondható el a kommunikációs képességek csoportjáról és a cselekvés képességeirıl. Nevelési szempontból különleges képességcsoportnak tekinthetı a szociális képességek együttese, mivel ezek a magasrendő magatartásformák kialakulásának és megszilárdulásának egyik döntı feltételét jelentik. A szociális képességek: erkölcsi ítélıképesség, az erkölcsi összefüggések látásának képessége, a normakövetés képessége, a mások érdekeinek figyelembevételére való képesség. A fentiekbıl következıen az ismeretrendszer szociális-morális rétegének, valamint a szociális képességek együttesének alakítása tudatos és célirányos pedagógiai megoldásmódokat kíván meg az oktatás és a képzés területén. A személyiség ösztönzı sajátosságainak szerepe az életvezetés szabályozásában A kognitív sajátosságokkal szemben az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport, vagy is a személyiség motivációs-szükségleti szférája közvetlenül felelıs az aktivitás szociális minıségéért, s ettıl a sajátosságcsoporttól függ az, hogy az ember saját szervezı- végrehajtó lehetıségeit - ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit - társadalmilag hasznos vagy antiszociális irányban mozgósítja-e. Azt mondhatjuk, hogy az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport néhány fontos tartalmi, szerkezeti és formai jellegzetessége meghatározható, és ez hozzájárulhat a nevelési folyamattal kapcsolatos ismereteink kiegészítéséhez. Mindenekelıtt arra következtethetünk, hogy a személyiség ösztönzı-reguláló komponense, vagyis motivációs-szükségleti szférája tartalmi tekintetben különbözı motivációs-szükségleti rétegekbıl épül fel. Látható a fentiek alapján, hogy a szokás, a példakép-eszménykép, valamint a meggyızıdés biztonságosan a bennük tárgyiasult környezeti-pedagógiai hatásrendszer alapján határozható meg, amennyiben a szokások megerısítı-beidegzı hatások, a példakép-eszménykép modell állítása és - 25 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
utánzása, a meggyızıdés pedig értelmi-tudatosító befolyás nyomán jelentkezı belátás útján alakítható ki. Ezen a ponton felvetıdik a kérdés, hogy jogos-e a szokást, a példaképet-eszményképet, fıként pedig a meggyızıdést szükségleti-motivációs természető képzıdménynek tekinteni. Erre a kérdésre az válaszolhatjuk, hogy a felsorolt három ösztönzı tényezı mindegyike rendelkezik a szükségletre jellemzı két kritériummal, a magatartási-tevékenységi programmal, valamint a program végrehajtásához szükséges energiatöltéssel. Így a szokások végeredményben beidegzés-begyakorlás útján szükségletté alakult magatartás- és tevékenységformáknak tekinthetık; a példaképek és eszményképek meghatározott magatartási-tevékenységi modellek követésének szükségletei: a meggyızıdések, mint szükségletté vált normák, elvek, eszmék foghatók fel. Részben érvényes az önfejlesztı aktivitás. Az intellektuális-mővelıdési szükségletek, az esztétikai szükségletek, valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos szükségletek kialakításában mellızhetetlen szerepük van.
- 26 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
I. A munkanélküli hátrányos helyzetőek elhelyezkedéséhez szükséges ismeretek
1. MUNKAERİ-PIACI ISMERETEK 1.1 A munkanélküli ellátás rendszere Álláskeresési járadék Munkanélküli járadék helyett álláskeresési járadék A foglalkoztatási törvény 2005. november 1-jétıl a munkanélküli járadék helyett az álláskeresık új támogatásaként vezeti be az álláskeresési járadékot. A 2005. november 1-jét megelızıen megállapított, és ebben az idıpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétıl a munkaügyi központ kirendeltségével való együttmőködésre az álláskeresıvel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Akinek a munkanélküli járadékra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelızıen keletkezett, és a kérelmét legkésıbb 2005. október 31-én benyújtotta, ezt az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Kik jogosultak álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki: 1. álláskeresı, és 2. a munkanélkülivé válását megelızı négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint 3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, 4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes munkaügyi központ sem tud számára megfelelı munkahelyet felajánlani. Ki számít hivatalosan álláskeresınek? Álláskeresınek az a személy tekinthetı, aki 1. munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az Európai Gazdasági Térség állampolgára munkanélküliként akkor is nyilvántartásba vehetı, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát), 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, 5. a fenti körülményeiben esetleg bekövetkezett változást a munkaügyi központnak 8 napon belül bejelenti, - 27 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
6. 7. 8. 9.
maga is aktívan keres munkahelyet, elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt, a megfelelı munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart.
Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell. Mit tartalmaz a munkaügyi központtal megkötött álláskeresési megállapodás? Az álláskeresési megállapodás az álláskeresı a munkaügyi központ kirendeltségénél történı jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresınek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt idıpontjának, az álláskeresı által keresett munkahely fıbb jellemzıinek meghatározását tartalmazza. Mit nevezünk keresı tevékenységnek? Keresı tevékenységnek minısül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje vagy személyes közremőködésre kötelezett tag (pl. BT. beltagja), szintén keresı tevékenységet folytatónak minısül. Nem minısül keresı tevékenységnek a közérdekő önkéntes tevékenység. A munkanélküli járadékra való jogosultság feltételeként említett, legalább 365 nap munkaviszonyba nem számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó idıtartama - kivéve a GYES, GYED ideje, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek otthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, továbbá saját részre magánerıbıl lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság. Mikor tekinthetı megfelelınek a munkahely? A munkaügyi központ által felajánlott munkahely akkor megfelelı, ha 1. megfelel az álláskeresı képzettségi szintjének (vagy a munkaügyi központ által felajánlott képzéssel megszerezhetı képzettségnek, illetve az általa utoljára legalább fél évig betöltött munkakör képzettségi szintjének); 2. az álláskeresı egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére; 3. foglalkoztatása munkaviszonyban történik; 4. várható keresete eléri az álláskeresési járadék összegét, illetve a minimálbért (ha a járadék ennél alacsonyabb); végül, ha 5. a munkahely és a lakóhely közötti oda-visszautazás legfeljebb három óra, tíz éven aluli gyermeket nevelı nı, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelı férfi esetben pedig két óra. Az álláskeresési járadék alapja A járadék összegét az álláskeresınek az álláskeresıvé válását megelızı négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének idıpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha az álláskeresı ez idı alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott idıszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. - 28 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetıleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskeresı havi átlagkeresetének harmincad része. Mennyi az álláskeresési járadék összege? Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérıen állapítják meg, összege az elsı szakaszban az álláskeresı korábban elért átlagkeresetétıl függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki. A járadék összege az elsı szakaszban, mely a folyósítási idıtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási idıtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdı napján hatályos minimálbér 60%-a. Az álláskeresési járadék alsó és felsı határa Az álláskeresési járadéknak az elsı folyósítási szakaszban van alsó és felsı határa: Az elsı szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdı napján hatályos összegének 60 százalékával, felsı határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével. Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követı 90 napon belül történı ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelezı legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdı napján hatályos legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni Ha a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idı mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezı összeg. A járadéknak a szünetelést követıen történı folyósítása esetén azonban - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdı napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset kiegészítésben részesült, annak összegét a járadékalapot képezı keresetbe be kell számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés 65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felsı határát meghaladhatja. A járadékfolyósítás idıtartama A folyósítás idıtartamának megállapításánál az álláskeresıvé válást megelızı négy év alatt munkaviszonyban töltött idıt kell vizsgálni. A munkaviszony idıtartamába nem számítható be az az idıszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült. Ez a négyéves idıtartam meghosszabbodik abban az esetben, ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony: 1. 2. 3. 4.
katonai és polgári szolgálat, keresıképtelen betegség, beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány, terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása, - 29 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
5. rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje, 6. elızetes letartóztatás, szabadságvesztés és elzárás, büntetés, 7. ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása idıtartama. A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási idınek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb idıtartama 270 nap. A folyósítási idı számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely idıtartam csak egyszer vehetı figyelembe. Ha az álláskeresı az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott idıtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás idıtartamának alapját képezı munkaviszonyban töltött idıt a tényleges járadékfolyósítási idıtartamnak megfelelıen csökkenteni kell. Ha a járadékban részesülı a járadék folyósítási idejének kimerítését megelızıen határozatlan idıtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejő, részmunkaidıs munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási idıbıl még fennmaradó idıtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétıl a kifizetés elızıekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkaadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követı 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni. Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskeresı az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. A járadék folyósításának kezdı napja A folyósítás kezdı napja a munkaügyi központ kirendeltségénél történı jelentkezésének napja. Ha a munkaviszonyt az álláskeresıvé válást megelızı 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresı részére álláskeresési járadék csak 90 nap elteltével folyósítható. Milyen esetben szüntetik meg a járadék folyósítását? Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha az álláskeresı 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
kéri, az álláskeresési megállapodásban foglaltakat felróható módon nem teljesíti öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, keresı tevékenységet folytat (kivéve a rövid idıtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresı tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást), olyan képzési lehetıséget fogad el, melynek során a minimálbért elérı rendszeres támogatásban részesül, oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a járadékfolyósítási idejét kimerítette meghalt.
Ha a járadék megszüntetésére azért kerül sor, mert az álláskeresı az együttmőködési megállapodásban foglaltakat felróható módon megszegte, vagy úgy létesített munkaviszonyt, hogy - 30 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
annak bejelentését a munkaügyi központnál elmulasztotta, a járadék újból csak a megszüntetés kezdı napjától számított 90 nap elteltével folyósítható, az egyéb feltételek megléte mellett. A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a járadékban részesülı az általa folytatott keresı tevékenységet legkésıbb a munkakezdést megelızı napon, a keresı tevékenység megszőnését a megszőnést követı napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatást. Ilyenkor az alkalmi munkavállalói könyvet a járadék számfejtése elıtt kell a kirendeltségen bemutatni. Milyen esetben szüneteltetik a járadék folyósítását? Szüneteltetni kell a járadékot, ha az álláskeresı: 1. terhességi, gyermekágyi segélyben, gyedben, gyesben részesül, az ellátás folyósításának idıtartamára, 2. elızetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítják meg, 3. közhasznú munkavégzés alatt, 4. rövid idıtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresı tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, 5. keresetpótló juttatásban részesül, 6. alkalmi munkavállalói könyvvel munkát végzett - az alkalmi munkavállalás napjaira (ebben az esetben a munkaügyi központ külön határozat meghozatala nélkül a munkavégzés napjaira nem folyósítja a járadékot). Ha a szünetelés oka megszőnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a munkanélküli járadékot tovább kell folyósítani. Vállalkozói járadék 2005-tıl az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásokra, vállalkozói járadék igénybevételére, de ezzel egyidejőleg bevezették a vállalkozói járulékot is. Az egyéni és társas vállalkozó 4 százalékos mértékő vállalkozói járulékot fizet, melynek alapja az egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. Nem kell járulékot fizetnie annak, aki 1. öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált, 2. a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejőleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát (a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani), 3. aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Vállalkozói járadék illeti meg azt, aki 1. munkanélküli, 2. a munkanélkülivé válását megelızı négy éven belül legalább 365 nap idıtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, 3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - 31 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
4. munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelı munkahelyet felajánlani. A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képezı jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. A kiszámítás során a munkanélküli munkanélkülivé válását megelızı négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Az álláskeresési segély a nyugdíj elıtti munkanélküli segély, illetve 1998. elıtt létezett elınyugdíj jogintézménye helyére került 2005. november 1-tıl. Ki jogosult az álláskeresési segélyre? Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van. Az álláskeresési segély elsı típusa annak az álláskeresınek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétıl számított 30 napon belül kell benyújtania. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskeresı részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresıvé válását megelızı négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskeresı, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának idıpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követı három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel. Az álláskeresési segély megállapításának elıfeltétele, hogy az álláskeresı: 1. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, 2. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelı munkahelyet felajánlani. Milyen idıtartamra állapítható meg az álláskeresési segély? Az elsı és második típusú álláskeresési segély folyósítási idıtartama 90 nap. Amennyiben az álláskeresı a kérelem benyújtásának idıpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély elsı típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. Az álláskeresési segély folyósításának kezdı napja a kérelem benyújtását követı nap. Mennyi az álláskeresési segély összege? A segély összege megegyezik a kérelem benyújtásának idıpontjában hatályos kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) összegének 40%-ával, vagyis az álláskeresési segély összege. Ha azonban az - 32 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
álláskeresı korábbi átlagkeresete ennél az összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyezı összeg. Milyen esetben szüneteltethetik a segély folyósítását? Ha az álláskeresı: 1. terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetıleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának idıtartamára, 2. elızetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, 3. közhasznú munkavégzése alatt, 4. rövid idıtartamú, legfeljebb 90 napig tartó keresı tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak, 5. keresetpótló juttatásban részesül. 6. A 3. típus esetén az alábbi esetekben is: keresı tevékenység idejére, függetlenül annak idıtartamára - csak a 3. típus esetén, 7. az álláskeresési segély folyósításának szüneteltetése alatt keresı tevékenységet folytatott, és ennek eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot, 8. 90 napra, ha az álláskeresı az általa folytatott keresı tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét elmulasztja. Mikor szüntetik meg az álláskeresési segélyt? Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, 1. ha az álláskeresı kéri, 2. az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti, 3. olyan képzési lehetıséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelezı legkisebb munkabér összegét elérı rendszeres támogatásban részesül, 4. oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, 5. meghalt, 6. az álláskeresési segély folyósítási idejét kimerítette, 7. - keresı tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel folytatott keresı tevékenységet - csak az elsı két típus esetében. Álláskeresık költségtérítése Az álláskeresık részére ideértve az álláskeresık támogatása és a vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétıl a munkaügyi központhoz történı oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.
- 33 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1.2 Munkaerı-piaci képzések Képzések elısegítése A képzések célja A munkanélküliek, a munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók munkaerı-piaci képzésének elsıdleges célja, hogy a mindenkori munkaerı-piaci igényeknek megfelelı ismeretek megszerzésével hatékonyan segítse elı az ismételt munkába állást, a munkahely megtartását, valamint az önfoglalkoztatást. Munkaerı-piaci képzések Munkaerı-piaci képzésnek tekinthetı minden olyan képzés, amelynek célja az egyén munkába helyezésének vagy munkahelye megtartásának elısegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel, vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek nyújtásával, illetve a munkatevékenység magasabb szintő ellátását lehetıvé tévı szakmai ismeretek nyújtásával. Képzési kérelem benyújtása A képzési támogatási iránti kérelmet a kérelmezı lakóhelye szerint illetékes Kirendeltségen kell benyújtani. Kik jogosultak a képzési támogatásokra? Munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzéssel az támogatható, 1. aki álláskeresı; 2. aki 25. (felsıfokú végzettség esetén 30.) életévét nem töltötte be, és tanulói, hallgatói jogviszonya megszőnését követıen álláskeresési járadékra nem szerzett jogosultságot; 3. aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, ha 4. a képzés idıtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és 5. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülı személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követıen kezdıdik meg, valamint 6. a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülı személy keresı tevékenységet nem folytat; 7. akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszőnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal elızetesen írásban közölte; 8. aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja; 9. aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezı álláskeresı is kaphat keresetpótló juttatást, feltéve, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyvét a munkaügyi központ által megjelölt idıpontban bemutatja.
- 34 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A képzési támogatások formái Képzési támogatásként nyújtható 1. keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint 2. a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése (a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülı személy csak ezeknek a költségeknek a megtérítésére jogosult). A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetık. Mennyi a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás összege? A kereset kiegészítés a képzést megelızıen elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege: a megállapításakor hatályos minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési támogatásban részesülı személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, a munkaügyi központ által támogatott képzés idıtartamára - az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani. Milyen akadálya lehet a folyósításnak? Keresetpótló juttatás nem folyósítható azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevı - neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszonyban állt. Az ellátást ilyenkor a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani, errıl külön határozatot nem szükséges hozni.
A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok Minimálbér Mi az a minimálbér? A minimálbér a kötelezıen fizetett legkisebb munkabér. A minimálbér összegét, illetve annak hatályossági körét a kormány állapítja meg. Mikor kötelezı a minimálbér megállapítása? A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: Mt.) szerint a minimálbér alkalmazása kötelezı az alábbi esetekben: 1. Személyi alapbérként vagy teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelıen legalább a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) jár. A teljesítménybéres, teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló teljesítménykövetelményét úgy kell megállapítani, hogy ennek száz százalékos teljesítése és a teljes munkaidı ledolgozása esetén legalább a legkisebb munkabért megkaphassa. Ezen szabályok alapján megállapított bér a felek közös megegyezésével sem lehet alacsonyabb a minimálbérnél. - 35 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. Meghatározott körben, illetve területen érvényesülı kötelezı legkisebb munkabért kell megállapítani, ha ez a munkafeltételeket figyelembe véve szükséges. Személyi alapbérnek közalkalmazottak esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni. A minimálbér összege 2008. január 1-jétıl a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér a teljes munkaidı teljesítése. A teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének - ideértve a tiszta teljesítménybért, illetve az esetleges biztosított (garantált) munkabért is - abban az esetben kell elérnie a minimálbér összegét, ha a dolgozó mind a megállapított teljes munkaidıt, mind pedig a teljesítmény-követelmény száz százalékát teljesítette. A 360 forintos órabért arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni, ha a teljes munkaidı napi 8 óránál hosszabb, és arányosan csökkentett mértékben kell számolni, ha a teljes munkaidı napi 8 óránál rövidebb. Részmunkaidıs munkakör esetén - ahol a tényleges munkaidı a teljes munkaidınél rövidebb - az elızıekben említett, hónapra, hétre, napra megállapított minimálbértételt a tényleges munkaidı eltérı mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni. Az órabértételt a kötelezı legkisebb órabér összegének alapulvételével, annak az elızıekben ismertetettek szerint arányosan változó összegével kell számolni. Példa a részmunkaidıs órabér megállapítására Ha egy adott munkakörre megállapított teljes munkaidı nem 8, hanem 6 óra, és 4 óra képezi a szerzıdéses részmunkaidıt, akkor elıször a 6 órás teljes munkaidınek megfelelıen kell kiszámítani az órabértételt. Ezt követıen kell a teljes és a részmunkaidı arányában meghatározni a részmunkaidıre fizetendı bért. Mi történik akkor, ha a munkavállaló nem teljesíti az elıírt feltételeket? Amennyiben a munkavállaló a minimálbérnél elıírt két feltétel valamelyikét nem teljesíti, annak az alábbi következményei lehetnek: 1. A havi teljes munkaidı olyan nem teljesítése, amikor a kiesett munkaidıre munkabér nem jár, önmagában nem fosztja meg a munkavállalót attól, hogy a legkisebb munkabér alapján munkabért követeljen. Ez azonban azzal a következménnyel jár, hogy a követelhetı legkisebb munkabér összegét a nem teljesített munkaidı arányában csökkenteni kell. A teljes munkaidı olyan tényleges nem teljesítése, amikor a kiesett idıre munkabér jár, a teljes összegő legkisebb munkabérre való jogot nem érinti. 2. A teljes munkaidı teljesítése mellett a teljesítménykövetelmény el nem érése esetén a munkavállaló nem hivatkozhat a legkisebb munkabérre, és annak összegét nem igényelheti. Ha ilyen esetre a munkavállalónak biztosított (garantált) bért állapítottak meg, annak összege a legkisebb munkabérnél kevesebb is lehet (Bírósági Határozatok 1999. év 474. szám; a továbbiakban: BH 1999/474.). - 36 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mikor lehet eltérni a minimálbértıl? A munkáltató, a felek közötti megállapodás és a kollektív szerzıdés sem térhet el a munkavállalóra hátrányosan a minimálbérre vonatkozó rendelkezések alól. Az Mt. úgy fogalmaz, hogy a kizárólag a garantált bérminimum mértékétıl lehet eltérni, kollektív szerzıdésben lehet errıl megállapodni, azonban a kollektív szerzıdésben megállapított garantált bérminimum összege sem lehet kevesebb a minimálbérnél. A minimálbérnél alacsonyabb munkabér következményei A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelı, a munkaügyi felügyelı, valamint a bányafelügyelet szabálysértési eljárást kezdeményezhet azzal a munkáltatóval szemben, aki a munkabérek legkisebb összegére vonatkozó szabályokat nem tartja be (szabálysértési eljárás lefolytatására egyébként a kollektív szerzıdésben rögzített munkabér, valamint a munkabér védelmét szolgáló egyéb rendelkezések megsértése esetében is sor kerülhet). A szabálysértési eljárás során kiszabható pénzbírság maximális összege százezer forint. Ha több munkavállalót érint a szabálytalan munkabér a munkáltatóra munkaügyi bírság szabható ki, amelynek összege 50 ezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Fontos tudni, hogy egy ellenırzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelı szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes megyei (fıvárosi) felügyelıség vezetıjének munkaügyi bírság kiszabására tett javaslatot, és ennek alapján munkaügyi bírság kiszabására kerül sor. Vagyis arra nincs jogi lehetıség, hogy a munkáltatóra a szabálytalan munkabér miatt pénzbírságot és munkaügyi bírságot is kiszabjanak. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatásáról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerősített befizetésérıl szóló törvény (1997. évi LXXIV. tv.) lehetıséget biztosít arra, hogy munkaviszony ne munkaszerzıdéssel, hanem alkalmi munkavállalói könyvvel jöjjön létre. Alkalmi munkavállalói könyvvel az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) alapján munkavállaló lehet, továbbá az a külföldi, aki Magyarországon mőködı szakiskolával, középiskolával, alapfokú mővészetoktatási intézménnyel, felsıoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll. 2005. augusztusától alkalmi munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki a foglalkoztatási törvény alapján engedély nélkül foglalkoztatható. Nincs szükség engedélyre a magyarországi munkavállaláshoz, ha a külföldi munkavállaló menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkezı külföldi, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára vagy annak tartózkodásra jogosult hozzátartozója a viszonosság szabályainak alkalmazásával. 2005. augusztus 1-tıl alkalmi foglalkoztatást vállalhat az a külföldi személy is, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élı házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála elıtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt. Alkalmi foglalkoztatás alanya lehet végül az az elıbbi kategóriákba nem sorolható külföldi személy, aki mezıgazdasági idénymunkák (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) elvégzését vállalja alkalmi foglalkoztatás keretében. Feltételek az alkalmi munkavállalói könyv használatához Az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatásra csak meghatározott feltételek együttes fennállása esetén kerülhet sor, azaz csak abban az esetben, ha - 37 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1. a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta o aa) legfeljebb 5 egymást követı naptári napig, és o ab) egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és o ac) egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig munkaviszonyt létesít, a munkavállalónak kifizetett - a munkavállalót érintı levonásokat nem tartalmazó - munkabér egy munkában töltött naptári napra esı összege az 1997. évi LXXIV. törvény mellékletében megjelölt "kifizetett munkadíj" elsı jövedelemsáv alsó határánál (1800 Ft/nap) nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felsı határánál (4600 Ft/nap) nem több. Az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony 5 egymást követı munkanapig egyidejőleg is létesíthetı. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszonyban. Ettıl eltérıen a magyar állampolgárságú alkalmi munkavállaló több, de legalább három • •
természetes személy munkáltatónál, vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó alkalmi foglalkoztatás esetében összesen kettıszáz napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minısülı munkaviszonyban.
Törvény tiltja továbbá, hogy az elınyugdíjban részesülı személy alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszonyt létesítsen. Alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszonyt a munkáltató csak olyan munkavállalóval létesíthet, aki a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik. Az alkalmi munkavállalói könyv Az alkalmi munkavállalói könyv olyan közokirat, amely a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszonya nyilvántartására szolgál, és amelybe bejegyzést - a munkavállaló aláírását kivéve - csak a kiállító, illetıleg a munkáltató tehet. A könyvet a munkavállaló lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fıvárosi) munkaügyi központ kirendeltsége (illetve munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzıje) ingyenesen állítja ki a munkavállaló kérelmére, mégpedig a tárgyévet megelızı december 15-étıl. A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezı személy részére az alkalmi munkavállalói könyvet néhány kijelölt munkaügyi kirendeltség köteles kiállítani. A munkáltatónak és a munkavállalónak az alkalmi munkavállalói könyvbe tett - a munkavállalás tényére vonatkozó - bejegyzései és aláírásai együttesen az Mt-ben meghatározott munkaszerzıdésnek minısülnek. A foglalkoztatást szabálytalannak kell tekinteni és a munkaügyi ellenırzésrıl szóló törvényben (1996. évi LXXV. tv.) meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye, ha a munkáltató a rá vonatkozó elıírásokat megszegi. A kiállító kötelezettségei 1. A kiállítónak a kiadott alkalmi munkavállalói könyvekrıl kötelezı tartalmú sorszámozott nyilvántartást kell vezetnie; errıl a munkavállalót tájékoztatni kell. 2. Az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követı február 15-ig adatot köteles szolgáltatni a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak - 38 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek), valamint az adóhatóságnak. Amennyiben a könyv kiállítása a jegyzı dolga, ı az adatokról az illetékes munkaügyi központ kirendeltségét értesíti, s a kirendeltség feladata lesz az adattovábbítás (adatszolgáltatás). 3. A kiállító január 31-ig igazolást köteles kiadni a munkavállalónak. A munkáltató kötelezettségei 1. A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendı munkadíj rovatokat ki kell töltenie, valamint aláírásával igazolnia a munka megkezdését. 2. A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után a 1997. évi LXXIV. törvény mellékletében meghatározott értékő közteherjegyeket kell beragasztania az alkalmi munkavállalói könyv megfelelı rovatába. A munkavállaló kötelezettségei 1. A munkavállaló kötelezettsége, hogy a tárgyévet követı év január 15-éig a könyvet a kiállítónak leadja, és a leadással egyidejőleg nyilatkozzon arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt (tagsági viszony fennállása esetén pedig be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot). 2. A munkavállalónak naponként az alkalmi munkavállalói könyv megfelelı sorában aláírásával kell igazolnia a munkavállalás tényét. 3. A munkavállalónak a könyvét a munkavégzés helyén kell tartania annak érdekében, hogy egy esetleges munkaügyi ellenérzés során lehetıség legyen annak azonnali bemutatására. A munkaidıhöz a teljes munkaidıvel, a munkarenddel és a munkaidıkerettel kapcsolatos szabályok kapcsolódnak.
Munkaidı, munkarend Teljes munkaidı A teljes munkaidı mértéke fıszabály szerint napi nyolc óra, illetve heti negyven óra. Törvény, törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabály, kollektív szerzıdés, illetve a felek ennél rövidebb - és bizonyos korlátok betartásával - akár hosszabb idıre is szabhatják a teljes munkaidıt. Legfeljebb 12 órányi, illetve legfeljebb heti hatvan óra munkavégzés minısíthetı a teljes munkaidı kitöltésének, ha a munkavállaló 1. készenléti jellegő munkakört tölt be, 2. a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozója. További megkötés, hogy 18. évét még be nem töltött munkavállalók (fiatal munkavállalók) teljes munkaideje maximum 8 óra lehet.
- 39 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Részmunkaidı A részmunkaidıs foglalkoztatási forma szélesebb körő elterjesztése érdekében a közelmúltban megváltoztak a magyar munkajogi szabályok (Mt.). Részmunkaidıs foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a munkaadó és a munkavállaló errıl a munkaszerzıdésben külön megállapodik (ki kell térni arra is, hogy a foglalkoztatás napi, heti, vagy havi hány órában történik). Amennyiben a munkavállaló részmunkaidıre (vagy abból vissza) történı áttérés miatt kéri a munkaszerzıdés módosítását, úgy a munkaadónak döntenie kell 15 napon belül, amelyrıl írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni. A kérelmet a munkáltató azonban nem köteles elfogadni, döntése során mérlegelheti, hogy az mennyire szolgálja az érdekét, vagy a munkakör ellátása megoldható-e részmunkaidıben.
Részmunkaidıs foglalkoztatás esetén a munkavállalót megilletı juttatásoknál legalább az idıarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidı mértékével függ össze. Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvény értelmében pedig nem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidıben foglalkoztatottakat más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez, vagy csoporthoz képest. A részmunkaidıs foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló (1991. évi IV.) törvény alapján, 2003. január 1-jétıl támogatás nyújtható a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészébıl a részmunkaidıben történı alkalmazáshoz. A támogatás nyújtásának részletesen feltételeit 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza az alábbiak szerint: Részmunkaidıs foglalkoztatáshoz a rendelet azoknak a munkaadóknak kíván támogatást biztosítani, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükbıl adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidıs foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsısorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelı személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülık egyaránt. Utóbbiak az irányadó szabályok szerint az ellátások folyósítása mellett legfeljebb napi 4 órában vállalhatnak munkát, így esetükben a részmunkaidıs foglalkoztatás reális alternatíva lehet. Ha a gyermekgondozási segély folyósításának idıtartama alatt megszőnik a munkaviszony, a részmunkaidıs foglalkoztatás ilyen esetben az ellátás folyósításának lejárta után munkanélküli állapotot elızhet meg. A vissza nem térítendı, legfeljebb egy évre nyújtható támogatásban akkor részesülhet a munkaadó, ha a munkavállaló foglalkoztatását a teljes munkaidı legalább felét elérı, háromnegyedét meg nem haladó mértékő munkaidıben vállalja. Támogatásként - továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett a munkabér és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka, valamint a munkába járással kapcsolatos helyközi utazási költség munkaadót terhelı része egészben vagy részben téríthetı meg. Munkarend A munkaidı felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat - így a napi munkaidı kezdetét, befejezését, a munkaidı beosztását, a pihenıidı kiadását - a munkarend tartalmazza. A munkarendet, munkaidıkeretet és a napi munkaidı-beosztás szabályait a munkáltató határozhatja meg, ha errıl a kollektív szerzıdés nem rendelkezik. A legtöbb korlátozást a megszakítás nélküli munkarend elıírásakor kell figyelembe venni. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató mőködése naponta legfeljebb hat órát, illetve évente kizárólag a technológiai elıírásban - 40 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
meghatározott okból, az ott elıírt idıszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítı alapvetı szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerő mőködtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A munkaidı beosztása A munkaidı beosztásánál a munka jellegére, az egészséges és biztonságos munkafeltételekre kell figyelemmel lenni. Ezen felül a beosztást - kollektív szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre elıre közölni kell; ha ez elmarad, az utolsó beosztásnak megfelelıen kell munkát végezni. Munkaidıkeret alkalmazásával a munkaidı a munkanapokra - fıszabály szerint - egyenlıtlenül is beosztható. Nem kívánható egyenlıtlen munkaidı-beosztás szerinti munkavégzés a terhes nıtıl, valamint az egy évesnél kisebb gyermekes anyától, illetve apától sem, ha gyermekét egyedül neveli. Amennyiben a felek nem rész munkaidıben történı foglakoztatásban állapodtak meg, úgy a napi munkaidı négy óránál rövidebb nem lehet. Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerzıdés meghatározza a munkaidın belül az adott tevékenységre fordítható idı leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlıtlen munkaidı-beosztás esetén sem tölthet az elıírtnál hosszabb idıt a korlátozás hatálya alá tartozó feladatok ellátásával. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidı mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés idıtartamát be kell számítani. Munkaidıkeret A napi munkaidı tartamának alapulvételével a munkaidı legfeljebb kéthavi, illetve legfeljebb nyolcheti keretben is meghatározható. Kollektív szerzıdés esetén négyhavi vagy tizennyolc heti, több munkáltatóra kiterjedı kollektív szerzıdés alapján legfeljebb hat havi vagy huszonhat heti keret írható elı. Szintén kollektív szerzıdés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti keretet állapíthat meg a készenléti jellegő munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többmőszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végzı munkavállaló esetében. Fiatal munkavállalónál maximálisan egyhetes keret lehetséges. A munkáltató írásban, illetve a helyben szokásos módon köteles a munkavállalót tájékoztatni a munkaidıkeret kezdı és befejezı idıpontjáról. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a munkaidı számításakor a távolléti díjra jogosító idıtartamot, illetve a keresıképtelenség idıtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre esı napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidı mértékével kell figyelembe venni. Rendes szabadság, alapszabadság A Munka Törvénykönyvének miniszteri indokolása szerint "az évi rendes szabadság az a naptári évenként járó hosszabb pihenıidı, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van". Ahhoz tehát, hogy szabadságra mehessen, a dolgozónak munkaviszonyban kell állnia (ha tehát mint egy betéti társaság tagja vagy mint egyéni vállalkozó megbízási jogviszonyban lát el valamilyen feladatot, akkor - jog szerint legalábbis - nem jár neki szabadság), illetve ténylegesen munkát kell végeznie. Több kritérium viszont nincs, a munkaviszonyban alanyi jogon jár a szabadság, azaz semmiféle további feltételtıl nem lehet függıvé tenni annak kiadását.
- 41 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A rendes szabadság alapszabadságból és - a törvény, esetleg a munkaviszonyra vonatkozó más szabály, pl. a kollektív szerzıdés által megállapított - különbözı jogcímeken járó pótszabadságokból tevıdik össze, amelyet a naptári évek (és nem a munkaviszonyban töltött évek) alapján állapítanak meg. Ennélfogva ha a munkaviszony év közben kezdıdik vagy év közben szőnik meg, az adott évre járó szabadságnak csak arányos részét kapja meg a munkavállaló. Abból, hogy a szabadságra való jogosultság feltételeként a törvény megköveteli a tényleges munkavégzést, logikusan következik, hogy a munkaviszony szünetelésének idejére általában nem illeti meg szabadság a dolgozót. A kivételeket (amikor tehát úgy illeti meg a munkavállalót a szabadság, mint ha munkát végezne) a törvény tételesen felsorolja: 1. a keresıképtelenséget okozó betegség idıtartamára; 2. a szülési szabadság idıtartamára; 3. a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság elsı évére; 4. a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; 5. a tartalékos katonai szolgálat idejére, és 6. minden olyan munkában nem töltött idıre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Az a) pont esetében, ha a munkavállaló már nem kap táppénzt, a betegen eltöltött idı fizetés nélküli szabadságnak minısül. A c) pontban meghatározott idıtartam egyrészt a szülési szabadságtól független, azt követıen kezdıdhet csak el, másrészt a jogosultat szülésenként illeti meg. Végül az f) pontban olvasható szabályból az következik, hogy nem jár szabadság a munkából kiesett olyan idı után, amely idıre távolléti díj, illetve átlagkereset sem jár: arra az idıre például, amíg a dolgozó szabadságvesztés-büntetését tölti, amíg ösztöndíjjal külföldi tanulmányúton van, vagy amíg sorkatonai avagy polgári szolgálatát tölti. Eltérések a részmunkaidı, másodállás, mellékfoglalkozás esetén A Legfelsıbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint a szabadságra való jogosultság szempontjából az egyes munkavállalók között nincs különbség aszerint, hogy az illetı munkavállaló naponta hány órát dolgozik. Ebbıl következıen a részmunkaidıben foglalkoztatott dolgozót is ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a napi nyolc órát dolgozó munkatársát. Eltérés mutatkozik azonban közöttük abban, hogy egy-egy szabadságon töltött napra eltérı összegő munkabért kapnak: a napi nyolc órában dolgozó a teljes napi járandóságát, míg a 4-5-6 órában dolgozó részmunkaidıs csak 4-5-6 órai bért (MK 19.). A szabadsággal kapcsolatos speciális szabályok között megemlítendı még, hogy a munkavállalót nemcsak a fıállása, hanem a további munkaviszonyai (másodállás, mellékfoglalkozás) után is megilleti a szabadság (MK 18.). Ennek mértékét azonban minden munkaviszonyban különállóan kell elbírálni. Mindez annyit jelent, hogy ha a munkavállalót az egyes munkaviszonyokban eltérı mértékő szabadság illeti meg, a munkavállaló köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben szabadságra már nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti. Meg kell még jegyeznünk, hogy a külföldi munkáltató Magyar Köztársaság területén munkát végzı munkavállalójának a Munka Törvénykönyve fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértékére vonatkozó elıírásait nem kell alkalmazni. - 42 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az alapszabadság Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Ez a szabadság a munkavállaló 1. huszonötödik életévétıl huszonegy; 2. huszonnyolcadik életévétıl huszonkettı; 3. harmincegyedik életévétıl huszonhárom; 4. harmincharmadik életévétıl huszonnégy; 5. harmincötödik életévétıl huszonöt; 6. harminchetedik életévétıl huszonhat; 7. harminckilencedik életévétıl huszonhét; 8. negyvenegyedik életévétıl huszonnyolc; 9. negyvenharmadik életévétıl huszonkilenc; 10. negyvenötödik életévétıl harminc munkanapra emelkedik. Az alapszabadság mértéke tehát teljesen független a munkaviszonyban töltött idı hosszától (az ún. szolgálati idıtıl), kizárólag az életkor függvénye. Ez a szabály a hatályos Munka Törvénykönyve egyik lényeges újítása volt, (a régi, az 1967. évi II. tv. 15 nap alapszabadságot adott), amit a kódex miniszteri indokolása azzal magyaráz, hogy "az életkor elırehaladtával a munkavállaló regenerálódásához egyre több szabadidı szükséges." A hosszabb idıtartamú szabadság abban az évben illeti meg elıször a munkavállalót, amelyben a törvényben meghatározott életkort betölti. A rendes felmondás A munkaviszony megszüntetésének különbözı esetei lehetségesek, melyek közül az egyik legjelentısebb a felmondás, melynek két fajtáját a rendes és a rendkívüli felmondást különböztetjük meg. A munkaviszony rendes felmondással történı megszőnése a munkavállaló érdekeinek védelmét biztosítják. A rendes felmondás indokolása Rendes felmondás esetén a munkavállalónak nincsen indokolási kötelezettsége, a munkáltató fıszabály szerint - köteles felmondását megindokolni oly módon, hogy abból a felmondás okának világosan ki kell tőnnie. A bírói gyakorlat szerint eleget tesz ennek a követelménynek az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezıen határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (pl. az a szervezeti egység, amelyben a munkavállaló a munkáját végezte, megszőnt). A törvény alapján a rendes felmondást az alábbiak alapozhatják meg: 1. a munkavállaló képességei, 2. a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, 3. illetve a munkáltató mőködésével összefüggı okok. A munkáltató mőködésével összefüggı ok a minıségi csere vagy az átszervezés. A minıségi csere a munka színvonalának emelését elısegítı személycsere, amikor is a munkáltatónak érdeke főzıdhet - 43 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ahhoz, hogy bizonyos képzettséggel, képességgel rendelkezı munkavállalót foglalkoztasson a korábbi helyett. Ugyancsak a munkáltató döntési körébe tartozik, hogy milyen átszervezéseket hajt végre. Átszervezést elhatározó döntés esetén a munkavállaló nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy a munkáltatónak a felmondás alapjául szolgáló intézkedése célszerőtlen vagy gazdaságtalan volt. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozva a munkáltató a rendes felmondás elıtt köteles lehetıséget adni a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibıl következıen ez a munkáltatótól nem várható el. Felmondás indokának valósága és okszerősége Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló között vita kerekedne, úgy a felmondás indokának valóságát és okszerőségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Kevés, ha a munkáltató felmondásának indoka megfelel a valóságnak, annak okszerőnek is kell lennie. Vagyis pl. valós lehet, hogy a munkavállaló az elmúlt fél évben több alkalommal, huzamosabb ideig beteg volt, de az erre alapított felmondás csak akkor okszerő, ha ebbıl adódóan a munkavállaló nem képes maradéktalanul ellátni a munkáját. Ugyanígy nem fogadható el felmondási indoknak, ha a munkavállaló egy alkalommal elkésik a munkából, vagy önmagában az sem, hogy a munkáltató személyében jogutódlás következik be, bár a jogutódlással kapcsolatosan lehetnek olyan további munkáltatói intézkedések, melyek - mint a munkáltató mőködésével összefüggı okok - már megalapozhatják a rendes felmondást.
Indokolási kötelezettség nyugdíjas munkavállaló esetében Nem köteles a munkáltató a rendes felmondását megindokolni, ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerinti nyugdíjasnak minısül. A Munka Törvénykönyvének alkalmazása szempontjából nyugdíjasnak minısül a munkavállaló, ha 1. a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve 2. az a) pontban említett korhatár betöltése elıtt öregségi nyugdíjban, vagy 3. korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy 4. elırehozott (csökkentett összegő elırehozott) öregségi nyugdíjban, vagy 5. szolgálati nyugdíjban, vagy 6. korengedményes nyugdíjban, vagy 7. más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esı nyugellátásban, illetıleg 8. rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A munkavállaló akkor részesül a fenti a)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították, így nem feltétel, hogy annak folyósítása megkezdıdjön. Összegezve: az Mt. szerint nyugdíjasnak tekintendı munkavállalók közül tehát csak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülı munkavállalók munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással történı megszüntetését kell megindokolni.
Indokolási kötelezettség vezetı állású munkavállaló esetében A Munka Törvénykönyve alapján amennyiben a munkáltató a vezetı állásúnak minısülı munkavállalónak (azaz a munkáltató vezetıjének vagy helyettesének) a munkaviszonyát szünteti meg rendes felmondással nem kell azt megindokolnia. - 44 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felmondási védelem A felmondási védelem annyit jelent, hogy bizonyos helyzetekben kizárt annak lehetısége, hogy a munkáltató a munkavállalót rendes felmondással elküldje. Felmondási védelmet fogalmaz meg a Munka Törvénykönyve akkor, amikor kimondja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelızı öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. Felmondási tilalmak Felmondási tilalom folytán a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idıtartam alatt: 1. a betegség miatti keresıképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követı egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresıképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság; (A keresıképtelenné vált beteg munkavállalónak a munkaviszonyát akkor sem szüntetheti meg a munkáltató, ha a 2. munkavállalót táppénz a keresıképtelenség egész tartamára nem illeti meg. Amennyiben a táppénzes idıszak nem folyamatos, mert a munkavállaló rövid ideig munkaképessé válik, majd ismét keresıképtelen lesz, a betegségben eltöltött idıszakokat nem lehet összeadni, a védelem újra kezdıdik.); 3. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés; 4. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság; 5. az emberi reprodukciós eljárással összefüggı kezelés, a terhesség, a szülést követı három hónap, illetve a szülési szabadság; 6. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság; illetıleg a gyermek hároméves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyes folyósításának tartama alatt 7. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétıl számított idıtartama alatt. Az elızıekben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minısül. A felmondási idı kezdete A felmondási idı kezdetének meghatározása során az elızıekben említett felmondási védelmek idıtartamára is figyelemmel kell lenni. Ha a felmondási védelem idıtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követıen csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követıen csak harminc nap elteltével kezdıdhet el a felmondási idı. A felmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének idıpontja az irányadó. A felmondási idı nem eshet a munkavállalót megilletı - a Munka Törvénykönyvében meghatározott védettség idıszakának tartamára, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató a védettség idıtartama alatt ne kézbesíthetne a dolgozó részére olyan felmondást, amelyben az áll, hogy a felmondási idı a védettség lejárta után kezdıdik (BH 1993/472.). A felmondás közlését követıen bekövetkezett olyan körülmények (pl. keresıképtelen betegség), melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez.
- 45 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Munka Törvénykönyve alapján vezetı állásúnak minısülı munkavállaló (azaz a munkáltató vezetıje vagy helyettese) munkaviszonyának rendes felmondással történı megszüntetésére a felmondási védelemre vonatkozó szabályok nem terjednek ki. A felmondási idı A Munka Törvénykönyve 30 napban határozza meg a felmondási idı hosszának minimumát, 1 évben a maximumát. Ettıl sem a munkaszerzıdés, sem pedig a kollektív szerzıdés nem térhet el. A harmincnapos felmondási idı meghosszabbodik a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal.
A felmondási idı számításánál egyértelmő, hogy csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idıt lehet figyelembe venni. (Ez alól egyetlen kivétel, ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálybalépése elıtt, azaz 1992. július 1-ét megelızıen, áthelyezéssel keletkezett, amikor is a munkavállaló korábbi munkaviszonyát mindaddig, amíg azt nem szünteti meg - a végkielégítést kivéve -, úgy kell tekinteni, mintha jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.) A munkában töltött évek után járó napok csak a törvényi minimumot tartalmazzák, ennél akár a kollektív szerzıdés, akár a felek megállapodása (munkaszerzıdése) kedvezıbb mértéket állapíthat meg. A vezetı állásúnak minısülı munkavállalók munkaviszonyának rendes felmondással történı megszüntetése esetén az elıbbiekben ismertetett, és a felmondási idıre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
Eltérı szabályok munkaerı-kölcsönzés esetén Eltérnek az általános szabályoktól a munkaerı-kölcsönzés esetén alkalmazható felmondási indokok és más a felmondási idı szabályozása is. A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha 1. a munkavállaló nem végzi megfelelıen a munkáját, 2. a munkavállaló munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan, 3. a kölcsönbeadó harminc napon belül nem tudta biztosítani a munkavállaló megfelelı foglalkoztatását, vagy 4. a megszüntetésre a kölcsönbeadó mőködésével összefüggı okból kerül sor. A munkaerı-kölcsönzés során a felmondási idı 15 nap, ami akkor emelkedik 30 napra, ha a munkaviszony idıtartama eléri a háromszázhatvanöt napot. Abban az esetben, ha a kölcsönbeadó és a - 46 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
munkavállaló között a felmondás közlését megelızı két éven belül többször is sor került munkaviszony létesítésre, a felmondási idı szempontjából ezek idıtartamát össze kell számítani. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszőnik: 1. 2. 3. 4.
a határozott idı lejártával, a közalkalmazott halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszőnésével, valamint a köztisztviselıi vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóhoz történı átadás esetében 5. a prémiumévek programban történı részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint 6. a 70. életév betöltésével.
Az Országgyőlés egy korábbi döntése értelmében 2005. július 1-jétıl megszőnt volna a 65. életévét betöltött közalkalmazottak - és köztisztviselık - jogviszonya, azonban egy 2005. május végén elfogadott törvény visszaállította a 70. éves felsı korhatárt. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszüntethetı: 1. közös megegyezéssel; 2. áthelyezéssel közalkalmazotti, köztisztviselıi, hivatásos vagy szerzıdéses szolgálati viszonyba; 3. lemondással; 4. rendkívüli lemondással; 5. felmentéssel; 6. azonnali hatállyal a próbaidı alatt, valamint 7. elbocsátással. Ha jogutódlás során a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (pl. hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselık jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra ("kiszervezés"), a foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya az átadás idıpontjában megszőnik, és ı eldöntheti, hogy át akar-e kerülni a jogutódhoz, vagy nem. Ha nem, a jogviszony az átadás napjával végkielégítéssel megszőnik, vagy - határozott idejő jogviszony esetén - a határozott idıbıl hátralévı idıre járó illetményt kell kifizetni. Ha a közalkalmazott az átvevınél történı további foglalkoztatásához hozzájárul, vele munkaszerzıdést kötnek, vagy kinevezik köztisztviselıvé. A közalkalmazotti jogviszony ezáltal megszőnik, de az átvevınél a munkabér, illetve a köztisztviselıi illetmény nem lehet kevesebb, mint amit a közalkalmazott eddig keresett. Próbaidı az átvevınél nem köthetı ki, ha eddig határozatlan volt a jogviszony idıtartama, ezután is az lesz, és ha teljes munkaidıben történt a foglalkoztatás, ezután is ilyennek kell maradnia. További kedvezmény, hogy a jogfolytonosság megmarad, tehát a jogviszony késıbbi megszüntetése esetén a felmondási (felmentési) idı, valamint végkielégítés mértékénél az átadó és az átvevı munkáltatónál jogviszonyban töltött idıt össze kell számítani. - 47 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetési esetkörei közül a közös megegyezés és a próbaidıs megszüntetés nem igényel sok magyarázatot: közös megegyezéssel bármikor megszüntethetı a jogviszony, próbaidı alatt azonnali hatállyal pedig egyoldalúan, bármelyik fél, szintén bármikor (akár táppénz alatt is) megszüntetheti. A közalkalmazotti jogviszony úgy is megszőnhet, hogy a közalkalmazottat áthelyezik más szervhez, így lehet belıle köztisztviselı, vagy hivatásos, szerzıdéses állományú dolgozó. Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia, a jogfolytonosság megmarad. Lemondás Lemondással - ami egyszerő munkaviszonyban a munkavállalói rendes felmondásnak felel meg csak határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszony szüntethetı meg, de az bármikor. A lemondási idı két hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthetı a munkavégzés alól. Rendkívüli lemondásra csak a munkáltatónak a közalkalmazotti jogviszonyból eredı lényeges kötelezettsége szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentıs mértékben történı megszegése (pl. bér ki nem fizetése), vagy komoly magatartási probléma (megalázó hangnemben adott minısíthetetlen utasítások, sértegetés stb.) ad lehetıséget. Ezt az alapul szolgáló okról való tudomásszerzéstıl számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétıl számított egy éven belül, bőncselekmény elkövetése esetén annak elévülési ideje alatt lehet gyakorolni. Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi idıre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendı, és esetlegesen kártérítés. A felmentés feltételei A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel csak akkor szüntetheti meg, ha 1. megszőnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, 2. az Országgyőlés, a kormány, a miniszter vagy az önkormányzat döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetıség (pl. átszervezés, költségvetési megszorítás), 3. vezetı beosztás megszőnését követıen az eredeti munkakörben nincs lehetıség továbbfoglalkoztatásra, vagy azt a közalkalmazott nem fogadja el, 4. tartós alkalmatlanság, nem megfelelıen végzett munka, 5. a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetıleg legkésıbb a felmentési idı kezdetének napján nyugdíjasnak minısül. A határozott idejő közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató - az alkalmatlanság, illetıleg az átszervezés költségvetési megszorítás miatti jogviszony megszőnés esetét kivéve - azonnali hatállyal megszüntetheti, ekkor viszont a hátralévı idıre járó (de legfeljebb egyévi) bért ki kell fizetni. A felmentést meg kell indokolni, az indoknak világosnak, valósnak és okszerőnek kell lennie. Az alkalmatlanság és a nyugdíjazás esete kivételével a felmentés elıtt elıbb meg kell kísérelni az áthelyezést más munkakörbe. A felmentési védelem a közalkalmazottaknál széles körő, nem lehet a felmentést gyakorolni például: 1. keresıképtelenség, betegszabadság, táppénz, 2. GYES, GYED, szülési szabadság, 3. külföldön nemzetközi szervezetnél végzett munka, külszolgálat, - 48 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
4. ösztöndíjas külföldi tanulmányút ideje alatt. Felmentés esetén a felmentési idı legalább hatvan nap, ami ötévenként egy hónappal meghosszabbodik, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg (eszerint 25 év közalkalmazotti jogviszony után 60 nap + öt hónap jár). A munkáltató legalább a felmentési idı felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól, de a teljes idıtartamra is mentesíthetı.
Végkielégítés Végkielégítés akkor illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya 1. felmentés, 2. rendkívüli lemondás, vagy 3. a munkáltató jogutód nélküli megszőnése következtében szőnik meg. Ha a felmentésre - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelı munkavégzése miatt került sor, nem jár, és akkor sem, ha legkésıbb a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének idıpontjában nyugdíjasnak minısül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére). A végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idı legalább 1. három év: egy havi, 2. öt év: két havi, 3. nyolc év: három havi, 4. tíz év: négy havi, 5. tizenhárom év: öt havi, 6. tizenhat év: hat havi, 7. húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelı összeg . A végkielégítés a mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha nyugdíj elıtt öt éven belül mentik fel a közalkalmazottat, rendkívüli lemondás esetén pedig kétszeres összegő végkielégítés jár. A kifizetés fıszabály szerint a felmentési idı utolsó napján történik (de történhet akár az elején is). A köztisztviselıi jogviszony megszőnése A közszolgálati jogviszony megszőnik: 1. a kinevezésben foglalt határozott idı lejártával, 2. a köztisztviselı halálával, 3. a köztisztviselıi törvény erejénél fogva meghatározott esetekben (pl. összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat elmulasztása), 4. az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi beosztásának megszőnésével, 5. hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, 6. a 70. életév betöltésével; 7. a prémiumévek programban történı részvétel, illetıleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. - 49 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A közszolgálati jogviszony megszüntetése A közszolgálati jogviszony megszüntethetı: 1. a felek közös megegyezésével, 2. áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati szervekhez 3. lemondással 4. felmentéssel, 5. azonnali hatállyal a próbaidı alatt.
Közös megegyezéssel kell a jogviszonyt megszüntetni annál a határozatlan idıre kinevezett köztisztviselınél, aki 1. állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, 2. az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít. Ebben az esetben a köztisztviselı közszolgálati jogviszonya, annak megszőnésétıl számított hat éven belül - a köztisztviselı írásban bejelentett kérelmére - a kérelem megérkezésétıl számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelı munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha a köztisztviselı kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszőnésétıl számított harminc napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ezen kötelezettség alól azonban a volt munkáltató mentesülhet, ha a köztisztviselı a jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg, vagy nyugdíjasnak minısül. A lemondás szabályai megegyeznek a közalkalmazottakéval, de köztisztviselıknél még a határozott idejő jogviszonyról is le lehet mondani. A felmentési okok is hasonlóak a közalkalmazottakéhoz (megszőnt tevékenységi kör, központi akaratú létszámcsökkentés, nyugdíjra jogosultság), ehhez jön még az átszervezés mint indok. Vannak kötelezı esetei is, például alkalmatlanság, jogutód nélküli megszőnés esete, vezetıi állás megszőnését követıen felajánlott munkakör visszautasítása. A felmentés indokolási kötelezettsége, felmentési tilalmak, más munkakör felajánlásának kötelezettsége ugyanúgy érvényes, mint a közalkalmazottaknál. A felmentési idı a ledolgozott évektıl függetlenül hat hónap, a köztisztviselıt ennek legalább a felére a munkavégzés alól mentesíteni kell, erre az idıtartamra átlagkeresetre jogosult. A végkielégítés mértéke megegyezik a közalkalmazottakéval. Azonban csak a végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselı, ha felmentésére azért került sor, mert az áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg (pl. rövidebb munkaideje vagy kevesebb fizetése lett volna az új munkahelyén). Vannak esetek, amikor törvény szerint felmentés esetén sem jár végkielégítés, például nyugdíjas köztisztviselınek, vagy alkalmatlanság (nem egészségügyi) esetén. - 50 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A köztisztviselıt legfeljebb a felmentési idı tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára máshol megfelelı köztisztviselıi állást ajánljanak fel, ha 1. közszolgálati jogviszonyából központi döntés, 2. tevékenység-megszőnés, átszervezés vagy jogutód nélküli megszőnés miatt mentik fel. Ha ehhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszőnésével a tartalékállományba helyezés is megszőnik. A köztisztviselı a felmentési idıre járó illetményre havonta egyenlı részletekben jogosult, és a végkielégítés kizárólag a felmentési idı utolsó napján fizethetı ki.
START program Tudnivalók a START programról Az Országgyőlés - a 2005. évi LXXIII. törvénnyel, amely a START Programot tartalmazza módosította a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt. A Kormány a START Program bevezetésével új és minden eddiginél nagyobb járulékkedvezmény nyújtásával, a korábbinál rugalmasabban, két évre megnövelt ideig támogatja és ösztönzi a pályakezdı fiatalok elhelyezkedését. 2005. október elsejétıl a pályakezdı fiatalok foglalkoztatásához kapcsolódóan csak csökkentett mértékő munkaadói befizetéseket kell teljesíteni. A munkáltatók a START Program keretében foglalkoztatott pályakezdık után meghatározott keresethatárig havonta, - a foglalkoztatás elsı évében a bruttó kereset 15%-át, míg a második évben a 25%-át - fizetik meg közteherként. A program "kulcsa" a START-kártya, amely két éven át követi a fiatal útját, mutatja a 2 évbıl még felhasználható idıt, továbbá az ellenırzés alapjául is szolgál. A START-kártya kiváltására jogosult minden 25 éven aluli, - diplomások esetében, 30 éven aluli - fiatal, aki elsı alkalommal helyezkedik el (ide értve az ösztöndíjas foglalkoztatást is). 2006. június végéig még párhuzamosan mőködött a START Programmal a 2005. év elejétıl bevezetett pályakezdı kedvezmény-rendszer is, amelynek keretében a 9 hónapos foglalkoztatás leteltét követıen megfizetett társadalombiztosítási járulék felét a munkáltatónak vissza lehetett igényelni. A 9 hónapos foglalkoztatás befejezését követıen mind a fiatalnak, mind a munkáltatónak lehetısége nyílt a START-kártyához főzızı kedvezmények érvényesítésére. a. munkáltatók elvárásainak megfelelı felkészültségő, "kész" munkavállalóvá válás elérése, b. A munkáltatók ösztönzése a pályakezdıkhöz kötıdı, START-kártyán keresztül érvényesíthetı járulékkedvezmény révén - melyet akár több munkáltatónál, egymást követı jogviszonyokban is felhasználhatnak a pályakezdık.
- 51 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A programban való részvétel feltételei 1. Megfelelés a meghatározott pályakezdı kritériumoknak A START Program szempontjából pályakezdı az a fiatal, aki a huszonötödik életévét, felsıfokú végzettségő esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és (a munkába állást megelızıen) érvényes START-kártyával rendelkezik. 2. Munkahelyre történı elsı belépés Csak olyan fiatalok vehetnek részt a programban, akik a tanulmányaik befejezése és a START Programba történı belépés között még nem dolgoztak, azonban az elsı munkahely megítélése szempontjából nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói idıszak, illetve az iskolai szünet idıtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követı, alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. 3. START-kártya kiváltása o A START-kártya az adóigazolvánnyal azonos mérető, formájú, azt kiegészítı okmány. Tartalmazza a pályakezdı legfontosabb adatait, valamint a kiállítás keltét és a kártya érvényessége végének dátumát (amely fıszabály szerint két évnél nem lehet hosszabb). A START-kártya egyben az ellenırzés alapjául is szolgál, ezért azt a fiatalnak munkába álláskor át kell adnia a munkáltatónak. o START-kártya kiváltására - 2005. október elseje óta - jogosult minden pályakezdı fiatal, aki megfelel a feltételeknek (a huszonötödik életévét, felsıfokú végzettségő esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte (megszakította, vagy abbahagyta), elsı ízben vállal munkát, vagyis a tanulmányai befejezése és a kártya igénylése közötti idıszakban nem volt még munkaviszonya). o A kártya kiadására illetékes adóhatóság az állandó lakóhely, ennek hiányában az ideiglenes lakóhely, vagy szokásos tartózkodási hely szerint illetékes állami adóhatóság, ahol a pályakezdı az erre a célra rendszeresített 0534/START jelő nyomtatvány kitöltésével tesz nyilatkozatot arról, hogy megfelel-e a START-kártyára való jogosultság feltételeinek (melyek ismertetésére az elızı pontban került sor). (A nyilatkozattételhez - diplomás fiatalok esetében - csatolni kell a felsıfokú végzettségét bizonyító oklevél, diploma másolatát - külföldön szerzett diploma esetén a honosított diploma és a honosítást illetve elismerést igazoló határozat hiteles másolati példányát). o Amennyiben a START-kártyát külföldi állampolgár igényli, de Magyarországon állandó, vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az APEH Észak-budapesti Igazgatósága az illetékes. o A 0534/START jelő adatlap a START-kártya igénylésére, valamint az adateltérések rendezésére szolgál. A nyomtatvány letölthetı az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu), valamint ingyenesen beszerezhetı az APEH ügyfélszolgálatain. A kitöltött nyomtatvány postai úton, vagy személyesen, illetve meghatalmazott által is eljuttatható az illetékes állami adóhatósághoz. o A START-kártya (elsı alkalommal történı) kiadása díjmentes. Díjmentesen kell kiadni a START-kártyát akkor is, ha a korábban kiadott kártyán szereplı adat megváltozott, vagy téves, továbbá akkor is, ha az idıközben megszerzett felsıfokú végzettség miatt módosul a kártya érvényességének hossza. Egyéb esetekben a kártya kiadásakor igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. o Ha a START-kártya ismételt kiadására a munkáltató hibájából (a kártya munkaadó általi ırzési kötelezettsége ideje alatt bekövetkezett lopás, elvesztés, megsemmisülés, - 52 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
o
o
vagy megrongálódás miatt) kerül sor, az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség a munkaadót terheli. A START-kártya elvesztését, megsemmisülését a kártya tulajdonosa köteles haladéktalanul, de legkésıbb az elvesztés, megsemmisülés tudomására jutásától számított három munkanapon belül az állami adóhatóságnál bejelenteni. A START-kártya érvényességének idıtartama a kiállítás keltének napjával kezdıdik (a kiállítás kelte azonos a START-kártya igénylésére rendszeresített adatlap állami adóhatósághoz történı benyújtásának napjával, postai úton érkezett nyilatkozat esetén a kiállítás kelte az állami adóhatósághoz történı beérkezés napjához igazodik). A START-kártya tehát fıszabály szerint a kiállítás keltétıl számított két évig érvényes, vagyis a kiállítás pillanatától "ketyeg". Az "üresjárat" elkerülése érdekében célszerő ezért a fiataloknak elıször munkahelyet keresniük és csak a munkahely biztos ígéretének tudatában kiváltani a START-kártyát! Különösen figyelni kell arra, hogy a START-kártya kiváltása megelızze a munkaszerzıdés megkötését, illetve a munkába állást!
o
o
Figyelemmel arra, hogy a START-kártya okmány, kiállításának idıpontja nem esik egybe az igénylés idıpontjával, ezért a 0534/START jelő nyomtatvány benyújtásakor (a kártya kiállítását megelızıen), az állami adóhatóság területi szerve az igénylı kötetlen formában megtett kérelmére igazolást ad ki az adatokról, amelynek birtokában a fiatal már munkába állhat. A START-kártyával kapcsolatos részletes szabályok megtalálhatóak az adatlap kitöltési útmutatójában.
A munkáltató kedvezménye Minden eddiginél magasabb mértékő, rugalmas, a pályakezdı fiatalhoz kötıdı, de a munkáltató által "beváltható", alanyi jogon járó járulékkedvezmény. A kedvezményt a munkáltató havonta érvényesítheti oly módon, hogy a munkabért terhelı - egyébként mintegy 34%-os - járulékfizetési kötelezettsége helyett, a program elsı évében mindösszesen csak a fiatal bruttó keresetének 15%át, míg a második évben a 25%-át kell közteherként lerónia. A fiatalok munkabérének nincs felsı határa (lehet pl. havi 250.000 Ft is), azonban a kedvezményt 25 éves korig, csak a minimálbér (2006-ban 62.500 Ft) másfélszeresének (93 750 Ft), felsıfokú végzettségőek foglalkoztatásánál 30 éves korig, pedig a minimálbér kétszeresének (125 000 Ft) megfelelı összeghatárig lehet érvényesíteni. Amennyiben a START-kártyával rendelkezı pályakezdı egyidejőleg több foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az a munkáltató érvényesítheti a kedvezményt, aki a fiatal START-kártyáját a foglalkoztatás idıtartama alatt ırzi (tehát egy pályakezdı fiatal egyidıben történı több foglalkoztatásra irányuló jogviszonya esetén csak egy munkáltató érvényesítheti a járulékkedvezményt).
- 53 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Munkaerı-piaci szolgáltatások Munkaerı piaci szolgáltatások Helye Regionális Munkaügyi Központ vagy Kirendeltségei, Humán Szolgáltatások Osztálya, munka-pálya tanácsadó pszichológus vagy munkapszichológus.
Pszichológiai Szakszolgálat tevékenységei és feladatai Pszichológiai tanácsadás Pszichológiai munka és pályatanácsadás egyéni és csoportos formában Egyéni és csoportos képességvizsgálatok végzése, értékelése Preventív tevékenység Kapcsolattartás a humán szolgáltatások szakembereivel, team-tanácsadás Belsı képzésen oktatás, tréneri munka Módszer és eszközfejlesztés Hatékonyságvizsgálatok tervezése, végzése A szolgáltatás célja A munkaerı-piaci szervezetben dolgozó pszichológus az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatását rendszerint tanácsadás formájában végzi. A munkaügyi központ tanácsadást nyújt minden olyan természetes személynek és munkaadónak, aki a munkaügyi központhoz/kirendeltséghez fordul és a tanácskérı igénye nem teljesíthetı a munkaközvetítés folyamatában. Hogyan történik a tanácsadás? A tanácsadás a tanácsadó és a tanács kérı személyes kapcsolata során valósul meg. A tanácsadás során törekedni kell arra, hogy a tanácsadás személyre szabottan történjen. A tanácsadás típusai: Munkatanácsadás Pályatanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Álláskeresési tanácsadás Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Az ügyfelek jelentkezési módja: 1. A munkaügyi szervezet munkatársa javasolja: • közvetítı • tanácsadó • rehabilitációs csoport munkatársa • FIP munkatársa • képzési osztály munkatársa jogi osztály munkatársa • • a szervezet orvosa - 54 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2. Az ügyfél saját kezdeményezésére jelentkezik, valamilyen információs forrás alapján. 3. Más intézmények, szervezetek javaslatára jelentkezik • Családsegítı Központ • Nevelési Tanácsadó • Iskolák, képzıhelyek • Regionális Képzıközpont • Egészségügyi intézmények (pl. háziorvos) Pszichológiai tesztek alkalmazása A pszichológiai tesztek eredetileg tudományos kutatási célokra készültek, ennek megfelelıen szigorú feltételeknek kell eleget tenniük. Követelmények a tesztekkel kapcsolatban: Következetesség, belsı konzisztencia Az egyes vizsgált személyek közötti különbségeket megfelelı hangsúllyal érzékeltesse, kellıen érzékeny mérésben adjon alapot. Ezt következetesen és logikusan tegye. Megbízhatóság Mérésbiztonságot jelent, az adott tesztnek minden helyzetben ugyanazt a tulajdonságot, képességet, jellemzıt, illetve ezek csoportját kell mérnie. Ez az azonos paraméter akkor is igaz, ha különbözı személyeknél egyazon idıpontban, vagy ugyanazon személyeknél, de különbözı idıpontban történik. Érvényesség – validálás Humán területen nagy szerepe van az elırejelzés érvényességének. Ez azt jelenti, hogy a teszt milyen mértékben képes elıre jelezni a vizsgálatba bevont személyek egy meghatározott munkakörbe való alkalmassági megfelelését. Standardizált legyen A mérés hitelességének feltétele, hogy valamennyi vizsgálati módszer kellıen szabványosított legyen.
Ennek tartalma: adott módszert egy reprezentatív, de nagyobb létszámú mintán kipróbálták és az elért egyedi eredményeket skálák szerint csoportosították, súlyozták annak érdekében, hogy a késıbbi egyéni eredményeket ezekhez viszonyítani lehessen. Célszerő, ha ez a reprezentatív minta ugyanahhoz a kulturális, gazdasági körhöz tartozik, amelyekben a késıbbi mintavétel történik. A kezdeti idıszakban hazánkban lefordították és alkalmazták a kérdıíveket anélkül, hogy a standardizálás megtörtént volna. A különbözı országokban más nyelvi, formai, kulturális értékek, szokások, hagyományok érvényesülnek. Tesztek hasznosítása, az új eljárások bevezetése a pszichológiai gyakorlatban szabályozott. Ezt a Munkalélektani Koordinációs Tanács tesztbizottsága felügyeli, vitás esetekben a Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Bizottsága véleménye a mértékadó. A nemzetközi és a hazai normák elıírják, hogy a vizsgálatok összegzı szakvéleményét két példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a vizsgált személy, a másik példányt a megbízó szervezet elsı számú vezetıje, vagy a személyügyi vezetıje kapja. - 55 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fontos etikai kérdés, hogy az elkészült tesztet másnak kiadni, abba belenézni nem szabad, a vizsgált személy a teszt kiadását meg is tagadhatja (kivéve ha írásban hozzájárult a kiadáshoz) Távozáskor a munkáltató a pszichológiai teszt eredményét köteles a dolgozónak a személyi anyaggal együtt kiadni. A tesztfelmérés nagyon nagy szakértelmet kíván. A személyiségeknek tett károk azt mutatják, hogy csak kevesek rendelkeznek megfelelı nemzetközi és hazai szervezeti, pszichológiai tapasztalatokkal és szükséges etikai tartással.
A munkanélküliség pszichológiai hatásai A munkanélküliség pszichológiai kutatása az 1930-as években kezdıdött majd az 1970-es évek közepe táján erısödött fel újra, amikor a fejlett ipari államokban a munkaerı-piaci problémák fenyegetı arányokat öltöttek. A munkanélküliség pszichológiai kutatásai az állás elvesztésének az egyénre gyakorolt hatását írták le és az új állás keresése során jelentkezı érzelmi problémákkal foglalkoznak. Alapfelvetésük az, hogy a munka értéke és ennek elvesztése az egyén motivációs struktúrájában változásokat hoz létre. Ebbıl az is következik, hogy a munkanélküliség átélése kulturálisan a munka, mint érték különbözı „súllyal” szerepel. A dolgozni szóhoz sok ambivalens érzés tapad. A munka lehet gürizés, mindennapi robot, tele lehet konfliktusokkal, ugyanakkor önérzetünk, önbecsülésünk egyik fontos forrása. Az ember szinte mindek szükséglete kielégíthetı a munka vagy annak eredményével. Ki a munkanélküli és mi a munkanélküliség? Munkanélkülinek tekinthetı az a személy: - akinek nincsen munkája, - képes dolgozni (vagyis egészségi állapota és életkora ezt lehetıvé teszi) - hajlandó munkát vállalni. Pszichológiai értelemben az a személy munkanélküli, aki akar dolgozni, képes dolgozni és nem jut munkához. A munkanélküliség átélésének pszichikai hatásait leíró elemek Mindegyik elem a veszteséget hangsúlyozza. A motivációs struktúra átalakulása a veszteségek következménye. A pszichoanalízis szerint, a munka elvesztése tárgyvesztés, és mint ilyen gyásszal jár. A deprivációs modell és a továbbfejlesztett változatai Az elsı nagy hatású pszichológiai modell, Gustav Jahoda nevéhez főzıdik. Olyan összehasonlító kutatások eredményére alapozódik, amelyeket munkába álló és munkanélküli csoportokon végezték. Jahoda szerint a munkából származó nyereség kétféle, „rejtett” illetve „nyilvánvaló”. Az utóbbi alatt például a fizetést és a munkakörülmények biztosítását érti. Jahoda öt rejtett nyereséget sorol fel: - az idı strukturálása - közös élmények és szociális érintkezés lehetısége - 56 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-
azonnali célok és egy távlati cél biztosítása státus és identitás biztosítása megerısített, jutalmazott tevékenység lehetısége.
A munkanélküli mindezektıl a szükségleteit kielégítı rejtett nyereségektıl meg van fosztva. A deprivációs modell lényegében azt állítja, hogy a munkába állásnak pszichológiai nyeresége van, amely meghaladja a ráfordításokat. Pszichikai ráfordítás alatt itt azt az erıfeszítést értjük, amit a munkábajárásba az egyén befektet: korán kelés, alkalmazkodás a fınökhöz és a kollégákhoz, szabályok követése, stb. A modell bírálói arra figyelmeztetnek, hogy azok a fiatal felnıttek is szenvednek a munkanélküliség negatív hatásaitól, akik még soha nem álltak munkába valamint arra, hogy vannak olyan egyének, akik jobban alkalmazkodnak a munkanélküliséghez, mint ahogy általában. Ezekre, a jelenségekre a deprivációs modell nem ad magyarázatot. Ezért kiegészítették az elméletet és bevezették az aktivitás modell fogalmát, amely szerint van egy olyan kis csoportja a munkanélkülieknek akik „aktívan alakítják pszichológiai sorsukat” olyan szerepet biztosítva maguknak, amelyek lehetıvé teszik, hogy megszerezzék azokat a rejtett nyereségeket, amelyektıl a munkanélküli állapot egyébként megfosztja ıket. Hullámvasút modellek A szakirodalom bıvelkedik olyan leírásokban, amely szerint a munkahely elvesztése után a gyászhoz hasonló érzelmi-indulati hullámzás indul be. Több olyan modell is létezik, amely hullámvasútként ábrázolja a munkanélküliség átélést. A legismertebb és a legjobban kidolgozott, ugyanakkor kutatási anyaggal is ellenırzött kutatási hipotézis W. Borgen és N. Amudson kanadai pszichológusok nevéhez kapcsolódik. A szerzık elméletük gyökereként három motivációs elméletet neveznek meg, Maslow, Herzberg és Toffler munkáit. Mind a három magyarázatot kínál a munkanélküliség pszichikai következményeire. Röviden bemutatjuk mind a hármat: Maslow motivációs piramisa A Maslow féle motivációs piramis közismert. A szerzı fontossági sorrendben, szintekre bontva ábrázolja az emberi szükségleteket. Amíg a piramis alján lévı szükségletek nincsenek kielégítve, addig általában nem kerül sor a felsıbb szintek szükségleteinek kielégítésére. A valóságban az emberi szükségletek kevésbé mereven „viselkednek”. Gondoljunk csak arra, hogy sok mővész lemond az anyagi biztonságról, nem gyárt rendelésre igénytelen alkotásokat, inkább az önmegvalósítás a hírnév sokszor nélkülözésekkel teli útját választja. Az alábbi ábra Maslow elméletét foglalja össze.
- 57 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Maslow motivációs piramis
Szükségletek hierarhiája (Maslow, 1968.)
Önmegvalósítás szükséglete A kreatív önkifejezés szükséglete A megbecsülés szükségletei Mások és önmagam számára értékesnek lenni Vágy az erıre, teljesítményre és tökélyre Vágy a presztízsre, dominanciára és elismerésre Szeretet és odatartozás szükségletei Szeretetet adni és kapni. Egy adott csoport tagjának lenni. Biztonság szükségletek Fizikai biztonság és kényelem Anyagi biztonság Pszichológiai és környezeti rend és stabilitás szükséglete Bizalmat adni és kapni Fiziológiai szükségletek Élelem, ital, oxigén, pihenés, ürítés, szexualitás szükséglet.
Akik munkába állnak, azoknak a munkahely ad lehetıséget arra, hogy fontosnak érezzék magukat, hogy tartozzanak valahova, segít elérni a presztízst, az elismerést. A munkanélküliekkel végzett interjúk rámutattak arra, hogy nagyon sok embernek fogalma sem volt arról, hogy a munka ad lehetıséget számos szükséglet kielégítésére, addig amíg meg nem lett fosztva tıle. Úgy tőnik, hogy a munkahely elvesztésekor az történik, hogy az élet és a motivációk hierarchiájában lefelé csúszva sokkal alacsonyabb szinten lévı szükségletek kielégítéséért kell küzdeni, mint azelıtt. A munkanélkülieknek sokszor olyan szükségletekkel kell foglalkozniuk, amelyek kielégítése addig magától érthetı volt, például a fizikai jóléthez, biztonsághoz és kényelemhez kapcsolódó szükségletekkel. Ezt a jelenséget nevezte Borgen és Amudson a „szükségletek lecsúszásának”. Ezt a lecsúszás különbözı pszichológiai reakciók kísérik. Különösen erısek ezek a reakciók akkor, amikor az emberek nem azért veszítik el a munkahelyüket, mert nem - 58 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
tudnak teljesíteni, hanem olyan erık eredményeként, amelyek kívül esnek az általuk kontrollálható határokon, például gazdasági élet hanyatlása miatt. Herzberg két faktor elmélete Herzberg két faktor elmélete az sugallja, hogy a munkában kétféle tényezı hat, az egyik az elégedettség forrása, míg a mási az elégedetlenségé. Ezt a két faktort motivátor illetve mentálhigiénés faktoroknak nevezte el. A motivátor tényezık tehát „csak” motiválnak – ha ezek közül valami nincs rendben attól, a dolgozók nem lesznek elkeseredettek, de különösképpen elégedettek sem. Ha a motivátor tényezık nagyszerően mőködnek,- például kiemelkedı teljesítmény után elıreléptetés vagy más elismerés jár – akkor a emberek nagyon elégedettek lesznek. A higiéniás tényezık a munkával való elégedetlenségért felelısek, így ha ezek körül minden rendben van, attól még nem lesznek elégedettek de nem lesznek elégedetlenek sem. Viszont ha baj van a higiéniás tényezık körül – például túl alacsony a fizetés és túl szigorú az ellenırzés – akkor az elégedetlenség riasztó méreteket ölthet. Toffler elmélet Toffler elmélete szerint az emberek szükségletei három általános kategóriába csoportosíthatóak, ezek a közösség, fontosság és struktúra iránti szükségletek. A közösség iránti szükséglet nyilvánvaló. Sok ember számára. a munkatársak jelentik a napi társas interakciók nagyobb részét és képezik a személyes szociális kapcsolatrendszer alapját. Amikor valaki állás nélkül marad, nemcsak a napi kollegiális kapcsolatok szakadnak meg, de megváltozik a kapcsolatok dinamikája a családban és a baráti körben is. Sokan számoltak be arról, hogy minden gondolatuk arra vonatkozik, hogy nincs munkájuk és csodálkoznak rajta, hogy nem untatnak másokat. Attól is félnek, hogy már nincs mirıl beszélniük a barátaikkal. A struktúra szükséglete a környezet rendezettségének, egyértelmőségének és az idı struktúrálásának igénye. Ennek megbomlása munkanélkülieknél nyilvánvaló. A szokásos tennivalók nem osztják föl a napot, az idı, amibıl addig soha nem volt elég, a munkanélküli számára hamarosan kitölthetetlen szabadidıvé válik és a megszokott rend is eltőnik a mindennapokból. Jól ismert nyugat-európai minta szerint van, aki a munkanélküliség elsı napjaiban ugyanabban az idıben, ugyanúgy felöltözve elmegy otthonról, mintha munkába indulna. Ez nemcsak látszatkeltés, a régi státusz elvesztésének takarása, de az idı és a környezet struktúrálásának egy módja is. Toffler harmadik szükségletcsoportja a jelentés/jelentıség iránti igény. Természetes, hogy a munkanélküli emberek számára nagyon nehéz folyamatosan, illetve hosszabb ideig ugyanúgy gondolkodni az élet értelmérıl, önmaga értékeirıl és jelentıségérıl, mint azelıtt. Különbözı szinteken és csoportokban betöltött szerepek, amint valaki munkanélkülivé válik, megváltoznak és elég gyors ritmusban követi ezt az önértékelés és célok, tervek változása is. Röviden összefoglalva: - a „szükségletek lecsúszása” miatt a munkanélkülieknek sokkal alacsonyabb szinten lévı szükségletek kielégítéséért kell küzdeni, mint azelıtt. Ez a lecsúszást különbözı pszichológiai reakciók kísérik, amelyek különösen erısek akkor, amikor az emberek olyan erık eredményeként veszítik el munkahelyüket, amelyeket nem tudnak befolyásolni. - a munkanélküliség átélése a változással való megküzdés egy speciális formája. A mindennapi élet folyamata változik, a kapcsolatok kör szőkül. A veszteséggel járó változás pedig különösen érzékennyé teszi az egyént. - A munkanélküli állapot befolyásolja mindhárom alapvetı szükségletcsoport kielégítését: az állás elvesztésének következtében nem csak az egyén - 59 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
kapcsolatrendszere, a mindennapok szokásos struktúrája, hanem a dolgok értelme, jelentısége is megváltozik. A hullámvasút modellt a motivációs elméletek hátterén, megfigyelések, interjúk és szakirodalmi adatok alapján állították fel a szerzık. Grafikus ábrázolásban ez egy szinuszgörbeszerő hullámvonal, amely egyrészt a munkanélküliség átélésének ciklikus jellegét, másrészt az erıs érzelmi hullámzást jelképezi.
A munkanélküliség átélésének pszichológiai hatása (Borgen – Amudson modell) Borgen-Amudson modell Borgen-Amudson modell egy továbbfejlesztett változata
Az eredeti, elméleti modellt a szerzık több mint 200 munkanélkülivel folytatott interjúk adatai alapján továbbfejlesztették. Az újabb változat már a támogatás hatására létrejövı változásokat illusztrálja. Ugyanakkor az is kiderül, hogy különbségek vannak a munkanélküliség átélésében a nık és a férfiak, fiatalok és idısebbek között.
A szakaszok jellemzıi a következık: A. Kezdeti negatív reakciók (sokk, düh) Mindenki dühös, ha elveszti állását, még akkor is, ha maga az állás nem volt túl jó. A veszteség még akkor is sokkoló, ha valójában nem meglepetés. Az emberek többsége az utolsó percig hiszi, hogy valahogy csak megoldódik a helyzet, nem marad munka nélkül. Megkönnyebülésrıl, relaxációról is szoktak beszélni, de ez valójában ritkán jelent igazi megnyugvást. B. Elmélkedés a munka elvesztésérıl (aggodalom, szorongás) A helyzettel szembenézve egy értékelési és újraértékelési folyamat indul be, tele szorongással, kételkedéssel esetleg bőntudattal is. „Mit kellett volna másképp csinálnom, hogy ne jussak ide?” , „Ki a hibás?”, „miért ilyen a világ?”, „Hogyan tovább, mi lesz velem?” ilyen és ezekhez hasonló gondolatok foglalkoztatják az embereket ebben a fázisban. - 60 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
C. Belenyugvás a munka elvesztésébe Amíg az erıs érzelmi kapcsolat le nem zárul addig nehéz, sıt valószínőleg nem is lehet teljes intenzitással újra kezdeni. Ez a fázis a gyász lezárásának felel meg, végleges búcsút jelent az elvesztett munkahelytıl. D. Álláskeresés, az új munka anticipálása (reményteljes, optimista, büszke) A munkanélküli itt új kapcsolatot készül kiépíteni, teljes intenzitással munkát keres. Optimista, tele van reményekkel, biztos benne, hogyha nem is az elsı próbálkozásra de belátható idın belül sikerül megfelelı munkát találni. Ebben a fázisban azok, akiknek jobbak az esélyeik – hiányszakmájuk van, nem túl fiatalok és nem túl öregek, nincsenek túl magas igényeik – valóban el tudnak helyezkedni. E. Az álláskereséshez kapcsolódó kezdeti stressz (nyomottság, elbátortalanodás, félelem, düh, reménytelenség) Ha az álláskeresést sorozatos elutasítás kíséri, ha a megpályázott állásokból a személy választ sem kap, akkor hamarosan lefelé száguld az érzelmi hullámvasúton. Önértékelése válságba kerül, egyre jobban fél egy újabb elutasítástól. Lassan semmilyen kiutat nem lát. F. Elzárkózás az álláskereséshez kapcsolódó stressztıl (apátia) A reménytelenség érzése egyre erısebb lesz, a személy elkeseredik, és késztetést érez arra, hogy feladja a kilátástalan küzdelmet. Ilyenkor már a depresszió jelei jól megfigyelhetık. G. A visszautasítás befelé vetítése (értéktelenség érzése, izoláció, magányosság) A munkanélküli ebben a szakaszban már elfogadja azokat az „üzeneteket”, amelyeket a sorozatos visszautasítás közvetít: értéktelennek érzi magát, kapcsolati köre beszőkül, már nem keres segítséget, és nem próbálkozik az álláskereséssel. H. Támogatás/átképzés (remény, megértés, bátorítás) Ha ebben az állapotban mégis eljut addig, hogy támogatást kapjon akkor ismét képes lesz felfelé menni a hullámvasúton. A támogatás egyik fı feladata az önértékelés és a kapcsolati rendszer helyreállítása. I. Az álláskeresés folytatása, fenntartása (elkötelezettség, magabiztosság) Ez a szakasz, hasonló az elsı álláskereséshez, vagyis a C és D szakaszhoz, csakhogy ekkor már kevésbé optimista. J. Stressz reakciók felé csúszás (elbátortalanodás, düh) Ha a munkanélküli most is elutasító választ kap jelentkezéseire, hamar elbátortalanodik, és megint elindul lefelé a hullámvasúton. Az elkeseredés talán még mélyebb lesz, mint elızıleg. K. Önmaga újraértékelés, az értékek tudatosítása A támogatás szerepe is kulcsfontosságú. A hatékony támogatás eléri, hogy a munkanélküli olyan készségeket, képességeket fedez fel magában, amelyek a munkaerıpiacon értékesíthetık. A támogató foglalkozások során a munkanélküli megérti, hogy egy társadalmi dráma szereplıje, pillanatnyilag nem túl szerencsés szereposztásban, de lehetısége van jobb szerepekre is. Az is megfogalmazódik benne, hogy a hasonló helyzetekben lévık ugyanúgy éreznek, és ugyanúgy kínlódnak, mint ı.
- 61 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
L. Szintentartás (pozitív érzelmek, változás) A munkanélküliség keltette érzelmi krízis nem múlik el a munkába állás pillanatában. Szükség lehet további támogatásra, amelynek célja a megerısítés. Hosszú munkanélküli periódus után nehéz lehet a munkahelyi beilleszkedés, mert a személy ilyenkor fokozottan sérülékeny.
A munkanélküliség átélésének dinamikáját a következı tényezık befolyásolják: 1. Minél erısebb az álláshoz való kötıdés, annál szélsıségesebbek az elvesztésére adott reakciók. 2. Szociális státusz. Fıleg azok az emberek, akik nagyon magas pozícióban vagy nagyon jól fizetett állásban voltak zuhannak nagyot a közösség hierarchiájában, és emiatt az átélések is erısebbek. 3. Személyiség jellemzık, mint például a külsı vagy belsı kontroll. 4. Anyagi helyzet. Azok az emberek, akiknek nincs anyagi biztonságuk, mert nincsenek megtakarításaik vagy eltartóik nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Ebben az értelemben nem annyira a jövedelem kiesés mértéke számít, hanem az elızı költekezési szokások. 5. Támogatások rendszere. Ez egy kulcsfontosságú tényezı a munkanélküliség túlélésében. Az a támogatás, amit a család vagy a barátok naponta biztosíthatnak rendkívül fontos segítséget jelentenek akkor, amikor valaki az álláskeresés frusztráló folyamatát éli át egy egyre keményebb munkaerıpiacon. 6. A jövıre vonatkozó elvárások. Akiknek nagy reményeik és hosszú távú karrier terveik voltak, az elvárásaik lezuhanásával néznek szembe és ezt, erıs érzelmi reakciók kísérik.
A munkanélküliség pszichés hatásainak összefoglalása Az alábbiakban az összehasonlító elemzı igénnyel készült kutatások eredményeibıl mutatunk be néhányat. A munkanélküliség pszichológiai hatásaira nézve elfogadottnak tekintjük az alábbi megállapításokat: - az esetek többségében a munkanélküliség pszichológiai értelemben károsodást okoz, fenyegeti a lelki egészséget és növeli a minor pszichiátriai rendellenességek megjelenésének esélyét. Ez annak tulajdonítható, hogy a munkanélküli állapot megfosztja az egyént több szükséglet kielégítésének lehetıségétıl. - a munkanélküliség megélése függ az egyén körülményeitıl, valamint attól a készségtıl és lehetıségtıl, hogy saját sorsát aktívan befolyásolja. - a munkanélküliség nem szükségszerően debilizáló élmény. Vannak olyan emberek, akik a munkahely elvesztését kihívásként élik meg. - összefüggés van az egyén lelki egészsége és az álláskeresés hatékonysága között. A pszichiátriai megbetegedések gyakoriságát munkanélkülieknél egy olyan kérdıívvel vizsgálták, amely a szorongást, depressziót, önértékelést, a pszichoszomatikus problémákat és a mindennapi élet egyes vonatkozásait követik. A munkanélküliek és a munkában állók csoportja közötti különbségek szignifikánsak voltak, ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek esetében nagyobb annak a valószínősége, hogy lelki betegségek jelenjenek meg. A depresszió és a szorongás intenzitását is vizsgálták. A munkanélküli csoport átlaga sokkal magasabb volt, mint a foglalkoztatottaké, vagyis bizonyítottan kimutatható az erıs szorongás és depresszió megjelenése az állás elvesztése után. - 62 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az önértékelés mérése különbözı eredményekhez vezetett. Warr szerint azért nem egyértelmőek az eredmények, mert a kérdıívek úgy pozitív, mint negatív tulajdonságokat mérnek. A pozitívak esetében nincsen különbség a két csoport között, de a munkanélküliek magasabbra pontozták a negatív tulajdonságaikat, mint a munkában állók. Vagyis a munkanélküliek kedvezıtlenebbül ítélték meg saját magukat. Elégedettség a jelennel. Különbözı típusú vizsgálatok is igazolták, hogy a munkanélküliek kevésbé elégedettek az életükkel, mint a munkában állók. Kognitív következmények. Nincs túl sok kutatás ebben a témakörben. Fryer és Warr azt találták, hogy a munkanélküli minta 35%-a számolt be koncentrációs nehézségekrıl és lelassulásról. Ez nem meglepı, hiszen ezek a jelenségek lehetnek a depresszió tünetei is. A tartós munkanélküliség és az álláskeresés közti összefüggés. Fiatalokkal végzett kutatások szerint a tartós munkanélküliség nagymértékben befolyásolja az álláskeresést. A csak bizonyos munkát keresık száma: 3 hónap után 43%-al csökken 6 hónap után 32%-al csökken 20 hónap után 20%-al csökken A munkát nem keresık száma pedig egyre nı: 3 hónap után 6%-al nı 6 hónap után 10%-al nı 20 hónap után 17%-al nı
A munkanélküliség és a betegség közti összefüggés sokáig vitatott téma volt, bár az összehasonlító vizsgálatok egyértelmően azt bizonyították, hogy a tartós munkanélküliség tartós egészségügyi károsodást okoz amelyek, azután sem múlnak el, hogy a személy elhelyezkedik. Vagyis a munkanélküliség, olyan betegségre hajlamosító rizikó faktor, amelynek táptalaján gyakrabban és könnyebben fejlıdnek ki pszichoszomatikus betegségek, mint általában. Ez nem jelent egyenes vonalú ok-okozati összefüggést, vagyis nem feltétlenül kell megbetegedniük az érintetteknek. A személyes megküzdési mechanizmusok, a személyiség érettsége, a támogató kapcsolatok megléte vagy hiánya és a környezeti feltételek jelentısen befolyásolják azt, hogy milyen „növény” fejlıdik ki a munkanélküliség talaján. Amint azt már láttuk, léteznek olyan emberek, akik kihívásként élik meg a változást, és konstruktív megoldásokat találnak.
- 63 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
IV. A másság Alapvetı népismereti információk Néveredet:
Rom Roma Romnyi
= ember, cigány férfi, = többes szám = cigány nı
Fogalmak: Kisebbség, - anyaországgal rendelkezı népcsoport, Etnikum, - anyaországgal nem rendelkezı népcsoport, Asszimiláció, - beolvadás, az értékek, hagyományok elvesztésével, Integráció, - beépülés, az értékek, hagyományok megtartásával, ápolásával, Multikulturális nevelés, - több kultúrát érintı, komplex (ismerd, ápold a saját értékeidet, és ismerd és tartsd tiszteletben a másokét) Roma nép Népcsoportok:
Romungró, - nyelve a magyar Oláh,- nyelve a lovári Beás,- nyelve a beás
Roma himnusz meghallgatása, elemzése: Zene ritmusa, Tartalmi vizsgálata, Roma zászló megtekintése, elemzése: Szín, Formavilága, Jelentéstartalma. Roma mondavilág, egy monda meghallgatása: „Magvakból lettünk” „Madarak voltunk” Tartalmi jellemzıje, Összehasonlítás a magyarok „Csodaszarvas” mondájával. Szociológiai ismeretek A cigányság eredete, ıstörténete "A cigányság eredete, származása és hitvilága a környezı lakosság elıtt ismeretlen, tehát az egyszerő ember szemével nézve gyanús. A magyar emberek sokkal többet tudnak pl. a négerekrıl vagy az indiánokról, mint a cigányokról, pedig velük együtt élnek. " (Erdıs Kamil)
- 64 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az indiai ıshaza elmélete: A cigányok az európoid nagyrasszhoz tartoznak, eurázsiai eredetőek és indo-európai nyelvőek. İk az Európába bevándorolt legutolsó keleti nép, nincsenek területhez és országhoz kötve. A cigányok múltját leginkább a nyelvészet és az antropológia (embertan) segítségével, illetve a közvetett források és feljegyzések alapján kutatják. Ezek alapján a cigányság eredetét bizonyító legtöbb adat az ıshaza területét a mai India területére teszi. Nyelvészeti szempontok alapján sok, a mai cigány nyelvben megtalálható alapszó eredetét lehet visszavezetni indiai területre. Például: rom = ember, férfi; romni = nı; ezeknek a megfelelıje az indiai dom; illetve az óindiai domba. Indiai eredetre utalnak a következı szavak is: giv = búza, saka = zöldség, guruv = bika, balo = disznó, sosoj = nyúl, ruv = farkas, katel = fon, somnakaj = arany, sastri = vas, dad = apa, raj = úr. A romani nyelv alapján tehetı az ıshaza Északnyugat Indiába (F. Mihlosich), mivel az ottani dardu nyelvhez igen közel álló, szanszkrittal rokon nyelv. Az indiai kultúrvilág, valamint az ott ma élı népek életmódja és szokásai is sok hasonlóságot mutatnak a cigányságéval. (A német cigányok magukat sinte-nek nevezik, amely név egy nagy keleti birodalomból származik. Királynéjukat Sinnek hívták, és mivel lányát nem adta Talan királynak, életével kellett fizetnie. Ekkor a szétesett birodalom népe több csoportban nyugatnak vonult. Ez a monda talán az indiai Szind-vidékre utal, az Indus alsó folyása mentére.) Az indiaiak három a "cigányokhoz hasonló" vándortörzset különböztetnek meg, amelyek közül a radzsputok vándorló csoportjai a legfontosabbak. Külsı jegyeiket tekintve viszont az indiai népek közül a legközelebbi rokonságban a cigányokkal a domák és bandzsarák vannak. Ugyancsak indiai eredetre utal Valy István magyar teológus diák megfigyelése, aki a XVIII. században fedezte fel, hogy indiai diáktársai a környékükön élı cigányokéhoz hasonló nyelvet beszélnek. A legtöbb bizonyítékot megvizsgálva így arra a megállapításra juthatunk, hogy a cigányok ısei feltehetıleg Északnyugat Indiából származnak, az Indus folyása mentérıl. Egyéb fontos ıshaza elméletek: A néprajzi, nyelvészeti és a legújabb embertani kutatások lehetıvé teszik a cigányok ÉszakPerzsiából való származtatását is. Az bizonyos, hogy hosszabb ideig tartózkodhattak a mai Irán területén, mivel ezt nyelvi elemek, szavak (pl.: dzov = zab, sir = fokhagyma, ambrol = körte, qrast = ló, aspin = acél, posom = gyapjú, cerha = sátor) és a foglalkozási összetételre utaló források is bizonyítják (Fidruszi Abulkaszim a Királyok Könyvében ír zenész hurikról, akiket a cigányokkal azonosíthatunk). A sokáig elterjedt egyiptomi ıshaza képét a cigányok maguk is terjesztették a történelem folyamán. Sok nép nyelvében a cigányokat jelölı szavak erre az eredetre utalnak, pl.: az angol gypsy, a spanyol gitano. Valójában elterjedése a Peleponészoszon alapított elsı településükbıl ered, amit Gyppének hívtak, ugyanis ek-Gyppe (Egyptien) annyit tesz: Gyppébıl. A vándorlás kezdete: Olyan források, amelyek tanúsíthatnák, hogy a cigányok miért és milyen körülmények között indultak el hazájukból, nem állnak rendelkezésünkre, ezért a vándorlás kezdetének pontos meghatározása nagyon nehéz feladat. India népeinek az i.sz. I. évezred során több természeti és külsı csapást kellett elviselni, és feltételezhetıen az ázsiai nagy birodalmak alakulásának következményeként kezdték meg több száz éves vándorlásukat az i.sz. I.-IV. század folyamán. A IX.X. században perzsa területeken találjuk két nagy csoportban a cigányokat, mint ben- és phen cigányok. A benek Szíria, Arábia felé és ezen keresztül Észak-Afrika területeire vándoroltak, és többen így vélik megérkezésüket a Hispániai-félszigetre, de ezt semmilyen írásos, nyelvészeti illetve tárgyi bizonyíték nem igazolja. A phen- vagy bosa cigányok Örményországon és a DélKaukázuson - 65 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
keresztül érkeztek bizánci területre a XI.-XIII. század folyamán, más csoportjaik viszont orosz területek felıl érik el Európát. Európa új népei A fokozatosan beszivárgó népelemek jelenlétének kezdetét Európa határainál nagyon nehéz meghatározni, ily módon a cigányságét is. Egy bizonyos: páratlanul hosszú vándorlásnak tekinthetı az általuk megtett út, ha elfogadjuk, hogy a cigányság ıshazája India.
A Kelet Római Birodalom területén A XIII. század második felében már a Fekete-tengertıl északra és a Duna alsó folyásánál találjuk a cigányokat. Korai településeik már Krétán és Peloponnészoszon is megtalálhatók. Valószínőleg Palesztinán keresztül érkeztek ide csoportjaik. Krétán Szümon Szimeonisz "de gente chaimi"-ról ír 1340-ben, akik a cigányok lehettek. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a korabeli balkáni okiratok kivétel nélkül már jelenlévı etnikumként foglalkoznak a cigányokkal. Elsı nagyobb európai településük a peloponnészoszi Modon városa elıtt volt, Gyppe néven. E cigány településnek 1483ban 300, 1519-ben pedig már csak 30 barakkja volt. Ennek oka valószínőleg az egyre gyakoribb török pusztítás. A görög kultúra és keleti egyház területén, ezekben a századokban egyre gyakrabban találkozunk a cigányok említésével: Cipruson 1332-ben, Korfun 1346-ban, Krétán 1322-ben említik ıket. Azt mondhatjuk, hogy az európai cigányság magja a görög kultúra területén keletkezett, és ezután vándorolt román-, szerb-, magyar-, cseh-, és német lakta területekre, Nyugat- és ÉszakEurópába. Ezt bizonyítják a cigány nyelvben nagy számban megtalálható görög nyelvi elemek is. A kárpáti cigányok nyelvében a görög nyelvi elemek hiányát lehet felfedezni, ami azt bizonyítja, ezek nem bizánci területeken keresztül érték el Európát, hanem kaukázusi és orosz területeken át vándoroltak jelenlegi élıhelyükre. Bizánc gyengesége és a török elırenyomulás A Kelet-Római Birodalom területén minden bizonnyal az államhatalom gyengesége is nagy mértékben kedvezett a cigány kompániák betelepedésének. A felerısödı belviszályok, keresztes hadjáratok és a XI. századtól a török megjelenése felborítja az ország belsı rendjét. A gyakori háborúk megnövelték a fegyverkészítık jelentıségét, és munkalehetıséghez juttatta a cigányok egy részét is. Ekkorra a cigányság egyik meghatározó tevékenységévé vált a fémmővesség, a kovács-mesterség. A XIV. század második felében a Kelet-Római Birodalom egyre kevésbé tudott ellenállni a terjeszkedı töröknek így, az fokozatosan elfoglalta a Balkán egész területét, 1396-os nikápolyi gyızelmével pedig végleg megpecsételte a terület sorsát több száz évre. Valószínőleg a török elırenyomulása adott lökést a cigányok újabb vándorlásának is, mivel a XV. század elejétıl nagy számban jelentek meg Európa más területein. Magyarország ennek a nagyarányú vándorlásnak ekkor még csak átvonulási területe. Kevés csoport marad Kelet-Közép Európában. Zsigmond király és német-római császár oltalomlevelével rövidesen Európa számos pontján megtaláljuk ıket. A német államokban 1417-ben, Strasburgban 1418-ban bukkannak fel, 1419 után Franciaország egyes területein, 1427-ben pedig már Párizsban is regisztrálják jelenlétüket. A megjelenésükrıl tudósító elsı londoni feljegyzések 1430-bóI származnak, Skócia 1492-ben említi ıket. Bologna és Róma 1442-ben találkozik elsı csoportjaival, míg Hollandiából 1429-bıl, - 66 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Spanyolországból pedig 1447-bıI vannak adataink róluk. Krakkóban 1423-ban, Litvániában a XVI. század legelején, Skandináviában 1513-14 között írnak róluk a források.. A Kis-Egyiptomból jövı nép Európában Zsigmond oltalomlevelével és menlevelével* megjelenı cigányokat Kis-Egyiptomból jövı népnek tartották, akik korábban megtagadták keresztény hitüket, de ezt megbánva vezekelniük kell, és a világot kell járniuk. Ezek a mondák maguktól a cigányoktól származtathatók, és nem sok igazságtartalmuk van. Az általuk használt menlevelek hitelessége sem bizonyított, ugyanis sokszor hamis menleveleket használtak. Az is bizonyos, hogy vallási hivatkozásaik tökéletesen alkalmazkodnak a korszak arculatához. Ekkoriban Zsigmond volt a legnagyobb európai uralkodó, nála jobb pártfogót keresve sem találhattak volna maguknak a cigányok. Több helyen (fıleg azokban az országokban, ahová Zsigmond uralma nem terjedt ki) pápai menleveleket használtak (pl. Franciaországban, Angliában, Itália egyes területein). Történeteik ezekben az országokban - hogy a politikai gondolkodásnak minél jobban megfeleljenek - a következıképpen módosultak: olyan KisEgyiptomból jött nép, amelynek Zsigmond vette el országát és ezért bolyong a világban. Nyugat-Európa cigányellenes rendelkezései Nyugat-Európa nem hosszú ideig nyújtott otthont a cigányság számára. A felbukkanásukat rögzítı dokumentumok és az elsı cigányellenes rendelkezések kelte között nagyon rövid idı mutatkozik. Itáliában már felbukkanásuk évében üldözik ıket, Svájc 15 évig toleráns velük, Anglia és Skandinávia elsı ilyen jellegő rendelkezései 1531-bıl és 1563-ból valók, melyek kiutasítják, és halállal fenyegetik meg ıket. Spanyolországban a mórokkal és a zsidókkal együtt kezdik üldözni ıket az 1492-es és 1499-es törvények. Még 1479-ben a Német Birodalmi Győlés is kémeknek nyilvánítja ıket, és megfosztja minden joguktól a cigányokat. Tehát azt tapasztalhatjuk, hogy a cigányság, amely a XIV. század végén kénytelen a Balkánról elmenekülni a török veszedelem elıl, még egy évszázadig sincs nyugalomban Nyugat-Európa területein, és máris újabb üldözésnek van kitéve. *menlevél: középkori úti okmány, amely egyes területeken szabad mozgást biztosít
A cigányság Közép-Kelet Európában Nem hagyhatók figyelmen kívül a cigányság történelmi múltjának szempontjából azok a fejlıdésbeli különbségek, amelyek Európa különbözı régiói között fennállottak. Európa nyugati fele: A centralizált államhatalom jegyében szervezıdik a társadalom a XV.-XVI. században NyugatEurópában. A nagy földrajzi felfedezések kora ez, Európa gazdasági élete forrong, kezdetét veszi az eredeti tıkefelhalmozás. A polgárosodó társadalmak számára egyre nagyobb problémát jelentenek a vándorló cigánycsoportok. E társadalmak részérıl tolerálhatatlan volt a felfogásuk a hatalomról, az államról és a magántulajdonról. A cigány csoportok vérségi szervezıdéső, a nemzetségi autonómiát tiszteletben tartó közössége pedig nem tudott megbarátkozni a jobbágyi
munkával, a megtelepedés gondolatával, a nyugati feudális rendbe való beilleszkedéssel, az asszimilációval, valamint szokásainak azonnali feladásával. Az egyre erısödı államhatalom még saját uralkodó osztályával is harcban állt. Érthetı, hogy az abszolút monarchia uralma alatt még kevésbé volt mód ennek a szabad életformának az elfogadására. A szakadék nagyon nagy volt a két - 67 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
életforma között, ami elkerülhetetlenné tette a véres összeütközéseket. Bár Nyugat-Európából soha nem tudták véglegesen kiőzni a cigányokat, de lélekszámukat egyre szigorúbb intézkedésekkel korlátozták. Közép-Kelet-Európa: Európa középsı és keleti fele számára ez a reagálás rendkívüli jelentıséggel bíró fejlemény, mivel ez a terület válik a török elıl menekülı, nyugaton negatív intézkedésekbe ütközı cigányság győjtıhelyévé. Itt ugyanis a cigány létforma és a feudális társadalom közép-kelet-európai szintje közötti távolság jelentısen kisebb volt, mint nyugaton. Ezekben az államokban a feudalizmus folyamatának újjáéledése zajlott, ugyanakkor állandósult a hadi állapot. Ez kevésbé szigorúan szervezett társadalmat és mindenekelıtt munkaerı- és kézmőves szükségletet teremtett. Mindent összevetve: ez az állapot több lehetıséget rejtett magában egy újonnan jött népesség számára: pl. munkalehetıséget (fıleg hadászati téren), bizonyos mértékő autonómia megırzését, a társadalomba való beilleszkedés lehetıségét. Közép-Kelet-Európában - így Magyarországon is - a cigányság európai történetének elsı szakaszában (XV.-XVI. század) nem, vagy alig találkozunk cigányellenes intézkedésekkel. Inkább a tolerancia (elfogadás) a jellemzı, ami megtelepítésüket célozza. Hasznosítani kívánják ıket mint kézmőveseket (kovácsok, fémmőves, puskaporgyártó, tőzszerész, sátorverı), de elıfordulnak mint kémek, futárok és zenészek is. Többször találkozunk velük várak körüli munkálatoknál (sáncásás), ennek fejében pl. sok helyen adómentességet élveztek, vagy gyakori, hogy ítéletvégrehajtók (hóhérok) voltak. Mióta élnek cigányok a Kárpát-medencében: A cigányság nem egyszerre érkezett a Kárpát-medencébe, a megtelepedés több száz évet vett igénybe. Kutatóink nagy problémája, hogy mikorra tehetı ez az idıpont. Többen arra az álláspontra helyezkednek, hogy ez az idıpont az Árpádok idejére tehetı (Enessei György szerint Johannes Bárdosy II. András korára teszi megjelenésük kezdetét, miszerint András szentföldi hadjárata során csatlakoztak volna egyes cigány kompániák a magyar sereghez.) Cigányokra utaló forrás lehet Adrianó Collocci morvamezei gyızelemrıl írt beszámolója, ha a szövegben szereplı "gingari"-t a cigányokra vonatkoztatjuk. A késıbb ismétlıdı Anjou hadjáratok, ezek közül is a balkáni háborúk, bı lehetıséget teremtettek a kapcsolatra, a csatlakozás lehetıségére. Ezeket az állításokat a történettudomány mindez ideig nem bizonyította. Településneveink vizsgálatából is vonhatunk le következtetéseket a cigányok kárpátmedencei megjelenésére vonatkozóan. Czigány nevő település volt már hazánkban 1329-ben, 1381ben és 1409-ben is. A Czigány nemzetséget 1373-tól említik már a források. Ezek a nemzetségnevek Szabolcs és Zemplén megyékben fordultak elı, ahol hasonló településneveket találunk. Ezeknél a neveknél azonban a történeti folytonosságot nem lehet bizonyítani.
Magyarországi tömeges megjelenésük: A XV. század elejére tehetı tömeges megjelenésük magyar területeken. Ekkor találkozunk a városi feljegyzésekben keletrıl jött szegény vándorokkal. Az elsı biztos forrás 1422-bıl származik, mely szerint Luxemburgi Zsigmond úti levelet adott László vajda és népe számára: "Hívünk, László, a cigányok vajdája, más közülük valóknak tekintendıkkel itt Szepesen azon kérelmüket terjesztették elı, méltóztassak felılük bıségesebb kegyelmünkkel gondoskodni. László vajdát és az alája tartozó cigányokat kifogás és bármiféle zavar nélkül befogadjátok. Ha pedig közöttük támadna bármiféle civódás ... egyedül László vajda tehet ítéletet vagy adhat felmentést." Ez idıtıl több kiváltság- és menlevél ismeretes, ami a cigányokra vonatkozik. Máriának, Zsigmond feleségének is fennmaradt - 68 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
egy diósgyıri cigányvédı menlevele. Hunyadi Mátyásnak, II. Ulászlónak, Izabella királynénak és Erdélyben Báthory Zsigmondnak 1583-as okleveléig, majd a késıbbi fıúri családok erre vonatkozó rendelkezéseiig sok hiteles bizonyítéka van a cigányság Magyar Királyságban való megjelenésének. Az állam tehát - vajdáik alá rendelve a cigányokat - bizonyos elıjogokkal, oltalomlevelekkel látta el ıket. A késıbbiek során vajdáik fölé fıvajdákat (cigilis ) rendelnek, akik székhelyei Gyır, Szatmár, Kassa és Léva városok lettek. Ezek a cigilisek nemesi származásúak voltak. Felettük pedig az összes cigány elöljárója az "egregius" állt, akit a nádor nevezett ki. Erdélyben külön két nemesi származású fıvajda felügyelete alá tartoztak a cigányok - ún. aranymosók.. A cigányság a középkori Magyarországon Az 1526-os esztendıt követıen az országban zőrzavar uralkodott el, amikor is a Habsburgok és a törökök győrőjében a társadalom és a politikai vezetés nem sokat törıdött a határtól határig kóborló cigányokkal. Mindez különösen érvényes 1541-tıl, amikor a török hódoltság kezdetét veszi.
Cigányság a török idık alatt A cigányok ezekben az idıkben komoly hasznot hajtottak az ország számára a török ellenes harcokban. Igaz, hogy a törökök segédcsapataiként is megtaláljuk ıket, de ennek jelentısége nem haladta meg a magyar oldalon végzett tevékenységükét. (Ezzel kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy egy olyan népcsoportról van szó, amelynek többsége a török által megszállt területen élt. Az ott élık létfenntartásának meghatározója. a török lett, ellentétben azokkal, akik már korábban elvándoroltak a balkáni területekrıl.) A cigányok kompániái* a korabeli hírszolgáltatás gerincét alkotják, kémeik rendszeresen tájékoztatnak a törökök mozgásáról. Emellett nagy jelentıségük van a vas- és fémmunkáknál, a fegyverkészítésnél és javításnál, valamint az út- és sánckészítésnél. Sok helyen - a fegyverkészítéshez kapcsolódóan - ık látták el a fegyvermesteri és tüzéri feladatokat is. İk készítik a lovakat lesántító kicsiny, de annál fontosabb elhárító fegyvert, a sulymot. A cigány lakosság még számos más mesterséget őzött: sátorverık, borbélyok, kémek, futárok, hóhérok és nagyon sokan zenészek voltak. Ekkoriban már számos dokumentum tanúskodik arról, hogy az ország területén a cigányok nem jelentékeny része megtelepedett életet élt. Erdély Erdély területén sok szempontból különleges helyzete volt a cigányságnak. Az egykori Magyar Királyság területén itt éltek a legtöbben. Ennek két fı oka, hogy ezen a területen biztosabb volt a megélhetés (a háborúzó másik két országrésszel ellentétben), és állandó volt az utánpótlás a román fejedelemségekbıl. Az Erdélyi Fejedelemségben többet foglalkoztak a cigányok helyzetével, több országgyőlésen szerepel napirendként, számos - konkrétan a cigányokra vonatkozó - törvénycikk születik. (PI.: Czigányok vajdaságáról: "A cigányoknak ... vajdájok légyen, kinek esztendı által adófizetéssel tartozzanak".) Erdélyben - nemzetiségi összetételébıl adódóan is - nagyobb türelmességet tapasztalunk a cigányokkal szemben. Ott a magyar, szász, román lakosság együttélése maga is kitermelte a cigányokkal szemben tanúsított nagyfokú toleranciát. Hozzáidomultak a falvak és városok sajátos életviteléhez és kielégítették a lakosság egyes ipari és háztartási szükségleteit. A - 69 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
városoknak megvoltak a maguk cigányközösségei, a város falain kívül, ahol rendszerint faházakban éltek. Tevékenységük kiterjedt bizonyos közmunkákra és büntetés-végrehajtó feladatokra is. A török kiőzése utáni politika A török kiőzése után a cigánysággal kapcsolatos politikában alapvetı változás történt. Az állandó lakhely és foglalkozás nélküli, karavánokba verıdött cigány kompániák élesen szembe kerültek a török utáni belsı rend helyreállítását szorgalmazó államhatalommal. Nyugat-európai mintára, sorban születtek a különbözı korlátozó intézkedések. (Felmerült a gondolat, hogy a cigányokat az elnéptelenedett bánáti területekre kellene telepíteni - mint földmőveseket -, de a cigányság sorozatos kihágásai miatt az udvar ezzel kapcsolatos elképzelései kudarcba fulladtak.) Megfigyelhetı, hogy amíg a cigánypolitikára kezdetben a megértés, az elfogadás volt a jellemzı, addig a XVIII. század elejére egyre jobban elıtérbe kerülnek az önálló szokásrendet, önálló létet fenyegetı rendelkezések. A Habsburgok gondolkodásmódja, a bécsi udvar cigányokkal kapcsolatos rendelkezései az európai kisebbségi politikát tükrözték. A fı cél a cigányok adófizetı jobbágyokká tétele, átalakítva addigi jellegzetes életüket, a vándorlást. A Habsburg udvar az erıszakos kiőzés helyett az erıszakos letelepítést választotta. IV. Fülöp és III. Károly letelepítési rendeletei nagyobb eredményeket könyvelhettek el, mint a korabeli Európa uralkodóinak többsége, pedig itt is nagyon szigorúan szabályozták a kóborló cigányok életét. (Pl. az 1724. évi rendelet a következıképpen fogalmazott: …. ", akik a birodalom tartományaiban a kóborló közveszélyes életmóddal szakítani nem akarnak, azokat halállal fenyegessék meg, és hátukra számőzetésük jeléül "R" betőt /relegata = számőzött/ süssék rá, de ha ezt követıen a kóborló cigányt újra elfognák, pallos által veszejtsék el."). A rendelet azonban - minden szigora mellett - a beilleszkedés lehetıségét is megteremti. (PI.: "Mindazok, akik észhez térnének, és a csavargó, henyélı élettel felhagynának, ... ,azoknak ígérjenek munkájuk arányában mérsékelt bért..."). A késıbbiek során a történelemben mindig ezzel a kényszerítı állásponttal találkozunk a hatalom részérıl (más-más tálalásban), és ez nagymértékben megnehezítette a probléma valódi megoldását.
Mária Terézia és II. József cigánypolitikája A cigányságot érintı átfogó koncepció a Habsburg birodalomban Mária Terézia uralkodásának idejére alakult ki. Úgy gondolták, ha megszüntetik a cigányok identitását*, erıszakkal átalakítják életmódjukat, megváltoztatják elnevezésüket, akkor beilleszthetik, azaz inkább beolvaszthatják ıket a társadalomba. A királynı elsı ilyen rendelete 1761-bıl való, amikor a földesurakat kötelezi, hogy adjanak a cigányoknak házhelyet és földet, megtiltja a cigány szó és egyéb, a cigányokat jelölı szavak használatát, valamint a cigányok lóval való kereskedését és lakóhelyük elhagyását. A cigány elnevezés helyett az "új-magyar", "újlakos", "újparaszt', illetve ezek német és latin megfelelıit kellett használni. Késıbbi rendeletei az 1767-es, az 1773-as, és az 1779-es (amelyek korábban kiadott rendeletek felújításai), további szigorú intézkedéseket tartalmaztak. Elrendelték, hogy cigányok nem léphetnek egymással házasságra, paraszti öltözéket kell viselniük, fel kell hagyniuk a zenéléssel. A cigány gyermekeket családjuktól elszakították, és paraszt családoknál helyezték el ıket. II. József anyja szellemében folytatta cigánypolitikáját. A cigányok szemmel tartása érdekében elrendelte összeírásukat 1780 és 1783 között. Ezek adatai szerint a cigányok létszáma a következıképpen alakult a Magyar Királyság területén (Erdély és Horvátország nélkül). - 70 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1780-ban 1781-ben 1782-ben 1783-ban
........................................... 43.609 fı ........................................... 38.312 fı ........................................... 43.778 fı ........................................... 30.241 fı
(Az 1783-as összeírásnál a cigányok közé az asszonyokat nem vették fel - valamint a már megtelepedett "újparasztokat" sem -, ebbıl adódik ez a nagy létszámbeli különbség.) Ezek a rendelkezések legfıképpen az adóalanyok számának növelését célozták meg, ami az adott helyzetben egyet jelentett a cigányságnak a beolvasztásával (asszimilációjával). A Habsburg rendelkezések megítélése Sokan dicsérik a Habsburgok cigánypolitikáját, ugyanis ezek a rendeletek közvetve tartalmazták azt a gondolatot, hogy a társadalomnak vannak bizonyos kötelezettségei rossz helyzetben lévı csoportjaival szemben. A Habsburgok valóban humánusabban, jártak el, mint nyugat-európai szomszédaik, de nem eléggé emberségesen a cigányság körülményeihez, adottságaihoz és lehetıségeihez képest. Ezek a XVIII. századi kísérletek több ponton is hibásak voltak. A jogalkotók felismerték azt a tényt, hogy a kóborló cigányok veszélyessége elsısorban életmódjukból adódik. Úgy gondolták, hogy vándorlásuk megakadályozásával elejét lehet venni az ebbıl eredı összeütközéseknek, ezért a rendeletek döntıen a sajátos életmód ellen irányultak. "... azonban a cigányságot lehetetlenre kényszerítették. Arra, hogy évszázadok szokásait egyik napról a másikra levetkezze, váljon meg családtagjaitól és felejtse el nyelvét és zenéjét." Hangsúlyozni kell, hogy a cigányság egy része ekkor már letelepedett, így az egységesen alkalmazott rendelkezések óriási problémákat, összetőzéseket okoztak. Az elıírásokat vagy túlságosan szigorúan alkalmazták (pl. a gyerekek elválasztását szüleiktıl), figyelmen kívül hagyva a megtelepült szorgos életvitelt, vagy a helyi hatóságok egyszerően negligáltak* mindenféle elıírást, szabotálva a központi rendeleteket. A helyi túlkapások és visszaélések egyfelıl kialakították és táplálták a cigányellenes gondolkodást, másfelıl ellenállást váltottak ki a cigány lakosságban a különféle intézkedéssel szemben. Két alapvetı gyakorlati dolog szintén hiányzott a sikeres végrehajtáshoz, miszerint a lerombolt cigányputrik helyett a helyi szerveknek biztosítani kellett volna a lehetıséget a megfelelı lakóépület megszerzéséhez, továbbá lehetıvé kellett volna tenni számukra a földhöz jutást, hogy áttérhessenek a földmővelésre. A legtöbb helyen ez nem így történt. *kompánia: együtt vándorló kisebb cigány közösség, általában családi, nemzetségi alapokon szervezıdött *identitás: azonosságtudat *negligál: nem vesz tudomásul, figyelmen kívül hagy
A XVIII-XIX. századi cigány társadalom összetétele A Habsburgok abszolút államában igaz, hogy az alkalmazott módszerek* nem vezettek megoldáshoz, a cigány ügy továbbra is ügy maradt, de az évenkénti összeírások elrendelése, és a kimutatások feldolgozása nagy segítséget ad számunkra a kor cigány társadalmának feltérképezéséhez. - 71 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Hogyan is nézett ki a XIX. századi cigány társadalom? A cigányok osztályozási, felosztási kísérletei során a legkülönbözıbb módokat vehetjük figyelembe. A három fı szempont: a.) a cigányságnak saját magára alkalmazott megjelölése b.) a különbözı cigánycsoportok egymást illetı megnevezései c.) a környezı lakosság megjelölése a cigányokra. Erdıs Kamil osztályozását alapul véve, aki az elsı szempontot érvényesíti felosztásuknál: Magyarországon a cigányság két fı csoportját különböztethetjük meg: 1. a cigány anyanyelvőt, 2. a nem cigány anyanyelvőt, Az elıbbi csoportba tartoznak a kárpáti cigányok, az oláh (vlách) cigányok. Regionálisan is elkülöníthetı a két csoport egymástól. A kárpáti cigányok Nógrád megyében, Budapest környékén és a Dunántúlon lelhetık fel, míg az oláh cigányok fı tartózkodási helye a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze. A nem cigány anyanyelvőekhez a magyar (romungró) és a román (beás) anyanyelvő cigánycsoportok sorolandók. Romungró cigányok (magyar anyanyelvő) a kárpáti és oláh cigányok leszármazottai, az ország szinte minden településén élnek. A beás cigányok (román anyanyelvőek) az ország legkülönbözıbb területein élnek. A "tiszaháti" teknıvájók a Nyírségben, a "füstösök" Füzesabony, Békéscsaba, Tiszafüred környékén, a "dunás" teknıvájó cigányok pedig a Dunántúl területén élnek ma is. A középkorban az elsı hullámmal a Kárpát-medencébe érkezı cigányság etnikum volt - a kultúra, a nyelv, a közös eredet tudatával -, azonban a közvetlen rokonságot már nem érzı új hullámok érkezésétıl ez az azonosság már nem létezett. Az 1893. évi összeírás: Tanulságai nagy segítséget nyújtanak a Magyarország területén élı cigány lakosságra vonatkozóan. Ennek az összeírásnak a fı szempontja az volt, hogy az állandóan letelepedett (huzamosan egy helyen tartózkodó), és a vándor cigányokról külön-külön nyerjenek adatokat. A felmérés eredménye a következıképpen alakult: I. Állandó jelleggel letelepedett cigányok: II. Huzamos ideig egy helyen tartózkodók*: III. Vándorcigányok
243.432 fı = 89% 20.406 fı = 8 % 8.938 fı = 3%
*(Bizonyos foglalkozások folytatói hetekig, hónapokig sıt néha évekig egy helyben tartózkodnak anélkül, hogy ott állandóan megtelepednének.) Komoly hiányossága az összeírásnak, hogy Budapestet nem vették bele az adatfelvételbe. Meglepı a cigányok nagy száma: 274.940 fı, az akkori összlakosságnak 1,8 százaléka. A budapestiekkel együtt mintegy 280 ezren éltek a Monarchia magyar területein. A cigányokat a XIX. század végén a periférián, az ısi és speciális foglalkozásaikkal összenıve találjuk (vályogvetés, tapasztás, vasmunkák). A társadalmi ranglétra alján helyezkednek el. A - 72 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
letelepült cigányok is a községek szélén, szegényes házakban, putrikban élnek, sok esetben pedig sátor a lakásuk. Korösszetétel szerint a cigány népesség fiatalodó, mivel kevesen érik meg a felnıtt- ill. az öregkort, és magas a születések száma. A vándorcigányoknál nagy fogyatkozást látunk a 30-59 éves korosztálynál. Ez abból következik, hogy életkörülményeik nyomorúságosak, és ez (az edzettség bármilyen nagy mértéke mellett is) megrövidíti az egyén életét. Vallási hovatartozás tekintetében a környezı lakossághoz alkalmazkodnak, általában a falu vallását követik. Ebbıl következik, hogy zömében görögkeleti és római katolikus vallásúak. Az 1893-as népszámláláskor - ellentétben az eddigiekkel - a cigány megjelölés egyedüli kritériumaként már nem csak a nyelv szerepelt, hiszen 1893-ban is csak körülbelül egy harmadát teszi ki a cigány anyanyelvőek aránya a cigány összlakosságnak, míg a cigányul tudók körülbelül a felét. Másfelıl kritikával kell illetni a forrást (a népszámlálás idıpontja miatt) a vándorcigányokra vonatkozólag, mivel az összeírás abban az évszakban készült, amikor a vándorló életet élt cigányok is gyakran tartózkodtak egy helyben. Az újabb beáramlás: A XVIII. század folyamán a cigányság újbóli nagymértékő beáramlása tapasztalható román területekrıl. Ezeket a - nyelvjárásukban erıteljes román hatást mutató - cigányokat oláh (vlach) cigányoknak nevezzük. (Nem keverendık össze a román vagy beás cigányokkal, akik az 1855. évi romániai cigány "rabszolga-felszabadítást" követıen vándoroltak hazánk területére, gyakran szerb területeket érintve. İk nyelvükben szinte teljesen asszimilálódtak a román nyelvhez.) Oláh (vlach) cigányok ettıl kezdve fokozatosan érkeznek magyar területekre még a XX. század elején is. Mint látható, a cigány népesség két alkalommal jelent meg tömeges méretekben magyar területeken: a XV. és a XVIII-XIX. század folyamán. A két idıpont között is volt beáramlás a romániai fejedelemségekbıl, de ez rendszerint csak az erdélyi területeket érintette. Ezek az újonnan jött csoportok behozhatatlannak látszó hátránnyal rendelkeztek. Kezdettıl fogva elszigetelıdés jellemzı rájuk. "Számukra ismeretlenek voltak a helyi szokások: a feudalizmus utolsó periódusában járó magyar társadalom beilleszkedési elvárásaitól teljes mértékben elzárkóztak, nem lelték helyüket a társadalom szerkezetében, erkölcseik, tradícióik, belsı viszonyaik éles ellentétben állottak a lakosság életmódjával, a politikai hatalom várakozásával." Foglalkozási struktúra: Többen kifejtették azt az álláspontjukat, hogy a cigánykérdés kialakulásában nagy jelentıséggel bírt a cigány emberek foglalkozási összetételébıl adódó összeütközés. Valóban vannak helyi összekoccanások, de a cigány mesteremberek elismerten szükséges funkciókat töltöttek be a szolgáltatások rendszerében. A késıbbi ipari fejlıdés képes volt ugyan kiszorítani a cigánymesterségeket a falu ellátásából, ami a tömegtermelés olcsóbb voltából fakadt. Kelet-Közép-Európában a fejlıdés megkésettsége a feudális korszakban még nem tette lehetıvé a városi céhes ipar olyan mérvő térnyerését, hogy ne akadt volna lehetıség a cigány emberek számára a falusi háztartási-ipari igények kielégítésére. A cigányok vándoriparosként érkeztek Magyarországra, és az akkor még döntıen mezıgazdasági Európába, s hasznosnak mutatkoztak az uralkodó osztály számára. A gazdasági életben elismerten részt vettek, így számos uralkodói rendelet is biztosította védelmüket és szabad mozgásukat. Késıbb vándoripari tevékenységük miatt, a szabad királyi városok szigorúan korlátozott számban fogadják be ıket, így a falvakba és mezıvárosokba szorultak vissza. - 73 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A nyersanyag felkutatása, összegyőjtése, a készáruk értékesítése céljából a piac keresése, valamint a falvaknak készített tartós háztartási cikkek jellege mind-mind állandó mozgást igényelt a fa- és fémmunkát végzı cigányoktól. Hiányzott a cigányok többségénél a stabil tárgyi környezet, nem rendelkeztek földdel. A XIX. századig kialakult foglalkozásrendjük a századforduló idején kezd fölborulni, és ezzel a cigányok kezdik elveszíteni az évszázadok alatt megteremtıdött, minimális elismerést biztosító munkájukat. A cigányok társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, a következıképpen alakul a XIX. században: I. Értelmiség Számuk nagyon csekély (3 fı), az állandó jelleggel letelepedett cigányok közül kerültek ki. II. Mezıgazdaság Az akkori agrár Magyarországon a cigány lakosság csupán 4 %-a dolgozott a mezıgazdaságban, az önálló szolga és napszámos viszont 8 %-ot tett ki. Közülük legtöbben az erdélyi és a délkeleti vidékeken éltek. A falu társadalmában nélkülözhetetlen szerep jut a cigányoknak: disznó-, marha-, juhpásztoroknak általában föld nélküli bérmunkásokat alkalmaztak. Ez a cigány összlakosság mintegy 8 százalékát tette ki. III. Ipar 1. Fémmunka: Az ország összes kovácsmesterének mintegy 23 %-a cigány, ami azt mutatja, hogy a kovácsmesterség ısi cigány foglalkozásnak tekinthetı. Abban az idıben, amikor az ipar és a kereskedelem nem tudta kielégíteni a városoktól messze esı vidékek ipari igényeit, jelentıs szerep jutott a cigány kovácsoknak. A kovácsok után legtöbben üstkészítıként és edényfoldozóként dolgoztak. 2. Famunka: Közülük elsısorban a Somogy és Baranya vidékén található teknı, fakanálcsinálók és orsókészítık voltak a legjelentısebbek. A teknıvájó cigányoknak nagy népszerősége volt falun, mivel minden háznál volt mosó- és disznóölı, valamint kenyérdagasztó teknı. 3. Nád, vesszı feldolgozása: A háztartási ipart látták el kézmőves termékekkel, legjelentısebb rétegük a seprőkészítık, akik nagyrész a Dél-Tiszántúlon éltek. Erdélyben jelentıs a szitakötık száma, akik a malomiparhoz szükséges szitákat készítették. 4. Építkezés: A vályogvetık aránya, az összes iparos 11 %-a. A vályogvetés országosan elterjedt foglalkozás, de fı területe a Tisza alapanyagban gazdag bal partja. Majd a téglagyártás megjelenésével csökkent az igény rájuk, és e foglalkozásnál is hanyatlásnak, visszafejlıdésnek lehettünk tanúi. 5. Csizmadiák:A csizmadia a falusi kisiparosság egyik jellegzetes alakja a korban. 6. Dögnyúzó: E tisztességtelen foglalkozás sokszor maradt a cigányokra, sokszor községekhez szegıdtek ilyen minıségben. - 74 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
IV. Kereskedelem: A cigányok körülbelül 9 %-a tartozott a kereskedelmi munkát végzık köréhez. Kiemelkednek a lókereskedık és a kupecek mint híres és hírhedt foglalkozást őzök. A lókereskedés a tilalmak, zaklatások ellenére sokáig tartotta magát még századunkban is, hagyományos tevékenységnek számított egész Európában. A cigány foglalkozások a cigány lakosság mintegy felének biztosítottak megélhetést. A többiek a nem cigányokkal osztoztak a különbözı napszámos munkákban: voltak közöttük fuvarosok, bányászok, szövınık, háztartási alkalmazottak és dohánygyári munkások. Sok foglalkozás eleve magában hordozta a vándorlást az áru értékesítésének szüksége miatt (köszörülés, üstfoltozás). Az összes hagyományos cigány foglalkozás legfıbb sajátossága pedig abból a ténybıl ered, hogy a nem cigány környezetre épít. A cigány termelık számára a legfıbb fogyasztó mindig a nem cigány ember, a paraszt volt. A foglalkozás is csoportképzı tényezınek számított a XVIII.-XIX. század óta, éppen úgy, mint a vérségi leszármazás. Az 1893-as összeírás utolsó nagy tömbje a foglalkozásnélküliekrıl ad képet számunkra. Általában az északi és nyugati területeken volt nagy az arányuk (Árva és Barcs megyében 35 %, míg Erdélyben csupán 1-5 között mozgott). Reformkortól a Horthy-korszakig A cigányság helyzetében, létviszonyaiban fontos változás következett be a XIX.-XX. század fordulóján. Ez a változás nem pozitív irányban befolyásolta sorsukat, hanem a tömegtermelés elterjedésével, és a kisipari áruk piacának szőkülésével egyre inkább megnehezítette életüket. A reformkori Magyarországon: A XIX. század elejétıl a cigánykérdés ritkábban kerül szóba, aminek az oka, hogy erre az idıre esik a kelet-európai nemzeti ébredések kora. A reformkori magyar diétát* sokkal jobban érdekelte a nemzeti fejlıdés szempontjából lényegesebb kérdések sokasága, amelyeket a polgárosuló társadalom vetett fel egyre sürgetıbben. Erdélyben ugyan történtek kísérletek a keleti országrészben sokkal nagyobb súlyú cigányproblémák megoldására, de ezek az udvar passzivitásán sorra megtörtek. A XIX. század során a cigányokkal való foglalkozás kikerült a jogalkotás látókörébıl, s csupán a spontán társadalmi érdeklıdés (reformkori sajtó) mezsgyéjén maradt meg, egészen a dualista korszakig. Az 1848-49-es szabadságharc alatt sokan a cigányok közül nemzetırnek és honvédnek állnak, amiben szerepe van a cigányokban is feléledı önálló nemzeti fejlıdésnek. 1850-ben pedig "nemzeti egyenjogúságuk" elismertetésére törekszenek Ferenc Józsefhez írott levelükben, ami válasz nélkül maradt az uralkodó részérıl. A romakutatások felélénkülése: A múlt század második felében felélénkül a cigányokkal való foglalkozás, aminél két fı irányt lehet megkülönböztetni. Az egyik a konkrétan velük kapcsolatos, fıképpen jótékonysági és tudományos célzatú tevékenységek, a másik pedig az ıket ugyan közvetve, de nagymértékben
- 75 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
érintı adminisztratív intézkedések sora. Több, a cigányokkal foglalkozó írást találunk az 1850-es évektıl, mivel a nemzeti tudat ébrentartásának fontos eleme volt a néprajz, ami kiterjesztette az érdeklıdését az ország területén élı valamennyi népcsoportra. A sok név mellett (Ipolysági Balogh János, Liszt Ferenc, Breznik-Bornemissza János, Miklosich Ferenc, Ihnátkó György, Nagy-Idai Sztojka Ferenc) a legjelentısebb József fıhercegé, aki erkölcsileg és anyagilag is sokat tett a magyarországi cigányságért. József fıherceg a Habsburg uralkodóház "magyar" ágából származott. Apja a Pest szépítésében érdemeket szerzett József nádor, anyja Mária Dorottya, bátyja pedig az az István nádor, aki 1848-ban sikertelenül próbál közvetíteni az udvar és a Batthyány-kormány között. Fiatalon megtanult cigányul a parancsnoksága alatt szolgáló cigány anyanyelvő katonák segítségével. Komoly tanulmányokra és szakirodalmi vizsgálódásokra támaszkodva maradandó romológiai* munkákat hagyott hátra. A vándor cigányok letelepítésére tett kisjenıi és alcsúti kísérletei, igaz, sikertelenek maradtak, de próbálkozásai egyedülállóaknak számítottak akkoriban. Rövid élető próbálkozásnak bizonyult Hám János (a szabadságharc után lemondott) esztergomi érsek és Farkai Ferdinánd érsekújvári plébános iskola alapítási kísérlete is. Egyebek között a XIX. század utolsó negyede a romológiai kutatások elsı fénykorának is tekinthetı. Egész Európa bekapcsolódik a kutatásokba: cseh, német, román, orosz, holland, angol, francia, olasz szerzık nyilatkoznak történeti, nyelvészeti és néprajzi vonatkozásban egyaránt. Angliában pedig megalakul a nyolcvanas évek folyamán a Gypsy Lore Society (Cigány Tudós Társaság) nevő szervezet.
A dualista cigány politika: A dualista korszakban a cigánykérdés ugyan foglalkoztatta valamennyi államhatalmi szervünket, de ez rendszerint kimerült a szabályozás valamely formájában. A hetven esztendı alatt összesen öt alkalommal került napirendre konkrétan a probléma. Direkt a cigányokra vonatkozó rendelkezés egyedül a letelepítést foglalja magába. Az ilyen jellegő rendelkezések sorát még a kiegyezés évében az 1442/1867 számú körrendelet nyitotta meg, amely megtiltotta, hogy a cigányoknak, különösen pedig egész cigány családoknak útlevelet adjanak a hatóságok, és ha teljesítették is kérelmüket, rendszerint csak a családfenntartónak engedélyezték a helyváltoztatást. A dualista kor egészére jellemzı, hogy mindig megelızte a letelepítési jogszabályokat egy korántsem teljes cigány felmérés elkészítése. Fontos állomásnak tekinthetjük 1879-et, amikor már nem közvetlenül a cigányokra vonatkozó, de rájuk is erısen kiható törtvényt alkotott az országgyőlés, a kihágásról szóló 1879. évi XL. törvénycikket. Ez ugyanis büntetendınek minısítette a csavargást. A rendelkezés jelentıségét az adta, hogy a dualizmusban a vándorcigányok és csavargók közé egyenlıségjelet tettek. Így a vándorló cigányokat éppen úgy sújtotta a törvény, mint a csavargókat, habár - mint tudjuk - közülük sokan munkájuk, megélhetésük miatt vándoroltak. 1907 decemberében és 1910 augusztusában cigányügyi kormánybiztosokat nevez ki a kormány, akik feladata lett a cigánysággal kapcsolatos problémák orvoslása. Külön említést érdemel a cigányügy rendezésére legrátermettebb személy - az 1913-ban kinevezett belügyminiszter -, Sándor János. Igaz ugyan, hogy a háború szülte kényszerhelyzet miatt is, de mégiscsak rendezni kívánta a cigányügyet. Az ehhez kapcsolódó jogszabályok a kóborlások megakadályozásáról, a letelepítési lehetıségekrıl és a katonai szolgálatról rendelkeztek. Az intézkedések magyarázataként a belügyminiszter megemlítette, hogy a háború okozta drágaság a cigányok életkörülményeit megnehezítette, így gyakorta folyamodnak erıszakoskodáshoz. Ez a megfogalmazás már nem természetükbıl fakadó rossznak tünteti fel, hanem gyakorlati okokra vezeti vissza a negatív jelenségeket.
- 76 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A tervezett intézkedések azt célozták, hogy a kóbor cigányokat az ország egész területén egyszerre állítsák elı, és a katonai vagy hadi szolgálatra alkalmasakat besorozzák a hadseregbe. A többieket pedig elıállítási helyeiken, illetve a kijelölt községekben ırizet alatt tartják mindaddig, amíg községi illetékességüket megállapítják vagy letelepítésükrıl véglegesen intézkednek. Más eszköz hiányában a toloncolást (elıállítás) alkalmazták a kor cigányaival szemben leginkább. Gyakorlati hatása és eredményessége mégis nagyon csekély volt. A közigazgatási szervek azonban nem mindig hajtották végre rendesen ezeket a jogszabályokat, mert körülményesek, és költségesek voltak valamint sok idıt vettek igénybe. A napi gyakorlatban aztán kialakult egy sajátos toloncolási mód: minden csendırırsnek megvolt a maga körzete, ha ezen belül cigánykaravánra találtak azt elverték és a szomszéd körzet határáig kisérték. Ott ugyanez megismétlıdött a másik csendırırssel, és így ment egészen a végtelenségig. Az egyes vármegyék, községek természetszerőleg igen eltérı módon viszonyultak a cigányokhoz. Ezek után természetes, hogy a cigányok mindig olyan területre húzódtak, ahol a helyi közigazgatási szervek kevesebbet zaklatták ıket, vagy enyhébben hajtották végre a központi intézkedéseket. A keleti-délkeleti megyékben számbeli növekedésükbe belejátszott, hogy Románia felıl az utánpótlás a század elején is folyamatos volt. Még két, jelentıségében kisebb intézményt kell megemlíteni: a dologház és a gyermekvédelem intézményét. A kóbor cigányok gyermekeire az 1916-ban kiadott BM. rendelet foglal állást leghatározottabban. Ennek 4. paragrafusa szerint "A rendırhatóság a kellı gondozás alatt nem álló 7 éven aluli kóbor cigánygyermekeknek a legközelebb fekvı állami gyermekmenhely kötelékében leendı elhelyezése iránt gondoskodok." Az ilyen megfogalmazások sok visszaélésre adtak alkalmat azoknak a hatóságoknak, akik elfelejtették azokat a kritériumokat figyelembe venni, amelyek szorosan kapcsolódtak ennek a rendeletnek a végrehajtásához, miszerint "gyermekmenhelyekbe csak olyanokat utaljanak, ... akiknek nincs oly hozzátartozójuk, aki reájuk felügyelne, ıket gondozná ...". Jól látható, hogy a dualista Magyarországon már erıteljesen szétválik a letelepedett és a vándorló életet élı cigánysággal kapcsolatos rendelkezések nagy többsége. A szabályozások rendszerint a vándorló életet élı cigányokkal foglalkoznak, ugyanis a fı problémát ık okozták a társadalom által általánosan elfogadott rendszerben. A szélsıjobboldali emberszemlélet azonban a húszas évektıl egyre jobban rányomja a bélyegét a társadalom nagy tömegeire, és a cigányokat egységes rosszként fogja fel. A Magyarországon is egyre inkább fokozódó diszkrimináció (negatív megkülönböztetés) miatt az I. világháborút követı években a cigányság minden addiginál kedvezıtlenebb helyzetbe került. romológia: diéta:
a cigánysággal foglalkozó tudományág országgyőlés
Horthy-korszak és a II. világháború Amikor a Horthy-korszak cigány lakosságának életérıl próbálunk megfelelı képet nyújtani, nehéz helyzetben vagyunk. A nehézséget elsısorban az okozza, hogy nem készült az 1893. évihez hasonló statisztika, amellyel érzékeltetni lehetne az esetleges változásokat.
- 77 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az elıítéletes gondolkodásmód: Az egész korszak közgondolkodására kezd jellemzı vonásként rávetítıdni az elıítélet, jól érzékelhetıen egyre nıtt a II. világháború felé haladva. Egyre gyakrabban olvashatunk velük kapcsolatban olyan negatív értelmő szavakat, mint "élısdiek", "bőnözök", "gyilkosok", s megoldásként is a koncentrációs tábor, győjtıtábor, és nem a munkahelyteremtés merül fel. Hiba lenne persze azt állítani, hogy p1. Szentkirályi Zsigmond, Endre László írásai általános véleményt tükröztek volna az országban, de kellı sajtót kapva, komoly hatással voltak a korabeli közvéleményre és a közigazgatásra. Ezek is elısegítették, illetve tovább éltették azt a sajátos közigazgatási eszközrendszert, amely jelentısen megnehezítette a cigány lakosság társadalmi beilleszkedését. Ezt az idıszakot Hermann Antal - neves etnográfusunk - nemes egyszerőséggel csak "cigányvadító közigazgatásnak" nevezte. Cigányok a társadalomban: A merev elıítélet csak megnehezítette, de megakadályozni nem tudta a cigányság folyamatos beépülését a társadalomba. A kóbor cigányok egy része lassan felhagyott vándorló életformájával és állandó otthont keresett magának. Ennek a folyamatnak bizonyos mérvő felerısödését tapasztalhatjuk a Horthy-korszakban. Az állandó lakóhely megválasztása azonban korántsem jelentett tisztes polgári életvitelt, hanem rendszerint a falu széli telepek kialakulását. Ennek ellenére sorra születtek a megkülönböztetı intézkedések. 1928-ban két rendelet látott napvilágot: az egyik megszigorította a dologház intézményét, a másik a Monarchia idejébıl ismert toloncolási határozatokat elevenítette fel, kiegészítve azzal a rendelettel, miszerint meghatározott idıközönként - ha szükséges több megye területén egyszerre - úgynevezett cigányrazziákat tartsanak. A helyi hatóságok elıszeretettel éltek az e jogszabály adta lehetıségekkel. 1931-ben rendelettel korlátozták a részükre kiadható vándoripari engedélyek számát, amivel jelentısen megnehezítették megélhetésüket. Ugyanakkor korlátozták munkahelyi lehetıségeiket: csak lakóhelyükön és csak a község engedélyével vállalhattak munkát. A rendeleteket az 1938-as BM* határozat tetızte be, amely szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni. Ez volt az a jogszabály , mely nyíltan törvényessé tette a sokszor minden alapot nélkülözı üldözésüket. A negyvenes évekre pedig kiteljesedett az a folyamat, ami 1907-ben is fellelhetı már a hivatalos sajtó hasábjain néhány szélsıségesen jobboldali elképzelésben (Pesti Hírlap - Porzsolt Kálmán: "... Kiirtani! Igenis ez az egyetlen mód"), és a német megszállással 1944 márciusától a politika hivatalos színterére is lép.
A cigányok sorsa a II. világháborúban: 1944 márciusában már javában folyt a II. világháború, és ez idıre már több ezer cigány férfi, nı és gyerek esett áldozatul a német fasiszta politikának. Mint ismeretes, a Német Birodalom antiszemita (zsidóellenes) gondolkodásában fontos szerep jutott a koncentrációs táboroknak. A koncentrációs táborokban a foglyoknak több kategóriája volt, a legfontosabbak a következık: 1. politikaiak 2. fajtájuk miatt üldözöttek 3. hivatásos gonosztevık 4. társadalmon kívüliek (utcalányok, csavargók, stb.) A fajtájuk miatt üldözötteken belül két csoport létezett: 1. zsidók 2. cigányok - 78 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Németországban Himmler 1942. december 16-án adott parancsot a cigányok deportálására, ettıl kezdve Birkenauban a tábor egy részét cigány tábornak alakították ki. Az ide került cigányok közül sokan akadtak olyanok, akik nem sokkal elıtte még a Wehrmacht* egyenruháját hordták, és háborús kitüntetéseket kaptak. Nálunk is sokuk volt katona a megszállás elıtt. Magyarországon a helyi közigazgatás 1942-ben és 1943-ban megtartotta az évenkénti "cigányrazziákat", a hivatalok pedig esetenként helyben tovább "szabályozták" a cigányok helyzetét. Egy ilyen példa, hogy Esztergomban 1942-ben a város zárt cigánytelep létesítését írta elı minden helyi illetıségő cigány számára: "Cigánynak tekintendı minden cigány származású személy, továbbá, aki cigányokkal él együtt ... Cigányok a telepet csak munkavégzés céljából hagyhatják el, a városi sétányon nem haladhatnak át, a városi padokra nem ülhetnek le." 1944. augusztus 23-án a Honvédelmi Minisztérium elrendelte cigány munkásszázadok felállítását, elsısorban repülıtér építésére (Szentkirályszabadja). Ötven-hatvan századot terveztek (tíztizenkétezer fıvel) a 18 és 52 év közötti korosztályból. Kóbor cigányokat és foglalkozás nélküli letelepedetteket kívántak elıállíttatni a rendıri és csendıri szervekkel. (A Fejér megyei Napló 1944. október elején arról írt, hogy Zemplén vármegyében minden munkaképes korú cigányt összeszedtek, még a zenészeket is.) Cigány munkatáborokról tudunk Szekszárdon, Véménden, Szentkirályszabadján, Pécsváradon, Marcaliban és Sárvárott. A munkásszázadokhoz általában 1994. szeptember utolsó hetében vonultatták be a cigányokat. 1944. október 16-án, a nyilasuralom kezdetén a déli hadmőveleti terület kormánybiztosa elrendelte, hogy a cigányok tartózkodási helyüket nem hagyhatják el, aki közülük mégis ezt teszi, büntetendı. 1944. november 2-án és 3-án megindult a cigány családok összeszedése Zala, Veszprém, Vas, Baranya, Somogy, Tolna, Komárom, Gyır, Sopron megye településeirıl, valamint a Felvidék magyar uralom alatt álló településeirıl. A hitleri fajelmélet magyarországi végrehajtója Eichmann volt, aki a zsidóság nagy tömegeinek deportálása után látott hozzá a cigányok likvidálásához*. A cigányok deportálására vonatkozó számadatok a jelenlegi álláspontok szerint eltérıek hazánkra vonatkozólag, ez abból adódik, hogy nagyon kevés hiteles forrás áll rendelkezésünkre. 1944 júliusának vége és 1945 márciusa között mintegy 25-30 ezer magyarországi cigányt deportáltak. Becslésekre támaszkodhatunk a hazatértek tekintetében is. Közismert ugyanis, hogy a cigány lakosság egy része nem volt bejelentve a lakóhelyén, és hazatérése után sem jelentkezett be. Létszámuk kb. 3-4 ezer fı körül lehetett. Közvetlenül Auschwitzba 2-3 nagyobb egységet irányítottak budapesti és fıváros környéki cigányokkal. Nagyobb koncentrálás volt még Székesfehérvár környékén, az ide összegyőjtött cigányok nagy részét (több százat) a várostól nem messze irtották ki. A Dunántúlról (fıleg Torony, Szombathely, Bükk, Pocsaj térségébıl) és Budapest egyes kerületeibıl a cigányokat a komáromi várba győjtötték össze, majd innen Dachauba és Dachau különbözı melléktáboraiba, valamint Rawensbrückbe szállították. Nagyon sokan közülük a megérkezés után rögtön gázkamrába kerültek, ami megnehezíti az adatok egyértelmősítését. A legújabb kutatások alapján más történészek túlzottnak vélik ezeket az adatokat, és a deportáltak számát legfeljebb 5 ezerre becsülik. (Karsai László 1992-ben megjelent munkájában levéltári források alapján 5.000 fı körülire teszi a magyarországi cigány áldozatok számát. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ismert iratanyag nem teljes: feldolgozatlanok - egyebeken kívül - 79 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- a korabeli csendırség, a munkaszolgálat és a németek által átvett cigányok németországi sorsára vonatkozó iratok. Kártérítésért pedig csak a túlélık töredéke jelentkezett.) A második világháború befejeztével a cigány lakosság Magyarország többi népességéhez viszonyítva még mindig több évszázados hátránnyal, jelentıs késéssel tudott csak bekapcsolódni a társadalmi átalakulásokba. S bár a cigányok többségének életkörülményei idıközben jelentısen megváltoztak, sokuk még a mai napig sem tudta behozni lemaradását. BM: Wehrmacht: likvidál deportál:
Belügyminisztérium német hadsereg megszőntet, megsemmisít, eltöröl lakóhelyérıl erıszakkal eltávolít
A cigányság az 1945 utáni Magyarországon 1945-ben ugyan megszőnt minden hivatalos hátrányos megkülönböztetés minden kisebbséggel szemben, az állam deklarálta teljes jogegyenlıségüket, ez azonban a cigányság nagy rétegei számára nem volt érzékelhetı. Alkotmányunk fajra, nemre való tekintet nélkül minden magyar állampolgár részére egyenlı jogot biztosít a munkához, tanuláshoz, a közügyekbe való beleszóláshoz. Az azonban, hogy az egyenlı jog nem mindenki számára jelent azonos lehetıséget, sok emberben fel sem merült. A háború utáni évek: Az Alkotmány* rendelkezései szorosan összefüggtek a korszak gondolkodásával és bizonyos értelemben illúziójával. A cigányok nagyobb része azt sem tudta felfogni mit jelentenek az 1945-ös történelmi változások. A felnıttek többsége analfabéta vagy fél analfabéta volt, és a falvakon kívül esı cigánytelepen lakott, ahol nem volt út, villany, rádió, de nem jutottak el hozzájuk a napilapok sem. Nem ismerték fel, hogy a hátrányos helyzető csoportok számára nem elég csupán ugyanolyan lehetıségeket biztosítani, mint általában a lakosság többségének, hanem hátrányuk csökkentése érdekében többletelınyökre van szükségük. Ez okból is, valamint a cigány etnikum elismerésének hiánya miatt, hiányoznak az elsı évtizedek intézkedései közül a kifejezetten cigányokra vonatkozó döntések. Iparosítás és földreform: Fontos kitérni a korszak két legnagyobb hatású változására, a nagyarányú iparosításra és a földreformra. Mint ismeretes, 1945-ben a földosztással megkezdıdött a falusi társadalom átalakulása. A cigányok zöme azonban kimaradt a földosztásból. Azt, hogy miért kapott kevés cigány földet, egyrészt megmagyarázza az igényjogosultak köre, ugyanis földhöz juttatandók voltak a gazdasági cselédek, mezıgazdasági munkások, törpebirtokosok és olyan nagycsaládú kisbirtokosok gyermekei, akiknek földbirtoka (az örökrészükkel együtt) 5 kat. holdnál nem volt nagyobb. A cigányok nagy részét nem lehetett besorolni a fenti kategóriák egyikébe sem, mivel a cigányság nem kötıdött a mezıgazdasághoz, munkájuk szolgáltató, iparos tevékenység volt. Másrészt a helyi Földigénylı Bizottságok 2/3-os szótöbbséggel egyes kérelmezıket juttatásra alkalmatlannak nyilváníthatott, s ezzel kizárhatta ıket a földosztásból. Igaz, hogy semmilyen bizonyító erejő dokumentum nem áll rendelkezésre ezzel kapcsolatban. Ezzel ellentétben a fejlıdı ipar viszont egyre szélesebb skálán kínált elhelyezkedési lehetıséget a cigányság számára. A zömében vidéken élı, szakképzetlen cigányságot tömegesen szívta fel az ipar. S ennek következtében nagyarányú elvándorlás indult meg az ipari centrumok irányába. A jelentıs tömegeket megmozgató nehézipari fejlesztés a közszükségleti cikkek és szolgáltatások terén jelentıs hiányt idézett elı. Ez az 50-es évek végéig lehetıvé tette bizonyos hagyományos cigány foglalkozások továbbélését. - 80 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szocialista politika és a cigányok: A kormány 1957-ben létrehozta a négy nemzetiségi szövetség (délszláv, német, román, szlovák) mellett a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét. A Szövetség fı feladataként határozták meg a cigánygyerekek iskoláztatását, a kulturált lakásviszonyok megteremtésének elısegítését, és nem utolsó sorban a cigánysággal szembeni elıítéletek megszüntetését. A magyarországi cigányság történeti fejlıdése szempontjából a fordulópontot az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1961. június 20-i határozata jelentette. A határozat utal arra, hogy a cigány lakosság társadalmi elmaradottságának felszámolása elsısorban társadalompolitikai kérdés, és ezt csak az egész társdalom összefogásával lehet megoldani. Leszögezte, hogy a cigány lakosság felé irányuló politikában, ezentúl abból az elvbıl kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátosságai ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni. A hivatalos politika részérıl itt indul el egy értelmezési folyamat a cigányság helyzetének mibenlétével kapcsolatban, miszerint a cigányságot, mint bizonyos néprajzi sajátosságokkal rendelkezı társadalmi réteget kell felfogni. A hivatalos politika egyértelmően elutasított minden, a fogalom értelmezésével kapcsolatos szélsıséges jellegő törekvést. Így jutott el késıbb ahhoz a mai felfogáshoz, amely szerint a cigányságot etnikai csoportként kell értelmezni. Abból adódólag, hogy a cigányság nem nemzetiségi csoport, a kormány megszüntette a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét és az ezzel kapcsolatos feladatokat a Kulturális Minisztérium hatáskörébe utalta. Az ekkor kb. 200 ezer fıre becsült cigányságot életmódja és a társadalomba való beilleszkedése szerint a határozat 3 csoportba sorolta: a beilleszkedett 30 a beilleszkedésben lévı 30 a be nem illeszkedett 40%. Ekkor 2100 cigánytelep volt. Ezekben az emberi életre alkalmatlan építményekben lakott a cigányság 70-80 %-a. A határozat szerint a munkaképes cigányok 33 %-a állandó, 32 %-a pedig alkalmi jellegő munkaviszonyban állt. A 60-as évektıl felgyorsult a cigányság társadalmi felemelkedésének üteme. Ennek alapvetıen gazdasági okai voltak, ugyanis az 50-es évek végétıl kezdıdıen az addigi "szakképzetlen munkaerıbıséget” hiány váltotta fel. Az iparcikkek fogyasztói árának csökkenése miatt egy sor javítószolgáltató szakma feleslegessé vált. A vegyipar, a kohászat, a gépgyártás és az építıanyagipar fejlıdésével a cigányság elveszíti régi létalapját és jelentıs tömegei kapcsolódnak be a gépi nagyipar társadalmába. Ez azt jelentette, hogy a gazdasági kényszer bizonyos területeken áttörte az elıítéletek miatti elzárkózást. Megindult a cigánygyerekek intenzív beiskoláztatása, a cigánytelepek felszámolása. 1968-ban felállították a Tárcaközi Koordinációs Bizottságot. Beszámolási kötelezettséggel tartozott a vezetı állami és pártszervezeteknek. Az 1971-es szociológiai felmérés: Az MTA Szociológiai Intézete a cigányság helyzetének pontos feltérképezése érdekében 1971-ben átfogó vizsgálatot végzett. Ez által pontosabb képet kaptunk a magyarországi cigány lakosságról. 1971-ben a magyarországi cigányság létszáma 320 ezer fı volt. A cigányok 71 %-a magyar, 21 %-a cigány és 8 %-a beás (román) anyanyelvő. Országos viszonylatban magas volt a telepen lakó cigányok száma, ami megközelítette a 210 ezer fıt, ebbıl 78 ezer Budapesten, 30 ezer vidéki városokban és 170 ezer falun. A cigány lakások 92 %-ában nem volt vízvezeték, 44 %-ában villany és 32 %-ában árnyékszék. A 14 éven felüli cigányok 39 %-a volt analfabéta. A munkaképes korú férfiak háromnegyede állandó munkaviszonnyal rendelkezett, további 10 %-a önállóként, vagy ideiglenes munkaviszonyban folytatott keresıtevékenységet, 15 %uk pedig eltartott volt. A foglalkoztatottság a nıknél alacsonyabb, aminek alapvetı oka a nagy - 81 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
gyermekszám. A cigány nık 30 %-a keresı, és 70 %-a eltartott. A cigány családfık 11 %-a szakmunkás, 10 %-a betanított munkás, 55 %-a segédmunkás, 13 %-a mezıgazdasági fizikai dolgozó, 3 %-a napszámos, 6 %-a pedig önálló tevékenységet végez. A 70-es években vesz nagyobb lendületet a cigánygyerekek beiskolázása, ekkor már szinte minden általános iskolás korban lévı gyereket beiskoláznak. A 80-as évek végén több mint 85 százalékuk szakmunkásképzıbe járt ezeknek a cigány fiataloknak. A nehezedı körülmények hatására azonban - sajnálatos tény - hogy egyre inkább csökken a továbbtanulók, sıt a 8. osztályt befejezık aránya. A cigány hagyományok, kultúra: A kultúra mővelése, a nyelvhasználat a hatvanas évekig fıleg a cigány közösségeken belül folyt. A hetvenes években egyre több cigány folklórcsoport alakult. 1989-ben már 150-200 ilyen csoport mőködött. Egyre gyakrabban találkozhattunk mővészeti napokkal, kiállításokkal. Gyakoriak lesznek az olvasótáborok, amelyek keretében egyre több cigánygyerek kerül a szervezett táboroztatás keretei közé. Népfıiskolai tanfolyamokat szerveznek cigány emberek számára. A nyolcvanas évek nagy áttörése a kultúra területén, hogy megjelennek az elsı cigány nyelvő kiadványok, állandó rádió és alkalmi tv-mősorok foglalkoznak a cigánysággal. 1986 óta pedig rendszeresen jelenik meg cigány újság. Nagy jelentıségő volt az 1985-ben létrehozott Országos Cigány Tanács, és az 1986-ban újra létrehozott Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, melyek kísérletet tettek a cigányság összefogására. Az állam cigányokkal kapcsolatos politikája több területen képes volt javítani a cigányság helyzetén, közelíteni azt a nem cigány lakosság helyzetéhez. A kimutatható eredmények ellenére azonban a cigány közösségek társadalmi, gazdasági fejlıdésének döntı problémáit nem tudta megragadni, és így eredményei látszólagosak, emiatt a rendszerváltás igen kedvezıtlen indulást jelent a cigányságnak. A tervgazdasági mechanizmus bukásával a vállalatok egyre erısebb versenyhelyzetbe kerültek hazánkban. A veszteséges vállalatok sokasága miatt jelentıs munkanélküliség alakult ki, ami leginkább a szakképzetlen munkaerı iránti igény csökkenését vonja maga után, így súlyosan érinti a cigányság foglalkoztatottságát. Mindez ráadásul a legelmaradottabb térségeket érinti leginkább. A cigány munkavállalók körében a munkanélküliség az országos átlag többszöröse. Az anyagi eszközök szőkülése miatt a kultúra és mővelıdésre fordítható összeg ugyan csökkent, de a pályázati és alapítványi lehetıségek (pl. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közapítvány) élénkítıleg hatottak a cigány mővészeti csoportok tevékenységére. A cigányságnak jelenleg két TVszerkesztısége, rádiómősora és több újsága van. Tagadhatatlan, hogy a cigányságnak is vannak kulturális hagyományai, mővészeti értékei. Tagjai jól felismerhetı rasszjegyekkel rendelkeznek. Éppen sajátos történeti fejlıdésük hozott létre speciális szokás-, hiedelem-, norma- és értékrendszert, speciális családszervezıdési formákat, közösségi tudatot. Mindezek az össztársadalmi kultúra értékei és részei, amit meg kell ırizni, és vigyázni kell rájuk. *Alkotmány: Az állam legfıbb törvénye Roma nép története – röviden összefoglalva Észak-Indiából származnak, dravidákból váltak ki, nyelvhasonlóság, külsı jegyek, hitvilág hasonlósága igazolja. Törzsi- nemzetségi szervezetben, számos csoportban vándoroltak (Indiai kasztrendszer hatása) - Vándorlásuk ideje: V. VIII. XI. század. - 82 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-
Magyarországon megjelentek: 1300-1400 években, nagyobb számban, XIV-XV században –kárpáti cigányok, XIX század második felében -oláh cigányok élükön a legügyesebb, legtekintélyesebb, legtapasztaltabb férfi állt: vajda, király, herceg büszkék, saját törzsükre
Kisebbségi jogi vonatkozások: - Alkotmány - alapforrás - Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII törvény Meghatározó még a: Nemzetközi emberi, és kisebbség jogi egyezmény ( II. világháború után) Közoktatási, és közmővelıdési törvény is.
Cigányság és a cigány gyermekek: Orbán Viktor a zámolyi romák strasbourgi menekülésének kapcsán kijelentette, hogy a romák felemelkedése a tanuláson és a munkán keresztül vezet, érzékeltetve, hogy ha ezt ık is belátnák, nem lennének ilyen nehéz helyzetben. Az idevágó kutatások része viszont azt bizonyítja, hogy az akarat megvan a cigányokban, az iskola és a foglalkoztatási rendszer viszont sokat tesz azért, hogy se tanulni, se dolgozni ne tudjanak. A cigánygyerekek oktatási helyzete az utóbbi két évtizedben: Általános iskola befejezése terén javult, Közép- és felsıfokú képzésben romlott szakmunkásképzı sikeres befejezésére a nem cigánygyerekeknek hatszor akkora esélye van, mint a cigánygyerekeknek, középiskola, (érettségi) befejezése szempontjából a különbség már több mint ötvenszeres, ha bekerültek oda, lemorzsolódásuk nem különbözik lényegesen a nem cigányokétól. A cigány gyermekek zöme tehát kudarccal végzi iskolai pályafutását. A kudarc okai: • A motiválatlanság - a családban a tudás értéke a leértékelıdött (munkanélküliség, számukra idegen normák, értékek közvetítése) - az iskolában válnak motiválatlanná a gyerekek a sorozatos kudarcok és az idegenség élménye következtében, a szülık iskolázottsága és az iskolai motiváltság között szoros összefüggéseket. • Az etnikai és szociális hátrányok, a kulturális különbségek, • az iskola Az elmúlt 6 évben az iskolákban a roma gyerekek aránya demográfiai trendnek megfelelıen 10 %-kal emelkedett.
- 83 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
19. század végétıl -20 század közepéig (1940-ig) a roma gyermekek 27-31 %-a járt iskolába. (a Beás nem járt) 1940-ben törvény határozta meg a 8 osztályt, 1945-tıl kötelezı iskolalátogatást. Vizsgálat a roma lakosság körében a 8 általános elvégzésérıl (készült 1993-ban): 50 -59 évesek 45 -49 ’ 35 -44 ’ 30 – 34 ’ 25 -29 ’ 20 -24 ’
27% 43% 55% 70% 75% 77%
De nem mindegy az sem, hogy mennyi idı alatt végezték el, a 77%-uk idıben, 14-15 éves korban, a többi évismétlésekkel 16-17-18 éves korra.
Cigánykérdés – magyar ügy „Cigány”- az elsı pillanatban kinek mi jut eszébe e szó hallatán? Van aki szerint az, hogy elnyomott nép, másnak az, hogy testvér, a közvélemény döntı többségének pedig, hogy kellemetlen, bőnözésre hajlamos nép. A közvélemény állásfoglalása a mérvadó, hiszen a tapasztalatok és a felmérések szerint a magyar diákok és pedagógusok többsége is osztja ezt a véleményt. A cigánycsaládban felnövekvı gyermek születésénél fogva más szokás- érték- normarendszert kap, mint más családok gyermekei, megtanulja azt, hogyan kell helyesen viselkedni a saját közösségében. Milyen értékek, normák az övék (például: kézfogás, saját vizelettel való önszépítés, felelısség a kisebbekért). Ezeket otthon megtanulja, viszont nem ismeri a többségi társadalom megnyilvánulásait, nem járatos a jogi normákban, nem tudja, hogyan kell saját magáért is kiállnia. A cigánygyerek csecsemıkorától jelen van, és részt vesz a család, a csoport legkülönbözıbb típusú és tartalmú tevékenységeiben, rendezvényein. Jellemzıi: 1. A cigánygyerek szerepe a családban és a közösségben, abban tér el a régi paraszti családban felnıtt gyermek saját közösségében elfoglalt helyétıl, hogy a cigánygyerek közösséget érintı kérdések megvitatásakor nem passzív tagja a közösségnek. Minél idısebb a gyerek, annál több és annál nagyobb súllyal érvényesül a beleszólási joga. 2. A cigány gyermeket a családi környezetben bensıségesen szeretik, az ölelés, simogatás, bensıséges meleg kapcsolat gyakorisága jellemzı. 3. A cigánygyermek, mint minden természethez közelebb álló népek tagjai érzelmileg gazdagabbak. Szeretetéhes megnyilvánulások. 4. A cigánygyermek a cigányság erkölcsi normarendszerét tanulja meg. 5. Az asszimilációs elvárások hibái. Ezek az emberek nem a cigányságtól, hanem a hozzá tartozó stigmáktól, problémáktól szeretnének megszabadulni. 6. Nagyfokú az alkalmazkodóképességük. „Tégy úgy, mintha mindent elfogadnál, megértenél, és könnyebben vészeled át a válsághelyzetet.
- 84 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A cigánygyermek számára gyakran még az iskola házirendjének a megértése is gondot okoz, hát még a társadalom bonyolultabb szokásaiba való beilleszkedés. A cigányság a történelemben békés földet keresett magának s megpróbált a befogadó nemzethez, a többségi társadalomhoz alkalmazkodni. Miközben a befogadó térség úgy akart segíteni rajtuk, hogy a maga képére próbálta formálni azt az alapvetıen más archaikus kultúrát, amely az övéké. A pedagógusoknak, velük foglalkozó szakembereknek felkészültnek kell lenniük. Tudniuk kell, hogy a cigánygyerekek az elıítéletek miatt a negatív értékelésre igen rosszul reagálnak, a bírálatot elıítéletként fogják fel. Az ilyen és ehhez hasonló tudással rendelkezı, speciálisan felkészült pedagógusok személyiségének, sokoldalúságának, emberségének köszönhetıen válhat az iskola a cigánygyerekek számára is izgalmas színházzá, játszóházzá, sıt meleg otthonná.. A cigányság a történelemben békés földet keresett magának, és megpróbált a befogadó nemzethez alkalmazkodni. A befogadó társadalom úgy akart segíteni rajta, hogy saját képére próbálta formálni a különbözıségekkel teli archaikus kultúrájú népcsoportot. A cigánygyerek szocio-kulturális háttere „Míg a Magyarországon élı nemzeti kisebbségi családokban zajló szocializáció- bizonyos, egyre kevésbé érvényesülı etnokulturális sajátosságoktól eltekintve- lényegesen nem különbözik a többségi társadalom szocializációs mintáitól, addig a cigány családok által teremtett környezet jellemzıen más, s ez hat a cigánygyerekek személyiségfejlıdésére. A pedagógiai gyakorlat felıl nézve a kérdés úgy vetıdik fel, hogy a cigánygyerekeket szüleik általában másképpen nevelik, az iskolák azonban nem képesek alkalmazkodni az ebbıl fakadó mássághoz.” „A tantervi követelményeket sokszor abszolutizáló, frontális ismeretközlésre berendezkedett oktatási gyakorlat asszimilációs elvárásokat közvetít, és a cigánygyerekeket iskolai pályafutásuk elsı pillanataitól kezdve kudarcra ítéli. Mindez rombolóan hat a cigánygyerekek tanulási motivációjára.” (Halász Gábor- Lannert Judit, 1998) A nevelınek ismernie kell a cigány családok életét, szoros kapcsolatot kell kialakítania velük a gyerek nevelése érdekében, s itt kell alkalmaznia a tolerancia képességét. Mindegyik cigány családban más és más szokásrendszerrel, értékítélettel kell számolni. Ennek érdekessége, hogy mindegyik család a sajátját tartja jónak, helyesnek. Az egyik cigány család nagyon odafigyel a gyerek iskolai munkájára, a másik család teljesen a gyerekre bízza a tanulást. Meghatározó értékő lehet a gyermek számára, hogy a szülınek milyen az iskoláról, napközirıl kialakult képe. Amelyik családban rendszeresség uralkodik, ott a gyermek is nagyobb eséllyel indul iskolába. Ha a gyermek nem egyenrangú partner a családban, a napközibe érve gátlásos lesz. Iskolai munkájában az iskolai tanulmányaihoz szükséges szókincs hiányosságai miatt már eleve hátrányos helyzetővé válik. Az igényesség felkeltése, a sikerhez juttatása a velük foglalkozó szakemberek pályaszeretetén is múlik. Az önállóságra nevelés néhány családban vagy túl korán kezdıdik, vagy teljesen elmarad. A napközi a maga módszereivel segíthet az önállóság átalakításában. Elıfordul a magas, fenyegetı hang, szidás, lekicsinylés, káromkodás, és esetleg a testi fenyítés. A lekicsinylés mentálisan megviseli a cigánygyerekeket, az önbecsülés kifejlesztését hátráltatja. Más családokban túlzott a babusgatás, kényeztetés, szinte a gyermek irányítja a szülıt. Ahány család annyiféle nevelés létezik. Itt meghatározó értékő lehet, hogy mit hozott a szülı magával az elıdöktıl. - 85 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A cigányság és a deviáns magatartások Magyarországi statisztikai rendszer nem győjti a különbözı adatokat kisebbségi csoportok szerinti bontásban. (Módszertani problémák) A cigányság és az öngyilkosság: A cigányság öngyilkossági gyakorisági mutatója rendkívül alacsony, az évszázados diszkrimináció, védekezı mechanizmust alakított ki bennük, közösséghez tartozás érzése nagy. A cigányság és az alkoholizmus: Magyarországon nem végeztek olyan empirikus kutatást, amely a cigányság körében vizsgálta volna e deviáns viselkedési forma elıfordulási gyakoriságát. Más – közvetett – adatok viszont arra utalnak, hogy a cigányság körében magas az alkoholisták száma. A cigányság és a bőnözés: A cigányság bőnözése e problémakör legneuralgikusabb része, ez váltotta ki még napjainkban is a legtöbb és leghevesebb indulatot, sıt győlöletet. 1974- 1989-ig a rendırségi és ügyészségi kriminálstatisztika külön regisztrálta a cigány származású bőnelkövetıket. Egy országos reprezentatív felmérés adatai arra utaltak, hogy a cigányság bőnözése mintegy ötször - hatszor magasabb, mint a nem cigány lakosságé. A cigány lakosság döntı többsége (95%-a) viszont egyáltalán nem követ el bőncselekményt. Bőnözési forma alapdimenziója, a cigányság sajátos történeti fejlıdése Egy széles körő kutatás elvégzését követıen megállapították, hogy a cigányság sajátos története, történeti fejlıdése egy sor olyan következményt eredményezett, amelyek máig éreztetik hatásukat: - kialakult egy sajátos érték, normarendszer, - specifikus mikroközösségi formák jöttek létre, - a társadalomban viszont erıs elıítéletek alakultak ki velük szemben, - létrejött körükben egy bőnözési szubkultúrával rendelkezı alcsoport, mely több generációt beleértve bőnözı életmódot folytat. A klasszikus bőncselekmények, az erıszakos- és vagyon elleni cselekedetek. A cigányság bőnözése rétegspecifikus: Ez azt jelenti, hogy a cigányság bőnözése azért relatíve magas, mert többségükben olyan hátrányos helyzető rétegekhez tartoznak, amelyek kriminalitása egyébként is magas. A bőnözı szubkulturális csoportok fertızı hatása: A cigány bőnözı szubkulturális csoportok elsısorban bizonyos bőncselekményekre specializálódtak. Ez magyarázza azt, hogy a cigányok egyes bőncselekményeket nagy gyakorisággal követnek el. Fertızı hatásuk mellett jelentısen hozzájárulnak a cigányokkal szembeni erıs elıítéletek továbbéléséhez. A „Kulturális és érintkezési konfliktusok” faktora. A cigányok kriminalitása igen nagy eltéréseket mutat területenként. A 60-as évek második felétıl a cigányság tömegesen bekapcsolódik a nagyüzemi ipari és mezıgazdasági termelımunkába, feladva hagyományos foglalkozásait. Az eltérı szokások, normák növelték a konfliktusszituációk elıfordulásának valószínőségét. Másrészt a külsı társadalmi hatások következtében e csoportlétformákat szabályozó erık kezdték elveszíteni szabályozó hatásukat. Az, hogy ez az ellentmondás területenként milyen eltérı hatásokat okozott, több tényezı együttes függvénye. A cigányokkal szembeni elıítéletek Kutatás eredményeként kiderült, hogy a cigány személyek által elkövetett erıszakos bőncselekmények 35-40 %-nál szerepet játszott kiváltó okként valamilyen elıítéletes megnyilvánulás is. Kutatási eredmények arra utalnak, hogy azokon a területeken, amelyeken a cigányság hagyományosan beilleszkedett a munkamegosztás rendszerébe, azokon a legkisebb a cigányokkal szembeni elıítélet. Ezzel szemben azokon a területeken, amelyeken különbözı okok miatt a cigányság nem tudott beilleszkedni a munkamegosztás rendszerébe és emiatt is számtalan konfliktus keletkezett, azokon a területeken a legerısebb a velük szembeni elıítélet. - 86 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tallózás a cigányok szokásvilágában Általános jellemzık A férfiak dísze a bajusz, a nıké a hosszú haj. Utcán a férfiak mennek elıl, a felnıttekkel. Így a fiatalok hamar felnıtté válnak, önállóvá. A lányok ne hordjanak kendıt, mert az asszony viselete. A nı sohasem fordíthat hátat, és háttal sem hajolhat le a férfi elıtt, mert az nagy tiszteletlenség. A férfiak otthon is kalapot hordanak, csak akkor veszik le, ha nem cigányok közé mennek, illetve hivatalos helyre. Ha vendégségbe mennek, mindig visznek ajándékot, italt, tyúkot. A fiatalasszonyok kendı alatt fésülködnek, fedetlen fejő asszony rosszaság jele. A nık nem hordanak nadrágot, nem szoptathatnak férfiak elıtt Cigánylányok, -fiúk a családban: 7-8 éves korukig egyformán nevelik a fiukat és a lányokat. Utána a lányok az anyaszerepet, a háztartásvezetést sajátítják el. 14-15 éves korban férjhez mennek. A párválasztás a szülık elıjoga, a fiatalok majd ”megszeretik egymást”.(oláh) Beás cigányoknál a házasságkötés elıtti udvarlás nem volt fontos. Az udvarlás csak az ismeretségig terjedt. A vılegény elment a lányos házhoz, de nem a lánnyal beszélt, hanem az apával, idısebb testvérrel. Ha a lányt nem adják, akkor van a szöktetés. Ezt már a fiatalok elıre megbeszélték. Más fajtájú asszonyt, más törzsbélit régebben nem vehettek el, mert a törzsi törvények szigorúbbak voltak. A sátoros cigányoknál kiskoruktól fogva együtt nıttek fel a fiatalok, s a szülık már akkor egymásnak szánták ıket. Templomi esküvı nem volt, a legöregebb cigány adta össze ıket, illetve a cigányvajda. Nagy lakodalmi elıkészület elızte meg, s a lakodalom több napig tartott. Ha a lány érintetlen volt, akkor az alsószoknyáját kitették a sátor elé, ami bizonyította a lány érintetlenségét. De ha a lány már nem volt szőz, és annak adta ki magát, a lány apjának vissza kellett téríteni a lakodalom költségeit. A házastársi hőséget igen szigorúan vették, s a házasságtörés meglehetısen ritka volt. Kézfogás: A cigányok nem fognak kezet, különösen a nık, ha teszik gúnyból, hogy nevetség tárgya legyen az illetı, kivétel elöljáróság!
Férj és feleség kapcsolata társaságban: Társaságban a feleség és a férj távolságtartók egymással, intim kapcsolatot kerülik: kézfogás, simogatás. A feleség dolga a férj történeteinek megerısítése, helyeslése. Otthon fordított a helyzet az asszony irányít, dönt, számon kéri a társaságban elhangzott hazugságokat. A több generációs családban a legidısebb anya szava a döntı. Gyakoriak az anyós-meny konfliktusok, amikor a meny is idıs ahhoz, hogy érett legyen a döntésre. Születéssel kapcsolatos szokások: A szülésben az asszonyok többnyire magukra volta utalva. A szülésnél egy idısebb, tapasztaltabb asszony szokott segíteni. Az elsı szülés után néhány napig jobban óvták az asszonyt. Szegényebb helyeken csak 1-2 napig tudott pihenni, mert menni kellett az élet után. Terhességük alatt sem éltek- élnek kímélı életet (dohányoznak, isznak). A született gyermekek viszonylag kis súllyal születnek, de az anyatej hamar felerısíti ıket. Sokáig szoptatnak akár 4-5 éves korig, gyakran kiszorítja a következı baba a szopó gyereket. Amikor a születés hírét megtudja az apa, akkor sokat iszik, fizet mindenkinek. Az újszülött - 87 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
egészségére mindenkinek innia kell. A mővi vetélést nem szeretik, minden gyereket megszülnek. A cigányok szeretik a gyerekeket, valósággal majomszeretettel. Étkezés, vendéglátás szokásai: Az étkezésnek nincs meghatározott idıpontja. A reggeli általában késın van, az ebéd és a vacsora egész késın. Napjában egyszer van fıtt étel. Elıbb a férfiak esznek, azután a gyerekek, legvégül az asszonyok. Mivel kevés evıeszköz volt, a vendég is ott evett velük egy tálból. Az étellel teli edény az asztal közepén volt, nyáron, az udvaron a földön. A cigányok zöme dohányzik, iszik, a nık és a férfiak is. A gyerekek is hamar rászoknak a dohányra. Régebben a pipa volt a divatosabb, ma már a cigaretta. A cigány ételek jellegzetesek. Levest ritkán fıznek. A hús szinte mindennapos, és nélküle alig múlik el étkezés. A vendéglátás szokása indiai eredető. Bárki megy hozzájuk, megvendégelik, szívesen fogadják. Aki az ételt nem fogadja el, sértésnek számít. A vendég nem iszik sokat idegen helyen. Az étel és ital mindig a vendég elıtt van. A kiosztás az asszony dolga. A férfiak nem szednek maguknak, a gyereke sem. Az italt többnyire a férfiak kezelik. Ha nincs fıtt étel, akkor a vendég elé szalonnát, kenyeret, hagymát tesznek. A káposzta és a hús a legfontosabb ételük. A vendég ajándékot visz, és köszöntıt mond, a vendéglátók étellel, itallal kínálják. Kevés az evıeszköz, okos cigány csizmaszárában mindig van kanál. Törvénykezési szokások: Az egy törzsbe tartozók között igen erıs az összetartási érzés. Egymást mindenben segítik, egymástól nem lopnak, egymást nem csapják be. Ezt a cigánytörvény is tiltja. A törzsi, családi törvények betartására ügyelt a cigánytörvényszék, ami a legidısebb cigányemberekbıl állt. Fellebbezésnek helye nincs! Szigorú ítéletek születtek, pl. orrlevágás, hajlevágás, kitiltás. A törvény elfogadása, mivel a törvényszéknek fenyítı joga nem volt, fejlettebb erkölcsi érzékre vallott. E társas bíráskodásnak jellegzetes szertartásai voltak. Társas érintkezési szokások: A társas érintkezés formái nagyfokú közösségi érzésrıl tanúskodnak. Amikor egymáshoz mennek, hangosan köszönnek, kopogtatni nem szokás. Kocsmában mindenki elıbb akar fizetni. A cigányok egymást testvérnek szólítják. A cigányok nem irigyek egymásra, nem győlölik egymást, és a testvér szó valójában testvért jelent. Gyermekek játékai: A kislányok babáztak, rongyból, csutkából készítettek babát. Téglákból tőzhelyet csináltak, rossz edényeket szedtek össze, eldobott tárgyakat használtak fel. Ezek mellett, ahogy nıttek a lányok, úgy szoktak bele a házimunkába. Vigyáztak a kisebbekre, takarítottak, fıztek. Tíz éves korban már önállóak kezdtek lenni. A fiúk játékai már szélesebb skálán mozogtak. A fiúk több játékot is tudtak kitalálni. Ezek a játékok nem sokban tértek el a falusi gyerekek játékaitól. A cigánygyerekek már kiskorban ismerik a pénzt, ez meghatározó jelleggel bír. Mondóka: Egy, két, tizenkét? Fogd a szádat te mindég, Akire én mutatok, Tılem ıt elzavarom! Játékok: birkózás, kalapdobálás, kacsázás, bújócska, fogócska, lyukba dobálás, kucsmázás
- 88 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Halotti szokások Ha valaki meghal, hamar elterjed a hír. A halottat kedvenc ruháiba öltöztetik, mellé helyezik kedvenc tárgyait, pipáját, kését stb. és úgy temetik el. Virrasztáskor jönnek a rokonok. A rokonokat, vendégeket étellel, itallal kínálják. A halottról általában csak a jókat mondják, jó tulajdonságait sorolják fel. A virrasztás 1 hétig tart a gyerekek nem mennek iskolába (ezt a Gandi gimnáziumban is említették, tehát élı hagyomány.) A felravatalozott koporsó körül a legközelebbi hozzátartozók tartózkodnak. Siratódalokat szoktak énekelni. Mivel az éjszaka hosszú, a gyerekeket lefektetik oda, ahol van hely. A felnıttek felváltva fekszenek le néhány órára. A virrasztás addig tart, amíg ki nem virrad, világos nem lesz. A halottaknak hat hétig szoktak teríteni, utána csak halottak napján, amikor a család összejön. A természetes és a túlvilági életet egységként élik meg. A halott visszajár, addig bolyong, amíg meg nem nyugszik a lelke. Leginkább a haragosokat látogatja, akik miatt nem tud megpihenni. Számos ijesztı történet kering a halottak megjelenésérıl. A lidérccel, ördöggel és Luciferrel azonosítják a halottat, akinek a halál után ezek uralkodnak a lelkén. Ezért félnek és tisztelik halottjaikat. Szerencse várás. A szerencsére erısen várnak, a színek jelentése fontos. Nem szabad fekete kendıben lóvásárra menni, mert nem lesz szerencsés az üzlet. Foglalkozások. Lókupecek, lókereskedık, mulattatók, zenészek, cirkuszosok, medvetáncoltatók, kovácsok, szegkovácsok, foltozók, rézmővesek, teknıvájók, kosárfonók, orsósok, köszörősök, seprı és meszelıkészítık, madzagszövık, vályogvetık, tapasztók, jóslók, kártyavetık, koldulás, kéregetés, lopás, stb. Hiedelmek Istenrıl: A cigányok mindig istenfélık voltak. Hittek, bíztak Istenben, ıt kérték segítségül gondjaikban, bajaikban. Az Istent, mint személyt képzelik el, akiben összpontosul Jézus, és a Szentlélek is. Az Isten segíti a cigányt, mert amikor Jézust keresztre akarták feszíteni, a cigány volt az, aki ellopta a szegeket. Isten iránti tiszteletüket azzal is bizonyítják, hogy Jézust ábrázoló képek elıtt keresztet vetnek, a kenyeret a felszelés elıtt kereszttel illetik. Isten képmását a lakásokban is nagy szeretettel ırzik, imádkoznak elıtte. Cigányok érzelemvilága: A különbözı típusú érzelmek között sincs éles határ, még az ellentétes érzelmek között sem. Érzelmi megnyilvánulásaik hevesek, rövid ideig tartók, határok nem zárulnak le az egyik érzelem, átcsaphat a másikba.
- 89 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
I Projekttervezés, Európai Uniós pályázatok Mi a projekt ? A „projekt” olyan tevékenység / összetett tevékenységek sorozata, amely általában újszerő vagy egyedi terméket, szolgáltatást állít elı és • pontosan meghatározott célja van • pontosan meghatározott erıforrásokon alapszik (emberi, pénzügyi, anyagi) • pontosan meghatározott idıkeretben • pontosan meghatározott, mérhetı eredményre vezet A legtöbb napi tevékenységünk „projekt”. Mi kell például egy bevásárláshoz?! Bevásárló-lista, idı, pénz, szatyor, egy erıs ember, aki hazacipeli a cekkert. Mitıl sikeres a bevásárlás? Idı és költséghatékony, a kereteken belül maradtunk, a haszonélvezık (család) elégedett, indokolt dolgokat vásároltunk… A projekt három legfontosabb tényezıje a minıség, költség és idı. A projekt jellegétıl függıen a belsı arányok eltolódhatnak. Egy konferencia esetében az idı-faktor lényeges, mivel a dátumot nem tolhatjuk hátra. Kiadványok, mérnöki munkák esetében a minıség az elsırendően fontos, inkább csússzon kicsit a határidı. Nagyobb tömegő termelés esetében a költségtényezı lehet a leglényegesebb – ezres nagyságrendben a darabár kicsiny drágulása is óriási összeget jelenthet. . A projekttervezés lépései 1. A megoldandó probléma elemzése 2. A projektcélok kitőzése 3. A projektcélok egyeztetése a szervezet stratégiájával és a fenntarthatósággal 4. A projekt mőködésének megtervezése 5. A minıségbiztosítás kidolgozása A megoldandó probléma elemzése A kiindulási helyzet elemzése során sok olyan probléma felvetıdhet, amelyek bonyolult összefüggéseket takarnak. Annak érdekében, hogy a problémákat ne csak tünetileg, hanem valójában, a gyökereiknél orvosolni tudjuk, alaposabban elemezni kell ezek ok-okozati összefüggéseit. A problémaelemzés lépései: 1. A felmerült problémák rangsorolása fontosság szerint. 2. A kiemelt problémák pontosítása, átbeszélése, hogy mindenki értse, mi mit takar. 3. A problémát kiváltó okok összegyőjtése. 4. Ok-okozati háló megrajzolása a probléma gyökerének feltárása érdekében. 5. Kulcsfontosságú okok és esetleges ördögi körök kiválasztása. 6. Lehetséges megoldások keresése. (Törekedjünk a kreatív csoportmunka feltételeinek a biztosítására!) Projektcélok kitőzése A fentiek alapján kidolgozott megoldási alternatívákat kell ezután projektcélokká fogalmaznunk. Ez általában azt jelenti, hogy a sokszor általánosságban megfogalmazott ötletet konkrét, mérhetı, megfogható projektcéllá fogalmazzuk át. (Pl.: „A fiatalok környezettudatosságának fejlesztése” helyett azt mondjuk, hogy „Erdei iskola beindítása a helyi általános iskolák felsı tagozatai számára.”) - 90 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A projektcélok egyeztetése a szervezet stratégiájával és a fenntarthatósággal Annak érdekében, hogy az új projekt illeszkedjen a szervezet korábbi tevékenységeihez és hosszú távú stratégiájához, valamint a fenntarthatóság elveihez, az alábbi szempontokból érdemes megvizsgálni a terveinket: • Illeszkedik-e a tervezett projekt a szervezet hosszú távú céljaihoz? • Van-e kölcsönhatás a szervezet többi programjával? Épít-e valami korábbi projektre? Milyen másik jelenlegi tevékenységünket segítheti? • Milyen hatással lehet a szervezet fejlıdésére? Hozzájárul-e a szervezet (emberi és anyagi) bázisának építéséhez? • Milyen társadalmi vonatkozásai lehetnek projektünknek? Hozzájárul-e a helyi közösség vagy a tervezett célcsoport helyzetének hosszú távú javulásához? • Gazdasági szempontból fenntartható lehet-e a projektünk hosszabb távon? (Például: külsı segítség nélkül hogy fogjuk mőködtetni késıbb?) • Hozzájárul-e a projekt az ökológiai feltételek megırzéséhez? Fenntartható fejlıdés „A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket” (ENSZ – Közös Jövınk Jelentés, 1987) A Brundtland bizottság által adott definíció a legismertebb, sajnos mármár kiüresedett szólammá vált, még mielıtt a világ megtöltötte volna tartalommal. Ez persze nem a mondat hibája, de a változatosság kedvéért álljon itt még egy a fenntartható fejlıdés több mint 100 féle (!) meghatározásából: „A fenntartható fejlıdés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk.” (Herman Daly) Ugyancsak Daly fogalmazta meg legjobban a növekedés és fejlıdés közti különbséget: „Növekedés az anyagi gyarapodás következtében beálló méretbeni változás, mag a fejlıdés a nagyobb teljesítıképesség elérését jelenti”. A növekedés mennyiségi, a fejlıdés minıségi változás. A fenntartható fejlıdés egyik alapvetı ismérve a holisztikus, rendszerszemlélető megközelítés, az összes elem és ok-okozati összefüggés felismerése. A fenntartható fejlıdés olyan elvek tiszteletben tartásával valósulhat meg, mint például: • Rendszerszemlélető megközelítés • Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontok együttes figyelembe vétele • Természeti erıforrások megırzés melletti használata • Megelızés és elıvigyázatosság • Helyi erıforrások hasznosítása • A környezeti feltételeknek megfelelı használat • A sokféleség megırzésének elve • A nem anyagi értékek elve • Eltartóképesség szerinti használat • Szubszidiaritás A hetvenes évek óta az emberiség – nem csak a zöldek, de az állami és gazdasági döntéshozók is – felismerték a növekedés határait. Fontos stratégiák, egyezmények és megállapodások születtek, de a folyamat igen lassú, rengeteg az érdekellentét, a megtorpanás, visszafordulás és kibúvás – miközben globális és lokális környezetünk állapota folyamatosan romlik. A gazdaság, a társadalom és a környezet viszonyrendszerével kapcsolatban ugyanis rengeteg a súlyos félreértés. A jelenlegi fejlesztési irányvonalakban a „dübörgı” gazdasági fejlıdés, a GDP növelése jelenti a célt, amelybıl megoldhatjuk a szociális és környezeti problémákat. - 91 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ami azonban megoldásnak tőnik rövidtávon, a visszacsatolások révén hatványozottan újratermeli a problémákat. E tekintetben a közlekedés példája a leglátványosabb. Ma már mindenkinek lehet biztonsági övvel, légzsákkal felszerelt biztonságos autója, épülnek az autópályák, magas és mélygarázsok, még a városi utak minısége is javulgat. Csakhogy a motorizáció növekedése nem megoldást jelent a közlekedési problémákra, hanem maga a közlekedési probléma okozója. Hasonlóképp a gazdaság fejlıdése a jólét egyik, de nem egyetlen tényezıje. Fontos tehát elfogadnunk azt a szemléletet, mely szerint a fejlesztési programok célja a szociális jólét, az élet minıségének javulása, amelyhez a gazdaság, a versenyképesség és a munkahelyek számának növelése, a beruházások és támogatások eszközt jelentenek, a környezet, a természeti erıforrások folytonos megléte pedig elıfeltétel. Olyan projektekre és pályázatokra van szükség, amelyek azon túl, hogy megfelelnek az uniós elvárásoknak, a környezetvédelmi jogszabályoknak és elıírásoknak, céljaikat és eszközeiket tekintve egyaránt érdemben figyelembe veszik a fenntartható fejlıdés alapelveit és módszereit. A projekt mőködésének megtervezése Az elsı lépés a munkaterv kidolgozása, azaz munka lebontása kisebb önálló lépésekre, „munkacsomagokra”. Ezt nagyobb projekteknél szintrıl-szintre érdemes végezni, haladva a részletek felé. Vezérlı szempontok lehetnek: • a munkafolyamat idıbeli lefolyása, • a meglévı szervezeti hatáskörök (pl.: beszerzés, gyártás, értékesítés), • földrajzi elhelyezkedés. Ez a munkaterv képezi azután az alapot az ütemtervhez, költségvetéshez, és a felelısök kijelöléséhez. Ütemterv Legegyszerőbb, és legáttekinthetıbb a sávos ún. Gantt-diagram. Ez lehetıvé teszi késıbb a projekt lebonyolítás közben az elırehaladás gyors ellenırzését is. A Gantt nem betőszó, hanem feltalálója Henry Laurence Gantt (1861-1919) mérnök után kapta a nevét. Már az 1920-as években használták, elıször olyan nagy „környezetformáló” projekteknél, mint a Hoover-gát építése 1931-ben. A Gantt emlékérme a menedzser szakma egyik legfontosabb kitüntetése. Bonyolultabb, fıleg mőszaki projekteknél szokásos az ún. hálós tervek (pl. CPM) alkalmazása is. Ez lehetıvé teszi a technológiai összefüggések illetve elkészülési idık alaposabb tervezését, áttekintését. A civil szervezetek munkája során ez ritkábban használatos. Felelısségi mátrix Az alapszabály: az a tevékenység, amelynek nincs felelıse, az nem is lesz soha végrehajtva. A projekt mőködésének kidolgozása tehát a projektbeli szerepek, felelısségek kidolgozását is magában kell, hogy foglalja. Ez egyszerőbb esetben azt jelenti, hogy kijelöljük az adott tevékenység felelısét. A gyakorlatban azonban a projektek egy olyan csapatszemléletet igényelnek, amihez ez már kevés. A csapaton belüli kommunikáció többet igényel. Egy adott tevékenység végrehajtásának felelıse mellett ki lehet jelölni további szerepeket is, például ki az, aki még részt vesz abban, és, ki az, akit csak informálni kell. - 92 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A minıségbiztosítás kidolgozása Már a munkaterv kidolgozása közben gondolni kell a minıségbiztosításra, és a szükséges tevékenységeket be kell tervezni. Meg kell beszélni, hogy milyen formában kívánjuk ezt végezni, és a szükséges költségeket a költségvetés készítésénél fel kell tüntetni. Tehát tulajdonképpen mindez az elızı fejezethez tartozik. De sokszor el szokott maradni, vagy nem kellı fontosságot tulajdonítanak neki, ezért itt egy külön témakörben összefoglalunk néhány alapvetı kérdést illetve módszert ezzel kapcsolatban. Tisztázandó kérdések: • Mikor értékelünk? • Mit mérünk folyamatosan a projekt során (folyamatkövetés, monitoring) • Mit értékelünk csak nagyobb szakaszok vagy a projekt végén? • Mit értékelünk esetleg bizonyos idı elteltével (utómunka, follow-up) • Milyen módszerrel értékelünk? • Ki végzi az értékelést? Kell-e bevonni külsı megfigyelıket? • Milyen visszajelzést várunk az érintettektıl, a projekt célcsoportjától? Hogyan vesznek ık részt az értékelésben? Figyelem! Az értékelést a projekt mindhárom jellemzıjét (Teljesítmény, Határidı, Költségvetés) szem elıtt tartva kell végezni. A munkatervünket alapul véve könnyen kezelhetı, áttekinthetı táblázatokat is készíthetünk az értékeléshez:
Forrásszerzés, Pályázatírás A forrás nem csak pénz ! Forrásnak tekintjük a projekt sikeréhez szükséges eszközök, feltételek összességét. A pénz a munka eszköze, nem célja. Gondoljuk át, hogy a célunk eléréséhez pénz kell e nekünk, vagy inkább információ, szekértelem, önkéntes munka! A modern világ leggyakoribb kérdése: hogyan? Hogyan oldjunk meg egy problémát, hogyan jussunk A-ból B-be? Hogyan legyünk egészségesek, hogyan termeljünk többet, hogyan legyen erısebb a gazdaság, hogyan legyünk sikeresebbek? A források és eszközök e kérdésnek vannak alárendelve, de az senki nem kérdezi: miért? Miért van szükségünk több forrásra? Ingyenmunka?! „Semmi sincs ingyen! Azt állítani, hogy mi ingyen dolgozunk, saját munkánk lebecsülése. Egy hasonlattal élve: a nagy expókra vagy kiállításokon körbejár a sok vendég, az ajándék szatyrot telepakolja szórólapokkal, brosúrákkal, eldobható ajándék tollakkal és csokikkal. „Ingyen” van, és kb. ennyire becsüli is meg. Ha egy kiadványért csak az ár töredékét, 10 forintot kell fizetünk, abba már csak ezért is inkább belelapozunk, mert valami picit érzékelünk az értékébıl. Különösen fontos ez egy olyan világban, amelyben mindennek ismerjük az árát, de szinte semminek nem ismerjük az értékét. Tudatosítsuk magunkban: Ha egy szolgáltatást „ingyen” biztosítunk, akkor a szponzor fizet. Ha pedig önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül dolgozunk, akkor saját ráfordított idınkkel és szakértelmünkkel jelentıs hozzáadott értéket állítunk elı, amit forintosítva ki lehet és ki is kell mutatni!” Mennyi az önkéntes munka értéke? Egy valós példa: ha 5 önkéntes fejenként átlagosan heti 5 órát szán a szervezetre szerény, 250 forintos órabérrel számolva éves szinten 325 ezer forintot jelent! - 93 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mennyit ér a munkánk? Sok szervezet nehezen tudja meghatározni, mennyit ér a munkájuk. A megoldás egyszerő: gondoljuk át, mennyiért végezné el egy KFT ugyanezt a munkát? Ha környezeti neveléssel foglalkozunk, alapul vehetjük egy óraadó tanár díját, ha idıseket gondozunk, egy nıvérét, ha kutatunk, egy mérnökórát is. A profitérdekelt árképzés egyszerően: közvetlen költségek + háttérköltségek + nyereség. Önkéntes alapon a nyereségrıl való lemondás az általunk hozzáadott érték, de a közvetlen és háttérköltségek alultervezése a projekt minıségét veszélyeztetı hiba. A civil nem dilettáns Nem attól válik valaki elismert szakemberré, hogy fıállásban foglalkozik valamivel. Az amatır, mőkedvelı, önkéntes nem feltétlenül dilettáns, kontár. Sıt, adott esetben egy megalkuvást nem tőrı civil hitelesebb, mit bármelyig hivatásos. Legyünk tisztában képességeinkkel, tudásunkkal, értékeinkkel és legyünk büszkék civilségünkre. Nem koldulás, hanem átvállalt szolgáltatás! A "kéregetı-adakozó" szemlélet idejétmúlt. A támogatási folyamatban két vagy több, önálló jogi személyiséggel és küldetéssel rendelkezı szervezet vállal szerzıdéssel szabályozott partneri viszonyt. Ilyen értelemben egy falusi óvoda és az Angol Kormány egyenrangú fél! Üzleti kapcsolatban a vevı és a szolgáltató közvetlen viszonyban áll, a megrendelı igényeit elégíti ki: Non-profit kapcsolatban a szponzor a vevı, aki „helyett” a szolgáltató egy harmadik személynek nyújt szolgáltatást: Mivel nincs közvetlen visszacsatolás, a feladatunk összetett: meg kell gyıznünk a lehetséges támogatót arról, hogy vállalja fel az ügyet, minket bízzon meg a feladattal, korrekt és átlátható szolgáltatást kell nyújtanunk a haszonélvezık javára, valamint gondoskodnunk kell a támogató irányába való visszacsatolásról. (A haszonévezı nem feltétlenül valós személy: a természet, az állatok stb. is) Probléma-megoldás vagy értékteremtés? A probléma-megoldó projekt valamely negatív jelenséget próbál eltüntetni. A humanitárius, környezet vagy egészségvédelmi tevékenységek ilyenek. Értékteremtı projektek nélkül nem lenne ugyan katasztrófa, de az életünk minısége leromlana, ami hosszú távon megint csak gondot jelentene. A mővészeti, kulturális, oktatási projektek jellegzetesen értékteremtı projektek, amelyek jobbá teszik a világot. Ha egy projekttel „tüzet oltunk”, azaz választ próbálunk adni valamely problémára, az nem elıbbre való, mint az értékteremtés, valami új építése. Az hajléktalanok segítése és egy szimfonikus zenekar támogatása nem összevethetı! (Lásd a fontossági sorrendrıl szóló fejezetet - 2.4. pont) Qui prodest, avagy miért támogatna minket valaki? A legfontosabb: találjuk meg, hogy egy lehetséges támogatónak miért lehet érdeke támogatni minket? Ha a szponzor ugyanott él, ahol mi, akkor ıt is ugyanaz zavarhatja, mint minket! Adott esetben az „ugyanott él” érthetı úgy is, hogy ı is Földön él: Lehet, hogy nekünk kell a problémára érzékennyé tennünk! A közvetlen érdek általában elınyösebb, mint „közös morális” érdek: ha a lakóhelye tisztább lesz a szemétgyőjtés után, a gyereke is mehet táborozni vagy a támogatást levonhatja az adójából. Vigyázzunk, kitıl fogadunk el pénzt, lehetnek rejtett, hátsó érdekek is a háttérben: ha egy atomerımő „zöldeket” támogat, akkor jó eséllyel akarja zöldre festeni magát! - 94 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A legfontosabb: lehet, hogy a támogatás a feladata! A kormányzati támogatásokat elosztó szervek NEM szponzorok, hanem közvetítık. Nekünk. partnereknek tehát jogunkban áll kifogástalan ügymenetet megkövetelni tılük! Emellett, ha egy ügyosztály feladata a valós szponzor (állam, minisztérium. tulajdonos) stratégiai döntéseinek végrehajtása, akkor érdeke, hogy a leginkább ide illı tevékenységeket támogassa, Mecénás, szponzor vagy közremőködı? Tudjuk, hogy mire kérjük meg a támogatót, és mit ajánlunk cserébe. A mecénás jósszolgálatból, elıre kikötött ellenszolgáltatás nélkül, „névtelenül” támogat, míg a szponzor joggal várja el nevének feltüntetését – azaz reklám-tıkét kovácsol a támogatásunkból. Ha csak lehet, ajánljuk fel a személyes közremőködés lehetıségét! Ha a bankelnök nyitja meg a oktatóközpontot, máris elkötelezettebb irányunkba. Ha a projekt megvalósítása során részt vesz a munkában, akkor nı irányunkba bizalma. Szerzıdéses viszony A partneri viszony alapja, hogy a legkisebb támogatást is szerzıdéses viszonynak tekintsük. Ha a barátunktól kapunk egy doboz színes ceruzát, akkor feltételezi, hogy rajzolunk vele, és nem tüzet rakunk belıle. Az ajánlattételrıl (pályázatról) részletesen lesz szó, de ismét hangsúlyozzuk: a támogató és a támogatott egyenrangú partner – egyik sem alávetett. (A támogatást kérık között is akad fennhéjázó, „te csak add a pénzt, a többit hagy rám!” típus. A támogatott a szponzor nevében (is) jár el, ezt mindig tartsa szem elıtt – és fordítva: megállapodás szerint a szponzor is hirdetheti a projekt eredményeit. A legfontosabb az arányosság (lenne): sajnos több példát látunk arra, hogy egységnyi támogatási összegre százszoros (!) reklámköltség jut. Fontos a támogatói kultúra fejlesztése is. Hány pályázatot írjunk?! A szervezetünk mőködése – a küldetés, jogi helyzet, infrastruktúra, önkéntesek, szakértık, különféle idıtávú programtervek és költségvetések – adják a pályázati szöveg 85 százalékát. A pályázati dokumentáció háromnegyede elıre elkészíthetı a „fióknak”: Kidolgozott küldetés, program, éves munkaterv, költségvetési terv, alapító okmányok, banki kivonat, aláírási címpéldány, megbízólevél, önéletrajz, információs anyagok, újságcikkek és más híradások, támogató levelek, stb. A pályázatírás tehát nem több mint a begépelés, a munkatervünk rendszerezett formába öntése. Az alábbiakban egyenként áttekintjük a pályázat részeit, és igyekszünk mindegyikhez pár hasznos tanáccsal szolgálni. Egy hasonlattal élve, a pályázat készítése olyan, mit a pizzasütés: a tészta mindig ugyanaz, a feltét változhat a vendég ízlése és kívánalmai szerint. A realitás azt mutatja, hogy kevés szervezet írja meg „A” pályázatát, nem szeretünk idıt és energiát áldozni a tervezésre, hanem mindenki az aktuális kiírásokra, pályázati lehetıségekre mozdul rá. Csak biztathatok mindenkit: szánjuk rá az idıt, ha elıre dolgozunk, sok idıt spórolhatunk meg, és munkánk minısége is javul. Kinek írjuk a pályázatot? Mindig próbáljuk a bíráló helyébe képzelni magunkat! Hogy néz ki egy bíráló? Így: Úgy írjuk a pályázatunkat, mintha egy túlterhelt, morcos, fáradt embernek kellene röviden, egyszerően és érthetıen "eladnunk" a programunkat, úgy, hogy az emlékezetes és megkapó legyen! (Az esetek nagy részében ez így is van…) - 95 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Pályázatfigyelés - Honnan tudjunk a lehetıségrıl? Alaptétel tehát: nem az az érdekes, hogy mely támogatóhoz pályázunk, mivel a programunk alapvetıen nem változhat(na) a kiírás hatására. Mindegy, ki a bíráló – a lényeg, hogy a mi pályázatunk figyelemfelkeltı és bizalmat gerjesztı legyen, hogy bennünket válasszon! A lehetıségekrıl az adott szervezet honlapján és pályázatfigyelésre szakosodott kiadványokból és honlapokról tájékozódhatunk. A legegyszerőbb az alábbi győjtı-portálok valamelyikérıl elindulni: http://www.palyazat.lap.hu/ http://eupalyazat.lap.hu http://www.palyazatiras.lap.hu
A pályázat részei A pályázat részein nem a megírás vagy a fontosság sorrendjében megyünk végig, hanem abban, ahogy azt a bíráló látja, ha kiveszi a kupacból. Kísérılevél A kísérılevél nem elengedhetetlen, de szokásos része egy pályázatnak. A kísérılevél céljai: • A támogató udvarias megszólítása; • felhatalmazás, megbízás a szervezettıl a projektmenedzser felé; • rövid utalás a pályázat tartalmára (NEM leírás, összefoglalás, mivel a kísérılevelet általában nem kezelik együtt a pályázattal!) • a pályázattal kapcsolatos elkötelezettségünk jelzése. FONTOS!!! A pályázatnak kell magáért beszélnie, nem a kísérılevélnek kell eladnia azt! A kísérılevél ne legyen tolakodó, nyomást gyakorló, fenyegetı! Ne próbálja megmagyarázni, hogy miért "kell" a támogató szervezetnek pénzt adnia nekünk, ugyanakkor ne legyen megalázkodó se. Tekintse a címzettet jövıbeli partnerének, ne leendı "urának és parancsolójának"! Lehetıleg megnevezett személynek írjon ne "tisztelt cím"-nek, ha erre nincs lehetıség, akkor „Tisztelt kuratórium!’”-ot írhatunk. A kísérılevelet a pályázó szervezet képviselıje, esetleg a szervezet vezetıje is kézzel írja alá, pecsételje le. A pályázat adatlapja és rövid összefoglalása A bírálók az adatlapot olvassák el az alapinformációkért. Itt kell megragadni figyelmüket, felkelteni érdeklıdésüket, hogy egyáltalán tovább olvassanak! A kiírók többsége saját őrlapot biztosít, pályázatunkat ez alapján adminisztrálják. Megengedhetetlen, hogy az adatlapon bármi hiba, vagy hiányosság legyen! Figyelmesnek kell lenni, az őrlapok évrıl-évre változhatnak. A Nemzeti Civil Alap (NCA) pályázatokat például nagyon könnyő összekeverni. A címlap részei: • A pályázat címe Legyen egyértelmő, figyelemfelkeltı, rövid és emlékezetes! A cím alapvetıen befolyásolhatja, hogy egyáltalán kezünkbe veszünk-e egy könyvet. A jó cím referencia-pont, hívószó, amelyre a bírálók hivatkozhatnak az döntéshozó ülés során. A „Környezetvédelmi tábor szegedi - 96 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
kisiskolásoknak” informatív, de nem túl izgalmas. Az „İsember tábor” tán félrevezetı picit, de érdekesebb. • A pályázó szervezet neve Fontos a pontos azonosítás, különösen, ha esernyıszervezet csoportjáról van szó. Több szervezet együttmőködése esetén a fı megvalósító és a felelısségvállaló /pályázó/ szervezet adatai is szerepeljenek! • A pályázó pontos adatai A szervezet neve, rövidítése, postacím, irodacím, telefonszáma, fax, mobil, email, skype, honlap cím, bejegyzés száma, közhasznúsági azonosító, adószám, bankszámlaszám, swift-kód, számlavezetı pénzintézet. Ezeket az adatokat oly sokszor írjuk le, hogy épp ezért könnyő eltéveszteni! • A pályázó csoport képviselıjének adatai - név, elérhetıség. Nem feltétlenül a csoport vezetıje! Az a személy kerüljön megnevezésre, aki a támogatókkal tartja majd a kapcsolatot, további adatokkal tud szolgálni a pályázatot illetıen és felelıs azért. • A benyújtás dátuma, a pályázott tevékenység idıtartama. Fıleg határidıs pályázatoknál jó, ha a címlapon szerepel ez az adat. Néha hosszabb idı is eltelik a pályázat benyújtása és az elbírálás között, ezért is fontos tudni, mikor került beadásra. Kezdetének és végének napra pontos dátuma. Amennyiben a tevékenység szakaszokra oszlik, azok dátumai is legyenek benne. • A támogatótól kért pénzösszeg. Megfelelı pénznemet válasszunk. Nem kötelezı, de jó ha itt feltüntetjük, hogy mennyi a tevékenység megvalósításához szükséges teljes pénzösszeg /a költségvetési oldal fıszáma/, és ebbıl mennyi a rendelkezésre álló pénzösszeg - saját forrás, egyéb támogatóktól származó juttatás - a kettı különbsége értelemszerően a támogatótól kért összeg kell, hogy legyen. • A pályázat összefoglalása - ki?, mit?, hol?, miért?, mikor?, hogyan? - a pályázó bemutatása, utalás korábbi tevékenységeire és hitelességére - a probléma felvetése, a megoldásra tett javaslat (hosszú táv) - konkrét tevékenység, alkalmazandó módszerek leírása (rövid táv) A tevékenység tömör összefoglalása nagyon fontos! Nem szép dolog, de gyakran csak ennek az elolvasására jut a bírálók idejébıl, azaz ezen állhat, vagy bukhat egy pályázat sorsa!!! Az összefoglalást utoljára, a kész pályázat alapján lehet legjobban megszövegezni! Az írók sem a kecsegtetı fülszövegbıl „bıvítik fel” a könyvet, hanem ezt írják meg utoljára! Egy felvezetı idézet is jól jöhet - ha van egy hangzatos, rövid, figyelemfelkeltı mondat, amely megragadja a bírálók figyelmét, érdemes a címlapra tenni! Egy frappánsan összeszedett, minden lényeges információt tartalmazó, világos és rövid összefoglaló bekezdést levelekben, sajtóban, fórumokon is jól tudunk majd használni! A pályázat összefoglalása: - Legalább egy mondat jelzi a csoport hitelességét, elszámoltathatóságát - Legalább egy mondat jelzi a problémát, illetve szükségletet - Legalább egy mondat jelzi a célokat - Legalább egy mondat jelzi a felhasznált módszereket - Egyértelmően meghatározza a kért összeget, a teljes költségvetést és a rendelkezésre álló forrásokat - Rövid, lényegre törı, tömör - Érdekes és világos - 97 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A pályázó bemutatása Bármilyen kapcsolatfelvétel esetén az elsı dolog a bemutatkozás. A leíró részt is ezzel kezdjük: a csoport bemutatása, az eszköz, amely megismerteti a támogató szervezetet a pályázó tevékenységeivel, képességeivel, megalapozza hitelét. Nem szabad elhanyagolni abban az esetben sem, ha egy szervezet már sokadszorra pályázik ugyanahhoz a támogató szervezethez: minden pályázatot külön-külön regisztrálnak, külön azonosítási számot kap, azaz minden pályázat egy "kis külön világ". Nem lehet tehát elintézni a dolgot annyival, hogy "már úgyis ismernek minket" - régi és régen látott ismerıseink memóriáját is fel kell frissíteni néha. A bemutatás részei: • Szervezet teljes neve Már egy jól megválasztott név is keltheti az eredetiség és hitelesség képzetét. Általában persze már megvan a pályázó neve - ilyenkor érdemes szépen kivitelezett, de nem túl csicsás fejléces papírt használni • A szervezet céljainak, filozófiájának bemutatása Ne részletezzük túláradóan a filozófiánkat, ne "lihegjük túl" szervezetünk küldetésének fontosságát. A sok elméleti megközelítés, "beszéd" eltakarhatja a "tetteket", a cselekvıképességet is. Ne feledjük, a bíráló azért ül ott, mert ismeri témát, tehát „félszavakból is…” • A szervezet felépítése, aktivistáinak száma, emberi erıforrásai Azért ne vigyük az olvasót szervezeti felépítést, belsı mechanizmusokat taglaló "erdıbe". Elég ha látják, hogy vannak demokratikus eszközeink • A szervezet eddigi munkájának legjelentısebb eseményei Egy évtizedes múltú szervezet esetében is legfeljebb három ilyet válasszunk ki. Legyünk „mozisztárok”: említsük a legjelentısebb sikerünket, amiért az Oscart kaptuk, a legelsıt és a legutóbbit! • Alaptevékenységek és jelenleg programok Ha sok területtel foglalkozó, polihisztor szervezet vagyunk, válasszuk ki a pályázat szempontjából releváns projektjeinket. • Elért eredmények, hatások A bemutatkozásban is az „ügy” a fontos, nem mi. Úgy mutassuk be magunkat, hogy az eredményeink és terveink beszéljenek helyettünk. • Más szervezetekkel való együttmőködés Adjuk meg a kreditet és tiszteletet partnereinknek: így a bíráló láthatja, hogy ha minket támogat, ıt is hasonló megbecsülésben részesítjük majd. • Anyagi erıforrások Szintén csak a legfontosabb támogatókat említsük. Ha a kiírótól kaptunk korábban, akkor említsük a „közös múltat”. Ha hasonszırő támogatóval mőködtünk együtt, említsük meg – ha viszont a „konkurencia” támogatott minket, akkor bölcsebb nem említeni. Ha volt nagy, komoly, sok adminisztrációval járó programunk, akkor arra legyünk büszkék: ez bizonyítja, hogy minden feltételnek eleget tudunk tenni, minden bürokráciával elbírunk – tehát érdemes minket támogatni! Ne feledjük: a pénz a munkának eszköze, nem célja! • A szervezet eddigi munkájának külsı, vagy belsı értékelése • Támogatólevelekbıl kiemelt idézetek • Kiadványok megemlítése Fıleg, ha azokat a bíráló is ismerheti • És bármi más, ami a teljes és frappáns bemutatkozást elısegíti! - 98 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az információk összegyőjtése csoportban végezhetı el legjobban. Egyszerően meg kell kérni a tagságot, a szervezetet ismerıket, hogy írják össze gondolataikat. A különbözıen megfogalmazott álláspontokból már könnyen összeállítható egy jó bemutatkozás. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a bemutatkozás formailag legyen összeszedett, tömör. Gondolatainkat rendezzük logikai sorrendbe, az egyes bekezdések következzenek egymásból. Az igény ismertetése Ebben a részben mutatjuk be a pályázat mögött meghúzódó okokat, ok-okozati összefüggéseket – a tervezés és logikai keretmátrix fejezetekben már esett errıl szó. Az igényleírásnak tényeken kell alapulnia, igyekezzünk a dokumentációkra, statisztikákra, kutatási eredményekre támaszkodni. Fontos, hogy a bemutatott szükséglet, a pályázó szervezet céljai között egyértelmő összefüggés legyen, és kitőnjön: a pályázó érintett a kérdésben, tapasztalt és képes elıremozdítani a helyzetet. Ellenkezı esetben a bírálók arra a következtetésre juthatnak, hogy a szervezet a „pénzre mozdul”. A célcsoport igénye a legfontosabb. Sokan hajlamosak problémákat generálni a remélt bevétel reményében: az országban zajló, környezetvédelminek mondott „csıvégi” beruházások jelentıs része nem ad választ a valós problémákra, csak eltünteti a jeleket szem elıl.
Célok és módszerek A cél „eredmény-kategória”, az elérni kívánt állapot. A módszer az az út, eszköz, tevékenység, amely a célhoz vezet. A pályázatok szempontjából a taoista megközelítés, mely szerint „az út az élet” szó szerint nem célravezetı. Nem szabad úgy tőnjön, hogy a felvállalt tevékenység öncélú, a folyamatos munka és támogatás status quo-ját igyekszik fenntartani. Az alkalmazni kívánt módszerek két követelménye: érthetıség és igazolhatóság. Rövidebben: miért gondoljuk azt, hogy így mőködni fog a dolog? A lényeg, hogy a projekt a megoldás irányába mutasson. A pályázatírók nem egyszer hosszasan részletezik a "forradalmi" megközelítéseket, miközben kimarad a megfelelı probléma és célleírás. A módszerek bemutatásánál fontos a bizalomépítés. Amikor csak lehet, minél konkrétabban utaljunk arra, hogy melyik szakemberünk végzi el az adott feladatot, hogy a szervezetünk képes a sikeres projekt végrehajtására. Értékelés Rengeteg pályázatíró zárja le a módszerek, a projekt lépéseinek leírásával a pályázatot, ami súlyos hiba! A pályázatért felelıs személy több lépéssel elıre gondolkodik, tudja, hogy a pályázattal majd el is kell számolnia a támogató szervezet felé. Sokkal jobb, ha már a pályázatban elızetesen értékeljük a várható eredményeket, már csak azért is, mert így mi "adjuk" az értékelési módszert is, és nem a támogató! A logikai keretmátrixban két egy oszlop foglalkozik a cselekvésekkel, egy a külsı tényezıkkel, és kettı az értékeléssel. Ez is mutatja, hogy a nemzetközi támogatók egyre jobban figyelnek arra, hogy a pénzük jól hasznosuljon. Hogyan tervezzük meg az értékelést? Nyolc megfontolandó kérdést javaslok: 1. Jók a célok? Már eleve gondoljunk a világos és mérhetı célokra a tervezésnél, így a saját dolgunkat is megkönnyítjük! 2. Mi érdekli a támogatót? A csoport tagjainak értékelési szempontjai nem biztos, hogy megegyeznek a támogatók szempontjaival - különösen a pénzügyi vonatkozásban. Sok pályázó - 99 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3.
4.
5. 6.
7. 8.
hajlamos csak az eredményt nézni, az oda vezetı utat, illetve a költségeket pedig a "cél szentesíti az eszközt" alapon mellékesnek tekinti az értékelés szempontjából. Ezzel ellentétben rengeteg projekt épp az ÁFÁ-s számlák hiányán, a munka hevében elhanyagolt bizonylatoláson vérzik el. Folyamat vagy eredményértékelés? Természetesen el lehet dönteni, hogy milyen értékelést ajánlunk fel, mi a fontosabb szempontrendszer. Azt viszont mindenképp tegyük világossá, hogy miért az adott értékelési módszert választottuk. Objektív vagy Szubjektív? A kvantitatív mutatók a számszerősíthetı eredményt jelentik: részvevık száma, a megtisztított terület mérete, a postázott levelek mennyisége. A kvalitatív mutatókkal a célcsoport elégedettségét, a program sikerességét szondázhatjuk. Ne feledjük: 10 környezettudatossá tett kisiskolás többet ér, mint 10,000 szemétbe dobott szórólap. Ki végzi el az értékelést? A legfontosabb annak eldöntése és megindoklása, hogy külsı, vagy belsı szakember végzi el az értékelést, és miért pont ı. A projekt-háromszög kalibrálása. A minıség - idı - költség háromszög szempontjából elıre jelöljük meg, hogy a projekt során melyik lesz a prioritás. Ne vágjuk rá, hogy a minıség! Jobb egy szerényebb kivitelezéső konferencia, mint egy elmaradt! Hogyan történik az adatgyőjtés? Érdemes az értékelés tervezésnél ellenırzési pontokat, mérföldköveket meghatároznunk! Adatokból információt! Az összegyőjtött adathalmazt rögzíteni, válogatni, rendszerezni, értelmezni és prezentálni kell. NE feledjük: a csapadék és légnyomásadatok összessége még nem idıjárás-elırejelzés! Ha a kiírás nem határozza meg az értékelés formai követelményeit, érdemes elıre jelezni a támogató felé, hogy milyen riportot várhat tılünk.
A folytatás lehetısége A pályázat leíró részének ez az utolsó fejezete. Egy tevékenység sikere, folytatása, kivitelezhetısége nagyban függ a pénzügyi források meglététıl. Nem egy alapjában igen jó és támogatandó pályázat bukott már el azon, hogy a pénz csak egy "kis fellángolásra" volt, vagy lett volna elegendı - így aztán "mindent, vagy semmit" alapon a pénzosztó szervezet nem tudta támogatni a programot. Érdemes tehát már a pályázat leírásánál ismertetni a folytatáshoz, vagy teljes megvalósításhoz szükséges források elıteremtésének tervezett módját - még abban az esetben is, ha a kiegészítı források még nem állnak ténylegesen rendelkezésre. Ismét néhány megfontolandó kérdés és javaslat, ami segíti ennek a résznek a kidolgozását: • Elég tıkeerıs a szervezetünk ahhoz, hogy a pályázaton nyert pénznek felhasználása után is folytatni tudja magától a programot? Ha igen, hogyan tesszük ezt nyilvánvalóvá a pályázat kiírója számára? • Ha a tevékenység valamilyen profitot eredményez, akkor feltétlenül tüntessük fel a tervezett bevételek forrását, mértékét stb.. itt is és a költségvetésben is! • Részt vesz-e egyéb együttmőködı szervezet is a programban? Mennyiben segíti ez a program fenntarthatóságát? • Vannak-e egyéb támogatói a programnak! Ez kiadványok, szerzıi jogok, reklám és elszámolás szempontjából igen fontos a legtöbb támogatónak. • Milyen nem pénz jellegő források állnak rendelkezésre? Lehet, hogy pusztán önkéntes munkával is továbbmegy majd a program? • Tervezzük-e újabb, hasonló, vagy folytatólagos pályázat beadását? (ezt a legtöbb támogató szervezet nem nagyon szereti, de ha ezt tervezzük, jó elıre közölni).
- 100 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Logikai keretmátrix (LKM) Egyre több pályázatban kérik a tervezett tevékenység Logikai Keretmátrixban történı ábrázolását. A legtöbben nehezen barátkoztunk meg vele, pedig nem ördöngösség. A legfontosabb tudnivaló: az LKM egy módszertan, strukturált, ok-okozati kapcsolatokat áttekinthetı tervezési folyamatm a 4*4es táblázat pedig egy „sorvezetı”, prezentációs eszköz. Ha valaki a pályázat megírása után próbálja kitölteni, könnyen elveszhet benne. Érdemes a tervezést az LKM-mel kezdeni, így ellenırizhetjük a ötletünk belsı logikáját és külsı illeszkedéseit. Az LKM táblázat segítségével áttekinthetı formában rögzíthetı • a kiinduló helyzet • a célok és megoldási lehetıségek, • a szükséges ráfordításokat (input) • a mérhetı eredmények • a feltételek és kockázatok (akció-reakció-terv, idı és erıforrás betervezése) • az objektív és igazolható mutatók (eredmény és menedzsment) • A külsı tényezık – kockázatok, feltételek és lehetıségek azonosítása • Magas színvonalú projekt-terv
Hosszabb távú pozitív hatások Célkitőzések: Egy projekt önmagában nem szokott elég lenni a teljes sikerhez. Milyen folytatás, kiegészítı lehetıség merül fel, mi „adódhat hozzá” vagy veszélyeztetheti eredményeinket? Várt közvetlen projekt eredmények Ha mi sikeresen „leszállítjuk” az eredményeket, milyen, a mi hatókörünkön kívül esı tényezık befolyásolhatják a végeredményt – lehet pozitív is! Tevékenységek: Mi nem sikerül esetleg? Mit teszünk ekkor? Melyek a projekt továbbviteléhez, magasabb szintre fejlesztéséhez szükséges feltételek? Elızetes feltételek, amelyeknek már a projekt kezdete elıtt rendelkezésre kell állniuk (erıforrások, tervek, egyetértés, engedélyek, stb.) Költségvetés A költségvetés a tervezési folyamat során, a körülmények ismeretében meghatározott becslés. 100 %osan pontos költségvetést szinte lehetetlen meghatározni - az viszont jogos elvárás, hogy pluszmínusz 10 százaléknál nagyobb eltérés ne legyen az egyes tételek között. A projekt leíró részeinek „beárazása”. Az egyik legkomolyabb hiba, amit egy pályázó elkövethet, hogy a projekt-terv és a költségvetés nem áll összhangban. A bírálók gyakran találkoznak olya, hibával, hogy a pályázó hosszan részletezi a civil szervezet által majdan nyújtandó szolgáltatásokat, és csak a költségvetésbıl derül ki, hogy egy munkatárs fizetésére vagy számítógép-beszerzésre kér támogatást. A költségvetés formátuma Egy bonyolult minta egy valós NCA pályázati kiírásból. Mint látható, a fısorok nem a részletezı sorok alatt találhatók, hanem alulról fölfelé kell összeadni a számokat! Mennyit kérjünk? Az alapelveknél már említettük: a civil nem dilettáns, hanem önkéntesen hozzáadott értéket ad, olyan feladatot végez el, ami üzletileg nem lenne nyereséges. A költségek beárazásánál tehát fölösleges szerénykednünk, alultervezni pedig egyenesen hiba, amely a projekt sikerét veszélyeztetheti. - 101 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A programköltségek jól meghatározhatók – ezek a konkrét tevékenységhez kellenek: pl. bérleti díjak, bérek, megbízási szerzıdések, alkalmi munkások, szakértık, irodai költségek, adminisztráció, telefon, postázás, nyomtatás, másolás, eszközök kölcsönzése, karbantartása, szállítási költségek, utazás, szállás, étkezés stb.. A háttérköltségek már problémásabbak – ezek a tevékenység koordinálásához, hátterének biztosításához szükséges keretek -"overhead expenses" , azaz a fenti kategóriákkal jellegében megegyezı, de nem a konkrét tevékenységhez, hanem a szervezet "két tevékenység közti létezéséhez" kapcsolódó költségek. Tekinthetı ez a szervezet nyereségének is, amelyet azonban egyértelmően vissza kell forgatnunk az közösség céljaira. Azt szokták tanácsolni, hogy az összes költségek legfeljebb 15%-a legyen a programhoz közvetlenül nem kapcsolható háttérköltség. Módszerek pályázatunk önellenırzésére A Környezeti Fenntarthatósági Útmutató A fenntarthatóság környezeti szempontjainak biztosítása horizontális elvárás: minden egyes támogatott projektnek figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, a projekt jellegéhez és témájához igazodva. Az EU támogatásokra pályázók és értékelık számára egy jól áttekinthetı Környezeti Fenntarthatósági Útmutató áll rendelkezésre, amely a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján is megtalálható. Az útmutató szintén kitér az alapelvekre, a fenntartható fejlıdés fogalmára, illetve hogy hol jelenhetnek meg a környezetvédelem szempontjai a projekttevékenységek során. Ismerteti, a vonatkozó kötelezı elıírásokat és követelményeket, de azt is, hogy miért lehet a pályázóknak érdeke a környezeti szempontok figyelembe vétele, például milyen támogatásokat és kedvezményeket vehetnek igénybe. A stratégiai környezeti vizsgálat A szabályozás különös hangsúlyt fektet a környezeti szempontú értékelésre, melynek egyik lehetséges formája a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), amelyrıl 2003-ban nemzetközi jegyzıkönyvet fogadtak el. A holisztikus szemlélető SKV a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembe vételét értékeli a tervezés egyes szakaszaiban. A saját pályázataink elıkészítése során akár magunk is elvégezhetünk egy „mini” stratégiai környezeti vizsgálatot, az érdekeltek bevonásával végiggondolhatjuk és elemezhetjük ötletünket. Az SKV lépései a következık: 1) Helyzetértékelés. Nézzünk magunkba és nézzünk körül! Valós és széleskörő igényre kívánunk választ adni, vagy a saját „faparipánkon lovaglunk”? Ismerünk-e hasonló programot, tudunk-e mások sikereibıl vagy hibáiból tanulni? 2) Értékrend meghatározása! Leegyszerősítve a dolgot: az ismert környezeti hatásvizsgálat (KHV) egy eldöntött beruházás, fejlesztés konkrét hatásait próbálja elırevetíteni, arra keresi a választ, hogyan lehet a legkisebb környezetterheléssel megvalósítani a beruházást. Az SKV ezzel szemben inkább azt vizsgálja, hogy miért van szükség az adott beruházásra. Biztosan jót teszünk, ha növekedési pályára állunk? A zsigerbıl adott válasz általában az, hogy a csatornahálózat és vezetékes gáz kiépítése, az útépítés csak jó lehet! De ne feledjük, minden ma létezı probléma egy korábbi jóakaratú fejlesztés eredménye! Jobban belegondolva, elıfordulhat, hogy a sok csövezéssel, földmunkával összességében nagyobb környezeti károkat okozunk, mint a pottyantós budikkal? Lehet, hogy a lakosok visszasírják majd a szilárd burkolat nélküli, de csendes és forgalom-mentes utcákat? Tudják majd fizetni a bevezetett gázt? - 102 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3) Valamit valamiért. Állítsuk össze a felszámolandó problémák és megóvandó értékek listáját, majd feltenni a kérdést: megéri-e nekünk az adott beruházás, ha az más – sokszor pénzben kis e fejezhetı – értékek vesztésével jár. Feláldozzuk-e csendet és jó levegıt a betonutakért? Akarunk-e cementmővet a falu határába az új munkahelyek reményében? De kis projektek esetében is: maradunk-e civil, önkéntes alapon mőködı szervezet, vagy rálépünk az intézményesülés útjára? Jót tesz nekünk, ha állandó, fizetett munkatársat alkalmazunk? 4) Fontossági sorrend és célrendszer. Ha eldöntöttük, hogy mit és miért akarunk, meghatározhatjuk a konkrét célokat – és egy lendülettel a lehetséges alternatívákat is. A cél legyen mérhetı, ellenırizhetı és számon kérhetı – azaz indikátorokkal ellátott. 5) A végrehajtás lépései. Határozzuk meg a szükséges anyagi, emberi, technikai erıforrásokat, az idıkereteket és menetrendet, a végleges megvalósítási alternatívát. 6) Hatások és következmények. Határozzuk meg, hogy mikor tekintjük késznek a projekt egyes elemeit, mikor leszünk elégedettek. Legyenek mennyiségi és minıségi elvárásaink egyaránt. 15 gyerek elmélyült oktatása nagyobb hatást érhet el, mint ezer szórólap kiszórása, a „zöld értékrend” jobban terjed embertıl emberig, mint a tömegmédián át! Ne feledjük a holisztikus megközelítést! Tippek, trükkök Statisztikák - Egy amerikai tanulmány szerint a pályázatok • 18% nem tartalmazott oldalszámot • 73% hiányzott a tartalomjegyzék • 81%-ában nem szerepelt összegzés • 92%-ából hiányzott a pályázók szakmai önéletrajza • 25%-ából hiányzott a project-felelıs szakmai önéletrajza • 66%-a nem készített tervet a project értékelésére • 17%-a meg sem nevezte a project felelısét • 20%-a nem sorolta fel a célkitőzéseket • 18%-a nem biztosította adott telefon és faxszámot • 13%-a esetében a költségvetés számításaiban hibák voltak • 22%-a egy korábban elutasított pályázat volt, amit a javasolt változtatások nélkül adtak be újra. Tipográfia, az olvasó szemet segítı, irányító trükkök • Ha lehet, aláhúzás, vagy dılt bető helyett inkább használjunk vastag betőt, mert az jobban olvasható. • A lapok oldalán hagyjunk elég helyet (2-3 cm) a jegyzeteléshez. • A 11-es betőméretnél kisebb nehezen olvasható. • A kiegyenlített sor szebb, a balra zárt jobban olvasható. • Hosszú összetett mondatok helyett inkább jól áttekinthetı felsorolásokat, táblázatokat, grafikonokat használjunk! • A grafikonokat és a táblázatokat egyetlen vonallal rajzoljuk meg, ne pontozva, szaggatottan, színes vagy 3D oszlopokkal. • Feltételes mód helyett jövı idıt használjunk! Magabiztosan jeleznünk kell, hogy a program mindenképp megvalósul! • Ellenırizzük a helyesírást! • Fogalmazzunk tömören! - 103 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A sikeres pályázat "tízparancsolata" 1. Ragadd meg a figyelmet - és tartsd is meg! A támogató szervezetek gyakran százával kapnak pályázatokat, akár minden héten! Nekik emlékezniük kell rád! 2. Használd a támogató nyelvét! Biztosnak kell lenned abban, hogy az általad használt kifejezéseken és megfogalmazásokon más is ugyanazt érti, amit te. 3. Legyél magabiztos! Soha ne mondd, hogy "csinálnánk", "szeretnénk", "próbálkozunk", "lehetne"! Ne értékeld túl magad, de mindig mondd, hogy "fogjuk", "tesszük", "megcsináljuk"! Ha te nem vagy biztos magadban és a tevékenységedben, ık sem lesznek azok. 4. Érthetıség. Pályázatod legyen oly módon elrendezve és megszerkesztve, hogy minden "simán folyjon" benne. Ellenıriztesd a helyesírást és a nyelvezetet, idegen nyelvő pályázat esetén anyanyelvő emberrel. Ne bízz csak a számítógép helyesírás-ellenırzı programjában! 5. Kezelhetı méret/Reális program. Aki sokat markol, keveset fog! Ne próbálj túl sokat kérni, vagy tenni! A legjobb munka kicsi, rövidtávú, mérhetı eredményt hoz és sikere nyilvánvaló. Kérj meg másokat a "realitásvizsgálat" elvégzésére. 6. Falatka-teória. Mindent vágj falatnyi darabokra - olyanokra, amelyek egy darabban "lenyelhetık" és nem kell az olvasónak rágódni rajtuk. Különösen fontos ez a stratégia és a várt eredmények leírásánál. 7. Használd a támogató kiírását. A támogató okkal adott kiírást - szorosan kövesd hát azt. Ha a kiírás szerint csak természetvédelmi pályázatok támogathatók, ne is próbálkozz energiatakarékossági ügyekkel A pályázatodat úgy szerkeszd meg, ahogy ık kérik. 8. Lényegre, lényegre, lényegre! Ha napenergiáról szól a pályázatod, ne kezdj el a bálnákról írni! És ne feledd a kezelhetı méretet. 9. Hitelesség. Hangsúlyozhatod a háttéranyagokban (pl. a szervezeted leírásánál, a tervezett tevékenység értékelésénél, vagy a más intézményektıl kapott támogató levelekben), de látsszon a pályázat egészén is! 10. Teljesség. Ha három másolatot kérnek, mellékelj három másolatot stb.. (Milieukontack Oosteuropa)
TÁRSADALMI BEFOGADÁS, RÉSZVÉTEL ERİSÍTÉSE Az operatív program a munkaerıpiac kínálati oldalának fejlesztését célozza az aktív és foglalkoztatható munkavállalási korúak számának növelésével. Jelen prioritási tengely az egyének és közösségek azon csoportjaira összpontosít, amelyek halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerıpiaci helyzetben élnek, és felzárkóztatásuk, társadalmi integrációjuk speciális eszközöket, integrált módszereket igényel. A prioritási tengely keretében olyan mőveleteket indítunk, amelyek hozzájárulnak a társadalom leghátrányosabb helyzető tagjainak többirányú támogatásához. Az intézkedések keretében támogatjuk az aktív állampolgárság megerısítésére irányuló törekvéseket, a közösségek önszervezıdését, a civil társadalom megerısítését. A társadalmi integráció erısítésével és a szegénység csökkentésével megelızzük a társadalmi hátrányok újratermelıdését. A prioritási tengely alatt tervezett indikatív mőveletek együttes célja a társadalmi kohézió erısítése és a közösségek fejlesztése. Ezzel kívánjuk csökkenteni a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettséget, szeretnénk megakadályozni a szegénység, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítését. Az ÚMVP tevékenységeivel való összhang és lehatárolás kérdéseit az OP 2.5.5 pontja tartalmazza. - 104 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Output indikátorok: − A prioritás keretében a munkaerı-piaci aktivitás és foglalkoztathatóság erısítését támogató szociális szolgáltatásokban részesülı hátrányos helyzető emberek (hajléktalan, szenvedélybetegek, inaktívak, stb.) száma − A prioritás keretében képzési és oktatási programokban rész vett szakemberek száma − A prioritás keretében támogatott elemi és szociális rehabilitációs szolgáltatásokban részt vevı fogyatékossággal élık száma − A prioritás keretében támogatott programokban résztvevı gyermekek száma Eredmény indikátorok: − A prioritás keretében támogatott képzéseket sikerrel befejezı19 szociális és rehabilitációs szakemberek száma − A prioritás keretében támogatott szociális programokból pozitív eredménnyel kikerült emberek száma − Az ESZA által támogatott rehabilitációs programokból pozitív eredménnyel kikerült emberek száma − A prioritás eredményeképpen a non-profit szervezetek között és helyi önkormányzatok között kialakult hálózatok száma − A prioritás keretében támogatott bőnmegelızési programokkal elért 14-35 korúak aránya 1. A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek humán kapacitásainak fejlesztése Az ország leghátrányosabb helyzető térségeiben – ahol a roma népesség jelentıs része él – a hátrányok halmozódnak: a magas munkanélküliség és inaktivitás, a gazdasági lehetıségek hiánya, a közlekedési lehetıségek és infrastruktúra hiányosságai, a megfelelı minıségő közszolgáltatások elérhetıségének nehézsége jellemzi ezeket a térségeket. A „hagyományos” támogatási rendszereken keresztül a források csak korlátozottan jutnak el a leghátrányosabb helyzető térségekbe, ezért célzott programokra van szükség e térségek felzárkóztatásához, a településen belüli szegregáció felszámolásához, és a térségben élık társadalmi és munkaerı-piaci integrációjához. Ezért amellett, hogy a leghátrányosabb helyzető térségekre más releváns beavatkozások esetében is kiemelt figyelmet fogunk fordítani, az alábbi célzott tevékenységekkel is elı fogjuk segíteni a térségek felzárkóztatását az emberi erıforrások fejlesztésén keresztül (indikatív felsorolás): � a komplex fejlesztések megalapozása, helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása (azon településeken, ahol ez a LEADER program keretében nem kerül támogatásra), � a helyi civil társadalom megerısítése, civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése, � a komplex fejlesztéshez szükséges helyi együttmőködések kialakítása, támogatása, � célzott, térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programok, különös tekintettel az alacsony iskolai végzettségőekre, � a térségben élı fiatalok és gyermekek társadalmi integrációjának elısegítése és a munkaerıpiaci hátrányok megelızése, � a helyi szociális szolgáltatások kapacitásainak megerısítése, � a komplex fejlesztés végrehajtásához szükséges szakmai és módszertani háttér biztosítása, központi és helyi szintő menedzsment és koordináció. A beavatkozás szerves részét képezi a hátrányos helyzető térségekre irányuló komplex programnak („Nem mondunk le senkirıl – esély a leghátrányosabb kistérségekben élıknek”), amely több operatív program eszközeire épít, és a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, a foglalkoztatásra és szakképzésre, az oktatásra, az egészségügyre és a szociális intézményekre egyaránt kiterjed. A komplexitás a fenntarthatóság záloga, mert a program csak akkor lehet eredményes, ha egyszerre - 105 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
több területen indul meg a fejlesztés, és a fejlesztések egymás hatását erısítik. A fenti elemek a komplex program „magját” jelentik, amelyek megteremtik egyrészt a program mőködtetéséhez szükséges mechanizmusokat, másrészt a hátrányos helyzető térségek fejlesztéséhez szükséges humánerıforrás-feltételeket, amelyek a komplex programnak más programokban tervezett elemeinek végrehajtásához is szükségesek. A beavatkozás ugyanakkor – az érintett térség humán kapacitásainak, civil szervezeteinek fejlesztésén keresztül - önmagában is hozzájárul a leghátrányosabb helyzető térségek felzárkóztatásához. A mővelet keretében megvalósuló tevékenységek egyben hozzájárulnak a „Gyermekesély” zászlóshajó céljainak megvalósításához is. A végrehajtás során a fenti elemeket össze fogjuk hangolni egyrészt a komplex program más beavatkozások, operatív programok, illetve az ÚMVP keretében megvalósuló elemeivel, másrészt azokkal a támogatásokkal, amelyek nem kizárólag ezekre a térségekre irányulnak, de ezekben a térségekben is hozzáférhetıek. Ezt a koordinációt az NFÜ biztosítja. 2. Beruházás a jövınkbe: gyermek és ifjúsági programok A fejlesztések célja, hogy a gyermekek és fiatalok segítségek kapjanak hátrányaik leküzdéséhez, és ezáltal sikeres és aktív tagjai legyenek a társadalomnak, kapcsolódva a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programhoz. Kiemelt cél, hogy a korán feltárt fejlıdési rendellenességek, lemaradások széles köre személyre szabott terápiával eredményesen kezelhetı legyen. A tevékenységek az állami és nem állami szereplık együttmőködésének támogatásával, a civil szervezetek erıforrásainak mozgósításával, az iskolarendszeren kívüli felzárkóztató, tehetséggondozó és szabadidıs programokkal – a devianciák megelızésén keresztül - hozzájárulnak a lemorzsolódás csökkentéséhez, a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjához, ami hosszabb távon a sikeres munkaerı-piaci integrációt is megalapozza. Ehhez a különbözı korosztályok életkori sajátosságaihoz igazodó programokra van szükség. A 0-7 éves gyermekek programjai esetén cél a gyermekszegénység csökkentése, valamint annak támogatása, hogy a felnövekvı generációk a társadalom felelıs tagjaivá váljanak. Ehhez a megfelelı idıben meg kell kapniuk a szükséges segítséget személyiségük, egyéniségük kibontakoztatásához, a megfelelı képességek elsajátításához. A hátrányos helyzető gyermekek a családban gyakran nem tudják mindezt megfelelı szinten elsajátítani, ezért helyben elérhetı szolgáltatásokat és programokat fogunk támogatni. Ezek egyrészt a szülıknek nyújtanak támogató hátteret a gyermeknevelési kompetenciák erısítéséhez, a szülıi- és házastársi szerepek betöltéséhez, másrészt jelzı-rendszerként mőködnek, és képesek korai életkorban felismerni a gyermekek fejlıdési elmaradásait, egyúttal hozzáférést biztosítva a korai fejlesztési, fejlesztıpedagógiai ellátásokhoz. Az a cél, hogy a korán feltárt fejlıdési rendellenességek, lemaradások széles köre személyre szabott terápiával eredményesen kezelhetı legyen. Ehhez a családok komplex támogatására van szükség, ágazatközi együttmőködésekkel. A gyerekszegénység elleni küzdelemben minden korosztályra kiterjedıen fontos a térségi, települési szintő egységes gyerek- és ifjúsági politikák megvalósítása, amelyeket nem széttöredezett projektek, hanem a helyi szükségleteknek megfelelı, célorientált, egymáshoz illeszkedı fejlesztések alkotnak. E szolgáltatásokat különösen a 0-7 éves korosztály számára fogjuk elérhetıvé tenni a kompetenciák fejlesztésével, helyi együttmőködések kialakításával, szolgáltatások és programok szervezésével, a problémák korai felismerését segítı jelzırendszer mőködtetésével. A programok sikerességéhez szükséges a gyermekekkel foglalkozó szakemberek és önkéntesek képzése, továbbképzése, készségfejlesztése. A közoktatásban résztvevı gyermekek (7-18 évesek), valamint a fiatalok (15-29 évesek) esetében az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a sikeres életkezdet támogatása érdekében az alábbi tevékenységeket fogjuk támogatni: - 106 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
− Az egyéni és társas kompetenciáikat fejlesztı, oktatási rendszeren kívüli tevékenységek: önismereti, személyiségfejlesztı, felzárkóztató, tehetséggondozó, prevenciós és szabadidıs programok (és ezek szerves részeként az életvitellel kapcsolatos programok), nyári szociális táboroztatás, a felelıs felnıttkor és a munkavilágának megismerését segítı programok, és azok szakmai hátterének kialakítása. A programok kiemelt célcsoportja a szegénységben élı gyermekek és fiatalok; − Ifjúságsegítés, a fiatalok sikeres életkezdését segítı programok, tanácsadás, szocio-kulturális fejlesztés támogatása, a devianciák (drog, alkohol) megelızése, önsegítı csoportok támogatása, tanácsadó, felvilágosító tevékenységgel, a másság elfogadásával, valamint az aktív állampolgárságra neveléssel stb.). − A fiatalok társadalmi integrációjának segítését, az e célért dolgozó civil kezdeményezések támogatásával kívánjuk elérni. − A családi konfliktusok, mőködési zavarok kezelése szintén fontos feladat, hiszen a gyermek helyzete nem függetlenül, hanem családi rendszere részeként kezelhetı. Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenységek egyben hozzájárulnak a „Gyermekesély” zászlóshajó céljainak megvalósításához.
3. A halmozottan hátrányos helyzető csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerı-piaci integrációjuk elımozdítása érdekében A leghátrányosabb helyzető, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezı, tartósan inaktív vagy intézményekbıl kikerülı társadalmi csoportok munkaerı-piaci esélyei rosszak. Ahhoz, hogy eséllyel jelenhessenek meg a munkaerıpiacon, komplex segítségre van szükségük. Ezért a szociális ellátórendszer egyes intézményei által elérhetı csoportok (például tartósan inaktív személyek, fogyatékossággal élık, mentális betegséggel élık, hajléktalan emberek, szenvedélybetegek, illetve a leghátrányosabb helyzető települések lakói) esetében olyan képessé tevı/motiváló képzéseket, támogató szolgáltatásokat fogunk biztosítani, amelyek lehetıvé teszik, hogy késıbb ezek az emberek hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be. A támogatás része a személy legalapvetıbb problémáját kiküszöbölı segítség biztosítása is, ami hajléktalanok, más lakhatásukban veszélyeztetett csoportok esetében a védett lakhatási megoldások felkínálása (például albérlet, félutas ház), a fogyatékossággal élı, megváltozott munkaképességő, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg embereknél pedig ezen túlmenıen a rehabilitációt támogató programok elérhetıvé tétele. A különféle intézményekben élık és onnét kikerülık (például gyermekvédelmi gondoskodásban élık és onnan kikerülık, bentlakásos szociális intézmények fogyatékos, szenvedélybeteg lakói, az elítéltek és a büntetés-végrehajtási intézetekbıl szabadulók stb.), illetve egyéb társadalmilag kirekesztett emberek számára olyan, az önálló életvitelre képessé tevı programokat fogunk indítani, amelyek a munkaerıpiacon, illetve az élet egyéb területein nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztését segítik. Nem az operatív program részét képezi, de fontos megjegyezni, hogy a hiányzó szolgáltatások elérhetıvé tétele mellett szükséges a pénzbeli ellátórendszer munkára ösztönzı elemeinek fejlesztése is. A beavatkozások kiemelt eleme a szakmaközi és szolgáltatások közötti együttmőködések erısítése, különös figyelemmel a munkaügyi és szociális szolgáltatások, valamint az önkormányzatok és a szakigazgatás együttmőködéseire. Ezek a kooperatív megközelítések eredményezhetik az igénybevevık szükségleteinek jobban megfelelı, ugyanakkor racionálisabban mőködtethetı, költség-hatékony, hosszútávon fenntartható szolgáltatások létrehozását. (A halmozottan hátrányos helyzetőeket segítı szolgáltatások feltételrendszerének, minıségének javításához, a szolgáltatásokhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése érdekében - a keresztfinanszírozás lehetıségével élve – infrastruktúra-fejlesztés támogatására is lehetıség nyílik majd.) - 107 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A fenti programok nélkülözhetetlen részét képezik az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszernek. Megteremtik, továbbfejlesztik azokat a szolgáltatásokat, amelyek az „elsı lépést” jelentik a munkaerıpiac felé azon felnıttek esetében, akiknek a munkaerı-piaci integrációjára csak hosszabb távon lehet reális esély. Az intézkedés megvalósítása során építeni kell az EQUAL közösségi kezdeményezés program keretében kipróbált és bevált modellekre is, különös tekintettel a romák, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a megváltozott munkaképességő emberek munkaerıpiaci integrációját segítı kezdeményezések tapasztalataira. Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenységek egyben hozzájárulnak a „Gyermekesély” zászlóshajó céljainak megvalósításához. 4. A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszer hatékonyabban támogassa a fokozott segítségre szoruló csoportokat, valamint a nehéz helyzetben lévık sikeres munkaerı-piaci integrációját, és a hátrányaiknál, életkoruknál vagy állapotuknál fogva a munkaerıpiacra nem integrálható társadalmi csoportok esélyeit a szociális szolgáltatási rendszer modernizációjára van szükség, amelynek két fı iránya van. Az egyik irány a jó kormányzás erısítése a szociális szolgáltatások területén a kapacitások és a hatékonyságának erısítésével, átlátható, jó minıségő, szükséglet- és bizonyítékalapú ellátórendszer kialakításával: � A fejlesztések megalapozása érdekében támogatni fogjuk a szociálpolitikai beavatkozások elıkészítéséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez szükséges adatgyőjtéseket, felméréseket, és az ezekre épülı fejlesztési koncepciók, elemzések, modellprogramok készítését. A szegénységben élık, romák, megváltozott munkaképességő és fogyatékossággal élı emberek társadalmi-gazdasági helyzetének részletes vizsgálatára rendszeresen (3-5 évenként) tudományosan megtervezett, nagymintás célzott adatfelvételeket végzünk. Ezen adatfelvételekbıl nyert információknak egyaránt alkalmasnak kell lenni a fent nevezett célcsoportok általános társadalmi-gazdasági helyzetében bekövetkezett változások megragadására, monitorozására, valamint a programok hatásainak vizsgálatára, és az egyes beavatkozásokban szükséges korrekciók szakmai megalapozására. Ezek a megismételt adatfelvételek biztosítják az esélyegyenlıségi célcsoportokat érintı programok eredményességének és hatásosságának mérését (az összehasonlítható indikátorokat) is. � A szociális ellátórendszer korszerősítése érdekében támogatni fogjuk az utóbbi idıben megkezdett sztenderdizációs és ellenırzésfejlesztési folyamatok kiteljesítését: szakmai protokollok és sztenderdek kidolgozását, hatékony menedzsmentmodellek kialakítását, a protokollalapú szakmai munkához és adminisztrációjához szükséges tevékenységadminisztráció rendszerének kialakítását. � A szakmai tevékenységadminisztráció korszerősítése érdekében informatikai sztenderdek kidolgozására, a segítı munka szakmai-ügyviteli és információs technológiai szabványosítására, egységes adat-, dokumentum- és információcsere szabványok kialakítására, valamint az ezeken alapuló központi és helyi/térségi szociális információs rendszerek fejlesztésére kerül sor. Ehhez a 15%-os keresztfinanszírozás keretében ERFA típusú fejlesztésekre is szükség van (informatikai fejlesztések, amelyek a módszertani fejlesztésekkel, sztenderdek és protokollok kialakításával szerves egységben valósulnak meg.) � A modernizációs folyamatok elterjesztése érdekében támogatni fogjuk új képzési anyagok kidolgozását, a szakemberek hatékonyabb munkavégzését, szakmai kompetenciáinak növelését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket, és egyéb – egyéni és csoportos – tanulási formák - 108 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(például szervezetfejlesztés, szupervízió) biztosítását, valamint tervezési, fejlesztési és módszertani hálózatok kialakítását ágazatközi és szektorközi együttmőködések erısítését. A másik irány a munkaerı-piaci integrációt segítı szociális szolgáltatások fejlesztése: � Ennek keretében kiterjesztjük - a HEFOP 2.2. intézkedésének tapasztalatait is felhasználva - a munkavállalási korú inaktív emberekkel foglalkozó szociális szervezetek felkészítését a rászorulók összehangolt támogatására, az integrált szociális és foglalkoztatási rendszerhez kapcsolódóan. � Kialakítjuk a környezeti és kommunikációs akadálymentesítés megvalósításához szükséges szakmai, módszertani és szakértıi hátteret, amely egyfelıl a jelenlegi (köz)szolgáltatások utólagos akadálymentesítését segíti, másfelıl hozzájárul az épített környezet eleve akadálymentes tervezéséhez. Ez utóbbi célt szolgálja az egyetemes tervezés (vagy „design for all”) elv átfogó érvényesítése, azaz a környezetet – beleértve a szolgáltatásokat is –úgy kell tervezni, hogy az a lehetı legtöbb személy számára – beleértve a fogyatékossággal, és más, sajátos szükséglettel rendelkezı, idıs embereket – hozzáférhetı és használható legyen. Az egyenlı esélyő hozzáférés érdekében ezenkívül képzési tevékenységeket is támogatni fogunk (pl. jelnyelvet használó személyek, illetve jelnyelvi tolmácsok képzése). (A tevékenység egyben hozzájárul az „Egyenlı esélyő hozzáférés Magyarországon – program a fizikai, infokommunikációs korlátok nélküli környezetért” - zászlóshajó program céljainak megvalósításához.) � Átalakítjuk a megváltozott munkaképességő emberek komplex rehabilitációjának rendszerét: új minısítési rendszert alakítunk ki, amely a meglévı képességeket állítja a középpontba, a szakemberek képzésével megteremtjük az új minısítési rendszer mőködtetéséhez szükséges humán kapacitásokat, fejlesztjük az elemi rehabilitáció szolgáltatásokat. � Fejlesztjük a házi segítségnyújtás rendszerét - az ápolási díj rendszerének átalakításával - annak érdekében, hogy az valódi választási lehetıséget biztosítson a családok számára, segítse a családi és munkahelyi kötelezettségekbıl eredı feladatok összehangolását, fokozza a gazdasági aktivitást azáltal, hogy a hozzátartozónak ne kelljen feladnia a foglalkozását, és új munkahelyeket teremtsen a személyes szolgáltatások területén, az intézményi gondoskodás kiváltásával csökkentse a központi költségvetés kiadásait. A fenti fejlesztések komplementerek az ÁROP keretében tervezett fejlesztésekkel. Az ÁROP keretében a helyi tervezés támogatásának célja a helyi közigazgatás tervezési funkcióinak támogatása, az önkományzatiság közösségi vonásainak erısítése. A fenti tevékenységek ezt az igazgatási vetületet egészítik ki az ágazati és szolgáltatási terület tervezési és módszertani kapacitásainak erısítésével. 5. A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése A beavatkozás célja az emberek és a közösségek társadalmi tıkéjének növelése, és ez által a hátrányos helyzető emberek kiszolgáltatottságának csökkentése. A munkaerı-piaci és a társadalmi integráció elısegítésében fontos szerepe van a civil társadalomnak, a helyi közösségeknek. Ezek fejlesztése, megerısítése hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzető emberek a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Ennek érdekében a tevékenységeknek három fı területre fognak irányulni. Egyrészt szükséges a civil társadalom megerısítése, a helyi közösségek fejlesztése, a partnerség erısítése. Másrészt csökkenteni kell a diszkriminációt, az elıítéletességet, mert ez alapvetı feltétele a különféle kisebbségek (köztük a roma népesség) társadalmi befogadásának, a társadalmi életben való részvételének. Harmadrészt a hátrányos helyzetőek kiszolgáltatottságának csökkentéséhez fejleszteni kell a jogvédelem és jogérvényesítés eszközrendszerét, meg kell erısíteni a civil szervezetek szerepét - 109 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
az érdekvédelemben, különösen a hátrányos helyzetőek érdekképviselete tekintetében (többek között a fogyasztóvédelem és a betegjog, ellátottjog területén). A fenti területeken a következı tevékenységeket fogjuk támogatni: A civil társadalom megerısítése és a közösségek fejlesztése érdekében: � szakemberek és önkéntesek képzése, � helyi civil kezdeményezések támogatása, a partnerség és az együttmőködés erısítése, � civil szervezetek szakmai hálózatainak fejlesztése, � az önkéntesség elterjesztése a 3.3.2. mőveletben leírt, az állampolgári aktivitás erısítésére irányuló programok kivételével. A diszkrimináció csökkentése érdekében: � szemléletformálás országos és helyi szinten, sztereotípiák csökkentése, � szakemberek képzése, kapacitásfejlesztés (például Egyenlı Bánásmód Hatóság), � közszférában foglalkoztatottak anti-diszkriminációs képzése. A jogvédelem és jogérvényesítés eszközrendszerének fejlesztése a civil szervezeteknek a hátrányos helyzetőekre irányuló érdekvédelmi tevékenységének erısítése érdekében (többek között a fogyasztóvédelem és a betegjog, ellátottjog területén): � érdekvédelmi és jogvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése, munkatársainak képzése, � civil kezdeményezések támogatása a hátrányos helyzetőek társadalmi integrációjának érdekében, � a civil és az állami szervezetek közös kezdeményezéseinek támogatása, szakemberek képzése, tájékoztatás és nyilvánosság a jogvédelem, érdekérvényesítés eszközeként. 6. A társadalmi kohézió erısítése bőnmegelızési és reintegrációs programokkal A társadalmi kohézió erısítése, a hátrányok bizonyos okainak felszámolása egyes társadalmi csoportok esetében a hagyományos eszközök alkalmazásán túl kockázati elemzı és kezelı megközelítést igényel. Jelen intézkedés egyrészt a hátrányos helyzető fiatalok és gyermekek, másrészt pedig az iskolázatlan, szakképzetlen, alacsony jövedelmő, jellemzıen elmaradott térségben, rossz szociális körülmények között élı tartós munkanélküli, és sok esetben roma származású személyek társadalmi befogadásának erısítését és esélyegyenlıségének elımozdítását célozza a munkaerıpiacra való belépés és visszatérés érdekében. Az intézkedés végrehajtása során az említett halmozottan hátrányos helyzető csoportok bőnelkövetésének és áldozattá válásának megelızését, a bőnokok csökkentését, valamint a már bőnelkövetıvé vált személyek társadalmi reintegrációját elısegítı prevenciós és reintegrációs célú projektek (beleértve az ezeket megalapozó projekteket is) valósulnak meg. Ezek lényege, hogy állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek jellemzıen helyben, (kis)közösségi keretek között és partnerségi alapon szervezıdve – olyan kompetenciafejlesztı projekteket valósítanak meg, amelyek eredményeként a résztvevık a társadalom által elfogadott értékeknek megfelelıen tudnak szocializálódni. Az intézkedés által generált folyamat következményeként olyan perifériára szorult társadalmi csoportok is aktív részeseivé válhatnak a munkaerıpiacnak, amelyek eddig külsı segítség hiányában erre nem voltak képesek. Az intézkedés céljainak teljesítése érdekében szükség van az említett célcsoporttal kapcsolatba kerülı szakemberek szakterületek szerinti tematikus képzésére, valamint a szakemberek közötti rendszeres szakmai együttmőködések megszervezésére (hálózatosodás). A fentiek figyelembevételével az intézkedés keretében az alábbi tevékenységek valósulnak meg: - 110 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
− A gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızése: iskolai és iskolán kívüli bőnmegelızési programok, valamint az iskolából kimaradt csellengı fiatalok megelızési programjai segítségével a gyermekek integrációs esélyeinek javítása, a gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek ismereteinek bıvítése, a konfliktuskezelési, prevenciós, jogismereti, képességfeltáró és készségfejlesztı felzárkóztató foglalkozások támogatása. − Az áldozattá válás megelızése, áldozatsegítés: a kockázati csoportba tartozó potenciális sértettek önvédelmi képességének javítása a bőnelkövetés okainak, körülményeinek feltárásával, az ebbıl származó információk terjesztésével, szakmai feldolgozásával. − A már büntetett személyek társadalmi és munkaerı-piaci reintegrációja: a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartottak és a pártfogó felügyelet alatt állók képzése, szakképzése munkaerı-piaci integrációjuk elısegítése érdekében; a büntetés-végrehajtási intézményekben és a pártfogó felügyelıi szolgálatoknál dolgozó szakemberek továbbképzése, munkaerı-piaci, konfliktuskezelési, más szakmákkal való együttmőködési készséget erısítı, mediációs módszerek alkalmazására. − Közérdekő munka: a büntetésre ítéltek kárhelyreállító jellegő munkatevékenységének szervezése a bőncselekménnyel sértett személy és megsértett közösség kiengesztelése érdekében. Az intézkedés megvalósítása során a projektekhez kapcsolódó beruházási és kisebb eszközbeszerzések a 10 százalékos ERFA keretfinanszírozás terhére valósulnak meg. Az intézkedés végrehajtása a pro rata arányosítást nem érinti. 7. Területi szempontok Területi szempontból a társadalmi befogadást és részvétel erısítését szolgáló prioritási tengely alapvetıen az elmaradott régiók, települések és lakóik esélyegyenlıségét kívánja javítani, azonban intézkedésenként eltérı vetülettel rendelkezik. A különféle elemzések egyértelmően mutatják, hogy az egyes emberek hátrányos helyzete gyakran együtt jár, kölcsönhatásban van a térség elmaradottságával. A gyermekszegénység, az inaktivitás csökkentése az aprófalvas, városhiányos térségekben, illetve Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön kiemelt jelentıségő, azonban a viszonylag jobb helyzető többi régió esetében is találhatóak elmaradott területek, zárványok (mint például a Közép-magyarországi régió déli, délkeleti térségei), ilyen típusú kihívások. Jellemzıen a társadalmi hátrányokat ellensúlyozni hivatott szociális szolgáltatások e térségekben épültek ki a legkevésbé, rendelkeznek jelentıs hiányokkal. Az a cél, hogy a társadalmi részvétel, partnerség azon kistelepüléseken, aprófalvas térségekben is erısödjék, ahol alig, vagy egyáltalán nem mőködnek non-profit szervezetek. Több szakterület integrált együttmőködésével kívánjuk a legrosszabb helyzető (NUTS IV szintő) kistérségekben azok gazdasági-társadalmi helyzetének javítására és az ott lakók jövedelemszerzı tevékenységhez való hozzáférésének fejlesztésére irányuló komplex fejlesztéseket megvalósítani, többek között a fejlesztések megalapozásával, koordinálásával, a helyi, térségi és regionális szereplık bevonásával, a közösségfejlesztés, közösségi tervezés támogatásával. Ugyanakkor városokban is szükséges a partnerség megerısítése: a már mőködı, némi (településenként olykor jelentısen eltérı) hagyománnyal rendelkezı állami és nem-állami szereplık közötti párbeszéd intézményeinek, a civil szervezetek kapacitásának bıvítése, megerısítése által. Az országos jelentıségő szervezetek esetében pedig önmagában, de a reformtörekvések megvalósítása, társadalmi megalapozottsága és beágyazottsága érdekében is indokolt a felkészítésük, - 111 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
hálózatosodásuk támogatása. Több olyan intézkedés van (például a vállalkozások társadalmi felelısségvállalásának fokozása), amely erıteljesebben tud a fejlettebb régiókban, nagyvárosokban megvalósulni. Ugyanakkor ezek hatása kisugározhat a környezı településekre, térségekre. Természetesen vannak a (nagy)városokra jellemzı sajátos problémák is, mint például a hajléktalanság, amelyet szintén célzott programokkal kívánunk enyhíteni. A zárt és hátrányos helyzető települések, kistérségek lakosai számára az egészségtudatosságra való nevelés és egészségkommunikáció különösen is fontos feladat, mivel hozzájárul az egészségi állapotbeli hátrányos helyzetük javításához, és növeli a társadalmi szerepvállalásuk esélyét. Tekintettel arra, hogy Magyarország bőnözési térképe alapján megállapítható, hogy a bőnelkövetések helye (ahol a bőncselekmény megvalósul) és a bőnelkövetıket kibocsátó területek (ahonnan a bőncselekményt elkövetı személy származik) nem esnek egybe, szükség van a területi szempontok kiemelt érvényesítésére azon régiókban, amelyek az átlagon felül bőnkibocsátóak (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Duntántúl). 8. Nemzetközi és határmenti együttmőködés A társadalmi befogadás és részvétel növeléséhez kapcsolódóan elsısorban a gyermekek és ifjúsági korosztályok esélyeit növelı programok, a diszkrimináció elleni küzdelem, romák társadalmi integrációja és a szociális ellátórendszer reformja tekintetében indokolt a nemzetközi együttmőködés támogatása. Ennek keretében a jó gyakorlatok kölcsönös megismerése, adaptációja támogatható. 9. Keresztfinanszírozási lehetıség alkalmazása A Strukturális Alapok felhasználását szabályozó általános rendelet 34. cikkelyének (2) bekezdésében szabályozott keresztfinanszírozási lehetıséget alkalmazni kívánjuk a fenti beavatkozások végrehajtása során. A keresztfinanszírozás mértéke – összhangban az Európai Szociális Alapról szóló 1081/2006/EK rendelet 3. cikkének (7) bekezdésében foglaltakkal - a nevezett cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett tevékenységek esetében a prioritási tengely keretében tervezett ilyen jellegő beavatkozások összesített pénzügyi keretének legfeljebb 15%-a, egyéb tevékenységek esetén pedig 10%. A keresztfinanszírozást egyrészt azoknak a tevékenységeknek a finanszírozására fordítjuk, amelyek nélkülözhetetlenek az egész országra kiterjedı rendszerfejlesztések megvalósításához. Ilyenek például a szociális szolgáltatások tekintetében az egységes rendszerek létrehozásához szükséges központi fejlesztések. Másrészt a keresztfinanszírozás terhére fogjuk azokat az eszközbeszerzéseket is finanszírozni, amelyek feltétlenül szükségesek a tevékenységek megvalósításához, de ESZA forrásból nem finanszírozhatók. A prioritási tengely keretében megvalósított mőveletek, projektek elıkészítését is a prioritási tengely forrásaiból finanszírozzuk.
- 112 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
V. Etikett, protokoll a munkahelyen és a közösségi tevékenységek során A legfontosabb fogalmak Illemszabályok: „A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályai” /Forrás: Magyar értelmezı kéziszótár / Etikett: „A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak elıkelı körökben illetve a diplomáciában megszabott rendszere” / Forrás: Magyar nyelv értelmezı szótára / Protokoll: „A hivatalos kapcsolatok írott és íratlan szabályainak, szokásainak és formaságainak összessége.” / Forrás: Magyar nyelv értelmezı szótára / Etika: „ Valamely hivatás körébe vágó erkölcsi szabályok összessége.” / Forrás: Magyar értelmezı kéziszótár / Úgy véljük, jogosan fordul meg az Önök fejében: „ Mi szükségem van nekem erre a sok formalitásra, hiszen jártam én már külföldön, itthon is találkoztam már velük, és eddig egész jól elboldogultam.” De az a kérdés, hogy milyen nyomot hagytunk a másik félben, milyen vélemény alakult ki rólunk, magyarokról, a kultúránkról. Ezért, ha néha soknak is tőnik a tanulandó anyag, vezérelvünk a szükségesség legyen, mivel ezek az ismeretek az emberek közötti kapcsolatteremtést szolgálják, így szokássá válásuk alapvetı fontosságú. Az illemtan fejlıdése során építkezett a törvényekbıl, az etikából és a társadalmilag elfogadott szokásokból egyaránt. Aki a törvények ellen vét, azt általában perbe fogják és büntetik, az erkölcs ellen vétıknek többnyire önmaguk lelkiismeretével és környezetük véleményével kell megbirkózniuk. A hazug ember elıfordul - nem kerül a bíróságra, de lehet, hogy késıbb az igazat sem fogadják el tıle. A társadalmi szokások, elvárások például a megszólításban is komoly szerepet kaptak napjainkban. Elıírások vannak arra, hogy kit, hogyan illik szólítani, és a helytelen forma árthat ügyünknek. A megszólítás a mindennapi életünkben egyszerőnek tőnik, az uram, asszonyom, kisasszony, hölgyem, a személyes ismeretség estén tanár úr, doktor úr, igazgató úr. Ez egyes országokban olyan formalitásokkal egészül ki, melyeknek elmulasztása komoly udvariatlanságnak számít. NagyBritanniában például hét olyan rang van, amelynek használata külön ismereteket igényel. Összességében ezek a formalitások mit jelenthetnek ismerıjüknek? - Eszköz az idegenekkel való megfelelı szintő kapcsolatteremtésre úgy a mint a magánéletben. - Védelem, nehogy olyan hibát, sértést kövessünk el, amely megronthatja a kialakulóban levı, vagy már kialakult kapcsolatokat. Egyúttal minket is véd mások hibáitól. - 113 -
hivatalos,
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Jelentıs segítség lehet, ha egy sikeres gesztussal folytatható egy már kudarcba forduló megbeszélés. / „fehér asztal” jelenség / - Taktikai segítıeszköz lehet figyelemelvonásra, idıhúzásra, a tényleges szándék elrejtésére. Aki jól hasznosítja a szükséges és elvárt viselkedésmódot, viselkedéstechnikát, vélhetıen nem vall kudarcot küldetése során. Hiszen egy menedzser, egy üzletkötı, egy ösztöndíjjal külföldön tartózkodó vagy kiránduló hallgató, nemzetközi vagy idegenforgalmi járaton, akár egy áruszállító gépjármővön szolgálatot teljesítı gépjármővezetı, de egy pályaudvaron munkáját végzı termelésirányító sem kerülheti el az embereket, és annak felelısségét, hogy ıt képviseleti jogkörrel ruházták föl. Az adott helyen, az adott szituációban İ képviseli az országot, a céget, a szakmát és természetesen saját magát is. Ahogy tesszük dolgunkat mások elıtt, azzal bizonyítjuk felkészültségünket, kulturáltságunkat, alkalmasságunkat vállalt feladatunkra. Amennyiben hivatalos úton tartózkodunk külföldön, illik betartani az alábbiakat: - Nem bíráljuk a vendéglátó ország politikai gyakorlatát, de egy adott helyzetben pl. gépjármővünk javításánál, elmondhatjuk, hogy az EU-tagországok átlagához képest magas a szolgáltatás ára. - Távol kell maradni a politikai demonstrációktól, mindenféle tüntetéstıl. - Társadalmi, erkölcsi, vallási szokások tiszteletben tartása, és az ahhoz való alkalmazkodás. - A deviza-, vámszabályok és egyéb adminisztrációs elıírások megtartása. Egy kis történelem a témakörrıl „ Föltehetı, hogy Árpád népe Vereckénél bejövet még magával hozta Ázsia szőkszavúságát, a magába mélyedı, én nem magától választ váró, visszhangot nem igénylı mély hallgatásokat, de miután épp itt találtak hazára, a népek országútján lassan megeredt a szavuk” / Örkény István / Természetesen ez az idézet is jelzi, hogy a társadalmi-történelmi fejlıdést csak ott lehet megállítani, ahol ezt senki nem próbálja megzavarni. Az elsı viselkedéskultúrát szabályzó, írásos emlékeink az ókori Indiából származnak, ahol Manu törvényei szabták meg az idıszámításunk elıtti 3.-2. évezred elvárásait. Ez a törvénykönyv egyúttal jelzi az illem, a jog és az etika szoros kapcsolatát. Arisztotelész / i.e. IV. sz. / örökérvényő mondása a következı alappillér az illemtan számára „Az ember / természeténél fogva / társas lény.” Így az együttélés csak kölcsönösség alapján valósítható meg. Herakleitosz mint kortárs írta le a viselkedés egy különös szabályát: „…ne az útra vizelj, se menetközben, se ruhátlan, el ne feledd, hogy az éjszaka is szent isteneinké. Istenes férfi leguggol ilyenkor, vagy keres egy kerítést, odaáll udvar fala mellé.” Nyugodtan elmondhatjuk, hogy még ma sem tartja be mindenki! - 114 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A szóbeli kapcsolatokra vonatkozóan ugyanebbıl az idıbıl származó Euripidészt idézhetjük: „Illıt ha kérdesz, illı lesz válaszom.” Egy kapcsolatban - legyen az bármily jellegő - lehet ez is egy fontos gyakorlati tanács. Marcus Fabius Quintilliánus római szónok azt tanította, hogy „ nem mindenütt szabad vagy illı ugyanaz a dolog.” Majd egy évezreddel késıbb / 912. / jelenik meg VII. Konstantin Ceremóniakönyve, a bizánci udvar szertartásrendjérıl. A bizánci viselkedéskultúra terjesztıje a kereskedelmi partner Velence, Európa felé, de a bolgár, orosz, sıt a török udvar is forrásként használja. A Vatikán is kidolgozta az egyházi szertartások rendjét, amely komoly hatással volt a világi életre. Ezek közé tartozott a társadalmi rangsor, a térdelés intézménye, a leülés lehetısége, a kézcsók, a megszólítás stb. A lovagkor épp ezen keretek szétfeszítésével alkotja meg a világi elvárásokat, eszményeket, amelynek fıbb értékei: az udvariasság, a nemes lelkőség, a nık tisztelete és védelme, a mértéktartás erénye, és a becsület. Innen származik a kesztyő nélküli kézfogás, mivel páncélkesztyőben ez nem volt egyszerő. Az elsı európai mő szerzıje III. / Jó / Fülöp burgundiai herceg volt, de vele azonos idıben / XIV: sz. / G. Chaucer is fontos tanácsot adott: „Ha bármit illıképp adsz elı, nem lehet szó és tett különbözı.” Hazánkban az államalapítás óta megtalálhatók az alapvetı elvárások, a legmagasabb szintet Mátyás király reneszánsz udvarában érték el. Ez a törekvés külsıségekben is megnyilvánult. A spanyol etikett ereje is korszakformáló. Kezdete X. Alfonz nevéhez főzıdik. İ tudós arabok és zsidók közremőködésével alakította ki a keleti kultúrákból hozott kifinomult udvariassági szokásokat, hozzáalakítva az európai mentalitáshoz . /XIII. sz. / A klasszikus korszak V. Károly nevéhez kapcsolódik a XVI. sz.-ban. Utóda II. Fülöp alatt az etikett szigorodott, rideggé, kegyetlenné vált, a formaságok túlhajszolása jellemezte. Az újabb fejezet tulajdonképpen az illemtan komikus idıszaka, amelyet XIV. Lajos, a Napkirály, francia földön honosított meg. Itt a jó modor kelléke volt a raccsolás, a paróka és a tetőszurkáló pálcika, az uralkodó utánzása, „majmolása”. Ezt a világot váltotta fel a polgári törekvés irányzata ezen a téren is. Hannoverben 1788-ban Adolf Freiherr Knigge írta meg azt a klasszikus győjteményt, amely „ Az emberek közötti érintkezés” – rıl szólt. Hazánkban 1821-ben jelent meg elıször. Elsı mondata: „Minden ember annyit ér, amennyivé önmagát teszi.” Sille István következtetése, hogy az amerikai „Self made man” – aki önmagától vitte valamire, ide vezethetı vissza. /2 / - 115 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Alapgondolata: „ Miképpen kellessék minden rendbéli emberekhez magunkat úgy alkalmaztatnunk, hogy a világban boldogulhassunk.” Egy anekdota szerint Knigge,mikor hajótörést szenvedett, egy cápa közeledett felé, félelmében elırántotta tırkését. Ekkor egy másik hajótörött rászólt a közeli mentıcsónakból: „No de uram, halat késsel ?” Az egységesülés lényegében a társasági élet megkövetelte körülmények között jön létre. Ezt a tánciskolák illemtankönyvei közvetítik. Magyarországon Szabó István Andor „Az úriember” címő könyve jelentette a világban meghonosodott gentleman / úriember / fogalom és viselkedési elvárások befogadását./1923 1922. USA Emily Post „Etiquett” , a siker akkora, hogy a mai napig folytatódik a sorozat, csak ma az unoka írja! A szocializmus idıszaka sajátos felfogásával károkat okozott mind a hétköznapi, mind a hivatalos illem, etikett és protokoll területén. A rendszerváltás sem erre a kérdéskörre koncentrált, hiszen ma az értékrend válságát tapasztalva az amerikanizálódás és az egyéni érdekek érvényesítésének korát éljük. Jó lenne, ha újra megtanulnánk azokat az alapvetı értékeket, amelyek segíthetik egy adott munkahelyen, a társasági életben és a családon belül az EMPÁTIÁRA épülı kulturált viselkedést.
Viselkedéstechnikák „Viselkedésünk, pontosabban illı viselkedésünk alapelvei történelmileg örök érvényőek. A magatartás, vagyis a másokhoz való viszonyunk a viselkedésen keresztül jut kifejezésre. A viselkedésbe beletartozik a társasági megnyilatkozás mindenféle formája és jelensége.” /3/ Ezek a jelenségek két csoportra oszthatók: I. Passzívák: Azok a mozzanatok, melyeknél cselekvı közremőködésünk nélkül is érzékelhetı protokollismereti és illemtani kulturáltságunk. A / A jellem Az emberek erkölcsi tulajdonságainak összessége. Nem örökletes, átalakítható, formálható, fejleszthetı. A jóra és a rosszra való hajlandóságunk belsı, születés adta tulajdonság, az, hogy melyik kerekedik felül egy szituációban az akaratunktól függ ! Ennek alapja a pozitív szemlélet. Csoportosításuk a következıképp lehetséges: - a munkavégzéshez való hozzáállás / szeressük a munkánkat / - a tulajdonhoz való kapcsolódás / ne vigyük el a másét / - más emberekhez való viszony / tiszteljük az embereket / - önmagunkhoz való viszony / önismeret, önértékelés / - becsületességre való hajlandóság / csakis az igazat / - akarati tulajdonságok / felelısség vállalása, célok kitőzése / - a társadalomhoz való közelítés / az értékrend és a munkánk / - 116 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A társadalmi érintkezés nálunk, az átalakuló társadalomban rendkívül szilárd jellemerıt kíván, amit csak mi tudunk önmagunktól megkövetelni. Lehet, hogy a társadalmi gyakorlat nem erre ösztönöz, de ha szőkebb közösségünk megbecsült tagjai szeretnénk lenni, ezt kell követnünk. A helyes magatartás megvalósításában a következık fontosak: - a helyes magatartási normák tudatosulása, vagyis elfogadása - a helyes magatartásformák begyakorlása - a külsı, mások által elvárt normákból belsı indíték , erkölcsi igény lesz, amely a lehetı legjobb cselekedetre ösztönöz B/ A lelkiismeret A gyakorlatban megvalósított erkölcsi tudat, melynek alapján cselekedeteinket mi magunk értékeljük, az önkontroll segítségével. A lelkiismeretes emberben tudatossá válik a felelısség és a kötelesség megítélésének képessége. Ez jelentkezik az önmagunk állította mérce alapján bekövetkezı „jó érzésben” , a jól végzett munka, a megfelelı emberi kapcsolatok, a kicsi magánsikerek, a belsı elégedettség megvalósulásakor. Az idegenforgalomban dolgozó, sikeres munkavállalót nem kell állandóan a helyes magatartásra ösztönözni, mivel saját önszabályzó képessége, lelkiismerete, amely a gyakorlata során alakult ki, segíti ebben. A munkavégzés során elmulasztott, vagy nem megfelelı szintő kötelességteljesítés kísérıje a lelkiismeret-furdalás. C/ Magatartás, viselkedés A magatartás a munkában, a magánéletben, a más emberekkel való kapcsolatokban megnyilvánuló, erkölcsi értékkel rendelkezı cselekedetek összessége. Jellemzı az egyénre, mivel aki udvarias, becsületes, figyelmes, segítıkész, az minden körülmények között igyekszik ezen normáknak megfelelni. Kialakulásában döntı szerep jut a következı tényezıknek: - a családi körülmények, a nevelés és a példa - az iskoláztatás és annak színvonala, a kulturáltság általában - a munkahelyi körülmények, anyagi, erkölcsi megbecsülés - a társadalmi hatások, tapasztalatok, a kultúrához jutás lehetısége - a pszichikai beállítódás, a munkához való felelısség - az erkölcsi tudat kialakításának körülményei Az emberi és gazdasági kapcsolatok terén tevékenykedık, különbözı oktatások, munkahelyi és szakmai szabályzók, elvárt normák, vezetıi intelmek, idısebb kollegák gyakorlati tapasztalatai alapján ismerik meg a tılük elvárt helyes magatartást. Késıbb tudatos azonosulás alapján ez a külsı követelés belsı indítékká válva, természetes cselekedéssé, magatartássá alakul, s így nem esik nehezünkre a megvalósítása. - 117 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A magatartás – a környezethez való viszony – a viselkedésen keresztül jut kifejezésre, ennek alapszabályai a következık: - tiszteletadás: udvariassági formákban megnyilvánuló gesztus. Itt ne az „ahogy ı, majd én is úgy” alapelv, de ne is a túlzott hajbókolás érvényesüljön, hanem mint emberek közelítsenek egymáshoz ; de a hivatalos beosztás, társadalmi rang, a nemzetközi szokások elıírásait betartva, olyan tiszteletet adni, amit mi magunk is elvárunk másoktól. -
határozottság: véleményünk, nézeteink vállalása, nagyképőség és öndicséret, valamint álszerénység nélkül.
- mértéktartás: hangerı, öltözködés, gesztikuláció, étel és italfogyasztás területén. A dicséret se legyen elvtelen és az ízlés különbségeket sem illik erıltetni, elegendı, ha annyit mondunk: „nekem jobban tetszik / ízlik”. -
tapasztalat: ráérzés, megfigyelés, tanulás és gyakorlat, valamint a történtek elemzése együttesen alakítja ki.
D/ Megjelenés, fellépés, öltözködés „Elsı benyomást nem lehet még egyszer kelteni.” Ez a szlogen messzemenıen igaz. Ahogy megjelenünk, az tükrözi önmagunkkal és másokkal szembeni igényességünket, a környezetünkhöz való viszonyulásunkat, a munkahely, a rendezvény, a résztvevık iránti megbecsülésünket. Az erre vonatkozó elıírásokat a kollektív szerzıdés szabályozza a társaságoknál. Ide tartozik a testi, ruházati ápoltság, a piperecikkek kellı használata. Alapszabály, hogy mindig az alkalomhoz illıen öltözzün, az alul- vagy túlöltözöttség a tájékozatlanságot bizonyítja. A ruházat védelmi célt is szolgál, alkalmazkodjunk az idıjárási viszonyokhoz, de ez ne legyen „szemet bántó” stílusú sem színösszeállításban, sem szabásában, sem viseletében. Folytathatnánk a sort, de meg kell állapítanunk, hogy a jó megjelenés csak részben a külsıségek hatása, emellett elengedhetetlen kellék a kulturált magatartás, amely segíti az „elsı benyomás” pozitív létrejöttét. Amennyiben protokolláris megbízatás esetén olyan rendezvény szerepel a programban, amely elegáns megjelenést kíván, gondoskodjunk arról, hogy meghívás esetén illıen tudjunk öltözni. Vegyük figyelembe a helyi, kialakult szokásokat! A ruházat kifejezheti egy kisebb – nagyobb közösséghez való tartozást, amit illik tudomásul venni. A kötelezıen elıírt viselet / formaruha / ne kényszer legyen, hanem a hovatartozást kifejezı elfogadás. - 118 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A külsıség fegyelmezı és nevelı hatással is rendelkezik, ha következetesen alkalmazzuk. Öltönyben az emberek viselkedése mindig visszafogottabb. Az alapöltözék az öltöny, de ma már elfogadott a jól harmonizáló színő zakó, pantalló kombinációja is. Ügyelni kell arra, hogy az anyaguk azonos legyen! A világos lábbeli használata – különösen a sportcipı! - kerülendı, a tisztasága is fontos. Az ing legyen vasalt, a nyak és kézelı legyen hibátlan, tiszta. Emellett tegyen eleget az elıírásoknak – lehetıleg fehér, világos vagy egyszínő ! Az öltözékhez színben nem harmonizáló ing tönkre teheti a megjelenést. Amennyiben nyakkendıt viselünk, az ing felsı gombja legyen begombolt, e nélkül viszont kigombolt ingnyak a javasolt. A kiegészítık / óra, ékszer, derékszíj stb. / harmonizáljanak az öltözékkel! Az öv, cipı, táska azonos színő legyen. A zokni olyan hosszú szárral rendelkezzen, hogy a meztelen lábszár ne villanjon ki! A férfiaknál elvárás, hogy a zsebek ne legyenek kitömve, és ne csörögjön benne kulcs vagy aprópénz. Társaságban a textilzsebkendı használata az elvárt. Munka közben a zakó levethetı, de tárgyaláskor, az irodából kilépve illı annak felvétele / kivéve, ha a hımérséklet ezt nem indokolja illetve az érdekvédelem erre vonatkozóan egyezséget kötött a zakó viselésének elvárásairól. A nyakkendı viselése – különösen abban az esetben, ha a cég biztosította – szintén megegyezésen alapul, de egy férfi számára olyan alapvetı kiegészítı, amely emeli az öltözék, de a viselıje értékét is. „Általános alapelv, hogy az egyéni meggyızıdés joga mindenkit megillet”/4/- de a munkaszerzıdés megkötésével a munkavállaló a kötöttségeket is fel kell, hogy vállalja! A felsıruházat és a fejfedı színében és stílusában illeszkedjen a ruházat egészéhez! A hölgyeknél a nıies eleganciát kell kombinálni a cégelvárásokkal. Nem fogadható el a farmernadrág, a túl rövid szoknya, a túl mély kivágás, az átlátszó ruházat, a vastag pulóver , a papucs, a tornacipı. A formakosztüm vagy szoknya / nadrág - blézer kombináció az elfogadott öltözék egyes társaságoknál. Ennek az elvárásoktól eltérı átalakítása nem megengedett. Ne tiltakozzunk ellene, mert dekoratív is lehet, ha jól választott szín- és formavilággal tervezték. A blúz szintén feleljen meg az elvárásoknak és színvilágában harmonizáljon a férfi munkavállalókéval, és legyen mindenkor győrıdésmentes! Ékszer, bizsuk a nıi viselet fontos tartozékai, kiválasztásuk a jó ízlés próbakövét jelenti, kerüljük a túlzásokat, a csilingelı fülbevalót, karperecet, a sok győrőt! Az ápolatlanság sem jó benyomáskeltı, a túlzott „kikészítés” viszont a munkát végzı hölgyet akadályozza – ilyen a túl hosszú köröm, a rosszul megválasztott smink és illatszer.
- 119 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A kiegészítıket – óraszíj, öv, táska, cipı, esernyı – a nıknél még szigorúbban ítélik meg, mint a férfi kollegák esetében. A cipı legyen mindig ép sarkú, tiszta, ne legyen kopogó fémsarkú, és színben harmonizáljon az öltözék egészéhez! A viselt harisnya egyszerő mintázatú legyen és gondoskodjunk pótlásról, mert nem túl elegáns, ha „fut rajta a szem”. A felsıruházat tekintetében azonosak a férfiaknál leírtakkal. Ezeket kiegészíti a viselkedéskultúrát megmutató nonverbális kommunikáció, melynek során ügyelnünk kell a túlzó és heves kézmozdulatokra, az arcunkon látható érzelemmegnyilvánulásokra. A járás is része ennek a területnek, ne úgy járjunk, hogy az negatív feltőnést eredményezzen, hanem vegyük figyelembe azt a leírást, amelyet már száz éve is fontosnak tartottak: „A férfi fölemelt fejjel járjon, könnyedén, ne mereven, de ne is azzal a hintázó hányavetiséggel, amit úgy megmosolygunk a Váci utcában. A hölgyek ügyeljenek rá, hogy járásuk se túlságosan gyors, se nagyon lassú ne legyen. Az elıbbi a sietı cselédre emlékeztet, az utóbbi pedig önkéntelenül is felkelti a gyanút, hogy randevúra vár”/5/ A lábak keresztbe tevése az illendıség határain belül elfogadott mindkét nem esetében. E/ Illedelmesség, jó modor „Az illedelmesség a viselkedésnek az a foka, amellyel valaki tiszteletet tud ébreszteni anélkül, hogy irigységet támasztana.” /6/ Az illemtudó ember beszélgetés közben megvárja, míg a másik fél befejezi mondandóját, s csak ezután mondja el sajátját. Modorában bizalmat keltı, de sohasem bizalmaskodó, kerüli a kétértelmő szavak használatát. Az idısebbek és a hölgyek iránt tiszteletet tanúsít. A társadalmi együttélés formáinak elsajátítása talán kissé kényelmetlen, de birtoklása biztos fellépést adhat. A jó modor hiánya a siker gátja lehet sok esetben. Senki nincs felmentve az alól, hogy figyelembe vegyék ezeket a szabályokat, és mégis túl gyakran fordul elı. Legyenek Önök, akik kezdeményezik a jó modor, az illedelmes viselkedés meghonosodását a munkavégzésük közben! Mit ne csináljunk a kezünkkel, ha nem tudunk vele mit kezdeni ? Semmi esetre sem azt, amelyet néhány politikusunk is szívesen alkalmaz, vagyis zsebre vágja, mivel ez illetlenség a jelenlévıkkel szemben ! A különbözı fogadásokon egy pohár segíthet ezen a problémán. A nık esetében a kis táska adja az esélyt. Ne malmozzunk, ne fogjuk meg beszélgetıpartnerünk kabátját, kezét, gombját! A legfıbb javallat, hogy ne csináljunk vele semmit, vagy csak nagyon minimális mértékben mozgassuk, és így nem lesz feltőnı másoknak. Ásítás, arcfintorok, ajkbiggyesztések kerülendık. Köpködni sem illik az egészséges embernek, a beteg pedig textilzsebkendı segítségével oldja meg problémáját. / csak Kína északi részén elfogadott a homokos levegı miatt / - 120 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
„ A jó modor lelke a tapintat , s ha ennek finom vágányáról kisiklik az ember, esetlen, groteszk figurává torzulhatunk.”/7/ Ez csak jó neveléssel biztosítható. Munkavégzés közben ne szigeteljük el magunkat partnereinktıl, ügyfeleinktıl, mivel kommunikációs és képviseleti feladataink mellett ık biztosítják a munkát számunkra. Egy cég megítélése az éppen közelünkben tartózkodó munkatárs illı viselkedésén keresztül tükrözıdik, és a negatív tapasztalat nem erısíti a cégimázst! F/ Udvariasság Az udvariasság a mőveltség fı jellemzıinek egyike, amely segít az emberek jóindulatának megnyerésében, épp ezért a társasági élet alapja. Ennek megnyilvánulása, hogy bizonyos személyeket elınyben részesítünk illemtudásból: férfiak a nıket, fiatalok az idısebbeket, beosztottak vezetıiket, diákok tanáraikat, a szolgáltatók a szolgáltatást igénybevevıket. / Sajnálatos módon ezek a szokások nem kapnak polgárjogot az új polgári társadalomban. Jó lenne erre fokozottabban odafigyelnie minden érintettnek! / „Az udvariasság a mőveltség színe-java, a varázslat egy neme, mindenki vonzalmát elnyeri. A tiszteletadásnak az a nagy elınye, hogy azé marad, aki él vele.”/8/ Az elızıekbıl az is kiderülhet, hogy az udvariasság elsajátítható, csupán önmagunkat kell meggyıznünk ennek szükségességérıl, az akarat pedig a jellemünk tükrözıje . A gyermekeknél ki kell alakítanunk ezeket a hasznos szokásokat. „Az udvariasság légpárna, bár üres, de az élet lökéseit jótékonyan tompítja”/9/ Az udvariasan elhárított kérés kevesebb problémát okoz, mint a „puffogva” történı végrehajtás. Az viszont elvárás, hogy keressük a megoldást! Az udvariatlan emberek védekezése, amely az ıszinteség képviseletére vonatkozik, valójában csak kíméletlenség és a hiányos neveltetés együttes hatása. G/ Elızékenység, figyelmesség, tapintat „Az elızékenység egyik szabálya, hogy ne legyünk mindig feszesek és mogorvák. Egyszermáskor nyugodtan tehetjük, amit a nagy többség tesz.”/10/ Az ember a baráti társaságát megválogathatja, de a munkahelyén ezt ritkán teheti meg. Különösen igaz ez a szolgáltatást végzı társaságok esetében, ahol az igénybevevı viselkedését éppúgy jellemzi a gazdasági nehézségek okozta feszültség, mint a munkáját végzı szolgáltatót. Amennyiben nem alakul minden a szolgáltatást végzı kívánsága szerint, nagy hiba, ha ezt az igénybevevık negatívan érzékelik. A közszereplés, a szolgáltatás felelısséggel jár, aki ilyen munkát végez, nem árt, ha tisztában is van ezzel. Ez a munkakör elızékenységgel párosult, megfelelıen illedelmes viselkedést vár el a kollegáktól. „Miért vagyunk elızékenyek? Azért, amiért sportszerőek. Nem akarjuk kihasználni helyzeti elınyünket, sıt ha felismertük mások hátrányait, igyekszünk megszüntetni ıket. Az elızékenység nincs nemhez, korhoz, beosztáshoz kötve. Az elızékenység mindenkinek jár, de - 121 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
nem egyenlı elosztásban. Az öregeken és a nıkön kívül a gyerekeket is az elınyben részesítendık közé soroljuk.”/11/ Az adott elınyökért ne követeljünk ellenszolgáltatást, így a mások általi megbecsülés mellett erısödhet önbecsülésünk is! Ez az alapja a békés üzlet-partneri együttélésnek. Tessék végiggondolni: a függıség és egyenlıtlenség alapelvtıl kell eljutni a korszerő szolgáltatást jellemzı elızékeny és figyelmes munkavégzésig! Evvel ugyanis jó érzést kelthetünk ügyfeleink körében, és mi magunk is jobb érzéssel végezhetjük napi munkánkat. Ehhez tulajdonképp csak annyi szükséges, hogy odafigyeljünk azokra, akik körülöttünk vannak, és ne csak azokra, akikkel érzelmi vagy érdekkapcsolatunk alakult ki. A jól nevelt ember úgy tanúsít figyelmességet, hogy ettıl ne legyen lakáj, szolgaszerő a magatartása. „Szolgáltatás nem egyenlı a szolgasággal”/12/ A tapintat szintén alapfontosságú, melynek alapja a jó neveltetés: A tapintat az az érzék, vagy képesség, amelynek birtokában az ember megérzi, hogyan kímélheti meg szavaival és viselkedésével mások érzékenységét. A tapintatos ember nem beszél, nem kérdez olyasmit, amivel kellemetlenséget okoz másoknak. Nem emlegeti fel az érzékenyen érintı dolgokat, a kudarcokat, a szomorú eseményeket, mindazt, amit a környezetben feledni akarnak. Schopenhauer aforizmája szerint „a társaságot is olyan tőzhöz hasonlíthatjuk, melynél az okos ember kellı távolságban melengeti magát, és nem markol bele, mint az ostoba.” A tapintat a jó ízléssel párosul, együtt a túlnyomó többség tetszését kiváltó viselkedést, a jó közízlést formálják, hogy felismerhessük a szépet, a helyeset, a célszerőt, a mindenki számára elfogadhatót, akár személyrıl, akár ruháról stb. van szó. Az a menedzser, akinek a figyelem, az elızékenység, a tapintat és az udvariasság természetes szokásává vált, az a rendszerváltás utáni megváltozott körülmények között is megállja a helyét. H/ Pontosság A pontos érkezés jelzés arról, ki mennyire ura saját idıbeosztásának, illetve mennyire képes megszervezni munkáját, elfoglaltságát. Természetesen az a mondás, melyet XVIII. Lajosnak tulajdonítanak „A pontosság a királyok udvariassága” ne zavarjon senkit. „A pontosság összefügg a hivatástudattal, a szakma, a munka szeretetével, felelısségérzettel, és a cég iránti elkötelezettséggel, megbízhatósággal párosul.”/13/ A pontatlanság láncreakciókat indíthat el, hiszen ezt azt is jelentheti, hogy a kedves ügyfél lekésheti a csatlakozását, ami az ıt várókat is hátrányos helyzetbe hozza. A pontatlanság egyúttal a hatalommal való visszaélés is. Amennyiben késünk, legyen ez akár munkaköri vagy személyes program, hasznos lehet, ha ıszintén feltárjuk a tényleges okot. Legtöbbször feledékenységre, idıhiányra hivatkoznak, holott a notórius késık esetében az önfegyelmezés hiánya az igazi ok. - 122 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A különbözı országokban különbözıképpen alakultak ki a pontosságra vonatkozó elvárások. Külszolgálat esetén hasznos erre vonatkozóan tájékozódni, mert kellemetlen helyzetekbe kerülhetünk. Franciaországban a rendezvények idıpontját tágabban lehet értelmezni, mint Angliában vagy Németországban, de a személyes találkozókra pontosan illik érkezni. A pontosság követelménye Európában északról dél felé haladva egyre lazul, ilyenkor illik ezt a szokásjogot is betervezni. Érdekes módon a tapasztalatok azt igazolják, hogy a nagy elfoglaltságú emberek tudják legjobban beosztani idejüket. „Time is money.” Mindenki ideje drága. A protokoll az alkalom fontosságának megfelelıen megkülönböztet: percnyi pontosságot / hivatalos tárgyalás , étkezés / megengedett késést / idıpontok megadásával jelzik pl. 12.15-12.30 között / meghatározott idıpontok közötti érkezést / koktélparti 18-20 h / A pontatlanság jelensége a tapintatlan emberek jellemzıje. A pontosság viszont ma is minden társasági kapcsolat alapja. Amennyiben többször fordul elı velünk, hogy pontatlanok vagyunk, készítsünk napi idıelemzést a javítás érdekében. I/ Szerénység, türelem, önuralom A szerénységre a zsidók szent könyve, a Talmud szerint „maga az Isten oktatott, midın dicsıségének kinyilvánítására a nagy hegyek helyett a kis Sínait választá, égbe nyúló fák helyett a csipkebokorban jelent meg.” Az igazi szerénység sohasem alázattal, hanem önérzettel párosul. Az ilyen ember méltatlannak tartja a követelıdzést, a tülekedést, személye elıtérbe állítását, valamint kiváltságok hajszolását. Az ügyefogyottságot viszont ne tekintsük szerénységnek, csak az a szerény, akinek volna mivel dicsekednie, de nem teszi, mivel úgy érzi, ahogy ez Aiszkhülosz tanította: „Másoktól érjen, hogyha ér magasztalás”. Ne kezdjük mondatainkat az „Én” szócskával, ha lehet, osszuk meg sikereinket másokkal, akik részesei voltak. A tényleg szerény ember meggyızhetı, örül a jobb sikerének, és sohasem beszél így: „Szerény véleményem szerint …” La Bruyére francia moralista szerint „az álszerénység a hiúság legnagyobb ravaszsága.” Ne tüntessük föl magunkat, mint a „megfellebbezhetetlen döntéshozót”, hiszen mi is hibázhatunk. Ilyenkor próbáljuk türelemmel teljesíteni a szolgáltatást igénybevevı elvárásait – különösen, ha megoldható. A türelem sokat segíthet a konfliktusok megoldásában, a türelmetlenség pedig a legtöbb modortalanság forrása. A nagy árvízi hajós Wesselényi így írt errıl: „Nagy, s szükséges polgári erény mások iránti türelem, s mások cselekvésének méltánylása.” - 123 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
„A türelem a remény mővészete, általa többet érünk el, mint erıszakkal, meghosszabbítja a barátságot, tartópillére a bölcsességnek.”/14/ A türelmes viselkedés az önuralmon alapul, a felgyorsult élet, az emberek mobilitása egyre nehezebbé teszi a türelmes, pontos munkavégzést, a legjobb megoldás a legnagyobb önfegyelem esetén születhet. Gondoljunk arra a bölcsességre, amelyet Kempis Tamás fogalmazott meg: „Mások hibáinak, és akármilyen gyarlóságainak elviselésében türelemre törekedjél, mert tenéked is elég sok van, amit másnak kell eltőrnie.” Mind a munkahely, mind a társasági élet megköveteli, hogy érzelmeinken, indulatainkon uralkodni tudjunk. A jól nevelt ember is lehet mérges, ha mégis elfeledkezik magáról, kötelessége az azonnali bocsánatkérés: „Azt hiszem, megfeledkeztem magamról, sajnálom.” Ez a szolgáltatásban különösen fontos szempont. Ne hivatkozzunk arra, hogy rossz napunk van, idegesek vagyunk. Az idegesség olyan betegség, amelytıl a környezet jobban szenved, mint a „beteg.” Valószínő, sokan ismerik a népszerő idézete, amelyet Pope fogalmazott meg: „Dühösnek lenni annyi, mint más hibáját magunkon megbosszulni.” Ezt a részt lezárni Seneca örökérvényő sorával lehet a legjobban: „A legfıbb uralom az önuralom.”
II.
Aktívák: azon elemek csoportja, amelyeknél cselekvı közremőködésünk, megszólalásunk, valamilyen interakció szükséges.
A/ Köszönés, kézfogás, kézcsók, meghajlás Minden emberi kapcsolat a köszönés gesztusával kezdıdik, amely kihathat a kapcsolat további sorsára is. „Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.” A köszönés a legáltalánosabban és leggyakrabban használt érintkezési forma, még akkor is, ha sokan elfeledkeznek errıl az alapkötelességrıl. A napszak, és Magyarországon a „kívánok” ige együttes alkalmazása az illendı. Ezt kell alkalmaznunk minden olyan esetben, amikor munkavégzés kapcsán üdvözlünk valakit. A szolgáltatásban különösen fontos a jó benyomás keltésére az igénybevevı megtisztelése, és a bizalomkeltésre a megfelelı fogadtatás. A tükörköszönések a legegyszerőbbek. Európa számos országában ez használatos, ezekre majd az egyes országoknál külön kitérünk. Kivételt képeznek az egyházi, szakmai, testületi kialakult formák. Az elköszönés alapformája a „Viszontlátásra”, még akkor is, ha a valóságban ezt nem biztos, hogy szeretném. Általános szabály, hogy a férfi a nınek, a fiatal az idısebbnek, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak elıre köszön. Akit üdvözöltek, annak viszont kötelessége fogadni és viszonozni. - 124 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A napszakhoz kötıdı üdvözlés mindig magázással párosul. A tegezés az üzleti és hivatalos kapcsolatokban csak régi jó ismerısök estén fogadható el, de csak magán jellegő érintkezés során. Az azonos szakmában tevékenykedık, pl.: buszsofırök, minden további nélkül azonnal tegezik egymást, ez szakmailag elfogadott. Ugyanakkor a kedves utas felé tartsuk be a hivatalosan elvárt magázást, mindaddig, amíg ennek megváltoztatására nem kapunk lehetıséget. Szolgáltatásban dolgozóknál a köszönést a szolgáltató kezdeményezze! Az ismeretlenek társaságában tartózkodó ismerısünket találkozáskor üdvözölnünk kell, majd utána a társaság tagjait is, akik viszonozzák üdvözlésünket. A felnıtt – gyermek kapcsolatban ne a „csendır pertu” legyen az alap, hanem segítsük a kamaszkorúak beilleszkedését a felnıtt társadalomba! A „kezit csókolom” -ra válaszoljunk „jó napot ”-tal, hogy érzékelje, mi már komoly fiatalemberként / hölgyként tekintünk rájuk. Ebben az esetben nem esetleg motyogás lesz az ı köszönésük sem. A kézfogás szokássá válása századokkal ezelıtt kezdıdött. Eredetileg csak férfiak alkalmazták egymás között. Jelentése ekkor a fegyvertelenségre utalt. A kézfogás ne erıfitogtatás legyen / Toldi és a cseh vitéz /, alkalmazkodjunk a partner fizikai állapotához! Az angolok és a skandinávok csak különleges alkalmakkor fognak kezet! Kézfogáskor nézzünk egymás szemébe, a félrenézés sértés. Kesztyőben csak akkor illik kezet fogni, ha partnerünk erre lehetıséget biztosít. A kézfogás kezdeményezése a köszönéssel ellentétes folyamatú. A nı, az idısebb, a magasabb rangú nyújt elıször kezet. A nyújtott kéz el nem fogadása sértés. Terjedıben van ennek elmaradása, elsısorban higiéniai okokra visszavezethetıen, helyette a szívélyes mosoly kap nagyobb szerepet. A kézcsók a középkori spanyol etikettbıl osztrák közvetítéssel került hazánkba. A kézcsók a rendszerváltás után újra polgárjogot nyert, de csak jelképes csók. A nıi egyenjogúság kapcsán sok nı visszautasítja, ha így érzi, ezt már a kézfogáskor jelezze. Ekkor nem szabad erıltetni! A „rábukás” nevetséges, éppúgy a hangos „cuppantás”. Illetlen az épp megismert nınek kezet csókolni. A szolgáltatás, vendéglátás és az idegenforgalom területén a legtöbbet alkalmazott viselkedéstechnikai megoldás a meghajlás. Hazánkban alkalmazható tiszteletadásként férfi a hölgyek felé, futó találkozáskor. Leggyakrabban bemutatkozáskor, kézfogás alkalmával, elsı találkozásnál és búcsúzáskor használható, nemcsak a hölgyek, hanem magasabb rang, és idısebb partner esetében. Hasonló szerepet tölthet be a fejbiccentés az utcai találkozások esetén. Szükséges, hogy a felállás kötelezettségének tisztázása is. A férfiak mindig felállnak, ha hölgyet köszöntenek, a fiatalabbak az idısebbel, a beosztott a vezetıjével szemben viselkedjenek ily módon. - 125 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A csók bizalmas kapcsolatok kifejezıje, hivatalos érintkezésben csak a keleti országokban elfogadott. Ebbe a kategóriába tartozik az ölelés, amely jelképes és nem lapocka-roppantás. B/ megszólítás, bemutatás, bemutatkozás Milyen megszólítást alkalmazzunk napjainkban? Elsısorban az „úr” formula jöhet számításba a férfiak esetében. Nık esetében egy kicsit bonyolultabb a helyzet, az „úrnı” nem hangzik túl jól, a kisasszony csak a fiatalabbaknál sikeres, az asszonyom a nem férjezetteknél jelent gondot, talán a hölgyem, amely szélesebb körben gond nélkül alkalmazható. Hozzákapcsolható a kedves, tisztelt szavak és a rangra utalás. A két alapvetı forma tehát: név és udvariassági kitétel rang, beosztás és udvariassági kitétel Modortalan a helló, hé, mama stb. Emellett, különösen a szolgáltatás területén, a tiszteletadó, udvarias magatartás is alapfeltétele a sikernek, amely gyakorlással fejleszthetı. / Erre találták ki a különbözı tréningeket. / A társadalmi életben minden ismeretség kezdetét jelenti a bemutatkozás, amely része minden ismeretkötésnek, elsı találkozásnak. Ha hosszú idı telik el, és nem biztos, hogy emlékszünk a bemutatásra, inkább ismételjük meg, mint úgy beszélgessünk, hogy nem tudjuk, kivel tesszük. A hivatalos bemutatkozáskor a név mellé hasznos a munkahely és a munkakör, beosztás megnevezése. Megkönnyítheti a névjegykártya átadása a kapcsolatot. Társasági rendezvényen, ha nem találunk ismerıst, mi magunk is kezdeményezhetjük bemutatkozás útján a kapcsolatfelvételt. Ilyen esetben nı nıt, férfi férfit szólít meg, hogy ne legyen kínos hatása. Pl.: „Úgy látom, hogy az Ön ismerısei sem érkeztek még meg.” Amennyiben egy harmadik fél segítségével történik meg a kapcsolatfelvétel, fontos ismerni az idevonatkozó protokoll-szabályokat: -
/ bemutatás /,
mindig az alacsonyabb rangút mutatjuk be a magasabb rangúnak a férfit mutatjuk be a nınek a fiatalabbat az idısebbnek / férfi és nı esetében azonos / mindig a késıbb érkezıt mutatjuk be a már ott lévıknek
A jó bemutatás és bemutatkozás kulcsa a rövidség és az érthetıség. A bemutatás után váltsunk néhány szót a partnerünkkel! Ha társaságunkhoz olyan valaki csatlakozik, akit a többiek nem ismernek, a mi kötelezettségünk bemutatni a többieknek. Ennek formaságai: „Engedje meg, hogy bemutassam XY urat, barátomat, kollegámat stb.”
- 126 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A bemutatkozásnál illik egyenesen állni, ha ültünk, felállni – ez alól csak a hölgyek a kivételek - , a másik félre nézni, és hangosan, érthetıen teljes nevünket mondani. C/ A társalgás és a jó beszédmodor Nélkülözhetetlen része mindazon emberek kommunikációjának, akik közszereplést vállalnak. Az üzletemberek is ebbe a kategóriába tartoznak, így tanulniuk kell a beszélgetés és a hallgatás mővészetét. A szemmel láthatóan kapcsolatkerülı embert nem muszáj mindenáron zavarni, más a helyzet a feltőnısködni óhajtóval kapcsolatban, akinek allőrjeit próbáljuk meg elfogadni, amennyiben ez másokat nem sért. Ne beszéljünk ki másokat, különösen ne mások elıtt. Ha fontos mondandónk van, keressük meg a megfelelı alkalmat és helyet hozzá! Ajánlatos tisztában lenni a nyelvtani szabályokkal, mert ennek ismerethiánya káros lehet a megítélés és értékelés szempontjából. A nyelvjárási sajátosságokról, amennyire lehetséges, próbáljunk leszokni, mert ezt sem mindig értékelik pozitívan. Lehetıleg kerüljük a szlenget is! A mennyiségi korlátok betartása is hasznos lehet, ne legyünk feleslegesen bıbeszédőek! Néhány hasznosítható alapelv a történelmi távlatokból: A héber törvénykódex szerint „Mondd meg, kivel társalogsz, s én megmondom, ki vagy.” „Ne beszéljünk soha magunkról, mert vagy dicsérjük magunkat, ami hetvenkedés, vagy becsméreljük, ami kishitőség. Éppígy nem fér össze az okossággal, hogy a jelenlévıkrıl beszéljünk, mert könnyen beleütközünk a két zátony egyikébe, melynek neve hízelgés vagy ócsárolás.”/16/ Az sem haszontalan, ha óvatosak, megfontoltak vagyunk egy társaságban: „Beszélj figyelmesen, vetélytársaiddal óvatosságból, a többiekkel illemtudásból. Kimondani mindig ráérsz egy szót, de visszavonni nem. Aki rosszat mond másokról, még rosszabbakat fog hallani magáról.”/17/ La Rochefoucauld arra tanított: „A nagy elmék jellemzı vonása az, hogy kevés szóval sokat mondanak, a kis elmék képessége pedig az, hogy sokat beszélnek, és nem mondanak semmit.” Megszívlelendı La Bruyere megállapítása is: „Nagy csapás, ha valaki se nem elég elmés, hogy jól beszéljen, se nem elég okos, ahhoz, hogy hallgasson.” „A társalgás közösségi mővészet, vagyis valamennyi résztvevınek hozzá kell járulnia alakításához."/18/ Ezért segíteni kell mindenki részvételét, biztosítani kell a témaváltóztatást, ha az adott téma több résztvevı számára érdektelen, esetleg sértı. Ne untassuk egymást olcsó viccekkel, rosszíző politizálással, pletykákkal! Kerüljük a felesleges, derültséget keltı, önigazoló kifejezéseket: „nemde”, „ugyebár”, „mondom”, „figyeljen”, „becs szó”. Az iskolázatlanság hiányát mutató töltelékszavak is silányítók: „izé”, „hát” stb. A nyelvi igénytelenség jelensége fıleg a fiatalokra jellemzı. A jelenség nem új, hiszen az elmúlt évszázad folyamán jól érzékelhetı volt a fiatalok körében ez a törekvés. Elıször a - 127 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
„piramidális, kolosszális”, majd az „állati, oltári, klassz, frankó”, késıbb a „szuper, a maszek” jelölte a jó fogalmát. Ma a „tök jó”-val mindez kifejezhetı. Néhány mazsola még 1938-ból, amelyek ma is idıszerőnek tőnnek: ne beszélj túl hangosan, mert félmőveltnek néznek ne beszélj összeszorított fogakkal, sem köpködve ne beszélj gyorsan, se nagyon lassan ne magyarázz kézzel-lábbal, feljebbvalód elıtt ne gesztikulálj nézz a szemébe annak, akivel beszélgetsz, látsszon rajtad, hogy figyelsz neveletlenség másokat félbeszakítani ne bizonygass mindent a becsületszavaddal, ne esküdözz vedd figyelembe a másik érdeklıdési körét tiszteld mások véleményét, ne hangerıvel akarj gyızni a vitában ne légy hírharang, ne hencegj, ne dicsekedj távollevıkrıl sose mondj kedvezıtlent /19/ Mazsolák napjainkból: tabu a cég vagy a magánember belsı ügyeibe való beavatkozás nem megengedett a kereset, a megélhetési forrás, a vagyoni helyzet firtatása a mások viselt dolgait ne teregessük ki, ne tüntessünk fel másokat rossz színben ma már beszélgethetünk – megfelelı formában !- a vallásról és a szexrıl idegen szavakat csak akkor használjunk, ha tudjuk pontosan jelentésüket, és ha ez nem zavaró a társaságban nem illı drasztikus, vulgáris kifejezések használata, a szleng alkalmazása ne feszegessünk olyat, amely a társaság bármely tagjára nézve kellemetlen ne akarjunk többnek tőnni, mint amennyik valójában vagyunk /20/ Dale Carnegie szerint „aki népszerő akar lenni, annak fontos, hogy tudjon társalogni, és sok ember azért nem tesz kedvezı benyomást, mert nem figyel eléggé partnereire. A sikeres ember egyik titka, hogy emlékszik partnere nevére. Az emberek fontosnak tartják a nevüket.” Ma már elavult az a dogma, hogy „a magyar ember evés közben nem beszél”, de tele szájjal, falatot rágva ma sem illı, azonban egy többfogásos étkezést szótlanul végigülni butaság. Különösen akkor, ha asztalpartnerünk hölgy, akit kötelességünk szórakoztatni. Ma már lehetséges, hogy az asztalnál mellettünk ülıkkel kötetlenül társalogjunk, betartva, hogy mindenkivel váltsunk szót. A társadalmi érintkezés nem szükségszerően azonos az érintéssel. A testi közelségnek az emberi kapcsolatokra való hatását a pszichológiai kutatások is feltárták. Alan Pease alapján létezik: Intim zóna: 0-46 cm, azokkal kerülünk ilyen távolságba, akikkel szoros a kapcsolat illetve a kényszerhelyzetek mint a zsúfolt autóbusz, metró, villamos. A nem elfogadott közelség, vagy annak elıérzete gyakran okoz frusztrációt, ennek hatása sok konfliktus kiváltója lehet. - 128 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Személyes zóna: 46-122 cm, ez az állva társalgás távolsága, az elfogadott, hogy kinyújtott kezünk elérheti partnerünket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tevılegesen a másik megérintése, gombjainak csavargatása, gallérjának megragadása ne váltana ki ellenérzést a partnerben. Kerüljük a bizalmaskodást! Társadalmi zóna: 122-320 cm, ez a távolság a bárhol elıforduló ismeretlenekkel szembeni távolságtartás mértéke. Nyilvános zóna: 320 cm-tıl, ez a távolság a nyilvános elıadásokon jelenik meg, lényege, hogy az elıadó jól lássa a hallgatóság egészét. „Beszélj, hogy lássalak!”- mondotta Szokratesz a bölcs görög. A jó megjelenés csak egyik oldalát adja az értékelésnek. Hiába a legszebb ruházat, frizura, smink mindent elronthat a nem megfelelı kommunikáció. / „megszólalásig úriember” / D/ Tegezés, magázás, partnerség Régen ezt a kérdést viszonylag egyszerően oldották meg. Csak azok tegezıdtek, akik ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartoztak. Az arisztokrácia csak egymással tegezıdött, de világért sem tette volna egy középosztálybelivel, vagy egy polgári származású egyénnel. A szocializmus negyvenéves egységesítı törekvése ezt feloldotta és az elvtelen tegezést hozta létre, amely azért egy kicsit mégis hierarchizált volt. A vezérigazgatót, a pártvezetıt azért „illıbben” kellett tegezni! A rendszerváltás következménye az újraformálódó és elvárt illemszabályokon alapuló társadalmi érintkezés kialakulása. Ennek ellenére vannak olyan szituációk, amikor ezek a szabályok pillanat tört része alatt semmivé foszlanak: Egy elsıbbségadás megsértése, kis koccanás stb. Máris rögtön mint régi és jó ismerıst szólítjuk meg, sıt még a szülık helyzetérıl és foglalkozásáról, állatkerti élményeinkrıl is szót váltunk. Természetesen ez a jelenség nem kívánatos. Egy problémás helyzet esetén ırizzük meg kultúrált magatartásunkat, hiszen ettıl nem állíthatjuk vissza a megelızı állapotot, és beszéljük meg, mi lehetne a megoldás. Ma már „a világ legtermészetesebb dolga, hogy iskolatársak, katonatársak és azok a kollegák, akik meggyızıdtek róla, hogy mind a hivatali, mind a magánéletben jól kijönnek egymással, tegezıdnek.”/21/ Ki kezdeményezheti a tegezést? az idısebb felettes, kolléga, társaságbeli ember az egymással valamilyen kapcsolatban állók az új belépıkkel szemben azonos munkakörben dolgozó kollegák a közös tevékenység alapján, még akkor is, ha nem azonos a munkahelyük / sofırök / az azonos korosztályok a szolidaritás elvén, legfeljebb 30 éves korig különbözı nemőeknél a nık joga - 129 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mikor kezdeményezhetı a tegezés? Alapjában véve a jól megválasztott helyzet, és a partner hajlandósága a mérvadó. Egy munkahelyi kiránduláson, vállalati ünnepségen, egy probléma közös megoldásakor. Ne felejtsük el, hogy az üzleti életben a nagyobb önfegyelem kiváltója is lehet a magázás! Az elvtelen vagy kierıszakolt tegezés rontja annak értékét, hiszen a tegezés a bizalmasabb, kiérdemelt kapcsolatok velejárója. Megoldás lehet – Európában is erre felé tartanak – a keresztnév és az Ön használata, amely bizalmas, de mégsem tegezés. „Az illem társas kategória, így az etiketthez, protokollhoz való viszonyunk is embertársainkkal létesített kapcsolatunkban nyilvánul meg.”/21/ A partnerség betartása az udvariasság alapkövetelménye. Az üzleti életben kialakultak szerint a legkézenfekvıbb, ha azonos rangú, vagy rangban közelálló legyen akivel problémáinkat megoldjuk. Amennyiben komoly mőszaki hibánk van, és az elintézés gondot okoz, ne a vezérigazgatót keressük a megoldáshoz, hanem a garázsmestert. Ha ugyanez a gond külföldön jelentkezik, akkor a már meglévı korábbi cég- vagy egyéni kapcsolatunk adhatja a megoldást, de mindenképp betartandó ebben az esetben is a rangközeliség. Kivételes körülmények között – baleset – ezek a normák „átugorhatók”. A partnerségben a rang mellett a kor, és a szakmában eltöltött idı is számít. Itt érvényesülhet az idısebb kollegák iránti tisztelet, megbecsülés. V/ Viselkedési elvárások az üzleti életben A külföldön való munkavégzés, de a külföldi partnerek hazai fogadása és az itthoni munkavégzés a szakmai, nyelvi, földrajzi ismereteken túl a sajátos helyi illemszabályokban való jártasságot is szükségessé teszi. A gyakorlatlanság nem egyszer eredményezi azt, hogy kellemetlen szituációba keveredhetünk, emellett a helyi szokások, rítusok esetleges megsértése komoly hátrányba hozhat bennünket / és az utánunk jövıket is! / a hivatalos – és magán jellegő ügyeink intézése kapcsán. A jó modor, az illem szabályai általában nemzetköziek. Összehasonlítva a különbözı európai országok illemszabályait azt tapasztalhatjuk, hogy az alapok közel azonosak, csak a történelmi fejlıdés során eltérı vonásokkal gyarapodtak. Az alapvetı cél mindenütt az, hogy az emberek közötti érintkezést minél zavartalanabbá tegyük megfelelı példamutatással. Minden civil társadalom alapja az emberi méltóság tisztelete. Ehhez nem kell sok pénz, gyökerei az erkölcsben, illetve a társadalmi szokásokban rejlenek. Ha idegennel találkozunk, különösen, ha fontos ügyet kell megbeszélnünk, akkor a legtermészetesebb európai cselekvés, hogy üdvözljük és bemutatkozunk. Magyarországon is így kellene tennünk, sıt el tudnám képzelni, hogy aki közfeladatot végez, az kis kitőzın viselje a névjegykártyáját, ezzel is megkönnyítve a kapcsolatteremtést környezetével.
- 130 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Hasznos lehet az az „Aranyszabály”, amelyet az elsı benyomás analógiájára készített D. Robinson: Becsület – cselekedjünk mindig tisztességesen Erény – soha ne legyünk önzıek, neveletlenek Nyelvtudás – így közvetíthetı hozzáállásunk, értékrendünk Okosság – logikus, ésszerő gondolkodás Megjelenés – ügyeljünk a külsınkre Álláspont – érvelésünk tükrözze gondolkodásunkat Szavak – gondolkodjunk megszólalás elıtt/22/ Összefoglalva: a helyes viselkedés alapja mások érdekeinek és érzéseinek megfelelı figyelembevétele. Bizonyítsuk, hogy partnerünk velünk azonos fontosságú. Ahogy másokkal szemben viselkedünk, abból jól látható saját értékrendünk. Ne használjuk ki mások kiszolgáltatottságát, ezzel növeljük önbecsülésünket és tiszteletet ébresztünk másokban. Naponta több millió telefonhívást bonyolítanak le. Nagyrészük üzleti jellegő, ahol az is elıfordul, hogy a felek még sohasem találkoztak egymással. Nálunk a hivatalosan hívott fél sok esetben csak egy „Hallóval” jelzi jelenlétét, ezzel újabb kérdéseket indukál, rabolva a másik fél idejét és rongálva a hívó idegeit. Minden esetben, amikor munkahelyünkön, vagy munkaidıben keresnek, teljes névvel, beosztással mutatkozzunk be! A mobiltelefon korában akár a jármővön, akár munkavégzés közben hívhatjuk a kihangosítóval rendelkezı készüléken az üzleti partnerünket. A készülék ma már jelzi, hogy ismerıs vagy ismeretlen a hívó. Ismert fél esetén a kapcsolat korábbi szintje a mérvadó, míg rejtett szám esetén hivatalosan jelentkezzünk be. Az sem közömbös, ha közöljük, most éppen merre vagyunk a költségkímélés kapcsán. A hívás kezdeményezése elıtt hasznos, ha elıkészítjük mondandónkat. Mérjük fel, hogy mit akarunk közölni, kérdezni. Kéznél vannak a azok a dokumentumok, amelyekre szükség lehet a megbeszélés során. Valóban a legmegfelelıbb személyt hívom-e? Az idıpont a legalkalmasabb? Ez a legmegfelelıbb kommunikációs forma? A cél a hatékonyság növelése. Ehhez akár kis vázlat készítése is hasznos lehet. Természetes akadály, ha nincs közvetlen tárcsázási lehetıségünk. Ilyenkor a telefonközpontost segítsük a pontos név és mellékállomás megadásával, ha a titkárnıt érjük el, akkor a nevünk és cégünk, valamint a tárgyalási célunk megnevezésével. Amennyiben a válasz jelzi, hogy: „ nem ér rá jelen pillanatban”, „értekezleten van”, „látogatója van” – ezt el kell fogadnunk. Visszahívás ígéretét illik felkínálni, ha alkalmatlan az idıpont! Ne felejtsük el a megfelelı pillanatban a „kérem” és a „köszönöm” szavakat használni a beszélgetés során, ez kedvezı benyomást gyakorolhat. Amennyiben megszakad a vonal, a hívó fél feladata az újrahívás, ha viszont egy fontos nemzetközi hívás miatt kell félbeszakítani a beszélgetést, akkor a megszakítást kérı feladata. Az is megtehetı, hogy csak annyi idıre kérjük türelmét a partnernek, hogy fogadjuk a hívást, megmagyarázzuk, hogy épp fontos üzleti tárgyalást folytatunk és a lehetı legrövidebb idın belül visszahívjuk. És ezt tényleg tegyük is meg, ne maradjon ígéret! - 131 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ma egyébként már egyszerre több partnerrel is folytathatunk konferencia- beszélgetést. Az összehívó fél feladata, hogy pontosan tájékoztassa a résztvevıket, hogy kikkel állnak kapcsolatban. Amennyiben a téma kényessége gondot jelent, inkább válasszuk a személyes kapcsolatot. A mobiltelefonok elterjedése, és használatának a cégvezetés részérıl történı elvárása, amely kora reggeltıl késı estig tartó bekapcsoltságot tételez fel, vagyis állandó elérhetıséget. Ezért nem árt néhány szabályt megjegyeznünk: - csak akkor hagyjuk bekapcsolva, ha másokat nem zavarunk - soha ne hívjunk senkit olyankor, amikor kellemetlen lehet számára - ne szórakoztassunk másokat a környezetben a hangos beszéddel - nyilvános helyen – színház, koncertterem, elıadás, étterem – kapcsoljuk ki - ne feledkezzünk meg a diszkrécióról, más is ismerheti partnerünket - szükség esetén másokat is kérjünk meg készülékeik kikapcsolására - ha másképp nem megy, használjuk az üzenetrögzítıt Amennyiben levelet kapunk, illik nyolc napon belül válaszolnunk, különösen, ha hivatalos a levél. „A hivatalos levelek elfektetése vagy meg nem válaszolása az EU illemtana szerint kimeríti a barbárság fogalmát.” /23/ Egy hivatalos levél írásmódja az üzleti sikerek befolyásolója, bizonyíték a partner és a vezetı számára alkalmasságunkról. Az egyik legfontosabb szempont a helyes címzés, amely a név és rang(ok) helyessége mellett a pontos címet is tartalmazza. Ne sajnáljuk a fáradságot a megkeresésre, vagy az ellenırzésre, bıven megtérül. A magas rangú személyek esetében különösen figyeljünk a címzésre! Az üzleti levelezés jelentıs része egyes szám harmadik személyben íródik: „A cég vezetése örömmel vette a lehetıséget kínáló sorait.” A közvetlenebb kapcsolat esetén egyes szám elsı személyben is írhatunk: „Örültem, hogy megkaptam kedves levelét!” „Az illemszabályok fontos tétele a téma következetes és világos megközelítése, amely ötvözi az udvariasságot és a hatékonyságot.”/24/ A humor alkalmazása a szövegben nem célszerő, mert nem biztos az érteni akarás. Ironikus, szarkasztikus stílus használata sem ajánlott. Napjaink korszerő írásos kommunikációja az e-mail, amelynek segítségével egy-egy adott intézmény munkatársai gyorsan és kötetlenül képesek kommunikálni. Általában a legkomolyabb témát is kötetlenebbül közvetítik, mint levél formában vagy faxon. Nem illik azonban visszaélni ezzel a lehetıséggel: - ha túl gyakoriak ezek a „tréfás üzenetek”, akkor nem biztos, hogy a célt fogják szolgálni - ne felejtsük el ellenırizni elküldendı anyagunkat, és gondosan válogassuk ki, kinek küldjük el! - az elküldött anyagnak ugyanolyan jogi súlya van, mint bármely írásos dokumentumnak - kiemelten fontos az illemszabályok betartása, ha vállalaton, intézményen sıt akár országhatáron, kontinensen kívüli kapcsolatokra küldünk üzeneteket, mivel kevésbé megbízható természeténél fogva az Internet. A személyesen alkalmazott protokolláris elvárásokat az üzleti életben is alapnak tekinthetjük, hiszen az üzleti élet nem személytelen. „Amikor más cégekkel kerülünk kapcsolatba, minden egyes - 132 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
alkalmazott minden egyes cselekedete jellemzi a vállalatot, és vagy megfelel az elvárt viselkedési módnak, vagy kívánnivalót hagy maga után”./25/ Fontos a másokkal szembeni elızékenység, a hatékony csapatmunka, a jó munkahelyi légkör, amelyet a következetes viselkedés alapoz meg. Alapvetı, hogy tudjuk saját helyünket – hatáskörünket és jogkörünket – a társaságunk hierarchiáján belül és partnerünk is ismerje azt, miként mi is az övét. Így pontosan fogjuk tudni egy adott tárgyalásban meddig mehetünk el. Legyünk lojálisak cégünkhöz, saját cégünk bírálatakor nem csupán a cég, hanem saját imázsunknak is ártunk. A kritika maradjon meg belsı értéknek! Védjük meg kollegáink tettét, de mindig legyünk együtt érzık a panaszossal. A panaszkezelés mindig udvarias és azonnali legyen. Mindig részletesen és rögtön ismertessük és az ügyfél szempontjából –empátia – vizsgáljuk. A tárgyalások „aknamezején” való biztonságos és sikeres átkelést biztosító tanácsok: - javaslatunk legyen mindig világos és egyértelmő, idıt takaríthatunk meg - a legtöbbet hozzuk ki az ügybıl, felkészülve a partner viszonzására, ha készséges - legyünk elızékenyek, udvariasak, figyelmesek, anélkül, hogy gyengeséget mutatnánk, a dührohamok nem segítenek ha az együttmőködés akadozik, legyünk kompromisszum készek - ne állítsunk valótlanságokat, és ne próbáljunk „meglepetésekkel” operálni, mivel mindkettı a bizalom elvesztését jelenti - nem szerencsés a túlfőtöttség, türelmetlenség, sértıdöttség, és ne fecsegjünk feleslegesen, ne húzzuk az idıt - tartsunk tiszteletben minden ésszerő feltételt és a bizalmas természető közléseket, ne szivárogtassunk ki részleteket - cselekedjünk becsületesen, és el kell tudnunk fogadni, ha nem nyerünk - törekedjünk a kölcsönös érdekek felismerésére és megvalósítására Vizsgáljuk meg az egyes országokban milyen gyakorlati útmutatásokat érdemes, illetve hasznos figyelembe vennünk az ottlétünk megkönnyítésére. Mivel az utazások általában egy földrajzi térségre irányulnak, ennek figyelembevételével állítottuk össze a jellemzı viselkedési elvárásokat. Az összeállításban a következı területeket ismertetjük: A kapcsolatépítést megkönnyítı nyelvi tanácsok, a nemzeti szokások, az öltözködési kultúra, üzleti élet és a társasági viselkedési szabályok, étkezési szokások, az italfogyasztás, a dohányzás és a borravaló intézményének helyi sajátosságai, a nonverbális kommunikáció, a vallási hovatartozás. Bízunk benne, hogy ismeretük és alkalmazásuk növeli a magyarság és a képviselt cég, valamint az alkalmazó személy imázsát egyaránt. A fenti intelmeket természetesen hazai környezetben is alkalmazhatjuk, és ha megszokjuk könnyebb lesz a sikeres fellépés. Ez annál inkább is igaz, mivel nem elegendı a hazai viselkedéskultúra elvárásainak eleget téve vendégül látnunk egy Európán kívüli ügyfelünket. A hibát azzal követtük el, hogy azt hittük nekünk csak akkor kell alkalmazkodnunk, ha külföldre utazunk, és aki hozzánk érkezik, az alkalmazkodjon a mi szokásainkhoz. - 133 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Számos olyan területe van az üzleti életnek, amihez a látogatónak kell alkalmazkodnia – munkaidı hossza, törvényességi eljárások, az üzleti gyakorlat stb. – ha sikeres akar lenni. Azok a szokások, rituálék, amelyek mélyen beépültek akár a vendég, akár a vendéglátó nemzeti kultúrájába nem szabad, hogy sérüljenek. Ellenkezı esetben zavarba hozzuk partnerünket és számukra elfogadhatatlanná válik a helyzet. Ilyen szituáció a látszólag ártalmatlan társadalmi szokásoktól a mély vallásos érzelmeket sértı viselkedésig létrejöhet.
- 134 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
VI. Szervezetdiagnosztika és szervezetfejlesztés A szervezeti diagnosztika és a szervezetfejlesztés olyan szorosan egymáshoz kapcsolódó folyamatok a szervezetek életében, amelyek indokolttá teszik, hogy a jelen megközelítésben e két területre egységes egészként tekintsünk. A gyorsan változó feltételekhez alkalmazkodni képes, önmagában is kiegyensúlyozottságra törekvı szervezetek pozitív piaci képességei gazdasági mutatókban is mérhetıek. Talán ez az elsıdleges oka annak, hogy ez a témakör a szervezeti mőködés mindennapi valóságában egyre nagyobb teret kap, nem nélkülözve a szakma azon igyekezetét, amely a részletes módszertani megalapozottságra, a széles szakirodalmi háttérre és a szakmai kompetenciák folyamatos felülvizsgálatára vonatkozik.
A szervezetfejlesztés fogalma, célja A szervezetfejlesztés elméleti megközelítésében számos példát találunk mind a hazai, mind a nemzetközi szervezetpszichológiai környezetben. A folyamat lényegi megragadására az alábbi néhány szemléletes állásfoglalás kínálkozik. „A szervezetfejlesztés (OD: Organizational Development) nem egyetlen módszer, hanem önálló viselkedéstudományi szakterület. Az OD tudatosan tervezett, módszeres és átfogó változtatási program, amely elsısorban a szervezet kultúráját módosítja. Hatására javul a szervezet problémamegoldó, alkalmazkodó, megújuló képessége, így könnyebbé válik a szervezetben a változtatások véghezvitele." (Pataki, 1999; 57.o.) „A magatartástudományi szervezetfejlesztés olyan megközelítések győjtı kategóriája, amelyek a szervezet egészének fejlesztésére irányulnak. Úgy kívánják elısegíteni a tervezett szervezeti változásokat és felkészíteni, ráhangolni a szervezeti tagokat a váltásokra, hogy a változások mind a szervezet teljesítménynövekedését, mind a szervezeti tagok személyes fejlıdését és jólétét szolgálják." (Neilsen, 1984, in: Bakacsi, 1996, 301.o.) „A szervezetfejlesztés a felsı vezetés által támogatott hosszú távú erıfeszítés, a szervezet problémamegoldó képességeinek és megújulási folyamatainak javítása - különösen a szervezeti kultúra hatékonyabb és együttmőködésben megvalósuló diagnózisa - által, sajátos hangsúllyal a formális munka-teamek, az idıleges teamek közötti kultúra, valamint az alkalmazott magatartástudományok elméletének és technológiájának az akciókutatást magában foglaló felhasználásával." (Mastenbroek, 1991, 63.o.) Összegzésként érdemes - a szinte már klasszikusnak számító - Bechard-i definíciót is felidézni, amely példaértékőnek tekinthetı a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos részfolyamatok rövid és tömör megfogalmazásában: „A szervezetfejlesztés, tervszerő, a szervezet egészére kiterjedı, felülrıl szervezett törekvés, amely a szervezet hatékonyságának és életképességének növekedését célozza, a szervezeti folyamatokra való tervszerő beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával." (Bechard, 1974; 35.o.) - 135 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A szervezetfejlesztés folyamata, feladatai
Bechard szerint a tervszerő változtatás egy szervezetfejlesztési program keretében magában foglalja a szervezeti állapot diagnózisát, a fejlesztés stratégiai tervének kialakítását és a megvalósításhoz szükséges erıforrásokat. A felülrıl szervezett törekvés formájában létrejövı szervezetfejlesztés eredményeként a vezetés érdekelt a változásban, illetve ismeri a változás céljait, és elkötelezett a célok megvalósításában. A szervezet hatékonyságának és életképességének növekedése, mint cél tekintetében felvázolódik egy ideálisan hatékony, egészséges szervezet elérése, melynek az alábbi fıbb jellemzıi lehetnek: -
a szervezeti egységek a szervezeti funkciókhoz kötıdnek a szervezet feladatstruktúrája a szervezetben meglévı célok és tervek alapján szervezıdik az ellenérdekeltséget képezı szervezeti tevékenységek minimálisak a feladathoz kapcsolódó szervezeti kommunikáció akadálytalan és gyors, általános a visszacsatolási lehetıség a döntéshozatali jogkör a megfelelı információt birtokló státuszokhoz kötıdik a szervezet egy nyílt rendszernek tekinti magát a változással kapcsolatos vélemények ütköztetésére van formális lehetıség, azok gyakorisága magas a személyközi ellentétek minimálisak, a szervezeti tagok kiegyensúlyozottsága fontos a szervezet számára az ösztönzési rendszer figyelembe veszi a dolgozók teljesítményét, szakmai fejlıdését és a megfelelı munkahelyi légkört.
Mindezek alapján a szervezetfejlesztés célja lehet: A szervezet megújulása, a szervezeti tanulás hatékonyabbá tétele A szervezet problémamegoldó képességének fejlesztése, a kreatív megoldások kidolgozása és beépítése
= A szervezet alkalmazkodóképességének növelése, a rugalmasság fokozása
=> A szervezeti szintek közötti összhang megteremtése, illetve annak továbbfejlesztése
=> A szervezet, és az egyén fejlesztése egyaránt - 136 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A magatartástudományi ismeretek felhasználása olyan területeket érint, melyben az egyéni motiváció, a célkitőzés, a kommunikáció, a problémamegoldás, a csoportfolyamatok és a csoportok közötti kapcsolatok, valamint a kulturális normák, a szervezeti kultúra és a vezetés kiemelt helyet foglal el. A szervezeti folyamatokra való tervszerő beavatkozást illetıen határozottan elkülönülnek a szervezetfejlesztési technikák a válságmenedzselési beavatkozásoktól, valamint a szervezeti sikert garantáló vezetési, szervezési akcióktól. A beavatkozás elsıdlegesen az emberi természetet és az alapvetı emberi attitődöket próbálja befolyásolni, amely a szervezetfejlesztés humán technológiájának is tekinthetı.
- 137 -
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ezen elméleti elgondolások alapján megfogalmazható a szervezetfejlesztési folyamat logikai láncolata, amely a következı elemeket tartalmazza: l.) elıkészítés, megbízás, megállapodás; 2.) adatgyőjtés, átvilágítás, elemzés, diagnózis; 3.) beavatkozás, intervenció, tréningek, strukturált megbeszélések, akciók; 4.) eredmények összegzése, értékelés, jövıvel kapcsolatos tevékenységek, utánkövetés, follow-up. A szervezetfejlesztés elsı mozzanata a megbízás, amely a szervezeti mőködés problémáinak legelsı észlelésével kezdıdik. A szervezeti igény, felmerülése esetén szakértıkkel, tanácsadó cégekkel történı kapcsolatfelvétel és a különbözı tárgyalási szakaszok folyamán körvonalazódnak a szervezetfejlesztés céljai és keretei. A megállapodást (szerzıdés) követıen kijelölésre kerül egy kapcsolattartó (összekötı, tanácsadó) személy, aki elsı lépésben az alábbiakat tárja fel: miért akarja a megbízó a változást; mit vár a megbízó a szervezetfejlesztéstıl; miért éppen most kerül sor a megbízásra; ki vesz részt a vezetés részérıl a programban. (Nagymérető, széles szervezeti tagolódással rendelkezı cégeknél elıfordulhat, hogy a tanácsadó egy a szervezeten belüli, de az adott szervezeti egységtıl távol, attól teljesen függetlenül mőködı, belsı szervezetfejlesztıi csapatból kerül kijelölésre.) A tanácsadónak azt is fel kell tárnia, hogy a szervezet milyen értékeket képvisel - a szervezetfejlesztést illetıen - az információ megosztása, a változással kapcsolatos elkötelezıdés és az autonómia-felelısség kérdéskörében. Mindezek során felszínre kerülnek azok a problémakörök, szervezeti feszültségek vagy konfliktusok, amelyek kijelölik a szervezeti beavatkozás irányát és részterületeit. Meg kell említeni, hogy a szervezetfejlesztıi szakma jelenleg kétféle tanácsadói szerepet különböztet meg: az ERİFORRÁS (rersource) tanácsadó, aki az ügyfél (megbízó) nevében tesz, információt szerez, vizsgálatot végez, különbözı rendszereket, eljárásokat tervez, javasol, véleményez (tehát a „MIT"-re ad választ); a FOLYAMAT (process) tanácsadó, aki a változás ügynöke, a folyamatokra figyel, segít a problémamegoldásban, módszereket tanít meg (tehát a „HOGYAN"-ra figyel). A szervezetfejlesztés irányított, strukturált adatgyőjtéssel folytatódik, amely a szervezet, illetve a szervezeti egységek jelenlegi állapotának, feltérképezését jelenti. Ez a lépés a szervezeti diagnózis szakasza, amely során a dokumentum-elemzés, a megfigyelés, a strukturált interjúk, és egyéb kérdıíves módszerek kerülnek alkalmazásra. A szervezeti diagnózis tárgyát nagymértékben meghatározzák az elızetes konzultációk során kijelölt szervezeti problémakörök vagy lehetséges feszültségforrások. Ezekre a területekre (szervezeti egységek, személyek, kapcsolatok, mőködési folyamatok stb.) koncentrálva a lehetı legtöbb érdemleges információt kell begyőjteni az érintett szervezeti egységrıl, annak jelenlegi mőködésérıl. Az
138
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
információ forrásai lehetnek a vezetık (közép- és felsıvezetık), a dolgozók képviselıi (szakszervezeti vezetık), közvetlenül a dolgozók, valamint a szervezeti mőködés dokumentumai, deklarált eredményei. Cél a szervezet mélyebb szintő megismerése, a szervezetfejlesztés szempontjából szükséges következtetések levonása, a változást igénylı területek kijelölése.
A kapott helyzetképre, azaz a diagnózisra támaszkodva, a következı lépés a szervezeti beavatkozás megtervezése, majd megvalósítása. A beavatkozás közvetlenül érintheti az egész szervezetet, mint például a jövıtervezı workshop-ok, a stratégiai mőhelymunkák, szervezeti kultúra fejlesztés és változásmenedzselés esetében, ahol a munka kis- és nagycsoportokban (15-200 fı) egyaránt történhet. Ugyanakkor a beavatkozás koncentrálódhat a szervezet egyes csoportjaira is. Ilyenek a felsıvezetıi, kultúraközi (vegyes kultúrájú, illetve nemzetiségő) vezetıi csoportok, valamint a csapatépítı vagy a különbözı szervezeti egységek közötti együttmőködést javító workshopok, programok. Léteznek kizárólag egyéneket fejlesztı beavatkozások is, mint a vezetıi konzultációk, a teljesítményértékelésre való felkészítések, valamint a személyes hatékonyságot fejlesztı tréningek. A folyamat, a kliens szervezettel közösen egy értékeléssel zárul. A szervezeti beavatkozást a szervezetfejlesztés utánkövetési vagy a follow-up szakasza követi (általában 1-3 hónap közötti idıtartamban). Az utánkövetés elsıdleges célja: a megfogalmazott akciótervek elvégzésének, a kitőzött célok elérésének értékelése, valamint az elért eredményekkel kapcsolatos változások figyelemmel követése és elemzése. A szakmai célokon túl az utánkövetésben meghatározó jelentıségő a megbízó és a tanácsadó közötti kapcsolat erısítése, a folyamatos konzultációra, és segítségnyújtásra kész állapot fenntartása. Ennek egyik formája az ún. folyamatkonzultáció, amely több hónapon át tartó folyamatos konzultációs segítséget biztosít a megbízó számára.
Szakmai kompetenciák, munkakapcsolatok A szervezetfejlesztıi szakmai kompetencia kérdése - más egyéb kompetencia-kérdésekhez hasonlóan - igen összetett, sok esetben ellentmondásos és konfliktusoktól sem mentes jelenség. Az a gyakorlatban is gyakran fellelhetı megfogalmazás, miszerint "Szervezetfejlesztı az, aki szervezetfejlesztınek vallja magát", korántsem tekinthetı megalapozott álláspontnak. A szervezetfejlesztıi kompetencia meghatározása inkább egy sajátos folyamatszemléletet igényel, melynek lényeges sarokpontjai lehetnek: - a személyiség érettsége, szükséges képességek birtoklása (pozitív elfogadó attitőd, nyitottság, empátia, rugalmasság, helyzetfelismerı képesség, problémamegoldó képesség, társas hatékonyság, kommunikációs képesség stb.) - a szükséges elméleti- és módszertani háttér elsajátítása, - a gyakorlatban történı tapasztalatszerzés,
138
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-
a szupervízió elérhetısége és annak igénybe vétele, a szervezetfejlesztıi (és pszichológusi) etikai alapelvek ismerete és betartása, a folyamatos egyéni fejlıdési igény, amely az újabb ismeretek és tapasztalatok befogadására irányul. elérését szolgálja, hogy a szervezeti beavatkozás a megbízót támogassa fejlıdésében egyéni, csoport, és szervezeti szinten egyaránt.
Ez a felelısség kiterjed a megbízó lehetıségeinek korrekt figyelembevételére, valamint arra a folyamatos kommunikációra, amely hitelesen informál a célokról, a szabályokról, a költségekrıl, a várható eredményekrıl és a lehetséges kockázatokról. Ennek érdekében elkerülhetetlenek a szervezetfejlesztés során a folyamatos konzultációk, amelyek ezeknek az elvárásoknak a teljesítését szolgálják. A megbízóval történı munkakapcsolatban egy pszichológiai szerzıdéskötés is létrejön, amely a szervezetfejlesztés kereteinek kialakítására, a megbízó és a tanácsadó közötti kapcsolat pontos definiálására irányul. Ennek során fontos mozzanat a tanácsadó részérıl biztosított szolgáltatás lényegének és természetének megismertetése a megbízóval, valamint a konzultáns saját szakértelmérıl és szakmai ismereteirıl történı hiteles informálás.
Jogi, etikai kérdések A szervezetfejlesztés etikai alapelvei nagymértékben megegyeznek minden más tanácsadást magában foglaló tevékenységgel. A szervezetfejlesztés etikai szempontból érzékeny elemei (konzultáció, megbízás, adatgyőjtés, problémafeltárás, tréning, visszacsatolás és utánkövetés stb.) a megbízó szempontjából fokozott etikai biztonságot várnak el a tanácsadótól. A Szervezetfejlesztık Magyarországi Társasága az íratlan szabályokon túl a következı etikai alapelveket deklarálta: Szakszerőség és felkészültség Tisztesség és korrektség => Körültekintés, megfontoltság => A kollégák és megbízók megbecsülése = Szakmai igényesség => Elkötelezettség Tartózkodás a hatalommal való visszaéléstıl Titoktartás (Szervezetfejlesztık Magyarországi Társasága, 1997) A szervezetfejlesztési folyamatban keletkezı szervezeti információk hasznosítása, visszajelzése a megbízó felé, illetıleg valamilyen formában történı továbbadása (szakmai fórum, publikációk stb.) a tanácsadó részérıl diszkréciót, titoktartást és megfelelı etikai érzéket követelnek. Ezek lényegi eleme, hogy minden - a megbízóval kapcsolatban szerzett - információra teljes körő
138
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
titoktartást kell biztosítani. Azaz olyan észköz használatához, amely információszerzésre, megfigyelésre alkalmas (hang- és képrögzítı eszközök stb.) a megbízó engedélye, beleegyezése szükséges. A szervezet tagjairól szóló információkra is a titoktartásnak és a szervezeten belüli kiemelt diszkréciónak kell érvényesülni. A személyhez köthetı információk esetében azok felfedés csak az egyén engedélyével történhet. A nyilvánosságot érintı publikációkban, szakmai közleményekben kerülni kell a megbízó (szervezet) azonosíthatóságát. Ha mégis szükség van erre, akkor a megbízótól írásbeli hozzájárulást kell kérni, és adott esetben - a szakmai fórum elıtt közvetlenül ismertetett adatoknál - a titoktartási kötelezettségnek az érintett hallgatóságra is ki kell terjednie.
Az etikai jellegő problémák és panaszok megbízható kezelésére a Szervezetfejlesztık Magyarországi Társasága Etikai Bizottság magalakításával ad lehetıséget. Itt nemcsak a szervezetfejlesztı kollégák egymás irányában jelzett panaszainak kivizsgálására nyílik lehetıség, hanem az etikai védelem a megbízót is megilleti. A megbízó panasztételi lehetıségét a megbízóval is ismertetni kell, ezért a megbízó és a szervezetfejlesztı közötti megállapodás mellé javasolt a Szervezetfejlesztık Etikai Kódexét csatolni. (Szervezetfejlesztık Magyarországi Társasága, 1997) Az etikai alapelvek a szervezetfejlesztı kollégák munkakapcsolatára is kiterjednek. Így - más szakterületekhez hasonlóan - az egyes szakemberekhez kapcsolódó módszerek, technikák, írásos anyagok átvételében elvárt, hogy az illetı kolléga beleegyezését kell kérni, illetve publikációk esetén a forrásokat pontosan fel kell tüntetni. Irányelvként is rögzített az új módszerek és eszközök használatával kapcsolatos tapasztalatok kölcsönös megismertetése, a kollégák tanulásának elısegítése. Minderrıl természetesen nem választható le a szervezetfejlesztı szakemberek üzleti tevékenysége, tehát a tanácsadói szolgáltatások reklámozása esetén a szakmailag releváns, tárgyra vonatkozó információk közlése a követendı, a végrehajtás során pedig a korrekt üzleti viselkedés.
Metodológia Zárásként egy rövid módszertani áttekintés a szervezetfejlesztés gyakorlatára vonatkozóan. Így az alábbiakban a szervezetfejlesztési folyamat felépítésére, a szervezeti diagnózis elvégzésére (strukturált interjú, kérdıíves technikák), valamint a szervezeti beavatkozást jelentı tréning módszerek megválasztására a következık adhatnak gyakorlati útmutatót.
138
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A szervezetfejlesztési programfelépítése A szervezetfejlesztési folyamat konkrét felépítésére az alábbiakban vázolt két megközelítés is kínálkozhat: 1. Indítás (a vállalat vezetése felismeri a szervezetfejlesztés szükségességét, mert problémákat észlel a szervezet mőködésével kapcsolatban) 2. Megbízás és szerzıdéskötés (a menedzsment szervezetfejlesztési tanácsadót hív, az elızetes konzultáció alapján megtörténik a szerzıdéskötés a közösen megállapított elvégzendı teendıkrıl) 3. Adatgyőjtés és elemzés (a tanácsadó strukturált módszerekkel adatokat győjt a szervezetrıl, és ezek alapján állítja fel a diagnózist) 4. Visszajelzés (a tanácsadó az adatok feldolgozása után a levont következtetésekbıl jelentést készít a menedzsmentnek) 5. A beavatkozás megtervezése (a szervezetfejlesztési beavatkozás pontos menetének, a szükséges teendıknek a megtervezése) 6. A beavatkozás megvalósítása (a beavatkozás véghez vitele, részeredményeinek folyamatos nyomon követése, értékelése, a szükséges módosítások megtétele) 7. Kiértékelés (a program mérhetı, deklarált eredményeinek áttekintése, összevetése a célokkal, a következtetések levonása és ismertetése a menedzsment részére) 8. Utánkövetés (a program által érintett szervezeti folyamatok újbóli - meghatározott idı eltelte utáni - értékelése, következtetések levonása, a tanácsadóval történı konzultáció keretében) (Cole, 1993; Michael et al., 1981, in. Pataki, 1999) 2. Szervezetfejlesztési tréning - Team-építés (Team-building) (szocio-emocionális fázis: team építés, kommunikáció javítás, együttmőködés fejlesztése, szociális készségjavítása) - Csoportmunka (Team-work) (feladatmegoldó fázis: csoportos feladatmegoldások adekvát „humán technológiája") 3. Follow-up: A szervezetfejlesztési tréninget követı végrehajtási folyamatok (akciók), illetve az eredmények értékelése és lezárása.(Gazdag, 1999)
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szervezeti diagnózis eszközei A szervezeti diagnózis, adatgyőjtésre alkalmas módszerei felsorolás jelleggel korábban már megemlítésre kerültek. Mindezek közül kiemelt jelentıséggel bír a strukturált interjú alkalmazása, amely során az interjú levezetése elıre kidolgozott kérdések mentén zajlik. Ezek a kérdéscsoportok érintik egyrészt az interjúalany (vezetık, dolgozók egyaránt) szervezetrıl kialakított elgondolásait, másrészt önmagáról kialakított véleményét különös tekintettel a szervezethez főzıdı viszonyára. A strukturált interjú az alábbi tartalmi körökhöz kapcsolódhat: - a szervezet kialakulásának, fejlıdésének története - a munkakörrel, munkatevékenységgel kapcsolatos kérdések - a szervezetben dolgozó emberek kapcsolatai, az együttmőködés formái (függıségi kapcsolatok, problémakezelés, szervezeten belüli kommunikáció, munkával kapcsolatos visszajelzések, dolgozókról való gondoskodás stb.) - új munkatársak támogatása, beilleszkedés, szervezeti szocializáció - a szervezet tagjaira vonatkozó általános elıírások, szabályok - a szervezet külsı kapcsolatai, a külsı környezetre való irányulás (külsı kép - „énideál, a szervezet küldetése, rendeltetése, milyen külsı csoportokra figyel a szervezet) - a szervezet jellemzése, tevékenységének leírása (mivel foglalkozik a szervezet, mennyire erıs energikus, a dolgozók mit ismernek a szervezet tevékenységérıl) - az interjúalany milyen jövıt gondol a szervezetnek - ha a szervezet mőködésében zavar támadna, akkor mi a teendı és miért - az interjúalany véleményét a többi dolgozó mennyire osztja. A fenti témakörök a szervezeti diagnózis céljára kidolgozott kérdıíves technika alapjául is szolgálhatnak, ugyanakkor az interjú tematikájába további - a mérhetıségét segítı - standard modellek is beépíthetıek, mint például az alábbiak: - Erıtér-analízis (SWOT-analízis, Strengths and Weaknesses) Elméleti alapja, hogy a szervezet jelenlegi folyamatainak eredménye két egymásra ható erıcsoport egyensúlyának az eredménye. Vannak hajtóerık („ Streights "Erısségek), amelyek a változásoknak kedveznek és vannak visszaható erık („ Weakness "-Gyengeségek). Az elemzés során ezen két erıcsoport azonosítására kell koncentrálni, és azok viszonylagos erısségét beazonosítani. Ehhez a belsı dinamikához a szervezet külsı környezetébıl is kapcsolódnak erık a Lehetıségek„Opportunities", és a Veszélyek-,,Threats" formájában. Ezen hatótényezıket jelentıségük és gyakoriságuk alapján grafikusan is ábrázolhatjuk. - Kritikus sikertényezık A vezetık munkájában rendkívül sok olyan tényezı van, amelyre figyelmet kell fordítaniuk. A vezetı sikerének a kulcsa az, hogy idejét és figyelmét lehetıleg azokra a tényezıkre irányítsa, amelyektıl a siker (illetve a kudarc) függ. Az interjú során ezekre a sikertényezıkre kell koncentrálni, a feltárásukat segíteni, valamint egy preferencia-sorrendet felállítani. (Watzlawick et al, 1990) - Elégedettségi skálák Ezen skálák, illetve a rájuk felépített kérdıívek egy adott szervezeti terület vagy folyamat mérhetı (operacionalizált) értékelésére alkalmasak, a szervezet tagjamáltal megítélt elégedettség, illetve értékpreferencia alapján. A számszerő értékelési technikák kialakítására az attitőd-skálák széleskörő szakirodalmi útmutatói nyújthatnak segítséget. 143
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szervezeti beavatkozás módszerei
A szervezeti beavatkozások során alkalmazott - a különbözı céloknak megfelelıen strukturált tréningek széles tárháza ismert, amelyeket az elérendı cél szerint az alábbiak szerint lehet csoportosítani: Workshop-ok: -
Jövıtervezı workshop-ok, stratégiai-, célkitőzı mőhelymunkák Változás-, karrier-, teljesítmény menedzsment workhsop-ok Szervezeti kultúrafejlesztést, szervezeti folyamatok javítását célzó workshop-ok Visszajelzést adó workshop-ok
Tréningek: - integrációs és csapatépítı tréningek (új belépık beilleszkedése, együttmőködés fejlesztése, szervezeti klímajavítása, konfrontációs találkozások stb.) - készségfejlesztı tréningek (verbális és nonverbális kommunikáció, konfliktuskezelés, asszertivitás, szociális készségfejlesztés, önismeret stb.) - speciális (szakmai) készségfejlesztı tréningek (értékesítés, eladástechnika, telemarketing, ügyfélkezelés, tanácsadás stb.) - formális OD tréningek (munkahely térbeli elrendezése, munkakör-tervezés, bérezési és jutalmazási rendszer, illetve teljesítményértékelési rendszer kialakítása stb.) - vezetıi tréningek (vezetıi hatékonyság, befolyásolás, döntéshozatal, együttmőködés, problémamegoldás, T-csoport, Vezetı Rács program stb.). A tréningeket ugyanakkor - egy másik megközelítésben - attól függıen, hogy milyen környezetben kerülnek végrehajtásra, a következıképpen is meg lehet különböztetni: - Munkahelyen kívüli („ off-the job ") tréningek A programban résztvevıket a munkahelyi környezetükbıl kiemelik, és a munkahelytıl távol, nyugodt körülmények között történik a magatartásfejlesztés. Elınye a nagyobb ráhangoltság, az erısebb motiváció, az oldott és nyitott légkör. Hátránya viszont, hogy a megszerzett tapasztalatok, képességek nehezen vihetık át a munkahelyi környezetbe. - Munka közbeni („ on-the job ") tréningek A magatartásfejlesztés közvetlenül a mindennapi munkatevékenységhez kapcsolódva történik. Elınye, hogy a megtanultak közvetlenül kapcsolhatók a munkahelyi követelményekhez, és a munkahelyi magatartás elvárt formáit erısítik. Hátránya, hogy a tanulás folyamatát zavarhatják a munkavégzés egyéb körülményei. (Bakacsi, 1996)
144
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
VII. Számítástechnikai alapismeretek A számítógépes konfiguráció mőködtetése A számítógép fı részei A rendszeregység: alatt a számítógép házát, és az összes a házban elhelyezett alkatrészt kell érteni. Vannak olyan alkatrészek, amelyek elhelyezkedhetnek a házon belül és a házon kívül is. Ház: a ház szinte kivétel nélkül mindig fémbıl készül, azért hogy árnyékolja a benne lévı alkatrészeket. A ház elsı felén kerülnek elhelyezésre a kezelı szervek, valamint néhány mőködést visszajelzı fénykibocsátó dióda, úgynevezett LED, illetve az utóbbi idıben néhány csatlakozó is. Itt találjuk: - a gép bekapcsoló gombját - a „Reset” gombot - a gép mőködését jelzı zöld és a winchester mőveletet jelzı piros színő LED-et (eltérı színek is elıfordulnak) A gép hátoldalán találhatók azok az aljzatok melyekbe a gép, illetve a monitor tápvezetékét kell csatlakoztatni. Alaplap: az alaplap egységbe építve tartalmazza azokat az alkatrészeket, melyek egy fı típuson belül fixek. Az alaplapon elhelyezett különféle csatlakozókon keresztül kapcsolódik az össze többi alkatrész. A számítógép típusát az alaplap határozza meg. Típusok: Pentium I, Pentium II, Pentium III, Pentium IV. Processzor: a processzor végzi tulajdonképpeni adatfeldolgozást a számítógépben, így érthetı, hogy egy számítógép sebességét döntıképpen a processzorának sebessége befolyásolja (de nem csak az). Memória: az operatív memória tárolja a gépen egy idıben futó összes programot, illetve az összes feldolgozás alatt lévı adatot. Háttértárak: mágneses elvő háttértárak: floppy egység és winchester elektronikus vagy „Flash” memória: noteszgépek, menedzser kalkulátorok, fényképezıgépek kártya háttértárai, pen drive optikai tárolók: különféle CD egységek A hagyományos asztali gépeknél jelenleg a mágneses és optikai háttértárak terjedtek el.
Csatoló kártyák: az IBM PC konstruktıreinek egyik fı szempontja az volt, hogy egy utólag könnyen bıvíthetı, fejleszthetı számítógépet alkossanak. Az alaplapon csak az egy típuson belül általában fix szerkezeti részeket helyezték el. A gép minden további alkotóelemét az alaplaphoz csatlakozó kártyákra rakták. Képernyıkártya, hangkártya, hálózati csatoló kártya.
145
digitális
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Csatlakozók:
Monitor: a kezdeti szemcsés, alig néhány színbıl állóképet adó monitorok helyet ma már kristálytiszta, valósághő megjelenést biztosító, nagymérető monitorok kaphatók, sıt kezdenek elterjedni a teljesen lapos LCD megjelenítık. Egy számítógép képernyı négy alapvetı jellemzıvel írható le, melyek a következık: - a megjelenítés elve, - a monitor szabványa, - a képernyı mérete, - a kép megjelenítés elve. Billentyőzet: a számítógép egyik adatbeviteli eszköze. Az elsıdleges adatbeviteli eszköz. A billentyőzeteket általában a billentyők feliratozása alapján szokták osztályozni, mely szerint hazánkban a következı rendszerek terjedtek el: - magyar - angol - német. Egér: az egér mozgatásával a képernyın lévı mutatót, az úgynevezett egérkurzort mozgatjuk. Modem: egy olyan eszköz, mely egybeépítve tartalmazza a számítógép által kezelhetı információt telefonvonalon továbbítható adattá fordító, illetve az ennek ellenkezıjét végzı egységeket. Kialakításuk szerint két nagy csoportba lehet sorolni ıket: - külsı - belsı. Nyomtató: a számítógépes munka során a legtöbb esetben követelményként jelentkezik, hogy különbözı dokumentumokat szükség esetén, papíron is meg tudjuk jeleníteni, erre szolgál a nyomtató. Szkenner: a szkenner segítségével egy papíron lévı képet, szöveget lehet a számítógépbe beolvasni, azaz számítógépes adattá alakítani. Azután a már meglévı információt a legkülönfélébb programok segítségével fel lehet dolgozni. Digitális fényképezıgép: általában ezek a gépek az automata gépeknél már megszokott lencserendszerrel és automatikus fókusszal rendelkeznek, bár léteznek cserélhetı objektíves, professzionális felhasználóknak szánt verziók is. Még a legegyszerőbb gépeknél is lehetıség van 146
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
közeli felvételi módra való átkapcsolásra. Az elkészült, általában JPG tömörített formában tárolt képeket azután át lehet tölteni az USB proton keresztül a számítógépre.
Perifériák csatlakoztatása a számítógéphez Az egyes eszközök összekapcsolásával nyugodtan megpróbálkozhat bárki önállóan is. Szinte minden dugaszoló aljzat úgy lett kialakítva, hogy oda csak a megfelelı eszköz csatlakozóját lehessen csatlakoztatni.
Szofverek Általános fogalma: a szoftver a hardver egységeket mőködtetı, vezérlı programok összessége. A szoftver (software) mesterséges szó, azokat a szellemi javakat hívják összefoglalóan így, amelyekkel kihasználhatjuk a hardverben rejlı teljesítményt és lehetıségeket. A szoftver nem megfogható, mint ahogy egy vers sem az, legfeljebb az ıt hordozó papírlapot vehetjük kézbe. A szoftvert egyrészt a gépet mőködtetı programok, másrészt a számítógéppel való feldolgozásra elıkészített adatok alkotják. Az adat rendkívül sokféle lehet: szöveg, kép, mozgókép, hang. A program pedig valamilyen feladatot old meg a számítógépen. A program olyan egyszerő utasítások sorozata, amelyet a számítógép megért. Az utasításokat ugyanúgy kettes számrendszerben leírt számokkal ábrázolja, mint az adatokat. Az utasítás ilyen formáját nevezik gépi kódnak is, mivel egy ilyen számot csak egy adott számítógéptípus ért meg és hajt végre. Ugyanezt a mőveletet egy másik típusú számítógép más, szintén kettes számrendszerben leírt számjegyre hajt végre. Ez végsı soron azzal jár, hogy egy program csak egy adott típusú számítógépen mőködik. Egy másik géptípuson már általában nem használható.
Operációs rendszer fogalma, funkciói, fajtái: nagyon összetett feladatot ellátó programok, hiszen funkciójuk, hogy csak a legfontosabbakat említsük: - összehangolják és vezérlik a gépi erıforrások mőködését, - kapcsolatot tartanak a fenntartóval, - többfelhasználós rendszereknél kezelik az erıforrásokhoz való hozzáféréseket. Ma a gépek 80-90%-a Microsoft rendszer alatt fut. Az operációs rendszereket legalább két nézıpont figyelembe vételével lehet csoportosítani: - a kezelıfelület jellege (karakteres, vagy grafikus) - az együttmőködı gépek száma szerint (egyedi, vagy hálózatba kapcsolt rendszer).
Felhasználói programok fajtái: 1. Karakteres és grafikus kezelıfelületek Karakteres kezelıfelületek: karakteres operációsrendszerek használat során általában a gép billentyőzetén kell begépelni a számítógépnek szánt utasításainkat. Mivel ennek során nagyon szigorú formai és egyéb szabályokat kell betartani, használatához viszonylag komoly szakértelemre van szükség. E szabályok megtanulása sok idıt és energiát igényel. 147
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A legelterjedtebb karakteres operációsrendszerek: - MS DOS - OS2 - Unix - Linux. Ezzel szemben a grafikus operációs rendszerek esetében a képernyın megjelenı szimbólumokból, vagy menükbıl egy mutatóeszközzel, pl. egérrel a megfelelıre csak rá kell mutatni. A legelterjedtebb grafikus operációsrendszerek: - Windows (95, 98, ME, XP, NT, 2000) - OS2 Warp - Linux. 2. Egyedi és hálózati rendszerek - a gépek önállóan dolgoznak vagy hálózatra kapcsolva, - a hálózatba kötött gépek közös adatokat használhatnak, ezért kell az összes gépen letárolni a mindenki által alkalmazott információkat. Ezt a megosztható háttértárak teszik lehetıvé. - ugyancsak megoszthatóak a ki- és bementeti eszközök (nyomtató, szkenner, MODEM), ezrért ezeket nem kell minden géphez megvásárolni. - ugyanakkor adatokat is cserélhetnek, így lehetıség van a gépek, és persze az elıtte ülı felhasználók kapcsolattartására. - komoly rendszereknél mindezek mellett az adatokhoz és az eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát is kezelni kell. Alkalmazások bemutatása: Word, Excel, Power Point, adatbázis kezelés World: a program gyakorlatilag minden feladat megoldására képes. Támogatja az összes olyan feladat egyszerő megoldását, ami egy irodában elıfordulhat, segítségével könyvek, kiadványok is elkészíthetık. A program meglehetısen drága és hatékony futtatásáshoz is komoly számítógépre van szükség. Excel:a táblázatkezelı programok ma a szövegszerkesztık mellett a második legelterjedtebb programcsaládot jelentik. Mára az Excel újabb és újabb továbbfejlesztett változatai lettek a világ legnépszerőbb táblázatkezelıi. A táblázatkezelık az adatok nyilvántartására, a különféle szempontok szerinti kigyőjtésére, valamint optimális értékek keresésére kiválóan alkalmas. Power Point: A Microsoft PowerPoint program több lehetıséget nyújt bemutatók, diák, jegyzetek, vagy egyszerő grafikák készítésére. Az elektronikus bemutatókhoz készített diák tartalmazhatnak szöveget, diagramokat, rajzobjektumokat és alakzatokat, valamint ClipArt képeket, mozgóképeket, hangokat és más programokban készített ábrákat. Az utolsó pillanatban is végezhetünk módosításokat a bemutatón, és diaáttőnések, idızítés és animálás használatával határozhatjuk meg, hogyan kövessék egymást a diák. Bemutatót futtathatunk egyetlen gépen, vagy konferenciabemutatót hálózaton keresztül, több számítógépen. A bemutatót megtervezhetjük úgy, hogy az mind a képernyın színesben, mind lézernyomtatón szürke árnyalatokkal vagy tiszta fekete-fehérben nyomtatva mutatós legyen. Megtekinthetjük, hogy a bemutató milyen lesz fekete-fehér nyomtatásban, és elvégezhetjük a szükséges változtatásokat.
148
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Adatbázis kezelés: az adatbázisok logikailag összefüggı adatok győjteményei. A számítógépes adatbázisok többnyire olyan táblázatok, amelyek: minden oszlopban az adatbázis elemeinek azonos jellemzıjét találjuk; és minden sora csak egy-egy elem fontos adatait tartalmazz.
A gép be- és kikapcsolása A gép bekapcsolása: maga a bekapcsolás a rendszeregység fıkapcsolójával történik. A monitort általában nem kell külön bekapcsolni, mivel: - vagy a rendszeregységtıl kapja a feszültséget, - vagy a legmodernebb monitorok esetében bár önálló csatlakozása van az áram hálózatra, de készenléti állapotából automatikusan bekapcsol, amint adatot kap a számítógéptıl. A perifériák bekapcsolási idıpontja tulajdonképpen lényegtelen, de ha nagyon szabályosak akarunk lenni, akkor inkább a gép bekapcsolása elıtt tanácsos ıket feszültség alá helyezni. Ezt követıen az alábbi folyamatok zajlanak le: - a gép tesztelése, - a gép mőködését felügyelı program, az operációs rendszer betöltése. A képernyı elemei: asztal, ikon, ablak, menü: Asztal: azokat az eszközöket tartalmazza, amelyekre nap, mint nap szükségünk van. Ha kilépünk a Windowsból, újra indítás után minden pontosan ugyan úgy jelenik meg az „Asztalon”, mint ahogy otthagytuk. Az asztalon majd kétféle dolog jelenik meg: - ikonok, - ablakok. Ikonok: az ikonok olyan kis rajzocskák, amelyek valamit szimbolizálnak, de a könnyő azonosítás érdekében az ikon mellett, vagy alatt szerepel az, hogy az mi is valójában. Három féle dolgot szimbolizálhat egy ikon: - fájl, - mappa, - eszköz. Ablakok: minden ikon, amit megnyitunk, egy saját keretben, úgynevezett ablakban jelenik meg. Ennek következményében nagyon jól elkülöníthetıek az egyes dolgok. Menü: minden menüpontot a menüre való kattintással indíthatunk el. Ha megnyitunk egy menüt, az almenüpontjai is láthatóvá válnak, amibıl szintén kattintással választhatunk. Az egér használata Az egér zsinórja elıre mutasson, a mutatóujjunk az egér bal, a középsıujjunk az egér jobb gombján legyen. A szokásos kétgombos egérrel négyféle mőveletet tudunk végezni. - rámutatás, - kattintás bal vagy jobb gombbal, - húzás (elhúzás) a bal, jobb gombbal, - dupla kattintás a bal gombbal. 149
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Rámutatás: az egérkurzort a képernyı egy meghatározott részére visszük. Az egérkurzor alakja többféle lehet. Kattintás bal, vagy jobb gombbal: miután rámutattunk az egérrel az objektumra, az egér gombját egyszer, rövid idıre lenyomjuk (kattintunk). Dupla kattintás a bal vagy a jobb gombbal: a dupla kattintás esetében a rámutatás után a bal gombbal kétszer, nagyon gyorsan kattintunk. A lényeg a gyors kattintás. Elhúzás (húzás) a bal, vagy jobb gombbal: az egérrel elıbb rámutatunk egy képernyıelemre, majd lenyomjuk az egér bal gombját, és úgy tartjuk. Ezután a továbbra is lenyomott gombbal elhúzzuk az egérkurzort a kívánt helyre, és ott felengedjük az egérgombot. Az elhúzás lépései a következık: - rámutatás, - bal gomb lenyomása, - elhúzás, - a gomb felengedése. Indítás ikonról és menübıl: amennyiben az ikonról szeretnénk elindítani egy mőveletet egérrel, akkor az egér bal gombjával duplán kattintunk a megfelelı ikonra. Ha ugyanezt a mőveletet a menübıl szeretnénk indítani, akkor kiválasztjuk a megfelelı menü, illetve almenüt a megfelelı beállításokkal és az egér bal gombjának egyszeri kattintásával nyugtázzuk a parancsot. Mőveletek ablakokkal: az ablak bezárásához egyszerően csak a kilépés gombjára kell kattintani, amit a címsor jobb szélén találunk. Ha az ablakban egy program fut, akkor ezzel egyúttal a programból is kilépünk, ha pedig dokumentum látható benne, akkor a dokumentumban való munkát fejezzük be. Ha ez adatvesztéssel járna, mert még nem mentettük el a dokumentum változásait, akkor a rendszer figyelmeztet erre. Az ikonméret gomb szintén a címsoron található. A rá való kattintással lehet az adott ablakot (persze a tartalmával együtt) félretenni. Ha így járunk el, akkor az ablakot a tálcán lévı gombja fogja csak jelképezni. Ez azonban nem jelenti az ablak bezárását! A teljes méret gomb is a címsoron van. A teljes méret gomb az ablakot egész képernyısre nagyítja. Ha több programunk fut a gépen, és a teljes méret gombbal egy ablakot akkorára nyitottunk, hogy az betölti az egész képernyıt, akkor természetesen a többi ablak nem lesz látható.
A billentyőzet használata Karakteres billentyőzet: azok a billentyők, amelyek betőket, számokat illetve írásjeleket tartalmaznak Módosító billentyők: ugyanannak a gombnak a használata más és más, attól függıen, hogy önmagában, a „Shift”, vagy az „Alt Gr” gombbal együtt nyomjuk le. Az olyan gombokat, melyek egy másik billentyő hatását megváltoztatják, módosító gomboknak szokás hívni. Elıbb a módosító gombot kell lenyomni és úgy tartani, majd a másik gombot hozzányomni egy pillanatra, végül felengedni a módosító gombot. A módosító gomb csak addig hatásos, ameddig nyomjuk!
Szerkesztı billentyők: Insert, Home, Page Up, Delete, End, Page Down billentyők 150
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Numerikus billentyőzet: a szám gombon, mely a billentyőzet jobb szélén található, megtaláljuk a számokon kívül a kurzormozgató gombok mindegyikének feliratát. Azonban e billentyőket csak számok bevitelére célszerő használni. E gombbal „Num Lock” lehet váltani, hogy számot kapjuk, vagy kurzort mozgassunk. Bekapcsolt állapotát a LED jelzi vissza. Funkcióbillentyők: a funkcióbillentyőzet egyes gombjainak hatása sajnos elıre nem megadható, mivel a futó program határozza meg azt, hogy ami történjen a lenyomásukkor. Olyan is elıfordulhat, hogy egy programnál egy-egy gombnak nincsen semmilyen hatása. Egy dolog azonban biztos, hogy az „F1” billentyőhöz a „Súgó” van hozzárendelve. Ez ugyanis egy olyan szokás, amit a legtöbb program írásakor tiszteletben tartanak.
Kikapcsolás, Start menü, feladatkezelı használata A gép kikapcsolása: „Start” menü, „A számítógép kikapcsolása”, a három feladatkezelı közül a „Kikapcsolást” választjuk
Operációs rendszer használata Fájlok, mappák Fogalma: Fájl: az egy feladat megoldása során keletkezett adatokat a számítógép a neve alapján fogja azonosítani, és a továbbiakban, egységes egészként fogja kezelni. A számítástechnikában ezt a névvel ellátott, egységes egészként kezelt adathalmazt fájlnak nevezik (az angol szó pontos fordítása magyarra „irat”). A fájlokat ugyanúgy lehet másolni, egy másik számítógépre faxként küldeni, elektronikus levélként elküldeni, illetve a géprıl letölteni, mint a hagyományos iratokat. Mappa: a fájlokat, majd valamilyen logikus szempont szerint osztályozva, mappákba rendezve fogjuk tárolni. A régi szóhasználatban a mappákat könyvtáraknak nevezték. Azonosítása: Fájl: A fájlok azonosítására a nevük szolgál. Mivel késıbb ez alapján keressük meg, illetve választjuk ki ıket, a fájlnévnek egyedinek, és a tartalomra utalónak kell lenni. Erre nekünk kell ügyelni, mert a fájlneveket majd mi adjuk. Mappa: magukat a mappákat is nevük alapján lehet majd azonosítani. A mappa (könyvtár) név adásakor majd ugyan azokat a szabályokat kell betartanunk, mint a fájlnév esetében. A különbség csak az, hogy a mappa nevekhez nem tartozik típus. Mappaszerkezet: a könyvtárfa használata. A könyvtárfa a „Sajátgép”, az „Intézı” illetve bármely megnyitott mappa ablakának bal oldalán van. Alapesetben ugyancsak az „Intézıben” látszik, de mindenhol bekapcsolható a „Mappák” ikonnal. Amit, a baloldalon kattintással kiválasztunk, annak a tartalma az ablak jobb oldalán automatikusan megjelenik, tehát segítségével egyúttal mindjárt mozgunk is a mappák között. Ha egy eszköz elıtt egy kis „+” jelet látunk, akkor ez azt mutatja, hogy a kérdéses eszköznek még nem látjuk minden részletété. Ha az objektumra duplát kattintunk, akkor megjelennek az addig ne látható alkotó is. E teljesen egyenértékő a kis „+” jelre kattintással.
151
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Fájltípusok: hogy meg tudjuk különböztetni a leveleket, rajzokat, számításokat tartalmazó táblázatokat, egy, a fájl típusára utaló kiegészítést kap minden fájlnév. Ezt hívják a fájl típusának, és ezt az esetek döntı többségében az adatot létrehozó program maga írja a név mögé. Ennek a kiegészítésnek a hossza általában 3 karakter, és a fájl típusának nevezik. A legfontosabb fájltípusok: - DOC MS World dokumentum - EXE alkalmazás, program - HTM internet dokumentum - HTML internet dokumentum - JPG tömörített rajz - PDF Adobe Reader dokumentum - PPT MS Power Point bemutató - TXT szöveges dokumentum - XLC MS Excel diagram - XLS M Excel munkalap
Windows intézı Indítás: a Windows Intézı a fájl- és mappakezelést megkönnyítı segédprogram. Felépítését tekintve hasonlít a korábbi Windows verziók fájlkezelıihez: kettéosztott ablakában baloldalt a háttértároló(k) fa struktúrába rendezett tartalmát, jobboldalt a kiválasztott mappa tartalmát láthatjuk. Indítása: a Start menü Programok, Kellékek csoportjából, vagy az asztalon a Sajátgép ikonra a SHIFT billentyő lenyomásával egy idıben történı kétszeres kattintással. Képernyı: a Windows Intézı megjeleníti a számítógépen található fájlok, mappák és meghajtók hierarchikus felépítését. Megjeleníti a számítógépen meghajtó-betőjellel rendelkezı hálózati meghajtókat is. Megtekinthetı a Hálózati helyek mappa is, amely megjeleníti a helyi hálózathoz csatlakozó számítógépeket. A Windows Intézı segítségével másolhatók, áthelyezhetık, átnevezhetık és kereshetık a fájlok és mappák. Például megnyitható a másolni vagy áthelyezni kívánt mappa vagy fájl, és másik mappába vagy akár másik meghajtóra húzható át. Meghajtók tulajdonságai: A helyi meghajtókon a Windows telepítésével a merevlemezen létrejön egy jellemzı adatszerkezet, azonban ez a szerkezet nem állandó vagy rögzített, a felhasználó tetszése szerint hozhat létre új mappákat, fájlokat; sok esetben a felhasználónak kell létrehoznia és kezelnie az általa készített dokumentumok tárolására szolgáló könyvtárszerkezetet is. A C meghajtón általában megtalálható fa struktúra a következı mappákat tartalmazza: •
• • •
Documents and Settings: ide kerülnek a számítógépet használók egyéni beállításait és (ha más helyet nem adunk meg) felhasználói programokkal készített dokumentumaikat ırzı saját mappák. Windows, Winnt: Ez a mappa és belsı mappái tartalmazzák magát a Windows rendszert. Program Files: A rendszerre telepített felhasználói programok győjtıhelye Recycler: A Lomtár részére fenntartott rendszermappa.
Ha egy mappa további belsı mappákat tartalmaz, a bal oldali panelen a mappa elıtt álló + jelre kattintva bonthatjuk ki azt. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a jobb panelen a belsı mappák egyikére kettıt kattintunk. Ekkor a kiválasztott mappa tartalma is láthatóvá válik. 152
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
CD-n vagy DVD lévı programok futtatása: a CD-t vagy DVD-t elhelyezzük a gépbe. Rákattintunk a „Sajátgép” ikonjára. A megjelenı ikonok közül a DVD-RAM ikont választjuk. A megjelenı ablakban kiválasztjuk azt a programot, amelyiket el szeretnénk indítani.
Mappamőveletek Létrehozása: ha egy új mappát szeretnénk létrehozni, akkor egyszerően csak kattintsunk jobb gombbal, arra a helyre, ahol az új mappát készíteni akarjuk. A megjelenı menübıl válasszuk az „Új”, majd abból a „Mappa” menüpontot. Gépeljük be a mappa nevét és nyomjuk meg az „Enter” billentyőt.
Átnevezése: Kijelöljük az átnevezendı mappát. Megnyomjuk az egér bal gombját, kiválasztjuk az „Átnevezés” menüpontot, beírjuk a mappa új nevét és megnyomjuk az „Enter” billentyőt. Törlés: Kijelöljük a törölni kívánt mappát. Megnyomjuk az egér bal gombját, kiválasztjuk a „Törlés” menüpontot és megnyomjuk az „Enter” billentyőt. Fájlmőveletek Másolás: Húzás az egér bal gombjával: álljunk rá az áthelyezendı fájlra, majd húzzuk az új helyére úgy, hogy a bal gombot folyamatosan nyomjuk. húzás közben majd le kell nyomni - és mindvégig úgy tartani – a Ctrl billentyőt. Amire nagyon vigyázzunk: elıbb az egér bal gombját engedjük fel, és csak azután a Ctrt billentyőt. Húzás az egér jobb gombjával: kijelöljük a mozgatni kívánt fájlt, de most a jobb gombot kell folyamatosan nyomnunk. Ha felengedjük az egér gombját, egy menü jelenik meg. Értelemszerően az „Másolás ide” menüpontot kell kiválasztanunk. Kijelöljük a másolandó fájlt. Megnyomjuk az egér bal gombját, kiválasztjuk a „Másolás” menüpontot. Megkeressük a fájl helyét, ahová másolni szeretnénk. Újra megnyomjuk az egér bal gombját és a „Beillesztés” menüpont. Áthelyezés: Húzás az egér bal gombjával: álljunk rá az áthelyezendı fájlra, majd húzzuk az új helyére úgy, hogy a bal gombot folyamatosan nyomjuk. Húzás az egér jobb gombjával: kijelöljük a mozgatni kívánt fájlt, de most a jobb gombot kell folyamatosan nyomnunk. Ha felengedjük az egér gombját, egy menü jelenik meg. Értelemszerően az „Áthelyezés ide” menüpontot kell kiválasztanunk. Átnevezés: Kijelöljük az átnevezendı fájlt. Megnyomjuk az egér bal gombját, kiválasztjuk az „Átnevezés” menüpontot, beírjuk a fájl új nevét és megnyomjuk az „Enter” billentyőt. Törlés: Kijelöljük a törölni kívánt fájlt. Megnyomjuk az egér bal gombját, kiválasztjuk a „Törlés” menüpontot és megnyomjuk az „Enter” billentyőt. Másolás CD-re: berakjuk a CD egységbe a megírandó CD R, vagy RW lemezt. Ezt követıen megnyitjuk a CD egységet a „Saját” gépben, vagy az „Intézıben”. Az írásra várakozó fájlok ott 153
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
lesznek a CD tartalmát mutató ablakban (valójában perszer nem a CD vannak, hanem valamelyik winchesteren), a bal alsó sarkukban egy lefelé mutató nyíllal. Ezek után, amennyiben nincsen bekapcsolva a mappák megjelenítése, az ablak bal oldalának tetején, a „CD írási feladatok” legördülı listából válasszuk ki a „Fájlok CD-re írása” elemet. -
gépeljük be a CD címét, a varázsló elkezdi írni a CD-t, adjuk meg, hogy akarunk-e még további példányokat is CD-re írni az összeválogatott fájlokról (ha nem, akkor a CD írásra összeválogatott ideiglenes fájlok törlésre kerülnek). Maga az írás az író sebességétıl és a felírandó fájlok együttes hosszától függıen pár perctıl akár fél óráig terjedı idı intervallumot is igénybe vehet.
Szövegszerkesztés Szövegszerkesztı indítása Képernyı felépítése: miután elindítottuk a szövegszerkesztı programot a következı fontosabb elemeket látjuk: -
legfelül látható a menüsor, alatta találhatóak az eszközsorok, a dokumentum jobb oldalán van az úgynevezett munkaablak, az eszközsorok alatt található a vízszintes vonalzó, és a dokumentum bal szélén a függıleges vonalzó, a képernyı legalján található az állapotsor, a program ablakon belül tulajdonképpen még egy ablak van, a dokumentum ablak.
Nézetek: = görgetı sávok és nézet gombok; a görgetı sávok is kikapcsolhatók, de a Wordnek ez a kapcsolója eléggé el van rejtve. Az „Eszközök” menü „Beállítások” almenüpontjából kell kiválasztani a „Megjelenítés” regiszterfület. Itt lehet kiválasztó négyzetekkel ki- és bekapcsolni a görgetısávokat. A vízszintes görgetısávban találjuk a nézet gombokat. Az öt lehetséges nézetbıl a négy általában használt nézet gombjai találhatóak. A nézeteket egyébként a „Nézet” menüben is be lehet állítani. Normál nézet, Webes megjelenítés, Nyomtatási elrendezés, Tagolás. Eszköztárak: „Nézet” menü, „Eszköztárak” Ha egy eszköz ikonra rákattintunk az egérrel, akkor egy kis idı után megjelenik az eszköz részletesebb leírása. A „Nézet” menü „Eszköztárak” pontjában lehet az eszközsorokat ki- és bekapcsolni. Általában úgy célszerő dolgozni, hogy a lehetséges 19 eredeti eszköztárból a „Szokásos” és a „Formázás” eszköztárakat bekapcsoljuk. Az eszközsorok helyzetét is lehet változtatni a képernyın. Az eszközsorokat egy olyan helyen kell megfogni és elhúzni, ahol nincsen rajtuk ikon.(pl. két ikon között) Nagyítás: a nagyítást a szokásos eszközsoron célszerő állítani. Ha lenyitjuk a legördülı listakeretét, akkor a nézet típusától függıen jelenik meg a választék. A legtöbb esetben célszerő az „Oldalszélességet” választani. Oldalszélesség esetén a program úgy számítja ki a megjelenítés arányát, hogy „Normál” nézetben margótól margóig, „Nyomtatási elrendezés” 154
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szöveg bevitele és mentése Szöveg beírásának szabályai: a szöveg begépelése során néhány apró szabályra kell figyelnünk, amelyeket ha nem tartunk be, nem úgy fog mőködni a program, mint ahogy azt szeretnénk. Ezek a következık: - a sorok végén a jobb margóhoz érve a program automatikusan kezd új sort, Entert nyomni nem hogy nem kell, hanem nem is szabad. - ha viszont ne érünk el a jobb margóhoz, de mégis új sort akarunk kezdeni, akkor meg kell nyomni az Enter gombot Ugyancsak Enter kell, mégpedig többet is nyomni ahhoz, hogy egy kis üres helyet, úgynevezett térközt hagyjunk ki a levél különbözı részei között. - vesszık, mondatvégi írásjelek után szóközt kell tennünk, különben a program bizonyos szövegformázásoknál csúnyán tördeli a levelet. Ennek az oka az, hogy a szövegszerkesztık az úgynevezett sorkiegyenlített sorkiigazítást, melynél a bekezdés összes sorának vége egy vonalba esik, a szóközök rugalmas növelésével érik el. Ha azonban egy sorban esetleg csak egy-két szóköz van, akkor azokat fogja aránytalanul nagymértékben megnövelni a program. Kurzormozgatás: ahol dokumentumot hozunk létre ott mindig két kurzor lesz, a szövegkurzor és az egérkurzor. Az egérkurzor alakja attól függıen, hogy a képernyı mely részére visszük más és más: a menürendszerre mutatva balra dılı nyíl, a szöveg begépelésére szolgáló részen egy talpas „i” bető, és ugyanennek a résznek a bal szélén pedig, egy jobbra dılı nyílforma. A szövegkurzor viszont mindig ugyanolyan: egy kit vastagabb függıleges vonal. Szövegkurzor mozgatása: Egérrel: a kívánt helyre viszzük az egérkurzort, és oda kattintunk (csak egyet, de vigyázzunk, ne mozduljon el közben az egér), majd húzzuk félre az egérkurzort, hogy lássuk az eredményt. A leggyakoribb hiba az, hogy csak odaviszik az egérkurzort, de nem kattintanak oda. Billentyőzettel: jobbra nyíl egy betővel jobbra; balra nyíl egy betővel balra; fel nyíl egy sorral fel; le nyíl egy sorral le; Home sor eleje; End sor vége; Ctrl – Home dokumentum eleje; Ctrt – End dokumentum vége; Page Up egy képernyınyit a dokumentum eleje felé; Page Down egy képernyınyit a dokumentum vége felé; Ctrt – Page Up a képernyı tetejére; Ctrt – Page Down a képernyı aljára.
Javítás, törlıbillentyők: ha begépelés közben rögtön észre vesszük a hibát: - Backspace gombbal visszatöröljük a hibát, és újra gépeljük a jó szöveget.
ha csak utólag veszzük észre a hibát: - az esetben, ha feleslegesen szerepel a szövegben egy (több) bető, közvetlenül a hiba elé megyünk és a felesleget a Delete billentyővel töröljük; 155
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-
ha hiányzik a szövegbıl egy (több) bető, a hiány elé megyünk, és azt begépeljük, ami pluszként beszúródik a már meglévı szövegbe; ha rossz bető (betők) szerepelnek a szövegben, a hiba helyére megyünk, a rosszat elıbb töröljük, majd a hiányt begépeljük.
Mentés, illetve mentés másként parancs: Mentés: a mentés a fájl menüben található. Elindításához elıbb rá kell kattintani a „Fájl” menüre, majd a megnyílt almenübıl a „Mentés” menüpontra. Megjelenik egy ablak. Elsıként a fájlnevet gépeljük be, melynek megadása kötelezı. Ha ezzel megvagyunk, adjuk meg a mentés helyét, a lemezegysége, a mappát. Ehhez a „Hely” legördülı listát használjuk. A mentés helyének kiválasztása után rákattintunk a „Mentés feliratra.
Egy fontos dolog: ha a dokumentumot elmentettük, de a mentés óta változtattunk rajta valamit, és azt akarjuk, hogy a változtatás megmaradjon, újra el kell menteni. Mentés másként: ha már elmentett dokumentumon módosítunk, és az eredeti, azaz a módosítás elıtti állapotra is szükségünk van, akkor csak menübıl szabad mentenünk, mégpedig a „Mentés másként” menüponttal. „Fájl menü”, „Mentés másként”, megadjuk a nevet, ha kell a háttértárat, vagy csak könyvtárat változtatunk, végül megnyomjuk a „Mentés” gombot.
Mőveletek dokumentumokkal Létezı szöveg megnyitása: ha egy korábban elkészített és elmentett dokumentumot újból elı akarunk venni, akkor a „Fájl” menü „Megnyitás” parancsát kell használnunk. A megnyitás párbeszédablaka ugyan olyan, mint a korábban már megismertek. Elıbb a lemezegységet és a mappát adjuk meg, és azután a fájl nevet, de nem begépeléssel. Ehhez használjuk a görgetısávot. Kiválasztjuk a megnyitni kívánt dokumentumot és megnyomjuk a „Megnyitás” gombot. Keresés a szövegben: „Szerkesztés” menüben találjuk a „Keresés” menüt. A megjelenı párbeszédablakban meg kell adni a keresett szövegrészt és „Enter”t nyomunk. Ha nem a megtalált alakját kerestük a megtalált szónak, akkor nyomjuk meg a „Következı” gombot. Ha nincs olyan szó, amit mi keresünk, akkor a „Mégse” gombot nyomjuk meg. Szöveg nyomtatása: „Fájl” menüpont „Nyomtatás” vagy az ikonra kattintunk. Magát a nyomtatást a „Nyomtatás” gombbal kezdhetjük, ha viszont nyomtatás nélkül ki akarunk lépni, akkor a „Mégse” gombot nyomjuk meg. A párbeszéd ablakban paraméterek között beállítjuk a nekünk megfelelıt, megfelelıket. Beállítható paraméterek: - nyomtató neve, - nyomtatandó állomány (oldal), - példányszám, - szétválogatást kérünk-e, - fájlba nyomtatunk-e.
Ha szükséges másiknyomtatót is választhatunk a „Nyomtató kiválasztása” területen, ennek feltétele, hogy több nyomtató is legyen telepítve a gépre. Ha megnyomjuk a „Beállítások” gombot, akkor egy, a kiválasztott nyomtatótól függı párbeszédablakot kapunk, ahol beállíthatjuk, például a felbontást, a tónust, stb. 156
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kiválaszthatjuk azt is, hogy mely oldalakat akarjuk kinyomtatni. Amennyiben az aktuális oldalt jelöljük ki, fontos hogy midig az, az aktuális oldal, amelyiken a szövegkurzor van, és nem az, amelyiket a képernyın látjuk. Példányszám beállítása – egyértelmő. A szétválogatás bejelölésének csak akkor van értelme, ha egy több oldalas dokumentumot több példányban szeretnénk kinyomtatni. Ha ikonról nyomtatunk, akkor tudnunk kell, hogy rögtön mindenféle kérdés nélkül elindul a nyomtatás, mégpedig a következı paraméterekkel: - egy példány, - összes oldal, - az aktuális nyomtatón. Betőformázás Szövegrészek kijelölése: a szövegrészek kijelöléséhez használhatjuk a billentyőzetet és az egeret is, de a gyakorlatban az egérrel fogunk dolgozni. Billentyőzettel: ha a Shift billentyő lenyomása közben mozgatjuk a szövegkurzort (nyilakkal, Home, End, stb. billentyőkkel), akkor amerre a szövegkurzort elvisszük, az a rész kijelölıdik. Egérrel:egy szó dupla kattintás egy sor kattintás a kijelölı sávban a sorra mutatva több sor elhúzás a kijelölı sávban a sorok elıtt egy bekezdés dupla kattintás a bekezdés elıtt a kijelölı sávban, vagy tripla kattintás a bekezdésben az egész dokumentum CTRL és kattintás a kijelölı sávban, vagy tripla kattintás a kijelölı sávban tetszıleges szöveg elhúzás a szövegben. Mivel mindig csak egy kijelölt szövegrész lehet az egész dokumentumban, ezért ha elkezdünk kijelölni egy másikat, az elızı kijelölés megszőnik. Az összes kijelölés megszüntetéséhez csak a kijelölésen kívüli szövegterületen kell kattintani az egérrel Betőtípus, stílus, méret formázás: Betőtípus:”Formátum”, „Betőtípus” és megjelenik a párbeszédablak. Kiválaszthatjuk a nekünk megfelelı betőtípust. Rákattintunk az „OK” gombra. Stílus:”Formátum”, „Betőtípus” és megjelenik a párbeszédablak. Kiválaszthatjuk a nekünk megfelelı stílust. Rákattintunk az „OK” gombra. Méret:”Formátum”, „Betőtípus” és megjelenik a párbeszédablak. Kiválaszthatjuk a nekünk megfelelı betőméretet. Rákattintunk az „OK” gombra.
Betőszín és háttérformázás: Betőszín:”Formátum”, „Betőtípus” regiszter” és megjelenik a párbeszédablak. „Betőtípus” menü és kiválaszthatjuk a nekünk megfelelı színt. Rákattintunk az „OK” gombra. Háttérformázás:”Formátum” menü és „Háttér” menüpont. Itt kiválaszthatjuk a megfelelı hátteret. Rákattintunk az „OK” gombra. Különlegességek és betőköz beállítások: Különlegességek:”Betőtípus” menü, „Betőtípus” almenü majd a megfelelı „Különlegesség” kiválasztása és a végén OK gomb megnyomása. 157
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Betőköz beállítások: „Formátum” menü, „Betőtípus” almenü, „Térköz és pozíció” és „Betőköz” beállítása, majd a végén OK gomb megnyomása. Bekezdésformázás Igazítás, sorköz, térköz, behúzások beállítása: Igazítás: ”Formátum”, „Bekezdés” és megjelenik a párbeszédablak. „Behúzás és térköz” regiszter, „Általános” menü, „Igazítás” menüpont. Kiválasztjuk a nekünk megfelelı igazítást. Rákattintunk az „OK” gombra. Sorköz: ”Formátum”, „Bekezdés” és megjelenik a párbeszédablak. „Behúzás és térköz” regiszter, „Térköz” menü, „Sorköz” menüpont. Kiválasztjuk a nekünk megfelelı sorközt. Rákattintunk az „OK” gombra. Térköz: ”Formátum”, „Bekezdés” és megjelenik a párbeszédablak. „Behúzás és térköz” regiszter” „Térköz” menü, „Sorköz” menüpont. Kiválasztjuk a nekünk megfelelı sorközt. Rákattintunk az „OK” gombra. Behúzások: „Formátum” menü, „Bekezdés” almenü, „Behúzás és térköz” – „Behúzás”, ezután a bal és a jobb oldal behúzásának beállítása, majd a végén OK gomb megnyomása.
Felsorolás és számozás, szegélyezés gyors végrehajtás eszköztár-gombokkal: egy Enterrel kezdjünk új sort; kattintsunk rá a felsorolás, illetve számozás ikonra; gépeljük be a felsorolás, illetve számozás elsı sorát; nyomjunk egy Entert, aminek hatására új sort kezd; gépeljük be a következı tételt, és így tovább a felsorolás illetve számozás utolsó soráig; nyomjunk most is Entert, de mivel az új sornál már nem kell a felsorolás, illetve számozás, ezért kapcsoljuk ki az ikonnal. Szegélyezésnél a begépelt szöveget kijelöljük, majd a „Külsı szegély” ikonra kattintunk. Kiválasztjuk a kívánt szegély típust. végrehajtás menübıl: ebben az esetben az elıre begépelt szöveget utólag formázzuk. A kívánt szövegrészletet kijelöljük. A „Formátum” menüpontból kiválasztjuk a megfelelı almenüt és beállítjuk a kívánt opciókat. OK gombbal jóváhagyjuk a parancsot.
Kép beillesztése 1. 2. 3. 4.
Kattintsunk arra a helyre, ahová a képet be szeretnénk szúrni. Válasszuk a Beszúrás menün a Kép menüpontot, majd válasszuk ki a megfelelı parancsot. Adjuk meg a beszúrni kívánt kép helyét. Kattintsunk duplán a beszúrni kívánt képre.
Internet használat Elméleti bevezetı Internet fogalma: egy világmérető számítógépes hálózat, amely szerte a világban található több tízmillió gépbıl áll. A gépek többsége felhasználói gép, a többi pedig úgynevezett szervergép, amelyek kiszolgálják a felhasználókat. 158
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kialakulása: az USA Hadügyminisztériuma a 60-as években létrehozta az ARPANET nevő hálózatot, amely az ország védelmi kutatásaiban résztvevı intézményeket kapcsolta össze. Az 1969ben létrehozott kísérleti hálózat az idık folyamán a világot átszövı hatalmas hálózattá nıtte ki magát. 1983-ban biztonsági okokból 2 részre bontották. Egyik része a katonai kutatásokat szolgálta, amíg a másik az egyetemek, kutatóintézetek közötti kapcsolatot tartotta, ez volt az internet. Az internet pár év alatt a világ legnagyobb számítógépes hálózatává vált. Szolgáltatásai: az internet különféle szolgáltatásokat biztosít. World Wide Web: a szó magyarul világmérető hálózatot jelent. A legnépszerőbb és legfejlettebb szolgáltatás, ahol egy böngészı program segítségével bárki keresgélhet az ıt érdeklı információk között. E-mail: segítségével pillanatok alatt a világ egyik részérıl a másikba küldhetünk leveleket, és bárhol, bármilyen számítógép segítségével meg tudjuk nézni egy levelezıprogram segítségével. Keresıgépek: használatukkal gyakorlatilag bármirıl tudunk információt szerezni. Chat: valós idejő társalgás az interneten. Akik fellépnek egy ilyen csatornára, a számítógép elıtt ülve folyamatosan begépelik mondanivalójukat, és a válasz pillanatok alatt megérkezik. Internet telefon: telefonjainkat az interneten is lebonyolíthatjuk egy megfelelı program segítségével. A világ bármely részére telefonálhatunk, csupán a helyi hívás díját kell kifizetnünk. Internet rádió és TV: egyes rádióállomások és TV adók adását élıben hallgathatjuk, illetve nézhetjük. Használatának feltételei: ahhoz, hogy egyéni felhasználóként otthonról is tudjunk internetezni, bizonyos hardvereszközökre, programokra és természetesen internet elérési lehetıségre van szükségünk. Szüksége hardvereszközök: megfelelı konfigurációjú számítógép, egy MODEM, vagy hálózati kártya, internet elérését biztosító közeg, és annak csatlakozási pontja. Ezek után szolgáltatót és csomagot is kell választanunk: T-online, Datanet, UPC, Elender, Vivanet, stb. A szolgáltatási szerzıdésben megkapjuk majd a belépéshez szüksége adatokat (IP cím, e-mail cím, felhasználói név, jelszó). Ezek birtokában néhány beállítás elvégzése után nekiállhatunk a barangolásnak.
Böngészés az Interneten URL cím beírása: ismert cím esetén a böngészést úgy kezdhetjük el, hogy a „Cím” mezıbe begépeljük a keresett oldal címét, majd megnyomjuk az Enter billentyőt. A gépelléskor azonban szüksége beírnunk a teljes URL címet. A cím elsı része, a http:// elhagyható, mivel
ezt a böngészı automatikusan a begépelt cím elé teszi. A cím begépelésekor soha ne használjunk ékezetes betőt! Kezdılap beállítása: „Start” menü, „Beállítások”, „Vezérlı pult”, „Hálózati és internetes kapcsolatok”, „Internet beállítások”, „Általános regiszter”, „Kezdılap”. Itt adhatjuk meg, hogy a böngészı elindításakor automatikusan melyik Weboldal töltıdjön le. Új lap megnyitása: ebben az esetben a „Cím” mezıbe beírjuk a keresett lap címét. 159
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Keresés a lapon belül: ha valamit konkrétan keresünk, használjuk a „Szerkesztés” menüt „Szerkesztés (ezen a lapon)” pontját, amivel a keresett kifejezés adott oldalon belüli elsı elıfordulására juthatunk a görgetısávok használata nélkül is. Mozgás a meglátogatott lapokon belül: a menüsorban található „Vissza” és „Elıre” nyilak valamelyikével lépkedhetünk a korábban már látogatott helyek között. Könyvjelzık elhelyezése: a könnyebb elérés érdekében könyvjelzıvel jelölhetjük meg a számunkra, érdekes odalakat. Az Explorer már a telepítéskor is rendelkezik ilyen könyvjelzıkkel, mely listát azután mi tetszésünk szerint bıvíthetünk. „Kedvencek”, majd „Hozzáadás”. A megjelenı párbeszédablakban a program automatikusan felajánlja névként az oldal címét, de ezt meg is változtathatjuk. Ha a név mezı melletti „Létrehozás” gombra kattintunk, megadhatjuk, hogy az oldal melyik kedvenc-csoportba kerüljön. Az „Új mappa” gombbal új csoportot hozhatunk létre. A késıbbiekben valamelyik kedvenc oldalukat szeretnénk megnézni, csak a ”Kedvencek” ikonra kattintunk, és a listából kiválasztjuk a megfelelı címet. Weboldal tartalmának elmentése: „Szerkesztés”, „Összes kijelölése” parancsot választva a vágólappal egy új dokumentumba másolhatunk. „Fájl” menü „Mentés másként” akár a teljes weblap, akár csak szöveges része elmenthetı. Amennyiben a teljes oldalt elmentjük, akkor mentésre kerül egy „HTM” vagy „HTML” típusú fájl, amiben magának az oldalnak a szövege lesz letárolva. Az oldalon található további elemek (képek, animációk) pedig egy, a mentés helye alatt létrehozott mappába fognak kerülni. Korábban látogatott oldalak: Arra is lehetıségünk van, hogy rögtön egy korábban már bejárt helyre ugorjunk: az ikonok melletti lefele mutató nyílra kattintva lehetıvé válik, hogy ne csak az aktuális elıtti elızı oldalra térjünk vissza, hanem az Explorer indítása óta megnyitott oldalak közül választhassunk.
Hasznos magyar oldalak használata www.magyarország.hu, www.itthon.hu, www.startap.com, www.index.hu, www.origo.hu
E-mail Webes levelezıprogram regisztrálás: az Internet segítségével bármely ingyenes levelezı programon regisztrálhatjuk magunkat. pl. www.freemail.hu, www.citromail.hu, www.vipmail.hu. Egy regisztrációs lap kitöltése után egy önálló e-mail címmel fogunk rendelkezni. Levél küldés és fogadás: az elkészült levél a postázandók közé kerül, ehhez kattintsunk a „Küldés” ikonra, aminek hatására bezárul az „Új üzenet” ablak. A beérkezett levelek elolvasásához elegendı az adott levélre duplán kattintanunk. És a párbeszédablakban elolvashatjuk a levelet. A mellékletként csatolt fájl megtekintéséhez kattintsunk duplán a fájlt jelképezı ikonra. 160
HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 „Naprakész tudással a munkanélküliség ellen” Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Csatolás e-mailhez: a csatolást úgy hajtjuk végre, hogy elıbb a „Mellékletek” ikonra kattintunk, majd a megjelenı párbeszédablakban kiválasztjuk a mellékletként küldendı fájlt, végül az „OK” gombra kattintva jóváhagyjuk.
Keresıprogram használata Tartalom szerinti és tematikus keresık bemutatása és használata: a kereséskor a lehetı legpontosabban fogalmazzuk meg a keresési feltételt, hiszen ezzel szőkítjük a használható találatok körét. Több keresıgép is létezik, azonban jó találati aránya miatt sokan a „Google” nevőt használják, melynek teljes címe: www.google.com További keresı programok: Alta Vista www.altavista.com www.excite.com Excite HotBot www.hotbot.com Yahoo www.yahoo.com Vizsla www.origo.hu Heuréka www.heuréka.hu
angol angol angol angol magyar magyar
A keresıgépek elérésének ugyanaz a módja, mint bármelyik Weboldalnak. A leggyakrabban használt keresıket célszerő felvenni a „Kedvencek” közé. A keresés módja minden esetben megegyezik. Az üres mezıbe be kell gépelni a keresett szót vagy kifejezést. A mezı melletti „Keresés”, „Search”, „Go” vagy „Find” gombra kattintva a képernyın megjelennek a találatok.
161