………………napirendi pont
A Szociális Bizottság előterjesztése 2005. évi értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról, az Anya - Csecsemő és Gyermekotthon, az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat és a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai felülvizsgálatáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról minden év május 31-ig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít, melyet a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Győr – Moson - Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának. Az átfogó értékelés elkészítéséhez a tartalmi követelményeket a 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet. 8. sz. melléklete tartalmazza. A jogszabály által megadott szempontoknak megfelelő szakmai anyag az előterjesztés 1. sz. mellékletében található. Az 1997. évi XXXI. törvény 104. § (1) e) pontja alapján a fenntartó ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát. Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatásról, a gyermekek napközbeni ellátásáról, a családok és gyermekek átmeneti elhelyezéséről gondoskodik. E feladatai ellátásához működteti:
a Gyermekjóléti Szolgálatot (2006. január 1-jétől a Gyermekjóléti Központot),
az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózatot.
Az önkormányzat a 351/1999. (IX. 16.) Kgy.sz. határozatával megbízta a Szt. Cirill és Method Alapítványt 40 fős Gyermekek és Családok Átmeneti Otthonának működtetési feladatával. A Szt. Cirill és Method Alapítvány a feladat ellátásáról - az ellátási szerződésben foglaltak szerint – minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, melyet a Szociális Bizottság megtárgyal. Az alapellátási feladatain túl az önkormányzat az Anya- Csecsemő és Gyermekotthonban gyermekvédelmi szakellátási feladatot lát el.
Különleges gyermekotthon (16 férőhelyen a kora miatt sajátos szükséglettel bíró három év alatti gyermekek teljes körű ellátását biztosítja).
Gyermekotthon ( 40 férőhelyen otthont nyújtó ellátást biztosít).
-2A fenntartó - feladat és jogkörében előírt - ellenőrzésről és az értékelésről készített szakmai anyag, az előterjesztés 2. sz. mellékletében található. Mindkét szakmai anyag team munkában készült, elméleti és gyakorlat ismeretekkel rendelkező, a szakmában kellő jártasságot szerzett szakemberek bevonásával. Az ellenőrzés során alkalmazott módszerek: intézményi önértékelés a szakmai programban megfogalmazott célok megvalósulásáról, statisztikai adatok leképezése az adott szakterületre, intézményi látogatás, szakmai konzultáció, gondozási, nevelési folyamatok megfigyelése, intézményi dokumentumok elemzése. Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített éves beszámolót a Szociális Bizottság megtárgyalta és a Közgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
H a t á r o z a t i j a v a s l a t: 1./ Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a 2005. évi értékelést az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról. Felkéri a Polgármestert, hogy az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltakról tájékoztassa a Győr - Moson - Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalát. Felelős: Balogh József polgármester Határidő: 2006. május 31.
Győr, 2006. április 06.
Dr. Somogyi Tivadar Szociális Bizottság Elnöke
-3-
Törvényességi véleményezésre bemutatva: ……………. Az előterjesztést készítette: Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda................
Az előterjesztést látta:
Balogh József polgármester
Dr. Schmidt Péter alpolgármester
1. sz. melléklet
Átfogó értékelés Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében, a helyi önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról. Az értékelés tartalmáról a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 8. számú melléklete rendelkezik. Ez alapján az átfogó értékelés tartalmi követelményei: a település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira, az önkormányzat által nyújtott pénzbeni és természetbeni ellátások biztosítása, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása, a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések, a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatok, a felügyeleti szervek és a működést engedélyező hatóság ellenőrzéseinek alkalmával tett megállapítások bemutatása, a jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása, a bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és fiatal korú bűnelkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények adatainak és okainak bemutatása, a települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés a szolgáltatások ellátásában a drogprevencióban. Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatásról, a gyermekek napközbeni ellátásáról, a családok és gyermekek átmeneti elhelyezéséről, gondoskodik. E feladatai ellátásához működteti:
- a Gyermekjóléti Szolgálatot, - az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózatot.
Az önkormányzat a 351/1999. (IX.16.) Kgy. sz. határozatával megbízta a Szt. Cirill és Method Alapítványt 40 fős Gyermekek és Családok Átmeneti Otthonának működtetési feladatával. A Szt. Cirill és Method Alapítvány a feladat ellátásáról – az ellátási szerződésben foglaltak szerint – minden év május 31-éig átfogó értékelést készít, melyet a Szociális Bizottság megtárgyal. Az alapellátási feladatain túl az önkormányzat az Anya- Csecsemő és Gyermekotthonban gyermekvédelmi szakellátási feladatot lát el. Különleges gyermekotthon (16 férőhelyen a kora miatt sajátos szükséglettel bíró három év alatti gyermekek teljes körű ellátását biztosítja.) Gyermekotthon (40 férőhelyen otthont nyújtó ellátást biztosít).
Győr város demográfiai mutatói Győr Megyei Jogú Város lakónépessége 2005. december 31-én 126.308 fő, mely 150 fővel kevesebb a 2004. december 31-i létszámnál. A 0-18 éves korú lakosság megoszlása
Év
0-3-ig
3-7-ig
7-14-ig
14-18-ig
Összesen
2004. XII. 31.
3469
4226
8610
4242
20547
2005. XII. 31.
3677
3912
8290
5953
21832
Különbség
208
-314
-320
1711
1285
A 0-18 éves korosztály számában növekedés figyelhető meg. A korosztályon belül örömteli a 0-3 éves korúak számának emelkedése, ami a születési szám növekedésének eredménye. Szembeszökő a 14-18 éves korúak számának jelentős emelkedése, amit az EU-ba lépést követően, a szomszédos országokból érkező, középiskolai tanulmányokat folytató, tartózkodási engedéllyel rendelkező fiatalok számának emelkedése okoz.
Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1997. évi XXXI. tv. és a 22/2003. (VI.10.) Ök. rendelet értelmében a szociálisan hátrányos helyzetben levő gyermekek számára 2005. évben: rendszeres gyermekvédelmi támogatást, rendszeres gyermekvédelmi segélyt, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, gyermekétkeztetési támogatást nyújtott. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Tárgyév dec.-ben Megállapított támogatott támogatás gyermekek száma (gyermek)
Megszüntetett támogatás (gyermek)
Elutasításra került kérelmek száma
2003. év
3317
684
1169
91
2004. év
3379
1206
1144
75
2005. év
3470
1438
1347
40
-2-
3500 3250 3000 2750 2500 2250 2000 1750 1500 1250 1000 750 500 250 0
2003. év 2004. év 2005. év
Tárgyév dec.ben támogatott gyermekek
Megállapított
Megszüntetett
Elutasított
Támogatásra 2005. évben felhasznált összeg eFt-ban 238.180. A 2005. évben a támogatottak száma 91 fővel növekedett. Az előző évihez képest több támogatás került megszüntetésre, azonban hasonló arányban nőtt a megállapítások száma is. Az elutasított kérelmek száma az előző évi adathoz viszonyítva szinte felére esett vissza. Az elutasítás oka szinte kivétel nélkül a jogosultsági határt meghaladó jövedelem volt. A 2005. decemberben támogatott 3470 gyermek kor szerinti megoszlása: 6 évesig
7-14 évesig
15-18 évesig
19 év feletti
Összesen
1193
1571
575
131
3470
A kor szerinti megoszlásban az előző évek tendenciája folytatódott, a legtöbb támogatott a 014 év közötti gyerekek közül került ki. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2005. december 31-vel, - a törvény általi kivételektől eltekintve – megszüntetésre került. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2005. évben 1665 család 2997 gyermeke részesült e támogatásban. A támogatást általában a gyermek iskoláztatásával, ruháztatásával, az egészségügyi ellátással kapcsolatban felmerült költségekhez nyújtottuk. Elutasításra 94 család kérelme került, a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó jövedelem miatt, illetve azért, mert a család kimerítette a rendelet nyújtotta lehetőségeket. Az 1665 család 1794 alkalommal vette igénybe a támogatást, mely hónapokra lebontva a következőképpen alakult:
-3Január
87
Július
167
Február
115
Augusztus
320
Március
111
Szeptember
107
Április
108
Október
131
Május
137
November
175
Június
95
December
241
325 300 275 250 225 200 175 150 125 100 75 50 25 0 I. hó
II. hó
III. hó
IV. hó
V. hó
VI. hó
VII. hó
VIII. hó
IX. hó
X. hó
XI. hó
XII. hó
A 2997 gyermek közül 2842 gyermek egy alkalommal 155 gyermek két alkalommal részesült a támogatásban. A fenti táblázat szemlélteti, hogy legtöbben augusztusban és szeptemberben az iskolakezdés előtt, valamint decemberben az ünnepek előtt vették igénybe ezt a támogatást. Felhasznált összeg 22.395 eFt. Rendszeres gyermekvédelmi segély Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. december 31-ig azokat a gyermekeket is támogatta, akiknek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogosultsági jövedelemhatárát meghaladta, de a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120%-át nem. A segély egyéb feltételei megegyeztek a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeivel. Mivel a segély alapját képező támogatás 2005. december 31-vel lényegében megszűnt, így a rendszeres gyermekvédelmi segély is megszüntetésre került. 2005. évben 706 család 1176 gyermeke részesült rendszeres gyermekvédelmi segélyben. A 2004-es évhez képest 16 családdal emelkedett a támogatottak száma. 2005. évben a segély kifizetésére felhasznált összeg: 69.702 eFt.
-4Gyermekétkeztetés A helyi rendelet alapján meghatározott feltételek fennállása esetén az önkormányzat a törvényben szabályozott normatív kedvezményeken túl további gyermekétkeztetési kedvezményeket nyújthat. Az a gyermek, illetve a 18. életévét betöltött középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg: - az öregségi nyugdíjminimumot: 80 %-os kedvezményben, - az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át: 50 %-os kedvezményben részesülhet. A fenti kedvezmény mértékéig kiegészítést kaphatnak azok a gyermekek, akik a Gyvt. törvény alapján normatív kedvezményre jogosultak. 2005. évben étkeztetési kedvezményben 980 gyermek részesült. A felhasznált összeg 18.936 eFt. Az 980 gyermek közül 16 bölcsődés, 152 óvodás, 730 általános iskolás és 82 középiskolás. A 2004. évhez képest /2004. év 1102 gyermek/ enyhe mértékű csökkenés figyelhető meg a gyermekétkeztetési kedvezményben részesülő gyermekek számában.
Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A Gyermekjóléti Szolgálat a Családsegítő Szolgálat keretében, önálló szakmai egységként működik és gyermekjóléti alapellátási feladatot lát el. Az intézmény neve 2006. január 1-jén Gyermekjóléti Központra változott, mert a fenntartó a törvényi kötelezettségének eleget téve megteremtette a feltételeit az alapellátások mellett a speciális szolgáltatásoknak: az utcai és lakótelepi szociális munkának, a kapcsolattartási ügyeletnek, a kórházi szociális munkának és a készenléti szolgálatnak. A szolgáltatás biztosításához az intézmény mind személyi, mind tárgyi feltételek szempontjából megfelel, így határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A prevencióhoz és a hatósági munkához kapcsolódó feladatok megvalósítása érdekében a gondozási, szervezési, szolgáltatási tevékenységet 1 fő vezető, 18 fő családgondozó, 1 fő asszisztens és 1 fő adminisztrátor végezte 2005. december 31-ig. A speciális feladatok ellátására 2006-ban további 3 fő családgondozó került felvételre. Munkájukat heti 15 órában 2 fő pszichológus és heti10 órában jogász segíti. A szakképzettségi arány 100%. A bővülő feladatokhoz az Önkormányzat biztosította a szükséges tárgyi feltételeket is. Új telephelyen 4 tágas iroda áll a kollégák rendelkezésére adminisztrációs feladataik ellátásához. Így a Lajta 18. szám alatti épületben megszűnt a zsúfoltság.
-5A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyermekek, illetve családok száma:
2003 gyermek
2004 gyermek
2005 gyermek
Alapellátásban történő gondozás
602
535
736
Védelembe vétel
168
202
218
Utógondozás
14
15
21
Összesen
784
752
975
A gondozott gyermekek száma az előző évihez képest 30%-kal növekedett. Okai, hogy a jelzőrendszer tagjai a probléma korai fázisában jeleztek, így az alapellátás rövidebb ideig tartott. Hamarabb lehetett segítséget nyújtani a probléma okának megszüntetésében. A családokkal kialakult bizalmi kapcsolat elősegítette, hogy az újabb probléma esetén a családok önként keresték meg az intézményt. A növekedésében szerepet játszott az is, hogy a korábban segítséget kapott családok ajánlották intézményünket mások számára is, illetve a jelzőrendszer tagjai ajánlása alapján is több megkeresés történt, szintén a probléma korai szakaszában. A gyermekek veszélyeztetettségének okai:
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) gyermeknevelési gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség magatartászavar, teljesítményzavar családi konfliktus szülők vagy családi életvitele szülői elhanyagolás családon belüli bántalmazás fogyatékosság, retardáció szenvedélybetegségek
2004
2005
537 656 180 541 467 585 178 204 262 278
404 671 197 566 774 707 244 192 231 179
A veszélyeztetettségi okok között – a Szolgálatnál megjelenő problémák közül – az anyagi okot nevesítő, illetve ilyen tartalmat hordozó esetek száma tovább csökkent. A megélhetéssel, lakhatással összefüggő problémák kevesebb alkalommal történő megjelenésének magyarázatát abban találjuk, hogy a rossz anyagi helyzetben levő gondozott családok esetén, a gondozási munka kezdetén megtörténik a támogatásokhoz való hozzájuttatás, ami ezen a területen előbbutóbb önálló ügyintézést is eredményez, így ez a probléma a későbbiekben már nem kerül újra felszínre. Erőteljes növekedést mutat a családi konfliktusból, illetve a szülők vagy a család életviteléből adódó problémák száma.
-6A folyamatosan gondozott gyermekeken túl, további 469 gyermekkel kerültek kapcsolatba, de ezekben az esetekben nem volt szükség alapellátásra, mert a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn. A munka során a Szolgálat dolgozói a családokkal jó kapcsolatokat alakítottak ki, elutasítást nem tapasztaltak, a gyermekek és szüleik elfogadták a felajánlott segítséget. 165 szakellátásban élő gyermek családját gondozták. A családgondozás során a szülők többségét nehéz motiválni életvitelük megváltoztatására, a munkavállalásra. A szülőknek kb. 1/3-a tart rendszeres kapcsolatot gyermekével. A távolabbi gondozási helyen élő gyermekekkel való kapcsolattartás érdekében igénybe vették az Önkormányzat támogatási lehetőségeit. A kapcsolattartások figyelemmel kísérését a TEGYESZ családgondozóival együtt végezték. A hajléktalan ellátásban részesülő szülők esetében jó az ezirányú kapcsolat is a Hajléktalanokat Segítő Szolgálattal. A gyermekvédelemben érintett állami intézményekkel, társadalmi és civil szervezetekkel, a jogszabály erejénél fogva és érezve az egységes gyermekvédelmi szemlélet kialakításának és megerősítésének szükségességét, minél hatékonyabb együttműködésre törekedtek. A gyermekek veszélyeztetettségét, szociális helyzetét a családgondozás során, valamint a jelzőrendszeren keresztül kísérték figyelemmel. A családon belüli konfliktusról, mind a családtól, mind névtelen bejelentőktől, és amennyiben rendőri intézkedés történt úgy a rendőrségtől kaptak jelzést. A gyermekek által elkövetett bűncselekményekről, szabálysértésekről jelzést küldött a Városi Rendőrkapitányság, a Közigazgatási Iroda Szabálysértési Csoportja, a Gyámügyi Iroda, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat. Ezek alapján minden esetben megvizsgálták a bűncselekmény elkövetésének okát, valamint a gyermekek, - különösen a tulajdon elleni cselekményeknél -, szociális helyzetét. A várandós anyák gondozása során szorosan együttműködtek a védőnői hálózattal, a kórházzal, amennyiben az anya hajléktalan, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálattal. Egymást kölcsönösen informálva a tapasztaltakról, közösen dolgoztak a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Hatékony volt az együttműködés a Nevelési Tanácsadóval és a Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal is a beilleszkedési nehézséggel küzdő és magatartásproblémás gyermekek esetében. A jelzőrendszer legfontosabb elemei az oktatási, nevelési intézmények. A közösen végzett munka egyre hatékonyabb. Az esetek kapcsán kölcsönös a tájékoztatás, kiépültek az információáramlás megfelelő csatornái. Probléma esetén egyre gyakrabban élnek a gyermekvédelmi felelősök az előzetes konzultáció lehetőségével. A jelzőrendszerrel való kapcsolattartás során egyre többször fordult elő, hogy egy-egy gyermek, család esetében a jelzést küldő saját kompetenciájában megadható volt a szükséges segítség, illetve a kompetenciahatárok tisztázása végett előzetes konzultációt kértek. A jelzőrendszer tagjai az előző évekhez képest rendszeresebben, hatékonyabban vettek részt az esetmegbeszéléseken. Az elmúlt év során 524 gyermek esetében tartottak esetkonferenciát , melyek az esetvitelt, a munkamegosztást, a segítők között előre mozdították. A települési tanácskozáson az előző évihez képest több jelzőrendszeri tag vett részt. A kiküldött kérdőíveken leírták észrevételeiket, javaslataikat. Ezeket a munka során figyelembe veszik a kollégák.
-7Programok: A Gyermekjóléti Szolgálat a Családsegítő Szolgálattal közösen 2005. évben bekapcsolódott a „Biztos Kezdet” projektbe. A pályázati anyag alapján, a klub a lakótelep hátrányos helyzetű, kisgyermeket nevelő családjainak segítését, felzárkóztatását tűzte ki célul. A cél eléréséhez a szociális területen dolgozók széles körét vonták be a munkába (védőnő, gyermekgondozó, pszichológus, gyógypedagógus). Együttműködésre törekszenek a családokkal kapcsolatba kerülő intézményekkel is. A foglalkozások éves programterv alapján zajlanak, mely a szülők igényeihez alkalmazkodik, és a programok a szülők aktív részvételét kívánják meg. A klub tagjai főként bölcsődés korú gyermekek és csecsemők, illetve szüleik. A program bázisa a Lepke úti Idősgondozási Központ, ahol egy bölcsődei pavilon áll a rendelkezésükre. TINI Klub, Elágazás Klub, melyekben a kollégák színes programokkal a szabadidő hasznos eltöltéséhez szeretnének példát mutatni a kamaszoknak. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként, a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell biztosítani. Városunkban a gyermekek napközbeni ellátása bölcsődében, óvodában, valamint iskolai napközis foglalkozás keretei között valósul meg. Bölcsöde A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Városunkban az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat 13 bölcsődéjében 580 férőhely biztosítja a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását. A bölcsődés gyermekek ellátása gondozási egységekben, csoportszobákban folyik. A bölcsődék feltöltöttsége 124%, a kihasználtság 93,76%-os volt 2005-ben. Ezek az adatok a 2004. évihez képest kismértékű emelkedést mutatnak. Hasonlóan az elmúlt évhez, továbbra is a Győr belvárosi-, révfalui részén, illetve Ady-városi részén levő bölcsődék férőhelyeire a legnagyobb az igény. Az adatok azt mutatják, hogy a munkaviszonnyal rendelkező szülők gyermekük ellátására vonatkozó igényét ki tudjuk elégíteni, bár nem minden esetben tudjuk felajánlani a lakóhelyhez legközelebb eső bölcsődét. Az intézményhálózat bölcsődéiben a gyermekek ellátásának szakmai színvonala jó. Az intézmény szakmai munkája megfelel a jogszabályok által előírt normáknak. A napi munka során a játéktevékenységek közül a gondozónő személyiségének leginkább megfelelő tematikára igyekeztek fokozott figyelmet fordítani. A költségvetés szűkössége miatt a tárgyi feltételeket nem tudták a kívánt mértékben fejleszteni. A szobai játékkészletek mennyiségileg bővítésre, minőségileg korszerűsítésre szorulnak. Az új szakmai követelmények, a kisgyermekekkel való tervezett foglalkozás, az irányított játéktevékenység bevezetése, a szobai tárgyi eszközök fokozatos cseréjét, a játékok tárolására szolgáló helyiségek átalakítását igényli. Az udvari játékok nagyrészt korszerűtlenek, cseréjükre csak pályázati pénzekből, illetve az alapítvány finanszírozásával, lassú ütemben van lehetőség.
-82005-ben minden bölcsőde udvarára vásároltak egy csúszdás házikót. Tapasztalható a szülők egyre növekvő segítőkészsége, főleg önkéntes munka formájában. A gondozónők munkáját dicséri, hogy a szűkös anyagiak ellenére is, igyekeznek tartalmas foglalkozásokat és biztonságos, egészséges, kulturált, esztétikus környezetet biztosítani a gyermekek számára. A gyermekek csoportszobáinak hangulata, díszítése a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó, a dekoráció diszkrét és a természetes anyagok felhasználására épül. A város óvodáinak 3979 férőhelyét 95%-ra kihasználva 3782 óvodás gyermek elhelyezését biztosítja az Önkormányzat 166 gyermekcsoportban. Az ellátottak többsége a napi háromszori étkezést igénybe vevő, úgynevezett egész napos óvodás. A változatos szakmai programok megfelelő lehetőséget biztosítanak a 3 - 7 év közötti gyermekek készségeinek fejlesztéséhez, az iskolai oktatás megalapozásához. Az általános iskola 1 - 4 osztályában működő napközis csoportok száma 138, melyekben 3272 gyermeket látnak el. Iskolaotthonos csoportok száma 26, ahova 475 gyermek jár. Az átlagosan 18-24 fő közötti csoportlétszám lehetővé teszi a személyre szabott tanulási, felkészülési program alkalmazását. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermekek teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. Győr Megyei Jogú Város e feladatát ellátási szerződés keretein belül a Szt Cirill és Methód Alapítvánnyal láttatja el, mely működteti a Gyermekek- és Családok Átmeneti Otthonát, 12, illetve 28 férőhellyel. A Családok Átmeneti Otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, mely alapellátás keretében a gyermek és szülője, illetve a várandós anya számára alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51. § (3) bekezdése szerinti átmeneti gondozást, illetve szülő és gyermeke együttes lakhatását otthonszerű elhelyezés formájában. Az elmúlt év során 27 család vette igénybe a szolgáltatást, azaz 27 felnőtt és 51 gyermek. Az összes családból 2005. év folyamán 18 család lépett ki az intézményből. 2005. január 01. és 2005. december 31. közt az ellátott családok közt kizárólag anyák és gyermekeik szerepelnek, főleg nagy arányú a bántalmazott, hozzátartozók elől menekülő nők száma (9 család), illetve az albérletből és krízislakából kikerülő családok száma (10 család). A Családok Átmeneti Otthona részen jellemző, hogy a bekerülő családok a Gyermekjóléti Szolgálat ajánlására jönnek, illetve ettől az intézménytől szereznek tudomást az intézmény létezéséről. A családok megoszlása az intézményben töltött időhöz viszonyítva azt mutatja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás által meghatározott maximális időtartam elegendő a problémák rendezésére. A legtöbb család 0-3 hónapot töltött az intézményben (8 család), 2 család esetében vált szükségessé a 12 hónapos tartózkodási idő meghosszabbítása. 2005. évben kilépett családok közül (összesen 18 család) két család kapott szociális bérlakást, albérletbe 6 család, hozzátartozóhoz pedig szintén 6 család tudott költözni. A Családok Átmeneti Otthona részleg folyamatosan nagy kihasználtsággal működött. Az éves kihasználtság átlaga 100% volt.
-9A Gyermekek Átmeneti Otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely az alapellátás keretében a gyermekek számára alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít. Az elmúlt év során összesen 19 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. 15 gyermek lépett ki a 2005. év folyamán az intézményből, míg az elmúlt évben beköltözöttek közül 4 gyermek jelenleg is az intézmény lakója. A jellemző problémák, melyekre a törvényes képviselők és gyermekek hivatkoztak felvételi kérelmükben, a következők voltak: megromlott szülő-gyermek kapcsolat (8 gyermeknél) szülő nem megfelelő lakáskörülményei (7 gyermeknél) bántalmazás (3 gyermeknél) egyéb (pl.: iskolai problémák, magatartásproblémák, stb.) ( 1 gyermeknél). A legtöbb gyermek a Gyermekjóléti Szolgálat közvetítésével, illetve ezzel az intézménnyel való előzetes kapcsolat alapján került az intézménybe. A gyermekek megoszlása az intézményben töltött időhöz viszonyítva azt mutatja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás által meghatározott maximális időtartam elegendő a problémák rendezésére. A legtöbb gyerek 0-3 hónapot töltött az intézményben, s 3 gyermek esetében vált szükségessé a 12 hónapos tartózkodási idő meghosszabbítása. A kilépés formája szerinti megoszlás jó eredményeket mutat a családba való visszahelyezés szempontjából. Az említett időszakban az ellátott 19 gyermekből 15 fő lépett ki az intézményből. 10 gyermeket családba helyezett vissza az intézmény. Szakellátási formába 5 gyermek került intézményi javaslat alapján. A többi gyermek jelenleg is az átmeneti otthon lakója. A tavalyi év szomorú eredménye azonban, hogy 2004-hez viszonyítva tovább növekedett a bekerülő gyermekek életkora. Jelenleg úgy tűnik, leginkább a kiskamasz - nagykamasz (10-18 éves korú gyermekek, összesen 14 fő) korosztályú gyermekek felvételét kérik a törvényes képviselők az intézménybe. A Gyermekek Átmeneti Otthona részleg, 2005. január 1. és 2005. december 31. között – a 2004. évi eredményekhez képest kisebb, - 60%-os kihasználtsággal működött. Az intézmény 22 főt foglalkoztat, 18 főt teljes munkaidőben, 4 főt részmunkaidőben (pszichológiai tanácsadó, jogász, gyermek-, és ifjúságvédelmi ügyintéző, részmunkaidős családgondozó. A szakmai feladatokat 10 fő látja el. Az intézményben a szakképzettségi arány 100%. Otthont nyújtó ellátás Győr Megyei Jogú Város önként vállalt feladatként működteti az Anya-, Csecsemő és Gyermekotthonát, melyben otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Az intézmény 56 férőhelyes (40 fős gyermekotthon, 16 fős koruk miatt különleges ellátást biztosító gyermekotthon 0 - 3 évesek számára). 2004. december 31-én nyilvántartott gyermeklétszám: 49 fő Ebből lány: 24 fő 2005-ben 12 fő felvételére került sor (ebből lány: 6 fő)
-10Gyermekvédelmi gondoskodásba vett: ebből – szülőtől, vérszerinti családból egyéb helyről (kórház) más gyermekotthonból
12 fő 6 fő 4 fő 2 fő
2005. évi létszámcsökkenés: 3 fő (ebből lány: 2 fő) ebből: vérszerinti családhoz hazaadott nevelőszülőhöz elhelyezett más gyermekotthonba áthelyezett
1 fő 1 fő 1 fő
2005. december 31-én az intézményi létszám: 58 fő (ebből: 28 fő lány) ideiglenesen beutalt 3 fő átmeneti nevelésbe vett 52 fő tartós nevelésbe vett 2 fő utógondozói ellátott 1 fő Ebből különleges szükségletű gyermek ebből: értelmi fogyatékos ebből: kora miatt különleges ellátást igénylő (0-3 éves) ebből: tartós beteg
27 fő (ebből: 12 fő lány) 8 fő (ebből: 4 fő lány) 14 fő (ebből: 7 fő lány) 5 fő
A működési engedélyben szereplő férőhely túllépését nem új felvétel, hanem az okozza, hogy a különleges ellátást biztosító részlegen elhelyezett gyermekek harmadik életévük betöltés után átkerülnek a gyermekotthonba. A 2004. évi adatokhoz képest jelentősen csökkent az intézményből kikerülő gyermekek száma (2004. évben 23 fő). A vérszerinti családba való visszakerülés esélye rendkívül kicsi. A nevelőszülőkhöz való kihelyezés is nehéz, mert a testvérek fogadására csak elvétve van lehetőség, és a szülők is ritka esetben adják ehhez beleegyezésüket. Az intézményben folyamatosan nő az iskolás korú gyermekek száma. A 2005-2006-os tanévre 32 iskolás gyermeket írattak be. Minden gyermek a képességeinek megfelelő iskolatípusba jár, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság javaslata alapján. A sokféle iskolatípus megnehezíti az iskolákkal történő kapcsolattartást. Szakmai tekintetben a másnapi órákra való készülés szinte minden gyermeknél a tanulási idő nagy részében egyéni foglalkozást igényel. A 2005-ös évben a tárgyi feltételek tekintetében lényeges változás nem történt. Kisebb átalakításokra került sor a karbantartási keretből. A nagy csoportszobákat leválasztották, és két gyermekotthoni csoportszobában 4 ágyas hálókat alakítottak ki. A csoportszobákat számítógéppel szerelték fel. Minden gyermeknek van zárható íróasztala, polca, a tanszereik és személyes tárgyaik elhelyezésére. A gyermekek környezete esztétikailag is javult attól, hogy a rossz állapotú ajtókat újakra cserélték, a balesetveszélyes műpadlókat néhány csoportszobában kicserélték, az íróasztalok megvilágítását kiépítették. Az épülethez tartozó udvart újrafüvesítették.
-11Mindezekkel együtt sem felel meg az intézmény a jogszabályok által előírt tárgyi feltételeknek. Ez nagyban nehezíti az intézményben élő gyermekek és dolgozók élet és munkafeltételeit. Az intézmény költségvetése szűkre szabott, így ebből a gyermekek megfelelő ruházattal, játékokkal való ellátása nehézséget okoz. E probléma feloldásában nagy segítséget jelentenek a cégektől és a magánszemélyektől érkező adományok, felajánlások.
Gyámhatósági feladatok ellátása A gyámhatósági ügyek intézése a Gyámügyi Iroda keretén belül működő Gyermek- és Ifjúságvédelmi csoport Városi Gyámhivatal, valamint a munkáját képezi. A feladatok megoszlása a hatáskör gyakorlása alapján történik, ennek megfelelően: a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport jegyzői hatáskörben eljárva - elsősorban kiskorú veszélyeztetésével összefüggő, védelembe vételével, ideiglenes elhelyezésével kapcsolatos feladatokat lát el, a Városi Gyámhivatal saját hatáskörébe - a gyermekek védelme érdekével - gyámsággal, gondnoksággal - vagyoni ügyekkel - örökbefogadással - szülői felügyeleti joggal - családi jogállás rendezésével - és a pénzbeli támogatással kapcsolatos feladatok tartoznak. A Jegyző hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok: A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport gyámhatósági feladatait a város területén látja el. Feladatai közül a védelembe vételi, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezések adatait emeljük ki. A gyermek veszélyeztetettségének észlelését követően a gyermekjóléti alapellátást biztosító Gyermekjóléti Központ alapellátás keretén belül a család együttműködését feltételezve segíti a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését. A védelembe vétel a gyermek veszélyeztetettségének megállapítását követő első hatósági intézkedés, amelynek célja, - hogy a szülő együttműködésének hiányában is - a gyermek veszélyeztetettségét megszüntesse, ezzel elkerülje a gyermek kiemelését a családból. A védelembe vétel egy hatósági döntés, melyet a bizonyítási eljárás lefolytatása, valamint tárgyalás megtartását követően hoz meg a jegyzői gyámhatóság. A döntésben a hatóság meghatározza a törvényes képviselő, valamint a gyermek számára azokat a feladatokat, amelyeket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében végre kell hajtaniuk.
-12A jegyzői gyámhatóság által előírt magatartási szabályok és egyéb elvárások teljesítésében és ellenőrzésében a Gyermekjóléti Központ nyújt segítséget családgondozóin keresztül. 2005. január 1-jén nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma: 152 fő (2005. január 1. előtt védelembe vettek) Ebből: - 76 gyermek esetében a védelembe vételt a Gyámhatóság megszüntette. Valamivel több mint felénél a gyermek veszélyeztetettségének a megszűnése volt az ok, a védelembe vétel megszüntetésére, amely 2004. évhez képest növekedést, eredményt jelent. Sajnos azonban majdnem negyed részben azért kellett a védelembe vételt megszüntetni, mert a gyermeknek a családból történő kiemelésére került sor, más gyermekvédelmi intézkedés megtétele mellett. - 76 gyermek esetében az évi rendszeres, vagy rendkívüli felülvizsgálatot követően a védelembe vétel további fenntartása indokolt volt, mert veszélyeztetettségük nem szűnt meg. További 63 gyermek védelembe vételére került sor, ezeknél az eseteknél a védelembe vételt indokolttá tevő okok az alábbiak szerint alakultak: Ebből: - 28 esetben a gyermek magatartása volt a védelembe vétel oka, amelyből legjellemzőbb a rendszeres iskolai mulasztás, valamint a folyamatos magatartási probléma, amelynek legjellemzőbb megnyilvánulási formája a bűnelkövetés és a szenvedélybetegség. - 36 esetben a szülői magatartás indokolta a védelembe vételt, ezen belül konkrét okok, a szülő helytelen életvitele, a gyermeket elhanyagoló nevelése, szenvedélybetegsége, valamint kedvezőtlen szociális helyzete. December 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma: 139. Általánosságban megfigyelhető, hogy a gyermeket veszélyeztető fentiekben kategorizált okok nem egymagukban jelentkeznek, hanem egyszerre több veszélyeztető tényező is jelen van.. A védelembe vételi eljárás során a jegyzői gyámhatóság feladata, hogy indokolt esetben büntető feljelentéssel éljen a szülővel szemben a kiskorú veszélyeztetése miatt. Erre tavaly 2 esetben került sor. Amennyiben az előbb részletezett védelembe vétel és az ezzel együtt járó családgondozás sem hozta meg a kívánt eredményt, úgy más gyámhatósági - köztük súlyos esetben azonnali intézkedésre kerül sor. Az ideiglenes hatályú elhelyezés jogszabály által meghatározott feltételei, hogy a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti. Jogszabályi szinten a kezdetektől egymásra épül a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés jogintézménye. Ennek a gyakorlat is egyre inkább megfelel. Éves szinten csupán 12 esetben fordult elő, hogy az ideiglenes elhelyezés előtt a Gyermekjóléti Központ azt az információt adta, hogy a családot nem ismerte. Ez a tény azt jelenti, hogy a gyermekjóléti alapellátás teljesen kiépült és a jelzőrendszer is, - apróbb hibáit nem számítva - működik. Ideiglenes hatályú elhelyezésre 13 esetben 16 gyermeket érintően került sor.
-13Az intézkedések kiváltó okai közül több mint fele részben, a szülők helytelen életvezetéséből adódó hajléktalanság, vagy kedvezőtlen szociális helyzet indokolták a gyermek kiemelését a családjából. A másik fele részében pedig továbbra is jellemző ok a szülő és a gyermek közötti konfliktus, amely túlnyomó részt a gyermek magatartási problémáiból adódik. Megjegyzendő, hogy a magatartási problémák miatt családból kikerült gyermekek további nevelése a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében továbbra is nem kis gondot okoz, mert az ő vonatkozásukban a legnehezebb olyan ellátást nyújtani, amely érdekeiknek legjobban megfelel és problémáik megoldásában segítséget jelent. A Városi Gyámhivatali hatáskörbe tartozó feladatok: A gyámhivatal illetékessége Győr város területén kívül a környező településekre is kiterjed, amely az elmúlt év végéig 48 települést foglalt magába (2006. 01. 01-től változás következett be, ennek következtében jelenleg 26 településre terjed ki az illetékesség). A gyermekek védelme érdekében alkalmazható gyámhivatali hatósági intézkedések: A jegyző mellett a gyámhivatalnak is meg van az a hatásköre, hogy a felügyelet nélkül maradt vagy más okból súlyosan veszélyhelyzetben lévő kiskorút azonnali hatállyal más személynél vagy az állami gondoskodás rendszerében helyezzen el. Ilyen - ideiglenes elhelyezésre 11 esetben került sor. A gyámhatóságon kívül más szerv (rendőrség, határőrség, bíróság, bv. intézet) is hozhat ideiglenes hatályú elhelyező döntést, azonban ezt a döntését haladéktalanul meg kell küldenie a gyámhivatalnak a további intézkedés végett. A gyámhivatal tehát a saját maga vagy más szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezést követően az erre vonatkozó eljárás lefolytatása után - megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést és visszahelyezi a kiskorút a családjába vagy, - fenntartja az ideiglenes hatályú elhelyezést és pert indít a gyermek elhelyezésének megváltoztatása végett vagy, - további vizsgálódásig fenntartja az ideiglenes hatályú elhelyezést, de az elhelyezés helyét megváltoztatja (pl. gyermekotthonból nevelőszülőhöz vagy más személyhez helyezi) vagy, - átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi, mert a kiskorú saját családjába nem helyezhető vissza. Súlyos veszélyeztetettség esetén az ideiglenes hatályú elhelyezést követően pert indít a szülő szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt vagy feljelentést tesz kiskorú veszélyeztetésének miatt. Perindításra tavaly nem került sor, kiskorú veszélyeztetése miatti feljelentést pedig vagy a Gyermekjóléti Szolgálat vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi csoport tette meg. Ennek megfelelően: - megszüntetésre 2 - gyermek elhelyezés iránti perindításra 3 - átmeneti nevelésbe vételre 10 - tartós nevelésbe vételre 2 esetben került sor. Átmeneti nevelésbe vétel (beleérte e fenti 10 esetet is): Megszüntetés (hazakerült, nagykorú lett) 2005. december 31-én nyilvántartott átmeneti neveltek száma: Tartós nevelésbe vétel: Megszüntetés (nagykorú lett, örökbe fogadták) 2005.december 31-én nyilvántartott tartós neveltek száma:
25 24 225 5 8 16
- 14 Az átmeneti nevelt gyermekek családjukba történő visszahelyezésére van remény, ezért az átmeneti nevelés ideje alatt a gyermekkel és családdal kapcsolatban álló szervek és személyek a visszahelyezés érdekében együttműködnek a családdal és egymással. A gyámhivatal évente, illetve 3 év alatti gyermek esetében fél évenként, illetve szükség szerint felülvizsgálja a nevelésbe vétel indokoltságát. Mind a nevelésbe vételkor, mind a felülvizsgálat során a gyámhivatal szakértői vélemények, illetve egyéb bizonyítékok (érintettek és tanúk meghallgatása, orvos, védőnő, oktatási és nevelési intézmények véleménye) alapján dönt. A nevelésbe vétel alatt szükség szerint folytat le különböző eljárást - kiskorú vagyonát, készpénzét érintő jogügyletek, kapcsolattartási ügyek, gondozási hely változtatás, gyám váltás, számadások elfogadása stb. - és annak eredményeképpen dönt. Gyámság alá tartozik az a kiskorú, aki valamilyen oknál fogva nem áll szülői felügyelet alatt. 2005. december 31-én nyilvántartott gyámság alatt álló kiskorúak száma 450, melyből 241 gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele következtében áll gyámság alatt, a többi 209 gyermek az állami gondoskodás rendszerén kívül, hozzátartozó vagy más személy gyámsága alatt áll. Hozzátartozó vagy más személy gyámsága alá akkor kerül egy kiskorú, - ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő hozzájárul gyermeke családba fogadásához, - vagy a bíróság más személynél helyezte el a gyermeket szülő gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt - vagy a gyermek szülei nem élnek, - vagy a bíróság megszüntette a szülők szülői felügyeleti jogát. A felsorolt első két esetben a gyámság megszüntethető, ha a szülő kéri a családba fogadás megszüntetését, illetve a bíróság visszahelyezte a szülőhöz a gyermeket. A gyámok a gyámhatóság rendszeres felügyelete alatt állnak és a kiskorú vagyonának, jövedelmének kezeléséről számadásra kötelezettek. Gondnokság alá azok a felnőttek kerülnek, akiket a bíróság elmeállapotuk miatt gondnokság alá helyezett. 2005. december 31-én nyilvántartott gondnokoltak száma: 831 A bírósági döntést követően a gyámhatóság elsősorban a hozzátartozók közül gondnokot rendel a gondnokság alá helyezett személy részére. Akinek nincs hozzátartozója vagy nem vállalja a gondnoki tisztséget, úgy az önkormányzat által foglalkoztatott hivatásos gondnok kirendelésére kerül sor. Hivatásos gondnoka 250-260 személynek van, ez a szám az új kirendelés és a megszűnés következtében folyamatosan változik. Hivatásos gondnoki tisztséget 1 főállású és 4 megbízásos jogviszonyban álló hivatásos gondnok látja el. Ez a gondnoki létszám a gondnokoltak létszámához viszonyítva nagyon kevés, ennek következtében feladatukat nem tudják maradéktalanul és időben ellátni, ami napi szinten konfliktusokhoz vezet a gondnokoltak és a gondnokok között. A gondnokok - a gyámokhoz hasonlóan - ellátják a gondnokolt törvényes képviseletét, vagyon és jövedelem kezelését és ők is számadással tartoznak a gyámhatóság felé. Amennyiben a gyám vagy gondnok nem megfelelően kezelte a törvényes képviselete alatt álló személy vagyonát, kárt okozott neki vagy nem tett eleget számadási kötelezettségének, úgy a gyámhatóság számadási vagy kártérítési pert indít a bíróságon. Az elmúlt évben 2 perindításra került sor.
- 15 A vagyoni ügyek a kiskorúak és gondnokoltak ingó, ingatlan, készpénz és betétkönyv vagyonával, üzletrészével, vagyoni értékű jogával összefüggő hatósági döntéseket jelentenek. Ingó és ingatlan vagyonnal rendelkező kiskorúak száma 1762 gondnokoltak száma 554. A gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvek állománya meghaladja a 900 millió forintot. Az örökbefogadási ügyeink száma az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent, tavaly 11 esetben engedélyeztünk örökbefogadást, melyből 6 újszülött volt és valamennyi gyermeket Magyarországon fogadták örökbe. Az örökbefogadási eljárás része az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánítás, melynek során az örökbeadásra jelentkező személy felkészítő tanfolyamon, tanácsadáson és egyéb vizsgálatokon vesz részt, alkalmassá nyilvánítás 6 alkalommal történt. Örökbefogadás felbontására 1 (nagykorú) esetben került sor. A szülői felügyelettel kapcsolatos hatáskör magában foglalja - a gyermekre vonatkozó kapcsolattartás szabályozását és végrehajtását, - a szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez való hozzájárulást, - szülői felügyelet vitás kérdéseiben való döntést, - gyermek végleges külföldre távozásának engedélyezését, - a szülői ház elhagyásának engedélyezését, - kiskorú házasságkötésének engedélyezését, valamint - kiskorú művészeti, sport, modell és hirdetési foglalkoztatásának engedélyezését. Ezek közül a leggyakoribb és legvitásabb eljárásaink közé a kapcsolattartási ügyek tartoznak. Kapcsolattartás szabályozása tárgyában 25, végrehajtás tárgyában 41 alkalommal döntöttünk. Ennél jóval több kérelmet nyújtottak be, de ezek egy részét sikerült egyezséggel lezárni, illetve az eljárás megszüntetésére került sor a kérelem visszavonása alapján. A kapcsolattartási ügyek elhúzódó, több tárgyalást és bizonyítási eljárást magában foglaló eljárást jelentenek. A végrehajtási eljárás során 19 alkalommal összesen 433.000,-Ft bírságot szabtunk ki. A pénzbeli támogatással kapcsolatos gyámhivatali hatáskör a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését és az otthonteremtési támogatás megállapítását foglalja magában. Tartásdíj megelőlegezés 65 alkalommal 100 gyermek részére történt. Az otthonteremtési támogatás az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek részére történő támogatást jelent. A 8 kérelmező összesen 8.700.000,-Ft támogatást kapott, melynek felhasználását - 2 esetben építési telek vásárlásra - 3 esetben lakás vásárlásra - 3 esetben bérleti díj kifizetésre kérték.
-16Az utógondozói ellátás az otthonteremtési ellátáshoz hasonlóan a nagykorúvá vált fiatalok további gyermekvédelmi rendszer keretén belül történő segítését jelenti, melynek során a fiatal felnőtt legkésőbb 24. életévének betöltéséig - amennyiben tanul vagy önmaga ellátására képtelen - teljes körű ellátást kap. Az elmúlt év folyamán 21 fiatal részesült utógondozói ellátásban. A családi jogállás rendezésére irányuló gyámhivatali eljárás elsősorban az apaság megállapítására, illetve apaság vélelmének megdöntésére, valamint a képzelt apa adatainak megállapítására irányuló eljárás. Bírósági eljárást 9 esetben indítottunk, képzelt apa bejegyzését 27 esetben rendeltük el. Ügyiratforgalmi adatok (gyámhivatal és gyermekvédelmi csoport együtt) Az összes - alapszámmal és alszámmal iktatott - ügyiratunk: 25.269 határozatok száma: 5.166 fellebbezések száma: 49 melyből saját hatáskörben módosított vagy visszavont 2 felettes szerv által helyben hagyott 3 megváltoztatott 9 megsemmisített 2 elbírálása folyamatban 7 A gyámhatósági döntések túlnyomó részét körültekintő tényállás tisztázása előzi meg, amely magába foglalja a tárgyalások során a felek, tanúk meghallgatását, szakvélemények és egyéb bizonyítékok beszerzését, annak vizsgálatát és mérlegelését az összes körülmény feltárását. Mindez eléggé időigényes, de a gyermek érdekének és a jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében meg kell tenni. Tehát eljárásaink nem egyszerűek, nagy odafigyelést és szakértelmet igényelnek, ezért nagy gondot fordítunk a rendszeres megbeszélésekre, szakmai konzultációk tartására és nem utolsó sorban igénybe vesszük a Megyei Gyámhivatal segítségét.
A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása Gyámhatóságot érintő szakmai ellenőrzésre a Megyei Szociális és Gyámhivatal által 1 esetben került sor, melynek során a célvizsgálat tárgyát a kapcsolattartás szabályozása, újra szabályozása és a kapcsolattartások végrehajtása jelentette. A vizsgálat kisebb jelentőségű hibákat állapított meg, konkrét intézkedési javaslatot nem tettek. A működést engedélyező hatóság, illetve a felügyeleti szervek által végzett ellenőrzés az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózatnál, illetve a Gyermekjóléti Szolgálatnál 2005. évben nem volt.
-17Az Anya-, Csecsemő és Gyermekotthonban a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala 2005. május 3-án tartott vizsgálatot, melyben a vizsgálat tárgyát képezte, hogy az inétzmény szolgáltatótevékenysége megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályban meghatározott feltételeknek, különös tekintettel a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályokra, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal. A vizsgálat főbb megállapításai: 1. Az Anya-, Csecsemő és Gyermekotthon működését, szabályozottságát meghatározó dokumentumok a fenntartó jóváhagyása után (kisebb kiegészítéssel) megfelelőek. 2. Az Anya-, Csecsemő és Gyermekotthon ideiglenes működési engedélye 2005. december 31-ével érvényességét veszíti. 3. Az Anya-, Csecsemő és Gyermekotthonban a szakmai munka jó, az intézményben élő gyermekek részére a gondozás-nevelés során a szakmai alkalmazottak a körülményekhez képest igyekeznek a maximumot nyújtani. 4. A szakmai egységekben meghitt, nyugodt légkör uralkodik. A gyermekek részére többféle korrekciós, egyéni nevelést biztosítanak (logopédia, korai fejlesztés, egyéni korrepetálások, stb.). Biztosítottak a gyermekek részére a rekreációs programok. A hagyományos értékek ápolására, nevelésére (vallási nevelés, ünnepek ápolása, kultúra, stb.) az otthon dolgozói nagy hangsúlyt helyeznek. 5. Az Anya-, Csecsemő és Gyermekotthon szakmai egységeiben a szakmai alkalmazottak képzettsége megfelel az előírtaknak. A szakmai létszám irányszámai viszont nem felelnek meg a jogszabályban meghatározottaknak. Az alkalmazottak létszáma 2004. december 31-ig kellett volna, hogy elérje a rendeletben előírt norma 100%-át. 6. Az Anya-, Csecsemő és Gyermekotthonban, a gyermek és a különleges gyermekotthonban a gyermekek elhelyezési körülményei nem felelnek meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, követelményeknek. A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi feladat ellátásának biztosításáról, illetve átalakításáról 2005. december 31-ig kell a fenntartónak gondoskodni. Az 1997. évi XXXI. tv. 104. § (1) bekezdés e./ pontja alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézjény fenntartója ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát. Az intézmények 2005. évi fenntartás ellenőrzésének főbb megállapításai: Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsődék kiegészítő szerepet játszanak. Az intézményben a gondozás-nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszenek. A gyermekek jól érzik magukat, szakmailag jól felkészült gondozói és nevelői közösség biztosítja az ellátásukat. A bölcsődei férőhelyekre történő megnövekedett igények kielégítése továbbra is szükségessé teszi a bölcsődék közötti egyeztetést, hogy a kihasználtság és a feltöltöttség arányos legyen. Átgondolást igényel a Győr vonzáskörzetéből történő felvételi jelentkezések teljesíthetőségének lehetősége és a megfelelő megoldás megtalálása.
- 18 A nyugdíj felé közeledő korosztályok munkából történő kiesése nagyobb létszám pótlását teszi szükségessé. Fontos feladatnak kell tekinteni a közeljövőben a megfelelő szintű képzési rendszer kialakításának a kezdeményezését, hogy a szakdolgozói létszám fennakadások nélkül pótolható legyen. Anya-, Csecsemő és Gyermekotthon: Sok gonddal és nehézséggel küzdenek az intézményben, de ennek ellenére értő és érző lelkületű, hiteles munkatársak dolgoznak együtt. Tisztelik a gyermekek jogait, kultúrájukat, méltósággal viszonyulnak hozzájuk. A gyermekek nyitottak, őszinték és láthatóan jól és biztonságban érzik magukat. A rendelet által előírt elhelyezési feltételek, - gyermekenként 12 m2” lakótér – az intézményben továbbra sem biztosított, a csoportszobák zsúfoltak. Az intézmény tárgyi eszközei erősen elhasználódtak, javításuk, karbantartásuk, fenntartásuk egyre nagyobb költséget jelent. Végig kell gondolni, hogy az épület átalakításával, vagy más egyéb megoldással, de mielőbb meg lehessen felelni a törvényi előírásoknak, amely elsősorban a gyermekek érdekét szolgálná. Gyermekjóléti Szolgálat: A Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel folytatott – strukturált kérdőívre épülő – interjú egyértelműen azt erősítette meg, hogy a jövőben, várhatóan egyre több lesz a bántalmazásos és konfliktusos kapcsolattartásos eset a gyermekkorosztály körében. Emellett, tovább folytatódik a problémák egyre fiatalabb korban való megjelenése. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai felelősségteljes, de egyben fárasztó és lelkileg megterhelő munkát végeznek. A hatékonyabb munkavégzéshez feltétlenül szükség lesz a tárgyi feltételek további fejlesztésére, különösképpen a számítógéppark bővítésére. A szakmai munka terén a hatékony és rendszeres vezetői ellenőrzés beépítésére a dokumentációk vezetése terén, valamint olyan képzési programok kiválasztására a családgondozók részére, amelyek érdemi segítséget jelentenek az egyre bonyolultabb esetek megoldásához. Az egyéni esetkezelést végző családgondozók “kiégését” megelőzendően meg kell teremteni a szupervízió feltételeit. Az intézmény törvényes működését biztosító szabályzatok közül a Gyermekjóléti Szolgálatra is érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatot át kell dolgozni és a fenntartóval jóvá kell hagyatni.
A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat: A bölcsődei játszóudvarok EU-s szabványoknak való megfelelőségének, 2005-ben végzett vizsgálatát követően, a játékok cseréjére vonatkozó sürgősségi rangsort kell készíteni. A rangsor alapján a költségvetési forrásokat szponzori támogatással kiegészítve kell az udvari játékok cseréjét folytatni. Gyermekjóléti Központ: A Gyermekjóléti Központ speciális feladatainak ellátására vonatkozó szakmai elképzelések kimunkálása. Az új szolgáltatásoknak a szakma és a lakosság felé történő kommunikálása.
- 19 Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona: Támogatjuk a Családok Átmeneti Ottonára vonatkozó bővítési elképzeléseket. Anya-Csecsemő és Gyermekotthon: A jogszabályok által előírt tárgyi feltételek megteremtése érdekében, az épület átalakításának tetemes költségvetési kihatásai miatt, hosszú távra szóló alternatív megoldások keresése és kidolgozása.
A 458/2003. (XII.18.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása A 2003. decemberében elfogadott közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció, - melyet a 2003-as évről készített értékelésben már bemutattunk -, végrehajtása folyamatos. A célok elérése érdekében az önkormányzati intézmények, a rendőrség és a polgárőrség együttműködése valósult meg.( pl. DADA program, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, jelzőrendszer tagjainak együttműködése, Pol-Infó Információs tábla kihelyezése az intézményekben stb.) A Győri Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján, Győr város területén a fiatalkorúak és gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények esetében megállapítható, hogy a vagyon elleni deliktumok teszik ki az elkövetett bűncselekmények túlnyomó többségét, ezek közül is a kisebb értékű, alkalmi jellegű lopások száma a legmagasabb. Az elkövetés egyik jellemző színtere sok esetben az iskola, kollégium, tornatermi öltöző, az elkövető legtöbbször az iskola tanulója. A másik legjellemzőbb a bolti lopás, ahol az elkövetők általában a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei, akik bűncselekmény elkövetése árán igyekeznek megszerezni a számukra elérhetetlen dolgokat - CD, DVD, játékok, édesség, drága kozmetikum, márkás ruhanemű. Elvétve szerepel azonban élelmiszer. Jól érzékelhető az, hogy a kiskorú elkövetők sorozat jellegű bűncselekményeket követnek el, igen ritka az egyes elkövetés. A bűncselekmények többségét a saját korosztályuk ellen követték el. Gyakoriak a közeli vagy alkalmi ismerőseik sérelmére elkövetett lopások vagy rablások, valamint testi sértések. Örvendetes tény azonban, hogy az elmúlt évben megvalósított vagyon elleni bűncselekmények száma a gyermek-, és a fiatalkorú elkövetők esetében 2004 évhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. Az ERÜBS adatok alapján az összes bűncselekmény tekintetében 2005. évben a fiatalkorú elkövetők száma 168 fő, míg a gyermekkorú elkövetők száma 49 fő volt. Sok a kiskorú elkövető a gépkocsi feltöréseknél, motiválatlan rongálásoknál és részvételük a csoportosan elkövetett rablások esetében is igen magas. A vagyon elleni bűncselekményeknél a legtöbb esetben - ezen belül lopás, betöréses lopás kimutathatóan a sorozat elkövetés jellemző.
- 20 Rendkívül gyakori még mindig a társas elkövetés. A fiatalok általában csoportosan járnak szórakozni, és a csoportban uralkodó hangulat általában negatívan befolyásolja az egyén józan gondolkodásának képességét. Túlnyomó többségében kortársak alkotják a társaságot, de nem ritkán jelen vannak az ifjú felnőttek is, akik tudatosan használják fel a gyermek- és fiatalkorúakat a társadalom által elutasított céljaik elérése érdekében. A csoportos elkövetési formára a legjobb példaként a rablás. Ezeket szinte kivétel nélkül többen összefogva követik el. A rablások elszaporodásának kiváltó oka lehet az is, hogy a fiatalok egyre több és nagyobb értékeket hordanak magukkal. Az értékesebb ruhadarabok, készpénz, mobiltelefonok karórák elvétele gyakori. A kerékpárok erőszakos elvétele is tipizálható a fiatalkorú elkövetőkre. Győr városban 2005. évben minimálisan ugyan, de csökkent a fiatalkorúak által elkövetett rablások száma. Az előfordulás csökkenésében szerepet játszik az a felvilágosító munka, amelyet a rendőrség dolgozói végeznek a fiatalok körében, mely szerint tudatosítani kell a kiskorúakban a rablás és a lopás bűntettének alapvető különbségét, illetve azt a tényt, hogy a rablás súlyosabban büntetendő cselekmény. A kábítószer fogyasztással kapcsolatosan az elmúlt évben több esetben érkezett bejelentés oktatási intézményektől arra vonatkozóan, hogy az ott tanuló diákokon észrevehetőek voltak a kábítószer fogyasztás jelei, illetve a diákok körében megjelentek a saját fogyasztásukat dílerkedéssel biztosító tanulók is. Sajnos sok esetben nehezíti az ezen ügyekben történ felderítést az iskolák hírnevének túlzásba vitt védelme, illetve az iskolák által tévesen értelmezett titoktartási kötelezettség. A fiatalok és közülük is sajnos egyre gyakrabban a gyermekkorúak szórakozásaik alkalmával mondhatni rendszeresen fogyasztanak alkoholt, “lágy” drogokat, amelyek hatásaként gátlásaik felszabadulnak, nem gondolják át cselekményeik következményeit, sok esetben hazafelé menet a közterületen csoportosan tanúsítanak garázda magatartást. A problémát csak fokozza a szülői nemtörődöm magatartás (nem szabnak korlátokat gyermekeikkel szemben, nem foglalkoznak azzal, hogy a bulit követően hogyan jutnak haza, felügyelet nélkül sokszor hajnalig tartó mulatságokba engedik el 14 év alatti gyermeküket is), amely hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal bűncselekmény elkövetőjévé válhat. 1. A gyermek- és fiatalkorúak megállapítások tehetõk:
bûnözésével
kapcsolatban
az
alábbi
általános
- a kiskorúak bűnelkövetővé válásában fontos szerepet játszik, hogy a szülők gyermekük nevelése során nem megfelelő, a társadalom által nem elfogadott nevelési módszereket alkalmaznak, - az, hogy a szülők gyakran negatív példákat közvetítenek gyermekeik irányába, - még mindig leggyakrabban kisebb értékű vagyon elleni deliktumokat követnek el, -bűncselekményeiket legtöbbször többen, társas elkövetési alakzatban valósítják meg egymást bátorítva, -cselekményeik egy részét saját korosztályuk tagjainak sérelmére követik el. A Rendőrkapitányság a kiskorúak által elkövetett bűncselekményekről pontos számadatokkal nem rendelkezik.
- 21 -
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a civil szervezetek közötti együttműködés a drogprevencióban és az egészségmegőrzésben 2005. április 29-én megalakult a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület, amellyel a WHO közösen szervezte meg a Női Egészségért Információs és Módszertani Központ új helyszínének megismertetését célzó információs kampányt és egyéb rendezvényeket a női egészség témakörében. Ebben a témakörben folyamatos az együttműködés a Magyar Védőnők Egyesületével valamint annak megyei szakosztályával is. A Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület által elnyert pályázat lehetőséget teremtett az Óvodai környezet-egészségnevelési programban helybevitt tanácsadásra, ahol a 11 résztvevő óvoda elkészítette környezet-egészségi helyzetelemzését. Ezt követően 4 szakmai műhelyre került sor, amely egy városházi fórummal zárult. A WHO Egészséges Városok Projekt Irányító Bizottságában 2005-ben megújítottuk a civil szervezeti képviseletet. Jelenleg a fiatalokat a GYIÉF, az időseket az Arrabona Nyugdíjas Szövetség, a beteg szervezeteket az "Esély a gyógyulásra" Rákbetegek Győri Egyesülete, a fogyatékkal élőket a Mozgássérültek Győri Érdekvédelmi Egyesülete, a környezetvédelmi területet pedig az Életfa Környezetbarátok és Egészségvédők Egyesülete képviseli. Az Arrabona Nyugdíjas Szövetség közreműködik a győri idősek egészségképének elkészítésében, adatgyűjtésben, kérdőíves lakossági felmérés elkészítésében. A Szent Cirill és Method Alapítvány Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkatársa tölti be 2005-től a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum titkári teendőit, így a Szolgálat minden drogprevenciós tevékenységben partner, pl. konferencia szervezés, média munka, kortárssegítés, egyéb szakmai feladatok. A Lions Klub Lions Quest prevenciós programja bemutatásra került a városi drogkonferencián, így lehetőség nyílt a drogprevenciós program mind szélesebb körben való megismertetésére. Az Egészséges Ifjúságért Alapítvány kortárssegítő és drogprevenciós programjaiba minden évben bekapcsolódunk és közösen segítjük az Eötvös Általános Iskola prevenciós törekvéseit. Az Egészséges Nemzedékért Alapítvánnyal a dohányzás elleni küzdelemben és a drogprevencióban dolgozunk együtt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Szabadidősport Szövetségnek a győri lakosság számára meghirdetett szabadidősport rendezvényeiben részt veszünk és támogatjuk. Az Európai Autómentes Nap szervezésében több civil szervezettel működünk együtt: Életfa Környezetbarátok és Egészségvédők Egyesülete, Reflex Környezetvédő Egyesület, Fehér Nyíl Kerékpáros Klub, George Kerékpáros SE, Keret Egyesület. A szakmai vizsgálatot végezték: Vizsgálatvezető: Páternoszter Piroska Team vezető: Szabóné Vörös Ágnes Team tagok: Benedeczkiné Bartos Judit, Bödő Lászlóné, Horváthné Ujj Tünde
-12. sz. melléklet
Értékelés az Anya- Csecsemő és Gyermekotthon 2005. évi munkájáról Az Anya- Csecsemő és Gyermekotthon, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó, folyamatos munkarend szerint működő, bentlakásos gyermekintézmény, amely a szakellátás keretében gondozott gyermekek számára otthont nyújtó ellátást biztosít az alábbiak szerint: - Gyermekotthoni ellátás, - Különleges gyermekotthoni ellátás. Férőhelyeinek száma a Gyermekotthon esetében 40 fő, a Különleges Gyermekotthon esetében 16 fő. Mindkét ellátási típusra 2007. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Az Anya- Csecsemő és Gyermekotthon szakmai működésének jogszabályi hátterét az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról és a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, biztosítja. A vizsgálat szempontjai: 1. Általános helyzetkép az intézmény működéséről. 2. A két részleg - otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthon és különleges ellátást biztosító gyermekotthon – szakmai tevékenységének áttekintése. 3. Az intézményi gazdálkodás hatékonysága, a költségvetési források alakulása, általános helyzetkép. 4. A vezetői struktúra elemzése, helyzetértékelés, az intézmény jövőbeni működésével kapcsolatos elgondolások. A vizsgálat során alkalmazott módszerek: Az intézményben végzett megfigyelés, interjú készítése az intézményben dolgozó szakemberekkel, dokumentumok, szabályzatok, szakmai adminisztráció áttekintése.
1. Általános helyzetkép az intézményről Az intézményben működő két részleg szakmai munkáját az Anya- Csecsemő és Gyermekotthon intézmény vezetője fogja össze. Mindkét részleg saját Szakmai Programmal rendelkezik. A Szervezeti és Működési Szabályzat átdolgozása megtörtént, a jóváhagyása folyamatban van. Az intézmény átalakítása és teljes körű felújítása 2005-ben sem valósult meg. A rendelkezésre álló forrásokból kisebb átalakításokat végeztek (szobák elválasztása, ajtók cseréje, műanyag
-2burkolat cseréje), amelyek hozzájárultak a szakmai feladatellátás zökkenőmentessé tételéhez, a kulturáltabb ellátáshoz. Elsősorban adományokból bútorokat is cseréltek és igyekeztek a jogszabályi előírásoknak megfelelően elhelyezni a gyerekeket, kialakítani számukra az autonóm életükhöz szükséges és előírt, személyes teret. A továbbiakban tervezik a vizesblokkok átalakítását, a lehetőségekhez mérten azok bővítését. Az elhelyezési körülményeket tekintve az elmúlt évekhez képest javultak a tárgyi feltételek, de az épület teljes átalakítása elkerülhetetlen, vagy más megoldást kell találni. Az intézmény, fennállásának 50. éves jubileumát ünnepli 2006-ban. Ünnepséggel, konferenciával, kiadvánnyal készülnek erre az eseményre. A munkatársak nagyfokú empátiával és elkötelezettséggel látják el a tevékenységüket. Pozitív az intézmény támogatottsága, a lakosság és a vállalkozók is segítik az otthonban folyó gondozó-nevelő munkát. A jubileumi év alkalmat ad arra is, hogy még inkább felhívja a figyelmet az otthonban élő gyermekek mindennapi életére. A szakmai munkához előírt adminisztrációt, nyilvántartást az intézményben pontosan és precízen vezetik. A szervezeti struktúra átgondolt, a kompetenciahatárok tisztázottak. A létszámbővítés és a munkakörök átszervezése pozitív eredményeket hozott (pl. részlegvezető, pszichológus munkakörök bevezetése). Nagy hangsúlyt helyeznek a szakmai szervezetekkel és a gyermekek családjával történő kapcsolattartásra.
2.
A két részleg szakmai tevékenységének áttekintése
I. A Különleges Gyermekotthon bemutatása, szakmai tevékenységének értékelése A Különleges Gyermekotthon, a szakellátás keretében: - a kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti, - a tartósan beteg, illetve fogyatékos, gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít. A Különleges Gyermekotthoni részleg 16 férőhelyes. A gondozott gyermekek elhelyezése 2 csoportban történik. A csoportszobák egy légterűek, amelyek alvásra, játszásra és étkezésre szolgálnak. A csecsemő csoport szobájából közvetlenül kijutnak a gyermekek a teraszra. A terasz megléte nagyon jelentős, mert mozgásra, levegőzésre minden évszakban és napszakban van lehetőség. A két csoport elhelyezésénél, környezetük, csoportszobáik kialakításánál ügyeltek a biztonságra. A gyermekek számára biztosított a szabad mozgástér. Önálló aktivitásukban, kezdeményezésükben a gyerekek nincsenek gátolva. Játékaik mennyiségileg és minőségileg elfogadhatóak, a játékok kiválasztásánál mind az egészségügyi, mind a pedagógiai szempontok érvényesülnek. A gyermekek napirendje az életkori sajátosságaikhoz igazodik. Szakmailag jól működik a saját gondozónő rendszer a két csoportban. Egy gondozónőhöz 2 – 4 gyermek tartozik, így a gondozónő intenzív figyelmet tud fordítani a gyermekekre és a fejlődésüket is pontosabban tudja követni, ennek köszönhetően szorosabb személyi kötődés alakul ki a gyermekek és gondozóik között. A Különleges Gyermekotthoni részlegben dolgozók szakképzettsége megfelel a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendeletben előírtaknak.
-3Fontosnak tartják a folyamatos továbbképzést, önképzést és az intézmény által szervezett belső képzéseket. A meleg, biztonságos gondozónő és gyermek kapcsolat mellett sokat fáradoznak azon, hogy a gyermekek a vérszerinti családjukhoz visszakerüljenek. Ennek érdekében, a szülők számára biztosított a rendszeres látogatási lehetőség. A látogatásra egy jól felszerelt helyiség áll rendelkezésre az épület földszintjén. II. A Gyermekotthon bemutatása A 40 férőhelyes Gyermekotthoni részlegen a 3-18 éves korú gyermekeket látják el három csoportban: Ez a részleg látja el a gyermekcsoportokba integrálva, a fogyatékkal élő és tartós beteg, különleges szükségletű gyermekek gondozását és nevelését is. A gyermekek száma 12 fő, melyet a csoport létszámban nem tudnak kezelni a jogszabályban előírtak szerint, mivel sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem adottak még egy csoport működtetésére. A csoportszobákat az elmúlt év során leválasztották, így az iskolás csoportokban a hálók 4 ágyasak. Minden gyermeknek van zárható íróasztala, amely alkalmas a személyes holmik tárolására. A szobák rendelkeznek a tanuláshoz, illetve a szabadidő eltöltéséhez szükséges számítógéppel. A gépek egy részét adományból kapták, a többit a középiskolába járó gyermekek családi pótlékának felszabadításából vásárolták, melyek a gyermekek személyes vagyonát képezik. A gyermekek környezete barátságos. Nagy figyelmet fordítanak az intézmény dolgozói arra, hogy a gyermekek a szabadidejüket hasznosan, sokszínűen töltsék el. Egyre több és színesebb programon vehetnek részt, az iskoláknak és a civil szervezetek kezdeményezéseinek köszönhetően. Az anyagi lehetőségek korlátozottak, ennek ellenére nyári tábort, túrákat és kirándulásokat is szerveztek a gyermekek számára. Az otthon nevelői, a gyermekek egyéni igényeihez igazítva segítenek a tanulásban. A gyermekek szüleikkel való kapcsolattartását szorgalmazzák, igyekeznek minden módon elősegíteni azt. A szülők számára megállapított látogatási idő lehetőséget ad arra, hogy az esetlegesen több műszakos munkarendben dolgozó szülő is látogathassa gyermekét. A hatályos jogi szabályozás elvárja, hogy a testvéreket lehetőség szerint ne szakítsa el a gyermekvédelmi szakellátás egymástól. A két részleg egy épületben történő működésével a, két otthon között lehetőség van az átjárásra/átjárhatóságra. A testvérek naponta tudnak egymással találkozni akkor is, ha más-más részlegben vannak elhelyezve. A Különleges Gyermekotthonból a Gyermekotthoni részlegbe kerüléskor – 3 éves kor elérésekor – sem sérülnek annyira a gyermekek, mintha másik épületbe, vagy más otthonba kellene elköltözniük. Az intézmény folyamatos munkarendjének megszervezésében is pozitívum, hogy egy épületben működik a két részleg. Az éjszakai ügyelet ellátásának megszervezését, a konyha, tejkonyha működtetését mindenképpen megkönnyíti. Így lehetővé válik, hogy az éjszakai ügyeletet 2 fő szakember lássa el, amely mindenképpen a gyermekek érdekében áll, biztonságukat erősíti, szolgálja. Az épülethez tartozó udvar kicsi, nem ad lehetőséget arra, hogy a nagyobb gyermekek itt sportoljanak. Az udvar a 3 év alatti és az óvodáskorúak számára biztosít játék és mozgás lehetőséget. A Gyermekotthon a gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei értelmében nyilvántartások vezetésére kötelezett, melyet a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által kiadott útmutató alapján végeznek. A nyilvántartások vezetése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.
-4-
3. Az intézményi gazdálkodás hatékonysága, a költségvetési források alakulása, általános helyzetkép Az intézmény kiadásainak és bevételeinek elszámolása a 85311-4 szakfeladaton történik. Az intézmény alapfeladatainak ellátását szinte teljes mértékben felügyeleti támogatásból biztosítják, saját bevétel az étkeztetési tevékenységből befolyó bevétel. Az intézmény 2005. évi gazdálkodásában fontos szempont volt a takarékosság, az ésszerűség és a gazdaságosság, mivel az intézményben elhelyezett gyermekek törvényben előírt teljes körű ellátását csak így tudták biztosítani. A dologi kiadásokra rendelkezésre álló előirányzat szűkös, annak ellenére, hogy 2005. évben a dologi előirányzat összege emelkedett 3.500 E Ft-tal a működést veszélyeztető hiányok kiküszöbölésére, de a működést így is csak pótelőirányzattal tudták biztosítani. A gyermekotthoni részlegben megfigyelhető, hogy folyamatosan nő az iskoláskorú gyermekek száma. A 2005/2006-os tanévre 32 tanulót írattak be iskolába. Az életkor emelkedésével, a gyermekekkel kapcsolatos kiadások - ruházat, az iskolai kötelezettségek, a zsebpénz biztosítása - folyamatosan nőnek. A gyermekek ruházatára és a szabadidő eltöltéséhez szükséges eszközök (játék, készségfejlesztő eszközök, sportszerek) vásárlására nagyon alacsony összeget tudnak biztosítani, ezért a gyermekek közvetlen ellátásával kapcsolatos kiadásokat – az élelmezési kiadásokat kivéve – legnagyobb részben már évek óta a pénzbeli és természetbeni adományokból fedezik. 2005. évben a pénzbeli adomány jelentős mértékben csökkent az előző évhez viszonyítva, míg 2004. évben a pénzbeli adomány 1. 534 e Ft volt, 2005. évben 791 E Ft. A pénzbeli adományok között jelentős a Hörmann Győr Kft-től rendszeresen érkező adomány, mindkét évben 630 E Ft. A természetbeni adományok között használt ruhák, játékok, könyvek, TV, számítógép, gyümölcs, édesség érkezett. A szabadidő eltöltéséhez szükséges eszközökre, valamint a táborozások, kirándulások költségeire a gyermekek – gyámhivatal által engedélyezetten – családi pótlékát is felszabadították. A rendelet által előírt elhelyezési feltételek - gyermekenként 12 m2 lakótér - az intézményben továbbra sem biztosított, a csoportszobák zsúfoltak. A rendelkezésre álló karbantartási keretből az otthonosabb, személyesebb terek kialakítását oldották meg azzal, hogy a csoportszobákat leválasztották. Gondot jelent a vizesblokkok rossz állapota, megfelelő számú WC és zuhanyozó - nemenként elkülönítve - nem áll rendelkezésre.
-5Az intézmény 2005. évi kiadásainak és bevételeinek alakulása: Kiadások Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Egyéb kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felhalmozási kiadások Kiadás összesen: Bevételek
Intézmény összesen E Ft 85 626 28 023 35 241 837 1 169 295 151 191
Kiadások aránya % 56,6 18,5 23,3 0,6 0,8 0,2 100,0
Intézmény összesen
Bevételek megoszlása
E Ft
%
Működési bevétel 3 647 Működési célú pénzeszköz 1 653 átvétel Felhalmozási bevétel 93 Felügyeleti szervi támogatás 145 670
0,1 96,4
Bevétel összesen
100,0
151 063
2,4 1,1
A kiadás alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az intézmény kiadásainak 75,1 %-át a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok teszik ki, 23,3 % a dologi kiadásokra fordítható arány. A dologi kiadások között jelentős az állandó költségek aránya – 50 % feletti a közüzemi díj, munkaruha juttatás, élelmiszer beszerzés – a fennmaradó rész az, amivel az intézmény gazdálkodni tud. A gazdálkodás során a lehetőségekhez mérten a tervszerűséget tartják szem előtt, beszerzéseiket ennek alapján készítik elő. Az intézmény tárgyi eszközei erősen elhasználódtak, javításuk, karbantartásuk, fenntartásuk egyre nagyobb költséget jelent.
4. A vezetői struktúra elemzése, helyzetértékelés, az intézmény működésével kapcsolatos elgondolások Az átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen foglalkozik az intézmény struktúrájával a vezetői kapcsolatokkal, az egyes munkakörök tartalmi elemeivel. A nevelő testület közvetlen intézményvezetői irányítás alatt működik, annak ellenére, hogy mindkét részlegnek külön részlegvezetője van. A két részlegvezető ellátja a napi operatív feladatokat,
-6a saját területükön kompetencia határaik tisztázottak. A nevelőtestület ebben a formában történő működése lehetővé teszi az intézményen belül a két részlegben az egységes szakmai szemlélet érvényesítését. Folyamatosan figyelemmel tudják kísérni a gyermekek sorsát az intézménybe történő bekerüléstől fogva, és rugalmasabbá tehető ez által az ellátási részlegek közötti kapcsolat. Az intézményvezető és a részlegvezetők közötti kompetenciahatárok tisztázottak és ez igaz a nevelőtestület egy szervezeti egységként való működésére is. Meghatározták azokat a feladatokat, amelyekben a részlegvezetőknek együtt kell működni a nevelőtestület tagjaival. Ezzel a megoldással kezelhetővé vált az egyes ellátásokban előírt részmunkaidők biztosítása is.
Összegzés: Sok gonddal és nehézséggel küzdenek az intézményben, de ennek ellenére értő és érző lelkületű, hiteles munkatársak dolgoznak együtt. Tisztelik a gyermekek jogait, kultúrájukat, méltósággal viszonyulnak hozzájuk. A gyermekek nyitottak, őszinték és láthatóan jól és biztonságban érzik magukat. A rendelet által előírt elhelyezési feltételek, - gyermekenként 12 m2 lakótér - az intézményben továbbra sem biztosított, a csoportszobák zsúfoltak. Az intézmény tárgyi eszközei erősen elhasználódtak, javításuk, karbantartásuk, fenntartásuk egyre nagyobb költséget jelent. Végig kell gondolni, hogy az épület átalakításával, vagy más egyéb megoldással, de mielőbb meg lehessen felelni a törvényi előírásoknak, amely elsősorban a gyermekek érdekét szolgálná. A vizsgálatot végző team vezetője: Panker Mihály Team tagok: Knauz Lászlóné, Komjátiné Antal Erzsébet, Sövegjártó Andrásné
Értékelés az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat munkájáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 42.§ (1) bekezdés alapján: a bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre a negyedik életévének a betöltését követő augusztus 31- ig nevelhető és gondozható a bölcsödében. A fentieken túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként családvédelmi, szociális, egészségügyi, nevelési, egészségnevelési, azaz gyermekjóléti funkciót, valamint gyermekvédelmi szerepet betöltő intézmény. Az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat keretében 13 bölcsőde, 580 férőhellyel biztosítja a bölcsődés korú gyermekek nappali ellátását. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik.
-7A szakmai vizsgálat kiterjedt az alábbiakban felsoroltakra: Az intézmény működésére vonatkozó szabályok aktualitásának vizsgálatára. A gazdálkodás értékelésére, a bevétel-kiadás elemzésére. Bölcsődénként a kihasználtság alakulására. A gyermekek 4-8 órás benntartózkodására vonatkoztatva a 4 órás gondozás, nevelés indokoltságára. A szakmai program szerinti szakmai munka értékelésére. Személyi feltételek vizsgálatára, a dolgozók korszerinti és iskolai végzettség szerinti bontására. A vizsgálatot végző szakmai team tagjai módszerként a személyes beszélgetést, dokumentumelemzést és az interjúkészítést alkalmazták.
1. Az intézmény szabályzatai Az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat a jogszabályban meghatározott, működéséhez szükséges alapdokumentumokkal, szabályzatokkal rendelkezik. A 2005. évben végzett szakmai vizsgálat előírta a szabályzatok átdolgozásának szükségességét. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteinek aktualizálása 2006 márciusáig megtörtént. A Szakmai Program átdolgozása folyamatban van.
2. A 2005. évi gazdálkodás értékelése Az intézmény a 2005. évet 512,4 millió forintos költségvetési előirányzattal kezdhette, mely év végére mintegy 10%-al emelkedett. Már a költségvetés összeállításakor tudni lehetett, hogy az eredeti előirányzat az intézményműködtetés és a szakmai munka szűkösen számba vett költség fedezetét teljes egészében nem fedezi. Az intézmény számításai szerint a forrás hiány elérte a 16 millió Ft-ot. Az év során azonban a költségszerkezet átstrukturálásával az intézménynek saját erőből sikerült az említett feszültséget mérsékelni. A gazdasági szabályok, ezen belül is a helyi önkormányzati költségvetési rendelet előírásainak szigorú betartása a személyi juttatások és a kapcsolódó járulék előirányzatok megtakarítását eredményezte. Az intézményi többletbevételek, valamint az évvégén a fenntartótól kapott többlet támogatás együttesen lehetővé tette a hiányok rendezését. A központi karbantartási keretből megoldódott a Kiskúti bölcsőde konyhájának rendbetétele és a Kodály bölcsőde konyha részénél a nyílászárók cseréje. Enyhített az eszköz ellátottsági feszültségeken a fenntartó által konyhai eszközök, játékok beszerzésére biztosított 2 millió Ft felhasználása. Az intézmény eredeti bevételi előirányzatát összesen 51 millió Ft-tal módosította az év során. Ebből 31 millió Ft erejéig felügyeleti szervi hatáskörben került sor módosításra. Saját hatáskörben feladat ellátásával összefüggésben 20 millió Ft bevételemelést hajtott végre. Összességében az intézményi gazdálkodás úgy értékelhető, hogy mind a szakmai munka, mind a személyi és tárgyi feltételek biztosítása legfeljebb az előző évi szinten történhetett meg. Az intézmény bevételi célkitűzése teljesült. Pályázati forrásra a szükséges saját rész biztosíthatóságának hiányában nem tudott szert tenni. Kedvező volt, hogy vállalkozói és alapítványi támogatásból új, tartós és esztétikus játékeszközökkel gyarapodtak a bölcsődék udvarai.
-8-
3. Bölcsődénként a feltöltöttség és a kihasználtság alakulása. A 2005. évi szakmai program szerinti munka értékelése A 2005. évi statisztikai adatok tanulmányozása után választottunk ki négy bölcsődét (Kiskúti -, Cuha -, Örkény és a Báthory bölcsődét). A város 13 bölcsődéjében átlagosan 124%-os volt a feltöltöttség, a kihasználtság pedig 93,76%-os. Ez a szám bölcsődénként elosztva mindegyiknél más. A Kassák L. úti és a Cuha úti bölcsőde 101%-os kihasználtsága a legmagasabb, a legalacsonyabb a Kígyó úti 72%-al. A bölcsődék kihasználtsága a 2004-es adatokhoz képest emelkedést mutat. Továbbra is tapasztalható, hogy a bölcsődék igénybe vételét befolyásolja a város építési koncepciója, a városrészben élő lakosság életkora, a gyermekek száma és a munkalehetőség. 2004. XII. hó 2005.XII. hó A győri kistérség területéről felvett gyermekek száma: 62 fő 67 fő A kistérségen túli községekből felvettek száma: 8 fő 10 fő A vidéki gyermekek felvételének problémájával továbbra is foglalkozni kell. Több család költözik vidékre, akinek gyermeke Győrben járt bölcsődébe és munkája továbbra is a városhoz köti. 2005. évben a bölcsődébe felvett gyermekek összlétszámából 22% a 4 órára felvett gyermekek száma. Havi átlagban 159 fő tartózkodott ilyen időtartamban a bölcsődében. 2004. évi számadatokhoz viszonyítva ez csökkenő tendenciát mutat. A Kiskúti, a Báthory, valamint a Győr–Szentiváni bölcsődékben még így is magas a 4 órás szolgáltatásra való igény. Az alábbi okok teszik indokolttá, hogy a szülők 4 órában veszik igénybe a bölcsőde szolgáltatását: 4 órás részmunkaidős állás, a szülő tanulmányait végzi, szociális javaslat, egészségügyi ok. A vizsgált bölcsődékben minden esetben igazolt volt a szülő részéről a 4 órás gondozás – nevelés kérése. 2006. január 1-jétől a törvény lehetővé teszi, hogy a GYES mellett a szülő napi 4 óra helyett 8 órás állást vállaljon. Vélhetően ezt a lehetőséget kihasználva tovább fog csökkenni a 4 óra időtartamra felvett gyermekek száma. Azt, hogy GYES melletti 8 órás munkavállalás mennyiben hoz majd változást a bölcsődék viszonylatában, ezt az idő rövidsége miatt felmérni még nem lehetett. A szakmai munka szervezésében a 4 órás gondozásra felvett gyermekek különböző időpontokban történő érkezése a bölcsődébe, minimális nehézséget okozott. A házirendben szabályozták, hogy milyen időpontig kell a gyermekeket behozni és meddig tartózkodhatnak az intézményben. A tervezett játéktevékenységen, foglalkozáson így ők is részt vehetnek és nem zavarják a 8 órás időtartamra felvett gyermekek napirendjét sem A bölcsődék a 2005. évi szakmai beszámolók alapján a kitűzött célokat elérték, megvalósították. Minden bölcsőde az általuk vállalt tematikát személyi és tárgyi feltétel rendszerük figyelembe vételével határozta meg. A gondozónők munkáját, kreativitását dicséret illeti, hogy kevés anyagi ráfordítással érdekes, a gyermekek figyelmét lekötő programokat szerveznek. A szülők támogatása bölcsődénként változó, melyet a szociális helyzetük is befolyásol. A tárgyi eszközök cseréje ugyan elkezdődött, de nem tudták a kívánatos mértékben végre hajtani. Több bölcsőde udvarán parkosításra, a homokozók cseréjére lenne szükség, mert nem a szabványnak megfelelőek; a fű elöregedett, kipusztult.
-9-
4. Személyi feltételek: a dolgozók iskolai végzettség és kor szerinti elemzése. Humán erőforrás fejlesztéséről való elképzelések. A vizsgálatunknak ebben a részében a dolgozók iskolai végzettségére és a kor szerinti megoszlására fókuszáltunk. Az intézményben az álláshelyek száma 270 fő. Általános adatok képzettség szerint: 8 ált. végzett Szakisk., szakmunk. képz. Érettségivel rendelkező Érettségi +egyéb végzettség. Főiskolai végzettség Egyetem
41 fő 72 fő 90 fő 62 fő 4 fő 1 fő
15,1% 26,6% 33,3% 22,9% 1,5% 0,3%
Az általános adatokból megállapítható, hogy: Viszonylag magas a kizárólag érettségivel és az érettségivel nem rendelkező szakiskolát végzettek aránya. Ennél alacsonyabb az érettségivel +szakirányú végzettséggel rendelkezők száma. Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (ennek fő oka a szakirányú felsőfokú szakképző intézmény hiánya). Jelenleg felsőfokú, de nem főiskolai diplomát adó, a közelmúltban, a Szombathelyi Regionális Módszertani Bölcsőde szervezésében indított OKJ -s csecsemő – és kisgyermek nevelő – gondozó 2 éves képzés folyik. A győri szakember utánpótlást tovább nehezíti az a körülmény, hogy a középfokú egészségügyi alapképzés megszűnik (Petz Lajos. Egészségügyi Szakközépiskolában folyik jelenleg). Sürgető feladatként jelentkezik olyan képzési forma kialakítása, mely tartalmában megfelel a követelményeknek Továbbtanulók: 3 fő I. fokú tanfolyam, 16 fő II. fokú tanfolyam, 4 fő főiskola (szociálpedagógus szak), 1 fő OKJ-s csecsemő- és kisgyermek nevelő-gondozó képzés. A 270 dolgozó kor szerinti megoszlása: 20-30 év közöttiek száma: 4 fő 31-40 év közöttiek száma: 52 fő 41-51 év közöttiek száma: 101 fő 51-55 év közöttiek száma: 74 fő 56 év felettiek száma: 39 fő Az adatokból megállapítható, hogy az összlétszámhoz viszonyítva magas a 41 évnél idősebb dolgozók száma. 2006 -ban 22 fő nyugdíjazása várható. A hullámszerűen nyugdíj felé közeledő korosztályok kiesése a munkából, nagyobb létszám utánpótlását teszi szükségessé, a folyamatos leterheltség elkerülése érdekében. Ezért célszerű
-10volna – a bevonható helyi erőforrásokra támaszkodva- a képzési rendszer áttekintésének mielőbbi kezdeményezése: A technikai dolgozók pótlása megoldott, mivel esetükben nincs előírt képesítési követelmény. Fontosnak tartják az adminisztratív és a pénzügyi területen dolgozók számítástechnikai ismereteinek a bővítését.
Összegzés: A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsődék kiegészítő szerepet játszanak. Az intézményben a gondozás –nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszenek. A gyermekek jól érzik magukat, szakmailag jól felkészült gondozói és nevelői közösség biztosítja az ellátásukat. A bölcsődei férőhelyekre történő megnövekedett igények kielégítése továbbra is szükségessé teszi a bölcsődék közötti egyeztetést, hogy a kihasználtság és a feltöltöttség arányos legyen. Átgondolást igényel a Győr vonzáskörzetéről történő felvételi jelentkezések teljesíthetőségének lehetősége, és a megfelelő megoldás megtalálása. A nyugdíj felé közeledő korosztályok munkából történő kiesése nagyobb létszám pótlását teszi szükségessé. Fontos feladatnak kell tekinteni a közeljövőben a megfelelő szintű képzési rendszer kialakításának a kezdeményezését, hogy a szakdolgozói létszám fennakadások nélkül pótolható legyen. A vizsgálatot végző team vezetője: Bödő Lászlóné Team tagok: Németh Ferencné, Tóth Velekei Katalin, Vörös Mária.
Értékelés a Gyermekjóléti Szolgálat munkájáról A Gyermekjóléti Szolgálat a Családsegítő Szolgálat keretében, önálló szakmai egységként működik és gyermekjóléti alapellátási feladatot lát el. Az intézmény neve 2006. január 1-jétől Gyermekjóléti Központra változott, mert a fenntartó a törvényi kötelezettségének eleget téve megteremtette a feltételeit az alapellátások mellett, az egyéni és csoportos speciális szolgáltatásoknak: az utcai és lakótelepi szociális munkának, a kapcsolattartási ügyeletnek, a kórházi szociális munkának és a készenléti szolgálatnak. A szolgáltatás biztosításához az intézmény mind személyi, mind tárgyi feltételek szempontjából megfelel, így határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A Szervezeti és Működési Szabályzatot, amelyet 2002. február 1-jén hagyott jóvá a fenntartó, az időközben bekövetkezett, a Gyermekjóléti Szolgálatot is érintő változások miatt át kell dolgozni és a fenntartó számára jóváhagyásra be kell nyújtani. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vizsgálatának jogszabályi hátterét az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendelet a gyámhatóságokról, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról és a gyámhatóságokról, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormány rendelet alkotják.
-11A szakmai vizsgálat kiterjedt a következőkre:
Az intézmény működésére vonatkozó szabályzatok áttekintésére, különös tekintettel arra, hogy azok összhangban vannak-e a jogszabályokkal. A város gyermekvédelmi helyzetének elemzésére és e tekintetben a várható prognózis felállítására. A nyilvántartások ellenőrzésére. A „Biztos kezdet” projekt beindításának tapasztalataira. A szakemberek szakmai kompetenciáira, a munkahelyi körülményekre, a tárgyi és működésbeli feltételekre, a gazdálkodásra.
1.
Az intézmény szakmai munkájának bemutatása
A Gyermekjóléti Szolgálatban a prevencióhoz és a hatósági munkához kapcsolódó feladatok megvalósítása érdekében a gondozási, szervezési, szolgáltatási tevékenységet egy fő vezető, 18 fő családgondozó, 1 fő asszisztens és 1 fő adminisztrátor végzi. A szakmai munkát heti 12 órában 2 fő pszichológus és heti 4 órában 1 fő jogász segíti. Az intézmény kapcsolata a családokkal jó. Együttműködésre törekszenek a gyermekvédelemben érintett állami intézményekkel, társadalmi és civil szervezetekkel. A családgondozók az elmúlt évben 5895 családlátogatást végeztek és 524 gyermek esetében tartottak esetkonferenciát, amely az esetvitelt, a családot körülvevő segítők közötti munkamegosztást volt hivatott előre mozdítani. A szolgáltatást igénybevevőinek megoszlása a 2005-ös évben:
Év 2005
A szolgáltatás igénybevevői összesen Család Gyermek 830 fő 1444 fő
A szolgáltatás új igénybevevői Család Gyermek 278 fő 463 fő
Családgondozásban résztvevő gyerekek átlag életkora 6-18 év
A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyermekek száma, gondozási típusonként: Gyermekek gondozásának típusai 2005. év
Alapellátás keretén belül (fő) 736 fő
Védelembe vétel keretén belül (fő) 218 fő
Utógondozás keretén belül (fő) 21 fő
Alapellátást nem igénylők (fő) 469 fő
Az intézmény látókörébe került gyermekek veszélyeztetettségének okai: Családi konfliktus, amely főként a szülők közötti kommunikáció súlyos zavarát, adott esetben teljes elégtelenségét jelenti. Sok esetben járul hozzá a bántalmazás is a házastárssal szemben, amely a gyermek /ek előtt zajlik. A kommunikáció elégtelensége a szülők és a gyermekek között. Bántalmazás, amely fizikai elhanyagolás, illetve lelki bántalmazás. Magatartás, teljesítményzavar, amely az iskolában a gyermekek igazolatlan mulasztásában, bűncselekmények, szabálysértések elkövetésében csúcsosodik ki. Gyenge szülői kontroll, melynek következménye a tankötelezettség elmulasztása. Szülő/k szenvedélybetegsége, súlyos mentális zavara.
-12
Szülők életvitele, az ebből eredő anyagi/lakhatási gondok. Szülők, gyermekek lelki labilitása – szuicid gondolatok, szuicid kísérlet mind a gyermek, mind a szülők részéről. A gyermekekkel való szexuális visszaélés.
Említésre méltó, hogy a szociális rászorultság, a rossz anyagi helyzet nem feltétlenül esik egybe a problémák megjelenésével, hiszen a szolgáltatást igénybevevők között gyakran találkozhatunk jó anyagi körülmények között élő családokkal is. A gyermekek veszélyeztetettségét, szociális helyzetét a családgondozás során, valamint a jelzőrendszeren keresztül kísérik figyelemmel. A gondozott gyermekek korosztályi megoszlását tekintve elmondhatjuk, hogy továbbra is az a tendencia áll fenn, hogy a kliensek zöme a 6-18 éves korosztályból kerül ki. A 2004. évhez képest 2005-ben a gyermek korosztály körében a problémák lényegében nem változtak, egyes területeken jellemző a felerősödés: Konfliktusos kapcsolattartás. Bűncselekmények és szenvedélybetegségek. Bántalmazás. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek közötti együttműködést egyértelműen jelzi az a tény, hogy egyre több súlyos esetre derül fény, többek között annak is köszönhetően, hogy a jelzőrendszer működése egyre hatékonyabbá vált. Kiemelten jó az együttműködés az intézményben dolgozó családgondozók és a Gyermekek és Családok Átmeneti Otthonának szakemberei között, valamint a védőnőkkel és az iskolai gyermekvédelmi felelősökkel. A szakemberek véleménye szerint a társintézményekkel való még szorosabb együttműködésen túl, a hatékony munkavégzés érdekében szükség volna:
Speciálisabb, a problémákra jobban fókuszáló szakmai továbbképzésekre. Az átmeneti gondozást nyújtó intézmény férőhelyeinek bővítésére. Pszichiátriai területen dolgozó szakemberekkel való szorosabb együttműködésre. Magatartási zavarokkal küzdő fiatalok számára speciális pedagógiai programra épülő bentlakásos intézmény létrehozására. A családgondozók részére szupervízió biztosítására. A tárgyi feltételek különösképpen a számítógéppark számszerű és minőségbeli ellátottságának fejlesztésére.
Az intézmény szakmai munkájának elismerését jelenti, hogy 2005-ben-meghívásos pályázaton-a Családsegítő Szolgálat a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen pályázhatott az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium felkérésére, a „Biztos kezdet” (Sure start) programra. Ez a prevenciós program Magyarországon, néhány településen modell kísérletként működik. A sikeres pályázati szereplésnek köszönhetően Győrben, 2005ben kezdődött el a „Biztos Kezdet” Klub munkája. A program fő irányai:
A gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme, képesség és készség fejlesztése. A család, mint közösség erősítése és támogatása.
-13Ez, a szaktárca által támogatott esélyteremtő kezdeményezés a lehető legkorábban nyújt segítséget az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára. A győri program irányításában megfelelve az interprofesszionalitás követelményeinek – védőnők, családgondozók, bölcsődei gondozónők és önkéntes szakemberek ( pld. jogászhallgató, pszichológus, gyógypedagógus ) és különböző foglalkozásvezetők vesznek részt. A Klub működésének helyszíne a Lepke utcai VII. sz. Idősgondozási Központ, ahol egy külön terem áll rendelkezésre a foglalkozásokhoz. A beindítás tapasztalatain túl, elmondhatjuk, hogy a klubba jelentkező anyukák száma egyre nő, gyermekeikkel együtt hasznos tapasztalatokat szereznek a foglalkozásokon, jól érzik magukat, ma már maguk is részesei a szervezőmunkának. A klub programja minden olyan család számára nyitott, akik 0-6 éves korú gyermeket nevelnek. A sikeres indításnak köszönhetően az intézmény témában érintett szakemberei egyre több helyre kapnak felkérést előadások megtartására, annak érdekében, hogy ez a program országos méretűvé válása mielőbb beteljesüljön.
2.
A nyilvántartások ellenőrzése
A szakmai vizsgálat kiemelt eleme volt a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap rendszer dokumentálásának ellenőrzése, valamint az, hogy eleget tesz-e az intézmény az adatlapok más szervekhez történő küldési kötelezettségének. A 235/ 1997. (XII. 17.) Kormány rendelet szabályozza a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokat. A szolgálatnál dolgozó családgondozóknál, szúrópróbaszerűen és véletlenszerűen kiválasztott és különböző eseteket tartalmazó dokumentációkat vizsgáltunk. Az alapellátás nélküli esetek dokumentációjában, a 2005. évben is a jogszabályi és a módszertani előírásoknak megfelelően történt az esetek dokumentációja. A 2004-es évben tapasztaltakhoz viszonyítva, az ellenőrzés során észrevételezett nyilvántartási hibák kiküszöbölése tetten érhető a 2005-ös évben. Mindenképpen elismerendő, hogy a szakemberek többsége részletesebb, a határidőkre, a kliensekkel való együttműködésre nagyobb hangsúlyt helyező munkát végez és ez az adminisztrációban is érzékelhető. Az alap adatlapok általában megfelelően kitöltöttek és a határidőre továbbküldésre is kerülnek, egyedül a 2. sz. adatlap kitöltésében tapasztalhatóak gondok. A „hivatalos” adatlap mellé a családgondozók egyre több esetben csatolnak olyan, a kreativitásukat is jelző adminisztrációs anyagokat, melyek az eset követhetőségét, átláthatóságát segítik. A folyamatba illesztett rendszeres vezetői ellenőrzés a feltárt nyilvántartási hiányosságok teljes körű felszámolását eredményezhetné.
3.
A gazdálkodás tapasztalatai
A Családsegítő Szolgálaton belül, a Gyermekjóléti Szolgálat működtetése a kiadási előirányzatok mintegy 35 %-át teszi ki. Az intézmény, a Gyermekjóléti Szolgálat kiadásait külön szervezeti kódon könyveli, így a szakfeladaton belüli elkülönítés lehetőséget teremt a programban megjelölt elemzések elvégzéséhez.
-14A Gyermekjóléti Szolgálatnál a működési költségek alakulása a 2005. évben Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások
e Ft 33759 11223 5174 425
Összesen
50581
A módosított előirányzathoz mérten a működési költség alakulása Módosított előirányzat (e Ft)
Teljesítés (e Ft)
Személyi juttatás Munkaadókat terh. j. Dologi kiadások Felhalmozási kiadás
35181 11401 4551 1925
33759 11223 5174 425
Eltérés (e Ft) (+ többlet) (- megtakarítás) - 1422 - 178 + 623 - 1500
Összesen
53058
50581
2477
A táblázat adatainak alakulását befolyásolta, hogy az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által kiírt pályázat, pénzügyi teljesítése az év végén valósult meg. A „Biztos kezdet” című pályázaton, az intézmény 3000 e Ft-t nyert. A pályázati önrészt, 750 eFt–ot, a fenntartó pótelőirányzat formájában biztosította. A rendelkezésre álló pénzből (3750 e Ft) az intézmény 2005. évben 460 e Ft-ot használt fel. A fennmaradó összeget - az alábbiakban megjelölt kiadási főcsoportok szerinti bontásban - kötelezettséggel terhelten pénzmaradvány elszámolásában szerepeltet: Minisztériumi pályázat (3000 e Ft), pénzmaradványban szerepeltetett része: Személyi juttatás 1080 e Ft Munkaadókat terh. 214 e Ft Dologi kiadás 1293 e Ft Pályázati önrész, (750 e Ft), pénzmaradványban szerepeltetett része: Személyi juttatás 300 e Ft Dologi kiadás 403 e Ft A „Biztos kezdet” c. pályázat a Győr városban élő, 6 év alatti, többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok támogatására irányul. Baba- mama klub működtetését, különböző kézműves foglakozások megszervezést, stb. kívánja az intézmény a rendelkezésre álló pénzből megvalósítani. A pályázati támogatás felhasználásának határideje: 2006. június 30. A táblázat adataiból, a módosított előirányzathoz mért megtakarítások kizárólag a fentiekben megjelölt pályázat, 2006. évre történő áthúzódása miatt jelentkeztek.
-15A felhalmozási kiadásokban keletkezett 1500 e Ft megtakarítást az intézmény pénzmaradvány elszámolásában, kötelezettséggel terhelten mutat ki. Ez, a fenntartó által pótelőirányzatban, a Gyermekjóléti Központ kialakítására nyújtott fedezet összegével egyezik meg. A felhalmozási kiadások között szerepel 2005. évben 1 db fénymásoló beszerzése 425 e Ft értékben. A dologi kiadásokban a Gyermekjóléti Szolgálaton jelentős többletkiadás keletkezett, ugyanis a táblázatban szerepeltetett túllépéshez, még hozzá kell számolni a pénzmaradvány elszámolásban, kötelezettséggel terhelten 2006. évre áthozott dologi kiadásokat (pályázat). Így a túllépés összege: 2.319 e Ft. A dologi költségeken belül a közüzemi költségek, mintegy 500 e Ft többletkiadást eredményeztek a módosított előirányzatokhoz mérten (a módosított előirányzat megegyezett az eredeti előirányzattal). Az éves működésben, a dologi kiadások felhasználása követelt legnagyobb odafigyelést. A takarékos gazdálkodásra történő törekvések mellett is hiány jelentkezett. Az év végi előirányzat rendezések során, ezért az intézmény 1000 e Ft személyi juttatás előirányzat átcsoportosítását kérte a dologi hiányok finanszírozására (egész intézményt érintően). A fentiekben meghatározott költség részarány ( 35 % ) figyelembevételével ez kb. 350 e Ft dologi kiadás rendezést jelentett. Összefoglalás: A Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel folytatott - strukturált kérdőívre épülő - interjú egyértelműen azt erősítette meg, hogy a jövőben, várhatóan egyre több lesz a bántalmazásos és konfliktusos kapcsolattartásos eset a gyermekkorosztály körében. Emellett, tovább folytatódik a problémák egyre fiatalabb korban való megjelenése. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai felelősségteljes, de egyben fárasztó és lelkileg megterhelő munkát végeznek. A hatékonyabb munkavégzéshez feltétlenül szükség lesz a tárgyi feltételek további fejlesztésére, különösképpen a számítógéppark bővítésére. A szakmai munka terén a hatékony és rendszeres vezetői ellenőrzés beépítésére a dokumentációk vezetése terén, valamint olyan képzési programok kiválasztására a családgondozók részére, amelyek érdemi segítséget jelentenek az egyre bonyolultabb esetek megoldásához. Az egyéni esetkezelést végző családgondozók „kiégését” megelőzendően, meg kell teremteni a szupervízió feltételeit. Az intézmény törvényes működését biztosító szabályzatok közül a Gyermekjóléti Szolgálatra is érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatot át kell dolgozni és a fenntartóval jóvá kell hagyatni. A vizsgálatot végző team vezetője: Száraz Lajosné Team tagok: Franczia Lászlóné, Kóbor Krisztina, Dr. Kozmáné Győri Anna.