A SZENT ISTVÁN EGYETEM BIOLÓGIATUDOMÁNYI ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
DOKTORI
A SZENT ISTVÁN EGYETEM BIOLÓGIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................................................................................................... 1 Az BDI megalakulása: ............................................................................................................................. 2 BDI szervezete és működése: ................................................................................................................... 2 Az BDI szervezeti rendje. Felelősségek és hatáskörök ............................................................................ 5 A doktori iskola tantárgyai és kredit-értékei .......................................................................................... 10 A doktori képzésre történő jelentkezés és a képzés ............................................................................... 10 A doktori iskolába való felvétel feltételeis, a hallgatók kiválasztásának elvei. ..................................... 10 A BDI szerepe a felvételi eljárásban az EDSZ alapján: ......................................................................... 10 A DI oktatási munkája: .......................................................................................................................... 11 A BDI feladatai a doktoranduszok kutatási tevékenységével kapcsolatban: ......................................... 12 A BDI doktori fokozatszeréssel szembeni követelményrendszere: ....................................................... 13 Publikációs követelmény: ...................................................................................................................... 13 Pontrendszer szerinti követelmény:........................................................................................................ 13 Tudományos tevékenység mérésére szolgáló pontrendszer a BDI-ban ................................................. 13 A fokozatszerzési eljárás menete, szervezése: ....................................................................................... 15 A habilitáció követelményrendszere a BDI-ban: ................................................................................... 16 Idegennyelv ismeret: .............................................................................................................................. 16 Oktató munka: ........................................................................................................................................ 16 Publikációs követelmény: ...................................................................................................................... 16 A fokozat odaítélésének különleges esetei, illetve a „doctor honoris causa” kitüntető cím adományozása ........................................................................................................................................ 18 A doktori iskola dokumentációs és nyilvántartási rendje ....................................................................... 18 A doktori iskola belső gazdálkodási rendje ............................................................................................ 20 Kiegészítő, hatálybaléptető, és átmeneti rendelkezések ......................................................................... 20 A BDI alumni politikája ......................................................................................................................... 21 A DI minőségbiztosítási rendszere ......................................................................................................... 22
1
Az BDI megalakulása: A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Plénuma a 2000. december 15-i rendes ülésén véleményezte és elfogadta a SZIE 10 ideiglenes akkreditálásra beadott Doktori Iskolája, köztük a Biológia Tudományi Doktori Iskola (BDI) anyagát és azt az Élettudományok tudományterületen a Biológia Tudományokban ideiglenesen akkreditálta. A BDI feladata, hogy az általa képviselt és a MAB által elismert tudományágon belül az élőlények (mikroorganizmusok, növények, állatok, ember) biotechnológiai és ökológiai kérdéseit is magában foglaló biológiájával kapcsolatos alapozó és alkalmazott kutatási területeket aktívan művelje, a hozzájuk kapcsolódó tudományos képzést (oktatás és kutatás), valamint a doktori fokozatszerzést szervezze, irányítsa és ellenőrizze. BDI szervezete és működése: Neve, adatai: neve: Biológiatudományi Doktori Iskola működési helye: Szent István Egyetem postacím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. telefon: 28 522 075 fax: 28 410 804 e-mail: nö
[email protected] honlap: http://bdi.whizz.hu/ és még egy darabig a http://bdi.SZIE.hu/ Tudománytterülete: Természettudományok Tudományága: Biológiatudomány Intézményi háttere: Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezetttudományi Kara (SZIE MKK), valamint a SZIE MKK-val a doktori (PhD) képzésben szerződéses együttműködést vállaló alábbi társintézmények (továbbiakban együttesen: Társintézmények): a BDI belső szervezete: A Szent István Egyetem Biológiatudományi Doktori Iskolája a biológiai alap- és alkalmazott tudományok területéhez tartozó doktorképzési oktató- és kutatómunkát végzi. Kutatási területe a molekuláris szinttől a biokémiain át a szupraindividuális társulás-, táj- és globális ökológiai léptékig terjed. Alaptudományi jellege mellett feladata a gyakorlati (biotechnológia, környezet- és természetvédelem, mezőgazdaság) számára nélkülözhetetlen, azok által közvetlenül felhasználható erős elméleti alapozású alkalmazott biológiai témák művelése is. Kutató- és oktatómunkáját a biológia területén mértékadó hazai és nemzetközi egyetemi gyakorlattal kompatíbilis és átjárható módon végzi, melynek fő biztosítéka az Iskola akkreditált oktatóinakkutatóinak dokumentált szakmai teljesítménye. A kiadható doktori (PhD) fokozat tudományágának a megnevezése: Biológiatudományok
2
Az intézményben oktatott akkreditált releváns mesterképzési szak: Biológus MSc, Agrármérnöki MSc, Állattenyésztő Mérnöki MSc, Környezetmérnöki MSc, Mezőgazdasági Biotechnológus MSc, Növényorvosi MSc, Természetvédelmimérnöki MSc, Vadgazdamérnöki MSc 1. Az BDI törzstagokból és oktatókból álló, az Biológiatudomány legmagasabb szintű oktatására szerveződött, a SZIE MKK és Társintézményei szabta intézményi keretek között működő testület, ami jogutódja a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1994-ben akkreditált Biológiai Doktori Iskolájának küldetése: az Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és jogelőd intézményei történelmi hagyományait követve az biológiai és határterületi tudományokban hazai és nemzetközi szinten kiváló, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelni képes vezető oktatók és kutatók jövő generációjának képzése; ennek megfelelően a képzés célja: a hallgatók sajátítsák el a magas színvonalú oktató és tudományos kutatómunka végzéséhez szükséges ismereteket és mutassák be azok önálló végzésére való alkalmasságukat; ügyrendje a SZIE Szervezeti és Működési Szabályzata 10. mellékletét képező Egyetemi Doktori Szabályzat kiegészítése az BDI gyakorlatára vonatkozó előírásokkal. A BDI PhD programjai: 1. “Növényökológia-Ökofiziológia” c. PhD program tartalmi ismertetése A program a növényökológia-ökofiziológia és az azt megalapozó botanikai, ill. egyéb növénytudományi diszciplinák területén kínál és végez alapozó kutatásokat bármilyen témában. Külön is kiemelt területek: Szünbotanika: vegetációdinamika, társulásszerveződés, szukcesszió, degradáció. Növényállományok produkcióökológiája. Populációökológia. Autökofiziológia. Szünfiziológia, és ezen belül a vegetációfiziológiai folyamatok tér- és időléptékfüggésének, ill. tér- és időbeli variabilitásának a tanulmányozása. Globális klímaváltozás és környezeti problémák, a mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem növényökológiája. Trópusi, félsivatagi botanika és növényökológia. Kiszáradástűrő növények és társulásaik ökofiziológiája. Vízi, mocsári, lápi és különböző gyeptársulások és mohadominanciájú társulások ökológiája. Stresszfiziológia. A környezetterhelés bioindikációja. Növénytaxonómiai (mikrogombák is), florisztikai, növényföldrajzi, cönológiai és botanikai természetvédelmi témakörök. Kiemelt objektumok a védett területek növényzete, a védett és veszélyeztetett növénytársulások és növényfajok. 2. Állattan és Állatökológia A program az állattan és állatökológia és az azt megalapozó zoológiai, ill. egyéb állattudományi diszciplinák területén kínál és végez alapozó kutatásokat elsősorban a következő témakörökben: - Zootaxonómia, a szisztematika alapjai, faunisztika és állatföldrajz. - Gerinctelenek taxonómiája, faunisztikája és állatföldrajza. - Állatok populáció-ökológiája, populáció-dinamikája. - Állatpopulációk kölcsönhatásai. - Szünzoológia együtt a különös tekintettel a közösségszerveződésre és a biogeokémiai körforgásokra.
3
-
A globális változások, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem és az ökotoxikológia zoológiai és ökológiai problémái. 3. A “Mezőgazdasági biotechnológia biológiai alapjai” c. PhD program tartalmi ismertetése:
A biotechnológia alkalmazása a mezőgazdasági profilú kutató-fejlesztő munkában ma már az egész világon polgárjogot nyert és nélkülözhetetlenné vált. Ennek az összetett tudományos kutatási irányzatnak az eredményeire alapozva jelentős fejlődés ment végbe mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés néhány speciális területén, valamint a biotechnológiának nem kis jelentősége van a mikroorganizmusok mezőgazdasági és a mezőgazdasághoz kapcsolódó, azt szolgáló ipari alkalmazásokban is. Minden biotechnológiai folyamat kidolgozásához, fejlesztéséhez a kapcsolódó alaptudományban elért legújabb eredmények, módszerek és eljárások alkalmazása szükséges. Ezen fejlesztések megvalósítása érdekében megfelelő szakembergárdára van szükség. A "Mezőgazdasági Biotechnológia Biológiai Alapjai" c. doktori program célkitűzése a szakemberek speciális irányú továbbképzése annak érdekében, hogy elsősorban a mezőgazdaság területén, de egyéb, alapfeladatként biológiai jellegű kutatást-fejlesztést végző intézményekben mind a biotechnológiai kutatás, mind a biotechnológia alkalmazása területén meg tudjanak felelni az elvárásoknak, jól ismerjék a biotechnológiai kutató-fejlesztő munkához szükséges alaptudományok lehetőségeit, meg tudják találni azokat a pontokat, melyeken a biotechnológia alaptudományainak módszereivel, a növényi, állati és mikrobiális szervezet előre meghatározott gyakorlati cél érdekében tervezetten és specifikusan megváltoztatható. A biotechnológia tudománya interdiszciplináris, melynek legfontosabb moduljai a biokémiai, molekuláris genetikai illetve mikrobiológiai tudományok. A hatékony alkalmazás alapja az, hogy a gazdasági hasznosításra kiválasztott folyamatot minden részletében ismerni kell. Ez jelenti a biokémiát, azaz az anyagcsere bioszintézis utakat, azok összefüggését, szabályozását, kölcsönhatását, a mőködés szerkezeti feltételeit, a genetikát vagyis a kiválasztott folyamatok örökletes meghatározottságát, a gének megnyilvánulását, szabályozását, kölcsönhatását, a molekuláris biológiai, molekuláris genetikai ismereteket és módszereket, mert ezek teszik lehetővé a tervezett és optimális változtatásokat szerkezetben, működésben, szabályozásban, a specifikusság határainak kiterjesztésében. a mikrobiológiát, mert igen sok hasznosítható folyamatot lehet a mikroorga-nizmusokban találni és főként azért, mert a rekombináns DNS technikákhoz, génklónok készítéséhez, szelektálásához, jellemzéséhez, amplifikációjához a legjobb és legáltalánosabb kisérleti rendszerek a mikroorganizmusok. Ezért fontos a biotechnológia irányú alaptudományokat művelő magasszintű képzés, mely az elméleti felkészültség mellett kísérleti eredményeket, kutatási jártasságot is követel. 4. A “Mikroorganizmusok változékonyságának molekuláris háttere” c. PhD program tartalmi ismertetése A program keretében mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontból jelentős mikroorganizmusokon vizsgálják az egyedek és populációk genetikai megváltozásáért felelős mechanizmusokat. Behatóan tanulmányozzák a kromoszóma átrendeződés és az
4
extranukleáris genetikai elemek (transzpozonok, mykovírusok) szerepét a mykotoxin termelő gombák változékonyságában. Vizsgálják a növénykórokozó vírusok megváltozását eredményező mechanizmusokat, a szekvencia átrendeződéseket, a multikomponensű vírusok egyes részei közötti kicserélődéseket, a vírusgenom és a növényi genom közötti rekombináció lehetőségeit. A változékonyság molekuláris mechanizmusainak tisztázása új járványtani összefüggések felismerését teszi lehetővé, ezáltal javulni fog a növénykórtani előrejelzés megbízhatósága. Új, nukleinsav alapú diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez járulnak hozzá ezek vizsgálatok. Mód nyílik továbbá a biológiai védekezésben és a hulladék reciklizációban használatos mikroba törzsek célirányos nemesítésére, valamint olyan mikrobaeredetű genetikai információ azonosítására és izolálására, amely termesztett növényekbe növénynemesítési céllal beépíthető. A programban résztvevő hallgatók egyfelől megkapják a legkorszerűbb molekuláris biológiai képzést (s számíthatnak nemzetközi elismertséget kiváltó publikációkra), másfelől olyan géntechnológiai jártasságra tesznek szert, ami javítja fejlesztő intézményekben, vállalati kutatóhelyeken vagy minőségellenőrző és egyéb hálózatokban való elhelyezkedésük lehetőségeit. A felsorolt programokban végzett kutatások gazdasági, természet- és környezetvédelmi szempontból önmagukban is igen fontosak. Az BDI szervezeti rendje. Felelősségek és hatáskörök
SZIE Szenátus
Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács
Biológiatudományi Doktori Iskola (törzstagok, témavezetők, oktatók)
Titkárság
Iskolavezető
Hallgatók
BDI Tanácsa Az BDI szaktudományi és képzési minőségét a törzstagok garantálják. Az BDI törzstagja a magasabb rendű jogszabályokban előírt feltételeken 1 belül a SZIE-nek az a kinevezett, aktív korú egyetemi tanára, illetve a Társintézményeknek az a kutató professzori
1
A törzstag és az oktató definiciója az EDSz VI.40§ mellett a 33/2007 Korm. rendeletben található.
5
vagy tudományos tanácsadói (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz tartozó intézmények esetében: ezekkel egyenértékű) besorolású munkatársa lehet, aki folyamatosan megfelel az alábbi, a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerével összhangban megfogalmazott feltételeknek is: Biológiatudományi, vagy a rokon, illetve kiegészítő tudományterületeken szerzett alapképzettség; A biológiatudomány területén szerzett, 5 évnél régebbi tudományos fokozat (azaz CSc vagy PhD; az utóbbi esetben az Biológiatudományi Doktori Iskola által kibocsátott, vagy másütt szerzett, de a SZIE BDI alábbiakban megfogalmazott követelményeinek is megfelelő PhD fokozat); MTA (rendes vagy levelező) tagság, vagy „MTA doktora” cím; ennek hiányában: az MTA Biológiatudományi Bizottsága által a DSc cím megszerzésének előfeltételeként előírt, publikációkkal igazolt tudományos munkásság. Nevezettnek kötelezettséget kell vállalni arra, hogy (a) nem tartózkodhat egy évnél hosszabb időn át folyamatosan fizetés nélküli szabadságon vagy külföldön, illetve (b) nem lehet egyetlen más doktori iskolának sem a törzstagja. A törzstagság visszavonható vagy ideiglenesen felfüggeszthető: a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerében az MKK egyetemi tanáraira vonatkozó folyamatos publikációs kötelezettség teljesítésének elmaradása. a témavezetői megbízásnak részére fölróható okból történő visszavonása esetén. A felfüggesztett vagy megszüntetett tagság a későbbiekben csak az BDIT javaslatára, az EDHT döntése alapján állítható helyre. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy tartósan megszűnt-e a tagsági viszony felfüggesztésére, illetve megszüntetésére vezető ok. A törzstagság tartós fizetés nélküli szabadság vagy egy évnél hosszabb külföldi tartózkodás esetében átmenetileg szünetel. Az ok megszűntével egyéb feltételek változatlan fennállta esetén a tagsági viszony külön eljárás nélkül folytatódik. A törzstagok joga és kötelessége a doktori iskola keretében folyó képzésben való alkotó közreműködés (doktori tárgyak oktatása, témavezetés) mellett a képzésre vonatkozó stratégiai döntések meghozatala, továbbá az iskola vezetőjének és tanácsának, valamint önálló doktori tárgyak meghirdetésére, illetve témavezetésre jogosult oktatóinak a megválasztása. Az BDI oktatói a SZIE MKK-nak az aktív korú egyetemi adjunktusai, docensei, tudományos munkatársai, főmunkatársai, illetve a Társintézményeknek ezekkel egyenértékű vagy magasabb besorolású munkatársaii közül kerülnek kiválasztásra. Az BDI oktatója lehet, aki folyamatosan megfelel az alábbi, a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerével összhangban megfogalmazott feltételeknek is: Biológus, vagy a rokon, ill. kiegészítő tudományterületen szerzett alapképzettség; Az biológiatudomány területén, vagy a rokon, ill. kiegészítő tudományterületeken szerzett tudományos fokozat (azaz CSc vagy PhD; az utóbbi esetben az Biológiatudományi Doktori Iskola által kibocsátott, vagy másütt szerzett, de a SZIE BDI alább részletezett követelményeinek is megfelelő PhD fokozat); Publikációkkal igazolt tudományos munkássága eléri vagy meghaladja a Foglalkoztatási Követelményrendszerben az egyetemi docensek, tudományos főmunkatársak számára előírtakat.
6
A doktori iskola oktatóit az iskolavezető javaslatára a BDI Tanácsa (BDIT) választja meg. A megválasztás határozatlan időre szól. Amennyiben az egyéb feltételeknek megfelelnek, karunknak azok az egyetemi tanárai, akik a SZIE más doktori iskoláinak munkájában törzstagként vesznek részt, az BDI-n belül automatikusan „belső oktatói” státuszt élveznek. A doktori iskolai oktatói státusz visszavonható vagy ideiglenesen felfüggeszthető: a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerében az MKK egyetemi docenseire, tudományos főmunkatársaira vonatkozó folyamatos publikációs kötelezettség teljesítésének elmaradása, vagy a témavezetői megbízásnak részére fölróható okból történő visszavonása esetén. A felfüggesztett vagy megszüntetett tagság a későbbiekben csak az iskolavezető javaslatára, a BDIT döntése alapján állítható helyre. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy tartósan megszűnt-e a tagsági viszony felfüggesztésére, illetve megszüntetésére vezető ok. A doktori iskolai oktatóinak joga és kötelessége a doktori iskola keretében folyó képzésben való alkotó közreműködés (doktori tárgyak oktatása, témavezetés). Az BDI vezetőjét a BDIT választja, és az EDHT, illetve a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyását követően a SZIE rektora bízza meg. Személyének kiválasztását, megbízatásának tartamát, újraválaszthatóságának feltételeit illetően a magasabb rendű jogszabályokban 2, valamint a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerében az MKK tanszékvezetőire vonatkozó előírások szerint kell eljárni. Az iskolavezetői megbízást a BDIT többségi szavazással visszavonhatja. A megbízás visszavonását a BDIT tagjainak egyharmada, vagy az EDHT véleménye alapján annak elnöke kezdeményezheti. A publikációkkal igazolható tudományos munka elégtelensége a megbízás automatikus megvonásával jár. Az iskolavezető felelős az iskola szakmai és minőségügyi céljainak, a képzési folyamatok szabályozott és ellenőrzött megvalósulásáért, valamint a képzés hatásosságának és hatékonyságának folyamatos javításáért. Hatásköre az iskola minden területére kiterjed. Jelentési kötelezettsége van meghatározott körökben az EDHT felé. Az iskola vezetője önálló döntéseiről a soron következő DIT ülésen beszámol. Az BDI Tanácsa az iskola vezetőjének tanácsadó testülete, amely felvételi és fokozatszerzési eljárás során eljár. Elnöke a mindenkori iskolavezető, titkára a DI titkára. Tagjait a DI törzstagjai választják. A 6 választott tagból 4 az BDI törzstagja, egy az BDI oktatója, egy további személy pedig az BDI-tól független, tudományos fokozattal rendelkező külső tag. A doktoranduszok képviselőjét a HÖK delegálja. A DI titkára felelős a DI működési feltételeinek folyamatos biztosításáért. Munkáját az SZIE NÖFI keretében működő titkárság segíti. Az BDIT dönt: az EDSz keretei között a felvételi eljárás lefolytatásáról, egyéni képzésre jelentkező felvételéről, 2
A törzstag és az oktató definiciója az EDSz VI.43§ mellett a 33/2007 Korm. rendeletben található.
7
doktori témák meghirdetéséről, a munkatervek és a képzési tervek jóváhagyásáról, a témavezető személyéről, a témavezetői megbízás felfüggesztéséről vagy megvonásáról, a doktori képzés tantárgyairól és azok kredit értékéről, a követelmények teljesítésének elismeréséről, a leckekönyv lezárásáról és a végbizonyítvány kiadásáról, a halasztások, külföldi tanulmányutak engedélyezéséről, a képzés átmeneti szüneteltetéséről, a képzésből való kizárásról, a habilitációra jelentkező befogadásáról, Az BDIT véleményt nyilvánít, illetve javaslatot tesz minden, az BDI-ban folyó képzést érintő és/vagy az EDHT elé terjesztendő témában, különös tekintettel a szervezett képzésre pályázók felvételére, fokozatszerzési eljárás megindításának az engedélyezésére, a szigorlati és bíráló bizottságok személyi összetételére, az értekezés nyilvános vitára bocsátására, védést követően a fokozat odaítélésére, illetve elutasítására, a DI új tagjaira, minden egyéb, a doktorképzés egyetemen belüli és kívüli szervezetei által feltett kérdésben. Az BDIT üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a tagok legalább egyharmada (3 fő) kéri. Az BDIT határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint a fele (5 fő) jelen van. Határozatot nyílt szótöbbséggel hoz. Titkos szavazást bármely tagja indítványozhat, és arról szótöbbséggel határoznak. Az elnök személyi kérdésekben titkos szavazást rendelhet el saját hatáskörében. Üléséről emlékeztető készül, amelyet a DI titkársága megküld a BDIT valamennyi tagjának, továbbá az EDHT titkárságára. Előterjesztései, határozatai és emlékeztetői az adatvédelmi törvény keretei között nyilvános dokumentumok. Döntéseivel szemben jogsértés esetén az EDHT elnökéhez címzett, de az iskola vezetőjéhez benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az BDI törzstagjai és oktatói közül témavezetői feladatot kap, akinek témahirdetését a DIT jóváhagyta, és azt sikeresen (felvételt nyerve) megpályázták ennek alapján doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését felelősen irányítja, segíti és felügyeli azok megfelelőségét. Ennek során közreműködik a munkaterv elkészítésében, a munkatervre alapozottan közösen elkészítik a képzés tervét, segít a szakirodalom feldolgozásában, segít tudományos közlemények írásában, támogatja a doktoranduszt külföldi ösztöndíjak elnyerésében, folyamatosan nyomon követi az tervnek megfelelő haladást. Ennek során az eltérésekről és azok korrekciójáról feljegyzést készít, amelyeket
8
a féléves jelentésében belefoglal, illetve mellékel. Ha a korrekciót saját hatáskörében nem tudja megoldani, vagy a nemmegfelelőség kétségessé teszi a munkaterv megvalósítását arról soron kívül értesíti a BDIT-t. Kezdeményezi a képzésből való törlést. A témabizottsággal és a doktorjelölttel konzultálva dönt a témához rendelt működési költség felhasználásáról, javaslatot tesz a doktori szigorlat és a bíráló bizottság személyi összetételére, megszervezi a doktori szigorlatot és a témabizottsággal együttműködve az értekezés műhelyvitáját. A témavezető megbízásáról lemondhat. Döntését és annak indoklását írásban kell ismertetnie az BDIT-val. Az BDIT a témavezető megbízását tartós akadályoztatás esetén átmenetileg vagy véglegesen felfüggesztheti. 6 hónapnál hosszabb akadályoztatása esetén hivatalból köteles megvizsgálni, hogy a témavezető képes-e maradéktalanul megfelelni a vele szembeni elvárásoknak. Szakmai, vagy egyéb alkalmatlanság esetén, illetve számára felróható okból visszavonja. A témavezető megbízásának visszavonása vagy felfüggesztése esetén 15 munkanapon belül a doktorandusz és a volt témavezető javaslatainak figyelembevételével határoz az új témavezető, ill. társ-témavezető személyére. A témavezetői megbízást felfüggesztő vagy visszavonó határozatot az BDIT írásban indokolja, mely ellen az MDB elnökéhez címzett, de az iskola vezetőjéhez benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A témavezető szakmai munkáját segítheti a társ-témavezető (konzulens). Egy témavezető egy időben 6, ezen belül legfeljebb 3 ösztöndíjas doktorandusz és 3 doktorjelölt tevékenységéért lehet felelős. A doktorandusz munkáját a témavezetőből és egy vagy több konzulensből álló témabizottság irányítja. Konzulensnek elsősorban az BDI valamelyik törzstagját vagy oktatóját kell fölkérni, de bármely szakirányú tudományos minősítéssel rendelkező szakember felkérhető. Az BDI hallgatója (doktorandusz): a doktori képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. Doktorjelölt: a doktori tanulmányait befejezett, abszolutóriumot kapott doktorandusz. A hallgatót és a doktorjelöltet a felsőbb jogszabályokban meghatározott jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik.
9
A doktori iskola tantárgyai és kredit-értékei A BDI jelenlegi tárgystruktúrája elsősorban négy program köré csoportosul. Azonban már a jelenlegi tárgyak, és főleg azok bizonyos kombinációi is magukban hordozzák további új diszciplinaterületek oktatásának és képzésének a lehetőségét is. Mindehhez a BDI személyi feltételei adottak. A legközelebbi jövő feladata a jelenlegi témacsoport néhány tárgya részbeni átfedésének kiküszöbölése, továbbá a BDI-ben művelt valamennyi diszciplinaterület számára szükséges közös tárgyak (pl. biometria) kialakítása. A BDI-ben meghirdetett tantárgyakat táblázatos formában (előadás+gyakorlat+otthoni munka, kreditértékek, félév, ahová javasoljuk felvételét) és a tantárgyak rövid leírásait tantárgyfelelőseikkel a http://bdi.whizz.hu/index.php?page=Tantargylista (és még egy ideig a a http://bdi.szie.hu/node/73) oldalról lehet letölteni. A tantárgyak kreditértékei a „Szent István Egyetem Doktori Iskolák Kreditrendszerű Tanulmányi És Vizsgaszabályzata” alapján kerültek kiszámításra: (http://bdi.whizz.hu/index.php?page=Kreditszabalyzat és még egy ideig http://bdi.szie.hu/node/103).
A doktori képzésre történő jelentkezés és a képzés A doktori iskolába való felvétel feltételei, a hallgatók kiválasztásának elvei. A BDI szerepe a felvételi eljárásban az EDSZ (http://www.SZIE.hu/Doktori_kepzes_es_Habilitacio/Egyetemi_Doktori_Szabalyzat) alapján: A BDI tagjai évenként a felvételi jelentkezési határidő előtt legalább 3 hónappal megadják a meghirdethető kutatási témákat, amelyeket a BDIT megtárgyal és elfogad. A teljes idejű (nappali) állami ösztöndíjas doktoranduszok BDI-ra eső évenkénti létszámát az Oktatási Minisztérium által a SZIE részére biztosított keretből a EDT határozza meg. Ez a szám meglehetősen korlátozott. Az önköltséges nappali és levelező doktoranduszok létszámát a BDI programjainak kapacitása és feltételei szabják meg. Az évenként felvehető hallgatói létszámot a BDIT döntés előkészítő módon megtárgyalja és felterjeszti a MDB felé. A doktori képzésre jelentkezőkkel szembeni általános, a SZIE EDSZ-ban, illetve a MDB Ügyrendi Szabályzatában foglaltak értelmében az alábbi követelmények az irányadók: -
-
legalább jó rendű (4-es) átlageredményű, szakirányú egyetemi diploma, angol nyelvből legalább C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. Az egyenértékűséget a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ állapítja meg. (Postai cím: 1146, Budapest Ajtósi Dürer sor 19-21. Professzorok Háza, IV. em. 401. Telefon: 343-4800/ 393 v. 394 Fax: 343-6283) Előnyt jelent a TDK tevékenység, illetve bármilyen dokumentált előzetes tudományos tevékenység (közlemény, előadás).
A doktori képzésre jelentkezőknek előzetesen kutatási témát és témavezetőt kell választaniuk, és kutatási munkatervet kell készíteniük. Az egyéni felkészülésre jelentkezők esetében a diploma minősítése nem fontos, ugyanakkor a C típusú középfokú angol nyelvvizsga mellé
10
egy másik nyelvből állami C típusú alapfokú nyelvvizsga szükséges, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást kell igazolni. Ugyancsak követelmény a pályázatban feltüntetett és választott témában elismert tudományos tevékenység (az elvárható mértékű kutató munkát igazoló publikációk és egyéb dokumentumok). Az egyéni felkészülők esetében munkaterv helyett témavázlatot kell beadniuk. A pályázati előírásokról, a felvételi eljárásról és döntésről az EDSZ Ügyrendi Szabályzata nyújt további tájékoztatást. A BDI-ban folyó doktori képzés célja, hogy az egyetemekről kikerült és tudomány iránt egyértelműen elhivatott, fiatal diplomás szakemberek közül a legjobbak számára lehetőséget biztosítson szakmai ambícióik megvalósításához, és szakmai segítséget adjon tudományos életpályájuk elindításához. A doktori képzésbe tehát csak azokat a jelölteket szabad bevonni, akikről feltételezhető, hogy kiváló tudományos kutatók, egyetemi oktatók, alkotó értelmiségiek, vagy a szakmai közélet legfelsőbb szintű vezetői lesznek. Fentiek miatt a doktori iskola csak azon jelöltek felvételét támogatja, akik a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban meghatározott feltételek teljesítésén túl: önálló szakmai gondolatokkal és cselekvési képességgel rendelkeznek (a kutatásukban szakmai segítségre, konzultációkra, de nem közvetlen irányításra szorulnak); korábbi tevékenységükkel (TDK, demonstrátori tevékenység, publikációk vagy más szakmai alkotás, esetleg másoddiploma, stb.) már bizonyították a doktori képzésre való alkalmasságukat. A doktori képzésre való jelentkezés előtt a jelöltek a doktori iskola vezetőjével vagy valamelyik akkreditált témavezetővel konzultálva elkészítik a doktori képzésük részletes oktatási és kutatási programját és azt a jelentkezéssel egyidőben a doktori iskola vezetőjének benyújtják. A jelentkezés és felvétel alapkövetelménye a választott témavezető támogató javaslata, amelyben felelősséggel nyilatkozik a jelölt alkalmasságáról is. A felvételre jelentkezők meghallgatására és értékelésére a BDI ad hoc bizottságot hoz létre, amely a BDI szakmailag legilletékesebb belső és külső tagjaiból áll. A felvételi vizsga követelményeit a SZIE EDSZ tartalmazza, a felvételre javasoltak névsorát a BDI vezetője továbbítja a MDB-hoz. A felvételi döntésekről az érintetteket a vonatkozó szabályzat szerint értesíti. A DI oktatási munkája: A teljes- és részidejű képzésben résztvevő doktoranduszoknak a képzési idő első két évében teljesíteniük kell a BDI által előírt és a MDB által jóváhagyott szaktárgyak lehallgatását és vizsgákat, amelyekből 180 kreditpontot kell összegyűjteniük. A doktoranduszok részére előírt tárgyaknak témacsoportonként két nagy halmaza van: az első azoknak a tantárgyaknak a halmaza, melyek közül a választás kötelező; a második azoknak a tárgyaknak a halmaza, melyek közül a választás nem kötelező. A tantárgyfelvételnek a témavezetővel egyetértésben kell történnie (http://bdi.whizz.hu/index.php?page=Tantargylista és még egy ideig http://bdi.szie.hu/node/73). Azokat a tárgyakat, amelyek egy szemeszteren belül elegendő létszámú (min. 5) hallgatót érintenek, kurzusszerűen, előre meghirdetett időpontban szervezzük. Vannak olyan tanegységek is amelyek felvétele minden doktorandusz számára kötelezőek. Ezek a Cikkfeldolgozó szeminárium, az Irányított kutatómunka és Publikáció.
11
A doktoranduszok tanulmányaik és kutató munkájuk mellett vállalhatnak oktatásban való részvételt is, ez azonban nem mehet a saját munkájuk rovására. Az oktatási feladatokat a BDIT hagyja jóvá. Kellő feltételek esetén és a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a BDI támogatja doktoranduszainak a külföldi részképzését, illetve a kutató munkájához szervesen kapcsolódó témában kezdeményezett tanulmányútját. A megvalósításhoz azonban minden ilyen esetben a BDIT egyetértése szükséges. A BDI feladatai a doktoranduszok kutatási tevékenységével kapcsolatban: A doktorandusz kutató munkáját a témavezető irányítja és segíti. Emellett a munkatervben meghatározott és ütemezett részfeladatok teljesítéséről meghatározott időszakonként minden doktorandusznak számot kell adnia. Ezeket a beszámolókat félévente szükséges tartani, amire a szűkebb szakmai közösségen (doktori program vagy témacsoport tagjai) kívül meg kell hívni a többi doktoranduszt is, valamint a BDI vezetőjét és a Tanács tagjait. A kutatómunka befejezésével a doktorandusz elkészíti az értekezését, először csak a munkahelyi vitára alkalmas módon. Az értekezés feletti munkahelyi vitát megelőzi két opponens felkérése bírálatra. A bírálatok birtokában a BDI megszervezi a munkahelyi vitát, amelyre a BDI tagjain és doktoranduszain kívül meghívja a MDB szakmailag illetékes tagjait is.
12
A BDI doktori fokozatszeréssel szembeni követelményrendszere: A BDI a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban meghatározott fokozatszerzési követelményeken túl a fokozatszerzés specifikus szakmai követelményeként az alábbi publikációs követelményeket határozza meg: Publikációs követelmény: A 2009-előtt felvett hallgatók számára: Három tudományos folyóiratcikk (lásd fenti 1. pont), ezen belül az SCI által nyilvántartott és/vagy SCI által jegyzett fórumok/orgánumok által referált nemzetközi folyóiratban, minimálisan 2 db. cikk, amelyből 1 első szerzős tudományos közlemény kell legyen. Ezen előző folyóirat-publikációknak a konkrét doktori kutatási témához kell kapcsolódniuk. A 2009-után felvett hallgatók számára: Három tudományos folyóiratcikk (lásd fenti 1. pont), ezen belül: minimálisan 2 db. impakt faktoros cikk, amelyből 1 első szerzős tudományos közlemény kell legyen. A folyóirat-publikációknak a konkrét doktori kutatási témához kell kapcsolódniuk. Az EDHT impakt faktoros cikknek nem fogadja el Cereal Research Communication–ben megjelent közleményeket. Pontrendszer szerinti követelmény: A Ph.D. fokozatszerzéshez szükséges minimális pontszám: 40. Tudományos tevékenység mérésére szolgáló pontrendszer a BDI-ban A PhD fokozathoz szükséges teljesítményt az alábbi ponttáblázatoknak megfelelően számoljuk: Név: doktorandusz pont érték 1. Publikációk és visszhangjuk Tudományos folyóiratcikk: IF, SCI folyóiratbeli cikk 20 SCI által nyilvántartott és/vagy SCI által jegyzett 10 fórumok/orgánumok által referált folyóiratbeli cikk Lektorált, de az SCI által nem nyilvántartott és nem 5 is referált folyóiratbeli cikk. (Idegen nyelvű és magyar nyelvű egyaránt itt sorolandó fel) Konferencia kiadvány (proceeding): Nemzetközi Magyar
5 2
Előadás, poszter bemutatás: Nemzetközi Magyar
2 1
13
db. pont Az értekezés témakörében + egyéb
Tudományos könyv, könyvfejezet, könyvszerkesztés: Nemzetközi kiadó által kiadott idegen nyelvű 20 könyv írása Magyar nyelvű könyv írása 10 Nemzetközi kiadó által kiadott idegen nyelvű 5 könyvfejezet írása Magyar nyelvű könyvfejezet írása 2 Nemzetközi kiadó által kiadott idegen nyelvű 2 könyv szerkesztése Magyar nyelvű könyv szerkesztése 1 Elfogadott szabadalom: Magyarországon Külföldön
3 5
Hivatkozás: hazai külföldi
1 2
2. Szakmaspecifikus alkotások Új módszertani eljárás (pl. know-how)
4
3. Külső kutatási források Külföldi elnyert kutatási és/vagy K+F pályázat 5 témavezetője Hazai elnyert kutatási és/vagy K+F pályázat 1 témavezetője Külföldi kutatási megbízás témavezetője 2 Hazai kutatási megbízás témavezetője 1 Nemzetközi szakértői megbízás 2 4. Tudományos utánpótlás nevelés Diplomamunka témavezető TDK konzulens
1 1
5. Egyéb tudományos aktivitás Hazai tud. folyóirat szerk. biz. tagja Külföldi tud. folyóirat szerk. biz. tagja Hazai tud. társaság tisztségviselője Nemzetközi tud. társaság tisztségviselője Összesen:
5 10 2 5
14
A fokozatszerzési eljárás menete, szervezése: Az EDSZ-ben részletes felsorolás található a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről. Ezek 1. a doktori szigorlat eredményes letétele, 2. önálló tudományos munkásság dokumentálása, 3. második idegen nyelvből alapfokú C típusú nyelvvizsga (amennyiben az első C típusú nyelvvizsga nem angolból volt, akkor a másodiknak annak kell lenni), 4. az értekezés műhelyvitája, majd 5. az értekezés nyilvános megvédése. Mindenekelőtt azonban, a képzési időt követően, a doktorandusznak fokozatszerzési eljárásra kell jelentkeznie. Ennek szintén vannak bizonyos előfeltételei, amelyeket a BDI és a BDIT az alábbiak szerint ír elő: szervezett képzés esetén a képzést lezáró végbizonyítvány vagy abszolutórium megszerzése, azaz 180 kredit elérése és a kutató munkában időarányos előrehaladás bizonyítása, publikációs tevékenység (lásd az előző pontot), egyéni felkészülés esetén a végbizonyítvány helyett a kijelölt feladatok eredményes teljesítése (vizsgalap, legalább az előző pontban meghatározott publikációs teljesítmény), valamint az értekezés műhelyvitájáról készült jegyzőkönyv és mindezeknek a MDB általi elismerése. Az Oktatási Minisztérium (OM) honlapjára felkerül angolul minden egyes doktori értekezés "tézisek" része. Emiatt a BDI-ban avatás előtt nyolc (8) munkappal be kell adni lemezen a tézisek részt angolul a BDIT-hoz. A doktori fokozat megszerzéséhez két nyelvből kell nyelvvizsga. A középfokú “C” nyelvvizsgának kötelezően az angolnak kell lennie. A BDI esetében a pontrendszer tükrözni a a fent megfogalmazott követelményeket. A fokozatszerzésre jelentkezés az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és annak a szükséges mellékletekkel ellátva történő benyújtásával történik. A fokozatszerzési kérelmet az BDIT véleményezi és egyetértése esetén továbbítja azt a MDB titkárához. A kérelemmel egy időben a BDI felterjeszti a doktori szigorlatra (komplex szigorlati témakör vagy konkrét, általában két szigorlati tárgy), valamint a szigorlati bizottság személyi összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a témavezető készít el és a BDIT hagy jóvá. A szigorlati bizottság egyik tagja külső alapító tag vagy meghívott tag legyen. A MDB egyetértése esetén az BDI vezetője felkéri a kijelölt személyeket a szigorlati bizottságban végzendő munkára. A doktori szigorlat megszervezése a BDI feladata. A szigorlat lefolytatása és értékelése az EDSZ szerint történik. A fokozatszerzésre jelentkezéssel egy időben vagy később történik a bíráló bizottság elnökére, tagjaira és az opponensek személyére a javaslattétel. Az opponensek egyike és a bíráló bizottság további 2 tagja külső kell legyen. Ezt - a doktori szigorlathoz hasonlóan - a doktorandusz témavezetőjének javaslatára a BDIT véleményezi, majd előterjeszti a MDB elé. Mind a szigorlati, mind a bíráló bizottságok személyeinek kijelölésekor ügyelni kell az összeférthetetlenség elkerülésére. A doktori védés megszervezése a BDI feladata, amelyhez a TTI adminisztrációs segítséget nyújt.
15
A habilitáció követelményrendszere a BDI-ban: A habilitációs eljárás jogszabályi és egyetemi szabályzatokban meghatározott követelményein felül a BDI az alábbi specifikus szakmai követelményeket határozza meg: A Biológiai Doktori Iskolánál a habilitált cím elnyerésére azon egyetemi és egyetemen kivüli oktatók és kutatók pályázhatnak, akik a PhD fokozat megszerzése óta oktatási és tudományos tevékenységükkel ezt az alábbiakkal bizonyítottan kiérdemlik. Habilitációs kérelem akkor adható be, ha a kérelmező tudományterületének elismert szakembere, melyeket az alábbiakkal bizonyított: Idegennyelv ismeret: Elismerhető idegennyelv: angol. A habilitációs szakmai előadás és vita nyelve az angol, de szigorú szakmai indok esetében elfogadható az orosz, francia, spanyol és német nyelv is a Doktori Bizottság hozájárulásával. Oktató munka: A kérelmező rendelkezzen dokumentálható egyetemi/főiskolai oktatói-előadói tevékenységgel, előadásai és gyakorlatvezetői tevékenység az egyetemi alap- és szakirányú képzésben és/vagy a PhD képzésben, önálló tantárgy vitelével, szakdolgozatok vagy doktorandusz hallgatók témavezetésével. A habilitációra az adott személyt a doktori iskola csak előterjeszti a habilitációs bizottsághoz. A habilitáló személy a habilitációs előadást a doktorképzés keretein belül is megtarthatja. Publikációs követelmény: A pontotszámítás alapja a BDI-ban: 1. Publikációk és visszhangjuk 1.1. folyóiratcikkek IF/SCI folyóiratcikkek NEM IF-es folyóiratcikk, idegen nyelv NEM IF-es folyóiratcikk, magyarul Idegen nyelvű könyv, jegyzet, 1.2. Könyv, könyvrészlet (megkezdett könyvrészlet ívenként)
1.3. Konferencia kiadványok
Súlyfaktora Darabszám Pontszám 15 6 3
15/ív (könyvenk ént max. 75) Magyar nyelvű könyv, jegyzet, 9/ív könyvrészlet (megkezdett (könyvenk ívenként) ént max. 45) Könyvszerkesztés, idegen nyelven 15 Könyvszerkesztés, magyarul 8 Magyar nyelvű (teljes) 5 Magyar nyelvű (összefoglaló) 1 Nemzetközi konferencia (teljes) 7
16
1.4. Hivatkozások 1.5. Elektronikus publikációk
Nemzetközi konferencia (összefoglaló) (önhivatkozás nélkül) Könyvszerkesztés, hazai Idegen nyelven megjelent, lektorált
3 1 4 8
2. Szakma specifikus alkotások 2.1. Szabadalmak Szabadalom (hazai) Szabadalom (külföldi) 2.2 Dokumentált és megvalósított: - technológiai fejlesztés - műszaki terv 2.3. Szoftverfejlesztés tudományos vagy 2.4. Szakmai Külföldi elismerés, szakmai szakmai díj díjak MTA, vagy állami szerv által adományozott díj Hazai tudományos társaság, kamara vagy szakterületi szöv. által adományozott díj Hazai alapítvány vagy szakmai egyesület által adományozott díj OTDK I. díja vagy fődíja OTDK II., III., MÉTE TDK I., II, III. díja vagy egyetemi TDK I. díja Egyéb egyetemi hallgatóknak adományozható díj
Súlyfaktora Darabszám Pontszám 3 5 12
3. K+F pályázat 3.1. Elnyert hazai tudományos és K+F pályázatok, kutatási megbízások témavezetője 3.2. Elnyert hazai tudományos és K+F pályázatok, kutatási megbízások (nem témavezető) résztvevője 3.3. Elnyert külföldi vagy nemzetközi tudományok és K+F pályázatok, kutatási megbízások témavezetője 3.4. Elnyert külföldi vagy nemzetközi tudományok és K+F pályázatok, kutatási megbízások (nem témavezető) résztvevője
Súlyfaktora Darabszám Pontszám 5
4. Tudományos utánpótlás-nevelés 4.1. Doktori (Ph.D, DLA) Iskola vezetője Témacsoport vezetője 4.2. Ph.D vagy DLA témavezetés Sikeresen védés Folyamatban 4.3. Konzulensi munka Beadott dolgozatok (diplomamunka, szakdolgozat, Ezek közül díjazott TDK témavezetés)
Súlyfaktora Darabszám Pontszám 8 6
17
12 15 15 9
7 5 3 2
2 15 4
3 1 1 1
5. Egyéb szakmai/tudományos tevékenység 5.1. akadémiai Bizottság vagy tisztségviselője országos szakmai bizottság tagja 5.2. Hazai folyóirat tagság szerkesztőbizottsági 5.3. Külföldi folyóirat szerkesztőbizottsági tagság 5.4. Kongresszus, konferencia Tisztségviselője szervezőbizottság tagja 5.5. Hazai tudományos társaság tisztségviselője 5.6. Külföldi tudományos társaság tisztségviselője 5.7. Doktori PhD értekezés bírálata 5.8. MTA doktori bírálata 5.9. Nemzetközi szakértői megbízás
Súlyfaktora Darabszám Pontszám 15 3 8 15 7 3 3 8 3 7 3
Összesen: A habilitációhoz szükséges minimális: 180 pontból legalább 60 %-ot (108 pontot) a táblázat 1. pontja alatt felsoroltakkal - publikációkkal és azok visszhangjával - kell megszerezni.
A fokozat odaítélésének különleges esetei, illetve a „doctor honoris causa” kitüntető cím adományozása Lásd EDSZ. A doktori iskola dokumentációs és nyilvántartási rendje 1. A dokumentációs rendszer célja a képzés és a gazdálkodás, illetve az ezekre hatással lévő folyamatok megvalósításának nyomon-követhetősége, a ellenőrzött és szabályozott állapot biztosítása, a folyamatok minőségének és hatékonyságának javítása. A dokumentumnak minősül minden olyan irat, amely a doktori iskola működésének minőségére és hatékonyságára hatással van. A nyilvántartási rendszer alapelvei: (a) A dokumentumok nyilvánosak az adatvédelmi törvény és az iskola érdekeinek keretei között. (b) A dokumentumok a szükséges és elégséges mértékben közvetítsenek információt, (c) a dokumentumok kezelése, adatainak feldolgozása legyen hatékony, (d) az információk jussanak el az érdekeltekhez. 2. A doktori iskola dokumentum kezelési szabályzatot készít, melyben magába foglalja (a) Az alkalmazott dokumentumok listáját, és mintapéldányát, (b) az időlegesen és véglegesen tárolandó dokumentumok listáját, (c) a csak elektronikus, illetve a nyomtatott formában is tárolandó dokumentumok listáját,
18
(d) (e) (f) (g)
a dokumentumok (információk) áramlási rendjét, a dokumentumokban szereplő adatok feldolgozását, az azokhoz való hozzáférhetőséget és a dokumentumok kezelésével kapcsolatos felelősség és hatásköröket,
19
A doktori iskola belső gazdálkodási rendje 1. A DI gazdálkodásának alapját az alábbi források adják: (a) az állami ösztöndíjasok képzési normatívájának, (b) az egyéb ösztöndíjasok hasonló összegű befizetései (c) a külföldi ösztöndíjasok befizetéseiből származó bevétel, (d) a doktori képzéssel és habilitációs eljárásokkal kapcsolatos eljárási illetékek és (e) pályázati források. 2. Az BDI gazdálkodása a SZIE TTI a keretei között történik. A gazdálkodásért az iskola vezetője felelős. 3. A képzés és fokozatszerzés során fizetendő eljárási díjakat az EDSZ 10. sz. melléklete tartalmazza. 4. A egyéni felkészülés és a képzés során felmerülő költségtérítések egyénenként változó összegét a témavezető előterjesztése alapján a DI vezetője határozza meg. A források kizárólag a doktori képzés céljaira vehetők igénybe, az alábbi felosztásban: Felhasználás
Forrás a b, c d e a kart illető rezsi- és kezelési költség: 20 % A pályázat a kincstári javak használatáért járó kötelező központi 5% kiírásában befizetés: foglaltak a SZIE központi céljaira történő elvonás: 10 % szerint a képzésnek a DI szintjén jelentkező általános költségek 10% 5 % 65 fedezete:* a témavezető rendelkezésére álló, a képzéssel kapcsolatos 60 % dologi költségek fedezetéül szolgáló összeg:** * A képzés doktori iskolai szinten jelentkező általános költségeinek fedezetére szolgáló keretből kizárólag az alábbi címeken történhet felhasználás: (f) a doktori tanfolyamok szervezésével kapcsolatos kifizetések (óradíjak és azok törvényes járulékai, meghívott külső előadók úti- és szállásköltsége, szervezési és anyagköltség) (g) a doktori képzéssel közvetlen összefüggésben álló általános adminisztrációs költségek (h) a doktori szigorlattal, és védéssel, továbbá a habilitációs eljárás lefolytatásával kapcsolatos, kizárólag a SZIE-vel közalkalmazotti viszonyban nem állók részére fizethető útiköltség térítés (i) a doktori értekezés nyilvános védésén közreműködő hivatalos bírálók díjazása. ** A témavezető rendelkezésére álló, a képzéssel kapcsolatos dologi költségek fedezetéül szolgáló összegből kizárólag a doktoráns képzésével és kutatómunkájával kapcsolatos költségek fizethetők. Kiegészítő, hatálybaléptető, és átmeneti rendelkezések A doktori iskola helye a Szent István Egyetem, TTI, Gödöllő. A doktori iskola postacíme és távközlési adatai: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. T.: 06-28-522-075, Fax: 06-28-410-804 E-mail:
[email protected]
20
A doktori iskola pecsétje: kör alakú, keretezett bélyegző. A felső-külső sorban Szent István Egyetem, a felső-belső sorban Biológia Doktori Iskola, az alsó sorban csillagokkal elválasztva Gödöllő felirat, a kör közepén a Magyar Köztársaság címere. A doktori iskola belső gazdálkodási rendszerét (források elosztásának elvei, közös beszerzések, közös pályázatok, doktoranduszok díjazása, konferencia és tanulmányút támogatások stb.) a DIT alakítja ki, az évenként változó gazdasági és szakmai körülményekhez alkalmazkodva. A konkrét kifizetésekről, pályázatok beadásáról, egyedi beszerzésekről a doktori iskola vezetője saját hatáskörében dönt. A doktori iskola törekszik a végzettekkel való folyamatos kapcsolattartásra, és ennek révén pályájukat figyelemmel kíséri, támogatja. A végzett doktorokat lehetőség szerint aktívan visszahívja és törekszik őket bekapcsolni a doktori iskola oktató és kutató munkájába. A doktori iskola munkájának minőségbiztosítása, és a tudományos tevékenység szakmai színvonalának folyamatos fejlesztése érdekében a doktori iskola vezetője rendszeresen gyűjti a doktoranduszok, oktatók, kutatók és a doktori iskolával kapcsolatba kerülő személyek véleményét, javaslatait, azokat összegzi és évenként a DIT elé tárja részletes megvitatásra. Jelen szabályzat a DIT-nak döntését követően, az EDHT Tudományági Doktori Bizottsága elé kerül elfogadásra. A szabályzat az elfogadás napjától lép hatályba, és ezzel hatályukat vesztik a korábbi rendelkezések, amelyek a jelen szabályzattal ellentétben állnak. Átmenetileg azon doktoranduszok és predoktorok esetében, akiknek eljárása már a jelen szabályzat hatálybalépése előtt elkezdődött, azokat a jelenlegi vagy megelőző szabályokat és követelményeket kell alkalmazni, amelyek figyelembevétele az érintett doktorandusz számára kedvezőbb. A BDI alumni politikája A fokozatot szerzett kollegákkal folyamatos oktatási és kutatási kapcsolatot tartunk. Tájékoztatást kapnak a BDI eseményeiről, a záróvizsgákról, védésekről. Közvetve, vagy közvetlenül részt vesznek a BDI oktató és kutató munkájában. Az oktató munkában részt vesznek mint előadók, vizsgáztatók, opponensek és bizottsági tagok. A kutatásokban mint résztvevők a pályázatírástól az adatgyűjtésen keresztül a publikációk írásáig mindenütt jelen vannak.
21
A DI minőségbiztosítási rendszere (még egy ideig: http://bdi.szie.hu/node/108 -on is) A SZIE BDI alapvető célkitűzése közvetlen és közvetett partnereink megelégedettségének biztosítása, és ezzel együtt tevékenységünk folyamatos fenntartása. A BDIT felelősséget vállal azért, hogy az oktatási és kutatási tevékenységet az érvényes jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően, ellenőrzött és felügyelt körülmények között végezzünk. A doktori iskola valamennyi tagja felelős saját munkája minőségéért, a hibás szolgáltatások megakadályozásáért, illetve a nem megfelelően végzett tevékenység megszüntetéséért. A minőség fenntartása és fejlesztése érdekében a BDI minden szinten támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést. Állandóan törekszünk szolgáltatásaink, szervezetünk és tevékenységeink fejlesztésére is. Elvárjuk, hogy minden munkatársunk személyes tudásával és felelősségével járuljon hozzá a fenti célok megvalósításához. Gödöllő, 2014. május 26. Dr. Nagy Zoltán DSc, egyetemi tanár, a BDI vezetője
22