2009. 03. 30.
1
A szennyezés-kibocsátás csökkentésének lehetőségei • • • • •
a termelés visszafogása (MNPB=MAC) csővégi szennyezés elhárítás pl. szűrővel tisztább technológia alkalmazása Tisztább inputok használata A kibocsátott szennyezés koncentrációjának csökkentése – csak nem tökéletesen keveredő szennyezések esetén
2009. 03. 30.
2
A szennyezés elhárítás költsége • A szennyezőanyag kibocsátás mennyiségétől függő kibocsátás csökkentési költségek: „szennyezés elhárítási költségek” • Az elhárítási költségeknek a szennyezőanyag kibocsátás szintjétől függő változását elhárítási határköltség függvénynek nevezzük: Marginal abatement cost (MAC) • A szennyezés q0-ról q1 szintre történő csökkentésének összes költsége a MAC(q0) és MAC(q1) görbe alatti terület, azaz q1
TAC = ∫ MAC (q ) q0 2009. 03. 30.
3
1
A szennyezés elhárítás költsége • Ha a szennyezés elhárítására semmilyen más lehetőség nincs, mint a termelés csökkentése, csak akkor igaz, hogy
MNPB(q) =MAC(q) • Ha a szennyezés elhárítására technikai vagy technológiai megoldások vannak, akkor a szennyezés csökkenthető a termelés csökkentése nélkül, ekkor
MNPB(q) ≠ MAC(q) • A szennyezés elhárítási technika alkalmazása révén a szennyező vállalat összes és fajlagos emissziója is lecsökken, miközben termelése nem változik 2009. 03. 30.
4
Az optimális szennyezettségi szint az asszimilációs kapacitás figyelembevételével Sze h.ktsg, n h.haszon hatá nyezé rkö ltsé s elhá gek rítá MA si C
0
C ME
k s áli ge rn ltsé e t ö Ex tárk ha
Q*
QA WA
Qm
W*
Wm
Gazdasági aktivitás Szennyezési szint
2009. 03. 30.
5
Az optimális szennyezettségi szint a szennyezéselhárítási költségek alapján MAC = MEC
h. költség
(a társadalmi költségek minimalizálása)
MA C
C ME
t* t* MAC1 0
WA
W*
W1 Szennyezés A szennyezés elhárítása
MAC = szennyezés elhárítási határköltség t* = optimális adó 2009. 03. 30.
6
2
A szennyezés-elhárítás megosztása két szennyező között Feltételezések: • Két szennyező vállalat 15-15, összesen 30 egység szennyezést bocsát ki; • A hatóság összesen 15 egységet szeretne elháríttatni; Cél: A legkisebb összköltséggel elhárítani a 15 egységet.
2009. 03. 30.
7
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség Szennyezés elhárítási határköltségek1 (MAC1)
Emisszió csökkentés
Szennyező forrás 1
Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992.2009. p. 371.03. 30.
8
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség
Szennyezés elhárítási határköltségek2 (MAC2)
Emisszió csökkentés Szennyező forrás 2
*Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992.2009. p. 371.03. 30.
9
3
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén Szennyezés elhárítási határköltségek2 (MAC2)
h. ktsg
Szennyezés elhárítási határköltségek1 (MAC1) MAC1 = MAC1
T
Emisszió csökkentés
Szennyező forrás 1
Szennyezés-kibocsátás csökkentés
Szennyező forrás 2
*Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992.2009. p. 371.03. 30.
10
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén h. költség
Szennyezés elhárítási Szennyezés elhárítási határköltségek2 határköltségek1 (MAC2) (MAC1)
MAC1=MAC2
T A
B
Szennyező forrás 1
Szennyezés-kibocsátás csökkentés
Szennyező forrás 2
*Tietenberg, Tom: Environmental and Natural 2009. 03. 30. Resource Economics1992. p. 371.
11
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása kettő szennyező esetében - tökéletesen keveredő szennyezés esetén h. ktsg, h. h.
ΣMAC=MAC1=MAC2=Te
Eer Em ΣM AC =M AC Ecs(∑ ∑q) 1+ M AC MAC1 2 MAC2
q1+ q2= Σ q
Te q1 2009. 03. 30.
Szennyezés kibocs. (emisszió) q2 Σq szennyezés csökk. (q) 12
4
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - tökéletesen keveredő szennyezés esetén h.ktsg, Te = Σ MAC= MAC1= MAC2= MAC3 h.h. ΣM AC q1+ q2+ q3 =Σ Σq =M AC
1+
MAC2
MAC3
MAC1
Te
q1
MA C2 +
q2
q3
E.m. MA C
3
ahol q az emisszió csökkentés mértéke
E.er.
szennyezés (Emisszió) Σq szennyezés elhárítás (q)
2009. 03. 30.
13
Tökéletesen keveredő szennyeződés • Amennyiben teljesen mindegy, • hogy egységnyi kibocsátás mely vállalattól kerül ki a környezetbe, mivel ugyanolyan koncentrációváltozást okoz.
2009. 03. 30.
14
Nem tökéletesen keveredő szennyeződés emisszió
immisszió: (E x a = I)
átviteli koefficiens ahol: E : emisszió a : átviteli koefficiens I : kialakuló koncentráció (immisszió) (a tökéletes keveredés speciális eset, a vállalatok átviteli koefficiensei azonosak) 2009. 03. 30.
15
5
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - nem tökéletesen keveredő szennyezés esetén h.költség MAC 1 MAC 2 MAC 3 = Ti = = a1
ΣM
AC
Im
Ti
1
2
a1q1 a2q2
3
a2
a3
a1q1+ a2q2+ a3q3 = aq ( immisszió csökkentés mértéke) I.m. Eredeti immisszió I.er.
a3q3 Σaq szennyezési szint szennyezés (Immisszió) elhárítás
2009. 03. 30.
16
A költségminimalizálás feltételei • Tökéletesen keveredő szennyeződés esetén: P(e) = MAC1= MAC2= MAC3 q1+ q2+ q3 =Σ Σq • Nem tökéletesen keveredő szennyeződésnél: MAC1 MAC1 /a
em. em. csökk. (q)
Im. (a*em.) a*q
2009. 03. 30.
17
A forgalmazható szennyezési jogok elmélete • Dales (1968) • a szabályozó hatóság a megengedett kibocsátás mennyiségének megfelelő jogot bocsát ki • a szennyezési jogokkal kereskedni lehet
2009. 03. 30.
18
6
A forgalmazható szennyezési jogok piacának elemei, kialakulása Jogok ára, h.ktsg
ΣM AC
Jogok száma (Maradék emisszió) S*
Eredeti emisszió
ΣMEC P* P1 Q*
Q1
MAC = a jogok keresleti görbéje (szennyezéselhárítási határköltség görbe) S* = a jogok kínálati görbéje
Szennyezés Q2 (szennyezési jogok száma)
2009. 03. 30.
19
A forgalmazható szennyezési jogok előnyei 1. 2. 3. 4.
Költségminimalizálás Az új szennyezőket kezelni tudja A nem szennyezők lehetőségei Az inflációt kezeli
2009. 03. 30.
20
Költségminimalizálás forgalmazható szennyezési jogokkal kettő szennyező esetében Jogok ára, h.ktsg
ΣMAC=MAC1=MAC2=P q1+ q2= Σq S: Jogok száma
Em ΣM AC =M AC 1+ M MAC1 AC 2 MAC2
Eer
P
q1 2009. 03. 30.
q2
Jogok száma emisszió Σq szennyezés elhárítás (q) 21
7
Költségminimalizálás forgalmazható szennyezési jogokkal ΣMAC=MAC1=MAC2=MAC3=P q1+ q2+q3= Σ q
Jogok ára, h.ktsg ΣM AC =M A C1 +
MAC2 MAC1
P
q1
q2
S: Jogok sz. E.m.
MA C2 +
E.er.
MA C
3
MAC3
q3
Q*
Σq Jogok száma (emisszió)
MAC : a jogok keresleti görbéje szennyezéselhárítási határköltség görbe 2009. 03. 30.
22
A jogok keresletének változása új belépők hatására
Jogok ára, h.ktsg
S* (jogok kínálata)
P**
MAC**(jogok kereslete) Új szennyező hatása
P* C MA *
0
jogok száma
2009. 03. 30.
23
A forgalmazható szennyezési jogok kínálatának változásai
jogok ára, h.költség
S*1
S*
S2 *
S1* = a jogok kínálata csökken
P*1 S2* = a jogok kínálata nő
P* P*2
D( MA C)
Q*1 2009. 03. 30.
Q*
Q*2
jogok száma 24
8
A forgalmazható szennyezési jogok típusai 1. Immissziós jogok rendszere: a jogok számát a környezeti koncentrációk alapján definiálják, kereskedés az átviteli koefficiensek alapján (túl bonyolult). 2. Emissziós jogok rendszere: kibocsátás: emissziók alapján, csere: egy az egy alapon (forró pontok). 3. Szennyezés kiegyenlítési rendszer: a két előzőt kombinálja: a jogokat az emissziók alapján határozzák meg, kereskedés az átviteli koefficiensek arányában. 2009. 03. 30.
25
A jogok rendszerének problémái • Melyik típust válasszuk? • Hogyan osszuk szét a jogokat induláskor? • Csak akkor működik, ha a jogok száma kellően nagy. • Nem képes kezelni a diffúz szennyezőket. • Minden szennyezőanyagra külön piacot kell létrehozni. • Nagyon szennyezett területen nem gazdálkodhatunk. 2009. 03. 30.
26
Javasolt CO2-kvóta kiosztási elv (I.) 1.
Csak a fejlett országok csökkentsék kibocsátásukat
2.
Minden ország a jelenlegi egy főre jutó kibocsátást azonos százalékkal csökkentse
3.
A jelenlegi egy főre jutó kibocsátási arányoknak megfelelő arányokban csökkentsék
4.
A jelenlegi egy főre jutó kibocsátási arányoknak megfelelően legyen arányos a kibocsátott CO2 kvóta mennyiség
5.
A jelenlegi GDP/fő-re jutó CO2 kibocsátással legyen arányos a kibocsátott CO2 kvóta mennyiség
6.
A Földön a jövőben minden ember azonos mennyiségű CO2 kvótát bocsáthasson ki
7.
Az egyes országok az elmúlt kétszáz év saját kumulatív egy főre jutó kibocsátásának megfelelő arányban csökkentsék
2009. 03. 30.
27
9
Javasolt CO2-kvóta kiosztási elv (II.) A kibocsátott CO2 kvóta mennyiségét politikai megegyezéssel 8. döntsék el A jövőbeni kibocsátható CO2 kvóta mennyiségét a piacon minden ország számára árverésen licitálással lehessen megvásárolni
9. 10.
A jövőbeni kibocsátható CO2 kvóta mennyiségét a környezeti értékek védelmének figyelembe vételével kell megállapítani
11.
A CO2 kibocsátás csökkentésének költségei a GDP azonos hányadát tegyék ki
12.
Ott csökkentsenek nagyobb mértékben, ahol a CO2 kibocsátás csökkentésének költségei kisebbek
13.
Minden ország a jelenlegi egy főre jutó kibocsátást azonos abszolút mennyiséggel csökkentse
14. ?????? 2009. 03. 30.
28
A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok) EPA (’80-as évek) • emisszió-csökkentési jóváírások • emisszió-kiegyenlítés • összevont szennyezés-kibocsátás • buborékpolitika Ólom-jogok (1982) • benzin ólom-tartalmának csökkentésére (gramm ólom/gallon) 2009. 03. 30.
29
A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Egyesült Államok) Ózonkárosító anyagok (1987) • Klórozott-fluorozott-szénhidrogének (CFC-k), halonok
SO2-jog (1995) • • • •
2009. 03. 30.
a savas kiülepedés csökkentésére fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekre 1 tonna SO2/jog új belépő: hatóságtól vásárolhatott (1500 USD/jog)
30
10
A gyakorlatban megvalósult rendszerek (Európa) Dánia (1984) • SO2 jog, buborék az erőművekre Németország (1986) • rugalmas kompenzációs szabályozás Hollandia (1990) • SO2, NOx 2009. 03. 30.
31
Az emmissziós jogok kereskedelme és az elért költségmegtakarítás Ólom CFC-k, USA Kén EPA költség
Németország
keresk.
Hollandia Dánia 0
10
20
30
40
50
60
Forrás: Powell et al., 1998.
2009. 03. 30.
32
Az EU-15 kiotói vállalása és ÜHG kibocsátásuk alakulása
% változás (1990=100)
115 110 105 +7%
EU-15 baseline Kiotói vállalás
100 -8%
95 90 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020
Forrás: EU Commission DG Environment 2009. 03. 30.
33
11
Az EU üvegházhatású gázok (ÜHG) emisszió kereskedelmi Irányelve • Az EU a Kiotó Jegyzőkönyv meghiúsulása esetén is kikényszeríti a tagállamoktól a kiotói vállalásokat • Kötelező hatályú kibocsátás szabályozási rendszer – először csak CO2-re (később CH4, N2O, HFC-k, PFC-k, SF6) • Nagy energia termelő és felhasználó iparágak részvételével – Energetikai tevékenységek (tüzelőberendezések, olajfinomítók, kokszolók) – Vas- és acélipar – Ásványanyag-ipar – Papíripar
• Közlekedési, vegyipari és alumíniumipari ágazat teljesen kimarad • Az EU összes CO2 kibocsátásának mintegy 46%-a 2009. 03. 30.
34
EU ÜHG emisszió kereskedelmi Irányelv • Több, mint tízezer kötelezett vállalat • A várható költségmegtakarítás kb. 35%-os egy ugyanekkora csökkentést eredményező, de kereskedés nélküli szabályozáshoz képest
2009. 03. 30.
35
Allokációs terv • Két kereskedési időszak: • 2005. jan. 1. – 2007. dec. 31. (3 év) • 2008. jan. 1. – 2012. dec. 31. (5 év)
• Az allokáció módja: – Az öt ágazat számára szétosztható összes kvóta mennyiség meghatározása – 1. időszak: az összes kvóta 95%-a ingyenes allokáció – 2. időszak: az összes kvóta 90%-a ingyenes allokáció – Korábbi emissziós adatok alapján vagy termelés-arányosan, csak a szükséges mennyiséget – A későbbi új belépők kvótához jutásának biztosítása: tagállamok dolgozzák ki
2009. 03. 30.
36
12
Kereskedés • • • •
Az időszakon belül korlátozás nincs Nem csak a kötelezett vállalat vehet részt Nem csak tagállamon belül, de az egész EU-ban Másik EU tagállamban vásárolt kvótát minden EU tagállam köteles elfogadni
2009. 03. 30.
37
Szankció • Szankciót von maga után, ha az engedélyes az adott évben többet bocsát ki, mint amennyi kvótát a hatóság felé benyújt – az 1. időszakban a bírság 40 euró/t többlet – a 2. időszakban a bírság 100 euró/t többlet
• A hiányzó kvóta mennyiséget a következő évben be kell nyújtani
2009. 03. 30.
38
Magyarországi bevezetés • • • • •
Mintegy 200-250 vállalat eshet a hatálya alá Átvétele kötelező: 2004. május 1.-ig Viszonylag „kényelmes” országos ÜHG kibocsátás csökkentési célkitűzés Emisszió kereskedés céljára elkülöníthető összkvóta meghatározása még nem történt meg Magyarországon az ÜHG kibocsátás csökkentés olcsóbb az EU átlagnál, ezért a magyar vállalatok potenciális kvóta eladók
2009. 03. 30.
39
13
A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg MA C
S1
1
Kiindulási állapot
S1- emissziós norma C1 - szennyezés elh. határköltség
C1 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30.
40
A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg
Új technológia bevezetése
MA C
S1
1
MA C
2
S1- emissziós norma C1 - C2 szennyezés elhárítási határköltség
C1 C2 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30.
41
A norma szigorításának hatása a szennyezéselhárítási határköltségekre h.ktsg
MA
C
1
S2
S1
„főmérnökök hallgatási kartellja”
MA C
2
C1 C2 Szennyezés szennyezés elhárítás (q) 2009. 03. 30.
42
14
Az MAC haszonnal jár (negatív MAC) h.ktg. a szennyezés elhárítása haszonnal jár
MA C
Szennyezés Sz. elh.
2009. 03. 30.
43
Példák a negatív MAC-re • „mosott gyümölcs tálban”, „alacsonyan csüngő gyümölcsök” • izzócsere • kénsav-gyártás (kettős kontakt eljárás) SO2 → SO3 → elnyeletés kénsavban • (1,5%-os hatékonyság-növekedés = 15 t SO2/nap kibocsátás-megtakarítás) • üzemanyag töltőállomás (töltőpisztoly)
2009. 03. 30.
44
Az intenzív környezetvédelem paradoxona kívánt h.ktg. h.h.
MNPB’ - technológiaváltás utáni (M B’ NP
t
MNPB - technológiaváltás előtti
M
t’
környezetminőség
’) AC
MNP B(M AC)
szennyezés Paradoxon: kevésbé szennyező technológia bevezetése mellett adót kell emelni az eredeti környezetminőség megőrzése érdekében, ha a az új MNPB’(MAC)’ igen meredek!! 2009. 03. 30.
45
15