TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása
A SZAKOK EGÉSZSÉGHATÁS-BECSLÉSÉNEK MÓDSZERTANA ÉS AZ ELSŐ BECSLÉS EREDMÉNYE
TÁMOP-6.1.1 Felsőoktatási Alprojekt 2014.szeptember.
Készült a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001„Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” c. kiemelt projekt Felsőoktatási Alprojekt keretében.
A Felsőoktatási Népegészségügyi Munkacsoport tagjai a hatásbecslés időszakában: Koós Tamás Székely Mózes Setényi János Gilly Gyula Czippán Katalin
Az anyagban szereplő optimalizálás matematikai modelljét készítette: Takács Szabolcs
2014. szeptember
Tartalom 1. Bevezetés ......................................................................................................................... 4 2.Az alkalmazott módszerek .................................................................................................. 5 2.1 A probléma meghatározása ......................................................................................... 5 2.2 A komoly hatással bíró foglalkozási csoportok klasszifikációja ..................................... 6 2.3 A szakbesorolás és a szakértői hatásbecslő kérdőív tesztelése, validálása ................. 7 2.4 A felsőoktatási szakok hatásbecslésének matematikai modellje .................................. 8 3. A szakértői hatásbecslő kérdőív kifejlesztése, véglegesítése és a kitöltés eredménye .....11 4. A foglalkozások és szakok megfeleltetése ........................................................................15 5. Az eredmények optimalizálása .........................................................................................19 5.1 Korlátozó feltételek .....................................................................................................20 5.2 Robosztusság tesztelése a szakmaválasztások esetén ..............................................22 5.3 A szórás szerepe ........................................................................................................25 6. A kiválasztott szakok ismertetése .....................................................................................27 7. Mellékletek .......................................................................................................................29 7.1. Az elektronikus kérdőív ..............................................................................................29 7.2. A kérdőíves vizsgálat eredményei ..............................................................................33 7.3. Az elektronikus kérdőívre adott válaszok ...................................................................46
3
1. Bevezetés Az alábbi összegző tanulmány abból a célból született, hogy átfogó képet adjon arról a TÁMOP-6.1.1 felsőoktatási alprojekt keretében elvégzett szakmai munkáról, amelynek során egészséghatás-becsléssel kiválasztásra kerültek azok a felsőoktatási szakok, amelyeknél a képzési és kimeneti követelmények (a továbbiakban:KKK) módosítása várhatóan a lehető legnagyobb egészségfejlesztő hatást éri el. Az egészséghatás-becslés célja azon felsőoktatási képzések kiválasztása volt, amelyek: a) képzési és kimeneti követelményébe (KKK) fontos és érdemes beépíteni, megőrizni egészségtartalmakat, egészségfejlesztésre vonatkozó utalásokat; b) esetében a szakok tanulói számára javasolt olyan modulok kifejlesztése, amelyek az egészséget, mint értéket pozícionálják a hallgatók szemében és hozzájárulnak saját életvitelük egészségtudatosabbá tételéhez és/vagy felkészítik őket arra, hogy leendő pályafutásuk és szakmájuk gyakorlása során tudatosabban érvényesítsék az egészség és egészségfejlesztés szempontjait és ügyeljenek mások egészségének megőrzésére és fejlesztésére is. Fontos körülmény, hogy a nemzetközi szakirodalom áttekintésekor nem találtunk olyan elméleti modellt vagy működő gyakorlatot, amelyet követhettünk volna a szakok kiválasztásában. Az egészségfejlesztés, illetve az egészségre gyakorolt hatás - leszámítva néhány ország (pl. Finnország) összkormányzati és makroszintű gyakorlatát az „Egészség minden
szakpolitikában”
(Health
in
all
policies)1
érvényesítésére-
a
nemzetközi
szakirodalomban a jelen program szempontjából releváns mezo- és mikro-szinteken elsősorban a projektben van jelen, ezek esetében is nagyberuházások járulékos egészséghatásának becslése történik, a környezeti hatások mintájára. Végül, de nem utolsósorban, a hatásbecslés a fejlődő országokban zajló fejlesztéspolitikák reflexióihoz kapcsolódik (lásd: development literature). A Magyarországhoz hasonló fejlett, közepes jövedelmi szintű (middle
1 A WHO „Health for All“ ajánlásainak a legkövetkezetesebb, mintaértékű és komoly össztársadalmi szintű eredményeket produkáló érvényesítésére a nemzetközileg is ismert és elismert egyik legfontosabb példát Finnország adja a „Health in all policies“ gyakorlat összkormányzati szintű érvényesítésével, amelyet mintegy másfél évtizeddel ezelőtt egy átfogó állami reform keretében dolgoztak ki és vezettek be. Ez a minta számos szempontból releváns lehet egy összkormányzati szintű az egészség szempontjait szisztematikusan érvényesíteni szándékozó állami reformtekintetében, ezért fontos utalás szintjén megemlíteni. Ugyanakkor a jelen „egészségfejlesztő egyetemek“ alprogram szempontjából – épp a finn példa makro-szintű volta miatt – kevés relevanciával bír olyan kérdésekben, mint a szakok kiválasztása, vagy az egészségfejlesztő egyetem kritériumrendszere stb.
4
income) államokra vonatkozó példákat nem találtunk. A beazonosított nemzetközi megközelítéseket részben már ebben a munkaanyagban is hasznosítottuk.2 Ebből következik, hogy a továbbiakban ismertetett fejlesztés és kísérlet egyfajta innovációnak is tekinthető. A szakpolitikai beavatkozások ideális (azaz az optimális multiplikációs hatással bíró) pontjainak modellezése és rögzítése általában véve is figyelemre méltó kísérlet. 2. Az alkalmazott módszerek 2.1 A probléma meghatározása. A fejlesztés célja az volt, hogy definiáljuk, hogy az alap és osztatlan képzések közül egységnyi beavatkozással melyek esetén érünk el nagyobb társadalmi hatást a felsőoktatáson keresztül. Mivel a szakok megállapításához nem volt nemzetközi mintánk, ezért a felsőoktatási alprojekt Felsőoktatási és Népegészségügyi Munkacsoportja (továbbiakban FNMCS) szakmai tapasztalatai alapján, valamint más hasonló jellegű fejlesztésekben alkalmazott logikát követve az alábbi lehetséges szempontok merültek fel a szakok kiválasztása céljából. Az elkészült még rendezetlen szempontsort több lépcsőben vettük figyelembe: A területre vonatkozóan közvetlen adatokkal nem rendelkező szempontokat egy szakértői becslés keretében értékeltük (2.2 fejezet), majd a szakértői becslés eredményét egy matematikai modellbe rendeztük a többi, számszerűsíthető adat figyelembe vételével (2.3 fejezet). A Felsőoktatási Népegészségügyi Munkacsoport által javasolt szempontok és figyelembe vételük módja: (a) a szakra felvett hallgatók száma, (b) a vélelmezett jövőbeni foglalkozás multiplikátor hatása, (c) a
vélelmezett
foglalkozás
leendő
célcsoportja
mennyire
kitett
egészség
szempontból (pl. romák, nők), (d) a végzett diplomások életpályája, (e) a vélelmezett jövőbeni foglalkozás egészségkockázat-összetétele (elsődleges elhalálozási okok rizikófaktorainak kitett átlagos kockázatok – célcsoport +/- eltérés),
2 Ezzel kapcsolatban lásd még: Introduction to Health Impact Assessment, International Finance Corporation. World Bank Group valamint A Short Guide to Health, Impact Assessment Informing Healthy Decisions, London’s Health, 2000 London.
5
(f) a diploma után vélelmezett foglalkozás hatás-intenzitása: erősen, intenzíven, tudatosan, személyre irányuló, vagy felületes módon érinti a vele kapcsolatba kerülőket, (g) társadalmi befolyás, azaz a végzett diplomás a különböző társadalmi folyamatokban tervezési/döntési pozícióba kerülése, (h) a végzett által vélelmezhetően betöltött munkakör egészséghatása a társadalomra. 2.2 A komoly hatással bíró foglalkozási csoportok klasszifikációja Mielőtt a beavatkozás szempontjából optimális hallgatói csoportokat azonosítottuk, egy fontos különbség megtételére volt szükség. Egészségfejlesztési hatásbecslés csak foglalkozási csoportok esetében végezhető el ésszerű módon. A kiválasztandó foglalkozási csoportok első csoportjait egy elméleti konstrukció mentén vázoltuk fel: A mátrix egyik tengelyén a szakmai tartalom (egészségfejlesztés) erősségét, a másik tengelyén pedig a feltételezett egészségfejlesztési hatást ábrázoltuk. A Felsőoktatási Népegészségügyi
Munkacsoport
által
egyértelműen
gyenge
hatással
beazonosított
foglalkozáscsoportokat az alábbi klaszterek alkotásánál értelemszerűen nem vettük figyelembe. A
feltételezett
egészségfejlesztő
multiplikációs
hatás
szempontjából
négy
csoport
megkülönböztetésére tettünk javaslatot.3 Egy nagyobb és árnyaltabb belső tagozódású foglalkozási csoport (pl. pedagógus, orvos) esetében párhuzamosan több besorolás is lehetséges volt. A „mintaadóknak” nevezett csoport esetében Vilfredo Pareto „elit”-fogalmát követtük. A fogalom kiemeli az elitek mintaadó szerepét, amely a csoport magas teljesítményszintjéből és erős pszichikai pozíciójából fakad. Olyan foglalkozási csoportokról van szó, amelyek helyi és össztársadalmi
szinten
életmódmintákat
adnak
át
környezetüknek,
így
potenciális
egészségfejlesztő hatásuk is jelentős. A „döntéshozók” csoportja lefedi a klasszikus pareto-i elitértelmezést: olyan foglalkozásokról van szó, amelyek döntései erőteljes egészségfejlesztési hatással bírhatnak. Közvetlen egészségfejlesztési feladatuk és ehhez kapcsolódó tudatosságuk nincsen, azonban a társadalmi döntésekben játszott kulcsszerepük miatt a közpolitika befolyásolása eleve komoly egészségfejlesztési potenciállal ruházza fel őket.
3A foglalkozási csoportok elnevezései kizárólag a kutatás számára készültek és a kiválasztási folyamat segítésén kívül más szerepük nincs.
6
A „frontmunkások” csoportjába olyan foglalkozások kerültek, akik a társadalom legmagasabb egészségkockázatú csoportjaival dolgoznak, személyes munkájuk során. A
„tömegellátók”
csoportjába
pedig
olyan
foglalkozások
tartoznak,
amelyek
a
közszolgáltatásokon keresztül nagy tömegű állampolgár számára nyújtanak különböző szolgáltatásokat. Az általuk kiszolgált/ellátott tömegek egészségi állapota sokféle és egymástól erősen eltérő. Esetükben a közszolgáltatás szakmai tartalma közömbös, inkább a megjelenő egészségnevelési hatás tömegessége fontos.
Csoportok
1. számú táblázat: A feltételezhetően nagy egészségfejlesztési multiplikációs hatással bíró foglalkozások/szakok listája (első változat)
Mintaadók
Tömegellátók
Döntéshozók (nagy kisugárzású döntési lehetőségekkel)
Frontmunkások
közigazgatási dolgozó
Szakok/ foglalkozások
orvos pedagógus
orvos
jogász
pedagógus
állatorvos
védőnő
közgazdász
felnőttképző
mérnök
közigazgatási dolgozó
teológus/lelkipásztor /tiszteletes
lelkipásztor/tiszteletes
orvos
jogász
pedagógus
közgazdász
védőnő
mérnök
szociális munkás
HR-es
romológus
média
lelkipásztor/tiszteletes (karitatív)
politológus nemzetközi tanulmányok teológus
A fenti táblázat értelmezésekor fontos, hogy a foglalkozások sorrendje semmilyen rangsorolást vagy preferenciát nem fejez ki. Az egyes foglalkozások ismétlődése azt jelzi, hogy az adott foglalkozás erős belső (szakmai és presztízs szerinti) tagoltsággal bír. 2.3 A szakbesorolás és a szakértői hatásbecslő kérdőív tesztelése és validálása A
nagy
egészségfejlesztési
multiplikációs
hatással
bíró
foglalkozási/szakcsoportok
azonosítása után az első körös szakbesorolás validálása következett. Ezt szakértői becslés (peer review) módszerével végeztük, olyan módon, hogy elkészítettük a szakértői hatásbecslés alapját képező elektronikus kérdőívet a fenti a táblázat alapján, kérdések és ötfokú skálák segítségével, majd:
7
(a) a Munkacsoport tagjai, elvégezték a kidolgozott szempontok alapján a becslést és a tapasztalatok alapján továbbfinomították az eszközt. Ezt követően pedig (b) A TÁMOP-6.1.1 kiemelt projekt Népegészségügyi alprojektjének munkatársai megbecsülték a kiválasztott szakok egészséghatását, illetve visszajeleztek a kérdőív hasznosságára és használhatóságára vonatkozóan. A beérkezett vélemények alapján a finomított és véglegesített online kérdőív kitöltésére az egészségfejlesztés területén dolgozó legelismertebb szakértői kört kértük fel. A kört egy több ülésen alkalmazott ún. „Delphoi-módszerrel” határoztuk meg. A következő lépésben a szak illetve a szakok azonosítása történt a foglalkozások alapján. Az így kapott szaklista alapján zajlott a DPR-alapú validálás, azaz annak tisztázása, hogy a meglévő elhelyezkedési adatok birtokában a képzés és az elhelyezkedés milyen mértékben függ össze. A foglalkozások és szakok megfeleltetését a DPR adatbázis súlyos hiányosságai miatt kimeneti követelmények tartalmára építve végeztük el. A szakértői becslésben kiválasztott foglakozásoknak megfeleltetett szakok hatásának vizsgálatára, - illetve annak ellenőrzésére, hogy esetleg nem maradtak-e ki más, a társadalomra nagy hatással bíró szakok, - egy optimalizáló matematikai modellt állítottunk fel (2.4 fejezet), amelyhez feltártuk a 2. fejezetben felsorolt a-h szempontokhoz rendelkezésre álló, az alprojekt számára hozzáférhető adatbázisokat. 2.4 A felsőoktatási szakok hatásbecslésének matematikai modellje A módszert általánosan használja a gazdaságtudomány, ökonometria néven. Az általunk felállított modell mérhető, objektíven meghatározható korlátokat, valamint számos véletlentől függő korlátot is figyelembe vesz annak érdekében, hogy kideríthesük, hogy mely felsőoktatási szakok esetén javasolt a KKK-k módosítása olyan módon, hogy az egészségtudatosság, mint képzési szempont megjelenjen. Fontos kiemelnünk, hogy a felállítandó modell ennél lényegesen szélesebb körben alkalmazható, hiszen jelen esetben az egészségtudatosság, mint aktuálisan optimalizálandó kimenetel szerepel – de helyette nyilván számos egyéb, optimalizálandó szempont is vizsgálat tárgya lehet. A modell változóinak alapját a felsőoktatási szakok (vagy szakcsoportok) alkotják: mérnök, jogász, orvos, stb. A szakokhoz rendelt 1-0 változók jelentése rendre az, hogy egy adott szakot kiválasztunk (módosítandónak ítéljük meg a szakra vonatkozó KKK-t), vagy nem választunk ki (nem elsődlegesen javasoljuk módosítani a szakra vonatkozó KKK-t). Ennek megfelelően: •
0: Nem kerül kiválasztásra;
8
•
1: Kiválasztásra kerül.
A megoldás keresésekor két, lényegesen eltérő korlátozó funkciót vettünk figyelembe: •
objektív elemek (például hallgatói létszám egy adott évben, képzés költsége);
•
véletlen elemek (képzés után a végzett diplomás által elért személyek várható száma).
A különböző alapadatok (pl. a szakok begyűjtése), valamint a kialakított paraméterek, korlátozó feltételek felírása után olyan megoldást kerestünk, amely bizonyos szempontból optimálisnak tekinthető. Az optimalitás kritériuma az adott szak által becsült „hatás” maximalizálása volt, mely becslést a megkérdezett szakértők voltak hivatottak elvégezni. A véletlen jelenségek miatt ún „robusztus megoldást” kerestünk, nevezetesen olyat, amely bármely „lehetséges” kimenetel esetén megengedett megoldást ad. 1. ábra: A modell felrajzolása, grafikus magyarázat
Magyarázatok a fenti ábrához: 1. Szakok: a felsőoktatási nyilvántartásban szereplő szakok körében első lépésben valószínűleg érdemes nagyobb csomagokban gondolkodni, tehát például nem minden mérnöki képzést külön kezelni, hanem egyetlen „mérnök” megjegyzéssel ellátni.
9
2. Korlátozó feltételek: ezek számossága magas lehet: például költségvetési korlátok, létszámkorlátok (minimális és maximális korlát egyaránt), regionális differenciáltság, elhelyezkedési ráták. 3. Hasznosság:
ezt
a
tényezőt
szakértői
becslés
segítségével
lehetne
megvalósítani, a fentebb hivatkozott „Pareto-elv” felhasználásával. Ennél a modellnél a különböző adatok részint adatbázisokból állíthatók elő, részint pedig esetleges szakértői becsléseket kell alkalmazni. Mindezek után egy olyan optimum-számítás veszi kezdetét, amelynek során a szakokhoz 0-1 értékeket rendelünk, majd maximalizáljuk a hasznosságot, és mindezt olyan módon tesszük, hogy az adatmátrix véletlen jelenségeinek bármely elképzelhető, racionális realizációja esetén találjunk olyan megoldást, amely e realizációkat egyaránt kielégíti. A modell matematikai leírása a következő: Változók: 𝑋𝑖 : 0𝑣𝑎𝑔𝑦 1 Korlátozó feltételek (1), például elérendő létszám:
A korlátozó feltételek száma több is lehet. Vannak tehát „legalább ekkora” típusú feltételek, ahol az 𝛼𝑖 értékek függhetnek a véletlentől. Például, hogy a „hány főt tudnak hatékonyan megszólítani az új KKK alapján frissen végzettek egy év alatt” adattípus nyilvánvalóan szakértői becslésből (peer review) származik, melyet érdemesnek tűnt véletlen jelenségként kezelni. Korlátozó feltételek (2), például a költségvetési korlát, a módosítandó KKK-ek maximális száma:
A korlátozó feltételek ebben az esetben is függhetnek a véletlentől: abban annál a tényezőnél nyilvánvalóan nem kalkulálunk/kalkulálhatunk a véletlennel, hogy mekkora számú KKK-t szándékozunk módosítani, de például egy módosítás költségvonzata, illetve annak becslése már kezelhető véletlen jelenségként. (Egy-egy szak esetén egy új tantárgy bevezetésének költsége közel sem tekinthető állandónak. Sőt, egyes szakok esetén ez akár regionálisan is eltérő lehet. Más órabéren lehet alkalmazni például egy vendég előadót Miskolcon vagy Győrben). Célfüggvény, például a vagy a kifejtett hatás:
10
A
együtthatókat, nevezetesen az egyes szakokhoz rendelt hatékonyság vagy hatás
mértékét (ha úgy tetszik súlyát) természetesen csak becsülni tudtuk – bár egy-egy elemzésben ezt az értéket rögzítettnek fogjuk tekintettük, ez alapján fogunk optimalizáltunk. 3. A szakértői hatásbecslő kérdőív kifejlesztése, véglegesítése és a kitöltés eredménye Az elektronikus kérdőív tartalmának kifejlesztésekor arra törekedtünk, hogy az egyes foglalkozások egészségfejlesztő multiplikációs hatásának értékelése egy jól értelmezhető ötfokú skálán történjen meg. Komoly szakmai vitákat követően végül nem a potenciális, hanem az jelenlegi tényleges egészségfejlesztési multiplikációs hatás értékelését kértük a szakértőktől. A szakmákat és foglalkozásokat egészségfejlesztő multiplikációs hatásuk szempontjából a 2.1 fejezetben már bemutatott négy szempont alapján választottuk ki: (1) a társadalom és helyi közösségek „MINTAADÓI”, akiknek egészségtudatos életvitele hatással lehet tágabb környezetükre; (2)
a
magas
kockázatú
célcsoportokkal
intenzív
személyes
munkát
végző
„FRONTMUNKÁSOK”, akik a legkomolyabb egészségügyi kockázatoknak kitett csoportokkal foglalkoznak folyamatosan és nagy tömegben; (3) a nagy társadalmi kisugárzású „DÖNTÉSHOZÓK”, akik későbbi karrierjük során mindannyiunkat érintő közpolitikai és gazdasági döntéseket hozhatnak; (4) a sok emberrel foglalkozó „TÖMEGELLÁTÓK”, akik a nagy közszolgáltatási rendszerekben dolgoznak és napi munkájukban is sok emberrel kerülnek kapcsolatba. A kérdőív – 2.3 fejezetben leírt - validálása nyomán a következő szakmák kerültek hatásbecslésre:
11
2. számú táblázat: A hatásbecslésbe bevont szakmák listája (végleges) Mintaadók
Frontmunkások
Döntéshozók
Tömegellátók háziorvos
vállalati vezető
háziorvos
orvos jogász közgazdász állatorvos mérnök lelkipásztor/tiszteletes színész sportvezető
mérnök
védőnő
HR-vezető
pedagógus
közigazgatási szakember
óvónő gyógypedagógus
médiamenedzser
szociális munkás
politikus
lelkipásztor/tiszteletes
egyházi vezető
helyi hivatali ügyintéző rendőr
reklámszakember jegyző
védőnő pedagógus kisgyermeknevelő felnőtt képző lelkipásztor/tiszteletes közigazgatási szakember pszichológus rendőrtiszt gyógyszerész agronómus vendéglátós
A kérdőív a próbakérdezéskor bevált, a felkérést, a klaszterek meghatározását pontosítottuk, valamint egy-két szaknak tűnő megfogalmazást átfordítottunk foglalkozásra, javaslatok alapján bekerült a rendőr, a rendőrtiszt a vendéglátós, az agronómus, illetve a végezettségre vonatkozóan nem beazonosítható polgármestert kicseréltük az önkormányzat működését irányító, egyértelműen beazonosítható jogász végzettségű jegyzőre. A kérdőív végleges változata megtekinthető a tanulmány 7.2 számú mellékletében. A kitöltésre a több körben az ún. „Delphoi-módszerrel” kiválasztott alábbi szakértőket kértük fel: 1
Balázs Margit
Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar
2
Balogh Judit
Országos Egészségfejlesztési Intézet
3
Burszki Mónika
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet - Nemzeti Drogmegelőzési Iroda
4
Czippán Katalin
Országos Egészségfejlesztési Intézet
5
dr. Ádány Róza
Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar
6
dr. Bárdos György
ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet
7
dr. Benkő Zsuzsanna
Szegedi Tudományegyetem – JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet
12
8
dr. Felszeghi Sára
PhD Nyugat-Magyarországi Egyetem Sporttudományi Intézet Egészségfejlesztési Intézeti Tanszék
9
dr. Füzesi Zsuzsa
Pécsi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézet
10
dr. Gaál Péter
Semmelweis Egyetem Népegészségügyi Kar dékán, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
11
dr. Gilly Gyula
Országos Egészségfejlesztési Intézet-TÁMOP-6.1.1.
12
dr. habil. Barabás Katalin M.D. Ph.D.
Szegedi Tudományegyetem -ÁOK Magatartástudományi Intézet
13
dr. Koós Tamás
Országos Egészségfejlesztési Intézet
14
dr. Kósa Karolina
Debreceni Egyetem, Népegészségügyi kar
15
dr. Lampek Kinga
Pécsi Tudományegyetem - ETK Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék
16
dr. Léder László
Országos Egészségfejlesztési Intézet
17
dr. Makara Péter -
Egészségfejlesztési szakértő
18
dr. Palicz Tamás
Országos Egészségfejlesztési Intézet
19
dr. Setényi János
Országos Egészségfejlesztési Intézet
20
dr. Székely Mózes
Felsőoktatási és Tudományos Tanács
21
dr. Szilárd István
Pécsi Tudományegyetem
22
dr. Szócska Miklós
Semmelweis Egyetem - EMK
23
dr. Vitrai József
Országos Egészségfejlesztési Intézet
24
dr. Voko Zoltán
ELTE
25
Környei Andrea
Országos Egészségfejlesztési Intézet
26
Kraiciné dr. Szokoly Mária
ELTE-PPK
27
Müller Éva
EMMI - Nemzeti Drogmegelőzési Koordinációs Osztály
13
28
Prof. dr. habil. Cseh Károly PhD., DSc.
Semmelweis Egyetem - Népegészségtani Intézet
A felkért – e-mailben és telefonon is megkeresett - 28 szakértőből 21-en, azaz 75%-os válaszadási arányban töltötték ki a kérdőívet anonim módon. A kérdőíves felvételezés összegzése a 7.2-7.4 mellékletben található. Az egészségfejlesztési multiplikációs hatás erősségét a nagyon erős (5) és erős (4) kategóriák számértékeinek összeadásával mértük. Ennek nyomán érdekes sorrend rajzolódott ki a válaszok összesítéséből. Erős multiplikációs hatásról a 4-es és 5-ös kategória 60% feletti megjelenésekor beszélhetünk. Ennek nyomán: - A legnagyobb becsült multiplikációs hatással bírnak sorrendben a (frontmunkási szerepben dolgozó) háziorvos és védőnő, valamint a (tömegellátó szerepben dolgozó) kisgyermekgondozó. A tömegellátó szerepben értelmezett háziorvos és védőnő is ebbe a csoportba tartozik. - Erős becsült hatással bírnak a (döntéshozó) politikusok, a (mintaadó) orvosok valamint a
tömegellátóként
értelmezett
pedagógusok,
az
óvónők
(frontmunkás),
a
médiaszakemberek (döntéshozó), a szociális munkások (frontmunkás) és a vállalati vezetők (döntéshozók). - Viszonylag erős hatást becsültek a frontmunkásként értelmezett pedagógusok és lelkipásztorok/tiszteletesek,
valamint a döntéshozóknak látott marketingvezetők
esetében. Bár az erős hatással bírók csoportjába nem kerültek be, meglepően jó pozíciót szereztek a rangsorolásban sportvezetők – noha a versenysport egészséggel való kapcsolata problematikus, vagy legalábbis vitatott. A felnőttképzők kifejezetten alacsony értékelése hűen tükrözi a hazai felnőttképzés egészének fejletlenségét, alacsony társadalmi beágyazottságát és elismertségét. A következő fejezetben a szakértők által rangsorolt szakmákat feleltettük meg az államilag elismert szakoknak. 4
4A képzési és kimeneti követelményeket a 15/2006. OM rendelet tartalmazza, amely a http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600015.OM elektronikus linken érhető el.
14
4. A foglalkozások és szakok megfeleltetése
munkakör
szakképzettség megléte jogosít-e fel kizárólag a munkakör betöltésére? I/N
Munkakör betöltéséhez releváns/szükséges felsőoktatási képzések
Képzés szintje
Azokon megszerezhető szakképzettségek
képzés gráfja a következő online felületen/weblapon érhető el
háziorvos
I
általános orvos
osztatlan mesterképzés
okleveles orvosdoktor
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=OSZKAOR
védőnő
I
ápolás és betegellátás
alapképzés
ápoló
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKAPB
kisgyermekgondozó
I
csecsemő- és kisgyermeknevelő
alapképzés
csecsemő- és kisgyermeknevelő
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKCSK
politikus
N
nem meghatározható
orvos
I
általános orvos
osztatlan mesterképzés
okleveles orvosdoktor
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=OSZKAOR
fogorvos
osztatlan mesterképzés
okleveles fogorvos doktor
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=OSZKFOG
tanár
mesterképzés
okleveles tanár
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKTAN
tanár
osztatlan mesterképzés
okleveles tanár
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKTAO
tanító
alapképzés
tanító, nemzetiségi tanító
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKTAN
pedagógus
I
15
óvodapedagógus
alapképzés
óvodapedagógus, nemzetiségi óvodapedagógus (…)
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKOVO
csecsemő- és kisgyermeknevelő
alapképzés
csecsemő- és kisgyermeknevelő
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKCSK
óvónő
I
óvodapedagógus
alapképzés
óvodapedagógus, nemzetiségi óvodapedagógus (…)
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKOVO
médiaszakember
N
kommunikáció és médiatudomány
alapképzés
kommunikátor
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKKOM
kommunikáció és médiatudomány
mesterképzés
okleveles kommunikációés médiaszakértő
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKKOM
intermédia-művész
osztatlan mesterképzés
okleveles médiaművész
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=OSZKINM
média design
alapképzés
média designer
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKMED
média design
mesterképzés
okleveles médiatervező művész
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKMDE
mozgóképkultúra és médiaismeret
alapképzés
mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKMOM
televíziós műsorkészítő
alapképzés
televíziós műsorkészítő
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKTVM
televíziós mesterképzés műsorkészítő művész
okleveles televíziós műsorkészítő művész
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKTMM
szociális munka
szociális munkás
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKSZM
szociális munkás
N
alapképzés
16
vállalati vezető
N
szociális munka
mesterképzés
okleveles szociális munkás
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKSMU
szociális munka és szociális gazdaság
mesterképzés
okleveles szociális gazdasági szakember
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKSOC
bármi lehet, alább a főbb lehetőségek gazdálkodási és menedzsment
alapképzés
közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKGAM
Master of Business Administration
mesterképzés
okleveles közgazdász MBA szakon
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKMBA
műszaki menedzser
mesterképzés
okleveles műszaki menedzser
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKMME
okleveles közgazdász vezetés és szervezés szakon
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKVSZ
vezetés és szervezés mesterképzés
lelkipásztor/tiszteletes I
jogász
osztatlan mesterképzés
okleveles jogász
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=OSZKJOG
kántor
alapképzés
kántor
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKKAN
rabbi helyettes
alapképzés
rabbi helyettes
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKRAH
református hittanoktató
alapképzés
református hittanoktató
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKRHI
református hittanárnevelő
alapképzés
református hittanár-nevelő
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKRHN
teológia
alapképzés
teológus, teológus lelkész szakiránnyal, teológus lelkipásztor szakiránnyal
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKTEO
17
marketingvezető
N
rabbi
mesterképzés
okleveles rabbi
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKRAB
teológia
mesterképzés
okleveles teológus
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKTEO
katolikus teológus
osztatlan mesterképzés
katolikus lelkész, katolikus teológus
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=OSZKKTE
protestáns teológia
osztatlan mesterképzés
okleveles protestáns teológus, lelkész szakiránnyal, lelkipásztor szakiránnyal
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=OSZKPEO
marketing
mesterképzés
okleveles közgazdász marketing szakon
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=MSZKMAR
kereskedelem és marketing
alapképzés
közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
http://firgraf.educatio.hu/prg/kkk.php?graf=BSZKKEM
18
5. Az eredmények optimalizálása A végleges eredményeket, azaz a kiválasztott szakokat egy eljárás eredményként kaptuk meg. Ehhez figyelembe vettük a 2.1 fejezetben leírt szempontokat és megnéztük, hogy melyekhez van elérhető adatbázis, illetve milyen eredményre vezetett a szakértői becslés. Az eredetileg meghatározott szempontok és a rendelkezésre álló információk: (a) a szakra felvettek száma - Felsőoktatási Információs Rendszer; (b) a vélelmezett jövőbeni foglalkozás multiplikátor hatása– szakértői becslés, valamint a közvetlen munkatársak száma – OEP foglalkoztatási adatokból; (c) a
vélelmezett
foglalkozás
leendő
célcsoportja
mennyire
kitett
egészség
szempontból (pl. romák, nők)- szakértői becslés, külön klaszter – „Frontmunkások”; (d) a végzett diplomások életpályája – elvégzett félévek: Felsőoktatási Információs Rendszer; átképzési adatok: Foglalkoztatási Szolgálat; várható jövedelem: TEÁOR, FEOR kód alapján NAV adatok; (e) a vélelmezett jövőbeni foglalkozás egészségkockázat-összetétele (elsődleges elhalálozási okok rizikófaktorainak kitett átlagos kockázat – célcsoport +/- eltérés)– nem vettük figyelembe; (f) a diploma után vélelmezett foglalkozás hatás-intenzitása: erősen, intenzíven, tudatosan, személyre irányuló, vagy felületes módon érinti a vele kapcsolatba kerülőket– szakértői becslésben implicit módon; (g) társadalmi befolyás, azaz a végzett diplomás különböző társadalmi folyamatokban tervezési/döntési pozícióba kerülése– szakértői becslés önálló klaszter: „Döntéshozók”; (h) a végett által betöltött munkakör egészséghatása a társadalomra szakértői becslésalapján. Ez a szempont átfogja az összes többit és az egész becslésnek ez a célja. A Diplomás Pályakövető Rendszert adatait többször áttekintettük különböző szempontok szerint, azonban hiányosságuk miatt nem tudtuk a számítások során figyelembe venni azokat. Az alábbi korlátozó feltételek alapján a szakokhoz rendelt 1-0 változók jelentése rendre az, hogy egy adott szakot kiválasztunk (módosítandónak ítéljük meg a szakra vonatkozó KKK-t), vagy nem választunk ki (ebben az esetben nem prioritás a KKK-k módosítása). A súlyozás pedig azt jelenti, hogy egy 1-10-ig terjedő skálán milyen mértékben vesszük figyelembe az adott korlátozó feltételt. Ebből következik, hogy /Így a kapott érték meghatározza a kiválasztott szakokat és azok sorrendjét.
19
5.1 Korlátozó feltételek Jövedelem: a megfeleltetés alapján beazonosított szakokhoz és a vélelmezhető szakmákhoz kapcsolható várható jövedelem: a foglalkozásokhoz hozzárendeltük a TEÁOR FEOR kódokat, és azok átlagait a NAV nyilvántartása alapján vettük figyelembe. Az érték 1, ha várhatóan legalább 100 ezer forint lesz a havi jövedelem átlaga. Indoklás: azért vettük figyelembe, mert ha az adott szak hallgatója várhatóan el tud helyezkedni, akkor nagyobb a motiváció a többlettudás megszerzésére. Súlyszám 4: viszonylag alacsony, mert erős összefüggésben lehet például az átképzési feltétellel. Hallgatói létszám: FIR adatok. Az érték 1, ha várható, hogy legalább átlagosan 3000 fő van az adott szakon. Indoklás: minél több hallgatót érint egy képzés, annál nagyobb annak multiplikációs hatása, és a képzésbe fektetett munka megtérülése. Súlyszám 10: alapfeltétel. Feltétel: minimum négy félévet töltsenek a képzésben Elvégzett félévek száma (4): FIR adatok, az érték 1, ha várhatóan 4 vagy annál több félévet töltenek a képzésben Indoklás: minél nagyobb a valószínűsége, hogy a hallgatók/képzésben részt vevők befejezik a tanulmányokat annál valószínűbb, hogy a szak elvégzése után szakma-specifikusan használni fogják a megszerzett tudást. Súlyszám: 4, viszonylag alacsony, mert a képzés szempontjából nem jelent feltétlen többletterhet, ha az első félévekben vagy később – alacsonyabb létszámú hallgatók részére tartanak további képzéseket, módszertantól függően. Átképzési költség (5): a Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, a szakokhoz, szakmákhoz kapcsolódó átképzési költségátlag egy millió forint. Az érték 1, ha az adott szakra, szakmára várhatóan átlagosan 300 ezer forintnál nagyobb lesz az átképzési költség. Indoklás: ha a végzettek nagy valószínűséggel álláskeresővé válnak, akkor nem vesszük figyelembe az adott szakot. Súlyszám: 5
20
Munkahely mérete: az OEP adatállomány alapján képzett átlag szerint a munkahelyek mérete. 17 fő. Az érték 1, ha az adott szakkal, szakmában dolgozók elhelyezkedése várhatóan 17 főnél nem kisebb létszámú munkáltatóknál történik. Indoklás: a létszám egyenesen arányos a közvetlen kollégákra gyakorolt potenciális multiplikációs hatással. Súlyszám: 6: potenciális közvetlen multiplikációs hatást jelez. Az egyéb feltételek súlyozása: Szakértői átlagok
8
Elvégzett félévek száma
4
Jövedelem
4
Átképzési igény
5
Munkahelyi létszám
6
Létszám - maximum
10
Az optimalizálást a fenti korlátozó tényezőkkel végeztük el olyan módon, hogy a Szakértői becslés eredményeit maximalizáltuk. Figyelembe véve, hogy a szakértői becslés viszonylag alacsony elemszámot tartalmaz, némi n bizonytalanság áll fenn, ezért a végső eredménynél 8-as súlyszámmal vettük figyelembe a szakértői becslés eredményét. Ezen belül: súlyozás a mintaadók esetén 1, minden más csoportban 3-mas. MINTAADÓ
1
FRONTMUNKÁS
3
DÖNTÉSHOZÓ
3
TÖMEGELLÁTÓ
3
Ezt követően az eredményeket kettő és nyolc közötti szakma választása esetére ismertetjük. A táblázat első oszlopában látható, hogy hány szakmát választunk. (Fontos, hogy kettőnél kevesebbet nem ésszerű választani, mivel nincsen olyan szakma, amely egyszerre mintaadó, frontmunkás, döntéshozó és tömegellátó lenne, így ez a választás nem adhat megoldást).
21
Választandó szakmák száma
Választott szakmák
2
vállalati vezető, lelkipásztor/tiszteletes
3
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus
4
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos
5
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus
6
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő
7
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser
8
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser, szociális munkás
Megfigyelhető, hogy a vállalati vezetőket csak abban az esetben választja ki a modell, ha mindösszesen két szakmát választhatunk (mint legerősebbnek ítélt döntéshozó, abban az értelemben, hogy számuk nagyobb, mint például a politikusoké). A többi esetben azonban, amikor a kiválasztott szakmák létszámkorlátja már átlépi a kritikus értéket, az egyéb szempontok maximalizálása lesz a cél. Ezért kerül be a politikus a választási lehetőségek közé. A dokumentumhoz csatoljuk a robusztusságot vizsgáló leírást is, mert abban még változatosabb formában találhatunk olyan megoldásokat, amelyek a különböző súlyozásokkal és leosztásokkal alkalmazzák. 5.2 Robosztusság tesztelése a szakmaválasztások esetén A megoldásokat egy táblázatban foglaljuk össze. Az eljárás során minden esetben 1-3-3-3 súlyozásokat, valamint 4-2-2-2 súlyozásokat alkalmaztunk, és 1-8 közötti szakmaválasztások esetén haladtunk végig, kiírva minden megoldást. Ez azt jelenti, hogy 1-3-3-3 súlyozást négy esetben készítettünk, majd 4-2-2-2 súlyozást szintén négy esetben, ami összesen nyolc futást jelent. Ezek után kettő és nyolc közötti megoldásokat választottunk, ami azt jelenti, hogy 8x8, azaz 64 esetet tesztelünk. Mind a 64 esetben felsoroltuk a kiválasztott szakmákat (az egyszakmás megoldásokat nem futtattuk, mert egyáltalán nem ésszerű, ugyanis azon feltétel, hogy minden csoportból legalább egy szakmát választunk, értelemszerűvé teszi, hogy egyetlen ilyen szakmát sem fogunk találni). A megoldásokat egy-egy táblázatban foglaltuk össze. A többi súlyozás rendre: 8-4-4-5-6-10. Azonban, miután a ROBUSZTUSSÁG az elsődleges kérdés, így valójában minket inkább az érdekel, hogy a megoldások változnak-e a szakértői súlyozások változtatására!
22
Második körben vizsgáltuk azt is, hogy ha a szórás 1-es értéke helyett 3-mas szórásnyi megoldást engedünk szabadon, akkor a feltételek súlyozása valamilyen módon befolyásoló tényezővé válik-e. Ezzel azt érjük, hogy nagyobb, extrémebb értékeket (vagy lényegesen kisebb értékeket) is megengedünk, mint a szórás 1-es értéke esetén.
1-3-3-3
3-1-3-3
3-3-1-3
3-3-3-1
2
vállalati vezető, lelkipásztor/tiszteletes
vállalati vezető, lelkipásztor/tiszteletes
mérnök, pedagógus
lelkipásztor/tiszteletes, vállalati vezető
3
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus
orvos, háziorvos, politikus
mérnök, háziorvos, védőnő
orvos, háziorvos, politikus
4
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos
mérnök, háziorvos, védőnő, orvos
orvos, háziorvos, politikus, védőnő
5
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus
orvos, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus
mérnök, háziorvos, védőnő, orvos, háziorvos
orvos, háziorvos, politikus, védőnő, médiamenedzser
6
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő
orvos, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő
mérnök, háziorvos, védőnő, orvos, háziorvos, kisgyermeknevelő
orvos, háziorvos, politikus, védőnő, médiamenedzser, óvónő
7
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser
orvos, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser
mérnök, háziorvos, védőnő, orvos, háziorvos, kisgyermeknevelő, óvónő
orvos, háziorvos, politikus, védőnő, médiamenedzser, óvónő, szociális munkás
8
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser, szociális munkás
orvos, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser, vállalati vezető
orvos, szociális munkás, védőnő, háziorvos, közigazgatási szakember, pedagógus, kisgyermeknevelő, gyógyszerész
orvos, háziorvos, politikus, védőnő, médiamenedzser, óvónő, szociális munkás, vállalati vezető
Jól látható, hogy ebben az esetben a szakmák eléggé heterogén módon, szétosztva a csoportok között jelentek meg. Természetesen nem ezt vártuk a következő esetben, amikor egy-egy terület messzemenőkig felül van súlyozva a többi területhez képest – így azon előfeltételezésünk, hogy egy-egy területről sok, míg más területekről a „minden területről egy képviselő legyen”- szabály miatt meg fog jelenni néhány más szakma választása is, de összességében egy-egy csoport kiemelkedése várható.
23
4-2-2-2
2-4-2-2
2-2-4-2
2-2-2-4
2
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető
mérnök, pedagógus
3
orvos, lelkipásztor/tiszteletes , mérnök
védőnő, háziorvos, mérnök
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető, politikus
mérnök, háziorvos, védőnő
4
orvos, lelkipásztor/tiszteletes , mérnök, sportvezető
védőnő, háziorvos, mérnök, lelkipásztor/tiszteletes
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető, politikus, médiamenedzser
mérnök, háziorvos, védőnő, pedagógus
5
orvos, lelkipásztor/tiszteletes , mérnök, sportvezető, jogász
védőnő, háziorvos, mérnök, lelkipásztor/tiszteletes , szociális munkás
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető, politikus, médiamenedzser, marketing/reklám szakember
mérnök, háziorvos, védőnő, pedagógus, kisgyermeknevelő
6
orvos, lelkipásztor/tiszteletes , mérnök, sportvezető, jogász, színész
védőnő, háziorvos, mérnök, lelkipásztor/tiszteletes , szociális munkás, óvónő
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető, politikus, médiamenedzser, marketing/reklám szakember, mérnök
védőnő, háziorvos, lelkipásztor/tiszteletes , közigazgatási szakember, pedagógus, kisgyermeknevelő
7
orvos, lelkipásztor/tiszteletes , mérnök, sportvezető, jogász, színész, állatorvos
védőnő, háziorvos, mérnök, lelkipásztor/tiszteletes , szociális munkás, óvónő, pedagógus
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető, politikus, médiamenedzser, marketing/reklám szakember, mérnök, HR vezető
védőnő, háziorvos, lelkipásztor/tiszteletes , közigazgatási szakember, pedagógus, kisgyermeknevelő, gyógyszerész
8
orvos, lelkipásztor/tiszteletes , mérnök, sportvezető, jogász, színész, állatorvos, közgazdász
védőnő, háziorvos, mérnök, lelkipásztor/tiszteletes , szociális munkás, óvónő, pedagógus, politikus
lelkipásztor/tiszteletes , vállalati vezető, politikus, médiamenedzser, marketing/reklám szakember, mérnök, HR vezető, egyházi vezető
védőnő, háziorvos, lelkipásztor/tiszteletes , közigazgatási szakember, pedagógus, kisgyermeknevelő, gyógyszerész, pszichológus
Látható, hogy egy-egy megoldáson belül már stabilitás van, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ebben az esetben valóban egy-egy terület kiemelkedése várható. Összességében
kitűnik,
hogy
a
lelkipásztor/tiszteletes
(hitéleti
képzés),
az
orvos/háziorvos és a védőnő képzés szinte minden bontásban rögtön az első választásokban megjelenik, illetve a mérnök/pedagógus képzések is kiemelkedő helyen szerepelnek, amennyiben már több szakmát is választhatunk. Több opció esetén a mérnők/pedagógus párosítás mellé logikusnak látszik a kisgyermeknevelő kiválasztása is. Továbbá azt is elmondhatjuk, hogy ha CSAK KÉT SZAKMÁT lehet választani/választhatunk, akkor a hitéleti, illetve a vállalati vezető lett a megfelelőnek tűnő választás a szakértői válaszok alapján.
24
5.3 A szórás szerepe A szórás esetén azt vizsgálhatjuk, hogy milyen mértékben lehet az extrém értékeket megengedni egy-egy megoldás esetén. Annak szerepe egy külön tanulmányt igényelne, hogy az adatok megbízhatóságának függvényében ezt a paramétert mennyire kell figyelembe venni, és, hogy milyen mértékben lehet vele befolyásolni a megoldásokat. Annak érdekében, hogy bemutathassuk, hogy a bizonytalan adatok esetén a megoldások egy adott tartományában ennek jelentősége lehet, vizsgálhatjuk azt, hogy az eredeti, szakértők által elfogadott 1-3-3-3-mas súlyozás mellett hogyan befolyásolja az eredményt a szórás változtatása. Kiszámoljuk az 1-3-3-3 súlyozás esetén az 1-2-3 szórások változatait. Ennek eredményeit az alábbi táblázatban mutatjuk be. 1 szórás
2 szórás
3 szórás
2
vállalati vezető, lelkipásztor/tiszteletes
vállalati vezető, lelkipásztor/tiszteletes
lelkipásztor/tiszteletes, médiamenedzser
3
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus
4
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos
5
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus
6
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő
7
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser
8
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser, szociális munkás
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser, óvónő
lelkipásztor/tiszteletes, védőnő, politikus, háziorvos, pedagógus, kisgyermeknevelő, médiamenedzser, óvónő
Megfigyelhető, hogy ebben az esetben a későbbiekben előkerülő médiamenedzser szakma a vállalati vezető helyett megjelenik az első körben alkalmazott a „3 szórásos”, extrémebb eseteket megengedő. Ez azt jelenti, hogy a médiamenedzser esetén valamely feltétel olyannyira éles, hogy a szigorúbb esetekben ennek vállalása 2 szakma esetén férne csak bele
25
a „kockáztatásba”, a biztonságosabb megoldások esetén ezt nem vállalja, helyette a megbízhatóbbnak látszó vállalati vezetőket helyezi előtérbe. Amennyiben kettőnél több szakmát választhatunk, ez a befolyásoló tényező nem tűnik relevánsnak. Természetesen ebben az esetben azonosnak tekintettük a többi súlyozást, vagyis azokon semmit sem változtattunk. A szórás és a feltételek súlyozásának együttes hatása azonban olyannyira terjedelmes vállalkozást jelentene, hogy helyette a változók „játéklehetőségét” –tartjuk elsősorban fontosnak. Megfelelő szakértői beállítások mellett már az eddigiekből is látható, hogy bizonyos együttállások más és más megoldásokat eredményezhetnek, melyből az is látszik, hogy a probléma pusztán „ránézésre” történő megoldása közel sem szolgáltathat megfelelő megoldásokat.
26
6. A kiválasztott szakok ismertetése Fenti matematikai modell alapján, a szakértői becslések eredményeinek optimalizálását figyelembe véve a Felsőoktatási és Népegészségügyi Munkacsoport azokat a szakmákat választotta ki, amelyek a hozzájuk tartozó szakok beazonosítása után (a 4. fejezet táblázatában) a felsőoktatási alprojekt célterületeit jelentik. Ennek alapján a következő szakmákat adó szakok képzési és kimeneti követelményeinek egészségtudatosság, egészségfejlesztési célú módosítása, illetve a számukra kifejlesztett tananyagok okozhatják a társadalom egészsége szempontjából a legnagyobb hatást. A kiválasztott foglalkozások, szakmacsoportok közül kiemelten elkülönítve, különös figyelemmel kezeljük azokat, amelyeknek alapvető célja eredendően a társadalom, az emberek egészségének megőrzése, javítása: •
Egészségügyi terület: •
orvos
•
diplomás egészségügyi szakemberek (pl. védőnő, szakasszisztens, mentős, szakápoló stb.)
•
•
gyógyszerész
•
pszichológus
Sport és rekreáció •
sport és rekreáció, turisztikai szakemberek
A céljuk szerint nem elsődlegesen az emberek egészségével foglalkozó, azonban arra nagy hatással levő kiválasztott szakok: •
jogász
•
teológus, hitoktató
•
gazdasági
terület
(gazdasági
menedzsment,
műszaki
menedzsment,
közgazdász) és közigazgatás •
pedagógiai terület (csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító, tanár)
•
média és kommunikáció szakok
•
szociális munkás képzés
•
agrár szakok
27
Ezen felül szakmai egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy a pedagógusképzést kiemelt feladatként szükséges kezelni, mert különösen érzékeny korban érik el egy korcsoport egészét, zért multiplikációs hatásuk meghatározó jellegű a társadalom egésze szempontjából.
28
7. Mellékletek 7.1. Az elektronikus kérdőív
Foglalkozások, pozíciók egészséghatását becslő kérdőív Tisztelt Szakértő, A TÁMOP-6.1.1/12/1 Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása – Felsőoktatási Alprojekt keretében az egészségfejlesztő egyetem koncepció hazai bevezetésére dolgozunk ki javaslatot. A munka részét képezi az egészségfejlesztés szempontjainak a felsőoktatási képzési rendszerbe való beépítése. Ennek során kiválasztjuk azokat a szakokat, amelyek képzési kimeneti követelményeibe (KKK) egészségfejlesztési elemeket javaslunk beépíteni. A szakok kiválasztásához (a szakokon képzett diplomás szakemberek létszáma mellett) fel kívánjuk becsülni a végzettek jövőbeni munkájuk során a mások egészségére, egészséggel kapcsolatos értékrendjére, viselkedésre, lehetőségeire gyakorolt hatását – és ehhez kérjük az Ön segítségét is az alábbi rövid kérdőív kitöltésével. A szakmákat, foglalkozásokat egészségfejlesztő multiplikációs hatásuk szempontjából négy szempont alapján választottuk ki: (1) a központi és helyi társadalom „MINTAADÓI”, akiknek egészségtudatos életvitele hatással lehet tágabb környezetükre; (2) a magas kockázatú célcsoportokkal intenzív személyes munkát végző „FRONTMUNKÁSOK”, akik a legkomolyabb egészségügyi kockázatokkal élőkkel foglalkoznak folyamatosan és nagy tömegben; (3) a nagy társadalmi kisugárzású „DÖNTÉSHOZÓK”, akik későbbi karrierjük során mindannyiunkat érintő közpolitikai és gazdasági döntéseket hozhatnak; (4) a sok emberrel foglalkozó „TÖMEGELLÁTÓK”, akik a nagy közszolgáltatásokban dolgoznak és napi munkájukban is sok emberrel kerülnek kapcsolatba. A kérdőív segítségével a fenti négy kategóriához tartozó szakokat értékeljük és hiány esetén új szakokat rendelünk hozzájuk. Mivel egy-egy foglalkozási kört több szak is leképezhet a felsőoktatásban, itt és most foglalkozásokra kérdezünk rá. Előfordul, hogy egy-egy foglalkozásra mind a négy csoportban rákérdezünk, ez ne zavarja a kitöltésben. Amennyiben egy-egy csoportban további foglalkozásokat kíván megnevezni, jelölje az egyéb sorban.
29
1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő nagyon gyenge
gyenge
közepes
erős
nagyon erős
1
2
3
4
5
orvos jogász közgazdász állatorvos mérnök lelkipásztor/tiszteletes színész sportvezető egyéb (1) egyéb (2) egyéb (3)
egyéb megnevezése (1): …………. egyéb megnevezése (2): …………. egyéb megnevezése (3): …………. 2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő nagyon gyenge
gyenge
közepes
erős
nagyon erős
1
2
3
4
5
szociális munkás védőnő pedagógus (tanító, tanár) lelkipásztor/tiszteletes (karitatív, lelki gondozó szolgálatban) háziorvos
30
óvónő gyógypedagógus helyi hivatali ügyintézők rendőr egyéb (1) egyéb (2) egyéb (3)
egyéb megnevezése (1): …………. egyéb megnevezése (2): …………. egyéb megnevezése (3): …………. 3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő nagyon gyenge
gyenge
közepes
erős
nagyon erős
1
2
3
4
5
vállalati vezető mérnök HR vezető közigazgatási szakember médiamenedzser (hírszerkesztő, műsorvezető) politikus egyházi vezető marketing/reklám szakember jegyző egyéb (1) egyéb (2) egyéb (3)
egyéb megnevezése (1): ………….
31
egyéb megnevezése (2): …………. egyéb megnevezése (3): …………. 4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő nagyon gyenge
gyenge
közepes
erős
nagyon erős
1
2
3
4
5
pedagógus kisgyereknevelő (bölcsőde) felnőttképző, művelődésszervező lelkipásztor/tiszteletes háziorvos védőnő közigazgatási szakember pszichológus rendőrtiszt gyógyszerész agronómus/élelmiszermérnök vendéglátós egyéb (1) egyéb (2) egyéb (3)
egyéb megnevezése (1): …………. egyéb megnevezése (2): …………. egyéb megnevezése (3): …………. 1. A válaszok indoklása, egyéb vélemény
32
7.2. A kérdőíves vizsgálat eredményei A kérdőíves vizsgálat az alábbi szakmánkénti alapmegoszlást produkálta. Az alapmegoszlás elemzésekor számunkra elsősorban az volt fontos, hogy a válaszadók mely szakmáknak tulajdonították a legerősebb egészségnevelési multiplikációs hatást. Az egészségfejlesztési multiplikációs hatás erősségét a nagyon erős (5) és erős (4) kategória számértékeinek összeadásával mértük. Ennek nyomán érdekes sorrend rajzolódott ki a válaszok összesítéséből. Erős multiplikációs hatásról a 4-es és 5-ös kategória 60% feletti megjelenésekor beszélhetünk. orvos [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
0
0%
3
4
19%
4
6
29%
5
11
52%
jogász [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
4
19%
2
9
43%
3
6
29%
4
2
10%
5
0
0%
33
közgazdász [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
4
19%
2
9
43%
3
7
33%
4
1
5%
5
0
0%
állatorvos [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
5
24%
3
9
43%
4
5
24%
5
1
5%
mérnök [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
3
14%
2
10
48%
3
5
24%
4
3
14%
5
0
0%
34
lelkipásztor/tiszteletes [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
4
19%
3
7
33%
4
7
33%
5
3
14%
színész [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
7
33%
3
4
19%
4
9
43%
5
1
5%
sportvezető [1. MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
2
10%
3
7
33%
4
9
43%
5
3
14%
35
szociális munkás [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
1
5%
3
5
24%
4
9
43%
5
6
29%
védőnő [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
0
0%
3
2
10%
4
7
33%
5
12
57%
pedagógus (tanító, tanár) [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
0
0%
3
8
38%
4
7
33%
5
6
29%
36
lelkipásztor/tiszteletes szerepükben
milyen
(karitatív, erősnek
lelki
becsüli
gondozó az
alábbi
szolgálatban)
[2.
foglalkozások
FRONTMUNKÁS
hatását
a
magas
egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
1
5%
3
7
33%
4
10
48%
5
3
14%
háziorvos [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
0
0%
3
2
10%
4
6
29%
5
13
62%
óvónő [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
0
0%
3
5
24%
4
12
57%
5
4
19%
37
gyógypedagógus [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
1
5%
3
7
33%
4
10
48%
5
3
14%
helyi hivatali ügyintézők [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
6
29%
2
7
33%
3
7
33%
4
1
5%
5
0
0%
rendőr [2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
5
24%
2
9
43%
3
6
29%
4
1
5%
5
0
%
38
vállalati vezető [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
3
14%
3
3
14%
4
8
38%
5
7
33%
mérnök [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
4
19%
3
9
43%
4
6
29%
5
1
5%
HR vezető [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
1
5%
3
11
52%
4
8
38%
5
1
5%
39
közigazgatási szakember [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
3
14%
3
10
48%
4
5
24%
5
2
10%
médiamenedzser (hírszerkesztő, műsorvezető) [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
2
10%
3
3
14%
4
9
43%
5
7
33%
politikus [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
2
10%
3
1
5%
4
4
19%
5
13
62%
40
egyházi vezető [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
4
19%
3
6
29%
4
8
38%
5
2
10%
marketing/reklám szakember [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
4
19%
3
3
14%
4
3
14%
5
10
48%
jegyző [3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
2
10%
2
9
43%
3
5
24%
4
4
19%
5
1
5%
41
pedagógus [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
2
10%
3
2
10%
4
5
24%
5
12
57%
kisgyereknevelő (bölcsőde) [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
1
5%
3
1
5%
4
11
52%
5
8
38%
felnőttképző, művelődésszervező [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
5
24%
3
10
48%
4
4
19%
5
2
10%
42
lelkipásztor/tiszteletes [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
3
14%
3
8
38%
4
5
24%
5
5
24%
háziorvos [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
0
5%
3
3
14%
4
5
24%
5
13
62%
védőnő [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
0
0%
2
1
5%
3
2
10%
4
3
14%
5
15
71%
43
közigazgatási szakember [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
2
10%
2
8
38%
3
7
33%
4
3
14%
5
1
5%
pszichológus [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
2
10%
3
6
29%
4
7
33%
5
5
24%
rendőrtiszt [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
6
29%
2
7
33%
3
7
33%
4
1
5%
5
0
0%
gyógyszerész [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő]
44
1
1
5%
2
1
5%
3
8
38%
4
8
38%
5
3
14%
agronómus/élelmiszermérnök [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
8
38%
3
4
19%
4
5
24%
5
3
14%
vendéglátós [4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő] 1
1
5%
2
4
19%
3
10
48%
4
5
24%
5
1
5%
………………...........................................................
45
7.3. Az elektronikus kérdőívre adott válaszok
4
3
3
4
2
3
2
4
5
3
3
4
4
4
2
5
5
pedagógus
5
3
3
4
3
3
5
4
4
pedagógus
5
2
2
3
2
3
4
3
4
4
4
4
4
4
4
4
5
1
2
3
2
3
3
4
4
5
2
2
2
2
2
3
3
5
5
3
3
3
4
4
2
4
3
2
2
3
2
3
2
2
5
2
3
5
3
4
4
5
5
3
2
2
2
2
2
3
4
3
5
4
tanár
védőnő
egyéb megnevezés e (3)
egyéb megnevezés e (2)
egyéb megnevezés e (1)
egyéb (3)
egyéb (2)
egyéb (1)
sportvezető
színész
lelkipásztor/t iszteletes
mérnök
állatorvos
orvos
jogász
közgazdász
1.MINTAADÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozást betöltők hatását a tágabb környezetük egészség-magatartására? Kötelezően kitöltendő – VÁLASZOK
kortárs segítő
pedagógus
5
pedagógus
eü. szakkáder
pedagógus
46
3
2
2
3
3
4
2
3
4
4
4
védőnő
szociális munkás
egészségfejlesztő (egészségtan-tanár, rekreáció szervező és egészségfejlesztő, egészségfejlesztő mentálhigiénikus)
4
3
2
3
3
5
4
3
4
4
3
Pedagógus
Óvónő
Politikus
5
2
1
3
1
5
4
2
4
3
tanár
helyi vezető (pl. polgármester)
4
2
3
3
2
3
4
3
3
3
3
pedagógus (tanító, tanár)
helyi hivatalnok
helyi sikeres vállalkozó
4
3
2
2
2
4
4
5
4
5
4
sportoló
tanár
TV-s személyiség
5
4
3
3
3
4
4
4
5
1
1
4
2
5
2
4
5
5
pedagógus (óvó, tanító, tanár)
(média-sztárok, hírességek)
5
1
1
1
1
3
4
4
4
4
védőnő
népegészségügyi szakember
3
1
1
2
1
2
2
3
4
2
2
2
2
2
3
3
5
pedagógus
47
4
5
3
3
5
4
4
1
1
4
5
5
4
5
5
5
3
2
5
5
4
3
5
4
4
4
3
3
5
4
3
5
3
3
2
2
5
4
4
5
4
4
4
2
4
3
4
4
4
5
4
4
3
2
5
5
5
4
5
5
4
2
2
5
5
5
4
5
4
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
1
4
5
5
4
5
5
5
3
2
5
5
5
4
médiakommunikációs szakemberek
egyéb megnevezése (3)
egyéb megnevezése (2)
egyéb megnevezése (1)
egyéb (3)
egyéb (2)
egyéb (1)
rendőr
helyi hivatali ügyintézők
gyógypedagógus
óvónő
lelkipásztor/tiszt eletes karitatív, lelki gondozó szolgálatban) háziorvos
pedagógus (tanító)
védőnő
szociális munkás
2. FRONTMUNKÁS szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását a magas egészségkockázattal élők egészségére? Kötelezően kitöltendő - VÁLASZOK
gyógyszerész
egészségpszichológ egészségügyi us/tanácsadó szakdolgozó
48
3
3
3
2
3
3
3
2
1
4
egészségfejlesztő (egészségtan-tanár, rekreációszervező és egészségfejlesztő, egészségfejlesztő mentálhigiénikus)
1
2
postás
3
3
4
helyi politikus
4
3
3
4
4
1
2
5
4
3
1
2
3
4
3
2
1
1
3
4
4
3
2
2
4
4
3
4
4
4
4
3
3
5
5
4
5
5
5
5
2
2
5
4
3
5
5
4
2
1
3
4
5
3
3
4
3
4
1
4
5
5
4
5
4
3
4
4
4
4
4
4
2
5
4
4
5
3
5
5
4
4
4
3
4
4
3
4
5
népegészségügyi szakember
egészségfejlesztő
49
4
2
3
1
2
5
3
1
3
3
4
3
3
5
3
2
5
3
5
4
4
5
5
5
4
5
5
4
2
4
3
5
5
3
5
4
2
4
4
3
4
4
4
5
2
5
3
3
3
4
5
4
4
2
4
3
4
3
5
5
3
5
1
5
4
5
4
3
5
3
4
3
3
3
4
3
4
4
2
2
2
5
3
4
3
4
5
4
5
3
egyéb megnevezése (3)
egyéb megnevezése (2)
egyéb megnevezése (1)
egyéb (3)
egyéb (2)
egyéb (1)
jegyző
marketing/ reklám szakember
egyházi vezető
politikus
médiamenedzser (hírszerkesztő, műsorvezető)
közigazgatási szakember
HR vezető
mérnök
vállalati vezető
3. DÖNTÉSHOZÓ szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását - a közpolitikai és gazdasági döntések révén - a környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő - VÁLASZOK
50
2
1
3
2
3
1
1
3
2
2
3
3
3
2
2
3
2
1
5
4
3
4
4
5
5
5
4
5
2
3
2
5
5
4
5
2
4
3
3
3
4
2
4
2
2
3
4
4
4
5
5
4
5
4
4
5
4
4
4
5
5
4
2
5
3
2
5
5
5
4
5
3
4
egészségfejlesztő (egészségtan-tanár, rekreációszervező és egészségfejlesztő, egészségfejlesztő mentálhigiénikus) végzettséggel önkormányzati tisztviselő, iskolaigazgató, vállalatvezető, polgármester, országos szintű politikus
2
intézményi gazdasági vezető
4
akadémiai elit (egyetemi tanár, vezető kutató stb.)
51
4
3
3
3
4
5
2
3
4
4
2
3
2
4
4
3
3
2
4
3
3
4
3
4
2
2
2
52
4
4
2
2
4
5
1
4
1
4
2
2
5
5
4
4
5
5
3
4
2
5
5
4
5
5
3
3
5
5
3
3
2
4
4
4
5
2
3
5
5
2
5
2
4
3
3
3
4
4
4
4
4
4
2
5
3
3
4
2
5
5
2
4
5
5
2
4
3
5
2
3
5
5
5
3
5
5
2
5
2
2
3
3
5
3
3
3
5
5
4
3
3
4
4
3
4
4
2
3
3
3
2
2
1
3
2
2
5
5
4
4
5
5
3
5
3
4
3
4
egyéb megnevezése (3)
egyéb megnevezése (2)
egyéb megnevezése (1)
egyéb (3)
egyéb (2)
egyéb (1)
vendéglátós
agronómus/élelmiszer mérnök
gyógyszerész
rendőrtiszt
pszichológus
közigazgatási szakember
védőnő
háziorvos
felnőttképző, művelődésszervező
kisgyereknevelő (bölcsőde)
pedagógus
lelkipásztor/tiszteletes
4. TÖMEGELLÁTÓ – napi munkájuk során sok emberrel találkozó - szerepükben milyen erősnek becsüli az alábbi foglalkozások hatását környezetük egészségére? Kötelezően kitöltendő
53
2
4
3
2
3
3
2
3
1
3
2
3
2
4
2
3
3
4
2
1
1
1
1
1
5
5
4
5
5
5
3
5
3
4
5
5
5
4
3
5
5
5
1
4
2
3
2
3
3
4
2
3
4
5
2
3
1
3
2
3
5
4
5
5
5
5
4
4
3
4
3
3
5
5
3
4
5
5
4
5
3
4
5
4
4
4
egészségfejlesz tő (egészségtantanár, rekreációszerve ző és egészségfejlesz tő, egészségfejlesz szociális tő munkás mentálhigiéniku s) végzettséggel turizmus, gyógyturizmus, városi egészségfejlesz tés, tömegsport, média
5
5
média személyiség
rekreátor, szabadidőszerv ező
54
4
4
3
5
5
5
3
4
1
5
4
4
5
5
3
3
5
5
3
3
2
3
2
3
4
4
3
3
4
4
2
3
2
3
2
2
3
4
3
2
4
5
3
4
2
4
4
3
55
56