A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009)
A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT EREDETŰ
FELSZÍNI
VESZÉLYEZTETETTSÉGE
K i s s Klaudia1, Fehér Katalin2 'geográfus hidrológus, doktorandusz ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány l./c kissklau 7@gmail. com 2 geográfus hidrológus, laborvezető ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány l./c feher. katoke@gmail. com
Kivonat A Rózsadombi-termálkarszt barlangjai feletti felszín napjainkra szinte teljesen beépült, ezzel a karszt veszélyeztetettsége fokozódik. Jelen dolgozatban bemutatjuk a barlangokat érő szennyezés területi eloszlását és időbeli változásait (a Szemlő-hegyi-barlang példáján), a veszélyeztető tényezőket, valamint a termálkarszt védelmére eddig hozott intézkedéseket. Utóbbiak ismeretében további javaslatokat teszünk a terület védelmére. Abstract The surface above the caves of the Rózsadomb thermal karst is built up nowadays. Therefore the vulnerability of the karst is intensified. In this paper we show territorial repartition of the contamination in the area of caves, temporal fluctuations of the contamination on the example of Szemlő-hegy-cave, endangerous factors, and arrangements deal with thermal karst protection. In favour of the caves and karst area we make some proposals to efficient conservation.
1.
Bevezetés
A Rózsadombi-termálkarszt barlangjai feletti felszín napjainkra szinte teljesen beépült. A felszínborítás megváltozása (Mari-Fehér 1999) következtében a veszélyeztető tényezők kedvezőtlen hatása növekszik. Munkánk során az egyes veszélyforrások azonosításához három barlang (Pál-völgyi-, Mátyás-hegyi-, Szemlő-hegyi-barlang) csepegő vizeinek minőségi elemzése szolgált alapul. A barlangjáratok nagyrészt felső-eocén mészkőben alakultak ki, kisebb részük a márgarétegekbe is felnyúlik. A márga alapvetően kevéssé vízáteresztő, a vizsgált területen azonban a tektonikailag összetöredezett rétegek fejlett repedéshálózata jó vízvezetővé teszi, a beszivárgó vizek gyakorlatilag szűrés nélkül 189
Kiss Klaudia, Fehér Katalin
kerülhetnek a karsztvízbe; ugyanakkor éppen a bonyolult repedéshálózat miatt nehéz az egyes barlangi mérőhelyeken befogott vizek felszíni behatolási pontját meghatározni. A lefolyási és beszivárgási viszonyokat a felszín morfológiája is jelentősen befolyásolja. A Pál-völgyi-barlang és a Szemlő-hegyi-barlang járatai kertvárosi beépítettséggel jellemezhető lankás hegy lábfelszín alatt húzódnak. A Mátyáshegyi-barlang esetében minimális a beszivárgás, kivéve a D-DNy-i járatokat, amelyek az erősen összetöredezett Szép-völgy vonala alá esnek. 2.
Módszerek
Három budai barlangban, összesen 29 mintavételi pontban vizsgáltuk a beszivárgó vizek kémiai paramétereit (faji. vezetőképesség, pH, keménységformák, valamint a szennyezést jelző legfontosabb ionok). A laboratóriumi méréseket a magyar ivóvíz-szabvány szerint végeztük. Jelen elemzéshez a 2008. évi adatokat használtuk fel. Az adatsorokból hierarchikus klaszteranalízissel 11 csoportot különítettünk el (Fehér 2009). Az analízishez nyolc ion koncentráció értékeit (Ca-, Mg-, Na-, K-, HCO3 -, Cľ-, N0 3 -, S042"-ion) használtuk fel. A Szemlő-hegyi-barlang esetében a teljes, 1987-2008 közötti idősort értékeltük, a néhol hiányos adatsorok miatt nem klaszterezéssel, hanem koncentráció-idő grafikonok elemzésével. A szennyezést detektáló ionok csoportonként eltérő mennyisége és terepi bejárások tapasztalatai alapján különböző típusú szennyező forrásokat állapítottunk meg. 3.
Eredmények
Térbeli vízminőségi különbségek a 2008. évi mérések alapján A három fő szennyező iont bemutató box-whisker diagramokon (1. ábra) látható, hogy a szennyezés mértéke a nagyobb sorszámú csoportok felé haladva egyre nő. A legtisztább pontok (1-2-3. csop.) közé tartozik a Pál-völgyi-barlang mérőpontjainak nagy része, valamint a Szemlő-hegyi-barlangban az Akna utáni rész és a Halál-szakasz. A 4. csoportban a nitrát nagyobb, bőven határérték (50 mg/l) fölötti mennyisége okoz gondot. Ide tartoznak a Pál-völgyi barlang néhány mérőpontja, továbbá a Sárdagasztó (a Mátyás-hegyi-barlang legkevésbé szennyezett, és a többi helyszíntől térben leginkább elkülönülő pontja), valamint az Agyagos-folyosó és az egymáshoz közeli Örvény- ill. Óriás-folyosó (Szemlő-hegyi-barlang). A
190
A Rózsadombi-termálkarszt felszíni eredetű veszélyeztetettsége
legnagyobb nitrát-szennyezés a Szemlő-hegyi-barlang 3, a barlang más-más szakaszában elhelyezkedő mérőpontján (Föld szíve - 5. csop., FTC-terem, Pettyesterem 6. csop.) észlelhető. Utóbbiaknál a szulfát mennyisége is meghaladja a szennyezettségi határértéket (250 mg/l).
nitrát 1 1 a
M
1
•
9
i
1 2 3 4 5 6 7 8 9
10 II
fefco kvatüu--
al?ó kvMüks
1. ábra Az egyes csoportok klorid-, nitrát- és szulfáttartalma
A 8-11. csoportban (Mátyás-hegyi-barlang mérőpontjai) a klorid okoz nagymértékű szennyezést. A mért koncentrációk a vízminőségi követelményrendszer (210/2001. Korm. rendelet) karszt-szennyezést jelző határértékét (100 mg/l) többszörösen meghaladják. A Hosé-terem (Pál-völgyibarlang) nem szennyezőion-, hanem magasabb hidrogénkarbonát-tartalma miatt képez külön csoportot (7.).
191
Kiss Klaudia, Fehér Katalin
1. táblázat A Szemlő-hegyi-barlang változásai 1987 és 2008 között Lúgosság mgeé/l FTC
RSJ
Min - max Medá in
2,0 - 5.0 3.4
Pettyes
csa 1.3 - 3.7 2.6
Mio - mai Medá in
Vezetőképesség |Si /cm
t
580-2170 1246
t
10202100 1497
Akna
CS»
Min - max Medá in
1,3-4.2 2.6
489 - 803 608
Agyagos
B» 1,5-4,6 2.«
617-1425 809
- max Medá in
MÍD
örvény
<=53
Min - max Medá in
1.4-4.0 2,9
Óriás
<===>
Mio - max Medá in
1.6-4,1 2.«
ű Í t
711 - 1370 856
tű
923-1605 1132
Halil
e=5=j
Min - max Medá in
1,2-3.2 2,2
549 - 837 765
Föld&zlve
(=5=1 1,2-4.8 2.5
815-1545 1134
Min - max Medá in
t
Í
évszakos periodicitás
I
növekvő érték
J}
csökkenő érték
Cl
mérőhelyei t-
so4
NOj
egyes
paramétereinek
PO^
N«*
mg/l
I
38-340 150
t
36 - 282 115
U
t
t
12-220 79
39 - 288 127
t
ÍŰ
tű
34-119 82
t
B» 6-119 61
38 - 303 131
t
B» 46-382
29-209 78
ÍŰ
t
35 -239 125
115
tű
t
73 - 278 154
38-278 128
tű
B» 2-72 21
33-167 103
t
36-193 80
Ű
16-70 28
—
t
68 - 259 140 9-144 57
34 - 201 98
66-351 212
6- 101 21
55 -200 144
Í
t
79 - 274 201
4- 142 26 22-222 42
Ű
0,2 - 2,0 0,7
t
33 - 256 183
t
4-90 40
Ű
0.2-3.1 2.3
t
0.1 - 2,3 0.7
28- 148 85
Ű
54 - 208 80
t
—
8-39 26
t
—
14-70 41
34 - 230 158
t t
stagnáló érték
i
v
növekvő majd csőkkenő értékek
imutaihalósági halár alatt
A z 1987 és 2008 közötti időszak adatai az egyes mintavételi pontokon eltérő változásokat mutatnak (1. táblázat). A hidrokarbonát-koncentráció változásai, amelyeket a talaj mikrobiális folyamatai nagymértékben befolyásolnak, évszakos periodicitást mutatnak. Ez alól csak az Agyagos-folyosó kivétel, ahol a külső szennyezés elfedi a természetes folyamatok hatását. A legtöbb mérőponton növekszik a szennyezés, kevés a csökkenő, illetve a stagnáló értéksor. Az Akna utáni mintavevőhely az egyetlen, ahol a mérési időszak nagyobb részében folyamatos csökkenés tapasztalható. Az anionok többsége esetében a legnagyobb növekedést az FTC-teremnél és a közvetlen közelében lévő
192
A Rózsadombi-termálkarszt felszíni eredetű veszélyeztetettsége
Agyagos-folyosónál mutattuk ki. A z Óriás-folyosónál a vizsgált időszakban csak a szulfát és foszfát mennyisége növekedett (Fehér 2009). 4.
Veszélyeztető források
Természetes körülmények között a csapadékvíz először a talajrétegen szivárog át, amely elsődleges szűrőként gátolja a szennyezőanyagok karsztba jutását. A Szemlő-hegyi- és a Pálvölgyi-barlang esetében azonban a beépítések miatt nem találtunk bolygatatlan, természetes állapotú talajt, még a jelenleg üresen álló telkeket is építési törmelék és háztartási hulladék keveréke borítja. Ezen az antropogén rétegen áthaladva a víz akadálytalanul hatol az alatta lévő márgarétegbe, sőt további szennyezőkkel is dúsulhat. Nagy valószínűséggel léteznek még a területen csatornahálózatba be nem kötött, illegális szikkasztók, ülepítők. Ezt a feltételezést a három barlang legtöbb mérőpontján - de legnagyobb mennyiségben a Szemlő-hegyi-barlangban - kimutatható nitrát állandó jelenléte bizonyítja. A szulfáttartalom egy része akár természetes eredetű is lehet: származhat a márgából, pl. szulfidércek oxidációjából, cserebomlásból stb. (Hem 1985). A koncentrációk Szemlő-hegyi-barlangban észlelt jelentős növekedése azonban a szulfát antropogén eredetét igazolja: 1993 óta mindegyik mérőponton emelkedett a szulfáttartalom (40 mg/l körüli átlagértékről), s mára egyes helyeken a 300 mg/l koncentrációt is meghaladja. A közelmúltban épült lakóparkok, luxusvillák kertjeinek gondozása többnyire automata öntözőberendezések segítségével történik: a folyamatos, zápor jellegű vízutánpótlás akár a csapadék sokszorosát juttatja a felszínre. A csatornavagy vízvezeték-hálózat hibái időnként még erőteljesebb „vízbetöréseket" okozhatnak - ilyenek következményei pl. a Pál-völgyi-barlang egyes szakaszain a barlangi kitöltésben létrejött eróziós formák. Több helyen épült nagyméretű fürdőmedence, ezek a fertőtlenítéshez használt hipokloritokkal növelik a karszt terhelését. Emelheti a kloridion-tartalmat a csepegő vizekbe kerülő kommunális szennyvíz, valamint az utak sózásából származó NaCl (Mátyás-hegyi-barlang). Foszfátszennyezés csak a Szemlő-hegyibarlang három mérőpontján fordul elő, s csak az Óriás-folyosóban tapasztalható növekedés, itt viszont a káliumkoncentráció a korábbi 25 mg/l-ről 10 mg/l körüli értékre csökkent. A foszfát nagy valószínűséggel szennyvízből származik.
193
Kiss Klaudia, Fehér Katalin
2. táblázat A csepegővizek tisztaságát veszélyeztető források Hatásaik
Veszélyeztetőforrások Szemét- és törmeléklerakó-helyek Építési terület Emésztőgödör, szikkasztó Műtrágyák, növényvédő szerek A csatornahálózat meghibásodása A vízvezeték-hálózat meghibásodása Automata öntözőrendszerek Kerti fürdőmedence Felszínre vezetett esőgyűjtő csatorna Csúszásmentesítés (utak sózása) Burkolt felület
I
Állandó, areális beszivárgás Állandó, areális beszivárgás Állandó, koncentrált beszivárgás Időszakos, areális beszivárgás Időszakos, koncentrált beszivárgás Időszakos, koncentrált beszivárgás Évszakos, areális beszivárgás Időszakos, koncentrált beszivárgás Időszakos, koncentrált beszivárgás Évszakos, areális beszivárgás Állandó, csökkenő beszivárgás
A klorid-szennyezés forrását a Mátyás-hegyi-barlang esetében sikerült lokalizálni (Kiss 2009). A barlangba történő beszivárgást a Szép-völgy vonala koncentrálja. A völgy nem csak a felsőbb részekről származó csapadékvizet vezeti le, hanem nagyobb esők és hóolvadás után a burkolt utakról származó szennyezett vizet is. A legerősebb szennyezést a felső szakaszon, a Fenyőgyöngyénél kapja, ahol egy csapadékvízgyűjtő csatorna a völgybe vezeti erősen szennyezett vizét (klorid-tartalom 10249 mg/l), amely a Mátyás-hegy Ny-i kőfejtője fölött szivárog el a völgytalpon és a kőfejtő meddőjében. A víz a völgyön végighaladva csak enyhe hígulást mutat. 5.
A termálkarszt védelme, javaslatok
A Rózsadombi Termálkarszt védelmében számos intézkedés született. 1970-ben a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVI) határozatot hozott a budapesti hévizek (ásvány- és gyógyvizek) közös hidrogeológiai védőövezetének kialakítására, ebbe a védőövezetbe beletartozik a vizsgált három barlang felszíne is. A hévizek tekintetében Budapest egész területe védőterületnek számít, a Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzat (47/1998. Főv. Kgy.) elsősorban kőzettani szempontból - kilenc kiemelt területet sorol fel, amelyek közül három a vizsgált területre esik. A Bp. II. Kerületi Önkormányzat Városrendezési és Építési Szabályzata (2/2007.) a veszélyeztetettség mértéke szerint négy kategóriát (A-, B*-, B-, C-zóna) állapított meg. A különböző szintű hidrogeológiai, szikkasztási tilalom alá eső, barlang előfordulási védőövezetek viszont nincsenek összehangolva (2. ábra).
194
A Rózsadombi-termálkarszt felszíni eredetű veszélyeztetettsége
A karsztot és a barlangokat csak úgy lehetne védeni, ha az egész területre a jelenlegi A és B* övezet előírásait terjesztenék ki és szigorúan be is tartanák azokat! A terület hatékonyabb védelme érdekében a következő intézkedésekre volna szükség: A terület közmű- (elsősorban szennyvíz-) hálózatának gyakori felülvizsgálatával, ideértve a magánkézben lévő területeket, ill. az épületbekötéseket is, csökkenteni kell a kommunális vizek barlangba jutásának lehetőségét. Szükséges a területen maradt, illegálisan működő szikkasztók, ülepítők felderítése és megszüntetése. A csapadékvíz-elvezető rendszert felül kell vizsgálni, különös figyelemmel a Szép-völgyre. Az átmenő forgalmat korlátozni, ill. a fővárosi forgalomszabályozással párhuzamosan rendezni kell. A lakóparkok, többemeletes építmények létesítését tiltani kell. Korlátozni kell a területen a gazdasági tevékenységet. A terület barlangjaiban folytatni kell a beszivárgó vizek rendszeres, monitoring jellegű vizsgálatát.
195
Kiss Klaudia, Fehér Katalin
Irodalomj egyzék Fehér K. 2009. A Rózsadombi-termálkarszt szennyeződés-veszélyeztetettségi vizsgálata. Diplomamunka, Budapest. ISBN 978-963-06-7311-2. Hem, J. 1985. Study and interpretation of the chemical characteristics of natural water. - U. S. Geological Survey, Alexandria, pp.66-128. Kiss K. 2009. A felszíni szennyezés hatása a barlangi beszivárgó vizekre a Mátyás-hegyibarlang példáján. - Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciája, Szeged. www.geography.hu Mari, L.-Fehér, K. 1999. The impacts of land use change on the Buda termál karst: a study of Szemlő-hegy cave. - In: B Á R Á N Y - K E V E I I . - G U N N , J . : Essays in the ecology and conservation of karst. Spec. Issue of Acta Geographica Szegediensis. Szeged, pp. 104-111. Papp S.-Géczy G. 1996. A fedőrétegeinek veszélyeztetettségi vizsgálata.- Jelentés a 1993 és 1996 között OTKA-támogatással végzett kutató-munkáról.
196