A rendelet hatálya, az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása. 1.A rendelet hatálya

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (V.14.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjába, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés és e) pontjában és az Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya, az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása 1.A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat), b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira, c) az önkormányzat szerveire. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére. 2. Az önkormányzat vagyona 2. § E rendelet alkalmazásában vagyon a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésben felsoroltak. 3. Az önkormányzat törzsvagyona 3.§ (1) Az önkormányzati vagyon csoportosítása a Nvtv.-ben szabályozottak szerint történik, mely értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. (2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll. 4. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. (2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni. (3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak a törvényben, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott vagyonelem minősül. A képviselőtestület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít. (4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. (5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – a Nvtv.-ben foglalt kivétellel – nem idegeníthető elő, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll. (6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. melléklete, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyont a rendelet 2 melléklete tartalmazza. 5. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a) a Vátv.-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet. 6.§ (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát törvény határozza meg. (2) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak: a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni, b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményiés a közfeladat ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel, c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél hosszabb időszakra nem lehet átruházni. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítéséről Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete dönt.

4. Az önkormányzat üzleti vagyona 7. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlanok kimutatását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. (2) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik. 5. A vagyongazdálkodás elvei, szabályai 8.§. (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának közép- és hosszú távú célkitűzéseit az önkormányzat gazdasági programja és vagyongazdálkodási terve tartalmazza. A középtávú vagyongazdálkodási terv időtartama 3 év, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv időtartama 6 év. (2) A vagyongazdálkodási tervet a polgármester készíti el a JÜPTT Bizottság javaslatainak figyelembe vételével a tárgyévet megelőző évben legkésőbb a tárgyévre vonatkozó költségvetési koncepció elfogadásáig. (3) A terv készítése során figyelemmel kell lenni a vagyongazdálkodási terv, az önkormányzat gazdasági programja, valamint az éves költségvetési rendeletek összhangjának biztosítására. (4) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni. (5) A vagyongazdálkodási tervet a képviselő-testület határozattal fogadja el. 9.§. (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (2) Az önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek valamely tagja nem átlátható szervezet. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 6. Tulajdonjog átruházása 10.§

(1) Vagyont értékesíteni természetes személy, vagy a Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére a Nvtv-ben meghatározott módon lehet. (2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont. (3) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont értékesíteni a Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével a képviselőtestület általi kijelölést követően versenyeztetés útján e rendeletben és mellékletében foglalt eljárási rend szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. (4) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 6.§ (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni. (5) Korlátozottan forgalomképes ingatlan elidegenítése esetén a bevételt elsősorban beruházásra, felújításra kell fordítani úgy, hogy a vagyonértékesítés lehetőleg ne járjon vagyonvesztéssel. (6) Az önkormányzati tulajdonban levő ingatlan értékesítése esetén – a Nvtv.-ben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv – amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik – az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítéstől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. 11.§. Üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni a.) A 6.millió forint egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni a Nvtv.-ben foglaltak figyelembevételével a képviselőtestület általi kijelölést követően versenyeztetés útján e rendeletben és mellékletében foglalt eljárási rend szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. A döntéshez köteles a polgármester 6 hónapnál nem régebbi igazságügyi szakértői értékbecslést beterjeszteni. b) A 101 ezer forint és a 6 millió forint értékhatár közötti vagyon értékesítéséről a honlapon, a helyi TV-ben és az önkormányzati hirdetőtáblán közzé tett hirdetmény alapján beérkezett ajánlatok közül a legjobb ajánlattevő javára dönt a képviselőtestület. A képviselőtestület az értékesítésről szóló döntését hirdetmény közzététele nélkül is meghozhatja, ha az önkormányzat az ingatlan forgalmi értékének megfelelő vételi ajánlatot kap. c) A 100 ezer forint értéket meg nem haladó vagyon értékesítéséről a polgármester dönt. A polgármester döntéséről a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

7. Ingyenes vagyonátruházás 12. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre. (3) A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával történik. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. 8. A tulajdonosi jogok gyakorlása 13.§ (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselőtestület, illetve e rendeletben meghatározottak szerint a polgármester gyakorolja. (2) Az önkormányzat gazdasági társaságban történő részvételéről, illetve a gazdasági társaságban történő vagyoni hozzájárulás elidegenítéséről a képviselőtestület dönt. (3) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése, illetve önkormányzati tulajdonban levő ingatlan értékesítése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A képviselőtestület döntésére a JÜPTT Bizottság tesz javaslatot. (4) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben ezen jogokkal történő megterhelésért fizetendő kártalanítás összege a.) 200 ezer forintot meghaladja a képviselőtestület, b.) 200 ezer forintot nem haladja meg, a polgármester dönt. (5) Kivételesen, ellenszolgáltatás/kártalanítás nélkül lehet szolgalmi/vezetékjogot alapítani olyan közművezeték létesítése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg. (6) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül a.) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén – a tulajdonosi hozzájárulás megadására, b.) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult. 14.§ (1) Önkormányzati ingó vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról a.) 200 ezer forint forgalmi érték felett – a JÜPTT Bizottság javaslat alapján - a képviselőtestület, b.) 200 ezer forint forgalmi érték alatt a polgármester dönt.

(2) Az önkormányzati intézmények kezelésében, használatában levő vagyontárgyaknak az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. 9. Önkormányzati vagyon forgalmi értékének megállapítása 15.§ (1) Önkormányzati vagyon értékesítése előtt az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbi módon kell megállapítani: a.) ingatlanok esetén igazságügyi ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b.) ingóság esetén az önkormányzat számviteli nyilvántartásában szereplő érték alapján, c.) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapír esetén az aktuális tőzsdei ár, tőzsdei forgalomban nem szereplő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a befektetési szolgáltatók által közzétett másodlagos piaci forgalomban kialakult ár alapján, d.) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell az értéket megállapítani. (2) E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő. 10. A vagyon megterhelése 16. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető: a) vagyonkezelői joggal b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal. 17.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg. (2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 16. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

18.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni. (2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület jogköre.

11. A vagyon vállalkozásba vitele 19. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg. (3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 20.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető. (2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület gyakorolja. 12. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése 21.§ (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az hatékonyan biztosítja a feladatellátás feltételeit, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli. (2) A képviselőtestület nem határoz meg olyan vagyonelemet, melyre vagyonkezelői jogot létesíthet. (3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel. (4) Vagyonkezelési szerződés - értékhatártól függetlenül - versenyeztetés nélkül köthető. (5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek a) elengedi vagy b) nem engedi el a Mötv. 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét. 22.§ Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével engedheti át.

23.§ (1) A képviselő-testület hatásköre dönteni a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről. (2) A képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattételi lehetőségét az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint. (3) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik. (4) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként a) pénzösszeget vagy b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő. 24.§ A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket: a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, b) a vagyont rendeltetésszerűen használni, c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot, d) a Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni, e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni. 25.§ (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet: a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek, b) önkormányzati társulásnak. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe: a) alapfokú nevelés, oktatás, b) szociális ellátás, c) egészségügyi ellátás, d) közművelődés, kulturális feladatok ellátása, e) sportcélú feladatok ellátása. 26. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik: a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében, b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek során elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését, c) JÜPTT Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét, b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról, c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. 13. A haszonélvezeti jog 27.§ (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet. (2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló haszonélvezeti jogot. (3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani. (4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a képviselőtestület dönt. 14. Hasznosítási jog, használatba adás 28.§ (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon kizárólag jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető meg. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat. 29.§ (1) Az 500 ezer forint értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni. (2) A képviselő-testület a 100.001 - 500.000 forint értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedésére vonatkozóan hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján. A képviselőtestület a beérkezett ajánlatok alapján a legjobb ajánlattevő javára dönt. (3) Az 50.001 - 100.000 forintig értékhatár között a képviselő-testület az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről. 30.§. (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a.) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, b.) az átengedett vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c.) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. (2) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően bekövetkezett körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A Nvtv. 11.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint ezt a szerződésben rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell. 31.§ A polgármester dönt a 50 ezer forint értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a szerződésben meghatározott használati, hasznosítási időszak az 1 évet nem haladja meg. 32.§ (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselőtestület joga. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. 15. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei 33.§ Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvtv. alapján engedi át. 16. A pénzeszközök feletti joggyakorlás 34.§ (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen hasznosításra, pénzeszközeinek átadására.

feleslegessé vált pénzeszközeinek

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletes szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg. 17. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 35.§ Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés meghaladja az 50 ezer forint összeghatárt, b) a polgármester gyakorolja ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt, bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül. 36.§ (1) A 35.§ a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges, c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár, d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt, e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek, f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni. (2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja. (3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást. (4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést. 37.§ Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 35. és 36. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

18. Hitelfelvétel és-törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing 38.§ (1) Az önkormányzatnak lehetősége van hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. (2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről. (3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. 19. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon 39.§ (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. (2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását. 20. Eljárási szabályok 40.§ (1) A versenytárgyalási eljárás részletes szabályait e rendelet 5.melléklete tartalmazza. (2) A versenytárgyalás nyilvános. (3) A (2) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna. (4) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni. 41.§ Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselőtestületet. 42.§ Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések 43.§ E rendelet 2013. május 21. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2010.(IX.13.) önkormányzati rendelete. 44.§ Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni. 45.§ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Balatonszárszó, 2013. április 9.

Dorogi Sándor polgármester

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve: 2013. május hó 14. nap

Gerstnrné dr. Kiss Ildikó Jegyző

1. melléklet

Forgalomképtelen ingatlanok Helyrajzi szám 3/2 02/2 04 05/21 06 09 13/3 13/4 14/1 15/5 35/2 42/2 45/1 61/3 78/2 82/5 89/2 96/2 96/3 96/7 012/2 012/20 012/22 013 018 020 021 022/11 022/12 022/13 025 027/4 030/1 030/2 032 033/78 034/1 035/6 041 045/23 046 048 057 060 062

Megnevezés Árok Külterületi közút Közút Saját használatú út Közút Külterületi közút Közút Beépítetlen terület Beépítetlen terület Út Közút Közút Közút Járda Közút Közút Buszmegálló pavilon Járda Járda Közterület Külterületi közút Saját használatú út Saját használatú út Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Saját használatú út Saját használatú út Saját használatú út Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Járda

Önkormányzati terület nagysága(m2) 4 102 407 11 633 263 3 147 6 321 2 314 106 97 110 249 319 26 40 594 92 0 136 132 133 6 992 5 367 1 994 10 899 4 536 1 661 6 383 989 6 461 4 167 2 991 2 691 1 314 2 018 3 679 2 563 9 277 5 023 5 118 540 19 201 8 208 1 649 15 868 0

Önkormányzati tulajdonrész (%) 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

064 068/3 069 070/3 070/90 070/94 071 072 073/2 077/6 078 080 083 101 102/2 104/3 105 106 118 134 156 158/1 158/2 158/5 158/8 216 223/1 224/2 225/2 233/5 240/2 245 246 247/11 266 294 303 304 318 322/1 322/2 333/9 333/10 333/11 353/1 357 369 371/1 378/1 390/1 403/2 414/1

Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Saját használatú út Saját használatú út Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Közút Közút Közút Út Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Partfal- Vízfolyás Partfal- Beépítetlen Partfal- Beépítetlen Közút Partfal- Beépítetlen Közterület Partfal- Beépítetlen Közterület Közút Közút Közút Közút Árok Közterület Közterület Közút Közterület Közút Autóbusz megálló Közút Közterület Beépítetlen terület Közterület Közterület Közterület Közterület

4 933 3 271 2 464 4 848 5 281 4 776 960 7 979 8 378 2 412 1 863 1 448 11 787 5 917 224 58 1 659 1 029 1 597 2 057 2 597 1 418 217 231 231 4 330 620 409 183 210 170 747 1 528 6 281 4 292 885 617 1 196 182 747 909 624 2 317 489 155 1 160 2 687 913 986 889 920 807

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 23 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

428/1 445/5 445/6 445/7 469/1 489/1 510/1 510/6 510/13 510/14 521 533 549 559 579 600 621 642 664 668 691 709 710 711 714/1 717 724 725 726 746 771/1 771/2 771/4 771/8 795 815/4 815/5 815/6 836/1 850/7 850/13 850/36 851/2 868/1 874/1 896/4 896/6 913/6 915 916/1 917 924

Közterület Beépítetlen terület Közterület Beépítetlen terület Közterület Közterület Közterület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közút Strandfürdő Közpark Közterület Közterület Közterület Árok Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Strandfürdő Közterület Közterület Közterület Beépítetlen terület Közterület Közterület Árok Közút Standfürdő Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület

558 899 847 689 561 419 569 278 550 178 22 858 719 853 853 832 853 853 853 2 297 17 464 9 285 1 039 26 571 13 193 381 1 004 2 904 545 1 657 958 1 060 394 2 102 434 1 004 1 025 2 137 10 871 1 041 3 860 2 135 886 4 227 396 127 500 1 638 3 701 3 667 137 23 113 207

100 100 100 100 100 100 100 100 25 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 96 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

936 937/1 937/6 940/8 940/9 951/1 956/1 956/2 962 970 972/3 975 1000/1 1000/12 1000/13 1000/14 1000/16 1000/18 1000/19 1000/22 1000/25 1000/26 1000/61 1000/69 1000/116 1000/117 1033/2 1058/1 1062/2 1116/2 1120 1131 1137 1178 1195/2 1195/3 1195/4 1196 1197 1199 1210/1 1210/2 1241 1242 1252/1 1252/2 1260 1271 1282 1285 1287 1300

Árok Közpark Beépítetlen terület Közút Közterület Közút Beépítetlen terület Közút Közút Közút Buszmegálló Közút Közút Közút Közterület Közterület Közút Közút Közterület Közterület Közút Beépítetlen terület Közút Beépítetlen terület Közút Közút Beépítetlen terület Közterület Árok Beépítetlen terület Közterület Közút Közterület Közterület Járda Járda Járda Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület

1 287 9 586 7 1 990 3 469 3 691 170 973 630 978 140 456 941 12 648 1 296 10 938 1 770 1 091 5 303 6 870 2 612 1 792 726 155 1 772 1 907 267 9 827 62 1 492 6 132 113 345 4 030 151 4 442 1 713 4 369 1 153 1 216 784 769 3 715 673 1 015 2 152 975 1 021 1 891 1 133 1 251 1 210

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

1310 1311 1312 1313/1 1323 1342 1354/2 1357 1376 1390 1412 1429 1436/2 1436/3 1436/5 1436/9 1437/2 1437/3 1437/4 1438/1 1438/10 1438/23 1441/1 1441/5 1456 1482/3 1494/1 1497/1 1499/1 1500/1 1506/1 1510/1 1512 1539/6 1549 1554 1586 1587/16 1602/1 1602/3 1602/4 1602/5 1603/2 1607/1 1615 1662 1676 1710 1723 1728/1 1756/13 1760/3

Közút Közterület Közterület Közút Közterület Közterület Közút Közterület Közterület Közterület Közút Autóbusz megálló Járda Járda Járda Járda Közterület Közterület Közterület Közút Közút Út Közterület Közterület Közterület Közút Közút Út Út Közút Út Közút Közterület Közút Lakóház Közút Közút Közút Járda Járda Járda Buszmegálló Temető-ravatalozó Közút Közterület Közút Közterület Közút Közút Közút Közút Közút

638 564 4 460 203 1 846 1 877 82 3 545 1 224 1 266 420 10 1 173 2 579 2 358 1 903 1 094 715 681 1 834 478 434 470 1 526 2 626 1 477 128 123 119 187 186 132 9 914 2 842 2 038 2 531 4 514 476 3 274 4 385 756 0 16 391 2 137 2 535 2 015 21 792 2 782 177 9 375 2 441 484

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 33 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 50 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

1760/24 1760/29 1767/1 1798 1803 1890/2 1904 1930 1943 1967 1992 2023 2053 2066 2075/2 2094/2 2113/2 2132/2 2151/2 2171 2198 2211/12 2223 2224 2245 2254 2271 2282/9 2294 2339 2356/3 12010 12013/5 12026 12029/2 12214 12217 12224/2 000/0 960/8

Közút Út Autóbusz megálló Közterület Közterület Árok Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Közterület Beépítetlen terülte Közterület Közút Emlékmű Külterületi közút Közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Külterületi közút Közút Vízközmű Kivett út

7 115 442 202 2 428 530 135 5 934 1 581 3 064 2 746 4 660 4 686 1 331 6 512 2 268 2 295 2 329 2 340 2 343 4 591 3 330 2 815 2 519 931 2 464 6 442 1 982 5 732 4 341 2 603 284 3 791 60 180 487 2 559 1 344 946 0 6 748

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

2. melléklet

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen ingatlanok Helyrajzi szám

Megnevezés

Önkormányzati terület nagysága (m2)

Önkormányzati tulajdonrész (%)

3. melléklet

Korlátozottan forgalomképes ingatlan Helyrajzi szám 77/1 719 720 1193 1286 1313/2 1441/6 1548 1663 248/2 721 722

Megnevezés Orvosi rendelő Beépítetlen terület Beépítetlen terület Községháza Általános Iskola Óvoda Irodaház Művelődési ház Sporttelep Piac Kertmozi Kertmozi

Önkormányzati terület nagysága (m2) 3 227 838 838 8 927 9 481 4 777 357 2 709 16 439 0 838 838

Önkormányzati tulajdonrész (%) 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

4. melléklet

Üzleti vagyon Helyrajzi szám 07/6 77/2 031/7 033/22 059/50 081/7 081/8 192/4 192/5 192/7 364 666/1 666/3 666/4 666/5 666/6 666/7 666/8 667/1 667/2 667/6 667/7 667/12 850/27 927 932 939 940/7 976 1004/1 1114/1 1436/8 1443/1 1480/2 1607/5 1607/8/A 1719 1725 1767/3 1767/4 1876/1 1993/1

Megnevezés Mezőgazdasági ingatlan Beépítetlen terület Gyep/legelő Erdő Szántó Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Gazdasági épület és udvar Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Ipartelep Beépítetlen terület Telek Parkoló Lakóház, udvar, gazd. Beépítetlen terület Település üzemeltetés 1 Bérlakás Lakóház, udvar, gazd. é Lakóház, udvar és gaz Belterületi ingatlan Szolgáltatóház Beépítetlen terület Beépítetlen terület

Önkormányzati terület nagysága (m2) 9 133 1 891 2 350 6 870 56 182 2 785 121 392 485 229 608 11 404 84 70 53 40 19 8 8 046 310 166 299 109 646 647 1 248 10 909 715 3 910 76 378 41 1 054 88 2 358 1 911 906 1 461 1 207 324 9 292 8 978

Önkormányzati tulajdonrész (%) 100 100 17 17 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 37 7 7 100 63 100 100

2075/1 2113/1 2211/3

Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület

739 739 115

100 100 100

2211/9 2211/10 2211/11 2211/13 2211/14 2211/15 2211/20 2211/21 2211/22 2211/23 2282/1 2282/4 2282/5 2282/6 2282/7 2282/11 2282/12 2319 2320

Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület

109 108 91 180 160 160 161 165 164 238 184 118 113 114 113 245 250 1737 852

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

0 0 0

100 100 100

086/2 360/8 2272

Buszmegálló felújítása Parkoló Szennyvíz csatorna

5. melléklet Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Versenyeztetési Eljárás Szabályzata I. Szabályzat célja:  Meghatározza, hogy a rendeletben előírt esetekben mik az önkormányzati vagyon tulajdonjoga átruházásának, a vagyon használatának, illetve hasznosítási jog átengedésének az eljárási szabályait.  Szabályozza a versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat.  Érvényre juttatja a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét. II. A szabályzat alkalmazásában: a) kiíró (ajánlat kérő): Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket. megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője. az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására g) lebonyolító: A képviselőtestület által létrehozott szervezet, melynek elnöke a polgármester, tagjai a JÜPTT Bizottság elnöke, a jegyző, és a képviselőtestület által delegált bizottsági és képviselő- testületi tagok. Szükség esetén szakértő. III. A versenytárgyalás típusa a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt. b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. IV. A versenytárgyalás meghirdetése A versenytárgyalási felhívást a képviselőtestület döntése szerint, de legalább az önkormányzat honlapján, a helyi TV-ben, az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. V. A versenytárgyalási felhívás tartalma A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:  a kiíró szerv megnevezését, székhelyét  lebonyolító megnevezését, székhelyét  a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát  az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését  ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát  a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,  az ajánlati kötöttség időtartamát  a versenytárgyalással telefonszámát

kapcsolatban

tájékoztatást

adó

személy

nevét

és

 a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját  ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját  a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja  a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon  kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelensége megállapításának esetén illetőleg, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni. c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (használati díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának költségvetését illeti meg. e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet. VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:  ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására  a bruttó ajánlati árat,  szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),  amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,  annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,  annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,  annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz. b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani. c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik. akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti. f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:  név (cégnév)  lakóhely (székhely)  olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül. IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására. X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját. b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.  zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen  nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:  ajánlattevő(k) neve, cégneve,  ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,  az ajánlat lényeges eleme: (pl: ár) A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha:  azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,  az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:  ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által. a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.  ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen. XI. A versenytárgyalás lebonyolítása 1. A versenytárgyalás lebonyolítását - a szabályzatban meghatározott Lebonyolító Szervezet folytatja le. 2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni. 3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A versenytárgyaláson részt vevő kérelme alapján a jegyzőkönyv egy példányát részére át kell adni. 4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek. XII. A Versenytárgyalást Lebonyolító Szervezet, az ajánlatok értékelése 1. A Versenytárgyalást Lebonyolító Szervezet vezetőből és 4 tagból áll. Vezető: Balatonszárszó Nagyközség Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít. 2. Tagjai: A Képviselő-testület által meghatározott tagok: JÜPTT Bizottság elnöke, jegyző, és a képviselő- testület által delegált bizottsági és képviselő- testületi tagok. Szükség esetén szakértő. 3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy az általa kijelölt alpolgármester és a Szervezet legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Szervezet vezetője vezeti. 4. A Lebonyolító Szervezet munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a jegyző a hivatali apparátus közreműködésével látja el. 5. A Lebonyolító Szervezet véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé. XIII. Az ajánlatok elbírálása Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége írásban 3 munkanapon belül értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).

6. sz. melléklet Licittárgyalási Szabályzat Az önkormányzati vagyon licittárgyalás útján történő értékesítésének, hasznosításának szabályzata A jelen szabályzat célja az, hogy:  meghatározza az önkormányzat vagyonának licittárgyalás útján történő értékesítésének, hasznosításának eljárási módját,  szabályozza a licittárgyalás útján történő értékesítés előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,

és

hasznosítás

 biztosítsa a pályázók számára a licittárgyalás során az azonos pályázati és licitálási feltételeket,  juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét. A pályázati hirdetmény és annak tartalma 1. Az értékesítési, vagy hasznosítási feltételeket tartalmazó pályázati hirdetményt legalább a helyi TV-ben és Balatonszárszó Nagyközség hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzat hirdetőtábláján kell megjelentetni. 2. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:  a pályázat célját, tájékoztatást az értékesítendő, hasznosításra kerülő vagyontárgyról  az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, illetve az ingatlanhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lényegesebb jogokat és tényeket  az ingatlan forgalmi értékét, közműellátottságát,  az induló licitárat, licitdíjat,  az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,  a licittárgyaláson való részvétel feltételét, a licittárgyalás időpontját, helyét  a pályázati biztosíték mértékét és befizetésének módját, helyét és idejét,  a licittárgyalás eredménytelenségének feltételeit  a pályázati hirdetménnyel kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és elérhetőségét - lebonyolító: A képviselőtestület által létrehozott Szervezet, melynek elnöke a polgármester, tagjai a JÜPTT Bizottság elnöke, a jegyző, és a képviselőtestület által delegált bizottsági és képviselő- testületi tagok. Szükség esetén szakértő.

A pályázati biztosíték 1. A pályázati hirdetményben előírtak szerint a licittárgyaláson való részvételt a pályázati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege a képviselőtestület által esetenként meghatározott érték. 2. A pályázati biztosítékot a házipénztárába kell befizetni legkésőbb a licittárgyalás megkezdését megelőzően. 3. A pályázati biztosíték foglalóként funkcionál, mely a nyertes résztvevőnél a vételárba, használati díjba beszámít, a többi résztvevőnek a licittárgyalás lebonyolítása után azonnal visszafizetésre kerül. 4. Amennyiben a licittárgyalás nyertese a szerződés megkötésétől eláll, vagy a szerződés létrejötte neki felróható egyéb okból hiúsul meg, a pályázati biztosítékot elveszti, és a licittárgyalás eredménye szerinti következő ajánlattevővel köthető meg a szerződés. 5. Ajánlatazonosság esetén a nyertes személye eredményhirdetés időpontjában kell lebonyolítani.

sorsolással

dől

el,

amelyet

az

A licittárgyalás lebonyolítása 1. A licittárgyalás lefolytatása a lebonyolító feladata. A licittárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a licittárgyalás lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont). 2. A Lebonyolító Szervezet ellenőrzi és jegyzőkönyvben rögzíti a licittárgyaláson résztvevő természetes személyek esetében a személyazonosság igazolását, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében a képviselő képviseleti jogosultságát, illetve meghatalmazottak esetében ezen túlmenően a meghatalmazás jogszerűségét. Gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolati példányát is. 3. A licittárgyaláson jegyzőkönyvben rögzíteni kell a pályázati biztosíték befizetésének tényét. 4. A licittárgyalás vezetője ismerteti a résztvevőknek az ingatlan pályázati hirdetményben szereplő adatait és a pályázati feltételeket, kiegészítve a tájékoztatást jelen szabályzatnak a pályázati biztosítékra és a licittárgyalás lebonyolítására vonatkozó fontosabb előírásaival. Szükség esetén, illetve a résztvevők felmerülő kérdéseire a Lebonyolító Szervezet vezetője és a jogi képviselője ad további tájékoztatást. A licitálás megkezdése előtt a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy a licit felhívásban foglaltakat megismerték, és azt a tárgyaláson elhangzottakkal együtt tudomásul veszik és elfogadják. 5. A licit induló mértéke a pályázati hirdetményben megjelölt összeg, amely egyben az ingatlanra a tulajdonos Képviselő-testület által meghatározott minimális eladási ár, vagy használati díj, mely a licittárgyalás során az aktuális licitlépcsőnek megfelelően emelkedik.

6. A licitlépcső teljes vételárra, vagy használati díjra történő licitálás esetén legalább a nettó forgalmi érték 1 %-a. 7. A licitálás menete a licitlépcső szerint tett ajánlatok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. 8. A licitálás nyertese az a résztvevő, aki a legmagasabb árat, vagy használati díjat ajánlja és a szerződés aláírásával egyidejűleg történő megfizetését vállalja, kivéve ha a Képviselőtestület részletfizetéssel történő értékesítést is engedélyezett. 9. Az eredményhirdetésre a Lebonyolító Szervezet javaslata alapján a képviselőtestület döntése után kerül sor. 10. A nyertes ajánlattevővel szerződéskötésre a licittárgyalást követően 30 napon belül kerül sor, kivéve, ha a Képviselő-testület ettől eltérő időpontot állapít meg. 11. A licittárgyalás során készült jegyzőkönyv egy példányát az ajánlattevő kérelmére át kell adni.