„A Remete-szurdok kapujában”
Remeteszılıs GAZDASÁGI PROGRAMJA 2010-2014 REMETESZİLİS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Készítette: Szathmáry Gergely polgármester Jóváhagyta: Remeteszılıs Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Ellenjegyezte: dr. Laukó Sándor jegyzı
2011. február 28.
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetı ................................................................................................................................. 3 2. Helyzetértékelés ..................................................................................................................... 4 2.1. Népességi adatok ..................................................................................................... 4 2.2. Vállalkozási adatok ................................................................................................. 5 2.3. Települési adatok..................................................................................................... 5 2.4. Önkormányzat által ellátott feladatok ..................................................................... 5 2.5. Önkormányzat gazdálkodási jellemzıi.................................................................... 5 2.6. Költségvetés ............................................................................................................ 5 3. Remeteszılıs helye, szerepe az országos, regionális, megyei és kistérségi programokban .. 6 3.1. Országos programok................................................................................................ 6 3.1.1. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) .......................................................... 6 3.1.2. Új Széchenyi Terv .................................................................................... 7 3.2. Regionális programok ............................................................................................. 7 3.1.1. Közép-Magyarországi Operatív program ................................................. 7 3.3. Kistérségi programok .............................................................................................. 8 4. Célkitőzések, feladatok .......................................................................................................... 9 4.1. Prioritások................................................................................................................ 9 4.1.1. Megırizendı értékek .............................................................................. 10 4.1.2. Hiányzó értékek ...................................................................................... 10 5. Gazdasági, fejlesztési stratégiai terv .................................................................................... 12 5.1. Önkormányzat forrásszabályozása ........................................................................ 13 5.1.1. Bevételek növelése ................................................................................. 13 5.1.2. Kiadások csökkentése, racionalizálása ................................................... 15 5.2. Önkormányzat vagyona......................................................................................... 16 5.3. Közszolgáltatások.................................................................................................. 16 5.4. Stratégiai-fejlesztési program ................................................................................ 18 5.4.1. Fejlesztési potenciál - SWOT Analízis................................................... 18 5.4.2. Településfejlesztés stratégiája ................................................................ 18 5.4.3. Településfejlesztés programja ................................................................ 19
2
1. BEVEZETİ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése elıírja az önkormányzat részére a gazdasági program meghatározását, amelyet a Képviselı-testület egyik át nem ruházható hatásköreként is nevesít. Az 1991. évi XX. törvény ezen túlmenıen elıírja a jegyzı gazdálkodási feladatai és hatáskörei között a helyi önkormányzat gazdasági programtervezeteinek az elkészítését, a polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre kapcsán pedig a gazdasági programtervezet Képviselı-testület elé terjesztését. A helyi önkormányzatok gazdaság programjának idıtávlatára, felépítésére, szerkezetére, belsı tartalmi elemeire vonatkozó elıírásokat a 2005. évi XCII. törvény szabályozza, beépülve az 1990. évi LXV. törvény 91. § /6/ és /7/ bekezdésébe, a következık szerint: (6) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitőzéseit. (7) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani. A jelen gazdasági program egyaránt épít az érvényben lévı testületi határozatokra, a korábban megfogalmazott elképzelésekre, az elıkészítı folyamat során begyőjtött véleményekre és javaslatokra, a törvények által meghatározott önkormányzati feladatok ellátási kereteire, ugyanakkor figyelemmel van a település adottságaira, jelenlegi helyzetére és lehetıségeire. A program célja, a település zavartalan és kiegyensúlyozott mőködtetése, fejlesztése, az önkormányzat gazdasági lehetıségeinek feltárása, az eddig megszerzett rangjának megırzése, az itt élı lakosság életkörülményeinek javítása és hosszabbtávon is a magasabb színvonalon tartása, valamint az Új Széchenyi Terv és az EU források hatékony kihasználása. Mindezekre tekintettel Remeteszılıs Község Önkormányzatának Képviselı-testülete elsısorban a 2010. és 2014. közötti idıszakra vonatkozólag, de számos elemében 5-10 éves fejlesztési perspektívában gondolkodva alkotta meg gazdasági programját.
3
2. HELYZETÉRTÉKELÉS Remeteszılıs az elmúlt évek alatt jelentıs fejlıdésen ment keresztül. A hajdani zártkerti üdülıterületbıl kertvárosi település lett. Fejlıdése az önállósodás óta folyamatos, a lélekszáma nı, belterületi infrastruktúrája fejlıdik. A Pest Megyei Bíróság jogerıs végzéssel 2008. március 4-én megállapította Remeteszılıs Község közigazgatási határait, így a község végleges településszerkezeti struktúrája kialakult. 2.1. Népességi adatok A népesedési adatok igen kedvezı képet mutatnak, hiszen a lakosság száma folyamatosan növekszik, A belterületi ingatlanok folyamatos beépülésébıl következı betelepülések mellett a helyben születı gyermekek száma is jelentısen hozzájárul a népességnövekedéshez. Remeteszılıs Község lakosságszám változását az alábbi táblázatban mutatjuk be: 2003. 403 fı
2004. 451 fı
2005. 467 fı
2006. 522 fı
2007. 594 fı
2008. 620 fı
2009. 651 fı
2010. 673 fı
2011. 701 fı
Községünk kor szerinti megoszlása is elınyös képet mutat, hiszen a 18 év alatti lakosok száma eléri a 26%-ot. A 2010. január 1-i állapotot az alábbi táblázaton mutatjuk be. 0-6 év: 7-14 év: 15-18 év: 19-62 év: 63 év felett: Összesen:
Férfi 28 46 10 186 47 317
Nı 34 41 17 217 47 356
Összesen 62 87 27 403 94 673
Remeteszılısön folyamatosan nı a lakás állomány, az intenzív építkezéseknek köszönhetıen. A lakások számának az alakulása a következıképpen alakult (KSH adat). Jellemzı adatok Beépített ingatlanok Ingatlanok beépítettség szerint Beépítetlen ingatlanok Lakott ingatlanok Ingatlanok bejelentett lakók szerint Nem lakott ingatlan
Mennyiség 427 db 103 db 251 db 279 db
Remeteszılısön a személygépkocsik száma igen magas. A 2010. évben 280 db jármő szerepelt a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában. A gépjármővek átlag kora az országos átlag alatt van. A munkanélküliség relatíve kis mértékben van jelen Remeteszılısön. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2010. december 20-i dátummal a nyilvántartott álláskeresık számára és arányára a következı adatok voltak jellemzık: Munkavállaló korú népesség 421 fı
Nyilvántartott álláskeresık száma 10 fı
Tartósan munkanélküli száma 1 fı
Munkanélküliség aránya 2,38%
4
A rendelkezésre állási támogatást (RÁT) illetve a helyette bevezetett bérpótló juttatás (BPJ) 0 fı veszi igénybe Remeteszılısön. Az Önkormányzat helyi szociális kiadásaira a Képviselı-testület 500.000 Ft keretösszeget állapított meg a 2011. évi költségvetésben. 2.2. Vállalkozási adatok A településen jelentıs a vállalkozások száma. 2010-ben 127 db bejegyzett vállalkozás volt, melynek zöme kis- és közepes vállalkozás, melyek által befizetett iparőzési adó változása arra utal, hogy a 2008-2009. évi gazdasági világválság jelentıs negatív hatást gyakorolt forgalmukra. 2.3. Települési adatok A település közigazgatási határait a Pest Megyei Bíróság jogerıs végzéssel 2008. március 4-én kelt határozatában állapította meg. A változás földhivatali átvezetése folyamatban van. Remeteszılıs Község területi adatait az alábbi táblázatban mutatjuk be.
Beépített terület Nem beépített terület
Terület felhasználási mód Kertvárosias lakóterület Különleges belbiztonságot szolgáló terület Védett erdıterület Általános mezıgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Összesen Mindösszesen
Belterület 55,46 ha
Külterület 25,95 ha 177,45 ha 26,91 ha 2,25 ha 232,56 ha
0,91 ha 56,37 ha 288,93 ha
Településünk infrastrukturálisan fejlett: a villany, a víz-, gáz- és csatornahálózat, a kábel Tv és az internet rendszere teljes. Mind a háztartási vegyes-, mind a szelektíven győjtött hulladék házhoz menı győjtése megoldott. Közutak állapota rossz, a belterületi utak 50%-a semmilyen szilárd (pormentes) burkolattal nincs ellátva, az utak egy része házilagosan burkoltak, de szintén rossz mőszaki állapotúak. A 20062010. közötti idıszakban megkezdıdött az utak szilárd burkolatának és csapadékvíz elvezetı rendszerének kiépítése. Ebben az idıszakban több mint 1 km belterületi kiszolgáló út kapott pormentes burkolatot. Uniós pályázaton nyert támogatással a 2011. évtıl folytatódnak az útépítések. A településen a 2006-2010. közötti idıszakban több közösségi tér került kialakításra: a Bodzaliget pihenıpark, az Amúr utcai sportpark és a Patak sétányi játszótér. 2.4. Önkormányzat által ellátott feladatok Az Önkormányzatnak saját intézménye nincs, kötelezı feladatait szerzıdéses formában teljesíti. 2.5. Önkormányzat gazdálkodási jellemzıi Remeteszılıs Község Önkormányzata törzsvagyonának értéke 1.108.704.035 Ft, melybıl a forgalomképes vagyon 347.225.966 Ft összegben van jelen. 2.6. Költségvetés Remeteszılıs Község Önkormányzata megalakulása óta stabilan gazdálkodik. A mőködési kiadások nem haladják meg a bevételeket. Az Önkormányzat költségvetési fıösszege folyamatosan növekszik, ami a helyi bevételek növekedésére, illetve az elnyert pályázatok révén befolyó plusz támogatásokra vezethetı vissza. A gazdálkodási jellemzıket az alábbi táblázatokban mutatjuk be (2010. évi adatok). 5
Költségvetési Év fıösszeg 2003 22 707 eFt 2004 34 904 eFt 2005 46 184 eFt 2006 60 393 eFt 2007 59 050 eFt 2008 65 512 eFt 2009 109 716 eFt 2010 116 632 eFt* *Beruházás nélkül: 70 849 eFt
BEVÉTEL (ezer forint) Költségvetési bevétel Átvett pénzeszköz
KIADÁS (ezer forint) 25.424 Személyi kiadások
24.332
2.590 Bérjárulékok
5.064
Helyi adók (behajtásokkal)
34.400 Dologi kiadások
28.577
Egyéb bevétel (fejlesztési alap) Pályázati támogatás (hazai)
13.238 Felhalmozás – fejlesztések 6.000 Felhalmozás
45.783
Pályázati támogatás (EU)
29.450 Pénzeszköz átadás
Elızı évi maradvány Bevétel összesen
2.965 7.456
5.530 Tartalék 116.632 Kiadás összesen
2.455 116.632
3. REMETESZİLİS HELYE, SZEREPE AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, MEGYEI ÉS KISTÉRSÉGI PROGRAMOKBAN Községünk gazdasági programját, az önkormányzat fejlesztési célkitőzéseit nem lehet anélkül megfogalmazni, hogy az ne illeszkedjen a különbözı országos, regionális vagy megyei, illetve kistérségi készítéső fejlesztési programokba, koncepciókba, tervekbe. 3.1. Országos programok 3.1.1. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) Az országos programok meghatározzák azokat az elveket és értékeket, melyek községünk gazdasági-fejlesztési stratégiáját meghatározza, de legalábbis befolyásolja. A 2006-2013. év közötti idıszak fejlesztési irányait, prioritási tengelyeit meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II), valamint az ennek értékalapjain nyugvó ágazati operatív programok és a Pest megyei, a Közép-magyarországi régiós, valamint a fıvárosi tervekkel egybehangzó, a Pilisi-Buda-Zsámbék kistérség fejlesztési stratégiája is a gazdaság, a társadalom és a környezet fenntartható fejlıdésének feltételeit tőzi ki célul, az alábbi értékekre támaszkodva: • mértéktartás, reális helyzetfelmérés, ami a szuburbanizáció mederben tartásának feltétele; • hatékonyság, elsısorban a térségi gazdaság versenyképességének és fenntartható fejlesztésének vonatkozásában; • kiegyenlítettségre törekvés, ami a versenyképesség bázisát jelentı gazdasági kapacitások jelenleginél egyenletesebb megoszlását irányozza elı; • szolidaritás, humánum, méltányosság, amely értékek érvényesítése nélkülözhetetlen a helyi közösségek azon csoportjainak integrálásához, amelyek életkoruk, nemük, származásuk, képzettségük, társadalmi hátterük, testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt tartós hátrányba kerültek, s amely csoportokat a társadalmi kirekesztıdés fenyeget; • a kiegyenlítés és a szolidaritás feltételeként és eredményeként a kooperáció az egymás rovására történı versengı fejlesztések helyett; • a minıség, az egyedi vonások, a sajátos helyi épített, tárgyi és szellemi kultúra, valamint a természet értékeinek tiszteletben tartása, amelyet a fent említett megyei, régiós és fıvárosi dokumentumok az „élhetıség, lakhatóság” győjtıfogalmával jelöltek. 6
3.1.2. Új Széchenyi Terv A 2010. évben megalkotott Új Széchenyi Terv (USZT) átalakítja az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (UMFT) kidolgozott fejlesztési politikát. A Terv alapvetı hangsúlyai a növekedés, az egyensúly és a foglalkoztatás területén jelennek meg, így a kitörési pontokat és a prioritási tengelyeket is ennek megfelelıen jelölte ki. Ezek a következık: • Egészségipari Program • Zöldgazdaság-fejlesztési Program • Otthon-teremtési Program • Vállalkozásfejlesztési Program • Tudomány-Innováció Program • Foglalkoztatási Program • Közlekedés-fejlesztési Program Bár a programok megvalósítását bemutató akciótervek - jelen dokumentum készítésekor - még a kidolgozás fázisában vannak, az mindenképpen megállapítható, hogy a fı központban a gazdasági versenyképesség növelése és a hazai gazdaság megerısítése van. Fontos különbség az elızıekhez képest, hogy az USZT a pályázati rendszert át kívánja alakítani. Elıször is, az eddigi kínálati politika helyett, az igényeket és a keresletet helyezi a középpontba. Alapelve, hogy nem a minisztériumok feladata, hogy kitalálják, milyen pályázatokra van szükségük az önkormányzatoknak. Ellenkezıleg: a pályázónak, vagyis a vállalkozónak és az önkormányzatnak kell lennie fejlesztési ötletének, kidolgozott projekttervének, megtervezve azt, hogy mit szeretne megvalósítani, biztosítva ehhez saját forrásait. Az állam feladata pedig az, hogy ehhez, kiegészítésként – az uniós források felhasználásával – kedvezı finanszírozási lehetıséget biztosítson. Az új rendszerben várhatóan jelentısen csökken a kiírt pályázatok száma, viszont egyszerősödik a pályázati rendszer. 3.2. Regionális programok A regionális programok közös stratégiai célja az, hogy a fıváros és az agglomerációs zóna térségei egy nemzetközileg is versenyképes nagyvárosi régió kialakulásához járuljanak hozzá. 3.1.1. Közép-Magyarországi Operatív program A Remeteszılıst érintı regionális tervek legfontosabbja a Közép Magyarország Operatív Program, mely átfogó célként a versenyképesség növelését jelöli meg, a fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése mellett. A program speciális célként a nemzetközi versenyképességet valamint a régió belsı kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztését jelöli meg, az alábbi táblázatban bemutatott prioritásokkal illetve mőveletekkel. Prioritások
A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése
A versenyképesség feltételeinek fejlesztése
A régió vonzerejének fejlesztése
A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése
Városi és települési területek megújítása
7
M Ő V E L T E K
• K+F innováció fejlesztése • KKV-k fejlesztése • Modern üzleti környezet fejlesztése • KKV pénzügyi eszközökhöz való hozzáférhetısége • A régió specifikus gazdasági elemeinek fejlesztése • Helyi gazdasági kezdeményezése k
• A régión belüli kapcsolatok fejlesztése • A régió külsı elérhetıségét javító közl. Infrastruktúra fejlesztése • A közösségi közlekedés mőködési feltételeinek javítása • Alternatív közlekedés módok térnyerésének támogatása
• Turisztikai vonzerı fejlesztése • Természetvéd. , természeti környezet rehabilitációja, revitalizácója • Környezetvéde lmi szolgáltató rendszer fejlesztése
• A munkaerı-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése • Felsıoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése • Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése • Társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • A lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése • Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése • Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
• Akcióterületi rehabilitáció • Barnamezıs területek megújítása • Települési központok fejlesztése az identitást erısítı funkciók elıtérbe helyezésével
Mivel a Közép-Magyarországi Régióban az egy fıre esı bruttó hazai termék (GDP) eléri az uniós átlag 75 százalékát, ezért a Kohéziós Alap támogatására nem jogosult a térség. Szintén ezért – a 2007-2013. idıszakban - a támogatás szintje a régióban fokozatosan csökken és 2011-re eléri a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés átlagos, egy fıre jutó támogatásintenzitási szintjét. Összességében ez azt jelenti, hogy nagyobb (≥50%) támogatási intenzitású Európai Uniós pályázatok megjelenése nem várható a 2010-2014. közötti idıszakban. Ebbıl következıen tudomásul kell venni, hogy a tervezett önkormányzati fejlesztési célokhoz igen kicsi eséllyel lehet találni megfelelı támogatási arányú uniós forrást. Remeteszılıs közigazgatási területét regionális szempontból a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005. évi LXIV. törvény szabályozza. Bár a törvény felülvizsgálata folyamatban van, a jogszabály Községünkre érvényes fıbb megállapításai továbbra is érvényesek. Ezek a következık: • Községünk belterülete vidéki települési térség • A közigazgatási területünkhöz tartozó erdık erdıgazdálkodási térségként vannak elkülönítve. • Remeteszılıs déli és keleti oldalán található mezık mezıgazdasági térségi besorolásba kerültek. • Természetvédelmi szempontból a Nagykovácsi út és Ördögárok-patak közötti mezık az országos ökológiai hálózat részét képezik, mint ökológiai folyosó. A fent említett jogszabály alapján a remeteszılısi területfejlesztési tervezések során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. Remeteszılıs vidéki települési térség, így arculatát ez kell, hogy meghatározza. 2. Településünk erdıgazdálkodással érintett térség, ahol annak megırzése fontos cél. 3. Településünk természetvédelmi értékkel bír, így a fejlesztések során annak megırzése prioritás. 3.3. Kistérségi programok A Pilis-Buda-Zsámbék Kistérségi Társulás Területfejlesztési Stratégiai Programja elkészült, mely a következı fejlesztési irányokat jelölte ki: 8
1. prioritás: A környezet és az életminıség védelme és fejlesztése 1.1. A környezeti állapot fenntartása, javítása 1.2. Környezeti monitoring rendszer kialakítása, üzemeltetése 1.3 Környezetvédelmi együttmőködési hálózat kialakítása, a környezettudatosság erısítése 1.4. Közlekedési lehetıségek fejlesztése 1.5. Szennyvíz okozta környezeti terhelés mérséklése 1.6. Közmőves ellátás minıségi fejlesztése 2. prioritás: Szervesen fejlıdı, versenyképes helyi gazdaság megteremtése 2.1. Intézkedés: Iparterületek kialakítása, fejlesztése 2.2 Intézkedés: Gazdálkodásból eredı környezeti terhelés mérséklése 2.3 A helyi gazdaság versenyképességének fokozása 2.4. A mezıgazdasági területek és agrárgazdasági funkciók megırzése, megújítása 2.5. Turisztikai potenciál fejlesztése és erısítése 2.6. Piaci igényekhez igazodó képzés, átképzés, továbbképzés 3. prioritás: Az igényeket kielégítı minıségi közszolgáltatások biztosítása 3.1. A közigazgatási, oktatási, szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi szolgáltatások minıségi fejlesztése, új szolgáltatások kialakítása 3.2. Új rekreációs, kulturális szolgáltatások, intézmények megteremtése 3.3. Középületek, intézmények épületállományának modernizációja, eszközellátottságának biztosítása 3.4. A közszolgáltatások területén mőködı non-profit, civil szervezetek szerepének erısítése 3.5. A közszolgáltatások területén mőködı non-profit, civil szervezetek és intézmények kistérségi együttmőködésének ösztönzése 3.6. A kistérségi munkaszervezet fejlesztése 4. prioritás: Méltányos, integráló, befogadó helyi közösségek építése 4.1. A társadalmi szegregáció oldása, az esélyegyenlıség biztosítása az oktatási intézményekben 4.2. Hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci re-integrációjának elısegítése 4.3. A térbeli és társadalmi szegregációt mérséklı fejlesztési és szociálpolitika kidolgozása és érvényesítése 4.4. A hagyományos, nemzetiségi, etnikai közösségek erısítése 4.5. Identitásteremtı, kohéziót erısítı civil szervezetek, események, közösségi létesítmények támogatása 4.6. Kistérségi identitást erısítı szervezetek, tevékenységek, programok támogatása 4. CÉLKITŐZÉSEK, FELADATOK A tervezés, célkitőzés és feladatmeghatározás során nyilvánvalóan figyelembe kell venni Remeteszılıs Község Önkormányzatának rendelkezésre álló forrásait, valamint az USZT alapelvei, a regionális operatív, illetve kistérségi stratégiai programok alapján várható pályázati lehetıségeket, de mindezek felettinek valljuk az általunk fontosnak tartott értékeket (prioritásokat), amelyek végsısoron meghatározzák célkitőzéseinket, illetve önként és kötelezı jelleggel vállalt feladatainkat. 4.1. Prioritások Remeteszılıs Község újonnan alakult település, amelyet dinamikus fejlıdés illetve kedvezı demográfiai és gazdasági mutatók jellemeznek. Természetes igény, hogy ezek az értékek megmaradjanak, sıt megerısödjenek. Megırizendıek azon természeti, társadalmi, infrastrukturális és gazdasági attributumok, melyek ezen értékek megtartását segítik, azok.
9
Remeteszılıs Község fiatal korából adódóan jelenleg az új település kialakulásának/kialakításának idıszakában vagyunk, így társadalmi, infrastrukturális és gazdasági téren több olyan cél nevesíthetı, amelynek megvalósulása számunkra nagy jelentıséggel bír. 4.1.1. Megırizendı értékek Természeti értékek Községünk természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel van körbe határolva. Olyan természeti adottságok találhatóak a területünkön, mint a Remete-szurdok, a Remete-hegyi ıs-tölgyes és az Ördögárok-patak. Pontosan ezek a jellemzık, amelyek miatt mi remeteszılısiek ide költöztünk és ami miatt nagy vonzerıt jelent Községünk a városból kiköltözık számára. Ezen értékek megırzése elsıdleges fontosságú érv a településfejlesztés során. (Nem szabad elfelejteni azt, hogy ennek gazdasági racionalitása is van, hiszen a jellemzıen magas ingatlanárak elsısorban ezen természeti adottságoknak köszönhetık.) Társadalmi értékek Remeteszılıs Község demográfiai jellemzıi igen kedvezı képet mutatnak. Magas a keresıképes lakosság és a fiatalkorúak (0-18 év) aránya, tehát a kor-struktúra nagyon elınyös. A lakosok többsége egzisztenciálisan stabil helyzető, a szociális támogatásra szorulók száma igen alacsony, a munkanélküliség aránya 2,38% településünkön. Összességében a legfontosabb érték a jelenlegi társadalmi-demográfiai szerkezet megtartása és olyan intézkedések, beruházások foganatosítása, amelyek ezt segítik. Infrastrukturális értékek Remeteszılıs infrastrukturális ellátottsága igen magas, a víz-, csatorna-, villany-, gáz és telefonhálózat kiépült, csakúgy mint a kábel TV és internet elérhetıség. Gazdasági értékek Remeteszılıs lakossága által befizetett személyi jövedelemadó folyamatosan növekszik. Az egy fıre jutó, arányosított SZJA bevételek a legmagasabbak közé tartozik az országban. Mindamellett, hogy az állami költségvetés folyamatosan csökkenti a települési önkormányzatokat megilletı SZJA hányadot, az összeg jelentıs bevétel az Önkormányzatunk számára. Az alacsony iparőzési adó (1,4%), a Remeteszılısre bejelentett vállalkozások nagy száma és a jelentıs számú (fiatal átlagéletkorú) gépkocsi a költségvetés nagyságrendjéhez mérten fontos bevételi forrásként van jelen. Az ingatlanokhoz kötıdı adóbevételek mértéke folyamatosan növekszik, extenzív okok miatt (intenzív építkezések). Összességében kijelenthetı, hogy Remeteszılıs saját ipar és mezıgazdaság nélkül is életképes gazdaságilag. Nem tartozik a veszteséget termelı, illetve felhalmozó önkormányzatok közé. 4.1.2. Hiányzó értékek Természetvédelem A településünkön keresztül folyó, a teljes medence vízgyőjtı feladatát ellátó Ördögárok patak állapota nem megfelelı. A meder több helyen erısen feliszapolódott, illetve fásszárú növények akadályozzák a víz lefolyását. A patak medrének tisztítása, felújító karbantartása szükséges volna. A Rácski-telep környezetében az Ördögárok patak mesterséges mederben folyik. A szabályozás során levágott ív a település mélypontján haladt keresztül, így jelentıs belvízelvezetı 10
hatása volt. Az egykori meder jelenleg erısen feliszapolódott, a felszíni vizek elvezetésére nem alkalmas. Annak felújítása mellett nem csak hidrológiai, hanem természetvédelmi (vizes élıhely felújítása) és gazdasági (turisztikai látványosság) érvek is szólnak. Remeteszılıs belterülete a Nagykovácsi út mellett húzódik. Itt a jellemzı gépkocsi forgalom igen nagy, a naponta elhaladó jármővek száma meghaladja a 7.500 db-t, így a Nagykovácsi út zajkibocsátása igen magas. Az út 25 m-es sávjában található – a zajterheléssel elsısorban érintett – ingatlanok száma meghaladja a 60 db-t. Ezen a szakaszon a zajvédelem megoldásra vár. Társadalom-lakóhely Remeteszılıs Község település-szerkezetén jól látható, hogy kimondottan zártkerti övezet céljára alakították ki. Az egykori településtervezık nem számoltak azzal, hogy Remeteszılıs majd lakóövezetté alakul, így nem alakítottak ki olyan közterületeket, amelyek a közösségi életnek színteret adnának. Szintén nem alakítottak ki a községben olyan területrészt, ahol a közszolgáltatások helyet kaphattak volna. Ezen problémák megoldására a 2006-2010. közötti idıszakban történtek lépések, hiszen az Önkormányzat és a civil szféra kialakított olyan közösségi tereket, amelyek helyet adtak a helyi társadalmi életnek. Ezek a következık: • Szabványos játszótér a Patak sétányon • Közpark az Amúr utcában • Sétaút az Ördögárok patak mellett • Bodzaliget pihenıpark • Játszótér a Ponty utcában • Utcabútorok a közterületeken Bár a fenti beavatkozások elindítottak egy kedvezı fejlıdési irányt, mégis meg kell állapítani, hogy a társadalmi élet helyszínét adó létesítményeket, illetve azok számát tovább kell fejleszteni. Bár a remeteszılısi gyermekek óvodai és iskolai ellátása megoldott (közfeladatellátási megállapodás Budapest II. kerület Önkormányzatával) mégis jelenleg igen nagy igény mutatkozna a legkisebb korosztályt szolgáló bölcsıde ill. óvoda kialakítására. Ezek kialakítása a település megtartóerejét erısítené. A helyi közösségi élet szempontjából nagyon hiányzik egy olyan épület, mely helyet adna mindazoknak a funkcióknak, melyek a társadalmi élet szempontjából nagy fontossággal bírnak. Ezek a következık: • Önkormányzati és igazgatási funkciók a lakosság közelében • Kulturális életnek helyszínt adó létesítmények (könyvtár, internet-szoba, közösségi terem) • A helyben történı orvosi ellátásra alkalmas létesítmény Összességében tehát szükség volna egy olyan községházára, mely a fenti funkcióknak helyet adna. Ez az identitástudat kialakulásának fontos segítıje lehetne. Infrastruktúra A jó infrastrukturális ellátottság mellett igen jelentıs problémaként jelentkezik, hogy kevés a megfelelı minıségő szilárd burkolatú út illetve a csapadékvíz elvezetése nem megoldott. Ezzel kapcsolatban a 2006-2010. közötti idıszakban elindult a fejlıdés, hiszen több mint 1 km út épült meg, azonban szükséges ennek a folyamatnak a folytatása. Ezen területen elsıdleges feladat volna a Patak sétány teljes szakaszán a szilárd burkolat és a csapadékvíz elvezetı rendszer kialakítása illetve ezt követıen a csatlakozó utcák rekonstrukciója. 11
A gyalogos közlekedést segítı létesítmények (járda, zebra, stb.) közül szinte semmi nem épült még ki a településen, így pl. a Nagykovácsi úton található buszmegállók megközelítése igen nehézkes. Ennek megtervezése és engedélyeztetése alapfeltétele a megvalósításnak, annak érdekében, hogy a járdák, gyalogos-átkelıhelyek, illetve a hozzájuk tartozó közvilágítás kiépíthetı legyen. Alternatív közlekedési módokat (elsısorban kerékpár) segítı infrastruktúrák nem épültek a község területén. Jelentıs igény mutatkozik arra, hogy a szomszédos települések között a biztonságosan kerékpározható útvonalak kiépüljenek, a közúti forgalomtól elzárt területen. Gazdaság Remeteszılıs Község gazdasági helyzete stabilnak tekinthetı, de bevételi keresztmetszete igen szők. Az elsıdleges forrása a normatív támogatások mellett a lakosságtól beszedett helyi adók, amelynek növekedése csak a lakosságszám növekedésével képzelhetı el. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó helyi iparőzési adó fontos bevételi forrás, de mivel a település területén nem folyik jelentısebb gazdasági tevékenység, ezért nagyobb bevételek ebbıl az adónembıl nem remélhetıek. Remeteszılıs megalakulása elıtt jelentıs beruházás nem történt területén, így jelentıs kiadás sohasem terhelte büdzséjét. Remeteszılıs Község Önkormányzata folyamatos beruházási kényszer (út, csapadékvíz elvezetés, járda, stb.) alatt van, hiszen új településként több évtizedes fejlesztési hátrányt kell behoznia. A szükséges fejlesztések olyan nagy forrás igénnyel bírnak, hogy azt az Önkormányzat saját erıbıl nem tudja kigazdálkodni, a stabil és kis mértékben nyereséges gazdálkodás mellett sem. Ha hosszútávon gondolkodunk illetve a fenntarthatósági elveket szem elıtt tartjuk, akkor be kell látni, hogy egy-egy fejlesztés érdekében nem áldozhatja fel az Önkormányzat a költségvetési stabilitását, ezért szükséges alternatív finanszírozási rendszerek alkalmazása. Ennek alapvetı elve – a helyben szokásos gyakorlatnak is megfelelıen -, hogy a fejlesztéseknek három finanszírozási lába van: 1. Önkormányzat 2. Önkormányzat által behozott pályázati forrás 3. Az érdekelt helyi ingatlantulajdonosok Az együttes tehervállalás lehetıvé teszi a folyamatos fejlesztéseket, oly módon, hogy amellett az Önkormányzat anyagi stabilitása megmarad. Ez az elv különösen érvényes az utak szilárd burkolatának kiépítésére vonatkozó fejlesztések esetén, de természetesen kevésbé intenzíven jelentkezik egy általánosabb, mindenki igényét szolgáló fejlesztés (pl. járda, zebra, kerékpárút, stb.) esetén. Remeteszılıs különleges természeti adottságainak megırzése alapvetı prioritás, így nem képzelhetı el ipari park létesítése a településen, még akkor sem, ha erre majd lesznek rendelkezésre álló területek. Egyedüli megoldást a nulla-emissziós, high-tech iparágak, illetve a tudásalapú gazdasági tevékenységet folytató társaságok ide telepítése jelenthet. Ehhez azonban a megfelelı vonzóerıt jelentı infrastruktúrát és adókörnyezetet biztosítani kell. 5. GAZDASÁGI, FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegő célokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon megszabják az önkormányzati döntések irányát és összehangoltabbá teszik azokat. Remeteszılıs Község Önkormányzatának Gazdasági Programja a település feladat-centrikus mőködtetésének és fejlesztésének stratégiai terve, ahol a fıbb fejlesztési és beavatkozási pontokat a számunkra fontos prioritások (fejlesztési célok, megırizendı értékek) határozzuk meg, hangsúlyosan
12
figyelembe véve a lakossági igényeket és az operatív programok prioritásai alapján megjelenı pályázati forrásokat is. A lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsıbbséget élveznek azok, amelyek forrásteremtı partneri együttmőködésben valósulnak meg. Különösen értékesnek tekintjük azokat a programokat, amelyek a civil, magán- és a közszféra érdekegyesítése által jönnek létre. A Gazdasági Program a mőködésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztés-orientált alakítására törekszik. Elınyben részesíti azokat a programokat, amelyek a község fenntartható fejlıdését segítik elı. A Gazdasági Program prioritásnak tekinti a kötelezı önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövetı magatartást, ezért elsıbbséget biztosít a törvény által elıírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak. 5.1. Önkormányzat forrásszabályozása A 2010-14. évi költségvetési törvénytervezetek a helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása illetve az önkormányzatok által kötelezıen ellátandó feladatok tekintetében változásokat tartalmaznak. A forrásszabályozás alapját képezı feladat- és hatásköri rendszer változása miatt az azt követı konkrét lépések megtétele csak a késıbbiekben, az önkormányzati törvény módosítása, az ország közigazgatási átalakítása után konkretizálható. A jelenleg érvényes forrásszabályozási rend a következı: Biztos bevételek: Kötelezı kiadások • Átengedett központi adók (SZJA 8%-a, • Alapellátási feladatok gépkocsi adó) • Közszolgáltatási feladatok • Normatív hozzájárulások • Település fenntartási feladatok • Meghatározott illetékek • Hivatal fenntartása • Bírságok megállapított hányada • Helyi adók • Saját tevékenységbıl származó bevétel Az Önkormányzat mőködésére vonatkozó stratégia elsıdleges célja a bevételi oldal növelése és a kiadási oldal csökkentése, tehát a forráshiány megakadályozása. Jelenleg e két oldal egyensúlyban van, azonban ez a helyzet „csak” a fennmaradáshoz, a vegetáláshoz elegendı. Az ésszerő, takarékos gazdálkodás, a fejlesztési tervek legalább pályázati saját részének biztosíthatósága érdekében alapelv, hogy a mőködést szolgáló költségvetési kiadások a legszükségesebb mértékőek, valós igényeket szolgálók legyenek. A költségvetési gazdálkodásban figyelembe kell venni a község jelenének és jövıjének zálogát jelentı fejlesztéseknek és a tervezett további beruházásoknak, valamint a pályázatok önrésze biztosított legyen. 5.1.1. Bevételek növelése Helyi adók A lakosság terhelése további adónemek bevezetésével nem fokozható, azonban az adóbehajtás hatékonyságát folyamatosan javítani kell. Ehhez kapcsolódó fontos – de nem materializálható – feladat a lakosság adómoráljának javítása illetve „jó karban” tartása, az adóelkerülés minimalizálása. Az önkormányzat jól látható és érzékelhetı – nem feltétlenül nagy beruházás igényő – javító beavatkozásokat kell, hogy végezzen, az átlátható gazdálkodás mellett. 13
Mivel Remeteszılıs Község lakosságszáma folyamatosan növekszik illetve a beköltözık egzisztenciális helyzete stabilnak mondható (mivel a drága ingatlanokat csak módos emberek tudják megvásárolni), ezért ezen adónem tekintetében folyamatos emelkedés várható a végleges lakosságszám (kb. 1.200-1.500 fı) kialakulásáig. Központosított elıirányzatok - céltámogatások A hazai költségvetésbıl biztosított céltámogatások köre folyamatosan szőkül. A gazdasági világválság kapcsán történt államháztartási átalakítások következményeképpen a 2010. illetve a 2011. évi költségvetés a helyi önkormányzatok számára nem biztosít forrást a belterületi utak korszerősítésére (TEUT), illetve a kötelezı önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó fejlesztésekhez (CÉDE). Azt bizonyossággal nem tudjuk, hogy ez a támogatási rendszer mikor tér vissza a központosított elıirányzatok rendszerébe, de nincs okunk feltételezni a végleges megszőnést. A TEUT, illetve CÉDE típusú céltámogatások újonnani megjelenése esetén lehetséges társfinanszírozási forrásként számíthatunk a következı típusú fejlesztések megvalósítására: • Út- és csapadékvíz elvezetı rendszer rekonstrukció • Közterülethez, illetve kötelezı feladatellátáshoz kapcsolódó fejlesztési feladatok Az elıirányzatok igényelhetısége eddig is pályázati rendszerben történt, ezért az esetleges újonnani megjelenés esetén is erre a konstrukcióra számíthatunk. Mivel a pályázati rendszer szigorúan kötött, így településünk csak akkor férhet hozzá, ha Remeteszılıs a feltételrendszerbe beilleszthetı. Ágazati és Területi Operatív Programok alapján kiírt pályázatok A legnagyobb hozzáférhetı pénzforrást az Európai Unió költségvetésében biztosított pályázati források jelentik. A pályázati pénzek elosztása regionális rendszerben történik, fejlettség szerint. A Központi Régió fejlettsége okán jóval kevesebb pályázati forráshoz fér hozzá, ráadásul az ide beérkezı összegek jelentıs részét Budapest viszi el. A fennmaradó összeg legnagyobb hányadát azok a régión belüli kistérségek kapják, melyek a „hátrányos helyzető” besorolást nyerték el. Remeteszılıs nem ilyen kistérség tagja. A támogatási rendszer fontos sajátossága, hogy a 2007-2010 közötti idıszakhoz képest a az uniós pályázatokhoz tartozó támogatások mértéke drasztikusan lecsökken (90% önrész). Mindezek alapján látható, hogy ezen pályázati források hozzáférhetısége jelentıs mértékben megnehezült, de nem lehetetlenült el. Ezen pénzforrások elérése nagyban függ attól, hogy a településfejlesztés során képesek vagyunk-e alkalmazkodni annak feltételrendszeréhez, áll-e megfelelı forrás az elıkészítı munkálatokhoz (kiviteli ill. engedélyes tervek, tanulmányok, pályázati dokumentáció összeállítása), biztosítani tudjuk-e a szükséges önrészt, illetve megfelelı lobbitevékenységet tudunk-e folytatni a nyerési esély javítása érdekében. Amennyiben ezeknek a feltételeknek meg tudunk felelni, akkor esélyesként indulhatunk el a kiírt pályázatokon. Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó pályázatok Jelen Gazdasági Program készítésének idıpontjában csak az USZT prioritási tengelyeit ismerjük, mivel a megvalósítás részleteit bemutató akciótervek még nem készültek el. Jelenleg csak annyiról tudunk, hogy a pályázati rendszer alapelve megfordul, hiszen az új rendszerben a pályázatok nem kínálatként jelennek meg, mivel a támogatási rendszer keresleti oldalról közelíti meg a kérdést. Így a pályázatok eléréséhez az önkormányzatnak saját fejlesztési ötlettel, illetve kidolgozott projektekkel kell kifejeznie, hogy mit szeretne megvalósítani és ehhez saját forrást is kell rendelnie. Ezen rendszerben az állam feladata pedig az, hogy ehhez, kiegészítésként – az uniós források felhasználásával – kedvezı finanszírozási lehetıséget biztosítson. Mindezek alapján látható, hogy a fejlesztési tervek megvalósítására csak akkor remélhetı pályázati támogatás, ha az Önkormányzat felvállalja annak részletes elıkészítését (tervezés, engedélyezés) és az önrész finanszírozás forrását. 14
Egyéb bevételek Remeteszılıs Község rendszeres bevételeinek növelése saját tevékenységbıl, mőködésének optimalizálásával kismértékben növelhetı. Nagyobb saját forrás csak akkor mobilizálható, ha az Önkormányzat forgalomképes vagyonának egy-egy részét értékesíti. Természetesen ezek a bevételek csak infrastruktúrális fejlesztésekre, illetve közszolgáltatást javító beruházásokra fordíthatóak. Amennyiben ezeket a plusz szolgáltatásokat az Önkormányzat illetve az általa esetlegesen alakított gazdasági szervezet fel tudja vállalni, úgy az jelentıs kiegészítı forrásokat biztosíthatna a település mőködtetéséhez. További forrásként jelenhet meg az ingatlantulajdonosok által biztosított forrás, mely részfinanszírozást biztosíthat olyan fejlesztésekhez (útépítés), mely megvalósulásában a lakosság erısen érdekelt. Összességében megállapítható, hogy Remeteszılıs stabil anyagi helyzető község, de szőkös forrásai csak egyéb források (pályázati támogatás, lakossági részfinanszírozás) bevonásával teszik lehetıvé a nagyobb beruházások, jelentısebb fejlesztések elvégzését. A településfejlesztéshez kapcsolódó alternatív források elérése akkor lehetséges, ha annak elıkészítését elvégzi illetve annak anyagi terheit az Önkormányzat felvállalja. Településünk jellegébıl, társadalmi és szociológiai adottságaiból eredıen igény mutatkozik a települési infrastruktúra fejlesztésére és olyan szolgáltatások bevezetésére, amelyek a lakosok, ingatlantulajdonosok komfortérzetét illetve ellátottságát javítják. Ezért Remeteszılıst a fejlesztési kényszer terheli, így szükséges a projekt elıkészítéshez kapcsolódó feladatok illetve szükség esetén a saját források mobilizálásának felvállalása. 5.1.2. Kiadások csökkentése, racionalizálása Kötelezı feladatok ellátásának átszervezése Az önkormányzat által biztosítandó közszolgáltatások ellátásánál szigorú racionalitással kell eljárni: fenntartva a megfelelı minıségő szolgáltatást, figyelembe véve a lakossági igényeket azokkal a szervezetekkel kell szerzıdést kötni, amelyek a legkisebb anyagi terhet jelentik az finanszírozó számára. Alapelvként kell, hogy megjelenjen bizonyos mértékő merkantilizmus a helyi vállalkozók elınybe helyezése, hiszen helyszíni jelenlétük javítja a szolgáltatás minıségét és az általuk befizetett helyi adók pedig összességében az Önkormányzat bevételeit növelik. A finanszírozási rendszer fontos része a társulásos feladatellátás, hiszen így a normatív támogatások aránya növelhetı, a fajlagos költségek pedig csökkenthetıek. Ennek rendszere a 2006-2010. közötti idıszakban kidolgozásra került, azonban szükséges további együttmőködési lehetıségeknek a feltárása (pl. gyepmesteri feladatok, katasztrófavédelem, stb.), amelyen keresztül a közszolgáltatási feladatok finanszírozása egyszerősíthetı illetve költségei csökkenthetık. Pályázati összegek elkülönítése Az EU által biztosított pályázati források elérhetıségének elıfeltétele a kész megvalósulási, engedélyes vagy kiviteli tervek megléte, így a 2010-2014. közötti idıszakban szükséges erre pénzeszközt elkülöníteni. A költségvetés megalkotásánál ezt minden esetben figyelembe kell venni. Hivatali mőködés biztosítása A Polgármesteri Hivatal mőködése során biztosítani kell a lehetı leghatékonyabb gazdálkodást illetve a kiadási költségek minimalizálását. A Hivatal mőködését szabályozó pénzügyi szabályozások egyre szigorodnak, így hosszú távon nem képzelhetı el annak mőködése létszám bıvítése nélkül. Mindezt erısíti az a tény is, hogy a 15
lakosságszám folyamatos növekedésével az elvégzendı feladatok is szaporodnak – tehát a megfelelı minıségő szolgáltatás hosszú távú fenntartása csak a létszámok arányosításával lehetséges. 5.2. Önkormányzat vagyona Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen törzsvagyon részének (pl. utak, közterületek, intézmények) funkciója a közszolgáltatások biztosítása, amelynek állagát javítani, értékét lehetıség szerint növelni kell (karbantartással, felújítással, beruházással). Az önkormányzat vagyona jelentıs mértékben nem csökkenhet. Vagyonhasznosítási alapelv a „vagyonért vagyont”, tehát a forgalomképes vagyon hasznosításából származó bevételeket vagyonszerzésre, fejlesztési beruházásra lehet felhasználni. Ezen alapelv mentén lehetséges az ingatlanvagyon struktúrájának racionalizálása, az önkormányzati feladatellátásokhoz szükséges területek megtartása mellett. A nagy vagyoni értéket képviselı ingatlanok abban az esetben fejlesztésifinanszírozási hátteret jelenthetnek, ha emellett biztosítható a megfelelı területő és elhelyezkedéső (de esetleg kisebb értékő) ingatlanvagyon. Szükséges annak vizsgálata, hogy van-e Remeteszılıs közigazgatási területén olyan állami tulajdonban álló ingatlan, mely a kötelezı önkormányzati feladatok ellátásához területet biztosítana. Kézenfekvı alternatívaként jelentkeznek az egykori Adyligeti laktanya egyes területrészei, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy helyet biztosítsanak egyes kötelezı önkormányzati feladatok ellátására. Amennyiben az elızetes vizsgálatok azt mutatják, hogy reális esély van ezen területek megszerzésére, úgy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bek. c) pontja, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) sz. Korm. rend. 50-51.§ alapján lehetıség van az ingatlanvagyon térítésmentes leigénylésére. 5.3. Közszolgáltatások Települési önkormányzatunk a közszolgáltatásokat, alapellátásokat szerzıdés formában oldja meg. Ennek megszervezése megtörtént, jelenleg mindegyik ellátás biztosított. Remeteszılıs saját intézménnyel nem rendelkezik, de jelentıs igény mutatkozik bölcsıdeóvoda létesítésére. Ezt a település jellege, fejlettsége, további fejlıdésének igényei indokolják. E körben vizsgálatot és az alapján szükséges intézkedést követel az intézmény megépíthetıségének elemzése. A kommunális közszolgáltatások körében alapvetı feladat az elért jó színvonal megtartása, lehetıség szerinti fejlesztése. Mivel a 2006-2010. közötti idıszakban bevezetésre került a házhoz menı szelektívhulladék győjtése, illetve a 2011. évben megkezdıdik a házhoz menı zöldhulladék győjtése valamint a rugalmas lomtalanítás rendszere is életbe lép, ezért elsıdleges cél lehet ezen szolgáltatások fenntartása. Fontos feladat a víz- és csatornahálózat tulajdoni viszonyainak a rendezése illetve tulajdonjogának a megszerzése. Ezek hálózat fejlesztése, esetleg új üzemeltetıi szerzıdések megkötése csak ezek után lehetséges, csakúgy mint a magas közmő-szolgáltatási díjak mérséklésének az elérése. További cél az önálló vízbázis kialakítása, illetve a vízellátó rendszer saját kezelésbe vétele. Községünk lassan, de biztosan szépülı településképe, közterületeinek javuló állapota fontossá teszi a közterületek, parkosított zöldterületek megóvását, fejlesztését a köztisztaság magas szintő biztosítását. A 2010-ben lezajlott fejlesztéseknek köszönhetıen több közparki funkciót ellátó
16
területrész került kialakításra, így ezen ciklusban hangsúlyt kell helyezni ezen területrészek jó karban tartására is. Hasonlóan sok feladatot jelent a belterületi utak karbantartása, javítása. A 2006-2010. év közötti idıszakban megépült több mint 1 km szilárd burkolatú út, így ezeknek köszönhetıen csökken a kátyúzással karbantartani szükséges utak hossza. A 2011. évben további útfejlesztések lesznek, ezért további 1 km-rel csökkenni fog a földutak hossza. Mindemellett a fennmaradó 7 km belterületi úthálózat karbantartása jelentıs terhet fog róni az Önkormányzatra. Természetesen cél a további útrekonstrukciók megvalósítása, de ezek pontos menetrendje jelen idıszakban nehezen megbecsülhetı. A közterületek, utak karbantartásával kapcsolatban az Önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy milyen formában oldható meg annak rendszeres elvégzése, a megfelelı minıségő állapot fenntartása érdekében. Ezekhez az Önkormányzat hatékonyabb munkája mellett, a szervezeteknek, lakosságnak is teljesíteni kell a jogszabályok által a rájuk hárított teendıket. A tisztaság, rendezettség sokkal inkább igényesség, szemlélet, semmint pénz kérdése. Amennyiben a kérés, figyelemfelhívás nem vezet eredményre, a Hivatalnak élni kell hatósági eszközeivel is, az ingatlanok, az elıttük levı közterület, a vízelvezetı árkok rendben tartása, a szervezett hulladékszállítás kötelezı igénybevétele, a tiltott hulladéklerakás, szemetelés, rongálás megakadályozása, illetve felszámolása érdekében.
17
5.4. Stratégiai-fejlesztési program 5.4.1. Fejlesztési potenciál - SWOT Analízis Erısségek: - Budapest közelsége, földrajzi adottság - Remeteszurdok, mint idegenforgalmi adottság - jövedelem termelı képes lakosság - egzisztenciálisan stabil lakosság - teljes közmő ellátottság - viszonylag jó közbiztonság - jó levegı - csendes környezet - megfelelı infrastrukturális ellátottság - a csapadékvíz elvezetés gerincét kijelölı Patak sétányon a vízelvezetés 2011. évben kiépül - jó talajállapotok, nincs szennyezı üzem - növekvı népességszám - kedvezı korszerkezet - relatíve jó közbiztonsági helyzet Lehetıségek: - idegenforgalom, turizmus fejlesztése - községháza építése - bölcsıde-óvoda építése - közlekedés, utak, kerékpárutak fejlesztése - a térségi együttmőködés erısítése - tájvédelem és gazdaságfejlesztés - kulturális lehetıségek erısítése - pályázati, forrásteremtı lehetıségek felkutatása - a település hálóztainak fejlesztése, utak járdák, csapadékvíz elvezetı rendszer építése
Gyengeségek: - átmenı közúti forgalom meglehetısen erıs - belterületi utak egy része burkolatlan illetve a meglévı burkolatok egy része is rossz mőszaki állapotban van - csapadékvíz elvezetés csak részben megoldott - felszíni vízfolyás külterületi szakasza elhanyagolt - hiányzik a járda illetve a jelölt gyalogos átkelıhelyek - hiányoznak a térségben a kerékpár utak - bölcsıde-óvoda hiánya - községháza hiánya - mővelıdési ház hiánya - a vállalkozások zöme kistıkéjő egyéni vállalkozás Veszélyek: - forráshiány, nem lesz anyagi keret a fejlesztésekre, tervezésre - a térség háttérbe sorolódik - környezeti káresemények - közbiztonság labilitása - gyorsan fejlıdı versenytársak - partnerség hiánya - túlzsúfoltság - népességi megterhelés növekedése, a beépíthetı területek csökkenése
5.4.2. Településfejlesztés stratégiája Ahhoz, hogy a településünknek jövıje legyen és az itt élık életkörülményei, lehetıségei megfeleljenek az elvárásoknak, mozgósítani kell és mőködésbe kell hozni a belsı és külsı erıforrásokat. A település fejlesztését szolgáló program elkészítésekor egyaránt figyelembe kell venni a településszervezésileg indokolt célokat, a lakossági igényeket, az anyagi lehetıségeket, a területet érintı operatív programok prioritásait és a pályázati forrásokat illetve azok elıírásait. A fejlesztésekhez, programokhoz meg kell találni a megfelelı hazai és uniós pályázati rendszert. Az önkormányzat mellett a civil szervezetek, intézmények fejlesztési lehetıségeit is segíthetik a pályázatok. 18
A fentiek összegzése alapján az alábbi fejlesztési irányok jelölhetıek ki: - gazdasági versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése: • régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése (út), • közösségi közlekedés mőködési feltételeinek javítása (autóbusz megálló) • alternatív közlekedési módok támogatása (kerékpárút) - régió vonzerejének növelése: • turisztikai versenyképesség növelése (aktív turizmus) • természetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése (belterületi csapadékvíz elvezetés) • természetes környezet rehabilitációja (elektromos vezetékek átalakítása, ökoturisztikai szálláshelyek fejlesztése • természetes környezet megırzése, a belterület nagyságának megtartása - Humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése • Szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése (bölcsıde-óvoda) - Települési területek megújítása • Települési központok fejlesztése, az identitást erısítı funkciók erısítése (községháza) 5.4.3. Településfejlesztés programja Figyelembe véve az elızı fejezetben foglaltakat Remeteszılıs Község Önkormányzatának Képviselıtestülete az alábbi prioritásokat jelöli meg a településfejlesztési stratégiában: • • • • • • •
Belterületi utak szilárd burkolatának és csapadékvíz elvezetésének kialakítása Buszmegálló elérhetıségének javítása (gyalogátkelıhely+közvilágítás) A közúti közlekedéstıl független kerékpárút kialakítása Nagykovácsi és Budapest felé Önálló vízbázis és vízellátó rendszer kialakítása Községháza-komplexum megvalósítása A közösségi élet további fejlıdését segítı terek, létesítmények kialakítása Ördögárok patak medrének rekonstrukciója, különösképpen a külterületi szakaszokon
A megjelölt célok megvalósításához szükséges anyagi forrásokat az Önkormányzat elsısorban pályázati pénzekbıl és saját forrásból, másodsorban egyéb hozzájárulásokból kívánja elıteremteni. A pályázati pénzek elıteremtése érdekében – jól körülhatárolt feltételrendszer mellett – erre szakosodott vállalkozások szakmai segítségét is igénybe veszi. Ezen módszer alkalmazásának feltétele azonban a sikerdíjas rendszer alkalmazása, valamint az hogy a pályázás idıszakában csak az indokolt költségek térítését vállalja az Önkormányzat. Amennyiben indokolt és a gazdasági számítások a megvalósíthatóságot támasztják alá, akkor egyes beruházások államilag támogatott hitelbıl történı finanszírozásától sem zárkózik el a Testület. A település gazdasági programja lehetıséget ad a célok és feladatok ciklus idıszakra szolgáló áttekintésére. Remeteszılıs, 2011. február 28. Szathmáry Gergely polgármester
dr. Laukó Sándor jegyzı
19
