A preszókratikus szövegek
töredékesek csak idézetek, parafrázisok, leírások nem ismerjük a kontextust nem ismerjük a hangsúlyokat fragmentumok és (a róluk szóló) testimóniumok (Hermann) Diels – (Walter) Kranz: A preszókratikusok töredékei
(szofisták is szerepelnek, összesen 83 filozófus) 83 fejezet: A: testimóniumok, B. fragmentumok idézet: pl: Anaximandrosz A1
Kirk-Raven-Schofield: A preszókratikus filozófusok
(Atlantisz, 1998)
A preszókratikusok Milétosziak Thálész, Anaximandrosz, Anaximenész Püthagóreusok Hérakleitosz Eleaták Xenophánész, Parmenidész, Zénón, Empedoklész, Anaxagorasz Atomisták Leukipposz, Démokritosz Szofisták
Raffaello: Az athéni iskola
A preszókratikusok forrásai Szókratész és kortársai (5-4.szd) Platón Arisztotelesz Népszerő leírások Timon: Szilloi Biográfusok (Diogenész Laertiosz: Híres filozófusok élete), doxográfusok (diadókhé irodalom: mester-tanítvány viszony) kronográfia: életrajzi adatok (20: mesterével találkozott, 40: akmé, 60: tanítvány-utód, 80: +)
A milétoszi bölcselet a lét egységes forrásának és a fejlıdés tényének
megállapítása
Thálész
Anaximandrosz
Anaximenész
A milétoszi Thálész fıniciai család, mérnök utazások: Egyiptom, Közel-Kelet kaldeus papok tudománya (csillagászat, matematika,
hajózás) „csodabogár”-ságáról történetek éltek: thrák szolgálólány ellenpélda: az olajsajtók felvásárlása Platón: „a technikák elmés feltalálója”: a Halüsz folyó kettéválasztása a lüd-perzsa háborúban Kroiszosz számára lehetıvé tette az átkelést 585.: napfogyatkozás elırejelzése
A milétoszi Thálész geometriai számítások: piramisok magassága Kis Göncöl felfedezése (Ursa minor) 365 napos év, évszakok halála a stadionban
Thálész tanítása keresi a mindenség egységes elvét „legszebb dolog a világon a víz”, „amibıl minden létezı áll, amibıl minden keletkezik s amiben
megsemmisül” minden ami él, nedves, a halottak gyorsan kiszáradnak „az elemi nedvességet isteni erı tölti el, ami azt mozgásba hozza” az ıselv a nedvesség, víz (Ókeanosz, Egyiptom) A Föld hatalmas víztükrön lebegı tutaj, ringása a földrengés „minden dolognak lelke van, tele van istenekkel” pl. mágnes hylozoizmus, panpszichizmus
Anaximandrosz (610-545) használja az arkhé szót apeirón, a határtalan, mennyiségileg és minıségileg
is az arkhé öröktıl fogva van és soha meg nem szőnik, mint minden lét ısforrása, isteni természető [B1] „A létezık szükségképpen abban pusztulnak el, amelybıl keletkeztek, mert számot adnak az idık során egymás ellen elkövetett jogtalanságaikról, és megbőnhıdnek érettük.”
Anaximandrosz kozmológiája
Anaximandrosz kozmológiája
Anaximandrosz kozmológiája
Anaximenész (585-528) az ıselv egy meghatározott anyag: a levegı „Peri füszeósz” A világ hasonlít az emberi szervezethez, melyet a levegıszerő
lélek mozgat és tart fenn. [B2] „Amint a lélek, mely levegı, összetart minket, éppúgy veszi körül a lélegzet és a levegı az egész világmindenséget” a levegı állandó mozgása kétféle változást idéz elı: püknószisz (sőrősödés) – manószisz (ritkulás) tőz-[levegı]-légáramlat-felhı-víz-sár-föld-kı A Föld korong alakú (sőrősödést prés módjára gondolja el) A bolygók a Föld kipárolgásából keletkezı tüzes korongalakú testek
Püthagorasz (582-496) Szamosz szigete Legendákkal átszıtt „életrajzok” egyiptomi, babiloni utazás káldeusoktól csillagászatot, föniciaiaktól matematikát,
a méd-perzsa Mágusok törzsétıl misztikus szertartásokat tanult, találákozott Zarathusztrával is, akitıl az ellentétek tanát ismerte meg Krotónban fil-i iskolát alapított, bár ez inkább egyfajta misztériumvallás volt Végül egy P-ellenes kör felgyújtotta házukat, menekülésre kényszerültek, vlsz eközben halt meg
Püthagorasz iskolája
szigorú életelvek, vagyonközösség,
vegetarianizmus, beavatottság foka szerinti elitista körök, mindkét nem számára nyitva állt Külsı kör: akuszmatikusok, belsı kör: matématikusok, legbelsıbb kör tagjai 5 év után már a Mesterrel is találkozhattak, aki egy függöny mögött állt ilyenkor A tanítványok nem ejtették ki a nevét. Helyette: „az az Ember”, autósz éfe = ipse dixit.
A pythagoreusok tanítása Máig talányosak Ne egyél lóbabot! Ne törd meg a kenyeret! Ne éleszd a tüzet vassal! Ne érints fehér kakast! Ne egyél szívet! Soha ne vizelj a Nap felé! Ne hagyd tested nyomát az ágyon, amikor felkelsz! Kotord meg a hamut, amikor a fazekat leveszed a tőzrıl! Lélekvándorlás (P, állítása szerint 4 életére
emlékezett vissza)
A pythagoreus tanítás arkhé a Szám 1: pont 2: egyenes 3: sík 4: szilárd test
A világon minden formát le lehet bontani pontok vagy vonalak, th végsı soron számok összességére.
Összefüggést fedezett fel a líra húrjának hossza és a zenei összehangzatok között: ½: oktáv, 3/2: kvint; 4/3: kvart Mi a legbölcsebb? A szám. És mi a legszebb? A Harmónia. Káosz – Monasz – pontok, vonalak – Harmonia - Koszmosz
Pythagoreus tanítás a számokról
gyógyító erejő bővös négyzetek
1+2+3+4=10
13 3
2 16
8 10 11 5 P. tétele
12 6
7
9
1 15 14 4
Püthagorasz kozmológiája A Világegyetem közepén már nem a Föld,
hanem a Központi Tőz áll. „Istenek Anyja”. Körülötte 10 égitest kering: Föld, Hold, Nap, 5 akkor ismert bolygó, állócsillagok világa és az Ellenföld (mindenben megegyezı a mienkkel, pályája is ugyanolyan, csak a Központi Tőz túloldalán, így soha nem látható. Ezek körpályán keringenek, miközben elmondhatatlanul lágy zenét keltenek: a Szférák zenéje, amit senki sem hallhat meg, mert mindig szól.
Hérakleitosz Efezus, 500 körül arché a tőz panta rei a Lét dialektikájában a rendrıl a Logos, a
világtőzben rejlı istenség értelme gondoskodik dialektikus létfogalom aktualizmus (a lét és a mozgás azonosítása) Logos-tan panteizmus
Hérakleitosz a homályos
Töredékei 1. [B 1.] Bár a logosz ez, örökre képtelenek
értelmetlenségükben felfogni az emberek elıbb is, mint hallották volna, s azután is, hogy már meghallották Mert bár minden eszerint a logosz szerint lesz, mégis olyanok, mintha nem vennének tudomást róla, mikor megismerkedni kezdenek oly szavakkal és tényekkel, amilyeneken én végigvezetem ıket, fölfejtve mindent természete szerint és megmagyarázva, hogyan van. A többi ember azonban észre sem veszi, amit ébren tesz, ugyanúgy, ahogy elfelejti, amit alva.
Töredékei 2. [B 2.] [Ezért] ahhoz kell igazodni, ami közös. De
bár a logosz közös, úgy él a sok ember, mintha külön gondolkodása volna. 8. [B 8.] Az ellentétesre csiszolt illik össze, [és] az ellenkezıkbıl a legszebb illeszkedés és minden a viszály által jön létre. 12. [B 12.] Ugyanazokba a folyamatokba lépıkre más és más víz árad. És a lelkek pedig a nedvességbıl párolognak fel.
Töredékei 11. [B 11.] Minden élılényre az, aki pásztora, sújtva
ügyel. 26. [B 27.] ...Az emberekre az vár haláluk után, amit nem sejtenek s nem is vélnek. 29. [B 30.] ...Ezt a kozmoszt itt, amely ugyanaz mindenkinek, sem isten, sem ember nem alkotta senki, hanem volt mindig és van és lesz örökké élı tőz, amely fellobban mértékre és kialszik mértékre.
Töredékei 40. [B 40.] A sokféle tudás nem tanít meg
arra, hogy esze legyen valakinek. Mert Hésziodoszt is megtanította volna és Püthagoraszt, aztán meg Xenophanészt is és Hekataioszt. 50. [B 49a] Ugyanazokba a folyamatokba lépünk, és mégsem ugyanazokba lépünk, vagyunk is, meg nem is vagyunk.
Töredékei 54. [B 53.] Háború mindenek atyja és
mindenek királya. És egyeseket istenekké tett meg, másokat emberekké, egyeseket rabszolgákká tett, másokat szabadokká. 60. [B 59.] A csavar útja egyenes és görbe, egy és ugyanaz. 67. [B 66.] [Mert] a tőz mindenek felett ítél, amikor eljött és lesújt mindenre.
Töredékei 84. [B 82.] A legszebb majom is csúnya az
emberhez képest. 85. [B 83.] A legbölcsebb ember is majom az istenhez képest bölcsességben, szépségben és minden másban. 88. [B 85.] Indulat ellen harcolni nehéz, mert
amit akar, a lélek árán veszi meg.
Töredékei 94. [B 91a] [Mert] nem lehet kétszer ugyanabba a
folyamba lépni. 121. [B 117.] A felnıtt férfit, amikor megrészegedett, serdületlen gyermek vezeti, úgy tántorog, nem tudva hová lép, mert nedves a lelke. 122. [B 118.] A száraz lélek a legbölcsebb s legkiválóbb. 127. [B 123.] A természet rejtekezni szeret. 128. [B 124.] [Mint] találomra odaöntött dolgok halmaza a legszebb, a kozmosz.
Eleaták
Melisszosz
Xenophánész
Parmenidész
Zénón
Xenophanész (570-475) Kolophón Dél-Itália, dórok a lét változatlansága, egysége,
állandósága rhapszodosz
Xenophanész filozófikus verseiben gúnyolja
Homéroszt és Hésziodoszt, amiért lehozták az isteneket az Olymposzról, az antropomorf isteneket. Minden nép magához hasonlónak gondolja el az Istent. a lélekvándorlást
Xenophanész „konstruktív teológia”: egyetlen, nem
emberformájú Isten létezik az istenség változatlan és egységes, aki értelmesen mozgatja a világmindenséget hen kai pan >> mindenegység >> panteizmus
Xenophanész (B 11-15.) Rákent isteneinkre Homérosz Hésziodosszal minden olyant, ami gáncs vagy szégyen az emberi nemnél; lopni, paráználkodni, s amellett csalni is egymást. Az istenek születnek - az ember azt hiszi, s azt, hogy az alkat, a hang s a ruházat náluk is úgy van. (Lám csak) a négernek fekete s laposorrú
(s közben) a thrákoknál ime kékszemő, rıt (valamennyi)
Xenophanész Ám ha a lónak, ökörnek, oroszlánnak keze volna, s festeni tudna kezük, s vele azt tennék, mit az ember, akkor a ló is a lóra, ökör meg ökörre hasonlón mintázná meg az isteneket, testük meg olyannak alkotná, amilyen formát épp önmaga hordoz. Egy isten, ki az isteni s emberi nem legerısbje, ám a halandóknak formára sem, észre se mása. Mindene lát és mindene ért és mindene hall is. Fáradozás nélkül ráz mindent gondolatával. Egy s ugyanott marad ı - mit sem mozdulva - örökkön, s össze se fér vele az, hogy majd ide, majd oda menjen.
Parmenidész (~500)
Parmenidész „elsı felvilágosodás” a lét valósága csak a gondolkodás elıtt tárul fel a gondolkodás és a lét azonos a lét örökkévaló, egy és oszthatatlan, a teret teljesen kitöltı szabályos gömb, melyben nem lehetséges térbeli változás vagy mozgás a lét akozmikus (a kozmosz sokféleségére visszavezethetetlen jellegő) Peri Füszeósz
Zénón (~460) az erisztika kidolgozója apóriák a sokaság és mozgás látszatának
szemléltetésére
a sokaság ellen 1. ha a létezı sok volna, végtelen kicsinek, egyszersmind
végtelen nagynak kellen lennie végtelen kicsinek, mert az alkotó egységek oszthatatlanok, ergo nagyságnélküliek. de végtelen nagynak is, mert a létezınek ahhoz, hogy létezhessen, nagysággal rendelkezı [azaz részek közbékelıdésével egymástól eltávolodó] részeinek kell lennie; aminek ui nincs nagysága, az semmi. ha pedig vannak közbeékelıdı részek, ezek közé újabb, nagysággal bíró részek ékelıdnek a végtelenségig. Végtelen sok nagyság pedig végtelen nagy létezıt alkot.
a sokaság ellen 2. a sokaságnak számosnak egyszersmind
számtalannak kellene lennie számosnak, mert valamennyi annyi, amennyi. számtalannak, mert a kettı között kell (vmi más) elválasztónak lenni. Ez és a mellette lévı között ismét, és ít a végtelenségig. ha minden létezı a térben lenne, a térnek mint létezınek is a térben kellene lennie és ít a végtelenségig. Ergo nincs tér, a létezı nem létezik térben.
Az érzékek megbízhatatlanságáról Ha az egy véka köles által okozott zaj
valóságos volna, akkor minden egyes szemnek, sıt a szem legkisebb részének is zajt kellene okoznia. Ez azonban nem így van. Ergo érzékelésünk megbízhatatlan.
a mozgás ellen:
Achilleusz és a teknısbéka a kilıtt nyíl futók a stadionban
Melisszosz Szamosz, 5. szd továbbfejlesztve P. tanítását, a létezıt
nemcsak idıben, hanem térben is állandónak mondta. „az, ami létezik, szükségképpen örökkévalóan létezik, máskülönben valamikor ’semminek’ kellene lennie.” (B1) idealizmushoz közeli nézet, „eleata monizmus”
Melisszosz A mozgás ellen: a dolgok csak akkor mozoghatnának, ha létezne
üresség, amelybe átmehetnek. Ám ha az üresség „semmi”, akkor az üresség nem létezik. Ergo a mozgás lehetetlen. A változás ellen: ha egy dolog metváltozna, akkor valami megszőnne létezni, valami pedig keletkezne (pl kihőlés esetén melegbıl hideg). Márpedig, ami létezik, „szükségképpen örökké létezik”
A mechanikusok Leukipposz
Empedoklész
Akragaszi Empedoklész (492-432) csodás történetek, orvosi ismeretek 4 ıselem: föld, víz, tőz, levegı az elemek minıségileg változatlanok, a dolgok minıségi
különbségeinek oka ezek keveredése, eloszlása Mozgásra önmagukban képtelenek, errıl két mozgató erı: a Philotész (Szeretet) és a Neikosz (Győlölet) gondoskodik. A Philotész okozza a rendet, a Neikosz a kozmosz szétesését. Az univerzum kétféle állapota periodikusan ismétlıdik. Észleléselmélete: Az azonos csak azonossal ismerhetı meg. a dolgokból kiáramlások történnek, melyek behatolnak az érzékszervek nyílásaiba, ha ott pontosan összeilleszkednek, létrejön az észlelés
Anaxagorasz (500-428) (Klazomena > Athén) Anaximenész > apollóniai Diogenész > A. A dolgok sokféleségére csak a dolog lényegét hordozó, minıségileg
változhatatlan, örökkévaló, határtalanul sokféle elem létezése lehet a magyarázat. a dolog sajátosságát vmelyik elem túlsúlya adja. > szpermák, Arisztotelesz: homoiomereiai, hasonlórészőek Az eredetileg kaotikusan összekevezererdett részek rendezését a Nousz végezte, de a fenntartásban már mechanikus okok érvényesülnek. A Nousz „a legfinomabb és legtisztább minden dolog között, tökéletes tudása van mindenrıl és a legnagyobb erıvel rendelkezik.” (fr.12.)
Az atomisták A korábbiaknál részletesebb és egységesebb világkép kidolgozása
Leukipposz
keveset tudunk életérıl az atomelmélet alapítója „Semmi sem történik vaktában, hanem meghatározott okból és szükségszerőségbıl” (fr.2.) A dolgokat a-tomoszok építik fel, melyek anyagukat tekintve azonosak, csak alakjuk, helyzetük és elrendezésük különbözı. Csak mechanikai ráhatások mozgatják (nyomás és taszítás) közöttük légüres tér van.
Abderai Demokritosz (460-370) Bejárta Hellászt és a Kelet nagy részét természet, matematika, nyelv, zene, mővelıdés iránt érdeklıdik sok mővet írt, kevés maradt fenn Továbbfejlesztve mestere, L. nézeteit, mechanikus okságon alapuló materialista rendszert alkotott. Minden minıségi jelenség mennyiségi viszonyokon alapul
− −
Elsıdleges (objektív) és
másodlagos (szubjektív) tulajdonságok
a dolgok maguk
kiterjedés tehetetlenség sőrőség keménység
csak az érzékelés
útján „tapad” hozzájuk szín szag ízlelés
Abderai Demokritosz (460-370) A változás egyedüli oka a szükségszerőség Az üres térben egymásnak ütıdı atomok örvénylı mozgásba kezdenek,
a könnyebbek felemelkednek>>égbolt, a nehezebbek a központba römörülve kialakítják a földet. Mivel az atomok száma végtelen, végtelen számú univerzum létezhet. A Föld korongalakú medenceszerő >> napkelte, napnyugta
Abderai Demokritosz (460-370) Észleléselmélete A dolgokról alakjuknak megfelelı kis képecskék válnak le.
a lélek finom, kerek tőzatomokból áll, melyeket e képecskék lenyomatai mozgatnak >> érzéki benyomás szemlélet (homályos vélekedés) és ismeret (biztos tudás) megkülönböztetése a durva és finom képecskék tőzatomokra gyakorolt hatása. Látás: a dologról leváló képecskék (atomkomplexumok) és a szembıl kiáramló atomok összesőrítik a levegıt. A képecskék e közegben keletkezı lenyomata jut a szembe.
Abderai Demokritosz (460-370) Két testi atom közt egy lélek atom Az életbenmaradást a lélegzésen keresztül a levegıbıl felvett újabb
tőzatomok biztosítják.
Abderai Demokritosz (460-370) Etikája
„A szellemnek arra kell
„A nevetı filozófus”
szoktatnia magát, hogy örömeit önmagából teremtse meg.” „A hiba alapja a jobb nem ismerése” „Aki jogtalanságot tesz, boldogtalanabb, mint aki a jogtalanságot elszenvedi.”
A lélek nyugalma és
kiegyensúlyozottsága
az értelem használatával, mértéktartással, az érzéki élvezetekben visszafogottsággal, a szellemi javak megbecsülésével érhetı el.
A szofisták
antropocentrikus korszak Gondolkodás a gondolkodásról: nyelv problémája a hagyományos erkölcsi normák kritikája utat nyit az autonóm,
racionalista etika létrejöttének
A szofisták
Az 5. szd-tól a perzsákon aratott gyızelem után Athén: Periklész vezetésével görög mővelıdés központja tengeri hatalom fellendül az ipar, kereskedelem, mővészet, a filozófia az emberrel kezd foglalkozni Az ember mint egyén a társadalomban, demokrácia, egyéni érdekek érvényesítése, a különbözı intézmények érvénye természeti törvényen vagy emberi megállapodáson nyugszik-e? stb
szofosz – bölcs, de... szofista: hamisan okoskodó, álbölcs Az erisztika, retorika az egyén érdekérvényesítésének szolgálatába áll, szubjektivizmus, relativizmus, az erény fogalmának átértelmezése, pénzszerzés
Abderai Prótagorasz (486-) szenzualizmus (csak érzékleteink alapján van ismereteünk a dolgokról) homo mensura-tétel: „Minden dolog mértéke az ember. A létezıknek
abban, hogy léteznek, a nemlétezıknek abban, hogy nem léteznek.” Az emberiság ısállapota az állatvilágból való kiemelkedés volt, fokozatosan alakult ki a beszéd, vallás, állam. Az erkölcs és jog szerepe a társadalmi együttélés szabályozása, így annak alárendelt. Az istenekrıl semmi biztosat nem tudhatunk >> vád >> menekülés >> +
Leontinai Gorgiász (483-375) Empedoklész tanítványaként kezdetben természettudós volt, majd
Zénón paradoxonjaival megismerkedve a szkepticizmusból adódó nihilizmust képviselte.
Gorgiász Semmi sem létezik (mert ha vmi lenne, vagy létesülnie vagy öröktıl fogva
lennie kellene. Márpedig sem a létezıbıl, sem a nem létezıbıl nem jöhetett létre. Öröktıl fogva sem lehet, mert az örökkévaló végtelen, a végtelen azonban sem önmagában, sem önmagán kívül nincs, vagyis sehol nincs, azaz nem létezik) ONTOLÓGIA Ha létezne is, nem megismerhetı (a létezı csak akkor volna megismerhetı, ha a gondolat azonos lenne a létezıvel. Ha azonban ez így volna, akkor a nemlétezınek is léteznie kellene, pl. a tengeri szekércsatának) EPISZTEMOLÓGIA Ha megismerhetı volna is, nem közölhetı (a jel és jelzett különbsége. Hogyan közölnénk a színeket szóban?) NYELV, KOMMUNIKÁCIÓ „az elsı kommunikációtanár?” Az ember mindig a vélekedések (dóxai) hálójában vergıdik, mert az ember minden dolog mértéke.
Szofisták Relativizmus a jogelméletben:
természetes jog (füszei) és tételes jog (nomoi) ellenéte Hippiasz: „A törvény zsarnokoskodik az emerb fölött és sokszor a terémészettel ellenkezı dolgokra kényszeríti.” Thraszümmakhosz: a pozitív jog a hatalmasok elnyomó eszköze Kalliklész: a tv a gyengék védıbástyája Kükophrón: a polgárok életének és tulajdonának kölcsönös megvédése szolgálatában áll.
Szofisták Relativizmus a erkölcsbölcseletben: thészei – megállapodások alapján léteznek
Szofisták Relativizmus a vallásban:
Kritiasz: az istenfélelem egy ravasz elme szüleménye, hogy megfékezze a gonoszokat Prodikosz: az istenek az emberi érzések kivetítései. Pl. Egyiptomban a Nílus Diagorasz: az isteni igazságosság és a világban tapasztalható jogtalanság ellenetmondó
