BESZÁMOLÓ
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL JOGELŐD HIVATALÁNAK 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
2009. január 30.
2
I. Beszámoló a jogutódlással érintett feladatokról 1. A törvényességi felügyeleti munka (módszerek, ellenőrzések, intézkedések) Győr-Moson-Sopron megyében 7, Vas, valamint Zala megyében 9 többcélú kistérségi társulás működik, amelyek vállalták a kistérségi fejlesztési tanács feladatai ellátását is. Győr-Moson-Sopron megyében a Kapuvár-Beledi kistérségben kistérségi fejlesztési tanács is működik. A többcélú társulások 2008. év során 122 alkalommal tartottak fejlesztési tanácsülést és összesen 348 határozatot hoztak. Minden kistérségnek, így valamennyi többcélú kistérségi társulásnak, azok keretében működő kistérségi fejlesztési tanácsnak kijelölt területi referense van, akik ellátják a többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzését, a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletét. A munkaszervezetek vezetői – a vonatkozó jogszabályok nem minden esetben egyértelmű és mindenki által azonosan értelmezhető volta, valamint hiányosságai miatt – gyakran igénylik a hivatal szakmai segítségét. Személyes konzultációkat igényeltek többek között az intézmény átszervezésekkel, az érintett többcélú kistérségi társulások intézmény-alapításának előkészítésével, térítési díj megállapításával, a munkaszervezet kialakításával, költségvetési normatíva igénylésével, közbeszerzés lebonyolításával, működési kérdésekkel összefüggésben. A konzultációkra elsősorban telefonon, ritkábban személyesen, illetve elektronikus levelezés formájában került sor. Az elektronikus levelezés meggyorsítja és elősegíti az információcserét, az előterjesztések előzetes megismerését, a rendelkezésre álló szakmai álláspontok kölcsönös rendelkezésre bocsátását. A kistérségi fejlesztési tanács ülésére szóló meghívót, az előterjesztéseket határidőben megküldték. Az üléseken tanácskozási jogú tagként rendszeresen részt vett a hivatal képviselője. Az előterjesztések előzetes egyeztetése, a kistérségi fejlesztési tanácsok ülésein való személyes részvétel eredményeként érdemi jogszabálysértést a kistérségi fejlesztési tanácsok működésénél a hivatal nem tapasztalt. A területi referens az ülésen előre jelezte, ha felmerült a jogszabálysértő döntés meghozatalának lehetősége. Több ülésen az elnök kifejezetten igényelte és kérte a jelen levő területi referens szakmai segítségnyújtását. A kistérségi fejlesztési tanácsok működésével, döntéseivel összefüggésben a hivatal Vas megyében írásbeli törvényességi észrevételt 6 esetben tett jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése miatt. A törvényességi észrevételeket az érintett fejlesztési tanácsok megtárgyalták, elfogadták és a hasonló esetek megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtették. A területfejlesztés intézmény-rendszerében a megyei területfejlesztési tanács szerepe 2008. évben – az elmúlt év tendenciájának megfelelően – tovább csökkent, annak eredményeként, hogy a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési források elosztása feletti valamennyi döntési jogkörüket a jogalkotó a regionális fejlesztési tanácshoz telepítette. A regionális területfejlesztési tanács megalakulását követően tapasztalható, hogy a megyei területfejlesztési tanács tevékenysége, a fajsúlyosabb ügyek, a döntések magasabb szintre kerülésével, formálissá vált. A tanács tevékenysége jórészt véleménynyilvánításra és a korábbi évek pályázatainak kezelésével kapcsolatos döntések meghozatalára szorítkozott, ebből következően üléseik és határozataik száma – kiemelten Vas megyében – az elmúlt évekhez képest csökkent. A Győr-Moson-Sopron megyei és a Zala megyei Területfejlesztési Tanács 5 – 5, a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács 1 alkalommal ülésezett. Annak ellenére, hogy 2007. évtől a megyei területfejlesztési tanácsnak új pályázatokról nem kellett döntenie, az előző évek kifutó pályázatai továbbra is feladatot adtak. 2008. évben több pályázatot érintően hozott módosító határozatot a megyei területfejlesztési tanács, amelyek leggyakrabban a „Támogatási Szerződés”-ekben rögzített határidők módosítását jelentették.
3 Rendszeres szakmai konzultációkkal, valamint a testületi üléseken való személyes részvétellel a hivatal szakemberei segítették a tanács tevékenységét. Elsődlegesen jogértelmezési kérdésekben kértek szakmai véleményt, de a hivatal adott napirendi javaslatot az éves munkatervhez, többször került sor előzetes konzultációra, és a hivatal képviseletére a testületi üléseken. A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatának módosítását megelőzően szakmai véleményt kért abban a kérdésben, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontja alapján a „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv képviselője” alatt az egykori Győr-MosonSopron Megyei Földművelésügyi Hivatal jogutódját, a jelenlegi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt kell-e érteni. A jogszabály értelmezésével kapcsolatosan kialakított szakmai vélemény alapján a hivatal javasolta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter megkeresését. A megkeresés eredményeként a Kormány a 218/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelettel módosította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. §-át és az egyértelmű jogi szabályozás szerint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként az MgSzH területi szervét jelölte ki. A regionális fejlesztési tanács ülésén rendszeresen részt vett a hivatal vezetője, a megyei fejlesztési tanács, valamint a térségi fejlesztési tanács ülésén a törvényességi ellenőrzési főosztály, illetve osztály vezetője vett részt. A megyei területfejlesztési tanács, valamint a regionális fejlesztési tanács 2008. évi működése során a régióban jogszabálysértést a hivatal nem állapított meg, így törvényességi felügyeleti intézkedést nem tett.
2. Az önkormányzati szervek és a közigazgatási hivatal hatósági tevékenysége 2.1. Az önkormányzati szervek államigazgatási feladatellátásának tapasztalatai különös tekintettel a közigazgatási hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira A közigazgatási hivatal a hivatalt érintő komplex felügyeleti vizsgálat ellenére több ellenőrzést végzett a polgármesteri hivataloknál és körjegyzőségeknél, mint 2007. évben. Az ellenőrzések tapasztalatai megegyeztek a korábbiakkal, kirívó jogszabálysértést, eltérő tendenciát nem észleltek a hivatal szakemberei. Adóügyekben általában megállapítható, hogy az adókivetések esetén jellemzően sorozatjelleggel, formanyomtatványszerű határozatokat hoznak minimális egyediesítés mellett, e döntések kapcsán megállapítható az is, hogy általában megfelelnek az ügyre vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályoknak, de azért előfordulnak hibák, hiányosságok. A polgármesteri hivatal adóügyi munkakörben foglalkoztatott ügyintézői, akik gyakran más feladat ellátása mellett foglalkoznak adóügyekkel, nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy az adóügyekben alkalmazandó, általában évente módosuló jogszabályi rendelkezéseket elsajátítsák. Jellemzően a kisebb településeken az Art. egyes rendelkezései gyakorlatilag alig hatályosulnak. Az elsőfokú adóhatóságok főként községekben ritkán vagy egyáltalán nem folytatnak le adóellenőrzéseket. Végül az is megállapítható, hogy a községekben gyakran elmarad a végrehajtás azokban az ügyekben, ahol az adózó önként nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének. Ezt azzal indokolják a kisebb településeken, hogy helyben mindenki mindenkit ismer, és kellemetlen lenne a végrehajtási eljárást lefolytatni. Üzletműködési és telepengedélyezési ügyekben 2007. évhez képest jelentős változás az ügyszámot tekintve nem észlelhető, mindhárom megyében száz ügyirat alatti az ügykörbe tartozó ügyek száma. Különösen kistelepüléseken észlelhető, hogy az ellátási problémák kikerülése, vagy az új üzemeltető anyagi érdekeire tekintettel gyorsítva, de jogszabályt sértve adják ki a működési engedélyt.
4 További negatívumként megállapítható, hogy a jegyzők nem gyakorolják ellenőrzési jogkörüket, csak egy esetleges ügyféli panasz esetén. Az engedély kiadását követően legalább évente, vagy szükség szerint gyakrabban lenne indokolt annak ellenőrzése, hogy az üzlet megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A népesség-nyilvántartás adatnyilvántartását és a változások nyilvántartását, illetve nyomon követését az ügyintézők részben a hagyományos kartonos rendszerben, részben számítógépen látták el. Az anyakönyvi felügyelők 89 ellenőrzést végeztek a három megyében. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján rögzíthető, hogy a települési anyakönyvvezetők, valamint a népesség nyilvántartást végző ügyintézők tevékenységét a jogszabályok ismerete, azok szabályszerű alkalmazása jellemezte. A 2004. évben bevezetett ASZA rendszer egyre szélesebb körű alkalmazása az információáramlást folyamatosan gyorsabbá, pontosabbá teszi, ezzel is támogatva az ügyfélbarát ügyintézést. A régió okmányirodáinak működése jogszabályszerű, a Ket. előírásait szinte maradéktalanul alkalmazzák, a határidőket betartják, kisebb eljárási jellegű jogsértéseket tapasztaltunk. Az ellenőrzések kritikus területe továbbra is a Ket. alapján történő végrehajtás. Az okmányirodák nagy részében a végrehajtást még el sem tudták kezdeni, hiszen a visszajelzések szerint egy nagyobb okmányirodában csak a végrehajtási feladatra több ügyintéző kellene, viszont létszámfejlesztésben nem tudnak gondolkodni. 2008. évben az első fokú építésügyi hatósági feladatellátással kapcsolatosan 33 polgármesteri hivatalnál, illetve körjegyzőségnél tartott a hivatal célvizsgálatokat. A legtöbb építésügyi üggyel kapcsolatos ellenőrzést Vas Megyei Kirendeltség végezte, összesen 18 alkalommal. A vizsgálatok egy része a másodfokú építésügyi hatóság vagy bíróság által elrendelt megismételt eljárások jogszerűségének ellenőrzésére irányult, más része pedig – amely évek óta kiemelt ellenőrzési célként szerepel a hivatal munkatervében – a közhasználatú építmények akadálymentessége teljesülésének vizsgálatára. A megismételt eljárások jogszerűségének vizsgálata során alapvetően kedvező tapasztalatokat szerzett a hivatal, rendszerint az elintézési határidőket betartva, az új eljárást elrendelő döntésben megfogalmazott iránymutatásokat figyelembe véve hozták meg döntéseiket az első fokú építésügyi hatóságok. Csupán néhány esetben fordult elő az elintézési határidő túllépése, egy esetben jelentős mértékben. Ez utóbbi esetben azonban lényegében az eljárás okafogyottá vált, így az eljárást megszüntető végzés meghozatala maradt el. A közhasználatú épületek akadálymentességével kapcsolatos vizsgálatunk tapasztalatai hasonlóak a korábbi évekhez. A fentieken túlmenően a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium iránymutatása alapján kerültek vizsgálatra az építésügyi hatósági feladatok a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1/B. melléklete alapján ellátó építésügyi hatóságoknál a feladatellátás R-ben meghatározott technikai és szakmai feltételeinek teljesülésére nézve. A tárca jogalkotásának köszönhetően a folyamatosan változó jogszabályi rendelkezések miatt kiszámíthatatlan a feladatok ellátásának a feltétele, ezért évről-évre csökkenő az építésügyi hatósági jogkört ellátó községek száma.
2.2. A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai A 2008. év az új kisajátítási törvény értelmezése és az egységes jogalkalmazás kialakítása jegyében telt el. Az új törvény által bevezetett új fogalmak, határidők, jogintézmények stb. egységes értelmezése és alkalmazása nem kevés gondot okozott, azonban megállapítható, hogy a korábbinál részletesebb szabályozás és a régión belüli többszöri konzultáció eredményes volt. A kisajátítási ügyintézés azon területek közé tartozik, ahol jelentősen megnőtt az ügyek száma és – tekintettel a közbenső döntések szükségességére – a határozatok és a végzések száma is.
5 A régión belül Zala megyében befejeződtek az egyes nagyberuházások, pl. az M7 autópálya elérte a horvát határt, azonban továbbra is jelentős számban indult vagy folytatódott egy-egy beruházáshoz kapcsolódó eljárás, vagy a határozatok bírósági felülvizsgálata. Győr-MosonSopron megyében megkezdődött az M85 főút enesei elkerülő szakasza építésének előkészítése, ami kb. 100 kisajátítási eljárás megindításával járt. Vas megyében pedig a vasúti vonalak korszerűsítése (alul- és felüljárók) építése, illetve a szombathelyi körgyűrűhöz csatlakozó további beruházások okoztak többletmunkát. Bányaszolgalommal kapcsolatban évente megyénként néhány ügy fordul csak elő. Ezek megoldása nem okoz különösebb gondot. Jelentősebb problémát okozott viszont az útlejegyzés szabályozásának megváltoztatása. Korábban az építésügyi hatóság az útlejegyzést és a kártalanítást külön határozatban hozta meg, 2008. szeptember 1-jétől viszont a hivatal lett a hatáskör jogosultja. Volt néhány hónap, amelyben hatásköri problémák adódtak, de a szabályozás mára egyértelművé vált. Korlátozási kártalanítási ügyek száma alacsony, viszont ezek az ügyek rendkívül nagy körültekintést igényelnek. Az egyéni anyagi érdekek érvényesítése érdekében az ügyfelek szinte minden esetben bírósághoz fordulnak. Érdekességként jegyezzük meg, hogy volt olyan ügy, amelyben a tizenkettedik szakértő vállalta csak a szakvélemény elkészítését, és a véleménye alapján elkészült határozatot felülvizsgáló bíróság sem talál több, mint fél éve szakértőt. A külföldi állampolgárok ingatlanszerzési ügyeinek száma 2008-ban jelentős mértékben nem változott. A hivatal kb. 600 kérelmet bírált el, a megszerzett ingatlanok száma megközelítette a 670-et. Továbbra is főként lakást, lakóházat vásárolnak a külföldi állampolgárok, de egyre gyakoribb, hogy beépítetlen terület megszerzésének engedélyezését kezdeményezik. Győrben mintegy 600 db Magyar igazolványt, és kb. 500 db diák- és pedagógusigazolványt, valamint oktatói kártyát adott át a hivatal, illetve hosszabbított meg. Zalaegerszegen 1-1 db Magyar igazolvány, illetve diákigazolvány átadására került sor. A hivatal hatáskörébe tartozik a külföldi állampolgárok anyakönyvi eseményeinek ügyintézésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, illetve ellenőrzése. A feladatellátás során legnagyobb számban a magyarországi házasságkötések fordulnak elő, melyeknél a külföldi okiratok megfelelőségét kell elbírálnunk. A külföldön történő házasságkötésekhez szükséges tanúsítványok kiállítása ugyancsak a hivatal feladata. Új jogszabály lépett hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységet, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet illetően is. A legfontosabb változás azonban az, hogy 2008. áprilisától lehetőség nyílt további építésfelügyelők alkalmazására. Ez már 2008. évben is érzékeltette hatását. A hivatal növelni tudta az építés-felügyeleti ellenőrzések számát és a döntések száma is emelkedett. Építés-felügyeleti bírság kiszabására összesen 6 esetben került sor. Az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal felettes szerveként 4 fellebbezési eljárás során hozott döntést a hivatal. Az adóügyekben benyújtott jogorvoslatok számát számos tényező befolyásolja. Ha változik az adómérték, vagy hatályon kívül helyezik az önkormányzati rendeletben szabályozott adómentességeket, adókedvezményeket, vagy adóvizsgálatokra kerül sor, akkor jellemzően több adózó él jogorvoslati kérelemmel, mint korábban, ezért az adóügyek számának évi alakulása a közigazgatási hivataloknál nem számítható ki előre. A jogorvoslati kérelmek adónemenkénti összetétele kapcsán megállapítható, hogy elsősorban a vagyoni típusú adó ügyekben nyújtottak be fellebbezéseket 2008. évben. Egy-egy község politikai viszonyai gyakran indukálnak jogorvoslati ügyeket. A régióban a helyi iparűzési adó ügyekben számos pert indítottak 2006. évben a megyei bíróságok előtt arra hivatkozva, hogy a helyi iparűzési adó fenntartása ellentétes a közösségi szabályozással. E perek tárgyalását a megyei bíróság az Európai Bíróság döntésének közzétételéig felfüggesztette 2006. évben,
6 illetve 2007. év elején. Az Európai Bíróság meghozta a döntést, a felperesek pedig kérték a per megszüntetését, ezért 2008. év végére befejeződtek ezek az ügyek, ugyanis a megyei bíróságok megszüntették e pereket. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ezekben a perekben számos esetben eltérő gyakorlatot folytatott, ugyanis jóval alacsonyabb perköltség összeget állapított meg, mint a Vas Megyei Bíróság és a Zala Megyei Bíróság, illetve más megyei bíróságok. Ezért a közigazgatási hivatal több esetben fellebbezést nyújtott be, a perköltség összegét vitatva. A Fővárosi Ítélőtábla e fellebbezések kapcsán a perköltség összegeket megemelte, ugyanis osztotta közigazgatási hivatal azon jogi álláspontját, hogy a per megszüntetése esetén a perköltség összegének meghatározásakor egyebek mellett a pertárgy értékét is kellő súllyal figyelembe kell venni. A másodfokú üzletműködési ügyekben jelentős azoknak az eljárásoknak a száma, amelyekben az ügyfelek egyik oldaláról a létfenntartási, megélhetési, a másik oldaláról pedig a nyugalmi, birtokvédelmi indokokra történik hivatkozás. Továbbra is probléma régiónkban a mozgóboltok terjeszkedése, egy-egy településen működő üzletek üzemeltetőivel való konfliktusaik gyakorisága. E témakörben hivatalunkat többször megkeresték mindkét oldalról, a tapasztalatokról az ágazati minisztériumot tájékoztattuk, de előrelépés nem történt az ügyben. Telepengedélyezési ügyekben az ügyféli kör felderítése nagy körültekintést igényel, mivel a telep környezetében érintett lakosok egy-egy zajjal, porral, megnövekedett forgalommal járó esetben a végsőkig elmennek a tiltakozással. A legritkább esetben hagyható helyben telepengedélyt adó döntés, mivel vagy az ügyféli kör nem volt teljes körűen felderítve, vagy valamelyik szakhatóság megkeresése elmaradt, vagy a másodfokon eljáró szakhatóságok valamelyike nem járul hozzá a tevékenységhez. Amennyiben mégis jogerős telepengedély születik, azt az esetek többségében évekig tartó bírósági eljárás követi. A hivatal okmányirodai jogorvoslati ügyeinek nagy részét közlekedési igazgatási tárgykörben, kisebb részt vállalkozói igazolványok visszavonása, illetve személy- és lakcímnyilvántartási témakörben hozta. Nem jelentős az az arány, melyben szükségessé vált az első fokú határozat megváltoztatása, vagy megsemmisítése, illetve megsemmisítése és új eljárás lefolytatására való utasítás. Az első fokú határozatok megsemmisítésére általában azért került sor, mert a másod fokú eljárás során felmerült új adat, tény, bizonyíték következtében – függetlenül attól, hogy az első fokú hatóságok ezekben az esetekben is jogszerűen jártak el – az első fokú döntés megalapozatlanná vált. Építésügyben 2008-ban több új jogszabály, illetőleg módosítás jelent meg, amely a másod fokú jogalkalmazás során főként a második félévben már éreztette hatását. Ezek közül a legjelentősebb változást a szinte felkészülési időt sem hagyva megjelenő 37/2007. (XII. 23.) ÖTM rendelet, (a továbbiakban: ÖTM R.) jelentette, amely teljesen újraszabályozta az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat. Az Étv., az ÖTM R. és az OTÉK év közbeni módosításának az alkalmazása már gördülékenyebb volt, hiszen ezekre való felkészülésre több időt adott a jogalkotó. A 2007. évihez képest a döntések számában jelentős eltérés nem tapasztalható, a helybenhagyó, megváltozató és megsemmisítő döntések aránya is hasonló.
3. A koordinációs és szervezési feladatok 3.1. A több ágazatot érintő kormányzati döntések összehangolása érdekében végzett tevékenység
végrehajtásának
területi
A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi össze-hangolása keretében a „Parlagfű-mentes Magyarországért” mozgalom feladatainak megvalósítása volt a hivatal kiemelt feladata. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) „Parlagfű-mentes Régióért” Koordinációs Munkabizottsága (a továbbiakban: munkabizottság) és megyei albizottságai 2008-ban is fő feladatuknak tekintették a Tárcaközi Bizottság feladattervének regionális szintű végrehajtását a hatósági intézkedések összehangolása,
7 valamint a felvilágosítást, tájékoztatást segítő akciók, programok szervezésének támogatásával. A végrehajtásban érintett szervek (közigazgatási hivatal, ÁNTSZ, megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságok, megyei földhivatalok, munkaügyi központ, falugazdászok, jegyzők, civil szervezetek stb.) minden lehetséges eszközzel igyekeztek a mentesítési feladatok sikerét és hatékonyságát támogatni, azonban a szezon végi eredmények nem mutattak kedvező képet. A nyugat-dunántúli régióban a parlagfűvel fertőzött területek száma és nagysága 2008-ben ismét emelkedett, holott a felderítési mutatók, a hatósági intézkedések száma, a kiszabott bírságok nagyságrendje a korábbi évek adataihoz viszonyítva jelentősen nőttek. A kedvezőtlen adatok főként a változékony időjárásnak köszönhetőek, hiszen a sok eső, majd a nagy meleg a parlagfű átlagosnál jóval erőteljesebb elszaporodását eredményezte. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a rendelkezésre álló források (civil szervezetek pályázati kerete, közfoglalkoztatási program stb.) kevésbé koncentrált felhasználása, valamint a jelenleg hatályos hatósági jogi szabályozás szigorításával ellensúlyozható lenne a külső tényezők befolyásoló szerepe. A munkabizottság egybehangzó véleménye szerint a parlagfű-mentesítésben hosszú távú javulást pusztán hatósági eszközökkel nem lehet elérni. A jövőben változtatni kell a célokon (a prioritási sorrend egyértelmű meghatározásával), a megvalósítás eszközrendszerén, és hatékonyabban kell felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
3.2. A regionális államigazgatási kollégium működésének adatai, a kollégium összetétele, struktúrája, működésének rövid bemutatása A Kollégium 2008-ban 16 regionális, 15 megyei szintű területi államigazgatási szervvel, illetve a hivatal részéről 9 további taggal – vezetői szintű képviselettel – folytatta 2007-ben megkezdett munkáját. Az operatív munka a megalakulást követően létrehozott 8 munkabizottságban zajlott. A Kollégium folytatta azt a jól bevált korábbi ülésezési gyakorlatát, miszerint az egyes tanácskozásokra a régió három megyéjében, eltérő helyszíneken, egy-egy tagszerv székhely-hivatalában került sor. Ugyancsak gyakorlat maradt, hogy a szakmai napirendi témák között minden alkalommal szerepelt a tagok bemutatkozása, szervezetük, munkájuk, működési tapasztalataik ismertetése. Az elfogadott munkaterv alapján a Kollégium 2008-ban négy alkalommal (márciusban, júniusban, novemberben és decemberben) ülésezett, 34 napirendi pontot tárgyalt, 8 határozatot hozott. Az átlagos részvételi arány: 75-80 % volt. Az első ülésen a testület elnöke, valamint a munkabizottsági elnökök számoltak be az előző évi munkáról. Az ismertetett működési tapasztalatokra is figyelemmel a Kollégium már az első tanácskozáson úgy határozott, hogy a további hatékonyabb munkavégzés érdekében felülvizsgálja a munkabizottságok tagsági összetételét, ennek keretében a tagszervek szükség esetén új személyeket delegálnak a testületekbe. Ez a döntés a későbbiek folyamán annál is inkább aktuálissá vált, mivel a regionális közigazgatási hivatalok jogállását megállapító 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet 2008. július 1-jét követő hatályba lépése kapcsán nemcsak a bizottsági összetétel, de a kollégiumi tagsági kör felülvizsgálata is időszerű lett. Így az őszi ülés fő napirendi témája a testület tényleges átalakítására, a tagsági kör jelentős számú kibővítésére, az új működési szabályok kialakítására és a teljes bizottsági struktúra átalakítására vonatkozó javaslat volt. A napirend tárgyalásakor a hangsúly a szakmai munkában való operatív együttműködésre, valamint az egymás személyes megismerésében rejlő lehetőségek kihasználására helyeződött, amelyben a szakmaiság és az értelmes párbeszéd jelenti a központi szerepet. A Kollégium ezek ismeretében egyhangúlag elfogadta az új tagokkal kibővült tagsági összetételt, a gördülékenyebb munkát segítő módosított ügyrendi szabályokat és döntött az új bizottsági struktúra felállításáról is. Az év utolsó, decemberi ülésére már a kibővült tagság szerinti 60 fős testületi létszám mellett – 25 régiós és 26 megyei szerv képviseletével – került sor, ahol véglegesítésre került a Kollégium munkabizottsági rendszere, valamint a tagdelegálással kapcsolatos további feladatok. A bizottsági testületek 2009-ben már az új feladat- és összetétel szerint folytatják munkájukat. A korábbi 8 munkabizottság helyett a továbbiakban 7 testület működik. A bizottságok
8 feladatkörének felülvizsgálatakor figyelembe vételre kerültek az eddigi működés során szerzett tapasztaltak (a tagok esetében a szakmai hozzáértés szükségessége, az időközben aktualitását vesztett vagy új feladatok jelentkezése stb.), valamint az új tagok tevékenységéből adódó sajátosságok. A Kollégium átalakításával egyidőben zajlott a hivatal felügyeleti ellenőrzése, amelynek konkrét megállapításai az év végén váltak ismertté. A leírtak alapján egyértelműen leszögezhető, hogy a Kollégium működtetése kapcsán tett minisztériumi észrevételek, javaslatok szinte mindegyike sikeresen megvalósult, illetve végrehajtásra került a jelentés megküldéséig. A hatékony működés a továbbiakban a tagok tényleges akaratán és hozzáállásán múlik.
3.3. A közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek A hivatal ellenőrzési tevékenységében kiemelt hangsúlyt helyezett a 1028/2008. (V. 14.) Korm. határozattal elrendelt közszolgálati ellenőrzések lefolytatására, amit a hivatal azoknál a külön ellenőrzési tervben meghatározott közigazgatási szerveknél végzett el, amelyeknél a közszolgálati jogviszonyban állók létszáma 50 fő alatt van. A régióban 15 polgármesteri hivatal, illetve körjegyzőség került kiválasztásra. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a vizsgálat alá vont közigazgatási szerveknél a közszolgálati jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos közszolgálati munkáltatói intézkedések megfeleltek-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A vizsgálat a 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig terjedő időszak munkáltatói intézkedéseire terjedt ki. Az ellenőrzés a közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése tekintetében teljes körű volt, valamennyi munkáltatói intézkedésre kiterjedt. Ennek megfelelően a hivatal szakemberei összesen 317 jogviszonyt megszüntető okiratot és mellékleteit vizsgáltak meg. Az ellenőrzött szerveknél a munkáltatói intézkedések számítógépes – döntően az IMI – program segítségével készültek, tartalmazták a szerv és a köztisztviselők azonosító adatait. Néhány esetben azonban előfordult, hogy a jogviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatban szükséges közlések (pl. jogszabályi hivatkozás, a munkaügyi bíróság megnevezése) nem, vagy hiányosan szerepeltek az okiratokon. Az IMI program használatában az elmúlt évekhez viszonyítva pozitív változás érzékelhető. A program használata mindennapossá, rutinszerűvé vált, ami biztosítékot jelenthet az intézkedések jogszerűbbé tételében, de a prémiumévek programban részt vevő köztisztviselők adatainak kezelésére és okiratainak jogszerű elkészítésére a jelenlegi állapotában a program nem alkalmas. A részletes vizsgálat lefolytatása alapján összegzésként megállapításra került, hogy a vizsgált szerveknél a közszolgálati jogviszony megszűnésekhez, megszüntetésekhez kapcsolódó munkáltatói intézkedések gyakorlata megfelelő, az apróbb hiányosságok ellenére döntően jó színvonalú, jogszerű és szakszerű szakmai munka folyik a régióban e szakmai területeken. Az önkormányzatok esetében megtörtént az ügyiratkezelésről szóló jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése is. A régió mindhárom megyéjében azonos elvek alapján került összeállításra az ellenőrzési program és annak szempontjai. Kiemelten került vizsgálatra, hogy az adott önkormányzat hivatala rendelkezik-e a hatályos jogszabályok szerinti egyedi iratkezelési szabályzattal, továbbá az iratkezelés folyamata és gyakorlata mennyiben segíti a hivatal rendeltetésszerű működését, az ügyiratok nyomon-követhetőségét. Összességében megállapítást nyert, hogy a megyénkénti 4-4 település (1-1 városi, nagyközségi, községi és körjegyzőségi) hivatalának ügyiratkezelési tevékenysége jogszerűen, szabályozottan történik. Az ellenőrzött önkormányzatok mindegyike rendelkezik – az illetékes levéltár egyetértését bíró, közigazgatási hivatal által – jóváhagyott iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelés mindenütt elektronikus informatikai infrastruktúrán alapul, szabályozott jogosultsági rendszer mellett használják. A feltárt hibák és hiányosságok egy része formai jellegű volt (előadói ív rovatainak hiányos kitöltése, az expediálás tényének feltüntetése stb.).
9 Szinte mindenhol jellemzően megállapításra került továbbá, hogy nagyobb gondot kell fordítani a rendszeres és folyamatos irattározásra, selejtezésre, levéltári átadásra. 2008-ban a központi államigazgatási szervek területi szervei esetében a hivatal a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak érvényesülését, valamint az ügyiratkezelési tevékenység ellátását ellenőrizte a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságánál, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságánál. A 2004. évi CXL. törvény rendelkezései hatályosulásának ellenőrzése kiterjedt a régióközpontokon túl a területi szerv megyei szervezeti egységeire is. Összességében megállapítható volt, hogy mindkét szervnél a Ket. szabályai szinte maradéktalanul hatályosulnak, csupán apróbb hiányosságok fordultak elő. E szervek jellemzően nagy ügyféli körrel dolgoznak, és az ügyfelek jogainak biztosítására kiemelt figyelmet fordítanak. A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervénél erőteljesebb felügyeleti szervi irányítást lehetett tapasztalni, mint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. Ez utóbbinál az ügyintézők műszaki mérnök végzettségűek, ezért számukra a jogi kérdések megoldása nehezebb, mint a közlekedési hatóság esetében, ahol jogász segíti az ügyintézői munkát. Az ellenőrzés kollegiális légkörben zajlott, annak a jó kapcsolatnak és együttműködésnek köszönhetően, amelyet a hivatal már évek óta kialakított a területi szervekkel. Ez a pozitív hozzáállás annak is köszönhető, hogy a Ket. hatálybalépésétől kezdve folyamatosan segítséget nyújt a hivatal a területi szerveknek a Ket.-tel kapcsolatos jogalkalmazási problémáik megoldása érdekében. Az ellenőrzött szervek iratkezelési gyakorlatáról összegzésként megállapítható, hogy az alapvetően megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve az országos szinten egységes szabályozásnak. A megállapítások szerint az iratok érkeztetése, ügyintézésre történő továbbítása, kiadmányozása, irattározása mindkét szervnél nyomon követhető. A felelősségi rendszer szabályozott. Az ügyiratkezeléshez használt informatikai programjaik felhasználóbarát szellemben készültek, használatuk könnyen elsajátítható. Az iratok egyértelmű azonosíthatósága, fellelhetősége és visszakereshetősége érdekében a hivatal javasolta, hogy a hatályos szabályozásnak megfelelően rendszeresen éljenek egy adott ügyön belül az alszámokra tagozódó iktatás lehetőségével, valamint az előadói ív használatával. Emellett folyamatosan tegyenek eleget az iratok levéltári átadásának, illetve végezzék el a szükséges selejtezéseket, és lehetőség szerint segítsék elő a régión belüli szerveiknél az egységes gyakorlat kialakítását.
3.4. A területi államigazgatási szervek ellenőrzési összehangoltsága érdekében végzett tevékenység
tevékenységének
A hivatal koordinációs tevékenységén belül a regionális Kollégium a hatósági ellenőrzések összehangolását 2008-ben is kiemelt feladatként kezelte. A fogyasztók egészségének, biztonságának gyakori megsértése, a vásárlói panaszok ilyen irányú fokozott megjelenése, az illegális munkavégzés, az adózói és illetékfizetési jogsértések az államigazgatási szervek folyamatos és egyre hatékonyabb összefogását igényelte. A közös ellenőrzéseknek minden együttműködő szerv abban látja a jelentőségét, hogy az ellenőrzések jól koordináltak, a fokozottabban jelentkező szabálytalanságok kiszűrésére, illetve megelőzésére koncentrálnak, és hatékonyabban, költség-takarékosabban végezhetők el, mint a szervenkénti önálló ellenőrzések. Ezt az elvet szem előtt tartva szerveződött át a Kollégium „Foglalkoztatás szakszerűségéért” munkabizottsága mind összetételében, mind feladatkörében 2008. nyarán. Az új testület Koordinációs munkabizottság elnevezéssel – a feketegazdaság visszaszorítása irányuló, 12 szerv által aláírt együttműködési megállapodásban rögzített célvizsgálatokhoz igazodva – olyan területek régiós ellenőrzésére koncentrált, amelyeken nagy gyakorisággal lelhető fel a fogyasztók megkárosítása, vagy a környezetünk szennyezése. A munkabizottság e területekre koncentrálva készítette el éves akciótervét, melynek végrehajtásában – a vizsgált szakterülettől függően – a munkaügyi felügyelőség, a munkavédelmi felügyelőség, az APEH, az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a vám- és pénzügyőrség, a munkaügyi központ,
10 a bevándorlási és állampolgársági hivatal, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok és a megyei rendőrség munkatársai vettek részt.
4. Informatikai feladatok Az év elején a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) irányításával megújításra került a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszere, ehhez megyénként biztosításra került egy új szerver a központi adatbázisból leválogatott adatok átadásával egyidejűleg. Az új adatbázis kibővített adattartalommal rendelkezik és a korábbi heti egyszeri karbantartás helyett az adatok 5 percenként frissülnek. A területi rendszer módosítása után az önkormányzatoknál működő összes helyi rendszer újratelepítésére is szükség volt. A helyi rendszerek adatainak karbantartása jelenleg még heti gyakorisággal történik, de a tervekben szerepel az online karbantartásra való áttérés. Márciusban ügydöntő országos népszavazás lebonyolítására került sor, amelyhez a névjegyzékeket és az értesítőszelvényeket a hivatal informatikusai készítették el, azoknak a Helyi Választási Irodáknak, akik ezt igényelték. A Területi Választási Iroda tagjaiként a hivatal érintett szakemberei részt vettek a lebonyolításhoz kapcsolódó feladatok megoldásában. 2008. évben is folytatódott az informatikai infrastruktúra megújítása az Önkormányzati Minisztérium irányításával és finanszírozásában. Minden hivatal csatlakozott az Egységes Kormányzati Gerinchálózathoz (EKG), amely 10 Mbit/s sávszélességű kapcsolatot biztosít a minisztériummal, illetve azon keresztül az internettel is. Egységes tartományi struktúra került kialakításra, amely lehetővé teszi a felhasználók azonosítását és jogosultságainak kezelését. Több központi házirend is kialakításra került, ami a biztonság növelését szolgálja. A biztonság érdekében minden szerveren és munkaállomáson telepítésre került a Symantec Endpoint víruskereső és tűzfal program, amelynek menedzselése központilag történik. Megújításra került a minisztérium által nyújtott levelezőszolgáltatás is, beszerzésre került egy központi Exchange 2007 szerver, amely minden munkatárs részére postaládát biztosít. Az új szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a kollégák böngésző segítségével bárhonnan az interneten elérjék a postaládájuk tartalmát. A Miniszterelnöki Hivatal kidolgozott egy kérdőívet, amelynek segítségével – a közigazgatási hivatal közreműködésével – felmérték a területi államigazgatási szervek informatikai helyzetét. A felmérés a következő években is elvégzésre kerül és ez lehetővé teszi a változások figyelemmel kísérését. 2009. január 1-jétől csak tanúsítvánnyal rendelkező ügyiratkezelő szoftver használható közigazgatási hivatalokban. Az előbbi követelménynek az 1999. év óta használt Lotus alapú alkalmazás nem felelt meg. A hivatal egyszerűsített közbeszerzési eljárás alapján az IRMA nevű alkalmazást választotta ki. Az új iktatóprogramot a hivatal minden munkatársa elérheti a böngészője segítségével, megfelelő jogosultságok birtokában. Decemberben a régiós hivatal minden munkatársa részt vett olyan tájékoztatón, ahol az informatikus kollégák bemutatták a program lehetőségeit. Az informatikus kollégák az iktatást végző munkatársak részére az oktatáson kívül közös gyakorlási lehetőséget is biztosítottak. Segítséget nyújtottak továbbá a bevezetéssel kapcsolatban felmerült problémák megoldásában, kialakították a törzsadatokat, és folyamatosan tartják a kapcsolatot a fejlesztőkkel.
5. Képzés és továbbképzés 5.1. Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők Az információs társadalomban a tudás minden eddiginél jelentősebb szerepet kapott, azonban az annak bővítéséhez és megújításához rendelkezésre álló információ-dömping megnehezíti a közöttük való eligazodást. Ezért a hivatal igyekezett hiteles forrásból naprakész, a munkafolyamatba beépíthető ismeretekkel és készségekkel bővíteni a köztisztviselők tudását.
11 Ennek leghitelesebb és leghatékonyabb forrása a ROP.3.1.1 program, amely a 2008-ra meghosszabbításra került szakaszában – a nagyon pozitív visszajelzésű – készség- és képességfejlesztő képzésekkel gazdagodott. Újdonsága volt egyrészt, hogy külső, a témakörre és a készségfejlesztésre szakosodott képző szervezetek tartották a képzéseket, másrészt, hogy un. „zárt képzések” megtartására is lehetőség nyílt, amikor csak egy közigazgatási szervezet vett részt a célcsoportban érintett munkatársaival a képzésen. Ez utóbbi képzések lehetőséget adtak a munkatársi kapcsolatok elmélyítésére, ugyanakkor a közös tevékenység hatására a munkakapcsolatok alakítási lehetőségeinek a kifejlesztésére is. A program megvalósítása során lebonyolított képzések 100 %-ban a ROP pénzügyi forrásából kerültek finanszírozásra, így a kevés pénzzel gazdálkodó önkormányzatok és szervezetek is igénybe tudták venni a képzési lehetőséget. A hallgatók 92%-a által kitöltött kérdőívek értékelését követően megállapítható volt, hogy a programok 2008-ban is megfeleltek a ROP 3.1.1 által kitűzött céloknak, továbbá a résztvevők elégedettek voltak mind a programokban közreműködő oktatók tevékenységével, mind a kiadott tan-, illetve segédanyag minőségével, valamint a szervezést végzők munkájával is. Fenti programok sikerességét bizonyítja, hogy a ROP forrás szűkössége miatt kimaradt képzési csoportok igényeiket a részbeni finanszírozás mellett is fenntartották, így mind a székhelyhivatal, mind a kirendeltségek részben cél-előirányzati forrásból, részben pedig munkáltatói befizetésekből – a megyei köztisztviselők igényei alapján – további készség- és képességfejlesztő tréningeket valósítottak meg a célcsoport számára. Ha a képzések pénzügyi vonatkozását is vizsgálat alá vesszük, akkor megállapítható, hogy tovább folytatódott az a gyakorlat, hogy a tárgyévi képzési terv végrehajtására és a célelőirányzat rendelkezésre bocsátására csak az év második felében kerül sor. Ez egyrészt a hivatalt érintően munkatorlódással, másrészt a helyi önkormányzati hivatalok vonatkozásában a kellő felkészülésre, munkaszervezési intézkedések meghozatalára rendelkezésre álló idő beszűkülésével jár. Nehézséget okoz a célelőirányzat nagyságrendje is. A gyengébb költségvetési kondíciókkal rendelkező hivatalok esetében igény ugyan lenne a köztisztviselők képzésére, azonban az erőforrások szűkössége sokszor meggátolja a tényleges részvételt. Ezzel kapcsolatosan megemlíthető az is, hogy a szó szoros értelmében vett tervszerű képzési tevékenységre igazából csak a nagyvárosi, városi hivatalokban van lehetőség, a községi polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek esetében a képzési tevékenység csak ad-hoc jellegű, a képzési terv gyakorlatilag csak formálisan és „papíron” létezik. A képzési létszámok nagyságrendjét, illetve annak mutatószámait részletezve a 8. számú melléklet tartalmazza.
5.2. A közigazgatási alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismereti és egyéb vizsgák Az alapvizsgázók száma 2008. évben a hivatal székhelyhivatalában és a kirendeltségek hivatalaiban is jelentős mértékben megnövekedett. A 2007. évi 124+76+128= 328 (GyőrMoson-Sopron – Vas – Zala megyei bontásban) főhöz képest 2008. évben 328+201+168= 697 fő tett eredményes közigazgatási alapvizsgát. A vizsgázói létszámok emelkedését befolyásolhatta az a tény, hogy a közigazgatási alapvizsga teljesítésének határideje a versenyvizsga bevezetése miatt lerövidült, illetőleg van olyan közigazgatási szerv (pl. APEH), ahol jelentős mértékű létszámbővítést hajtottak végre. A regionális hivatalra vonatkozó alapvizsgák számadatait a 8.1. számú melléklet tartalmazza. A közigazgatási szakvizsga kötelező tárgyi felkészítő tanfolyamon résztvevők aránya közel azonos számú volt az előző évihez képest. 2008. mindkét félévében – költségtakarékossági okokból – az I. és a II. félévre jelentkezők számára összevontan szervezte a hivatal a választott tárgyi felkészítő tanfolyamokat, sőt az is újdonság volt, hogy – ugyancsak
12 költségkímélés céljából – a vas megyei kirendeltség vagy a zalai kirendeltséggel, vagy a székhelyhivatallal közösen szervezte a tanfolyamokat. Általánosan megállapítható, hogy a választott tárgyra való felkészülés sikeresebb, mint a kötelező tárgy témaköreinek elsajátítása. Mindhárom közigazgatási vizsgatípus esetében változást jelentett, hogy a második félévében sajnos már nem tudta a hivatal biztosítani a vizsgázók számára a felkészüléshez szükséges tankönyvet, ezért a hivatal lehetőséget biztosított a munkáltatóknak ahhoz, hogy köztisztviselőik a tananyagokat elektronikus formában elérjék, illetve letöltsék. A regionális hivatalra vonatkozó alapvizsgák számadatait a 8.2. számú melléklet tartalmazza. Anyakönyvi szakvizsgára 2008. szeptember–november hónapokban felkészítő tanfolyamot szervezett a hivatal Vas megyei kirendeltsége a Magyar Közigazgatási Intézet által akkreditált program alapján. A tanfolyam a Zala megyei kirendeltséggel együttműködve már több éve a két megye köztisztviselőinek kerül meghirdetésre, a mostani tanfolyamon is 4 zalai köztisztviselő vett részt. Anyakönyvvezetők képzésére, továbbképzésére a Vas megyei kirendeltség szakmai napot is szervezett, amelyen – az Igazságügyi Minisztérium munkatársaink közreműködésével – többek között az új idegenrendészeti jogszabályokról, a hazai anyakönyvezésről, az állampolgársági eljárásról és a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozásról volt szó. Ezen kívül az ASZA levelező-rendszerét folyamatosan használják a munkatársak aktuális jogszabályváltozások közzétételére, figyelemfelhívásra, állásfoglalások, tájékoztatások közlésére. Alkotmányos alapismeretek vizsga létszámadataiban a 2007. évi vizsgázókhoz képest jelentős eltérést nem tapasztalt a hivatal, mert 2008-ban Győr-Moson-Sopron megyében 19 fő Vas megyében 12 fő, Zala megyében pedig 9 fő tett sikeres vizsgát.
6. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége 6.1. A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása A Hivatal 2008. évi nyitó költségvetési létszáma 167 fő volt, ami a 2007. évi záró költségvetési létszámhoz (163 fő) viszonyítva 4 fős emelkedést mutat. Az emelkedés oka, regionális szinten 4 építésfelügyelői státusz létesítése, melynek költségei támogatással fedezetten beépültek a hivatal 2008. évi eredeti előirányzataiba. 2008 év során a költségvetési létszám további 10 fővel emelkedett a szociális és gyámhivatalok többletfeladatai miatt. A létszámfejlesztés finanszírozására az Önkormányzati Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium között 9940-11/2008. számon, 2008. május 30-án létrejött megállapodás alapján, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással került sor. Így annak ellenére, hogy a létszámfejlesztés ténye már az év elején, sőt 2007. évben ismert volt, a létszám feltöltése csak 2008. júniusától kezdődhetett meg. A 10 fős létszámfejlesztés hatására a költségvetési létszám 177 főre módosult, mely megegyezik a 2008. évi záró költségvetési létszámmal. A hivatal régiós szinten számított 2008. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 169 fő volt. A létszámváltozásokhoz kapcsolódóan változott a személyi juttatások és a hozzájuk kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok előirányzata is. A 4 építésfelügyelői státuszhoz, valamint a szociális feladatokhoz kapcsolódóan összességében 51058 eFt-al növekedett a személyi juttatás-előirányzat, 15933 eFt-al pedig a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata. Jelentős, a személyi juttatásokat befolyásoló változás volt az illetményalap növelése, melynek fedezete évközi módosítással került a költségvetésbe.
13 A jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően fizetendő juttatásokon (illetmények, a 13. havi juttatás, a jubileumi és BM jutalmak, ruházati költségtérítés, havi 12 eFt-os étkezési utalvány) túlmenően sor került iskolakezdési támogatás folyósítására, üdülési hozzájárulás biztosítására, és 3 alkalommal 6.000 Ft kis-értékű ajándékutalványban részesültek a dolgozók. Jutalmazásra két ízben került sor, a jutalmazás egyik esetben sem volt általános, a jutalom mértéke minden esetben a nyújtott teljesítménnyel volt arányos. A kifizetett jutalmak összességében átlagosan 1.5 havi illetménynek feleltek meg. Összességében a rendszeres személyi juttatás előirányzaton teljesített kiadás az átlagos statisztikai állományi létszámmal számítva 3712,4 eFt/fő volt a tervezett 3643,7 eFt/fő/évvel szemben, míg a nem rendszeres személyi juttatások teljesítése 1263,6 eFt/fő/év volt, a tervezett 515,6 eFt/fő/évvel szemben. A külső személyi juttatások előirányzatának teljesítése egyrészről a hivatal által szervezett képzésekhez, vizsgáztatásokhoz, valamint a ROP 3.1.1 program keretében szervezett képzésekhez kapcsolódó megbízási szerződések költségeit, másrészről a Prémium Évek Programban résztvevők, valamint a felmentett dolgozók részére a munkavégzési kötelezettség alóli felmentést követő időszakban kifizetett juttatásokat tartalmazza.
6.2. A személyi működési feltételek rövid bemutatása 2007. december 31-én az összesített hivatali létszámon belül a régióközpontban 70 fő, a Vas megyei kirendeltségen 45 fő, a Zala megyei kirendeltségen 48 fő volt státuszon. A 2008. január 1-jei nyitó költségvetési létszám (167 fő) április 1-jétől a 4 fő építésfelügyelői státusszal, majd júniustól a szociális és gyámhivatal 10 fős létszámbővítésével emelkedett. A fejlesztések következtében a hivatal év végi záró költségvetési létszámának (177 fő) megoszlása a következők szerint alakult: a régióközpontban 78 fő, a Vas megyei kirendeltségen 48 fő, a Zala megyei kirendeltségen 51 fő volt az engedélyezett létszám. A 2007. évi régiós átalakulás indukálta létszám-átcsoportosítás a 2008. évi létszámgazdálkodást már nem érintette, régiós munkamegosztás miatt létszámátcsoportosításra nem került sor. A 177 fő záró létszám besorolási osztály szerint összetétele: 136 fő köztisztviselő I. besorolású, ebből 28 fő vezető beosztású. A II. besorolási osztályban 19 fő köztisztviselő, a III. besorolási osztályban 17 fő ügykezelő állt, míg munkavállalóként 5 fő gépkocsivezetőt foglalkoztattunk. A prémiumévek programban a Zala megyei kirendeltségen 4 fő vesz részt, ebből 1 fő I. besorolású, 3 fő II. besorolású köztisztviselő. A fluktuációt tekintetve tárgyév során összesen 11 fő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya szűnt meg: 2 főnek nyugdíjazás címén, 2 főnek a kinevezésben foglalt határidő lejártával, 6 főnek áthelyezéssel, 1 fő közszolgálati jogviszonya pedig a prémiumévek programban való részvétel kapcsán határozott idejűvé vált jogviszony lejártával. Az év során összesen 27 fő kinevezésére került sor: ebből 2 fő kinevezése a 2007. december 31-én üres státuszok terhére történt, 14 fő kinevezése az év közben engedélyezett létszámnövekedés okán, 9 fő kinevezése az év közben megüresedett álláshelyekre, illetve a tartós távollevők helyettesítésének céljából határozott időre. A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokhoz kapcsolódó ügyek adminisztrációs feladatainak ellátására – határozott időre – 2 fő ügykezelő alkalmazására került sor, egyikük 4 órás részmunkaidőben. Így a hivatal tárgyévi éves átlagos munkajogi létszáma 186 fő volt, átlagos éves statisztikai létszáma pedig 169 fő. A hivatal valamennyi köztisztviselője és ügykezelője rendelkezik a számára előírt képesítéssel, s munkatársaink folyamatosan képezik magukat. Megállapítható, hogy a hivatal szakmai összetétele megfelelő, összhangban van az ellátandó feladatokkal.
14 6.3. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel A 2008. évi költségvetés 1,1 milliárd forint kiadási és bevételi főösszeggel indult, mely 1.049 M Ft támogatásból és 52 M Ft bevételből állt. A kiemelt előirányzatok a 2007. év októberében megtartott tervtárgyalások eredményeként alakultak ki. A költségvetésről összességében az mondható el, hogy a hivatal hosszú évek óta nem kezdett ilyen kondíciókkal egy költségvetési évet sem. Már a tervezéskor látható volt, hogy jelentős hiánnyal nem kell számolni, és a likviditás is biztosítható az év során. A működtetés biztosításán túl azonban jelentős többletfeladatok is hárultak a hivatalra, melyek pénzügyi, finanszírozási szempontból is jelentős többletfeladatként jelent meg: − a 2008. évi költségvetésben a ROP 3.1.1. program utolsó részének végrehajtása, valamint a program zárása, és végső elszámolása, − a szociális feladatokra megállapodás alapján biztosított pénzeszközök felhasználásának tervezése, valamint az elszámolás előkészítése, − a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokkal kapcsolatban biztosított pénzeszközök felhasználásának tervezése, az elszámolás előkészítése, − a továbbképzési terv keretében biztosított pénzeszközök felhasználásának tervezése, az elszámolás előkészítése. Jelentősebb előirányzat-módosításokra az alábbi főbb jogcímeken került sor: -
a 2007. évi maradvány felhasználása,
-
a 2007. évi 13. havi juttatás 2008. évi része,
-
a 2008. évi illetményemelés támogatása,
-
a népszavazás lebonyolítása, a 2008. évi kereset-kiegészítése fedezete,
-
a ROP 3.1.1. program utófinanszírozása,
-
a Prémium Évek Programban résztvevők részére fizetett juttatások és járulékainak utófinanszírozása,
-
a parlagfű-mentesítés költségei, a képzési terv végrehajtásának költségei,
-
a regionális szociális és gyámhivatalok működési költsége,
-
a Zala Megyei kirendeltség irodáinak klimatizálása,
-
az előrehozott öregségi nyugdíjjal kapcsolatos, és egyszeri személyi jellegű kiadások finanszírozása,
-
a többletbevétel,
-
a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokkal összefüggő többletfeladatok támogatása, valamint az IRMA szoftver finanszírozása.
-
Az előirányzat-módosítások hatására a módosított előirányzat mintegy 398 M Ft-tal haladta meg az eredeti előirányzatot.
6.4. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A működés tárgyi feltételei az előző évekhez viszonyítottan javultak. Az év közbeni többlettámogatásoknak köszönhetően a számítás- és irodatechnikai kismértékű továbbfejlesztése történt meg. Az év végi beszerzéseknek köszönhetően – a gyámhivatali fejlesztésére kapott támogatásból – az elavult, koros, a gyámhivatal által használt gépjárműparkot a megyénkénti 1-1 db személygépkocsi megvásárlásával fiatalítottuk. 2008-ben a nemzetgazdasági beruházások szakmai feladatellátásának segítésére mindhárom megyében beszerzésre kerültek nagyteljesítményű szkennelő, másoló állomások közel 6 millió forintért. A fentieken túl a hivatal irodatechnikai fejlesztésként beszerzett: 4 db
15 nagyteljesítményű fénymásolót (2 db a régiószékhelyre, 2 db a Vas megyei kirendeltségre), 2 db közepes teljesítményű fénymásolót (1 db a régiószékhelyre, 1 db Zala megyei kirendeltségre), 7 db helyi nyomtatót (5 db a régiószékhelyre, 4 db Zala megyei kirendeltségre). Ezeken kívül mindhárom megyében a közel 40 éves irodabútorok 2007-ben megkezdett cseréjére is sor került, és a gyámhivatalok létszámbővülését is követte a munkavégzés tárgyi feltételeinek biztosítása új berendezések és eszközök megvásárlásával.
7. Az év során kiemelt, országos jelentőségű feladatok, illetve ezek végrehajtása: 7.1. Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, sikeressége, esetlegesen felmerült problémák
lebonyolításának
Az elmúlt év kiemelésre érdemes szervezési és szakmai feladata volt a TERKA információs rendszer, rajta keresztül a Nemzeti Rendelettár feltöltése, működtetésének megszervezése. Kistérségi, kiscsoportos felkészítéssel, gyakorló időszakkal, folyamatos kapcsolattartással és figyelemmel a hivatal elérte, hogy 2008. év végén az információs rendszert a régió valamennyi önkormányzata eredményesen működtette. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa a települési önkormányzatok „bérkoldulás” és „koldusmaffia” jelenség kezelésével összefüggő tevékenysége és tapasztalatai felmérése érdekében kereste meg a közigazgatási hivatalt és kért ehhez kapcsolódó tájékoztatást. Az Önkormányzati Minisztérium feladat-pontosítását követően – a kirendeltségek bevonásával – a városi jegyzők tájékoztatása szerint a régióban nem tapasztalható a „bérkoldulás” és „koldusmaffia” jelenség, az önkormányzatok nem alkottak rendeletet a „koldusmaffiát” érintően. A közigazgatási hivatalnál sem kellett eljárást lefolytatni a fenti tárgykörben, adat, információ a „bérkoldulás” és „koldusmaffia” jelenség önkormányzatok általi kezelése témájában nem jutott a hivatal tudomására. Győr-Moson-Sopron megye nyolc településén a helyi önkormányzat képviselő-testülete 2007. július-augusztusában úgy döntött, hogy – az óvodai nevelés, és az általános iskolai oktatásról helyben történő biztosítása érdekében – megszünteti a nevelési-oktatási intézményét, és a kötelező feladatát közoktatási megállapodás útján, a Vocational Academy Alapítvánnyal látja el. A 2007/2008. tanévben az alapítvány a kötelező feladat ellátására, a győri közös igazgatású többcélú közoktatási intézmény keretében telephelyet működtetett nyolc településen. Az önkormányzatok és az alapítvány által kötött közoktatási megállapodás teljesítésében – a pedagógusok munkabérének kifizetésében, a közüzemi költségek viselésében – 2007. december hónapban problémák merültek fel, így 2008. év elején közel 700 gyermek nevelési és oktatási feladat ellátása vált kérdésessé. A közigazgatási hivatal a tudomására jutást követően szükségesnek tartotta az önkormányzatokat segíteni. A gyermekek mindenek felett álló érdeke, a probléma hatékony megoldása, a tanév zavartalan befejezése is megkívánta a felek közötti közvetítést, koordinálást. A hivatal vezetője, a megyei főjegyzővel közösen, 2008. évben több alkalommal egyeztető megbeszélésre hívta az érintett polgármestereket, jegyzőket, amin a Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója is részt vett. A 2008/2009-es tanévben Kunsziget községben működik a Vocational Academy Alapítványnak tagintézménye, egy önkormányzat intézményalapítással, a többi hat pedig társulási megállapodás útján látja el az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatási feladatokat. Vas megyében két önkormányzatnál adósságrendezési eljárás lefolytatására került sor. Boba község önkormányzata ellen 4.138.956 Ft. lejárt követelés miatt adósságrendezési eljárás indult. Az adósságrendezési bizottság megtárgyalta az egyezségi javaslatot, reorganizációs program készítését nem tartotta szükségesnek. Az egyezségi javaslatot a hitelezők az egyezségi tárgyaláson elfogadták. A követelések átutalása megtörtént. Az önkormányzat elleni adósságrendezési eljárást befejeződött. Nick község önkormányzatával szemben még 2007. évben indult adósságrendezési eljárás. A hitelezők bejelentették a
16 fennálló követeléseiket. A képviselő-testület elfogadta a válság költségvetési rendeleteket, valamint a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot. A legnagyobb hitelező, az APEH nyilatkozata értelmében, a hitelezőkkel egyezségkötésre nincs lehetőség. Erre tekintettel bírósági eljárás van folyamatban. További intézkedésként a képviselő-testület az önálló polgármesteri hivatalt megszüntette. A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek intézésével kapcsolatos feladatok ellátására Répcelak Város Önkormányzatával kötött megállapodást.
7.2. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések; különös tekintettel a regionális átalakulásra A regionális átalakulást követően (2007. április 1-jétől) a gazdálkodási feladatok régiószékhely és kirendeltségek közötti megosztását meghatározza az a tény, hogy a hivatal önállóan gazdálkodó, az előirányzatai fölött teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként működik, és a kirendeltségek gazdálkodási jogosítvánnyal nem rendelkeznek. Ebből adódóan a gazdálkodással kapcsolatos feladatok és jogkörök döntő része a régiószékhelyen valósul meg, a kirendeltségeken a napi működéssel kapcsolatos feladatokat végzik el. A hivatal – a szűkös anyagi lehetőségekre is figyelemmel – folyamatosan törekszik a takarékos gazdálkodás megvalósítására, szem előtt tartva azt, hogy mindez ne a szakmai feladatok hatékony megvalósításának rovására történjen. 2008-ban a hivatalvezetés főként a hivatali gépjárművek használatának összehangolásával, valamint az egyéb eszközök (mobil telefon, fénymásoló, számítógépek stb.) hivatalon belüli költségtakarékos használatának következetes biztosításával igyekezett a hivatalon belüli egységes gyakorlatot megteremteni. Az ezzel kapcsolatos szabályozások biztosítják a hivatali és magáncélú eszközhasználat takarékos és jogszerű igénybevételét.
7.3. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység és együttműködés bemutatása A hivatal 2008. évben számos nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházáshoz kapcsolódó eljárást folytatott le. Ezek jó része kiemelt beruházáshoz kapcsolódó kisajátítási eljárás volt, de első fokú építésügyi hatóságként záradékolta a hivatal a kisajátítási terveket is, közreműködött más szervek eljárásában szakhatóságként, valamint építéshatósági engedélyezésre is sor került. A hivatal megítélésünk szerint az eljárások gyorsan és precízen zajlottak, hiszen a szakemberek fokozott figyelmet fordítottak erre. Többségében egyeztetések előzték meg az eljárásokat, és ennek köszönhetően javult a kérelmek színvonala, felszereltsége. A szabályozás azonban módosításra szorul, hiszen gyakran nem dönthető el az, hogy egy adott beruházás a jogszabályban nevesített projekt része-e vagy sem. Gyakran nehéz eldönteni a hivatal hatáskörét is. Kisajátítási eljárások jellemzően a 77/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, valamint a 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletben szereplő beruházások esetében kerültek lefolytatásra. Győr-Moson-Sopron megyében az M85-ös főút enesei elkerülő szakaszának kisajátítása, Vas és Zala megyében a vasútvonalak korszerűsítése, ezen túl pedig Zalában az M7-es autópálya befejezése érdekében történtek kisajátítások.
17 8. A szakigazgatási szervek és az állami főépítész tevékenysége 8.1. A megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése A szociális és gyámhivatalban a regionális működés első évében szerzett tapasztalatok jó alapul szolgáltak a továbbfejlődéshez. Törekedtek az egységes jogértelmezésre és joggyakorlatra, fenntartották a korábbi évben bevezetett szakmai egyeztetések rendszerét. A szervezeti egységek folyamatosan együttműködtek, az aktuális kérdésekben közös álláspontot alakítottak ki. A feladatok végrehajtását a munkatervben meghatározott szempontok szerint végezték, a feladatokat teljesítették. Gyámügyi, gyermekvédelmi területen az első fokon meghozott döntések elsősorban az intézmények működési engedélyezésével és más eljáró szerv kijelölésével kapcsolatosan keletkeztek, a döntések ellen jogorvoslattal nem éltek. A II. fokú döntések 10 %-a született jegyzői hatáskörben hozott döntések ügyében. Általánosságban megállapítható, hogy a jegyzői hatáskörben hozott döntések kb. 50 %-a felel meg a vonatkozó jogszabályoknak. Főként eljárási jogszabály-szabálysértés miatt kellett a jegyző döntését megsemmisíteni és új eljárásra utasítani. A városi gyámhivatalok döntései ellen benyújtott fellebbezések száma nem emelkedett. A kapcsolattartási ügyek száma a legmagasabb, majd a nevelésbe vételi ügyek, és vagyonnal kapcsolatos ügyek következnek. A városi gyámhivatalok eljárása és döntései általában megfelelnek a jogszabályoknak, megállapítható, hogy egyre kevesebb az eljárási jogszabálysértés. A régióban a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszer a jogszabályoknak megfelelően, jól működik. Szociális területen a szociális és gyámhivatalban az I. fokú döntések elsősorban az intézmények működési engedélyezésével összefüggésben, és mozgáskorlátozotti ügyekben keletkeztek. A mozgáskorlátozottak ügyében a régióban tovább csökkent a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatok száma. A szociális és gyámhivatal 242 db szerzési utalványt és 35 átalakítási utalványt adott ki, és 480 fő kérelmét utasította el. A szociális szakellátást biztosító intézmények esetében csökkent az új és ismételt működési engedélyezések száma. Egy esetben került sor a régióban működési engedély visszavonására, a fenntartó kérésére. Az ideiglenes működési engedélyek módosítása jelentős többletfeladatot jelentett, de a felülvizsgálatok a jogszabályoknak megfelelően minden esetben megtörténtek. Szociális foglalkoztatás engedélyezésére csak néhány esetben került sor, de számos esetben kellett kérelemre módosítani a korábban kiadott engedélyt. A jegyzői hatáskörben kiadott működési engedéllyel kapcsolatban fellebbezés nem volt. A szociális és gyámhivatalhoz érkezett II. fokú szociális ügyekben a jegyzői döntéseket minimális esetben kellett megsemmisíteni, vagy megváltoztatni. Erre többnyire a rendszeres szociális segély ügyekben került sor, mert az I. fokú döntés során a jegyző a tényállást nem tisztázta kellően. Összegezve megállapítható, hogy a régióban az I. fokú hatóságok gyermekvédelmi és szociális hatósági tevékenysége jónak mondható, döntéseik jogszerűek. A megváltoztatás és megsemmisítés oka többnyire eljárási fogyatékosság, tényállás tisztázási hiányosság. Helytelen jogértelmezés, jogszabály téves alkalmazása csak kivételesen fordult elő. Bírósági felülvizsgálatot 31 ügyben kezdeményeztek, melyből 28 ügyben elutasította a bíróság a keresetet, 1 ügyben helyt adott a keresetnek, 2 ügyben pedig folyamatban van az eljárás. A szociális és gyámhivatal nyilvántartás-vezetési kötelezettségének mindkét területen eleget tett.
18 8.2. Az állami főépítész tevékenységének rövid értékelése Az állami főépítész és az általa vezetett iroda 2007. január 1-jétől működik a hivatal keretei között. A szervezeti integráció a munkaügyi és a költségvetési-gazdálkodási feladatok ellátását érintette elsősorban, a szakmai irányítás továbbra is az illetékes minisztérium hatásköre maradt. Az iroda helyzete 2008-ban konszolidálódott, a működés szervezeti és tárgyi feltételei megfelelőek. Az év első felében még problémát jelentett, hogy az adminisztrációt és ügyvitelt ellátó munkatárs – végzettségének megfelelő munkakörbe – áthelyezésre került a hivatal másik főosztályára, és a főépítészi irodához kapcsolódó feladatait csak részmunkaidőben látta el. Ez a helyzet időközben megoldódott, teljes munkaidejű ügykezelő látja el – határozott időre szóló szerződéssel – az adminisztratív feladatokat. A munka szakmai tartalma nem változott, mennyisége (ld. az alábbi táblázat) lényegesen nem tér el a tavalyi évtől:
Év
Összes Településrendezési ügyirat tervek száma Főszám véleményezése
Területrendezési ügyek hatósági
szakhatósági
Tervtanács
2007
1078
462
408
3
24
7
2008
1035
514
591
4
114
6
A településrendezési tervek közül 332 db Győr-Moson-Sopron megye, 107 db Vas megye, illetve 152 db Zala megye településeire készült. Az utóbbi esetben többnyire a település teljes területére készülő új tervekről beszélhetünk, a másik két megye községeit és városait illetően elsősorban a tervmódosítások jellemzők, mivel ezek települési tervei korábban elkészültek. Győr-Moson-Sopron megyében nőtt jelentősen a tervek száma. Számottevő változás a területrendezési tevékenységi körben mutatható ki. Ennek alapvető oka az, hogy a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján szakhatósági véleményt kérnek minden közcélú elektromos hálózati építési munkához, amelyek azonban nem tárgyai a területrendezésnek. Az ezzel kapcsolatos anomáliákat a felügyeleti vizsgálat is föltárta. A konzekvenciákat mind az állami főépítész, mind az irányító szerv levonta. A tervtanácsok száma csökkent az elmúlt évihez képest, mivel a módosított tervtanácsi rendelet csökkentette a bemutatandó tervek számát. Összesen 14 db tervet tárgyaltak az év folyamán. Új feladata az irodának a kiemelt kormányzati beruházások elősegítése. Az erre a célra beállított munkatárs hatékonyan működik közre az ágazati és a településrendezési tervek összhangjának megteremtésében.
II. Összegzés a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséről a közigazgatási hivatal által 2008-ban készített és rendelkezésre álló anyagokból
jogelőd
A törvényességi ellenőrzést jellemző számadatokat a 11. számú melléklet tartalmazza. A beszámolási időszakban a törvényességi szakterület országos szinten kidolgozott szempontrendszer alapján jelentős számú célvizsgálatot tartott. A vizsgálat során ellenőrzött testületi döntések törvényességének tapasztatai az alábbiakban foglalhatók össze:
19 A több éves következetes törvényességi ellenőrzési munka eredményeképpen a költségvetési rendeletekre tett törvényességi észrevételek száma több mint a felére csökkent, de még így is magas, – 658 rendeletből 113 – az érintett rendeletek száma. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármesterek többsége határidőben nyújtotta be, a helyi jogalkotók a rendelet-tervezetek egyeztetéssel kapcsolatos eljárási kötelezettségeiket megfelelően teljesítették és dokumentálták. Az Áht. 72. §-ában előírt határidőre valamennyi önkormányzat rendelkezett elfogadott költségvetéssel. A kisebbségi önkormányzatok közül Győr-Moson-Sopron megyében valamennyi, Zala megyében 97 %, Vas megyében 89 %, határidőben alkotta meg a költségvetési határozatát. A többcélú kistérségi társulások költségvetési döntéshozatali eljárása, a költségvetések tartalma és szerkezete megfelelt a jogszabályoknak. A zárszámadási rendeletalkotásban is jelentős előrelépés tapasztalható. Törvényességi észrevétellel érintett rendeletek száma a 2007. évi 32 %-ról, 21 %-ra csökkent. A legnagyobb mértékű a javulás Zala megyében, 45 %-ról 17 %-ra csökkent az érintett rendeletek száma. A jogszabálysértések többsége a rendeletek mellékleteihez, illetve ezek hiányához kapcsolódott. Győr-Moson-Sopron megyében egy, Vas megyében kettő, Zala megyében pedig tíz kisebbségi önkormányzat a zárszámadását a helyi önkormányzat zárszámadását követően fogadta el. A zárszámadási határozatok nem minden esetben készültek az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon. A törvényességi észrevételek a határozatok 15 %-át érintették. A területi kisebbségi önkormányzatok az Áht.-ban foglalt határidőig zárszámadásukat elfogadták, azok szerkezete, tartalma megfelelt a jogszabályi előírásoknak. GyőrMoson-Sopron és Vas megyében a törvényben megjelölt határidőig, Zala megyében azonban csak hét többcélú kistérségi társulás elnöke a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjesztette be a zárszámadásról szóló határozat tervezetét. A zárszámadások elfogadása megtörtént, tartalmilag megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, törvényességi észrevételt nem tett a hivatal. A belső ellenőri jelentések beterjesztésének ellenőrzése során 63 írásbeli és 23 szóbeli észrevételt tettünk. A közterület-használatról szóló rendeletek célellenőrzése során a régióban 364 rendeletet vizsgálatára került sor. Összesen 37 rendeletre tett a hivatal törvényességi észrevételt, ebből 11 rendeletre azzal az indokkal, hogy önkormányzati hatósági és polgári jogi szabályozást vegyesen tartalmaztak. 21 polgári jogi jogviszonyt szabályozó rendelet közül 18 rendeletre azért, mert a szerződésszegő magatartást szabálysértéssé nyilvánították. 3 rendelet eltérő fogalmakat használt, ezért nem volt megállapítható, hogy a kérelem elbírálására milyen eljárás keretében kerül sor. Önkormányzati hatósági ügyként szabályozó 5 rendeletből 4 esetben a jegyző, 1 esetben pedig a polgármesteri hivatal hatáskörét állapították meg. Valamennyi képviselő-testület megtárgyalta és elfogadta a törvényességi észrevételt, azonban a szükséges intézkedés megtétele nem teljes körű, mivel 3 Vas megyei település nem tett eleget a jogszabálysértés megszüntetésének. További intézkedés megtételére azonban a jelenlegi jogszabályi rendelkezések nem adnak lehetőséget. Az építési engedélyezés helyi szabályozása és a helyi tervtanácsok működése tárgykörében végzett célvizsgálat során megállapításra került, hogy a régióban 45 önkormányzat 60 rendelete tartalmaz rendelkezést a – központi jogszabály alapján építési engedély nélkül végezhető – építési munkák engedélyezéséről. Győr-Moson-Sopron megyében és Zala megyében 2 - 2 önkormányzat rendeletére tett írásban törvényességi észrevételt a hivatal. Vas megyében valamennyi önkormányzat saját kezdeményezésre, illetve szóbeli figyelemfelhívás eredményeként megszüntette a jogszabálysértést. A helyi tervtanácsra vonatkozó rendeletek körében Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Vas megyében nem tapasztalt a hivatal jogszabálysértést. Zala megyében egy rendeletre kellett írásbeli törvényességi észrevételt tenni. Vas megyében – a megyei főügyészség kezdeményezésére – sor került a szociális rendeletek rendszeres szociális segélyezésre vonatkozó szabályozásának áttekintésére. A tapasztalt jogszabálysértések miatt 56 rendelet esetében kellett törvényességi észrevétel tenni, 103 jogszabálysértő rendelkezéssel szemben. A rendeletek jellemzően a központi jogi szabályozás változásának nem megfelelő nyomon követése miatt váltak jogszabálysértővé. Az önkormányzatok 20 %-ánál kellett észrevételezni a szabályozási kötelezettség elmulasztását, illetve a hiányos szabályozást. Számos esetben az önkormányzati rendelet túlterjeszkedett a törvényi felhatalmazáson, a törvény rendelkezéseit ismételte meg, vagy eltérő szabályokat tartalmazott.
20 A célvizsgálattal nem érintett rendeleteken kívül a helyi építési szabályzatok, a helyi adó rendeletek, a hulladékgazdálkodásról szóló rendeletek, a szociális rendeletek a leginkább érintettek a törvényességi intézkedések körében. Célvizsgálat keretében ellenőrizte a hivatal a többcélú kistérségi társulások társulási megállapodásainak jogszerűségét. A felülvizsgálat során megállapításra került, hogy a társulási megállapodások a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeket tartalmazzák, alkalmasak arra, hogy a társulások jogszerű működését biztosítsák. A célvizsgálat ugyanakkor feltárt néhány tipikus jogszabálysértést és hiányosságot. Régiós szinten a 25 kistérségi társulási megállapodás közül 22-re tett a hivatal törvényességi észrevételt. Jellemző jogszabálysértések a következők: − − − −
Az elfogadott társulási megállapodások szükséges módosítása elmaradt, így nem tettek eleget azon előírásnak, hogy a lakosságszám megállapításánál, a normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszámot kell irányadónak tekinteni. Az önkormányzatok pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást a megállapodások egy része nem tartalmazza. Munkaszervezet létrehozása esetén a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről néhány megállapodásban nem, vagy hiányosan rendelkeztek. Több megállapodás nem pontosan vette át az Áht. rendelkezését, így csak a féléves és a zárszámadási beszámolóról rendelkeztek, a háromnegyed évesről nem.
A hivatal éves munkatervének megfelelően elvégzésre került a gyermekvédelmi beszámolók határidőben való megtárgyalásának célvizsgálata. 658 önkormányzat közül 608 önkormányzat határidőben megtárgyalta a beszámolót. A beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt 31 esetben írásbeli észrevételt tett a hivatal, mert a felülvizsgálat időpontjáig nem, vagy csak jelentős késéssel tettek eleget a jogszabályban előírt kötelezettségüknek. 19 esetben kellett szóbeli észrevételt tenni a kisebb határidő túllépés miatt. A határozathozatal során 2008-ban is több önkormányzatnál jelentett törvényességi problémát a hatásköri rendelkezések megsértése, a képviselő-testületek, a polgármester, a jegyző, esetenként az intézményvezető hatáskörét elvonva jártak el. Még mindig előfordult, hogy a képviselő-testület határozatban állapította meg a képviselői tiszteletdíjat, a hulladékszállítás díját, illetve az intézményi térítési díjat. Több önkormányzatnál tett a hivatal törvényességi jelzést a jegyzői, intézményvezetői pályázati előírások hiányosságai, a kinevezések, megbízások nem megfelelő tartalma miatt. Az önkormányzatok működésével, mulasztással összefüggő törvényességi észrevételek számának Győr-Moson-Sopron és Vas megyében közel a felére, Zala megyében pedig radikális 87 %-os csökkenéséhez hozzájárult a határidős feladatokat tartalmazó táblázat elterjesztése, valamint jelentősen javult a TERKA rendszer bevezetésével a jegyzőkönyvek felterjesztési fegyelme. Ennek ellenére 2008ban is nagy számban kellett törvényességi észrevételt tenni a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése miatt. A törvénysértés megszüntetése érdekében 2 ügyben nyújtott be keresetet a hivatal. Alkotmánybírósági indítvány 3 rendelettel kapcsolatban került előterjesztésre. A kisebbségi önkormányzatok döntéseit, működését érintően is jelentősen csökkent a törvényességi észrevételek száma, ami azzal indokolható, hogy a 2006. évi választásokat követően a kisebbségi önkormányzatok kötelezettsége volt a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, megalkotása, továbbá a települési önkormányzattal az együttműködés szabályait rögzítő megállapodás megkötése. A hivatal törvényességi jelzései elsődlegesen a költségvetési, zárszámadási határozatokra, valamint a közmeghallgatás elmulasztására, a jegyzőkönyv késedelmes felterjesztésére vonatkoztak. Győr, 2009. január 30. dr. Németh Éva hivatalvezető
