A Nemzeti Vidékstratégia agrárkörnyezetgazdálkodási vonatkozásai V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár
2017. május 11.
Miért van szükség agrárkörnyezetgazdálkodásra? Problémák: • Egysíkú gazdálkodási formák térnyerése • Sok helyen a táji, ökológiai adottságokat figyelmen kívül hagyó gazdálkodás (terület kizsákmányolása) • Az élőhelyek zsugorodása, töredezetté válása • Csökken a talajok szervesanyag-készlete, talajdegradációs folyamatok (talajerózió, elsavanyodás, talajtömörödés) • Csökkenő biológiai sokféleség • A növényi és állati genetikai alapok beszűkülése • Inváziós fajok terjedése, gyomosodás • Az élővizek, a talajvíz, a rétegvíz, egyes ivóvízbázisok szennyeződése, illetve túlhasználata • Klimatikus változások erősödése • Tájképi elszegényedés – ingerszegény környezet
Az EU Közös Agrárpolitikájának fejlődése 1962: A KAP céljai az alapításakor: • az európai mezőgazdasági önellátás biztosítása, • a mezőgazdasági termelékenység fokozása, • az európai polgárok megfizethető áru élelmiszerekkel való ellátása, • a mezőgazdasági termelők számára megfelelő életszínvonal biztosítása (garantáltan magas felvásárlási árakon keresztül). 1992: • Az ártámogatás fokozatosan csökken; helyébe a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások lépnek. • Környezet-kímélőbb termelési módszerek alkalmazásának ösztönzése
2003: • Megszűnik a kapcsolat a támogatás és a termelés mértéke között. • A termelők olyan jövedelemtámogatást kapnak, amelynek feltétele, hogy • gondoskodjanak a mezőgazdasági területekről, • megfeleljenek környezetvédelmi, állatjóléti és növény-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági követelményeknek.
Közös Agrárpolitika 2014-2020 A KAP céljai: 1. A mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás • a termőföldek hasznosítása során ösztönözni kell a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a közjavak előállítását, az innovációnak a „zöld növekedést” kell szolgálnia, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés (munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos célok helyett egyre inkább vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célok jelennek meg.
Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás
KAP I. pillér Területalapú támogatások rendszere - Zöldítés rendszere
KAP II. pillér A Vidékfejlesztési Program keretén belül, többek között: 10. Agrár-környezetgazdálkodás 11. Ökológiai gazdálkodás 12. Natura 2000 kifizetések
További intézkedések az NVS programjaihoz illeszkedően - Jogszabályalkotás - Koncepciók, stratégiák - Hazai forrásból finanszírozott programok
KAP I. pillér Zöldítés: az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok • Terménydiverzifikáció • •
10 ha feletti szántóterület esetén: legalább 2 féle növénykultúra 30 ha feletti szántóterület esetén: legalább 3 féle növénykultúra
• Állandó gyepterületek fenntartása •
Mezőgazdasági területhez viszonyított arányát országos szinten meg kell őrizni
• Ökológiai jelentőségű területek kijelölése •
15 ha felett gazdálkodóknak szántóterületük legalább 5%-án
KAP II. pillér Felhívás
Mrd Ft
VP-4-10.1.1-15 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
2015.10.
170,01
VP4-10.1.1-16 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
2016.09.
40,0
2015.10.
64,38
2016.02.
25,87
2016.02.
17,26
VP-4-11.1.-11.2.-15 - Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása VP4-12.1.1-16 - Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések VP4-12.2.1-16 - Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 A stratégia célhierarchiája A stratégia átfogó célkitűzése: • Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Öt stratégiai cél: 1. tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, 2. sokszínű és életképes agrártermelés, 3. élelmezési és élelmiszerbiztonság, 4. a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, 5. a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása A célok elérését a hét stratégiai területen megfogalmazott vidékstratégiai nemzeti programok, valamint térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok szolgáljak.
Agrár-környezetgazdálkodási adottságok
A mezőgazdasági terület mintegy 25%-án művelési ág és földhasználati intenzitás-váltásra van szükség.
Tájvédelem Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 -
A stratégia átfogó célkitűzése: Táji adottságokon alapuló felelős tájhasználat.
-
Ezen átfogó célkitűzés jegyében a tájat, a táj egyes területeit arra alkalmas célra és módon és csak a fenntarthatóság mértékéig hasznosítjuk. A felelős tájhasznosítás szemlélete a társadalom egészére kiterjed. A kihívásokra együttműködések útján keressük a választ. A megvalósítás során fontos - a természeti erőforrások és kulturális örökség általános védelme, - a bölcs és takarékos területhasználat, továbbá - az éghajlatváltozás hatásának mérséklése és az alkalmazkodás.
Tájvédelem Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 A stratégia három kiemelt célt fogalmaz meg. 1. Táji adottságokon alapuló tájhasznosítás megalapozása 2. Élhető táj – élhető település – bölcs tájhasznosítás 3. A tájidentitás növelése
Az Élhető táj – élhető település – bölcs tájhasznosítás című stratégiai célhoz járul hozzá többek között a Termelő Falu Program – Zártkerti revitalizációs Program.
Növényi génmegőrzés A genetikai erőforrások megőrzését a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt prioritásként kezeli. Ennek érdekében megtett intézkedések: - A Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) létrehozása (2010. november 1.) Feladata: a hazai növényi génmegőrzésért felelős intézmények (génbankok) hálózatának országos koordinációja, Európa egyik legjelentősebb kultúrnövény genetikai erőforrás gyűjteményének gondozása. - Gyümölcsészeti Megállapodás kötése a Jövő Nemzedékek Ombudsmanja, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a történelmi egyházak által (2011) - Az élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzésének 2020-ig szóló szakmai stratégiájának megalkotása (2013)
Tájfajták megőrzése A tájfajták témaköréből kiemelendő a gyümölcs tájfajtáink megőrzése. A gyümölcsészeti program szakmai koordinációját 2013-tól a NöDiK látja el. A megállapodás keretében együttműködő felek génmegőrző fajtagyűjteményekből származó tájfajta gyümölcsfa csemetéket, illetve szaporítóanyagot adnak át egymásnak és azokat a programhoz csatlakozó kertekbe telepítik és nevelik. Eredmények: - Eddig 148 kert csatlakozott a kezdeményezéshez (főleg egyházak és önkormányzatok által létesített kertek, de iskolakertek és egyéb szervezetek kertjei is). - A NöDiK által évente, tavasszal és ősszel szervezett szakmai bemutatók keretében eddig közel 150 gyümölcs tájfajta összesen 5405 db oltványának kiosztása történt meg a csatlakozott kertek igénye alapján.
A vidékfejlesztési, a tájvédelmi és génmegőrzési célokat is egyaránt magába foglalja a Zártkerti Revitalizációs Program.
Zártkerti Revitalizációs Program - A Program alapvető célja az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése közösségi műveléssel a tájra jellemző értékek megmentésével -
-
A közösségi gazdálkodás újraindítása kiemelt jelentőséggel bír a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában, a helyi lakosság önellátási, öngondoskodási, élelmiszer-előállítási feltételeinek javításában, illetve a hátrányos helyzetű lakosság életfeltételeinek, önértékelésüknek javításában. A mintaprogramok kiemelt szerepet töltenek be a települések közösségi, kulturális életének fellendítésében is. A Program önkormányzatok, nemzeti parkok, kutatóintézetek bevonásával, Illetve termelési alapanyag, eszközök, szaktudás, mentorálás biztosításával valósul meg, ami a kezdeményezések hosszú távú fennmaradását szavatolja .
A zártkerti revitalizációs program elindításának főbb okai • az országban a zártkerti terület több mint 200 ezer hektár, 1 millió 150 ezret meghaladó, jellemzően osztatlan közös tulajdonú földrészlettel • jelentős részét a tulajdonosok nem tudják, vagy nem akarják megművelni, ezért az értékes szőlőhegyek, gyümölcsösök elgazosodva, parlagon hevernek • elődeink által ültetett, gondozott, tájhoz jól alkalmazkodó értékes fajták kárba vesznek • műveléshez kapcsolódó tapasztalati tudás is elvész • lehangoló tájkép
Zártkerti Revitalizációs Program Elsődleges célok: • tájfenntartás, • génmegőrzés, • hagyományok fenntartása, • közösségi gazdálkodás újraindítása, • hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása • helyi lakosság önellátási, öngondoskodási, élelmiszer-előállítási feltételeinek javítása • települések közösségi, kulturális életének fellendítése • kiemelt hangsúlyt kap a támogatásban részesülők felkészítése, képzése szakmai nyomon követése és segítése, mentorálása • fontos a hagyományos, tájhoz illeszkedő növényfajták használata
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár
