A NAGYBIRTOKKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRI FORRÁSAI 1711-1848 Kállay István
A nagybirtok - az eredményes gazdálkodás érdekében - már Mohács előtt kialakította igazgatását és szervezetét, amelynek az uradalom és a falvak irányításán kívül az adószedés és az igazságszolgáltatás is feladata volt . A tartományi nagyságú birtokok központja a vár, élén a várnaggyal, várkapitánynyal . Neki volt alárendelve a fegyvereseket vezető tiszt, az udvarbíró, a sáfár, a számvevő, a deák és a kulcsár. A birtokszervezet fejl ődése csak a török által meg nem szállt területeken volt töretlen . A nagybirtokosok e területre szorulva irányították uradalmaikat, itt jöttek létre azok a szervezeti és igazgatási formák, amelyek a többi uradalomnak is mintaképévé váltak . A meglehetősen szétszórtan fekv ő uradalmak megszervezése nagy feladatot jelentett. Ez magyarázza azt, hogy a földrajzi elv igen erősen érvényesült. Az uradalmi határok sohasem követték a közigazgatásiakat, az Eszterházy, Batthyány, Széchenyi birtokok kerületi és tartományi határai inkább a földrajzi adottságokhoz, mint a megyehatárokhoz igazodtak. A XVIII. század eleje új korszakkal köszöntötte a magyar mezőgazdaság és nagybirtok történetét, amely megteremtette a gazdasága és jövedelme iránt érdekl ődő nagybirtokost és a racionális szervezetet. A birtokosok arra törekedtek, hogy birtokaik kormányzata egyre jobban igazodjék a piacra való termelés, a majorsági gazdálkodás követelményeihez . A XVIII. század első felére a kormányzati szervek további fejl ődése volt jellemző. Megjelent a testületi vezetés, mint a korszerű igazgatás formája. a Az uradalmak közül egyik kiemelkedett, központtá kezdett válni, tiszttartója felügyelni kezdte a többi uradalmat, továbbította számukra a birtokos utasításait . Az 1740-es évektől kezdve a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségei - ha ingadozva is -jócskán bővültek . A konszolidálódott viszonyok, a lakosság számbeli gyarapodása, a gazdasági élet megélénkülése korszerű irányítási formákat követelt. A testületi szervek ekkor is megőrizték jelent őségüket, de határozottabb szervezetet nyert a praefectus, a jószágigazgató intézménye és a jószágkormányzó is. Egyes nagybirtokokon - Eszterházy, Károlyi, Csáky, Széchenyi, esztergomi prímási - uradalmi gazdasági bizottság jött létre. Az 1790-1848 közötti korszakra a korábbi formák megszilárdulása, kiépülése a jellemző. Az uradalmak jobb szerkesztése" a kor követelménye, amelynek a nagybirtok igyekezett is eleget tenni. A legnagyobb szervezettséget az ország két végében fekvő herceg Eszterházy és gróf Károlyi birtokok mutatták. A korábbi birtokigazgatást az egyedi, az egyes uradalmak élén álló tisztek 203
általi vezetés jellemezte . A feudalizmus hanyatló korszakában kiépült birtokkormányzati rendszerben a testületi szervek jutottak túlsúlyra, alkották a kormányzat gerincét . Az e korban létrejött testületi vezetés - ha változott hatáskörrel és elsősorban birtokgazdálkodási funkciójában - túlélte az őt létrehozó feudális társadalmi-gazdasági rendszert és szerepe volt a magyarországi nagybirtokrendszer konzerválásában . Először vessünk egy pillantást ezekre a testületi szervekre, illetőleg ezek levéltári anyagára. A nemesi birtokos családok ügyeik intézésére már a XVII. században tartottak családüléseket. Hatáskörük kiterjedt az ingatlan vagyonra (közös javak, jövedelmek elidegenítése, zálogosítása, visszaváltása, összeírása, számadása, felosztása, igazgatása), a regálékra (kocsmáltatás, hísmérés, mészégetés, bányászat, vásárok, taksák, rév, regálék megváltása), mindezek bérletére, úrbéri (tized, taksák, legeltetés, erdő, makkoltatás, földfoglalási és megváltási ügyek) és egyházi, kegyúri ügyekre. De felügyelt a családülés a falusi önkormányzatra, a bíróválasztásra, a hadiadó beszedésére, a különböző engedélyek kiadására, a céhügyekre . Hatásköre volt a közös családi pénzvagyon kezelése, alapítványok létesítése, közös tisztvisel ők alkalmazása és fizetése, a családi perek vitelének felügyelete, az úriszék ellenőrzése, a családi levéltár felügyelete . A családülések működésének legfontosabb levéltári forrása a családülési jegyzőkönyv, amelyet a XVIII. század közepétől vezettek. Az első ismert jegyzőkönyv, a Csáky család biharpüspöki családülésér ől, 1745 októberéből való .' A jegyzőkönyvek nyelve a reformkorig latin vagy német, attól kezdve magyar. Általában egész oldalasan vezették, kivéve a Bánffy családét, melyet kéthasábosan írtak : balról a tárgyat, jobbról a végzést. A jegyzőkönyvet kezdetben valamelyik családtag vezette. A XVIII. század végétől találkozunk külön jegyz őkönyvvezetővel, de vezethette a családigazgató titkára, írnoka vagy a család levéltárnoka . A jegyzőkönyv vezetéséért, illetve a családtagok részére való lemásolásáért az írnok vagy a jegyző külön díjazást kapott . A jegyzőkönyvet a családülés által megbízott családtag hitelesítette. Egyes családok a jegyzőkönyvi kötet végén elenchusszer űen felsorolták az ülések napirendjeit is. A jegyzőkönyvekhez a legkülönfélébb ügyek iratait mellékelték. Ilyenek : elszámolások, számadások, jelentések, jövedelem felosztási jegyzékek, bPrleti szerződések, panaszlevelek, az üléseken elhangzott beszédek szövegei. Egyes családok nemcsak mellékelték, hanem teljes szövegükben bemásolták az iratokat a jegyzőkönyvbe. A Máriássy család a családülési jegyzőkönyvet használta levelező (másolati) könyvnek is. Megtalálható benne pl . a nemesi felkel ők búcsúztatásán mondott beszéd szövege is.2 A kései feudális kori nagybirtok kormányzatának gerincét az uradalmi tisztek (felügyelő, tiszttartó, számvevő, számtartó, kasznár, sáfár, levéltárosok stb.) testülete, a tisztaszék jelentette . Az első általam ismert tisztaszéki jegyző könyv 1716-ból, a Balassák kékk ői uradalmából, az utolsó 1943-ból, a csókvári Eszterházy uradalomból való. 3 Tisztaszék nemcsak a világi, hanem az egyházi, korona- és kamarai uradalmakban is működött . Mint testületi vezető szerv, bekerült a korakapitalista részvénytársaságok (Murányi Unió 1808, Rimai Coalitio 1810, Gömör megyei Vasm űvelők Egyesülése 1845) szervezetébe is . 1 OL . P 74 . Csáky család kluknói levéltára. Fasc . 39 . Családülés, No . 1 . 1745 . okt. 2 OL . P 491. Máriássy család levéltára. Családülési jegyzőkönyv I. k. 1746-1795. ; II . k. pag. 309. 1801 .jan . 11 . 3 OL . P 1769 . Balassa család kékkő i uradalmá . 2. Tisztaszék 1716. aug. 2. ; P I87. Eszterházy család csókvári levéltára. Birtokigazgatás II . A. Tisztaszék .
204
Szintjük és funkciójuk szerint többféle tisztiszéket lehet megkülönböztetni. A birtokszervezetben elfoglalt helye szerint volt központi, kerületi és uradalmi tisztiszék . Abban az esetben, ha a nagybirtok kerületekre oszlott, az uradalmi tisztiszékek a kerületi, ezek a központi tisztiszéknek voltak alárendelve . Jegyzőkönyveiket a fels ő bbszintű székhez terjesztették fel, amely a felügyeletet gyakorolta felettük . A tisztiszékek tagozódása ebben az esetben a következ ő : Központi tisztiszék I
kerületi tisztiszék I
urádalmi tisztiszék
uradálmi tisztiszék
kerületi tisztiszék I uradalmi uradalmi tisztiszék tisztiszék
kerületi tisztiszék I urádalmi uradalmi tisztiszék tisztiszék
Funkciója szerint a tisztiszék lehetett gazdasági, közigazgatási, törvényes", cenzurális, dézsma és elegyes." Törvényes alatt a jogszolgáltató ülést értették . A községi és az uradalmi számadásokat külön szék, a cenzurális vizsgálta felül. Külön ülés foglalkozott a tizedügyekkel . A tatai és gesztesi uradalomban évente kétszer-háromszor épületi ülést" tartottak, amelyen az épületszámadó tisztek jelentéseit és javaslatait hallgatták meg az épületek karbantartásáról és az építkezésekr ől .' Igen gyakori volt az elegyes" ülés, amelyen gazdasági, közigazgatási, bíráskodási ügyek vegyesen szerepeltek. A zavartalan ügyintézés biztosítása -különösen az uradalmi tisztiszékeknél -megkövetelte a hetenkénti vagy kéthetenkénti ülésezést. A tisztiszék történetének legfontosabb forrása az ülésjegyzőkönyv. Ez mindig a földesúr vagy a jószágkormányzó parancsainak a felolvasásával kezdődik . A napirend következ ő aktusa az előző ülés jegyz őkönyvének felolvasása . El őfordult, hogy az úriszék jegyz őkönyvét is felolvasták a tisztiszék előtt, mint pl. a körmendi tisztiszék 1812. júniusi ülésén .s A napirend legfontosabb része, a tényleges tárgyalás első pontja, a birtokgazdálkodás, amelyet a tisztek jelentései vagy a résztvevők saját tapasztalatai alapján tárgyaltak . Állandó napi rend a következő heti munkák kitűzése, a szükséges munkaer ő biztosítása. A jegyzőkönyvbe beírták vagy ahhoz mellékelték a robotjegyzéket, a mezőgazdasági munkák terveit, a pénztár állományjelentéseit, az úrbéri összeírásokat.B Külön napirendi pontként foglalkoztak a tisztiszékhez érkezett panaszokkal, kérelmekkel . A kérvényeket - kivonatosan - a tiszti ülés jegyzőkönyvébe is bejegyezték. A jegyzőkönyvek nyelve latin és német, kivétel a Festeticsek keszthelyi tisztiszéke, amely 1792-től magyarul vezette a jegyz őkönyvet.' A körmendi ülések jegyzőkönyve háromhasábos : az első hasábban (a bal oldalon) van a tárgyalt ügy rövid kivonata, a középs ő hasábban az alázatos vé4 Szabad György : A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gaz-
dálkodásra . Budapest, 1957 . 48 . old. 5 OL. P 1322. Batthyány család levéltára. Körmendi központi igazgatóság . Tisztiszék 1812 . jún. 23 . No 2. 6 Prímási Levéltár, Esztergom. Archívum saeculare. Jur. Titulus 41-48. 1833 . máj. 4. ; aug. 10 . ; dec. 7. ; Török János : Magyarország legjelesebb gazdasági és ipari vállalatainak ismertetése. I. k. Alcsut . Buda, 1841 . 164-165. 7 OL . 279. Festetics család levéltára. Directoratus . Jegyzőkönyv 1792 . jul. 6.
205
lemény" és a jobb oldalon a határozat. El őfordult, hogy a határozatot utólag megváltoztatták ; ilyenkor az egész bejegyzést áthúzták .$ A kismartoni tisztiszék minden ügyet jegyzőkönyvezett és három napon belül a herceg elé terjesztett. A jegyzőkönyv két példányban, félhasábosan készült ; az egyik hasábot a határozat részére üresen hagyták. Egy példányt a hercegi titkárság, egyet a tisztiszék kapott . ° A keszthelyi tiszti ülés jegyzőkönyvét három részre hajtották . Az elsőbe írták az ülés napját és a jelenlevők nevét, a másodikba az ügyek számát, a harmadikba a tárgyak mivoltát". Minden tárgy után üres helyet hagytak, ide írták a végzéseket .l° Az esztergomi prímási tisztiszék 1808-tól kezdve a jegyzőkönyvet nyomtatott formuláré felhasználásával készítette, amelynek rovatai : dátum, a tárgy megnevezése és határozat .l~ A trautmannsdorfi hitbizomány ülésjegyzőkönyveit 1810-től naplószerűen, a következ ő előre nyomtatott rovatokkal vezették : dátum, hivatal (kasznár, tiszttartó, főerdész stb.), tárgy, intézkedés, jelentés (fogat, robot, pénzösszeg) és megjegyzés .lz A Csákyaknál oldalanként margót húztak, erre írták a dátumot és az ülés sorszámát. Feltüntették, hogy ki elnökölt és kik voltak jelen. Az ügyeket - a könnyebb idézés és megtalálás céljából - folyamatosan számozták. Bevezették a bemutatott és jóváhagyott szerződéseket, jelentéseket, vizsgálatokat, helyszíni szemlék anyagát és terveket .l3 A jegyzőkönyv címe - Prothocollum Sessionum Dominalium in Objectis Juridico-Politico-Oeconomicis - a tisztiszék hármas (gazdálkodási, igazgatási és bíráskodási) funkciójára utal . Előfordult, hogy az ülésekről csak emlékeztető készült. A tisztaszékek a jegyzőkönyveken kívül egyéb könyveket is vezettek . Ilyenek : levelező (másolati) könyv, büntetések könyve, urasági rendelkezések naplója. Az ügyeket - a könnyebb azonosítás és nyilvántartás végett - számozták . Már a Csákyaknál láttuk, hogy az ülésektől függetlenül futó sorszámozást alkalmazták. A jegyzőkönyvben feltüntették a levéltári elhelyezést is ; az irato kon pedig az ülés keltét és az ügy számát . Az uradalmi kancellárián - emlékeztet őként - külön könyvet vezettek az összes, két ülés közti ügyekről, panaszokról, megbízásokról és intézkedésekr ől. A tisztek könyvet vezettek az ülésen kapott feladatokról és azok végrehajtásáró1.14 Ugyancsak folymatosan számozták az ügyeket a Károlyi tisztaszékeken is ; az 1797 . évi kötetben pl. a számok 1-1275-ig terjednek.ls A csákvári uradalomban a számozás ülésenként újra kezd ődik, de a margón az egész kötetben - az iktatószámhoz hasonlóan folytatólagosak a számok.l° A keszthelyi uradalomban az ügyész havi jelentéseiben állandó visszatérő kérdés az iktatás és az ügykezelés . Jelentette, hogy havonta hány iratot iktattak, hány akta volt a szekrényekben és hány volt 8 OL. P 1322 . Batthyány család levéltára. Körmendi központi igazgatóság . Tisztaszék 1781 . okt. 8. ; 1812 . júl. 23 . No . 2. 9 OL . P 108. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Repositorium . Fasc . C. No 40. et NB . 1785 . instructio. 10 OL . P 279. Festetics család levéltára. Directoratus . Jegyzőkönyv 1792 . júl. 6. 11 Prímási Levéltár, Esztergom. Archívum saeculare. Jur. Titulus 41-48. 1808 . márc. 5. 12 OL . P 1338. Batthyány család levéltára. Trautmannsdor8 hitbizomány. VIII . Tisztaszék . 18101812 . 13 OL . P 73 . Csáky család illésfalvi levéltára. Fasc. XLVI . No 1 ./4-9. 14 Uo. No 1/9-10 . 15 OL . P 397. Károlyi család levéltára. Acta oeconomica . A/4. Protocollum sessionale 7 . k. 1797 . 16 OL . P 187. Eszterházy család csákvári levéltára. II . A. Tisztaszék . 1798 .
20 6
jegyzékelve.l' A jegyzőkönyvet a tisztiszék elnöke, egyes uradalmakban - a személyes felelősség növelésére - az összes résztvev ő aláírta. Az elnök írta alá a jegyzőkönyvi kivonat formájában kiadott határozatokat, amelyek végrehajtásáról írásban kellett jelenteni . A központi tisztiszék és a jószágigazgatóság, régensi hivatal, kormányzóság közti átmeneti szervként jött létre az Eszterházy, Károlyi és Széchenyi nagybirtokon az uradalmi gazdasági bizottság. A tisztiszéktől abban különbözött, hogy a birtokos alapítólevéllel hozta létre, meghatározott működési szabályzat szerint dolgozott, élén a birtokos teljhatalmú megbízottjával, akinek hatásköre a későbbi jószágigazgatóétól nem sokban különbözött. A bizottságnak a főszámvevő, a főszámtartó, a jogügyigazgató, a fő ügyész és a levéltárnok volt tagja. Az ülésekre meghívatták a birtokkerületek felügyel őit, ha jelentéseikről tárgyaltak . A napirend a birtokos utasításainak ismertetéséb ől, a tiszttartók, felügyel ők és más tisztek jelentéseinek felülvizsgálatából, pénzutalványozásokból és kérelmek, panaszok elbírálásából állott . Nagy hangsúllyal foglalkozott irányítási feladatokkal . A gazdasági bizottság üléseiről jegyzőkönyvet vezettek, melyek a birtokkormányzat legfontosabb forrásai .l8 Az ügyintézés egyre jobban növekvő méretei a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve újabb birtokkormányzati hivatalok létrehozását tették szükségessé. Ezek a szervek egyediek voltak, mivel a hatáskört egy személy, a felelős vezető gyakorolta . Hivatalnak azért tekinthetjük őket, mivel szervezési, ügyintézési és ügyviteli tevékenységet fejtettek ki, több személyb ől álló kollektívát alkottak, amelynek tagjai az igazgatást hivatásszerűen gyakorolták, a működésükhöz szükséges fedezetetha.z uradalmak bevételeiből biztosították számukra, és élükön felelős vezető állott . A birtokirányító tevékenység legcélszerűbb formája mint az államigazgatásban is - a hivatal volt. A birtokkormányzati hivatalokat a hierarchiában elfoglalt helyük alapján három csoportra - központi, kerületi és uradalmi - oszthatjuk . Központi a régensi, titoknoki hivatal, a praefectura, ajószágigazgatóság -kormányzóság, az ügyészség, a kancellária, a számvevőség, a pénztár és a levéltár. Kerületi hivatal a felügyel őség, a számvevőség, a pénztár. Uradalmi maga az uradalmi hivatal" ; a tiszttartóság (tisztség), a kasznári hivatal (kasznárság), a pénztár, erdőhivatal; pincemesteri és építészeti hivatal stb. A régensi (titoknoki) hivatal a birtokkormányzat legmagasabb szintű szerve. Igen érdekes módon három - a herceg Eszterházy, az esztergomi prímási és a gróf Károlyi-nagybirtokon csaknem egy időben (a XVIII-XIX. század fordulóján) jött létre régensi hivatal. Legfontosabb feladata a birtokos utasításainak továbbítása; ebből a célból szoros írásbeli és szóbeli kapcsolatban állott a birtokkormányzat egyéb központi, illetve kerületi szerveivel. Így jelentős mennyiségű iratanyagot termelt.ls Fontos feladata volt a személyzeti igazgatás ; az ő közreműködésével nevezte ki a nagybirtokos a központi tisztviselő17 OL . P 279. Festetics család levéltára. Directoratus . Iratok 1804. szept. 4. No 1040 . ; 1826 . dec. 18 . No 321-1503 . 18 Prímási Levéltár, Esztergom. Archívum saeculare. Jur. Titulus 41-48. Protocolla sedium oeconomicarum 1785-1876. ; OL .P 162. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Protocolla commissionum 1777-1790. ; OL. P 397. Károlyi család levéltára. Acta oeconomica A. 1-2. Gazdasági bizottság 17591792. ; OL. P 623. Széchenyi család levéltára. X. k. 11 . cs . No 9-13 . Nagycenki gazdasági bizottság 1787-1820. 19 OL . P 170. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Acta regentialia 1798-1799.
2~7
ket. Titoknoki hivatal a gróf Károlyiaknál működött . 1793-ban 1404, a következő évben 1795 ügyet intézett el . 2o A jószágigazgatóság, jószágkormányzóság a birtokigazgatás több uradalmat vagy birtokkerületet kormányzó átfogó egyedi szerve . Foglalkozott az alárendelt szervek összes ügyeivel, felügyelte a kerületi és az uradalmi tiszteket. A legtöbb nagybirtokon - nem lévén régensi, titoknoki stb. hivatal - a kormányzat legfőbb szerve . Élén igazgató állott, tagjai a főtisztek (főszámvevő, főszámtartó, levéltárnok, stb.), kisegítőként jegyzők, írnokok, esetleg gyakornokok voltak hozzá beosztva . Az igazgatóság tagjai -igazgatótanácsi ülésen testületi döntéseket is hozhattak ; ezekről az ülésekrő l jegyzőkönyvet vezettek. A legismertebb jószágigazgatóság kétségkívül a keszthelyi volt. Festetics György 1792-ben hívta meg teljhatalmú jószágkormányzónak a kiváló Nagyváthy Jánost, az ő elképzelései szerint szervezték meg a birtokigazgatást .21 Az igazgató dolgozta ki az uradalmi instrukciókat, negyedévenként megvizsgálta a javakat, válaszolt a havi jelentésekre, ellenőrizte a beküldött táblázatokat, tanácskozott a számvevőséggel, serkentette a földmérőt, idejében elkészítette a gazdasági tükröket". A keszthelyi Directio iratanyaga a birtokkormányzat egyik leggazdagabb tárháza.22 Jogügyigazgatóság, ügyészi hivatal. Mindkettő a XVIII. század közepétől terjedt el, közös feladatuk az uradalmak által harmadik személy ellen kezdett és folytatott perek, illetve egyes nagybirtokokon az úriszék felügyelete. Hatáskörüket a nagybirtokos, esetleg a családülés irányítása alatt gyakorolták. Ügyészi hivatali iratok csak kevés családi levéltárban maradtak fenn. A legteljesebb anyag a Károlyi-birtokokról van. E szerint már a XVIII. század közepén létrejöttek egyes kerületi ügyészi hivatalok, így a salánk-muzsalyi 1732ben, az alföldi 1766-ban. 23 A nagykárolyi uradalmi ügyészi hivatal iratai között 1743-tól vannak úriszéki iratok ; 1759-től évente rendszeresen két-három úriszéket tartottak. Az ügyészi hivatal 1795-ben kapott instrukciót gróf Károlyi Józseftől. E szerint a kerületi ügyészek feleltek az úriszék előtt folyó ügyek gyors elintézéséért, illetve felülvizsgálatáért . Ennek érdekében világosan" elő kellett készíteniök az ügyeket. Az úriszéki jegyzőkönyveket nyolc napon belül a jogügyigazgatósághoz küldték revízióra . A nyírbátori és a fehérgyarmati ügyészség iratanyaga 1806-tal, a nagykárolyi kerületi ügyészi hivatalé 1807-tel, az erdődié 1814-gyel kezd ődik .24 A Festetics család levéltáráról készült repertórium az ügyészi hivatalok iratainak kezd ő dátumát 1735-ben adja meg, a legkorábbi jelzetes anyag azonban csak 1819-ben, a keszthelyi ügyvédi hivatal" pedig 1823-ban kezdődik. Valószín űleg ettől az időtől kezdve számíthatjuk az ügyészségnek, mint hivatalnak a működését. Kancellária. Az uradalmak és központok ügykezelését írnokok, jegyzők, napidíjasok, járulnokok és gyakornokok végezték . Hivatalszerűen működő kancelláriákról a XVIII. század második felétől beszélhetünk . Feladatuk elsősor ban közvetít ő jellegű, eljuttatták a nagybirtokos utasításait az uradalmakhoz, illetve ez utóbbiak a kancellárián keresztül leveleztek az urasággal. Ellátott a 20 OL . P 407. Károlyi család levéltára. Titoknoki hivatal 1793-1795. 21 Szántó Imre : A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokon 1711-1850. Bp . 1954. 138. 22 OL . P 279. Festetics család levéltára. Directoratus . 1792-1848. 23 P 1532. Károlyi család levéltára. Salánk-muzsalyi ügyészi hivatal. 1732-1837. 24 OL . P 1535 . Károlyi család levéltára. Alföldi kerületi ügyészi hivatal. 1766-1873.
208
kancellária a birtokos személyéhez fűződ ő feladatokat (magánlevelezés) is. Gróf Károlyi Antal 1788-ban Pesten állította fel a cancellaria centralist, amely birtokainak első szervezett főhivatala lett. A központi kancellária levelezett a nagykárolyi, csongrádi és a surány-megyeri felügyel őségekkel, ez utóbbiak a fontosabb ügyeket a kancelláriának jelentették.25 Az Eszterházy hercegi hitbizományon 1802-ben jelent meg először a központi kancellária.2 ° Már a testületi szervekkel kapcsolatban láttuk, hogy a XVIII. század közepétől az üléseken tárgyalt ügyeket jegyzőkönyvezték, illetve - rendszerint ülésenként újrakezd ődő - sorszámmal látták el. Az egyedi szerveknél sem volt ez másképp, ahol az ügykezelés a központi, kerületi és uradalmi kancelláriák feladata volt. Az ügykezelést rendszerint maga a birtokos, vagy az igazgatóság szabályozta, mint pl. 1792-ben a károlyi igazgatóság, 2' vagy az esetleg spontán alakult ki. A beérkezett leveleket a direktor, titkár - ritkán maga a birtokos bontotta fel. A névszerint az uraságnak szóló leveleket a hivatal nem nyitotta fel. A leveleket az actuarius vette nyilvántartásba (jegyz őkönyvezte), ő gondoskodott a tisztek, főtisztek által megfogalmazott elintézéstervezet letisztázásáról - ezt az írnok, napidíjas, járulnok, gyakornok végezte - és expediálásáról .z8 Ahol a központi kancellária Pesten volt, mint pl. a Károlyiaknál, ott az iratokat kiadványozásra oda küldték, ami az ügyintézést meglehet ősen nehézkessé tette. Ez volt a helyzet a Forgách birtokon is, ahol 1792-ben az uraság - a levelezés hamarább mozdítására" - elrendelte, hogy a leveleket ne csak Budán, hanem Balassagyarmaton és Szécsényen keresztül is expediálják . 2 s Az iktatás kezdetben ülésenként újrakezd ődő, a XVIII. század végétől évente végigfutó sorszámmal, illetve évszámmal (törtszámként) történt. A Károlyi uradalmak hivatalaiban 1788-tól, a többiekben ezt követően jelent meg az iratok nyilvántartása . Az irattermelés nem volt túl nagy. A Károlyi birtokok hivatalaiban pl. a következőképpen alakult : Központi gazdasági kancellária Titoknoki hivatal : Surányi felügyel őség: Jogügyigazgatóság :
1789 : 1793 : 1816 : 1828 : 1836 : 1838 : 1843 :
3700, 1404, 1859, 306, 102 . 100, 140,
1790 : 1794 : 1817 : 1835 :
1789, 1795, 3236 . 131,
1839 : 1845 :
140, 400.
A Batthyányiak bécsi directoratusához benyújtott iratok 1825-ig egyszerű sorszámot kaptak, 1831-1846 között a beadáskor az iratra rávezették az Exhib." vagy Exh." rövidítést és emellé írták a sorszámot. 1847-1872 között a segédkönyvül szolgáló levelezőkönyvbe iktatták és másolták be az iratokat . 25 Éble Gábor : A nagykárolyi gr . Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Bp . 1911 . 243.; OL . P 406. Károlyi család levéltára. Központi gazdasági kancellária. 1788-1816. 26 Bakács István : Az Fszterházy család hercegi ágának levéltára. Levéltári leltárak 2. Bp. 1956 . 200., 202. 27 OL. P 406. Károlyi család levéltára. Központi gazdasági kancellária. Protocollum 1792 . szept. 1 . No . 1 . 28 OL. P 279. Festetics család levéltára. Directoratus . Iratok No 843/912. 1793 . nov. 5. 29 OL. P 1882 . Forgách család levéltára. Tiszaszentmártoni uradalom . Instructio 1792. dec. 7. 14 Évkönyv VI.
209
A Csákyak 1847 . évi Hauptprotocoll"fába 154 ügyet írtak be .3° A Festetics uradalmak törtszámos jelzetelése 1848 után is megmaradt. Két szakasz"-t, politikai-törvényes és gazdasági, számvevői, építési tárgyakat különböztettek meg. A tatai birtokigazgatásban 1850-től van iktatott anyag.31 Az iktató (jegyző) könyvekhez helyenként külön vagy egybekötött mutatók is készültek, a Festeticseknél szakmutató is volt. A notationalis könyv"-be azt jegyezték be, hogy ki, mikor, milyen aktákat vagy térképeket kapott,illetve hol volt szükség sürgetésre . A keszthelyi igazgatóság titkára a fontosabb és titkosabb tárgyakról, törvényes jussokról" titkos iktatót vezetett . Használták a már többször említett levelező (másolati) könyvet, utalványozási könyvet és a megyei végzések-átiratok könyvét.3a A legfejlettebb irattározási rendszer a Károlyi és a Festetics központi hivatalokban alakult ki. Mint már említettem, a Károlyi központi gazdasági kancellária, majd a gazdasági jogügyi igazgatóság folyamatos, évente újrakezdődő iktatószámot alkalmazott. Az iratokat - nyilvánvalóan helytartótanácsi mintára - XVI-XXIX . kútfőbe (fonsba) osztották, a fonsokon belül fasciculust és numerust alakítottak ki. Az irattári jelzetet az iktatókönyvbe is be vezették. 1788-ban a kancelláriai fons beosztása XXIX. kútfővel indult, 1793tól ez a szám XVI-ra csökkent . A fonsbeosztás 1788-1793 között a következ ő VOlt ;33 I. Összeírások II. Építkezések, becslések III. Bérleti szerződések IV. Jövedelem, szolgáltatások összeírása V. Hátralékos szolgáltatások kimutatása VI. Jövedelemkimutatások birtokok szerint VII. Összesített jövedelemkimutatások VIII. Alkalmazottak fizetései IX. Utasítások X. Folyamodványok XI. Perek XII. Gazdasági ülések jegyzőkönyvei XIII . Mérnöki jelentések XIV. Földesúri utasítások XV. Perek állásáról jelentések XVI. (Üres) XVII. Folyamodványok XVIII. Folyamodványok XIX. Terméskimutatások XX. Vegyes iratok XXI. Számvevőségi észrevételek XXII. Számvevőségi iratok 30 Zimányi Vera : A herceg Batthyány család levéltára . Levéltári leltárak 16. Budapest, 1962. 71 . old. OL. P 77 Csáky család levéltára. Miscellanea . Fasc. II . 1 . 1847. 31 Bakács István : A Festetics család keszthelyi levéltára . Levéltári leltár, Bp. 1955 . 53. old . Bakács István-Iványi Emma : Az Eszterházy család tatai és csókvári levéltára . Levéltári leltárak . 25 . Bp. 1964 . 159. 32 OL . P 279. Festetics család levéltára . Directoratus. Iratok No 843/912. 1793 . nov. 5. No . 6 . ; Bakács L : Festetics család . . . i. m . 59. old . 33 Bakács István : A Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára . Levéltári leltárak 33 . Bp . 1965 . 221223. old .
21 0
XXIII. Hátralékok kimutatása XXIV . Hátralékos számadások XXV. Évi gazdasági tervek XXVI. Kegyúri ügyek, katonaság eltartása XXVII. Alkalmazottak felvétele XXVIII. Adósságok XXIX . Perek 1793-1797 között a kútfők száma az alábbi 16-ra csökkent : I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII . XIV. XV. XVI.
Földesúri utasítások Gazdasági alkalmazottak jelentései Jogi ügyek, ügyészi és levéltárosi jelentések Szerződések Pénzjövedelmek kimutatásai Természetbeni jövedelmek kimutatásai Gazdasági ülések jegyzőkönyvei Alkalmazottak javadalmi kimutatásai Lótenyésztés, állattenyésztés Évi gazdasági tervek Folyamodványok Pénztári ügyek, pénzkezelés Számvevőségi iratok Hátralékok Udvartartás Leltárak és állandó jövedelmek összeírása
1798-tól kezdve a következő irattári rendszert alkalmazták I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII . IX. X. XI. XII. XIII . XIV. XV. XVI.
Földesúri utasítások Gazdasági alkalmazottak jelentései Jogi ügyek, ügyészi, levéltárosi jelentések Szerződések Pénz- és természetbeni jövedelmek kimutatásai Mérnöki Gazdasági ülések jegyzőkönyvei Alkalmazottak javadalmai Évi gazdasági tervek Folyamodványok Pénztári ügyek, pénzkezelés Számvevőségi iratok Hátralékok Leltárak, állandó jövedelmek összeírásai Ló- és állattenyésztés Udvartartás, vegyes
A keszthelyi Directoratus - ahol 1805-től az egyes ügyek az iktató- és termo"-számból álló törtszámos jelzetet kaptak - az ügyeket tárgykörök szerint termókba csoportosították. 1805-től három termo volt :34 34 Bakács L : Festetics család . . . i. m . 50 . old . 14~
- a közhatalom gyakorlása (1822-től szétvált : ~Irbáriális, jogszolgáltatás, egyházi) ; - gazdasági ügyek ; - mérnöki, építkezési ügyek, Ehhez jött 1817-t ől : - számvevőségi ügyek (1828-tól szétvált : számvevőség, pénztár), 1820-tól - iskolai és irodalmi ügyek, 1827-től - állatorvosi ügyek. Mindazokban az években, amikor új rendszert vezettek be, az ügyiratokat újra kezdték számozni, tehát ezekben az években a számsor kétszer kezdődik. Ez történt 1846-ban, Festetics László halála után is. Külön kell szólnunk a nagybirtokkormányzat legjobban szervezett és ellenőrzött ágazata, a pénz- és természetbeniek kezelésével megbízott számvevőség által termelt iratanyagról . Az uradalmi számadások felülvizsgálata már ko rábban is szokás volt, hivatalszerűen működő számvevőségekről azonban csak a XVIII. század közepétől beszélhetünk . A kismartoni uradalmi gazdasági bizottság 1752-ben foglalkozott először a számvevőség munkájával, számon kérte rajta a számadások revízióját . A Batthyányiaknál csaknem a XVIII. század elejét ől működött a körmendi számvevőség. Viszonylag korán, 1748-ban ememlítik a források az esztergomi prímási uradalmak számvevőségét, amely ebben az évben az 1745-1748 . évi számadásokat vizsgálta felül. 1745-1832 között külön iratsorozat (exactoralia) jött létre.3 s Viszonylag későn, a XVIII. század végén jött létre a legjobban szervezett Károlyi-számvevőség. 1793-ban olvashatjuk először az igazgatótanácsi jegyzőkönyvben, hogy a felügyel őségek által beküldött félévi számadásokat a szám vevőség kapta meg. A pesti központi számvevőség iratai zömmel a XIX. század elején kezd ődnek ; 1803-tói vannak rendszeresen cenzúráit számadások . A központi számvevőség iktatott iratai 1815-tel kezdődnek, ebben az évben 120 ügyet vettek nyilvántartásba . 1816-ban már 244, a következ ő évben 361 üggyel foglalkoztak . A központi számvevőségnek alárendelve kerületi számvevőségek is működtek . Különösen ügyeltek a számadási irományok" rendbentartására ; el őírták, hogy kell tárolni azokat . 1817-ben a központi számvevőség javasolta a nagykárolyi kancellária bővítését, az iratok jobb és biztonságosabb elhelyezése érdekében.3 s A központi, kerületi és uradalmi készpénzt kezelő hivatal a pénztár volt. Ide kerültek a beszedett készpénzjövedelmek, az eladott termények, állatok ára, a bérleti díjak, a kamatok . A pénztárak folyósították a tisztviselők, alkal mazottak készpénz-járandóságát, fizették ki - urasági, központi tisztiszéki vagy uradalmi gazdasági utalványozásra - a készpénzkiadásokat, kamatokat. Gyűjtőpénztár funkciót is betöltöttek, amennyiben az alsóbb szintű pénztárak készpénz maradványait begy űjtötték. Időben az els ő (1733. évi) főpénztári 35 OL. P 108. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Repositorium . Fasc. B. No 26. 1752 . jún. Resolutio No. 17 . ; OL . P 1322 . Batthyány család levéltára. Körmendi központi igazgatóság . Számvevőszék 1710-1913. ; Prímási Levéltár, Esztergom. Archívum saeculare. Jur. Titulus 9. 1745-1832. 36 OL . P 406. Károlyi család levéltára. Központi gazdasági kancellária. Jegyzőkönyv, 1793 . júl. 11 . ; OL . P 412. Károlyi család levéltára. Központi számvevőség. Iktatókönyv, 1815 .; Uo. Jegyzőkönyv 1815-1817; No 89/1816. 37 Bakács L : Eszterházy hercegi. . . i. m. 217 . old.
21 2
számadások az Eszterházy hercegi levéltárban találhatók . A kismartoni hercegi főpénztár 1759-t ől évente mérleget (Summarischer Extract) készített a készpénz bevételekr ől és kiadásokról. 3' A körmendi főpénztárban 1735-t ől maradtak fenn számadások. A bevételekr ő l-kiadásokról naplót (diáriumot) vezettek. Nem volt ismeretlen a diárium a keszthelyi számvevő ségen sem. A Károlyibirtokon 1782-ben jött létre a nagykárolyi és a megyeri, 1783-ban a vásárhelyi, 1786-ban a bécsi pénztár. A központi, kerületi és uradalmi pénztárak mellett birtokosi magánpénztárak is működtek .38 A pénzt és anyagot kezelő tisztek számadás, nyilvántartás, leltár vezetésére voltak kötelezve . A számadások vezetése uradalmanként változó volta A legtöbb helyen félévenként, évenként készítették el és a főbb tételeket össze sítve előbb a bevételeket, majd a kiadásokat adták meg. A XVIII. század közepétől kezdve egyre inkább mellékleteket is csatoltak. 1735-t ől próbálkoztak számadás-mintákkal, 1805-től egyes uradalmak nyomtatott számadási kivonat formulárét használtak .3 s A piarista kusztódiátus birtokain 1812-ben pl. a számadást az alábbi 11 főrovat szerint készítették : 40 - szalmabéli gabona (tiszta búza, rozs, zab, hajdina), - szembéli gabona (pozsonyi mérőben megadva), - borok, - konyhára való és más termékenységek, - különféle materiálék (vas- és építőanyagok, deszka, mész), - birkák, - sertések, - szarvasmarha és takarmány, - robot, csibe, tojás, méhek, - marha- és birkab őrök, - készpénz. A anyagokról, természetbeniekr ől az uradalmak sokféle nyilvántartást, leltárt, naplót vezettek, Nagyváthy János könyvében ennek teljes felsorolása található :41 - magtár, - eleségtár, - pince, - tenyészet, - erdő, - készítmények . A herceg Eszterházy hitbizományban 1823-1848 között az alábbi leltárakat vezették : bécsi, kismartoni, fraknói, katonai felszerelések, fegyverek ; a soproni palota berendezése ; könyvek jegyzéke, gyarapodása ; tiszti és személy zeti lakások, hivatalok ; tűzoltó és egyéb anyagok ; a bécsi hercegi konyha és 38 OL . P 1321 . Batthyány család levéltára. Bécsi központi igazgatás. Főpénztár No . 20 . 1768 . jan. 19 . No . 20 . ; OL . P 274. Festetics család levéltára. Igazgatási ügyviteli segédkönyvek . Levelezőkönyv 1779 .jan. 9. ; Bakács I . : Károlyi család . . . i. m. 73 ., 254. old. OL. P 396. Károlyi család levéltára. Acta publica. Resolutiones 1764 . jan. 6. 39 OL. P 707. Zichy család levéltára . Fasc. 197. No . 1 . Utasítások 1735 . ; OL. P 708. Zichy-Ferraris család levéltára. XXVI . Számadások 1805 . okt. ; OL. P 274. Festetics család levéltára. Igazgatási ügyviteli segédkönyvek 1818-1823. 40 Szentivónyi Béla : A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Bp . 1943 . 351-352. old. 41 Nagyváthy János : A magyar gazdatiszt . Pest, 1821 . 22 . old.
21 3
cukrászat; családtagok ingóságai ; juhászati könyvek, mappák ; a bécsi Praterbeli ház.42 Számadások, pénztári elszámolások, mérleghez hasonló készpénz egyenlegek -különösen összefüggő sorokban - kevés családi levéltárban maradtak . Ennek oka egyrészt az, hogy maga a birtokos, illetve a vezető kormányszervek nem követeltek összesítést, mérleget, néha még havi összesítést sem. Másrészt a cenzúrált számadásokat, ha a tisztek a felmentést megkapták utánuk, bizonyos id ő után kiselejtezték . Így különösen meg kell becsülnünk a Batthyány, Dessewffy, herceg Eszterházy, Festetics és Zichy családi levéltárakban megmaradt számadásokat, mérlegeket. Sources on the management of large estates found in the Archives by István Kállay
The paper relies on the sources of the history of managing large estates found in the archives of the late feudal period . Describes the origin of various documents on family sessions, the economic comittees of the estates and the way they are kapt in the National Archives . The management of the estates was based on the above boards . The highest organ of the management proved to be the protector's office, which was located at Duke Eszterházy's, the Esztergom Archbishops and Count Károlyi's estates, respectively . Its most important duty was to forward the instructions of the land-owner, and to this end they kept close oral and written connection with the different other periferial bodies of the management. The board of land-stewards comprised several estates. It was governed by a director, its members were sernior officials . Decisions were made at their meetings, records were kept, documents filed. The prosecutors offices became spread in the middle of the 18th century, with the aim of carrying out legal affairs and feudal jurisdiction . Only few of their official documents have remained in archives, the Károlyi one fore instance . The central administration of the estates was provided for by the chancelleries . The paper describes the various systems of document filing, paying special attention to that of the Károlyi and Festetics estates. The fond distribution of these offices is also given. A special part deals with the monetary documents, the work of auditing offices, and enumerates the various types of accounts, financial balances . Apxueunte ucmouxuxu ynpaenenun uMeuue,u Íiu~meau Kanvau
PaóoTa xsyxaex apxxsxbie xcTO~xxxx xcTOpxx ynpasnexxx xMeHxeM s noMecTxbix apxxsax x03,I~H0(l1eO,IZaJIbHOI3 3nOXx. Cooóigaez xpoxcxoxcAexxe x oóczoaze.rtbcTSa xpaxexxx s IocyAapczsexxoM Apxxse AoxyMexTOS ceNtexxrnc saceAaxxx, sehtcxoro cyAa, xossu3czsexxoro xoMxzexa xNtexxx. Yczaxas~saer, uro sTx Tpx opraxa oópasosanx xocrsuc ynpasnexxx . Bce Tpx opraxa perynsipxo saceAa.m3, o saceRaxxax se.nx upozoxon, x.nx 6rnm cosAaxbt AoxyhtexTbt . BamYecrosnrxxi3 oprax ynpasnexxe xMexxeM - perexzcxoe ynpasnexxe cosuanoca xa xpynxbvc seMnesnaAexxex repgora 3cTepxasx, scTeproMCxoro npxMaca x rpacpa Kapoüx . CaMOiá saxcHoH saAaueH perexza 6auia nepeAa~a npxxasos snauertaua x s ge.nex sTOro ox xhten ycrxyEO x nxcMexxyEO csesb c ApyrxMx ueHTpanrxriMx x.rtx paxoxxr u~ut opraxaMx ynpasnexxe xNtexxeM . OpraxoM, oxsaTr isaou;xM xecxom,xo xMexxfi xnH sna,gexxH óstno ynpasnexxe xMexxeM. Bo rnase croscR ynpasnsxoigxK xMeHxeM, a s cocTas sxo,ux.mr Knexrt ynpasne~e. Ha saceRa~stx satxocxnx pemeHxe, o xxx senx nporoxon, cosAasanx AoxyMexTbi . Iipasosoe x npoxypopcxoe ynpasnexxe pacnpocTpaxxnxcb c cepeAxxril8-ro sexa. 3aAa~a xx 6brna secrx cyueóaate Aena x ocyrRecrsnsrrs seMnesnauenbYecxoe npasocyuxe, opraxxsauxe x Ha,l(30p 3eMCKOTO CyJja. ~OKyMOHTbI II1JOKypOpCKOI'O ynpasnexxe COXpaHHJlxcb TOnbKO B HeCKOJIbxxx apxxsax, s ToM uxcne a apxxse Kapofix. I~exrpa.ru~xoe ,genoxpoxssoACrso xNtexxH nposoRx~ xaauenepxx . PaóoTa mnxex o6 a,~xxcrpazxsxrrx cxcTeMax, npxMexAeMrn s xMeHxsuc, ocoóexxo o ,genoxpoxssoACZSe gexxpam~xrnc ynpasnexxH Kapoxx x ~em~reTxY. Cooóulaex pasAenexxe xcTO~xxos sTxx yxpasnexxl~. B oxAenaxoH ~acrx saxxNtaeTCec~xxaxcosoM AenonpoxssoAcrsoM,pa6oxofi cgezxoH ~aczx x xacc. Cooóuzaer Txxbc paceeros, oT~eros, óanaxcos, cocrasnexxsix s xMexxsnc. 42 Bakács L: Eszterházy hercegi . . . i. m. 219-223. old.
214