A nagy PEN-körinterjú iLovePécs - Kultúra minden szempontból - Pécs | 2008. Április. 28., hétfõ 00:00
Eluntuk már azt a hagyományos koncertbeszámolós életérzést. Egy fesztiválról nem lehet ennél parttalanabb dolgot elképzelni. Napi tucatnyi fellépõ, "ez jó volt, mert, az nem volt jó mert..." Unalmas és dagályos, nem? Szerintünk az, legalábbis nehezen tud igazán izgalmas lenni. Így hát úgy gondoltuk, sokkal jobb, ha maguk a zenészek mondják el, szerintük milyen is a feszt. Két tucat rövid vélemény a fellépõktõl, a 2008as PENrõl. Hadd szóljon.
Eluntuk már azt a hagyományos koncertbeszámolós életérzést. Egy fesztiválról nem lehet ennél parttalanabb dolgot elképzelni. Napi tucatnyi fellépõ, "ez jó volt, mert, az nem volt jó mert..." Unalmas és dagályos, nem? Szerintünk az, legalábbis nehezen tud igazán izgalmas lenni. Így hát úgy gondoltuk, sokkal jobb, ha maguk a zenészek mondják el, szerintük milyen is a feszt. Két tucat rövid vélemény a fellépõktõl, a 2008as PENrõl. Hadd szóljon. IlovePécs: Ha össze kellene hasonlítanod bármelyik másik fesztivállal, amit láttál, mi az ami szerinted egyedivé teszi a PENt? Lovasi András (Kispál és a Borz, Kiscsillag): Ez a legnehezebb kérdés, minden fesztiválon ezt kérdezik, és mindenhol ki kell nyilvánítani valamit, amitõl úgy érzik az emberek, hogy ez egyedi. A két évvel ezelõtti PEN nagyon jóra sikerült. Ez a PEN programját tekintve nagyon erõs, jó ízléssel van összeállítva.
Leskovics "Lecsó" Gábor (Kiscsillag, Pál Utcai Fiúk): Az a baj hogy, nagyon szarul szólt a színpad, és nem tudok jókat mondani. A közönség nagyon jó, a helyszín is rendben van, van egy hangulata, klassz meg minden.
De én most nagyon nem vagyok feldobva, mert szenvedés volt a koncert. Ilyenkor az ember az emberek arcát nézi, és ha élvezik, akkor legalább tudod, hogy nekik jó, nekik tetszik. Sírva könyörögtem, hogy hozzanak egy pohár sört a színpadra, de ez meg már inkább a vendéglátás része. Kerekes Kornél (Gumizsuzsi, Mad Jam, Intermagyar): Egyrészrõl nem nyáron van, másrészrõl nem egyértelmûen szabadtéri, kicsit más. Elég jól sikerült a dolog, látom hogy sok ember van itt, jól érzik magukat. Elõttünk játszottak a Lõrincék, nagyon jó bulit csináltak, könnyû volt erre rázenélni. Maximális tiszteletem a szervezõk elõtt, mert tudom, mennyire nehéz egy ekkora bulit összehozni.
Sena (Barabás Lõrinc Eklektrik, Irie Maffia, Realistic Crew,
Underground Divas): Viccesebb. Mikor beléptünk, egy csomó beöltözött ember volt, és õrjöngtek. Az tetszett. Az jó volt. Nem mindig látsz olyat sok helyen, hogy szervezetten õrjöngjenek az emberek. Lukács Levente (Másfél): Nem a Sziget pénzeli, és ezért nem ugyanúgy néz ki. Az hogy a PEN egyáltalán felnõtt ide, csodálatos dolog. A Sziget-monopóliumon kívül, ahol nagyon remek hiltifûrészt lehet venni, meg 800 forintos pálinkákat árulnak, a monopólium mellett van tere még kisebbeknek. Láthatod, hogy teljesen más hangulata és íze van azoknak, amik nem Szigetesek. Csak ennyiben vagyok ez ellen, hogy egy kézbe kerüljön, hogy ugyanaz a stáb, ugyanaz a büfé, ugyanaz a szponzor megy végig az országban, hogy egyrészt ez a helyi szponzorálási lehetõségket elfojtja, úgy ahogy van, és a színes dolgokat, a zenekaroktól kezdve. Ha végignézed a listát, oké, itt vannak a húzónevek, hogy legyenek, de mellette teljesen érdekes dolgok is megfordulnak itt. A helyi erõ már egész komoly, meg a francia zenekarok is. Nagyon fontos, hogy ezek a színes epizódok megmaradjanak. Szûcs Krisztián (Heaven Street Seven): Úgy látom, hogy viszonylag kisebb helyen nagyon sok ember fér el, erõsen koncentrált a fesztivál, és úgy látom, hogy elég komoly a hangulat. Meg van egy varázsa ennek a tavasznak, hogy néha kurva hideg van, ugyanakkor mégis ott a kvázi nyári, felszabadult hangulat. Nagyon szímpatikus a dolog számomra, kivéve a légvédelmi izzókat, amik a szemedbe világítanak, de ez is külön hangulatot kölcsönöz.
Titusz (Bëlga): Picit más a sátor alakja. Nincs fû, hanem beton van. Hát körülbelül ennyi. Gaya Arutyunyan (Másfél, Deti Picasso): Pozitív tendencia, hogy a fõvároson kívül léteznek olyan helyszínek, olyan fesztiválok, ahol ilyen kaliberû zenészek lépnek fel egy színpadon egy nap, hogy ilyen külföldi elõadókat tudnak hívni. Hallottam hogy van egy francia zenekar, akik nem színpadon játszanak, hanem kint a tömegben, és ezt megnézném, kíváncsi vagyok rá. Póka Zalán (Spacesh!t, Amber Smith): Pécs egy különleges város, vannak események a tavasztól kezdõdõen, az emberek megszokták, hogy érdemes megmozdulni. Ha hozzávesszük az egyetemi rendezvényeket, akkor már abszolút igaz a dolog. Két éve játszottunk itt utoljára, és azt látom, hogy sokkal több ember van itt, és ez annak is betudható, hogy az emberek megszokták, hogy el lehet menni valahova, míg 10 évvel ezelõtt ez messze nem volt így.
Kiss Tibor (Quimby): Nagyon fura módon jöttünk be a mikrobusszal, kedvesek voltak az emberek, pakolták arrébb a padokat, nem ütögették a busz oldalát, hogy menjünk már tovább, hanem segítõkészek voltak. Beck Zoli (30Y): Élvezem, hogy tök jól mûködik. De ami megragadt, az az volt, hogy összefutottunk a bejáratnál a Viczkyvel (Doboviczky Attila, a PTE BTK oktatója - a szerk.), és gyorsan elmentünk a kis sufnistúdióba. Nagyon tetszik hogy van egy olyan hely, ahol szinte online tolják ki a netre az itt történteket. Úgyhogy akik nem fértek be, azok se maradnak le a fesztivál egészérõl. Azért odavagyok, annyira jól néz ki a sufni... nem láttam még olyan fesztivált, ahol az underground zenekarok mellé egy underground stúdiót is összeraktak volna. Kutzora Edina (Yonderboi, Underground Divas): Nagyon rendben van a szervezés. A VOLT meg a Sziget ilyen tekintetben nagyon gyerekcipõben jár. A zenészekkel sokkal profibban foglalkoztak itt, mint az említett nagy fesztiválokon. Bármit kértünk, bármire igény volt, az már jött is, rendkívüli módon odafigyeltek erre. Külföldön erre ugyancsak nagyon figyelnek, míg a nagy magyar fesztiválokon kevésbé.
KRSA (PASO, Chuck Norris Action Squad): Nehéz, mert majdnem minden megtalálható valahogy. A kombináció, a helyszín maga, a gyárépület, a besátrazás, a vasút közvetlenül mellettünk, ez egy kicsit érdekesebb. Engem az fog meg, hogy életszerû, nem lelketlen, nem steril. kinn utcazenélnek a franciák, pezsgés van. Érezni hogy ez nem csak egy kreált valami. ILP: Milyennek látod a Zsolnay Gyár adta sajátos környezetet? Lukács Levente: Jártunk már itt az Uno y Medioval a Laborban, akkor már körülnéztünk itt. És ha ezt az épületet valaki lebontja, én is lebontok valamit, ami annak az illetõnek fontos (nevet). Ha a technoemlékmûveket nem tartjuk meg, akkor nem tudom mit érdemes. Ennek itt a helye, szépen hagyni kell hogy azok, akik kultúrával foglalkoznak, felújítsák, beleöljék a munkájukat és a pénzüket, és segíteni kell õket. Magyarországot ismerve ez nem lesz olyan sima ügy, mondjuk.
szerelmem. Van egy kedvenc író kolleganõm, akivel végigfényképeztük a másik oldalt a Gyárból. Egybõl szerelmes lettem az egészbe, és nekem mindig nagyon kedves volt ez a hely. Barnabás (Másfél): Teljesen jó helyszín. Elõször mikor megláttam, kicsit szkeptikus voltam, hogy foglaltházas hangulatba keveredünk. De teljesen elvarázsolt. Zságer Balázs (Zagar): Megmondom õszintén, elõször vagyok itt. Berlinben játszottunk egy ilyen helyen, illetve Londonban, a Camden Townban. Nagyon remélem, hogy megmarad a pécsi kulturális környezetben, mert ilyenekre van igény, nyugaton is. A Zsolnay Gyárnak magának is van egy szellemisége, ami árad a falakból, itt ugye abban az idõszakban is kvázi kultúra-gyártás folyt. Ligeti György (The Puzzle): Azt gondolom, hogy a Zsolnay Gyár valami fontosat képvisel Magyarország életében, amit fenn kéne tartani. Nem tudom megítélni gazdaságilag, hogy mi történik, de ahogy nézem, a Gyár haldoklik, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy gond van.
Németh Juci (ex-Anima, Underground Divas): Sok fesztiválon jártam Európában is, és ennek a gyártelepnek sok tesója van Európa-szerte. Viszont ezeknek mindig sajátos hangulata van, és baromi jó, hogy ezek az épületek, amik egyben szigorúak és izgalmasak is, megfogják néhány ember képzeletét, mert ezeket ki kell használni. Nagyon tartok tõle, hogy soha nem lesznek elég okosak az emberek, hogy kihasználják az ilyen helyeket, bár pozitív hogy megszervezõdött itt, a gyárban a PEN, és remélhetõleg a városvezetés ráébred, hogy ez egy használható helyszín. Hallottam, hogy a PEKet bezárták, és hogy nincs egy normális klub sem a városban, alig van hely, ahol lehet játszani, és épp ezért is lenne remek ez a helyszín. Minden termet ki kéne alakítani, kiállítóterekké, kávézókká, felújítani és nyitottá tenni a fiatalok felé. Beck Zoli: Szeretem ezt a helyet, mert benne van valahogy minden, amit Pécsrõl gondolunk. Pécs jó értelemben vett mítosza ez a gyártelep. Egyfelõl a hatalmas hagyományaival, másfelõl a maga nihiljével, illetve fatalizmusával, amivel találkozol az épületek kapcsán, amik valamikor használatban voltak, és bármikor újra hasznosíthatóakká válnak. Mintha egy megvalósulás elõtti utolsó pillanatban járnál. Az persze elgondolkodtató, hogy 2006-ban. ugyanezen épületek közt járhattunk, ugyanígy. De ez az igazi hangulat: az álmodozások helye, és nem a beteljesült álmoké.
Lipi Brown (PASO): Nem nagyon néztem körül, csak most amikor elmentünk sörért. Nekem az a különleges, hogy valamire emlékeztet. Nemrég voltunk Berlinben, ott szoktak lenni gyárnegyedekben koncertek. Meg van csinálva rendesen, érezni lehet a kalácsillatot, csorog a nyálad, miközben színpadra kell menni... Szóval ugyanez a szabad érzés kerített hatalmába, mert hasonlót nem igazán láttam itthon. Hiányzik nagyon idehaza a squat-kultúra. Az olyanokra gondolok, amik már több éve üzemelnek, mint például Christianiában is. Gaya Arutyunyan: Szerintem borzasztó romantikus dolog. Moszkvában már nem csak az underground bulikat szervezik ilyen jellegû gyártelepeken, hanem a legelitebb, körömcipõs, gazdag rendezvényeket is beviszik ilyen helyekre, és iszonyatosan nagy bulikat szerveznek. Magassarkú cipõkben, iszonyatosan nagy gyémánt nyakláncokkal látni a nõket a sáron keresztül menni, hogy eljussanak egy ilyen partiba. ILP: Mi az a kiemelkedõ pozitívum, amit az eseményen tapasztaltál, amivel elégedett vagy? Titusz: Kaptunk Unicumot. Barabás Lõrinc (Barabás Lõrinc Eklektrik): Nagy volt az érdeklõdés, tetszett a közönség, jól lereagálták a dolgokat, én élveztem, elégedett vagyok. Szeretünk ide jönni, meg nekem édesanyám amúgy is pécsi, szóval szeretek ide járni.
Lukács Levente: Egyelõre nem néztem annyira körül, mivel benn voltunk az öltözõben a srácokkal (Psycho Mutants - a szerk.), átdumáltuk a dolgokat. Körülnéztünk a színpadokon, ahol mindent abszolút profinak láttunk. A szervezés is rendben van, azt hallottam például, hogy egy perc csúszás sem volt, ami hatalmas teljesítmény. A hangulatból annyit látok, hogy nagyon sok ember van, mindenki vigyorog, úgyhogy nagy baj nem lehet. Szûcs Krisztián: Nagyon jó volt a pálinkaház, azt megnéztük. Az imént játszott a Mystery Gang, õket is megnéztük, de egyelõre ennyit láttunk, meg rengeteg baráttal, ismerõssel találkoztunk. A biztonságiak nagyon elõzékenyen behoztak minket a kocsival, amikor segítség nélkül nem tudtunk volna bejutni. Barnabás: Nagyon tetszett a kiállítás, az megdöbbentõen jó hangulatú a rész. A kedvencem a kémény, közepén a fával, szóval nagyon érdekes a hely.
Egri Péter (Mistery Gang): A közönség annyira édes volt, és szeretetreméltó. Dedikáltunk, fényképeztünk, ordítottak, énekelték a dalokat, nagyon szeretnek minket, mi is nagyon szeretjük õket. Nagyon nagy köszönetet szeretnék mondani a ma esti közönségnek. Megragadom ezt az alkalmat is arra, hogy az elmúlt évek pécsi koncertjeinek a közönségét köszönhessem meg. Még egy érdekesség, amit külön kiemelnék, és kedvessé teszi a számomra a várost, bár ez nem feltétlenül a fesztiválhoz kötõdik. Nekem nagyon sok... hogy mondjam ezt szépen... nagyon sok pécsi egyéjszakás kalandom volt, de ezt másképp fogalmazzuk meg. Különösen tetszenek a pécsi csajok, és több pécsi lányhoz is volt szerencsém, volt, akit nem is itt ismertem meg, de mégis itt kerültünk össze. Két város van, ahol a legtöbb hódításom volt, az egyik Rotterdam, a másik pedig Pécs. És már csak ezért is örömmel jövök. Kiss Tibor: körülbelül kétszer ilyen gyorsan is tudtunk volna játszani, mert annyi energia volt a színpadon. Fõleg ha a legöregebb tagra nézek, a Dodira (Kárpáti Dodi trombitás - a szerk.), aki még egy pankot is elénekelt. Mindig õt figyeljük, hogy mikor lesz rosszul, mikor vegyünk vissza. Igaz, most egy színházas mókában vagyunk benne, és kicsit elszoktunk az emberevéstõl: Az elsõ pillanatban ez a harsány színpadi hangulat pár számnál kicsit fura volt, de nagyon hamar alkalmazkodtunk. Olyanok vagyunk, mint a jó patkányok. MC Zeek: Az emberek. Egyértelmûen az emberek, hatalmas energia árad belõlük.
zenekarok, amik nagyon szívesen járnak ide, és mesélhetnek a rendezvényrõl. Azok, akik esetleg itt laknak, itt tanulnak, és nincs lehetõségük máshol fesztiválozni, azoknak házhoz szállítják a színvonalas könnyûzenét. Kéri András (MC Columbo) (Brains, Irie Maffia): Fõként azt, hogy a fesztivál területét tekintve nagyon durva, hogy mennyi ember jut egy négyzetméterre. Rengetegen eljöttek, és meg is lepõdtem, hogy mekkora a tömeg - olvastam, hogy tegnap is kábé 300 ember nem tudott már bejönni. Tõkés Ábel (Brains): Megcsapott az az érzés minket, józanul egyébként, hogy "végre magyarországon fesztiválon vagyok", alig fértünk be a busszal, olyan sokan voltak. Lipi Brown: Nagyon bejött, hogy beültem a dobszerkó mögé, és megvolt a monitorom. Szemkontaktussal fel tudtam venni a kapcsolatot a technikai személyzettel, ami egy baromi nagy pozitívum. Beck Zoli: Olyan fesztivál a PEN önmagában, ami 2010-re a magyar fesztiválországnak a fesztiválok sorát megnyitó, nagy, országos jelentõségû fesztiváljává tudja magát kinõni. Ez a potenciál egyértelmûen benne van, mind a helyben, mind a meghívottakban. Póka Zalán: Szakmailag baromi jó élmény volt a fellépés, jó színpaddal, jó cuccal, megfelelõ emberekkel. A két évvel ezelõtti tapasztalatokhoz képest nagyon pozitív volt a mai nap. Németh Juci: Tetszett, hogy közel van egymáshoz a két sátor, mégsincs áthallás az épület miatt, ami köztük van. Szimpatikus a kiállító rész, bár ott elég hideg van, a falakból árad a kora tavaszi fagyos levegõ.
Ligeti György: A pálinkázó. Meg az emberek. A magyar emberek. A magyar ember a legjobb a földön. Tudják élvezni a zenét, el tudják engedni magukat anélkül hogy nagyon be lennének tolva. Zságer Balázs: Felmentünk a színpadra, jól szólt, jól éreztük magunkat, a közönség kiváló volt. Nagyon jól érezte magát az egész zenekar itt. Csak hangsúlyozni tudom, hogy ennek a közegnek nagy fontossága van, érezhetõ rá az igény, mindenképp használni kell. ILP: Van-e olyan negatív tapasztalat, vagy hiányosság, amit ugyanígy kiemelnél? Lecsó:
Részemrõl az infrastruktúrára jobban rámennék: több WC, több büfé, úgy érzem hogy itt volt egy kis hanyagság. Az emberek 2008-ban már szeretik a befizetett pénzükért megkapni a kényelmet. Minden adott egyébként hogy ez egy országos, vagy hasonló szintû fesztivál legyen, mivel ez egy olyan város, ami egy ilyen fesztivált nagyon meg is érdemel.
Lovasi András: Azt látom, hogy a kulisszák egy picit kevésbé mûködnek hatékonyan mint két éve. 6-7 óra körül végignéztem, és éreztem a levegõben hogy sokan lesznek, és kíváncsi vagyok hogy ez a vendéglátó szektor hogy fogja ezt bírni, ennyi WC-vel, satöbbi. A hosszú távú sikerességét befolyásolhatja, hogyha ez kevésnek bizonyul. Manapság erre már érzékenyek az emberek. Remélem hogy ki fogja bírni a tömegnyomást a vizesblokk- meg a sörösblokk-szektor. Kerekes Kornél: Nem tapasztaltam semmi negatívat, de mondták, hogy lehetne több WC. Nekünk annyi szerencsénk van, hogy van VIP mosdó. (nevet) Kiss Tibor: Jobban szeretem az azonosságokat hangsúlyozni, mert az hozza közelebb az embereket.
Egri Péter: Egy kivetnivalót meg kell említenem. Szerintem rossz volt az a párosítás, hogy a Quimby elõtt játszott a Psycho Mutants, azaz hogy két teljesen azonos, illetve kvázi azonos produkció ment (a mûfaj adta szegmenseket kihasználva nyilván más a kettõ). Nem tartottam szerencsésnek, hogy a Quimby elõtt egy hasonszõrû zenekar, míg velük párhuzamosan egy másik nagyágyú - mi, a Mystery. Talán ez a legszembetûnõbb a külföldi fesztiválokhoz mérten. Ez összmagyar, visszatérõ probléma - sántít a programok összeszervezése, mégpedig azért, mert párhuzamosan játszanak olyan zenekarok, akiknek azonos a táboruk. Nem vagyok elégedett azzal sem, hogy kisebb színpadon kaptunk lehetõséget, míg a nagyobb színpadnak a felhozatalát nem tudom megérteni - a négy zenekarból egyet ismertem, másik kettõt láttam játszani egy roppant kicsi klubban. Gaya Arutyunyan: A hang picit röpköd a teremben, visszhangos a sátor. MC Columbo: A kontrollhangzás. El se merek gondolkodni hogy lent hogy szólt, de fenn elment többször a hang. Ha az ember bizonytalan a színpadon, akkor túlkiabálja, akkor már erölteti, lehet hogy hamis lesz. És ez volt az egyetlen negatívum, emiatt nem éreztem igazán jól magam.
Tõkés Ábel: Kevesen voltak a koncertünkön (valójában többen, mint
ahogy a színpadról látható volt - a szerk.). Ráadásul borzasztóan szarul szólt fenn a színpad. Lipi Brown: Nehéz volt a bejutás, ráadásul a közönségen keresztül, ami elég balesetveszélyes tud lenni. Beck Zoli: Hallottam, hogy fél 10 körül minden nap elfogytak a jegyek, és aki ez után érkezett, már nem tudott bejutni. Ezek szerint igény van egy olyan fesztiválra, ahova 10-12 ezer fõ fér be. Kutzora Edina: Annyi gondom van most, ami két éve is, ez pedig a WC. Nézhettem körül, hogy melyik nem létezõ bokrot látogassam meg (nevet) Póka Zalán: Egy dologról hallottam, ami nem feltétlenül az én véleményem. Ez pedig az, hogy nem volt metálzene, és ezt néhányan hiányolták. A zenei palettát talán lehetne még szélesíteni. ILP: Ha tehetnéd, kit vagy mit hoznál el a fesztiválra? Zságer Balázs: Idõjárás szempontjából korán van egy nyitott színpadhoz, de el tudtam volna képzelni színházi elõadásokat, performanszokat. A gyár különbözõ felületeit esetleg vetítésekkel lehetett volna megbolondítani. De ezen kívül egyéb nekem sem jut most eszembe.
Ligeti György: A kedvenc magyar zenekarom a Solaris volt, õket bármikor látnám szívesen. Vagy akár a Hungáriát, akiket nagyon szerettem. Exoticot, Illést, ezeket mind szívesen látnám egy fesztiválon. Németh Juci: Kívánságok mindig vannak. Például a Fu Manchu számára pont ideális volna ez a helyszín. Tõkés Ábel: Nagyon nagy kár, hogy nem hozták el a szervezõk John Digweedet. Lipi Brown: Amit szívesen hallanék, az londoni új dub, amit itthon még 20 év múlva se fognak talán játszani. El tudnék képzelni egy olyan termet, ahol nem lehet megcsinálni egy cigit se, mert lerepül a mélytõl minden a kezedbõl. Beck Zoli: Nincsenek igazi ötleteim, csak nagyon elszállósak, de a Sziget választ ad rájuk. A múlt héten sikerült megvennem az új R.E.M. lemezt (bár ritkán veszek lemezt, ezt meg kellett szereznem). Szóval képzeld
el azt, hogy két év múlva az R.E.M. játszik Pécsen. Meglepõ módon egybeesik a kívánságlistám elsõ helyezettje a Sziget idei programjával. De elképzeltem, hogy milyen lehet az, ha a PENen õk az egyik headliner zenekar. ILP: Mi az, amit a megvalósult programból megnéznél?
Lukács Levente: Ma a francia zenekart, az Electric Bazart, rájuk
kíváncsi vagyok. A magyar elit az a magyar elit, különösebben nem érdekel, de holnap lesz Fishbone, utánunk játszik, és az egy nagyon komoly zenekar, mindenkinek ajánlom. Lecsó: A programból nem emelnék ki semmit. A Kiscsillagot, nyilvánvalóan, meg a PUFot, bár mi nem játszunk. Ha Pécsen laknék, valószínûleg kijönnék mind a négy napra, mert végig vannak izgalmas, érdekes zenekarok. Szûcs Krisztián: Fogós, ravasz kérdés. Rengeteg mindent, amit lehet, azt ma is megnézzük. Volt egy francia vándorzenekar, õk nagyon komolyak voltak, szeretném õket még látni valamikor. Kerekes Kornél: Ha nem kellene minden nap máshol zenélnem, végig itt lennék. De ma itt leszek, és a Belgáékat megnézem. Ahogy végignéztem a programot, minden napra jut egy csemege, amit érdekesnek tartok.
alaposan a programot, mert elõre tudtam, hogy a következõ napokon zenélek. A fesztiválokon is ez szokott lenn, csak azt a napot nézem meg, amikor ott vagyok. Tavaly remek volt Balaton Soundon: zenéltünk, iszogatás, Beastie Boys, mit akarsz még? Póka Zalán: Barabás Lõrincet megnéztem volna, a Dundiékat is, Takáts Esztit... A második napon Kaukázust, Psycho Mutantset mindenképpen. A Quimbyt annyira nem ismerem, úgyhogy azt talán azért nem... StarFunk Simples, zseniális. Azok a srácok kurva jó zenét csinálnak, talán két éve játszottunk velük együtt, és meghaltunk attól a pszichedéliától. Kowalsky meg a Vega, igen... Másfél, Fishbone... hallottam hogy nagyon remek volt. Igaz, én a ska-t annyira nem szeretem. Meg majdnem mindegyik nap elmentem volna a DJ-szetekre a koncertek után. Egri Péter: A Mystery Ganget nem tudnám kihagyni. Ez egy olyan jól sikerült fesztivál, olyan sokan vannak, és olyan jó a közönség, hogy minden koncerten jól tudnám magam érezni, akár a Peet koncertjén a HS7-én, a Quimbyn. Jó érzés volt itt lenni, jól éreztük itt magunkat, és nem csak zenészként, hanem fesztiválozóként is feltalálnánk magunkat. Annál is inkább, mert baromi sok jó nõ volt itt a koncerten is.
Kiss Tibor: Tulajdonképp majdnem csak sorolni lehetne. Mindegyik nap van két-három olyan, amire minimum kíváncsi lettem volna, és belenéztem volna. De van olyan, amit nem ismerek, és nem tudom eldönteni. Azt érzem, hogy színvonalasan, színesen összerakott program lett összerakva. Örülök annak, hogy most felfutó zenekarok is nagyon jó idõben zenélnek, ami elõrelépés fesztivál-szinten. Élõben nem láttam még a Takáts Esztert, szívesen megnézném. A Barabás Lõrincet is, Erik Sumot is. Nagyon sok van... MC Zeek: A Fishbone-t tutira, gyerekkorom nagy zenéje, nagy rajongó vagyok a mai napig. De annyira jó a szellemiség, hogy ha mondjuk Magozott Cseresznye lenne, szerintem akkor is ott lennék, annyira üt a hangulat. Barnabás: KUNAMAKÁt megnéztem Pesten, és nagyon szomorú voltam hogy most egy idõben játszottunk. A légy a kedvencem a zenekarból, aki félmeztelen felment táncolni. Gaya Arutyunyan: A Fishbone-ra feltétlenül, de megnéztem volna a KUNAMAKÁt, illetve az Anima DJszetjét is. Nézõként viszont nehéz a két színpad közül választani. MC Columbo: PASO, Barabás Lõrinc, Akkezdet Phiai, Fishbone Ábelnek nagy kedvence, de én is megnézném.
Tõkés Ábel: A Fishbone-t meghallgattuk volna, a PASO-t is. Beck Zoli: Sajnáltam, hogy nem voltunk itt a Fishbone-on, nagyon készültünk arra, hogy megnézhetjük. De játszottunk Budapesten, és nem volt sok sansz rá. KRSA: A Fishbone egyértelmû, hisz õket láthatja itt ritkábban az ember. Talán még a Barabás Lõrinc Eklektriket néztem volna meg, meg esetleg a Brainst, akik sajna velünk párhuzamosan játszanak.
