ruek a repedezését akadályozta meg, v a g y amint Barabás István, a gyár mostani főmérnöke a sajtónak adott nyilatkozatában igazolta, h o g y ez az „elemzés egyben meg is oldotta a gondunkat, megváltoztattuk az eljárást és a rönk nem repedt meg". Így sietett a tudomány a gyakorlati élet segítségére és ezzel igen jelen tős károsodástól mentette m e g az üzemet. Ez az eset is mutatja, milyen fontos, h o g y a t u d o m á n y és a gyakorlat emberei harmonikusan és egymást támogatva dolgozzanak népi demokráciánk jóléte érdekében.
A munkatermelékenység emelése a fakitermelésben K Á L D Y JÓZSEF a Zemplénhegységi Erdőgazdaság főmérnöke
Erdőgazdaságaink munkájában is a legközelebbi teendők a munkák termelékenysége emelésének megteremtésével kapcsolatosak. Ha az erdő gazdaságok által végzett sokrétű munkát, csupán két részre osztjuk, és általában erdőművelésnek nevezzük a fa megtermesztésével kapcsolatos teendőket és fakitermelésnek a megtermesztett fa aratóvágását a k a p csolódó anyagmozgatással együtt, akkor a termelékenység növelése tekin tetében a másodszor említett és a fakitermelés munkája néven összefoglalt munkaterületen várnak ránk a legsürgősebb feladatok. A z erdőgazdaságok, a szocializmus építésének első szakaszában, az erdőművelés területén értek el legnagyobb sikereket. Erről tanúskodik: a közel 140 000 ha erdősítés és fásítás, az évente megnevelt közel e g y m i l liárd csemete, az é v i t ö b b mint 40 000 ha tisztítás, amiből az I. o. minő ségű már a 73 százalékot meghaladta. Bár az erdőművelés munkája első sorban arányaiban, a munka kezdetén új volt, mégis apparátusunk hozzá nőtt a feladatokhoz és nemzetközi mértékiben is k o m o l y sikereket ért el feladatai megvalósításaiban. A fakitermelés területén a megoldandó feladatok csak részben jelen tettek újat, sőt arányaiban a múltban nagyobbak voltak, mégis olyan sikerek n e m születtek, mint az erdőművelés munkájában. Azi eredmények inkább részletkérdésekben voltak kiemelkedők, ilyen v o l t pl.: az árkérdés megoldása, a gépesítés elindítása, a j ó szerszámmal való ellátás m e g k e z dése, az iparifa-százalék 17-ről 38,8%-ra való emelése stb., de az alapvető nagy változást, ami ezt az évszázados elmaradottságú munkát rendsze res és következetes munkával gyökeresen átalakítja, m é g n e m sikerült e l érni és továbbra is a legközelebbi jövő megoldandó problémái közé tarto zik. Ezek: a fakitermelés műszaki színvonalának emelése, a munka m e g könnyítése a termelékenység kedvező befolyásolása érdekében; az állandó erdei szakmunkás-gárda létrehozása, korszerű szerszámokkal való ellátása, a gépesítettségi százalék emelése, mindezek érdekében korszerű t e c h n o l ó gia kidolgozása és alkalmazása, v é g ü l az átfogó feltárás kialakítása. Rész ben tehát új kérdésekről is s z ó van, amelyeket a fejlődés, a szocializmus
építésében való előrehaladás hozott magával. Szükséges azért, h o g y szak embereink többet foglalkozzanak a fakitermelés kérdéseivel, a m e g o l d á sok keresésénél azonban s o s e m e g y o l d a l ú a n n é z v e a problémákat, hanem mindig szem előtt tartva az erdőgazdálkodás egészének érdekét. 1. A fakitermelés munkájában, a legfontosabb feladatnak a szakmun kás-kérdés eredményes, végleges rendezését tartom. A szocializmus é p í t é sében az első helyen az e m b e r áll, akinek é r d e k é b e n m i n d e n n é k tör ténnie kell. F i g y e l e m ü n k e t tehát m i n d e n e k előtt munkatársaink, az e r d ő k dolgozói felé kell fordítanunk, akik nélkül m i n d e n p r o b l é m a marad, de kiknek segítségével e r e d m é n y e s e n és biztosan léphetünk előre, s oldhatjuk m e g a m á r fentebb említett kérdéseket. Ezen a területen szükséges tenni valókat röviden í g y foglalhatnám össze: neveljük igazi szakemberekké az erdők dolgozóit, az erdei munka színvonalát pedig emeljük ipari szintre. A termelékenység emelkedésének sürgető k ö v e t e l m é n y e az, h o g y a j e l e n leginél lényegesen kisebb létszámú, de j ó l képzett szakmunkás-gárdával dolgozzunk. Sürgeti azonban a megoldást, az ország f o k o z ó d ó iparosodása is és az e b b ő l származó szívóhatás, munkásaink k e d v e z ő t l e n k o r m e g o s z lása (kiöregedés), a gépesítés előrehaladásához szükséges magasabb szak képzettség biztosítása stb. Vannak k é n y e l m e s nézetek e b b e n a kérdésben, a m e l y e k szeretnének eltekinteni a szakmunkás-gárda kialakításával járó sokféle teendőktől. Ezért azt m o n d j á k , biztosítsunk j ó szerszámokat, gépeket, az e r d ő k d o l gozóinak, aztán adjuk el nekik, a m u n k a b é r b e n állapodjunk m e g velük, a többivel ne törődjünk. Ez v a l ó b a n k é n y e l m e s , de n e m j ó m e g o l d á s . Ha í g y tennénk, sosem jutnánk e l ő b b r e igen fontos célkitűzéseinkben, mint a m i l y e n dolgozóink annyira szükséges erdőhöz-kötése, valamint felada taink időben történő elvégzését veszélyeztetnénk, a termelékenység n ö v e kedését biztosító korszerű technológiáról és az állandó munkásgárda ki alakításáról m o n d a n á n k l e . Jelenleg az a helyzet, h o g y gépeket ugyan adtunk munkásaink k e zébe, de n e m tanítottuk m e g őket a v e l ü k v a l ó korszerű munkára, m e g akartuk takarítani az alapos kiképzést. A z ásotthalmi t a n f o l y a m inkább gépismereti tudnivalókat ad, mintsem teljes kiképzést. E r e d m é n y : s o k tányér-, kúpkeréktörés, vezetőlemez-elgörbülés, s a motorfűrészeink élet tartama n e m bakija m e g az 1500, fűrészláncoké a 400 munkaórát, s z e m ben a k ü l f ö l d ö n elért 3000, illetve 1000 órával. G é p e i n k időelőtt t ö n k r e m e n n e k , magas az amortizációs hányad, teljesítményük n e m megfelelő. A Szovjetunióban, a népi demokráciákban csakúgy, mint a nyugati államokban, intézményesen foglalkoznak a szakmunkás-képzéssel. A z erdei munkát t ö r v é n n y e l szakmunkává nyilvánították és az e r d ő k d o l g o zóinak bérezését arányosították az iparban d o l g o z ó k é h o z . Sőt, m i v e l az erdei m u n k a t u d o m á n y o s mérésékkel bizonyíthatóan az e m b e r i teljesítő képesség felső határán v a n és n e m fedett csarnokban végezhető, így rend kívül é r z é k e n y az időjárásra é s más e g y é b külső t é n y e z ő k r e ; p l . : a N D K ban azzal foglalkoznak — helyesen — h o g y az ipari átlagos bérszintet az erdei munkának m e g k e l l haladnia, m e r t a gyáripari m u n k a általában k e d v e z ő b b k ö r ü l m é n y e k között végezhető. M e g kell teremteni tehát nálunk is a rendszeres erdei szakmunkás képzést. A z 1948—49-es é v e k b e n j ó k e z d e m é n y e z é s e k történtek e b b e n a kérdésben és 10—12 helyen maguk az erdőgazdaságok v é g e z t é k a szak-
munkásképzést. K é s ő b b azonban sajnálatosan központosították ezeket az iskolákat Sárváron. A z eredménytelen munka végül is megbuktatta ezt a helytelen kiképzési módszert. Ugyancsak helytelennek mondható trakto rosainknak a mezőgazdasági traktorosokkal való együttes képzése. A z erdei közelítés egész más természetű munka mint a szántás, tehát ez a képzés s e m alkalmas az erdőgazdaságok számára, Ne mástól várjuk ezért saját problémáink megoldását és szakmunkásaink nevelését, ne engedjük hol az egyik, hol a másik népgazdasági ághoz hozzácsapva megoldani, illetve a megoldással kísérletezni, h a n e m szervezzük m e g tájegységenként az erdőgazdaságok keretében. Országosan 8—10 szakmunkás-képző iskolá val megnyugtatóan megoldható ez az annyira fontos és eddig elodázott kérdés. A z így létrehozott iskola v é g r e n e legyen gyorstalpaló, hagyjunk fel a hevenyészett megoldásokkal. Időtartama legalább 3, de inkább 5 hónap legyen. Tanítsuk m e g ezekben dolgozóinkat a korszerű erdei munka m i n den fortélyára. A helyes szerszámhasználattól, a karbantartástól kezdve a gépi munkáig csakúgy, mint az erdőművelés munkáira. A z oktatáson, a gyakorlaton l e g y e n a hangsúly, d e szorítsunk időt munkásaink kultúrszínvonalának emelésére is, mert csak műveltségük fokozásával lesznek megértői és elősegítői az erdőgazdaságban annyira kívánatos fejlődésnek. N e iskolázzunk b e „szerencselovagokat", hanem a z erdőt szerető, ehhez a munkához ragaszkodó dolgozókat, akik ki is tartanak az erdei munka m e l lett. A beiskolázásnál legyünk f i g y e l e m m e l arra is, — a most jelentkező kiöregedés megakadályozására — h o g y a 20 évnél aluliak legyenek túl súlyban és így a kormegoszlás kedvezően alakuljon munkásaink között. A z oktatást ne olyan e m b e r e k végezzék, akik m á s feladatra alkalmatlanok, hanem a legjobban képzett munkások, erdészek és m é r n ö k ö k , akiknek van miből átadni tudást, tapasztalatot. Miután hazánkban a M T H keretében folynak a szakmunkás-képzések, m ű k ö d j e n e k ezek az iskolák is a M T H kötelékében. A szakmunkás-képzés megoldása után a következő lépés legyen az erdei m u n k a szakmunkává való nyilvánítása, majd pedig a bérezés alap vető rendezése. Ennél abból a t é n y b ő l kell kiindulni, h o g y az erdei m u n kás kézi munka esetén pl.: sík területen és középhegységben 4800—5200 kalóriát, a magashegységben 5700 kalóriát fogyaszt. (Leyendecker és Lundgreen adatai). Ennél n a g y o b b kalóriaveszteséget már élelmiszerekkel pótolni s e m lehet. A z erdei munka helyes besorolásánál, más iparághoz való hasonlításban, ezt kell alapul venni és ennek megfelelően, hasonló energiaveszteséggel járó iparági bérezést kell alkalmazni az erdőgazdaság ban is. H o g y hány szakmunkást képezzünk ki, énre csak közelítőleges adatot lehet mondani az erdei munka bonyolultsága és összetettsége miatt. A gépesítés kihatásai s e m mérhetők le m é g elég pontosan, mert hiszen az alkalmazandó gépek típusa s e m ismert a legtöbb esetben. Nem szabad azért eltúloznunk a szakmunkás-képzést a létszámot illetően sem, de az állandó törzsbrigád megteremtéséről feltétlen gondoskodjunk. V é l e m é n y e m szerint, 10 000 holdanként feltétlenül helyes legalább 50 fős szak munkás csoport kiképzése, akik elvégzik a fakitermelés, erdősítés, ápolás, maggyűjtés munkájának zömét. Mivel az erdei munkák természetéből folyóan n e m küszöbölhető ki a hullámzó munkaerőszükséglet, így kisegí-
tők alkalmazására mindig lesz bizonyos m é r t é k b e n szükség. Kiképzett szakmunkásainkkal törődjünk az iskola befejezése után is. L e g y ü n k f i g y e lemmel előrehaladásukra, továbbképzésükre, szociális helyzetükre. Segítsük elő letelepedésüket építkezésüket, háztáji gazdálkodásuk kiala kítását. H e g y v i d é k i területeinken telepítsük őket kolóniákba, h o g y a s z ó rakozás, m ű v e l ő d é s lehetősége j o b b a n biztosítható l e g y e n számukra. A munkahelyre való fárasztó gyaloglásukat szállításuk megszervezésével küszöböljük ki.
Gépszemlén
az MP-50-es
motorfűrészek
2. A második probléma az elsőt sorrendben követi: adjunk korszerű szerszámokat szakmunkásaink kezébe. Bár a gépesítés előrehaladásával a kézi m u n k a jelentősége csökken, m é g s e m küszöbölhető ki, n e m szólva arról, h o g y hosszú é v e k telnek m é g el addig is, a m í g m i n d e n erdei m u n kára lesz elegendő gépünk. N e m e l é g e d h e t ü n k m e g tehát a jelenlegi nagyrészt n e m korszerű kézi szerszámokkal, a m e l y e k munkásainkat túlsá gosan igénybeveszik és jórészt előidézői az alacsony teljesítményeknek (1,2—2,5 m /niűszak). É v e k óta harcolunk e n n e k megváltoztatásáért, j ó szerszámokért. A z E R T I tisztázta és meghatározta a korszerű kéziszerszá m o k jellemzőit, de a kutatás e r e d m é n y e i n e k felhasználása lassan halad előre és csak kezdő lépésekről beszélhetünk. 3
A különféle fogazású fűrészekkel végzett kísérletek Szlovákiában pl. azt mutatták, hogy a háromszögalakú fogazatú fűrész 35 százalékkal több munkaerőt kíván, mint a gyalufogas. A 12 cm-es fűrész kedvezőbb ered ményt ad, mint a 8 c m széles. A két vágófogú gyalufogas fűrészek jobbat mint a négy vágófogúak. Hazai viszonylatban, Szász Tibor kísérleteivel kimutatta, h o g y a gyalufogas fűrészekkel n a g y o b b eredmény érhető el, mint az egyszerű fogazatú fűrészekkel és a munkások igénybevétele is kisebb. Ha a fűrészek összehasonlítására 1 c m vágásfelület elfűrészelésére fordított energia szolgál, akkor az alábbi képet kapjuk: 2
Fogazat Háromszög Gyalufogas
Nyár 26,8 25,8
Fenyő 26,(P 24,0
Tölgy ~~ 3 8 , 9 29,5
_
3
100 000 m fa kitermelésekor elérhető megtakarítás munkanapban Ft-ban gyalufogas fűrésszel: .
munkanap forint
5 416 148 500
5 916 160 000
és
7 666 213 000
Jól karbantartott, megszakított háromszögfogazatú fűrésszel szemben 20—50 000 Ft megtakarítás érhető el. Természetesein n e m elégedhetünk m e g j ó szerszámok biztosításával. A szakmunkás-képzés során meg kell tanítani munkásainkat a szerszámok kal való helyes bánásra, a legnagyobb teljesítményt biztosító, s e g y szersmind a legkevesebb energiát igénylő mozdulatokra, a szakszerű szer számkarbantartás ismereteire is. A j ó l karbantartott szerszámokkal 100, v a g y m é g ennél n a g y o b b százalékban is emelhető a munkateljesítmény. Szász Tibor kísérletei azt mutatták, h o g y 100 000 m fa kitermelésekor e l érhető megtakarítás a megszakított háromszög-fogazatú fűrészek helyes karbantartása révén, ami e g y b e n a teljesítmény növekedésének lehetősé gére is utal, a következő: 3
megtakarítás nyár munkanap 4 700 forint 131 000
fenyő 5 332 145 000
tölgy 6 416 177 500
bükit 2 084 51 000
Összegezésül: A termelékenység emelkedése tehát korszerű, j ó l kar bantartott szerszámokkal, helyes mozdulatokkal végzett munkával jelen tős mértékben emelhető, minden költséges beruházás nélkül, csupán a fű részek fafaj szerinti élszögének és terpesztési mértékének pontos betartá sával, a fűrész típusának megfelelő reszelő, terpesztővas, élesítő-zsámoly és rács használatával, korszerű súlyú, alakú, anyagú fejszék, capinok alkalmazásával. 3. A gépesítés helyes arányának, gépeinek kialakítása. — A fakiter melés gépesítésének fokozása érdekében jelentős erőfeszítések történtek országosan, különösen az elmúlt esztendőben. A m í g pl. 1952-ben a döntés és a darabolásnál a gépesítettségi fok országosan 0,6 százalékot,közelítésnél 5,6 százalékot ért el, addig 1956 végére már a 17, illetve a 13 százalékot meghaladta. Nagy a fejlődés abban is, h o g y a gépesítés szükségessége, fontossága miatt ma már n e m kell vitáznunk. A vitathatatlan e r e d m é n y e k
m e g g y ő z t é k a k é t k e d ő k e t . D o l g o z ó i n k m a m á r t ö b b é ki s e m e n g e d n é k a gépeket k e z ü k b ő l , p e d i g e z e k k o r s z e r ű s é g é r ő l e g y e l ő r e n e m lehet beszélni. (42 k g - o s fűrész.) S o k a n a g é p e k gazdaságosságát vitatják. H e l y e s szer vezéssel azonban e z e k k e l a korszerűtlen g é p e k k e l is' o l c s ó b b é s k ö n n y e b b az erdei m u n k a . A Z e m p l é n h e g y s é g i Erdőgazdaságnál a z 1956. é v i e r e d m é n y e k szerint, a gépi m u n k a m - k é n t 106 59 Ft önköltséget mutatott, a kézi m u n k á v a l elért 108 27 Ft-tal s z e m b e n (a gépi a d a t o k benzinmotoros fűrészre v o n a t k o z n a k ) . A gépi k ö l t s é g e k kimunkálásánál természetesen a t é n y l e g e s ráfordításokon k í v ü l f i g y e l e m b e kell v e n n i azokat a k ö l t s é g e 3
l'olyik
a felláróhálózat
építése
a Sátorhegyi
Kemencepatak-völgyben
k e t is, a m e l y e k u g y a n tényleges megtakarítások, d e a k ö n y v e l ő s é g adatai ban n e m m u t a t k o z n a k ( k e v e s e b b fűrészélesítő munkaidőszükséglet, v í z hordás, m e l e g í t ő ital, szerszámleírás stb.). H e l y t e l e n arról is beszélni, h o g y „ a g é p e k e t az erdőgazdaságban n e m lehet kihasználni",s ezért n a g y óvatosságot ajánlanak. Igaz a z , h o g y az e r d ő gazdasági g é p e k k e l gyári g é p e k h e z hasonló kihasználási százalékot n e m lehet elérni, de a h o g y n e m lehet vitatni a k o m b á j n o k használatának szük ségszerűségét a n a g y ü z e m ű m e z ő g a z d á l k o d á s b a n , holott 1 hónapnál t o v á b b n e m dolgoznak, ú g y az erdei m u n k á b a n s e m lehet kétséges a g é p e k s z ü k ségessége. A z e r d e i m u n k á r a n e m az e g y e n l e t e s s é g j e l l e m z ő , t ö b b s z ö r f o r dulnak elő c s ú c s o k , biológiai és s o k e g y é b m e g g o n d o l á s o k miatt n e m lehet egyenletessé tenni, k ö v e t k e z é s k é p p e n a g é p e k e t s e m lehet egász é v b e n e g y e n l e t e s e n foglalkoztatni. A z erdei m u n k á t m é g i s gépesíteni k e l l és tudomásul kell v e n n i , h o g y e z e k a g é p e k 3—6 h ó n a p i g f o g n a k d o l g o z n i . N e kívánja senki az e r d ő k dolgozóitól, h o g y testi e r e j ü k m a x i m á l i s i g é n y b e vételével dolgozzanak t o v á b b r a is, s n e é l v e z z é k a m o d e r n technika lehető ségeiből származó k ö n n y e b b s é g e t , másrészt m ó d o t k e l l a d j u n k nekik, h o g y biztosíthassák is a t e r m e l é k e n y s é g k e d v e z ő alakulását. A gépesítés helyes mértékét, az alkalmazandó géptípust minden erdő gazdaságnak magának kell kialakítani és meghatározni azokat a helyeket
és feladatokat, ahová, illetve amelyek teljesítésére gép való. A gépek ki választásánál természetesen sosem szubjektív megítélések, hanem objektív tények döntsenek. Csak ott gépesítünk, ahol a g é p biztosítja a legtermelé k e n y e b b munkát. Ha a lóval végzett munka kedvezőbbnek ígérkezik, a m e l lett döntsünk. A gépesítés sosem lehet öncél, a mindenáron való gépesítés inkább bajt csinál, mint hasznot. Ezt kiküszöbölendő, ne használjunk az erdei munkához mindenféle gépet csak azért h o g y sok gépünk legyen. Olcsóbbá, egyszerűbbé, k ö n n y e b b é a g é p csak akkor teszi a munkát, ha az megfelel a végzendő munka természetének. Tudomásul kell venni azt is, h o g y az erdőgazdaságban n e m alkalmasak a mezőgazdaság gépei, különö sen n e m az általános típusú gépek. Erdőgazdasági gépek csak olyan gépek lehetnek, amelyeknek szerkesztői számoltak az erdőgazdasági termelés különleges viszonyaival. A z egész világon áz erdei g é p e k most vannak kialakulóban, végleges típusokról korai volna beszélni. Leginkább a rakodó, közelítő, hasogató gépek alakultak ki, legkevésbé a motorfűrészek — e z utóbbiak súly, alak, működésük, kezelésük egyszerűsítése, gazdaságosságuk tekintetében további javításra szorulnak. Sajnos hazai erdőgazdasági gépkisérletről n e m beszélhetünk, teljesen külföldi eredményekre v a g y u n k utalva. A z előrehaladás érdekében azonban e g y e t n e m szabad megtakarítanunk, ne vezetesen azt, h o g y a külföldi piacon megjelenő gépekből vásároljunk e g y egy példányt, kísérletezzünk v e l e a mi körülményeink között, h o g y ezután dönthessünk alkalmazásukról. A gépesítés munkájában a közelítés gépesítésének van a legnagyobb jelentősége. A termelés költségei között a legnagyobb volument az anyag mozgatási, tehát az energia-költségek jelentik. A Keletbükki Erdőgazda ságnál 1953-ban 55 százalékát, a Zemplénhegységinéi 1956-ban 40 százalé kát tette ki a fakitermelés költségeinek. M í g más iparágban a munkabér és az anyag költségek dominálnak, az erdőgazdaságban az energia^költségek a legmagasabbak. Ez abból származik, h o g y erdeink berendezettsége, feltártsága n e m megfelelő, emiatt a gépek, amelyekkel tömeget lehet m e g mozgatni, n e m jutottak megfelelő mértékben szerephez. A közelítő gépek nek kialakítása tehát elsőrendű fontosságú. Egyrészt ezért használjuk ki jobban meglevő gépeinket, másrészt erdei munkára konstruált gépeket szerezzünk be. Csicsmán K á r o l y mátrai adatai szerint a D T 413 közelítési költsége 35,48 Ft m 4cint. A z SzI-80-as traktoré 21,26, a fogaté 46,21 Ft-ot tett ki. A Zemplénhegységi Erdőgazdaságnál a D T 413-as önköltsége 4,97 Ft-ot tett ki 1 m / k m - n é l , m nre átszámítva 31,72 Ft, a vontatónál 5,52 a fogatnál 15,21 Ft. Tehát közelítő eszközeinkkel eredményeink igen különbözőek. Ezek a számok azt mutatják, h o g y már ezekkel a n e m egészen korszerű gépekkel is a munka n e m csak k ö n n y e b b , hanem olcsóbb is. A közelítési munkában a szakaszos anyagmozgatás _ a jelenleg követett technológia, e z azonban drága és érzékeny. Nekünk olyan gépekre van szükségünk, a m e l y e k e g y m a g u k oldják m e g az anyagmozgatást és nem teszik szükségessé a jelenlegi géptípusok mellett elengedhetetlen szaka szokrabontást. Erdőgazdaságunknál szakaszos szállítással 113,82 Ft-ot, k ö z vetlen szállítással 72,96 Ft költséget jelentett 1 m anyag lemozgatása. Igen jó hírek érkeznek a Daimler Benz német c é g U n i m o g terepjáró járművéről. A közelítésnél csörlővel előkészíti az anyagot, pótkocsin, v a g y vonszolva 3
3
s
3
vontat, rakodón pedig csörlőzéssel rakodik. Ezzel a szakaszos a n y a g m o z gatást kiküszöböli. A rakományt a l e g n e h e z e b b terepviszonyok között mászósebességgel vontatja, j o b b k ö r ü l m é n y é k között utazási sebességgel, megfelelő szállító úton pedig teherautó sebességgel tud közlekedni. Ü z e m anyagfogyasztása 23 liter 100 km-kint, 80 LE-s. Ezzel a módszerrel k ü l ö n böző típusú vontatókat, a m e l y e k csak b i z o n y o s k ö r ü l m é n y e k között tudnak j ó hatásfokkal dolgozni, kiküszöböli. Hasonló j ó hírek érkeztek az osztrákok „ M o t o r m u l i " közelítő gépéről is. Ezeknek a g é p e k n e k beszerzé sével közelítési gondjainkat lényegesen csökkenteni tudnánk és a faanyag szállítását a termelés helyétől kezdve gazdaságossá tehetnénk, mert a szállító eszközzel a lehető legjobban meg tudnánk közelíteni az elszállí tandó faanyagot, így t ö b b átterhelés és e g y é b munkafázis lenne kiejthető.
DT-413-mas
a kishutái
erdőrészben.
KT-12-es
lánctalpas
a
Senyővölgyben
Néhány szót szeretnék szólni, a l o v a k alkalmazásáról. Jelenleg gépet is, lovat is egyszerre használunk, azért fontos, h o g y eligazodjunk e b b e n a kérdésiben. A tapasztalat az, h o g y a l o v a k teljesítménye főként 200 m - i g e l ő n y ö s . A traktorok munkája 200 m - e n túl 600 m - i g gazdaságosabb, mint a fogatos közelítésé. A kérdés teljes ismeretéhez tudnunk kell, h o g y a traktorok n a g y o b b befektetést igényelnék mint a l o v a k és a kezelésük n a g y o b b szaktudást, j ó munkaszervezést kíván. Viszont, a lovak kisebb b e fektetést igényelnek, á m az állandó költségeik magasabbak. A m í g lóval is, g é p p e l is kell dolgoznunk, n e m csak a g é p megválasztása fontos, hanem a lófajtáé is. A tapasztalat azt mutatja, h o g y erdei munkára leginkább a 600 k g körüli súlyú ló alkalmas. A k ö n n y ű l ó teljesítménye kicsi, csak v é k o n y , 0,3 m - e s szálfák vonszolására megfelelő. Nehéz ló patanyomása 1 c m - r e n e m n a g y o b b , mint a k ö n n y ű é . Alaptalan az a nézet, h o g y laza talajon j o b b a n süllyed és fenntartási költsége drágább, m i n t a k ö n n y ű lóé. 3
2
4. A technológiák helyes kialakítása. A z e l ő z ő k b e n tárgyalt h á r o m kérdés e r e d m é n y e i e b b e n összegeződnek. Sajnos rendkívül k e z d ő k v a g y u n k m é g e b b e n a tekintetben. A m a alkalmazott technológia, jórészt munkásaink saját elgondolásának e r e d m é n y e . A szomszédos országokban számos intézet, csoport foglalkozik ezzel az egész m u n k á n k középpontjá ban álló kérdéssel, m i pedig legfeljebb kezdő lépésekről beszélhetünk. Pedig az erdei munka termelékenységének emelése azon fordul meg, mennyire tudnak szakembereink jó technológusokká válni. A j ó szerszá mok, korszerű gépek, csak akkor biztosítanak t e r m e l é k e n y e b b m u n k á t szakmunkásaink kezében, ha f i g y e l e m b e vesszük a gépi m u n k a igényeit és
és hasznosítjuk is a tanulságokat. Gépet csak akkor használhatunk ki ész szerűen, ha az egész munkaszervezetet a gép menetére, ütemére alakítjuk ki. Ha a m u n k a m e n e t b e n szűk keretmetszet mutatkozik, m á r nincs rendben v a l a m i : v a g y a g é p m u n k á j a túl g y o r s , v a g y a kiszolgálás h e l y t e l e n , nincs a g é p ritmusával e g y b e h a n g o l v a . É p p e n ezért, m i v e l az erdőgazdálkodás m u n k a v i s z o n y a i igen b o n y o l u l t a k , m i n d e n k ö r ü l m é n y r e , m i n d e n h e l y r e k ü l ö n - k ü l ö n kell a munkaszervezetet és a l e g m e g f e l e l ő b b technológiát k i alakítani. E b b e n n e m lehet s a b l o n o k a t k ö v e t n i . A gépek sikeres alkalma zása, a vágásterületenként elkészített technológiától és a technológiai fegyelemtől függ. A helyes t e c h n o l ó g i a vizsgálata felveti azt a kérdést, h o l a l e g k e d v e z ő b b a z a n y a g feldolgozása, tő mellett, v a g y 'rakodón? H o l t u d o m a g é p e ket, e s z k ö z ö k e t a l e g n a g y o b b hatásfokkal üzemeltetni? Eddigi m e g f i g y e l é seink, k ü l f ö l d ö n szerzett tapasztalatok azt igazolják, h o g y az á l l o m á n y b a n v a l ó darabolásnál a fűrészelés a teljes m u n k a i d ő n e k csak 36 százaiékát jelenti, a járkálásra t ö b b m i n t 36 százaléka, akadályeltávolításra, a m u n k a h e l y eligazítására t ö b b m i n t . 10 százaléka szükséges. Ez azt jelenti, h o g y a gépi munka számára az állományban való feldolgozás munkája nem al kalmas (sokszor beszorul a fűrész az e g y e n e t l e n t e r e p e n ) , sokkal nagyobb hatásfokkal üzemeltethetők a gépek a rakodón. A z e g y e s m u n k a m ű v e i e t e k közül a döntésre 9, gallyazásra 4, sarangoltfa-közelítésre 16, tűzifa-felké szítésre 20, manipulálásra é s darabolásra 32 százalék jut. ( A t ö b b i idő a sarangolásra és iparifa közelítésre szükséges.) A termelékenységet tehát, akkor tudjuk igazán növelni, ha ezt a két legnagyobb százalékkal szereplő műveletet, a darabolást és tűzifa-felkészítést, sokkal kedvezőbb körülmé nyek és feltételek között, rakodón végezzük el. Szükséges tehát, h o g y fokozatosan és ott, ahol lehetőségek adódnak, m u n k á i n k z ö m é t e g y r e i n k á b b a rakodóra h e l y e z z ü k át, m e r t ott k e d v e z ő b b e k a munkafeltételek, t e r m e l é k e n y e b b , k ö n n y e b b a m u n k a , a d o l g o z ó k szociális, kulturális i g é n y e i n e k kielégítése j o b b a n biztosított. A z N D K - b a n pl.: k o r m á n y r e n d e l e t intézkedik a kitermelt faanyag 70 százalékának r a k o d ó n v a l ó felkészítésé ről, e n n y i r e fontos alapvető k é r d é s n e k tartják. S o k vita f o l y i k arról is, m e l y i k a l e g k e d v e z ő b b létszámú munkaszer v e z e t a fakitermelésben. A fakitermelésnél a m ú l t b a n a legelterjedtebb a k é t f ő n y i munkacsapatban végzett m u n k a volt. Ez a technológia a z o n b a n a kézi-fakitermelés idején fejlődött ki, s e m m i s e m indokolja e n n e k f e n n tartását a gépi m u n k á b a n . E z ugyanis lehetetlenné teszi a g é p e k gazda ságos kihasználását, a m u n k a szakosítását, szétforgácsolja a termelést, megnehezíti a szerszámkarbantartást, arra kényszerít, h o g y választékokat k ö z v e t l e n ü l az e r d ő b e n termeljük. Fel kell tehát h a g y n u n k azzal a nézet tel, h o g y m i n é l k i s e b b a munkacsapat, annál j o b b . A fakitermelési m u n k a t e r m e l é k e n y s é g é n e k növelésért folytatott k ü z d e l e m b e n első feladatunk kell l e g y e n , a két-, h á r o m f ő n y i munkacsapat helyett t ö b b f ő n y i (6—15) m u n k a b r i g á d b a n v é g z e n d ő m u n k a r e n d s z e r kialakítása. A fűrész kihaszná lása 100 százalékkal m e g n ő , a szakosítás m e g k ö n n y í t i a munkát, c s ö k k e n az e g y f ő r e eső szerszámsúly, k e v e s e b b idő v é s z e l a járkálással, s a k ö l t s é g e k 30—50 százalékkal c s ö k k e n t h e t ő k lesznek stb. A brigádlétszámot a helyi t e c h n o l ó g i á n a k kell megszabnia. A h e l y e s létszámú m u n k a s z e r v e z e t kialakításánál f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , az átlagos fatörzs megmunkálására szükséges időt, a b r i g á d t e r m e l é k e n y s é g é t . A g é p e k fejlődésével e g y r e in-
k á b b tért hódít az e g y s z e m é l y e s m u n k a lehetősége. E n n e k kétségtelen e l ő n y e i vannak, m e r t a m u n k á s k e r e s e t e k b . 50 százalékkal nő, az 1 m - r e eső szociális terhek c s ö k k e n n e k , a v e z e t ő k m e g s z a b a d u l n a k a m u n k a c s a p a t helyes összeállításának g o n d j á t ó l stb. A m í g a z o n b a n m e g f e l e l ő g é p e k n e m állnak rendelkezésre, a l e g t e r m e l é k e n y e b b m u n k á t — k ö r ü l m é n y e i n k k ö zött — a 6—8-as létszámú b r i g á d o k é r i k e l , s ő t v a l ó s z í n ű azután is. 5. A feltárás kérdése. V a l a m e n n y i e d d i g tárgyalt k é r d é s m e g o l d á s a a k k o r lesz igazán h a t é k o n y , h a a feltárás k é r d é s é b e n t o v á b b i e r e d m é n y e k e t tudunk elérni. Enélkül a gépesítési e r e d m é n y e k b á r m e k k o r á k l e g y e n e k is, n a g y o n hatástalanok v o l n á n a k . A feltárás k é r d é s é b e n a kezdeti e r e d m é n y e k igen biztatók. A felszabadulást k ö v e t ő 10 é v b e n 275 k m út é s vasút épült, ezzel együtt e r d ő g a z d a s á g a i n k 428,4 k m kövezet-úttal, 688 k m vasúttal r e n d e l k e z n e k . A feltárás üzemgazdasági feladat, n e m l e h e t r ö g t ö n z ö t t e l k é p z e l é s e r e d m é n y e . E b b e n a tekintetben a m ú l t b a n n e m a l e g k ö r ü l t e k i n t ő b b e n k é szültek a t e r v e k , s f ő l e g n e m m i n d i g ott, a h o l l e g i n k á b b szükség v o l t rájuk. A feltárás csak a k k o r o l d h a t ó m e g h e l y e s e n , ha az erdőgazdaság v i s z o n y a i n a k , sajátosságainak a l a p o s i s m e r e t é b e n készül. E r d e i n k feltártsága m a m é g n e m m e g f e l e l ő , e z é r t d o m i n á l n a k az e n e r g i a - k ö l t s é g e k az összes k ö l t s é g e k k ö z ö t t . E z e k o l y a n ü t e m b e n c s ö k k e n t h e t ő k majd, a m i l y e n m é r t é k b e n a fel tártság nő. F e l m e r ü l a k o m b i n á l t feltáró hálózat (kötélpálya, út, vasút e g y ü t t ) létesítésének s z ü k s é g e s s é g e is. Ez a z o n b a n azzal a v e s z é l l y e l jár, h o g y e g y e s szállító e s z k ö z ö k e t e s e t l e g n e m m e g felelően használunk ki. A m i v i s z o n y a i n k k ö z ö t t az u t a k n a k v a n a l e g n a g y o b b j e l e n t ő s é g e . A drága m a k a d á m utat a z o n b a n csak fő v ö l g y e k b e n készítsük, másutt elégedjünk meg 3 m koronaszélességű földutakkal, e z z e l biztosítsuk, h o g y szállító e s z k ö z e i n k k e l a f a a n y a g o t a lehető l e g j o b ban m e g t u d j u k közelíteni. N a g y j e l e n t ő s é g e v a n a m a g a s r a k o d ó e g y s z e r ű f o r m á j ú kiépítésének, helyettesíti a g é p e k e t , j e l e n t ő s ö n k ö l t s é g c s ö k k e n tést biztosít. összefoglalva: A m u n k a t e r m e l é k e n y s é g é n e k e m e l é s e k é r d é s é b e n az erdőgazdaság m u n k á j á b a n a l e g f ő b b teendő a fakitermelés m u n k a t e r ü l e tén v a n . A z e r d ő m ű v e l é s t o v á b b i f e j l ő d é s e is a fahasználat f e j l ő d é s é n e k f ü g g v é n y e (természetes felújítás, alátelepítés stb.). Sikert csak a k k o r é r h e t ü n k e l , ha az a n y a g f e l d o l g o z á s l e g s z á m o t t e v ő b b részét r a k o d ó k r a h e l y e z z ü k át és k o r s z e r ű erdei g é p e k e t szerzünk b e . Biztosítjuk e z e k g a z d a ságos kihasználását a s z a k m u n k á s k é p z é s m e g t e r e m t é s é v e l . N ö v e l j ü k e r d e i n k feltártságát, h o g y a g é p e k kihasználásának n e l e g y e n a k a d á l y a . V é g ü l a l k a l m a z z u n k k o r s z e r ű k é z i s z e r s z á m o k a t és t e c h n o l ó g i á t . A f o l y a m a t o k összefogására 2—3 fős m u n k a c s a p a t h e l y e t t n a g y o b b l é t s z á m ú m u n k a c s a p a t o k a t a l k a l m a z z u n k és t e g y ü k f o l y a m a t o s s á a m u n k á t . E z e k — n é z e t e m szerint — az e r d ő g a z d a s á g i m u n k á n a k s o r o n k ö v e t k e z ő l e g d ö n t ő b b kérdései. 3
