A Munkáért!

Vállalkozói Hírlevél 4. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”

Tartalom

Dráguló magyar munkaerő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Emelkedő adóterhek az unióban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Folytatódik Kelet-Közép-Európa gazdasági integrációja az unióban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Küszöbön a lakáspiaci konjunktúra?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A BusinessEurope tavaszi makrogazdasági kitekintése 2014-15-re. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Makrogazdasági fejlemények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Veszélyben Európa versenyképessége?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Tisztelt MGYOSZ Tagok! Kedves Barátaink! A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a több mint 6000 tagját segítse abban, hogy naprakész információk birtokában hozhassák meg akár nemzetközi, akár a hazai piacot érintő gazdasági döntéseiket. A sikeres TÁMOP2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A munkáért” címet viselő pályázatunknak köszönhetően az elkövetkező időszakban előre láthatóan 15 hónapon keresztül, havi rendszerességgel jelentkezünk a mostanihoz hasonló kiadványokkal. Bízunk abban, hogy ezzel is segíthetjük a hatékony, megbízható és gyors tájékozódást tagjaink számára. Meggyőződésem, hogy ezen kiadványok segítséget jelentenek tagjaink számára ahhoz, hogy a munkaadók számára releváns gazdasági folyamatokat kellő részletességgel, objektíven tudják megvizsgálni. Erre garanciát jelent a Kopint-Tárki elemzőközpont, akik a szakmai hátteret jelentik számunkra ebben a projektben. A mostani, első kiadvány többek között olyan aktuális ügyekkel foglalkozik, mint a minimálbér kérdése vagy éppen az Európai Unió és az Egyesül Államok közötti kereskedelmi megállapodások aktuális állása. Kollégáinkkal igyekszünk úgy összeállítani a jövőben is az anyagokat, hogy a lehető legnagyobb segítséget jelentse Önöknek, és a lehető legaktuálisabb, legfontosabb kérdéseket vizsgáljuk meg minden hónapban. Reméljük kiadványunk elnyeri tetszésüket, és hasznosnak ítélik majd annak tartalmát. Amennyiben bármilyen megjegyzésük, meglátásuk lenne az anyagokkal kapcsolatban, vagy szeretnének egyes területekről részletesebb elemzéseket kapni a következő hónapokban, jelezzék felénk mindezt. A tematikát úgy alakítjuk, hogy az a lehető leghasznosabb legyen az Önök számára.

Köszönettel: Dr. Futó Péter

TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”

3

HAZAI hírek

Dráguló magyar munkaerő A magyar munkaerő-költségek emelkedése 2014 első negyedévében jóval meghaladta mind az EU, mind az euró-övezet átlagát. Az egy órára vetített munkaerőköltség növekedése 0,9%-osra lassult az EU-ban 2014 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A múlt év utolsó negyedévében ez a mutató még 1,4%-os emelkedést jelzett. 2011 óta fokozatosan lassul a munkaerőköltségek emelkedése. Az euró-övezetben 2014 első negyedévében 1,2%-os volt a növekedés a 2013 negyedik negyedévi 1,6% után. A lassulás egyik magyarázata a munkaerőköltségek nem bérjellegű komponensének csökkenése: ez az EU egészében 0,3%-kal, az euró-övezetben 0,8%-kal mérséklődött év/év alapon. A másik összetevő, a bérek alakulása továbbra is növekedést mutat. A magyarországinál csak hat tagállamban Magyarországon mind a bérek (3,1%-kal), mind a nőttek nagyobb mértékben a munkaerőnem bérjellegű kifizetések (4,1%-kal) emelkedtek, költségek. az egy órára vetített munkaerőköltségek pedig a kettő eredőjeként 3,4%-kal nőttek 2013 első negyedévéhez képest. A magyarországinál csak hat tagállamban: Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában nőttek nagyobb mértékben a munkaerőköltségek. Az óránkénti nominális munkaerőköltség összesített változása az EU-ban, az euró-övezetben és Magyarországon, 2013 utolsó és 2014 első negyedévében 4

3

2013 Q4

3,4

2014 Q1 2,2

2 1,4

1,6 1,2

1

0,9

0 EU-28

EA-18

Magyarország

Gazdasági ágazati bontásban 2014 első negyedévében az EU egészében az építőipar munkaköltségei nőttek a leginkább, 1,9%-kal, amit a szolgáltatások 1,3%-os és az ipar 0,7%-os munkaköltség-emelkedése követett. Az euró-övezetben hasonló, 1,9%-os, 1,6%-os és 1,1%-os munkaköltségemelkedést mértek a három legfontosabb gazdasági ágazatban. Érdekesség, hogy Magyarországon ezzel szemben az építőipar munkaerőköltsége 2,3%-kal csökkent, míg a szolgáltatásoké 5,8%-kal, az iparé pedig 4,1%-kal nőtt.

4


EURÓPAI HÍREK

Emelkedő adóterhek az unióban A magyar GDP-arányos adóterhelés az uniós átlag körül mozog. Az Európai Unióban a bruttó nemzeti termékhez A GDP-arányos adóbevételek nagysága (GDP) viszonyított adóbevételek aránya átlagotöbb országban a 30%-ot sem éri el. san 38,8%-ról 39,4%-ra nőtt 2011-2012 között, derül ki az Eurostat friss jelentéséből. Ugyanez a mutató az euró-övezetben 39,5%-ról 40,4%ra változott. Erős szórás tapasztalható az egyes EU-tagállamok között: a GDP-arányos adóbevételek nagysága több országban a 30%-ot sem éri el (Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia esetében), míg máshol 45% feletti értékekkel találkozhatunk (Belgium, Dánia, Franciaország). E tekintetben Magyarország a középmezőnyben, kevéssel az átlag alatt helyezkedik el a 2011-ben mért 37,3%-os, 2012-re azonban 39,2%-ra emelkedő értékkel. Csökkenésre hat tagállamban volt példa, mint ahogy egy százalékpontosnál nagyobb mértékű növekedést is hat országban regisztráltak, amelyek között Magyarországon mérték a legnagyobb, 1,9 százalékpontos tehernövekedést. Ez egyrészt a növekvő adóterhek, másrészt a reál GDP 2012-es visszaesésének volt a következménye. A GDP-arányos adóterhek változása az EU-ban, az euró-övezetben és Magyarországon 41

40,4

40 39

39,4

2011

39,5

39,2

38,8

38

2012

37,3

37 36 35 EU-28

EA-18

Magyarország

Az adóbevételek fokozatos GDP-arányos emelkedése az Eurostat előrejelzése szerint tovább folytatódik: az EU statisztikai hivatalának becslése szerint az adóbevételek aránya 2013-ban az unió egészében 39,8%-ra, az euró-övezetben 40,7%-ra növekszik. Összetételük szerint 2012-ben az adóbevételek 51%-a munkára kivetett adókból származott, 28,5%uk fogyasztási típusú adókból, 20,8%-uk tőkejövedelmeket terhelő adókból. A munkára kivetett adók 24 tagállamban a legfőbb adóbevételi forrást jelentik az állam számára, ezek közül 13 országban részesedésük meghaladta az 50%-ot 2012-ben. A munkát terhelő adók a legnagyobb részesedést a legfejlettebb tagállamokban képviselik, főként Svédországban, Hollandiában, Ausztriában és Németországban. Alacsonyabb arányuk leginkább az újonnan csatlakozott országokra jellemző, mint például Horvátország, Lengyelország, Málta, Bulgária, Ciprus esetében.


5

EURÓPAI HÍREK

Magyarországon mind hosszú-, mind rövidtávon csökkent a munkára kivetett adók részesedése, a 2002-es évi 50,3%-ról folyamatosan csökkenve 2011-re már csak 47,3%-os volt az arányuk, 2012-re pedig tovább csökkent 46,4%-ra. A fogyasztást terhelő adók a legnagyobb súllyal csak 4 tagállamnál szerepeltek (Bulgária, Horvátország, Málta, Románia). Magyarország itt jócskán a 28,5%-os uniós átlag feletti, 40%-os részesedéssel rendelkezik. Míg hazánkban a munkát terhelő adók aránya fokozatosan csökken, addig a fogyasztási típusú adók részesedése évről-évre növekszik az adóbevételeken belül. 2002-2012 között több mint 2 százalékpontos volt a növekedés (37%-ról 40%-ra). Kivétel nélkül minden tagállamban a legalacsonyabb a tőkét terhelő adók súlya az összes adóbevételen belül. Az EU egészét tekintve részesedésük 2011-ről 2012-re kismértékben, 20,4%-ról 20,8%-ra nőtt. Magyarországon a 2011-es 13,6% után 13,5%-ot mértek 2012-ben.

A tőkét terhelő adók súlya a legalacsonyabb az összes adóbevételen belül

A munkát terhelő tényleges, implicit adóterhek növekedtek mind az EU egészében, mind az euró-övezetben. A teljes EU-ban a 2011-ben elvont 35,8% után 2012-ben 36,1% volt a munkajövedelmek implicit adóterhe. Az euró-övezetben 37,7%-ról 38,5%-ra emelkedett ez az érték. Magyarországon ugyanekkor 1,6 százalékponttal 39,8%-ra nőtt a munkajövedelmek adóterhelése. A munkát terhelő legalacsonyabb adóteherrel Málta rendelkezik (23,3%), míg a legmagasabbal Belgium és Olaszország (42,8%). A munkára kivetett tényleges adóterhek változása az EU-ban, az euró-övezetben és Magyarországon 41 40 39

39,8 2011

2012 37,7

38 37 36

38,5

35,8

38,2

36,1

35 34 33 EU-28

EA-18

Magyarország

Ezzel ellentétben stagnált a fogyasztást terhelő implicit adóráta. Az unió egészében 19,9%-os, az euró-övezetben 19,3%-os, változatlan értékekkel 2011-2012-ben. Ez azonban nem mondható el Magyarországról, ahol a 2011-es 26,8% után 2012-ben 28,1%-os volt a magánfogyasztás adóterhelése. A fogyasztást legkevésbé Spanyolországban, Görögországban és Szlovákiában adóztatják az unióban, míg a legmagasabb fogyasztási adóterheket Dánia, Horvátország és Luxemburg veti ki.

6


EURÓPAI HÍREK

Folytatódik Kelet-Közép-Európa gazdasági integrációja az unióban A kelet-közép-európai EU-tagországok a 2004-es csatlakozás után jól beágyazódtak az európai termelési láncokba és pénzpiacokba, monetáris integrációjuk azonban még hiányos. Magyarország és Szlovénia kivételével valószínűleg gyorsul majd a reálgazdasági felzárkózásuk a nyugati EU-tagokhoz, állítják a Deutsche Bank elemzői. Tíz éve csatlakozott az első nyolc kelet-közép-európai ország az Európai Unióhoz, amelyet később két másik – Bulgária és Románia – követett. Szorosabbá vált a kereskedelmi, beruházási és pénzügyi integrációjuk, és megtapasztalták ennek makrogazdasági következményeit. A Deutsche Bank Research áttekintést készített a tíz tagország kelet-közép-európai EU-tagország (a továbbiakban CEE-10) gazdasági állapotáról és reálgazdasági felzárkózásuk lehetőségeiről. Megvizsgálták, hogy a CEE-10 országok miben versenyképesek, mennyire integrálódtak az európai termelési láncokba, milyen előnyökkel és hátrányokkal szembesülnek a pénzügyi integráció kapcsán és mennyire integrálódtak az európai monetáris rendszerbe.

Termelési, pénzügyi és monetáris integráció A többnyire kicsi és külgazdaságilag nyitott CEEA CEE-10 országok viszonylag jól integrál10 országok bruttó hozzáadott értékének nagy tak az európai termelési láncokba, és vanrésze származik ipari termelésből (30%, míg az nak versenyképes feldolgozóipari ágazataik. EU-15 esetében ez 20%). Így a gazdasági növekedés fontos tényezőjét képezi az ipari termelés beágyazottsága a globális termelési láncokba. A nemzetközi termelési láncokba való integráltságot jól tükrözi, hogy az CEE-10 országok kivitelében jelentős szerepe van a külföldi országok ipari termelésének, főleg az EU-15 országokénak.

Külföldi hozzáadott érték a teljes exporthoz képest (forrás országonként)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

Szlovákia Magyarország Csehország Litvánia Szlovénia Észtország Bulgária Lengyelország Lettország Románia EU-15 CEE EU tagországok Ororszország

Kelet- és Délkelet-Ázsia USA Dél-Amerika


Forrás: OECD, DB Research

7

EURÓPAI HÍREK

A CEE-10-ek kivitele általában a termelési lánc alacsonyabb fokaihoz kapcsolódnak, Lengyelország és Csehország azonban nagy eséllyel haladhat előrébb a láncban, a régiójukban általuk kiépítés alatt álló saját értékláncnak köszönhetően. A kereskedett termékek bonyolultságát tekintve az országok különbözőek: míg Magyarország külkereskedelemre gyártott termékeinek 80%-a magas- vagy közepes képzettséget és technológia-intenzív eljárásmódot igényel, addig Csehország és Szlovákia külkereskedelembe kerülő termékeinek szerkezete hasonlít Németországéhoz. Lettország és Bulgária termékei javarészt alacsonyabb fejlettségűek. Arra a kérdésre, hogy mely ágazatokban versenyképesek és miben van relatív versenyelőnyük, az Európai Bizottság által elkészíttetett Versenyképességi Jelentés (European Competitiveness Report) ad választ. A CEE-10 országoknak a jelentés szerint ugyanis számos fejlett technológiát igénylő ágazatban van versenyelőnyük, amit könnyedén megtarthatnak vagy akár fokozhatnak is. A balti államokon és Bulgárián kívül a CEE-10 országok az elektronikai termékek és a gépjárművek gyártása terén élveznek komparatív előnyt, mivel a multinacionális autógyárak jelenléte több országban tradicionális helyi gyártókhoz (is) kapcsolódik. A gépjárművek (különösen Szlovákia és Csehország esetében), az elektromos berendezések és a telekommunikációs eszközök (különösen Észtországban) a kivitel jelentős részét képezik. Ezeken kívül főként az információtechnológia és a telekommunikáció, a gyógyszergyártás és az egészségügyi szolgáltatások, valamint az energia-előállítás és a közművállalatok terén jelentkezhet további erőteljes növekedés. Ezt elősegítheti a külkereskedelmi kapcsolatok még intenzívebbé válása és az erőteljesebb integráció az európai termelési láncokba.

Szlovákia (SK)

Románia (RO)

Szlovénia (SI)

Bulgária (BG)

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

Számítógépek, elektromos és optikai berendezések

•

•

•

Gyógyszeripar

•

Gép, gépi berendezések

•

Egyéb közlekedési eszköz Vegyipar

Litvánia (LV)

Magyarország (HU)

•

Gépjárművek

Észtország (EE)

Lengyelország (PL)

Elektromos eszközök

Lettország (LT)

Csehország (CZ)

Az egyes országok komparatív előnyei az egyes iparágakban

•

•

•

• •

Az európai termelési láncba való bekapcsolódást Komoly FDI beruházás vonzó képesséerős pénzügyi integráció követte, részben a pénzgük van (főleg Nyugat-Európából). ügyi szektorba áramló közvetlen befektetések (FDI) révén. A régió vonzerejét és az FDI jelentőségét tükrözi, hogy a feltörekvő piacokhoz képest a CEE-10-ben kimagasló az egy főre jutó FDI értéke. Ezek a beruházások nagyrészt más EU-országokból (leginkább Hollandiából, Németország és Ausztriából) származnak, és leginkább Lengyelország (a CEE-10-be irányuló FDI 36%-át fogadja), Csehország (19%) és Magyarország (14%) felé irányulnak. Az FDI beáramlása a CEE-10 országokba a válság idején is pozitív maradt, noha jelentősen csökkent, majd a válság enyhülésével ismét gyorsulni kezdett. A korábbi tapasztalatok és trendek alapján az FDI

8


EURÓPAI HÍREK

beáramlása a jövőben is meghatározó tényezője lesz a gazdasági növekedésnek. Valószínűsíthető, hogy a jövőben is megfelelő mennyiségű beruházást sikerül a CEE-10 országoknak vonzaniuk, ami a nyugati országokhoz való földrajzi közelségnek és az európai termelési láncokba való beágyazottságuknak lesz köszönhető. A CEE-10 országok banki eszközállományából A CEE-10 országaiban a banki hitelezés a 80% kötődik külföldi tulajdonú bankokhoz, a ráta domináns finanszírozási forma. azonban országonként változó. Amíg a balti államokban az észak-európai EU-tagországok bankjai vannak jelen, addig a többi CEE-10 országban Ausztria, Olaszország és Belgium bankjai a legjelentősebb külföldi tulajdonosok. Hitelkínálatuk jelen-

CEE-10-beáramló FDI

Egy főre eső FDI állomány

(billió euró)

(eur, 2012)

12 000

Forrás: UNCTAD, DB Research

10 000

60 Forrás: Eurostat, DB Research

50

8 000

40

6 000 4 000

30

2 000

20

000

10 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 EU-15-től

más forrásból

tős gazdasági súllyal rendelkezik, mivel a CEE-10 országaiban a banki hitelezés a domináns finanszírozási forma a privát szektorban. A válság során természetesen a CEE-10-ben is visszaesett a hitelezés és zsugorodtak a banki mérlegek, de a nyugati bankok továbbra is kitartanak a kelet- közép-európai régió Nem pénzügyi vállalatok mellett. Sőt, az úgynevezett Bécsi Kezdeményezés hiteleinek összetétele létrehozott egy nemzetközi koordinációs mecha(az összes hitel % -ában) nizmust a térségben érdekelt nyugat-európai ban100 kok közt. A következő években várhatóan emelkedik a kihelyezett banki hitelek mennyisége, főleg 80 Szlovákiában és Lengyelországban, és várhatóan 60 tovább mélyül az Ázsiában megfigyelhető szinttől még elmaradó mélységű pénzügyi közvetítő rend40 szer. 20 0

SK EE

SI LV LT

BG RO HU PL CZ

Helyi pénznemben Más külföldi pénznemben denominált Euro Forrás: EKB, DB Research

A CEE-10 országok a monetáris integráció szempontjából kevésbé integráltak az EU-ba, tekintve hogy az euró-övezethez csak négy ország csatlakozott eddig közülük. Annak ellenére, hogy az uniós tagság megszerzésekor középtávon valamennyien vállalták a monetáris unióhoz való csatlakozást is, a válság során több ország is tapasztalatokat


9

EURÓPAI HÍREK

szerzett az önálló valutaárfolyam előnyeiről, amit ennek megfelelően vonakodnak feladni. A belépést tovább késleltetheti a Maastrichti kritériumoknak való megfelelés hiánya, ami Litvániát kivéve valamennyiükről elmondható, de több esetben elsősorban az Európai Árfolyam Mechanizmus (ERMII) tagságának hiányából fakad. Mivel ez gyakorlatilag az adott ország döntésén múlik, az euró átvétele alapvetően tagállami döntés kérdése. A magyar hivatalos álláspont alapján Magyarország 2020 előtt nem szándékozik belépni az euró-övezetbe. Lengyelország 2012-ben tervezte a belépést, azonban a válság hatására határozatlan időre elhalasztotta, noha továbbra is elkötelezett az euro iránt. Lengyelországban a szabadon lebegő árfolyam nagyban hozzájárult a válság mérsékléséhez. A zloty leértékelődésének köszönhetően a lengyel export versenyképes maradt.

Rövid és hosszú távú növekedési kilátások Rövidtávon stabil, 2,5-3%-os növekedés várható az idén a CEE-10 országokban. Az export bővül és a hazai fogyasztás is fellendülőben van. A térség országainak helyzetét javítja, hogy a költségvetési politika a viszonylag alacsony államadósságnak köszönhetően viszonylag nagy mozgásteret élvez. Hosszú távon a CEE-10 országok kilátásai jók. A fő növekedési tényezőt ezután is a termelékenység javulása jelentheti. Ennek kedvez a CEE-10 országok iparának jelentősége: az ipari fejlettség elegendő egy tudás-intenzív, innovatív termelési bázis kialakításához.

Knowledge Economy Index 2012

Termelékenyés és potenciális GDP növekedés

%, éves

(a tudás és a humántőke szerepe a gazdaságban)

Forrás: Európai Bizottság, DB Research

SI HU

0

CZ

RO SK PL LV LT EE 0%

2%

4%

Termelékenység trendjének növekedése Potenciális GDP növekedés

10

5

DE EE CZ HU SI LT SK LV PL RO BG Kelet-Ázsia… Latin-Amerika Dél-Ázsia

BG

-2%

A növekedést elsősorban a termelékenység javulása, másodsorban a fizikai tőke felhalmozása segíti elő.

Gazdasági ösztönzés és intézményi háttér Innováció Oktatás Információs és Kommunikációs Technológia

Forrás: Világbank, DB Research


10

EURÓPAI HÍREK

A hosszú távú növekedés második fő tényezője a fizikai tőke. Más fejlődő országokkal ellentétben, ezekben az országokban a növekedéshez nem a munkaerő mennyisége vagy a humántőke járult hozzá elsősorban (a kedvezőtlen demográfiai helyzet és az eleve magasabb színvonalú oktatási rendszernek köszönhetően), hanem a fizikai tőke növekedése, az alacsony megtakarítási és beruházási ráta miatt. Annak ellenére, hogy a válság ideje alatt alacsony belföldi beruházások jellemezték a CEE-10 országokat, a fejlett országokhoz képest alacsonyabb tőkeállomány, a viszonylag alacsony munkaerő-költségek és az erős beágyazottság az európai termelés láncokba és a földrajzi közelség Nyugat-Európához vonzó környezetet biztosít a további FDI-beruházások számára. A CEE-10 országok növekedését leginkább korlátozó tényező a humántőkéhez kapcsolódik. A születési ráták alacsonyak, a demográfiai helyzet kedvezőtlen. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban lassú a népességnövekedés, míg más CEE-10 országokban népességcsökkenés figyelhető meg. A másik probléma a humántőke elvándorlása, különösen Romániából és Bulgáriából. Összesítve, a hosszú távú növekedési kilátások a balti államokban, Lengyelországban és Szlovákiában kedvezőek, ahol tovább folytatódik a nyugat-európai átlaghoz való erőteljes felzárkózás. Visszafogott felzárkózási ütem jellemzi majd Csehországot, Romániát és Bulgáriát, míg Magyarország és Szlovénia esetében nem várható számottevő konvergencia a régi EU-tagokhoz.

KOPINT-TÁRKI ELEMZÉS

Küszöbön a lakáspiaci konjunktúra? Néhány mutató egyértelműen a lakáspiac fellendülésére utal. Az nagyon alacsony abszolút számok és a bázishatások miatt azonban érdemes óvatosan bánni a statisztikákkal. Néhány cím hazai lapok elmúlt hetekben közölt lakáspiaci tárgyú írásaiból: „A lakáspiac jobban teljesít”; „Mindenki lakást akar venni”; „A végtörlesztés óta nem adtak el ennyi lakást Magyarországon”; „Végre nőhetnek a lakásárak”; „Meglódult a lakáspiac – jön a drágulás?” „Lakáspiac: a kilábalás előszobájában”; „Élénkül a lakáspiac”; „Ismét élénkül a lakáspiac”; „Megvillant a lakáspiac”; „Csúcsra pörgött a lakáspiac?”; „Felrobbant az ingatlanpiac”. A komoly szakmai lapokból válogatott (a bulvársajtót nem szemléztük), kétségek nélküli optimizmust tükröző címek felsorolása szinte korlátlanul bővíthető. Ugyanakkor egyes, jóval kisebb számban fellelhető és jóval visszafogottabban fogalmazó cikkek címe (és tartalma) arra utal, hogy vannak olyan szerzők, akik szerint nem egyértelmű, nem biztos, nem végleges, nem bizonyított a többség által látottvizionált trendforduló bekövetkezte, illetve tartóssága. Ebben a cikkben nem kívánunk (mert nem tuKétféle vélemény dunk) megfellebbezhetetlen és minden kétséget kizáró prognózist adni a magyar lakáspiac aktuális fejlődési irányáról. A kétféle, egymástól pregnánsan eltérő vélemény közti különbségeket okozó tényezők, források, adatok és gondolatmenetek egy részének bemutatása azonban fontos tanulságokkal szolgálhat, és talán még ahhoz is hozzásegíti az olvasót, hogy saját, megalapozott előrejelzését kialakítsa.


11


„Tudományos igényű”, de legalábbis terminológiájú ingatlanközvetítői elemzések buzdítanak minden érdeklődőt azonnali lakásvásárlásra most már szinte minden héten. Élénkülő lakáspiacról, befektetői rohamról, emelkedő, de legalább is mindjárt emelkedésnek induló lakásárakról szólnak. A lakásvásárlás halogatásának befejezését indokolják többek között a mélyponton stagnáló lakásárak, a bármikor a piacra zúduló, mindeddig elhalasztott vásárlások, mint a lakáspiac fellendülését, a várt trendfordulót megalapozó specifikus tényezők. Az egyre csökkenő hitelkamatok, a javuló makrogazdasági mutatók, ezen belül az építőipari termelés adatainak alakulása mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy most már tényleg fordulat következik be a lakáspiacon. Vannak olyan részpiacok, mint például a budapesti Belváros, ahol már egyértelműen látszik ez az olyannyira várt új tendencia. Egy ideje szinte minden év, félév, hónap azzal kezdődik, hogy „már tényleg itt a trendforduló”. Ám eddig minden fellendüléssel és trendfordulóval kecsegtető időszakot azzal volt kénytelen lezárni az ingatlanpiac, és a -szakma, hogy most, talán utoljára, de mégsem fordultak emelkedőbe az árak, és nem nőtt a használt és az új lakások forgalma. A remélt fellendülésnek nyoma sem volt. Eddig. De talán majd most…

Sajátos szerepet játszik a remények és illúziók táplálásában a lakáspiaci statisztikák, adatközlések kialakult rendszere és időrendje. A „hivatalos” KSH lakásforgalmi statisztikák a tárgyidőszakot követően több hónapos késéssel jelennek meg. A gyorsabb információk iránti igényeket egyes nagyobb ingatlanpiaci szereplők (ingatlanközvetítők, bankok) igyekeznek kielégíteni, ezeket a becsléseket még a szaksajtó is kemény statisztikai adatokként kezeli, miközben az önjelölt adatgazdák produktuma esetében jogosan felvethető az érdekkötöttség, a hitelesség, megbízhatóság kérdése. Elemzői körökben komoly visszhangot keltett, „A KSH volt a visszafogottabb.” amikor jó egy éve, 2013 márciusának végén kiderült, hogy az egyik, amúgy adatszolgáltatóként legambiciózusabb és legtekintélyesebb ingatlanközvetítő cég és a KSH 2012. évi ingatlanforgalomra vonatkozó becslése kerek 8700 tranzakció különbséget mutat. A KSH volt a visszafogottabb. Az ingatlanforgalmazó cég illetékes vezetője szerint „a KSH adatai csak a magánszemélyek által kötött és a teljes lakás átruházásával járó tranzakciókra terjednek ki”. Ők viszont a céges vásárlásokat is bevették becslési körükbe, ami lényeges különbséget okozott. 2012-ben ugyanis EU-s források „kapuzárás előtti” tömeges igénybevétele miatt kiugróan magas volt a céges vásárlók száma. Vagyis a két 2012-es adatsor nem hasonlítható közvetlenül össze. Tehát a 2013. elején publikálásukkor kiugrónak tűnő előző évi céges forrásból származó forgalmi gyorsadatok valójában nem indokolták a korabeli lelkes sajtóvisszhangot.

12



A friss publikációk szerint 2014. első négy hónapjára szintén jelentős növekedést ígérnek az adott ingatlanközvetítő cég gyorsadatai. Ennek relevanciáját (ajánlásunk szerint a tavalyelőtti rossz példa fényében) mindenki ítélje meg maga. Az ismertetett, bár indokolatlannak tűnő módszertani különbség miatt a céges gyorsbecslés nem lehet alacsonyabb, mint a KSH becslése, mert a tranzakciók szélesebb körére (résztulajdon átruházása, céges vásárlók) terjed ki. Az ingatlanközvetítő cég 2011. óta publikálja gyorsbecsléseit, mégis, már az első évben sikerült a KSH becslését alulmúlniuk.

A lakáspiaci hurráoptimizmus éppen jelenleg aktuális kitörése abban mindenesetre különbözik a korábbi hangulati csúcspontoktól, hogy a derűlátást ez alkalommal első közelítésben néhány KSH-forrásból származó adat is alátámasztani látszik. 2014 első negyedévében ugyanis a kiadott építési és használatbavételi engedélyek száma tekintélyes mértékben, 20, illetve 51%-kal nőtt. A megváltásként fogadott és egyébként minden forráskritikát kiálló KSH-adatok ténylegesen néhányszáz lakást felölelő változást jelentenek, hiszen az újlakásépítés történelmi mélyponton áll, tavaly egész évben 7293 új lakás épült, (ebből mintegy 3200-at szántak értékesítésre), a tényleges újlakás-értékesítések száma pedig nem érte el a kétezret. Ezek a számok olyan alacsonyak, hogy még egy nagyobb mértékű relatív változás sem, pláne egyetlen negyedévben, nem tekinthető kritikus tömegűnek, nem értelmezhető bizonyított trendfordulóként. Nem érdemes elhamarkodottan Természetesen minden elemző az elhúzódott trendváltást kiáltani. gazdasági válság utolsó végvárainak, a lakásépítésnek és értékesítésnek az elestét, vagyis a növekedés beindulását reméli, de nem érdemes elhamarkodottan trendváltást kiáltani, ha országosan és egy negyedévben (2014. I. negyedév) 267 építési és 569 használatbavételi engedéllyel többet adnak ki, mint egy évvel korábban. Az elmaradás ugyanis még a 2012-es megfelelő adatokhoz képest is jelentős maradt, okozhatták nem szignifikáns, véletlen tényezők. Reméljük, nem így van, de akár a 2014. év eleji kedvezőbb időjárás, és a bázishatás is indokolhatja a különbséget. Ráadásul 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjába (nagyon helyesen) bekerültek az ingatlanfejlesztések is, 2014. elejétől ennek a konstrukciónak köszönhetően a fejlesztő és építő vállalkozások a recesszió bekövetkezése előtt elkezdett és félbemaradt építkezések egy részét fejezték, fejezik be. Az építőipari szakma képviselői örülnek minden bíztató elmozdulásnak, de a lakáspiac, szemben más építőipari részpiacokkal, még messze van az élénküléstől. Egyelőre csak a statisztikában lehet

A lakáspiac még messze van az élénküléstől


13


érzékelni az elmozdulást, a piacon nem. Az építőszakma csak abban bízik, hogy az elhalasztott keresletnek egyszer meg kell jelennie a piacon. 2013-ban bizonyosan kevesebb lakás épült, mint amennyi egy normális „békeévben” el szokott készülni. De 2008. előtt meg hosszú éveken át sokkal több és nagyobb lakás épült a ténylegesen és távlatban is fizetőképes keresletnél. Nehéz azt eldönteni, 2013-ban az elhalasztott, vagy a korábban mérték nélkül, túlzó számban megépült lakások miatt épült ilyen kevés lakás Magyarországon, kevesebb, mint a statisztikák vezetése óta korábban bármikor, beleértve a világháborús, illetve világválsággal terhelt éveket is. Időközben változtak, javultak a lakásépítés és Javuló banki finanszírozási feltételek vásárlás banki finanszírozásának keretfeltételei, de ez nem változtat az összképen. Az állami kamattámogatású jelzálogkölcsön és a csökkenő hitelkamatok valóban javuló feltételeket nyújtanak a részben hitelből finanszírozott lakások vásárlásához, Az állami támogatás azonban csak a futamidő első öt évére szól, akkor is csökkenő mértékű. Összességében alig jobbak ezek a konstrukciók, mint a korábban is elérhető, támogatás nélküli lakáshitelek. Keresletstimuláló hatásuk még(?) nem érezhető a lakáspiacon, belső korlátaik, a kereslethiány, illetve a lakosság 2008 után kialakult, és alig mérséklődő (deviza)hitel-sokkja miatt. Evvel együtt megjelentek az első hat százalék alatti kamatok. Egyidejűleg lementek az alternatív befektetési hozamok, a betéti és a kötvénykamatok is. A támogatási rendszer ugyan megújult, de a „szocpol” a vásárlók 98%-a számára elérhetetlen. Következésképpen még mindig 80-90 százalékos a készpénzes vásárlók aránya a lakáspiacon. Megnőtt az előtakarékosság vonzereje. Megnőtt viszont az előtakarékosság jelentősége, a lakástakarék-pénztárak hozama rendkívül versenyképessé vált, ez a fajta megtakarítás azonban értelemszerűen csak évek múlva fog fizetőképes keresletként megjelenni a lakáspiacon. 2013-ban 2012-hez képest, összetétel-változás nélkül, az új lakások árszínvonala 0,8%-kal emelkedett, miközben a használt lakásoké 3,2%-kal – az előző évinél kisebb mértékben – csökkent. 2008 óta összesen 16,9 százalékkal lett alacsonyabb a használt lakások nominális árszínvonala, reálértékben számolva a változás 31,9 százalék. Az árcsökkenés biztos ténye összecseng a forgalomcsökkenés adataival, Egy gyenge, lassú forgalomnövekedésnek sincs azonban feltétlenül markáns hatása az árakra. Egy esetleges egyszámjegyű forgalomnövekedés mellett is folytatódhat akár a lakásárak esése. A lakásárak országos szintű mérséklődésében fontos szerepet játszott a Nemzeti Eszközkezelő 2013as aktivitása, árpolitikája. A Nemzeti Eszközkezelő indokolt költségvetési szempontjai miatt az általa használt tipikus ár az eredeti hitel nyújtásakor becsült ingatlanár 35-55 százaléka. A Nemzeti Eszközkezelő 2013-ban tízezerrel több lakást vásárolt, mint egy évvel korábban, és a megélénkült tevékenysége akár egy-két százalékponttal is hozzájárulhatott a használt lakások árindexének csökkenéséhez. Több mint óvatos, prudens árpolitikájuk pedig arra utal, hogy – fogalmazzunk így – egyelőre ők is korlátozott optimizmussal tekintenek a piaci folyamatokra.

14



A BusinessEurope tavaszi makrogazdasági kitekintése 2014-15-re Összefoglaló A BusinessEurope gyorsuló gazdasági növekedésre számít, számottevő negatív kockázatok és veszélyek mellett.

1. Áttekintés A BusinessEurope tavaszi makrogazdasági áttekintése az őszi áttekintésben leírt pozitív folyamatok folytatódására hívja fel a figyelmet az európai gazdaságban, jelentős negatív kockázatok jelenléte mellett. Az Európai Központi Bank (EKB) elköteleződése az euro védelme iránt, a bankunió érdekében tett lépések és az uniós tagországokban zajló strukturális reformok elősegítik a pénzpiaci helyzet javulásának a reálgazdaságba való átszivárgását és az üzleti bizalom erősödését. Ennek megfelelően az európai gazdaság bővülése várható. Az idei évre vonatkozó, a tavaly őszi 1,4% helyett most 1,6% az egész unióra vonatkozó BusinessEurope-előrejelzés, míg az eurozónára 1,1% helyett most 1,2%-os. A fellendülő export mellett a növekedést immár a belső kereslet bővülése is segítheti. Mind a lakossági fogyasztás, mind a beruházás (bruttó állóeszköz felhalmozás) bővülni fog az idén és jövőre is, főként a korábbinál stabilabb munkaerőpiaci helyzetnek és üzleti bizalomnak köszönhetően. Fő indikátorok Reál GDP (éves %-os változás)

EU 28

Eurozóna

2014

2015

2014

2015

1,6

1,9

1,2

1,6

Infláció (%)

1,3

1,6

1,1

1,3

Munkanélküliség (%)

10,6

9,9

11,7

11,2

Költségvetési hiány (%)

-2,5

-2,4

-2,7

-2,2

Bruttó államadósság (a GDP %-ában)

88,4

87,8

97,0

96,3

2014

2015

2014

Lakossági fogyasztás (%)

1,2

1,5

0,8

1,2

Kormányzati kiadások (%)

0,4

0,4

0,1

0,3

Bruttó állóeszközfelhalmozás

2,5

3,9

1,8

3,3

Export (%)

4,3

5,4

4,4

5,4

Import (%)

3,8

4,9

4,0

5,0

GDP komponensek

EU 28

Eurozóna 2015

1. táblázat: A BusinessEurope makrogazdasági előrejelzései


15


A növekedés kedvező a munkanélküliség mérséklődése számára, de a jelentősebb előrelépéshez még nem elég. Mivel a válság idején el nem bocsátott, az optimálisnál talán még mindig nagyobb munkakapacitás képes kiszolgálni az enyhe keresletnövekedést, a foglalkoztatás növekedéséhez és a mun-

Főbb növekedési kockázatok

(A pozitív és negatív válaszok különbsége, %) Geopolitikai feszültségek Háztartások biztonsági megtakarítása Banki hitelezési kondíciók Kereskedelemmel súlyozott árfolyam Pénzpiaci stabilitás Közpénzügyek állapota Pénzügyi szabályozás Munkapiaci helyzet Magasabb adók CO2 kibocsátás ára USA növekedése Hozzáférés vállalati kötvényekhez és tőkéhez Hozzáférés az EU egységes piacához Hozzáférés nem EU-s piachoz -40

2014. április

-30

-20

-10

2013. november

0

10

20

30

Forrás: BUSINESSSSEUROPE

kanélküliség csökkenéséhez szükséges további munkakereslethez gyorsabb növekedésre van szükség. Ennek alapján az valószínűsíthető, hogy a növekedés gyorsulásának ellenére is csak később, a fellendülés stabilizálódásakor kezd érdemben javulni az országonként egyébként erősen eltérő munkapiaci helyzet, összhangban a korábbi tapasztalatokkal. A kedvező növekedési kilátások mellett szem előtt kell tartani a jelentős negatív kockázatokat is. Jelenleg a növekedésre legveszélyesebb, Ukrajnához köthető geopolitikai kockázat mellett jelentős a háztartások túlzott megtakarításához vezető bizalom-csökkenés és a vállalatok finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférésének kockázata, főleg a banki hitelezésben.

2. Országok közötti különbségek A kedvező összkép ellenére az egyes gazdaságok állapota jelentősen különbözik egymástól, ami eltérő növekedési ütemeket jelent. A versenyképességet célzó reformok és strukturális átalakítások eredményeképp azonban a nehezebb helyzetben lévő országok, mint Görögország, Portugália, Írország és Ciprus, várhatóan mind növekedési pályára fordulnak a következő két évben. Ezek az országok egyrészt sikeresen csökkentették a fajlagos munkaerőköltségeiket, aminek köszönhetően várhatóan csökken a folyó fizetésimérleg-hiányuk, illetve egyes esetekben többletbe fordul. Spanyolországban például a 2009-es 5%-os GDP-arányos hiány helyett az idén 1,2%-os többlet; Írországban 2%-os hiány helyett 6,4%-os többlet; Görögországban 15%-os hiány helyett 1,8%-os hiány; Portugáliában 11%-os hiány helyett 1,2%-os többlet várható. Az alacsonyabb munkaerőköltségek kedvezőek az ezekre az országokra jellemző magas munkanélküliség kezelése szempontjából is. Ezekben az országokban többnyire csökkenő pályán mozog az államháztartási hiány is, amit a növekedés lassú fokozódása is segít. Ennek eredményeképp a 2009-ben még kivétel nélkül a GDP 10%-ánál magasabb államháztartási hiánnyal rendelkező négy ország mindegyike 6%-nál kisebb hiánnyal zárja az idei évet.

16



Fajlagos munkerőköltségek és folyó fizetési mérlegek 10% 6% 2% -2% -6% -10%

Görögország

Írország

Spanyolország

Portugália

Olaszország

Franciaország

Németország

Fajlagos munkaerőköltség változás 2009-2014 között Változás a folyó fizetési mérlegben 2009-2014 között Folyó fizetési mérlg 2014-ben, GDP%-ában

Az államháztartási hiányhoz hasonlóan az államadósság GDP-arányos rátájának alakulása is kulcskérdés. Ezt megnehezíti az alacsony infláció, ami – az alacsony növekedési rátával együtt – a nominális GDP-nek csak mérsékelt bővülését teszi lehetővé. Az euro-övezet átlagos fogyasztói árindexe az

A beruházási döntéseket befolyásoló tényezők (A pozitív és negatív válaszok különbsége, %)

90 70

Forrás: BusinessEurope

50 30 10 -10 -30 -50

Globális kereslet

Hazai kereslet

Profitabilitás

2014. április

Kapacitás kihasználtság

Költségek és finanszírozási források

2013. november

idén 1,1%, jövőre 1,3% lehet. Az alacsony infláció megemeli a reálkamatlábakat is, köztük az álNagy különbségek a munkanélküliség, az lamadósság implicit reál-kamatlábát. Mindezek államháztartási hiány és az államadósság miatt a bruttó államadósság várhatóan 2014-ben terén. tetőzik, ami után 2015-től csökkenhet, a válság kirobbanása óta először. Az államadósság további csökkentése tehát komoly elkötelezettséget igényel a tagországok részéről. Ez pedig kiemelt fontosságú, mivel ha nem sikerül ellenőrzés alatt tartani a fiskális helyzetet, megnő a valószínűsége az üzleti élet szerelői által kiemelt kockázatnak tekintett jövőbeni adó-emeléseknek.


17


3. Beruházások és a finanszírozáshoz való hozzáférés A válság során megjelent politikai és pénzügyi bizonytalanság jelentősen visszavetette az üzA beruházások növelése a kereslet élénleti bizalmat és EU-szerte a beruházásokat. kítésén és a finanszírozáshoz való hozzáEközben az Egyesült Államokban és Japánban férés javításán kell javítani. 2011-13-ban nőttek a beruházások. A bizonytalanság azonban enyhült, ami kedvező a beruházások számára, de a bővüléshez további bizalomerősítő kormányzati erőfeszítésekre is szükség van. A BusinessEurope tagszervezeteinek véleménye szerint a globális és a belföldi kereslet élénkítésével a kormányok jelentősen növelhetnék a beruházásokat. A BusinessEurope a 2013-as 2,5%-os visszaesést követően, 2,5%-os beruházás-bővülést vár 2014-ben, 2015-ben pedig 3,9%-ost. A növekedési korlátok kezelésén és a kereslet élénkítésén kívül azonban a finanszírozáshoz való hozzáférést is javítani szükséges. Ez ugyanis továbbra is súlyos növekedés-korlátozó tényező; igaz, országonként különböző mértékben. A probléma a leginkább a kis- és középvállalkozások beruházásait gátolja, amelyek a leginkább ráutaltak a banki hitelezésre. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a kihelyezett banki hitelek értéke az idén év elején 3,4%-kal maradt el a 2013 év eleitől. A reálgazdaság hitelellátottságának javításához az EKB aktívabb fellépésére is szükség van. A bankunió megteremtése javíthatja a bankrendszerrel szembeni bizalmat, segítve a hitelezés fellendülését.

4. Az orosz gazdaság és EU-val való kapcsolat A BusinessEurope is hangsúlyozza az orosz-ukrán konfliktus alakulásának jelentőségét, amivel hírlevelünk korábbi számaiban is foglalkoztunk már. Az orosz gazdaságba vetett bizalom gyengülése már a konfliktus kirobbanása előtt érezhető volt: a nem átlátható üzleti környezet, a nagyobb bankok feletti

23,0%

A beruházások és a bizonytalan szabályozói környezet indexének alakulása

22,0%

170 150

21,0%

130

20,0% 110

19,0%

90

18,0% 17,0%

1997

1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

70

GDP arányos beruházások (bal t.) Forrás: BUSINESSEUORPE Bizonytalan szabályozói környezet indexe (jobb t.)

állami befolyás, az olajexport-bevételekre való túlzott ráutaltság és a gazdaságot diverzifikálni képes beruházások hiánya rontják a növekedési kilátásokat. A konfliktus korlátozott keretek közt maradása esetén az európai gazdaságokat mindez csak közvetve érinti: az energiahordozók kivitelének esetleges visszaesése okozhat problémákat. A konfliktus esetleges eszkalálódása viszont az energiaellátás mellet a kereskedelmi kapcsolatokra és az európai pénzpiacokra is nyomást helyezne.

18



Makrogazdasági fejlemények Az idei első negyedévre vonatkozó részletes GDP-adatok megerősítették az előzetes adatokból kiolvasható gazdasági gyorsulás tényét, és azt a feltevést, hogy immár a belföldi felhasználás a növekedés domináns tényezője. Az első negyedév aggregált növekedési számai a A kiigazítatlan GDP 3,5%-kal bővült az KSH második becslése szerint is gyakorlatilag előző év azonos időszakához képest. azonosak az előzetesen közölt számokkal: A kiigazítatlan GDP 3,5%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, miközben az előző negyedévhez viszonyított – munkanappal és szezonálisan kiigazított – növekedési ütem 1,1%-os volt. Az egyetlen korrekció az első közléshez képest annyi volt, hogy a munkanappal kiigazított év/éves növekedési index az új becslés szerint megegyezett a nyers adattal. Ez azt jelenti, hogy a kiigazítatlan növekedési index kizárólag a szezonális hatás miatt volt magasabb, mint a munkanappal és szezonálisan kiigazított év/éves növekedés (3,2%), ez azonban nem módosítja érdemben az összképet.

A termelési komponensek hozzájárulása a GDP változásához (százalékpont)

4 2 0 -2 -4

Forrás: KSH

-6 -8

2009Q1

2009Q4 Mezőgazd.

2010Q3 Ipar

2011Q2

2012Q1

Építőipar

2012Q4

Szolgáltatások

2013Q3 GDP

A növekedés szerkezete alapvonalait tekintve megfelelt a várakozásoknak. A termelési oldalon a növekedést az ipar és az építőipar húzza leglátványosabban. Az ipari hozzáadott érték 6,7%-kal (ezen Az ipar és az építőipar mellett a piaci belül a feldolgozóipar közel 10%-kal), az építőipar szolgáltatások is bővültek. hozzáadott értéke pedig több mint 25%-kal bővült az első negyedévben. Fontos momentum ugyanakkor, hogy a szolgáltatások hozzáadott értéke is bővült, habár jóval szerényebb mértékben, 1,5%-kal. A szolgáltatások domináns (durván 55%-os) súlyukból adódóan azonban így is jelentősen, 0,9%-ponttal járultak hozzá a 3,5%-os GDP-növekedéshez. Ráadásul e pozitív hozzájárulás alapvetően a piaci Kiegyensúlyozott növekedés a termelési szolgáltatásoknak volt köszönhető – azon belül is oldalon. mindenekelőtt a turizmus, a szállítás-raktározási szolgáltatások, illetőleg az info-kommunikációs szolgáltatások hozzáadott értéke nőtt dinamikusan, miközben a kutatás-fejlesztési tevékenységek is dinamikusan bővültek. Összességében tehát a termelési oldalon a növekedés nagyjából kiegyensúlyozottnak


19

FÓKUSZBAN

tekinthető, szemben a tavalyi évvel, amikor (az egész év átlagában) még csak az építőipar és a mezőgazdaság húzta a gazdaságot. Idén ezzel szemben várhatóan a mezőgazdaság lesz az egyetlen szektor, amely nem járul hozzá pozitívan a növekedéshez, miközben a szolgáltatásoknál hasonló, az ipar és az építőipar esetében az első negyedévinél valamivel mérsékeltebb ütemben folytatódó növekedésre számítunk.

A felhasználási komponensek hozzájárulása a GDP változásához (százalékpont)

6 2 -2 -6 Forrás: KSH

-10 -14

2009Q1

2009Q4

2010Q3

2011Q2

2012Q1

2012Q4

2013Q3

Magánfogy

Közfogyasztás

Bruttó állóeszk felh

Készletvált+stat eltérés

Nettó exp

GDP

Nagyjából hasonló a helyzet a felhasználási oldal vonatkozásában is. A készletváltozást és a nonprofit szervezetektől származó természetbeni társadalmi juttatásokat leszámítva valamennyi komponensnél növekedést mértek. Mindenekelőtt a belföldi felhasználás dinamizálódott – nem csak a tavalyi év egészéhez, hanem a tavalyi utolsó negyedévhez képest is. A belföldi felhasználás 3,3%-os (év/éves) növekedésével Magyarország a negyedik helyezést érte el az EU-n belül (az előző negyedévhez viszonyított 1%-os bővülés pedig csak a német növekedési ütemtől maradt el). A várakozásoknak megfelelően gyorsult a háztartások fogyasztása, 1,6%-ra (ezen belül a fogyasztási kiadásoké 1,5%-ra), miközben az állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme – miután a tavalyi utolsó negyedévben átlépte a 10%-os határt – az első negyedévben 13,3%-kal bővült. Bár a GDP-statisztika által mért 13,3%-os ütem A belső felhasználás majdnem összes jócskán elmarad a beruházási statisztika által komponense nőtt. kimutatott 22,6%-tól, így a legdinamikusabb növekedés 1998 óta. Az év további részében ez az ütem valamelyest lassulni fog, nem utolsósorban az állami beruházások dinamikájának várható lefékeződése miatt. Ugyanakkor, habár a vállalati beruházások extrém, a beruházási statisztika szerint több mint 26%-os első negyedévi bővülését egyszeri kilengésnek tartjuk, a jelek szerint a vállalati beruházások ütemes növekedése is folytatódni fog. A beruházásokat gátló tényezők – az elégtelen kereslet, a szűkös hitelkínálat, a saját források hiánya, valamint a beruházási javak magas ára, valamint a piaci bizonytalanság – tendenciaszerűen mérséklődnek, noha főleg az utóbbi három még mindig számottevő akadályt jelent a vállalkozások számára.1 Figyelemre méltó, hogy a magánfogyasztás első negyedévi növekedése meglehetősen szerény volt a statisztika által jelzett, az első negyedévben közel 11%-os reálkeresettömeg-emelkedés fényében. 1 MFB Periszkóp, 2014. június, https://www.mfb.hu/sites/default/files/mfb_periszkop_2014_junius.pdf

20


FÓKUSZBAN

Ebből egyrészt az következik, hogy a jelek szerint most van/lenne érdemi tere a fogyasztás további élénkülésének, akár a jövedelemnövekedés ütemének némi mérséklődése mellett is. Másrészt, az első negyedévben valamelyest meglódult a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása, és – legalábbis a lakásstatisztikai adatokból, illetve a beruházási statisztikából sejthetően – a lakásberuházások is elemelkedtek valamelyest a tavalyi abszolút mélypontról. Mindez felszívhatta a jövedelemnövekmény egy részét. Mindenesetre, miközben a belföldi felhasználás komponensei a továbbiakban is nőni fognak, jelenleg csak a magánfogyasztásnál számítunk az első negyedévben látott dinamika folytatódására, esetleg némi további erősödésére az év folyamán. A többi komponensnél, így a bruttó állóeszköz-felhalmozás vonatkozásában is, a növekedési ütem jó eséllyel mérséklődni fog, éves szinten viszonylag magas növekedés mellett. Noha az idei első negyedévi dinamikus növekeA külkereskedelmi folyamatok is felfelé dés elsősorban a belföldi felhasználásnak tudhúzták a gazdasági dinamikát. ható be, a nettó export is pozitívan járult hozzá a növekedéshez (0,5%-ponttal), méghozzá az áru- és szolgáltatásexport jó tempójú (7,5%-os) növekedése mellett. Ez kétségtelenül jó hír. Ám az exportvolumen dinamikája – ha minimálisan is – az importé (7,6%) alatt maradt, és a két növekedési ütem közti negatív rés valamelyest szélesedhet, a nettó export növekedési hozzájárulása elolvadhat, vagy legalábbis határozottan mérséklődhet az év fennmaradó részében. Túllépve a GDP első negyedévi részletes adatain, Növekedésbe fordult az ipar belföldi éraz új havi adatok nagyrészt az eddigi tendenciák tékesítése. folytatását jelzik. Az ipari termelés növekedési üteme áprilisban másodízben nőtt 10% feletti ütemben, tehát a trend nem csak dinamikusan növekvő, de még enyhén gyorsuló képet is mutat. Áprilisban az idén először az ipari belföldi értékesítés is bővült, részint mert az energiaágazat lehúzó hatása mérséklődött, részint mert a (nem tartós) fogyasztási cikkek belföldi értékesítésének növekedése gyorsult. Az ipari növekedés immár széles bázisúnak tekinthető, miután az ipari alágak közel kétharmadánál 5% feletti növekedést mértek az első négy hónap átlagában, és az alágak döntő többségében kedvezőbb volt a dinamika, mint 2013 egészében. Az évek óta szenvedő elektronikai iparban is végbement a fordulat, áprilisban immár közel 8%-kal nőtt az alág termelése az előző év azonos hónapjához képest.

Ipar volumene, 2010=100

(szezonálisan és munkanappal kiigazítva) 124 120 116 112 108 104 100 96 92 88 84 2012.jan

Forrás: KSH

2012.máj

2012.sze Ipari termelés

2013.jan

2013.máj

belföldi értékesítés


2013.sze

2014.jan

Export

21

FÓKUSZBAN

Az első hónapok, ezen belül is az április a (szezonálisan kiigazított) ipari termelési volumen különösen erős fellendülését hozták (december óta a szezonálisan kiigazított volumen 8%-kal nőtt, mindössze négy hónap alatt). Noha a fellendülésnek ez a kimagasló üteme jó eséllyel mérséklődni fog, a kiugróan jó áprilisi adat fényében korábbi – valamivel 6% feletti növekedésre vonatkozó – várakozásunk túl óvatosnak tűnik: a bruttó ipari termelés idei éves növekedése elérheti vagy akár meg is haladhatja a 7%-ot.

Az építőipari termelés szezonálisan kiigazított volumene (2010 havi átlag = 100)

140 130 120 110 100 90 80 70 2011.jan

Forrás: KSH 2011.jún

2011.nov

Épületek

2012.ápr

2012.sze Egyéb építm.

2013.feb

2013.júl

2013.dec

Építőipar

Az építőipari kibocsátás áprilisban is viharos ütemű, több mint 27%-os növekedést produkált. Igaz, hogy az előző hónaphoz képest a kibocsátás volumene némileg csökkent, de ez csupán az egyérAz építőipar kibocsátása viharos ütemtelműen emelkedő trenden belül előforduló ingaben emelkedik. dozás eredménye (gyakorlatilag az előző kéthavi

trendhez viszonyított túllövés korrekciója) volt. A hó/hó csökkenés teljes egészében az épületek építése főcsoportnak tudható be, amelynél az emelkedő trend erőteljesebb ingadozásokon keresztül érvényesül, mint az egyéb építményeknél. Az utóbbi esetében a kilátások némileg ellentmondásosak. Egyrészt feltételezhető, hogy mivel az állami építkezéseket csúcsra járatták a választások előtt (ahogy ez négy évvel korábban is megfigyelhető volt), az év második felében az egyéb építmények kibocsátásának volumene várhatóan alacsonyabb lesz, mint az év első hónapjaiban, ami az év/éves növekedési ütem egyszámjegyűre lassulását eredményezheti. Ugyanakkor a főcsoport megrendeléseinek alakulása inkább a nagyon gyors bővülés folytatódását sugallja: április végén a főcsoport megrendeléseinek állománya 86%-kal haladta meg az egy évvel korábbi volument, és az idei első négy hónap új megrendeléseinek év/éves növekedése is 28%-os volt. Mindenesetre az áprilisi adatok fényében a bruttó építőipari termelés 17-20%-os, esetleg azt meghaladó ütemű bővülésére számíthatunk 2014-ben. A GDP felhasználási komponenseiről nincs közBővül a foglalkoztatás, immár a magánvetlen havi adat, leszámítva a kiskereskedelmi szektorban is. adatot, ennek megbízhatóságát pedig jelenleg bizonytalanná teszi a forgalom online pénztárgépekre való átállással összefüggő fehéredése. Mindenesetre a KSH Munkaerő Felmérés adatai szerinti foglalkoztatás február-áprilisban is több mint 6%-kal bővült, az intézményi statisztika szerinti reálkereset-tömeg pedig (az átlagkereset és az alkalmazotti adatok alapján) 10%-kal nőtt, a márciusi ütemmel majdnem megegyezően. A keresettö-

22


FÓKUSZBAN

meg stabil dinamikája két azonos eredetű, de ellentétes irányú hatás következménye volt: a keresetnövekedés üteme gyorsult, az alkalmazotti létszám növekedésének üteme pedig valamelyest lassult, mindkettő a közmunkás-létszám növekedési ütemének – és ezáltal torzító hatásának – mérséklődése miatt. A reálkereseti kilátásokat valamelyest tovább javította az áprilisban és májusban is megfigyelt defláció – ez utóbbi fényében az idei évre várható inflációs ütem immár közelebb van a zérushoz, mint a fél százalékhoz. Figyelemre méltó és biztató, hogy a versenyszektorban alkalmazottak létszámának növekedési üteme tovább gyorsult, 3,1%-osra. A reálkereset-tömeg idei növekedési üteme a 8%-ot is enyhén meghaladhatja, ami alapján nem csak fennmaradhat, de emelkedhet is a fogyasztási kiadások első negyedévi 1,5%-es dinamikája. Összességében, az első negyedévi dinamikus GDP-növekedés, valamint az áprilisi adatok alapján a Kopint-Tárki az idei növekedési előrejelzését a márciusi 2,2%-ról (akkor ez az előrejelzők között az egyik legmagasabb volt), júniusban 2,9%-ra emelte. Az elmúlt hónap folyamán beérkező új adatok nem módosítottak érdemben a gazdasági kilátásokon, habár a felfelé irányuló kockázatok némileg erősödtek. A termelési oldalon az ipari termelés (és ezzel együtt az ipari hozzáadott érték), a felhasználási oldalon pedig a reálkereset-tömeg (és ennek nyomán – esetleg – a magánfogyasztás) növekedési üteme valamivel magasabb lehet, mint ahogy azt egy hónapja gondoltuk. (Másfelől a jelek szerint a mezőgazdaság növekedési kontribúciója a korábban becsültnél valamivel negatívabb lehet.) Figyelemre méltó újdonság, hogy az új adatok fényében az infláció az idén felülről közelíteni fog a nullához. A középtávú kilátásokat illetően a fő neuralgikus pont nem változott: bizonytalan, milyen mértékű lesz az állami beruházások visszaesése (az uniós támogatások beáramlásának lassulásával is összefüggésben), illetve hogy ezt milyen mértékben lesz képes kompenzálni hosszabb távon a magánszektor beruházásainak erősödése.

Kiemelt makrogazdasági mutatók (éves változások, százalékban) Tényadatok

2012

2013

GDP Belföldi felhasználás Magánfogyasztás Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz- felhalmozás Bruttó felhalmozás összesen Export Import

-1,7 -3,5 -1,7 0,1 -3,7 -11,2 1,7 -0,1

1,1 0,8 0,0 4,0 5,8 1,9 5,3 5,3

Ipar Építőipar Infláció Foglalkoztatottak számának növekedése Munkanélküliségi ráta Bruttó nominális keresetek Nettó reálkeresetek Külkereskedelmi mérleg (milliárd euró)

-1,8 -6,6 5,7 1,7 10,9 4,7 -3,5 6,7

1,4 9,6 1,7 1,6 10,3 3,4 3,1 7,0


2014 I. n.év április 3,5 1,8 3,3 0,8 1,6 -0,1 3,5 1,6 13,3 8,3 12,0 3,6 7,5 6,4 7,6 6,4 8,4 27,6 0,0 6,8 8,3 1,8 1,8 1,9

10,1 27,2 -0,1 6,1 8,1

0,6

Előrejelzés 2014

2015

2,9 2,8 1,7 2,0 7,0 7,3 7,0 7,2

2,3 2,4 1,6 0,0 5,0 6,3 6,5 6,9

7,0 18,0 0,2 3,8 8,0 3,9 3,7 7,0

5,0 10,0 2,2 0,8 7,6 4,8 2,5 7,0

23

FÓKUSZBAN

Veszélyben Európa versenyképessége? Az európai gazdaságok komoly szerkezeti gyengeségekkel küzdenek. Az EU nemzetközi versenyképessége romlik. A BusinessEurope megfogalmazta reformjavaslatait. A BusinessEurope 2014-es Reform Barometer című elemzése nemzetközi összehasonlításban vizsgálja az Európai Unió gazdaságának versenyképességét. Az öt területet áttekintő tanulmány az unió versenyképességének romlásáról számol be. Az adózás és a fiskális konszolidáció, az üzleti környezet, az innovációk, a finanszírozás és a munkaerőpiac mutatói mentén azonosítható folyamatok sürgős válaszokat követelnek a nemzetközi versenyképesség fenntartása érdekében. A BusinessEurope partnerei körében végzett felmérés azt mutatja, hogy az Európai Bizottság és a Tanács reform javaslatai csak korlátozott mértékben valósulnak meg a tagállamokban. Az EU gazdasága 2013-ban stabilizálódott a válság Az EU gazdasága 2013-ban stabilizálódott okozta visszaesés után, köszönhetően a Gazdasági és Monetáris Uniót megerősítő intézkedéseknek, különösen a bankuniónak, valamint az Európai Központi Bank (EKB) eurót támogató intézkedéseinek. Bár 2014-re már mérsékelt növekedést prognosztizálnak az elemzők, a nemzetközi kereskedelemben meghatározó fejlődő és fejlett országok már jóval az unió előtt talpra álltak a visszaesésből. Az elmúlt öt évben a kínai gazdaság több mint 50 százalékkal, az indiai pedig több mint 35 százalékkal nőtt. A fejlett gazdaságok közül az USA és Japán is mérsékelt, de pozitív növekedést tudott elérni, míg az EU gazdasága összességében zsugorodott. Kína és India növekedése mögött alapvetően a komoly versenyképességbeli előrelépés áll, míg ebben a mutatóban az EU az USA-hoz és Japánhoz hasonló javulást ért el. Hozzá kell azonban tenni, hogy az európai termelékenység-növekedés mögött vállalati leépítések és a kevésbé versenyképes cégek megszűnése áll. Az elmúlt öt évben mintegy hatmillió állás szűnt meg Európában. Ugyanez Japánban és az USA-ban egy-egy millió munkahelyre tehető.

Az egy munkavállalóra jutó kibocsátás növekedése (átlagos növekedés, 2001-2012) 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%

Kína

India

Japán

USA

EU

Forrás: BUSINESSEUROPE Reform Barometer, 2014 tavasz, 9. o.

Az EU versenyképességének romlása a külföldi közvetlen befektetések (FDI) esetében is megmutatkozik. Bár Európa továbbra is vonzó a külföldi befektetők számára, a rosszabb gazdasági kilátások és a pénzügyi stabilitási problémák okozta bizonytalanság hatására jelentősen visszaesett az EU részesedése a globális tőkebefektetésekből.

24


FÓKUSZBAN

Külföldi tőkebefektetés

(nettó beáramlás, millárd dollár) 1200 1000 800 600 400 200 0

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Kína

India

Japán

USA

EU

Forrás: ENSZ

Adózás és fiskális politika BusinessEurope javaslatok: • A tagállamoknak folytatniuk kell a fiskális konszolidációt, elsősorban a kiadáscsökkentésen, nem pedig az adóemelésen keresztül. • Csökkenteni kell a munkát és az üzleti beruházásokat terhelő adókat, amelyek jelentősen visszafogják a növekedést és a foglalkoztatást. • A tagállamoknak egyszerűbbé és átláthatóbbá kell tenniük adórendszereiket. Az elmúlt évek folyamatai egyértelművé tették, hogy az államháztartás fenntarthatósága kulcsszerepet játszik a növekedésben. A kormányzat fizetőképességébe vetett hit megingása az új hitelek felvételének drágulását és így magasabb adóterheket von maga után. A tagállamok az elmúlt években sikeresen szoríAz elmúlt években javult a nemzeti költtották le a költségvetési hiányt: a 2009-es átlagoségvetések egyensúlya san 6,9%-os GDP-arányos szintről 2013-ra 3,5%ra csökkent ez a mutató az unió egészét tekintve. Más a helyzet a GDP-arányos államadóssággal, ami a gyenge növekedési teljesítmény és a válságkezelő intézkedések hatására mintegy 90%-ra emelkedett 2013 végére. Ez különösen annak tudatában veszélyes, hogy az európai országokban megfigyelhető elöregedési tendencia komoly kiadásnövekedést von majd maga után az következendő évtizedekben. Ennek fényében különösen fontossá válik a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatósága. Az összesített adóteher jóval magasabb az EU-n belül, mint a legfontosabb nemzetközi versenytársak esetében. A magas adószint negatívan hat mind a beruházásokra, mind a munkavállalók munkapiaci aktivitására, és így hosszútávon jelentős növekedési áldozatot von maga után. A jövőbeli fiskális konszolidációnak tehát az adóemelések nélkül kell elősegítenie a növekedést támogató beruházásokat.


25

FÓKUSZBAN

Adóbevételek a GDP százalékában 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

EU

Japán

USA 2000

India

Kína

2013


Üzleti környezet BusinessEurope javaslatok: • Egy valóban integrált közös piac kialakítására van szükség, különös tekintettel a digitalizáció, a telekommunikáció és az energiaszolgáltatás tekintetében, ezzel javítva Európa nemzetközi versenyképességét és a kontinens újraiparosítását. • Az uniós és a nemzeti szintű szabályozásoknak a lehető legkisebb adminisztrációs terhet kell jelenteniük az üzleti szektor számára, elősegítve a start-up-ok megjelenését és az üzleti szektor terjeszkedését. • Az energiaáraknak segíteniük kell az európai vállalatok nemzetközi versenyképességét. Az uniós energia- és klímaszabályozásnak figyelembe kell vennie és kezelnie kell a versenytársak és az EU közötti energiaárbeli különbségeket. • Az Európán átívelő infrastruktúrát ki kell terjeszteni, lebontva az ezt megnehezítő szabályozói, adminisztratív és technikai korlátokat. Hasonlóképpen az energiaszolgáltatás infrastruktúráját is integráltabbá kell tenni az egységesebb belső piac megteremtése érdekében. A versenyképességet javító környezet megteremtése kulcskérdés az induló üzleti vállalkozások és bővüléAz adminisztratív akadályok mintegy sük számára. Egy vállalat beindításához szükséges 120 milliárd eurójába kerülnek az euróidő és költség jelentősen különbözhet az egyes tagálpai gazdaságoknak lamokban, összességében azonban bőven van javulási lehetőség az Unió egészében. Az Európai Bizottság becslése szerint az adminisztratív akadályok mintegy 120 milliárd eurójába kerülnek az európai gazdaságoknak, ami komoly versenyképességi hátrányt jelent. Egy új vállalkozás beindításának költségei és a hozzá szükséges idő 60 50 40 30 20 10 0

India

Japán Beindítás költségei

EU

Kína

USA

Beindításhoz szükséges idő

Forrás: Világbank

26


FÓKUSZBAN

A vállalkozások sikerességének egyik alapfeltétele a megfelelő áron elérhető energiaellátás, különösen a feldolgozóiparban. Az Európai Unióban 2005-2012 között 37 százalékkal nőttek az átlagos ipari energiaárak, míg az USA-ban 4%-os áresést regisztráltak1. A főbb nemzetközi versenytársakhoz képest az energiaárak jelentősen magasabbak az Unióban. A különbség megfelelő intézkedések hiányában tovább nőhet. Áram - és gázárak 2012 -ben (kiskereskedelmi árak)

EUR/MWH

150 100 50 0

Japán

EU

Kína Áram

India

USA

Gáz


Innováció és képességek BusinessEurope javaslatok: • A kutatás-fejlesztési beruházásokat növelni kell a 3%-os GDP-arányos cél elérése érdekében. Vállalkozásbarát módon kell bevezeti az EU Horizont 2020 programot, ezzel biztosítva, hogy rövidüljön az újítások piacra dobásának ideje. • Az innovációk üzleti szférába való gyorsabb átültetése érdekében megfelelő szakpolitikákkal kell elősegíteni a vállalatok és a kutatóintézetek közti kooperációt. • Javítani kell az oktatási rendszer teljesítményét. A nemzeti kormányzatoknak megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk ahhoz, hogy minden európai elsajátíthassa a munkaerőpiacon elvárt tudást és képességeket. Az Európai Unió innovációs, képességbeli és technológiai fejlettsége alapvető fontosságú annak érdekében, hogy magas minőségű és produktivitású munkahelyeket teremtsen. Bár az innováció mérése nehéz feladat, a kutatás-fejlesztési kiadások és a szabadalmak száma megfelelő összehasonlítási alapul szolgálhat a nemzetközi versenytársak teljesítményéhez képest. Az EU 2020-ra kitűzött 3%-os céljához képest a GDP-arányos K+F kiadások továbbra is 2% körül ingadoznak a tagállamokban. Bár néhány tagállam (pl. Németország, Dánia, Finnország és Svédország) kimagasló mennyiségű költségvetési forrást szán erre a célra, összességében az EU messze elmarad Japán és az USA mögött ezen a téren. K+F kiadások a GDP százalékában 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0%

Japán

USA 2000

EU

Kína

2010

Forrás: Világbank


27

FÓKUSZBAN

A K+F kiadások terén mutatkozó uniós lemaradás különösen az innovációk terén szembetűnő. A nemzetközi szabadalmi kérelmek tekintetében az EU elmarad Japántól és az Egyesült Államoktól. Ebben a tekintetben Kína egyedülálló utat jár be: 2000 és 2013 között szinte a semmiből előzte meg a fő gazdasági hatalmakat a szabadalmi kérelmek számában. Benyújtott szabadalmi kérvények (ezer db) 600 500 400 300 200 100 0

Kína

Japán

USA 2000

EU

India

2012

Forrás: Világbank

Az EU 2020-as stratégiája azt a célt tűzte ki, hogy a 30-34 éves korosztály legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. Emellett a BusinessEurope ajánlása szerint az oktatás gyakorlati oldalának erősítésére kellene koncentrálni, elsősorban a munka-alapú tanulási modellek segítségével. A cél az, hogy az oktatás minden szintjén olyan ismereteket lehessen elsajátítani, amelyek összhangban vannak a munkaerőpiac elvárásaival. Az OECD 2012-es PISA-felmérése alapján az EU országai mes�sze a legjobban teljesítő ázsiai országok alatt teljesítettek a matematika, az olvasásértés és a tudományok tekintetében. Ez pedig döntő mértékben befolyásolhatja a versenyképesség jövőbeli alakulását. Összesített PISA-eredmények (pontszám) 600 575 550 525 500 475 450

Kína - Sanghaj

Japán 2009

USA

EU

2012

Forrás: Világbank, OECD

A finanszírozáshoz való hozzáférés és a pénzügyi stabilitás BusinessEurope javaslatok: • Szükség van a bankunió felállítására annak érdekében, hogy lekerüljön a napirendről az európai pénzügyi piac szétesésének veszélye. Ezen belül egyezségre kell jutni az Egységes Szanálási Mechanizmus részleteiről is. • A prudenciális szabályozásnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt a pénzügyi stabilitás megteremtése és a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának elősegítése között. • Kiegészítő finanszírozási forrásokat kell biztosítani a vállalkozások, különösen a KKV-k számára, ellensúlyozandó a bankok mérlegalkalmazkodásának negatív következményeit. • A közpénzek nagyobb mértékű felhasználásának lehetőségét kell biztosítani a növekedés finanszírozására. Az Európai Befektetési Bank intézkedései ebben kulcsszerepet játszhatnak.

28


FÓKUSZBAN

A finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés A beruházások feltétele a megfelelő alapvető feltétele a beruházásoknak, amelyek elfinanszírozás. engedhetetlenek a növekedés és a versenyképesség fenntartásához. A finanszírozási lehetőségek sokféle formában való hozzáférhetősége elősegíti a stabilitás fenntartását és a vállalatok finanszírozási igényeinek kielégítését. A pénzügyi válság megmutatta, hogy a pénzügyi stabilitás hiánya komoly károkat okoz a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bizalom és a növekedés tekintetében. A válság kitörése után tapasztalható politikai és pénzpiaci bizonytalanság a banki hitelezés jelentős visszaesését okozta. Az EKB intézkedései és a bankunió létrehozásáról való megállapodás lassította a folyamatot, de a prudenciális szabályozás erősödése továbbra is jelentősen visszafogja a vállalati hitelezést, különösen a válság által leginkább érintett országokban. A hitelkereslet visszaesése és a kínálat szigorodó szabályozása miatt a vállalati hitelezés jelentősen csökkent az EU-ban. Az euró-övezeti bankok vállalati hitelállomány közel 10%-kal esett az elmúlt két évben. Vállalati hitelek értéke az euró-övezetben (milliárd euró) 4800 4700 4600 4500 4400 4300 4200 4100

Forrás: EKB

A hagyományos banki hitelezés csökkenésével Fontos a nem banki finanszírozás lehetőkülönösen fontos lenne, hogy Európában a nem ségének bővülése. banki finanszírozási formák is elterjedté váljanak. Az euró-övezetben közel 85%-ot tesz ki a vállalati finanszírozásban a bankhitelek aránya, miközben az USA-ban ez az arány csak 53% körül mozog. Bár történtek lépések az európai vállalati kötvénypiac fejlesztésére, ez a lehetőség a szabályozói előírások miatt csak korlátozottan áll a KKV-k rendelkezésére. Az EU az elmúlt években nem tudta érdemben fejleszteni a kockázati tőke iparágat sem, így ebben a tekintetben továbbra is jelentősen elmarad az USA-tól. A világ összes kockázati tőke beruházásának mintegy 14%-a esett csak az Európai Unióra 2012-ben, míg az USA-ra 72%. Globális kockázatitőke-befektetésekből való részesedés 80% 60% 40% 20% 0% USA

EU 2006

Kína

Egyéb

2012



29

FÓKUSZBAN

Munkaerőpiac BusinessEurope javaslatok: • A nyitott, dinamikus és mobil munkaerőpiac – és főként a fiatal munkavállalók – érdekében elő kell segíteni a munkahelyteremtést, az akadálymentes munkaerőpiaci alkalmazkodást és a munkáltatók igényeihez alkalmazkodó munkaerő-kínálat kialakulását. • A nemzetközi versenyképesség fenntartása érdekében a munkaerőpiac jogszabályi kereteit egyszerűvé és rugalmassá kell tenni. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell, hogy a bérköltségek emelkedése összhangban legyen a termelékenység növekedésével. • A munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásainak célzott csökkentése fontos szerepet játszhat a munka-kereslet növelésében. A munkát terhelő adók csökkentése vonzóbbá teheti a munkavállalást a jóléti transzferekkel szemben, különösen az alacsony jövedelműek számára. Egy jól működő és rugalmas munkaerőpiac megkönnyíti a munkahelyek közti váltást, valamint elősegíti a munkaerő keresletének és a képességek kínálatának egymásra találását. A munkaerőpiaci merevségek elriaszthatják mind az európai, mind a tengerentúli befektetőket, ez pedig hátráltatja a munkahelyteremtést, valamint rontja a termelékenység és a gazdasági kibocsátás emelkedésének esélyét. A magas jövedelemadók, a képzett munkaerő hiánya és a nem megfelelő képzési rendszer is az új munkahelyek létrehozása ellen hatnak. A munkát terhelő adók különösen nagy növekeA munkát terhelő adók nagy növekedési dési és foglalkoztatási áldozattal járnak, tekintve, és foglalkoztatási áldozattal járnak hogy emelik mind a munkavállalók munkába állásának, mind a munkáltatók addicionális munkaerő-felvételének költségeit. Ennek fényében fontos megállapítani, hogy Japánhoz és az USA-hoz képest átlagosan jóval magasabbak az EU-ban a munkát terhelő adók az alacsony jövedelmű munkavállalók esetében.

Munkát terhelő adóék az alacsony jövedelmű munkavállalók csoportjában 50% 40% 30% 20% 10% 0% EU

Japán 2000

USA

2012

Forrás: Eurostat

30


FÓKUSZBAN

Reformfolyamatok az Európai Unióban Az európai strukturális reformok sikerességének megítéléséhez a BusinessEurope az idén is felmérést végzett tagjai körében. A tagszövetségek túlnyomó része nem kérdőjelezi meg az Európai Szemeszter által irányított strukturális reformok hatékonyságát, azonban e programok nemzeti szintű megvalósítása még több országban javításra szorul. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács 150 ország-specifikus reformjavaslatának mintegy 83%-ról vélték a tagszövetségek, hogy fontos vagy kiemelten fontos kategóriába tartozik.

A tagszövetségek értékelése a Bizottság reformjavaslatairól 100% Tagszövetség tanácsával ellentétes

80% 60%

Irreleváns

40%

Hasznos

20% 0%

Fontos Országspecifikus Reformjavaslatok ajánlások pénzügyi támogatásra szoruló országoknak

Összesen Különösen fontos


Ugyanakkor az összesen 150 reformjavaslatnak csak 23 százalékát követte megfelelő nemzeti szintű megvalósítás a tagszövetségek szerint. Ebben a tekintetben némileg jobban teljesítettek azok az országok, amelyek pénzügyi támogatásra szorulnak, azonban nekik is bőven van még mit javítaniuk a megvalósítás terén.

A tagszövetségek értékelése a reformok tagállami szintű megvalósításáról 100% 80% Nincs előrehaladás

60%

Nem megfelelő

40%

Vegyes

20% 0%

Megfelelő Kiváló Országspecifikus ajánlások

Reformjavaslatok pénzügyi támogatásra szoruló országoknak

Összesen


A BusinessEurope ebből kifolyólag a strukturális reformok megvalósításának szigorúbb felügyeletét és ezen belül a szerződéses megállapodások fejlesztését támogatná.


31

FÓKUSZBAN

A tagszövetségek értékelése a reformok megvalósításáról területek szerint 100% 80% 60% 40% 20% 0%

2012

2013

2014

Közpénzügyek

Kiváló

Megfelelő

2012

2013

2014

Munkaerőpiac

Vegyes

2012

2013

2014

Pénzügyi stabilitás

Nem megfelelő

2014

2014

Üzleti Innov. körny. és képess.

Nincs előrehaladás


Következtetések a tagszövetségi felmérések alapján: • Nincs olyan reformterület, amelynek esetében a tagszövetségek többsége megfelelő megvalósítást tapasztalna. • A közpénzügyek reformja folytatódott a legtöbb tagállamban, azonban további javulásra volna szükség a megvalósítás terén. A tagszövetségek 15%-a nem találta megfelelőnek a folyamatot, míg 50%-uk vegyes tapasztalatokról számolt be. • A munkaerőpiaci reformok megvalósítása javult ugyan, de további előrelépésre van szükség. A tagszövetségek 45%-a vegyesnek, 14%-a elfogadhatatlannak tartja a megvalósítás folyamatát. • A pénzügyi stabilitás és a finanszírozáshoz jutás tekintetében lassult a megvalósítás folyamata 2012-höz képest. A tagszövetségek 20%-a véli úgy, hogy a megvalósítás nem volt megfelelő, vagy, hogy semmilyen reform nem valósult meg. • Az üzleti környezet esetében vegyesek az eredmények. A szövetségek szerint többet lehetne tenni a szabályozói korlátozások enyhítése, a verseny növelése és az energiaárak csökkentése érdekében. • A tagszövetségeknek csupán 35%-a véli megfelelőnek az innováció és a képességek terén tapasztalt reformokat. Több, elsősorban jó gazdasági helyzetben lévő országokban tevékenykedő, észak-európai tagszövetség véli úgy, hogy az elégtelen reformfolyamat gazdaságuk nemzetközi versenyképességének romlásához vezethet.

32


FÓKUSZBAN


33

A Munkáért!

Recommend Documents