A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG (A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY VONATKOZÓ EL ÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE)
2005
Készült 2005. márciusban, a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során elnyert támogatásból (Mvt. 80. §.). Kiadás el tt ellen rizte az OÉT Munkavédelmi Bizottság.
Írta és el készítette: Dr. Fodor Zsuzsa Varga István
Szerkesztette, lektorálta: Dr. Mucsi Gyula
Nyomdai el készítés, desing: Pelyhe Zoltán PREVENTIVE ZOOM Bt. 5600. Békéscsaba, Kastély u. 52/3. Nyomtatás: SIRÁLYKA Kft. Ügyvezet igazgató: Zelenyánszki András 5600. Békéscsaba, József Attila u. Példányszám: 2000 db.
Kiadó: REMUSZKER Kft. 5900. Orosháza, Móricz Zsigmond u. 5. Felel s kiadó: Árvai Magdolna ügyvezet igazgató Telefon/telefax: (66)-448-007 E-mail: lá
[email protected]
EL SZÓ HELYETT
Tisztelt Olvasó! Tisztelt Felhasználó! A munkavédelem, mint összetett tudomány, mint összetett fogalomcsoport mindig is magában foglalta a munkabiztonság és a munkaegészségügy fogalmát. Bár a korábban megjelent tanés szakkönyvek kivétel nélkül tartalmazták szó szerint és tartalmukban is a két szakterület szerves összefüggését, de nem mondták ki ezt magas szint jogszabályban. A munkavédelmi törvény - az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán - tavaly május 1-el történt módosításában deklarálta a munkavédelem fogalmát és e fogalomkörbe tartozó két nagy szakterületet: a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet. E törvénymódosítás bevezette – a munkabiztonsági szaktevékenységgel paralel – a munkaegészségügyi szaktevékenység fogalmát és konkrétan meghatározta azt, hogy ki láthat el ilyen tevékenységet és meghatározta azokat a konkrét feladatokat is, amelyek feltétlenül e szaktevékenységi körbe tartoznak. A szakmai irányítást végz ÁNTSZ tapasztalatai, a munkáltatók véleménye és a saját tapasztalataink alapján is elmondhatjuk, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók – ma még - nem azonos módon értelmezik és nem is azonos módon látják el az Mvt. módosításával kapcsolatos -„munkaegészségügyi szaktevékenységnek”- nevezett – régi és új – feladataikat. Az Alföldi Regionális Munkavédelmi Szolgáltató KFT. (REMUSZKER KFT.) – amely a közelmúltban alakult, els sorban munkavédelmi, t zmegel zési és környezetvédelmi eszközök, egyéni véd eszközök, könyvek, kiadványok forgalmazására, de szakért i szolgáltatást is folytat – eredményesen pályázott az Érdekegyeztet Tanács Országos Munkavédelmi Bizottsága által 2004-ben a munkavédelmi bírságokból befolyt összeg felhasználására kiírt pályázaton. Az elnyert összegb l készült el ez a kiadvány, valamint térítésmentesen egy-egy napos továbbképzésre kerül sor, Bács- Kiskun, Békés- és Csongrád megyékben. Reményeink szerint a kiadvány és a kapcsolódó továbbképzések eredményesen szolgálják azt a szándékot, amit a jogszabály módosítás képvisel, amiért társaságunk benyújtotta pályázatát.
A kiadvány készít i és a kiadó
A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON Magyarország területén minden munkát végz munkavédelem.
embernek joga és kötelessége a
Alkotmányunk kimondja: „A Magyar Köztársaság területén él knek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez” illet leg azt, hogy „Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.” A munkavédelemr l szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbá: Mvt.) célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végz k egészségének, munkavégz képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megel zve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefügg megbetegedéseket. (A Mvt. hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti vagy tulajdonformában történik, valamint meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.) Az Mvt. l3. §-a értelmében: „Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával - szervei útján – a munkavédelem megszervezése.” Magyarország 2004. május elsejét l az Európai Unió tagja. Ett l a naptól lépett hatályba az Mvt. módosítása, amely bevezette Munkaegészségügyi Szaktevékenység fogalmát és – korábban is ismert, de most jogszabályi el írással is alátámasztott, tehát hatóságilag is követelhet - újabb feladatokat határozott meg a szaktevékenységet ellátók részére. Mvt. 11. § A munkavédelem alapvet szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan az illetékes miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak min sül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelv nemzeti szabványtól különböz megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenérték a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. Mvt. 12. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak min sül a munkáltatónak a 2. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése is ((Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.))
2
Fontos: a munkáltató kérje ki a szabályozáshoz a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szolgáltató véleményét és vonja be a szabályozási folyamatba! A munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szolgáltatónak is érdeke, hogy a szükséges szabályozásokra sor kerüljön. Egyik fél sem térhet ki a kötelezettség teljesítése alól! Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató személy vagy szervezet. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaer -kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvev ként foglalkoztató, a kirendelt munkavállalót foglalkoztató, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytató személyt vagy szervezetet, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végz egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések 9. § (2) bekezdés tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervez je. Mvt. 9. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. Mvt. 9. § (2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókel , látogató, szolgáltatást igénybe vev stb.). ((A bekeretezett jogszabályi hivatkozások tartalma alább olvasható)) ((Mvt. 26/A. § Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg. (Lásd: 2/1998. (I. 16.) MüM r.) Mvt. 28. § (1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat lees tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemr l gondoskodni. Mvt. 32. § A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. Mvt. 40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. (2) Olyan munkahelyen, ahol különböz munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidej leg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képvisel ik, illet leg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztet kockázatokról és a megel zési intézkedésekr l. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerz désben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a f vállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felel s, akinek a területén a munkavégzés folyik. 3
Mvt. 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltér en nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni véd eszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelel en alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. Mvt. 45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági el írások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelez el írásokat állapíthat meg. (2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. 3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési-, katasztrófa-elhárítási tevékenységek), illetve a fegyveres er knél (a honvédelmi miniszter vezetése és irányítása, illet leg felügyelete alá tartozó szervezetek, valamint a határ rség) és rendvédelmi szerveknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, büntetés-végrehajtási jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály e törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltér követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan. (Lásd: 29/1997. (XII. 21.) HM r., 2/1999. (II. 11.) IM r., 15/2000. (V. 26.) BM r., 21/2000. (VIII. 18.) HM r., 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM egy. r., 18/2003. (V. 7.) HM r., 8/2003. (VIII. 14.) MeHVM r. és 11/2003. (IX. 12.) FMM r.))) Szervezett munkavégzésnek min sül az alábbi jogviszonyok során végzett tevékenység: • munkaviszonyban, • közszolgálati-, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, • szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jelleg jogviszonyban, • a szakképz iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények végzése során, • a tanulói szerz dés alapján és a hallgatói jogviszonyban (de csak a gyakorlati képzés során), • a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (el zetes letartóztatásban, elítéltként), • közigazgatási határozat alapján elrendelt munkavégzés során, • a fegyveres er k, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati t zoltóságot és más rendvédelmi szervet is), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban és • a polgári szolgálatban végzett munka, •
valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. 4
Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni, továbbá - a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából - a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közrem ködésével végzett munkát is.
„MUNKA-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTEVÉKENYSÉG” ÉS A HOZZÁRENDELT FELADATOK Mvt. 1. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi el írások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozásegészségügy szakterületeit foglalja magában. Mvt. 8. §. A jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, ill. munkaegészségügyi szaktevékenységnek min síthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek min sített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati - a munka-egészségügyi szaktevékenységnek min sített feladatokat pedig munka-egészségügyi /foglalkozásorvostan (üzemorvostan), közegészségtan-járványtan, megel z orvostan és népegészségtan/ szakképesítéssel rendelkez személlyel végeztetheti. Mvt. 58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében el írt kötelezettségén túl, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjed en a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b), d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdésének b) pontjában, és az 56. §-ban el írt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkez személyeket (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani. (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felel sségének érintetlenül hagyásával közrem ködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megel zésében. ((A bekeretezett jogszabályi hivatkozások tartalma alább olvasható)) Mvt. 57. § (1) :
munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettség;
Mvt. 21. § (3) :
munkavédelmi üzembe helyezés;
Mvt. 23. § (2) :
soron kívüli felülvizsgálat;
Mvt. 40. § (1) :
az egészséget nem veszélyeztet munkafolyamat, munkaeszköz, és anyag megválasztása;
Mvt. 42. § :
a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megel zése, illetve az egészségkárosító hatások csökkentése;
technológia,
5
Mvt. 44. § (1) :
a hatásos védelem kialakítása;
Mvt. 46. § :
az els segélynyújtás biztosítása;
Mvt. 49. § (1) :
az el zetes és id szakos orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése.
Mvt. 54. § (1) :
a megel zés általános követelményei;
Mvt. 54. § (1)b) : Mvt. 54. § (1)d) :
a nem elkerülhet veszélyek értékelése; az emberi tényez figyelembevétele a munkahely kialakítás, munkafolyamat megválasztás során, a monotonitás csökkentése;
Mvt. 54. § (1)f) :
a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
Mvt. 54. § (1)g) :
megel zési stratégia kialakítása,
Mvt. 54. § (2) :
A kockázatértékelés elvégzése, amely munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
Mvt. 54. § (7) b) :
rendszeres munkahelyi ellen rzések tartása a munkaegészségügyi szaktevékenység keretében;
Mvt. 54. § 56. §
az egyéni véd eszköz juttatás bels közrem ködés;
feltételeinek
(személyi,
tárgyi,
szervezési)
rendjének kialakításában való
KÖZREM KÖDÉS A LÉTESÍTÉSBEN, AZ ÜZEMBEHELYEZÉSEKBEN, FELÜLVIZSGÁLATOK Mvt. 19. § (1) A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közrem köd k feladata, amelynek teljesítésében együtt kell m ködniük. Mvt. 19. § (2) A létesítésben közrem köd (tervez , kivitelez ) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. Mvt. 19. § (3) A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. Mvt. 19. § (4) Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz.
6
Fontos: ha létesítésre kerül sor, akkor együtt kell m ködni. Egyik fél sem döntheti el, hogy együtt akar-e m ködni. A jogszabály egyértelm en fogalmaz: „kell”! A munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szolgáltató felel s szakértelmére szükség van a munkavállalók és a hatókörben tartózkodók munkakörülményeit és egészségét érint kérdések megoldása érdekében! Mvt. 21. § (1) Az üzemeltet munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). Az Mvt. értelmez rendelkezései (87. §) - ben meghatározott néhány lényeges és a témakörhöz kapcsolódó fogalom ismerete szükséges a feladat helyes értelmezése miatt: Mvt. 87. § 1. Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz. Mvt. 87. § 2. Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglév felújítása, b vítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termel vagy nem termel célra használják. Mvt. 87. § 7. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltet meggy z dik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Mvt. 21. § (2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek min sül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében (5/1993. (XII. 26.) MüM r. 1/a. melléklete) meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. Mvt. 87. § 11. pontja Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelel védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. Mvt. 87. § 12. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a: • robbanó, • oxidáló, • gyúlékony, • sugárzó, • mérgez , • maró, • ingerl , • szenzibilizáló, • fert z , • rákkelt , 7
• • • •
mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejl dését is), egyéb egészségkárosító anyag.
Mvt. 87. § 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkez minden olyan tényez , amely a munkát végz vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: • a fizikai veszélyforrás, ezen belül a o munkaeszközök, járm vek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, o szerkezetek egyensúlyának megbomlása, o csúszós felületek, o éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, o tárgyak h mérséklete, o a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, o szintkülönbség, o súlytalanság, o a leveg nyomása, h mérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, o zaj, rezgés, infra- és ultrahang, o világítás, o elektromágneses sugárzás vagy tér, o részecskesugárzás, o elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, o aeroszolok és porok a leveg ben; • a veszélyes anyag (lásd 12. pont); • a biológiai veszélyforrás, ezen belül a o mikroorganizmus és anyagcsereterméke, o makroorganizmus (növény, állat); • a fiziológiai-, idegrendszeri- és pszichés igénybevétel. Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú melléklete: veszélyes munkaeszközök jegyzéke 1. Körf részek egy vagy több f részlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz. 1.1. Rögzített szerszámmal dolgozó f részgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a munkadarabot kézi vagy leszerelhet el tolással juttatják a szerszámhoz. 1.2. Rögzített szerszámmal dolgozó f részgépek, amelyeknél az alternáló mozgású f részállványt kézzel vezérlik vagy azt hajtóm vel szerelték fel. 1.3. Rögzített szerszámmal dolgozó f részgépek, amelyek a munkadarabot gépi el tolással mozgatják és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.
8
1.4. Mozgószerszámú f részgépek gépi el tolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével. 2. Faipari gyalugépek kézi el tolással. 3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 4. Szalagf részek egy vagy több f részlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben. 6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi el tolással. 7. Kézi láncf részgépek fa megmunkálására. 8. Függ leges marógépek kézi el tolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására. 9. Prések, hajlító gépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s - ot. 10. M anyag-feldolgozó fröccsönt gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 11. Gumiipari fröccsönt gépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 12. Föld alatti munkára szolgáló • vasúti munkagépek, mozdonyok és fékez kocsik; • hidraulikus energiával m ködtetett emel talpak; • munkagépekbe beépített bels égés motorok. 13. Háztartási hulladékgy jt teherjárm vek kézi töltés és présmechanizmussal rendelkez kivitelben. 14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott véd burkolatok és er átviteli tengelyek univerzális csatlakozóval. 15. Járm vekre szerelt emel k. 16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történ leesés veszélye. 17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek. Egyéb jogszabályok alapján: 18. Daruk és futómacskák gépi meghajtással. 19. Gépi hajtású emel targoncák. 20. Villamos emel dobok. 21. Rakodógépek. 22. Mez gazdasági és erdészeti traktorok. 23. Járm ürítés és -mozgatás különleges berendezései. Mvt. 21. § (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú el zetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illet leg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek min sül.
9
Mvt. 18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni véd eszköz el állítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Mvt. 21. § (4) Az el zetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végz k (tervez , kivitelez ) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelel ségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. Mvt. 21. § 5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele, továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelel ségi tanúsítvány. Mvt. 21. § (6) A megfelel ségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt kivéve a (3)-(4) bekezdésekben el írt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is. Mvt. 87. § 10. pontja Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet m szaki okból egybefügg en 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. Mvt. 21. § (7) Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltet munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap id tartamra üzemeltetheti. ((Mvt. 23. § (3) A szociális és családügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben meghatározza a munkaeszközökre, továbbá az egészségügyi miniszterrel együttesen a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy változó helyszín építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is. (Lásd: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM egy. r., 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM egy. r., 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM egy. r. és 14/2004. (IV. 19.) FMM r.))) A fent felsorolt kötelezettségek értelmében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tartozik az eljárásban részt venni és nyilatkozni. Feladatai, els sorban az alábbiak: 1. Meg kell ítélni, hogy milyen (fizikai, kémiai, biológiai, pszichikai, ergonómiai, stb.) kóroki tényez k (kockázatok) megjelenésével kell számolni az üzemeltetés során és meg kell ítélni, hogy ezek a kockázatok és a munkavégzés körülményei együttesen milyen terhelést jelentenek a munkavállalókra nézve. Meg kell ítélni a várható kockázatok mértékét. Indokolt esetben meg kell határozni a védekezés, a megel zés módját. 2. 10
Mvt. 87. § 2/A. Megel zés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefügg kockázatok megel zése vagy csökkentése. 3. A foglalkozás-egészségügyi szakember feladata az egészséget veszélyeztet körülmények feltárása, a fokozott expozíciós esetek és a foglalkozási megbetegedések elkerülése érdekében. 4. Tanácsadás javaslattétel megfelel munkafolyamat, -technológia, -munkaeszköz és anyag kiválasztása érdekében. A cél, hogy a felsoroltak se a munkavállalót, se a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztessék. 5. Veszélyes munkafolyamatoknál a munkavállalókkal ismerteti a védekezés módját, segít a véd eszközök megválasztásában, tanácsot ad a munkáltatónak a m szaki, szervezési teend kre a megel zéssel kapcsolatban. Fontos: a megel zés-centrikus szemlélet és tevékenység, a konstruktív együttm ködés minden szerepl részér l. Ne utólag kelljen beavatkozni! Mvt. 23.§. (2) A munkahelyet, az egyéni véd eszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltet munkáltatónak soron kívül ellen riznie kell, ha az a rendeltetésszer alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellen rzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellen rzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegét l függ en - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek min sül. A soron kívüli ellen rzések elvégzésére munkaegészségügyi szaktevékenység keretében csak akkor kerüljön sor, ha van munkaegészségügyi vonatkozása a veszélyeztetésnek vagy balesetnek. A munkáltató és a szolgáltató egyezzenek meg az értesítésre vonatkozó szabályokban. Ez azért szükséges, mert a soron kívüli felülvizsgálat a legtöbb esetben rövid eljárást jelent. A felülvizsgálat elkezdésének id eltolódása jelent s termeléskiesést is okozhat. Fontos: a soron kívüli vizsgálatokat is dokumentálni kell! Baleset esetén a baleseti jegyz könyv megfelel rovatában célszer szerepeltetni az erre vonatkozó hivatkozást. Ilyen esetekben – lehet ségként - számolni kell azzal is, hogy a munkavállaló(k) soron kívüli munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmassági vizsgálatát is el kell végezni.
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTET ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI Mvt. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha • annak ellátásához megfelel élettani adottságokkal rendelkezik, • foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illet leg a fiatalkorú egészséges fejl dését károsan nem befolyásolja, • foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, 11
mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult. Az egészségügyi megfelel ségr l el zetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - id szakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. ((Lásd: 33/1998. (VI. 24.) NM r.)) •
Mvt. 49. § (2) A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében el írhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon túl pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges, továbbá a vizsgálat rendjét a népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg. Fontos: a munkáltató, a munkavédelmi és a munkaegészségügyi szakember együttm ködve készítse el az egyes munkakörökre vonatkozó vizsgálati igényeket tartalmazó jegyzéket. Ez a jegyzék tartalmazza az esetleges helyettesítésekkel együtt járó kockázatokat is! Ez azért lényeges, mert a szakemberek el zetes segítségével a munkáltató a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” c. nyomtatványt, így nem spontán, hanem szakmailag helyesen fogja kitölteni! Mvt. 50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munkavégzéshez szükséges ismeretek lehetnek olyan munkaegészségügyi ismeretek is, amelyeket a munkaegészségügyi szolgáltató tud megadni, tud betanítatni és ellen rizni. Ezeket a munkáltatóval közösen kell meghatározni, szabályozni, oktatni és alkalmazni (végezni és ellen rizni). Mvt. 50/A. § A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az ket különösen érint egészségkárosító kockázatoktól. Sérülékeny csoportba tartoznak: a.) n k b.) fiatalkorúak c) id söd munkavállalók A 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza a sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igényl megterheléseket. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a n k alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelent vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. A 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 9.számú melléklete tartalmazza azon munkakörülményeket, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges. Az id söd munkavállalók esetében a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az id söd munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak bizonyos munkakörökben.
12
Az id söd munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a munkavállaló munkaképességéhez való igazítására. Fontos: az el zetes és id szakos alkalmassági orvosi vizsgálatok alkalmával szükségessé válhat és segítheti a munkát a munkavállaló családorvosával történ konzultáció. Ennek lehet ségét biztosíthatja, ha a munkavállalóval való els találkozás alkalmával rögzíti a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a családorvos nevét és elérhet ségét. Mvt. 51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztet és biztonságos elvégzéséhez megfelel szakképzettség és számú munkavállalót kell biztosítani. Fontos: adott munkához szükséges és elégséges létszám meghatározása sokszor lehet foglalkozás-egészségügyi kérdés is! Mvt. 51. § (2) Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjed oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be. Fontos: amennyiben ez a veszély munkaegészségügyi jelleg , úgy az oktatási anyag összeállításában és az oktatásban a foglalkozás-egészségügyi szakembernek – a munkáltatóval történt megállapodás alapján - részt kell venni! KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Mvt. 51. § (2) A munkáltató köteles min ségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztet kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat ér terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megel z intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek min sül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban (25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényez k hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmér l.) foglaltak szerint kell elvégezni. Mvt. 51. § (3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megel z intézkedéseket els alkalommal legkés bb a munkáltató tevékenységének megkezdését l számított egy éven belül, azt követ en indokolt esetben köteles elvégezni, azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illet leg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.
13
Mvt. 51. § (5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felel ssége legalább a következ k dokumentálása: a) a kockázatértékelés id pontja, helye és tárgya, az értékelést végz azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényez k; e) a kockázatok min ségi, illet leg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelel en alacsony szinten tartása; f) a szükséges megel z intézkedések, a határid és a felel sök megjelölése; g) a tervezett felülvizsgálat id pontja; h) az el z kockázatértékelés id pontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig meg rizni. A kockázatértékelés és kockázatkezelés, tehát az intézkedések végs célja és eredménye nem minden esetben lehet az, hogy a kockázatok teljes mértékben megsz njenek! A cél az, hogy a megtett intézkedéseket követ en a fennmaradó kockázat szintje elfogadható legyen. Mvt. 51. § (6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megel zési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek min sül. Mvt. 51. § (7) Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illet leg az 57-58. §-okban el írtak ellátására megfelel képesítéssel rendelkez személyt biztosítani, valamint a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kell id ben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggy z dni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefügg veszélyek figyelembevételével megfelel munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; d) új technológiák bevezetése el tt kell id ben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képvisel ikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit; e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztet és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani; f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelel en eljárni; g) biztosítani a véd eszközök rendeltetésszer használhatóságát, véd képességét, a kielégít higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; 14
h) teljes felel sséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására. Fontos: Az a)-h) feladatok ellátásában való folyamatos információcsere, együtt- és közrem ködés a munkáltató, a munkabiztonsági szakember és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között elengedhetetlen. Hangsúlyozott igényként jelenik meg a munkáltatók részér l a gyakorlatban a munkahelyeken a közös vagy önálló ellen rzések tartása. Közvetlen munkahelyi tapasztalatok hiányában egyik szolgáltató sem tudja megfelel színvonalon ellátni feladatait. Mvt. 54/A. § (1) A munkáltató megfelel intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az els segély, az orvosi sürg sségi ellátás, a mentési és a t zvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a küls szolgálatokkal, szervekkel. Mvt. 54/A. (2) A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a t zvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelel egyéni véd eszközzel való ellátásuk érdekében. Fontos: különösen indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató közrem ködése a szabályozás kialakításában, a helyes használat oktatásában és az ellen rzésben. Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló: a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes id tartama alatt rendelkezzen, az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaid ben kell megtartani, és szükség esetén id szakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megel zési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvev k aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Mvt. 55. § (2) Az (1) bekezdésben el írt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Fontos: az elméleti és a gyakorlati oktatási anyag összeállításában a foglalkozásegészségügyi szolgáltató részvétele elkerülhetetlen, hiszen a munkaegészségügyi kérdésekr l a szükséges információk átadása, a tájékoztatás az szakmai kompetenciája. Évente legalább 1 alkalommal célszer , ha személyesen tart tájékoztatást és konzultációt. Mvt. 56. § Az egyéni véd eszköz juttatásának bels rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek min sül. 15
Fontos: Az egyéni véd eszköz jegyzék összeállítása számos olyan munkaegészségügyi vonatkozású kérdést tartalmaz (pl. szemvédelem, hallásvédelem, légzésvédelem, h hatás elleni védelem, kémiai anyagok elleni védelem, mentéshez szükséges egyéni véd eszközök, stb.), amelyek kiválasztásához, meghatározásához a foglalkozás-egészségügyi szakember közrem ködése elengedhetetlen . Mvt. 58. § (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felel sségének érintetlenül hagyásával közrem ködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megel zésében. Fontos: A munkáltató felel ssége egyetemleges, amit a foglalkozás-egészségügyi szolgálat speciális tudásával és a hozzá kapcsolódó teljes felel sségével támogat. Mvt. 58. § (3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képvisel i a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák. Mvt. 61. § : A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: a) az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban el írt véd intézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehet ség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és véd eszközök, az el írt véd ital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehet ség biztosítását. Fontos: a fenti el írás teljesítése elengedhetetlenül igényli a munkáltatói szabályozások, munkahelyek, a munkavégzés és a munkakörülmények naprakész ismeretét a foglalkozásegészségügyi szolgáltatótól! Mvt. 58. § (4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az ÁNTSZ illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat.
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK Mvt. 59. § (1) A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képvisel t (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos t terhel feladatait ki látja el.
16
Mvt. 59. § (2) A munkáltató köteles tájékoztatni a 8. §-ban, illet leg az 57-58. §-okban meghatározott személyt, továbbá a munkavédelmi képvisel t (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés [54. § (2) bekezdés] és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentésér l, a 81. § szerinti felügyeletekt l kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellen rzések megállapításairól.
A MUNKAVÁLLALÓ, A MUNKAVÉDELMI-ÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JOGI VÉDELME. Mvt. 62. § A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történ fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszem en tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységet, továbbá az 5758. §-okban el írt feladatokat ellátó munkavállalókat is.
A MUNKABALESETEK ÉS A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Mvt. 64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. Mvt. 64. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén - eltér jogszabályi rendelkezés hiányában - a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a népjóléti miniszter rendeletében ((Lásd: 27/1996. (VIII. 28.) NM r.)) meghatározott szerv (személy) teljesíti. Mvt. 64. § (3) A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következ személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és id pont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). Mvt. 64. § 6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes el írásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény (Mvt.) és a munkaügyi miniszter rendelete ((5/1993 (XII. 16.)MüM r.)), a foglalkozási megbetegedések tekintetében a népjóléti miniszter által kiadott rendelet határozza meg. ((Lásd: 27/1996. (VIII. 28.) NM r.)) Fontos: a munkavállaló, a munkáltató, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi szakember –tehát a bejelentés és a kivizsgálás szerepl i – kell id ben, azonos információval rendelkezzenek! A munkabalesetek kivizsgálásába –ha szakmailag szükséges - vonják be a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, illetve a fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyeket! Adott esetben a családorvossal való konzultáció is szükséges lehet. 17
A MUNKAVÁLLALÓKKAL FOLYTATOTT TANÁCSKOZÁS Mvt. 70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képvisel ikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehet séget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kell id ben történ el zetes megvitatásában. Mvt. 70. § (2) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képvisel ik útján - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - különösen a következ munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni: a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége (8. §, 54/A. §, 57-58. §-ok); b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása [különösen a 40. § (2) bekezdésében, a 42. § a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében foglaltak alapján]; c) a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése. ((A jogszabályi hivatkozásokat korábban már idéztük))
Mvt. 70. § (4) A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson. Fontos: az Mvt. 70. § (4) bekezdés tekintetében „a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személy” a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó személy is!
JOGKÖVETKEZMÉNYEK MEGEL ZÉSE Mvt. 82.§. (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét , testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztet munkáltatóval szemben. Mvt. 82.§. (2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen: a) a 21.§.-ban meghatározott feltételek szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása, ((Munkaegészségügyi szaktevékenység is)) b) a 23.§ (1) bekezdésében meghatározott id szakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása, c) a 23.§ (2) bekezdésében meghatározott soron kívüli ellen rzés ((Munkaegészségügyi szaktevékenység is)) elmulasztása, d) az 54.§ (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete ((5/1993 XII. 26. MüM r. 2. sz melléklet)) szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, ((Munkaegészségügyi szaktevékenység is)) e) a szükséges véd berendezések, egyéni véd eszközök m ködésképtelensége, ill. hiánya, 18
f) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya is. Fontos! Felhívjuk a figyelmet a Mvt. munkavédelmi bírságokkal kapcsolatos tavalyi módosításán túl arra, hogy a munkavédelmi szabálytalanságok elkövet ivel szemben a hatóságok továbbra is eljárhatnak nem csak államigazgatási, hanem szabálysértési- és büntet eljárás keretében is.
JEGYZETEK
19