Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
A morvaországi és magyarországi Pavlovien összehasonlítása pattintott kőeszközei alapján
Készítette: Papp Ingrid
Konzulens: Lengyel György
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Tartalomjegyzék I. A Gravettien kultúra értelmezése ..…………..………………………...…..….…….3 I/1 Települések .………………………………………………………………….…..4 II. A Pavlovien, mint a Gravettien mozaik része ………………………………….….5 II/1 Kutatási eredmények ………………………….………………………………..5 II/2 Pavlov ...………………………………………………………………………….6 II/3 A korai Pavlovien ………………………………………………………………7 II/4 Fejlett Pavlovien ………………………………………………………………..8 III. Paleolitikum Magyarországon………........………………………………………..7 III/1 Korai felső-paleolitikum .………………………………..…………………….7 III/2 Középső felső-paleolitikum ………………………………………………...…7 III/3 Késői felső-paleolitikum ………………………………………..……………..8 III/4 Bodrogkeresztúr-Henye ...…………………………………...………………..9 IV. A magyarországi lellőhelyek ……………………………………………………..11 IV/1 Nadap ……………………………………….……………………..…………..12 IV/2 Régészeti analízis ...……………………….….………………………….……13 IV/3 Margit-kapu-dűlő ...………………………..…………………………………15 IV/4 Az eszközkészlet összetétele ...……………..……………………….………..16 V. Tipológia ……………………………………………………………………………17
2
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
A Gravettien kultúra értelmezése A morvaországi leletek kategorizálása problémát jelentett a kutatók számára. D. Garrodov véleménye alapján több kutató a Gravettien kultúra tágabb értelmezését vetette fel megoldási lehetőségként. Az időrendi és kulturális kérdésekre választ adott ez a megoldás, viszont a geográfiai kérdések nem tisztázódtak. A kultúra pontos megnevezésével többen próbálkoztak. Kiindulópontja a Pavlov I és a Pavlov domb környéke lett, és végül ez alapján nevezték el.1 A Pavlovien kúltúrát a Gravettien későbbi időszakának tartották. A kutatók viszont arra is felhívják a figyelmet, hogy a Gravettien lelőhelyek és a Předmostín és Dolní Věstonicén talált lelőhelyek között időbeli különbségek vannak, ennek okát azonban nem részletezték. A Gravettien kultúra periodizálása során a morvaországi lelőhelyek térbeli analízisére támaszkodtak. A komplex sztatigráfiai vizsgálatok a Willendorf II. lelőhelyen megmutatták, hogy időben mennyire különböznek (Dolní Věstonice, Pavlov, Jarosov, Předmostí és Petrkovice) a lelőhelyek.2
Települések
A Gravettient nagyobb települések jellemzik, keleti fekvéssel a folyók közelében. Fekvésük alacsonyabb volt, mint az előző településeké. Ennek köszönhetjük, hogy az archeológiai anyagok jobban megmaradtak. Az Aurignaciennel összehasonlítva csökken a területi lokalitás, de nagyobb kiterjedésű területen fordulnak elő. Morvaországon három földrajzi pont ismeretes: Pavlov domb a folyó felett (Dolní Věstonice és Pavlov), a Morva és a Becsva folyó összefolyásánál (Předmostí) és ahol az Odera átlép Sziléziába (Petrkovice). A barlangi leletek nagyon ritkák Morvaországban. Sokkal gyakrabban előfordulnak Lengyelországban (Mamutová jeskyne) és Szlovákiában (Dzeravá skala, Čertová pec).3 Az első leletek Předmostíban kerületek elő, a Chromecskov kertből, ill. annak környékéről. Nagy számban találtak mamut csontokat és másfajta állatcsontot. Gazdag volt a csontipar és gyakran felhasználták a csontokat díszítő anyagként (a sírokban találtak feldíszített emberi maradványokat).
1
Klíma, Pavlovien a jeho vztahy ve strední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980, 63. Klíma, Pavlovien a jeho vztahy ve strední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980, 64. 3 Klíma, Pavlovien a jeho vztahy ve strední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980, 65 2
3
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
A Pavlovien, mint a Gravettien mozaik része A Gravettien-i kultúra változatos képet mutat, ami Európában erőteljesen nyilvánul meg. Más kultúrák esetében is megjelenik ez a fajta változatosság. Moráviában a településsűrűség és az összetettség a korai Gravettien alatt tetőzött (Pavlovien), majd csökkent (a WillendorfKostenkien), ami ellentétes képet mutat Európa más területeivel szemben.4 Itáliában a Gravettien alatt népességáramlás volt megfigyelhető, ami valószínűleg nyugat felől jött. Párhuzamos és későbbi népességmozgások történtek a földrész közép és keleti részei között, Moráviából a Kárpát-medence felé, és Kelet-Európa további részein. Feltételezhetően környezetváltozás miatt indult meg a nagy népességmozgás, ami helyileg Közép-Európába tehető és időben a ” Last Glacial Maximum” időszakra esik. 5
Kutatási eredmények Az European Science Fouindation konferencia bemutatta az ásatások eredményeit „Copying with deteriorating climate” cím alatt. Mussi és Roebroeks (1996) összehasonlították az eurázsiai Gravettien-t a „The Big Mosaic”-al. 6 Európa a tipológiailag különböző kulturális egységek hálózata volt, ami azt eredményezte, hogy a műszaki fejlettségi szintjük különböző volt. Feltételezhetően anatómiailag különböző emberi típus az oka ennek a kulturális sokszínűségnek.7 A Gravettien mozaik elemei technikailag és kulturálisan szélesebb területeken át egységesnek tűnnek: Franciaország és Dél-Németország, Olaszország, Duna vidéke, és Kelet-Európa. Azonban az azonos időszak kétségkívül az utolsó neandervölgyi rokonságáról szól Horvátországban és valószínűleg Dél-Spanyolországban is. Egy átmeneti osztályozási rendszert hoztak létre, ami nem vált általánosan használatossá, mint „Epigravettian” és/vagy „Epiaurignacian”.8 A Pavlovien egy fontos alkotóelem, ami éppen a Gravettien mozaik földrajzi központjában helyezkedik el. Amikor ez az időszak létrejött Dél-Moráviában, területi és időrendi határvonalai még nem voltak pontosan meghatározva. A Pavlovien földrajzi határai rugalmasak maradtak, és a kultúrát területileg, morvaországiként határozták meg, ami KözépEurópai, vagy lényegében Közép és Kelet-Európai. Az őskori technocomplexeket
4
Svoboda, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 2002, 207. Svoboda 2002, 188. 6 Svoboda 2002, 190. 7 Svoboda 2002, 196. 8 Svoboda 2002, 197. 5
4
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
hagyományosan megfigyelték és kiértékelték a nyugati perspektívák alapján. A Pavlovient is vizsgálták ilyen szempontok szerint, és megkülönböztetve a nyugatitól keleti Gravettiennek vagy „Willendorf-Pavlov-Kostenki-Avdejevo“ egységnek nevezték.9 Közelebbről nézve úgy tűnik, hogy a Pavlovien kultúra egy jellegzetes kulturális földrajzzal kapcsolódik össze a Gravettivel. A Duna vidéke közvetítő szerepet játszik a Gravettien mozaikon belül, mint a nyugatról kelet felé orientálódó kapcsolat Európa nyugati pereme és Eurázsia hatalmas sztyeppéi között. Kelet-Európaban létrejött, mint egy másik kulturális központ, egyensúlyt képezve Nyugat-Európával a korai és közép-felső paleolitikum alatt.
Pavlov
A Morva-híd tektonikus eredetű. Az egyik folyosója létrehozta a legkönnyebben átjárható útvonalat a délnyugaton lévő Duna–völgy és az északkeleten lévő észak-európai síkság között. Nyugat- és Kelet Európát a skandináviai és az Alpokban történő eljegesedés kötötte össze. Ezen a területen a felső-paleolitikum idején több fajta ipar volt megtalálható, például Bohunician és a Szeletian 43.000 és 37.000 között, ill. az Aurignacian 35.000 és 29.000 között. A felmérések által dokumentált települések sűrűn lakottak. A Pavlovian 30. 000 és 20. 000 közé tehető.10 Létrejött számos nagyobb település: osztrák városok a Dunánál, Willendorf, morva városok a Pavlov hegy lábánál (Pavlov és Dolní Vĕstonice), Předmostí, Petrkovice.11 A nyersanyagot északkeletről délnyugatra szállították. Állati, főleg mamut csontok nagy számban fordulnak elő. Az új sztatigráfiai vizsgálatok Stránská skalából származnak. Az újfajta tipológiai kronológiák összekapcsolása alapján feltételezhetően Felső- Aurignacian még létezett 29 000 után is. A feltételezések szerint a két különböző kultúrájú lakosság egymás mellett élt. A települések lánca 2,5 kilométerre terjed ki a Pavlov hegy mentén északra, a Dolní Vĕstonice II.-től nyugatra, a Dolní Vĕstonice I, a Pavlov I és a Pavlov II-től keletre. A Pavlov I feltárását Bohuslav Klíma végezte 1952―1965 és 1971―1972 között. A Dolní Vĕstonicével ellentétben a Pavlov I ásatása során körültekintő munkát végzett. Klíma számos lakóhelyet talált a területen, néhányat közülük elhanyagolva a központi tűzhellyel, gödrökkel körülvett padlóval, és néha széles kövekkel vagy csontokkal az épület külső 9
Svoboda 2002, 208. Svoboda, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 2002, 207. 11 Svoboda, The Pavlov site, Czech Republic: Lithic Evidence from the Upper Paleolithic, Journal of Field Archaeology, 1994, 65. 10
5
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
határa mentén. Ez a fajta mintázat jellemző a többi Pavlovian helyre is ezen a vidéken, de a különböző sajátosságok értelmezése nem mindig egyszerű, és a hitelesség okáért nem a lakóhelyeket, hanem az egységes településeket helyezzük előtérbe. 12 A Pavlov területileg az agyagból készült állat és ember figurák felfedezése által, valamint a csontfaragás által vált híressé. Azonban a hely soha nem volt tanulmányozva és megjelentetve, csupán a beszámolók által ismerjük, amelyek az Archeologické rozhledy és a Preblend vyzkumu című újságokban jelentek meg, s ezen kívül csak speciális tanulmányokban. A leletanyagban megtalált tárgyak és eszközkészítési technikák is segítségünkre vannak egy paleolitikumi térkép metszetének elkészítésére, ami átfogó képet adhat. Nemrégiben a brünni régészeti intézményben bemutattak egy tervet, amely tovább fejlesztené a terület leírását. Megvizsgálnák a keleti részen fekvő térséget, amely 1952-ben lett feltárva. A terület a mérések szerint 10x6 m, magába foglalja az előző település nagy részét, 5 m hosszú mélyedést tűzhellyel és mamutcsontokkal védve.13 A leletanyagban 1952-ben sarki rókát (21 %), nyulat (17%) és farkast (17%) találtak, ami dominál a területen. Továbbá különböző féle madarak, valamint mamut, rénszarvas, ló, borz, kevesebb medve és oroszlán maradványok is előkerültek.14 A mamut csontok kivételével a maradványok nagy része felnőtt egyedektől származott. A következő 1953-as évben az állatok elemzése szünetelt, de a két év eredménye azt mutatja, hogy a fajok aránya a különböző területeken nem azonos. 1952-i ásatás során 13.530 tárgyi leletet találtak, amelyek azonos szintről származtak. 1953-ig nem voltak róla adatok és az előző terület térbeli elhelyezkedéséről sem. A probléma ellenére a végleges összeállítást a nyersanyag tanulmányozására, a műszaki tudományokra és a tipológiára használták fel. 15
A korai pavlovien
A pavlovien fogalmára több meghatározást született, az egyik ilyen B. Klíma és K. Valochtól származik. A vizsgálatoknak köszönhetően pontos időbeli keretben tudták meghatározni. A korai pavlovien szakaszába tartozik a Willendorf II. és az alsó részéhez
12
im., 78. Svoboda, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 2002, 207 14 im., 98. 15 Svoboda 2004, Předmostí kontext paleoantrologickych nálezú, AÚ AV ČR Brno, 63. 13
6
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
tartozik a Dolní Vestonice I és II része. 16 Ezt a korszakot többfajta eszköz jellemzi. A gravettien időszakában települések nagy koncentrációja Alsó-Ausztriában és Moráviában figyelhető meg. Speciális típusa a korai gravettienek kialakult délnyugat Magyarországon pl. Bodrogkeresztúr-Henye hegy. A leletek tipológiai struktúrája nagyban különbözik a Pavlovientől. Szlovákia peremterületein volt csak jelen a pavlovien kultúra, a települések közül jelentős Nemšovához közeli Trenčin (28 570-+ 1300 év tájékán).17 A vadász telephelyek szegényesek voltak, ahol szegényes csont és kő maradványokat találtak. A Slaninova barlang leleteinek radiokarbon kormeghatározása 27 950-+270 év. Délkelet Szlovákiában is voltak hasonló korú leletek, de nem tudtak Dél-Lengyelországból példákat felsorakoztatni. Dél-Moráviában a nyersanyag Dél-Lengyelországból származik, az úgy nevezet „Nordic” kovakő.18 A korai pavlovien legkésőbbi szakasza és dél-lengyelországi szakasz között kapcsolatokat tártak fel. Vizsgálatok szerint Dolní Vestonice településen a kovakő aránya 76%.
A fejlett pavlovien
Ez a szakasz időben megfelel a Willendorf II. 6-8-ik szintjével, Dolní Vestonice alsó és felső részével és a Pavlov I-el. A pavlovient két szempontból figyelhetjük meg. Az első esetben jellemző az erős fejlődés és szegényes retusálás, a retusált és kijelölt pengék.19 A második
esetben
jellemző
a
nagyszámú
mikrolit
és
tartalmaz
parageometriai
mintapéldányokat (Pavlov I) és a microsaw (Dolní Vestonice). 20
Korai felső-paleolitikum
A régészek az Aurignaciant és a Felső Szeletian kultúráját ebbe a szakaszba tartozónak tartják. Az Aurignacian jellegzetességei a split-base bone points (hasadt csonthegyek) és az Olschevian hegyek. A Felső Szeletian jellemzői a levél hegyek lágy felülettel. Az Aurignacian és a Felső Szeletian valószínűleg egy rövid időszaknak tekinthető, mivel csak erre vonatkozó bizonyítékokat ismerünk. A földrajzi eloszlás alapján a Bükk keleti részén volt 16
Svoboda J 1994. The Pavlov Sites, Czech Republic: Lithic Evidence from the Upper Paleolithic, Journal of Fied Archaeology, 70. 17 SVOBODA J. 2002, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 207 19
SVOBODA J. 2002, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 207 Svoboda J 1994. The Pavlov Sites, Czech Republic: Lithic Evidence from the Upper Paleolithic, Journal of Fied Archaeology, 75. 20
7
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
található a Szeletian, a nyugati oldalon pedig az Aurignacian. A kultúrákat a nyílt telephelyek, és a csont kultúra jellemezte.21 Abszolút kronológia alapján a fiatalabb Aurignacian kultúra összekapcsolható az Istállóskőivel. A geokronológiai helyzet nem tisztázott. Az összefoglaló táblázatot M. Pécsi publikálta 1993-ban, ahol nagy arányban a föld horizont a meghatározó. A közép-európai klimatikus szakasz összehasonlítása az óceáni és az óceán melléki régióval csak
hozzávetőleges
meghatározása
a
nagy
klimatikus
irányvonalaknak.
Kezdeti
Pleniglacialis B szakasza területileg nem meghatározható.22
Középső felső-paleolitikum
Az időszak kezdete a Pleniglacialis B szakaszra, a vége a jégkor időszakára tehető. A megfigyelések során a részletekre koncentráltak. A régészeti vizsgálatok szerint a magyarországi középső felső-paleolitikumi telephelyek 29-26 000 évre tehetők.23 A régebbi szakirodalom
erről
az
iparról,
mint
régebbi
penge
iparról
beszél
Aurignacian
jellegzetességekkel. A szerző kétértelműen fogalmaz a Pavlovian időszakkal és a kultúrával kapcsolatban. A régészek a klasszikus Gravettien penge iparát találták Pavlov-Willendorf térségében. Általános megegyező jellemvonások alapján ábrázolják a magyarországi területet, ami több kronológiai és ökonómiai részből áll. G.P. Grigor’ev és O. Soffer meghatározták a Willendorf-Pavlov-Avdejevo-Kostenki jellegzetességeit: a területek kronológiai elhelyezése, a mamut leletek jelenléte, a települések topográfiája és a régészeti leletek tipológiája (több típus, de általános jellemvonások).24 Az alapterületek közötti kapcsolatokat fenn tudták tartani a Duna völgye mentén észak-nyugati irányban és a folyóvölgyekkel északi és déli irányban. Telephelyek: Bodrogkeresztúr, Megyaszó, Hon-Parassa és Nadap. A Gravettien kultúrára jellemzőek az egységes települések és területi egységek. Bodrogkeresztúron néhány négyzetkilométernyi területen különböző ökológiai fülkét találtak. Takta-köz mocsara gazdag és változatos vízi és szárazföldi élőlényekkel. Az Alföld száraz és füves sztyeppéin a fő zsákmány a mamut és a ló volt. Északi irányban a Középhegység térségében a vadászlehetőség minimális volt, a nyersanyagforrás viszont gazdag. Ez a terület az egyik fő obszidián lelőhelye a Kárpát-medencének. A Magyarországi megfigyelések szerint (Bodrogkeresztúr, Megyaszó, Hont) a települések nagyok, de gyengék és ritkák. A
21
im., 155. im., 155. 23 im., 155. 24 im., 155. 22
8
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
települések látványos jellemvonásait megtalálták, de az alap eltűnt.25 Ezt magyarázhatja részben a rövid időtartam, a nagyszámú lakosság vagy az, hogy a szezonális vadászat során kizárólag átmeneti lakhelyként szolgálhatott. Többfajta kultúra rétegsora megtalálható Megyaszó és Hont területén. Ezeken a településeken az alsó kulturális réteg a jelentős, a fiatalabb rétegek gazdagabbak és bolygatottak. Püspökhatvan a periódus speciális funkciójú települése.
Késői Felső-Paleolitikum
A Késői Felső-Paleolitikum településeiben a késői Würm perióduson belül a három kis interstadiális időszak képviselteti magát. A modern szakirodalom a régészeti kultúra alapján három Würmi hideg maximumot tart nyilván, amiket együttesen „epipalaeolithicnak” neveznek. Kulcskérdése a késői pleistocén klíma rekonstrukciójának a hideg maximumok kronológiai elhelyezése. A Kárpát-medence területén a Würmöt nem tudják pontosan meghatározni, elfogadják a Közép-Európai datálást, ami időszámításunk előtti 20.000-re tehető.26 A fauna vizsgálatok nem tudnák meghatározni a Würmhöz közeli időszakot. Ha nem veszik figyelembe a faunavizsgálatot, akkor az interstadiális időszaka 19 000-re tehető, ami még mindig hideg maximumban van. A Ságvár periódus közötti két kis interstadiális korszak között kellene megjelennie a hideg maximumnak, ami egy geológiai szakasszal későbbi, mint Nyugat Európában. 27 Ez egy terminológiai kérdést vet fel. A települések létrejötte a harmadik bevándorlási hullámra tehető, tehát 20-18 000 körülre. Kavics Gravettien kultúra jelenik meg Magyarország területén, ebben a kritikus új korszakban egy új technikát prezentálva, aminek keretében az anyagok eszközkészítése és beszerzése eltérő. A késői felső-paleolitikum nem válik el a hideg maximumtól. A Ságvarien kultúra jelenti az alsó határát. A kultúrrétegben kétfajta réteg figyelhető meg (penge és a kavics kultúra). Két ságvár szint különböztethető meg, ami megegyezik a laugeri interstadiálissal, a Dunaújvárosi felsőréteggel (18-19 000).28 A fiatal pengegyártás legnagyobb koncentrációját a Duna két partján lehet megfigyelni Esztergom-Budapest és Vác térségében. Ezen kívül az Alföld északi határában, a Jászság területén.29 Mélyen az Arka hegyben rétegek figyelhetőek meg, amelyek a kitermelés miatt voltak híresek. Ez az ipar megtalálható a barlangi részben is. A fiatal pengeipar az i.e. 19.00025
Dobosi, V.T. 2000a, 156. Dobosi, V.T. 2000a, 156. 27 Dobosi, V.T. 2000a, 156. 28 Dobosi, V.T. 2000a, 156. 29 Dobosi, V.T. 2000a, 156. 26
9
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
re tehető, melynek nyersanyag kitermelését és eszközhasználatát topográfiailag össze lehet kötni az idősebb Gravettien pengeiparával. A középső részének késői felső-paleolitikumi lelőhelye az Esztergom-Gyurgyala, ami 17 000-re tehető.30 Tipológiailag a tompa retusálás aránya rendkívül magas.
Bodrogkeresztúr-Henye
A Bodrogkeresztúr-Henye lelőhelyről származó első bejegyzések Hillebrand Jenő ásatásához köthetők, aki mezolitikumi lelőhelyként nevezte meg a területet. Lajos Bella és Hillebrand Jenő kutatása volt a Copper Age, ami alatt a bodrogkeresztúri temetőt vizsgálták.31 Hillebrand ebben az időben úgy látta, hogy ezt a területet fontos feltárni. 1920-ban kezdték el az ásatást, de annak vezetését 1921 tavaszától őszéig A. E. Giffen vette át. K. Wollák Gröningenben megtalálta a bodrogkeresztúri temető leleteit, amelyek Henyéből származónak voltak feltüntetve.32 Vértes László érdeklődését is felkeltette az ásatás és a paleolitikumi leleteket megvizsgálta a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1962 nyarán Tóth Lászlót megkérte a terület felülvizsgálatára. Tóth megfigyelésének függvényében a henyei terület felső része a paleolitikumra tehető. A henyei dombbal szemben helyezkedik el a Teréz-kápolna, illetve a Csengő domb, amely paleolit rétegeket tartalmaz. A henyei domb tetején szőlőtermelés folyik, ezért Vértes László attól tartott, hogy emiatt a kultúrréteg tönkremegy. Ennek igazolására ásatást szervezett ezen a területen. 33 1963. október 1 -17 között vezette ezt az ásatást, hogy megtalálja az eredeti lakóterületet. Azonban ezt a területet már többször megsértették. Szerette volna megtalálni a kultúrréteget. Árkokat ásott, 10 méter hatósugarú köröket állított fel. A földtani pontoktól 165 négyzetméter földfelszínt tárt fel. Részleges eredményekhez vezetett a kutatása. A település központját nem tudta meghatározni, s kutatásának eredményeiből sem tudta elemezni, mivel a terület meg volt bolygatva. A régészeti anyagok ebben az időszakban egységes mintát mutattak. Nagyon nagy mennyiségben fordultak elő. Az ásatások alatt a Kavicsbányát be tudták azonosítani. 34 Ezt alkalmatlannak nyilvánította a további kutatásokra. 1977-ben sikerült megszervezni egy földmérést Salamon Ágnessel, melynek célja a Tiszaladány Nagyhomokos és Ürgehát
30
Dobosi, V.T. 2000a, 156. Dobosi, V.T. 2000a, 157 32 Dobosi, V.T. 2000a, 157 33 Dobosi, V.T. 2002b, Archaelogical investigations at Bodrogkersztúr-Henye, Upper Palaelithic site: Bp., Hungarian National Múseum, 30. 34 Dobosi, V.T. 2002b, 34. 31
10
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
hitelesítése volt. A Henye területe mélyen szántott terület, ezért a leleteket a felszínen lehetett gyűjteni. 1981-ben Hellebrand Magdolna Miskolcról szervezett egy mentő ásatást, ahol elsősorban a Bodrogkeresztúri-Dereszka vízellátóját szerették volna megvizsgálni.35 Ez alatt az akció alatt találták meg a paleolitikus leleteket. 1982. június 28 - július 22 között végezték el az ásatást, de nem segített az eredeti felszín feltárásában. A terület kiterjedését nem tudták meghatározni, mert a maradványok behatárolását nagyban megnehezítette a többszörös bolygatás. Vértes László meghatározott egy viszonyítási pontot. Három ásatási szelvényt terveztek: Bodrogkeresztúr-Henye I. északra és keletre a magassági ponttól helyezkedett el a szelvény. Nyolc szelvényt nyitottak meg 80 méter hosszan. 36 A kultúrréteg megnyitása során egy ABCD részt tártak fel, ahol a régi település lehetséges nyomai miatt keresték. Bodrogkeresztúr-Henye II A magassági ponttól északnyugatra négy szelvényt nyitottak meg, ami egyenként 20 m hosszú volt.37 Szétszórt település nyomok, csonteszközök és nagy kőtömbök voltak megfigyelhetőek a szelvényben. Bodrogkeresztúr-Henye III. Négy szelvényt nyitottak meg, az I és a II szelvényben mamut agyarat találtak, ami feltehetőleg a már Vértes László által megtalált állkapocshoz tartozott, amit csak részben találtak meg. Az 1963-as és 1982-es ásatások során összesen 425 m2 felszínt tártak fel Bodrogkeresztúr-Henye térségében.38 Az 1982-es ásatás alkalmával összegyűjtött tárgyak közül, a henyei dombtól 20-30 méterre található területeken egyéb leleteket azonosítottak, de kronológiailag
nem
tudták
Bodrogkeresztúr-Henye
behatárolni.
leletanyaghoz
Csak
azt
tudták
tartoznak
és
egy
meghatározni,
településhez.
Az
hogy
a
egyedi
eszköztípusok esetében Vértes László kommentárja olvasható a tanulmányban.
35
Dobosi, V.T. 2002b, 36. Dobosi, V.T. 2002b, 36. 37 Dobosi, V.T. 2002b, 36 38 Dobosi, V.T. 2002b, 39. 36
11
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Nadap
1982-ben Dér András budapesti lakos jelentette, hogy homok gödröt nyitottak ki a kőfejtő szélén. A kitermelt földet az út melletti területekre hordták és a Velencei-tó partján fekvő területre hordták.39 Dér András a megbolygatott felszínből állati csontokat gyűjtött össze. A leletek először a Természet Történeti Múzeumba kerültek Jánossy Déneshez, aki a fosszilis csontokat és a vele talált pattintott kőeszközöket eljutatta a Magyar Nemzeti Múzeum prehisztorikus gyűjteményébe.40 A feltárás során első látásra még érintetlen felszíni területet találtak, annak az útnak a két oldalán, ami a kőbányához vezet. Ennek köszönhetően elhatározták, hogy ezen a területeken kimélyítik az árkokat. 1983-ban a területet számos alkalommal meglátogatták. Először Ringer Árpád volt az, aki a nyilvánvaló tényt megállapította, hogy több méter vastag löszréteg helyezkedett el a grániton, illetve ő volt az első, aki megpróbálta meghatározni a fosszíliák eredeti szintjét.41 Ezzel egy időben Dér András gyűjtötte össze a maradék leleteket, amik az István Király Múzeumba kerültek, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba.42 1985. március 27-e és június 6-a között a Magyar Nemzeti Múzeum és az István Király Múzeum közösen szerveztek egy ásatást Nadapban. A hármas gödröket nem a már említett út mellett állították fel, mivel Ringer Árpád pontosan behatárolta a területet, méghozzá a homokgödörben, ahol egy fosszilis csontot tártak fel, még az eredeti helyzetében.43 A helység behatárolásával az árkokat a megfelelő helyre jelölték ki. A nyolc méter széles árkokat három részre osztották fel. A terület segítségével lehetőségük nyílt a kis feltöltött völgy rekonstruálására. A paleolitikumi helység a völgyben kellett volna hogy legyen. A településen belül vannak ösvények, melyek viszonylagos eligazítást adnak északkeletdélnyugat irányban. A terület felszíne nem különbözik különösebben azoktól, amiket a korszakban feltártak, ezért kétharmadát lehet a telepnek kiásni. A körülbelüli leletek száma, amiket már összegyűjtöttek, illetve, amiket még nem gyűjtöttek össze, előreláthatólag nagy. A megtalált leletek sűrűsége nem éri el az átlagos mennyiséget. Sem folytonosság, sem jellegzetesség vagy rendszer nem figyelhető meg a csontokon vagy a kőeszközökön. A településparcella széle nem szokásos, mivel nem találtak semmiféle fix pontot a felszínen. Az 39
Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998. Palaeolithic settlement in Nadap. Folia Archaeologica 39, 14. Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, 1998, 14. 41 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, 1998, 14. 42 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A, 1998, 14. 43 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 15. 40
12
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
E blokk 5/6 részében és a H blokk 1/3 részében egy-egy tűzhelyet találtak nem messze egymástól.44 Megfigyelhető egy pont, ahol egy kicsi égés, pontosabban egy halvány kontúr látható a település felszínén. E mellett befeketített, kormozott elszórt gabonaszemeket és faszenet lehetett összegyűjteni. Az egyetlen különlegessége a helynek az, hogy az E blokkban látható égett rész, egy elsimított terület, könnyen felismerhető a színe alapján és elkülöníthető a lösztől.45 Ennek a funkciója nem meghatározható. A kultúrréteg löszt tartalmazatott sűrű koncentrátumban a gyökerekkel együtt. Lyukas, régi állatcsontokat is meg lehet figyelni, amiben sötét humusz találtak A feltárás rámutatott, hogy a kultúrrétegben megtalált leletek közel voltak a felszínhez a kőbánya megnyitása előtt. A következtetéseket levonva, a lösz réteget követte az eredeti lejtőrésze a völgynek, de ez nem tökéletesen szintezi a felszínt.
Régészeti analízis
A környezetnek köszönhetően 723 tárgyat adtak hozzá erről a területről a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéhez. Három forrásból adódott össze ez a gyűjtemény: a Dér András által összegyűjtött elszórt leletek, az 1986-os és 1987-es feltárás, illetve az 1985-ben kiásott leletek. 58 szerszámot, 1 retusálást, 167 pengét, 489 penge töredéket, levált leleteket, hulladékokat találtak.46 Retusálási méretek: 143x36 mm, lapos, homokkőből készült, felszíne csiszolatlan, nyomokban hullámokkal.47 Gravette hegyek: ezekből hat darab teljes, kettő törött. A megmunkálása karcsú vagy hosszú, nagyon precíz és alapos, mindig másolt az oldala. A kicsi bevágásokkal rendelkező oldala összefut a meg nem munkált oldalával a tetején. A hossza az egésznek 26-56 mm, vastagsága 5-13 mm. 48 Tompított hátú eszközök (backed blades): 8 teljes, 15 töredékes darab. A törés egyidős az eszközzel, a részek egy helyen csoportosulnak. Néhány közülük a Gravette pontokhoz tartozhat. A darabok szélei többé-kevésbé párhuzamosak. Az oldalfúró hegye két mély bemetszéssel készült. A retust bemélyítették, de csak egy sor retus található a szélén. Hosszúsága az egész darabnak 25-44 mm, szélessége 6-11 mm. 49 44
Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 20. Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 21. 46 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 21. 47 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 21. 48 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 23. 49 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 23. 45
13
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Véső (burins): 17 darab, 3 középső, 7 laterialis, 1 lapos, 1 lekerekített, 2 dupla, 1 iker, 1 hármas, egy kombinálva fúróval.50 A megmunkált sarok egybeesik a proximális véggel, illetve a disztálissal. Az iparnak megfelelően voltak elkészítve, nagy terjedelmes, prizma alakú pengék jellemzik magas csúccsal. Az egyik dupla vésőnek kézifúró-szerű vége változó irányú. Az arányai: hosszúság 26-82 mm, szélesség 10-36 mm. Vakaró (End-scraper): 5 db. Annak ellenére, hogy a leletek száma kevés, az eszközök két csoportját lehet elkülöníteni. Kettő tradicionális rövid és széles penge kaparóval rendelkezik, három pedig régészetileg Aurignacian jellegzetességeket hordoz. Ezek szélesek, magasak, csúcsuk retusált. Hosszúsága 28-66 mm, szélessége 22-32 mm. Csonkított penge (truncated blades): 5 db. Egyenes (ferde és transversalis) és boltozatos. A vágások a penge két szélén feltehetőleg egy technikai hiba következményei, amit a magról való leválasztás során követhettek el. Lehetséges, hogy az eszköz a használat során tört el, de az sem kizárt, hogy egy tudatos megformálása volt ez a széleknek. Ez a csoport csak javított eszközöket tartalmaz. Méretei: hossza 24-85 mm, vastagsága 7-22 mm. 51 Mag: 8 db, lapos, kúp alakú, 3 véső alakú a szélek felszíne, 2 fél henger alakú, mag leválások, a mag egy olyan levágott része, amin domborulat van, nyersanyag maradványok, illetve levált részek negatívja 3. Pengék: 167 db. A felső paleolitikumnak szinte az összes pengefajtája megtalálható.52 Általános jellemzője a lapos, (háromszög alakú vagy trapéz alakú) állandó keresztezett részekkel, párhuzamos oldalakkal.53 Általában hosszú, karcsú darabok. Nagyon sok részén leválás van, amiből az egyiknek a vége átlósan vagy ferdén van elvágva. Gyakran boltozatosak vagy hajlottak, a hátsó része bordázott, a másik oldala pedig megőrizte a környezetet. Az átlós pengék képviselik a jellegzetességeit az egész iparnak. A méreti 150 pengének hosszúsága 18-80 mm. Törmelék: 489 db, általában minimális veszteségek. A törmelékek mennyisége hitelesíti a helyi eszközkészítést, bár a magok alacsony száma ellentmondást sugall. A nyersanyagok darabjai alkalmasak további kutatásra. Technikai megfigyelés: A felső-paleolitikumra jellemző eszközök gyakran hiányosak. A pengék nagy része egyenes, néha homorú vagy domború, nincsenek retusált domborulatok, a hátlap meredek. A rongálások nyomai minden munkán megfigyelhetők.
50
Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 29. Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 29. 52 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 29. 53 Dobosi, V.T.- Junger, B. – Ringer, A.-1998, 29. 51
14
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Margit-kapu-dűlő
1985-ben a Nagy-Korcsolyás-tető felől vezető út mentén agyagtetőt nyitottak fel. ÉszakMagyarország felső-pleisztocén talajait és a löszréteget sikerült feltárni. A feltárást először dr. Ludeik Seitllel, dr. Karel Valoch és Martin Oliva tanulmányozták át, akik különösen fontosnak tartották, hogy őskori leletanyag is előkerült.54 Az ásatás 1990 tavaszán indult meg és 1993-ig tartott. Az ásatások öt egymás alatti szintet eredményeztek. Felső-, közép-paleolit átmeneti és középső-paleolit típusú leletek kerültek elő. A leggazdagabbnak a 0,6-0,8 m mélységben
talált
települések
bizonyultak.
Arcy-Stillfried
B
interstadiálissal
párhuzamosítható 2. kultúrrétegben fekvő olyan peleolit kőipart szolgáltatott, amely feltételezhetően a Közép- és Kelet-Európában elterjedt Pavlovien kultúrához tartozik.55 Ringer Árpád szerint „a Margit-kapu-dűlő 1. és 2. rétegét a Szeleta-barlang 6-4. rétegeivel párhuzamosíthatjuk. 56 Az 1. rétegből nagy valószínűséggel az alatta fekvő Arcy-Stillfried B paleotalaj gravettienjével azonos ipart tártunk fel.”57A leletanyagok nagy része helyi eredetű faopálból készült. A nyersanyagok között előfordulnak hidrokvarcitok, üveges kvarcporfír, kvarcir-, mészkőkavics, kővelő és északi tűzkő. Az 1990-es ásatás leletanyagában 36 db eszközt, 2 db magkövet, 71 db sima szélű pengét és pengetöredéket, 145 db szilánkot találtak.58 Az 1991-es ásatás során 7 db eszközt, 2 db ütőkövet, 20 db pengét és pengetöredéket és 67 db szilánkot találtak.59 A megtalált pengéket a talon típusai alapján osztják különböző kategóriákba. A bulbus csak 24 pengén és penge töredéken volt megfigyelhető.60 A pengeleválasztások során feltételezhetően lágy ütőt használtak, és ez volt meghatározó. A pengék felénél megfigyelhető, hogy az elő- és a hátlapjukat kéreg borítja. Ez a megfigyelés arra utal, hogy a nyersanyagtömböket a telephelyen dolgozták fel. Az ásatások során hét magkövet találtak, amely közül kettő előkészített, illetve félig megformált. A magkövek között négy bipoláris és egy unipoláris példány van. A bipoláris magköveket vakarókká és vésőkké alakították. A magkövek hosszúsága 5,3-12 mm-ig terjed.61 A
54
Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. Sajószentpéter Margit-kapu-dűlő, egy felső-paleolit lelőhely a Sajó völgyében, http://nfo.arcanum.hu/muzeumi/opt/a080226.htm?v=pdf&a=start, 70. 55
Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 71 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 71 57 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 71 58 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, 76. 59 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, 76. 60 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 73. 61 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 73 56
15
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
szilánkok döntő többsége meziális és disztális töredék.62 A pengékhez hasonlóan a szilánkokon a bulbus szinte egyáltalán nem látható vagy csak enyhén domborodik. 41 db szilánkanyagnál figyeltek meg valamilyen nagyságú kérget. A szilánkok a magkőkialakítás és a pengegyártás során keletkezett hulladékokból származnak.
Az eszközkészlet összetétele
A leletanyag jellegzetes felső-paleolit eszközöket tartalmaz. Az eszközök nagyobb része penge, és kisebb részben szilánk és magkő supporton készülnek.63 A leletanyagban nagy számban előforduló eszközök a vésők (csonkításon, törésen készült darabok, többszörös és diédre típusú vésők). A vakarók között megtalálható a pengevakaró, orros vakaró és a darab magkövön készült eszközök.64 A leletanyagban előfordul még 2 db Gravette-hegy és 3 db tompított hátú penge. A leletanyagok 2. rétegből kerültek elő. A 2. és a 3. réteg egy eltemetett szürke erdőtalaj, ami a löszök és barlangi üledékek rendszerében az MS2 jelzéssel szerepel. A talaj 30 és 28 ezer év körüli Denekamp interstadiálishoz köthető.65 A lelőhely a Gábori Miklós által meghatározott legelső magyarországi Gravettien hullám legidősebb tagja. A Szeleta-barlang 4. sötétszürke rétegéből előkerült Gravette-hegy több azonos jellemvonást mutat a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői leletanyagban lévő egyik Gravette-heggyel. A Szeleta-barlang leletanyagából előkerült tompított hátú pengékhez hasonló darab megtalálható a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői leletek között is.66 Ringer Árpád és Hollós Zsolt tanulmánya bizonyítottnak tartja a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői és a Szeleta-barlang között kimutatott kapcsolatok alapján a Szeleta és a Gravettien kultúra közötti származásbeli kapcsolatot.67 A közép-európai a C14-es vizsgálatok alapján a Gravettien legkorábbi megjelenése 30-28 000 év közé tehető. Hollós Zsolt szerint ez a korhorizont a Willendorf II 5. rétegében, a morvaországi Pavlovien telepein (Dolní Vĕstonice, Pavlov), valamint Molodova V 10-8. rétegében mutatható ki.68
62
Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 74 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 75 64 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001. 71 65 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, 77. 66 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, 77. 67 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, 78. 68 Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, 78. 63
16
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Tipológia
A morvaországi Pavlovien és magyarországi Gravettien eszközkészlete nagyban különbözik egymástól. Dolgozatomban a Pavlov I. és Dolní Veštonice eszközkészletét vettem alapul. Az 1952-ben feltárt lelőhelyen 593 db leletet találtak. A különböző eszközök aránya nagy hasonlóságot mutat a Dolní Veštonice II/1, Dolní Veštonice II/2+3 leletanyagával. A retusált pengék és a penge hegyek előfordulása ritka, a retusált eszközök megmunkálása egyszerű. Egy penge hegy képez csak kivételt, ami jól kidolgozott. A Pavlov I leletanyagában 235 db (39,9%) tompított hátú eszközt, 143 db (24,1%) vésőt, 66 db (11,1%) mikrolitot, 48 db (8,1%) vakarót, 13 db (2,2%) retusált pengét, 4 db (0,7%) pengehegyet és 4 db (0,7%) kaparót találtak.69 Dolní Veštonice II. lelőhelyen hasonló eloszlásban találtak eszközöket. Megfigyelhető, hogy a tompított hátú eszközök és a vésők aránya mindkét lelőhelyen rendkívül magas. A Dolní Veštonoce II. lelőhelyen a retusált pengék, pengehegyek és kaparók egyáltalán nem képviseltetik magukat.70 A vakarók és a mikrolitok csak kis számban vannak jelen a leletek között. A morvaországi Pavlovien összes lelőhelyére jellemző, hogy a tompított hátú eszközök és a vésők aránya magas. Ezzel ellentétben a magyarországi Gravettien lelőhelyek eszközkészletének összetétele egy egységes képet mutat, és ezzel nagyban eltér a morvaországi Pavlovientől. A magyarországi Gravettien legjellegzetesebb lelőhelyei Bodrogkeresztúr-Henye, Megyaszó Szelestető, Margit-kapu-dűlő és Nadap. Nadap lelőhelyen 218 db eszközt találtak, amiből 150 db penge (blade), 18 db véső (chisel), 10 db vakaró (end scraper, truncated blade), 10 db Gravette hegy (Gravette-point), 22 tompított hátú eszköz (backed blade) és 8 db mag (core). A magyarországi Gravettien lelőhelyein megfigyelhető a pengeeszközök nagy száma. A Margit-kapu-dűlő leletanyagában 91 db penge és pengetöredék található, ebből 74 db faopálból, 4 db avasi hidrokvarcitból, 3 zempléni hidrokvarcitból, 6 db üveges kvarcporfirból és 4 db ismeretlen eredetű hidrokvarcitból készült. A legszembetűnőbb különbség, hogy a morvaországi Pavlovienben található nagy számú tompított hátú eszközök és vésők a magyarországi Gravettienben csak kis számban vagy egyáltalán nincsenek jelen. A morvaországi Pavlovient a magyarországi késő Gravettien időszakba sorolják, annak ellenére, hogy eszközkészletük teljesen eltér. A Gravettienben domináns eszközök a pengék, szintén csak nagyon kis számban vagy egyáltalán nem találhatóak a Pavlovienben.
69 70
Simán, K. 1996, 19. Simán, K. 1996, 19.
17
Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Bibliográfia
DOBOSI, V. T.- Junger, B. – Ringer, Á.-1998. Palaeolithic settlement in Nadap. Folia Archaeologica 39, 14-35. DOBOSI, V. T. 2002b, Archaelogical investigations at Bodrogkersztúr-Henye, Upper Palaelithic site: Bp., Hungarian National Múseum, 30. KLÍMA, Bohuslav, Die Palaolithische besiedlung von Pavlovské vrchy, Archeologicky Ústav, Brno, 1961 KLÍMA, Bohuslav, Pavlovien a jeho vzťahy ve střední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980 KLÍMA, Bohuslav, Paleoliticka parohová industrie z pavlova, Archeologicky Ústav, Brno, 1980 KLÍMA, Bohuslav, Strední čast paleolitické stanice u Dolních Vĕstonic, Archeologicky Ústav, Praha, 1980 LEROI-GOURHAN, André, Az őstörténet kultuszai, Budapest, Kozmosz Kiadó, 1985 RINGER, Á-Hollós, Zs- 2001. Sajószentpéter Margit-kapu-dűlő, egy felső-paleolit lelőhely a Sajó völgyében, http://nfo.arcanum.hu/muzeumi/opt/a080226.htm?v=pdf&a=start, 70 SIMÁN, K. 1996, New Upper Palaeolithic site at Megyaszó- Szelestető, Communicationes Archeologicae, 8-21. SZEMJONOV, Ju. I., Hogyan keletkezett az emberiség?, Kossuth Kiadó, 1973. SVOBODA, Jiři, Dolní Vĕstonice II. Western slope, Liege, 1991 SVOBODA, Jiři, Sídelní celek/1-4 v Dolních Vĕstonice, Archeologicky Ústav, Brno, 1990 VALOCH, Karel, Mamutí kosti jako konstrukcní prvky paleolitickych obydlí, Moravské Múzeum, Brno, 1988
18