A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: [email protected] Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Tartalom I.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata....................................................................................................4 I.2. A pedagógiai program törvényi háttere..............................................................................................4 I.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat ........................................................5 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ...........................................................................................6 II.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai ......................6 II.1.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ...........................................................6 II.1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja.....................................................................................6 II.1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai ..............................................................................7 II.1.4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ...............................................................7 II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..........................................................................14 II.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................15 II. 3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .......................................................................................16 II.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.............................................................18 II.4.1 a tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok..........................................................18 II.4.3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ...................................................................21 II.4.4. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai........................................................21 II.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ...............................................................22 II.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..............................................................22 II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...............................24 II.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................................24 II.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..............................................26 II.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ..................................27 II. 6. 4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja ................................28 II. 6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ........................................................................................32 II.6.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................................................32 II.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................................33 Az iskolai diákönkormányzat ..................................................................................................................33 II.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................................................34 II.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ..................................................................34 II.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ...................................................................35 II.8.3. Az iskola partnereivel való kapcsolattartási formák ....................................................................37 II.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..............................................................................37 II.9.1. A vizsgaszabályzat célja ..............................................................................................................37 II.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya ..........................................................................................................37 II. 9.3. Az értékelés rendje .....................................................................................................................38


II.9.4. Különbözeti vizsgák szabályzata .................................................................................................41 II.9.5. Javítóvizsgák szabályzata ............................................................................................................42 II.9.7. A vizsgatárgyak részei és követelményei ....................................................................................43 II.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .............................................................43 II. 11. A felvételi eljárás különös szabályai ...........................................................................................43 III.3. Az iskola szakmai programja ........................................................................................................46 III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...........................54 III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..................56 III. 5. Mindennapos testnevelés ..............................................................................................................63 III.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai................................65 III. 7. Projektoktatás ...............................................................................................................................66 III.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................................66 III.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....................67 III.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása..............................68 III.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ..................................................68 III.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .........................68 III.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .............................................................70 III.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei ..............................................................................................70 III.13.2. Az iskolai környezeti nevelési elvei .........................................................................................71 III. 14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...........................72 III.14.1. A tanulók jutalmazásának elvei ................................................................................................72 III.14.2. A tanulók magatartásának értékelési elvei ...............................................................................73 III.14.3. A tanulók szorgalmának értékelési elvei ..................................................................................74 IV. Záró rendelkezések...........................................................................................................................78


I. BEVEZETŐ I.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata Fiam! ha megfogadod szavaimat és megőrzöd magadnál parancsaimat, megnyitod füledet a bölcsességnek, és szívedet az okosság megismerésére adod, sőt, ha hívod a bölcsességet, és szívedet az okosságra hajtod, ha keresed azt, mint az ezüstöt, és kutatod, mint a rejtett kincset: akkor megérted az Úr félelmét, és megtalálod Isten tudását, mivel az Úr adja a bölcsességet, s az ő szájából származik a tudás és az értelem. Ő rejt el üdvöt az igazak részére, és pajzsa azoknak, akik jámborságban járnak. Megvédi az igazságosság ösvényeit, és őrködik a jámborok útja fölött. Akkor megérted az igazságot és a törvényt, az egyenességet és minden helyes utat, ha szívedbe száll a bölcsesség, s a tudás örömöt nyújt lelkednek. (Péld 2, 1-10) A Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola az Egri Egyházmegye által fenntartott középfokú nevelési - oktatási intézmény. Iskolánkban biztosítjuk tanulóink részére az általános műveltség megszerzését, valamint személyiségük keresztény értékrenden alapuló nevelését. Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak iskolánkban az érettségi utáni szakképzésre, és megteremtjük az alapjait a felsőfokú tanulmányok folytatásának. Az intézményben arra törekszünk, hogy diákjaink a tudományos, kulturális és gazdasági életben tudásuk, önbecsülésük, szociális érzékenységük, vallási műveltségük és meggyőződésük alapján méltó helyet foglaljanak el.

I.2. A pedagógiai program törvényi háttere    

A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről.


              

2011. évi LLXXVII. Törvény a szakképzésről 150/2012. (VII. 6) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről. 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásától. 217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatásköre tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

I.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az iskola neve: Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Címe: 3400 Mezőkövesd, Gr. Zichy János út 18. Telefon: 06-49-505280 Fax: 06-49-505299 Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu E-mail: [email protected] A fenntartó neve: Egri Főegyházmegye Az alapító neve: Egri Főegyházmegye Ordinárius Címe: 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Alapítás éve: 2012. augusztus Működési terület: B.-A.-Z. és Heves-megye


II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai II.1.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. kánon) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:  keresztény értékrend;  egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;  az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében.  A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.‖  Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.

II.1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy:  A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

     

A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye. A kulturált szórakozás igényét kialakítsa.

II.1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.‖ Ezért intézményünk feladata:  Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben.  Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során.  Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.  Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.  Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

II.1.4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 



Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

    

A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, ösztöndíj, stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, szaktanári, ügyeletes tanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, fegyelmi tárgyalás.)

II. 1.5. Kulcskompetenciák A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, melyekre a Nemzeti alaptanterv tételesen épít. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  megfelelő szókincs  verbális és nonverbális kommunikációs képesség  funkcionális nyelvtan  életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek  hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása  különböző típusú szövegekben való tájékozódás  információk feldolgozása  segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)  érvelés képessége  empatikus képesség  esztétikai érzék  kíváncsiság  tantárgyra jellemző szaknyelv használata Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anya-nyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudás-szintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszéd-készség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  megfelelő szókincs  funkcionális nyelvtan  nyelvi stílusok ismerete  szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete  az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  megfelelő segédeszközök használata  az igazság tisztelete  a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése  mindennapokban használható tudás  problémamegoldó készség  lényeglátás  kíváncsiság  egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás  kreativitásanalízis - szintézis  matematikai fogalmak ismerete  alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

     

a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  összefüggések felismerése és kifejezése  lényeglátás  fogalomalkotás  esztétikai érzék  kreativitás  rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában  logikai képességek  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása  kíváncsiság  környezettudatosság Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

       



környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, be-mutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás- és megosztás, továbbá kommunikációs együtt-működés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  eszközök megismerése, használata  szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés  kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás  munka világában való eligazodás  élethosszig tartó tanulás Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltét-elei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társa-dalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  egészséges életvitel  mentális egészség Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

    

     



magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek  kihívások felismerése, értelmezése  a gazdaság működésének átfogóbb megértése  a pénz világában való tájékozódás  a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete  tervezés, szervezés, irányítás  vezetés  delegálás  az elemzés  a kommunikálás  a tapasztalatok értékelése  kockázatfelmérés és vállalás  egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget válla-ló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítása  a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeret a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is  az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igény megértése  a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése  a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése  a saját nézőpont összevetése mások véleményével  a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása  a művészet szeretete  a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság  a kreativitást és az azt támogató készség A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök:  motiváció Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

    

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata

II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok:  A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét.  A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.  A megismerés képességének fejlesztése.  Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.  A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok:  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:  A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, munka.  A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.  Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Kialakítandó személyiségjegyek:  A helyes önértékelés.  Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük.  Józan, megfontolt ítélőképesség.  A mások felé való nyitottság, befogadóképesség.  Alaposság kialakítása.  A mértékletesség.  A belső csendre, elmélyülésre való igény.  Hűség Istenhez és embertársainkhoz.  Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Elvárásaink tanítványainktól a következők:  Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban.  Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.  Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.  Alapos, rendszeres és pontos munka.  A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.  A házirend felelős betartása.  Vegyen részt közösségi szolgálatban.

II.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei  Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését.  Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják.  Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani.  Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.  A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és szakmai alkalmassági vizsgálatokat a szakképzésben résztvevő tanulóknál.  Az iskolaorvos és védőnő minden második héten egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését. Ezen kívül a védőnő a hét minden napján a tanulók rendelkezésére áll.  A védőnő előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbeszélt témában.  Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

II. 3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:  Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése.  Az egészséges táplálkozás.  A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C‖, Herpesz, HPV) szerepe az egészség megőrzésében.  A dohányzás elleni küzdelem.  Alkohol- és drog prevenció.  Az idővel való gazdálkodás szerepe.  A tanulási környezet tudatos alakítása.  Az egészséges környezet jelentősége.  Az aktív testmozgás, egészséges testtartás.  Balesetvédelem. Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Szemléltető eszközökkel jól felszerelt tantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornaterem, sportpálya biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása főként tanítási órák keretén belül zajlik. Az oktatása főként a biológia órák keretén belül zajlik a felsőbb évfolyamokon (11-12. évfolyam). Az oktatást a biológia tanárok végzik az iskolaorvos a védőnő valamint a helyi Mentőszolgálat segítségével. A biológia tanárok továbbképzése szükséges és folyamatos. A segélynyújtás oktatásához, így újraélesztési fantom, kötszerek stb., oktatási segédeszközök beszerzése is folyamatos. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:       

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát. Ismerjék fel a vészhelyzeteket. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe. Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni.




Alakuljon ki együttműködés a középiskola és a mentőszolgálat között.

Képességfejlesztés A pedagógiában jártas emberek számára ma már egyértelmű, hogy a tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése. Képesség alatt az egy bizonyos típusú vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültséget értjük. Két nagy részre tagoljuk, a szaktudás alatt a diszciplináris tájékozottságot és rutint értjük, míg a kompetencia alatt a természetes közegben, természetes könnyedséggel elsajátítható és alkalmazható tudást. Az oktatás során az alábbi kompetenciák fejlesztését tűztük ki célul:    

Probléma felismerés. Gyors és szakszerű cselekvés. Embertársaink iránti érzékenység. Bajba jutottakkal szembeni együttérzés.

Az oktatás főbb részterületei:         

Egy 14 tanórás tanterv kidolgozása. A tantervhez kapcsolódó feladatlapok elkészítése. Kép- és ábragyűjtemény összeállítása. Kezdő kérdőív összeállítása. Záró kérdőív összeállítása. Kísérleti oktatás lebonyolítása. Tapasztalatok összegzése. Szakirodalom összeállítása. Kivitelezési lehetőségek, alternatívák javaslata más iskolák számára.

Tanterv kidolgozása A tanterv 14 tanóra terjedelmű (egy tanóra 45 perc), ez magába foglalja a mentőállomáson tett látogatást. A tanterv az alábbi részelemeket tartalmazza tanóránként: cím, téma, szemléltetés, gyakorlat, szakirodalom, szakkifejezések, tantárgyi kapcsolatok, szükséges eszközök. Tantervhez kapcsolódó feladatlapok Cél olyan nyomtatott feladatlapok összeállítása, amely lehetőséget nyújt a foglalkozások jegyzetelésére, kitöltendő ábrákat és feladatokat tartalmaz. Valamennyi tanórához tartozik egyegy feladatlap. A feladatlapok összeállítására szintén a fenti munkamegosztás érvényes. Biológia Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szívés érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén.

II.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.4.1 a tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.‖ (Kat.Isk. 34.) A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:    

Hittanórák. Szaktárgyi órák. Osztályfőnöki órák. Közösségi szolgálat.

Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: 

Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.  Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést.  A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése. (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével) Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

  

A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

II.4.2. Közösségi szolgálat teljesítése Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény: 4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása‖. 6. § (4) bekezdés: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.‖ 97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.‖ Az iskolai közösségi szolgálat céljai  A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják.  Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: — kritikus gondolkodás, — érzelmi intelligencia, — önbizalom, — felelősségvállalás, — állampolgári kompetencia, — felelős döntéshozatal, — hiteles vezetői készségek, Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

— szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, — kommunikációs készség, — együttműködés, — empátia, — konfliktuskezelés, — problémamegoldás.  A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat.  Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét.  Mivel intézményünkben tanulóink átlagosan 80%-a bejáró tanuló, ezért igyekeztünk a helyi önkormányzatokkal felvenni a kapcsolatot, hogy tanulóink az önkormányzatnál vagy azok által működtetett szervezeteknél teljesítsenek közösségi szolgálatot. Ennek egyik célja az volt, hogy diákjainknak ne kelljen későn hazamenni, másik, hogy a helyi közösségekbe próbáljanak beilleszkedni, azok munkáját megismerni.  A Vöröskereszttel, a Karitásszal, a Katolikus Egyházzal és egyéb szervezetekkel is tartjuk a kapcsolatot, hogy tanulói és szülői igény esetén a diákokat oda irányíthassuk.  Kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Célunk, hogy a tanár-diák kapcsolatot azáltal is erősítsük, hogy az egyházi intézményben szervezett közösségi szolgálatot tanáraink koordinálják a kötelező óraszám terhére. Azok az osztályok számára lehetőséget nyújt a kötetlen együttlétre, amelyek nem engedhetnek meg maguknak egy osztálykirándulást. A Katolikus Egyház és a Karitász keretein belül megvalósított közösségi szolgálat erősíti tanulóinkban az Egyházhoz való tartozást is, és annak működési rendjébe is bepillantást nyernek. A közösségi szolgálatteljesítésének területei  egészségügyi,  szociális és jótékonysági,  oktatási,  kulturális és közösségi,  környezet- és természetvédelemi,  katasztrófavédelmi,  az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. Előírások  A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.  A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015



 

órás záró foglalkozást tart, aminek dokumentálása a Közösségi szolgálat szabályzata szerint történik a Szabályzat mellékletét képező naplóban. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

A közösségi szolgálat dokumentálása  A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát.  Az előzetes igényfelmérés után az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.  Az osztályfőnök minden hónapban ellenőrzi a szolgálati naplókat és a teljesített órákat a központi szerveren lévő közös mappában rögzíti.  Minden tanévben augusztus 31-ig lezárja a tanuló szolgálati naplóját és dokumentálja az osztálynaplóban és a törzslapon a közösségi szolgálat teljesítését.  Iskolaváltás esetén az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.  Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti. II.4.3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai    

A lelkigyakorlatok, mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. A sokoldalú és változatos fogalakozások (házi versenyek, rajzpályázatok, szónokverseny stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget.

II.4.4. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 

Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.  Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.  Ápolja az immár hagyománnyá váló o kilencedikesek számára szervezett verébavató, o tízedikesek farsangi vetélkedője, Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

 



o tizenegyedikesek DÖN napjának szervezését. Továbbra is működjön közre az iskola rádió valamint a faliújság működtetésében és aktualizálásában. A közösségfejlesztés másik fontos színtere a másság elfogadására alkalmas immár szintén hagyományossá váló kapcsolat az „Add a kezed‖ Lakóotthon fogyatékos lakóival való kapcsolat. Önkéntes takarító napok szervezésének szintén közösségformáló ereje van.

II.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:   

Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

II.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

II.5.1. Kompetenciák Ezen kompetenciák egymásra hatása révén juthatnak el a tanárok egy olyan szintre, hogy képesek legyenek a tanulói kompetenciák fejlesztésére.         

A tanuló személyiségének fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.


a

tudás

II.5.2. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai  A tanítási órákra való felkészülés.  A tanulók dolgozatainak javítása.  A tanulók munkájának rendszeres értékelése.  A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése.  Érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása.  Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése.  A tanulmányi versenyek lebonyolítása.  Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.  Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken.  Iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése.  Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása.  Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.  Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása.  Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken.  Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken.  A tanulók felügyelete óraközi szünetekben.  Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése.  Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel.  Részvétel a munkaközösségi értekezleteken.  Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés.  Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.  Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.  Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. III.5.3. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.


      

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Kísérje figyelemmel osztálya közösségi szolgálatban való részvételét.

II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység II.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Iskolánk mindig nagy gondot fordított arra, hogy tanulóink készségeinek, képességeinek megfelelő végzettséghez és képesítéshez jussanak, iskolaéletük pozitív élményekkel teli, sikerekben gazdag legyen. A tehetségfejlesztés kihívás a pedagógus számára. Nagy szakmai és metodikai felkészültséget igényel, hiszen csak jól kidolgozott, egyénre szabott, következetesen alkalmazott módszerekkel lehet eredményt elérni. A tehetséggondozás főbb pedagógiai feladatai:        

Kreativitás fejlesztése. A feladat iránti elkötelezettség erősítése. Meg kell értetni, hogy sokat kell dolgozni a sikerért. Differenciált módszerek alkalmazása. Egyéni tanulási utak támogatása. Helyes önértékelés kialakítása. Versenyhelyzetre való felkészítés, szorongás oldása. Az esetleges kudarcok feldolgozására való felkészítés. Meg kell tanítani, hogy okuljon a kudarcból.

A tehetséggondozás megvalósulása A differenciált fejlesztés nemcsak a tehetségesebb diákok hatékony előrehaladásához szükséges, de minden tanuló optimális fejlődésének feltétele. Ezáltal olyan problémákat tűzhetünk ki diákjaink számára, amelyek szintje meghaladja azt a szintet, amellyel a tanuló már megbirkózott, s ez elősegíti a fejlődését. Minden tanulónak egyformán kívánjuk megadni a lehetőséget, hogy tanuljon és kiteljesítse potenciálját. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Tehetséggondozás formája Matematika oktatása csoportbontásban Idegen nyelv oktatása csoportbontásban Tehetséggondozó szakkörök

Közép (esetenként emelt) szintű érettségire való felkészítés Tanulmányi versenyek

Sportkörök, sportversenyekre való felkészítés Felkészítés szakmai versenyekre

Tehetség felmérése Tanév elején a szaktanárok végzik Tanév elején a szaktanárok végzik Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek

Érintettek köre 9-12. évfolyam 9-14. évfolyam 9-12. évfolyam

11-12. évfolyam

9-12. évfolyam

9-12. évfolyam

11-14. évfolyam

Csoportbontás Nem merev és átjárhatatlan „kasztrendszer‖ kialakítást jelent a csoportbontás az osztályban, hanem biztosítja azt, hogy egyéni ütemben haladva jussanak magasabb szintre a diákok. Ennek során az eltérő képességeknek megfelelően kell a csoportokat kialakítani, objektív mérce alapján.   

Csoportbontásban oktatjuk a matematika tantárgyat 24 fő fölött. Szakmai elméleti oktatásnál, ha az osztályok kettő vagy több szakmacsoportból tevődnek össze, a szakelméleti órák szakmák szerinti csoportbontásban történik. Gyakorlati képzésnél a jogszabály által előírt minimum 8 és maximum 15 fő keretszám miatt a 15 főnél nagyobb létszámú azonos szakmát tanuló csoportokat az iskolai tanműhelyben meg kell bontani.

Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek kulturális, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. Érettségi előkészítők Az érettségi tárgyakat érintő (magyar, matematika, és igény szerinti aktuális érettségi tantárgyak) előkészítő foglalkozásokat tartunk osztályonként tanulóink számára. Tanulmányi versenyek A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle szaktárgyi, sport, kulturális versenyek, vetélkedők, pályázatok, amelyekre iskolánk tanulói rendszeresen jelentkeznek. A legtehetségesebb tanulókat az iskolai versenyeken túl az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle szakmai munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik. Témahetek, témanapok Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási – tanulási folyamat. Ennek során a tantárgyi rendszerben nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve.

Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a kézilabda, labdarúgás, atlétika sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre (házi bajnokság, iskolák közti versenyek). Testnevelés órákon kívüli egyéb foglalkozások  

Gyógytestnevelés: a mozgásszervi és egyéb testi fejlődést gátló problémákkal küzdő tanulóinknak lehetőséget biztosítunk gyógytestnevelés órákon való részvételre. Úszásoktatás: tanulóink számára, a tantervi előírásoknak megfelelően úszásoktatást szervezünk a mezőkövesdi uszodában. Kíséretet, felügyeletet a szaktanárok látják el.

II.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program




 



Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését, amit a kötelező tanórák keretében valósítunk meg. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a csoportbontás, fejlesztő foglalkozások és az „Útravaló‖ pályázatba való folyamatos bekapcsolódás.

II.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Feladatunk    

A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal az osztályfőnökökön keresztül. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.

Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Ennek érdekében lehetőség szerint fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, heti kétszer 1 órában, valamint biztosítjuk számukra annak lehetőségét, hogy az ajánlott tantárgyak alóli felmentés ellenére azt társaikkal együtt tanulják, de záró jegyet nem kapnak belőle. Ellátása  Integrált oktatás, nevelés. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

    

Fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési terv alapján, melyek szervezéséért az intézmény igazgatója felelős. A fejlesztő foglalkozásokat a nevelési tanácsadó ellenőrzi. Tantárgyi mentesítés az értékelés és a minősítés alól. Nevelési tanácsadónál kötelező felülvizsgálat. Az ellátáshoz szükséges gyógypedagógiai / fejlesztőpedagógiai végzettség/ inkluzív nevelés tanára.

II. 6. 4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésével intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál, mint csupán részvétet és védettséget. Iskolánk felkészült arra, hogy sajátos nevelési szükségletű tanulók nevelését-oktatását is felvállalja és e tanulók számára a köznevelési törvényben megfogalmazott módon többlettámogatást nyújt, kedvezményeket biztosít. Az iskola által integrált, befogadott SNI tanulók köre A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján az intézmény vállalhatja azon sajátos nevelési igényű tanulók ellátását, akik szakértői bizottság szakértői véleménye alapján pszichés fejlődési zavarral vagy autizmus spektrum zavarral küzdenek. (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartászavar) Ezeken belül: - dyslexia, - dysgraphia - dyscalculia - dysorthographia - az iskolai készségek kevert zavara, - az iskolai készségek egyéb fejlődési zavara, - az iskolai készségek nem meghatározott fejlődési zavara, - kevert specifikus fejlődési zavarok - az aktivitás és a figyelem zavarai a.) Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók. b.) tehetséges tanulók Helyzetkép Intézményünkben a SNI tanulók közül az enyhén értelmi fogyatékos (SNI/ a) tanulók kifutó rendszerben külön gyógypedagógusok alkalmazásával vesznek részt kiscsoportos foglalkozásokon. Problémát jelent, hogy az általános iskolák nem minden esetben jelzik a felvételi lapokon, hogy a tanuló SNI-s, vagy nem kapjuk meg csak külön kérésre a szakértői véleményt, ami alapján eldönthető, hogy iskolánkban tanulója lehet-e. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Ellátása  Nyolcfős csoportokat kell létrehozni.  Foglalkoztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján történik.  A fejlesztő foglalkoztatást fejlesztőpedagógus, inkluzív nevelés tanára vagy gyógypedagógus tart.  A fejlesztő foglalkozások megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős.  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál kötelező felülvizsgálatát nyilvántartjuk, szorgalmazzuk a diák megjelenését.  Fejlesztő foglalkoztatás a heti kötelező óraszáma 9-10. évfolyamon 4 óra /hét,11. évfolyamtól 5 óra /hét. Az osztály és csoport szervezés elvei   





Iskolánk a teljes körű befogadásra, integrációra törekszik, ezért a tanulókat nem elkülönített osztályokban, csoportban, hanem a többi tanulóval együtt neveli-oktatja. Külön foglalkozást fejlesztőfoglalkozások alkalmával szervezünk a számukra. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a szakköri foglalkozások, kirándulások, szabadidős tevékenységek állandó résztvevői legyenek az SNI gyerekek, hogy megmutathassák különleges, egyedi képességeiket, tehetségüket, barátokra leljenek. Figyelmünk kiterjed arra is, hogy osztályonként két-három olyan tanuló legyen csak, akik különleges bánásmódot igényelnek, hogy minden tanuló megkapja a képességének kibontakozásához szükséges tanári figyelmet, útmutatást. Ha ez szakmaválasztásuk miatt nem lehetséges, akkor a fejlesztő csoportokat igyekszünk egy osztályból kiválasztani. A fejlesztő foglalkozások igazodnak a tanulók gyakorlati képzéséhez is.

Az iskola által nyújtott további támogatások 

Egyéni haladási tempó biztosítása.



Kevesebb és differenciált feladat adása.



Hosszabb felkészülési idő biztosítása.



Segédeszközök használata.



Mentesítés egyes tantárgyak/tananyagrészek értékelése és minősítése alól.



A tanuló képességéhez foglalkozások.



A tananyag/bizonyos tananyagrészek minimum szinten történő gyakorlása, teljesítmény értékelése és továbbhaladás elbírálása a minimum követelményekhez igazodóan történik.



Felmentés egyes beszámolási formák alól, pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés.



Felzárkóztatás.



Kompetencia alapú oktatás.



Társas kapcsolatok kialakításának bátorítása. Az osztályközösségen belüli helyzetük,

és

tudásszintjéhez

alkalmazkodó

ismétlő-rendszerező


beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében. 

Az önállóság erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása.



Énképük, önképük pozitív oldalainak az erősítése.



Méltányos elbírálás, ha kell, és önmagukhoz viszonyítjuk a fejlődésüket, a teljesítményüket.



Az integrációt, inklúziót értő és elfogadó szülői attitűd kialakítása.

Az integrált, inkluzív oktatás-nevelés pedagógiai feltételeinek megteremtése iskolánkban Partnereink az együttnevelés során: 

Az iskola pedagógusközössége, a tanulók közössége.



Az SNI tanuló.



A család.



A gyógypedagógus, inkluzív nevelő és fejlesztőpedagógus.

A gyógypedagógus, inkluzív nevelő tevékenysége, fejlesztő pedagógus feladata: 

Terápiás fejlesztés képességfejlesztő tevékenységet végez az SNI –s tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, amelynek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.



A fejlesztőfoglalkozások dokumentálása.



Javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására.



Javaslatot tesz a képességekhez, egyéni adottsághoz igazodóan a megértés, bevésés, felidézés módszereinek a módosítására.



Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó tanári-tanulási módszerváltásokra.

Az integrációt, inklúziót elősegítő pedagógiai tevékenységek iskolánkban Pedagógus továbbképzés  Célja, hogy nyitott és szakmailag felkészült legyen a nevelőtestület az együttnevelésre, a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására. 

  

Képes legyen a sérüléshez, az elmaradás mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó oktatási-nevelési módszerek alkalmazására, képes legyen módosítani a tantárgyi tartalmakat. Képes legyen a tanítást-tanulást segítő speciális eszközök használatára. Képes legyen a tanórai foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíteni. A támogató és a partneri kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák


átvételére.

Szülői értekezlet, szülői fórum  Célja a befogadó szülői környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése.  Idegenkedés, aggodalom mérséklése.  A szülők közösségének a felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  Családdal konzultáció, melynek célja az SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumentációk  

   

Az SNI gyermekkel érkező dokumentumok, szülői dokumentumok, az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértői vélemények, javaslatok irattárazása. Az SNI gyermekkel kapcsolatos intézményi dokumentumok vezetése: tanügyi dokumentumok, az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lap vezetése. Az SNI gyermek fejlődésével, készség- és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: határozatok, mentesítések, felmentések dokumentumai. Egyéni fejlesztési terv. Alapító okirat, SZMSZ, PP, gyermekvédelmi dokumentumok. Vonatkozó törvények és rendeletek részletei, az értelmezéshez szakszavak szótára

Az SNI tanuló integrálásának a pedagógiai gyakorlata       

A Szakértői Bizottság vizsgálatának előkészítése: pedagógiai jellemzés készítése, tantárgyi felmérések elkészítése. Szülők tájékoztatása a vizsgálat szükségességéről, a tanulót megillető jogokról. Az SNI tanuló Szakértői vizsgálatának a nyomon követése. A tanuló számára a Szakvéleményben előírt foglalkozás megszervezése, a szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A szükséges határozatok meghozatala, a tanulót tanító pedagógusok tájékoztatása, bejegyzése az elektronikus naplóba. A szakvéleményben előírt, szakirányú végzettségű gyógypedagógus, vagy fejlesztőpedagógus megbízása. A fejlesztőprogram, azon belül a rehabilitációs foglalkozások megindítása. A fejlesztési terv elkészítése, a fejlesztőfoglalkozások megindítása. A kontrollvizsgálatok megszervezése.


II. 6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 

 





 





Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős hiányában az osztályfőnök koordinálja. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

II.6.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 





Az osztályfőnökök az osztályukban tanuló hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű, ill. ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulóikról tájékoztatást kapnak, hogy ezen adatokat a digitális naplóban rögzíteni tudják. Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően a hátrányos helyzetű, háromgyermekes családokban nevelkedő, tartósan beteg stb. tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Így némileg sikerül a tanévkezdés elején felmerülő kiadásokat enyhíteni.


 

Rászoruló tanulóink – jogosultságuk igazolásával – 50%-os étkezési támogatásban is részesülnek. Halmozottan hátrányos helyzetű diákjainkkal minden évben részt veszünk az Útravaló „Út az érettségihez‖ ill. „Út a szakmához‖ pályázatokban.

II.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskolai diákönkormányzat  A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.  Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik.  Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.  Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben:  Az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása.  Pedagógiai program.  A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt.  Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.  A házirend kialakításakor.  Minden tanulókat érintő kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál.  A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.  A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.  A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.  A sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlés  Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015



Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti.  Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.  A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez.  A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.  A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 3 fő diákképviselőt választ.  Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja.  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője negyedévente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, névtelenül a véleményládán keresztül. Az iskolai diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat egyéb bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés stb.) maga dönt.

II.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel II.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák  



A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézményben működő diákönkormányzat minden tanév elején, szeptember végén, október elején tartja alakuló ülését. Ennek feladata, hogy megválassza a vezetőséget, amelyen minden évfolyam egy küldöttel képviselteti magát, illetve, hogy megtervezze az adott időszak munkáját. Az iskolai diákbizottságban minden osztály képviselteti magát egy-két fővel. Céljait legáltalánosabban megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy szeretnénk, ha a diákok magukénak éreznék az iskolát, részesei lehetnének az őket érintő döntéseknek illetve aktív segítséget nyújtanának a szabadidős programok megszervezéséhez. Ezzel összhangban feladatai között szerepel, hogy az iskolai demokrácia megismerésén keresztül- ahol minden diák és nevelő kötelességekkel és jogokkal rendelkezik -




felkészítse tagjait a felnőtt társadalomban elfogadott magatartás elsajátítására, a demokratikus és katolikus erkölcsi normák megismerésére és alkalmazására. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője negyedévente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.

Évente lebonyolításra kerülő rendezvények 









Ezek közül az első, iskolánk 9. évfolyamos tanulóinak avató "szertatása", az októberben megrendezendő Verébavató. Ennek funkciója, hogy a legfiatalabb diákjaink egy mókás vetélkedő során bebizonyítsák, hogy teljességgel felkészültek a középiskolás évek kisebbnagyobb megpróbáltatásaira. Kétévenként megrendezésre kerül a Széchenyi-bál, amelynek lebonyolításában mind a DÖK tagjai, mind a szülők aktívan részt vesznek. Bevétele a Széchenyi Alapítványt illeti meg. Karácsony előtt a DÖK szervezésében nagy sikert arat a Karácsonyi vásár, amelynek lebonyolítása a kereskedelmi szakmacsoport feladata. A vásár árukészletét adományozások útján gyűjtjük össze. A Tavaszi Vásárra 2015-ben került sor először, amit hagyománnyá szeretnénk tenni. Ezt követi februárban a Farsangi vetélkedő, amin a tízedik évfolyam tanulói vesznek részt. Előbb mókás bemutatkozó műsort adnak elő, majd játékos, műveltségi és szellemi vetélkedőkön mérik össze tudásukat. A díjazása az iskolánkban a diákok készített farsangi fánkokkal történik. Szerepet vállal a Diák Önkormányzati Napok (DÖN) szervezésében melyben a 11-es tanulók gyakorolhatják a felnőtt életre való felkészülést, szervezőkészségük kibontakoztatását.

II.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák  



Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A szülőknek gyermekük érdekében kötelességük gyakorolni az őket meg illető jogokat. Jelen vannak az iskola életében gyermekük gondozójaként, a tanulók törvényes képviselőjeként és iskolahasználóként.




A szülők saját önkormányzatuk választott képviselői útján nyilvánítanak véleményt, tudatják az iskolával szembeni igényeiket, részt vállalnak a közös feladatokból, vagy befolyásolják az intézmény döntéseit.

Az iskola szülőkkel való kapcsolattartásának a szülő és a pedagógus között kialakított partnerkapcsolat adja meg a jellegét, melynek formái a következők: 







 

Az osztályok szülői munkaközösségi tagokat delegálnak az iskola Szülői Munkaközösségébe, mely az első gyűlésén elnököt választ, és rajta keresztül közvetíti a szülők véleményét az iskola vezetője felé. A szülői választmány a szülői közösség csúcsszerve. Évente legalább két-három alkalommal célszerű összehívni, és tájékoztatást adni az intézmény munkájáról, eredményeiről, feladatairól. Segíti a Diákönkormányzat valamint az iskola által szervezett programokat. (Szalagavató, ballagás, Széchenyi-bál) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója tájékoztatja legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén. A szülői értekezlet feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése; egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Írásbeli tájékoztató. (levél, infokommunikációs eszközök) A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Az iskola nevelőtestületének döntése alapján november és április hónapban jelezzük a tanulók tanulmányi eredményében bekövetkezett nagymértékű negatív változást.

Intézményünkben a tanár–szülő kapcsolat stagnálást mutat. Érzékelhető a szülők anyagi háttere és iskolázottsága. Körültekintő, okos tervezéssel, igyekszünk a szülők olyan aktív magját kialakítani, mely szülői közösség (szülői munkaközösség) tájékozott az iskola pedagógiai munkájáról, azonosul és támogatja a keresztény nevelési törekvéseinket és jó szándékú segítségére számíthatunk. Bővíteni kívánjuk azokat az alkalmakat, melyek során kötetlen formában tölthetünk el egyegy közös estét, ezért – és anyagi kereteink bővítése érdekében is - alapítványi rendezvények megvalósítására törekszünk. (Széchenyi-bál)


Bevezettük az elektronikus naplót, mellyel a szülők naprakész információhoz juthatnak a diákok tanulmányi előmenetelével kapcsolatban. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

II.8.3. Az iskola partnereivel való kapcsolattartási formák A III.3.3. keretén belül a szakmai program tartalmazza, amit a mindenkori vállalati és tanulói igény alakítja.

II.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata II.9.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 24. fejezetében foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak, lebonyolítási rendjének szabályozása. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

II.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

II. 9.3. Az értékelés rendje

II. 9.3.1 Osztályozó vizsgák szabályzata Az iskolában osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak: 

  

A tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Hiányzásának mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-a. Felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a KNT. 56.§ (1) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt. Előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az iskola helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be, ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából (informatika, idegen nyelv) kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

A tanulmányok alatti vizsgán a köznevelési törvény 68.§ (4) bekezdése hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az iskola nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Ha a féléves osztályozó vizsgán a tanuló elégtelen osztályzatot kapott, vagy nem osztályozható, az év végén az egész éves tananyagából kell osztályozó vizsgát tennie. Az év végi osztályozó vizsgán, ha a tanuló legfeljebb 3 elégtelen osztályzatot kapott, javító vizsgára kötelezett. Ha ennél több az elégtelen osztályzatok száma, évismétlésre kötelezett. Ha 3 osztályozóvizsgáról a tanuló igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, illetve az előírt időpontig nem teszi le, tanulmányait csak javítóvizsga letételével folytathatja.3-nál több tantárgy esetén évismétlésre kötelezett. Ha az év végi osztályozó vizsgán a tanuló 3-nál több osztályozó vizsgán nem jelent meg és tanköteles, évismétlésre kötelezhető. Ha nem tanköteles, tanulóviszonya megszüntethető. Az időpontjáról a tanuló minimum a vizsga előtt 3 héttel írásbeli tájékoztatást kap. Az osztályozó vizsga részletes követelményeiről az iskola honlapján - www.szechenyi-mk.hu -kap tájékoztatás a tanuló. Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adhatja meg. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

A közismereti tárgyak, szakmai alapozó tárgyak, szakmai elméleti tantárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képeznek ez alól: Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés Társadalomismeret

szóbeli vizsga szóbeli vizsga szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli

II.9.3.2. Az osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje   

 

 

    

Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. Az írásbeli vizsga feladatlapját minden munkaközösség tantárgyanként közösen állítja össze. Szóbeli vizsgára is közös tételeket dolgoznak ki a munkaközösségek. A tanuló ―Jegyzőkönyv‖-éhez hozzá kell csatolni a tanuló írásbeli feladatlapját és az iskola pecsétjével ellátott szóbeli felkészülési lapját, amelyen fel kell tüntetni a tanuló nevét, a tantárgyat valamint a vizsga időpontját. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani. A feleletek maximális időtartama 10 perc. Az a tanuló, aki fel- adatát nem tudja megoldani, még egy feladatot (póttétel) húzhat, további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán az előzetes figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltiltja, vizsgája elégtelen. Az önhibán kívüli; indokolt meg nem jelenés, vagy vizsgamegszakítás esetén módot kell adni a vizsga 8 napon belüli megismétlésére. Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Az osztályozó vizsgán a tanuló olyan segédeszközöket használhat, melyek az érettségi és szakmai vizsgán is megengedettek. Ennek biztosítás a munkaközösség feladata. Az osztályozó vizsgára utasított diák jegyeihez be kell jegyezni az elektronikus naplóba az osztályozó vizsgát félévkor a tárgyat tanító tanárnak./Az érdemjegyhez ov./ Ha sikeres az osztályozó vizsga, a jegyet, mint félévi eredményt szintén a tárgyat tanító tanár jegyzi be.


 

     

 

Az osztályozó vizsgáról „Jegyzőkönyvet‖ kell vezetni, melyet a kijelölt három tagú vizsgabizottság hitelesít, minden tantárgyat külön lapon vezetve. Minden tanulóról külön „Jegyzőkönyvet‖ kell vezetni, amit a tanuló az osztályfőnöktől a vizsga megkezdésekor megkap, melybe a vizsgabizottság tagjai bevezetik a kapott jegyet és aláírásukkal hitelesítik. Ezen minden olyan tantárgynak szerepelnie kell, amiből osztályozó vizsgát köteles tenni a tanuló. Ha a tanuló nem jelent meg az osztályozó vizsgán a „Nem osztályozható‖-t kell bejegyezni a félévi/év végi eredményhez. Az osztályfőnök az osztályozó vizsga tantárgyait és időpontját és eredményét az elektronikus napló „Megjegyzés‖ rovatba írja, és rá kell vezetni a tanuló törzslapjára is. Ha a tanuló az osztályozó vizsgát előrehozott érettségi miatt kéri, akkor az áprilisi vizsgára csak akkor kaphat engedélyt, ha februárban már jelentkezett az érettségi vizsgára. Az osztályozó vizsgák anyaga az irattári szabályzat szerint selejtezhető. Az osztályozó vizsgák dokumentálása a jegyzőkönyvek alapján történik a törzslapban és a bizonyítványban. A törzslapban a jegy dokumentálható a megfelelő táblázatban és a jegyzetben a következő záradékkal: Érdemjegyét (tantárgy neve) tantárgy(ak)ból (osztályozó vizsga jegyzőkönyv dátuma) osztályozó vizsgán kapta. (osztályfőnök aláírása) A dokumentálás a bizonyítványban: a záradék megegyezik a törzslapban szereplővel Az osztályozó vizsga dokumentálását a jegyzőkönyv lezárását követő öt munkanapon belül el kell végeznie az osztályfőnöknek

II.9.3.3. Az osztályozó és javítóvizsgák vizsgák értékelése A vizsga részei

Időtartam Arány az értékelésnél

Írásbeli 45 perc 60%

Szóbeli 10 perc 40%

A vizsga értékelése szakközépiskolai osztályok esetén

Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)

%-os határok 80%-tól 60%-79% 40%-59% 25%-39% 0%-24%

A vizsga értékelése szakképző osztályok esetén közismereti tantárgyakból %-os határok Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015


81%-tól 61%-80% 41%-60% 21%-40% 0%-20%

A vizsga értékelése szakképző osztályok esetén szakmai tantárgyakból


%-os határok 81%-tól 71%-80% 61%-70% 51%-60% 0%-50%

A vizsga értékelése testnevelés tantárgy esetén A vizsga részei: Gyakorlati 45 perc Időtartam 100% Arány az értékelésnél A vizsga értékelése: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)

%-os határok 80%-tól 60%-79% 40%-59% 20%-39% 0%-19%

II.9.4. Különbözeti vizsgák szabályzata 

Szakiskolában és szakközépiskolában más iskolából és más képzési típusról abban az esetben van átvételi lehetőség, ha a tanuló különbözeti vizsgán teljesíti az előírt szakmai követelményeket. Különbözeti vizsga letételére csak a 9. évfolyam első félévének befejezéséig van lehetősége a tanulónak, ugyanis még ekkor tudja pótolni az elmaradásokat. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Az elmaradt szakmai gyakorlatot pedig a nyári szünidő ideje alatt kell pótolnia.



Azok a tanulók, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat, vagy a tantárgyon belül tartalmilag mást tanultak, kötelesek különbözeti vizsgát tenni. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, legkésőbb az utolsó előtti tanítási héten. A különbözeti vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. A különbözeti vizsga bejegyzése az osztályozó vizsgával egyezik meg.

   


II.9.5. Javítóvizsgák szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata 3-nál több tantárgyból elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán vagy a különbözeti vizsgán megbukott. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:   

   

    

A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit az osztályfőnök segítségével, illetve hirdetmény kifüggesztésével, továbbá az iskola honlapján való megjelentéssel értesíti. A javítóvizsga követelményeit a szaktanár a bizonyítvány kiosztásakor ismerteti. A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. A tanév végi elégtelen osztályzat miatti javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára. A tanév végi elégtelen osztályzat miatti javítóvizsga nem ismételhető meg. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, az osztályozó vizsgánál leírt módon. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

II. 9.6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette (Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 56§.) és az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékánál kevesebbet hiányzott (szakképzési törvény 39§.). A tanuló az egyes évfolyamok, tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A tanuló magasabb évfolyamba lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból- legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozóvizsgán, javítóvizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. Valamennyi tantárgy értékelése érdemjeggyel történik. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Ha a tanuló előrehozott érettségit tett (informatika, idegen nyelv), és ennek előfeltételeként az adott tantárgy tantervi követelményeit teljesítette, erről az osztályozó vizsgán számot adott, mentesül az adott tantárgy osztályozása alól, de nem mentesül az órán való részvétel alól. Iskolai dokumentumaiba – bizonyítvány, törzslap – be kell jegyezni a megfelelő évfolyamon az osztályozó vizsgán szerzett érdemjegyet. II.9.7. A vizsgatárgyak részei és követelményei A szakmai vizsgakövetelményeket és az érettségi vizsgakövetelményeket tantárgyanként cd melléklet tartalmazza.

II.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai    

 

Tanulók átvételéről az igazgató dönt. A tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.

II. 11. A felvételi eljárás különös szabályai 

  



Iskolánk minden év október 31-éig felvételi tájékoztatót készít. A tájékoztató ezen időpontig felkerül a honlapunkra, valamint a közoktatás információs rendszerében a nyilvánosság számára közzétett, az iskolára vonatkozó dokumentumok között is megjelenik. Az iskolánkba a tanulók az általános felvételi eljárásban jelentkezhetnek. A 8. osztályosok felvételi jelentkezési lapját az illetékes általános iskola küldi meg intézményünknek. A szakközépiskolai és a szakiskolai képzésre felvételi vizsga nincs, szóbeli meghallgatás után a tanulókat általános iskolai tanulmányi eredményük alapján vesszük fel. Az iskola felvételi elbeszélgetést is tart. A szóbeli meghallgatásra a törvényi előírásoknak megfelelően február utolsó és március első hetében kerül sor, amely 3 tagú bizottság előtt zajlik. A bizottság tagjai az iskola fenntartója részéről az egyház képviselője, az iskolavezetés egy tagja, és a leendő osztályfőnök, vagy a szakmacsoport szerinti szaktanár. A beszélgetésen nem a tantárgyi tudás iránt érdeklődünk, hanem a gyermek személyét, érdeklődési körét, tanulási szokásait, családi hátterét szeretnénk megismerni. A beszélgetésen bármelyik családtag is részt vehet. Az elbeszélgetés során a bizottság tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az iskola szabályzatának megfelelő tanulói és szülői elvárásairól. Ezen elbeszélgetés során kell a szülőknek igazolniuk a tanuló vallási hovatartozását, amely alapul szolgál arra, hogy




milyen hitoktatáson vegyen részt. A szülők a felvételi kiértesítést követően 8 napon belül nyilatkozhatnak, ha a www.szechenyi-mk.hu honlapról megismert katolikus oktatással kapcsolatos Házirendet, Pedagógia Programot, Szervezeti és Működési Szabályzatot nem fogadják el és nem kívánnak beiratkozni. A felvételi eljárás során az azonos pontszámot elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja.

Az említett sajátos helyzet meghatározása A felvételi eljárás és a rangsorolás szempontjából sajátos helyzetnek minősül, ha a tanuló:  tartósan beteg,  három- vagy többgyermekes családban él,  testvére vagy testvérei az iskola tanulói vagy azok voltak,  egyedülálló és/vagy tartósan beteg és/vagy fogyatékos szülő neveli,  szülője, gondviselője az iskola dolgozója,  gyámság alatt áll,  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,  védelembe vétel alatt áll, s az iskolánkba történő felvételére a gyámhatóság és/vagy a gyermekjóléti szolgálat tett javaslatot. Rendkívüli felvételi eljárás: a következő tanév első napjáig tart. A felvételi kérelem alapján a rendkívüli felvételi eljárásban az igazgató dönt a tanulók év végi bizonyítványa, és a férőhelyek alapján. 11. és 13. szakképző évfolyamra történő felvételi eljárás:  



A felvételi eljárás keretében az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló, a tárgyév február 15-étől augusztus 31-éig. A felvételről az igazgató a tanulmányi eredmények alapján dönt. Túljelentkezés esetén az azonos tanulmányi eredményű tanulók között elsőbbséget élvez az, aki az általános műveltséget megalapozó oktatást iskolánkban végezte. Az indítandó szakmákat, a nevelőtestület véleménye alapján, az igazgató dönti el a fenntartó jóváhagyásával. A tanulókat az iskola határozatban értesíti a felvételről vagy az elutasításról.

II.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység






  

Az osztályfőnökök az osztályukban tanuló hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű, ill. ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulóikról tájékoztatást kapnak, hogy ezen adatokat a digitális naplóban rögzíteni tudják. Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően a hátrányos helyzetű, háromgyermekes családokban nevelkedő, tartósan beteg stb. tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Így némileg sikerül a tanévkezdés elején felmerülő kiadásokat enyhíteni. Rászoruló tanulóink – jogosultságuk igazolásával – 50%-os étkezési támogatásban is részesülnek. Halmozottan hátrányos helyzetű diákjainkkal minden évben részt veszünk az Útravaló „Út az érettségihez‖ ill. „Út a szakmához‖ pályázatokban.


III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE III.1. A választott kerettanterv megnevezése A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – adja ki rendeletben. A kerettanterveket az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei alapján készítettük közismereti és szakközépiskolai szakelméleti tárgyakból. A kerettantervek CD mellékletben megtalálhatók.

III.2. Óraterv a kerettantervekhez Az óraterveket cd melléklet tartalmazza.

III.3. Az iskola szakmai programja III.3.1. Az iskola szakképzési tevékenysége A képzési tevékenységünk kiterjed az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatásra. Szakmai képzésre történő jelentkezések 8. és 10. évfolyam elvégzéséhez, ill. érettségi vizsgához kötöttek. Az oktatás szakiskolában és szakközépiskolában történik. (Az iskolarendszeren kívüli szakképzés jellemzőit a felnőttképzési program tartalmazza.) III.3.2. Az intézményben folyó képzési (szakképzési) irányok Iskolánkban, nyolc szakmacsoportban (gépészet, informatika, építészet, könnyűipar, faipar, közlekedés, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások, (mezőgazdaság) folyik szakképzés az Országos Képzési Jegyzéknek (OKJ), a szakképesítésekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelményeknek és a központi programoknak megfelelően. III.3.3. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei, céljai 

A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat.  E cél elérése érdekében a képzés: Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást (elméleti és gyakorlati) a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához.






  



 

  

Alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó és növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalására. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos szakmai önművelés igényét. Az iskolarendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációt - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A közoktatási és a szakképzési törvény, és végrehajtási rendeleteik alapján, hatályba lépésüknek megfelelő ütemben kell iskolánkban az oktató-képző munka tartalmi és szervezeti átalakítását folytatnunk. A tanulók és a szülők, a helyi társadalom, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzési szerkezet kialakítására kell törekednünk. Folyamatosan felül kell vizsgálnunk a megszerezhető szakképesítések körét. Az iskola oktatási-képzési feltételeinek meg kell felelni a kötelező eszköz-és felszerelés jegyzék előírásainak, valamint a szakképesítések megszervezéséhez szükséges tárgyi normatíváknak. A szakképzés iskolai programjának tervezésekor meg kell őrizni a szakmai oktatás pozitív iskolai hagyományait, pedagógiai örökségét, a helyi tantervek kidolgozásakor hasznosítani kell a hazai és nemzetközi tapasztalatokat. Felkészültnek kell lennünk az állandó változásra (cserélődő szakmakínálat, stb.) Az iskolai szakoktatás a szakmai program tartalmi követelményeinek megvalósítását célozza. A tanulók szakmai oktatása-képzése során fő célunk a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek való megfelelés, illetve erre történő felkészítés. A helyi igényeknek megfelelően kis létszámú szakmák oktatási-képzési feltételeinek biztosítása. A szakképzés fejlesztését célzó hazai és külföldi pályázati források kihasználása, szakmai kapcsolatok fejlesztése. Az együttműködés tartalmi elemeinek bővítése a régió szakképző iskoláival

III.3.4. Képzési szintek, a tanulók elméleti és gyakorlati oktatása Szakközépiskola A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott számú szakképzési évfolyamot indítunk az alábbi ágazatokban: IX. Gépészet XIII. Informatika XVII. Könnyűipar Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

XXVIII. Turisztika XXII. Közlekedésgépész XXVII. Kereskedelem A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskola négy középiskolai évfolyamának tanulmányi követelményei A szakközépiskola a négy közismereti évfolyamán felkészíti a tanulókat a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból a kétszintű érettségi vizsgára, ezzel párhuzamosan felkészít az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő kötelező szakmai érettségi vizsgára. Szakmai érettségi végzettség A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül‖ Közismereti képzés a 9-10 évfolyamon A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a 9. és a 10. évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százalékában, a 11. és a 12. évfolyamon legalább a hatvan százalékában a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatás folyik. A szakközépiskolába járó tanulók az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerin tehetnek a kötelező közismereti vizsgatárgyakból érettségi vizsgát. Szakmai képzés a 9-12. évfolyamon Az időkeret fennmaradó részében, a közismereti oktatással párhuzamosan, a szakközépiskola 912. évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt a szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében is a Kormány adja ki. A tanuló dönt arról, hogy a kötelező szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. Tehát az ötödik évfolyam elvégzése nem kötelező.

A szakközépiskola szakképzési évfolyamai Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

A szakközépiskola szakképzési évfolyamain a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Egy évfolyamos szakmai képzés A szakközépiskola 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját az első szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó, szakképesítésre (komplex szakmai vizsgára). Két évfolyamos szakmai képzés A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a 13. és a 14. (első és második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A két évfolyamos „szakmai‖ képzés keretében a gimnáziumi érettségivel vagy más ágazati szakközépiskolában szerzett szakmai érettségivel rendelkezők a 13. (első szakképzési) évfolyamon érettségihez kötött ágazati szakképesítést szerezhetnek. Szakmai érettségi végzettség megszerzése a 13. (első szakképzési) évfolyamon A két évfolyamos szakmai képzés keretében a 13. (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola 9-12. évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik a felkészítés, ezért a gimnáziumi érettségivel vagy más ágazati szakközépiskolában szerzett szakmai érettségivel rendelkező tanulók a 13. szakképző évfolyam elvégzése után ágazati szakmai érettségi vizsgát tudnak tenni. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanuló a 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével „munkakör betöltésére képesítő‖ szakmai érettségi végzettséget szerezhet. Érettségihez kötött szakképesítés megszerzése a 14. (második szakképzési) évfolyamon Ha a gimnáziumi érettségivel vagy más ágazati szakközépiskolában szerzett szakmai érettségivel rendelkező tanuló sikeresen befejezi a 13. (első szakképzési) évfolyamot, akkor – akár „leteszi‖ a szakmai érettségit, akár nem – a 14. (második szakképzési) évfolyam sikeres befejezése után komplex szakmai vizsgát tehet egy érettségihez kötött ágazati szakképesítés megszerzése érdekében. Gimnázium Esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőtt valamint nappali oktatás ifjúsági tagozatán folyó képzés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. § alapján. Nappali oktatás ifjúsági tagozat Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

  





Az osztályok jelzése évfolyamonként a G betűjelekkel történik. A képzés nappali rendszerű. Ebbe a képzési típusba kizárólag olyan tanulókat lehet felvenni, akik iskolarendszerű képzésben szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végeztek, vagy a NAT és/vagy a kerettanterv alapján elvégezték a 10. évfolyamot. A felvett tanulók adatai mellett a beírási naplóban, a törzslapban és a bizonyítványban rögzíteni és záradékolni kell a 9. és a 10. évfolyam elvégzését (Hol, mikor, mit végzett a tanuló?), valamint meg kell őrizni az ezt igazoló irat másolatát. Az érettségi birtokában a tanulók jelentkezés után a szakmai képző évfolyamokon folytathatják tanulmányaikat, illetve lehetőségük van felsőoktatásban továbbtanulni.

Esti oktatás felnőtt tagozat   





 

Az osztályok jelzése évfolyamonként L betűjelekkel történik. A képzés esti rendszerű, a heti óraszám a nappali képzés 50 %-a. Ebbe a képzési típusba kizárólag olyan tanulókat lehet felvenni, akik iskolarendszerű képzésben szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végeztek, vagy a NAT és/vagy a kerettanterv alapján elvégezték a 10. évfolyamot. A felvett tanulók adatai mellett a beírási naplóban, a törzslapban és a bizonyítványban rögzíteni és záradékolni kell a 9. és a 10. évfolyam elvégzését (Hol, mikor, mit végzett a tanuló?), valamint meg kell őrizni az ezt igazoló irat másolatát. A beszámolók és a vizsgák (írásbelik és szóbelik egyaránt) a tanítási napokon vannak, ezek időpontjait a mindenkori tanév rendje tartalmazza, illetve az iskola az osztályfőnökök, és hirdetőtábla útján hozza a tanulók tudomására. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg a félévi/év végi vizsgán, a tanulói jogviszonya megszűnik. Az óratervet a gimnáziumi kerettanterv figyelembevételével alakítottuk ki. Az abban szereplő tananyagtartalmak megjelennek az egyes tantárgyak tartalmában. Az érettségi birtokában a tanulók jelentkezés után a szakmai képző évfolyamokon folytathatják tanulmányaikat, illetve lehetőségük van felsőoktatásban továbbtanulni.

Szakiskolát végzettek középiskolája nappali és esti tagozaton  

A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét.

Szakiskola Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015



 

  

 





A szakiskolai 9. évfolyamra beiskolázás feltétele, hogy a tanuló eredményesen teljesítse az általános iskola 8. évfolyamának követelményeit. A felvehető tanulók, és az indítható osztályok száma a fenntartóval egyeztetve évenként kerül meghatározásra. Szakképzési évfolyamra felvételt és a szakképesítés megszerzésére meghirdetett szakmák körét a fenntartó jóváhagyásával hirdetjük meg tanévenként. A jelentkezők száma alapján az iskola igazgatója dönt arról, hogy melyik szakmák oktatása indítható, amelyre megtörténhet a beiskolázás. A felvétel feltétele szakmától függően a 8. illetve a 10. évfolyam eredményes befejezése, szakmai egészségügyi alkalmasság, a gyakorlati oktatás feltételeinek igazolása. Csoportot minimum 8 fő jelentkező esetén indítunk. Amennyiben a tanuló az adott tanév december 31-ig betölti a 16. életévét, tanulmányait szakképző évfolyamon is megkezdheti a 31-es szintű képzések esetében. A szakképzési évfolyamokon a központi programokban valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. Minden közismereti és szakmai elméleti óra megtartására az iskolában kerül sor. Az órák szakos ellátását az iskola pedagógusaival és óraadó tanárok bevonásával biztosítjuk. A gyakorlati oktatást tanműhelyben, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben (a továbbiakban, tanműhelyben) szervezi az iskola, illetve együttműködési megállapodás vagy tanuló szerződés alapján gazdálkodó szervezet, vállalkozó. Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a fenntartó gondoskodik, míg a „külső‖ gyakorlati helyeken a gazdálkodó szervezet. Az iskolai tanműhelyek felszerelése az iskola, minden más esetben a gyakorlati képzés szervezőjének feladata. A gyakorlati oktatás szervezésekor minden szakma esetében törekszünk arra, hogy a képzési idő egy részét a tanulók gazdálkodó szervezeteknél tölthessék. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a rendeletben kiadott kötelező kerettantervek és a hatályos Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján szervezzük a képzést.

III.3.5. Választható szakmacsoportok, szakképesítések A szakmai program helyi óraszámait a szakképesítésekért felelős miniszter által jóváhagyott központi programok alapján, illetve a kiadott Kerettantervek alapján határozzuk meg. Az iskola szakmai kínálatát a munkaerő piaci igényeknek megfelelően évente felülvizsgáljuk, szükség esetén a szakmai program módosítását kezdeményezzük a fenntartónál. A szakképesítés megszerzésére az alábbi szakmacsoportokban van lehetőség: 11. évfolyam Gépészet szakmacsoport 31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat szerelő Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló Építészet szakmacsoport 31 582 10 1000 0000 Kőműves Faipar szakmacsoport 33 543 01 1000 0000 Bútorasztalos Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 31 341 01 0010 3102 Élelmiszer- és vegyi áru eladó, Mezőgazdaság szakmacsoport 31 521 01 0013 31 03 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Elektronikai szakmacsoport 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő Érettségire épülő választható szakképesítések Gépészet szakmacsoport 54 521 03 Gépgyártás technológiai technikus Informatika szakmacsoport 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 01 CAD-CAM informatikus 54 481 05 Műszaki informatikus Közlekedésgépész szakmacsoport 54 525 02 Autószerelő Kereskedelem-marketing szakmacsoport 54 341 01 Kereskedő Könnyűipari szakmacsoport 54 211 02 Divat- és stílustervező Turisztikai szakmacsoport 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő A 2013/2014-es tanévtől, 8. osztály elvégzése után választható szakiskolai képzések: 34 543 02 Asztalos 34 341 01 Eladó 34 521 03 Gépi forgácsoló 34 521 04 Ipari gépész 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 582 09 Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 34 542 06 Női szabó Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

34 521 10 Szerszámkészítő 34 522 04 Villanyszerelő 34 521 08 Mezőgazdasági gépész

III.3.6. Iskolai szintvizsgák szervezése 

Ha azt a szakmai és vizsgakövetelményben előírják, az iskolában annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervezünk. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara, a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá az intézmény képviselője (általában a gyakorlatioktatás-vezető) vesz részt. A szintvizsga célja, hogy a tanulók a kialakított vizsgaszituáció során megismerhessék a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat, tudásukat, ismereteiket felmérhessék. A szintvizsgán a gyakorlati oktatókon kívül meghívott gyakorlati szakemberek is jelen lehetnek, hogy tapasztalataikkal, ismereteikkel a felkészülést segítsék. Az iskolai szintvizsgán kapott érdemjegy az év végi, illetve a félévi tanulmányi eredménybe - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképpen nem rendelkezik- a máskor kapott érdemjegyekkel azonos súlyú, kétes esetben azonban irányadó lehet. A jelenleg oktatott képzések szakmai és vizsgakövetelményei nem írnak elő kötelező szintvizsgát. Ennek megfelelően az iskola nem szabályozza a szintvizsga részletes követelményeit. A kamara által szervezett szintvizsgáknál a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik. Azoknál a szakképesítéseknél, ahol nincs kötelezően előírt, vagy a kamra által szervezett szintvizsga, az intézmény a munkaközösségek munkatervében előírt módon köztesvizsgát szervezhet. A köztes vizsga követelményeit a vizsgát megelőzően legalább 30 nappal a tanulók (ha vállalkozónál teljesíti a gyakorlatát, akkor beleértve az oktatókat is) tudomására kell hozni. Az itt kapott érdemjegy beleszámít a tanév végi osztályozásba, kétes esetben irányadó.







III.3.7. A második szakképesítés megszerzésének lehetősége 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114.§ (1) b) értelmében a második szakképesítés megszerzésére való felkészítés – a c) pontban felsorolt kivételektől eltekintve – nem ingyenes. A tandíj mértékéről az aktuális tanévet megelőzően az intézmény gazdasági vezetője ad tájékoztatást.

III.3.8. Szakmai vizsgák




Szakmai vizsgákat elsősorban a május-júniusi vizsgaidőszakban szervezünk. A 11/1994. MKM rendelet 26.§ (5) bekezdésben felsorolt esetekben az intézmény gondoskodik a szakmai vizsga megszervezéséről más vizsgaidőszakban is. Egyéb esetekben javító és pótló vizsgát csak abban az esetben tart az intézmény, ha az azonos szakmacsoportba tartozó vizsgázók száma eléri a 10 főt.

III.3.9. Előzetes tanulmányok beszámítása 





Szakképző, ill. felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok az előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítése esetén a vonatkozó jogszabályokban és a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott módon beszámíthatóak. A beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani, szakmai vizsga esetén a vizsgára jelentkezéssel egy időben, tantárgyi felmentés esetén az adott szakképzési évfolyam megkezdését követő két héten belül. A kérelem mellé minden esetben csatolni kell a teljesítést igazoló okmány hitelesített másolatát. Nem hiteles másolat esetén az eredeti okmányt be kell mutatni. Egy adott tantárgy beszámítása, illetőleg annak tanulása alóli felmentés nem jelenti automatikusan, hogy a szakmai vizsgán bármely vizsgarészből ezek alapján felmenthető. A tanítási órák egy részének látogatása alóli felmentés nem jelenti automatikusan azt, hogy a tanuló az évközi és az év végi ellenőrzési, beszámolási, vizsgázási kötelezettség teljesítése alól is mentesül.

III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei  







Az iskolai tankönyvrendelés a 16/2013 (II.28.) EMMI rendeletben foglaltak alapján történik. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: o pedagógusaink a tankönyvválasztásnál figyelembe veszik az Oktatási Hivatal által összeállított és közzétett hivatalos tankönyvjegyzéket (az Oktatási Hivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján teszi közzé a tankönyvek hivatalos




jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít), valamint a KPSZTI által ajánlott tankönyveket; o a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; o azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. A következő tanévben szükséges taneszközökről a februári szülői értekezleten szóban, az iskola honlapján elhelyezett listán írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak támogatást, térítésmentességet (ingyenes hozzájutást) a tanulók a tankönyvek megvásárlásához.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei:   





 



 



A választott tankönyv vagy tankönyvcsaládból megfeleljen az adott korosztály képzettségi szintjének. A választott tankönyv vagy tankönyvcsalád tartalmazza a kerettantervi előírásokban, illetve a helyi tantervekben előírt tananyagokat. A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítása értelmében a matematika és a magyar nyelv és irodalom tankönyveket (a pályázatba bevont osztályok esetében), az OKM (ma még) által kompetencia alapú tankönyvvé nyilvánított listából kell kiválasztani. A tankönyvhöz olyan tanulmányi segédanyagok választása célszerű, melyek lehetővé teszik a tananyag teljesebb, mélyebb megismerését és lehetőséget nyújtanak az önművelésre is. A taneszközök kiválasztása a szaktanár feladata, csak olyan eszközök beszerzését lehet a tanulóknak kötelezővé tenni, amelyek nélkül az alapvető pedagógiai és oktatási célokat nem lehet elérni (ilyen pl. vonalzó, ceruza, körző, füzet, tornafelszerelés, toll.) Az iskola körzőt, vonalzót, rajztáblát - a rászoruló tanulók számára - kölcsönöz. Az intézmény tanév végén minden esetben közzéteszi a különböző tantárgyakhoz szükséges taneszközök, felszerelések jegyzékét a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének bekérése után. A tankönyvek, tanulmányi segédanyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni azok árait, és a hasonló színvonalú tudásanyagot tartalmazó, de olcsóbb árfekvésű tankönyvet célszerű kiválasztani. A tankönyvrendelést és a kiválasztott segédanyagok jegyzékét a diákönkormányzat véleményei, és a szülői munkaközösség is megteszi javaslatát. A tankönyvet a kitűzött és kívánatos pedagógiai cél megvalósítása érdekében a pedagógus választja ki figyelembe véve az osztály vagy évfolyam készségeit, képességeit és eredményeit. A kiválasztott tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek meg kell felelni a szakmai és érettségi vizsgakövetelmények elvárásainak és mindazoknak a feltételeknek, melyeket az előbbiekben felsoroltunk.


 

Szaktanáraink a megfelelőszintű tájékozódás után közösen, az adott évfolyamokra azonos tankönyvcsaládot alkalmaznak. A tankönyvek egy részét tartós tankönyvként is használni tudják az egymást követő korosztályok, a tartós tankönyvek a könyvtár állományába kerülnek, és innen kölcsönzik a tanulók, amíg szükségük van rá.

III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása III.4.1. A hittan oktatására vonatkozó szabályok 



Intézményünkben a tanulók (szülők) választása alapján római katolikus és református felekezeti hitoktatás oktatás folyik valamennyi évfolyamon, heti 2 (szakközép) és 1 (szakiskola) órában. Az iskolai hitoktatás a katolikus irányelveket figyelembe véve a szülők kérése és igényei figyelembevételével, a meglévő értékeinkre építve folyik iskolánkban. Nemcsak az egyes pedagógiai értékeket nézzük, hanem az egész testület, illetve a gyermekösszetétel értékeire is építünk. Ennek érdekében az otthonos, családias légkört biztosító környezet kialakítása és az ismeretnyújtás többoldalú közvetítése mindig kiemelt fontossággal szerepel munkánkban, amelyet áthat a katolikus lelkiség és szellemiség.

Azt valljuk, hogy csak akkor lehetünk jó iskola, ha a keresztényi nevelésünk segíti a gyermekeket, hogy megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, egyre jobban elkötelezzék magukat Isten, az élet és egymás tiszteletére. Ennek érdekében nagy gondot fordítunk:   



A gyermeki, énkép erősítésére, az igazi egyéniséget alapozó nevelésre. Pozitív érzelmekkel teli, befogadó és elfogadó felnőtt közösség, esztétikus, inger dús környezet kialakítására. Pozitív pedagógiai modell állítása a gyermekek elé, hiszen a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább személyes példaadással, ahogyan a hétköznapokban viselkedünk és gondolkodunk. A család és az iskola együttes nevelést megvalósító partnerkapcsolatára, amelyben mindig a gyermek az elsődleges.

Nevelésünk célja A gyermekeket képessé tenni a hit befogadására, egyéni fejlődésük figyelembe vételével érdeklődő, öntevékeny személyiség kialakítása. Keresztény iskolai nevelésünk céljának megvalósítása érdekében az alábbi fő feladatok hangsúlyozottak az iskola helyi nevelési programjában: Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

   

Együttműködni az isteni kegyelemmel a gyermekek, a szülők és magunk keresztény lelkületének kialakításában, aminek alaptétele a gyakorló keresztényi szeretet. Egészségügyi szokásrendszer kialakítása, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. Szívesen, jól kommunikáló, tevékeny, együttműködésre alkalmas, érzelmileg kiegyensúlyozott személyiség fejlesztése az egyéniség figyelembevételével. Az iskola és a család sokoldalú együttműködése, a szülőkkel való jó kapcsolat előtérbe helyezése, a gyermekvédelmi munka hatékonyságának kiemelése.

III.4.2. Természettudományos nevelés III.4.2.1. Környezeti nevelés Személyi erőforrások: 

  

Pedagógusok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitűd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, és a védőnő. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít.

Adottságok, célok és feladatok összefüggése:

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:

Célok:

Tevékenység, feladat:

Közepes forgalom

Közlekedési Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. biztonság növelése Kerékpárral közlekedők számára biciklitároló.

Zaj Légszennyezés

Csökkentés Csökkentés

Fák, cserjék ültetése Zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása. Gyomtalanítás.


Szemét

Tiszta, egészséges Szeméttárolók sűrítése környezet Szelektív hulladékgyűjtés (egyelőre csak szárazelem) Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről.

Udvar

A gyerekek mozgásigényének kielégítése, tanítás, pihenés felüdülés helye legyen Tiszta, meghitt környezet

Iskolaudvar szépítése, fák ültetése, park gondozása.

A tanítás-nevelés Élményközpontúsá gának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése, egészséges személyiség

A tantermekben szükség esetén projektor, írásvetítő és számítógép. Esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok Digitális fényképezőgép, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

Az iskolabelső

Festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellék- helyiségekben szappan, WC papír. Portalanítás (atkák-allergia). Gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid), dohányzás minél hatékonyabb visszaszorítása. Lábtörlők alkalmazása. Energia-felhasználás Takarékos fűtés Gázkazán szabályozása. Nyílászárók folyamatos javítása. Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, vízfogyasztás csökkentése Az iskola eszközellátottsága

III.4.2.2. A közlekedésre nevelés A közlekedési képességek fejlesztése A közlekedési ismeretek sikeres elsajátításához elengedhetetlen a közlekedési képességek fejlesztése. Ennek területe: 

A mozgás képességének fejlesztése: erő, gyorsaság, állóképesség, reakcióképesség, koordinációs képesség, egyensúlyérzékelés. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015





A megismerő képesség fejlesztése: a mozgásban levő tárgyak sebességének észlelése a térbeli és időbeli elemek összefüggésének felismerése, figyelem összpontosítására – megosztása, következményeket előrevetítő képesség, improvizációs képesség, fogalmi gondolkodás, közlekedési szókincs, testséma kialakulása, benyomások rendszerezése. Interakciós képességek fejlesztése: kommunikációs képesség, együttműködési képesség.

A közlekedési ismeretek tanításának céljai  

A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét és ennek részeként a személygépkocsi közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai eszközeit. Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált közlekedési magatartás és viselkedés alapvető formáit, a társadalmilag kívánatos közlekedési morál legfontosabb normáit.

A közlekedési ismeretek tanításának feladatai 



 

Készítése fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére, tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést, készenléti állapotot igényel. Alakítsa ki a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a közlekedésben való kulturált részvétel, egymás segítése, az előzékenység, udvariasság a közlekedésben alapvető erkölcsi követelmények, hogy a közlekedési szabályok, a közlekedési létesítmények, a technikai eszközök a biztonságos közlekedést szolgálják. Ismertesse meg konkrét közlekedési helyzetek, balesetek elemzése során az események mögött található ok-okozati összefüggéseket. Ismertesse meg a személygépkocsi főbb szerkezetei elemeit, ezen elemek jelentőségét az üzembiztonság szempontjából, gyakoroltassa be a karbantartással összefüggő műveleteket.

A megjelölt célok és feladatok megvalósulását szolgáló tananyagtartalom 

Nemzeti Közlekedési Hatóság: Tantervi és vizsgakövetelmények a „B‖ kategóriás járművezető-képző tanfolyamok számára.

A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei   

Szakkör. Versenyeken, vetélkedőkön való részvétel. Bekapcsolódás a rendőrség által szervezett városi, országos közlekedésre nevelést szolgáló programokba.

III.4.2.3. Tanórai keretek Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Magyar nyelv és irodalom:  Az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése.  Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók).  Törekvés a helyes és szép beszédre.  Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. Történelem:  Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet?  A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása.  A helyi történelmi értékek megismerése, védelme.  A hagyományok tiszteletének kialakítása.  Az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése. hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében.  A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. Idegen nyelv  A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása.  Más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése.  A környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása. Biológia és egészségtan:  Ökológiai életmód kialakítása.  A földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése.  Az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között lévő ok – okozati összefüggések.  A globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei.  A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük illetve mérséklésük módjai.  A testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása. Kémia:  A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt.  Az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása.  Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság).  A különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Földünk és környezetünk:  Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről. a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére.  A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése.  A regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele.  A természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése.  Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre.  A fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása.  A környezetgazdálkodás lényegének megismerése.  A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása Fizika:  Az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése.  A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése.  A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra.  A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése. Matematika:  A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése.  A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása.  Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése.  A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése. Művészeti ismeretek:  A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése.  A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei.  A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet).  A természetes alapanyagok használatának ismerete.  Műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint.  A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése.  A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése.  Példák mutatása környezetbarát formatervezésre. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Testnevelés:  A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése.  A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében.  A környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve.  Lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek).

III.4.2.4. Tanórán kívüli keretek Szakkörök Az érdeklődő, kutató típusú, vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei: természetjáró szakkör, a sakk szakkör, internet szakkör, parkouer szakkör indítása megfelelő számú jelentkező esetén. Tanulóknak adott külön feladatok (projektek) Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás, természettudományi verseny, ppt készítése verseny keretein belül, melyet hagyománnyá szeretnénk tenni iskolánkban. Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja) felhívjuk a tanulóink figyelmét a globális környezeti problémákra. Tanulóink lehetőség szerint rendszeresen részt vesznek:  Kutatók Éjszakája.  Curie Környezetvédelmi Emlékverseny.  Országos Középiskolai Földrajzverseny.  Dr. Árokszállási Zoltán biológiai-környezetvédelmi verseny.  ÉRV ZRT Víz Világnapja.  Iskolánkban rendezett, immár hagyománnyá váló „Természettudományos verseny‖.  Karácsonyi Focitorna.  A KIDS által szervezett programok. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

A mindennapos testnevelés A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program III.5, fejezetében olvashatók. A mindennapos művészeti nevelés Az egyes tanórai, valamint a délutáni foglalkozási keretek (szakkörök, iskolai és egyházi ünnepségek stb.) felhasználása mellett szorosan együttműködünk a Matyó Múzeummal, Matyó Néptánc Együttessel.

Az idegennyelv-oktatás Intézményünkben a 9. évfolyamtól kezdődően- a szülők/gyermekek választása alapján – az angol és német nyelv oktatása része a tanórai foglalkozásoknak. A sajátos nevelést igénylő tanulók nevelésének-oktatásának elvei A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program II.6.2. fejezet alatt található.

III. 5. Mindennapos testnevelés 





Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően - a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a „klasszikus‖, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem az, hogy megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra.

Célok, alapelvek Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

       

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban. Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon. Minden testnevelés órán legyen gimnasztika helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok. Gyógytorna gyakorlatok. Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is. Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása. Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok). A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához -, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása.

Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások   

Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a labdarúgást. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést.

A mindennapos testedzés formái A 2012/2013-as tanévtől kezdődően - felmenő rendszerben - heti 5 testnevelés óra kerül bevezetésre. A tantervi testnevelés órák Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015



 



A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. A heti testnevelés órák száma: 3 + 2 óra (az órarendbe beépítve) A két óra teljesíthető a törvény által engedélyezett egyéb formában is. A tanulók egy része igazolt sportolóként egy sportegyesületnél teljesíti a követelményeket, melyről hivatalos igazolást állít ki a sportkör vezetője, igazolva a tanuló sportköri tagságát. Szakiskolás tanulóinknál a szakmai gyakorlat napjain nincs testnevelés óra, mivel ezeken a napokon külső oktatási helyszíneken vannak.

A délutáni sportórák (sportkör, tömegsport) célja   

Az órák lehetősége mindennap biztosított. Sportköreinket az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük. A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki bennük az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét.

A délutáni sportórák feladatai   

Elsősorban játéklehetőség biztosítása. Házibajnokságok szervezése, lebonyolítása változatos sportjátékokból. (labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz, játékos testedzés, rekreációs sportágakból). Felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre.

Szabadidő kibővítése  A tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint.  Udvari sportpályák használata. Úszásoktatás 

Az oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit is. Az úszásoktatásban való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell fedezniük.

III.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai






9-12. évfolyam (szakközépiskola): római katolikus illetve református hittan heti 2-2 órában, a szakképző évfolyamokon pedig heti 1 órában kerül oktatásra. Mivel világnézetileg elkötelezett iskola vagyunk, a beiratkozók csak hittant választhatnak. Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

III. 7. Projektoktatás A projektoktatás jellemzői A projektoktatás új oktatási stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. A projektoktatás megvalósítása Intézményünk arculatából és feladataiból adódóan a következő témájú projektek valósíthatók meg: - környezetvédelem, - egészséges életmód, - ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó programok, - szabadidős- és sporttevékenységek, - kézműves tevékenységek. A projektoktatás eredményei, hatásai:     

Indirekt úton biztosítja a gyermekek számára az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását. Elősegíti az alapvető szociális kompetenciák gyakoroltatását. A tanulás önkéntes és örömteli tevékenységgé válik. Hozzájárul a kompetencia alapú megismerés és elsajátítás eredményességéhez. Erősíti a tanulók gyakorlati jellegű, hasznosítható készségeinek fejlődését és társadalmi beilleszkedését.

III.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézkedéseket iskolánk „Esélyegyenlőségi terve‖ tartalmazza, amely a www.szechenyi-mk.hu honlapon megtalálható.


III.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A mérés és értékelés célja, feladata  Visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára.  Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára.  Az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményekhez  A tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel. Az értékelés módjai 

A tanulónak az adott tantárggyal, gyakorlattal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati munkáját, megnyilatkozását értékelni kell.  Az értékelés szóban vagy írásban (rövid szöveggel vagy érdemjeggyel, esetleg a kettő együttesével) történik úgy, hogy az a tanulót további munkavégzésre serkentse.  Az értékelés után történik a tanulók képességeihez, tudásszintjükhöz mért tervezés, úgy a tanórákra, mint a szükséges felzárkóztatásra, korrepetálásra. Jó visszajelzés az elvégzett munkáról a 10. év végi követő kompetenciamérés, mely egyrészt a tantárgy ismeretének adott szintjét méri, másrészt a pedagógus munkáját is minősíti, emellett a tanár és tanuló számára következtetések levonását teszi lehetővé, illetve kötelezővé. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje  A tananyag beosztásához illeszkedő, tanmenetben megjelölt időpontban íratott témazáró dolgozat a nagydolgozat, melyet a hiányzó tanulóval is pótlólag megíratunk. Ha a tanuló ismételt felszólításra sem írja meg témazáró dolgozatát, az egyesnek számít.  Egy-egy kisebb egység tudásának ellenőrzésére a dolgozat, melyet a hiányzó tanulók felelettel/pótdolgozattal pótolhatnak.  Félévi, év végi záró dolgozat.  Bemeneti, kimeneti mérések.  Nyelvi órákon a szókincs, a nyelvhelyesség és az íráskészség fejlődését ellenőrző röpdolgozat.  Bármely tantárgy esetén kisebb egység számonkérésére röpdolgozat.  Önálló írásbeli/szóbeli felelet tanórákon az előző óra anyagából.  Projekt feladat.  Házi dolgozat.  Esszé.  Önálló kiselőadásra felkészülés.  Az érettségi vagy szakmai vizsga témakörének kidolgozása. Gondot fordítunk arra, hogy a számonkérések csak olyan formát tartalmazzanak, amelyekkel a tanítási órákon vagy az otthoni felkészülés során már találkoztak a tanulók. Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

Az írásbeli teljesítményeket értékeljük  Pontszám (százalék) érdemjegy adásával, az értékelés százalékos arányait a pedagógiai program II.9.3.3. fejezete tartalmazza.  Az átváltás határait tanulóink előre ismerik.  Szóbeli elemzés, értékelés a javítás során egyénileg is történik.  Nagyobb egység záró dolgozatánál a középszintű érettségi pontozási rendszerét alkalmazzuk. A nagydolgozat jegye súlyozottan számít a félévi és év végi osztályzat kialakításakor, az átlag számításánál kétszeresen kell figyelembe venni. Pótló illetve javító dolgozat írására is adni kell lehetőséget. Ezt különösen akkor kell alkalmazni, ha több tanuló a félévi, vagy év végi jegy letárása előtt két egész érdemjegy között áll.

III.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 

 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30-40 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 2-3 óránál.

III.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a tanulók tudásának megalapozására és a kompetenciák fejlesztésére. Mivel tanulóink nem azonos tudásszinttel érkeznek iskolánkba, így szükségesnek tartjuk a csoportbontást matematikából szakközépiskolában már 9. évfolyamon.

III.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A fizikai állapot mérésének célja   

Közvetett, de kiemelt cél a tanulók fizikai és sporttevékenységeinek értékelése alapján szükséges intézkedések megtétele a fiatalok egészséges életmódja kialakításáért. A tanulók fizikai és sportképességének mérése, vizsgálata. Utánpótlás nevelés területén a kiemelhető sportképességekkel rendelkező tehetséges fiatalok felfedezése.


  



A fizikai felmérés, minősítés információkat ad a nevelési – oktatási célok megvalósításának mértékéről és szintjéről. Támogatja a tanulók fejlődését. A rendszer bevezetésének és működtetésének kiemelt célja a sportolás, az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása. A mérési próbákon keresztül a gyermek saját magáról, teljesítményéről, sportképességeiről fontos információhoz juthat. A felnövekvő fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú tanulók felzárkóztatása nemcsak szellemi – fizikai tehetségük, hanem önbecsülésük, önértékelésük, az akaratuk területén is esélyegyenlőséget biztosít mindenki számára.

NETFIT – fizikai állapot felmérési rendszer A NETFIT program célja, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT -re egy Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent. A gyermekek fizikai állapota, egészségközpontú fittségi állapota a következő, mért paraméterek alapján kerülnek meghatározásra:  kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás)  vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság)  testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index) A tesztrendszer alkalmas a pozitív megerősítésre (attitűdformálásra) és a személyre szabott visszacsatolásra. Segítségével a testnevelésben dolgozó pedagógusok könnyen és egyszerűen tájékoztatni tudják a gyermekeket és szüleiket a tanulók aktivitási és fittségi szintjéről-állapotáról. A projekt keretében kidolgozott mérési-értékelési rendszer online felületen is lehetővé teszi az állandó kommunikációs kapcsolatot a pedagógusok és az érintett közvetlen és közvetett partnerek között. Az eredmények digitalizált kezelése korszerű és folyamatos visszajelentést ad a gyermekek számára, ezzel is segítve az egyéni és önálló mozgásprogramok tervezését, és a testnevelés oktatási hatékonyságának növekedését. Gyógytestnevelés 

Nevelési oktatási intézményekben a tanulót, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A besorolást az iskola-egészségügy részére készített módszertani útmutató segíti.  Kategóriák: NT – normál testnevelés I. – könnyített testnevelés (normál testnevelési órán) II. – speciális gyógytestnevelésre van szükség II/A – normál iskolai testnevelés mellett végzik a gyógytestnevelést Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

II/B – csak a gyógytestnevelésen vehet részt III. – átmenetileg vagy végleg felmentettek az iskolai testnevelés alól. A gyógytestnevelésre besorolt tanulók az iskolában órarend szerint gyógytestnevelési foglalkozáson kötelesek részt venni. A foglalkozások tanterve a helyi tanterv részeként szerepel.  Orvosi vizsgálatok: A tanulók besorolása az iskola-egészségügyi ellátást végző orvos vizsgálata alapján történik. A besoroláshoz az iskolaorvos szükség esetén szakorvosi véleményt kér, a terhelhetőség megállapítása céljából A 9. évfolyam vizsgálatát és jelentését az adott tanév október 15-ig, a felsőbb éves tanulókét május 15-ig kell elbírálni a következő tanévre.  Kategorizálás időtartama: Általában ½-1 év. Évközben csoportváltoztatás azon esetekben történhet, amikor a tanuló egészségi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. A tanulók ellenőrző vizsgálatának időpontjait a szeptember-október hónapban elkészített, egyeztetett Munkaterv tartalmazza, havi bontásban.

III.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei III.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei 











Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel fejleszti a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejleszt olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos-cselekvés tanulásra, sportolásra. A követelmények mozgósító hatása testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el. A testnevelés és sport követelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze: tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Iskolánkban a mindennapos testnevelés lehetőségét a tanórán kívüli órákkal, a diáksport szakosztályi foglalkozásokkal (labdarúgás, kézilabda, úszás, sakk) a diákok érdeklődésének megfelelően biztosítja. A gyógytestnevelés heti 2 alkalommal járul hozzá a szervi bántalmakkal rendelkező tanulók fejlesztéséhez. Az iskola rendezvényein különböző szabadidős sportokat űzhetnek a tanulók, valamint különböző versenyeken mérhetik össze tudásukat. Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a rendszeres testedzésre, ugyanakkor a megyei középiskolai bajnokságokban és versenyekben is rendszeresen részt vehetnek.




A 9. és 11. évfolyamon az iskolaorvos a védőnővel közösen végzi a szűrővizsgálatokat a 10. évfolyamon a szakiskolai osztályokban pályaalkalmassági vizsgálatot végeznek szakmacsoportonként. Ennek a munkának nagy szerepe van a testnevelés órai és gyógytestnevelési foglalkozások korrekciós és prevenciós folyamatában. Az ifjúsági védőnő minden nap fogadja a diákokat az iskolában. Az egészségnevelés színterei  Szűrővizsgálatok, egészségügyi ellenőrzések.  Osztályfőnöki órák.  Egyéni beszélgetések.  Iskolai figyelemfelhívó programok.  Sportnap, egészségügyi nap.  Előadások. Kiemelt témakörök   

Káros szenvedélyek megelőzése. Egészséges táplálkozás. Szűrővizsgálatok kiterjesztése – prevenciós céllal – daganatos betegségek korai felismerése.  Minden osztály évente fogorvosi szűrésen vesz részt, melyen a szakorvossal megbeszélik a további teendőket, illetve elvégzik a gyors beavatkozást igénylő kezeléseket Ennek rendszerét az iskola házi rendjében szabályoztuk. Tanórán kívüli foglalkozások, programok  Nagy sikernek örvend az évenként megrendezésre kerülő „ Karácsonyi foci‖.  Rendszeresen részt veszünk a megyei és regionális sportversenyeken.  Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!)

III.13.2. Az iskolai környezeti nevelési elvei 

 

A környezeti nevelés olyan területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan, lépésenként kell előrehaladni. A további munkában is szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés osztályfőnöki és természettudományok óráin, illetve környezetvédelmi akciókban és iskolai kampányokban valósul meg. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés


  



 



 

hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az iskola évente legalább egy alkalommal környezetvédelmi akciót szervez, és részt vesz a város minden ilyen irányú megmozdulásán. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. A megvalósításban szerepet játszi a „Közösségi szolgálat‖ szervezése is ezen a területen.

III. 14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei III.14.1. A tanulók jutalmazásának elvei A jó tanulmányi eredményű, valamint kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók az alábbi módon jutalmazhatók: Szóban Fokozatai: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret.

Írásban Fokozatai: Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Pedagógiai Program 2015

szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret Ezek súlyuknak megfelelően az év végi magatartás jegyben is tükröződnek. Az írásbeli dicséreteket minden esetben az elektronikus naplóba és az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. Jutalmazási fokozat Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret

Igazgatói dicséret

Nevelőtestületi dicséret

A jutalmazás oka Folyamatos és kiemelkedő teljesítményéért. Órai aktív munkáért. Az osztályközösség érdekében közösségi munkát végez. 3 szaktanári dicséret után. Iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt, vagy bármilyen már módon segít az iskola hírnevének megőrzésében. Példamutató magatartást tanúsít. Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el. Az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez. Iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt, vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében.

III.14.2. A tanulók magatartásának értékelési elvei Érdemjegy Viselkedési kritériumok

Példás

Az iskola házirendjében foglaltakat megtartotta, fegyelmező intézkedést nem alkalmaztak vele szemben. A tanórán fegyelmezett, kötelességtudó magatartást tanúsított. Felelősséget érez nemcsak önmagáért, hanem az osztály, az iskola közösségéért, s ennek megfelelően cselekszik. Az osztály, az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában

Hiányzásai és figyelmeztetései Nincs igazolatlan hiányzása, nem késik el a tanítás megkezdéséről. Szaktanári figyelmeztetésben nem részesült.


aktívan, tevőlegesen közreműködik.

Jó

Változó

Rossz

Az iskola házirendjének előírásait súlyosan nem sértette meg Tanórai magatartása általában kifogástalan. Az osztály és az iskola rendezvényein részt vesz, de aktív szervezést, közreműködést nem vállal. Ismételten és súlyosan megsérti a házirendet. Tanórai magatartása kifogásolható. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A házirendet súlyosan megsértette, ezért igazgatói figyelmeztetésben részesült Tanórai magatartása erősen kifogásolható. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen.

Igazolatlan óráinak száma legfeljebb három. Szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetést kapott.

Igazgatói figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan óráinak száma meghaladja a három órát, de nem több mint hat óra. Kettőnél több, de ötnél kevesebb szaktanári figyelmeztetéssel rendelkezik. Igazolatlan óráinak száma hat óránál több. Ötnél több szaktanári figyelmeztetéssel rendelkezik. Intésben vagy nevelőtestületi figyelmeztetésben részesült.

III.14.3. A tanulók szorgalmának értékelési elvei Érdemjegy Viselkedési kritériumok

Példás

Jó

Változó

Osztályzatai

Munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Egyéni képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt. Minden tantárgyat lelkiismeretesen, rendszeresen tanul, munkavégzése pontos, megbízható. Az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető. Tanulmányi eredménye jó, de alatta marad képességeinek.

Elégséges osztályzattal nem rendelkezik.

Tanulmányi munkája ingadozó, figyelmetlen, pontatlan. Feladatainak elkészítését többször elhanyagolja.

Kettőnél több tantárgyból is elégséges osztályzattal

Legfeljebb két tantárgyból van elégséges osztályzata.


Hanyag

Feladatait rendszeresen nem végzi el, munkájában megbízhatatlan.

rendelkezik. Egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

III.14.4. A tanulók fegyelmezésének iskolai elvei A házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának, valamint korosztályi sajátosságaik figyelembevételével az alábbi módon büntethetők: Szóban: Fokozatai: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés Írásban: Fokozatai: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, nevelőtestületi figyelmeztetés Ezek súlyuknak megfelelően az év végi magatartás jegyben is tükröződnek. Az írásbeli fegyelmező intézkedést minden esetben az elektronikus naplóba és az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. Figyelmeztetési fokozat

Szaktanári figyelmeztetés

Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés

A fegyelmező eljárás oka Meg nem engedett segédeszközök használatáért. Óra alatti fegyelmezetlen viselkedésért. Házi feladat el nem készítéséért. Felszerelés hiányossága miatt. Hetesi kötelesség elmulasztásáért. Magatartásával veszélyezteti saját maga és mások testi épségét. Tanárai utasításait nem tartja meg, vállalt feladatát nem teljesíti. Durva szavakat használ.


Igazgatói figyelmeztetés, intés

Nevelőtestületi figyelmeztetés

Tanárával és az iskola dolgozóival szemben tiszteletlenül viselkedik. Tiltott tevékenységért, rongálásért. Osztályfőnöki fokozatok után elkövetett házirend megsértéséért, enyhe fegyelmi vétségért. Tiltott tevékenységért. Sorozatosan ismétlődő igazolatlan óráért. Az igazgatói fokozatok után elkövetett fegyelmi vétségért. Tanulótársakkal szemben elkövetett súlyos vétségért. Tanárral szembeni súlyos tiszteletlenségért.

Általános elv szerint a három szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után, három osztályfőnöki bejegyzés után igazgatói figyelmeztetés jár. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a törvényes fegyelmi előírások szerint, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A büntetés súlyának mindig arányban kell lennie a vétség elkövetésének súlyosságával, mérlegelni kell a mentő körülményeket. A büntetetés célja mindig a felelősségvállalás és a további vétségek elkövetésétől való tartózkodás kialakítása III. 15. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei   





 

A választott tankönyv vagy tankönyvcsaládból megfeleljen az adott korosztály képzettségi szintjének. A választott tankönyv vagy tankönyvcsalád tartalmazza a kerettantervi előírásokban, illetve a helyi tantervekben előírt tananyagokat. A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítása értelmében a matematika és a magyar nyelv és irodalom tankönyveket (a pályázatba bevont osztályok esetében), az OKM (ma még) által kompetencia alapú tankönyvvé nyilvánított listából kell kiválasztani. A tankönyvhöz olyan tanulmányi segédanyagok választása célszerű, melyek lehetővé teszik a tananyag teljesebb, mélyebb megismerését és lehetőséget nyújtanak az önművelésre is. A taneszközök kiválasztása a szaktanár feladata, csak olyan eszközök beszerzését lehet a tanulóknak kötelezővé tenni, amelyek nélkül az alapvető pedagógiai és oktatási célokat nem lehet elérni (ilyen pl. vonalzó, ceruza, körző, füzet, tornafelszerelés, toll.) Az iskola körzőt, vonalzót, rajztáblát a - rászoruló tanulók számára- kölcsönöz. Az intézmény tanév végén minden esetben közzéteszi a különböző tantárgyakhoz szükséges taneszközök, felszerelések jegyzékét a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének bekérése után.




 



 

A tankönyvek, tanulmányi segédanyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni azok árait, és a hasonló színvonalú tudásanyagot tartalmazó, de olcsóbb árfekvésű tankönyvet célszerű kiválasztani. A tankönyvrendelést és a kiválasztott segédanyagok jegyzékét a diákönkormányzat véleményei, és a szülői munkaközösség is megteszi javaslatát. A tankönyvet a kitűzött és kívánatos pedagógiai cél megvalósítása érdekében a pedagógus választja ki figyelembe véve az osztály vagy évfolyam készségeit, képességeit és eredményeit. A kiválasztott tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek meg kell felelni a szakmai és érettségi vizsgakövetelmények elvárásainak és mindazoknak a feltételeknek, melyeket az előbbiekben felsoroltunk. Szaktanáraink a megfelelőszintű tájékozódás után közösen, az adott évfolyamokra azonos tankönyvcsaládot alkalmaznak A tankönyvek egy részét tartós tankönyvként is használni tudják az egymást követő korosztályok, a tartós tankönyvek a könyvtár állományába kerülnek, és innen kölcsönzik a tanulók, amíg szükségük van rá.


IV. Záró rendelkezések Jelen Pedagógiai Programot csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Mezőkövesd, 2015. június 12. ………………………… igazgató Nyilatkozat A Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZM elnöksége a módosítást 2015. június 3-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Mezőkövesd, 2015. június 12. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat A Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az Pedagógiai Program módosítását 2015. június 3-i ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát elfogadta. Mezőkövesd,.2015. június 12. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat Az Egri Főegyházmegye a Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző iskola Szervezeti és Működési szabályzatát jóváhagyja. ……...….., 2015. ………………..

PH ………………………………

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Recommend Documents