A MAGYARÁZÁS MŰVÉSZETE
Lee LeFever
A MAGYARÁZÁS MŰVÉSZETE Tedd érthetőbbé gondolataidat!
A fordítás alapja: Lee LeFever: The Art of Explanation: Making Your Ideas, Products, and Services Easier to Understand John Wiley & Sons, Inc., Hoboken, New Yersey, 2013 Copyright © Lee LeFever, 2013 All rights reserved.
Fordította © Ócsai Éva, 2013 Szerkesztette: Besenyő Viktória Borítóadaptáció: Tabák Miklós HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztő: Török Hilda ISBN 978-963-304-123-9 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2013 Felelős kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu
Nyomdai előkészítés: Inic Kft. Nyomás: Pauker Nyomda Felelős vezető: Vértes Gábor ügyvezető
Sachinak
Tartalom
Előszó 11 Bevezetés 17 I.
rész
Tervezés 25 1. fejezet 2. fejezet 3. fejezet
Tanuljunk meg futni! 27 Mi a magyarázás? 31 Mit nem tekintünk magyarázásnak? 32 A magyarázás meghatározása 33 A magyarázáshoz empátiára van szükség 34 Cselekvés és művészet 35 Vizsgáljuk meg a halat! 36 A magyarázás csökkenti a megértés költségeit 37 Gondolatainkat magyarázatokba csomagolhatjuk 39 A magyarázat válasz a miértre 41 A magyarázás érdeklődővé teszi az embereket 42 Miért sikertelenek a magyarázatok? 49 Sok múlik a magabiztosságunkon 50 A tudás átka 51 Szavaink bonyodalmakat okozhatnak 53 Hiányzik belőlünk a megértés 54
II.
rész
Okosnak szeretnénk tűnni A kontextus nélküli, direkt válasz Összefoglalás 4. fejezet Magyarázataink megtervezése Mi okozza a magyarázás hiányosságait?
55 58 60 61 62
C somagolás
73
5. fejezet Az ötletek csomagolása Lépjünk ki a burokból! Mi kerül a csomagba? 6. fejezet Kontextus Az erdőtől a fákig Hogyan teremthetjük meg a kontextust? „Mindannyian egyetérthetünk” Kontextus és kellemetlenség Egy példa: a Google Dokumentumok Mit látunk a magyarázatskálán? Összefoglalás 7. fejezet Történet Történetek vagy tények? De én nem vagyok mesemondó! A Common Craft és a történetek Egy egyszerű kellék: az ember Történetek a magyarázatban A történet alapsémája Mikor nem hatásos a történetmesélés? Megszemélyesítés a történetben Mit látunk a magyarázatskálán? Összefoglalás 8. fejezet Összekapcsolás Kapcsolatteremtés a rég nem látott nagybácsival, avagy a régi és új viszonya Alapozás vagy bevezetés? Analógia A Common Craft és a videók
75 76 79 81 83 87 92 94 95 98 98 101 102 104 105 108 109 110 113 115 116 117 119 120 123 126 127
Mit látunk a magyarázatskálán? 129 Összefoglalás 130 9. fejezet Leírás 131 Magyarázzuk el, mi a webböngésző! 133 A magyarázat nem recept 136 Mit látunk a magyarázatskálán? 138 Összefoglalás 138 10. fejezet Egyszerűsítés 141 11. fejezet Korlátok 151 A Common Craft és a korlátok 153 Magyarázataink és a korlátok 155 Összefoglalás 157 12. fejezet A magyarázat előkészítése és megírása 159 A Common Craft és a forgatókönyv 160 Az alapötlet 161 Kutatás és felfedezés 162 Forgatókönyvírás 164 Az igazi 168 13. fejezet A magyarázat összeállítása 171 III.
rész
P rezentáció
189
14. fejezet A Common Craft tanulságai 193 A Common Craft indulása 193 A Common Craft-magyarázatok tíz tanulsága 195 15. fejezet A mondanivalóhoz illő kommunikációs forma 203 Egy átváltozás 204 Média 205 Prezentáció 208 Megosztás 211 Miben segítenek a korlátok? 213 Összefoglalás 219 16. fejezet Vizuális elemek 221 Használjunk szemléltetőeszközöket! 226 Dan Roam 6 x 6-os szabálya 227 A Common Craft vizuális metaforái 235
A kommunikációs zaj és a vizuális elemek egyszerűsége 237 Infografikák 241 Hogyan készítsünk digitális vizuális elemeket? 243 Összefoglalás 244 17. fejezet Emma és Carlos 247 A történet vége 255 18. fejezet Magyarázáskultúra 257 A magyarázatalkotó élete 260
Linkek a Common Craft-videókhoz 265 Köszönetnyilvánítás 269 A szerzőről 271 Felhasznált irodalom 273 Jegyzetek 277 Név- és tárgymutató 281
Előszó
V
alószínűleg sok mindent megmagyaráztunk az elmúlt napokban: miért volt olyan az íze a vacsorának, amilyen, miért késtünk el az értekezletről, miért fontos egy termék a cégünknek. Olyan gyakran adunk magyarázatokat, hogy a magyarázás művészetét sajnos magától értetődőnek tekintjük. Bár igaz, hogy egy jó magyarázat életre keltheti az ötleteinket, valamint arra ösztönözhet másokat, hogy foglalkozzanak elképzeléseinkkel, és megértsék gondolatainkat, ezt a lehetőséget azonban elveszítjük, ha nem ismerjük fel, hogy a magyarázatalkotás olyan készség, amelyet megtanulhatunk és fejleszthetünk. Képzeljük csak el, miként befolyásolhatnánk jobb magyarázatokkal személyes és szakmai kapcsolatainkat! Mi lenne, ha főnökünk, könyvelőnk, csapatunk egyik tagja vagy az édesanyánk egyszer csak érthetőbben magyarázná el elképzeléseit? Mi lenne, ha mindannyian a helyünkbe tudnák képzelni magukat, és olyan egyértelműen fejeznék ki gondolataikat, hogy mi is világosan megérthessük? Ez a könyv erről szól. Szeretném, ha minél többen elsajátítanák a magyarázás művészetét, mert erre rettenetesen nagy szükség van. Habár ez a könyv elsősorban szakembereknek készült, mégis mindenkinek szól, mert fontos, hogy a világ, amelyben élünk és dolgozunk, érthetőbb legyen.
12
Előszó
A magyarázás művészete azoknak a hosszú éveknek a tapasztalataira épül, amikor vállalatok és oktatók számára készítettünk magyarázatokat. Cégünk, a Common Craft, az egész világon arról ismert, hogy rövid videók segítségével tesz könnyen érthetővé bonyolult elképzeléseket. Az elmúlt években – miközben kialakítottuk saját videokönyvtárunkat, és olyan társaságokkal működtünk együtt, mint a Google, a LEGO, az Intel és a Ford Motor Company – még magunk is csak ismerkedtünk a magyarázás művészetével, kísérleteztünk, és tanulmányoztuk a lehetőségeket. Videóinkat immár több mint 50 millióan látták az interneten, és nem létezik olyan weboldal, amelyik ismertebb volna a magyarázatalkotásban, mint a miénk (www.commoncraft.com). Ez a könyv azonban nem esettanulmányok és gyakorlatok sorozata, és nem is elméleti kutatómunka a magyarázattudomány terén. Inkább egy kiáltvány, amelyet tapasztalatainkra alapozva fogalmaztunk meg. Mélyen hiszünk az értelmezés erejében, ezért könyvünket felhívásnak szántuk, hogy végre mindnyájan megbecsüljük ezt az erőt, és új nézőpontból szemléljük. Ha így teszünk, rájövünk, hogy a magyarázás kommunikációnk felderítetlen része, egy olyan készség, amelyet elsajátíthatunk, gyakorolhatunk és tökéletesíthetünk. Ötleteink, megközelítéseink és modelljeink csupán másodlagosak ahhoz az egyszerű, de korántsem lényegtelen szemponthoz képest, hogy a magyarázatainkon nagyon sok múlik. Mindenekelőtt át kell gondolnunk, miként magyarázhatjuk el gondolatainkat, hogy elérjük céljainkat. A magyarázás nem más, mint a problémamegoldás stratégiája: úgy kell másokkal megosztanunk az elképzeléseinket, hogy kedvező fogadtatásra találjanak. Ennek a szemléletmódnak az elsajátítása nem is olyan könnyű, mert – ahogy a könyv címe is sejteti – a magyarázás művészet. Habár vannak eszközök, eljárások és módszerek, amelyek a segítségünkre lehetnek, mindannyian másképp magyarázunk, és épp ez benne a szép. A magyarázatalkotás nem előre kijelölt lépések és szabályok sorozatából áll. A magyarázás az előadó szemléletmódja és szándéka által lesz hatásos. Amennyiben tehát tényleg meg akarunk oldani egy problémát, érdemes felhasználnunk a könyv gondolatait, mert ezek alapján könnyebben felépíthetjük magyarázatainkat.
Előszó
Többnyire rövid, fiktív történeteken keresztül mutatjuk be, hogy az egyes szereplők különféle szituációkban hogyan fedezik fel a magyarázásban rejlő erőt, miként ragadják meg a lehetőségeket és oldják meg a feladatokat. Úgy gondoljuk, az unalmas, végeláthatatlan felsorolások és listák helyett ezeken a történeteken keresztül sokkal szórakoztatóbb és emlékezetesebb módon lehet elmélyedni a magyarázás művészetében. Könyvünk az általunk alkotott magyarázatok számos példáját tartalmazza, videóink szövegével vagy a weboldalunkon található videókra mutató hivatkozásokkal. Sikeres példáink bemutatják, hogyan közelítettünk a problémákhoz, és modellként szolgálhatnak önálló magyarázatok kialakításához. A könyv a magyarázatalkotás alapvető lépéseinek megfelelően három részből áll: Tervezés, Csomagolás és Prezentáció.
I. rész: Tervezés Ebben a részben az alapokat tisztázzuk, a következő kérdésekre keressük a válaszokat: Mi a magyarázás? Miért sikeresek a magyarázatok? Miért sikertelenek a magyarázatok? Bemutatjuk, milyen sokféle kihívást jelent egy-egy magyarázat megalkotása, és sorra vesszük azokat a tényezőket és okokat, amelyek magyarázataink kudarcát okozhatják. Az I. rész utolsó fejezetében a sikertelen magyarázatok bemutatását követően egy egyszerű modellt kínálunk a magyarázatok megtervezéséhez és kivitelezéséhez. Példaként bemutatjuk, hogyan fedezte fel magyarázatainak hiányosságait egy startup vállalat, és miként használta az ún. magyarázatskálát, hogy hibáit feltárja és helyrehozza.
13
Előszó
14
II. rész: Csomagolás Ebben a részben a tervezéstől a kivitelezés felé haladunk. Miután megismerkedtünk a magyarázás alapjaival és hiányosságaival, bemutatjuk, hogyan csomagolhatjuk ötleteinket érthetőbb formába, milyen módszereket alkalmazhatunk, hogy gondolatainkat megfelelő módon tudjuk közvetíteni, továbbá olyan módszerekben és stratégiákban mélyedünk el, amelyek segítenek megoldásokat találni. A csomagolás alapvető elemei: Kontextus Történet Összekapcsolás Leírások Az egyes fejezetekben stratégiákat és példákat mutatunk arra, hogyan lehet még a legbonyolultabb ötleteket is a közönség igényeinek megfelelően elmagyarázni. Megnézzük, mire jó a magyarázatskála, milyen lépőköveket használhatunk a jobb megértéshez, és bemutatjuk a csomagolás alapvető módozatait: a korlátozást és az egyszerűsítést.
III. rész: Prezentáció A magyarázatok arra valók, hogy megosszuk másokkal, ezért a III. részben azt vizsgáljuk, hogyan adjuk elő. Mindenekelőtt áttekintjük azokat a médiumokat, amelyek révén magyarázatainkat még inkább érthetővé tehetjük közönségünk számára.
Előszó
Egy vállalatról szóló történet kapcsán az első két rész leglényegesebb elemeit alkalmazva mutatjuk be, mekkora erő rejlik abban, ha az ötleteinket megfelelő módon tudjuk magyarázatokba csomagolni. Részletesen kifejtjük, milyen lehetőségek vannak a magyarázás és a kommunikációs stratégiák kombinálására, hogyan tudjuk erősíteni magyarázataink hatását, és miként érhetjük el, hogy minél többen megértsék gondolatainkat. A könyvet „A magyarázatalkotó élete” című kitekintő fejezettel zárjuk, amelyben konkrét példákkal világítjuk meg, milyen előnyökkel jár a magyarázás készségének elsajátítása, hogyan segíti ez karrierünket, szakmai fejlődésünket, és miképpen válhat hasznára cégünknek. A magyarázás művészete mindazoknak szól, akik szeretnék könnyebben megértetni másokkal ötleteik, termékeik és szolgáltatásaik lényegét. Ennél azonban többről lesz szó: egy újfajta szemléletmódról. Ha akár egy kicsit is javítani tudunk magyarázatainkon, bámulatos lehetőségek tárulnak fel előttünk, valamint a cégünk és a környezetünk előtt. Ezért mindenkit arra bátorítunk, hogy tegye meg az első lépést!
Hasznos kiegészítő A könyvben számos rövid Common Craft-videóra hivatkozunk, amelyek a weboldalunkon ingyen (magyar nyelvű felirattal is) megtekinthetők. A könnyebb elérhetőség érdekében QR-kódokat adtunk meg. A legegyszerűbb, ha okostelefonunkra letöltünk egy ingyenes QRkódolvasó szoftvert, és követjük az utasításokat a kódhoz tartozó weboldal beolvasásához. Ez felgyorsítja és megkönnyíti a videók megtekintését a könyv olvasása közben, hiszen nem szükséges hosszú URL-eket begépelni.
15
16
Előszó
Akár rögtön ki is próbálhatjuk. Az ingyen letölthető QR-kódolvasó szoftver alkalmazásával olvassuk le az előző oldalon látható kódot, és nézzük meg a Common Craft QRkódról szóló videomagyarázatát! A könyvben említett Common Craft-videók és a hozzájuk tartozó URL-ek teljes listája megtalálható a könyv végén, a Linkek a Common Craft videókhoz című fejezetben.
Bevezetés
E
gész életemben – különösen iskoláskoromban – azzal küszködtem, hogy megértsek bizonyos tantárgyakat. A természettudományt és a történelmet viszonylag könnyen felfogtam, de az olyan tárgyak, mint a matematika és a számvitel, nagy kihívást jelentettek. Több ezer szabályt kellett bemagolnom, hogy megoldjam a feladatokat, és a gondolatok összevissza kavarogtak a fejemben, mert nem tudtam őket a helyükre tenni. Sok más diákhoz hasonlóan én is úgy éreztem, hogy képtelen vagyok megoldani a feladatokat. Egyre azt ismételgettem magamnak, hogy „nem vagyok jó matekból”, és kerültem mindent, aminek bármi köze volt a matematikához. Már a puszta gondolattól is frusztrált lettem, hogy egyik szabályt a másik után kellene bemagolnom, és azon töprengtem, mások vajon hogyan képesek rá, ráadásul szemlátomást kön�nyedén. Egyszerűen jobban megy nekik a magolás? És belőlem mi hiányzik? Ugyanakkor tudtam, hogy jó képességű diák vagyok. A természettudományok és a történelem mellett a fogalmazás is könnyen ment. De bármennyire is szerettem volna, hogy a matekot és a hozzá hasonló tárgyakat is megértsem, ezek még csak nem is derengtek. Az iskolaévek alatt megtanultam együtt élni a korlátaimmal. Végül egészségügyi adminisztrátor diplomát szereztem, és Seattle-be költöztem, ahol most is la-
18
Bevezetés
kom. Akkoriban ismertem fel, miért küszködtem annyit a matekkal és a hasonló tárgyakkal, és kezdtem átlátni, hogyan függtek össze ezek a problémák az összes többivel. Visszaemlékezve úgy tűnt, némelyik osztálytársam csak egy pillantást vetett a szabályokra, és máris magától értetődően látta a teljes képet, magyarán azt, hogy miért. Úgy látszott, ők magasabb szinten értették meg a matekot és a számvitelt, míg a hozzám hasonló diákok olyan mélyre süllyedtek az ingoványba, hogy amikor megpróbálták megérteni, hogyan, háttérbe szorult a miért. Meg tudtuk írni a dolgozatokat, és jó jegyeket szereztünk, de ezt a magolásnak köszönhettük, nem pedig annak, hogy valóban megértettük volna az anyagot. Minél többet gondolkodtam, annál tisztábban láttam a megoldást: egyedi módon kell közelítenem az új gondolatokhoz. Először a teljes képet kell látnom, a részletek alapját. A számvitel megértéséhez először az üzleti élet alapjait kellett felfognom. A matematika megértéséhez először a matematikai gondolkodást kellett megismernem. Előbb az erdőt kellett látnom a fák helyett. Rövidesen rájöttem, mi a gond: jobb magyarázatokra volt szükségem. Tanulási módszerem megkövetelte, hogy felismerjem a miértet a hogyan előtt. Ezt a felfedezést beépítettem a kommunikációmba, és figyelni kezdtem, hogyan magyarázzák el gondolataikat a barátaim és az ismerőseim. Nagy hatással volt rám a felismerés, hogy az emberek összezavarodnak vagy elbizonytalanodnak, ha valamit teljes egészében meg kell érteniük. Ez a látásmód azonban csak akkor vált a munkám részévé, amikor 1998-ban bekerültem a technológiaiparba. Adatelemzőként alkalmaztak egy egészségügyi szoftverfejlesztő cégnél, a Washington állambeli Bellevue-ben. A következő két év során megismerkedtem feleségemmel, Sachival, aki hamarosan az üzlettársam lett, és szenvedélyesen kerestem a lehetőséget, miként vehetnénk rá az ügyfeleket, hogy a cég weboldalán lévő üzenőfalon kommunikáljanak és kérjenek segítséget. Annak, amit manapság közösségi médiának hívnak, 1999-ben online közösség volt a neve, és én egy ilyen közösséget szerettem volna irányítani. Mindenki sejtheti, hogy a cégen belül nem volt könnyű elfogadtatni ezt az ötletet. A munkatársaim mindaddig egyáltalán nem foglalkoztak az online közösségekben rejlő lehetőségekkel, és értelemszerűen kerülték a kockázatot. Én viszont
Bevezetés
ragaszkodtam az elképzeléseimhez, ezért tájékoztató anyagokat szerkesztettem, megbeszéléseket tartottam a termékmenedzserekkel, és olyan módszerrel oktattam a munkatársaimat, amilyenre nekem is egész életemben szükségem lett volna. A kontextus révén megteremtettem az alapokat, és elmagyaráztam a nagyobb összefüggéseket: megmutattam az erdőt. Segítettem a többieknek, hogy mindent biztosan értsenek, mielőtt belementem volna a részletekbe, és megmutattam volna a fákat. Megterveztem a magyarázataimat, és olyan történeteket meséltem, amelyek kiemelték az online közösségekben rejlő lehetőségeket, például azt, hogy az ügyfelek ezáltal gazdag információforrásra lelhetnek. Úgy véltem, az online közösségeket akár az új termékek bevezetéséhez is használhatnánk, tájékoztató rendszerként. Azt kértem a kollégáimtól, képzeljenek el egy olyan világot, amelyben az ügyfelek megoldják egymás problémáit. Elmagyaráztam az ötletet a cég vezetőinek, majd összekapcsoltam a vállalat stratégiájával és céljaival. Lassan, de biztosan felismerték a lehetőséget, és a legtöbben támogatni kezdték. Nem sokkal később az online közösség vezetője lettem, és ezt a munkakört töltöttem be egészen 2003-ig, amikor kiléptem a cégtől, hogy megalapítsam a Common Craftot. Vállalkozásomnak az volt a célja, hogy a hálózati kommunikáción keresztül segítse a cégeket, hogy megértsék és kialakítsák saját online közösségeiket. Ekkor kezdtem főállásban magyarázatokat alkotni. Szaktanácsadóként az volt a szerepem, hogy segítsek ügyfeleimnek az új lehetőségek felismerésében és megértésében. Hamarosan rájöttem, hogy az ügyfeleim hasonló nehézségekkel küzdenek, mint amilyenekkel annak idején néhány tantárgy esetében én is szembesültem. Úgy tekintettek a közösségi médiára, mint én a számvitelre: ismerték a fogalmakat, bemagolták a különféle eszközök funkcióit, de nem értették az alapokat. Elakadtak a rengeteg fánál, de nem látták az erdőt, és hozzám hasonlóan ők sem tudták alkalmazni, amit megtanultak. És akkor támadt egy ötletem. Elhatároztam, hogy fogok néhány nehezen érthető témakört – mint például a wiki-rendszer és az RSS hírfolyam –, és magyarázatokat írok hozzájuk, azzal a mottóval: „érthetően”. Az volt a célom, hogy megoldjam az ügyfeleim problémá-
19
20
Bevezetés
ját, és létrehozzak egy érdekes anyagot a Common Craft blogján. Rájöttem, hogy az az egyedi nézőpont, ahogyan a magyarázást szemlélem, hasznos üzleti eszközzé válhat. Hasznosítottam azt a képességemet is, hogy könnyen beleélem magam más emberek helyzetébe, és olyan médiumot tudok létrehozni, amely magabiztosabbá tesz másokat. Blogbejegyzéseim nagy sikert arattak, én pedig élveztem az írást, de még jó néhány évnek el kellett telnie, mire valóban beindult a dolog. Próbára is tettem magam, mennyire tudok frappáns magyarázatokat alkotni. Akkoriban történt, hogy néhány cég meghirdette a vállalati blogok versenyét, amelynek az volt az alapötlete, hogy annyi idő alatt kellett elmagyarázni a vállalati blogok jelentőségét, amíg a lift a földszintről felvisz a legfelső emeletre (legfeljebb százhatvan szóban). Amikor megláttam a versenykiírást, azt gondoltam: ezt nekem találták ki. És így is volt. Díjnyertes szövegem a következőképpen hangzott: Gondoljunk csak bele, miért fontos a Wall Street Journal a vállalatvezetők számára! A lap jelentősége a kontextusban rejlik – olvasói nap mint nap a pénzügyi világ össze függésrendszerében látják magukat, ami a döntéseiket megalapozottabbá teszi. Ennek tudatában gondoljunk úgy a cégünkre, mint egy mikrokozmoszra a pénz ügyi világon belül! Vajon alkalmazottaink a teljes cég összefüggésrendszerében lát ják-e magukat? Megalapozottabb döntéseket hoznának-e az alkalmazottak és a veze tők, ha hozzáférnének a belső hírforrásokhoz? A blogok ezeket az igényeket elégítik ki. Ha a belső weboldalakat egyszerűbben lehetne frissíteni, az egyének és a csoportok online híradásokat közölhetnének a blogokon, amelyekben beszámolhatnának a cégen belüli projektek eseményeiről. Ezekben a szakmai közlönyökben könnyebb volna közzé tenni a belső híreket, és egyszerűbben lehetne azokhoz hozzáférni, ami megteremtené a vállalaton belüli kontextust. A blogok lehetővé tennék, hogy az alkalmazottak és a vezetők egyaránt jobban rálássanak a belső hírekre és eseményekre, és ezáltal megala pozottabb döntéseket hozzanak. Bár eredetileg csupán az volt a célom, hogy olyan formában fogalmazzam meg a blogok jelentőségét, amivel megnyerhetem a bírák tetszését, de ennek kapcsán mást is megtanultam. Most először éreztem, hogy a magyarázás nem csak a kom-
Bevezetés
munikáció egyik módja. Ez ösztönzően hatott rám, és izgatottá váltam. Határozottan emlékszem, milyen gyorsan vert a szívem, miközben a vázlatot írtam. Olyan érzés volt, mintha megtaláltam volna a hivatásomat, mintha csak arra születtem volna, hogy magyarázással tegyem egyszerűbbé a gondolatok megértését. A következő néhány évben rájöttem: az, ahogyan ügyfeleim a technikáról gondolkodnak, korántsem kivételes. A felhasználók nagy része szintén küszködött, hogy megértse az online termékek és eszközök jelentőségét, de a legtöbben már a funkcióknál és a részleteknél elakadtak. Szerettek volna előrébb lépni, de nem akarták olyan dolgokra vesztegetni az idejüket, amelyeket nem egészen értenek. Ezt azért tartottam tragikusnak, mert az általában ingyen hozzáférhető eszközök használata egyszerű volt, és sok ember életét megkönnyíthették volna. A felhasználók azonban egyiket sem alkalmazták, mert az eszközök működését a szakemberek rosszul magyarázták el nekik. A magyarázás hiányossága az, amikor egy eszköz alkalmazását nem a tervezés, a szolgáltatás vagy a használhatóság akadályozza, hanem a kommunikáció. Ez a hiányosság nagyon gyakori volt, az emberek csak azért nem használtak egy-egy eszközt vagy ötletet, amely ezrek életét meg tudta volna változtatni, mert nem magyarázták el nekik érthetően, mire jó. Amikor Sachi 2006-ban belépett a Common Craftba, elhatároztuk, hogy megoldjuk ezt a problémát. Abban az évben kezdett népszerűvé válni a YouTube, és hirtelen mindenki számára lehetővé vált, hogy videókat tegyen közzé az interneten. Kísérletezni kezdtünk, és azt kutattuk, miként válhatna a videó a Common Craft programjának részévé. Kínosnak éreztem a tábla előtt magyarázó pasas szerepét, ezért Sachinak az az ötlete támadt, hogy a kamerát irányítsuk közvetlenül a táblára, használjunk kézjeleket, rajzokat és kivágott papírformákat, és ezek segítségével meséljük el a történeteket. A Common Craft-videókat 2007-ben kezdtük készíteni. Az első egy blogbejegyzésen alapult, amelyet még évekkel korábban írtam, és az volt a címe: „RSS in Plain English” (Az RSS érthetően). A videót a házunk alagsorában forgattuk, különösebb elvárások és videoszerkesztői ismeretek nélkül, mégis látványos lett. Én közvetlenül a kamera mikrofonjába beszéltem, a táblát pedig a legerősebb hordoz-
21
22
Bevezetés
Sachi a második generációs stúdióberendezéssel, 2007 nyarán
ható eszközökkel világítottuk meg, amelyek a rendelkezésünkre álltak: az olvasó lámpáinkkal. Mint később kiderült, ez a háromperces videó az egész életünket megváltoztatta. Áprilisban közzétettük a YouTube-on, és óriási sikert aratott. Már az első napon több tízezerszer megnézték, és az emberek e-mailekkel, kommentekkel és posztokkal árasztottak el bennünket, amelyekben azt kérték, hogy készítsünk még több videót. Ez volt életem egyik legizgalmasabb napja. Magyarázatunk nemcsak azért aratott akkora sikert, mert képes volt érthetően elmagyarázni az RSS használatát, hanem azért is, mert új szempontból világított rá, miért érdemes használni. A következő kérdés az volt, meg tudjuk-e ismételni az első videónk sikerét. Egy hónappal később közzétettük második videónkat, amely szintén egy korábbi blogbejegyzésen alapult. Az volt a címe: „Wikis in Plain English” (A wikioldalak érthetően), és hasonló fogadtatásra talált. Úgy tűnt, az emberek szeretik a videóinkat, és még többet várnak tőlünk.
Bevezetés
A nyár végéig további négy videót tettünk közzé, és elkezdtünk megrendelésre dolgozni: termékeket és szolgáltatásokat bemutató videókat készítettünk. 2007 augusztusában elhatároztuk, hogy videomagyarázatokra specializálódott produkciós céggé alakulunk. Átalakítottuk a weboldalunkat, és azt a jelmondatot választottuk: „Our Prouct is Explanation” (Termékünk a magyarázat). Rendelésre készített első videóink közül az egyik, amelynek a „Google Docs in Plain English” (A Google Dokumentumok érthetően) címet adtuk, még az ősszel meghódította az internetet. Sínen voltunk. Napjainkban a Common Craftról a világon mindenütt tudják, hogy magyarázatokat alkot. Immár több mint száz videomagyarázatot hoztunk létre, ugyanazzal a módszerrel, mint az első, RSS-ről szóló videónk esetében – ezt ma már „Common Craft-stílusnak” nevezik. Videóinkat több mint 50 milliószor nézték meg az interneten. Olyan vállalatoknak készítettünk termék- és szolgáltatásmagyarázatokat, mint a LEGO, az Intel, a Google, a Dropbox és a Microsoft. Mi több, már tanárok és diákok is készítenek videomagyarázatokat Common Craft-stílusban. Talán nincs is más cég, amelynek annyira ismertek lennének a videomagyarázatai, mint a Common Craft videói. Jobban hiszünk a magyarázat erejében, mint valaha, és most nem csak a termékekről és szolgáltatásokról szóló videókról beszélünk. Hisszük, hogy a magyarázás készségét bárki elsajátíthatja és fejlesztheti, és erre szükség is van, mert a magyarázat segít a gondolatok megértésében. A magyarázás művészete lehetőséget ad, hogy átgondoljuk, miként szoktuk elmagyarázni gondolatainkat, és segítségével megtanulhatjuk, hogyan formáljuk az elképzeléseinket sikeres magyarázatokká.
23
