A Magyar Vitorlás Szövetség 2013. május 10-i tisztújító közgyűlése Dr. Kollár Lajos elnökjelölt programja „Semmiféle szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” (Seneca)
Preambulum A két világháború között az MVSZ hagyományos, független társadalmi szervezetként működött. A második világháborút követően a szocialista országokban, így hazánkban is, politikailag erősen átszőtt, szoros ellenőrzés alatt álló sportszövetségek alakultak ki. Jellemezően, a diktatúrákban az emberi szabadságjogok erős korlátozása mellett, hangulatjavító tényezőként, komoly sporttámogatások történtek, szigorú szabályok szerint. A nemzetközi porondon elért sportsikerek, jelentős propagandaértékkel bírtak. Lásd: labdarúgás (londoni 6-3), vívás, vízilabda stb. A kiutazások engedélyeztetése, a disszidálások megakadályozása, a csempészés elnézése a politika által vezérelt döntések voltak. A hatvanas éveket követően a „puha diktatúra” idején ezek jelentősége csökkent, de a szövetségi struktúra alapvetően nem változott, a mindenkori MVSZ lényegében az OTSH kihelyezett osztályaként funkcionált. A rendszerváltás után az addig kialakult szokásjogoknak megfelelően működött tovább a rendszer, lényegi, szemléleti váltás nem történt, azonban a klubok egyre inkább öntudatra ébredtek és elkezdtek élni tagsági jogaikkal. A jelenlegi vezetés az éveken át jellemző állóvizet borzolta fel. Elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy új irányt keresett, ugyanakkor a vélt vagy valós reformok, okkal, vagy ok nélkül a vitorlázó társadalom erős ellenérzését vívták ki. A dinamikus változások körvonalazódásának következménye, hogy a tagság egy része úgy érezte, jogaik csorbulnak és egyre kevesebb beleszólásuk van az MVSZ életébe.. Ahhoz, hogy sportszövetségnek helyes, új irányt jelöljünk ki, az európai országok példáját kell követnünk.
Általános rész A Szövetségnek mindenekelőtt az alapszabályban foglaltaknak kell megfelelni: „A szövetség célja a vitorlás sport, mint közhasznú tevékenység fejlesztése, tagjai érdekeinek védelme, az egészséges életmód, a nemesebb sportszellem és sporterkölcs népszerűsítése, valamint széleskörű szolgáltatások nyújtása a szövetség tagjai számára.” Az MVSZ társadalmi szervezet, nem vállalkozás. Bevételszerzésének egyedüli célja a fentiekben leírtak megvalósítása kell, hogy legyen.
Ebben a kérdésben nem az elnök véleménye a legfontosabb, hanem a tagságé. Az elnök feladata, hogy a konszenzuson alapuló véleményeket koordinálja és végrehajtsa. Tekintettel arra, hogy fontos az alulról építkezés a tagságot a programtervezésbe be kell vonni. A végrehajtásban pedig átláthatóságra van szükség, hogy a szövetség hosszú távú, nyugodt működése biztosítva legyen. A szövetség szóban benne foglaltatik: klubok által létrehozott szervezet. Feladata a klubok működésének koordinációja és érdekvédelme. A hatékony munka záloga, hogy az elnökség minden tagja a tőle telhető legnagyobb gondossággal és szakmaisággal dolgozzon, a rábízott feladatokat magas színvonalon végezze. Azonban az elnökség csak akkor tudja munkáját elvégezni, ha átgondolt szervezeti rend alapján létrehozott állandó munkabizottságok, megfelelően kidolgozott munkaanyagokkal látják el. Az elnökségi üléseket előre meghirdetett időpontban, a teljes körű nyilvánosság biztosításával szükséges megtartani. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul közzé kell tenni az MVSZ honlapján. Gazdálkodás A szövetség bevétele a tagdíjakból, versenyek nevezési díjaiból, versenyrendezői jogdíjakból, mecenatúrából és a szponzorációból származik, származhat. A gazdálkodásnak a tagok számára átláthatónak kell lennie. Fontos a költséghatékonyság. Törekedni kell arra, hogy a központi irányítás (KIR) költsége minél kevesebb legyen. Ez meghatározza az apparátus méretét és a működési költségeket. A cél az, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb forrás álljon a költségvetésen belül a vitorlázás támogatására. A jelenlegi MVSZ vezetése által előterjesztetthez képest elkészítettünk egy koncepcionális költségvetést, azaz bemutatjuk, hogy az alapelvek hagyományos értelmezésével (nem gazdálkodó, hanem támogató, szakértő szövetség esetén), hogyan alakulna a szövetség költségvetése.
2013 évi tervezett Tagdíj bevétel Nevezési díjak Szponzor bevételek Barter (nem bevétel) Összesen MVSZ műk ktg. Utánpótlás és olimpiai oszt. Versenysport címén MVSZ költekezés Fogyatékkal élők támogatása Klubok, versenyek támogatása OP, Laser EB/VB támogatása Új klubok indítása
MVSZ versenyek költségei MVSZ parti rendezvények Nemzetközi kapcsolatok Hajósklaszter Magyar Vitorlás Akadémia ebből ösztöndíj
Kommunikáció (vitorlázás újság) Vitorlás Kártya Tartalék Összesen Összesen közvetlenül a vitorlázók kapják
Jelenlegi MVSZ Új MVSZ 53 31 152 30 266
53 31 152 0 236
28 36 32 0,6 7,5 7,5 0 28 28 3 2 23 10 39 12 26,9 239,1
28 50 17 1 15 7,5 7,5 28 28 3 2 20 20 8 5 31 205
22,63%
41,95%
Bevételek oldalon nem tervezünk lényegi különbséget, a tervezett szponzori bevételek az eddigi tapasztalatok alapján realizálhatónak tűnnek. A jelenlegi vezetőség terveiben barter típusú bevételként olyan tételeket mutat ki, amelyek nem folynak be az MVSZ kasszájába, de a költségeiket is csökkentik. Az egyszerűség és áttekinthetőség kedvéért ezt mi, a tervünkben kihagytuk. Költségek Azonos véleményen vagyunk a jelenlegi elnökséggel az MVSZ iroda közvetlen működési költségek tekintetében, viszont nem értünk egyet azzal, hogy a jelenlegi elnökség az apparátus költségeit még egyéb költség kategóriákkal is terheli: kommunikáció, vitorlás kártya, versenysport, Magyar Vitorlás Akadémia címén. Alapvető különbségtétel, hogy az utánpótlás és olimpiai osztályok anyagi támogatását az osztályszövetségek és szakbizottságok döntései alapján közvetlenül a programban résztvevőknek kell kiosztani. A nagyhajós versenyek és parti események tekintetében azonos véleményen vagyunk a jelenlegi vezetéssel, bár a tavalyi éves eseményekhez képest jelentősen javítanánk az adott költségvetéshez képest a résztvevők által valóban érzékelt juttatások arányát. Elveink szerint a Magyar Vitorlás Akadémia fő tevékenységi irányát inkább az edzők és versenyzők tanulásának és nemzetközi tapasztalatainak erősítésére fordítanánk. Az igazán hatékony akadémiai szintű sportnevelés az összes többi
sporthoz hasonlóan csak klubszinten valósítható meg. Tisztázni szükséges az akadémia és a klubok viszonyát, foglalkozni kell az akadémiáról kikerült sportolók életpálya modelljével. A kommunikáció területén felül kell vizsgálni a jelenlegi megoldás költséghatékonyságát, önálló, az MVSZ által kiadott vitorlás média csak jelentős anyagi nyereség esetén vállalható.
Élsport, versenysport Az elnökségnek az érintett szakbizottságok és osztályszövetségek döntéseit kell elfogadni. Véleménykülönbség esetén a bizottságokkal további egyeztetések során kell konszenzusra jutni a rendelkezésre álló gazdasági források hatékony felhasználása érdekében. A jelenlegi vezetőség által létrehozott akadémiai központok munkáját a klubokban folyó munkával összhangba kell hozni a párhuzamosságok elkerülése érdekében. Versenyrendszer Az utóbbi években a hajózást, vitorlázást, versenyrendezést számos rendelkezés nehezítette. Ezek deregulációjára - a kék könyv, versenyengedély, beleértve a sportorvosi vizsgálat egyszerűsítését is - a vitorlás kártya lehetőséget adhat. Azonban a kártya kiváltását nem lehet kötelezővé tenni. Lobbi tevékenységet kell folytatni a versenyengedélyeztetés bürokráciájának mérséklésére, díjainak csökkentésére, valamint az ésszerű motorhasználatra vonatkozóan. A nagyhajós versenyek jelentős vonzerőt biztosítanak, segítik a vitorlássport széleskörű népszerűsítését (lásd: Kékszalag). A tradicionális versenyek tekintetében változnia kell a szövetség szerepének. A korábbi gyakorlat szerinti versenyrendezői (gazdálkodói) szerepből kilépve verseny kiírói és minőségellenőri szerep felé kell elmozdulni, a rendezést meghagyva a tagszervezeteknek. A versenyrendezői feladatoktól és költségektől megszabaduló szövetség ezzel ugyan bevétel kiesést is realizál, de az elmúlt évek tényadatai is bizonyítják, hogy a Kékszalag kivételével a szövetség rendezői költségei rendre meghaladták a bevételeket. Az MVSZ feladata, a klubok által szervezett versenyek szakmai támogatása, ellenőrzése és minőségbiztosítása.
Szponzoráció Az elmúlt években a szponzorok, partnerek jelentős része lemorzsolódott. Ennek a gazdasági válságon kívül oka az is, hogy a támogatók nem látták azt, hogy a finanszírozás megfelelő helyre kerül. Érték alapú támogatási rendszert kell kialakítani. Az országos szakági sportszövetség privilegizált helyzetét felhasználva kell értékesíthető „termékeket”
kínálni a szponzoroknak. El kell fogadni, hogy termék nem csupán egy rendezvény, egy verseny lehet, meg kell találni az MVSZ termékeit a cél szerinti tevékenységei között. A tagsággal egyeztetve, olyan partnerek megkeresésére van szükség, akik támogatandónak tartják a vitorlás szövetség valós céljait, illetve üzleti lehetőséget látnak egy ilyen társadalmi réteghez való eljutásban. Több szponzortól érkezett visszajelzés a tekintetben, hogy amennyiben a támogatás a megegyezés szerinti célokra fordítódik és annak átláthatósága biztosított jelentős mértékben támogatnák a szövetség és a klubok munkáját. Füredi MVSZ telep A vitorlázók jelentős részét aggodalommal töltötte el, a korábban állami tulajdonú, majd önkormányzati tulajdonba kerülő MVSZ telep bérbeadása. A jelenleg megkötött, illetve leegyeztetett együttműködési megállapodások alapján a szövetség működéséhez szükséges infrastruktúra biztosított. A bérlő egy 200 négyzetméteres ingatlant épít az MVSZ részére. A jelenlegi, meglehetősen elhanyagolt, leamortizálódott telepen a jövőben kulturált körülmények fogadják majd a versenyzőket és a vitorlázókat. Füred város polgármesterével és a telep bérlőivel a további együttműködés kimunkálására tárgyalásokat kell folytatni. Az MVSZ célja, hogy a füredi telepen a versenyvitorlázás szakmai elvárásainak tökéletesen megfelelő infrastruktúra épüljön ki. Újrainduló klubok támogatása Az elmúlt 20 évben számos tradicionálisan vitorlázó városban halt el az utánpótlásképzés. Az MVSZ egyik fontos feladata e klubok újraindításának anyagi és szakmai támogatása. Balatonon kívüli vízterületek, kistavak Szükség van, évente legalább egy MVSZ által támogatott versenyre valamennyi kistavunkon, a vitorlás sport és a vitorlázó régió népszerűsítésére. Szorgalmazni kell az osztályszövetségeknél az Öt Tó Kupa kiírását. Az elnökség tagjainak aktív jelenléte elengedhetetlenül fontos a regionális vitorlázás számára. Média Az elmúlt évben feszültséget keltett az önálló szövetségi újság megjelenése. Alapvetően meg kell jegyezni, hogy az elektronikus és írott médiumok munkatársai magas szinten végzik munkájukat. Kérdés, hogy szükség van-e ilyen számú nyomtatott médiumra. A párhuzamosságok megszüntetésére, az ésszerűsítésre és a költséghatékonyságra tárgyalásokat kell folytatni a konszenzus elérésére.
Nagyobb szerepet kell adni az elektronikus hírportáloknak és professzionális szinten kell üzemeltetni az MVSZ honlapját. Uniós pályázatok A 2014-20 között számos uniós pályázatra lesz lehetőség, amelyekkel a jelenlegi vezetés is élni kívánt. Jól definiált, magas színvonalú pályázatokkal esély van források elnyerésére. Felkészülten kell a pályázati lehetőségeket várni és széles körben élni kell ezekkel a forrásteremtésekkel. ÖSSZEFOGLALVA Amennyiben az új elnökség megválasztásra kerül, első és legfontosabb feladata a jelenleg kialakult helyzet kezelése. Egyfajta béketeremtés az szövetség és a klubok között. Hajós hasonlattal élve: vihar után a hajót, kötélzetet rendbe tenni, az új irányt kijelölni! A fent megjelölt célokat 2013-ban kell megvalósítani, és hosszú távú stratégiai tervet kell készíteni.
Melléklet Megoldandó kérdések: Regisztráció: Európa számos országában - különösen a trélerezhető mérettartományban - nem szükséges sem a hajók, sem a speciális szállítóeszközök ennyire bürokratikus nyilvántartása. Ezekben az országokban az egyénhez köthető felelősség és a biztosítási rendszerek hivatottak az össztársadalmi érdekek megóvására. Mivel feltételezik a hajók használatának jogszerűségét, a kikötőkben elsősorban a felelősség-biztosítás meglétének ellenőrzésére koncentrálnak. Hajótulajdon-szerzés: Ügyvédi ellenjegyzés, közjegyzői okirat, lajstromigazolás... Miközben többnyire egy középkategóriás autó árának megfelelő, hazánkban viszonylag helyhez kötött jármű átírását szeretnénk elintézni! Talán a legjellemzőbb bürokratikus szabály a külföldről behozott hajók lajstrommentességi igazolásán belül az az elvárás, hogy azt is igazolni kell, ha valamelyik országban nincs lajstromkötelezettség! A hatóságoknak nincs nemzetközi kapcsolatrendszere, hogy ezzel is segítse a kérelmezőket - ne kelljen már követségi igazolásokat hozni minden egyes hajóhoz! Ha egy EU országból, mint pl. Hollandia egy évben 20-30 hajót is behoznak, akkor a hatóság akár harmincszor is meggyőződhet arról, hogy ott a 10 méter alatti hajókat nem lajstromozzák. Felesleges tortúra. Külmotor átírása: Ha egy százezer forintot sem érő lerobbant külmotort egy másikra cserélünk, miért kell ehhez az egész hajót újra vizsgáztatni? És egyáltalán: minek kell a hajólevélben a külmotor adatait rögzíteni? Bőven elég lenne a teljesítménykorlátokat megadni. A beépített motorok használata: A vitorlás hajó korszerű beépített motorja nem alkalmas arra, hogy a hajót a használat során motorcsónakká változtassa. Semmi nem indokolja korlátlan használatának tilalmát, mert környezetterhelése elhanyagolható, hullámot alig kelt, zaja nincs. Nagyobb szelekben biztonságosabb így haladni, mint megfelelő gyakorlat híján vitorlázattal. Sokakat ez tart távol a vitorlázástól. Hajótárolás bóján: Bár a történelmi hagyományok is igazolják, hogy a Balatonon technikailag bóján is tarthatnánk hajónkat, ma egy speciális jogszabály ezt csak azoknak engedi meg, akiknek egyébként is van állandó kikötőhelyük. Aki nem engedheti meg magának a kikötőhelyi díjakat, annak semmi keresnivalója a tavon? Sólyázás: A kishajók, jollék tulajdonosai elvileg bármikor használhatnák a tavat, ha vízre tudnák tenni hajójukat. Sajnos azonban a vízre tétel építményeit, a sólyákat a legtöbb kikötőben lerombolták, vagy azok zárt klubok, marinák kezelésébe kerültek. A vitorlázás jövőjét, társadalmi megítélését nagyban javítaná, ha egyfajta szolgalmi jogot kapnának a schwertes kishajók tulajdonosai a tó megközelítésére. A 22 balatoni önkormányzat is segíthetne a vízreszálló helyek kijelölésében, fenntartásában.
Kikötők építése: Minden ellenkező híresztelés ellenére a balatoni kikötők száma, a hajósűrűség, messze elmarad az optimálistól. Az engedélyeztetési eljárás jelen formájában túl bürokratikus, időigényes, elriasztja a befektetőket; ráadásul olyan létesítményeket enged végül megvalósulni, melyek a használat során rendkívül nagy üzemeltetési többletköltséget generálnak. Lásd a BLYC csonka mólói... Mederhasználati-díj: Úgy tűnik ez az a teher, melynek révén központilag szabályozható a tó hajós turisztikai bevételeinek mértéke. Ha ez az összeg magas, akkor az visszaveti a fejlődést. Jelenleg az értelmezhetetlenül magas összeg miatt mintegy 40 beruházási engedélykérelem került parkolópályára. A problémát az okozza, hogy a mederfeneket a szárazföld vízzel takart meghosszabbításának tekintik, és a helyi közművesített telkek ingatlanárait kívánják érvényesíteni, melyet végül a vitorlázóknak kellene kifizetniük. És mint tudjuk, bójára nem állhatnak... A jégen tartózkodás szabályai: Amikor befagy a tó, a népek elsősorban a központi fekvésű kikötők környékén jelennek meg. Kikötőben azonban jégen nem szabad tartózkodni. Ha azonban befagy, akkor nem lehet kikötni. Sportorvosi vizsgálat: Egy felnőtt, szabad idejében versenyekre járó amatőr vitorlázót teljesen felesleges évente ebben a rendszerben vizsgálni, mert a sportorvos semmivel nem tud többet az adott személyről, mint a körzeti orvosa. Bőven elég lehetne pl. a jogosítványban lévő egészségügyi alkalmasság meglétét követelni. Tudomásom szerint sehol a világon nincs ilyen szigorúan szabályozott rendszer. Előnyszámrendszerek (YS és ORC): A YS előnyszám rendszer korszerű és transzparens üzemletetése érdekében meg kell oldani a hajók regisztrációjának karbantartását. Célszerű egy éves regisztrációs díj bevezetése (hasonlóan a versenyzők verseny-engedélyéhez). Cserébe szolgáltatásként elvárható egy naprakész és minden adatot tartalmazó adatbázis, amelyet a technikai bizottság irányítása mellett egy megbízott ügyintéző működtet. Természetesen a hajók felmérését az MVSZ hivatalos felmérője végezheti az első alkalommal, majd a későbbiekben illetve az évente történő regisztrációk alkalmával a változásokat "önbevallással" történnek. A YS előnyszámok éves felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a hajók előző évi futás-teljesítményét és hajó-regisztráció során bejelentett esetleges változtatásokat. A rendkívüli teljesítményeket produkáló vitorlásokon a technikai bizottság ellenőrző felmérést végezhet, ha ezt a tulajdonos elutasítja – YS regisztrációja felfüggesztésre kerül. Az ORC rendszer bevezetése nem hozott egyenlőre igazi áttörést, hiszen kb. 15 hajó regisztrált – szemben a közel 1.500 YS számos hajóval. Teszt jelleggel folyamatosan értékelni kell a versenyeken az ORC számmal rendelkező egységeket, ezzel népszerűsítve az ORC-t, egyidejűleg lehetőséget biztosítva a rendezők számára is a betanuláshoz. Hajóosztály stratégia:
Figyelni kell a nemzetközi tendenciákat és támogatni kell az olyan ISAF osztályokat, melyek kitörési lehetőséget jelenthetnek a magyar vitorlázók számára (pl. melges24). Ésszerűen kell meghatározni az osztály-alapítás és MVSZ elismertetés feltételeit, figyelembe véve az adott hajó-típus fejlődési potenciálját is az egyéb fontos tényezők mellett. A magyar gyártású hajóosztályokat támogatni kell. A 70-es YS szám alatti hajókat egy nyílt osztályba kellene sorolni, mert a jelenlegi YS I értékelését torzítják. One Design Trophy rangját emelni kellene azzal, hogy az MVSZ, mint kiíró álljon a sorozat mögé és a díjazásban is vegyen részt, hasonlóan a Balaton Kupához. Balaton Kupa kiírását és számítási rendszerét is felül kellene vizsgálni, mert a jelenlegi rendszer elavult és nem objektív.
