A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR (A

14/136-2/2015.

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR (A TOVÁBBIAKBAN MNL) 2015. ÉVI MUNKATERVE

TARTALOMJEGYZÉK I. II.

Vezetıi összefoglaló........................................................................................................................... 2 Mőködési feltételek............................................................................................................................. 4 II.1. Költségvetési, pénzügyi feltételek................................................................................................. 4 II.2. Személyi feltételek........................................................................................................................... 5 II.3. Informatikai infrastruktúra ............................................................................................................ 6 III. Szakmai tevékenység ............................................................................................................................ 7 III.1. Az illetékességi terület felügyelete............................................................................................... 7 III. 2. Állománygyarapodás.................................................................................................................. 11 III.2.1. Illetékességi terület .............................................................................................................. 11 III.2.2.Győjtıkör............................................................................................................................... 12 III. 3. Állományvédelem és reprográfia.............................................................................................. 13 III. 3.1. Általános tevékenység, állományellenırzés .................................................................... 13 III. 3.2. Restaurálás, konzerválás .................................................................................................... 14 III. 3.3. Könyvkötészeti munkák.................................................................................................... 15 III. 3.4. Biztonsági másolatok készítése (mikrofilmezés, digitalizálás)...................................... 16 III. 4. A levéltári anyag nyilvántartása ................................................................................................ 17 III. 5. Rendszerezés, rendezés ............................................................................................................. 20 III.5.1. Alapszintő rendezés ............................................................................................................ 20 III.5.2. Középszintő rendezés......................................................................................................... 21 III.5.3. Darabszintő rendezés.......................................................................................................... 23 III.5.4. Ellenırzı rendezés.............................................................................................................. 25 III.5.5. Raktári rendezés (mintaállványozás, jelzetelés, átrendezés)........................................... 26 III. 6. Selejtezés...................................................................................................................................... 27 III. 7. Segédletkészítés .......................................................................................................................... 28 III. 8. Kutató- és ügyfélszolgálat......................................................................................................... 33 III.8.1. Infrastruktúrafejlesztés. ...................................................................................................... 34 III.8.2. Elektronikus szolgáltatások................................................................................................ 34 III.8.3. Online kommunikáció fejlesztése ..................................................................................... 34 III.8.4. Egységes és azonos színvonalú szolgáltatások megteremtése érdekében kérdıíves felmérés .............................................................................................................................................. 35 III.8.5. Hálózatépítés........................................................................................................................ 35 III. 9. Tudományos munka, konferenciák, kiadványkészítés, kiadói tevékenység....................... 35 III. 10. Közmővelıdés, oktatás segítése, PR-tevékenység .............................................................. 40 III.10.1. Levéltár-látogatások, látogatócsoportok fogadása, levéltár-pedagógia...................... 41 III.10.2. Könyvbemutatók............................................................................................................... 42 III.10.3.Közmővelıdési programok, rendezvények .................................................................... 43 III.10.4. Kiállítások ........................................................................................................................... 45 III. 11. Könyvtári munka ..................................................................................................................... 48 III. 12. Anyakönyvi másodpéldányok kezelése................................................................................. 49 III. 13. Nemzetközi és hazai kapcsolatok.......................................................................................... 50 III.13.1. Hungarika kutatás.............................................................................................................. 53 III. 14. Az MNL Cseh Tamás Archívum........................................................................................... 53 III. 15. Pályázatok ................................................................................................................................. 54 III. 16. Vezetés, ügyvitel, képzés, továbbképzés............................................................................... 55

1

I.

Vezetıi összefoglaló

A 2015. év során az intézmény infrastrukturális mőködésének biztosításával kapcsolatos feladatok közül kiemelkedik a Somogy Megyei Levéltár új épületének befejezése. A beruházás az alapvetı állományvédelmi célok megvalósításán túl a munkatársak számára is megfelelı munkakörülményeket teremt. A felújított épület lehetıvé teszi a különbözı épületekben mőködı iratanyag egy épületbe költöztetését, ami a kutatói és állampolgári igények kiszolgálása területén is jelentıs színvonal emelkedést jelent. A beruházáshoz kapcsolódó iratanyag költöztetés elsı ütemére 2015-ben, második ütemére 2016-ban kerül sor. Az infrastruktúra fejlesztés területén jelentıs elırelépés a Nógrád Megyei Levéltár új épületbe költözése is, melynek révén új kutatóterem, oktatótér, irodák és jelentıs raktárkapacitás bıvülés segíti a szakmai munkát. A levéltár költözése 2015 elsı felében történik meg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében a levéltárpedagógiához szükséges infrastruktúra fejlesztést összekapcsoltuk az egészséges munkakörnyezet megteremtésével is, mivel költségvetési támogatás révén a tetıtérben lévı azbesztet is eltávolítottuk az épületbıl. A levéltár 2015 januárjában vehette birtokba a felújított tereket. 2015-ben is feladatot jelent az évtizedes elhanyagoltság után az elektromos hálózat és a katasztrófavédelmi és tőzoltó hatóság által elıírt felújítások elvégzése. Heves megye, BorsodAbaúj-Zemplén és Gyır-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára esetében ez az életveszélyes állapot megszüntetését jelenti. A központi épület esetében 2015-ben szükséges megkezdeni a Bécsi kapu tér melletti telken álló OVTSZ épület levéltári célú hasznosításra szolgáló tervek kidolgozását. A fejlesztés illeszkedik a budai Várnegyedre vonatkozó Nemzeti Hauszmann Tervhez. A tervek kidolgozásában a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelıs helyettes államtitkárságával kell együttmőködni. A megyei levéltárak és az Országos Levéltár ingatlanai fejlesztésére vonatkozó ingatlanfejlesztési stratégiát készítünk. A stratégia 2020-ig tesz javaslatot a szükséges raktárfejlesztésekre és épületfelújításokra. A stratégia a beruházások idıbeli ütemezésére is javaslatot tesz, figyelembe véve a költségeket és a hatékonyabb üzemeltetés szempontját. Az infrastruktúra fejlesztés másik nagy feladatát az informatikai infrastruktúra biztosítása jelenti. A személyi számítógépek és a rajtuk futó operációs rendszerek elavultsága mind a szakmai, mind pedig a hatékony és gazdaságos intézményi mőködést veszélyezteti. A területi széttagoltság miatt kizárólag megfelelı informatikai infrastruktúrával biztosítható az állampolgári és kutatói kiszolgálás. 2014-ben kidolgoztuk az Elektronikus Levéltár 2. ütemére, valamint az MNL Cloudra vonatkozó szakmai koncepciónkat, amelyek a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztés Operatív Program (KÖFOP) tervezett intézkedéseihez illeszkednek. Az errıl szóló egyeztetéseket 2015-ben folytatjuk le. Az intézmény átlátható és hatékony mőködése érdekében 2014. október 15-én Kockázatkezelési Bizottság kezdte meg mőködését, amelynek feladata az intézmény mőködését veszélyeztetı külsı és belsı kockázatok beazonosítása és a szükséges intézkedési tervek elıkészítése. A bizottság 2015-ben is rendszeresen ülésezik és javaslatokat tesz. A kontrolltevékenység részeként kialakításra került (és 2015. szeptember 30-ig teljes körővé válik) a levéltár FEUVE rendszere, azaz a folyamatba épített elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés. Elkészül a hatásköri mátrix, amely az MNL adott szervezeti egységének valamennyi munkakörére vonatkozó alá-, és fölérendeltségi viszonyokat határozza meg és egyértelmően rögzíti a felelısségi,

2

hatásköri viszonyokat és feladatokat. Kialakításra kerül az MNL szervezeti egységei tényleges mőködési folyamataira és feladataira épülı ellenırzési nyomvonal. A folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) rendszer révén rögzítésre kerülnek azon elvek, eljárások, melyek alapján érvényesíthetjük a feladatok ellátására szolgáló elıirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerő, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A szakmai munka területén a 2015-ös év feladata, hogy elkészüljön az MNL középtávú 20152018 közötti középtávú szakmai terve. Az integráció tapasztalatai, a megyei levéltárak és az OL elmúlt több mint kétéves együttmőködése révén elkészülhet egy átfogó helyzetkép, erre építve meghatározhatók azok az átfogó célok és az a jövıkép, amely az új szervezet számára 2018-ra reálisan kitőzhetı. A szakmai tervhez, illetve a korábban elkészített szabályzatokra építve 2015-ben elkészítjük az intézmény digitalizálási stratégiáját és az ırzött iratanyag rendezésére vonatkozó stratégiát. Az iratanyag hozzáférhetıvé tétele, a késıbbi tervezés és az egységes szakmai szempontok érvényesítése jut érvényre ezen stratégiai dokumentumokban. A levéltári alaptevékenységek területén az egyik legfontosabb elırelépés az új elektronikus nyilvántartó rendszer, a ScopeArchiv egységes alkalmazása az MNL tagintézményeiben. 2014-ben az alapadatok áttöltése teljes körően megtörtént, 2015-ben kiemelt feladat, hogy a megyei levéltárak is kezdjék meg a raktári jegyzékek ScopeArchivba való feltöltését. A munkát segíti, hogy az MNL OL munkatársai szakmai tapasztalatcserét szerveznek az egységes szempontok érvényesítése érdekében. Fontos elırelépés a kutatói kiszolgálásban, hogy 2015-ben sor kerül a kutatói igények felmérésére, amelynek eredményeképpen változtathatunk a hagyományos egyoldalú levéltári kommunikáción, és felkészülhetünk az új típusú kutatói igényekre. A kommunikáció másik fontos eszköze a 2015 elsı félévében elkészülı új egységes honlap, amelyen az állampolgárok egy helyen találhatják meg a levéltári nyilvántartásokat, adatbázisokat és az MNL-re vonatkozó legfontosabb információkat. Kiemelt szerepet töltenek be 2015-ben az évfordulókkal kapcsolatos forrásfeltárások, konferenciák és kötetkiadások. A Holokauszt Emlékév, az I. világháborús forrásfeltárások mind helyi, mind pedig országos szinten mutatják be az eddig nem publikált levéltári forrásokat. A tudományos együttmőködés fontos eleme a Kúria, a Legfıbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készülı közös kutatási program, melynek célja a levéltárakban ırzött peranyagokról adatbázis készítése. A 2014-ben elkészített közmővelıdési stratégia alapján 2015-ben a Bécsi kapu téren megújult új kiállítótérben kiállítással, a levéltári terek jobb kihasználásával a levéltárpedagógiai programok intenzívebbé tételével szeretnénk bemutatni levéltári szolgáltatásainkat. Az Európai Levéltári Portál létrehozására létrejött európai együttmőködésben való aktív munkánk eredményeképpen 2015. szeptember 7. és 9. között az MNL rendezheti meg a projekt zárókonferenciáját. A közel 300 fı részvételével rendezendı konferencián minden európai uniós tagállam képviselteti magát. A konferenciának az Országgyőlés elnöke helyet adott és jelezte részvételét is. Az MNL 2015-ös munkaterve az EMMI Kultúráért Felelıs Államtitkársága által megjelölt szakpolitikai célok megvalósítását segíti a nemzet írott örökségének hozzáférhetıvé tételével.

3

II.

Mőködési feltételek

II.1. Költségvetési, pénzügyi feltételek Az MNL integrációs folyamatai egy szakmailag és pénzügyileg megalapozott gazdálkodási rendszer bevezetését tették szükségessé. A 2014-ben átszervezett pénzügyi-számviteli rendszer egyértelmővé tette, hogy a szakszerő és szabályszerő feladatellátás csak egy központi, egységes elszámolási elvek szerint mőködı, közvetlen irányítás és ellenırzés alá vonható gazdasági apparátus felállításával és mőködtetésével biztosítható. A beszámoltatási, számviteli feladatok központi irányítási hatáskörbe vonásával fejleszteni szükséges a megyei tagintézmények és az Országos Levéltár együttmőködésének belsı kontrollfolyamatait, a szakszerő feladatellátás információs rendszerét. Ennek érdekében növelni kell a gazdálkodási feladatokat ellátó munkatársak közötti konzultációs, kommunikációs, és képzési lehetıségeket, a munkafolyamatokba beépített ellenırzések gyakoriságát, kontrollfolyamatok beépítését. Az MNL szervezeti egységei, valamint a megyei gazdasági ügyintézık és a Gazdasági Igazgatóság munkatársai közötti munkamegosztás szabályozása arányos munkamegosztást, egyértelmő hatásés jogkörgyakorlást eredményezte. A gazdálkodási folyamatok 2013-2014. évi teljes körő szabályozási folyamata hozzájárult a szabályozottság, kiszámíthatóság, átláthatóság növeléséhez és fejlesztéséhez. A 2014-ben bevezetett költségvetési keretgazdálkodás az érdekeltségi rendszer érvényesülését segíti, ennek érdekében a megyei levéltárak a részükre jóváhagyott kiadási elıirányzatok felett kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorolnak, a központi irányítás szerzıdéskötési és ellenjegyzési jogának fenntartása mellett. Kiemelt feladat az MNL költségvetési egyensúlyának fenntartása, a kiszámíthatóság, tervezhetıség, átláthatóság megırzése, növelése, a Gazdasági Igazgatóság irányító és szolgáltató szerepéhez kapcsolódó egyensúly fenntartása. 2015-ben a 2014-ben kialakított gazdálkodási rendszer elmélyítése a cél. Kvalifikált munkaerı felvételével fejleszteni szükséges a közbeszerzési kötelezettség teljesítését ellátó humánerıforrás létszámát, ezzel is megteremtve az egyes közbeszerzési eljárási ügyintézési határidık csökkenését. A 2014-ben bevezetett gazdálkodási rendszer szabályszerő elszámolási struktúrát, valós képet adó nyilvántartások biztosítását, információs igények pontos, megbízható színvonalú kielégítést eredményezett. Ugyanakkor továbbra is fejlesztésre szorulnak az MNL szervezeti egységei által birtokolt raktári kapacitások, a gazdaságtalanul üzemeltethetı ingatlanok használatának hatékonyabb felhasználásával. A biztonságos feladatellátást 135 db elavult számítástechnikai berendezés is nehezíti. Szintén több éves lemaradást kell felszámolni a lejárt szavatosságú tőzoltó készülékek cseréjével. 2015-ben egy egységes és teljes körő alap- és szerzıdés nyilvántartás léthozásáról kell gondoskodni. Folytatni szükséges a 2014-ben sikerrel megkezdett Országos Közfoglalkoztatási Programot, amely során 2015-ben a 704 fı költségvetési engedélyezett létszámon túl további 158 fı közfoglalkoztatott munkatárs tudja segíteni a közfeladatok ellátását. Befejezésre vár az MNL integrációja kapcsán felmerült vagyonkezelıi jogok ingatlan nyilvántartásban történı átvezetése, a tagintézményi ingatlanhasználattal kapcsolatos megállapodások megkötése. A vagyonkezelıi szerzıdések elıkészítése az MNV Zrt. faladata, amely több mint 70 ingatlan vagyonkezelésbe adását jelenti. 2015. évben a Magyar Nemzeti Levéltár költségvetési fıösszege 3.020.600 E Ft. Ebbıl költségvetési támogatás 2.920.600 E Ft, saját bevételi kötelezettség 100.000 E Ft. A 2015. évi

4

kiadási eredeti elıirányzataink a végleges jelleggel elvont 11.800 E Ft támogatási összeggel, valamint 35.000 E Ft saját bevételi kötelezettség csökkenésével tér el a 2014. évi kiadási elıirányzathoz viszonyítva. A saját bevételi kötelezettség csökkentése a felhalmozási kiadások, míg a 11.800 E Ft elvonás összege a mőködési kiadások terhére került elszámolásra. 2015. évi bevételi elıirányzat: Költségvetési támogatás: Saját bevételi elıirányzat: Összesen:

2.920.600 E Ft 100.000 E Ft 3.020.600 E Ft

2015. évi kiadási elıirányzat: Személyi juttatások: 1.742.700 E Ft Kifizetıi járulékok: 470.900 E Ft Dologi kiadások: 423.400 E Ft Beruházási kiadások: 290.100 E Ft Felújítási kiadások: 93.500 E Ft Összesen: 3.020.600 E Ft A személyi juttatási elıirányzat alacsony bérszínvonal, szigorú létszám és bérgazdálkodás mellett elegendı fedezetet nyújt vállalt kötelezettségeink teljesítéséhez. A megyei tagintézmények részére elızetesen tervezett 315 millió forintos dologi elıirányzat biztosítását követıen az MNL OL dologi kiadásainak fedezetére – a bevételi elıirányzat 100%-os teljesítését figyelembe véve – 108 millió Ft támogatás prognosztizálható. A forráshiány egyrészt pályázati bevételek realizálásával, költségcsökkentı intézkedések meghozatalával, illetve személyi juttatási elıirányzataink terhére történı átcsoportosítással gazdálkodható ki. 2015-ben további 10%-os megtakarítás kell elérni az irodaszerek, a postai és pénzügyi szolgáltatások kiadásnemeknél. Az irodaszer megtakarítást a központi nyomtatók és másolók használatának bevezetése, a postaköltség megtakarítást a Poszeidón iktatórendszer bevezetése hivatott biztosítani. II.2. Személyi feltételek Az MNL létrejöttével, a megyei levéltárak integrációjával megvalósuló centrális tudástıke hatékony kihasználása elsıdleges feladat. Ennek érdekében az MNL vezetése támogatja az egyéni karriertervezést a szervezeti célokkal összhangban. Az MNL szakmai és nem szakmai jellegő továbbképzéseken gondoskodik arról, hogy a levéltárban dolgozók felkészült és elhivatott munkatársakként szaktudásukkal és személyi kompetenciáikkal egyaránt a magyar levéltárügy fejlıdését mozdítsák elı. ÉRINTETT SZERVEZETI EGYSÉGEK Fıigazgatói Titkárság Gazdasági Igazgatóság Szakmai Koordinációs Központ (SZKK) Informatikai és e-levéltári Osztály Módszertani, Továbbképzési és Iratkezelés-felügyeleti Koordinációs Osztály (MOTIKO) Állományvédelmi és Reprográfiai Osztály Az MNL Országos Levéltára (OL)

5

1945 elıtti Kormányszervek Fıosztálya 1945 utáni Kormányszervek Fıosztálya Magánlevéltárak, Győjtemények és Gazdasági Szervek Fıosztálya (MGYG) Kutatószolgálati, Tájékoztatási és Levéltár-tudományi Szakkönyvtár Fıosztály Az MNL megyei tagintézményei Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (BKML) Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (BaML) Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (CSML) Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára (BAZML) Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára (CSML) Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára (FML) Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára (GYMSML Gyır) Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (GYMSML Sopron) Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (HBML) Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára (HML) Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (JNSZML) Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (KEML) Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára (NML) Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára (PML) Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (SML) Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára (SZSZBML) Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (TML) Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (VaML) Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (VeML) Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (ZML)

II.3. Informatikai infrastruktúra Az MNL informatikai ellátottsága Összes Tagintézmény számítógép Bács-Kiskun 26 Baranya 43 Békés 26 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 Csongrád 48 Fejér 18 Gyır 15 Hajdú-Bihar 56 Heves 25 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Komárom-Esztergom 22 Nógrád 25 OL 396 Pest 43

Cserélendı számítógép 19 29 0 19 37 13 10 15 9 6 3 21 188 37

Cserélendı arány 73% 67% 0% 83% 77% 72% 67% 27% 36% 35% 14% 84% 47% 86%

XP XP arány 13 50% 33 77% 21 81% 23 100% 38 79% 13 72% 7 47% 24 43% 21 84% 10 59% 10 45% 22 88% 157 40% 38 88%

6

Somogy Sopron Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

37 17 36 18 29 63 19

0 12 6 15 19 45 18

0% 71% 17% 83% 66% 71% 95%

30 13 20 10 24 39 18

81% 76% 56% 56% 83% 62% 95%

Összesen:

1002

521

52%

584 58%

Az összes számítógép a munkaállomások, szerverek és notebook számítógépek mennyisége. A cserélendı számítógép a hét évnél idısebb, 2GHz-nél lassabb vagy 1GB memóriánál vagy 60 GB merevlemeznél kisebb kapacitású számítógép. A határok megállapításánál a Poszeidon és a Scope programok erıforrás igényét vettük figyelembe. Az XP azon számítógépek száma, amelyeken 2014 áprilisában lejáró támogatású, MS Windows XP operációs rendszer van. A célok megvalósíthatóságát kedvezıtlenül befolyásolja az intézmény rendkívül elöregedett, elsısorban a felhasználók számítógépeit érintı informatikai infrastruktúrája, és az informatikai integráció elırehaladásának az üteme. Indokolt lenne a megyei tagintézményekben használt levéltárosi és kutatótermi munkaállomások és a megyei hálózati eszközök ütemezett cseréje. Mind ezt, mind a tagintézmények közös informatikai szolgáltatásainak kialakításához szükséges felhıalapú szolgáltatás kialakítását egyaránt akadályozza az informatikai eszközökre vonatkozó beszerzési tilalom.

III. Szakmai tevékenység III.1. Az illetékességi terület felügyelete Az illetékességi terület felügyeletének tervezése során az MNL központi szervezeti egységeinek és megyei tagintézményeinek mindenekelıtt a rájuk vonatkozó jogszabályok elıírásaira, illetve a közigazgatás elmúlt években végbement alapvetı átalakulására kell tekintettel lenniük. Ezek a változások az illetékességi terület felügyeletének valamennyi részterületét, így a szervnyilvántartások vezetését, a selejtezések elbírálását, az iratkezelési szabályzatok és irattári tervek véleményezését és a szervellenırzések elvégzését is jelentıs mértékben meghatározták. A szervnyilvántartások területén kiemelt feladat az MNL egységes nyilvántartási rendszerének mind szélesebb körő alkalmazása. A scopeArchiv használatba vétele a korábbi nyilvántartások kínálta lehetıségekhez képest komoly fejlıdést jelent. Bár az országos levéltári szervnyilvántartás migrációja során felbukkanó és részben az e-Archivum hiányosságaira visszavezethetı hibák javítása folyamatosan zajlik, a MGYG-n és a MOTIKO-n a 2015. év kiemelt feladata lesz a 2013. júliusi leállás óta felhalmozódott ügyek nyilvántartási adatainak feltöltése a scopeArchiv rendszerbe. A cél természetesen az, hogy az MNL anyagának nyilvántartása egységes és naprakész legyen. Az MNL valamennyi szervezeti egységében a referensek feladata az illetékességi és győjtıkörébe tartozó szervek alapítására, mőködésére és megszőnésére vonatkozó valamennyi adat összegyőjtése, illetve azok folyamatos aktualizálása. Ez a munka kiegészül a szervek mőködésére vonatkozó jogszabályok folyamatos nyomon követésével. Fontos feladat emellett a felszámolással vagy végelszámolással megszőnı szervekkel kapcsolatos feladatok folyamatos ellátása. 7

A selejtezések levéltári felügyeletét az MNL különbözı szervezeti egységei részben az elızı évek tapasztalatai, részben pedig a szervektıl kapott elızetes tájékoztatások alapján tudták megtervezni. A MOTIKO-n 2015-ben a következı szervektıl várható jelentısebb mennyiségő selejtezési jegyzıkönyv: Készenléti Rendırség, Magyar Államkincstár, Országos Rendırfıkapitányság. Mindemellett a MOTIKO-n számottevı mennyiségő iratanyag selejtezése várható a következı szerveknél: Alkotmányvédelmi Hivatal, Földmővelésügyi Minisztérium, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézet, Magyar Energetikai és Közmő-szabályozási Hivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal. A megyei tagintézményekben is komoly hangsúlyt fektetnek a selejtezések szakszerő elbírálására. A selejtezések ellenırzése szükség esetén a helyszínen történik. A szerveket igény szerint a központi szervezeti egységek és a tagintézmények szaktanácsadással segítik, a megyei tagintézmények honlapjain pedig az iratképzı szervek munkatársai megtalálják a legfontosabb, vonatkozó jogszabályokat, továbbá a selejtezési jegyzıkönyvek és az átadás-átvételi jegyzékek mintáit. Az iratkezelési szabályzatok, irattári tervek elbírálása során a legtöbb feladat arra vezethetı vissza, hogy a központi államigazgatásban az egységes kormányzati ügyiratkezelı rendszer és azon belül a központi érkeztetı rendszer (KÉR) bevezetése miatt az érintett szerveknek iratkezelési szabályzatot kellett módosítani 2014 végéig. Ez a munka azonban jelentıs mértékben áthúzódik a 2015. évre. Ezen kívül a következı szerveknél várható iratkezelési szabályzatok, irattári tervek véleményezése: Agrárgazdasági Kutatóintézet, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Földmővelésügyi Minisztérium, Iparmővészeti Múzeum, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Lechner Lajos Tudásközpont (ISZ 2014-tıl folyamatban), Magyar Energetikai és Közmő-szabályozási Hivatal (irattári terv módosítása 2014tıl folyamatban), Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Mővelıdési Intézet, Magyar Szénhidrogén Készletezı Szövetség (ISZ 2014-tıl folyamatban), Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nkft. A megyei tagintézmények esetében a közigazgatási változások során létrejött új szervek (közös önkormányzati hivatalok, kormányhivatalok járási hivatalai) iratkezelési szabályzatainak és irattári terveinek véleményezése jelent majd komoly feladatot. 2015-ben a MOTIKO az MNL OL iratırzı fıosztályaival együttmőködve folytatni fogja a köziratok maradandóérték-vizsgálata során követendı általános irányelvek kidolgozását. A szempontok kidolgozása megtörtént, a következı lépésben az országos levéltári iratırzı fıosztályokkal kerül egyeztetésre az elkészített vitaanyag elsı változata. A második változatot egy koordinációs megbeszélés keretében a megyei levéltárak bevonásával vitatjuk meg 2015 utolsó negyedévében. Az MNL tagintézményei által ellenırzésre kerülı szervek kiválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a minisztériumok ellenırzésére évente, az országos szintő államigazgatási, bírósági, ügyészségi és rendvédelmi szervek esetében – beleértve a központi államigazgatási szerveket – ellenırzésére háromévente, a többi szerv iratkezelésének ellenırzésére legalább ötévente egyszer sor kerüljön. Ezen túlmenıen a szerveknél felmerülı legfontosabb feladatokat egyedileg határozzuk meg. A közfeladatot ellátó szervek rendszeres iratkezelési ellenırzése során az MNL valamennyi szervezeti egysége mindemellett szem elıtt tartotta a közigazgatási változásokra visszavezethetı többletfeladatokat. Ez a megyei levéltárak esetében elsısorban a kormányhivatalok járási hivatalai törzshivatalainak, szakigazgatási szerveinek, illetve a KLIK megyei szerveinek, továbbá a megalakult közös önkormányzati hivataloknak az ellenırzését jelenti. A MOTIKO 89 szerv ellenırzését vette tervbe 2015-re. A MGYG az illetékességi körébe tartozó szervek ellenırzése során a levéltári törvény 17. §. (1) bekezdésének értelmében rendszeres kapcsolatot tart fent a Magyar Nemzeti Bankkal. Emellett a levéltári törvény 32. § (3) bekezdése

8

értelmében rendszeres kapcsolatot tart fent a tartósan állami tulajdonú részesedéssel mőködı gazdasági társaságokkal. A megyei tagintézmények 2015-re vonatkozó terveiben súlyozottan szerepel a termelıszövetkezetek, vállalatok, iskolák, intézetek, intézmények maradandó értékő iratainak felmérése. A megyei levéltárak több estben terveznek közös ellenırzést a megyei kormányhivatallal. Az iratkezelések ellenırzése során az MNL valamennyi tagintézménye kiemelt figyelmet fordít majd a következı szempontokra: a) a 10/2002. (IV.13.) NKÖM sz. rendelet 6. § (4) bekezdésében meghatározott adatok, illetve az azokban bekövetkezett változások rögzítésére, b) az iratok irattári terv szerinti csoportosításának – irattári tételbe sorolásának – szúrópróbaszerő vizsgálatára, c) az iratok nyilvántartásával, a nyilvántartáshoz kapcsolódó segédletek készítésével, az irattári anyag szakszerő kezelésével, biztonságos megırzésével és használatával kapcsolatos elıírások végrehajtásának áttekintésére, a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek számbavételére, s mindezek alapján a maradandó értékő irattári anyag épségben, használható állapotban történı fennmaradását veszélyeztetı hibák, illetve hiányosságok feltárására. Az illetékességi terület levéltári felügyeletét is jelentıs mértékben érintik majd a MOTIKO által az MNL központi és megyei szervezeti egységeiben dolgozó kollégáknak rendezett szakmai koordinációs megbeszélések. Eddig három ilyen találkozást sikerült megszerveznünk, amelyek során az egészségügyi dokumentáció kezelésének, a jogszabálymódosítások nyomán megváltozott ırzési idejő iratok levéltári átvételének és az úgynevezett dekoncentrált szervek iratkezelés ellenırzésének, az MNL-en belüli hatáskörök esetleges újrafogalmazásának kérdéskörét vitattuk meg, ez utóbbit már 2015-ben. Az ezen egyeztetések révén megszületı, és mind az MNL központi szervezeti egységeinek, mind pedig megyei tagintézményeinek véleményét magában ötvözı irányelvek minden bizonnyal jelentıs mértékben hozzájárulnak majd az intézményen belül folytatott gyakorlat egységesebbé, átláthatóbbá válásához. Levéltár megnevezése Ellenırizendı szervek Szervek maradandó értékő iratai száma MNL BKML

45

XXIV., XXXVII.

MNL BaML

51

VIII., IX., XXIV., XXVI., XXXVII.

MNL BAZML

40

VIII., XXIV., XXXVII.

MNL BéML

50

VIII., XXIV., XXX., XXXVII.

9

Levéltár megnevezése Ellenırizendı szervek Szervek maradandó értékő iratai száma MNL CSML

70

VIII., IX., X., XXIV., XXV., XXIX., XXXVII.

MNL FML

78

VIII., XXIV., XXV., XXXVII.

MNL GYMSML Gyır 30

XXV., XXXVII.

MNL Sopron

VIII., XI., XXXVII.

GYMSML 10

MNL HBML

93

VIII., XXIV., XXV., XXIX., XXXVII.

MNL HML

59

VIII., IX., X., XXIV., XXIX., XXXVII.

MNL JNSZML

30


MNL KEML

55

VIII., XXIX., XXX., XXXVI., XXXVII.

MNL NML

30


MNL PML

45

XXIV., XXVI., XXXVII.

MNL SML

68

VIII., XXIV., XXV., XXXVI., XXXVII.

MNL SZSZBML

45


MNL TML

57

VIII., X., XXIV., XXV., XXXVII.

XXV.,

XXIX.,

XXX.,

10

Levéltár megnevezése Ellenırizendı szervek Szervek maradandó értékő iratai száma MNL VaML

17


MNL VeML

59

XXIV., XXV., XXVI., XXXVII.

MNL ZML

78

VIII., IX., XXIV., XXV., XXXVII.

Megyei összesen

tagintézmények 1010

VIII., IX., X., XI., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXX., XXXVI., XXXVII.,

MNL OL 24 Magánlevéltárak, Győjtemények és Gazdasági Szervek Fıosztálya

XI., XXIX.

MNL MOTIKO

XVIII., XIX., XX., XXVI., XXVII., XXVIII.

SZKK 89

MNL OL összesen

113

XI., XVIII., XIX., XX., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX.

Összesen

1123

VIII., IX., X., XI., XVIII., XIX., XX., XXIV., XXV., XXVI., XXVIII., XXIX., XXX., XXXVI., XXXVII.

III. 2. Állománygyarapodás III.2.1. Illetékességi terület A 2015. évi munkaterv kiemelt feladata a megyei tagintézmények esetében az 1990 után keletkezett jogszabály alapján levéltárérett maradandó értékő anyagok átvétele. Komoly gond, hogy az iratképzık túlterheltsége miatt a felmérések elvégzése sokszor nem, vagy nehezen tervezhetı. Tovább folyik az önkormányzati hivatalok tanácsi korszakban keletkezett iratainak a még levéltárba nem került felmérése (legtöbb helyen ez más be is fejezıdött) és átvétele, továbbá be kell fejezni a termelıszövetkezetek, vállalatok és iskolák 1950 elıtt keletkezett maradandó értékő iratanyagának korábban megkezdett felmérését is. A megyei levéltárak egy részében még jelentıs kintlévıség mutatkozik. A munkatervek teljesítését befolyásoló tényezı lehet, hogy a vállalati anyag felmérése sokszor objektív akadályba ütközik, továbbá tekintettel kell lenni az iratátvételi és iratrendezési munkák összehangolására is. Ezen kívül néhány helyen a felméréssel, illetve átvétellel párhuzamosan a már bent lévı anyagot is ellenırizni kell (XXIX., XXX. fondfıcsoport). 11

A megyei tagintézmények jelentıs része azonban raktári kapacitáshiány miatt nem tudja átvenni az egyébként már levéltárba utalandó iratokat. A jogszolgáltató szervek, földhivatalok, egyéb iratképzık 2015-ben is jelentıs mennyiségő iratanyag átadását kezdeményezik, amelyre azonban a levéltárak döntı többsége, raktárhiány miatt nem vállalkozhat. Kivételt csak a veszélyeztetett iratok jelentenek, illetve azok a levéltárak tervezik ilyen iratanyagok átvételét, ahol erre megfelelı férıhely áll rendelkezésre. Három megyei levéltár (MNL Bács-Kiskun, Baranya, és a Pest megyei levéltára egyáltalán nem tervez iratátvételt, illetve kizárólag iratmentés céljából tud iratanyagot átvenni). Ezzel szemben 9 levéltár is 100 ifm-nél több levéltári anyag átvételét tervezi. A tanácsi iratok közül kiemelendı Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának irattárában levı Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 1978-tól terjedı levéltárérett iratainak felmérése, melynek elıkészítési tárgyalásai 2014 óta zajlanak. A nyugat-nógrádi önkormányzatok iratátvételének zárásaként átveszik Balassagyarmat Város Önkormányzatának 1990-95 között keletkezett maradandó értékő iratanyagát. Fontos feladat a tatabányai iskolák ellenırzése ugyanis ezek nem régen (2012) kerültek át a Tatabányai Városi Levéltár illetékességébıl az MNL KomáromEsztergom Megyei Levéltára illetékességébe. Folytatják Kıszeg Város Polgármesteri Hivatala 1990 és 1999 között keletkezett iratainak, illetve Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala iratainak átvételét is. Somogyban megkezdik az 1962. december 31-ig keletkezett iskolai anyakönyvek, és befejezik a még az illetékességi területen lévı, 1980-ig keletkezett iskolai iktatott iratanyag átvételét. Az 1981-1996 között keletkezett iskolai iktatott iratokból a helyi, intézményi úttörı és KISZ, valamint Ifjú Gárda mozgalomra, a diákönkormányzatokra és az iskolaszékekre vonatkozó iratanyag átvételét kezdik meg. Idén tervezik átvenni a felszámolt Salgótarjáni Öblösüveggyár iratanyagát Nógrád megyében, továbbá a Magyar Cukor Zrt. Petıházi Cukorgyár 1922-2007 között keletkezett iratait Gyır-Moson-Sopron megyében. Az OL a 2014. évhez képest (terv: 215,12 ifm, tény: 509,46) sokkal jelentısebb iratmennyiség átvételét tervezi a központi kormányszervek tekintetében (1410 ifm). A mennyiség azonban akár ennél is több is lehet, hiszen sok esetben még nem tudni az átveendı anyag mennyiségét. A rendszerváltás elıtt keletkezett anyagok közül kiemelkedı jelentıségő Központi Földtani Hivatal általános iratai, Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet Nukleáris Biztonsági Fıosztály határozatai, a Magyar Rádió Zrt. és Magyar Televízió Zrt. iratai. A rendszerváltás után a Földmővelésügyi Minisztérium iktatott iratai, Pénzintézeti Központ Vagyonjogi fıosztályának iratai, Országgyőlési irományok.. A korábbi évekhez hasonlóan tervezik az Országgyőlés Hivatalától a 2014. évi törvények hiteles példányainak átvételét. Elektronikus iratok átvételére is sor kerülhet. Tervezik a Legfıbb Ügyészség Bőnügyi nyilvántartó rendszere 1999-2000. évi állományának átvételét (200 Mb). A vállalati iratok gyarapodásának körében (összesen: 197,32 ifm) a Magyar Nemzeti Bank rendszeres iratátadásai mellett a Ganz Villamossági Mővek, Ikarus és a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat maradandó értékő iratainak gyarapítására kerül sor. III.2.2.Győjtıkör A győjtıkörbe tartozó iratanyag bıvítésére fıként ajándékozás révén lehet számítani. Az állománygyarapítás fontos, tervezett része lehet az évfordulós megemlékezésekhez (például I. világháború) kapcsolódó magániratok levéltári átvétele. A Csongrád Megyei Levéltár Makói fióklevéltára rendszeresen tesz közzé felhívást a helyi sajtóban és az interneten, arra kérve a lakosságot, hogy írott hagyatékukat adományozzák intézményünknek. Különösen fontos az egykori városi elit után maradt iratok felmérése és összegyőjtése. A megyei levéltárak 2015-ben ajándékozás, letét, illetve vásárlás útján kisebb mennyiségő, elsısorban családi iratanyag átvételével számolnak. A megyei levéltárak esetében azok terveznek iratvásárlást, akik felé maradandó értékő magániratok eladását elızetesen jelezték. Az iratvásárlásnál meghatározó szerepet játszanak a pályázati lehetıségek, hiszen a vásárlás csak pályázati forrás esetén valósulhat meg. Az OL-ben 2015-ben is folytatódik az iratvásárlás az antikváriumok és aukciók figyelése alapján, ha sikerül pályázati forrást szerezni. Az igényeknek megfelelıen végzik a magánosok által 12

ajándékozásra, vételre felkínált iratok átvételét, becslését, vásárlását. Továbbá szakvéleményt és becslést készítenek iratvédési eljárásokhoz, esetlegesen kiviteli engedélyekhez. Törekszenek a védett és bemutatott iratokról biztonsági (digitális) másolat készíteni. Terv az Oral History Győjtemény bıvítése is. Az átvételre tervezett iratmennyiség a megyei levéltárakban 2790 ifm. Az elızı évek terveihez képest ez némi növekedést jelent, és majdnem megegyezik a 2014-ben végül átvett mennyiséggel (2876 ifm). A tervezett/tervezhetı iratátvétel az alábbi fondfıcsoportokat érinti: V. Megyei városok és községek, VIII. Tanintézetek, intézmények, IX. Testületek, XIII. Családok, XIV. Személyek, XV. Győjtemények, XXIII. Tanácsok, XXIV. Az államigazgatás területi szervei, XXV. A jogszolgáltatás területi szervei, XXIX. Vállalatok, XXX. Szövetkezetek, XXXVI. Megyei önkormányzatok, XXXVII. Városi, községi önkormányzatok. Az átvételre tervezett iratmennyiség az OL-ban: 1607 ifm iratanyag, 200 Mb. (2014: 684,12 ifm, 2013: 215,05 ifm; 2012: 875,23 ifm; 2011: 879,04 ifm; 2010: 711,88 ifm; 2009: 1069,75 fm), az alábbi fondfıcsoportokban: XVIII. Az államhatalom felsıbb szervei, XIX. Az államigazgatás felsıbb szervei, XX. A jogszolgáltatás felsıbb szervei, XXVI. Intézetek, intézmények, XXIX. Vállalatok. Az MNL átvételre tervezett iratmennyisége: 4397 ifm. III. 3. Állományvédelem és reprográfia III. 3.1. Általános tevékenység, állományellenırzés Az Állományvédelmi és reprográfiai osztályának kiemelt feladata egy összehangolt állományvédelmi stratégia kialakítása az MNL intézményeire vonatkozóan. A megyei levéltárak raktározási és általános állományvédelmi problémáinak feltárása és azok javítása, az állományvédelmi profilú pályázati tevékenység koordinálása, valamint a munkatársak szakmai képzése, továbbképzése alapvetı feladatok. A munkához a megyei tagintézményekben a korábbi látogatások tapasztalatai, valamint a szakfelügyelıi jelentések szolgáltatják az információkat. 2014-ben megindult a munka a Fejér Megyei Levéltár új épületében, ahol klimatizált raktárakban helyezték el az iratállományt. Elkészült a Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára raktárépületének átalakítása (nyílászárók, főtésrendszer), és ezt követıen megkezdıdött a penészfertızött iratok szárítása, fertıtlenítése. Átadási fázisba érkezett a Nógrád Megyei Levéltár új épülete, amely 2015. második negyedévében birtokba vehetı lesz. A Somogy Megyei Levéltár Kaposvár Bartók Béla úti épületének átvételére 2015-ben kerül sor. A Veszprém Megyei Levéltár salétromos földszinti raktárhelyiségeinek falszárítása 2014-ben megtörtént, teljes száradást követıen 2015-ben az iratok visszarendezhetıek lesznek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár épületének azbesztmentesítése befejezıdött, 2015. elsı negyedévében sor kerülhet a teljes rend visszaállítására. Bár teljes megoldást minden esetben a raktárak klimatizálása jelentene, de ezek a beruházások is jelentısen javítják az adott tagintézményekben ırzött iratok raktározási körülményeit. Az MNL OL–ben és valamennyi tagintézményében a lehetıségekhez mérten nagy hangsúlyt fektetnek az állományvédelem alapvetı feladataira. A raktári klimatikus paraméterek változásának monitorozását mindenhol folyamatosan végzik. A mérımőszerek kalibrálását igyekeznek rendszeressé tenni. A hımérséklet és páratartalom adatokat a legtöbb helyen már számítógépen rendszerezik. A megelızı állományvédelem fontos része az iratok rendezéséhez kapcsolódóan a mőanyag dossziék, zsinegek, fémkapcsok eltávolítása, valamint az iratok átcsomagolása savmentes

13

kartonból készült dobozokba. Az átdobozolást a legtöbb helyen már folyamatosan végzik, a rendelkezésre álló készlet erejéig. Savmentes csomagolóanyagok beszerzésére továbbra is pályázati forrásból van lehetıség. A beszerzést az igények és a rendelkezésre álló keret összehangolásával, a tagintézmények közötti egyensúly figyelembevételével kell intézni. Az MNL OL állományvédelmi (restaurátor és könyvkötı) és reprográfiai (mikrofilmezı és digitalizáló) mőhelyeinek jelenlegi gépi és személyi kapacitása nem teszi lehetıvé azt, hogy a megyei tagintézmények részére is tervezzünk munkát. A megyei tagintézmények állományvédelmi és reprográfiai tevékenységét döntıen az határozza meg, hogy rendelkeznek-e restaurátor- illetve könyvkötı mőhellyel, valamint az, hogy pályázati forrásból nyílik-e mód restaurálási és digitalizálási munkák megvalósítására - mivel saját költségvetési forrásból ezekre jelentısebb összeget nem tudnak fordítani. III. 3.2. Restaurálás, konzerválás Levéltár

Oklevél, Címerkép, Pecsét Irat, kódexlap címereslevél missilis, nyomtatvány

Tervrajz, térkép

Egyéb

MNL OL

5214 lap, kötet

610 tervrajz

-

MNL BKML

4 kötet

-

-

-

-

-

MNL BML

-

-

-

-

9 térkép

20 plakát

MNL BéML

1315 lap

-

-

-

25 tervrajz 14 térkép

MNL BAZML

530 fólió

-

-

-

89 térkép

-

MNL CsML

-

-

-

-

-

-

MNL FML

-

-

-

-

-

-

MNL GyMSM Gyır

2 kötet

-

-

-

-

-

MNL 3 lap GyMSML Sopron

-

-

-

-

-

MNL HBML

-

-

-

-

-

-

MNL HML

-

-

-

-

-

-

MNL JNSzML

884 lap

-

-

-

5 tervrajz 2 térkép

6 37 oklevél 1 címereslevél

14

MNL KEML

-

-

-

-

-

-

MNL NML

560 fólió

-

-

-

-

-

MNL PML

400 lap

-

-

-

-

50 plakát

MNL SML 5 kötet, 1 lap -

-

-

-

-

MNL SzSzBML

126 fólió

3 oklevél

-

-

-

-

MNL TML

-

-

-

-

-

-

MNL VML

700 fólió

5 oklevél

-

-

5 térkép

-

MNL VeML

-

-

5 címereslevél

100 tervrajz, 1 térkép

MNL ZML

-

-

-

-

Összesen

18 kötet 45 oklevél 6 címeres- 9579 fólió levél

-

-

120 térkép 70 plakát 740 tervrajz

III. 3.3. Könyvkötészeti munkák Levéltár

Könyvkötés

Egyedi tárolóeszközök pallium vágás mappa

MNL OL

336 kötés 90 000 jav., 49 új kötés, 700 könyvlap j.

tok

téka

doboz

100

-

20

-

MNL BKML -

-

-

-

-

-

MNL BML

188

620

75

2

20

50

-

-

-

5

-

-

150

-

MNL CsML 500 könyvlap 10 jav., 200 kötet jav., 150 új kötés

270

50

-

-

MNL FML

-

-

-

-

20 jav.

MNL BéML 5 jav. MNL BAZML

5 jav 100 új kötés

-

-

15

MNL GyMSM Gyır

4 új kötés

MNL GyMSML Sopron

52 kötet jav. 15

-

-

-

70

-

-

-

2

-

MNL HBML -

25 000

-

-

-

800

MNL HML

-

-

-

-

-

-

MNL JNSzML

-

10

2

2

-

-

MNL KEML

-

-

-

-

-

-

MNL NML

-

-

-

-

-

-

MNL PML

400 könyvlap 500 jav., 60 kötet jav., 20 új kötés

25

-

-

-

MNL SML

30 kötés jav., 30 új kötés

-

-

-

-

MNL SzSzBML

10 kötés jav. -

-

-

-

-

MNL TML

-

-

-

-

-

-

MNL VML

-

-

-

-

-

-

MNL VeML 8 kötés jav.

-

10

-

10

20

MNL ZML

-

-

-

-

-

-

Összesen

115 773 1600 könyvlap jav., 726 kötés jav. 353 új kötés

1027

127

254

840

III. 3.4. Biztonsági másolatok készítése (mikrofilmezés, digitalizálás) Állományvédelmi repr. munkák /felvétel

Kutatói megrendelésre végzett repr. m.

mikrofilm

fotó

szkennelés

mikrofilm

fotó

szkennelés

-

20 500

1 915 000

186 000

5500

3500

MNL BKML -

-

-

-

-

-

MNL BML

-

275

1500

-

-

-

MNL BéML -

370

-

-

-

-

MNL BAZML

2000

2000

-

-

-

Levéltár MNL OL

-

16

MNL CsML -

100

7760

-

-

-

MNL FML

-

-

-

-

-

-

MNL GyMSM Gyır

-

-

5000

-

-

-

MNL GyMSML Sopron

-

2500

-

-

-

-

MNL HBML -

-

20 000

-

-

-

MNL HML

-

-

-

-

-

-

MNL JNSzML

-

20

5000

-

-

-

MNL KEML

-

-

-

-

-

-

MNL NML

-

-

3200

-

-

-

MNL PML

-

-

-

-

-

-

MNL SML

-

-

65 000

-

-

-

MNL SzSzBML

-

500

10 000

-

-

-

MNL TML

180 000

400

-

-

-

-

MNL VML

-

600

-

-

-

-

MNL VeML -

500

700

-

-

-

MNL ZML

-

-

-

-

-

-

Összesen

180 000

27 765

2 035 310

186 000

5500

3500

A tervezett reprográfiai munkák közül mikrofilmezést csak két tagintézményben végeznek, a TML-ban állományvédelmi céllal, az OL-ban kutatói megrendelésekre, hasonló volumennel. A szkennelés (tömeges digitalizálás) tervezett mennyiségét az OL-ban végzett mikrofilm-digitalizálás emeli jelentısen (mintegy 1 700 000 felvétel). Fotózás (egyedi digitalizálás) jelentıs mennyiségben az OL-ban tervezett, az alábbiak szerint: kutatói megrendelések, kiállítások, bemutatott iratok, oklevelek, pecsétek, publikációk, közmővelıdési és más események.

III. 4. A levéltári anyag nyilvántartása Az MNL a levéltári anyag megfelelı dokumentálása és megırzésének biztosítása érdekében 2015ben is a 10/2002. NKÖM rendeletben meghatározottak szerint tervezi az elıírt nyilvántartások vezetését. A 2015-ös munkaterv kiemelt szakmai feladata az MNL egységes nyilvántartási rendszere teljessé tételének kiterjesztése. Ennek érdekében – amennyiben az ehhez szükséges személyi és infrastrukturális feltételek mindenütt rendelkezésre állnak – a 10/2002-es NKÖM rendelet 34§ (3) bekezdésében megjelölt 17

nyilvántartások vezetését valamennyi tagintézményben naprakésszé kell tenni. Ehhez a nyilvántartásban rögzíteni kell mindazokat az adatokat, melyek az e-Archivum leállítását követıen keletkeztek, és azóta nem kerültek rögzítésre a scopeArchiv rendszerben. 2015-ben a központi szervezeti egységek esetében a legfontosabb feladat továbbra is – az iratanyag kutathatósága növelése érdekében – a meglévı raktári jegyzékek átdolgozása és feltöltése az elektronikus nyilvántartó rendszerbe. Az elmúlt évben a legkutatottabb irategységek jegyzékei kerültek feltöltésre. A feltöltött jegyzékek körét 2015-ben is a kutatottság mértékének figyelembevételével szükséges szélesíteni. Ennek során az eddig MS Wordben, Excelben vagy PDF-ben rendelkezésre álló jegyzékeket megfelelı formátumúra kell alakítani és fel kell tölteni a acopeArchivba. 2015-ben több, eddig csak papíron meglévı jegyzék is sorra kerül, melyek begépelésében számítunk a közfoglalkoztatottak segítségére is. A központi szervezeti egységek 2015-ben 1138 törzsszámhoz, összesen 18644,11 ifm terjedelmő iratanyaghoz, valamint 4000 mikrofilmtekercshez (4,3 millió felvétel) tervezik jegyzék feltöltését a nyilvántartórendszerbe. A 2013–2014-es migrációk után 2015-ben fontos elvégezni a szervnyilvántartó modul adatainak ellenırzését és tisztítását, valamint pótolni az e-Archivum leállítása óta eltelt idı nyilvántartási feladatait. A szervezeti egységek nyilvántartásait a gyarapodás felıl megközelítve revízió alá kell venni. A mikrofilmtárban törekedni kell az állománybavételben az elmúlt évek során keletkezett lemaradás csökkentésére. Megkezdıdnek a Hungarika-kataszterrel kapcsolatos feladatok, illetve a másolatgyőjtemény revíziója (X és U szekció) is. Cél a védett és bemutatott iratok fondjának ellenırzése, nyilvántartások ellenırzése. 2015-ben több megyei levéltárban továbbra is szükséges a raktári jegyzékek pótlása, az új fondszerkesztési alapelveknek megfelelıen több fondfıcsoportban számos raktári jegyzék újraszerkesztése, a megfelelı kutatási segédletekkel nem rendelkezı irategyüttesek raktári jegyzékkel történı ellátása. Egyes megyei tagintézményekben (MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára) még feladat a fondfıcsoportok fizikai egyesítése is. Több megyei levéltár (MNL JászNagykun-Szolnok Megyei Levéltára, MNL Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) tőzte ki célul a nyilvántartásaiban esetlegesen több évtizede halmozódó pontatlanságok javítását. 2015-ben már nem csak a központi szervezeti egységek, hanem a megyei tagintézmények esetében is fı feladat az iratanyag nyilvántartásainak minél teljesebb körő feltöltése az elektronikus nyilvántartó rendszerbe, majd ennek megvalósulása után a nyilvántartás folyamatos vezetése, naprakészen tartása. 2015-ben MNL szinten szükséges a törzsegységek adatainak ellenırzése, az ISAD'G őrlapok javítása, szükség esetén újak készítése. A megyei tagintézményekben a központi szervezeti egységek tapasztalatainak felhasználásával – az SZKK és az OL iratırzı fıosztályai segítségével – egységesíteni kell a raktári jegyzékek készítését, a nyilvántartórendszerbe való feltöltésre alkalmas formátumban, és meg kell kezdeni a korábban készített raktári jegyzék átdolgozását, majd lehetıség szerint azok feltöltését is. Az átdolgozásnál és az új jegyzékek készítésénél is fontos szempont, hogy azok az elektronikus nyilvántartó rendszernek megfelelıen ne raktári, hanem leírási egység szinten készüljenek. Az elektronikus nyilvántartás feladatainak megoldásához elengedhetetlen lesz a megfelelı informatikai háttér megteremtése. Több olyan telephely van (Csongrád, Hódmezıvásárhely, Makó, Szentes), melyek nincsenek hálózatba kapcsolva, így az ott dolgozók számára elérhetetlen a ScopeArchiv, ami lehetetlenné teszi annak naprakész vezetését.

18

A nyilvántartással kapcsolatos adatok összegzése: 2015-ben tervezett új raktári jegyzék (ifm)

Érintett fondfıcsoport ok

2015-ben tervezett javított raktári jegyzék (ifm)


23565,69

Raktári jegyzékkel nem rendelkezı iratanyag (ifm) -

52,28

C, F, D, K szekciók

279,6

C, D, E, K szekciók

37030,0

-

1,44

XIX.

453,42 ifm

XIX., XXXII.

23124,63

103,82 + 133896 felvétel

2,8+83000 felvétel

2643 db

V szekció

83720,32

103,82

733,02+2643db*

-

6891,20

3545,54

56,52+83000 felvétel 154,21

S szekció Hungarika, Védett és bemutatott iratok -

19,72

XXIII.

10 236,91

7280,32

281,79

-

-

MNL BeML

7083,88

1723,77

128,85

207,5

IV.

MNL BAZML MNL CSML

12096,58

-

26,82

-

-

11024,41

6303,47

53,59

88,47+1240db

9812

-

40

XXIV.

252,98

IV.,VI.,V., VII.,VIII., X., XII., XXIII. XXIII.

5365,21

2634,22

1267,50

X., XXIII., XXXIII.

259,10

6385,97

7,76

44,67

IV.,VIII.,.IX., XV.,XXIII., XXIV.,XX., XXVII.

-

IV., V., VIII., XVII., XXI., XXIV. -

MNL HBML

7342,33

3309,19

47,45

25,9

V

MNL HML

8434

240

106,19

-

-

MNL JNSZML

7738,31

494,56

65,85

VIII., XXIII., XXIV., XXV., XXXV. VIII., IX., X., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXXV. VIII., XXIII., XXIV.,

-

-

Levéltár megnevezése

Raktári jegyzékkel ellátott iratanyag (ifm)

MNL OL 1945 elıtti Kormányszervek Fıosztálya MNL OL 1945 utáni Kormányszervek Fıosztálya

MNL OL MGYG

MNL összesen MNL BKML MNL BaML

MNL FML MNL GYMSML Gyır MNL GYMSML Sopron

OL

IV., V., VIII., XXIII., XXIV. IV., V., IX., XI., XIV., XVII., XXIII., XXV., XXIX. VIII., XXIII., XXIV, XXV, XXIX, XXX, XXXVII VIII., XV., XXV IX., XI., XII., XIV., XXV.

19

Levéltár megnevezése

Raktári jegyzékkel ellátott iratanyag (ifm)

Raktári jegyzékkel nem rendelkezı iratanyag (ifm)

2015-ben tervezett új raktári jegyzék (ifm)


2015-ben tervezett javított raktári jegyzék (ifm)


MNL KEML MNL NML MNL PML MNL SML

10210,91

-

5,26+80db

XXXVI. XIV.

-

-

5277,9

4466,5

336,13

XXIV., XXV., XXIX. IV., XV., XXII., XXXV. IV., V., VII., VIII., XIII., XXIII., XXV., XXXVII. IV., V., VIII., IX., XII., XXII., XXIV., XXXVII. IV., XIV., XXIV. IV., XXIII., XXV., XXVI., XXIX, XXXII, XXXVII V., XI., XV., XXII.I, XXIV., XXV.,XXVI., XXIX., XXXV. IV., V., VIII., XV., XXIII., XXIV. -

-

-

14247

5568

47,3

859

V., XXII.

16325,97

-

1180,48

-

-

MNL SZSZBML

5672,65

1151,46

91,17

88,23

IV., V., XIII.

MNL TML

11165

1251

88,93

523,82

V., XXIII.

MNL VaML

9088

696

86,14

3,11

XXIII.

MNL VeML

13708

1315

132,85

56,64

XXI., XXIII.

MNL ZML

6100,21

4730,24

326,25

-

-

Megyei levéltárak összesen MNL összesen

184206,74

44717,03

4420,26

2296,24

-

267927,06

44820,82

4567,19+80 db+83000 felvétel

-

3317,49+3883 db *

-

* Az MNL központi szervezeti egységei emellett jelentıs mennyiségő (18644,11 ifm + 4,3 millió mikrofilmfelvétel) raktári jegyzéket terveznek feltölteni az elektronikus nyilvántartó rendszerbe. III. 5. Rendszerezés, rendezés III.5.1. Alapszintő rendezés Alapszintő rendezésre leggyakrabban a közelmúltban átadott iratanyagban, illetve történelmi okokból teljesen rendezetlenül vagy összekeveredetten tárolt irategyüttesekben kerül sor. Jellemzıen kevés számú, ám nagyobb terjedelmő fondot érint. 2015-ben nagyobbrészt tanácsi és vállalati iratok kerültek a tagintézmények munkatervébe.

20

VI.,

A levéltár Fondok megnevezése száma

Alapszinten kerülı iratok (ifm)

rendezésre Érintett fondfıcsoportok terjedelme

MNL OL

1

90,78

XVIII.

MNL HML

1

6,50

XXIX.

MNL KEML

1

45,00

XVIII.

MNL NML

1

234,14

XXIX.

MNL SZSZBML

1

4,00

XIV.

MNL TML

1

6,00

XVIII.

MNL VeML

2

8,67

XV., XXIV.

MNL ZML

2

65

XXIII.

Megyei levéltárak összesen

7

369,31

XV., XIV., XXIII., XXIV., XXIX.

MNL Összesen

12

460,09

XV., XIV., XVIII., XXIII., XXIV., XXIX.

A megyei levéltárakban 2015-ben alapszinten rendezésre kerülı iratanyag terjedelme 369,31 ifm, amely 11 fondot érint. Az Országos Levéltár az 1947 utáni Országgyőlés fondjának alapszintő rendjét alakítja ki 90,78 ifm terjedelemben. III.5.2. Középszintő rendezés A hagyományos levéltári gondolkodás a középszintő rendezést tekinti kiemelt feladatának, mivel az így kialakított középszintő jegyzékek és rendezettségi szint már kellıen támogatja mind a nyilvántartást, mind a tájékoztatást, mind a kutatás igényeit. Ennek megfelelıen az MNL – minden tagintézménye végez középszintő rendezést 2015-ben. Jellemzıen a lezárt, többé már nem gyarapodó irategyütteseket, továbbá a kutatottabb fondokat-állagokat, végül a korábban már megkezdett rendezések folytatására kerül sor. Elsısorban a törvényhatósági, tanácsi és önkormányzati iratanyagok, illetve az önkormányzatok intézményi fondjai kerülnek sorra, emellett az MSZMP, a bíróságok, illetve a gazdasági szervek iratai szerepelnek a munkatervben. Az OL munkájából kiemelkedik az egykori Új Magyar Központi Levéltár fondjának középszintő rendezése. A középszintő rendezést gyakran raktári rendezés és állományvédelmi munkák egészítik ki. A levéltár Középszintő rendezésre kerülı megnevezése

MNL OL

fondok száma terjedelme (db) (ifm)

érintett fondfıcsoportok

5

VIII., XIV., XV., XIX., XXXV.

110,25

21

A levéltár Középszintő rendezésre kerülı megnevezése fondok száma terjedelme (db) (ifm)


MNL BKML

28

83,49

IV., V., VIII., XXIII., XXIV.

MNL BaML

21

159,30

IV., V., IX., X., XI., XIV., XXIII., XXIX.

MNL BéML

25

128,60

VIII., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX., XXXVII.

MNL BAZML

0

0

–

MNL CSML

32

125,44

IV., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XXIII., XXV.

MNL FML

25

217,14

XXIII.

MNL GYMSML 2 Gyır

18

XXV., XXIX.

MNL GYMSML 13 Sopron

30,32

VIII., IX., XXIII., XXXVII.

MNL HBML

23

197,01

VIII., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXXV.

MNL HML

17

100,02

VIII., IX., X., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXXV.

MNL JNSZML

6

65,85

VIII., XXIII., XXIV., XXXVI.

MNL KEML

2

25,26

XIV., XXIV.

22

A levéltár Középszintő rendezésre kerülı megnevezése fondok száma terjedelme (db) (ifm)


MNL NML

3

266,13

XXV., XXIX.

MNL PML

16

79,88

XXIII., XXXV.

MNL SML

118

870,22

IV., V., VII., VIII., XXIII., XXXV., XXXVI., XXXVII.

MNL SZSZBML

23

81,32

IV., V., VIII., XI., XIII., XIV., XXIII., XXIV., XXXVII.

MNL TML

2

14,16

XIV.

MNL VaML

23

77,86

IV., XXIII., XXV., XXVI., XXIX., XXXVII.

MNL VeML

18

113,21

V., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXXV.

MNL ZML

88

206,21

IV., V., VIII., XV., XXIII., XXIV.


485

2859,42

IV., V., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXXV., XXXVI., XXXVII.

MNL összesen 490

2969,67

IV., V., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XV., XIX., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXXV., XXXVI., XXXVII.

III.5.3. Darabszintő rendezés 2015-ben a tagintézmények többsége végez ilyen rendezımunkát: sok esetben adatbázis-építéshez kapcsolódva, vagy kutatottsági, ügyintézési szempontok alapján (pl. fotótár, tervtár, tanácsi építési iratok). Az Országos Levéltárban nem történik ilyen típusú rendezımunka.

23

A levéltár megnevezése Darabszintő rendezésre kerülı fondok (db)

száma terjedelme (ifm) érintett fondfıcsoportok

MNL OL

-

-

-

MNL BKML

29

59,22

IV., V., VIII., XV., XXIII., XXIV.

MNL BaML

3

5,09

IV., XI., XV.

MNL BéML

1

0,25

XXX.

MNL BAZML

2

1,34

XIII.

MNL CSML

11

15,62

V., VI., VII., VIII., XV., XXIII.

MNL FML

2

6,44

IV., XII.,

MNL GYMSML Gyır

3

15,28

IV., XV., XXIII.

MNL GYMSML Sopron 4

11,67

IV., XV., XXIV., XXV.

MNL HBML

1

2,00

VIII.

MNL HML

–

–

–

MNL JNSZML

–

–

–

MNL KEML

1

80 darab térkép

XIV.

MNL NML

–

–

–

MNL PML

5

12,85

IV., XV., XXXIII.

MNL SML

1

2,98

XIII.

MNL SZSZBML

3

1,91

IV., VIII.

MNL TML

1

0,50

XV.

MNL VaML

14

8,28

XXIII., XXXII.

MNL VeML

6

21,98

V., XI., XIII., XXIII.

MNL ZML

8

20,96

IV., XII., XIII., XIV.

Megyei összesen

levéltárak 95

MNL összesen

95

XXV.,

XXVI.,

186,37 + 80 IV., V., VI., VII., VIII., XI., darab térkép XII., XIII., XV., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXX., XXXII., XXXIII. 186,37 + 80 IV., V., VI., VII., VIII., XI., darab térkép XII., XIII., XV., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXX., XXXII., XXXIII.

24

III.5.4. Ellenırzı rendezés Ellenırzı rendezések több céllal folynak 2015-ben. Az Országos Levéltárban elsısorban a raktárjegyzékek adatainak a scopeArchiv-ba való feltöltését készíti elı. Cél az, hogy az online kikérés lehetıleg ellenırzött, megbízható, középszintő jegyzékeken alapuljon. A megyei tagintézményekben emellett raktári költözés, repertorizálási munkák, illetve az újabb fondszerkesztési ajánlás miatt megszőnı fondfıcsoportok indokolnak ellenırzı rendezéseket, és ezeket gyakran raktári rendezés egészíti ki.

A levéltár Ellenırzı rendezés megnevezése fondok terjedelme száma (ifm) (db)


MNL OL

734,19

II., X., XI., XIII., XV., XIX.

MNL BKML 18

24,94

IV., V., VI., VIII.

MNL BaML

9

255,49

IV., XIV., XV., XVII., XXV.

MNL BéML

12

207,40

IV.

MNL BAZML

10

23,41

VIII., XV., XXV.

MNL FML

27

172,66

IV., XXIII.

MNL GYMSML Gyır

5

92,50

IV., XXI., XXIV., XXV.

MNL HBML 12

37,80

IV., V., XXIII.

MNL NML

1

70,00

XXIV.

MNL PML

3

20,32

IV., XXV.

MNL SML

4

525,96

XXIII., XXV.

MNL SZSZBML

3

25,23

V., XXIII.

MNL TML

67

662,31

IV., V., XXIII., XXIV., XXX.

MNL VaML

13

62,63

V., XXIII.

MNL VeML

13

53,42

V., XXI., XXIII., XXIX.

MNL ZML

22

97,15

IV., V., XXIII.


224

2331,22

IV., V., VI., VIII., XIV., XV., XVII., XXI., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX.

MNL összesen

241

3065,41

II., IV., V., VI., VIII., X., XI., XIII., XIV., XV., XVII., XIX., XXI., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX.

17

25

III.5.5. Raktári rendezés (mintaállványozás, jelzetelés, átrendezés) A megyei levéltárakban a rendezések szinte minden esetben raktári rendezési munkálatokkal járnak együtt, a fondok mintaállványozását, jelzetelését mindenhol elvégzik, az iratok raktári helyükre kerülnek. Komplett raktári költöztetésre – új épület vagy raktár átadásával összefüggésben – az MNL Hajdú-Bihar, Somogy, illetve Szabolcs-Statmár-Bereg Megyei Levéltárai esetében kerül sor. A raktári kapacitások szőkössége miatt több levéltár kényszerőségbıl is felvállal nagyobb volumenő átrendezéseket, amelyekkel megpróbálnak további szabad férıhelyet nyerni. A korábbi években új raktári egységekbe került iratok raktári rendezési munkái szintén feladatot jelentenek. Az OL-ben raktári rendezés elsısorban szintén az egyéb rendezésekkel párhuzamosan zajlik. A raktári kapacitások maximális kihasználása motiválja a nagyon nagy terjedelmő Központi Statisztikai Hivatal Levéltárának raktári rendezését. Megjegyzendı, hogy e munkatípusnál jelentik a legnagyobb segítséget a közfoglalkoztatotti- és önkéntes programok. A levéltár Raktári rendezés megnevezése Fondok száma

Terjedelme (ifm)

Érintett fondfıcsoportok

MNL OL

9

3964,36

II., IX., X., XIII., XIV., XV.

MNL BéML

1

107,52

XXXIII.

MNL CSML

5

56,51

XXIII., XXXVII.

XXIV.,

MNL GYMSML 4 Gyır

122,50

IV., XX+I., XXV.

XXIV.,

MNL HML

19

667,32 IV., VIII., IX., X., XIV., (Ebbıl 370 ifm bértárolt XXIII., XXIV., XXV., irat.) XXXV.

MNL KEML

–

634,52

–

MNL PML

–

84

XXII. (Az fondfıcsoprtot érintıen.)

1106,406

egész

MNL SML

23

MNL VeML

23 fond 585,19 mintaállványozása XXVI. ffcs. átjelzetelése: VIII-ra 300 ifm átrendezése a XXIII. ffcs-on belül

V., XI., XIII., XXIII., XXIV., XXV., XXIV., XXIX., XXXV.

MNL ZML

129

IV., XII., XIII., XIV.

607

XXIII.

26

A levéltár Raktári rendezés megnevezése Fondok száma

Terjedelme (ifm)

Érintett fondfıcsoportok

MNL OL

9

3964,36

II., IX., X., XIII., XIV., XV.

MNL BéML

1

107,52

XXXIII.

MNL CSML

5

56,51

XXIII., XXXVII.

XXIV.,

MNL GYMSML 4 Gyır

122,50

IV., XX+I., XXV.

XXIV.,

MNL HML

19

667,32 IV., VIII., IX., X., XIV., (Ebbıl 370 ifm bértárolt XXIII., XXIV., XXV., irat.) XXXV.

MNL KEML

–

634,52

–

MNL PML

–

84

XXII. (Az fondfıcsoprtot érintıen.)

MNL SML

23

1106,406

MNL VeML

23 fond 585,19 mintaállványozása XXVI. ffcs. átjelzetelése: VIII-ra 300 ifm átrendezése a XXIII. ffcs-on belül

egész

XXIII. V., XI., XIII., XXIII., XXIV., XXV., XXIV., XXIX., XXXV.

Megyei levéltárak 204 összesen

3970,966

IV., V., XI., XII., XIII., XIV., XXII., XXIII., XXIV., XXV., XXIV., XXIX., XXXV.

MNL összesen

7935,326

II., IX., X., XIV., XV.

213

XIII.,

III. 6. Selejtezés A raktári kapacitásnak az átvételre váró iratanyaghoz mért szőkössége, valamint a rendezések kapcsán felszínre kerülı nem maradandó értékő iratanyag szükségessé teszi az iratok selejtezését, amelyet a vonatkozó jogszabályi elıírások szerint selejtezési terv keretében és a szakmai ajánlásoknak, mindenek elıtt a Magyar Országos Levéltár által kiadott, a tanácsi iratokat érintı 374/2004. számú ajánlásnak megfelelıen hajtanak végre a tagintézmények. 2015 folyamán selejtezésre 9 megyei tagintézményben, valamint az OL két fıosztályán kerül sor. Ezek közül mennyiségi és tervezettségi szempontból a Somogy Megyei Levéltár, valamint GyırMoson-Sopron Megye Gyıri Levéltára emelhetı ki. A selejtezések legnagyobbrészt az 1945 utáni iratanyagot, jelesül a tanácsi, valamint a vállalati iratokat érintik, de jelentısebb mennyiségő iratanyag selejtezés alá vonására került sor az államigazgatás területi szervei körébıl is. A teljes selejtezési eljárás alá vonni tervezett iratmennyiség 3703,63 iratfolyóméter. Két megyei

27

tagintézmény tervez végrehajtani selejtezést a bértárolt iratanyagban, összesen 1227 iratfolyómétert érintıen.

A levéltár Selejtezés megnevezése Fondok Selejtezés alá vont Érintett irat terjedelme fondfıcsoportok száma (ifm) (db) MNL OL

2

225,90

XXVI., XXIX.

MNL BKML

4

27,39

IV., XXIII., XXIV.

MNL BaML

–

–

–

MNL BéML

–

–

–

MNL BAZML

–

–

–

MNL CSML

2

29,60

XXIII., XXV.

MNL FML

–

–

–

MNL Gyır

GYMSML 22

XXIX., XXX. 530,12 (Ebbıl 125 a bértárolt irat)

MNL GYMSML – Sopron

–

–

MNL HBML

–

–

–

MNL HML

–

1102 (bértárolt irat)

–

MNL JNSZML

–

–

–

MNL KEML

1

20

XXIV.

MNL NML

3

266,13

XXV., XXIX.

MNL PML

5

70

XXIII.

MNL SML

38

1188,92

XXIII.

MNL SZSZBML

–

–

–

MNL TML

–

–

–

MNL VaML

–

–

–

MNL VeML

3

26,25

XXIII., XXV.

MNL ZML

22

217,32

XXIII., XXIV.

MNL összesen

102

3703,63

IV., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX.

III. 7. Segédletkészítés Az MNL intézményei középtávú szakmai célkitőzéseinek megfelelıen 2015-ben is nagy hangsúlyt fektetnek a segédletkészítésre, amely elsısorban a korábbi években megkezdett munkák és tendenciák folytatását jelenti. A fejlesztési lehetıségekhez a 2013-ban befejezett e-levéltár projekt

28

jelentett nagy segítséget, amely során számos olyan alkalmazás, illetve szakmai munka (Név-tér, adatbázis sémák, illetve a sémákra épülı adatbázisok, AdatbázisokOnline stb.) készült el, amelyek újabb irányokba vitték az adatbázisainkkal kapcsolatos munkálatokat. A fejlesztések 2014-ben az MNL megyei tagintézményeiben is megtörténtek, egyben elıkészületek történtek arra is, hogy az MNL tagintézményeinek adatbázisai azonos adatbázis sémákba rendezetten, egy felületen jelenjenek meg. A fejlesztés másik ága, a nyilvántartásra és tájékoztatásra egyaránt használható scopeArchiv volt. Az Adatbázisok online valamint a scopeArchiv egyaránt alkalmas különféle segédletek kezelésére és nyilvánossá tételére. A két rendszer közötti különbség általában úgy írható le, hogy amíg a scopeArchive az egyszerőbb (jegyzékek, lajstromok, regeszták) publikálásra alkalmasabb, addig az Adatbázisok online felülete az összetett, bonyolultabb névtér alkalmazásokhoz kapcsolódó adatbázisok rögzítését és publikálását teszi lehetıvé. Mindkettı nagy elınye, hogy – amennyiben rendelkezünk megfelelı sémával és feltöltı felülettel – az adatbázisok adatai külön beruházás nélkül adminisztrálhatók és tehetık publikussá. E két rendszer felhasználását tervezzük az MNL összes tagintézményében annak érdekében, hogy az eddig papíralapú vagy lokálisan használható segédletek nagyobb publicitást kapjanak, és a felhasználók/kutatók jóval gyorsabban és egyszerőbben férjenek az iratanyaghoz. Az elkészülı segédletek publikálását így részben a scopeArchiv (lajstrom, jegyzék, regeszta, repertórium), részben a rendelkezésre álló sémák tekintetében az Adatbázisok online útján fogjuk megoldani. A segédletkészítés tekintetében követtük azt a két évre visszamenı gyakorlatot, hogy a 10/2002. NKÖM-rendelet értelmében a nyilvántartással kapcsolatban elvégzett feladatokat (köztük a raktári jegyzékeket) a levéltári nyilvántartások közé soroltuk. A fenti változások következtében a segédletkészítés témakörében értelemszerően a darabszintő segédletekrıl számolhatunk be elsıdlegesen. Az MNL 2015. évi levéltári segédletkészítési terve: Darabszintő segédletek: • jegyzék, repertórium és más tematikus segédlet készül 129,82 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz, • lajstrom készül 199,7 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz, • adatbázis készül mintegy 133 958 rekord mennyiségben, illetve 387,94 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz, • regeszta készül 3,342 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz. Repertórium Hagyományos repertórium elkészítését a Békés Megyei Levéltár végez a Kner Nyomda, a Csongrád Megyei Levéltár a Szegedi Királyi Ügyészség, a Somogy Megyei Levéltár a Somogy Megyei Tanács VB Mővelıdési Osztálya feldolgozásával. A Vas Megyei Levéltár a Kıszegi Nemez és Posztógyár iratairól készít repertóriumot. Jegyzék A darabszintő segédletek közül jegyzékeket készítünk az Országos Levéltárban a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat iratanyagáról. Hagyományos jegyzék készül még a helytartótanácsi levéltárakban található iratanyagokról, illetve tervekrıl és térképekrıl. Megkezdjük a kamarai levéltár törzsanyagában található mutatók feldolgozását. A Baranya Megyei Levéltár, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltár, valamint a Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Gyıri Levéltára bírósági és közalapítványi iratokhoz, valamint elıbbi a családi levéltárakban található zenetörténeti forrásokról készít jegyzéket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár jegyzéket készít a feudáliskori árvaszéki iratokról, a szocialista korszak megyei és városi v.b. iratairól, továbbá folytatja az állami anyakönyvi másodpéldányok feldolgozását Hajdú-Bihar, illetve Komárom-Esztergom megyékhez hasonlóan. 29

Lajstrom A Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Gyıri Levéltára, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Tolna Megyei Levéltár, a Veszprém Megyei Levéltár és a Zala Megyei Levéltár megyei, járási és városi szintő közigazgatási egységeik iratairól készít lajstromot. Amíg a szocialista korszak megyei vezetı testületeinek iratanyagának közzétételét, megyei és városi Végrehajtó Bizottsági iratok lajstromozását a Csongrád Megyei Levéltár, a Gyır-MosonSopron Megyei Levéltár Gyıri Levéltára és a Zala Megyei Levéltár, addig az igazságszolgáltatás helyi szerveinek feldolgozását a Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Gyıri Levéltára végzi a megyében található különféle szintő bíróságok feldolgozásával. Az oktatásügy megyei és községi intézményeinek feldolgozását folytatja a Csongrád Megyei Levéltár és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár tankerületi, a tanítóképzı, valamint különféle iskolák iratainak lajstromozásával. A megyei levéltárakban található családi iratanyag feldolgozását, hozzáférhetıségének megnövelését szolgálják azok a lajstromok, amelyek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban készülnek. További lajstromok készülnek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tervosztályának tervdokumentációiról, míg a Veszprém Megyei Levéltár Veszprém Város Mérnöki Hivatalának iratait dolgozza fel. Az Országos Levéltár munkatársai a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági osztályának iratairól, míg a Tolna Megyei Levéltár az ırizetében lévı vegyes iratokról készít lajstromot. Regeszta A megyei levéltárak egyik igen fontos feladata a vármegyei közgyőlési jegyzıkönyvek és iratok feldolgozása. E célból készít regesztákat a Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Gyıri Levéltára, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Levéltár, valamint a Tolna Megyei Levéltár. Szintén regeszták formájában dolgozza fel a Somogy Megyei Levéltár a vármegyei statútum győjteményt. A Zala Megyei Levéltárban folytatódik a zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltára okleveleinek regesztázása. Adatbázis A MNL tagintézményeiben 2015-ben építeni tervezett adatbázisok tekintetében – az MNL kutatási programjainak és a munkatervi irányelveknek megfelelıen – meghatározó hangsúlyt kaptak a Holokauszt Emlékév (2014) kapcsán, valamint az I. és a II. világháború tematikájához kapcsolódóan megkezdett adatbázisok. A Holokauszt emlékév kutatási feladataihoz kapcsolódóan a 2013-ban megkezdett földbirtok-politikai adatbázis építését folytatjuk az Országos Levéltárban az Országos Földhitelintézet, valamint ezzel az iratanyaggal szoros összefüggésben lévı Földmővelésügyi Minisztérium iratanyagában. Az I. világháború évfordulójával kapcsolatban az Országos Levéltár munkatársai a MÁV segédkönyvekkel el nem látott, de gyakran kutatott iratanyagaihoz készít adatbázist, valamint folytatják a miniszterelnökségi levéltárban található I. világháborúval kapcsolatos eddig feltárt mutatócédulák rögzítését, valamint a Külügyminisztériumban található hadifoglyokkal kapcsolatos iratok feldolgozását. A megyei tagintézmények közül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Fejér Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Levéltár, a Tolna Megyei Levéltár az állami anyakönyvek másodpéldányaiban a „Nagy Háborúban” elesett katonákról készít adatbázist. A világháborúban elcsatolt Komárom iratanyagának feltárása és feldolgozása történik meg a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban, amelynek munkatársai a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárával együttmőködésben készítenek adatbázist, valamint hasonló jellegő adatbázis készítését végzi a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Levéltár. A Veszprém Megyei Levéltár az I. Világháborús Emlékgyőjtés adatbázisát készíti el. Kapcsolódva a Varsói Magyar Kulturális Intézettel történt együttmőködéshez, egyben egy újabb évfordulóhoz készítenek adatbázist a Magyarországra menekült lengyelekrıl az Országos

30

Levéltárban található Belügyminisztériumi levéltár iratai alapján. A II. világháború befejezésének évfordulója kapcsán a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár készít Komárom és Szıny – e két határtelepülés – iratanyagához adatbázist. Szintén ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva a Veszprém Megyei Levéltár a megye területén lévı különbözı települések hadigondozási iratait dolgozza fel. A megyei levéltárakban igen hangsúlyos elemként folytatott tevékenység az archontológiai/közigazgatás-történeti adatbázisok építése. A Veszprém és a Zala Megyei Levéltár kiemelkedı teljesítményt nyújtottak az elmúlt években ezen a területen, és 2015-ben ezt a feldolgozást folytatják. A megyei tagintézmények közül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár a dézsmajegyzékek adatai alapján a megyében tevékenykedı prédikátorok adatait győjti össze kapcsolódva a reformáció közelgı 500 éves évfordulójához. A megyei iratanyagban bıségesen található archontológiai adatok közül ugyanez a levéltár az iparkamarák személyzetének feltárását kezdte meg, a Heves Megyei Levéltár pedig az egyesületek és társulatok alapszabályainak kataszterét készíti el. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Gyıri Levéltára a fıispáni és alispáni, valamint a szolgabírói iratokhoz, valamint a megyei igazságszolgáltatás különféle szerveinek iratanyagához készít hasonló jellegő adatbázist. Ehhez kapcsolódva az Országos Levéltárban folytatják az abszolutizmuskori személyügyi nyilvántartási iratok adatbázisba történı rögzítését, egyben elkészítik az ilyen adatbázisok rögzítését elısegítı adatbázis sémát és feltöltıfelületet az Adatbázisok online felületére. A közigazgatás-történet és a családtörténet határmezsgyéjén található forrástípus a választási névjegyzék. Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc közelgı 170. évfordulójára készülve elıkészítjük az Országos Levéltárban lévı 1848. évi választási névjegyzékek feldolgozását, valamint felmérjük, hogy a megyei levéltárakban milyen hasonló jellegő források találhatók. E projekt kapcsán szoros együttmőködés alakulhat ki az MNL tagintézményei között. A családtörténeti kutatások még mindig a levéltárak kutatótermi szolgálatainak egyik legfontosabb szegmense. A kutatók gyors tájékoztatását, egyben az iratanyag állományvédelmét is szolgáló adatbázisokkal ezt a mind élénkebb érdeklıdést szolgáljuk ki a címeresleveleket tartalmazó adatbázisokkal. A 2013-ban elnyert NKA támogatás segítségével elkezdett munkát folytatják az Országos Levéltár munkatársai további címereslevelek feldolgozásával, valamint ugyanebben a sémában (folytatva a tavaly megkezdett munkát) további köteteket dolgoznak fel a Habsburg-kori Erdélyi (Nagy)Fejedelemség királyi könyveinek sorozatában. Az adatbázis fejlesztésével együtt folytatják a kötetekben jelzett ügyiratok kikeresését és ellenırzését. Ebben az adatbázissémában készít adatbázist a megyei levéltárban található címereslevelekrıl a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. A megyei tagintézmények közül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár nemességi iratokhoz készít adatbázist. A családtörténet és településtörténet határán helyezkedik el a polgári korszakban igen jelentıs ipartestületek iratanyaga, amelynek feldolgozása egyaránt szolgálja a családtörténeti érdeklıdés kielégítését, valamint a századforduló és az 1920–30-as évek ipari termelése változásainak feltárását. E témakörben a Baranya Megyei Levéltár folytatja már megkezdett adatbázisának fejlesztését. A családtörténet mellett a településtörténet a kutatók által leginkább érdeklıdésre számot tartó terület. A településtörténet egyik legfontosabb forrásai az összeírások sorozatai. Az Országos Levéltárban található országos jelentıségő conscriptiok feldolgozását már megkezdték. Ebben az évben ezt a munkafolyamatot folytatják a dikajegyzékek adatbevitelével, amelyet a 2014-ben továbbfejlesztett Névtérrel kötnek össze. Hasonló jellegő források feldolgozását végzi a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltár a nemesek és taxások összeírásainak feldolgozásával, míg a Tolna Megyei Levéltár az 1828. évi országos összeírás feldolgozását tervezte. Az összeírásokkal kapcsolatos adatbázisok tömegessé tételét és összeköthetıségét szolgálja az összeírásokra kidolgozott adatbázisséma, amelynek véglegesítése és a feltöltı felület elkészítése szintén 2015-re várható. 31

Az Országos Levéltár az országos tendenciát követve OTKA pályázat (K 105886) segítségével folytatja a kataszteri felmérés térképeinek és iratainak forrásfeltárását, amihez digitalizálás, georeferálás és az adatbázis építése tartozik. Ez utóbbi nem csupán a térképek, hanem a kataszteri felmérés iratanyagát is magába foglalja. A megyei térképek feldolgozásában a Somogy Megyei Levéltár végez hasonló feladatokat. A térképek adatbázisához kötıdik a megyei levéltárakban igen jelentıs mennyiségben található építésügyi iratok adatbázisai. E témakörben a Csongrád Megyei Levéltár, a Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára épít adatbázist. A Zala Megyei Levéltár a kataszteri iratok feldolgozásához hasonlóan több feudális és polgári kori fondból győjtötte ki az elmúlt években azokat az adatokat, amelyek a jelzett idıszakban mutatják a zalaegerszegi lakóházakat és tulajdonosaikat. A „Házak és háztulajdonosok Zalaegerszegen 1800– 1857” projekt folytatását tervezik e levéltár munkatársai. A megyei tagintézményekben hagyományos feldolgozási forma volt az ún. tematikai feltáró cédulák készítése, amelyek elsıdlegesen a helytörténeti kutatásokat támogatták. E cédulák adatbázisban történı feldolgozását folytatja a Békés Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Levéltár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár, utóbbi az ún. „Veszprémi Kaleidoszkóp”-projekt keretein belül. Ez utóbbi feldolgozás az Oral History módszerét is használja. A testületi jegyzıkönyvek adatbázisai a központi, regionális és helyi szervek legfontosabb iratsorozatainak feldolgozását célozzák meg. A megyei tagintézmények közül a Zala Megyei Levéltár egy több éve folyó program keretében szisztematikusan végzi a 20. században keletkezett testületek (pl. párt, tanács, képviselı-testület, közgyőlés), különbözı közigazgatási szinteken (megye, járás, város, község) keletkezett jegyzıkönyvei napirendi pontjainak adatbázisba rendezését. 2015-ben ezt a munkát folytatják a levéltár munkatársai. A megyei levéltárakban folytatott munkákhoz hasonlóan az Országos Levéltárban is folyik a központi testületek jegyzıkönyveinek feldolgozása. A tagintézmény munkatársai az 1867 és 1944, illetve az 1965 és 1989 közötti miniszterelnökségi, minisztertanácsi jegyzıkönyvek adatbázisban történı rögzítését, valamint az eddig elkészült adatbázis ellenırzését, hibajavítását, esetleges kiegészítését folytatják. A feladat elvégzését követıen az adatbázis képállománnyal együtt publikálhatóvá válik. Esztergom város jegyzıkönyveinek regesztáit a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Somogy vármegye jegyzıkönyveit a Somogy Megyei Levéltár alakítja át adatbázissá. A családi levéltárak egyik jellegzetes irattípusa a levelezés, amely a politikai élethez épp úgy jelentıs forrásként szolgál, mint a magánélet mindennapjaihoz. Ehhez az irattípushoz készülnek adatbázisok a missilis-séma és feltöltı felület felhasználásával (Adatbázisok online) az Országos Levéltárban részben a Szepesi Kamara iratanyagában, részben országos jelentıségő családok iratanyagában, valamint e sémában készít további adatbázisokat a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Az 1945 utáni idıszak feltáratlan forrásainak jobb megismerését teszi lehetıvé az Országos Levéltárban 2014-ben megkezdett két adatbázis, amelyek közül az egyik a Külügyminisztérium iratanyagához készül, míg a másik a Nemzeti Emlékezet Bizottságával való együttmőködés keretében egy 1956-os perregiszter elkészítését célozza meg. Ez utóbbihoz kapcsolódnak a Heves Megyei Levéltár, valamint a Pest Megyei Levéltár munkatársai, akik hasonló iratanyag feldolgozását tervezik. Az ifjúsági mozgalmak feltárását szolgálja a Csongrád Megyei Levéltár által készítendı adatbázis. A megyei és városi végrehajtó bizottságok iratanyagának feldolgozását és publikálását teszi lehetıvé a Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Gyıri Levéltárában, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban és a Somogy Megyei Levéltárban megkezdett munka. A megnövekedett ügyfélszolgálati igény hatékony elvégzése érdekében a Gyır-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára adatbázis készítését kezdi meg a közjegyzıi iratok tekintetében. A levéltárak elfeledett irattípusai a plakátok és fotók győjteménye. Ez annak ellenére igaznak tekinthetı, hogy e források bemutatásával jóval ismertebbé tehetık a levéltárak és iratanyaguk. A

32

Csongrád Megyei Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár e forrástípus feldolgozását tőzte ki célul maga elé, azok adattartalmának adatbázisban való rögzítésével. Az adatbázisok esetében fontos szakmai teendı az adatbázisokhoz megfelelı sémákat készíteni, hogy ezek segítségével az egyes forrástípusok egységes rendszerben rögzíthetık legyenek, és az informatikai háttér biztosítva legyen ahhoz, hogy gyorsan, a nemzetközi szabványok szerint tudjunk újabb feldolgozásokat végezni. Az MNL-en belül az Országos Levéltárban indultak meg még korábban e probléma megoldását célzó munkálatok, melyeket 2015-ben is folytatunk. Az eddig elkészült adatbázissémák (missilis, térképek, címereslevelek, testületi jegyzıkönyvek stb.) mellett az összeírás és az archontológia/személyi nyilvántartások adatbázisséma kidolgozását végezzük el részben OTKA pályázat támogatásával. Az adatbázisok jobb használhatósága, az itt elıforduló személy-, hely- és tulajdonnevek azonosítása, egységes kezelése érdekében 2015-ben kerül sor a 2014-ben fejlesztett új Névtér tesztelésére, valamint az Adatbázisok online feltöltı felületeihez történı kapcsolására. Ennek az alkalmazásnak a bevezetése a történeti okok miatt oly gyakran változó közigazgatási rendszerek és helynevek kezelésében óriási segítséget jelent az MNL összes tagintézménye számára. Ezek a munkálatok jelentıs támogatást nyújtanak a megyei tagintézmények hasonló jellegő adatbázisainak építésében, illetve a gyors, az intézmény által költséghatékonyan kezelt adatbázisok publikálásában.

III. 8. Kutató- és ügyfélszolgálat Az MNL a 2015. év során is elkötelezetten törekszik arra, hogy kutatóival való viszonyát a „szolgáltató levéltár” elvei alapján eredményessé és kétoldalúvá tegye. Feladatunk kettıs: a jogszabályok által meghatározott tradicionális ügyfél– és kutatószolgálati tevékenységek mind hatékonyabb ellátására megismerjük és alkalmazzuk a rendelkezésre álló új informatikai és kommunikációs megoldásokat is.

Az MNL kutatószolgálatain 2014-ben összesen 7 808 kutatót regisztráltak, kutatótermeit 40 215 alkalommal keresték fel, és 39 256 iratanyagra vonatkozó kikérés érkezett. Az Országos Levéltár fıvárosi, a tagintézmények központi, illetve fióklevéltárainak kutatótermei a 2015. évben ugyanerre a forgalomra számítanak. Klasszikus kutatószolgálati feladatként végezzük a bel-és külföldi kutatók tájékoztatását, regisztrálását, biztosítjuk iratanyaggal való ellátottságukat, továbbá közvetítjük az intézmény reprodukciós szolgáltatásait, és bonyolítjuk a kutatói megrendelések ügyintézését. Ellátjuk a hagyományos ügyfélszolgálati feladatokat; közremőködünk állampolgári (építési-, munkaviszony igazolási- és gyámügyek), és hivatalos szervek (földhivatali, önkormányzati, hatósági, jogszolgáltatási szervek) megkereséseinek teljesítésében. Célunk, hogy a szakmai tevékenység és szolgáltatások megújításával, valamint az iratanyag hozzáférésének megkönnyítésével lehetıség szerint megszólítsunk új kutatói közönséget, és meglévı kutatóink elégedettségét növeljük. 33

Az MNL kutató-és ügyfélszolgálatainak 2015. évi fejlesztésben érintett legfontosabb stratégiai területei: III.8.1. Infrastruktúrafejlesztés. Az MNL tagintézményei és az Országos Levéltár a Nemzeti Kulturális Alap Közgyőjtemények Kollégiuma − A levéltári közönségszolgáltatási terek látogatóbarát fejlesztése c. pályázatra nyújtottak be nyertes pályázatot. A legtöbb intézmény az elnyert pályázati forrásokat a kutatótermi berendezések minıségi cseréjére, így a férıhelyek számának növelésére, valamint a technikai felszereltség korszerősítésére használja fel. A (fel)új(ított) közösségi terek kialakításának alapkoncepciója a 21. századi levéltár-élmény megteremtése, melyet a nyitott, modern, kényelmes és hívogató, valamint a kutatóbarát hívószavak fémjeleznek. Az Országos Levéltár a kiemelt támogatási keretbıl a kutatóteremre igényelt összeget a Hess András téri kutatóterem új koncepció szerinti újjáépítésére fordítja (az 1945 utáni korszak és digitális olvasóterem létrehozása). Az infrastruktúra fejlesztés hozadéka a digitális kutatás erısítése, és az elektronikus segédletekhez történı hozzáférés elısegítése, melynek köszönhetıen rövid- és hosszú távon is számítunk a látogatási esetek számának emelkedésére. III.8.2. Elektronikus szolgáltatások 2.1. Kutatói nyilvántartások, elektronikus regisztráció, online kérés Az Elektronikus Levéltári Portál és a Scope, ScopeQuery által megvalósuló alkalmazások (elektronikus regisztráció, kutatási kérelem, elektronikus kérılap, másolat megrendelés és tárhely szolgáltatás, online kérés) az információs társadalom követelményeinek megfelelı szolgáltatásokat teremtenek. Kiemelt stratégiai terület a ScopeArchiv és ScopeQuery, valamint az ELP elektronikus szolgáltatásainak teljes körő alkalmazása. Mivel a magas színvonalú szolgáltatások biztosításának több tagintézményben is infrastrukturális akadályai vannak, ezért elsıdleges az infrastrukturális háttér felmérése és rendezése. Ezt követıen kezdıdhet meg az elektronikus kutatószolgálat alkalmazásának elıkészítése. Az Országos Levéltár kutatószolgálata a Scope nyilvántartási programot – a jogszabály által elıírt nyilvántartási kötelezettségnek eleget téve – a kutatótermi folyamatokhoz kapcsolódva (regisztráció, kérések és kutatási esetek rögzítése) már 2014-ben is akadálytalanul használta, a 2015. évi cél az online kikérés bevezetése. Az elektronikus alkalmazások bevezetésére belsı oktatással és teszteléssel készülünk, illetve a kutatók részére kommunikációs anyagot készítünk, amelyet a honlapra, és az eleveltar.hu oldalra is feltöltünk. Megszervezzük a kutatótermekben a kutatók helyszíni oktatását is. 2.2. Családkutatás: anyakönyvi adatbázis A kutatótermekben szolgáltatott elektronikus adatbázisok és segédletek közül jelentıségét tekintve kiemelkedik az anyakönyvi adatbázis. Az anyakönyvi adatbázis folyamatos, és széles körő közzététele (fıvárosi és megyei kutatóterme) meghatározó változást jelent a családkutatók számára. A kutatószolgálatoknak és az intézménynek ösztönzı feladata van: fontos, hogy a családkutatás lehetıségét a kutatószolgálat és az intézmény a megfelelı hivatalos csatornákon és kommunikációs tevékenységgel hangsúlyozza. Emellett fontos, hogy a kutatók (családkutatók) számára többféle formában is módszertani segítséget nyújtsunk. A 2015. évben tovább folytatódik a digitális képállomány kutatói hozzáférésének bıvítése. Az adatbázisnak köszönhetıen egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy genealógiai kutatást életkortól és lakóhelytıl függetlenül bárki végezhessen. III.8.3. Online kommunikáció fejlesztése Az MNL Győjtıportál projekt keretében megkezdjük a honlapon lévı kutatással összefüggı tartalmak ellenırzését és frissítését a célból is, hogy az új honlapon a levéltári kutatásról hiteles és

34

naprakész információt tegyünk közzé. Az illetékes kutatószolgálatok a különbözı szabályzatokat, segédanyagokat és nyomtatványokat interneten keresztül elérhetıvé, illetve feltölthetıvé teszik. Az Országos Levéltár és a megyei tagintézmények honlapjukon, valamint hírlevelek küldésével folyamatosan aktualizálják a kutató- és ügyfélszolgálattal kapcsolatos információkat. Az Aktakaland az Országos Levéltár kutatóinak blogja, ahol az olvasók a levéltári kutatással kapcsolatos ismereteket ismeretterjesztı, közérthetı és látványos formában érhetnek el. A blog létrehozásával az MNL egy újabb csatornát nyitott meg a közösségi média területén. A blog 2014. szeptember közepén indult, 2015-re vonatkozó célunk, hogy a blog látogatottságát (2014. év végéig: 22 167 megtekintés, 6646 látogató) fenntartsuk. Ennek érdekében folytatjuk a kutatók érdeklıdésére leginkább számot tartó kutatási témák feldolgozását, a lehetı legszélesebb skálán alkalmazva a technológiai megoldásokat. A Győjtıportál létrejöttével technikai lehetıség nyílik arra, hogy az MNL keretében akár több blogot is üzemeltessünk. Szükséges erre vonatkozóan blogkoncepciót kidolgoznunk. III.8.4. Egységes és azonos színvonalú szolgáltatások megteremtése érdekében kérdıíves felmérés Az MNL integrációja – a húsz megyei tagintézmény csatlakozása – arra készteti az intézmény kutatószolgálatait is, hogy szolgáltatásaikat, mőködésüket, nyilvántartásaikat és a kutatás feltételeit felülvizsgálják, és közös nevezıre hozzák. A szolgáltató levéltár koncepció megvalósításának kiemelt eleme a – fıvárosi és megyei – kutatók, felhasználók igényeinek megismerése, felmérése és változásuk nyomon követése. Az MNL 2015-ben általános, valamennyi tagintézményre kiterjedı kutatói felmérést készít. Terveink szerint több százas minta alapján értékelhetjük az MNL szolgáltatásait, és kaphatunk visszacsatolást a munkánkról (feedback). A felmérés révén a jövıbeli fejlesztések irányát kijelölı támpontokat kaphatunk. A levont következtetéseket beépítjük a modern kutatószolgálati stratégiába, melynek elkészítése fontos munkatervi feladatunk. III.8.5. Hálózatépítés A tagintézmények (kutatószolgálatok) közötti tudásáramlás biztosítása nemcsak a munkatársak, hanem a kutatók érdeke is. Az MNL-en belül egy jól mőködı hálózat megszervezése és létrehozása az intézmény magas hozzáadott értéke lehet. Az egyes források nemzeti levéltári kontextusban történı értelmezése lehetıséget nyújt a közös kapcsolódási pontok felfedezésére. Ezek az összefüggések teljesebbé tehetik mind a köztörténetre és a személyes történetekre vonatkozó kutatásokat. Az intézmény kutatószolgálatai a Creative Europe Culture: Community as Opportunity – Creative archives’ and users’ network sikeres uniós pályázat keretében részt vesznek a Levéltári Tudásközpont kereteinek kialakításában és üzemeltetésében. III. 9. Tudományos munka, konferenciák, kiadványkészítés, kiadói tevékenység Az MNL központi és megyei tagintézményeiben az általuk ırzött iratanyaggal kapcsolatos levéltári alaptevékenységek mellett több évtizedes hagyományokkal rendelkezı tudományos kutatómunka és szisztematikus kiadványkészítési tevékenység zajlik. Az MNL nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az intézmény közép- és hosszú távú tudományos tervében megfogalmazódó célkitőzések a tagintézmények tárgyévi munkaterveiben is visszatükrözıdjenek, és az intézményi szintő tudományos munka irányát – a hagyományok és adottságok figyelembevételével – egységes szempontok alapján alakítsuk ki. Az MNL számára a továbbiakban is fontos intézményi feladat a tudományos, publikációs és kiadványkészítési tevékenység, ezért biztosítja egyes, tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak a kutatónap igénybevételét, elızetesen benyújtott egyéni tudományos tervek alapján, amelyrıl a fıigazgató dönt a felügyeleti vezetık – a megyei igazgatók, fıosztályvezetık, 35

fıigazgató-helyettesek, valamint – a Tudományos Tanács véleményének kikérése után. Az egyéni tudományos témáknak összhangban kell lenni az intézmény középtávú tudományos tervével. A tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársak a 2015. évre vonatkozóan is maximum heti egy nap kutatónapra pályázhattak, megfelelı kutatási programmal és az addig elért, érdemi tudományos tevékenység dokumentálásával. A 2015-ös évre vonatkozóan már a kutatónap pályázatokat és beszámolókat online kitölthetı adatlapon kellett benyújtani. 2014-ben az OL-ben és a SZKK-ban 52, a megyei tagintézményekben 155 tudományos munkát is végzı levéltáros dolgozott, közülük a központban 20, a tagintézményekben 30 fınek van tudományos fokozata. A 2015-ös évben a tudományos munkakörben foglalkoztatottak létszámának szinten tartásával, szerény emelkedésével számolhatunk. A fiatalabb levéltáros generáció több tagja is megkezdte, illetve végzi PhD tanulmányait, a 2015-re tervezett fokozatszerzési eljárások száma 8. A központi szervezeti egységekben 40 fı nyújtott be kutatónapi pályázatot amelybıl 35 fı kapott lehetıséget. A megyei levéltárak munkatársai közül a 2015-ös évre vonatkozóan 103 fı nyújtott be kutatónap pályázatot, a megítélt és a tárgyévi munkatervek alapján igénybe vehetı kutatónapok száma a megyei tagintézményekben összesen 3780 nap, az OL-ben 1465 nap, összesen 5245 nap. Az egész intézményrendszer szintjére vetítve az MNL-ben tevékenykedı tudományos munkatársak létszáma és teljesítménye alapján elmondható, hogy a történeti és egyes történeti segédtudományok terén az MNL rendelkezik az egész országot átfogó legjelentısebb, társadalmilag is jól beágyazott kutatói hálózattal. Az MNL tagintézményei közötti tudományos együttmőködés – amelyre korábban is voltak már regionális kezdeményezések – a jövıben lehetıséget teremt országos kutatási projektek elindítására. Erre kínálnak jó alkalmat a 2015-ös évben is a Holokauszt emlékév zárásával, az I. világháború centenáriumával és a II. világháború 70. évfordulójával kapcsolatos tudományos projektek, valamint a közös tudományos konferenciák, mőhelybeszélgetések által kínált lehetıségek. Az OL kiadványai között a periodikák meghatározó szerepet töltenek be. A papíralapú folyóiratok közül elsıként a jelenleg évente egyszer megjelenı Levéltári Közleményeket említjük meg. Az 1923 óta megjelenı folyóirat a magyar történész és levéltáros szakma egyik legelismertebb tudományos kiadványa. A 2015. év elsıdleges feladata a folyóirat megújítása új fıszerkesztıvel. A Levéltári Szemle az MNL OL, a Megyei és Városi Levéltárak Vezetıinek Tanácsa, valamint a Magyar Levéltárosok Egyesülete évente négyszer megjelenı, közös folyóirata, amely a levéltártudománnyal kapcsolatos szakcikkek mellett hírt ad a levéltáros szakma fıbb eseményeirıl, tudományos konferenciáiról és kiadványairól. A szintén évente négyszer megjelenı Turult a Magyar Történelmi Társulattal, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társasággal közösen adja ki, a heraldika, a diplomatika, a szfragisztika és a genealógia eredményeinek bemutatására. A szerkesztıség az OL-ban mőködik, vezetıje és tagjai egy része MNL munkatárs. Törekednek az utóbbi idıben elért tudományos színvonal további emelésére. A magyarságtudományi forrásokat publikáló, a hungarológia vezetı hazai mőhelyei – a Balassi Bálint Intézet, az MNL, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott Lymbus évkönyv elsısorban a külföldi hungarika kutatások során felfedezett iratok, tanulmányok közlését tekinti feladatának az 1526–1918 közötti korszakból. A 2013-ban alapított, 2014-tıl megjelenı Catastrum címő évnegyedes folyóirat az MNL önálló periodikája a katasztertörténeti kutatások eredményeinek publikálására. 2014-ben külsı pályázati és kormányzati támogatással jelent meg, 2015-ben tervezzük a Földmővelésügyi Minisztériummal közös kiadást. Az online periodikák között elıször az évente hatszor megjelenı 20. századi forrásközlı folyóirat, az ArchívNet a legjelentısebb, amely 2011-ben formai és technikai szempontból egyaránt sikerrel újult meg. A tudományos igényő forrásközlések eredményeként a lap ma már 36

elfogadott a szakmai világban, s a szerkesztıség ebben az évben is igyekszik a kitőzött követelményeknek megfelelni. Sajátos publikációként készül A hét dokumentuma, ami jelenleg az OL honlapjának része, de jellegét tekintve önálló szerkesztéső forrásközlı elektronikus folyóirattá is válhat. Az OL honlapjának átalakításával párhuzamosan törekszünk arra, hogy a lap – az ArchívNethez hasonlóan – önállóvá váljon. Az OL eseményeit és a honlap aktuális híreit kéthetente megjelentetı MNL OL Hírlevélben küldjük ki 1788 címre, amely szintén elektronikus periodikának tekinthetı. Az egyedi kiadványok nagymértékben függnek a külsı támogatásoktól, 2015-ben a következık szerepelnek a tervezett (támogatott) kötetek között: • Holokauszt forráskötet – angol és magyar nyelven • „Törvényes megszállás”. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között • Az I. világháború és a gazdaság (forráskiadvány) • Lengyel menekültek Magyarországon a második világháború idején (forráskiadvány) • Hory András, a Magyar Királyság varsói követe (1935-1939) emlékiratait lengyelül • Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlıdése Mohács után • Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai • Az Országos Levéltár erdélyi vonatkozású fondjai 1918-ig. I. kötet. • Erdélyi magyar vonatkozású fondjegyzékek sorozatban a Máramaros megyei kötet • Nagy Imre miniszterelnök kormánya (1953-1955) jegyzıkönyvei (Szerk. Baráth Magdolna) Az MNL megyei tagintézményei 2015-ben is folytatni kívánják a helytörténeti konferenciák megrendezésében folytatott több évtizedes gyakorlatukat. A tagintézményi munkatervek alapján a tárgyévben a 20 megyei levéltár összesen 32 tudományos konferenciát kíván megrendezni, amely rendezvényekre összesen több mint 3100 résztvevıt várnak. Mindez azt jelzi, hogy a megyei tagintézmények a továbbiakban is kiemelkedı szerepet kívánnak vállalni a helyi tudományos közéletben, a tudományos-ismeretterjesztésben. A megyei levéltárak döntı része 2015-ben is meg kívánja rendezni az olykor több évtizedes múltra visszatekintı levéltári nap konferenciáit, amelyeknek tematikája az évfordulós megemlékezésekhez, illetve a helytörténet egy-egy témaköréhez kapcsolódik. (Az MNL BácsKiskun Megyei Levéltára XVI. Levéltári Napja oktatástörténettel, a Baranya Megyei Levéltár „DélDunántúl és az I. világháború” címen rendez konferenciát. A békési tagintézmény „Egyesületek és civil szervezetek Békés megyében, 1841–1948” címmel, a Csongrád megyei levéltár a 2. magyar hadsereg megsemmisülése témakörben, továbbá a „Papság üldöztetése Magyarországon, Szerbiában és Lengyelországban” címmel, valamint „A Katyń. Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs” címő kiállítás bemutatója alkalmával Zentán tervez konferenciát. A csongrádi és a békési tagintézmény együttmőködésével tervezték megvalósítani a „Kisebbségi román lét – Együttélés, vallás, identitás, kultúra és asszimiláció” címő kisebbségpolitikai konferenciát. A Csongrád megyei tagintézmény – hagyományos Levéltári Nap konferenciájuk mellett – a Szent Gellért Fesztivál keretében a Szeged-Csanádi Egyházmegyével együttmőködésben tervezett konferenciát „A Dél-Alföld vallási sokszínősége – Egyháztörténeti konferencia a régió hitéletérıl – Konferencia a régió vallási, egyházi kérdéseirıl” témakörben. A Fejér Megyei Levéltár – az újonnan átadott épület adottságait kihasználva – „A II. világháború Fejér megyében” címmel kíván konferenciát szervezni, míg e mellett elıadássorozatot szeretnének tartani az iratképzı szervek iratkezelésében résztvevı munkatársainak. Gyırben a hagyományos, 37

immár XVIII. Gyıri - IV. Kisalföldi Levéltári Napot rendezik meg a városban található egyházi és önkormányzati levéltárak együttmőködésében. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár I. világháborús tematikával levéltári délutánt, a hajdúböszörményi fióklevéltár a város napja rendezvények keretében „A Hajdúkerületi büntetıbíráskodástól a kádári megtorlásig, avagy a tortúrától Kádár börtönéig 1679-1961” címmel helytörténeti konferenciát szervez, és meg kívánják tartani a 42. Hajdú-Bihar megyei levéltári napokat is, valamint az „Interdiszciplinaritás a Régiókutatásban” VI. rendezvényüket is. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár ugyancsak éves rendszerességgel megtartott Levéltári Napot tervez, míg a Komárom-Esztergom megyei tagintézmény a levéltáros szakmai nap mellett „Menekültek Magyarországon a II. világháború idején”, illetve „Esztergom és környéke az elsı világháború éveiben – a levéltári források tükrében” címmel tervez konferenciát. Nógrád és Pest megye ugyancsak az I. világháború megyei vonatkozásainak szentel teret, Somogy megyében pedig a levéltár tavaly elhunyt igazgatójának, Dr. Bısze Sándornak az emlékére szerveznek levéltári napot. Hagyományos beregi és nemzetközi konferenciáját rendezi meg „Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok” címmel a szabolcsi tagintézmény. Tolna megyében ugyancsak a háborús tematika jegyében szerveznek konferenciát „Háborúk, katonák a 18-20. században” címmel. Vas megyében az ugyancsak több évtizedes hagyományokkal rendelkezı XXXII. Vas Megyei Levéltári Napot tervezik megrendezni „Bőnbakok Vas vármegye 17–20. századi történetében” címmel. A Veszprém Megyei Levéltár munkatársai a Pannon Egyetemmel együttmőködésben a „Magyar Napok” Nyugati magyar diaszpóra. Bemutatkozik az NKA Ithaka-programja, ennek a rendezvénynek a megszervezésében mőködnek közre. A Zala megyei tagintézmény egy konferenciát tervez Zalaegerszeg város történetérıl, egyet a Balaton történetérıl, és egy emlékülés Csány László az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc vértanújáról. Az elızı évekhez hasonlóan magas arányt képvisel a megyei levéltárak tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársai által vállalt szakmai, történettudományi elıadások száma. 2015-ben 111 munkatárs összesen 222 tudományos elıadás megtartását vette tervbe. A levéltárak által megrendezett tudományos konferenciák fontos szerepet töltenek be a helytörténeti kutatások eredményeinek társadalmasításában, a szakmai kapcsolatok ápolásában. A központi szervezeti egységekkel együtt MNL szinten 130 fı mintegy 400 elıadás megtartását tervezi. 2015-ben is nagy hangsúlyt fektetnek a központi és megyei levéltárak munkatársai a tudományos publikációs tevékenységre is. Az év során 130 munkatárs összesen 300 tanulmány elkészítését vette tervbe, ami országos szinten is jelentıs hozzájárulást jelent a nemzeti múlt feltárása, a helytörténeti események tudományos igényő feldolgozása, megfelelı interpretációja szempontából. A 2015-ös évben a központi és megyei levéltárak tudományos és kiadványkészítı tevékenységében meghatározó szerepet kapott az elızı év két nagy évfordulója – a Holokauszt 70. és az I. világháború kitörésének 100. évfordulója – mellett a II. világháborús tematika. A megyei levéltárak mindegyike részt vesz az MNL fenti két évforduló kapcsán induló közös tudományos programjaiban. Az ebbıl adódó kutató-feltáró munkán túl azonban szinte mindenhol további helytörténeti, archontológiai kutatások is folynak, amelyeknek eredményeként tervezik tanulmánykötet kiadását, konferenciák szervezését, adatbázisok létrehozását külsı források támogatása esetén. A kiadványkészítés és konferenciaszervezés eredményessége nagymértékben függ a pályázati forrásoktól és a támogatások mértékétıl, hiszen a kiadványok megjelentetésére elkülönített költségvetési forrás nem áll rendelkezésre. Az MNL megyei tagintézményeinek gondozásában a tárgyévben megjelentetni kívánt kiadványok között – a tematikai sokszínőség mellett – egyaránt megtalálható a többéves múltra visszatekintı levéltári évkönyv, a tanulmánykötet, a forráskiadvány és a segédlet is.

38

Bács-Kiskun megyében Kemény János: Baja törvényhatósági joggal felruházott város 1944–1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében címmel egy monográfiát, míg Hátországban: Kecskemét a Nagy Háború éveiben címmel tanulmánykötetet terveztek megjelentetni. Békés megyében Gyula születése: Tanulmányok Gyula és környéke 13–14. századi történetébıl címmel várostörténeti tanulmánykötetet, illetve Márki Sándor 1873–1892 közötti naplóinak forráskiadványát kívánják közreadni. Az MNL Csongrád Megyei Levéltára a fióklevéltárak munkatársainak helytörténeti kutatásaihoz kapcsolódóan terveztek a tárgyév során kiadványokat megjelentetni: Labádi Lajos: Város a Kurca partján. Válogatott írások Szentes múltjából, Makó Imre: A II. világháború hódmezıvásárhelyi hısi halottai, áldozatai, Makó Imre: Sz. Szőcs Mihály I. világháborús hadinaplója címmel, továbbá „A mi Közép-Európánk” és „A népirtás anatómiája” 2014-es konferenciák köteteit kívánják közreadni. Mindemellett Oppidum Csongrád 2015. és Dél-Alföldi Évszázadok c. sorozatuk helytörténeti periodikáik megjelentetését vették tervbe. A Fejér megyei tagintézmény Fejér megye, 1945. címmel egy helytörténeti dokumentumgyőjtemény, illetve Fejér megye története térképeken címmel egy képes album megjelentetését és a Gánt története címő monográfia kiadását vette munkatervbe. Gyır-Moson-Sopron megye gyıri levéltára Hegedüs Zoltán – Szabó Zoltán: Gyır vármegye nemesi közgyőlési és törvénykezési jegyzıkönyveinek regesztái VI. 1676-1690. címmel tervezett egy levéltári szakmai kötetet megjelentetni. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára egy levéltári évkönyvet, egy fondjegyzéket, egy helytörténeti monográfiát „Megfigyeltek és megfigyelık. Ügynökvilág, avagy a hatalom szolgálatában” címmel, valamint egy, a Debreceni Törvényszékkel közös konferencia-kiadványt („Jogszolgáltatás Debrecenben”), továbbá a Közszolgálati füzetek periodika 9. és 10. számában „A Nagy Háború és kora”, illetve „Oly korban éltem én…” Hajdúböszörmény zsidósága címmel egy-egy kiadványt terveztek megjelentetni. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár Sebık Balázs: Szolnok Megye szocialista iparosítása (1950-1970) címmel a Levéltári Közlemények sorozat keretén belül egy monográfiát, továbbá a ZOUNUK Levéltári Évkönyv 29. számát tervezte közreadni. Egy DVD-n megjelenı digitális kiadvány készül el 2015-ben: Jász-Nagykun-Szolnok megye tisztségviselıi 1876–1990. Nógrád megyében egy helytörténeti monográfia (Fancsik János: A Rokkant-teleptıl a Vásártérig.) és egy regesztakötet (Jancsó Éva- Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyőlési jegyzıkönyveinek regesztái (1690-1694).) megjelentetését tervezték, a pályázati források függvényében. Pest megyében a „Pest-Pilis-Solt vármegye országgyőlési követutasításai a 18. században” címő kötet elıkészítését és „Pest megye archontológiája” kötet elıkészítését irányozták elı munkatervi szinten. A somogyi tagintézmény egy levéltári évkönyv (Somogy megye múltjából. 43.), egy monográfia (Somogy megye községi pecsétjei 1950-ig. MNLSML és az Akvirál Kft közös kiadványa) és „A 70 éves Szántó László tiszteletére” címmel egy tanulmánykötet kiadását vette tervbe. Szabolcsban egy I. világháborús (Kiss Ernı szatmári levéltáros I. világháborús naplója), egy a szabolcsi cigányság történetét bemutató („Nem szabad ıket lenézni”. A Szabolcs megyei cigányság válogatott forrásai 2. kötet), továbbá egy helytörténeti (Bereg vármegye 1836. évi kiváltságlevele) forráskiadvány megjelentetését tervezték. Tolna megyei tagintézményünk egy latin és magyar nyelvő forráskiadványt (1733. évi megyei egyházi összeírás), valamint egy levéltári segédletet (Nemesi közgyőlési jegyzıkönyvek 1721-1725. regesztái) vettek munkatervbe. Vas megyében egy konferenciakötet (Elıadások Vas megye történetérıl. VI.), valamint helytörténeti periodikák (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények) kiadását tervezték. A Veszprém megyei tagintézmény több helytörténeti monográfiát és adattárat (Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye a 18. században, Horváth László: A modernitás szorításában. Ajka építéstörténete a 20. század második felében), valamint egy hagyományos és online formában is megjelenı levéltár-ismertetı kiadványt (Jakab Réka [szerk.] Az Esterházy család cseszneki ága levéltára), egy forráskiadványt (Márkusné Vörös Hajnalka [szerk] Források a várpalotai Gráblertónál elkövetett tömeggyilkossághoz.), egy várostörténeti kiadványsorozat két újabb kötetét (Veszprémi Kaleidoszkóp 2-3. kötet), egy segédletet (Petrik Iván [szerk.] Pápa város jegyzıkönyveinek regesztái a 18. század végérıl), egy életrajzi kismonográfiát (Szőts István

39

Gergely: Gulden Gyula élete), és egy tanulmánykötetet (Szőts István Gergely [szerk.] Az I. világháború hátországa) kíván a tárgyév során megjelentetni. A Zala megyei levéltár két forráskiadványt (Csomor Erzsébet: Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826., Molnár András Szabó Péter: Zalai honvédek fényképei, naplói és visszaemlékezései az észak-erdélyi bevonulásról, 1940.), valamint a Zalai Győjtemény sorozat keretében két monográfiát (Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között. 2. kötet, Molnár András: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében, 1834-1847.) tervez 2015-ben kiadni. Évrıl évre egyre gazdagabb az MNL megyei tagintézményei által online és digitális formában megjelentetett kiadványok, adatbázisok köre. A Bács-Kiskun megyei levéltár 2015-ben is tervbe vette a Múltbanézı online folyóirat kiadását, a Fejér megyei tagintézmény az évfordulós megemlékezésekhez kapcsolódóan az I. és II. világháborús áldozatok településenkénti adatbázisát építi, és II. világháborús dokumentumok online közzétételét tervezi. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára a megyei holokauszt eseményeivel, a hısi emlékmővekkel kapcsolatos forráskiadványát, egy online levéltár-ismertetıt („Közös múltunk, közös jövınk.” Bemutatkozik az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára) és a levéltár fondjegyzékét kívánja publikálni. A szolnoki tagintézmény „Jász-Nagykun-Szolnok megye tisztségviselıi 1876-1990” címő archontológiai adatbázis DVD-jét, a szabolcsi levéltár pedig online adatbázisokat (Nyíregyházi végrendeletek, A világháborúk Szabolcsban) tervezik megjelentetni. A megyei levéltárak szakmai kapcsolatainak sokszínőségét jelzik a külsı közremőködık együttmőködésével megjelenı kiadványok. Baranya megyében Nikolits Mihály fıispán visszaemlékezései (szerk., bev.: Nagy Imre Gábor) címő kötetet a pécsi Pro Pannonia kiadóval közösen, míg Zóka Péter: Alexander Bernát történetfilozófiája a modern nacionalizmus– elméletek tükrében címő monográfiáját a PTE-vel közösen tervezték megjelentetni. Békés megyében a Balogh Dorottya–Héjja Julianna–Sáfár Gyula: Bodoky Károly mérnök, a KörösBerettyó vidék ármentesítıjének élete címő kötetet a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttmőködésben adják ki. Gyırben több levéltáros munkáját helyi támogatásokkal tudják megjelentetni (Áldozó István: Rendkívüli idıjárási események és természeti katasztrófák Gyır vármegyében., Dancsecz Mónika: A XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus hatásai GyırMoson-Pozsony k.e.e. vármegyében és Gyır városában., Hegedüs Zoltán: A Gyıri Katolikus Autonómia mőködése., Nagy Róbert: Az 1883. évi magyar bortörvény Gyır vármegyei végrehajtása., Néma Sándor: A Gyır vármegyei pecsét- és címer története.). A Heves megyei levéltár munkatársai „A Habsburg Monarchia püspökei 1804–1918., I. Magyar Királyság” címő életrajzi lexikon magyar változatának megjelentetésében mőködnek közre. Az MNL munkatársai által jegyzett tudományos publikációk, elıadások ilyen jelentıs számára kedvezı hatást gyakorol az a tény is, hogy a kutatónap igénybevételét eredményes és dokumentált publikációs tevékenységhez kapcsoltuk. Az MNL központi és megyei tagintézményeinek tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársai hagyományosan fontos szerepet vállalnak a hazai és nemzetközi tudományos programokban. 2015-ben 40 munkatárs összesen 52 hazai, továbbá 30 munkatárs 21 nemzetközi tudományos programban kíván szerepet vállalni. III. 10. Közmővelıdés, oktatás segítése, PR-tevékenység 2014-ben elkészült, az MNL összes tagintézményében megvitattuk, majd a levéltár vezetése elfogadta az intézmény új közmővelıdési koncepcióját, ami már tartalmazza azokat az elképzeléseket, amelyek megfelelnek az MNL célkitőzéseinek, s koordinálja a levéltári intézményrendszer közmővelıdési, levéltár-pedagógiai munkáját. A Magyar Nemzeti Levéltár középtávú közmővelıdési koncepciója 2015–2019. címő dokumentumot a közmővelıdési, levéltárpedagógiai területen az MNL tagintézményei közötti koordináció meghatározó dokumentumának tekintjük. Az aktív kapcsolatépítés, közös közmővelıdési projektek elıkészítése, megvalósítása az 40

MNL megyei levéltárai és az OL között 2015 egyik fontos célja lesz. A tagintézmények közötti közös munka részeként folytatjuk a megkezdett közmővelıdési kerekasztal programot, amelyen a tapasztalatcserén túl a képzési oldalt kívánjuk erısíteni (work shop-ok, gyakorlati, azonnal hasznosítható ismeretek átadása). 2014-ben elıkészítettük az új győjtıportál beindítását. 2015-ben létrehozzuk az MNL honlaprendszerét, ezen belül cél a meglévı tartalmak minél gyorsabb importálása, megjelenítésének egyszerősítése, az idegen nyelvő részek aktualizálása. Ennek eredményeként az MNL és tagintézményei 2015-ben virtuálisan is megújulnak. III.10.1. Levéltár-látogatások, látogatócsoportok fogadása, levéltár-pedagógia Az MNL 2014-ben tett elıkészületek és megalapozás után 2015-ben megújítja levéltár-pedagógiai programját. Elsısorban a 10-12 év feletti korosztályok foglalkoztatását helyezzük elıtérbe, mivel számukra tudunk megfelelı szakmai tartalommal bíró ismeretanyagot átadni. A gyermekfoglalkozásokat fıként egyes rendezvényeink alkalmával, illetve családok bevonásával kívánjuk rendszeressé tenni (március 15., májusi múzeumi majális, júniusi Múzeumok éjszakája, szeptemberi Kulturális Örökség Napok, levéltári nap/éjszaka). Igyekszünk beépíteni a fenntartó minisztérium azon múzeumpedagógiai programjait, amelyek hozzáilleszthetık a levéltári szakmai bázishoz. Így pl. Budapesten folytatjuk az Operakaland elnevezéső programot, melynek keretében vidéki középiskolásoknak mutatjuk be az épületet és raktárainkat. Igyekszünk felhasználni azokat a szakmai ismereteket, amelyeket munkatársaink szereztek 2014. évi továbbképzéseiken (levéltárkezelıi, segédlevéltárosi OKJ képzés, szerkesztıi, kiállítás-szervezıi tanfolyamok). Az ismeretterjesztı csoportok fogadásánál a központi Bécsi kapu téri rendezvények tartásának mára kialakult a rendszeres gyakorlata. Tudatosan keressük a levéltár közelében lévı iskolákat, s az épületbemutatás mellett levéltár-pedagógiai csoportfoglalkozásokat is kínálunk számukra. Ez egyrészt bevételt is hoz a levéltár számára, másrészt olyan program cserére is módot nyújt egyes esetekben, hogy nagyobb rendezvényeinknél a társiskolák koncerteket adnak épületünkben. Hetente két alkalommal 4-4 óra erejéig folytatjuk a 2014-ben bevezetett fizetıs nyílt napokat elıre be nem jelentett és külföldi látogatók részére. A munkatársak képzése érdekében folytatjuk a 2014-ben elkezdett belsı továbbképzéseket, amelyre önkéntes programra jelentkezett személyeket is igyekszünk bevonni. A megyei levéltárak egy része hasonlóan sőrő programokat nyújt a hozzá látogatóknak, a megyeszékhely és környéki iskolák rendszeres igénybevevıi ezeknek a programoknak. Egyre inkább rendszeressé válik, hogy a szomszédos tagintézmények átadják egymásnak tapasztalataikat, illetıleg ez a kapcsolatrendszer mőködik a központ és a tagintézmények között. A levéltár tagintézményeinek többsége rendhagyó történelemórákat tart a levéltár épületében, amelynek során eredeti iratok alapján mutatnak be egyes fontosabb történelmi eseményeket, személyeket. Több megyében a levéltár nem rendelkezik megfelelı helyiséggel, ilyen esetekben a levéltár kitelepül az iskolákba, illetve a helyi múzeum vagy könyvtár a találkozási pont. Nagyon fontos megemlítenünk, hogy egyes megyékben több fióklevéltár mőködik, s ezekben a kis létszámú filiálékban is rendszeres a diákok fogadása. A világháborús évfordulók jó alkalmat kínálnak helytörténeti vetélkedık rendezésére, amelyekben társintézményként vesz részt a levéltár. (Budapesten az I. kerületi önkormányzat mozgatta meg a várbeli intézményeket.) Kiskunfélegyházán a helyi fióklevéltár 2015-ban is bekapcsolódik a helyi könyvtár és a múzeum által iskolásoknak szervezett helytörténeti vetélkedıbe. Gyırben „Emlékezzünk 1945-re” címmel tart vetélkedıt a levéltár középiskolás diákok részére. Az alábbiakban csupán olyan program-csoportokat mutatunk be, amelyek eltérnek a megszokott levéltári óráktól. Ezek egy része a „Múzeumok éjszakája” programhoz kapcsolódik, így pl. Békés megyében „Régi idık iskolái” címmel három foglalkozásból álló esti rendezvény – tanóra – keretében villantják fel a kollégák a 18–19. századi elemi és középiskolai tananyagok egyes részeit.

41

Fejér megyében szintén a Múzeumok éjszakájához kapcsolódva interaktív kiállítás, játszóház, épület bemutató, raktártúra szerepel a programban. Sopronban „Múzeumok éjszakája” program és a 2015. évi „Soproni Ünnepi Hetek” ad lehetıséget a megszokott levéltári órák mellett „Letőnt korok blogjai: a naplók” címmel játszóház, játékos vetélkedı szervezésére. Pest megyében a „Múzeumok éjszakája” adja a keretet az I. világháború témájához kötıdı levéltári „szabaduló szoba” és oktatási anyagok összeállításához. A Heves megyei tagintézmény a „Nyitott levéltár – Velünk élı múlt” c. TÁMOP projekt keretében tart a levéltár iskolai csoportos foglalkozásokat. SzabolcsSzatmár Megyei Levéltár eddig széles alapon nyugvó levéltár-pedagógiai programjaihoz nagy segítséget nyújt a 2015-ben – TIOP pályázatnak köszönhetıen – kialakított interaktív oktatóterek használata. A levéltár-pedagógiai órák során várostörténeti, megyetörténeti vagy más, elıre egyeztetett téma szerinti foglalkozásokat is tartanak a levéltárban. A Veszprém megyei tagintézmény ugyancsak TIOP pályázatunk (oktatóterem létrehozása) kapcsán rendelkezik jó lehetıségekkel, s szerzıdéses kapcsolat alapján tart foglalkozásokat a megyeszékhely iskoláinak. Az MNL összes tagintézménye folytat kiadói tevékenységet, ad ki köteteket saját kiadásban vagy más kiadóval közösen. Csak igen ritka esetekben van lehetıség saját költségvetésbıl finanszírozni e kiadványokat. Általában pályázati (NKA) vagy más helyi támogatás segítségével, illetve nagy projektek részeként jelennek meg e kötetek. A monografikus témafeldolgozás mellett, fıként forrásközlések, s csökkenı számban, jegyzékek látnak napvilágot. Mellettük ismeretterjesztı céllal, levéltár-történeti, épület-bemutató füzetek, kisebb-nagyobb összefoglalók (kiállítási katalógusok) segítik a levéltárba látogatók eligazodását. III.10.2. Könyvbemutatók Az MNL tagintézményei rendszeresen lehetıséget nyújtanak saját és más levéltárak kiadványai bemutatására, de a tagintézvények a helyi tudományos mőhelyek (egyetemek, múzeumok, könyvtárak) számára is megjelenési lehetıséget teremtenek. Az OL Bécsi kapu téri épületében a levéltár ugyancsak rendszeresen lehetıséget biztosít más kiadók (kutatóhelyek, levéltárak, közgyőjtemények, felsıoktatási intézmények) számára is kiadványaik bemutatására. Az MNL létrejötte óta erre a korábbiaknál is több lehetıséget kívánunk nyújtani a megyei levéltáraknak. A tendencia arra utal, hogy 2015-ben tovább növekszik a könyvbemutatók száma (18-20 alkalom). Egyúttal arra is törekszünk, hogy komplex, kerekasztal jellegő bemutatókat, vitákat tartsunk a könyvbemutatók keretében, amely jelenthet egyszerre több kötet ismertetését vagy sajtónyilvános workshopot is. 2015-ben három holokauszttal kapcsolatos kiadványt egyszerre mutatunk be ismert személyiségek segítségével, ami így túlmutat egy „egyszerő” könyvbemutató súlyán. Terveink szerint a következı könyvbemutatásokra kerül sor. • A Baranyai Történelmi Közlemények 6. (Rangos famíliák-jeles személyek) – Pécs, • A holokauszt Békés megyei történeteibıl – Budapest (MNL), Gyula, • Márki Sándor naplói – Gyula, Arad (Szabadság Szobor Egyesület) • „Gyır vármegye nemesi közgyőlési és törvénykezési jegyzıkönyveinek regesztái VI. 1676–1690. – Gyır • „Búcsú a parasztságtól” – Mosonmagyaróvár • Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban (Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei) • Az 1622. évi soproni koronázó országgyőlés konferencia kötete – Sopron • Benda Borbála: Étkezési szokások a magyar fıúri udvarokban a kora újkorban (Archivum Comitatus Castriferrei 6.) – Szombathely, • Elıadások Vas megye történetérıl. VI. (Archivum Comitatus Castriferrei 7.) – Szombathely, • Jakab Réka: Bérlıbıl polgár – Veszprém,

42

•

• • • • •

Vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években (Sétál a család 5. füzete); az I. világháború és az I. világháborús Emlékgyőjtés Adatbázisának bemutatója – Veszprém, Veszprémi Kalidoszkóp II. – Veszprém, Veszprémi Kalidoszkóp III. – Veszprém, Padányi, Gulden: Ajka a lakótelepek városa – Veszprém, Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatása a 18. században – Veszprém, Grábler-tavi cigányholokauszt forráskötet bemutatása – Veszprém.

III.10.3.Közmővelıdési programok, rendezvények Összes tagintézményünk a korábbiaknál jelentısen nagyobb arányban kívánja igénybe venni a közelmúltban nyugdíjba vonult munkatársak segítségét, továbbá önkénteseket is be kívánunk vonni a rendezvények sikeres lebonyolításában. A levéltár immár hagyományossá váló állandó rendezvényei a következık: Március:

Március 15. (Állomásokhoz kötıdı, feladatmegoldó családi program, amelyen az elızı évi tapasztalatok alapján igen nagyszámú gyermekes család vesz részt; egyetemi hallgatók segítségét is igénybe vesszük. – kormányzati feladat)

Május:

Múzeumi Majális

Június:

Múzeumok Éjszakája

Szeptember:

Kulturális Örökség Napjai (Az épület bemutatása mellett gyermekprogramokat biztosítunk.)

Október– November:

Múzeumok İszi Fesztiválja

November:

Levéltári éjszaka

A következıkben elıször az MNL 2015. évi központi rendezvényeit soroljuk fel táblázatos formában, majd a tagintézmények konferenciáit, könyvbemutatóit és kiállításait külön tárgyalva. Idıpont 2015. március 15.

Rendezvény jellege Rendezvény témája – leírása Helyszín Egész napos „Huszártábor a levéltárban” Bécsi kapu tér rendezvény Gyerekprogramok – kézmőves Megyei levéltárak foglalkozás, kvízjáték, ügyességi számára feladatok

csatlakozásra ajánlott MNL program Konferencia 2015. március 25. Kúriával közösen vándorkiállítás 2015. április vége

Online kerekasztal

– „Életutak” – Kúria konferencia A fıbírák: Oberschall Adolf (1906– 1908), Günther Antal 1909–1920), Szalay József (1963–1968), Szakács Ödön (1968–1980) kiállítás, „A Blaha Lujza tér, mint emlékezethely” – 1965. április 23. – a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása. Közös kiállítás és kerekasztal az OSZK Színháztörténeti Tárával.

Bécsi kapu tér

A kiállítás és a kerekasztal helyszíne: OSZK

43

Idıpont 2015. június 20.

2015. június 20.

2015. augusztus vége

Rendezvény jellege Rendezvény, online kiállítás

Rendezvény témája – leírása Múzeumok Éjszakája A II. világháború vége – Megyei levéltárak levéltártörténet számára Az ostrom és az Országos Levéltár csatlakozásra palotájának pusztulása (iratok ajánlott MNL állományvédelme és a levéltár kulturális program örökségvédelmi feladatai) Kiállítás A kiállító tér és konferenciaterem avatása Kiállítás: Nyomot hagytak „Tíz évszázad aláírásai” Oklevelek, híres emberek és híres aláírások együttes bemutatása Közmővelıdési kerekasztal Továbbképzı Tananyag-fejlesztés a levéltártanácskozás Megyei levéltárak pedagógiában, kézmőves workshop

Helyszín Bécsi kapu tér

Bécsi kapu tér

Bécsi kapu tér

számára csatlakozásra ajánlott MNL program 2015. szeptember 7–9. 2015. szeptember 19–20.

APEx nemzetközi Digitalizálás jövıje Parlament, konferencia (nk. felsıházi szervezettel) terem KÖN rendezvény Kulturális Örökség Napok Bécsi kapu tér, Kiegészítı téma: Semmelweis Ignác Orvostörténeti (társintézménnyel) Megyei levéltárak halálának 150 évfordulója (1865. Múzeum augusztus 13.) számára

csatlakozásra ajánlott MNL program 2015. október 2015. ısz

Nemzetközi konferencia (társintézménnyel) Kiállítás, online kiállítás, kétnyelvő forráskiadvány (társintézménnyel)

2015. Konferencia szeptember vége – október eleje

1765 – II. József társuralkodóvá emelése A józsefi rendeletek hatása a magyar jogrendre Lengyel menekültek Magyarországon 1939– 1940 • Magyar közigazgatás és a magyar nép fogadtatása •

Polgári és katonai menekültek

•

A menekültek további sorsa (letelepedés, továbbmenekülés és visszatérés)

Bécsi kapu tér Bécsi kapu tér Lengyelország, Varsó

500 éve történt – A Veszprémi Veszprém Egyházmegyei zsinat elıírja a keresztelések feljegyzését • A családtörténeti kutatások jelenlegi állása

44

Idıpont

Rendezvény jellege

Rendezvény témája – leírása Helyszín • egyházi és állami anyakönyvek, összeírások •

családfák, családtörténet

•

történeti demográfia

2015. október 16.

Rendezvény konferencia

– Levéltári éjszaka Bécsi kapu tér 1975. gr. Klebelsberg Kuno születése Megyei levéltárak (140), hatása a magyar kultúrpolitikára – a miniszter és a levéltár. számára 1865. Róth Miksa, az OL csatlakozásra épületének üvegablakainak ajánlott MNL készítıje – születésének 150. program évfordulója

2015. október

Vándorkiállítás megnyitó

2015. október vége

Konferencia, Kúriával közösen tablós kiállítás

2015. november eleje

Konferencia

2015. december 7.

Konferencia

„Füstbe ment tervek” Expo, TV Székház, Nemzeti Színház, Bıs-Nagymaros stb. – „Életutak” – Kúria konferencia A fıbírák: Tıry Gusztáv (1920–1925), Oszvald István (1934–1937); Szilbereky Jenı (1980–1990), Solt Pál (1990–2002) Magyar tudomány hete – Közigazgatástörténeti konferencia A polgári kor közigazgatásának megteremtése Magyarországon, 1867– 1918 1890 – a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 125 éve

Bécsi kapu tér Kúria székháza Bécsi kapu tér

Bécsi kapu tér

III.10.4. Kiállítások Az MNL kiállítás-építı tevékenysége közmővelıdési jelentısége mellett tudományos szempontból sem érdektelen a levéltáros szakma számára. Az MNL kiállításainak tetemes része évfordulókhoz kötıdik, nem egy esetben kapcsolódva egyes konferenciákhoz. Tendenciaként említhetjük, hogy mind több esetben fordul elı, hogy a központi vándorkiállítást saját – eredeti forrásaikat bemutató – kiállítással kötik össze a tagintézmények (I. világháború). A tagintézmények közös kiállítására is akad példa 2015-ben: a Bács-Kiskun megyei levéltár a Csongrád megyei levéltár Csongrádi és Szentesi fióklevéltáraival „Az elsı világháború a sajtó tükrében” címmel rendez kiállítást. Az intézményenkénti egy-két idıszaki kiállítás mellett egyre több online kiállítás készül a levéltár tagintézményeiben, amelyek olvasottsága/kattintás-száma is jelentısebb nagyobb a papíralapú bemutatókénál. A Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozata hívó szóként tekinthetı, amelyben a kiállítás avatás e rendezvények egyik meghatározó eleme, többségében az MLE Nyitott Levéltárak anyagi segítségével. Tervezett idıszaki kiállítások MNL OL:

45

• Nyomot hagytak – „Tíz évszázad aláírásai” MNL Baranya Megyei Levéltára • „A Nagy Háború emlékei” c. kiállítás bıvítése, • Lengyel menekültek Magyarországon 1939–1940. MNL Békés Megyei Levéltára • „Civil szervezetek Békés megyében, 1841–1948” (Nemzeti Mővelıdési Intézettel közösen) MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára • Az 1956-os forradalom és szabadságharc képekben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város a forradalomban. – Miskolc, • Kazinczy Ferenc és Zemplén Vármegye Levéltára. – Sátoraljaújhely. MNL Csongrád Megyei Levéltára • Kémvilág a szocializmusban – Hısök vagy árulók? (Szeged) • „Testközelben a levéltár…” (Szabadtéri levéltár-történeti kiállítás) • Az I. világháború hátországa a helyi sajtó tükrében (szentesi, csongrádi és kiskunfélegyházai levéltár közös kiállítása) – Csongrád) • „Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!” – Tisza-történeti kiállítás a csongrádi levéltár fényképgyőjteményébıl (Csongrád) • A makói József Attila Gimnáziummal közös jubileumi kiállítás (Makó) MNL Fejér Megyei Levéltára • Az MNL I. világháborús kiállításának fogadása és saját dokumentumok bemutatása • Fejér megye a II. világháborúban a dokumentumok tükrében • Múzeumok éjszakáján interaktív kiállítás MNL GyMSM Gyıri Levéltára • „A lıcsei fehér asszony magyaróvári tartózkodása” (Mosonmagyaróvár), • „A Piarista Iskola 275 éves” (Mosonmagyaróvár), • „Széchenyi István halálának 155. évfordulója” (Mosonmagyaróvár). MNL GyMSM Soproni Levéltára • Elsı világháborús kiállítás Simon Elemér, Sopron megyei fıispán fotóalbumára építve. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára • 150 éves a debreceni Csokonai Nemzeti Színház (Debrecen) • Hısi emlékmővek Hajdú-Bihar megyében (Debrecen) • A büntetıbíráskodástól a kádári megtorlásig (Hajdúböszörmény) MNL Heves Megyei Levéltára • A 2. világháború vége Heves megyében MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára • A megye közlekedéstörténete c. kiállítás 2015. május végéig lesz fent. (Szolnok) • Szolnok várostörténeti kiállítás. (Szolnok) MNL Nógrád Megyei Levéltára • „Papírklinika” • Egyén – család – közösség • Az I. világháború hatása Nógrád megyében MNL Pest Megyei Levéltára • világháborús tematikát feldolgozó bloghoz – öt kiállítás • 2014. évi konferenciához kapcsolódó tárlatok Budapesten, utána részben Nagykırösön MNL Somogy Megyei Levéltára

46

• A levéltár költözése miatt csak érintıleges a közmővelıdési tevékenység: „Füstbe ment tervek” kiállításhoz dokumentumok; A XXI. század Intézet és az Elsı világháborús centenáriumi emlékbizottság felkérésére dokumentumok MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára • Közmővelıdési programok kísérırendezvényeként: Kölcsey-kiállítás, Levéltárunk kincsei, személyes források a világháborúkból MNL Tolna Megyei Levéltára • Holokauszt Szekszárdon (Szekszárd) • Világháborús dokumentumok a levéltár győjteményébıl (Szekszárd) • Emlékezés Garay János költıre (Szekszárd) MNL Veszprém Megyei Levéltára • A veszprémi 101. vadászrepülı ezred története (Veszprém) • Pápai textilmővesség (Pápa) • Város a városban: a „Haszkovó” (Veszprém) Tervezett vándorkiállítások MNL OL • Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója • „Füstbe ment tervek” MNL Csongrád Megyei Levéltára • A Varsói Felkelés emlékezete • A 2. magyar hadsereg megsemmisülése • „A Katyń. – Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs” (kiállítás a Délvidék városaiban) MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára • Armales Transylvanorum – vándorkiállítás (Szlovákia, több helyszín) • Bihar vármegye története – vándorkiállítás (Gyula) • Az áldozatok emlékére – vándorkiállítás MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára • MNL Bethlen Gábor kiállítása (Esztergom) Tervezett online kiállítások Az MNL központi honlapján: • 1945, a sorsfordító esztendı • Szomszédaink voltak • Együtt a csillagokig. A közös magyar–szovjet őrrepülés és a tömegpropaganda • címő kiállítások felújítása, illetve bıvítése. Új kiállítás: • A hátország a Nagy Háborúban. Az elsı világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon • „A Blaha Lujza tér, mint emlékezethely” – 1965. április 23. – a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása. • Lengyel menekültek Magyarországon 1939–1940 MNL Heves Megyei Levéltára • A 2. világháború vége Heves megyében.

47

A megkezdett folyamat részeként, az MNL budapesti közmővelıdéssel foglalkozó részlege és a tagintézmények is fontosabb partner múzeumokkal, illetıleg a helyi közgyőjteményekkel élı együttmőködést kívánnak kialakítani, illetve a már meglévı kapcsolatokat szorosabbra főzni. A 2014. évi – fıként a múzeumok éjszakájának – tapasztalatai arra utalnak, hogy egyes rendezvényeket, egyeztetve más intézményekkel (Budapesten a várbeli közgyőjteményekkel), sikeresebben lehet megtartani, mert a látogatók jobban kedvelik az összetett látnivalókat kínáló programokat. Kapcsolataink révén a kiállításokhoz kiírt pályázatok megírásában is számítunk néhány múzeum segítségére (MNM, Hadtörténeti, Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Óbudai stb.). E munkában természetesen az MNL levéltárainak egymás közötti tapasztalatcseréje is elengedhetetlen. A Bécsi kapu téri épületben tavasszal elkészül a kiállító, konferencia és foglalkoztató terem, amely minıségi feltételjavulást jelent a közmővelıdési munkában. Ennek elsı lépcsıje lesz egy új kiállítás elkészítése és felavatása, aminek korszerő installációja várhatóan közelíteni fog a színvonalas múzeumi bemutatókéhoz. A jövıbeni helyiség lehetıségek függvényében törekednünk kell arra, hogy az idıszaki kiállítások mellett az Országos Levéltár állandó levéltártörténeti kiállítást is nyisson. Az eddig bemutatott közmővelıdési rendezvények mellett az MNL levéltárai elsısorban ismeretterjesztı elıadások tartásával hívják be magukhoz az érdeklıdıket, melyeket országos hírő, helyi levéltári kutatók tartanak. Csak említésszerően: Brunner Attila mővészettörténész „Az alföldi szecesszió városi kapcsolatai és épületdíszítı elemeirıl tart elıadást Csongrádban. A Somogy megyei levéltár 2015-ben költözik új épületébe, s elıtte „Nyitott raktárak” napot tart az intézményben, a raktárakat levéltáros vezetés mellett utoljára lehet majd bejárni. Az említettek mellett intézmény épületén kívüli vetélkedıket, városismereti séták szerveznek az I. és II. világháborús évfordulókhoz kapcsolódva. Két megyében kiemelkedıen havi rendszerességgel rendeznek szalonszerő elıadásokat, kerekasztal beszélgetéseket. Szabolcs megyében ezek az összejövetelek többször kiállításokhoz, konferenciákhoz köthetık, széleskörő a tematika és az elıadói kör is: Kölcsey-irodalom, Magyarok Kárpátalján, Múltfaggatás sok aspektusból, Nık a történelemben, A Korunk és a kolozsvári helytörténeti irodalom, Szlovák–magyar történeti irodalom, Levéltári délután, Helytörténeti szakmai nap – egyházi kiadványok bemutatója, Kiss Ernı naplójának bemutatója, Beszélgetés a 20. századról. A Veszprém megyei levéltár számos hasonló jellegő rendezvénysorozatokat tart 2015-ben „A Veszprémi Történelmi Szalon” összejövetelei valamint a „Smaragdváros elıadások” fıként Veszprém régi és közelmúltját, természeti értékeit mutatják be a hallgatóságnak. Az MNL rendezvényeinek kisebb részét költségvetési forrásból finanszírozza a levéltár, nagyobb hányada azonban csak pályázati, illetve helyi önkormányzati, állami forrásból oldható meg. Fıként a drasztikusan csökkenı pályázati (NKA) források miatt szükséges mind több magántıkébıl származó anyagi eszköz bevonása. Tudatosítani kell, hogy a levéltárak közmővelıdési-kulturális tevékenysége jelentıs hozzájárulás a nagyobb és a kisebb közösségek számára is.

III. 11. Könyvtári munka Az MNL OL levéltár-tudományi szakkönyvtára és a megyei tagintézmények könyvtárai (továbbiakban könyvtárak) a 2015. évben is végzik a számukra jogszabályilag elıírt feladatokat (dokumentumok állományba vétele, olvasószolgálat mőködtetése, állományellenırzés, statisztikai adatszolgáltatás stb.). Az állomány gyarapítása a könyvtárak számára leginkább ajándék, kiadványcsere valamint közlési díj fejében történik. A pályázati úton történı gyarapításra nincs lehetıség megfelelı pályázat kiírásának hiányában (NKA Közgyőjtemények Kollégiuma), ezért elıtérbe kell kerülnie az intézményi költségvetésbıl történı forrás biztosításának.. A könyvtárak állományából 48

leselejtezett, duplumként szerepelı kiadványok MNL-en belüli felajánlása is segítheti a gyarapodást. A digitálisan meglévı kiadványokat elérhetıvé kívánjuk tenni az MNL könyvtárai számára. Az állomány gyarapodása az OL esetében 800 könyvtári egységre tervezhetı, amely pályázat, ajándék, kiadványcsere, vásárlás útján, valamint közlési díj fejében történik. A könyvtár állományának digitalizálása külsı partnerekkel való megállapodás révén biztosítható (Arcanum, Históriaantik). Ennek eredményeként a könyvtár állománya további hagyományos és nem hagyományos dokumentumokkal is bıvül. Ezen dokumentumok bekötése az e-Corvina integrált könyvtári rendszerbe is a feladat része. Ezáltal a katalógusból elérhetıvé válik az elektronikus könyvtár is. Az OL és a megyei tagintézmények könyvtárai is folyamatosan végzik a dokumentumok feldolgozását és szolgáltatását a könyvtári használók részére. Az OL viszonylatában a már meglévı digitalizált könyv- és folyóirat-állomány (helyi vagy az interneten fellelhetı) integrálása az elektronikus katalógusba. A kikölcsönzött mőveket folyamatosan vonalkódozzuk az adminisztráció egyszerősítése érdekében. A 2015. évben a Bécsi kapu téri könyvtárban tovább folyik a 2014 végén megkezdett, visszamenıleges vonalkódozás. A megyei könyvtárak, ahol van, folytatják az elektronikus katalógus építését visszamenılegesen is. Az OL-ban 2015-ben is folytatódik a muzeális dokumentumok revíziója, mely során 500 kötet kötéstípus és állapot meghatározása történik meg. A megyei levéltári könyvtárak ott, ahol 2014ben nem fejezıdött be, 2015. elsı felében befejezik az állományuk teljes revízióját, valamint elkezdik, illetve folytatják a különgyőjtemények, muzeális dokumentumok revízióját és ezzel együtt a feldolgozását. Az OL esetében 2015-ben 17 kötet kötésjavítása, valamint 120 kötet folyóirat köttetése történik meg. Az MNL levéltári könyvtárainak szakmai segítése 2015-ben is folytatódik. Az MNL megyei levéltári könyvtárak katalógusai jelenleg sokféle rendszerben épülnek (cédulakatalógusok és különféle elektronikus rendszerek), ezek korszerősítése és egységesítése mindenképpen szükséges. Egy olyan közös levéltári katalógus létrehozását tervezzük, amelyben minden levéltár saját lelıhelyadataival különálló adatbázist is létrehozhat. Az OL-ban a kiadványcsere kapcsolatok felülvizsgálata is évenkénti feladatot igényel. A kiemelt stratégiai partnerekre javaslatot teszünk, akik részére rendszeres megküldjük a kiadványcseremegállapodásban vállalt kiadványokat. III. 12. Anyakönyvi másodpéldányok kezelése Az MNL megyei tagintézményei 2015-ben is munkatervi feladatként hajtják végre az utólagos bejegyzések (UB) bevezetését a levéltárak ırizetében lévı anyakönyvi másodpéldányokba. A hazai anyakönyvezési gyakorlatban jelentıs változást hozott az elektronikus anyakönyvezés elindulása, ugyanakkor ez az utólagos bejegyzések bevezetésével járó, levéltárakra háruló alapvetı feladatot lényegében nem érinti. Változás csupán annyiban következik be, hogy az UB-k jegyzékét a megyei tagintézmények ettıl az évtıl kezdve nem az anyakönyvi hivataloktól kapják közvetlenül. Az anyakönyvi feladatok részletes szabályozásáról szóló 32/2014. évi (V.19.) KIM rendelet 72. §-a rögzíti, hogy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az elektronikus anyakönyvben rögzített bejegyzések folyószámáról értesíti az anyakönyvek másodpéldányait kezelı levéltárakat. A levéltárak a bejegyzések elektronikus rendszerben történı rögzítésének tényét ez alapján tudják az anyakönyvi másodpéldányban feltüntetni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatósága a levéltáraknak évente, a tárgyévet követı hónap utolsó napjáig küldi meg a jegyzékeket papír alapú anyakönyvenként bontásban mind papíralapon, mind pedig elektronikus úton.

49

Az anyakönyvi másodpéldányokba bevezetendı utólagos bejegyzések kezelésében hat megyének (Békés, Fejér, GYMSML Soproni Levéltára, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) volt az elızı évben elmaradása. A tagintézmények mindegyike természetesen számol 2015. évi munkatervében ennek a hátraléknak a csökkentésével, illetve megszüntetésével: − Békés megyében a legnagyobb a hátralék (17 216). Úgy számolnak, hogy az idei évben beérkezıkkel együtt mintegy 26 000 utólagos bejegyzést kell az állami anyakönyvek másodpéldányaiba bevezetni. A tavalyi évhez képest a hátralék ugyan lényeges csökkenést mutat (32 350 volt a hátralék 2014 elején), de a 2015-ös évre még mindig igen komoly feladatot ró a tagintézményre az adatbevitel. − A 2014-es év során két olyan megyében is hátralék keletkezett, ahol ez korábban nem volt tapasztalható: kisebb számú elmaradás halmozódott fel Fejér megyében (1198 db), míg ettıl jóval nagyobb Pest megyében (10 493 db). Mindkét tagintézmény 2015-ös munkatervében számol az elmaradt adatbevitel pótlásával. − Az MNL GYMSML Soproni Levéltárában a 2013-as évhez hasonlóan 2014-ben is némi lemaradás mutatkozott (1460 db), de ennek bevitelét az idei évre vállalhatónak tartják. − Jelentıs hátralék keletkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (10 168 db), amely a 2015-ös évben beérkezı UB-k és a tervezett 10 000-es bevitel mellett ez év folyamán nem lesz felszámolható. − A zalai tagintézményben 2015 során a minden évben csökkentett, de még jelenleg is fennálló 3892 db-os UB hátralékukat redukálni szeretnék. Egy-egy évben átlagosan 55006000 UB érkezik, a 2015-re tervezett bevitel 8000 darab. A többi tagintézményben elmaradás nincs, az évi adatbevitel – a megye nagyságától és a lakosság számától függıen 2500 és 13 000 között mozog. A munkát a legtöbb helyen (13 tagintézmény) 1 fı végzi.

III. 13. Nemzetközi és hazai kapcsolatok Az MNL 2015-ben is aktívan részt kíván venni a nemzetközi levéltári életben és széles nemzetközi együttmőködésre törekszik a bilaterális és a multilaterális területen egyaránt. Az év folyamán Mikó Zsuzsanna fıigazgató hivatalos látogatást tervez Isztambulba (2015. március 19– 21), ahol részt vesz az I. világháborús emlékkonferencián és kiállításon. Az MNL részrıl a fıigazgató vezetésével delegáció utazik Prágába (2015. április 27–29.), az ICARUS-ENArC program keretében a „Levéltári együttmőködés és közösségépítés a digitális korban” címmel megrendezésre kerülı konferenciára. Mikó Zsuzsanna fıigazgató vezetésével 2015 májusában a Holokauszt-kutatások szakmai kérdéseinek megvitatása, és a további együttmőködés lehetıségeinek tisztázása érdekében egyhetes izraeli és egyhetes amerikai szakmai utat tervezünk.. Az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgı évfordulójára készülve Emlékezés és emlékeztetés címmel a Kúria, a Legfıbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottság közös kutatási programot indít a forradalmat követı megtorlás feltárására. A Magyar Nemzeti Levéltár a forradalmat követı büntetıperek áttekintésére és feldolgozására kapott felkérést.2015-ben az intézmény a büntetıperes iratanyag pontos mennyiségét és a peres anyagok melletti korabeli segédletek adatainak rögzítését kívánja elvégezni. A feladatot az iratanyag mellett dolgozó levéltárosok, illetve a témában publikáló kollégák segítségével kívánjuk megvalósítani. Intézmények közötti együttmőködés keretében részt kívánunk venni a Nemzeti Emlékezet Bizottság pártarchontológiai kutató- és adatbázis építı munkálataiban is.

50

Az MNL továbbra is részt vesz az európai szakmai szervezetek munkájában. Az European Board of National Archivists és az Európai Bizottság által létrehívott European Archives Group 2015 júniusában Rigában tartja 31. illetve 18., októberben Luxemburgban pedig 32. illetve 19. ülését. A tavalyi görögországi döntésnek megfelelıen megerısített szervezeti struktúra eredményeként a programot a Karel Valle (BE) által vezetett elnökség készíti elı. Várhatóan továbbra is fontos téma marad az Európai Unió adatvédelmi direktívája, a közgyőjtemények részvétele a közadatok kereskedelmi hasznosításában és a levéltárak részvétele a 2014–2020 közötti költségvetés európai programjaiban. A DLM Forum az EBNA/EAG eseményeit követıen Rigában tartja éves közgyőlését, Luxemburgban pedig soros taggyőlését. A szervezet szerepe felértékelıdött az E-ARK projektben való részvétellel, amely az elektronikus iratok levéltárba adásának európai szintő technológiai harmonizálására tesz kísérletet. 2015-ben sor kerül a Moreq specifikáció levéltári átadással kapcsolatos követelményeinek kiegészítésére és elkészül az információs csomagok technikai specifikációja. Az MNL munkája elismeréseként tavaly Szatucsek Zoltánt választották a szervezet elnökévé és intézményünk a titkársági teendık ellátásában is jelentıs részt vállal. Az európai levéltárak állományvédelmi vezetıinek tavalyi ülésén Szlabey Dorottya képviselte az MNL-t. Tekintve, hogy az állományvédelem olyan szakmai területe a levéltári munkának, ahol a technológiai és technikai fejlıdésbıl fakadó új eredmények közvetlen hatással vannak az intézmény munkájára, fontosnak tartjuk, hogy ezeken a találkozókon továbbra is jelen legyünk. A következı összejövetel 2015. június 25–26. között Rigában, az EBNA/EAG rendezvényekkel összekapcsolódóan kerül megrendezésre. Az MNL évek óta nem tudta magát képviseltetni a Nemzetközi Levéltári Tanács munkájában. Ennek oka a 2013. évi pénzügyi helyzet mellett az volt, hogy az ICA több konferenciáját is távoli országokban rendezte. A 2015. évi konferencia helyszíne szeptember 27. és 29. között Reykjavik lesz, témája pedig a levéltárakban ırzött iratok tanúsító értéke és az állampolgári jogok lesz. A konferenciára az MNL elıadás-javaslatot kíván benyújtani. Az MNL közvetlen európai uniós támogatással megvalósuló nagyprojektjei (ENARc, APEx, EARK, Co:op) számos lehetıséget nyújtanak az európai levéltárosokkal való kapcsolatok erısítésére, kapcsolatépítésre, az intézményi kultúra fejlesztésére és a jó gyakorlatok átvételére a szakma legkülönbözıbb területein: az elektronikus archiválástól kezdve a közmővelıdésig. A projektekhez kapcsolódó kiemelkedı esemény lesz 2015-ben az Európai Levéltári Portál projekt zárókonferenciája, amelynek Budapest ad otthont. Az MNL-re az APEx projektben végzett munkája elismeréséért esett a választás, amelynek eredményeként szeptember 7. és 9. között az EU 27 tagállamának 300 szakemberét látjuk vendégül Együttmőködés és hálózatépítés: levéltárak a digitális jövı útján - Fenntarthatósági perspektívák bemutatása az Európai Levéltári Portálon keresztül címmel megrendezésre kerülı konferencián. A rendezés több tekintetben is jelentıs feladatot ró az intézményre. A konferencián az MNL elıadásokkal is képviselteti magát. Továbbra is célunk, hogy a nemzetközi szervezetekkel való együttmőködés mellett közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki olyan intézményekkel, amelyekkel egy-egy feladat elvégzése közös érdek. Ennek megfelelıen továbbra is részt kívánunk venni a Preservica User Group felhasználói csoport munkájában, és folytatni kívánjuk a Svájci Szövetségi Levéltárral való együttmőködést az adatbázisok archiválásában. A MNL megyei tagintézményei elsıdlegesen a regionális, határ menti kapcsolatok fejlesztésében rendelkeznek – sokszor több évtizedre visszanyúló – hagyományokkal, ezzel kiegészítik és erısítik az MNL OL nemzetközi tevékenységét, így az MNL nemzetközi tevékenysége globális, európai és regionális szinten egyaránt aktívnak mondható.

51

A megyei tagintézmények kapcsolatai elsıdlegesen a határ menti, a magyar kisebbség által lakott területek, illetve az egykori megyék történetére vonatkozó források feltárására, szakmai publikációk készítésére, tudományos konferenciák, közös levéltári és közmővelıdési rendezvények megtartására, illetve a levéltári szakmai ismeretek és tapasztalatok cseréjére vonatkoznak. A GYMSML Soproni Levéltára folytatja az 1994-ben elkezdett szakmai együttmőködést és a Burgenlandi Tartománnyal mőködik együtt a magyar vonatkozású iratok feltárása és feldolgozása tekintetében. Ugyanakkor 2015-ben megvizsgálják egy magyar–osztrák–szlovák közös Európai Uniós pályázat elindításának a lehetıségét is. A VaML szintén a Burgenlandi Tartományi Levéltárral, és a Maribori Területi Levéltárral mőködik együtt, közös levéltári és közmővelıdési programok megrendezésében. A VaML és a ZML a Maribori Területi Levéltárral közösen „Szlovén–magyar ifjúsági Nemzetközi Levéltári Kutatótábor” megrendezését tervezi, (2015. június 22– 27.). Ez a tábor egyben a közös közmővelıdési program részét is jelenti. A SML tagja a Mogersdorf Sympozionnak, 2015-ben Szlovénia fogja megtartani a következı ülést. A levéltár 2001 óta végez hungarika feltárást a rijekai levéltárban, ez a munka az NKA támogatásával 2015-ben is folytatódik, azt az év végére befejezik, a repertóriumot elkészítik. A magyar–horvát levéltárosok közötti szakmai együttmőködés keretében a horvát levéltárosok részt vesznek a kaposvári levéltári napokon. A KEML a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárával tervez közös szakmai mőhelybeszélgetést, a VeML pedig folytatni kívánja a Szlovák Nemzeti Levéltárral 2007-ben elkezdett kétoldalú együttmőködést az Esterházy család cseszneki ága iratainak feldolgozása és jegyzékelése vonatkozásában. Ezzel párhuzamosan aktívan részt vesznek az Ithaka-program bemutatásában a Pannon Egyetemmel együttmőködve. A NML a Losonci Levéltárral ápol hagyományosa jó viszonyt, a két intézmény együttmőködése 2015-ben is folytatódik. A SzSzBML 2015-ben is folytatja nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, ezek Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia felé irányulnak, és elsısorban közös konferenciák, közös kutatások és nyilvános szakmai beszélgetések megrendezésében nyilvánulnak meg. A BKML a szabadkai, zentai és pancsovai, és a vajdasági levéltárakkal ápol kapcsolatokat. A BaML az Eszéki Állami, illetve a Szabadkai Történeti Levéltárakkal mőködik együtt. A BéML 2015-ben kezdeményei a hivatalos kapcsolatfelvételt az új vezetés irányítása alá került Arad Megyei Levéltárral. Kiemelkedı a CsML tevékenysége, amely a lengyel–magyar–román–szerb regionális együttmőködés eklatáns példája. A nemzetközi együttmőködésük keretében a Varsói Felkelésre, illetve a katyńi gyilkosságokra a „Katyń. Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs” címmel egy közös lengyel–magyar kiállítással emlékeznek. A Zentai Állami Levéltárral együttmőködve a „A papság üldöztetése Magyarországon, Szerbiában és Lengyelországban” címmel közös konferenciát rendeznek, a magyar–lengyel együttmőködés keretében pedig a „Kémvilág a szocializmusban. Hısök vagy árulók” címmel közös konferenciát terveznek. Az összes megyei tagintézmény a levéltáros szakmai szervezetek mellett hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a megyéjük területén található közgyőjteményekkel, oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel. A fenntartóváltás ellenére a legtöbb helyen megmaradt a városi, illetve a megyei önkormányzatokkal való jó kapcsolat, amely több esetben abban is megnyilvánul, hogy anyagi hozzájárulásokkal támogatják a levéltári rendezvényeket vagy akár kiadványok megjelentetését. Fontos azt látni, hogy a megyei levéltárak – tudományos programjaikkal, kiadványaikkal – a helyi tudományos közélet meghatározó, olykor egyedüli képviselıi, e szerepkört az elkövetkezıkben is fenn kell tartani.

52

A nemzetközi kapcsolatok mőködtetéséhez szükséges elméleti és szakmai munka hátterét az MNL Fıigazgatói Titkárságának munkatársai adják, akik a felkészítı anyagok készítésével járulnak hozzá a nemzetközi levéltári együttmőködéshez. III.13.1. Hungarika kutatás 2014-ben a megyei tagintézmények bevonásával elkészült az MNL Hungarika stratégiája, amely egységes keretbe foglalja a határon túli magyar vonatkozású levéltári anyag győjtésével, hosszú távú fennmaradásával kapcsolatos feladatok koordinációját. A Hungarikára vonatkozó munkatervi feladatok egy egységes MNL szintő Hungarika kataszter felállítását célozzák 2015 folyamán. A kataszter létrehozására tervezett munkafolyamatok két csoportra bonthatóak: az MNL OL Magánlevéltárak, győjtemények és gazdasági szervek fıosztályán belül és MNL szinten tervezett munkafajtákra és fázisokra. Az MNL OL OTKA társpályázatot nyújtott be 2015 februárban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Olasz tanszékével közösen itáliai hungarika feltárásra és feldolgozásra. Nyertes pályázat esetén a hungarika munkacsoport két fı fiatal kutatóval bıvül, akiknek feladata a Hungarika kataszter felállításában való részvétel lesz. További feladat a 2014. évi Ithaka pályázatokkal kapcsolatos utazások (USA, Kanada) eredményeinek rögzítése, az itt feltárt iratanyagok megvásárlása, hazahozatala. Szorosan együttmőködünk a Balassi Intézettel a Klebelsberg Kunó Ösztöndíj pályázatok elbírálásában, értékelésében, a feltárt anyag nyilvántartásában. A megyei levéltárak közül a határ menti megyék kiemelkedı szerepet töltenek be a hungarika kutatás vonatkozásában, közülük is kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Levéltára, amely az ukrajnai magyar vonatkozású levéltári anyag magyar kutatók számára történı hozzáférhetıvé tétele érdekében megkezdte a beregszászi levéltár ún. opiszainak fordítását és közzétételét. A magyar múlt feltárása szempontjából kiemelt jelentıségőek az oroszországi levéltárakban fellelhetı anyagok. A kutatások folytatását szolgálja az orosz-magyar levéltári vegyes bizottság, amely 2015-ben ülésezik; a testület célja az, hogy együtt jelentesse meg a két ország levéltáraiban ırzött forrásokat. 2015-ben tovább folytatjuk az erdélyi vonatkozású fondjegyzékek kiadását. – A 2011-ben a Román Nemzeti Levéltárral Gyulafehérvárott megkötött egyezmény értelmében a két fél vállalta, hogy az 1918/1919-ig keletkezett erdélyi vonatkozású fondokról, állagokról, sorozatokról és győjteményes fondokról a jegyzéket elkészíti és kölcsönös együttmőködésben román nyelvre is lefordítja. 2014-ben a vállalkozás eredményeként megjelent a Hargita megyei és Maros megyei kötet. 2015-ben a Magyarországon– elsısorban az OL iratanyagában– található Erdélyre vonatkozó fondjegyzék kiadását tervezzük 3 kötetben, valamint a Máramaros megyei kötet megjelentetését. Lehetıségeinkhez mérten elıkészítésre kerül a Fehér, Krassó-Szörény, Temes megyére vonatkozó kézirat is. A program megvalósulásához az NKA nyújt támogatást. Hazai kapcsolataink közül 2015-ben is ápoljuk a meglévıket, amelyek együttmőködési szerzıdések keretében zajlanak több konkrét projekt vonatkozásában: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Pannonhalmi Fıapátság, Múlt-Kor Kulturális Alapítvány, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Folytatjuk a gyakornokok szakmai képzését az ELTE és a PPKE Bölcsészettudományi Karainak történelem és levéltár szakos hallgatóival. Tervezzük újabb együttmőködési szerzıdések megkötését, többek között a Nemzeti Mővelıdési Intézettel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel.

III. 14. Az MNL Cseh Tamás Archívum

53

Átfogó módon érinti a szakmai tevékenység valamennyi részterülete az MNL Cseh Tamás Archívum – Interdiszciplináris Győjtemény munkáját. A Cseh Tamás Archívum 2014. januárjában az MNL Úri utcai épületében kapott méltó körülmények között elhelyezést. A zenész, énekes életmővének, munkásságának emléket állító, és mőveit, illetve az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat gondozó archívumot 2014. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, Kövér László, a Parlament elnökének jelenlétében adtuk át hivatalosan is a közönség számára. Az MNL vagyonkezelésében álló, Bp., I. ker. Úri utca 54–56. sz. alatti mőemlék épületben található győjtemény számára az 1902-ben épült ún. Mailáth palota udvari lépcsıházából nyíló, méltó módon felújított épületrészét alakítottuk ki. A felújítások során arra törekedtünk, hogy az épület a Győjtemény távlati terveinek megvalósítására is alkalmas legyen. A Győjtemény 2015. évi kiemelt feladata, hogy Cseh Tamás elıadómővész életmővének gondozását, korának és munkásságának, mintaadó személyiségének dokumentálását, emlékének megırzését eredményesen megvalósítsa. Az Archívum győjtıkörébe tartozónak tekinti a szerzı és szerzıtársai személyes győjteményét, szellemi hagyatékának alkotóelemeit, életmővének kordokumentumait, az ahhoz kapcsolódó dalokat, hang- és képfelvételeket, fotókat, kéziratokat, írásokat, újságcikkeket, tárgyakat. Alapító célkitőzése megvalósítása érdekében az Archívum arra törekszik, hogy „a korszak hiteles dalnokának” életmővéhez kapcsolódó képi- és hangzóanyagokat, fényképeket és papíralapú dokumentumokat, kortörténeti anyagokat átfogó módon feltárja, győjtse, rendszerezze, digitalizálja, hosszú távú fennmaradását biztosítsa, és a modern kor igényeinek megfelelıen, közérthetı és jogszerő formában kutathatóvá, és a legszélesebb körben hozzáférhetıvé tegye. Ennek megfelelıen a látókörébe kerülı audiovizuális dokumentumokat, kéziratokat, leveleket átveszi, digitalizálja, elektronikusan tárolja, biztonsági másolatokat készít róluk, rendszerezi, megırzi, a kutatók számára a szükséges engedélyeket beszerzi, ill. a kutathatósági elıírásokat betartja. Az Archívum befogadja a Cseh Tamás jogutódaitól, illetve harmadik személyektıl a tárgyiasult emlékeket is. Kapcsolatot tart a győjtıkkel, regisztrálja a tárgyi hagyatékot, elısegíti kiadványok, kiállítások létrejöttét, a szellemi hagyaték ápolását, kezelését. Szakmai munkájának kiemelt része, hogy a győjtemény különbözı típusú anyagaiból – azok jellegzetességeit figyelembe véve – tudományos szempontok alapján adatbázist/adatbázisokat építsen, annak érdekében, hogy elımozdítsa Cseh Tamás életmővének és korának modern, újlátószögő feltárását, megismertetését. Az Archívum alapfeladatainak ellátása komoly informatikai infrastrukturális hátteret igényel.

III. 15. Pályázatok Tagintézményeink rendezvényeik lebonyolításához, kiadványaik megjelentetéséhez, egyes szakmai feladatok teljesítése, illetve könyvtárállományuk fejlesztése érdekében minden évben, így 2015ben is– a pályázati lehetıségekhez mérten–, számos pályázatot nyújtanak be, elsısorban a Nemzeti Kulturális Alaphoz (Közgyőjteményi Kollégium, Könyvkiadási Kollégium, Folyóiratkiadási Kollégium, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégium, miniszteri keret). A pályázatok tervezésnél két szempontot tartunk szem elıtt. Egyrészt a 2014-ben már nyertes pályázatok kivitelezésével és elszámolásával kalkulálunk, másrészt számolunk az újabb pályázatok benyújtásának lehetıségeivel. A 2015. évi pályázatokat a legtöbb tagintézmény a kiírás függvényében tervezi. Így a korábbi évekhez hasonlóan az alábbi témakörökben benyújtandó pályázatokra számítunk: -

önálló kötetek, évkönyvek, periodikák, forráskiadványok megjelentetése levéltári napok, konferenciák szervezése

54

-

közmővelıdési tevékenység restaurálás digitalizálás iratvásárlás savmentes dobozok vásárlása speciális tárolóeszközök, illetve elkészítésükhöz szükséges anyagok beszerzése szakkönyvtár gyarapítása raktári eszközök, mérıeszközök beszerzése klímaberendezés karbantartása, tisztíttatása

Két, már futó OTKA pályázatunk mellé, újabb három pályázat beadását tervezzük, reményeink szerint eredménnyel. Célunk, hogy a már futó EU-s pályázatokat (TÁMOP, TIOP) eredményesen lezárjuk. Megyei tagintézményeink esetén számítunk a megyei és városi önkormányzatok hivatalok pályázati úton történı támogatására, valamint helyi civil szervezetek támogatására is. III. 16. Vezetés, ügyvitel, képzés, továbbképzés Az MNL valamennyi tagintézménye a 2015. évben is kiemelt feladataként kezeli az integrációból adódó feladatok elvégzését. A korábban megalkotott szabályzatokat és utasításokat a jogszabályi változásokat folyamatosan követve felülvizsgáljuk. Rendszeresen, különbözı szintő értekezleteket tartunk. Egyes témákban (pl. illetékességi terület) munkacsoportokat hozunk létre. Az éves munkarend a tagintézményekkel egyeztetve fıigazgatói utasításban kerül meghatározásra. Mindemellett továbbra is fontos a közmővelıdési és tudományos feladatok ellátása, a helyi kulturális, szakmai életben való aktív részvétel. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 201/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében a költségvetési szervezetek esetében elıírja a folyamatba épített elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés (FEUVE) rendszerének mőködtetését. E rendszer fıbb elemeinek felülvizsgálatát, illetve új, az integrációs szempontok szerinti kiépítését (ellenırzési nyomvonal és kockázatkezelés) az MNL 2014-ben megkezdte, majd 2015-ben is folytatni kívánja. A költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § rendelkezik arról, hogy a költségvetési szerv vezetıje felelıs a belsı kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülı – megfelelı kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, valamint nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, mőködtetéséért és fejlesztéséért. A kapcsolódó feladatok megfelelı színvonalon történı végrehajtása érdekében az MNL fıigazgatója 2014. októberében Kockázatkezelési Bizottság létrehozásáról döntött, elkészült az MNL jelenleg hatályos Kockázatkezelési szabályzata, az intézmény kockázatkezelésének helyi szabályozása, és napvilágot látott az MNL új belsı ellenırzési kézikönyve. A kockázatkezelési bizottság létrehozása és mőködtetése mellett az MNLen belüli ellenırzési nyomvonalak meghatározása, illetve az intézményrendszer szerkezetének megfelelı kialakítása a tárgyév során kerül végrehajtásra. Az ellenırzési nyomvonalak kialakítása során figyelemmel kívánunk lenni az MNL, mint költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési folyamatainak egészére. Az ellenırzési nyomvonalak kialakítása során a Pénzügyminisztérium útmutatója alapján, a szervezet valós igényeihez igazítva alakítjuk ki. 2014. január 1-jén megkezdtük az MNL egységes iktatási rendszerének a Poszeidonnak a használatát, 2015-ben megvizsgáljuk az intézményben az elektronikus iratkezelés bevezetésének lehetıségét.

55

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR (A

Recommend Documents