A magyar logisztikai ágazat jelenlegi és jövőbeni kihívásai a változások tükrében
Vértes Edit elnökségi tag Magyar Logisztikai Egyesület
Napirend: EU-s háttér információk (White paper 2011) A jelenlegi közlekedési információs rendszerek Nemzeti kezdeményezések és eredmények Csatlakozás az EU ITS hálózatához EU –s projektjavaslatok
2
Az EU keleti és nyugati tagállamaiban az infrastruktúra fejlettségi szintje nem azonos.
Az új tagállamokban jelenleg csak mintegy 4800 km autópálya van, és nincsenek célirányos, nagysebességű vasútvonalak, a hagyományos vasútvonalak pedig gyakran rossz állapotban
vannak. Az EU közlekedési ágazata növekvő versenynek van kitéve a világ gyorsan fejlődő közlekedési piaca részéről.
3
White paper 2011 ‘Európai közlekedéspolitika’ Csatlakozás az Egységes Európai Közlekedési térséghez - Single European Transport Area - egy versenyképesebb és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer kialakításáért. Forrás hivatkozások: A ténylegesen egységes európai közlekedési térség megvalósítása érdekében elengedhetetlen a stratégiai infrastruktúrák törzshálózatának létrehozása A közlekedés és infrastruktúra hatékony használatának érdekében információs rendszereket és piaci alapú ösztönzőket kell bevezetni. Teljesítményének optimalizálása, a multimodális logisztikai láncok kiépítése, beleértve energiahatékonyabb módok használatát.
4
Európában a jelenlegi közlekedési információs rendszerek (Intelligent Transport Systems - ITS) 2000-től
reálissá
vált,
a
közlekedésen
alapuló
áruk
és
szolgáltatások szabad áramlását kimondó gazdasági integráció
célkitűzése alapján, hogy az
alkalmazások terén szükséges a
gyors és hatékony mobil adatátvitel.
ITS fejlesztés fő területei: Intelligens szállítóeszközök alkalmazása (környezetbarát autók technológiai megoldásai)
Intelligens infrastruktúra létrehozása e-matrica és e-díjfizető rendszerek bevezetése e-segélyhívó rendszer megalkotása
áruk nyomon követése (tracking and tracing) 5
Európában a jelenlegi ITS rendszer kommunikációs felülete
6
Európában a jelenlegi közlekedési információs rendszerek (Intelligent Transport Systems - ITS) Euteltracs rendszer szolgáltatásai: valósidejű adatátvitel; automatikus
járműkövetés
(GPS-el,
vagy
az
Eutelsat
műholdjaival); problémamentes, összeurópai közvetítés; szabad kommunikáció egész Európában; adatintegrációs képességek; magas értékű rakománybiztonság és védelem.
7
Főbb kihívások A torlódás komoly aggodalomra ad okot az utakon és a levegőben egyaránt. Az áruszállítási tevékenység várhatóan növekedni fog: a 2005-ös szinthez képest mintegy 40%-kal 2030-ig és valamivel több mint 80%-kal 2050-ig. Az utasforgalom várhatóan az áruszállításnál kicsit kisebb mértékben nő majd: 2030-ig 34%-kal és 2050-ig 51%-kal Az infrastruktúra fejlettségi szintje nem azonos az EU keleti és nyugati tagállamaiban. Az új tagállamokban jelenleg csak mintegy 4800 km autópálya van, és nincsenek célirányos, nagysebességű vasútvonalak, a hagyományos vasútvonalak pedig gyakran rossz állapotban vannak Az EU közlekedési ágazata növekvő versenynek van kitéve a világ gyorsan fejlődő közlekedési piaca részéről. 8
Főbb kihívások A hatékony és integrált mobilitási rendszer előfeltétele az egységes európai közlekedési térség Kombinált árufuvarozás: e-Freight Az áruk valósidejű nyomon követését lehetővé tevő, intermodális felelősséget biztosító és tiszta áruszállítást támogató keretrendszer kialakítása.
Egyablakos, egy megállásos ellenőrzési/adminisztrációs koncepciók gyakorlatba ültetése, elektronikus formátumú egységes közlekedési okmány (elektronikus fuvarlevél) létrehozásával és alkalmazásával, a nyomon követési technológiák, megfelelő keretrendszerének létrehozásával (RFID18 ).
9
Főbb kihívások
A
ténylegesen
megvalósítása
egységes érdekében
európai
közlekedési
elengedhetetlen
a
térség
stratégiai
infrastruktúrák törzshálózatának létrehozása. Ki kell dolgozni és elfogadni egy pán-európai szintű az intelligens infrastruktúra fejlesztését, beleértve a járművek
egységesített kommunikációs rendszerét.
10
EU akcióterv Az EU akciótervei : A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása, Az IT szolgáltatások folyamatossága, forgalom- és a teherárukezelés az EU közlekedési folyosókon és agglomerációkban, Közúti
biztonság
eszközökkel
és
védelem
(figyelembe
véve
növelése a
infokommunikációs
2002-ben
indult
eSafety
kezdeményezés eredményeit) A járművek integrációja a közlekedési infrastruktúrába, Adatbiztonság és védelem, felelősségi kérdések rendezése,
Európai együttműködés és koordináció az Intelligens Közlekedési Rendszerek terén.
11
A Dömölki Bálint professzor által 2009-ben vezetett munkacsoport anyagának egyes részeit átvettem
Forrás:
12
Célok: Emberi döntések előkészítése Alkalmazhatóság és a használhatóság Hatótényezők
Jelenlegi közlekedési rendszerek
Forrás:
Fejlődés útja
Jövőbeni intelligens közlekedési rendszerek
Célok
13
Az ITS-ek célrendszere és feltételezett hatásmechanizmusa: Közlekedési teljesítmény
+
+ +
Káros mellékhatások
Közlekedési infrastruktúra állapota
+
-
Intelligens Közlekedési Rendszerek, ITS’s
Környezeti hatás
Baleseti statisztika
Jelmagyarázat:
+
Jónak tekitett hatás Rossznak tekintett hatás Növelő hatás Csökkentő hatás
+ -
Forrás:
14
Az ITS-ek célrendszere és feltételezett hatásmechanizmusa (táblázatos formában): Intelligens Közlekedési Káros Közlekedési infrastruktúr Közlekedési mellékhatáteljesítmény Rendszerek, a állapota sok ITS’s Intelligens + + Közlekedési Rendszerek, ITS’s Közlekedési infrastruktúra + állapota Közlekedési + teljesítmény Káros + mellékhatások
15
Az Intelligens Közlekedési Rendszer fő komponensei
Járművek információs rendszerei és eszközei
Úthálózat információs rendszerei és eszközei
Forgalomirányító központok
16
Az intelligens közlekedés átfogó jövőképe Magyarországon
Jelmagyarázat: hiteles, garantált információ szolgáltatás
Helypozicionáló szolgáltatás
ad hoc, nemgarantált információ szolgáltatás
i el yi ad fo at rga ok lm
H
P já ill rm an H ű a e a tn és lyi da yi t t in na ájé ok fo vi ko rm gá z ác ció tató ió s k
zt ás ia s et ir
Tá jé na kozt inf vigá ató orm ció és ác s iók
Járművezetők
Közlekedési vagy szállítmányozási vállalat
Forgalmi központok
Forgalomoptimalizálás
Forgalomtájékoztatás
Közlekedési adatok elemzése Nemzetközi közlekedési adatcsere
Utastájékoztatás
Utasok
Járműgyártók
ge
Központi vezérlő és navigációs információk
s íté
ze
Információ gyűjtés és továbbítás
r
s ös íj td
Csomópont irányítás
Segélyhívás
Helyi forgalmi adatok
Úthálózati eszközök és rendszerek
ve oft
s fris
Figyelmeztetés, utasítás
Ú
al es
Navigálás
yi tn tok na a lla ad Pi m ű r já
B
Sz
Járművek információs rendszere Vezetés segítés
Útállapot érzékelés
Dinamikusan változó útadatok
Aktuális térképadatok
Pillanatnyi helyadatok
Adatcsere más járművekkel
Rendőrség, mentők, tűzoltóság
Térkép-szolgáltatás
Útfenntartó intézmények
Rendőrség, mentők, tűzoltóság
Országos Meteorológiai Szolgálat
Külföldi társközpontok
17
A jövőt befolyásoló tényezők Sectoral policy 1. EU ITS politika – EU támogatások 2. Közlekedéshez kapcsolódó állami bevételi források 3. Útdíj fizetési kötelezettségek 4. Közlekedésbiztonsági előírások 5. Behajtási korlátozások 6. Állami forgalomirányító szervezetek koordinációja
Társadalmi 1. Környezettudatosság 2. Biztonság tudatosság 3. Közlekedési problémák 4. Bizalom
Gazdasági 1. Üzleti modellek 2. IT - infrastruktúrafejlesztés 3. Térképszolgáltatások 4. Mobil, szélessávú - adatátviteli szolgáltatások széleskörű használata
Technológia 1. Kép-, és videó-információ feldolgozó eszközök 2. Forgalmi és útállapot-információgyűjtő eszközök 3. Forgalmi adatcsere szabványai 4. Mobil helymeghatározó eszközök 5. Járműbe épített vezetéstámogató és fejlett biztonsági eszközök 6. Szabványos jármű IT architektúra 7. Beszédfelismerés
18
Szállításirányítási Rendszer - SZIR (Transport Management System – TMS) A Szállításirányítási Rendszer – SZIR tíz év óta folyamatos üzemben (7x24 óra) biztosítja Magyarország vasútvonalain a fuvarozandó szállítmányok életciklusának követését. A SZIR-ben rögzített adatokat több mint 1200 munkaállomáson érik el a vasúttársaságok munkatársai. A szállítmányozó partnerek és a partnervasutak szabványos protokollokon keresztül közvetlenül vagy az e-Freight rendszerből (Interneten keresztül)
adhatnak fel megrendeléseket és kaphatnak információt vasúti kocsijaik aktuális
státuszáról,
és
a
fuvarok
elszámolásához
szükséges
információkról. A SZIR egyaránt meghatározó rendszere a MÁV Zrt. forgalomirányítási és a Rail Cargo Hungaria Zrt. áruszállítási tevékenységének. A szolgáltatást végzi: MÁV Informatika Zrt. 19
e-Freight:
Vasúti
rakományok
Internetes
Ügyfélkapcsolati
Rendszere Partner : Rail Cargo Hungaria Zrt. Fejlesztés ideje: 2005 Az e-Freight a Rail Cargo Hungaria Zrt. és az ügyfeleik számára létrehozott elektronikus szolgáltatások keretrendszere. Szolgáltatások: egyablakos kezelés, teljes körű elektronikus adatcsere, Intranet portál, utasítások és rendeletek hozzáférésével.
20
Csatlakozás az EU ITS hálózathoz Cél az, hogy az uniós infokommunikációs társadalom részévé váljunk, és a közlekedési együttműködést (interoperabilitását) biztosítsuk a közlekedésben résztvevőknek számára.
Mindezek nem lehetségesek technológia fejlesztése nélkül.
az
infokommunikációs
21
Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 1. Informatikai közmű fejlesztése, 2. Infokommunikációs hálózat kiépítése az egyes modalitások között, 3. Kapcsolódás, és átjárhatóság a nemzetközi és a hazai
infokommunikációs rendszerek között, 4. A gyors-vasút fizikai feltételrendszerének megteremtése Magyarországon (nemcsak a személyforgalom területén),
5. Mielőbbi csatlakozás az Intelligens Járműirányítási Rendszerhez (melynek az EU-ban prioritása van).
22
Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 1. Informatikai közmű fejlesztése Az egész országot lefedő szélessávú, nagysebességű internet-hozzáférés, a gyors (feltétele az egész országot lefedő
optikai
hálózat
megléte,
kiépítése,
vagy
különösen az elmaradott térségekben) 2. Infokommunikációs
hálózat
kiépítése
az
egyes
modalitások között A modalitások közti átjárhatóságot biztosítandó valósidejű adatcsere Közös ágazati adatbázis létrehozása
23
Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 3. Kapcsolódás, és átjárhatóság a nemzetközi és a hazai infokommunikációs rendszerek között A transzeurópai hálózatok (TEN) a közlekedési hálózaton kívül még a távközlési hálózatot (eTEN) és az energetikai hálózatot (TEN-E), valamint újabban Soft Infrastucture-t (SI) is tartalmazzák, Telekommunikációs hálózatokhoz való csatlakozásunkra, úgymint: eTEN,
ITS
–
Intelligens
Szállítási
Rendszer,
SI
–
Informatikai
és
telekommunikációs technológiára épülő infrastruktúra, Egyedi küldemények nyomon követhetőségének érdekében korszerű eszközrendszerek használatát javasoljuk, mint pl.: RFID, vonalkód, vagy szállítójárművön elhelyezett intelligens fedélzeti terminálok (Projekt: EURIDICE).
24
Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez SI (Soft Infrastucture) szerepe
ICT – Információs és kommunikációs technológiák Forrás: Andrea Campagna, 2009 25
Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez A jövő „soft infrastruktúrájának” bevezetésének feltételei: Hálózatos
kapcsolat
nemzetközi
kiépítését
logisztikai
cégekkel
(SI)
a
hazai
hazai
és
(logisztikai
klaszterek létrehozása). Ágazati
adatbázishoz
(megalkotása: hozzáférést
Állami az
ágazati
való
csatlakozást és
szabad
adatbázishoz
minden
feladat),
modalitás számára. A fenti
célok
elérése
érdekében
javaslom
a
technológiai eszközök fejlesztését, alkalmazását.
26
Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 4. A gyors-vasút fizikai feltételrendszerének megteremtése Magyarországon (nemcsak a személyforgalom területén) Meg kell teremteni - EU-s finanszírozással - az egységes vasúti közlekedési rendszerhez (Single European Railway Area - SREA) való csatlakozásunk feltételrendszerét, a korlátozó tényezők (a vasúthálózatunk alacsony technikai, technológiai színvonalának) kiküszöbölésével: alacsony eljutási idő megbízhatóság, mely függ a vasúti infrastruktúra jelenlegi állapotától, eszközpark minőségi és mennyiségi hiányosságától
27
Az előadó javaslatai az EU-s projektekhez 5. Mielőbbi csatlakozás az Intelligens Járműirányítási Rendszerhez (melynek az EU-ban prioritása van). Előfeltétele az Intelligens Szállítási Rendszer (ITS) IT kommunikációs hálózati kapcsolatának a fejlesztése, alkalmazása. Ez biztosítja a hatékony áruszállítást, a biztonságos és a nyomon követhető árutovábbítást. Szükséges lenne a már meglévő rendszerekhez csatlakozni (nem elvben, hanem gyakorlatban is): vasút: E-Freight, ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) vízi: RIS - River Information Services, NAIADES (a belvízi szállításra megalkotott integrált európai cselekvési programja) légi: AIS - Aeronautical Information System, SESAR (Az egységes európai égbolt kutatási programja) 28
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
[email protected] www.mle.hu