A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ megvalósítani kívánt szakmai programjának részletes tartalmi bemutatása Ez a melléklet a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ szakmai programját mutatja be részletesen. A Központ céljainak megfogalmazása után az alábbi fő témakörök bemutatása következik, melyek kifejtése külön mellékletben is szerepel. A témák a következők 1. 2. 3. 4.
A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ kiállításának tématerve, a kiállítást leíró szinopszisok - kifejtés a 2. Mellékletben Múzeumpedagógia - kifejtés a 10. Mellékletben A konferencia témája, rövid vázlata - kifejtés a 12. Mellékletben Informatikai fejlesztés koncepciója (tematikus adatbázis leírása, szükséges digitalizálási munkálatok bemutatása) - kifejtés a 13. Mellékletben
A Központ feladata az emigráció és a diaszpóra jelenségének kiállítással, kiadványokkal és konferenciákkal való bemutatása, valamint a külhoni magyarság emlékanyagának nyilvántartására, feldolgozására és bemutatására irányuló tematikus adatbázis és honlap (Tudástár) létrehozása. A diaszpóra elnevezés a Központ létrehozása során a Kárpát-medencén kívül, elsősorban a történelmi emigrációs hullámok során Észak- és Dél-Amerikában valamint Ausztráliában letelepedett közösségekre vonatkozik.
Az Emigrációs és Diaszpóra Központ célja Számos nemzetközi példa és korábbi hazai kezdeményezés igazolja a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létjogosultságát. Ez az intézmény több nemzeti szintű stratégiai feladatot elláthat, többek között a diaszpórában élőkkel a kapcsolat kialakítását és fenntartását az ország nemzetközi hírének, elfogadottságának – egyfajta speciális országmarketingként – a diaszpórán keresztül pozitív irányban történő befolyásolását, valamint a turizmus serkentését. A kiállítás a hazai közönség és kifejezetten a történelem korábbi időszakait részleteiben még nem ismerő diákság számára olyan tájékoztatást nyújthat, melyben egyrészt megismerhetik Magyarország történelmét valamint a nemzetközi magyar diaszpóra jellemzőit is. A Központ ezen felül a kivándoroltak és leszármazottaik számára is egy kapcsolódási pontot jelenthet Magyarországgal, akik szívesen keresnek fel egy olyan intézményt, ahol a kivándorlás sorsfordító időszakának eseményeit átélhetik, és érezhetik a szülőföld szándékát a velük való kapcsolat megerősítésére. Ezzel az intézmény képes lesz érzelmi szálakat kialakítani a saját vagy szüleik, nagyszüleik származási országára már kevesebbet gondolókban, a magyarul már nem beszélő, többedgenerációs leszármazottakban is. Meg tudja majd erősíteni a diaszpórában élők nemzeti identitását és akár be tudja vonni őket a hazai kulturális vagy akár gazdasági és politikai folyamatokba is. A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ ezzel megvalósítja a nemzetpolitikai stratégiában a diaszpórával kapcsolatosan megfogalmazott célokat: „megtalálni – megszólítani – megtartani – érdekeltté tenni – Magyarországhoz kötni.” Emellett a megfelelően érdekfeszítő, a látogatómenedzsment és a modern múzeumpedagógia ismereteit felhasználó kiállítás általános érdeklődésre is számot tarthat a hazai és külföldi turisták körében.
A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ kiállításának tématerve Ez a kiállítás egyrészt a Balassi Intézet Alagsorában található 400 négyzetméteres kiállító térben valamint az Intézet I. emeletén található kiállítási térben valósul meg állandó kiállításként, emellett az Alulában rendezett időszakos kiállításokra is sor kerül majd, melyek a migráció témakörében speciális témák feldolgozásával egészíthetik ki az állandó kiállítás mondanivalóját. A Központ szakmai programjának kiemelt része az állandó kiállításon bemutatni a kivándorlási hullámokat. Továbbá a kivándorlási hullámok társadalmi, gazdasági okait („push-pull” tényezők), az utazás módjait, körülményeit és az új hazába történő megérkezést és a diaszpóra életét is megismerhetik a látogatók archív fotók, eredeti dokumentumok, statisztikák, térképek, filmek, rekonstruált tárgyak, stb. segítségével. A kiállítás vezérfonala a személyes történetek bemutatása lesz (micro-history), az országos és globális történelembe (macrohistory) ágyazódóan. Az állandó kiállítás tehát az egyes emigrációs hullámok kiváltó okait, a kiutazás körülményeit valamint a diaszpórában létrejött közösségek életét mutatja be. Az állandó kiállításban a második és az ötödik kivándorlási hullám kiemelt figyelmet kap. Hiszen az 1867-es kiegyezést követően Trianonig közel 1,5-2 millióan emigráltak, döntően az USA-ba, és az a kivándorló hullám alapította meg a tényleges amerikai magyar diaszpórát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc által kiváltott kivándorlási
hullám során közel 200 ezren hagyták el az országot. Sok emigráns, szemtanú még él, így ezt az időszakot számos személyes történettel lehet bemutatni. Tehát nemcsak fotókkal, dokumentumokkal, hanem sokkal inkább személyes elbeszélésekkel tárja majd a kiállítás a látogatók elé a történelmet, a kivándorlás okait, történetét. Nemcsak önéletrajzi írásokból lesz narrátor segítségével idézve, hanem a még élő emigránsok is megszólaltat a kiállítás anyaga. Fotók, dokumentumok, statisztikák, térképek, leírások segítségével válik érzékelhetővé, hogy milyen volt a XIX. század végi, XX. század eleji Magyarország; hogyan éltek a kivándorlási gócpontok településein az emberek, milyen tényezők miatt választották sokan a szülőföldjük elhagyását. A látogató nemcsak elolvashatja a kiutazásról szóló paneleket, hanem meg is hallgathat személyes kiutazási történeteket („micro-history”), így hatékonyabban tudja megérteni, befogadni a kiutazás körülményeit. A személyes kivándorlási történeteken („micro history”) túl, a kiállítási paneleken és vitrinekben mutatja be a kiállítás a figyelemre leginkább érdemes fotókat, utazási és személyes okmányokat (útlevelek, személyi igazolványok, jegyek, stb.) és egyéb dokumentumokat (levelek, képeslapok, naplók, újságok, stb.), emléktárgyakat (bőröndök, stb.). A legtöbb kiállítási téma tehát egyszerre tudományos igényű, ugyanakkor személyes is. A Központ a széles közönséget célozza meg, akik közül sokak számára egy-egy átlagos vagy példát mutató emigráns életének bemutatása adja a statisztikák, átfogó elemzések, dokumentumok megértését. Ezért a kiállítások koncepciójának kidolgozásakor törekszünk arra, hogy a témák interpretációjának ez az eszköze a megértést szolgáló módszerek között legyen.
Az érdeklődők megismerhetik az amerikai magyar városrészek, a „Little Hungary”-k, mint például Cleveland, New Brunswick, Chicago, Toledo, Pittsburgh, stb. létrejöttét, virágkorát. Kiállítási paneleken és vitrinekben fotókat, használati és emléktárgyakat és egyéb dokumentumokat (levelek, képeslapok, naplók, újságok, évkönyvek, néptáncruhák, stb.) ismerhet meg a látogató, valamint filmeket tekinthet meg az ünnepségekről, rendezvényekről, stb. Különös tekintettel arra, hogy az emigráció közösségi élete az egyházakhoz kapcsolódott, hangsúlyozottan fontos, hogy az állandó kiállításban az emigránsok vallási életét is meg lehessen ismerni. A későbbi kivándorlási hullámok, valamint célországok (Kanada, Ausztrália, Argentína, Venezuela, Brazília, NyugatEurópa…) a kiállítótér méretére való tekintettel, csak néhány tabló, fotók, dokumentumok, stb. segítségével lesznek bemutatva. Végezetül egy tabló mutatja be napjaink vándorlását is.
Múzeumpedagógia A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ - kiállításával, a külhoni magyarság emlékanyagát feldolgozó adatbázisával kiváló kereteket biztosít arra, hogy szinte az összes látogatói szegmens részesülhessen oktató/ismeretterjesztő múzeumpedagógiai programban az emigráció, diaszpóralét, identitás/identitások, kulturális diverzitás és asszimiláció témakörében. Az üzenetek megértését elősegítő és elmélyítő interaktivitás, a reflexió lehetősége elsődleges eszköze a kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai szolgáltatásoknak. Az emigrációs témának egy-egy szeletére fókuszáló múzeumpedagógiai programok elsősorban a két kiemelt (az 1867-es kiegyezés és Trianon közötti, valamint az 1956-hoz kapcsolódó) kivándorlási periódust és e két emigrációs hullámhoz kapcsolódó motivációkat és kulturális/társadalmi háttereket tárnak az érdeklődők elé. Az intézmény oktatási tevékenysége keretében általános iskolásoknak, középiskolásoknak, főiskolásoknak és egyetemistáknak tart rendhagyó, élményekkel, érzelmekkel teli, interaktív történelemórákat. A diákok kérdőíves játékokat tölthetnek ki, amelyek segítenek a tantervhez illeszkedő módon feldolgozni a látottakat, vagy az angolul tanulók például Kossuth Amerikában angol nyelven mondott beszédeinek másolatait kaphatják meg. Különböző témákhoz kapcsolódóan interaktív dokumentumfilm vetítést szervez a Központ. Például 1956 kapcsán Pigniczky Réka ”Hazatérés: egy szabadságharcos története” című; az identitás fogalmának értelmezésekor az “Inkubátor” vagy a “Megmaradni” című film vetítése után beszélgethetnek a diákok az alkotóval, esetleg a filmben nyilatkozókkal, szereplőkkel is, amennyiben éppen itthon tartózkodnak. Az audiovizuális technológia mellett számos más lehetőség nyílik a kiállítások üzeneteinek interaktív átadására, mint pl. a Központ tudásterjesztő honlapjának tanulóbarát felületéről letölthető és nyomtatható oktatási segédletek. Figyelembe véve a rendelkezésre álló induló forások mértékét, a Központ múzeumpedagógiai programjának kialakításakor igyekeztünk minimálisra csökkenteni a mindennapos működés során felmerülő költségeket. A foglalkozásokat úgy terveztük meg, hogy azokat az online ötlettárból letölthető és nyomtatható feladatleírások, dokumentumok, egyéb anyagok segítségével a csoportokat vezető tanárok maguk le tudják vezetni, így nem feltétlenül terheli külön szakképzett munkaerő-igény (múzeumpedagógus), valamint papír/ nyomtatási/fénymásolási költség a Központot. Egyszeri, induló költséget a tananyagok és az azokhoz kapcsolódó dokumentumok kidolgozása, valamint néhány kellék beszerzése jelent.
Az intézmény finanszírozásának tükrében a későbbiekben külön idegenvezetők segítik ezt a munkát, akik a látogató csoport igényeit felmérve, a számukra legérdekesebb helyszínekre, „sztorikkal” mutatják be a tárlatokat. A fiatalok és az idősebbek részére egyaránt érdekes lehet olyan színészek jelenléte, valamelyik híres kivándorlónak beöltözve elmagyarázzák távozásuk okát és körülményeit, majd az új élet kezdésének történetét. Terveink szerint a látogatók magukra ölthetik majd egy-egy (híres) emigráns ruhájának korhű másolatát és készítenek fotót az adott ország ismert látványossága előtt (például a Sydney-i Operaháznál vagy a New York-i Empire State Buildingnél…) vagy a hajókikötőben.
Szakmai konferencia A konferenciára a Balassi Intézet elsősorban azoknak a közgyűjteményeknek, archívumoknak a vezető munkatársai köréből kíván előadókat felkérni, amelyekkel a Központ működése – vagy akár már annak előkészítése – során kiemelten fontosnak tartja a szakmai tapasztalatcserét és az együttműködést. Ezen intézmények közé tartozik többek közt a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Néprajzi Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Lakiteleki Népfőiskola Emigrációs Gyűjteménye, valamint a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. A konferencia a közgyűjteményi értékőrzés, illetve értékmentés kérdésköre mellett a magyar emigrációval kapcsolatos tudományos kutatásokról is áttekintést kíván adni. Ennek érdekében olyan, a területtel foglalkozó intézmények munkatársi köréből tervez előadókat felkérni, mint az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vagy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A konferencia ezáltal betekintést enged a magyar diaszpórakutatás jelenkori helyzetébe és aktuális eredményeibe is.
Kiadvány A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ a megvalósítandó szakmai programja keretében egy magyar-angol nyelvű katalógust is szeretne megjelentetni, amely az állandó kiállítás vezetője. Ez a kiadvány a széles nagyközönségnek szól. Fő célja az ismeretterjesztés, az állandó kiállítás befogadásának, megértésének segítése.
Közönséghasznosítás A Központ az emigráció és a diaszpóralét jelenségét bemutató tevékenysége során a várható közönség alábbi főbb csoportjait a következő módokon kívánja megszólítani: 1. Az összes közönségcsoport számára:
Az emigráció és a diszpóralét állandó és időszakos kiállításokkal való bemutatása
A külhoni magyarság emlékanyagának nyilvántartása (adatbázis) és online hozzáférhetősége (honlap)
2. Elsősorban a külhoni magyarság (magyarságismeret szakos diákok; kárpát-medencei, határon túli magyarok, akik Budapestre látogatnak; diaszpóra vagy határon túli témájú rendezvények közreműködői és közönsége; emigráns közösségek tagjai, hazalátogatók; magyarul beszélő és már nem beszélő, többedgenerációs leszármazottak) számára:
Kapcsolatfelvétel a diaszpórában élőkkel
3. Egyetemi hallgatók, tanáraik és kutatók számára:
Migrációs kutatások, tudományos tevékenység támogatása: tematikus adatbázis rendelkezésre bocsátása kutatási célokra
Tudományos konferencia
4. Az általános iskolák felsőtagozatos tanulói és középiskolások és tanáraik számára:
múzeumpedagógiai csoportos foglalkozások kereteinek biztosítása
online tanári segédlet
egyéni látogatók számára korosztályok szerinti feladatlapok (QUIZ)
A várható közönség csoportjai tehát a következők: 1.
általános iskolák felsőtagozatos tanulói, középiskolások, gimnazisták és tanáraik
2.
egyetemisták, PhD-hallgatók és tanáraik, kutatók
3.
magyarságismeret szakos diákok
4.
kárpát-medencei, határon túli magyarok, akik Budapestre látogatnak
5.
diaszpóra vagy határon túli témájú rendezvények közreműködői és közönsége
6.
emigráns közösségek tagjai, hazalátogatók
7.
magyarul beszélő és már nem beszélő, többedgenerációs leszármazottak
8.
a diaszpóra magyarságának hazai rokonai, barátai
9.
külföldi turisták
10. egyházak, gyülekezetek 11. az emigrációval, a külhoniakkal foglalkozó, hazai civil és non-profit szervezetek 12. kárpát-medencei, nyugat-európai, tengeren túli magyar szervezetek
Informatikai eszközök A kiállítás informatikai eszközei a meghirdetett magasabb szintű célokhoz igazodóan alábbi célokat szolgálják: reprezentáció: a Központ külvilág felé mutatott honlapja, névjegye és a kapcsolatteremtés lehetőségei információszolgáltatás: a kiállítás bemutatása és a kiállítás állandó és időszakos programjairól szóló információk tudás terjesztés: a kiállítás mögött álló tudományos-makróhistóriai és személyes-mikrohistóriai tartalmak szervezett, böngészhető és bővíthető megjelenítése egy tudásbázisra támaszkodva tudásgyűjtés: a honlapnak potenciálisan képesnek kell lennie egy felületen kerszetül mikrohistóriai adatok gyűjtésére és (moderáció és lektorálás mellett) a tudásbázisba szervezésére A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ feladata az emigráció és diaszpóra témák sokrétű bemutatása. Ennek megfelelően a létrejövő weboldal saját tartalmakat is közöl, illetve már létező gyűjtemények is elérhetőek róla. Fontos tehát a koordináció, mert a már korábban elkészült kataszterek jelentős segítséget nyújthatnak ennek az adatbázisnak a létrehozásában. Az állandó kiállítási anyagot is gyarapíthatja az eddig kutatások eredménye, hiszen előkerülhettek olyan hagyatékok, gyűjtemények, amelyek Magyarországra történő szállítása, itthoni bemutatása indokolt. Az emlékanyag gyűjtése, bemutatása, tehát a tudástár létrehozása érdekében a központ felveszi a kapcsolatot elsősorban a tengeren túli magyar szervezetekkel, egyesületekkel, magyar házakkal, könyvtárakkal, médiumokkal. A munkába a Balassi Intézet magyarságismereti képzésén résztvevő hallgatók is be lesznek vonva: a kurzus része lesz élmény feltöltése, emlékanyag dokumentálása, megosztása. Továbbá az Alumni programon keresztül még szélesebb réteg elérhető. Természetesen a feltöltött anyagokat a nyilvánosságrahozatal előtt szűrni, lektorálni szükséges.
Alapvető követelmények A fentiekből következően az alábbi alapvető követelmények támaszthatóak (a nyilvánvalókon túl) a honlappal kapcsolatban. 1. Legyen képes a tudásbázis szervezett kezelésére. 2. Legyen online adminisztrátori felülete, hiszen a tudásbázis folyamatosan bővülni fog, illetve a kiállításhoz kapcsolódó eseményeket is meg kell jeleníteni rajta. 3. Tudja kezelni az esetlegesen harmadik szereplők által közölt anyagokat is és integrálni a tudásbázis struktúrájába.
Az emigráció és diaszpóra terület tudásstruktúrája A honlap struktúráinak követniük kell a terület tudásstruktúráját. Az elképzelés szerint a tudáselemek két nagy kategóriába sorolhatóak: tudományos-makrohistória és személyes-mikrohistória kategória. A tudományos-makrohistóriai megközelítés alapelemei a következők: migrációs hullámok (történelmi időszak, push és pull faktorok, befogadó országok, statisztikák) helyszínek (magyarországi és külhoni országok, települések) létrehozott külhoni intézmények, csoportok, egyházak és ezek látható megjelenései (épületek, szobrok, stb.) korabeli dokumentumok (törvények, hajónaplók, stb.) elemzések, leírások A személyes-mikrohistóriai megközelítés alapelemei: személyek (magyarországi lakóhely, migrációs célpont, migráció időpontja) személyes történetek otthoni és külhoni kapcsolódások (intézményekhez, más személyekhez) Mindkét esetben két kiemelt leíró struktúra a kronológia és a geográfia. A tudásbázisnak ezeket a struktúrákat kell leképeznie. A honlap egyik elsődleges célja a tudástár struktúráinak vizuális megjelenítése.
2. számú melléklet. A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ kiállításának tématerve, a kiállítást leíró szinopszisok A szakmai program központi eleme a kivándorlási hullámok bemutatása egy állandó kiállítás keretein belül. Ezen a kiállításon a kivándorlási hullámok társadalmi, gazdasági okait („push-pull” tényezők), az utazás módjait, körülményeit és az új hazába történő megérkezést és a diaszpóra életét ismerhetik majd meg a látogatók, - archív fotók, eredeti dokumentumok, statisztikák, térképek, filmek, rekonstruált tárgyak, stb. segítségével. A kiállítás vezérfonala a személyes történetek bemutatása lesz (micro-history), az országos és globális történelembe (macro-history) ágyazódóan.
A fő tematikai egységek a következők: 1.) A nulladik kivándorlási hullám Az első, az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel és az 1867-es kiegyezés között, politikai okokból, tömegesen menekülőket megelőzően, csak néhány kalandvágyó vándor élt Amerikában. Például Kováts Mihály óbester, gróf Benyovszky Móric, Pollereczky János huszárőrnagy, akik részt vettek az amerikai szabadságharcban is. Haraszthy Ágoston az 1770-es években telepedett le és alapította meg az amerikai szőlészetet. A magyarországi magyarok közé beolvadt zsidóság jeles képviselői közül is, akik magyar zsidóként határozták meg önmagukat, számosan útra keltek. Többek között Spitzer Benjámin, Krajtsir Károly tudós, Löw Vilmos, a Heilprin család.
2.) Az első kivándorlási hullám Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel és az 1867-es kiegyezés között megközelítőleg 3-4 ezer magyar menekült el hazájából, a politikai megtorlás elől. Többségük a Balkánon keresztül először az Oszmán Török Birodalomba, majd onnan Nyugat-Európába, de döntően az USA-ba és Ausztráliába vándorolt. A szabadságharc menekültjeit Ausztráliába elsősorban a Victoria-i aranyláz vonzotta. 1854-ben már nagy létszámban éltek magyarok Sydney-ben, Melbourne-ben. Latin-Amerikában is közel kétszáz honvéd telepedett le ebben a történelmi időszakban.
3.) A második kivándorlási hullám Trianon előtt, 1867 után, a kiegyezést követően, elsősorban a nehéz megélhetés miatt, főleg észak-keletről (Ung, Zemplén, Hajdú, Szabolcs, Borsod, Sáros megyékből) vándoroltak ki tömegek, döntően az Amerikai Egyesült Államokba. Ausztráliába csak szórványosan érkeztek, főként magányos férfiak, akik ausztrál nőkkel kötött házasság révén hamar asszimilálódtak. Latin-Amerikába, főleg Brazíliába, Argentínába vándoroltak ki, elsősorban földművesek. Az 1870-es években, az USA-ban, komoly igény volt a munkásokra a bányászatban és az acéliparban, ezért toboroztak kétkezi munkásokat; 1867-től 1914-ig, több mint 2 millióan vándoroltak ki, elsősorban az Egyesült Államokba. A második hullám emigránsai döntően pénzt akartak keresni és haza akartak jönni. Tehát a kivándorlásnak nem politikai, hanem elsősorban gazdasági, másodsorban társadalmi okai voltak. Az emigránsok önmagukat vendégmunkásként határozták meg. Tőkét szerettek volna összegyűjteni, hogy majd visszatérve hazájukba, földet vehessenek, illetve más módon anyagilag stabilabb életkörülményeket alakítsanak ki maguk számára. Az állandó kiállításban tehát a második és az ötödik kivándorlási hullám kiemelt figyelmet kap, hiszen ez a két kiemelkedő emigrációs hullám: Az 1867-es kiegyezést követően Trianonig közel két millióan emigráltak, döntően az USA-ba, és az a kivándorló hullám alapította meg a tényleges amerikai magyar diaszpórát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után közel 200 ezren hagyták el az országot és még sok 56-os emigráns, szemntanú él, akik személyes történeteikkel jelentősen segíthetik a látogatók elé tárni a múlt részleteit. Fotók, dokumentumok, statisztikák, térképek, leírások segítségével ismerhetik meg a látogatók, milyen volt a XIX. század végi, XX. század eleji Magyarország; hogyan éltek a kivándorlási gócpontok településein az emberek, milyen tényezők miatt választották sokan a szülőföldjük elhagyását. A látogató nemcsak elolvashatja a kiutazásról szóló paneleket, hanem meg is hallgathat személyes kiutazási történeteket („micro-history”), így hatékonyabban tudja megérteni, befogadni a hazai környezetet, a kiutazás körülményeit és a befogadó új otthont. A kiutazás körülményeit bemutató személyes történetek rögzítéséhez többek között az alábbi könyvek is felhasználásra kerülnek: 1. Dániel Ferenc – Orosz István [1988]: Ah, Amerika! Dokumentumok a kivándorlásról 1896-1914. Gondolat, Budapest, 181 old. 2.
„Egy kivándorló zsebkönyve, írta egy kivándorló.” Légrády Testvérek, Budapest, 1905
3.
Eszterhás István [1978]. Száműzött a szabadság igájában. A szerző kiadása, Cleveland, OH, 238 old.
4.
Eszterhás István [1980]: Kovács Mihály hajóra száll. Történelmi regény. I-II., a szerző kiadása, Cleveland, OH, 463 + 520 old.
5.
Kmeczkó István [2006]: Volt egyszer egy Amerika. Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely, 125 old.
6.
Oravecz Imre [2012]: Kaliforniai fürj. Jelenkor Kiadó. 622 old.
7.
Tezla, Albert (szerk.) [1987]: „Valahol túl, meseországban…” Az amerikás magyarok 1895-1920. I-II. kötet, Európa Könyvkiadó, Budapest, 457+427 old.
8.
Tonelli Sándor [1929]: Ultonia. Egy kivándorló hajó története. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 201 old.
9.
W. Halász Rózsi [1940]: A mai Amerika. Asszonyszemmel. Utazásom az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Franklin Társulat, Budapest, 130 old.
A tömeges méreteket öltő kivándorlásnak a magyar parlament szeretett volna véget vetni, ezért 1881-ben megszületett a kivándorlási ügynökök tevékenységéről szóló, majd 1903-ban az ún. kivándorlási törvény, amelyben többek között korlátozták az útlevélhez jutást. Tehát nem az okokat akarták megszüntetni többek között földreform végrehajtásával, hanem a „tüneteket kezelték”, azaz a kivándorlást próbálták rendészeti úton megfékezni. Az utóbbi jogszabály elfogadását hosszas parlamenti vita előzte meg. A látogatók belehallgathatnak ebbe a parlamenti vitába is. A kivándorlókat is foglalkoztatta a fenti probléma. Az Amerikai Nemzetőr 1895-ben, a Kivándorlási Értesítő 1904-ben és a Szabadság 1909-ben is közölt cikkeket. Ez utóbbi pályázatot hirdetett meg, „Miért jöttem ki Amerikába?” címmel. Ezekből az írásokból is olvashatnak a látogatók majd idézeteket. A magyarok döntően az északkeleti parti, acél-, és vasút-ipari, valamint bányavárosokban telepedtek le, mert bányákban, kohókban, gyárakban kaptak állást. A kivándorlók cca 20%-a visszatelepült. Sokan ingáztak, ám aki egyszer megtapasztalta az amerikai szabadságot, életformát, már nem tudott könnyen visszailleszkedni. Az 1880-1890-es években, Kanadába is települtek át kivándorlók. Ennek oka az volt, hogy a mezőgazdasággal szerettek volna foglalkozni. A családok ekkor alapították meg az alábbi kanadai településeket: Esterházy, Békevár, Kaposvár, Otthon. Trianon után sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak visszatelepülni. Így sokan a családot is kivitették, magyar házastársat választottak. Ez a kivándorló hullám alapította meg a tényleges amerikai magyar diaszpórát. A XIX.-XX. század fordulójára, az USA-ban magyar kolóniák jöttek létre. Ekkor fogtak a kinti magyar közösséges tagjai, saját pénzükre és erejükre támaszkodva, - templomépítésbe, iskolákat és újságokat alapítottak. Létrejöttek a magyar szervezetek, kocsmák, üzletek is. Amerikában a nemzeti identitás szorosan kapcsolódik a vallási identitáshoz. Az USA-ban döntően az egyházak körül alakult ki a magyar közösségi tér. Jelentős volt a szerepe a betegsegélyező, testvérsegítő egyesületeknek is, hiszen a bányákban, gyárakban sokszor történt szerencsétlenség, és sem a nyomorékká vált munkás, sem özvegye vagy az árvák nem számíthattak a munkaadók vagy az amerikai kormány támogatására. Ezért jöttek létre ezek a fraternális egyletek, melyek a különböző társadalmi, kulturális, színjátszó, atlétikai, hazafias egyesületekkel (Amerikai Magyar Szövetség, Gömör Megyeiek Klubja, Első Magyar Önképző Egylet, New Yorki Magyar Műkedvelő Társaság, Teleky Dráma Egylet, stb.) kiegészülve, a nemzeti kultúra megnyilvánulásának és megőrzésének fontos műhelyei lettek. Az érdeklődők megismerhetik a magyar városrészek, a „Little Hungary”-k, mint például Cleveland, New Brunswick, Chicago, Toledo, Pittsburgh, stb. létrejöttét, virágkorát. Kiállítási paneleken és vitrinekben fotók, használati és emléktárgyak és egyéb dokumentumokat (levelek, képeslapok, naplók, újságok, évkönyvek, néptáncruhák, stb.) valamint ünnepségekről, rendezvényekről, stb. készült filmeket tekinhetnek meg a kiállítás látogatói. A falvak, kisvárosok életében – ahonnan kivándoroltak a magyarok – központi jelentősége volt a templomnak. Az új hazában is vágytak az igére, a közösségre, ezért egyesületekbe tömörültek, majd 1891 májusában Cleveland-ban, júliusban Pittsburgh-ben, később sorra alapították meg a magyar református gyülekezeteket. Az első két református egyházközséget Pittsburgh-ben és Cleveland-ban alapították, 1891-ben, és az első magyar református templomot 1892ben, Pittsburgh-ben építették. 1892-ben tartották az első magyar nyelvű katolikus misét Cleveland-ben, és egy évvel későtt megépült a Szent Erzsébet templom. Különös tekintettel arra tehát, hogy az emigráció közösségi élete az egyházakhoz kapcsolódott, hangsúlyozottan fontos, hogy az állandó kiállításban az emigránsok vallási életét is meg lehessen ismerni.
4.) A harmadik kivándorlási hullám Trianon után, a II. világháború előtt politikai, világnézeti és egzisztenciális okokból vándoroltak ki, részben a polgári értelmiség és a művészek soraiból, valamint a magyarországi zsidóság egy kis hányada - ők döntően az USA-ba. Az 1920as években kb. 100 ezren vándoroltak ki; ekkor a fő célpont Kanada lett, ott mintegy 70-80 ezren telepedtek le. LatinAmerikába, főleg Kubába és Mexikóba is számottevően menekültek, elsősorban a határon túlra került térségekből: Felvidékről, Erdélyből, Vajdaságból. Az I. világháború befejezése után Délvidékről és a Mura mentéről mentek a magyarok Ausztráliába, ám az 1930-as évek elején a létszámuk még mindig csak a 300 felé közelít. Az évtized végén közel 800-an, döntően zsidó származásúak menekültek az ötödik kontinensre. Kanadába ekkor indult meg a tömeges kivándorlás, és Ontario és Québec tartományok, Torontó, Montréal és Hamilton városok voltak a fő célpontok. A bevándorlók főként a dohányiparban kaptak munkát.
5.) A negyedik kivándorlási hullám A második világháború után, az USA-ba kb. 21 ezer, Kanadába kb. 15 ezer, Ausztráliába kb. 15 ezer személy vándorolt ki. További 16 országba 17 ezren, Ausztriába kb. 60 ezren mentek, így összesen kb. 150 ezren hagyták el az országot. A magyarok első nagyobb kivándorlási hulláma Ausztráliába az 1948-1953 közötti időszakban kezdődött. Fő célpont, a munkalehetőségek függvényében, Adelaide, Melbourne, Newcastle, Perth, Sydney volt. Latin-Amerikába is közel 20-25 ezren érkeztek a II. világháború után. A tömeges emigráció célországai Venezuela, Argentína, Brazília voltak. Ezek a későbbi kivándorlási hullámok, valamint célországok (Kanada, Ausztrália, Argentína, Venezuela, Brazília, Nyugat-Európa…) a kiállítótér méretére való tekintettel, csak néhány tablón, fotók, dokumentumok, stb. segítségével lesznek bemutatva.
6.) Az ötödik kivándorlási hullám 1956 ősze és 1957 tavasza között közel 200 ezren léptét át a határt. Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kivándorlási hullám is részletesen be lesz mutatva a kiállításon, hiszen még sok emgiráns, szemtanúk él és sok személyes történet is fennmaradt ebből a korszakból. Tehát nemcsak fotókkal, dokumentumokkal, hanem sokkal inkább személyes elbeszélésekkel tárja majd a kiállítás a látogatók elé a történelmet, a kivándorlás okait, történetét. Nemcsak önéletrajzi írásokból lesz narrátor segítségével idézve, hanem a még élő emigránsok is meg lesznek szólaltatva. Ebben segítséget nyújthat a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2012. november 12-2013. április 1. között nyitva tartó, az „1956 – Kitaszítva, befogadva” című kiállítása, amely az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szólt. Továbbá a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola: Emigrációs Gyűjtemény, az „Emigráció a hazáért” c. állandó kiállítása, amelynek része az 1956-os Emlékszoba, amelynek fotóit vitéz Bánkúty Géza adományozta a Központnak. Kanada, lakossága támogatásával, közel 38 ezer magyar menekültet fogadott be 1956-ban. A népességszámához viszonyítva Kanada fogadta be a legtöbb bevándorlót a levert forradalom után. A menekültek többsége az USA-t választotta. Második számú célország Kanada volt, ám közel 15 ezren Ausztráliában (és Új-Zélandon) telepedtek le. LatinAmerikába, döntően Brazíliába, Argentínába, Venezuelába, Chilébe összesen kb. 4 ezren mentek.
7.) A hatodik kivándorlási hullám 1957-1990. között folyamatosan érzékelhető volt a disszidálás jelensége; különösen az 1960-70-es években sokan hagyták el az országot. A rendszerváltozások éveiben Erdélyből is sok magyar vándorolt ki Ausztráliába és az USA-ba, valamint a délszláv háború idején is menekültek el magyarok Horvátországból és Szerbiából.
8.) A hetedik kivándorlási hullám Ma is létezik kivándorlás Amerikába a jobb jövő, a jobb megélhetés reményében. Az új bevándorlók egy része nem tart kapcsolatot magyar közösségekkel és gyorsan asszimilálódik. Azonban vannak olyanok is, akik továbbra is fontosnak tartják magyar nemzeti identitásukat és részt vesznek a helyi magyar szervezetek, egyházak életében. Jelenleg Nyugat-Európa, döntően Ausztria, Németország és Nagy-Britannia a kivándorlási célterület, azaz az elsődleges célországok változtak a korábbi kivándorlási hullámokhoz képest: a kivándorlók a tengeren túl helyett az Európai Uniót választják.
Módszertan A személyes kivándorlási történeteken („micro-history”) túl, a kiállítási paneleken és vitrinekben fotók, utazási és személyes okmányok (útlevelek, személyi igazolványok, jegyek, stb.) és egyéb dokumentumok (levelek, képeslapok, naplók, újságok, stb.), emléktárgyak (bőröndök, stb.) lesznek bemutatva.
A “micro-history” bemutatására jó példák a Nemzeti Szeptember 11. Emlékmúzeum (National September 11. Memorial&Museum), New York, USA interaktív kiállítási paneljei
A legtöbb kiállítási téma egyszerre tudományos igényű, ugyanakkor személyes is. A Központ a széles közönséget célozza meg, akik közül sokak számára egy-egy átlagos vagy példát mutató emigráns életének bemutatása adja a statisztikák, átfogó elemzések, dokumentumok megértését. Ezért a kiállítások koncepciójának kidolgozásakor törekszünk arra, hogy a témák interpretációjának ez az eszköze a megértést szolgáló módszerek között legyen.
Együttműködés más szervezetekkel A kiállítás és a tudástár szakmai anyagának összeállítása elsősorban a külföldi magyar diaszpóra szervezeteivel, illetve a diaszpóra kutatásban már komoly eredményeket elért külföldi és hazai intézménnyekkel való együttműködésen alapszik majd. Ezek a szervezetek például: Amerikai Magyar Alapítvány Múzeuma (New Brunswick, NJ, USA) Az 1955-ben létrehozott Alapítvány fő célja elősegíteni a megértését és elismerését a magyar kulturális és történelemi örökségnek az Amerikai Egyesült Államokban. Az Alapítvány kezelésében található egy múzeum, egy több mint 60 ezer kötetes könyvtár és egy levéltár is. Az 1989-ben megnyitott Múzeum gyűjteménye az amerikai magyar bevándorlók életének jellemzőit bemutatja be, a képző- és népművészetre, a folklórra fókuszálva. A rövid- és hosszútávú tárlatok rendezésére alkalmas kiállítótérben bemutatkozik a magyar naív művészet, továbbá amerikai és magyar művészek, fotóművészek is, valamint önálló kiállításokat is rendeznek amerikai magyar történelem, kultúra, művészet és hagyomány témakörökben. A múzeumot úgy hozták létre, hogy az alkalmas állandó és időszaki kiállítások bemutatására is. Az Alapítvány számos gyűjteményében nagy számban találhatók különböző tárgyak, amelyek Magyarország gazdag kulturális történelmét és a magyarok az amerikai életmódhoz való különböző hozzájárulását szemlélteti. A Múzeum gyűjteményének fő középpontjában azon művészek munkássága áll, akik Magyarországon születtek és pályafutásukat Amerikában bontakoztatták ki.
Magyar Örökség Múzeum (Cleveland, OH, USA)
A Cleveland-i Magyar Történelmi Társulat múzeuma az Ohio állambeli magyarok történetével foglalkozik. Magyar műalkotásokat, népviseleteket, egyéb kulturális örökséget mutat be. A Társulat célja, hogy tovább éltesse a magyar
bevándorlók történelmét, hagyományait és ismertté tegye hozzájárulásukat városuk fejlődéséhez, Cleveland egész életéhez. Tagjai meg akarják akadályozni azt, hogy a magyarság életéről tanúskodó iratok, könyvek, a magyar hagyományokat őrző dísztárgyak elkallódjanak. Elejét kívánják venni annak, hogy az idősebb nemzedék távozásával a fiatalokat már közömbösen hagyja elődeik élete, saját múltjuk. Feladatuknak tartják a magyar kultúra és történelem, a magyar múlt megismertetését az egész amerikai közösséggel, ideértve a már itt született és magyarul már nem tudó generációkat is.
Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma (Cfát, Izrael)
A magyarországi, erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, bácskai, bánsági és burgenlandi magyarajkú zsidó közösségek múltjával, kultúrájával, eredeti környezetüket alapvetően befolyásoló értékeit mutatják be. A múzeum legfőbb célkitűzései közé tartozik a magyarajkú zsidó közösségek múltjáról, hagyományairól, életmódjáról tanúskodó anyagok, történelmi dokumentumok, a zsidóság kiemelkedő személyiségei bemutatásával hozzájárulni a jelenkori izraeli társadalom legfontosabb kérdéseinek megvilágításához, megértéséhez, elősegíteni a nemzedékek egymásra találását, a múlt helyes megértését és kellő értékelését. A múzeumban megtekinthető kiállítás tárgykörök és részlegek szerint többek között a zsidóság kegyszereit, vallását és hagyományait, nevelési és oktatási intézményeit, hagyományos foglalkozási ágazatait, életmódját, ünnepeit a Holocaust borzalmait, a zsidó ellenállási mozgalmat és mentőakciókat, magyar zsidók háborús részvételét szemlélteti, ismerteti. A múzeum számítógépes információs központtal is rendelkezik.
Amerikai magyar szervezetek (pl. Amerikai Magyar Koalíció, amely országos szintű non-profit szervezet és amely az amerikai magyar ügyek széleskörű megismertetését és megértését segíti elő) Balassi Intézet külföldi magyar intézetei (különösen Párizs, Bécs, Róma, Berlin, New York, Brüsszel, stb.)
A regensburgi egyetemen működő Magyar Intézet (az egykori müncheni Magyar Intézet)
Célja Magyarország és Magyarország határain kívül élő magyar népcsoportok történelmének, kultúrájának, társadalmának, politikai és gazdasági életének tudományos kutatása, különös tekintettel a más európai államokkal és nemzetekkel való kapcsolatokra. Továbbá a magyar vagy a magyar vonatkozású kultúra nyilvános bemutatása elsősorban a zene, a szépirodalom és a szépművészet terén, szintén a külső kapcsolatok összefüggésében.
Amerikai Magyar Múzeum (Passaic, NJ, USA)
Az 1981-től létező múzeum 2014 márciusában bezárt. Népművészeti tárgyakat, festményeket és 1956-os dokumentumokat állítottak ki. Ezeket egyelőre raktározzák.
.
a diaszpóra egyházi szervezetei, különösen olyan egyházközségek, melyek magyar gyűjteménye veszélyeztetett
a külföldi egyetemeken működő magyar tanszékek (pl. Rutgers Egyetem, New Jersey, USA)
Főként időszaki illetve tematikus kiállítások esetében a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ együtműködésre törekszik a magyar diaszpóra tárgyi anyagát gyűjtő hazai intézményekkel is:
Magyar Nemzeti Múzeum
A Nemzeti Múzeum hatalmas emigrációs anyaggal rendelkezik. Itt van például a Kossuth és a Teleki hagyaték nagy része is. A Történeti Fényképtár számos archív fotót őriz a dualizmus korában történt kivándorlással kapcsolatban. Jó néhány felvételük van a XIX. század végi – XX. század eleji és a két világháború közötti amerikai magyar emigrációról. A Múzeum továbbá szervezett már kiállítást a magyar származású Nobel-díjasokról is.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)
A múzeum munkatársai részt vettek a Pennsylvania-i magyarság épített, tárgyi és szellemi örökségének feltárásában: népi építészeti felméréseket, fotódokumentációt, hangzó- és fényképfelvételeket készítettek az egykori magyar többségű bányásztelepülésen, Vintondale-ben. Az amerikai magyar emigráns közösség életmódját dokumentáló épületet és berendezéseit (Bagu Balázs hagyatéka) megvásárolták, hazaszállíttatták és hamarosan kiállítják.
Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola: Emigrációs Gyűjtemény
A Lakiteleki Népfőiskola a magyar emigráció központja, az Emigrációs Gyűjteménynek a Kölcsey Ház ad otthont. Évtizedes gyűjtőmunkával a világ minden részéből több ezer könyv, plakát, kisnyomtatvány, röplap, újság, dokumentum, fénykép, levéltári és tárgyi hagyaték ad hiteles képet a nyugat-európai és a tengerentúli magyar közösségek, alkotók, írók életéről, politikai, társadalmi, irodalmi, művészeti és egyházéleti tevékenységéről. Az „Emigráció a hazáért” állandó kiállítás része az 1956-os Emlékszoba, amelynek fotóit vitéz Bánkúty Géza adományozta a Központnak. A Mindszenty Emlékszobában a bíboros életét mutatják be gyerekkorától haláláig, fotókon, személyes tárgyakon, dokumentumokon keresztül. Tollas Tibor a Gyűjtemény egyik kurátora volt, és az Ő emlékére is berendeztek egy termet. Mintegy négyezer magyar tanuló tárgyi emlékeit (50 érettségi tablót, iskolazászlót, osztálynaplókat, évkönyveket, iskolaújságot, néptánccsoport ruháját) gyűjtötte össze a németországi Burg Kastl-ban 1958-tól 2006-ig működő gimnázium öregdiákjainak egyesülete és az anyagot 2012. április 29-én átadta a Lakiteleki Népfőiskola Emigrációs Gyűjteményének.
Petőfi Irodalmi Múzeum
Az emigráció irodalmával kapcsolatos anyag régóta gyűjtemény-gyarapítási szempontja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, ezért kerülhetett intézményükbe a Cs. Szabó László-hagyaték vagy a dél-amerikai magyar sajtót reprezentáló gyűjtemény, később az egyedülállónak számító, mintegy 20.000 számot kitevő napilap- és folyóiratgyűjtemény Münchenből. A rendelkezésükre álló dokumentumok legkutatottabb és legnépszerűbb szelete jelenleg a Márai-hagyaték. Elsődleges céljuk, hogy az intézményen belül folyó emigrációs tematikájú feldolgozómunka eredményeiről tudósítva segítsék az érdeklődők tájékozódását, valamint a kutatók munkáját, önálló internetes portál formájában.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei
Az SRK Tudományos Gyűjteményei a Tiszáninneni Református Egyházkerület intézménye, a Sárospataki Református Kollégium keretei között működik, évtizedek óta gyűjti és rendszerezi a diaszpóra hagyatékot. A XIX. század végi és XX. század eleji kivándorlási hullám innen is sok református embert sodort Amerikába. A kint megalapított gyülekezetekben, a kivándoroltak kérésére, Magyarországról küldtek lelkészeket, akik közül többen Sárospatakon végeztek. Hozzájuk látogatott ki több alkalommal Újszászy Kálmán, aki összegyűjtötte az emigrációban megjelent magyar könyveket, folyóiratokat, újságokat, naptárakat, a gyülekezetek életét dokumentáló kiadványokat, évkönyveket, emlékkönyveket, aprónyomtatványokat. Az itt őrzött „Amerikai Református Gyűjtemény” könyvanyagát könyvtári, a periodikák folyóirattári, a kéziratokat, fotókat, hangszalagokat adattári módszerrel tárják fel. Az Adattárban kéziratok, könyvek, aprónyomtatványok mellett található közel 200 rendszeres kiadvány, újság, kalendárium, amelyet a nyugati magyarság adott ki. Jelenleg is közel 20 ilyen kiadvány érkezik ide rendszeresen. A 420 ezer egységet tartalmazó Nagykönyvtár számos külföldi emigráns hagyatékának nyújt helyet, amelyek között a legjelentősebb a CD-s katalógussal is rendelkező, 11 ezer egységből álló Cs. Szabó László könyvtár. Ugyancsak a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei között található meg Molnár Mária mártír misszionárius hagyatéka: Pápua Új-Guinea-i edények, kötények, kutyafogak, egyéb használati tárgyak. A Kollégiumban egyes könyvek duplum példányban találhatók, amelyeket el lehetne kérni a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ számára.
Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár: Vasváry-Gyűjtemény
Vasváry Ödön lelkészi tevékenysége mellett az 1920-as években kezdett el foglalkozni az amerikai magyarság történetével. 1977. július 12-én bekövetkezett haláláig fáradhatatlan gyűjtője volt az amerikai magyarságra vonatkozó dokumentumoknak. E munka révén jött létre a három fő részből álló gyűjtemény. Az adattár 437 irattartóban betűrendbe rendszerezve, Vasváry Ödön saját kezű jegyzeteiből, lapkivágatokból, levelekből, fényképekből, aprónyomtatványokból tevődik össze. A mintegy ezer kötet, olyan könyvritkaságokkal, amelyek a XIX. század közepén jelentek meg az USA-ban, Kossuth Lajos amerikai útja idején: évkönyvek, naptárak, krónikák, jubileumi kiadványok. A több mint húszezer cédulára írt életrajzi és bibliográfiai adatokat tartalmazó katalógus is a gyűjtemény része. Vasváry Ödön a szegedi Somogyi-könyvtárnak adományozta gyűjteményét, amelyet halála után, 1978-ban szállítottak Washingtonból Szegedre. A Vasváry-gyűjtemény hazakerülése óta folyamatosan gyarapodik adományozás és vásárlás
útján is, könyvekkel, cikkekkel, egyéb anyagokkal. Amerikában élő magyarok is, akik figyelemmel kísérik a gyűjtemény itthoni alakulását, küldenek saját műveikből és más kint megjelent kiadványokból. Az elmúlt évek legjelentősebb küldeményei között van a washingtoni Kongresszusi Könyvtárból érkezett amerikai magyar életrajzgyűjtemény. Az 1930-as években a New York-i Magyar Tájékoztató Könyvtár egy amerikai magyar lexikont tervezett kiadni a lapkivágatokból, kérdőívekből, fotókból álló anyag alapján. A készülő lexikonhoz Vasváry Ödön is visszaküldte a kitöltött kérdőívet. Nagyobb adományok érkeztek még többek között Szathmáry Lajostól (Chicago, IL), Nagy Károlytól (New Brunswick, NJ), Könnyü Lászlótól (St. Louis, MO), Várdy Bélától (Pittsburgh, PA) is.
Országos Széchényi Könyvtár
Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség hagyományos (papíralapú) és modern (elektronikus) könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye. Számos emigráns hagyatékot kapott az elmúlt évtizedek során. Ezek beolvadtak a Könyvtár teljes gyűjteményébe (azaz nem lehet tudni, hogy amelyik emigránstól származtak). Itt található például a Szabad Európa Rádió hanganyag gyűjteménye és az adásanyagokkal kapcsolatos dokumentumok. A Kézirattárban ugyanakkor teljes hagyatékok, oral history hangfelvétele, valamint ezek írásos verziója áll rendelkezésre. Szisztematikus kutatómunka kiderítheti, hogy melyik érkezett emigránstól és melyik hazai adományozótól, illetve melyiken szerepel emigráns vagy hazai személyiség. A Könyvtár működteti az Interneten is publikált Hungarica Információ adatbázist (HUNI), amelynek célja, hogy tájékoztatást adjon a határainkon kívül élő magyarság tudományos, alkotó tevékenységéről, kulturális életéről, politikai és gazdasági helyzetéről; a külföldi kutatók, írók, publicisták magyar vonatkozású közleményeiről, a magyarországi kutatók, írók, publicisták külföldi magyar vonatkozású közleményeiről, a magyar tudományosság nemzetközi visszhangjáról. A Hungarika Névkataszter adatbázisát is az OSZK építi. a külföldön élő vagy élt 30 ezer híres magyar személyiséggel kapcsolatos legfontosabb adatokat mutatja 1880-tól napjainkig. Az adatbázis műfaja bibliográfiai index, amely ebben a tekintetben hasonlít a Petőfi Irodalmi Múzeum által kiadott „A Magyar Emigráció Irodalmi Lexikona” Internetes verziójához. Ez utóbbi viszont csak a társadalomtudományok területén eredményeket elért személyiségekkel foglalkozik. A Könyvtár Hungarika WWW felmérése a külföldi könyvtárak Hungarica gyűjteményét tárta fel. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézet Közalapítvány gyűjteményét és vagyonát, az intézmény 2011 decemberében történő megszüntetése után, az Országos Széchényi Könyvtár kapta meg. 1956-os Intézet és Oral History Archívumként működik tovább. Az adatbázis egyaránt tartalmaz életrajzokat, oral history interjúés perirat-kivonatokat, bibliográfiai adatokat (könyvek, cikkek), valamint esemény- és intézményleírásokat, valamint fotókat.
MTA Bölcsészettudományi Munkacsoportja
Kutatóközpont
Néprajztudományi
Intézet
Amerikai
Magyarokat
Kutató
„Életmód egy Pennsylvania-i magyar bányásztelepülésen a két világháború közötti időszakban” címmel szervezett kiállítás a New York-i Főkonzulátus 2012. május-júniusban. Három intézmény négy kutatója – a Szabadtéri Néprajzi Múzeumból dr. Cseri Miklós főigazgató, dr. Kemecsi Lajos tudományos igazgató, a New Yorki Magyar Kulturális Intézet részéről dr. Fülemile Ágnes igazgató és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ dr. Balogh Balázs főigazgató-helyettes – két hetes néprajzi gyűjtőmunkája előzte meg a tárlatot.
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet
Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Magyar Televízió
Duna Televízió
Magyar Rádió
A Duna TV, az MTV 1 és 2 filmeket, a Bartók, a Petőfi és a Kossuth Rádió riportot készített és készít emigránsokkal. Például Cselényi László Duna TV volt vezérigazgatója, szerkesztő, rendező, egyetemi tanár többek között az alábbi személyekkel készített interjúkat: Juan Gyenes, Madrid; Szörényi Éva, Los Angeles; Kövi Pál, Four Seasons, N.Y.; Partos András, Trebisacce; Mervel Ferenc, Stockholm; Petőfi S. János, Róma, Kulhavy Mariann, Hannover; Galambos Ferenc Ireneusz, Alsóőr, Burgerland; Nádasdy Barbara, Dourdan, Franciaország; Lukácsfy Kristóf, Helsinki; Voisin E. Éva, San Francisco; Teller Ede, Stanford University, USA; Alexander Tar, Miami, Stefano Conia, Cremona, Gara György, Párizs; Szudóczky Eszter, London; Gr. Somssich Pongrác, Belgium; Szabó Zoltán, Genf; Csakó Csaba, Hannover; Santamariáné
Sótyi Etelka, Palermo; Baránszky László, N.Y.; Ilyés Irén, Oslo; Eszterhás Péter, Koppenhága, Sinai Varga Gizella, Teherán. A közszolgálati adókon kívül a Hír TV, az RTL Klub és a Debrecen TV is forgatott filmeket, interjúsorozatot emigránsokról, sikeres magyar származásúakról. Archívumuk fontos forrás lehet a Központ számára. Például a Debrecen TV “Krisztus vándorai” című, 7 részes dokumentumfilm-sorozatának vetítésével a látogatók megismerhetik az amerikai magyar reformátusok közösségeit. Az „Üzenem az otthoni hegyeknek…” című, 5 részes dokumentumfilm-sorozatuk segítségével pedig azok a közösségek ismerhetők meg, amelyek ma is őrzik őseik örökségét, a kultúrát és a nyelvet. Az Egyesült Államokban, magyar menekült szülők gyermekeként nevelkedett, 2002 óta Budapesten élő filmrendező, társproducer Pigniczky Réka filmjeinek (Hazatérés: egy szabadságharcos története, Inkubátor, Megmaradni) ugyancsak helye van a Központ állandó kiállítási anyagában.
Bemutatandó tárgyak és dokumentumok jegyzéke A bemutatandó tárgyak és dokumentumok csoportjai:
archív fotók
utazási és személyes okmányok (útlevelek, személyi igazolványok, jegyek, stb.)
egyéb dokumentumok (levelek, képeslapok, naplók, újságok, stb.)
emléktárgyak (például bőröndök, stb.)
statisztikák
térképek
filmek
rekonstruált tárgyak (például viseletek, stb.)
A kiállítás és a tudástár szakmai anyagának összeállítása elsősorban a külföldi magyar diaszpóra szervezeteivel, illetve a diaszpóra kutatásban már komoly eredményeket elért külföldi és hazai intézménnyekkel való együttműködésen alapszik majd. Ezek a szervezetek többek között: Amerikai Magyar Alapítvány Múzeuma (New Brunswick, NJ, USA) Magyar Örökség Múzeum (Cleveland, OH, USA) Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma (Cfát, Izrael) Amerikai magyar szervezetek (pl. Amerikai Magyar Koalíció, amely országos szintű non-profit szervezet és amely az amerikai magyar ügyek széleskörű megismertetését és megértését segíti elő) Balassi Intézet külföldi magyar intézetei (különösen Párizs, Bécs, Róma, Berlin, New York, Brüsszel, stb.) A regensburgi egyetemen működő Magyar Intézet (az egykori müncheni Magyar Intézet) Amerikai Magyar Múzeum (Passaic, NJ, USA) a diaszpóra egyházi szervezetei, különösen olyan egyházközségek, melyek magyar gyűjteménye veszélyeztetett a külföldi egyetemeken működő magyar tanszékek (pl. Rutgers Egyetem, New Jersey, USA)
Főként időszaki illetve tematikus kiállítások esetében együtműködés a magyar diaszpóra tárgyi anyagát gyűjtő hazai intézményekkel is együttműködésre törekszik a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ: Magyar Nemzeti Múzeum Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Néprajzi Múzeum Budapesti Történeti Múzeum Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola: Emigrációs Gyűjtemény Petőfi Irodalmi Múzeum Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár: Vasváry-Gyűjtemény Országos Széchényi Könyvtár MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Amerikai Magyarokat Kutató Munkacsoportja Debreceni Emigrációs Intézet MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet Hadtörténeti Intézet és Múzeum Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet MTVA Debrecen TV
Részletes szakmai programterv, amely kitér a szakmai program kiállításhoz történő kapcsolódási pontjaira A Központ feladata az emigráció és a diaszpóra jelenségének kiállítással, kiadványokkal és konferenciákkal való bemutatása, valamint a külhoni magyarság emlékanyagának nyilvántartására, feldolgozására és bemutatására irányuló tematikus adatbázis és honlap (tudástár) létrehozása. A diaszpóra elnevezés a Központ létrehozása során a Kárpát-medencén kívül, elsősorban a történelmi emigrációs hullámok során Észak- és Dél-Amerikában valamint Ausztráliában letelepedett közösségekre vonatkozik. Az állandó kiállításon a kivándorlási hullámok társadalmi, gazdasági okait („push-pull” tényezők), az utazás módjait, körülményeit és az új hazába történő megérkezést és a diaszpóra életét ismerhetik majd meg a látogatók, - archív fotók, eredeti dokumentumok, statisztikák, térképek, filmek, rekonstruált tárgyak, stb. segítségével. A kiállítás vezérfonala a személyes történetek bemutatása lesz (micro-history), az országos és globális történelembe (macro-history) ágyazódóan. A magyar-angol nyelvű katalógus az állandó kiállítás vezetője. Fő célja az ismeretterjesztés, az állandó kiállítás befogadásának, megértésének segítése. A katalógus a főigazgatói előszóval és egy bevezetővel kezdődik. A bevezető az állandó kiállításhoz kapcsolódó fogalmakat - migráció, emigráció, diaszpóra, identitás, stb. - és jelenségeket, a nemzetközi magyar diaszpóra jellemzőit röviden ismerteti. A továbbiakban a kiadvány bemutatja az állandó kiállítás anyagát, a különböző kivándorlási hullámok társadalmi és gazdasági okait, jellemzőit, a kiutazás körülményeit, az új hazába való megérkezést, a diaszpóra életét. A Balassi Intézet a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ megnyitása alkalmából 2015. január 15-én szakmai konferenciát szervez. A konferenciára a Balassi Intézet elsősorban azoknak a külföldi és hazai intézményeknek, szervezeteknek, közgyűjteményeknek és archívumoknak a vezető munkatársai köréből kíván előadókat felkérni, amelyekkel a Központ működése – vagy akár már annak előkészítése – során kiemelten fontosnak tartja a szakmai tapasztalatcserét és az együttműködést. A konferencia a közgyűjteményi értékőrzés, illetve értékmentés kérdésköre mellett a magyar emigrációval kapcsolatos tudományos kutatásokról is áttekintést kíván adni, amelyek az alapját képezik az állandó kiállítás anyagának. A konferencia ezáltal betekintést enged a magyar diaszpórakutatás jelenkori helyzetébe és aktuális eredményeibe is. Nem csupán a szakmai résztvevők számára nyitott – minden, a téma iránt fogékony érdeklődő számára áttekintést nyújt a magyar emigrációt bemutató hazai gyűjteményekről, archívumokról, képet ad az ezzel kapcsolatos kutatásokról. Továbbá hozzájárul a tevékenységét megkezdő Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ bemutatkozásához a szakmai és a szélesebb közönség körében egyaránt. A tudástár feladata egyrészt információszolgáltatás, tehát az állandó kiállítás bemutatása és a kiállítás állandó és időszakos programjairól szóló információk közzététele. Másrészt a tudás terjesztése, vagyis az állandó kiállítás mögött álló tudományos-makróhistóriai és személyes-mikrohistóriai tartalmak szervezett, böngészhető és bővíthető megjelenítése egy tudásbázisra támaszkodva. A honlap feladata a tudásgyűjtés is: egy felületen keresztül mikrohistóriai adatok gyűjtésére és (moderáció és lektorálás mellett) a tudásbázisba szervezésére is képes. A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ feladata az emigráció és diaszpóra témák sokrétű bemutatása. Ennek megfelelően a létrejövő weboldal saját tartalmakat is közöl, illetve már létező gyűjtemények is elérhetőek róla. A közönséghasznosítás célja, hogy a Központ az emigráció és a diaszpóralét jelenségét bemutató állandó kiállítás célcsoportjait megszólítsa. A diaszpórában élők, a magyarságismeret szakos diákok, az emigráns közösségek tagjai, a hazalátogatók, a magyarul beszélő és már nem beszélő, többedgenerációs leszármazottak közösségei és szervezetei bővíthetik az állandó kiállítás anyagát, az emlékanyagot és a tudástárat egyaránt. Ennek érdekében a Központ felveszi a kapcsolatot a kinti magyar szervezetekkel, egyesületekkel, egyházakkal, könyvtárakkal, magyar házakkal, stb. A tematikus adatbázis rendelkezésre bocsátása kutatáis célokra jelentősen segítik az egyetemi és PhD hallgatók, tudományos kutatók tevékenységét, vagyis a migrációs kutatásokat, a tudományos tevékenységet. A múzeumpedagógiai támogatással megvalósuló csoportos tárlatvezetések és workshopok, az egyéni látogatók számára korosztályok szerinti feladatlapok (Quiz), egyaránt segítik az általános iskolák felsőtagozatos tanulóit, a középiskolásokat és gimnazistákat az állandó kiállítás megértésében, befogadásában.
A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ várható közönségének összetétele, száma A várható látogatói létszám az első évben körülbelül 8.000-12.000 fő. Főbb csoportjai: 1.
általános iskolák felsőtagozatos tanulói, középiskolások, gimnazisták és tanáraik
2.
egyetemisták, PhD-hallgatók és tanáraik, kutatók
3.
magyarságismeret szakos diákok
4.
kárpát-medencei, határon túli magyarok, akik Budapestre látogatnak
5.
diaszpóra vagy határon túli témájú rendezvények közreműködői és közönsége
6.
emigráns közösségek tagjai, hazalátogatók
7.
magyarul beszélő és már nem beszélő, többedgenerációs leszármazottak
8.
a diaszpóra magyarságának hazai rokonai, barátai
9.
külföldi turisták
10. budapesti nagykövetségek és kulturális intézetek munkatársai, diplomaták További célcsoport-képző szempontok:
kor szerinti szegmentálás:
o
gyermekek: 12-18 év
o
fiatalok: 19-25 év
o
fiatal felnőttek: 26-40 év
o
felnőttek: 41-62 év
o
nyugdíjasok: ~63 évtől
intézményi látogatók:
o
oktatási intézmények
o
egyházak, gyülekezetek
o
az emigrációval, a külhoniakkal foglalkozó, hazai civil és non-profit szervezetek
o
kárpát-medencei, nyugat-európai, tengeren túli magyar szervezetek
A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ Közönséghasznosítási Programterve A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ az emigráció és a diaszpóralét jelenségét bemutató tevékenysége során a várható közönség alábbi főbb csoportjait a következő módokon kívánja megszólítani: 1. Az összes közönségcsoport számára:
Az emigráció és a diszpóralét állandó és időszakos kiállításokkal való bemutatása: a tudásanyag egyéni feldolgozását elősegítő módon (ld. interaktív tablók), a látogatók eltérő életkorának és hátterének figyelembe vételével, magyar-angol nyelvű katalógus
A külhoni magyarság emlékanyagának nyilvántartása (adatbázis) és online hozzáférhetősége (honlap)
2. Elsősorban a külhoni magyarság (kárpát-medencei, határon túli magyarok, akik Budapestre látogatnak; diaszpóra vagy határon túli témájú rendezvények közreműködői és közönsége; emigráns közösségek tagjai, hazalátogatók; magyarul beszélő és már nem beszélő, többedgenerációs leszármazottak) számára:
kapcsolatfelvétel a diaszpórában élőkkel: „megtalálni – megszólítani – megtartani – érdekeltté tenni – Magyarországhoz kötni” o Magyarországgal való kapcsolódási pont lehetőségének felkínálása: saját történetek, személyes tárlatvezetések o Képzések, találkozók helyszíne
3. Főiskolás és egyetemi hallgatók, tanáraik és kutatók, migrációs szakemberek számára:
migrációs kutatások, tudományos tevékenység támogatása: tematikus adatbázis rendelkezésre bocsátása kutatási célokra szakmai konferencia
4. Az általános iskolák felsőtagozatos tanulói és középiskolások, magyarságismereti szakos diákok, főiskolai és egyetemi hallgatókszámára:
online tanári segédlet csoportos látogatásokhoz, rendhagyó történelemórákhoz
csoportos workshopok kereteinek biztosítása, filmvetítés múzeumpedagógiai támogatással - adott történelmi periódus ill. a migrációs kulcsfogalmak tantervhez illeszkedő módon történő feldolgozása
QUIZ - egyéni látogatók számára korosztályok szerinti feladatlapok
A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ múzeumpedagógiai programjának koncepciója A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ - kiállításával, a külhoni magyarság emlékanyagát feldolgozó adatbázisával kiváló kereteket biztosít arra, hogy szinte az összes látogatói szegmens (általános iskolai felső tagozatos és középiskolai tanulók és tanáraik; egyetemi hallgatók; családtörténetükben az emigrációban érintett, illetve a pusztán érdeklődő magyar és külföldi felnőtt látogatók) részesülhessen oktató/ismeretterjesztő múzeumpedagógiai programban az emigráció, diaszpóralét, identitás/identitások: kulturális diverzitás és asszimiláció témakörében. Az üzenetek megértését elősegítő és elmélyítő interaktivitás, a reflexió lehetősége elsődleges eszköze a kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai szolgáltatásoknak. Az emigrációs témának egy-egy szeletére fókuszáló múzeumpedagógiai programok elsősorban a két kiemelt (az 1867-es kiegyezés és Trianon közötti, valamint az 1956-hoz kapcsolódó) kivándorlási periódust és e két emigrációs hullámhoz kapcsolódó motivációkat és kulturális/társadalmi háttereket tárnak az érdeklődők elé: célország/országrész szerint, pl.: az amerikai álom 1860-1920: észak-keleti parti bányavárosok, Little Hungary-k; a kivándorlás oka szerint, pl.: politikai, gazdasági-társadalmi; kivándorlói csoportok szerint, pl.: katonák, dzsentrik, nincstelenek, kisiparosok, politikusok, tudósok, művészek, egyházi személyek stb. Az identitás/identitások: kulturális diverzitás és asszimiláció témakört a program egyrészt tesztekkel (pl. egy, a kitöltő más kultúrákból érkező bevándorlók iránti attitűdjét mérő, vagy történelmi/kulturális ismereteire rákérdező (korosztályonkénti) tesztekkel), valamint témába vágó irodalmi szemelvények, dokumentumfilmek segítségével dolgozza fel. A fentiekhez kapcsolódóan a kiállítás tematikája szerinti kiemelt történelmi időszakokban (a Kiegyezéstől Trianonig és 1956) a magyar diaszpóra életét, valamint a jelen korban megélt diaszpóralétet megvilágító foglalkozások a világ különböző részein élő többedgenerációs, a közösségi lét színtereiről, civil szerveződéseiről, tagjai magyar identitásának mibenlétéről nyújtanak információt. Költségvetés Figyelembe véve a rendelkezésre álló induló forások mértékét, a Központ múzeumpedagógiai programjának kialakításakor igyekeztünk minimálisra csökkenteni a mindennapos működés során felmerülő költségeket. A foglalkozásokat úgy terveztük meg, hogy azokat az online ötlettárból letölthető és nyomtatható feladatleírások, dokumentumok, egyéb anyagok segítségével a csoportokat vezető tanárok maguk le tudják vezetni, így nem feltétlenül terheli külön szakképzett munkaerőigény (múzeumpedagógus), valamint papír/ nyomtatási/fénymásolási költség a Központot. Egyszeri, induló költséget a tananyagok és az azokhoz kapcsolódó dokumentumok kidolgozása, valamint néhány kellék beszerzése jelent. Oktatási segédletek a Központ tudásterjesztő honlapjának tanulóbarát felületén:
A tudástárban megjelenített események/személyek/tárgyak közül a lejjebb vázolt múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz kapcsolódóan bizonyos bejegyzésekhez szövegértést/történelmi-kulturális ismereteket fejlesztő feladatok kapcsolódnak.
A múzeumlátogatás során történő tanulás hatékonyságának maximalizálása érdekében online tanári felkészítő információs csomag készül. Tartalma: a Központ bemutatása; kiállítási alaprajz; módszertani segédlet; online ötlettár elérhetősége.
Az online ötlettárban olyan felhasználásra kész oktatási anyagok állnak rendelkezésre nyomtatható, elektronikus formában, amelyek segítik a tanárokat a csoportos múzeumi látogatás előkészítésében, kivitelezésében, tantermi feldolgozásában. Az alább ismertetett múzeumpedagógiai foglalkozások feladatleírásai és kapcsolódó dokumentumai lehetővé teszik, hogy külsős foglalkozásvezető igénybe vétele nélkül, a tanár vezetésével jöjjenek létre a csoportos foglalkozások. A workshopokhoz tartozó feladatsorok és egyéb orientációs anyag online elérhetősége elősegíti a sikeres múzeumi látogatást, csakúgy, mint annak megfelelő tantermi előkészítését és utófeldolgozását a megszerzett ismeretek, készségek elmélyítésére.
Múzeumpedagógiai foglalkozások korosztályi bontásban: Bőröndben az életem - rendhagyó történelemóra 1. Általános iskolai felsőtagozatos és középiskolai tanulók részére Kis csoportokban dolgozva a felsőtagozatos/középiskolai diákok olyan használati tárgyakkal, dokumentumokkal, műtárgyakkal, stb. teli bőröndöket pakolnak ki, amelyeket mind egy-egy valós (a kiállításon megjelenített) történet alapján állítottak össze. A csoportok a tárgyak alapján rekonstruálják a történetet (ki, mikor, honnan és miért emigrált), majd összehasonlítják azokat a többi csoportéval (eltérő szociális háttér, indíttatás, push&pull tényezők, időpont stb.) Ezt követően a kiállításon belül egy-egy - a saját bőröndjük tartalmához igazodó időszakot dolgoznak fel feladatsor segítségével, majd számolnak be eredményeikről a többieknek. A bőröndök tartalma és a feldolgozandó témakör a csoport életkorához igazítható.
Térképezd fel - indulj neki - játszd el! - rendhagyó történelemóra 2. Általános iskola felső tagozatos és középiskolai tanulók részére Az alábbi modulokból csoportra szabottan építheti fel a tanár a foglalkozást, amelynek célja, hogy földrajzi, történelmi és szocio-kulturális ismereteket adjon át az egyes emigráns hullámok kiindulási gócpontjairól, a kivándorlók által létrehozott magyar kolóniákról, a kivándorlók személyes indítékairól, valamint az idők során alkalmazott bevándorlási politikákról. Vaktérképes feladatok: 2 korcsoportra (8-12 éves, 13-18 éves); „Menjek vagy maradjak?”: A Kiegyezéstől Trianonig tartó nagy emigrációs hullám vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc feldolgozása ismert személyiségek életén keresztül; push&pull politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális tényezők megvitatása; Szituációs játék szerepkártyákkal: egy a kiállításon bemutatott történet főszereplőiként a bevándorlási hivatalnokot kell meggyőzni arról, hogy adja ki nekünk a letelepedési engedélyt (feladatunk bevándorló-jelöltként élethelyzetünk és motivációink részletes bemutatása és az érvelés, hivatalnokként pedig a mindenkori célországbeli bevándorlási politika képviselete)
Kosztümös tárlatvezetés Általános iskola felső tagozatos és középiskolai tanulók részére A kiállítás mikrotörténelmi szemléletéhez illeszkedően a tárlatvezető egy-egy híres vagy éppen csak egy (valós, a kiállítás anyagából származó) “jó sztorit” felmutatni tudó kivándorlónak beöltözve magyarázza el távozása okát és körülményeit, majd az új élet kezdésének történetét. A diákok kérdezhetnek tőle. Elsősorban önkéntes egyetemi hallgatók felkérését tervezzük ehhez a modulhoz.
Kiállításvezető KVÍZ csoportoknak és egyéni gyermek látogatóknak: 8-12 évesek, 13-18 évesek, felsőoktatási hallgatók részére A diákok az egész kiállításra vagy csak egy részére (az 1867-től 1920-ig tartó időszakhoz, ill. az 1956-hoz kapcsolódó emigrációs hullámra) vonatkozó papíralapú kérdőíves feladatsort tölthetnek ki, amely segít a kiállítás befogadásában.
DOKU Mozi - dokumentumfilm-vetítés alkalmanként irányított beszélgetéssel: Középiskolai tanulók és felsőoktatási hallgatók részére 1956: ”Hazatérés: egy szabadságharcos története” című dokumentumfilm Identitás fogalma: az “Inkubátor” és a “Megmaradni” című filmek
Az én történetem - Az én kiállításom - személyes tárlatvezetés emigráns hazalátogatók vagy leszármazottaik közreműködésével: Középiskolai tanulók és felsőoktatási hallgatók részére Egy-egy diákcsoport „idegenvezetőjének” fel lehet kérni az éppen itthon tartózkodó jelentős személyiségeket, de a különösebb hírnévvel nem rendelkező hazalátogatókat is. Az elsőkézből, személyes tapasztalatokból származó ismeretek különösen segítik a diákok érdeklődésének és tárgyi tudásának elmélyítését. Emléklap és közös fotó a csoportnak és az önkéntes tárlatvezetőnek.
Megjegyzés:
kapcsolódás a jelenlegi iskolai oktatási anyagokhoz
Katalógus, kiállításvezető egyéb kiadvány szinopszisa és tartalomjegyzéke A Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ a megvalósítandó szakmai programja keretében egy magyar-angol nyelvű katalógust is szeretne megjelentetni, amely az állandó kiállítás vezetője. Ez a kiadvány a széles nagyközönségnek szól. Fő célja az ismeretterjesztés, az állandó kiállítás befogadásának, megértésének segítése. A katalógus a főigazgatói előszóval és egy bevezető kezdődik. A bevezető az állandó kiállításhoz kapcsolódó fogalmakat migráció, emigráció, diaszpóra, identitás, stb. - és jelenségeket, a nemzetközi magyar diaszpóra jellemzőit röviden ismerteti. A továbbiakban a kidvány tömören bemutatja az állandó kiállítás anyagát, a különböző kivándorlási hullámok társadalmi és gazdasági okait, jellemzőit, a kiutazás körülményeit, az új hazába való megérkezést, a diaszpóra életét. A katalógusban nagy szerepe lesz a vizuális megjelenítésnek is, a fényképeknek és illusztrációknak. Tartalomjegyzék
Főigazgatói előszó / Prologue
Bevezető / Preamble
Az 1867-es kiegyezés előtti kivándorlás / Emigration before 1867, the Hungarian-Austrian accord
A századforduló nagy exodusa (1867 - 1920) / The great exodus at the turn of the century
Kivándorlás az I. és a II. világháború után / Emigration after the 1 and the 2 World War
Menekülések 1956-ban / Runaways in 1956
Kivándorlás az 1960-as évektől az EU csatlakozásig/ Emigration from the 1960’s to the time of EU accession
Az “új mobilitás” hatása a nagyvilág magyarságára / The impact of “new mobility” on the global Hungarian diaspora
A tudástár / The database
st
nd
A konferencia témája, rövid vázlata A Balassi Intézet a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ megnyitása alkalmából 2015. január 15-én szakmai konferenciát szervez. A konferencia előzményének tekinthető a Balassi Intézet által 2013. május 29-én rendezett, A határon túli magyarság szellemi örökségének megőrzése című szakmai tanácskozás, melynek keretében – a konferencia tárgyához kapcsolódó kormányzati intézkedések ismertetésén túl – több megszólaló is kiemelten foglalkozott a diaszpóra magyarsága kulturális értékeinek a hazai közgyűjteményekben történő megőrzésével. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának vezetője az Ithaka programban rejlő lehetőségeket mutatta be, míg kerekasztal-beszélgetés keretében E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, valamint Galambos Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatóhelyettese beszélt az általuk vezetett intézmények e területen végzett munkájáról, illetve az ehhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekről. A 2015. január 15-ére tervezett konferencia részben ezt a gondolati szálat viszi tovább, immár a Magyar Emigrációs és Diszpóra Központ munkájára fókuszálva. A Központ számos külföldi és hazai partner intézménnyel kíván együttműködni mind általánosabb szakmai tevékenysége, mind az időszakos kiállítások rendezése során. A konferenciára a Balassi Intézet elsősorban azoknak a külföldi és hazai intézményeknek, szervezeteknek, közgyűjteményeknek és archívumoknak a vezető munkatársai köréből kíván előadókat felkérni, amelyekkel a Központ működése – vagy akár már annak előkészítése – során kiemelten fontosnak tartja a szakmai tapasztalatcserét és az együttműködést. Ezen intézmények közé tartozik többek közt a New Brunswick Museum, Egyesült Államok, Cleveland-i Magyar Múzeum, Egyesült Államok, Magyar Ajkú Zsidók Múzeuma - Cfát, Izrael, Amerikai magyar szervezetek (Amerikai Magyar Koalíció), a Balassi Intézet külföldi magyar intézetei (különösen Párizs, Bécs, Róma, Berlin, New York, Brüsszel, stb.) valamint a magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Néprajzi Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei a Lakiteleki Népfőiskola Emigrációs Gyűjteménye, valamint a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. (A potenciális partner intézmények részletes ismertetéséhez lásd a jelen pályázat 2. mellékletét.) A konferencia a közgyűjteményi értékőrzés, illetve értékmentés kérdésköre mellett a magyar emigrációval kapcsolatos tudományos kutatásokról is áttekintést kíván adni. Ennek érdekében olyan, a területtel foglalkozó intézmények munkatársi köréből tervez előadókat felkérni, mint az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Nyelvstratégiai Intézet vagy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A konferencia ezáltal betekintést enged a magyar diaszpórakutatás jelenkori helyzetébe és aktuális eredményeibe is. A konferencia mindezek révén kettős célt valósít meg. Egyfelől katalizálja a tevékenységét megkezdő Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ, illetve potenciális partner intézményei együttműködését. A felsorolt intézmények és szervezetek gyűjtési, archiválási, illetve kutatási tapasztalata kiindulópontja lehet a termékeny eszmecserének, megalapozója a jövőbeli, intézményeken átnyúló együttműködésnek. A Balassi Intézet által 2013-ban megkezdett, s 2015-től már a Központ keretei közt megvalósított tanácskozás-sorozat pedig hosszabb távon is az emigráció- és diaszpórakutatással, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó értékőrzéssel foglalkozó szervezetek közös fórumaként szolgálhat. Másfelől a konferencia – tekintettel arra, hogy nem csupán a szakmai résztvevők számára nyitott – minden, a téma iránt fogékony érdeklődő számára áttekintést nyújt a magyar emigrációt bemutató hazai gyűjteményekről, archívumokról, képet ad az ezzel kapcsolatos kutatásokról, s végül, de nem utolsósorban hozzájárul a tevékenységét megkezdő Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ bemutatkozásához a szakmai és a szélesebb közönség körében egyaránt.
Az informatikai fejlesztés koncepciója
A Központ feladata az emigráció és a diaszpóra jelenségének kiállítással, kiadványokkal és konferenciákkal való bemutatása, valamint a külhoni magyarság emlékanyagának nyilvántartására, feldolgozására és bemutatására irányuló tematikus adatbázis és honlap (tudástár) létrehozása.
A készülő honlapnak el kell látnia a meghatározott reprezentációs, információközlő, tudásterjesztő és tudásgyűjtő funkciókat. Utóbbi kettő a Tudástár megjelenítését és a folyamatos bővítés lehetőségének megteremtését jelenti.
Fenti funkciók a menüstruktúrákban, a Tudástár navigációs és adatgyűjtő struktúráiban öltenek testet.
A Tudástár anyagait a szerkesztők hozzák létre a digitalizációs, lektorációs, stb. folyamatok során.
Javasolt informatikai implementáció
Menüstruktúrák
A javasolt menüstruktúra az alábbi hierarchikusan szervezett területeket fedi le. Központtal kapcsolatos adatok Bemutatkozás, célok Kapcsolat Impresszum, sajtó Együttműködő partnerek Támogatók Munkatársak Közérdekű adatok Gyűjtemények
Ez részben azonos az álladó kiállítással, ám ha időközben lesz olyan gyűjtemény, ami nem kerül azonnal feldolgozásra és kiállításra, akkor itt lehet majd róla írni.
Itt jelennek meg külön linkkel a Magyarországon található emigrációs gyűjtemények is.
Kiállítással kapcsolatos adatok Állandó kiállítás (a tudástárhoz kapcsolva) Időszakos programok Jegyelővétel, Csoportos látogatás, Tárlatvezetés, Audio guide, Fotózás
Tudástár Itt többféle menüstruktúra elképzelhető: Kronologikus: Migrációs hullámok szerint Geográfiai: Befogadó országok szerint Mikorhistória/makrohistória szétválasztására alapozva
A Tudástár navigációs elemei
A hagyományos menüstruktúrák mellett szükség van a tudástár struktúáinak vizuális megjelenítésére is.
Kronológia megjelenítése A tudásbázis elemeinek (történetek, leírások, stb) egy részéhez idői adatok (tipikusan év vagy évek) kapcsolódnak. Ezeket idővonalakon kell megjeleníteni, elkülönítve a makro- és mikrohistóriai elemeket. A különböző helyekhez kötődő vagy egymással közvetlen kapcsolatban nem lévő események bemutatása különböző idővonalakon történik. Lehetséges források: jquery, joomla
Geográfia megjelenítése A migráció témája magával hozza a geográfiai, térkép alapú megjelenítések szükségességét. A térképeken szimbolikusan kell tudni jelezni a különböző tartalmakat és interaktívan meg kell azokat jeleníteni. A következő térképek valószinűsíthetőek: átfogó migációs térképek az egyes migrációs hullámokhoz (illetve összesítés) tartalmi térképek: o intézmények, helyszínek térképe (befogadó orzságokra) o személyes történetek (Magyarországra, illetve befogadó országokra) Lehetséges források: joomla1, joomla2
Makrohistória/mikorhistória megjelenítése A makro- és mikrohistóriai adatok a helyszínek és időpontok segítségével kapcsolódnak össze.
A navigáció közben kontextusként minden megfelelő tartalom mellett kapcsolódó tartalomként megjelennek az oda tartozó tudományos, mikrohistorikus, intézményi, stb tartalmak.
Mindhárom megjelenítő struktúra képes kell legyen diverz tartalomtípusok megjelenítésére (szövegek, cikkek, képek, tagek). A struktúrákon ezek szimbolikusan/ikonikusan jelennek meg és innen lehet a konkrét tartalmakra navigálni.
Tudásgyűjtés
A honlapnak képesnek kell lennie személyes történetek és tartalmak gyűjtésére. Erre egy strukturált form használatát javasoljuk, ahol az alábbi történet-típusok közül lehet választani: 1. Migrációs történet. Megadandó adatok: személy vagy család, fotó (opcionális), kiinduló magyarországi település, migrációs célpont (ország, település), időpont (év), történet. 2. Szervezet-történet. A külhonban létrehozott szervezetek történetét rögzíti. Adatok: szervezet neve, fotó (opcionális), ország, település, létrejöttének ideje, történet. 3. Szabad történet. Saját név, fotó (opcionális), ország, település, történet.
A nyelvi korlátok miatt ezeket a formokat legalább magyarul és angolul elérhetővé kell tenni. (Más nyelveket esetleges későbbi fejlesztésssel lehet támogatni.) Az egyes beküldött történeteket moderálni, lektorálni, valamint a küldővel egyeztetni kell, ezek után kerülhetnek a tartalmak a tudásbázisba. Az egyeztetés az együttműködő külföldi és hazai szervezetek közreműködésével valósul meg.
