A MAGYAR BOROK BELSŐ PIACI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGELEMZŐ SZAKIRÁNY

A MAGYAR BOROK BELSŐ PIACI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

BUDAPEST, 2005

3

Készítette: Kelenföldi Vanda

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék............................................................................................................... 3 Bevezetés.......................................................................................................................... 5 I. A szőlő és a bor eredete ................................................................................................ 6 1. A szőlő eredete .................................................................................................... 6 2. A bor története; a bor és a mitológia ................................................................... 6 3. A szőlő és a bor Magyarországon ....................................................................... 8 II. Magyarország szőlőterülete; mutatók és megoszlások.............................................. 17 III. Magyarország természeti adottságai, annak leginkább megfelelő szőlőfajták ........ 21 IV. Az Európai Unió borpiaci helyzete, politikája és szabályozási rendszere ............... 24 1. A szőlőre vonatkozó előírások, támogatások.................................................... 25 2. A szőlőből készült termékekre vonatkozó előírások, támogatások................... 26 3. A kereskedelemmel kapcsolatos előírások, támogatások ................................. 31 V. Magyarország jogrendszere, a csatlakozási tárgyalások eredményei ....................... 32 VI. A világ szőlő-és bortermelése; a meghatározó országok ismertetése ...................... 36 1. A hagyományos európai bortermelő országok – Franciaország, Olaszország és Spanyolország ....................................................................................................... 42 2. Az ’új’ bortermelő országok – USA, Chile, Argentína, Dél-Afrika és Ausztrália .......................................................................................................... 44 3. Ázsia: a legnagyobb piac................................................................................... 45 VII. Hazánk borfogyasztásának bővebb elemzése ......................................................... 46 1. Általános gazdasági és kereskedelmi adatok .................................................... 46 2. A magyar Nemzeti Borstratégia........................................................................ 52 3. Szervezetek a szőlő- és borágazatban ............................................................... 53 4. Nyomtatott sajtó és az internet .......................................................................... 55 5. A bor, mint egyedi termék sajátosságai ............................................................ 56 6. A borok marketingje.......................................................................................... 57 7. A borok reklámja............................................................................................... 59 8. A magyarok borfogyasztásának helye, rendszeressége..................................... 60 9. A borvásárlás helyszíne..................................................................................... 61 10. A borválasztást befolyásoló szempontok ........................................................ 65 11.A saját termelés részesedése a fogyasztásból................................................... 66

4

12. A borfogyasztók csoportosítása ...................................................................... 67 13. Egy palack bor árának felépülése.................................................................... 68 14. Márka a borászatban 15. A borfogyasztás növekedésének, népszerűsítésének lehetőségei ................... 69 15.1. A hungarikumok népszerűsítése................................................................... 70 15.2. A borturizmus támogatása............................................................................ 70 15.3. A borokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása................................................ 71 12.4. A borhamisítás megfékezése........................................................................ 72 12.5. A borok jótékony egészségügyi hatásának szélesebb körben történő ismertetése............................................................................................................. 73 12.6. A borok médiában, sajtóban való fokozottabb megjelenítése...................... 73 Összefoglalás.................................................................................................................. 74 1.sz. melléklet: fontosabb fogalom-meghatározások ............................................... 75 2.sz.melléklet: A borvidékekre legjellemzőbb 5 szőlőfajta és azok százalékos aránya ( a felsorolás csak az 1%-nál nagyobb területi részesedési arányú fajtákat tartalmazza).............................................................................................................79 Ábrák és táblázatok jegyzéke................................................................................... 81 Felhasznált irodalom ................................................................................................ 83

5

Bevezetés A bor az egyik legegyedibb termék az élelmiszeriparban: nincs még egy olyan étel vagy ital, amely ilyen sokszínű lenne, amelyet ennyire befolyásolna a fajta, a földrajzi eredet, de akár a termelő vagy az adott évjárat is. Történelmünket végigkísérte a bor, szorosan beleivódva az őt megismerő és megkedvelő népek mindennapjaiba, kultúrájába és vallásába is, és amely népszerűségéből az évezredek során sem veszített. Nincs ez másként Magyarországgal sem: honfoglaló őseink már virágzó szőlőültetvényeket találtak itt, melyek művelésével ők sem hagytak fel, így elmondhatjuk, hogy több mint ezer éves hagyományokkal és múlttal rendelkezünk ezen a téren. A Kárpát-medencében eltöltött évszázadok alatt sok problémával kellett megbirkóznunk, sok, vesztettnek látszó csatát vívott meg népünk; nem volt ez másként a szőlővel és a borral sem. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egy újabb fordulópontját jelentette történelmünknek: ismét alkalmazkodnunk kell, de egyben helyt állni is, az európai egység megalkotásának folyamata alatt fenntartani egyedi kultúránkat, megőrizni nemzetünk sajátosságait, melyek közt helyet kér magának a borkultúra is. A dolgozat keretében, a jelen helyzet jobb megismerése és a jövő jobb kiszámíthatósága érdekében sor kerül a szőlő és a bor történelmének, uniós szabályozásának, a világban és hazánkban betöltött szerepének ismertetésére. Itt szeretném megköszönni a Magyar Borok Háza és a Belvárosi Borszalon által nyújtott segítséget; az ott folytatott beszélgetések, a saját, borszaküzletben ledolgozott hónapok, valamint az otthoni tapasztalatok – mivel szüleim is szőlőtermesztéssel foglalkoznak nélkülözhetetlen volt a dolgozat elkészítéséhez.

6

I. A szőlő és a bor története Hazánkban nagy múlttal és hagyományokkal rendelkezik a szőlőtermesztés és a borkészítés, ám nem csak ezért fontos hogy ismerjük történetét: a történelem, mint tudjuk, ismétli önmagát, a régi helyzetek újból előállnak, a régi problémák – még ha megváltozott környezetben is – de újból felmerülnek. Ezért nem árt megvizsgálni, hogy korábban hogyan oldották meg őket, vagy hogy éppen milyen sikertelen próbálkozások övezték ezt a folyamatot, illetve tanulhatunk a hibákból, hogy ne kövessük el újra őket. Ezért az első fejezet – ahogy címe is mutatja – a szőlő és a bor történetével foglalkozik. 1. A szőlő eredete A szőlőfélék családjának (Viticeae) nemzetségei és fajai már a kréta korszakban (135-65 millió évvel ezelőtt), a virágos növények kialakulásának korában megjelentek. A jégkorszakot (mintegy 10 ezer évvel ezelőtt) Eurázsiában csak a ma is vadon tenyésző ligeti szőlő (Vitis Silvestris) őse, míg az amerikai kontinensen több szőlőfaj is átvészelte.1 A gyűjtögetésről növénytermesztésre áttérő ember a szőlőt is termeszteni kezdte, a hím- és nővirágú egyedek egymás mellé ültetéséből jött létre a mai hímnős forma, a kerti szőlő (Vitis Vinifera), melyet aztán az ókori népek fokozatosan átvettek, és mind gyümölcséért, mind az abból készíthető borért egyre elterjedtebbé és közkedveltté vált. 2. A bor története; a bor és a mitológia „A szőlőművelés és bortermelés tradíciói és a bort övező mitológia, a szőlő- és borkultúra szoros kapcsolata az általános kultúrával, a történelemmel, a vallásokkal, a művészetekkel, a környezeti szépségekkel, segítették elő, hogy a szőlő kitüntetett helyet foglaljon el a kultúrnövények, a bor pedig a mezőgazdasági termékek között.”2 A szőlőtermesztés és borkészítés őshazájának a mai Örményország, Azerbajdzsán és Irán tekinthetőek. A fazekasság kialakulása és fejlődése vettette meg a bor tárolásának, terjedésének, kereskedelmének alapjait. A borkóstolás első írásos emléke a Gilgames eposz 1

A különböző, egymástól elzárt földrajzi csoportokban (észak-amerikai, eurázsiai, kelet-ázsiai) való fejlődés miatt egyes fajoknál más biológiai és morfológiai jegyek alakultak ki, így számtalan természetes lehetőséget kaptunk a későbbi keresztezésre, nemesítésre, a kedvező tulajdonságok ötvözésére. 2 www.bormustra.hu (letöltés: 2005-04-12)

7

egy részlete, amelyben a főhős Siduri asszonnyal, a bor készítőjével találkozván megízleli az "Élet fájáról" csüngő rubinpiros fürtök erjesztett nedvét3. A művelési módok természetesen jelentősen eltértek a maiaktól. A fennmaradt írások tanulsága szerint a szőlőt többnyire karók és támrendszer nélkül termesztették, elterjedt volt továbbá a gyümölcsfákra való felfuttatása is. A görögök már említést tesznek a sorokba rendezett tőkék metszéséről, a rómaiak pedig a fölös levelek eltávolításáról, a fagy elleni füstölésről. A bort földbe ásott amfórákban erjesztették,4 melyet különböző anyagokkal segítettek elő, a kész bort pedig színezték, ízesítették.5 A régészeti kutatások szerint az első jelentősebb borkészítők – noha ott a szőlő nem őshonos - az egyiptomiak voltak. Tagadhatatlan, hogy a bor a különböző népek vallásában betöltött megkülönböztetett szerepe nélkül nem válhatott volna azzá, ami ma is: a kultúrák, vallások terjedése automatikusan magával vonta a szőlő és a bor terjedését is. Legtöbbször saját istent is kapott: a legősibb talán a szanszkritoknál Soma, de a bor istene volt Arméniában Spandermet, Trákiában Sabazios, Litvániában Ammon, Arábiában Orotál, a szíreknél Choloch6. Ismerősebben cseng már talán az Ozirisz név, aki az egyiptomi mitológiában – az alvilágon, halálon és újjászületésen kívül – a bor istene is volt, és „egy piramisban talált felirat szerint az istenek ’kegyes kedvteléssel élnek fügén és boron.”7 A görögöknek jelentős szerepe volt a szőlő- és borkultúra fejlesztésében, illetve elterjesztésében. Boristenük, Dionüszosz - akinek egy évben hat ünnepe is volt – nevéhez számos legenda, mitológiai történet fűződik, hogyan terjesztette a mai Görögország területén a szőlő és a bor kultuszát. Útját féktelen orgiák és halálos tragédiák fémjelzik, kíséretét a bor mámorában szinte önmagukból kivetkőzött bacchánsnők alkották. A római boristen, Bacchus kultusza lényegében a görög mása volt. A szőlő fokról-fokra meghódította Itáliát, vele terjedt istenének kultusza is, amely odáig fajult, hogy i.e. 186-ban a szenátus szabályzása alá vonta, a nők körében egyenesen betiltotta azt. A vizsgálatok során több kivégzésre is sor került, mivel a hetente megtartott éjszakai összejövetelek inkább a 3

www.ektf.hu (letöltés: 2005-04-12) A fadongákból készült, vasabronccsal erősített hordó kelta találmány, a rómaiak időszámításunk kezdetekor vették át azt (www.hvg.hu; A tudás határozza meg a lét – Vajna András cikke, 2004. 12. 03.) 5 A gyanta a kén mai szerepét töltötte be, derítéshez márványlisztet és gipszet használtak, a kész bort mézzel, fűszerekkel, gyümölcsökkel ízesítették, rosszabb évjáratban pedig sűrített mustot adtak erjedés előtt a szőlőléhez. 6 www.bormustra.hu (letöltés: 2005-04-12) 7 www.bormustra.hu (letöltés: 2005-04-12) 4

8

féktelen kicsapongás, fajtalankodás és bűnözés melegágyai, semmint bármely istennek is tetsző rituálék bemutatásának színhelyei voltak. Ám ettől a ’kis kitérőtől’ eltekintve a rómaiak szerették és tisztelték a bort, a szőlőművelésnek és borkészítésnek szigorú szabályai voltak. A bort többnyire vizezve itták, mert ahogy Plinius mondta „In vino veritas, in vino feritas” – borban az igazság, borban a vadság. A zsidó és keresztény vallásban is fontos szerephez jutott a szőlő és a bor. A Biblia szerint az özönvíz után Noé az Ararát hegyén szőlőt ültetett8, sőt egyes teológusok szerint maga a Noé név jelentése – nyugalom, vigasztal – is már a borra utal. Jézus példabeszédeiben előszeretettel alkalmazott szőlővel és borral kapcsolatos képeket9. Mikor pedig Jézus a bort, mint saját vérét ajánlotta fel tanítványainak az utolsó, húsvéti vacsorán, nélkülözhetetlenné tette azt a keresztény rituálékban is10. Így vált a bor a misék szerves részévé11. Az öt mai nagy világvallás közül három – az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus – kifejezetten tiltja, vagy nem különösebben ajánlja a bor fogyasztását, ám ennek ellenére a bor egyre kedveltebbé válik a nem keresztény kultúrával rendelkező területeken is. Míg a klasszikus európai bortermelő országokban jó ideje csökken az egy főre jutó borfogyasztás, addig többek közt Kínában, Indiában és Japánban fokozatosan növekszik, amelynek jelentőségét nem hanyagolhatjuk el, hiszen Ázsiában él jelenleg a föld lakosságának mintegy fele. 3.A szőlő és a bor Magyarországon Hazánk területén több ásatáson is találtak12 harmadkori szőlőmag- és levéllenyomatokat, tehát elmondhatjuk, hogy a szőlő őshonos a Kárpát-medencében. Az első bortermeléssel foglalkozó, huzamosabb ideig itt lakó nép a kelták voltak, akiket a rómaiak követtek. Probus császár (276-282) feloldja a többek közt Pannóniára is érvényes szőlőtelepítési tilalmat13, így 8

20. Noé pedig földmívelő kezde lenni, és szőlőt ültete. 21. És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelen vala sátra közepén. Mózes I. könyve, 9 9 Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. … Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők; János evangéliuma, 15; Példabeszéd a szőlőmívesekről: Márk, Máté és Lukács evangéliuma 10 20. E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik. Lukács evangéliuma 21 11 A misebor – a vörös ajánlott – csak szőlőből sajtolt színbor lehet, adalékanyagot nem tartalmazhat. 12 Sályban, Kisegeden, Mikófalván, Nógrádszalókon, stb… 13 Domitianus, a Flaviusok nemzetségének utolsó császára vezette be a tilalmat az itáliai bortermelés védelmében, mivel a provinciák borai jobban fogytak, ezért az Alpokon kívül tilos volt szőlőt telepíteni, illetve a meglévő ültetvények területét is a felére csökkentette.

9

az új lendületet kapott, és a rómaiak uralmának megszűnése után, az avar korban sem csökkent. Honfoglaló őseink már vándorlásuk alatt megismerkedtek a borral és a szőlővel – melyek egyébként a seprő és a szűrni mellett szintén török jövevényszavak – és a Kárpátmedencében való letelepedésükkor folytatták a már meglévő ültetvények művelését. A kereszténység felvételekor a bor termelése új alapokra helyeződött, egyrészt a vallási rituálékban betöltött szerepe miatt, másrészt mivel az I. István király oltalma alatt betelepült németek, franciák, olaszok, illetve a különböző szerzetesrendek magukkal hozzák termelési tapasztalataikat, illetve kedvelt fajtáikat is. „A XII. századtól kezdődően egyre jelentősebb a bor termelése, aminek igen kedvez a fejlődő francia és olasz kereskedelem14, valamint a szerzetesi, papi, fejedelmi és királyi udvarokba vitt és küldött ajándékok nyomán mindjobban elterjedő híre. ... A bor az egyház szükséglete mellett elsősorban a főurak asztalán volt eddig számottevő, fogyasztását a lakosság számbéli növekedése és az ország ivóvíz-ellátottságának szegénysége növeli”.15 A tatárjárás után újabb betelepítésekre került sor, ekkor érkezett hazánkba például olaszokkal a furmint. A kereskedelem fellendült, főként az ország nyugati területein foglalkoztak kivitelre történő termeléssel is. Mivel a borkészítés komoly hasznot jelentett, a módosabb városi polgárok a környékbeli földesuraktól béreltek területeket, melyeket aztán zsellérekkel műveltettek. Különböző kiváltságokat is élveztek, például a budai termelő polgárok Zsigmond királynál elérték, hogy a termés után csupán az egyháznak járó tizedet kelljen megfizetniük. Korlátozták, sőt lényegében lehetetlenné tették a külföldi borok behozatalát, ami alól csak a király és kísérete képezett kivételt; ám ők is mindössze személyes fogyasztásra elegendő bort hozhattak magukkal. A XV. században feltűnő fűszerezett borok nemcsak ízük miatt váltak kedveltté, hanem mert a korabeli borkezelés hiányosságaiból adódó borhibákat is hatékonyan elrejtették. A fő kereskedelmi központok Pozsony, Sopron és Buda voltak, mely utóbbi helyzetét kedvezően befolyásolta, hogy lassan az ország központjává vált. Mátyás király uralkodása alatt alapult meg az Oroszországgal folytatott kereskedelem, amikor főleg lengyel közvetítéssel szállítanak ki prémekért borokat. Mátyás szigorú adórendszerének ismeretében 14

A korabeli iratok szerint III. Béla király (1173-1198) nagy mennyiségű bort osztott szét a keresztesek között, amikor azok áthaladtak Magyarországon. Innen ered az ország bekapcsolódása a nemzetközi borkereskedelembe. 15 Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 24. oldal

10

mindenképpen említést érdemel, hogy a „budai és környékbeli műveletlen földek szőlővel beültetése esetén 12 évig, parlagok beültetése esetén 8 évig adómentesek.”16 A Mátyás halála után bekövetkezett zűrzavaros időszak a bortermelésben is érzékeltette hatását. Az értékes szőlőterületek birtoklásáért mind a nemesség, mind az egyház latba vetette befolyását, az 1498. évi XI. törvény pedig kiterjesztette a szőlőbérlőkre is a kilenced fizetését. A megromlott közbiztonság és kereskedelem miatt az országban maradt az addig kivitelre termelt bor jó része, így egyre szaporodnak a borkimérések. A török betörésekor letarolta többek közt az addig legnagyobb hírnévnek örvendő szerémségi szőlőket. Ám nem csak pusztított, új fajtákat is hozott be17. Vallásuk ugyan tiltja a bor fogyasztását18, ám mustot előszeretettel isznak a törökök, továbbá felismerték, hogy a szőlőtermesztésből és borkészítésből, annak kereskedelméből és megadóztatásából jelentős haszon származik, ezért nem akadályozták azt. Az ország két-, majd három részre való szakadása visszás helyzeteket eredményezett, hiszen gazdaságilag ez mindenképpen rontott az addig egybetartozó, egymással kereskedő területek helyzetén: eltérőek az adók, a vámok, stb, ám a nagy létszámot kitevő katonaságot ellátni hivatott hadi szállítások ösztönözték az ipart és a kereskedelmet, nem utolsó sorban a bortermelést is. Erőteljes növekedésnek indultak a szőlőterületek a mai Borsod-AbaújZemplén és Heves megye területén, Hegyalján, Eger és Miskolc mellett. A nyugati területek felé azonban Bécs – egyrészt árumegállító joga, másrészt gazdaságpolitikája miatt – akadályozta az áruforgalmat, így újra fontos szerephez jutott a Lengyelország felé induló kivitel, a betelepülő görög és zsidó kereskedők pedig új színt és lendületet vittek a kereskedelembe. A magyar borok történetének jelentős évszáma az 1650, amely ha nem is az első aszú elkészítését, de első említését jelenti. Lórántffy Zsuzsanna udvari papja, Sepsi Laczkó Máté „külön szedeti az aszúszemeket, azt összetapostatva mustba önti, hogy így a szokottnál

16

Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 25. oldal Ekkor érkezik hazánkba például a mára már „hungarikumnak” számító kadarka, bár vita tárgyát képezi hogy a törökökkel vagy az előlük menekülő szerbekkel. 18 Az uralkodók persze mindig kivételt képeznek, II. Szelim szultánt (uralkodott 1566-1574) például már uralkodása előtt is csak mint a ’Részegest’ emlegették 17

11

édesebb borral kedveskedjen 1650 húsvétján I. Rákóczi György özvegyének”19. A készítés ezen módja és az aszúbor jó híre aztán rohamosan terjedt, „az 1655. évi országgyűlés 79. cikkelye már kötelezően elrendeli az aszú szőlő különválasztását a hegyaljai borvidéken. XIV. Lajos, a Napkirály (1643-1715) áltál pedig elnyeri a „borok királya, királyok bora”20 elnevezést. A XVII. századra kialakultak a magyar borkereskedelem tipikus útjai. A Sopron és Pozsony környéki borok Szilézián keresztül Poroszországba és még északabbra kerülnek, illetve Bécsen át akár egészen Angliáig. Az egri és hegyaljai borok Kassán és Erdélyen keresztül jutottak keletre, ahol az előkelő házak udvartartásához szigorúan hozzátartozott a tokaji bor. II. Katalin cárnő és Nagy Péter cár is fölöttébb kedvelte a tokajit21. Utóbbi „felismerve az udvar és a nemesek igényét a magyar borok iránt, amit nem lehet kielégíteni a bécsi udvartól kapott néhány hordó tokajival, megszervezi a rendszeres borszállítást, Anna Ivanova hercegnő pedig 1733-ban életre hívja a Magyar Borvásárló Bizottságot.”22 Hegyalja tehát kiemelkedő szerephez jutott, s mint II. Rákóczi Ferenc birtoka, derekasan helyt áll a szabadságharc kiadásainak fedezésében is. A szabadságharc azonban elbukott, az 1711-es szatmári béke egész Magyarországra kiterjesztette a Habsburgok uralmát. A Habsburgok gazdasági és politikai érdekei – nagy hangsúly esett itt a Poroszország23 és az Osztrák Birodalom között feszülő ellentétre – sajnos megkívánták a magyar gazdaság háttérbe szorítását. Kezdetben főként különböző adminisztratív eszközökkel gátolták azt24, ám Mária Terézia már egyenesen megtiltotta a magyar borok birodalmi területeken kívülre való kivitelét, így borain eltűntek Európa piacairól, helyüket átvették a francia, spanyol és portugál termékek. Addigi felvevőpiacaink nagy részének elvesztésével már kevésbé érte meg bort termelni, a gazdasági érdek lanyhulásával nem tartottunk lépést a borászat technikai fejlődésével sem. Szót érdemel még a borhamisítás terjedése is, ami szintén a magyar borok hírnevének romlására ment.25 „Emellett a feudális terhek - az adózások különböző formái és a földesúri túlkapások - akadályozták a szőlőmunkák igényes elvégzését és a szakszerű 19

Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 30. oldal Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 30. oldal 21 Katalin cárnő saját bevallása szerint egyenesen élni sem tudott nélküle 22 Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 35. oldal 23 A borért cserébe posztót és vásznat kaptunk, a Habsburgok a porosz iparosodást próbálták akadályozni a magyar kereslet kiiktatásával 24 „Vízi úton nem lehetett szállítani, csak tengelyen, ugyanannyi gyengébb minőségű osztrák bort kellett kivinni, mint amennyi magyart” Csoma Zsigmond: A magyar szőlő és bor Európában (www.mezogazdasagimuzeum.hu) 25 A borhamisításról bővebben az utolsó fejezetben esik majd szó. 20

12

borkezelést. Ezek nélkül viszont a magyar borágazat - a palackozást mindinkább előtérbe helyező - európai borászattal szemben fokozatosan lemaradt. Hiába volt a kiváló ökológiaitermőhelyi adottságokból adódó jó minőségű must, ha a feldolgozás technológiája elmaradott, az értékesítés pedig szervezetlen volt. … Az eladatlan készletek a nagymértékű síkvidéki szőlőtelepítések26 terméseivel növelve a 19. század első felére nagy árcsökkenést, dekonjunktúrát eredményeztek.”27 „A piac kérdése általánosságban vámpolitikai vonatkozásban áll előtérben. Magyarország, vagyis

a

magyar

rendek

követelése

az

1840-es

évek

elejéig

változatlanul

a

szabadkereskedelem, az örökös tartományok érdekében a Magyarországot elnyomó közbeeső vámok megszüntetése, a külső, elsősorban osztrák piac korlátlan megnyitása a magyar mezőgazdasági terménykivitel előtt.”28 Az eltéréseket jól példázza, hogy amíg egy akó osztrák területen értékesített magyar bor után 2 forint 4 krajcárt kellett fizetni ezüstben, addig fordított esetben csak 27 krajcárt; azaz az adóteher előbbi összeg negyedét sem éri el. Az 1848-49es szabadságharc lezárulása után két évvel megszűnt az Osztrák Birodalmon belüli vámrendszer. Ez, illetve a vasúti szállítás folyamatos térnyerése sokat lendített a magyar gazdaságon és kereskedelmen. A jobbágyság és a szőlődézsma eltörlésével, valamint az önmegváltás biztosításával pedig új lendületet kapott a szőlő- és bortermelés is29. Sorra jelentek meg szakirányú könyvek30, majd 1860-ban a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetben megindult a gyakorlati képzés is: az itt végzett vincellérek nagyobb gazdaságokba kerültek31. Elismerésül korszakalkotó tevékenységéért mindenképpen meg kell említenünk Pasteur nevét. „Tanulmányok a borról – betegségei és annak okai – új eljárás tartósításra és javításra” című művében lerakta a korszerű borászat alapjait. Leírta a különböző borbetegségeket, az ezeket okozó baktériumokat és élesztőket, foglalkozott az oxigén szerepével, majd részletesen ismertette a bor tartósítása terén végzett kísérleteit, elméleteit és a javasolt melegkezelési 26

A Duna-Tisza közén lévő homokos talaj megkötését voltak hivatottak szolgálni. Csoma Zsigmond: A magyar szőlő és bor Európában (www.mezogazdasagimuzeum.hu; letöltés: 2005-04-12) 28 Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 43. oldal 29 Ez természetesen még egy hosszú évekig elhúzódó folyamat volt, és mire a jobbágyok kiváltották szőlőiket, Magyarországra is megérkezett a filoxérajárvány… 30 Az első borászati vonatkozású magyar munka Szirmay Antal nevéhez fűződik, még 1798-ban jelent meg, latin nyelven. A legnevesebb szakírók Tolcsvay Nagy Ignác, Balasházy János, Schams Ferenc. 31 A keszthelyi Georgikon 1797. július 1.-én nyitotta meg kapuit, mint az első, mezőgazdasági területre szakembereket képző intézet. Alapítója gróf Festecsics György volt. 27

13

eljárást. Ám itthon ezt az eljárást – a pasztőrözést - csak helyenként ismerik, noha akkoriban a fő hibaforrás épp a helytelen erjesztés, és sorra alakultak a vincellérképző iskolák is: 1870: Ér-Diószeg; 1873: Tarcal; 1872: Tapolca. A kiegyezés után (1867) létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, amely közös pénz- és vámrendszerrel

rendelkezett.

Ekkor

a

magyar

borkereskedelem

irányítói

családi

vállalkozások, amelyek már nem csak Európa országaiba, hanem az amerikai kontinensre is szállították boraikat. A kereskedelemivel azonban sajnos nem jár együtt a technikai fejlődés. Szintén a kiegyezés évére esett a francia kormány azon intézkedése, hogy vizsgálóbizottságot állított fel az ismeretlen eredetű szőlőpusztulás okának felkutatására. A szőlőtermesztés ismert egyetemes történetének legnagyobb pusztításának okozója egy aprócska kártevő, a szőlőtetű, ismertebb nevén filoxéra – latinul Phylloxera vastatrix, azaz a pusztító. Az Amerikából származó rovar letarolja Európa szőlőültetvényeit: nem segít a kivágás32; a szénkénegezés túlzott mértékben való alkalmazása megmérgezi a szőlőtőkét; vízzel csak a sík területeket lehet elárasztani; a talajt sem lehet mindenhol minimum 75%-osan homokossá tenni, és sem a növényi részek, sem a szaporítóanyagok kereskedelmének korlátozása33 nem hozott átütő sikert, legfeljebb lelassította a fertőzés terjedését. A filoxéra Magyarországot sem kíméli. A földművelésügyi miniszter 1897. évi jelentése alapján a magyarországi szőlőterületek több mint fele - 666.820 kh-ból 391.214 kh – ment helyreállíthatatlanul tönkre34. Mindenképpen szót érdemel az 1984. évi XII. törvénycikk, mely elsőként szabályozta a hegyközségek megalakulásának feltételeit, azok jogait és kötelességeit. A hegyközségek kötelesek voltak intézkedni a „a közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés, a filloxera által elpusztított szőlők felújításának vagy új szőlők ültetésének, továbbá a szőlőpenész (Peronospora viticola) ellen való közös védekezésnek előmozdítása iránt”35, továbbá „minden 32

Franciaországban a kivágások nyomán a tűzifa ára harmadára esik vissza. A járvány megfékezésére hallatlan erőfeszítéseket hoznak, nemzetközi szintű egyezmény foglalkozik vele, a kormányok hallatlan összegeket fordítanak védekezésre, majd az újjátelepítésre, sorra alakulnak a rovartani állomások, illetve kezdik később felállítani az immúnis fajokat szaporító anyatelepeket. 34 A filoxéra egyik ’mellékhatása’ a kivándorlási hullám volt, ami minden, szőlőtermesztéssel nagyobb volumenben foglalkozó országban éreztette hatását. Míg hazánkból l: 1871 és 1880 között - azaz 9 év alatt 10ezer fő vándorolt ki az Egyesült Államokba, egyedül 1881-ben már több mint 11 ezren, 1892-ben pedig már 35 ezren. 35 Dr. Vásárhelyi Zoltán: A hegyközségek közigazgatása 31. oldal 33

14

egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése és az okszerű szőlőmívelés és szüretelés s a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervezkedés iránt”36. A szervezetet a hegyközségi járulékból tartották fenn. 1901 végéig összesen 729 hegyközség alakult meg.37 Az I. világháború kezdetéig a szőlőterület mintegy 90%-át sikerült újratelepíteni. Főként direkttermő fajtákat ültettek, amelyek ugyan jó ellenállóképességgel rendelkeznek, azonban ez termésük minőségének rovására megy. A világháború lezárta után elvesztettük hagyományos piacaink és termőterületünk nagy részét, a nyugati országok pedig elzárkóztak borexportunk elől. A problémák hasonlóak voltak a maiakhoz: sok kis pincészet termelt bort, így nem tudtak nagyobb mennyiségben azonos minőséget előállítani.38 A 20-as években egyre inkább a kormány vette kezébe az irányítást: 1923-ban szőlőtelepítési tilalom lépett életbe, majd az „1924. évi IX. törvény és végrehajtási utasítás a borok minőségét igyekszik javítani, a külföldi piacokra is alkalmassá tenni. E törvény revízió alá veszi a borvidékek beosztását, s az új helyzetnek megfelelően szűkíti a termesztendő fajtákat. A termelt borokat minőség és jelleg szerint csoportosítja, és a borvidékeknek leginkább megfelelő borokat igyekeznek termeltetni.”39 Az 1929-ben kitörő gazdasági világválság pedig csak még tovább rontott az addig sem túl rózsás helyzeten. A II. világháború utáni földosztások és erőszakos ki- és betelepítések szintén érzékenyen érintették a szőlő- és borgazdaságot40. 1949-ben a kormány előírta a 20 katasztrális holdnál41 nagyobb szőlőbirtokkal rendelkezők számára a földműves szövetkezetek kötelező megalakítását, de azt42 is, hogy mely borvidékeken milyen fajtákat lehet telepíteni. Később megindult

a

borkereskedelemmel

foglalkozó

vállalkozások

államosítása,

illetve

a

termelőszövetkezetek megalakítása. Az addigi hegyközségi rendszert teljesen megszüntették.

36

Dr. Vásárhelyi Zoltán: A hegyközségek közigazgatása 31. oldal Egy településen belül akár több is lehetett, volt olyan város, amely 12 hegyközséggel bírt. 38 Romlott a bortermelés jövedelmezősége is, az árak csökkentek, hovatovább „egy üveg szódavíz ára azonos, ha nem magasabb, 1 liter Balaton környéki bor áránál” Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 268. oldal 39 Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai; 269. oldal 40 A birtokok elaprózódtak, a kitelepítések pedig sok helyen - főként Sopron környékén és Hegyalján - érintik a hagyományosan szőlőtermeléssel foglalkozó, magát németnek (svábnak) valló lakosságot. 41 Egy katasztrális hold = 0,575 hektár 42 A minőségi borkészítés sorsát szívükön viselők már a két világháború közti időszakban szót emelnek a direkttermő szőlőfajták fokozott térnyerése ellen, ám a fajták telepíthetőségének szabályozása csak 1945 után lép életbe. 37

15

Megalakult az Állami Borforgalmi Rt és a Borforgalmi Központ, 1952-re pedig már a Boripari Tröszt és 11 vállalat intézte a belföldi borforgalmat. Az export a MONIMPEX külkereskedelmi vállalat irányítása alatt állt. Fő kiviteli célországaink az NSZK és az NDK, valamint a Szovjetunió, Svájc, Lengyelország, de eljutottak boraink Afrikába és Ausztráliába is.43 A szocialista gazdálkodás azonban sajnos nem a minőség, hanem a mennyiség alapú gazdálkodást részesítette előnyben. A KGST országok biztos piacot jelentettek számunkra, az árakat pedig - a must, illetve a bor árát minden évben, az érdekelt tárcák bevonásával, a Minisztertanács állapította meg - alacsonyan kellett tartani a közös piac elvárásainak megfelelően, és ez szintén mind a minőség rovására ment. A borokat ekkor négy különböző kategóriába sorolják be: asztali, pecsenye, minőségi és csemege. Újabb szőlőket telepítettek44 - nem sok tekintettel arra, hogy az adott terület mennyire alkalmas a szőlőművelésre - a nagyüzemeket pedig technikailag korszerűsítik. A hazai borfogyasztás azonban mindezek ellenére fokozatosan csökkent: míg 1951-ben 34,6 liter volt az egy főre jutó fogyasztás, addig 1961-ben már csak 26,9 liter, illetve csökken maga a szőlőfogyasztás is, 6-ról körülbelül 4 kg-ra. Borivó nemzetből egyre inkább sör- és töményital-fogyasztókká válunk, illetve számottevő a különböző üdítőitalok térnyerése is. A szocialista rendszer hirtelen összeomlása, a közép-kelet-európai térség gazdasági és társadalmi átrendeződése óriási kihívás elé állította a volt ’résztvevő’ országokat. Megszűnt a mindig biztos felvevő piacnak számító KGST piac, szembesülnünk kellett egy valódi piac valódi hatásaival és követelményeivel. Mint ahogy minden kezdet nehéz, természetesen a rendszerváltás utáni időszak sem képezett ez alól kivételt. A kárpótlás során a szőlőterületek elaprózódtak, szakmai hozzáértés hiányában művelésükkel aztán felhagytak, az ültetvények egy jó részét pedig kivágták. Negyven év után újjászervezőtt a hegyközségi rendszer – minden település, amely legalább 50 hektárnyi árutermelő szőlővel rendelkezik, és legalább 10 különböző tulajdonos kezében van, köteles volt hegyközséget alapítani. A hegyközségek fő céljai a szakmai koordináció, az 43

A második ötéves terv végén (1965) éves borexportunk 400 ezer hektoliter körül mozog. Ennek egy része természetesen szükségszerű, hiszen a szőlőtőkéket természetes kiöregedésük után (30-40 év) újakkal kell pótolni.

44

16

adatgyűjtés és a gazdasági érdekvédelem. Megkezdődött a mezőgazdaságot is érintő privatizáció, mely pár kivételtől eltekintve az ezredfordulóra lényegében be is fejeződött.45 Nem elhanyagolható a borászatban a külföldi tőke jelenléte sem.46 A rendszerváltás után Magyarország sajnos elvesztette korábban a mezőgazdaság területén elért potenciálját és hírnevét. A termelő szövetkezetek ’szétverése’ versenyképességünk megszűnéséhez vezetett, a sok kis vállalkozásnak meg kellett, és most is meg kell birkóznia az egyre élesebb piaci versennyel, az olcsó és jó minőségű importtermékekkel is. Az, hogy ez másfél évtized alatt mennyire sikerült, hogy milyen is ma a hazai és a nemzetközi szőlőtermelés és borfogyasztás helyzete, illetve hogy mik az ágazat jövőbeli kilátásai, a dolgozat további részében kerül kifejtésre.

45

A Tokaj Kereskedőház Rt privatizációjának kérdése még ma is heves politikai-gazdasági viták tárgyát képezi, megállapodás pedig a közeljövőben úgy néz ki még nem várható. 46 Tokaj-Hegyalján a legtöbb nagy borászati vállalkozás külföldi – főként francia és olasz – kézben van.

17

II. Magyarország szőlőterülete; mutatók és megoszlások Magyarországon a hivatalos statisztika utoljára az 1950-es évek végén vette számba a szőlőterületet, így új, aktuális adatok felvétele igencsak időszerűvé vált, nemcsak a hazai statisztika és az agrárágazat számára, hanem mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előfeltétele volt az, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk mezőgazdasági területein megoszlásáról. A csatlakozás után ugyanis az EU agrárpolitikájának és szabályozásának megfelelően már nem szabad szőlőültetvényeink területét növelni47, új telepítésekre csak akkor kerülhet sor, amennyiben valahol felszabadul terület, azaz kivágás is történik. Hazánkban a szőlővel beültetett terület nagysága az utóbbi negyven évben folyamatosan csökken, amit jól szemléltet a következő ábra is: 1. ábra A szőlőterület nagyságának alakulása (1000 ha) 300

1000 ha

250 200 150 100 50

01 20

99

00 20

19

97

98 19

19

96 19

94

95 19

19

93

92

19

19

90

91 19

19

85 19

75

80 19

19

65

70 19

19

19

60

0

Év

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 1975, 1985; www.ksh.hu

A rendszerváltás utáni termőterület-csökkenés egyébként nem csak a szőlőültetvényekre igaz, hanem a mezőgazdaság egészére is: a mezőgazdasági területek nagysága 6,5 millió hektárról 5,9 millió hektárra, mintegy félmillió hektárral csökkent. Ám látszik, hogy a szőlőnél ez arányaiban sokkal nagyobb méreteket ölt,48 hiszen míg 1990-ben 150 ezer hektáron folyt szőlőtermesztés, addig 2001-re ez a szám 92. 782 hektárra apadt.

47

Az Európai Unió ágazati politikájának és szabályozásának pontosabb kifejtésére a III. fejezetben kerül sor. A szőlővel együtt szokták említeni mindig a gyümölcsösöket is, ott a rendszerváltás után nem következett be számottevő változás a nagyságrendben.

48

18

A felmérés tanulsága szerint a szőlővel beültetett területek 98%-a ültetvényméretű, azaz nagyobb 500 m2-nél. A birtokok több mint kilencven százaléka kisebb fél hektárnál, azaz 5000 négyzetméternél, az átlagos birtokterület pedig 0,32 hektárt tesz ki, ami nagyon alacsonynak mondható. Kevesebb, mint 1 százalékuk nagyobb 5 hektárnál, ám ezek az ültetvények az összes szőlőterület több mint harmadát adják. Mint látszik, hazánkban nagyon elaprózódtak a szőlőbirtokok49, ami lényegesen megnehezíti az ágazat ellenőrzését, összefogását, koordinálását és adminisztrációját. A termelt szőlőfajták szerinti megoszlást az 1. táblázat mutatja. A számokból azt mutatják, hogy a birtokok alacsony mérete mellett az azon lévő szőlőfajták sem egységesek, hiszen többnyire vegyes termelést folytatnak, régiónként eltérő nagyságban foglalkoznak egyetlen fajta – fehér, vörös, csemege vagy direkttermő – művelésével. 1. táblázat A szőlőtermelők megoszlása a termelt szőlőfajták szerint (%) Csak Régió

fehér vörös borszőlőt

csemegeszőlőt

direkt- vegyesen összesen termőt

termelők aránya Közép-Magyarország

26,38

5,89

15,05

3,09

49,6

100

Közép-Dunántúl

46,36

3,98

3,55

3,36

42,75

100

Nyugat-Dunántúl

24,29

6,73

2,35

12,81

53,82

100

Dél-Dunántúl

18,18 10,12

2,91

6,41

62,38

100

Észak-Magyarország

39,81

5,72

8,81

15,96

29,71

100

Észak-Alföld

10,51

5,98

12,5

32,75

38,26

100

Dél-Alföld

46,78 10,51

10,05

0,77

31,88

100

Összesen

31,71

6,7

10,15

44,22

100

7,21

Forrás: www.ksh.hu

Ha a szőlőterületet és az átlagos elöregedési időt tekintjük, évente mintegy háromezer hektárnyi szőlőtelepítésre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi állapotot fenntartsuk. Ám az ültetvények korának megoszlása nem egyenletes, és mint ahogy az 1. ábrából kitűnik, az 1960-as évek elején történtek jelentős telepítések, az akkor ültetett – és még meglévő - szőlők 49

A tulajdonosok nagy számának részben okozója az adózás alóli kibújás is, hiszen a családon belüli szétírással többen is igénybe vehetik az őstermelőknek járó kedvezményeket, így a terület lényegében csak névlegesen bír több tulajdonossal, a művelés és az értékesítés is közös.

19

tehát most érnek meg a kivágásra. Hazánkban azonban évente csak 500 és 2000 hektár közötti új telepítés történik, ami tehát nem elégséges a színvonal tartásához. Az Unió is korlátot szab a telepítéseknek 2010. július 31.-ig, ami további nehézséget jelent. A 2. táblázat borvidékeink hektárban kifejezett nagyságát mutatja, a 2. ábra pedig elhelyezkedésüket. 2. táblázat Magyarország borvidékei és azok nagysága

Név

Terület (ha)

4. Ászár-Neszmély

1 820

5. Badacsony

1 810

13. Balatonboglár

2 820

7. Balatonfelvidék

1 510

6. Balatonfüred-Csopak

2 270

21. Balatonmelléke

1 170

17. Bükkalja

1 590

1. Csongrád

2 840

18. Eger

5 160

8. Etyek-Buda

1 480

2. Hajós-Baja

2 070

3. Kunság

28 000

19. Mátraalja

7 100

9. Mór

890

10. Pannonhalma

750

14. Pécs

940

11. Somló

690

12. Sopron

1 880

15. Szekszárd

2300

20. Tokaj

5 860

22. Tolna

3 150

16. Villány

1 890

Összesen:

77 990

Forrás: www.ksh.hu

20

2. ábra Magyarország borvidékeinek elhelyezkedése

Forrás: www.hnt.hu

A táblázatból jól látszik, hogy a különböző borvidékek mérete meglehetősen eltérő. Magyarország a nagyobb bortermelő országokkal összehasonlítva sok borvidékkel rendelkezik, hiszen Franciaországban például mindössze 14 van, holott szőlőterülete hazánkénak több mint tízszerese. A borvidékek területe együttesen nem adja ki Magyarország teljes ültetvényterületét, hiszen figyelembe kell még vennünk az egyik borvidékhez sem tartozó, úgynevezett bortermőhelyeket is.50 A borvidékekre többnyire jellemzőek a szőlőfajtáik, így néhol jól elhatárolható megoszlások mutathatók ki a termelt szőlőfajták szerint, gondoljunk csak a tokaji borvidékre51. A borvidékek uralkodó fajtáit és azok részesedési arányát (%) a második melléklet tartalmazza.52

50

Bortermőhely például Edelény, Velence, Nagykanizsa, de Budapest mellett Mogyoród és Kerepes is, összesen 50 település, és ezek szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei. 51 Tokaj-Hegyalján a négy engedélyezett szőlőfajta az Oremus, a Hárslevelű, a Furmint és a Sárgamuskotály. Házikerti szőlő telepítésére azonban bármely ajánlott, engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett fajta szaporítóanyaga felhasználható. 52 A felsorolás csak a hazánkban 1%-nál nagyobb területi részesedéssel bíró fajtákat tartalmazza, így fordulhat elő, hogy például a somlói borvidéken kimaradt a juhfark, Tokaj-hegyalján az Oremus és a Sárgamuskotály, stb.

21

III. Magyarország természeti adottságai, annak leginkább megfelelő szőlőfajták A környezeti tényezőket alapvetően három csoportba sorolhatjuk53:

-

klimatikus

(földrajzi

fekvés,

hőmérsékleti-

,

csapadék-

és

fényviszonyok,

páratartalom, szélviszonyok, az adott év időjárása) -

edafikus (a talaj milyensége, tulajdonságai)

-

biotikus (a környezet flórája, faunája)

A szőlő számára a 9 és 21 Celsius fok évi átlaghőmérsékletű területek a megfelelőek, a szőlő itt termelhető megfelelő minőségben és gazdaságosan. Az északi féltekén ez a 30. és 50., a déli féltekén pedig a 20. és 40. szélességi fokok közti sávot jelenti. Ezeken belül is három zóna különíthető el: az északiban54 elsősorban fehérbor készítésére alkalmas fajták termelhetőek, a középső zónában55 vörös- és fehérbor-fajták egyaránt, míg a déliben56 inkább a vörös szőlők. Magyarország az északi zóna határán fekszik, a fentiek alapján tehát inkább fehér szőlők termesztésére alkalmas, amit tükröz is az ültetvényeken a fajtamegoszlás, hiszen azok kétharmadán fehér, mintegy negyedén vörös szőlőket termesztenek, a csemege-és direkttermő szőlők pedig azonos arányban osztoznak a fennmaradó tizeden. Borvidékenként és régiónként azonban jelentős eltérések akadnak, amit jól szemléltet a 3. ábra:

53

A tényezők fontosságának további kifejtésére nem kerül sor, hiszen az mennyiségében egy külön szakdolgozati téma is lehetne. 54 9-11 0C évi átlaghőmérséklet 55 11-16 0C évi átlaghőmérséklet 56 17-21 0C évi átlaghőmérséklet

22

3. ábra A szőlőfajták megoszlása régiók szerint

Forrás: www.ksh.hu

A hazánkban termesztett szőlőfajták nagy számát magyarázza talán az, hogy nemzetünk aktívan kivette szerepét az ezirányú kutatásokból, nemesítésekből és keresztezésekből. A filoxérajárvány után, a világban ma is használatos alanyfajták felének Teleki Zsigmond volt a nemesítője. Ismert nemesítők még Csókás József, B. Tóth Ferenc, Istvánffy Gyula, Mathiász János és József, Kurucz András, Kwaysser István, Bakonyi Károly, Király Ferenc, Kozma Pál, Szegedi Sándor, Kocsis Pál, Ésik Andrásné, Kiss Ervin, Csizmazia József és Bereznai László is. Magyar nemesítők által előállított fajták például a Cserszegi fűszeres, az Ezerfürtű, az Irsai Olivér, a Medina, a Néró, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Turán, a Zefír, a Zengő, a Zenit, a Zéta és a Zeus. Ismeretlen eredetűek ugyan, de magyar fajtának számítanak többek közt az Arany sárfehér, az Ezerjó, a Hárslevelű, a Kéknyelű, a Leányka és a Királyleányka.57 Noha tipikusan magyar fajtaként tartjuk őket számon, a Cirfandli – amely különösen Pécs környékén elterjedt - például feltehetően osztrák eredetű, a Kadarka – ahogy az már korábban említésre került – a mai Albánia területéről származik, a Furmintot az olaszok hozták magukkal, a Juhfark eredete pedig vitatott. Az egyik legnagyobb mennyiségben termelt vörös szőlő, a Kékfrankos eredete szintén nem meghatározott.

57

Ez utóbbi két fajta valószínűleg Erdélyből származik.

23

Az ültetvények telepítése szempontjából a déli és délnyugati fekvésű lejtők a legmegfelelőbbek.58 Itt éri a legtovább és legjobban a nap a fürtöket, lejtőn nem fenyeget a belvíz veszélye sem, és kisebbek lehetnek az esetleges fagykárok is. Főként fontos ez a késői fagyok esetén, hiszen hazánkban nem ritkák még májusban sem, sőt ezek különösen veszélyesek, mivel ilyenkor a szőlő már kihajtott59. A különböző szőlőfajták különböző talajtípusokon érzik magukat jól, és a belőlük készülő borban is meghatározó szerepet játszanak a szőlő növekedése során a talajból felvett ásványi anyagok.60 Kontinentális éghajlatunknál fogva a hőmérsékleti viszonyok is eléggé szélsőségesek – meleg nyár, hideg tél – és a csapadék megoszlása sem egyenletes, nem ritkák az aszályos időszakok is. Ezek a jellemzők vidékenként variálódnak, a fajtaválasztáskor tehát ezeket figyelembe kell venni. A borvidékeken jellemzően termelt, illetve legelterjedtebb fajták többsége megtalálható a második mellékletben. Hazánk azonban alkalmas az – úgymond – világfajták termelésére is, mint például fehér szőlők közül a Chardonnay, Sauvignon Blanc stb, melyek előnye, hogy világszerte ismertek és kedveltek, ezek teszik ki a fogyasztásban és az új telepítésekben a legnagyobb arányt. A világkereskedelmi térnyerés szempontjából tehát érdemes megfontolni ezen fajták előnyben részesítését, ám nem hanyagolható a „hungarikum” szőlőfajták és borok megőrzésének fontossága sem.61

58

Egy felmérés szerint új ültetvények telepítésére a bükkaljai borvidék a legalkalmasabb, mert itt megfelelő a klíma és a talaj is, továbbá sok a szabad, nem túl meredek déli fekvésű lejtő. 59 Néhány évvel ezelőtt okozott ez nagy gondokat az Alföldön, jóval kevesebb lett így a termés – a többi borvidék gazdáinak legnagyobb örömére. 60 Talajminta-vizsgálatot lehet kérni az ezzel foglalkozó intézetektől, sőt javaslatot is tesznek a legmegfelelőbb fajtákra, illetve hogy esetleg milyen tápanyagokat kell pótolni hogy alkalmassá tegyük a területet. 61 A téma pontosabb kifejtése a későbbiekben következik.

24

IV. Az Európai Unió borpiaci helyzete, politikája és szabályozási rendszere Az Európai Unió világviszonylatban az első helyet foglalja el mind a szőlő-és bortermelést, mind a fogyasztást tekintve, hiszen területén található a szőlőültetvények mintegy 60%-a, és ugyanilyen arányban részesedik a fogyasztásból is. A szőlőművelés és borkészítés gazdasági jelentőségét sem szabad lebecsülnünk, hiszen a mezőgazdaság – noha csökkenő mértékben – még mindig rengeteg embernek ad munkát és megélhetést. Az Unió költségvetésének felét az agrárszektor kapja meg, és ebből 2-3%-kal részesedik a szőlő-és a borágazat, elmondhatjuk tehát, hogy ez egy meglehetősen jelentős összeg. A Római Szerződésben megfogalmazott agrárpolitikai irányelvek érvényesek a szőlő- és bortermelésre is. Elsődleges a népesség élelmiszerrel való ellátás, reális fogyasztói árak és a piac stabilitásának fenntartása, a források megfelelő és ésszerű kihasználása, a technikai újítások adta lehetőségek felhasználása a termelés optimalizálása érdekében, és mindez úgy, hogy közben biztosítva legyen a mezőgazdasággal foglalkozók, abból élők megfelelő életszínvonalat biztosító jövedelme is. Ezeket a célokat egyenként sem könnyű megvalósítani, nem pedig mindet egyszerre, így hát nem is csoda, hogy – és nemcsak a költségvetési rész nagyságából adódóan – folyamatosan heves viták övezik a mezőgazdasági kérdéseket. Az Unió, mint más területeken is, megállapítja ugyan a folytatni kívánt politikát és meghozza az azt biztosítani kívánó törvényeket, ám az előírások betartatását, annak ellenőrzését már a tagállamokra bízza. A teljeskörű, átfogó bemutatást nem célozza meg a dolgozat, hiszen akár csak a szőlő-és borszektor ismertetése is több ezer oldalt tenne ki a joganyaggal és annak magyarázatával együtt, hanem csak szemléltetni próbálja a szabályozás módjait és mikéntjeit. Fontos kiemelnünk, hogy a gazdák csak regisztrációs kötelezettségük teljesítésével, a tagállamok pedig csak a szabályozások és feltételek betartásával, a rendszeres és pontos adatközléssel juthatnak hozzá a közösségi támogatásokhoz, amelyeket négy fő csoportba lehet sorolni: -

közvetlen termelői támogatások

-

a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások

-

beruházási támogatások

-

szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások

25

1. A szőlőre vonatkozó előírások, támogatások A bortermelés ellenőrzésének első lépése a szőlőterületek nyilvántartása. A tagállamok kötelesek pontos, naprakész kimutatást - szőlőkatasztert62 - vezetni az ültetvényekről. Magyarországon ezt a VINGIS térinformatikai segítségével kerül megvalósításra, amely „a szőlő ágazat különböző típusú (méretarányú, léptékű, korú) térképeinek együttes kezelését teszi lehetővé. A szőlőültetvények digitalizált (vektoros) határai külön rétegként megjeleníthetők a tájékozódást segítő hagyományos (kataszteri, topográfiai) térképek felett. Ezeket a határokat naprakészen, minden változást követően módosítani lehet a hozzá tartozó adatokkal (helyrajzi szám, terület, fajta, és egyéb szakmailag érdekes adatok), a jogszabályokban előírt módon és illetékességi körben. Különböző összefüggéseket is nagyon szemléletessé tehetünk vele, pl. egyes fajták térbeli elhelyezkedése, megadott méretű ültetvények megjelenítése stb.”63 A szőlőfajták három csoportba kerülnek besorolásra: közigazgatási egységenként ajánlott, engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett fajták64. Vannak ezen kívül osztályba nem sorolt fajták is, melyek termesztésben tartása sem engedélyezett. A fajtahasználati besorolást a tagállamok készítik el, majd tájékoztatják arról az Európai Bizottságot. 2010. július 31.-éig tilos az új borszőlő-ültetvények telepítése az Unióban. Kivételek természetesen lehetségesek, így lehetőség van az újratelepítésre65, illetve a terület növelésére is66. Az országok közt 51 ezer hektárnyi újonnan létrehozott telepítésijog-tartalékot osztottak szét, melyből a szőlőtermelő országok ültetvényterületük 1,5%-ával részesednek, illetve 17 ezer hektár közösségi tartalékot képez.

62

A 2001. évi szőlő- és gyümölcsösfelmérés is ezt a célt szolgálta. A szőlő kataszter térinformatikai háttere - VINGIS befejezés előtt; GIS OPEN Konferencia 2004, Székesfehérvár; Martinovich László - Iván Gyula – Katona Zoltán – Kiss Marcella – Mikesy Gábor – Rotterné Kulcsár Anikó -Winkler Péter 64 Az ideiglenesen engedélyezett fajták terméséből készíthető ugyan bor, ám már nem telepíthetőek. Ne felejtsük el azonban, hogy nem bor készítésére - például házikerti használatra – természetesen egyéb fajták is ültethetőek. 65 Adott nagyságú terület kivágása után ugyanannyi telepíthető. Ez nem csak az adott birtokra, birtokosra vonatkozik, ha az nem él újratelepítési jogával, a terület bekerül a tagállam telepítésijog-tartalékába. 66 Abban az esetben, ha az adott körzetben a kereslet bizonyítottan meghaladja a kínálatot, illetve a fiatal szőlőtermesztők kedvezményeket kaphatnak. Az Unió alapvetően támogatja a mezőgazdasággal foglalkozni kívánó fiatalabb réteget, hiszen vonzóvá kell tenni ezt az ágazatot ahhoz, hogy a későbbiekben ne legyenek gondok az élelmiszerellátással, stb. 63

26

A kivágási támogatás igénybevétele a kivágottal véglegesen csökkenti az adott ország szőlőterületét. Mértéke attól függ, hogy a kivonásra kerülő területen mekkora mennyiségű bort termeltek az elmúlt évek átlagában. Minél nagyobb ez a szám hektoliterben kifejezve, annál nagyobb a támogatás összege is - 1450 és 12300 Euró/hektár, azaz 360 ezer és 3 millió forint/hektár között mozoghat. A szerkezetátalakítási támogatás a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást szolgálja. A szőlőtermelők pályázhatnak fajtaváltás és a szőlőterület újratelepítése esetén, illetve a termesztéstechnológia fejlesztésére; ezt a támogatási módot nevezik hozzájárulásnak. Kompenzáció esetén engedélyezik a régi és az új ültetvények 3 borpiaci éven át történő egymás

melletti

művelését,

a

bevételkiesés

elkerülése

végett.

Nem

tekinthető

szerkezetátalakításnak azonban a normál pótlás67. A költségek körülbelül felét fedezi a támogatás, melynek mértékét évente teszik közzé, és amely legalább 0,1 hektárt kitevő, egy használó kezelésében lévő, összefüggő parcellára igényelhető. Fontos kiemelni az integrált szőlőtermesztés fontosságát is. Ez a módszer elősegíti egyrészt a hatékonyabb termelést, másrészt környezetvédelmi célokat is szolgál: óvja az adott környezet flóráját és faunáját, csökkenti a talajeróziót, illetve kevesebb vegyszer felhasználását is igényli. A gazdálkodók számára pedig nem utolsó sorban azért is ajánlott, mert az integrált termesztés feljogosít nagyobb uniós támogatások lehívására is. 2. A szőlőből készült termékekre vonatkozó előírások, támogatások68 Az Európai Unió az 1999-ben elfogadott borpiaci reform ellenére még mindig borfelesleggel küzd, melynek egyrészt okozója a GATT uruguayi fordulóját követő piacnyitás, mely megkönnyítette a tengerentúli borok bejutását, illetve hogy az uniós borfogyasztás - itt a szőlőtermelő országokat értve főként - folyamatosan csökken az utóbbi évtizedekben. A piacszabályozási intézkedések így az új helyzetnek megfelelően annak javítására törekszenek. A magántárolás támogatása két fő célt szolgál: kivonja a piacról – igaz, csak ideiglenesen - a keresleten felüli mennyiséget és ezáltal javítja az árakat, továbbá hasznára van a termelőnek

67

Azaz ha ugyanazon a területen, fajtával és termesztéstechnológiával történik pótlás. Itt csak a borkészítéssel kapcsolatban lévőkre kell gondolni, a dolgozat nem foglalkozik behatóbban a szőlőlé felhasználási formáival

68

27

is: a támogatás segítségével kivárhat egy megfelelőbb piaci helyzetet az értékesítésre – alacsonyabb termést, kedvezőtlenebb évjáratot – természetesen azonban saját kockázatra. Támogatási szerződést asztali borra, szőlőmustra, szőlőmust-sűrítményre és finomított szőlőmust-sűrítményre lehet kötni, de csak abban az esetben, ha az áru megfelel bizonyos minőségi feltételeknek. A támogatás mértéke naponként, hektoliterenként, típusonként, valamint a minimális mennyiség szerint a következő69: -

asztali bor: 0,01544 euró;

minimális mennyiség: 50 hl

-

szőlőmust: 0,01837 euró;

minimális mennyiség: 30 hl

-

szőlőmust-sűrítmény: 0,06152 euró;

minimális mennyiség: 10 hl

-

finomított szőlőmust-sűrítmény: 0,06152 euró;

minimális mennyiség: 10 hl

Szintén a feleslegek – ezúttal végleges – kivonását szolgálja a lepárlási támogatás is, melynek négy fő fajtája a következő: -

önkéntes alapú lepárlás; ekkor a termelő felesleges, valamely okból nem értékesíthető, minimum 10 hektoliter borát pároltatja le

-

krízislepárlásra kerülhet sor egy adott tagállam egyedi folyamodványa estén akkor, ha sem a magántárolás, sem az önkéntes lepárlás nem vezet eredményre. Az Intervenciós Hivatal felvásárolja a felkínált, ebben az esetben nem csak asztali, hanem minőségi bort is, és a keletkezett alkoholt értékesíti

-

a főként Cognac vidékén termesztett kettős hasznosítású fajták lepárlása kötelező; ennek célja, hogy a konyak készítésére igen, ám borfogyasztásra kevésbé megfelelő, fel nem használt felesleg a piacról kivonásra kerüljön

-

kötelező a borászati melléktermékek lepárlása, ezzel kívánják megakadályozni a túlpréselést, a gyengébb minőségű borok előállítását.

A lepárlás mértéke az adott évi terméstől és az előállított termékek minőségétől függ, és meglehetős nagy eltéréseket mutathat. A következő ábra ezt próbálja szemléltetni:

69

250 forintos euró árfolyammal számolva; forrás: 1/2005. (I. 7.) MVH közlemény a szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmust-sűrítmény és asztali bor magántárolási támogatásának feltételeiről

28

4. ábra Borok lepárlása a termelés százalékában 30 25

D Gr

20

E F

15

I A

10

P EU 15

5 0 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 Borászati év

Forrás: www.europa.int

A fenti ábrán láthatjuk, hogy Spanyolország egy 2000 és 2002 között bortermelésének mintegy negyedét lepároltatta, ami jelentős mennyiséget jelent, hiszen az ország termelése is számottevő. Hektoliterben kifejezve magyarázza a következő táblázat a fenti értékeket: 3. táblázat A lepárlás éves mennyisége Borászati év

EU 15 ( 1000 hl)

1995/1996

12 122

1996/1997

22 038

1997/1998

21 531

1998/1999

16 930

1999/2000

24 978

2000/2001

28 001

2001/2002

33 143

Forrás: www.europa.int

2005-re a tagországok már benyújtották lepárlási igényeiket, amely előzetesen is meghaladja az idei közösségi keretet, mely 11 millió hektoliter bor lepárlását teszi lehetővé.

29

4. táblázat A tagországok előzetesen benyújtott lepárlási igénye Tagország

Előzetes igény (hl)

Ciprus

47 921

Németország

11 200

Görögország

237 107

Franciaország

13 777

Magyarország

50 055

Olaszország

4 239 912

Portugália

619 842

Spanyolország

7 827 863

Összesen

13.047.676

Forrás: Harcz Zoltán: Támogatási lehetőségek

Amint a táblázatból kitűnik, Spanyolország nyújtotta be ebben az évben a legnagyobb előzetes igényt lepárlásra, míg Franciaország igénylése elmarad az előző években „megszokott” mennyiségtől. Magyarország a csatlakozás évében könnyítést kapott a melléktermékek kötelező lepárlását illetően, mert az csak az 500 hektoliternél70 nagyobb mennyiségű bort termelő gazdákra vonatkozik71. A hazánkban engedélyezett lepárlóüzemek felsorolását az 5. táblázat tartalmazza. A táblázatból jól látszik, hogy a kapacitás földrajzi eloszlása nem egyenletes, legnagyobb része az Alföldön, Bács-Kiskun megyében található. Igaz ugyan, hogy a szőlő mintegy harmada ebben a térségben kerül megtermelésre, ám a feldolgozó-kapacitás lényegében egésze azért mégsem erre a területre koncentrálódik.72

70

Az Európai Unió tagországaiban átlagosan 25 hl ez a mennyiség. A 4/2005 ( I. 18) FVM rendelet szerint 500 hl alatt nem szükséges a lepárlás, hanem alkalmazható más forgalomból kivonási módszer is, mint takarmánykészítés, szerves trágyaként való felhasználás, szőlőmag, illetve szőlőmag-olaj kinyerés, törkölypálinka készítése illetve exportálás harmadik országba. Új pontként megjelent a hulladékbegyűjtő-telep, vagy veszélyes hulladék égetőmű részére történt igazolt átadás is. Borseprő esetén a következő eljárásokat lehet alkalmazni: seprőpárlat készítése, borkősav vagy más anyag kivonása, exportálás harmadik országba, denaturálás, illetve hulladékbegyűjtő-telep, vagy veszélyes hulladék égetőmű részére történt igazolt átadás. 72 A mennyiségi jóváhagyásokat valamilyen szinten magyarázhatja talán a homoki szőlők és az ott termelt bor alacsonyabb minősége, ám ahhoz, hogy az Unió elvárásainak meg tudjunk felelni, mindenképpen több lepárlóüzem engedélyezésére lesz szükség, hacsak meg nem kerül megoldásra az egész ország területéről történő szállítás, aminek gátat szabhat, hogy a kifizethető ár mind az átvett, lepárlásra váró termékekért, mind a kinyert alkoholért szabályozva van. 71

30

5. táblázat Engedélyezett lepárlóüzemek Lepárlóüzem neve

Lepárlás helye

Jóváhagyott kapacitás Törköly (t)

Seprő (hl)

Bor (hl)

450

200

200

40.000

181.000

50.000

Grappa Kft

Ostoros (Heves)

Arany Kapu Rt

Kunfehértó (Bács-Kiskun)

Vinalko Kft

Kecskemét (Bács-Kiskun)

220.000

220.000

Borbélyi Gyula

Csengőd (Bács-Kiskun)

12.000

12.000

Hilltop Neszmély Rt

Neszmély (Komárom-Eszt.)

250

Vitalis Kft

Györköny (Tolna)

150

500

1.250

Tarpa Manufaktúra Kft

Tarpa (Sz-Sz-B)

100 413.700

283.450

Összesen

40.950

Forrás: Harcz Zoltán: Támogatási lehetőségek

Amennyiben a lepárlóüzemekben keletkezett alkoholt az intervenciós hatóságok felvásárolják, pályázati úton úgy próbálják értékesíteni, hogy az a közösség belső alkoholpiacát ne zavarja vagy károsítsa meg, így többnyire harmadik országban kerülnek értékesítésre üzemanyagként, vagy a közösségen belül bio-etanolként, illetve ipari célokra kerülnek felhasználásra. A piacvédelmi szabályozások közé tartozik a mustfelhasználás támogatása is. Ezzel próbálják ösztönözni a termelőket, hogy a jobb minőség elérése érdekében a mustjavítást ne cukorral, hanem mustsűrítménnyel végezzék. „Támogatást kaphatnak azok a feldolgozók is, akik szőlőmustból vagy sűrített szőlőmustból szőlőlevet, vagy más, szőlőléből készített élvezhető terméket… készítenek.”73 A termelőknek ezen felül pincekönyvet kell vezetniük szőlő-, mustés bortermelésükről, és annak adatait az illetékes szervekhez továbbítani. A borpiaci rendelet meghatározza a termelői és a szakmai szervezetek feladatainak, jogainak és kötelezettségeinek körét is. A termelői szervezet olyan jogi személy, mely a termelők kezdeményezésére jön létre, és fő céljai közé tartozik a termelés megtervezése, a termelési költségek csökkentése és az árak stabilizálása, a környezetkímélő technológiák használatának ösztönzése, stb. A szakmai szervezetek inkább a piac szereplői közti egyeztetést próbálják

73

Dr. Mikulás Ildikó – Dr. Bene László: Szőlő és bor az Európai Unióban (13. oldal) „A feldolgozóknak adott támogatás összege szőlő esetében 100 kilogrammonként 4,952 euró; szőlőmust esetében hektoliterenként 6,193 euró; sűrített szőlőmust esetében hektoliterenként 21,655 euró” Azaz 1200, 1550 és 5400 forint.

31

elősegíteni. Közösségi támogatásban ezek ugyan nem részesülnek, de arra van lehetőség, hogy az egyes tagállamok nemzeti vagy regionális keretből támogassák azokat. A borászati eljárások szabályozása szerves részét képezi az uniós politikának. A szabályozás országonként eltérő lehet74, a különböző szőlőtermő-övezetek, klimatikus övezetek és az eltérő fajtahasználat más és más követelményeket állít fel. Az Unió rendeletekben szabályozza például a mustfelhasználást, a kénezést, a sav hozzáadását és tompítását, a különböző adalékanyagok használatát stb. Magyarország a C 1 b övezetbe tartozik. Az Európai Unió a borokra három kategóriát75 állapított meg: ezek az asztali borok, minőségi borok és az egyéb borok76. A termelés mintegy 60%-át az asztali borok adják, ezek címkéjén tájbor esetén szerepel földrajzi megnevezés, míg a minőségi borok esetén kötelező azt feltűntetni. A minőségi borok általában nagy hagyományokkal, ismert névvel rendelkeznek, így bizonyos szinten biztos piaci helyet és bevételt jelentenek. A sokszor speciális körülmények szabályozását a Közösség a tagállamokra hagyja, csak bizonyos szempontokat egységesítő keretszabályozást hoz létre. A minőségi borok ellenőrzése szigorúbb az asztali borokénál, a termelőknek analitikai77 és érzékszervi vizsgálatra kell küldeniük. 3. A kereskedelemmel kapcsolatos előírások, támogatások A minőségi előírások betartása és betartatása érdekében fontos az adott termék nyomonkövetése, életciklusának ismerete. A különböző minőségbiztosítási rendszerek (ISO, HACCP) is ezt célozzák meg. Az Unió kereskedelmi szempontból egyetlen országnak számít. A termékek eredetének meghatározásához, azok szállításához, speciális nyomtatványok kitöltése szükséges. A jelöléssel, címkézéssel és kiszereléssel kapcsolatos szabályozások egyrészt védik a termelő érdekeit, másrészt a vásárlók tájékoztatását is szolgálják. A feltüntetett információk semmiképp sem lehetnek megtévesztők a fogyasztókra, és nem sérthetik a piaci versenyt sem. Az előírások nagy része a földrajzi- és márkanevek használatára vonatkozik, de nem lehet 74

A Magyarországnak tett kedvezményeket a következő fejezet taglalja. A vonatkozó, pontos meghatározásokat az 1. melléklet tartalmazza. 76 Likőrbor, gyöngyöző bor, habzó bor például, de nem képezik a szűkebb értelemben vett borjog részét az ízesített borok, az ízesített boralapú italok, az ízesített boralapú koktélok és a szeszesitalok sem. 77 Fizikai, kémiai és mikrobiológiai ellenőrzés, stb. 75

32

megtévesztő például a palack formája,78 és részletesen szabályozzák a szállítást, az akkor használatos okmányokat, azok formai és tartalmi követelményeit is. Az Európai Unió kereskedelmi szempontból egyetlen piacot képez: tagországai közt nem állnak fenn vámok, harmadik országgal szemben pedig közös, egységes vámtételek vannak érvényben, melyek bor esetén a következők: 6. táblázat Az importált borok vámtételei (Euró / hl ) Vámtétel

13 térfogatszázalék alatt

13-15 térfogatszázalék között

Palackozott bor

13,1

15,4

Hordós bor

9,9

12,1

Forrás: Dr. Mikulás Ildikó – Dr. Bene László: Szőlő és bor az Európai Unióban

A közös vámmal a piac stabilizálására törekszenek, illetve meg akarják akadályozni, hogy az exportőr országok árainak ingadozása esetleg veszélyeztesse azt. Egyes országokkal – mint például Ausztrália, Chile, Horvátország, a hamarosan csatlakozó Bulgária és Románia, stb – az Európai Unió borkereskedelmi megállapodásai keretében egy bizonyos mennyiség erejéig kedvezményes, általában 0 százalékos vámtételeket alkalmaznak egymással szemben a felek79.

„A borfeleslegek levezetésének egyik eszköze ugyanakkor, hogy a közösségben termelt asztali borok, likőrborok és egyes termelő ill. célországok esetében a szőlőlé és a szőlőmust exportjának előmozdítása végett exporttámogatás ("exportvisszatérítés") vehető igénybe a világpiaci és az Unión belüli ár közötti különbség fedezésére.”

80

A támogatás mértéke

tagországonként megegyező.

78

Gondoljunk itt a tokaji borok jellegzetes formájára és űrtartalmára. A csatlakozás előtt Magyarországgal is fennállt ilyen szerződés, ám sajnos egyik évben sem tudtuk kihasználni teljes mértékben a kedvezményes lehetőségeket. 80 www.hnt.hu (letöltés: 2005-04-14) 79

33

V. Magyarország jogrendszere, a csatlakozási tárgyalások eredményei A rendszerváltás, majd a KGST összeomlása után a magyar mezőgazdaság nehéz időket élt át: felbomlott az addig megszokott szövetkezeti termelői forma, majd megszűnt az addig biztosnak számító „baráti” országok felvevőpiaca is. Enyhülést hoztak ugyan az EK-val, EFTÁ-val és a CEFTÁ-val kötött kereskedelmi egyezmények, de – többek közt – a magyar borászat erősen megtépázott hírnevét előreláthatóan még hosszú időbe és nagy erőfeszítésekbe telik majd újra helyreállítani. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz szintén új helyzet elé állított minket: míg 2004 az átmenet éve volt, addig 2005 az alkalmazkodás éve kell hogy legyen.81 Az Európai Unió megállapítja a követendő stratégiát és irányelveket, meghozza a szükséges törvényeket is, ám a tagállamok viszonylagos szabadságot kapnak ezek végrehajtásának mikéntjében, illetve bizonyos területeket saját jogkörben szabályoznak. A szőlő- és borgazdaság hatékony működését elősegítendő újjáalakult a hegyközségi rendszer, melynek működését az 1994. évi CII törvény szabályozta. Hazánknak az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szőlő- és borgazdálkodásról a 2004. évi XVIII. törvény gondoskodik. A törvény meghatározza az alapvető fogalmakat, a szőlőtermesztéssel,

szőlészeti-borászati

szakigazgatással,

élelmezés-egészségüggyel,

adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat, a borászati termékek körét, forgalomba hozatalának feltételeit mind hazai, mind külföldi termékek esetén, valamint külön fejezet foglalkozik a Tokaji borvidékre vonatkozó rendelkezésekkel is. További szabályozást jelentenek a különböző minisztériumok által kiadott rendeletek és közlemények.82 A 2004. évi bortörvény által meghatározott fogalmakat, mely szerint mi a bor, az asztali bor, a minőségi bor stb. az 1. számú melléklet tartalmazza.

81

A 2005. év nem indult ebből a szempontból túl fényesen, gondoljunk az év eleji, eddig talán legnagyobb méretet és feltűnést keltő, egész országra kiterjedő agrárdemonstrációkra. 82 A Közösségben évente kerül meghatározásra például a támogatások mértéke - magántárolás, lepárlás stb -, amit a tagállamok aztán beépítenek saját jogrendszerükbe, pl: 18/2005. (III. 18.) MVH közlemény a szeszesitalpiac ellátását szolgáló borlepárlás és a lepárlásból származó alkoholok tárolásának támogatási feltételeiről

34

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt hosszas tárgyalások folytak, melyek a koppenhágai EU-csúcson fejeződtek be, és igazán elmondhatjuk, hogy a szőlő- és borágazat számára kedvező eredményekkel. A hazánk által beterjesztett 28 technikai, illetve derogációs kérelem mind elfogadásra került: külön hangsúlyt kaptak itt a tokaji borkülönlegességek, készítési módjuk és a hagyományostól eltérő palackozásuk. Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága megerősítette, hogy a Tokaji név kizárólag az ezen a borvidéken készített borokra használható, így 2007 után nem engedélyezett az olaszok számára a Tocai elnevezés. A vita itt azonban itt még korántsem zárult le: Ukrajna, Szerbia, Oroszország, sőt Ausztrália is hasonló elnevezésű borokkal kíván az uniós piacra lépni, így ismét - valószínűleg több fronton is folyó - elhúzódó csatározásokkal nézhetünk szembe. Engedélyt kaptunk továbbá a must cukorral történő feljavítására, a még forgalomban lévő 0,7 literes palackokban lévő borok értékesítésére83, és a csatlakozás előtt palackozott és címkézett, az arra vonatkozó előírásoknak még nem megfelelő borok készletének kimerüléséig azok korlátozás nélküli forgalmazására is. Újdonság, hogy a Kékoportó helyett Portugieser, a Rizlingszilváni helyett pedig Müller Thürgau lesz majd feltüntetve fajtanévként a palackokon. Az ágazat előtt álló fő feladatok a következők84:

-

egészséges ültetvényrotációval 95 ezer ha-on évente 4,0-4,5 millió hl bor és 40-42 ezer tonna étkezési szőlő előállítása, (3,0-3,5 millió hl belföldi fogyasztás, 1 millió hl körüli export mellett. Itt lényeges feladat a mai 1 dollár/literes átlagár legalább 50%-os emelése),

-

fajtaszerkezet piacorientált fejlesztése (65-70% fehérbor, 25-30% vörösbor, 5-7% csemegeszőlő-fajtaarány kialakítása).

-

a

szőlő-bor

vertikum

helyreállítása,

pinceszövetkezetek

létrehozásának

és

működtetésének a támogatásával, -

a szőlőtermesztés és borászat infrastruktúrájának támogatott korszerűsítése,

-

középtávra meghirdetett és kellően támogatott telepítési program,

83

Az Európai Unióban a 0,75 literes palackméret az elfogadott, nálunk sem palackoznak már 1993 óta 0,7 liter űrtartalmú palackokba, de kis mennyiségben még megtalálhatóak a piacon. 84 Dr. Simon János: A szőlő-bortermelés jövője az Európai Unióban; az Első Szőlőtermesztési és Borászati Konferencián elhangzott előadásának anyaga alapján

35

-

tisztességes jövedelmezőségi viszonyok megteremtése az agrárolló nyílásának visszafogásával,

-

hatékony bormarketing-program kialakítása, amely az állami költségvállalás mellett számít az ágazat saját forrásaira is.

Ezen feladatok megvalósításához nagyarányú segítséget nyújthat, hogy az Európai Unió által biztosított támogatások egy literre vetítve mintegy háromszorosát teszik ki a korábbi összegnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánknak a minőségi szempontokat inkább mellőző, mennyiségi szempontokat követő termelésre kell ráállnia. A meglévő adottságok és erőforrások okos felhasználásával, szakmai támogatással és összefogással stabil és termelési potenciálunknak megfelelő helyet vívhatunk ki mind az uniós, mind az azon kívüli piacokon.

36

VI. A világ szőlő- és bortermelése; a meghatározó országok ismertetése Ahogy a világgazdaság egészében, így a szőlő- és borágazatban is érvényesül a globalizációs tendencia. A hatékonyság és a megfelelő mennyiség előállítása érdekében, ám a minőségi szempontokat semmiképp nem mellőzve átalakulni látszik a borpiac: a klasszikus európai bortermelő országok lassan, de folyamatosan veszítenek világpiaci részesedésükből mind a termelést, mind a fogyasztást tekintetében. Fokozatosan tör előre Ausztrália és Új-Zéland, az USA, a Dél-Afrikai Köztársaság, Chile és Argentína. Egyre több országba szállítják boraikat, ahol részesedésük egyre növekszik: a boraik közkedveltek, keresettek. Az összeolvadások, a horizontális és vertikális integráció lehetővé teszi az adminisztráció, az értékesítés, a disztribúciós hálózat, és nem utolsó sorban a reklám, stb költségének csökkentését, sőt idővel akár egy globális márka létrejöttét is. Megfelelő logisztikai háttérrel és kivitelezéssel pedig a szállítás költségei sem növelik lényegesen az árat85. Így könnyen érthető, hogy a „világ másik végéről” érkező bor jó esélyekkel veheti fel a versenyt akár az adott országban előállított addig megingathatatlan pozícióval rendelkezőnek hitt - termékekkel is. A globalizáció, a világkereskedelem bővülése és egyre kedvezőbb szabályozása86 mellett nem szabad még megfeledkeznünk az idegenforgalom szerepéről sem. Az utazási feltételek javulása, a jobb életszínvonal és a lehetőségek bővülése lehetővé tette az „átlagember” számára is az új országok, kontinensek fölfedezését, más kultúrák – italok és ételek – megismerését. Ilyenkor természetes, hogy az odautazók kipróbálják az adott ország, népcsoport specialitásait. Ám ennek a fordítottja is igaz lehet, ma már a világ bármely táján elvárhatjuk, hogy megtaláljuk megszokott, kedvelt ízeinket87. A jobb éttermek étlapjáról a világ egyetlen országában sem hiányozhatnak a közismert, minőségi francia, olasz, spanyol, portugál, és ma már az ausztrál, kaliforniai és chilei borokat sem. A turizmus körébe tartozónak vehetjük a sporteseményeket is, amelyek minden évben jelentős tömegeket mozgatnak meg, akár egy adott országon belül is, de gondoljunk csak a különböző sportágak88 világ- és kontinensbajnokságaira, vagy magára az olimpiára89.

85

Ez köszönhető többek közt az egyszerre nagy mennyiségben történő szállításnak is, illetve a célországban sorra kerülő palackozásnak. 86 Kereskedelmi egyezmények, kedvezményes bánásmód, vámharmonizáció stb. 87 Gondoljunk itt a sokat utazó üzletemberekre, külföldi munkát, tanulmányokat vállalókra, stb. 88 Magyarországra például a legtöbb külföldi látogatót vonzó esemény a Forma1 mogyoródi futama. 89 A következő olimpia 2008-ban Pekingben kerül megrendezésre, és több milliónyi embert visz majd Kínába. Ilyenkor nem csak a sportolókra és a látogatókra kell gondolni, hanem az őket kiszolgáló technikai személyzetre, a sajtó és a média képviselőire, és mostanában sajnos a különböző rendfenntartó szervek embereire is, stb.

37

A fejezet első részében általános tendenciák kerülnek felvázolásra, itt találhatók az adatokat tartalmazó táblázatok is, majd egyes – mondhatni tipikusan besorolható – országokról bővebben is lesz szó. Az utóbbi évtizedekben átrendeződni látszik a világ szőlő- és bortermelésének térképe: míg korábban Európa volt a legnagyobb termelő és fogyasztó is egyben, egyre nagyobb teret és szerepet nyer a többi kontinens is: Észak- és Dél-Amerika, Afrika néhány országa, Ausztrália, és legújabban Ázsia is. A következő táblázat azon országok szőlőterületét és annak változását mutatja, melyekről a későbbiekben is szó esik: 7. táblázat A szőlőterület nagysága országonként90 Ország

Szőlőterület nagysága (1000 ha) Változás (%) 2001/1990 2001 2000 1990 1235 1.237 1532 Spanyolország -19,4 914 917 939 Franciaország -2,7 908 908 1.024 Olaszország -11,3 248 246 379 Portugália -34,6 130 131 150 Görögország -13,3 104 105 95 Németország 9,5 93 105 138 Magyarország -32,6 110 115 140 Bulgária -21,4 415 405 301 USA ** 37,9 205 201 210 Argentína -2,4 178 174 120 Chile 48,3 14 12 6 Új-Zéland 133,3 118 117 100 Dél-Afrika 18 Európa összesen 4.916 4.941 5.885 -16,5 EU összesen 3.590 3.596 4.121 -12,9 Világ összesen 7.948 7.898 8.381 -5,7 * beleértve a csemege- és mazsolaszőlő-termesztést is ** csak Kalifornia Forrás: Borfogyasztási szokások Magyarországon

A fenti adatokból jól látszik, hogy egy évtized leforgása alatt a világ összes szőlőterülete 5,7 %-kal csökkent, ám ez nem érvényesül mindenhol egyformán. A legnagyobb érintettek a Szovjetunió utódállamai és a volt szocialista országok (Ukrajna, Kazahsztán, Azerbajdzsán, jugoszláv tagállamok), valamint a három európai állam: Portugália, Spanyol- és Olaszország.

90

Érdemes megemlítenünk, hogy egyes arab országok nagy szőlőterületekkel rendelkeznek, ám azt főként csemegeszőlő-termesztésre és mazsolakészítésre használják, de többek közt Törökország is megjelent már az európai piacon boraival.

38

8. táblázat Egyes kiemelt országok bortermelése

Spanyolország Franciaország Olaszország Portugália Görögország Németország Magyarország Bulgária USA * Argentína Chile Ausztrália Új-Zéland Dél-Afrika Listázott országok Világ teljes

Bortermelés (1000 hl) 1997 1998 1999 33 218 31 175 33 723 53 561 52 671 60 535 50 894 54 188 56 454 6 124 3 750 7 844 3 987 3 826 3 680 8 495 10 834 12 123 4 472 4 334 3 339 3 371 2 129 1 715 21 606 21 404 20 222 13 500 12 673 15 888 4 549 5 475 4 807 6 174 7 415 8 511 458 606 602 8 115 7 703 7 968 212 406 212 478 231 442 261 459 257 299 282 211

2000 41 692 57 541 51 620 6 710 3 558 9 852 4 299 3 305 24 963 12 537 6 674 8 064 601 6 949 233 416 283 878

2001 30 500 53 389 50 093 7 789 3 477 8 891 5 406 2 260 21 300 15 835 5 658 10 163 530 6 471 217 292 266 830

Forrás: www.wineinstitute.org

9. táblázat Egyes kiemelt országok borfogyasztása

Spanyolország Franciaország Olaszország Portugália Görögország Németország Magyarország Bulgária USA * Argentína Chile Ausztrália Új-Zéland Dél-Afrika Listázott országok

Borfogyasztás (1000 hl) 1997 1998 1999 14 589 14 793 14 249 35 500 36 330 35 400 30 855 31 840 31 563 5 223 5 055 5 054 2 900 2 927 3 059 18 974 1 897 19 751 2 945 2 945 3 182 700 650 986 20 211 20 778 23 631 13 390 12 683 12 567 1 922 2 713 2 853 3 472 3 644 3 726 388 382 384 4 022 3 867 3 953 124 429 121 844 142 156

Forrás: www.wineinstitute.org

39

2000 14 046 34 500 30 800 4 595 2 747 20 150 3 150 1 151 23 550 12 491 2 271 3 899 413 3 906 100 387

2001 13 827 33 916 30 500 4 697 2 942 20 044 3 200 1 533 24 166 12 036 2 250 3 976 606 3 972 139 866

10. táblázat Az Európai Unió tagállamainak borfogyasztása Az Európai Unió tagállamainak borfogyasztása (1000 hl) ÉV

BEL

DE

GR

ES

FR

IT

LUX ÖS

P

UK

DK

IRL

NL

FIN SWE

EU

80/81

2.015 15.227 4.314

49.378 48.723 164

81/82

2.020 15.328 4.075

47.862 46.549 169

4.434

851 109 1.851

123.248

82/83

1.631 16.304 3.613 18.808 46.602 44.666 237

4.482

857 100 1.970

139.270

83/84

1.814 15.777 3.306 18.623 45.159 44.195 231

7.271 5.307

924 116 2.098

144.821

84/85

1.693 15.608 3.094 18.368 43.906 39.042 209 2.588 7.103 5.241 1.016 119 2.143 100 967 141.197

85/86

1.601 14.067 2.931 18.815 44.157 33.987 213 2.476 7.337 5.114

86/87

1.792 15.767 2.808 18.704 42.411 37.881 220 2.567 6.171 5.855

952 121 1.994 114 1.000 138.357

87/88

1.883 15.880 2.988 18.451 41.780 41.387 209 2.595 6.509 5.935

956 128 2.027 147 993 141.868

88/89

1.848 16.137 3.336 17.883 41.010 40.081 230 2.681 5.435 6.709 1.087 147 1.996 142 1.023 139.745

89/90

1.958 16.292 3.198 15.892 40.484 33.375 220 2.689 5.559 7.340

90/91

1.837 20.781 2.623 17.158 38.019 35.782 226 2.619 6.532 6.250 1.118 158 2.098 183 1.048 136.432

91/92

2.092 18.290 2.595 16.834 36.903 35.572 227 2.608 5.636 6.001 1.156 137 2.111 223 1.060 131.445

92/93

2.289 18.196 2.860 16.283 37.354 35.843 228 2.604 5.956 6.777 1.149 140 1.941 243 1.086 132.949

93/94

1.971 18.773 3.124 15.965 36.664 35.859 254 2.483 5.818 6.732 1.203 205 2.009 246 1.101 132.407

94/95

1.998 18.207 2.348 15.335 36.515 34.121 231 2.544 5.746 7.187 1.358 188 1.996 256 1.110 129.140

95/96

2.194 18.728 3.043 14.459 35.091 34.693 220 2.544 5.684 7.211 1.451 250 2.170 261 1.115 129.114

96/97

2.106 18.974 2.636 14.529 34.941 33.820 242 2.420 5.443 7.587 1.605 284 2.242 235 1.083 128.147

97/98

2.345 19.345 2.686 14.589 35.500 32.134 270 2.499 5.055 8.045 1.627 312 2.001 231 1.107 127.552

98/99

2.042 18.734 2.884 14.792 35.002 31.839 279 2.470 5.056 8.523 1.540 341 3.224 283 1.068 128.077

99/00

2.089 19.324 2.752 14.547 34.755 31.692 305 2.574 5.054 9.391 1.641 423 3.230 316 1.290 128.935

00/01

2.005 18.201 2.747 13.843 33.150 26.669 300 2.263 4.538 10.226 1.527 453 2.577 343 1.406 124.891

01/02

2.524 20.362 2.921 14.059 33.261 27.942 273 2.454 4.522 9.599 1.747 510 2.615 389 1.336 124.747

02/03*

2.506 19.425 2.436 13.404 34.897 28.929 252 2.258 5.409 10.290 1.720 507 2.786 507 1.547 130.090

4.194

725 117 1.815

126.672

991 115 2.031 102 976 134.913

947 154 1.955 162 1.061 131.286

03/04** 2.537 19.800 2.580 14.000 34.900 28.622 270 2.435 4.721 10.800 1.869 463 2.931 468 1.491 129.450

* előzetes adat ** becsült érték Forrás: www.europa.eu.int

Európa, és azon belül is az Európai Unió tagjainak fogyasztását érdemes kiemelni, hiszen ezekben az államokban isszák meg a világtermelés felét. A számokat nézve jól látszik, hogy az EU bővülésével az elfogyasztott bor mennyisége nem nőtt, hanem egyenesen csökkent. Az új, együttes adatokat tartalmazó statisztikák még nem készültek el, ezért a 10 új tagország régebbi adatait a következő táblázat tartalmazza. Egységes tendencia itt sem rajzolható fel, és nem árt azt sem figyelembe venni, hogy noha Máltán harmadára csökkent a fogyasztás, a kis mennyiség miatt ez világkereskedelmi szempontból nem jelent számottevő mennyiséget; így érdemesebb a nagyobb lakossággal bíró országokra összpontosítani figyelmünket.

40

11. táblázat A 2004-ben csatlakozott országok borfogyasztása (1000 hl) A csatlakozó országok borfogyasztása (1000 hl) 1997 1998 1999 2000 85 87 84 111 Ciprus 640 654 650 650 Cseh Köztársaság 77 77 91 104 Észtország 515 628 675 589 Lengyelország 150 160 164 147 Lettország 270 320 244 190 Litvánia 2945 2945 3182 3150 Magyarország 37 13 Málta 422 362 445 632 Szlovákia 1000 800 545 683 Szlovénia 6104 6033 8116 8269 Összesen:

2001 115 650 88 504 119 204 3200 12 640 600 8133

Forrás: www.wineinstitute.org

12. táblázat Egyes országok egy főre eső borfogyasztása (liter/fő) Luxemburg Franciaország Olaszország Spanyolország Portugália Görögország Németország Magyarország Bulgária Nagy-Britannia Írország Hollandia Svédország Finnország USA Kanada Chile Argentína Dél-Afrika Ausztrália Japán Kína

1997 61,27 59,84 53,54 36,48 51,98 27,53 22,92 29,05

1998 59,44 61,23 55,24 36,99 50,31 27,61 22,91 29,05

1999 61,23 59,64 54,76 35,63 50,30 28,85 23,85 31,38

2000 64,02 58,15 53,44 35,12 45,73 25,91 24,34 31,07

2001 59,22 57,14 52,92 34,57 46,74 27,75 24,21 31,58

8.98

8.34

12.65

14.77

19.66

13,71 7,53 15,10 11,84 5,01 7,33 6,71 12,54 36,23 9,26 17,94 2,17 0,28

13,93 8,56 13,84 12,41 6,04 7,54 7,53 17,70 34,32 8,91 18,82 2,53 0,31

14,06 9,82 15,84 13,55 6,48 8,58 8,59 18,61 34,01 9,10 19,25 2,54 0,84

15,37 11,06 19,51 13,45 6,82 8,55 8,81 14,82 33,80 9,00 20,14 2,22 0,85

16,97 12,38 20,95 15,86 7,39 8,77 8,95 14,68 32,57 9,15 20,54 2,20 0,87

Forrás: www.wineinstitute.org

41

A világ egyes országainak egy főre eső borfogyasztását a 12. táblázat mutatja. Mint látszik, az európai államok vezetnek az egy főre jutó borfogyasztás tekintetében. Ez nem is csoda, hiszen itt rendelkezik ez legnagyobb hagyományokkal. Gazdasági szempontból nézve az egy főre eső borfogyasztás ott magas, ahol az egy főre eső GDP is, tehát e között is összefüggés fedezhető fel. Az új bortermelő országok is fokozatosan zárkóznak fel. A legnagyobb változás az utóbbi években talán Észak-Európában ment keresztül, ez a 10. táblázat vizsgálatakor lehet még szembeötlőbb: az Egyesült Királyság megduplázta, Írország megháromszorozta borfogyasztását az utóbbi két évtizedben, ami Írország esetében egyébként a jelentős gazdasági fellendülés időszaka is volt egyben. A Benelux államok fogyasztása is megduplázódott, nem marad le ettől Dánia sem. A skandináv államokban91 szintén növekedés tapasztalható, bár ott az alkoholos italok piaci helyzete teljesen eltérő. Egyetlen, monopolhelyzetben lévő szervezet foglalkozik a szeszesitalok értékesítésével, mely saját, országos hálózattal rendelkezik. A cél az alkoholfogyasztás – főként értendőek ezalatt a tömény italok – ellenőrzése és visszaszorítása, amit jelentős megadóztatással is próbálnak elérni. Finnországban és Svédországban - főként a balti államok csatlakozása után – egyre nagyobb méreteket öltött az úgynevezett ’italturizmus’, mert a szomszédos államokban lényegesebben olcsóbbak a szeszesitalok, így megéri ’átruccanni’ pár üveg italért, esetleg egy egész hétvégét ott tölteni és így ’kipihenni a hét fáradalmait’. Az államok felismerték az ebből adódó problémákat, és az elosztási rendszer megreformálását, az adóterhek csökkentését vették tervbe. Érdemes kiemelnünk még Németországot is – noha a németekről valószínűleg a sör jut inkább eszünkbe – hiszen az Európai Unión belül ő a legnagyobb borimportőr, mint ahogy ez a 13. táblázatból is látszik. Szőlőterületeinek nagysága alig, mintegy 10%-kal haladja meg hazánkét, és egy főre jutó fogyasztása azonban kevesebb, 23-25 liter között mozog, de az utóbbi években ez emelkedni látszik. Mivel Németország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, ezért érdemes lenne a magyar borok ottani piaci helyzetének javítására több gondot és erőforrást fordítani.92 A következő táblázat mutatja az Európai Unió tagországainak részesedését a bor exportjából és importjából. 91

Norvégiában a borfogyasztás jelenleg 10, Svédországban 15, Finnországban pedig 8 liter/fő körül mozog, és folyamatosan emelkedik. 92 Jelenlegi exportunk 27%-a kerül jelenleg Németországba, ám itt nem csak a német lakosság fogyasztását kell figyelembe vennünk, hanem a ’kikapcsolódni’ érkező skandináv országokbeli látogatókét is, akikkel mindenképpen fontos lenne megkedveltetni a magyar borokat.

42

13. táblázat Az Európai Unió borkereskedelme Import (1000 hl) 1999 2000 2001 524 499 593 2 526 2 554 2 457 1 661 1 849 1 982 9 096 9 023 9 984 347 403 432 5 701 5 498 5 157 86 165 269 2 769 2 268 3 007 422 436 485 206 209 195 12 466 11 579 11 309 644 613 722 2 208 1 916 1 651 1 160 604 185 1 215 1 218 1 346 41 231 38 834 39 774

Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxembourg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Összesen:

Export (1000 hl) 1999 2000 2001 279 362 518 272 226 208 114 181 263 206 199 163 1 1 3 15 915 14 909 15 215 554 194 565 253 145 390 4 3 4 94 62 71 2 333 2 417 2 374 19 008 17 342 15 541 1 941 1 875 1 600 8 486 8 786 9 049 12 10 16 49 474 48 460 45 983

Forrás: www.europa.eu.int

1. A hagyományos európai bortermelő országok – Franciaország, Olaszország és Spanyolország Az Európai Unió borfogyasztásának vizsgálatakor általánosan

elmondhatjuk, tekintve

megállapítás,

hogy

igaz a

1. kép: Kép a francia kampányból

hogy az

a

bortermelő

országokban csökkent, míg a saját termeléssel

nem

rendelkező

országokban nőtt a borfogyasztás. Franciaországban több mint fél éve folynak

agrárdemonstrációk93;

a

francia bortermelők kifogásolták a kormányzat politikáját, az országban folyó alkoholellenes kampányt, és keveslik a 70 millió eurós ágazati gyorssegélyt is. A legújabb adatok szerint 2004 első 8 hónapjában 2003 hasonló időszakával összehasonlítva mennyiségben 5.6, 93

A helyzet odáig fajult, hogy több ízben robbantásokra is sor került Montpellier és Carcassone környékén, sőt bortermelőket gyanúsítanak azzal is, hogy megpróbáltak felrobbantani egy spanyol importbort szállító kamiont is április végén.

43

értékben pedig 9,6%-kal csökkent.94 A fogyasztás csökkenésének megállítása érdekében a termelők a legkülönfélébb ötletekkel állnak elő: kampányoltak a szélesebb körű reklámozási jogért, illetve hogy 2-3 pohárnyi bor elfogyasztásának megfelelő véralkoholszint kimutatása vezetés közben még nem vonjon maga után büntetést. A legújabb elemzések azonban azt előlegezik meg, hogy Franciaország elveszti legnagyobb fogyasztó szerepét, amelyet egy évtizeden belül az Amerikai Egyesült Államok fog átvenni. Spanyolországot egy cikkben alvó óriáshoz hasonlították95; a kifejezés találó, hiszen az ország rendelkezik a világ szőlőterületeinek mintegy ötödével, bortermelése azonban mégis elmarad Franciaországétól. A cikk írója szerint azonban ezek az idők már elmúltak, az óriás felébredt és az erejét próbálgatja: korszerűsítik a feldolgozási technológiát, készek szakítani a hagyományokkal is, hogy Spanyolországról nem csak a túl száraz vörösbor és a túl édes sherry jusson az emberek eszébe. A export 3 legnagyobb célországa Németország, az Egyesült Királyság és az USA, a bor több mint harmada kerül ide, egyre növekvő mennyiségben. Olaszországban az utóbbi években az átlagminőség javítására törekszenek, és pozitívan néznek a jövő felé: noha a hazai eladások 1%-kal csökkentek, az export 2,2%-kal növekedett, amit főleg az USA-nak köszönhetett az olasz borágazat. Problémák természetesen itt is vannak, az év elején nemzetközi szinten is nagy port kavart egy borhamisítási botrány, ahol is egy neves pincészetnél 500 ezer liter bort foglaltak le96. Mint ahogy a 4. ábra is mutatja, a fenti három ország borainak jelentős részét pároltatta le az utóbbi években, és 2005-ben sem változik majd a helyzet: április 28.-án Franciaország 1,5 millió hektoliter AOC (Appellation d’Origine Contrôlée) bor, Spanyolország pedig 4 millió hektoliter asztali bor krízislepárlására kapott engedélyt.97 A 14. táblázat a bortermeléssel foglalkozó országok legfrissebb adatait tartalmazza.98

94

www.decanter.com Adam Lenchmere: France: Exports plummet (letöltés: 2005-05-11) www.sfgate.com Leslie Sbrocco: Spain Reigns Fresh talent and modern techniques in emerging regions have rejuvenated the Spanish winemaking industry (letöltés: 2005-05-11) 96 www.decanter.com Kerin O'Keefe: Frescobaldi investigated for fraud (letöltés: 2005-05-11) 97 www.decanter.com Jane Anson: France granted crisis distillation (letöltés: 2005-05-11) 98 Megjegyzés: sajnos a borokról elérhető statisztikák nem teljesek, sőt előfordul, hogy egyes források más adatokkal dolgoznak. 95

44

14. táblázat Egyes kiemelt országok bortermelése (100 000 hl) 2000 Franciaország 59,765 54,087 Olaszország Spanyolország 46,508 EU 185,93 26,6 USA 6,667 Chile 8,591 Ausztrália Világtermelés 297,342

2001 2002 2003 55,382 52,014 47,352 52,293 44,304 44,086 37,087 41,57 46,437 167,67 162,197 159,837 23 25,4 23,5 5,651 5,752 5,752 10,765 12,203 12,555 280,533 274,257 271,261

Forrás: www.winesofspain.com

2. Az ’új’ bortermelő országok – USA, Chile, Argentína, Dél-Afrika és Ausztrália Noha az európai országok több évszázados bortermelői múlttal és hírnévvel rendelkeznek, a többi kontinens országai is jó eséllyel vették és veszik fel velük a versenyt. A nagy, összefüggő területeken folyó hatékony termelés, a kedvező éghajlati, klimatikus viszonyok99, és a megfelelő minőség előállítása viszont az ’új’ országoknak kedvez. Az utóbbi évtizedekben fokozatosan elhódítják a piacokat a ’nagy öregek’ elől: az USA – itt lényegében Kaliforniát kell érteni, de természetesen a többi államban is folyik szőlőtermesztés – mind termelését, mind exportját, mind fogyasztását növelte az utóbbi évtizedben. Dél-Amerika a gazdasági recesszió és a dollár árfolyamcsökkenésének 2. kép: Dél-afrikai palack ellenére szintén tudja tartani a versenyt. Argentína mintegy 100 millió dollárt kíván a közeljövőben borai értékesítésének fellendítésére költeni, a chilei borok pedig egyre nagyobb hírnévre tesznek szert100. Ebben természetesen nagy szerepe van a külföldről beáramló tőkének, ám ebből is látszik, hogy jó és megtérülő befektetésnek tartják a bortermelést. DélAfrikában a kilencvenes években kapott lendületet a szőlőtermesztés és borkészítés; a dél-afrikai borok nem csak jó minőségükkel, hanem merész designmegoldásaikkal is 99

Chilében évente kétszer is lehet szüretelni. Megjegyzés: dolgozat megírásához segítséget nyújtó honlapok közül mindenképpen kiemelkedik a chilei oldal, a www.vinasdechile.com; felkészültségben, az adatok sokrétűségét és frissességét tekintve példaként szolgálhat a többi ország számára. Táblázataiban megtalálható minden egyes ország, ahova bort exportálnak, és mindez kiszerelésenkénti megoszlásban is: hordó, palack és tetradoboz. Az oldal jó megítélésén azonban ront, hogy valószínűleg hazánk az egyetlen ország, amit kihagytak a felsorolásból... 100

45

felhívták magukra a figyelmet. Ausztráliában mind a termelés, mind az egy főre jutó fogyasztás nő, az előbbi természetesen nagyobb ütemben, és az előrejelzések is pozitív jövőt jósolnak a kontinensnyi országnak. Az új telepítések közt egyre nagyobb arányban szerepelnek a fehér fajták, a Chardonnay és a Semillon. Ezen országok előnyére szolgál, hogy jobban tudnak alkalmazkodni a fogyasztói elvárásokhoz, trendekhez, hiszen a fokozódó kereslet kielégítéséhez szükséges új ültetvények telepítésekor jobban fel lehet mérni az igényeket. Jelenleg a ’világfajták’ a sauvignon blanc, a chardonnay, a syrah (vagy shiraz) és a merlot. A nagy egységnyi birtokterület és az egységes, nagy mennyiségben előállítható minőségi bor pedig akár elvezethet egy, úgymond ’világmárka’ kialakulásához is. 3. A legnagyobb piac: Ázsia Noha Ázsiában a borfogyasztás nem rendelkezik nagy hagyományokkal és az egy főre jutó fogyasztás sem mondható jelentősnek, semmiképp sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy itt él a Föld lakosságának harmada; így még ha Kínában mindössze egy liter körül mozog is az egy főre eső borfogyasztás, a közel másfél milliárd lakossal számolva ez mennyiségében 1 milliárd litert, azaz tízmillió hektolitert jelent. Kína gazdasági és kereskedelmi liberalizációja, valamint az hogy 2001-ben a WTO tagja lett, jelentősen megkönnyítette az áruforgalmat, így a külföldi tőke, és borok bejutását is. Bár az ország szőlőtermő-területeit is nagy arányban növeli hogy a termelés - amely jelenleg a fogyasztás harmadát fedezi - meg tudjon felelni a keresletnek,. Kína mellett nem szabad megfeledkeznünk Indiáról sem, amely Kínához hasonló népességgel bír. A minőségi borok piaca itt 2003-ban 25%-kal nőtt, és a fogyasztás tíz éven belül becslések szerint elérheti a 60 millió palackot, azaz a közel 40 millió litert. Az ázsiai országok borfogyasztásának növekedése a gazdasági fejlődés és a keresetek növekedésének, valamint a megfelelő reklám- és marketingtevékenység függvénye. Az itt befektetett tőke lassan, de – megfelelő munkával persze – minden bizonnyal megtérül majd.

46

VII. Hazánk borfogyasztásának bővebb elemzése 1. Általános gazdasági és kereskedelmi adatok Magyarország fekvésének köszönhetően kitűnően alkalmas borszőlőtermesztésre, ennek megfelelően nagy hagyományokkal rendelkezik ezen a téren. A filoxérajárvány, majd az I. világháború utáni területvesztés azonban lényeges változásokat hozott ebben az ágazatban is101. A sör-és borfogyasztást, valamint termelést hasonlítja össze az 5. és 6. ábra: 5.ábra

120 100 80 60 40 20 0 2000

1997

1994

1991

1988

1985

1982

1979

1976

1973

Sör Bor

1970

Liter

A bor- és sörfogyasztás alakulása

Év Forrás: KSH: Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás 1970-2002

6. ábra

1200 1000 800 600 400 200 0 2000

1997

1994

1991

1988

1985

1982

1979

1976

1973

Sör Bor

1970

Millió liter

A bor- és sörtermelés alakulása

Év Forrás: KSH: Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás 1970-2002 101

Megjegyzés: a dolgozat készítésekor a statisztikai adatok összehasonlítása okozott nehézséget: száz év alatt sokat változott a terület, elvesztettünk addig jelentős borvidékeket és ezzel együtt piacokat is, és harminc év leforgása alatt háromszor is váltottunk pénznemet, nem is beszélve a gazdasági recessziókkal együtt járó inflációról. Probléma továbbá a statisztikai évkönyvek változó tartalma, szempontrendszere is.

47

A fogyasztást szemléltető ábrán az látszik, hogy mikor emelkedik a borfogyasztás, a sör fogyasztása csökken, így az egyik térnyerése a másik rovására történik. A termeléssel természetesen más a helyzet: a boré nagyban függ az adott év viszonyaitól, míg a sörtermelés a fogyasztási trendet követi. A bortermelés alacsonyabb 1 főre eső fogyasztás mellett is megközelíti néha a sörtermelés szintjét, mivel az előbbiből hazánk exportál is, míg az utóbbiból nem, illetve nem számottevő mennyiségben.

7. ábra Az export és az import átlagára (USD/L)

4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 1992

1995

1996

1998

1999

2000

2001

2002

Exp palackos bor

Exp hordós bor

Exp pezsgő

Imp palackos bor

Imp hordós bor

Imp pezsgő

2003

Forrás: : AKII Agrárgazdasági tanulmányok 2002. 5. szám 47 és 49. old. www.hnt.hu; valamint saját számítások

A 7. ábra az export és az import átlagárakat hasonlítja össze. Mint az jól látszik, hordós bor esetében az árak közt az 1998-as évtől eltekintve lényegi eltérés nem tapasztalható, az árak egy egyenletes szintet tartanak. A palackozott borok és a pezsgők ára már sokkal hullámzóbb képet fest, amely mindkét esetben inkább az importárukra igaz. Az utóbbi években viszont ez kiegyenlítődni látszik, és szabályosnak mondható emelkedést produkál, és meglepetésre a pezsgő export-átlagára meghaladja az importét. A palackos borok árai közt radikális eltérés nincs, hazánkban is nagyjából nemzetközi árszinten termelnek. Az ábrából azonban sajnos nem tűnik ki, hogy exportunkban mekkora mennyiséget képviselnek a tokaji borok és borkülönlegességek, melyek literenkénti ára az átlagtól magasabb, illetve hogy milyen arányban vannak jelen a fehér- és vörösborok. Ez utóbbi azért fontos, mert a vörösborok ára – a hazai helyzetet tekintve - magasabb a fehérekénél, és hazánkban nagyobb arányban a fehérborszőlők vannak jelen. Az export és az import mennyiségét és értékét a következő táblázatok taglalják:

48

15. táblázat A 1992

borászat

1995

fő

1996

Palackos bor Hordós bor Pezsgő Szőlőlé és must Összesen

271 369 317 672 74 190 335 663 566

600 852 464 410 204 647 66 336 1 336 245

409 724 323 693 162 597 440 528 1 336 542

Palackos bor Hordós bor Pezsgő Szőlőlé és must Összesen

32 034 18 362 12 313 46 62 755

75 446 23 859 25 130 2 734 127 169

56 737 18 788 18 463 17 321 111 309

termékeinek

exportja

1998 1999 2000 Az export mennyisége (hl) 450 111 517 040 510 208 541 424 310 224 252 859 19 190 15 835 14 593 288 671 143 285 92 211 1 299 396 986 384 869 871 Az export értéke (1000 usd) 63 669 62 289 50 277 25 525 14 456 11 925 2 765 2 592 2 207 8 352 4 152 2 451 100 311 83 489 66 810

2001

2002

2003

402 182 276 306 14 619 191 468 886 576

353 454 394 594 17 964 108 459 876 473

309 886 373 228 20 189 24 964 730 270

43 872 13 097 2 082 4 718 63 796

43 705 17 459 2 794 2 722 66 680

47 494 22 848 3 949 1 051 75 342

2001

2002

2003

5 229 15 195 13 891 34 315

6 115 27 576 20 570 54 261

10 359 52 842 18 305 81 506

927 838 1 663 3 428

1 419 1 441 2 382 5 242

2 862 3 217 2 710 8 789

Forrás: AKII Agrárgazdasági tanulmányok 2002. 5. szám 47. oldal; www.hnt.hu; valamint saját számítások

16. táblázat A

borászat

1992

1995

1996

Palackos bor Hordós bor Pezsgő Összesen

1 563 14 574 3 304 19 441

4 211 18 063 5 081 27 355

3 945 47 248 3 721 54 914

Palackos bor Hordós bor Pezsgő Összesen

569 538 532 1 639

343 713 544 1 600

349 2 449 686 3 484

fő

termékeinek importja 1998 1999 2000 Az import mennyisége (hl) 6 856 5 800 6 400 14 765 12 020 17 430 2 840 3 300 4 060 24 461 21 120 27 890 Az import értéke (1000 usd) 727 634 936 1 824 694 1 033 821 922 818 3 372 2 250 2 787

Forrás: AKII Agrárgazdasági tanulmányok 2002. 5. szám 49. oldal; www.hnt.hu; valamint saját számítások

49

A fenti táblázatok összehasonlításából az látszik, hogy a pezsgő kivételével exportunk jócskán meghaladja az importot102, ám mindkét esetben és mindhárom kategóriában jelentős ingadozások tapasztalhatóak. A pezsgő kivitele és behozatala közelít egymáshoz mennyiségben a legjobban. A másik két esetben azonban nagy az eltérés, és semmifajta összefüggést sem lehet megállapítani az export és import közt. Figyelembe kell venni hogy a borkereskedelmet nem befolyásolja 100%-ban az adott év termése, hiszen a borok akár több évi ’elfekvés’ után kerülnek csak forgalomba, amit tovább erősít az Európai Unió magántárolási támogatása is. A 2003. évi export és import országonkénti megoszlását a következő ábrák mutatják: 8. ábra Borexport 2003-ban (%-os megoszlás) 3 14

3

27

3 4 4

8

13 10

11

Németo.

Nagy-Britannia

Cseh Közt.

Szlovákia

Lengyelo. Litvánia

Oroszo. Olaszország

Dánia Egyéb

Finnország

Forrás: Sidlovits Diána: A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után (előadás)

9. ábra Borimport 2003 (%-os megoszlás) 3% 2% 3% 15%

61%

16%

Olaszo.

Ausztria

Spanyolo.

Franciao.

Argentína

Egyéb

Forrás: Sidlovits Diána: A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után (előadás) 102

A szőlőlé- és must kategóriára nem találtam importadatot, bár mivel túltermelés van, valószínűleg nincs is.

50

Mint látszik, exportunk sokkal több ország közt oszlik el, mint az import, ahol a legdominánsabb szereplő Olaszország. Exportunkban – mint ahogy hazánk kereskedelmének egészében is – Németország foglalja el a vezető helyet, őt követi Nagy Britannia, majd Csehország, Szlovákia és Lengyelország. Érdemes megvizsgálnunk az ágazatban jelen lévő külföldi tőkét. 17. táblázat A külföldi tőke szerepe az élelmiszeripar egyes ágazataiban Külföldi részesedés a jegyzett tőkéből

Külföldi érdekeltség az ágazat összes vállalkozásának jegyzett tőkéjéből (%) 1997 1998 1999 2000

1997

1998

1999

2000

Húsfeldolgozás

14,9

17,2

20,2

17,8

33,6

33,4

34,4

30,1

Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás

18,1

19,9

16,2

18

53

57,3

52,6

51

Tejfeldolgozás

13,9

14,7

18,3

16,9

59,1

61,7

70,2

80,1

2

2,8

2,1

3,9

9,9

14,9

10,3

20,7

82

83,9

70,7

63,6

81,6

82

74,2

71

2,7

2,6

1,7

1,7

38,3

40,8

25,6

23,5

Bortermelés

2,1

2,7

2,2

2,3

17,4

19

11,9

11,3

Sör- és malátagyártás

21,2

21,8

27,5

28,3

90,4

92,9

93,2

95

56

56,8

39,3

31,3

96,9

97,2

96,6

96,4

11,6

11

9

8,9

93,3

88,1

83,8

82,3

215,8

235,8

234,3

247,5

60,6

62,6

61,2

62,7

Malomipari termékek gyártása Italgyártás összesen Szesz, szeszesitalok gyártása

Üdítőital-gyártás Dohánytermékek gyártása Szakágazatok összesen

Forrás: AKII: A mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai

Mint láthatjuk, a bortermelés adatai messze elmaradnak a többi ágazatétól – kivéve a malomipari termékek gyártását. A bortermelés tehát nem vonzza a külföldi tőkét – kivéve Tokaj-hegyalját talán – mivel valószínűleg nem találják elég kecsegtetőnek, mint befektetési lehetőséget. Ezt támasztja az is alá, hogy az eszközarányos nyereség a borágazatban 1,7% volt 2004-ben, míg a söriparnál ez az adat 17,5%, a szesziparnál 25%, a dohányiparnál pedig 56%.103 Az Európai Unióhoz történő csatlakozástól remélhetjük gazdasági megítélésünk

103

Forrás: Magyar Mezőgazdaság; 2005. április 13. 26. oldal: Össztűz a borhamisításra

51

javulását, és ezzel azt, hogy további befektetőket vonz majd a borágazat, amit a termelők egyébként szívesen is fogadnak, illetve fogadnának. Érdemes még szót ejteni a készletek alakulásáról is; ez Magyarországon egyes években elérheti a termelés mennyiségét is. Bortermelésünk kisebb-nagyobb ingadozásokkal 4 millió hektoliter körül alakul évente, a borkészlet pedig 2,5 és 3,5 millió hektoliter között mozgott az utóbbi négy évben. Ekkora mennyiség komoly tárolási és értékesítési gondokat okoz, és ha ebben az évben nagy szőlőtermés lesz, több termelő akár csődbe is mehet. Mivel a feldolgozók nem tudják értékesíteni a bort, csökkennek az árak és késnek a kifizetések, ami, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 140 000 család foglalkozik szőlőtermesztéssel fő- vagy másodállásban, jelentős néptömeget jelent. A nagy készletek ösztönözhetnek a termelés, a termésátlagok csökkentésére, amely arányaiban növelné a minőségi borok előállítását. Ehhez természetesen megfelelő átvételi árakat kell biztosítani a szőlőtermelőknek, hogy megérje nekik kevesebbet ugyanannyi, vagy akár több pénzért termelni. Ahogy azt az előző bekezdésben említettem, hazánkban nagy számban foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Az átlagos birtokméret elmarad az európai átlagtól104; míg az 1999-ben 2,2 hektár volt, nálunk 2001-ben ez a szám mindösszesen 0,32 hektár. A mezőgazdasági tevékenység folytatása hazánkban nincs végzettséghez kötve, mint például Dániában, ahol az esetleges terjeszkedéshez nem csak pénz, hanem megfelelő képesítést nyújtó végzettség is szükségeltetik. A példa követendő, hiszen ez elősegíti a hatékony és minőségi termelést, ám természetesen a szükséges szaktudás megszerzését nem lehet egyik napról a másikra előírni, hisz ahhoz nem csak tanulási kedv, hanem megfelelő képzési rendszer kialakítása is szükségeltetik105. A mezőgazdaság - noha az iparhoz és a szolgáltatásokhoz képest folyamatosan csökkenő arányban - még mindig sok embernek nyújt megélhetést, vagy kiegészítő jövedelmet. Ez főként a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken igaz. Hazánk is elérte lényegében az EU átlagot ebből a szempontból: a szolgáltatások aránya 65%, az iparé 30%, a mezőgazdaságé pedig 5%.

104

Franciaországban 8 hektár, Spanyolországban 3.4, átlagosan Görögországban volt a legkisebb: 0,6 hektár, de ez még mindig duplája a magyar számnak. Forrás: Radóczné Kocsis Teréz: A szőlő- és borágazat versenyhelyzete a csatlakozás után az Európai Unióban 105 Bizonyos vegyi anyagok, növényvédőszerek, rovar- és gombairtók beszerzése esetén ez már nálunk is ’papírhoz van kötve’.

52

Feldolgozással, bortermeléssel106 mindazonáltal kevesebben foglalkoznak, hiszen a feldolgozás, előállítás és palackozás meglehetősen tőke- és eszközigényes, amely befektetések hosszú idő alatt térülnek meg. Számottevő azonban a saját fogyasztásra való előállítás is. A fogyasztás ebből történő fedezésének részesedésével a dolgozat a későbbiekben foglalkozik. Országunk adottságait tekintve inkább a mezőgazdasági, és munkaerőigényes ipari termelésre alkalmas, mivel nem rendelkezünk nagyobb természeti erőforrás-készletekkel, vagy azok is inkább kimerülőben vannak. A mezőgazdaság, vad- és erdőgazdaság, valamint a halászat aránya 2003-ban a GDP 3,3%-át adta. A nemzetgazdasági beruházásokat tekintve is kis részesedéssel bír a fenti három ágazat, a 2004. évi 4076 milliárd forintból 177 milliárdot, azaz 4,3%-ot szántak rájuk, ami megközelíti a GDP-ből való részesedését. Külkereskedelmi mérlegünkben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek egyenlege pozitív. A rendszerváltás után az export negyedét adták a szektor, tíz év elteltével ez a szám 7,5%-ra csökkent. Az azonos időszakot tekintve az importban való részesedése is hasonlóan csökkent, 8,5%-ról 3%-ra. Ez az értékeket tekintve a 2001. évben a kivitelben 656 milliárd, a behozatalban pedig 281 milliárd forintot jelentett. 2. A magyar Nemzeti Borstratégia107

A Nemzeti Borstratégia (továbbiakban NBS) 2002-ben került kidolgozásra a HNT által, és 2022-ig fogalmazza meg a hazai szőlő-és borágazat nemzeti szintű stratégiáját. Céljai ágazati szinten a szemléletváltás elősegítése és a fő irányvonalak kijelölése, a kormányzat felé pedig az együttműködés, a szakmai és bürokratikus szervek munkájának összehangolása volt a kérés. Az NBS minimum 75 ezer hektárban – hektáronként 4000 tőkével számolva - jelöli meg a gazdasági célok eléréséhez szükséges művelendő területet. A megjelölt célok megvalósításának érdekében szükségesnek tartja a borvidékek, és azon belül a termelt fajták számának csökkenését, de úgy, hogy az országos heterogenitást megtartsuk egyben. A következő 20 évben az ültetvények 85%-ának újratelepítése lenne továbbá szükséges. Fontos a minőségellenőrzés, mind állami, mind ágazati szinten történő végrehajtása, a megfelelő képzés-oktatás, valamint a kutatások támogatása. 106 107

Illetve szőlőlé – és mustkereskedelemmel. A 2. pont a HNT Nemzeti Borstratégiája alapján készült.

53

Javaslatot tett továbbá először az AMC-n belül elkülönült, majd teljesen önálló, bormarketinggel foglalkozó szervezet felállítására is, 2003-ra. Ez két évvel később, ezév májusában a Magyar Bormarketing Kht megalakulásával látszik megvalósulni. Az ezt finanszírozandó forrásként évi 500 millió forintnyi állami támogatást jelöl meg, folyamatos mértékben növekvő ágazati hozzájárulással, ami néhány éven belül akár az egymilliárd forintot is elérheti.108 Alapelvei közé tartozik többek közt hogy a Stratégiának a Magyar Bort, az egész ágazatot kell képviselnie, aminek központi imázs-képző elemei a magas értékű és presztízs magyar borok, melyek a piaci minőségét állítják a középpontba; borfogyasztás értékbeli növelése és a magyar bor versenyképességnek javítása mind itthon, mind külföldön; hogy eredményei minden piaci szereplőszámára kereslet-növekedést jelentsenek; hogy nemcsak a magyar bor imázsának, hanem a Magyarországról alkotott kép építésnek is elősegítője legyen; és hogy az egyéb, nem ágazati, de a borszektort is érintő programokkal - bor és egészség, bor és turizmus, bor és gasztronómia, bor és kultúra, stb - történő együttműködést, a szinergenciát megtalálja.

3. Szervezetek a szőlő- és borágazatban A 2004. évi XVIII. törvény a szőlészeti-borászati igazgatással összefüggő szakmai irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatok ellátásával a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (HNT) és a hozzá tartozó hegyközségeket, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), az Országos Borminősítő Intézetet (OBI), valamint az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet (OMMI) bízta meg. Feladatkörüket, kötelezettségeiket és jogosultságaikat a törvény a VI. fejezetben pontosan meghatározza. Fontos megemlítenünk az Agrármarketing Centrumot (AMC), amely a magyar mezőgazdaság termékek bel- és külföldi népszerűsítésén fáradozik. A szervezet közhasznú társaságként működik, éves költségvetését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hagyja jóvá. A 2005-ös keretprogramban helyet kapott többek közt az olasz Vinitalyn, a francia bordeaux-i Vinexpón, a düsseldorfi ProWeinon és a londoni Vine Trade Fair-en való 108

Az egymilliárd forint annak fényében, hogy az argentín kormány 100 millió dollárt – azaz 20 milliárd forintot – szánna borainak következő, világméretű piaci népszerűsítésére, talán már nem is tűnik olyan nagy összegnek.

54

megjelenés. Rendeznek továbbá borkóstolót, borbemutatót Londonban, valamint tervbe vették a Decanter nemzetköz bormagazinban egy borászati melléklet megjelentetését is. A Vidékfejlesztési és Földművelésügyi Minisztérium (FVM) egri, kecskeméti, badacsonyi és pécsi borászati kutatóintézeteiben a szőlészettel, borászattal kapcsolatban, és a kapcsolódó termelésfejlesztési és ökonómiai területein folytatnak kutatást, szaktanácsadást és oktatást is, amelyek szorosan kötődnek egymáshoz. Természetesen civil és szakmai kezdeményezésekre is jöttek létre szervezetek. Aktív szerepet játszik az 1999-ben nagy presztizsű családi pincészetek109 által alapított Pannon Bormíves Céh, mely kezdeményezésére ez év márciusában létrejött a Magyar Független Szőlő és Bortermelők Szövetsége, melynek fő célja képviselni a magyar piacon nélkülözhetetlen marketing értékkel, viszont kis érdekérvényesítő képességgel rendelkező tagság érdekeit. 2005. május 2.-án pedig megalakult a Magyar Bormarketing Kht, melyet a Magyar Borakadémia, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, a Pannon Bormíves Céh, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hozta létre110. A társaság tevékenységével szeretné előmozdítani a magyar borok nemzetközi meg- és elismertetését; a piaci viszonyok átláthatóbbá tételét; a termékek eredet- és minőségvédelmének biztosítását. Érdemes még megemlíteni a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht-t, amely többek közt a budai várban évenként megrendezésre kerülő borfesztiválért is felelős. A dolgozat egésze sem lenne talán elég felsorolni az egyéb, borhoz kötődő szervezeteket. Borlovagrendből jelenleg mintegy negyven van az országban111. „A borrendek alapvető célja egy-egy borvidék, termőhely, illetve a bor hírnevének, minőségének védelme, emelése. Mintegy összekötik a szőlőtermesztést és a borászatot a táj kultúrájával, múltjával, hagyományival és a bort fogyasztóval.”112 Vannak természetesen egyéb, borkultúrával foglalkozó egyesületek is, akik nem csak a borkultúra népszerűsítésével, hanem borutak, borkóstolók, borversenyek szervezésével is foglalkoznak. Egyre népszerűbbek az úgynevezett ’nyitott pincék’ nevű rendezvények, ahol a bortermelők – helyi kicsik és nagyok – megnyitják egyébként zárt kapuikat az érdeklődők és bort kóstolni kívánók előtt. 109

Az alapító tagok közül többen elnyerték az Év Borásza megtisztelő kitüntetést. Csatlakozási szándékát jelezte eddig az Egri Borért Egyesület, a Duna Borrégió Egyesület, a Tokaj Reneszánsz, a Magyar Borrendek Országos Szövetsége, de a Bor és Piac szaklap is. 111 A pontos adatokat és a felsorolást a www.borrend.hu oldal tartalmazza 112 www.borrend.hu (letöltés: 2005-05-12) 110

55

A Magyar Borakadémia 1991 óta minden évben odaítéli az Év bortermelője díjat, és 2002 óta Év pincészetét is választanak. A cím nem csak szakmai elismerést jelent, hanem egy jó reklámlehetőséget

mind

a

borásznak

és

pincészetének,

mind

a

borfogyasztás

népszerűsítésének. A következő táblázat az eddig díjazottakat sorolja fel: 18. táblázat Az év borászai 1991

Tiffán Ede - Villány

1992

Báthori Tibor -Etyek-Buda

1993

Vesztergombi Ferenc - Szekszárd

1994

Gere Attila - Villány

1995

Thummerer Vilmos - Eger

1996

Polgár Zoltán - Villány

1997

Bock József - Villány

1998

Gál Tibor - Eger

1999

Kamocsay Ákos - Ászár-Neszély

2000

Figula Mihály - Balatonfüred-Csopak

2001

Szepsy István - Tokaj-Hegyalja

2002

Malya Ernő - Etyek-Buda

2003

Árvay János - Tokaj-Hegyalja

2004

Takler Ferenc - Szekszárd Az év pincészetei

2002

Szőlőskert Rt.

2003

Tokaj Oremus Szőlőbirtok

2004

Hilltop Neszmély Rt.

4. Nyomtatott sajtó és az internet

A nyomtatott sajtóban is egyre nagyobb szerepet kap a gasztronómia, és ezen belül a borfogyasztással kapcsolatos lapok is. Ilyen például a Bor és Piac, a Borbarát és a Borkultúra Magazin. Jelennek meg ezen kívül írások a többi mezőgazdasággal foglalkozó folyóiratban is – ilyen a Magyar Mezőgazdaság, a Mezőhír, az Agronapló, illetve a gasztronómiával és vendéglátással foglalkozó lapokban, például a Vendéglátás gasztronómiai magazin, vagy a Gusto. A szaklapok viszonylag nagy száma azt mutatja, hogy a kiadók azt gondolják, van

56

kereslet az erről a témáról szóló cikkekre, ismeretekre, és megéri befektetni a lap megjelentetésébe113. Az internet egyre több ember számára elérhető, úgy szaporodott a borokhoz kapcsolódó honlapok

száma,

legyen

szó

szaküzletekről,

ismertető

anyagokról,

kapcsolódó

idegenforgalomról stb, hiszen ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy borvidéknek vagy borszaküzletnek például ne legyen meg a saját webelérhetősége. Szintén lehetetlen lenne felsorolni az összes kapcsolódó témakörű honlapot, de a specializálódott, lényegében linkgyűjteményként működő oldalak – ilyen például a www.bor.lap.hu, a www.borasz.lap.hu vagy a www.szolo.lap.hu is – kitűnő kiindulópontként szolgálnak a kereséshez.114 Egy azonban biztos: számuk egyre nő, és szinte bármilyen, borhoz értelmesen csatolható szó domain-névként szolgálatba állt már valahol. 5. A bor, mint termék egyedi sajátosságai

A bor igazából egyetlen más termékhez sem hasonlítható: egyedisége és sajátossága az őt meghatározó tényezők sokféleségében rejlik. Ennek két, talán leglényegesebb tényezője a fajta és a földrajzi eredet. A fajták mindegyikére más tulajdonságok jellemzőek, így mindenki találhat az ízlésének megfelelő bort, és ez a megkülönböztetés fő eszköze. A másik a földrajzi eredet; hisz gondoljunk csak bele, egyetlen más élelmiszernél sem ennyire szigorúan szabályozott és tagolt az eredetmegjelölés, ahol nem csak az ország vagy a borvidék, évjárat, esetleg az adott termelő, pincészet, hanem – mint például Magyarországon – akár egy adott dűlőről való származás is megkülönböztető jelzésként szolgálhat, sőt ez akár nagyban növelheti az értéket is. Sok más esetben ez nem is lenne kivitelezhető, hiszen a szőlőültetvények élettartama - megfelelő művelésmóddal természetesen - hosszúnak mondható, és épp ezáltal kevésbé reagál rugalmasan a piaci változásokra, de épp ez teszi utánozhatatlanná.115

113

Azaz akad elég számú hirdető, aki úgy gondolja, megéri termékeit az újságban reklámozni, mert eljut a megcélzott csoporthoz. 114 És kitűnő reklámfelületet nyújtanak. 115 Gondoljunk csak bele, hogy hasonló fregmentáltság sok esetben kivitelezhetetlen és indokolatlan is lenne: a sörgyártásnál az, hogy a komló vagy a maláta épp melyik szántóról származik teljességgel mindegy, mint ahogy a többi szeszesitalnál sem játszik a boréhoz hasonló szerepet az évjárat.

57

6. A borok marketingje116

Épp ennek a diverzifikációnak megfelelően nehéz egy országra, vagy akár egy borvidékre is egységes marketingtervet létrehozni, így ebben a tevékenységben nyolc különböző, egymásból következő szintet különböztetünk meg: -

nemzetközi: a bor is globalizálódott termékké vált, a fejlett kereskedelem és logisztika lehetővé teszi hogy akár ’a világ másik végéről’ származó bort is reális áron vásárolhassunk meg. A borok azonban nem rendelkeznek világmárkákkal, hiszen nem lehet

folyamatosan

ugyanolyan

minőséget

produkálni117

mint

az

egyéb

szeszesitaloknál. A viszonylag kis birtokméretek miatt az egyes borászatok nem tudják kitermelni a globális marketinghez szükséges tőkét, így azt nemzetközi szervezetek, vagy az adott ország, esetenként borvidék vagy régió erre specializálódott szervezete végzi, mint például Magyarországon az AMC, vagy a jövőben majd a nemrég alakult Magyar Bormarketing Kht. -

regionális: regionális csoportnak nevezhetjük például az Ausztrália-Új-Zéland párost, vagy a dél-amerikai államokat, de Európán belül külön, országhatárokon átnyúló, vagy azokat éppen megosztó régió lehet a Földközi-tenger melléke, azaz mediterrán borok, vagy a hűvös égövi borok.

-

nemzeti szint: az országszintű bormarketing tekinthető a legsikeresebbnek, hisz a francia vagy spanyol bor már magában is fogalom, függetlenül attól hogy fehér vagy vörös-e, édes avagy száraz. Magyarország esetében erősségünket a ’hungarikum’, főként a tokaji borok és borkülönlegességek jelenthetik.

-

borvidék: Magyarország ebből a szempontból hátrányos helyzetben van a nemzetközi piacot tekintve, hisz viszonylag kis szőlőterületünk sok borvidék közt oszlik meg118. Egyes felvetések szerint összevonásokkal – például felvidéki borvidék – javíthatnánk ezen, de épp Észak-Magyarország példájából kiindulva szinte lehetetlen feladatnak tűnik az egri és a tokaji borok marketingjét összehangolni, nem is beszélve még Mátra- és Bükkaljáról sem, amelyek szintén eltérő tulajdonságokkal, más fajtavilággal rendelkeznek.

116

A fejezet főként Hajdú Istvánné: Bormarketing c. könyvére épült A jó borász egyik legfontosabb ismérve hogy azonos fajtából, ám különböző, erősebb-gyengébb évjáratból származó borai lényegében azonos minőséget tudnak hozni. 118 A 22 borvidék nevét még nekünk, magyaroknak is bajos megjegyezni, külföldiek számára ez még nehezebb, vagy képzeljünk el egy külföldit, például angolt, ahogy azt próbálja kimondani, hogy ászár-neszmély. 117

58

-

körzet: a borvidékek további körzetekre oszlanak – a villányi borvidék Villányra és Siklósra, az egri Egerre és a debrői körzetre például. Ez utóbbi azért is jó példa, mert Egerről a Bikavér, Debrőről pedig a Hárslevelű jut az emberek eszébe, az alapvető eltérés tehát már meg is van: egy vörös és egy fehér bor; ezért esetenként ilyen szinten is nehézségekbe ütközhet az egységes stratégia kialakítása

-

borászat: számos borászat méreténél és ezáltal a rendelkezésre álló anyagi eszközök behatároltságánál fogva esernyőmárkát próbál létrehozni, azaz a borászat nevét kívánja márkajelzésként használni, nem pedig a fajtát vagy a földrajzi megnevezést. A borokat így vezeti be a köztudatba, és beépülésük sok esetben sikeres is, itt van példának Bock, Gere, Monyók, vagy a Hilltop Neszmély.

-

az utolsó szint a márka, illetve a termék szintje: egy adott borászaton belül is hozhatnak létre különböző márkákat, például azonos fajtánál és évjáratnál itt lehet fontos a pontos földrajzi meghatározás - a dűlő – szerepe, ez csak a nagyértékű boroknál játszik meghatározó szerepet.

A bormarketing három legfontosabb pillére a származási hely megjelölése, a fajta, valamint a márka. Ám ezen belül is lehetséges további variálódás, hiszen egy bor elkészítésekor a főbb tulajdonságok meghatározására a legkülönfélébb eszközök állnak rendelkezésre: korai vagy késői szüret – vagy akár ezek ötvözéséből készült bor119; lehet primőr vagy hosszan érlelt, illetve fontos szerepet játszhat az eredet-meghatározás: m. t. minőségi bor, védett eredetű bor stb. A fajták közt említettem már a ’hungarikumokat’120- Kadarka, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres stb. - amelyeket a hazai fogyasztók jól ismernek, vagy legalábbis hallottak már róla, ám nemzetközi körökben lényegében ismeretlenek. Tovább ’bonyolíthatja’ a helyzetet, mikor egy adott helyről azonnal egy fajtára asszociál a vásárló – ilyen lehet például a somlói juhfark, a debrői hárslevelű, a soproni kékfrankos stb.

119

Példa erre a Nyakas pincészet – ezen belül Maya Ernő - által készített Sauvignon Blanc, mely egyazon fajta, de különböző időpontú szüretek ’cuvéebora’ 120 A hungarikumokról szó esik majd még a későbbiekben.

59

7. A borok reklámja

A magyar borok reklámozásának egyik legnagyobb hátráltatója az, hogy a sok, bortermeléssel foglalkozó pincészet, cég egyedül nem rendelkezik akkora saját tőkével vagy forgóeszközzel, mely

lehetővé

tenne

mondjuk

egy

országos

kereskedelmi

csatornán 121

reklámkampányt, hiszen ez több tízmillió forintos kiadást is jelenthet,

megjelenő

noha a képi

megjelenés, a vizualitás biztosítása mindenképpen szükséges lenne egy jó reklámhoz, hiszen a bort - lényegében az azt rejtő palackot – úgymond ’ránézésre’ vesszük, egy rádiós reklám tehát kevésbé számíthat sikerre. Hasonló anyagi nehézségekbe ütközik egy országos kültéri reklámkampány kivitelezése is. Néha természetesen borospalackokkal is találkozunk a plakátokon, de ekkor többnyire nagyobb áruházláncok szokták akciós kínálatukat hirdetni, és itt az ismert borok – bikavér vagy tokaji aszú – kerülnek megjelentetésre, amelyek általános ismertségnek örvendenek, és bekerülhetnek az akciós termékeket ’vadászó’ célközönség kosarába is, akik egyébként talán nem is vennének bort. Mindkét hirdetési mód esetén nagy azonban a meddőszórás, tehát sok olyan emberhez is eljut a reklám – lényegében fölöslegesen – akik nem vásárolnak bort, hisz ha a későbbi pontokban felsorolásra kerülő adatokat nézzük, hazánkban a megkérdezettek fele soha nem iszik alkoholt. Jobb eredménnyel járhat a szaklapokban történő hirdetés, hiszen ezeket az elérni kívánt célcsoport olvassa főként. A megjelenés ára azonban itt is borsos, mint ahogy azt a következő felsorolás – amely a Bor és Piac című lap árait tartalmazza - is példázza. A hirdetési lehetőségek bővülését jelenti természetesen az internet is - ahol egyre több lap foglalkozik a borokkal vagy azzal kapcsolatos területekkel - ahol szintén érdemes a termelőknek megjelenni, hiszen egy-egy oldalt naponta akár több tíz- vagy százezer ember is megnézhet. Az emberek azonban csak az érdeklődési körükbe tartozó, vagy pedig a megfelelően kivitelezett, érdeklődést felkeltő reklámokra –pop up reklámokra - klikkelnek csak rá, ami a kérdéses honlapra irányítja őket. Ezért el kell érni, hogy a bort nem fogyasztók,

121

Függően a reklám hosszától, a megjelenés mennyiségétől, és hogy milyen műsoridőben adják le.

60

vagy a hirdetőt nem ismerők is kíváncsivá váljanak. Szerencsére egyre több ilyen jellegű hirdetéssel találkozhatunk, ilyen például a Vylian pincészeté, vagy pedig a Etyeki pincenapoké is. 8. A magyarok borfogyasztásának helye, rendszeressége

Hazánkban többször készítettek már felméréseket az élelmiszerfogyasztási szokásokról, melyekben többek közt a borfogyasztást is vizsgálták, ezért rendelkezünk összehasonlítási alapokkal. Az alkoholfogyasztást mérő vizsgálatokkor a válaszadók azonban sok esetben titkolják az általuk valósan fogyasztott mennyiséget, igyekszenek azt kevesebbnek feltüntetni, így fordulhat elő az, hogy a Gfk Piackutató Kft 2001-ben folytatott felmérése alapján a válaszadók 61-%-a soha nem fogyaszt alkoholt; 30% alkalmanként, és mindössze 9% vallotta hogy rendszeres alkoholfogyasztó. A borfogyasztás vizsgálatakor fontos kiemelnünk, hogy milyen alkalmakkor fogyasztunk bort. Az 1997-ben és 2002-ben folytatott felmérések a következő eredményre jutottak: 19. táblázat Otthon valamilyen szeszesitalt fogyasztók aránya (%) Termékkategóriák

1997

2002

Kimért bor

39

31

Palackozott minőségi bor

32

57

Palackozott asztali bor

16

29

Töményital

n.a.

48

Forrás: www.amc.hu

A 19. táblázatból látszik, hogy az otthoni fogyasztásban csökkent a kimért bor aránya, a palackozott boroké – főként a minőségi boré – azonban növekedett. Ez azt látszik bizonyítani, hogy borfogyasztásunk inkább a minőségi borok felé halad, ami egyébként megfelel a nyugateurópai tendenciának is Az otthoni fogyasztás változását azért fontos kiemelni, mert az mutatja, hogy mennyire vált a mindennapi élet részévé, az étkezések kísérőjévé a bor, illetve hogy mennyire veszi át esetenként sör szerepét is, amely térvesztése egyébként a borral szemben szintén jellemző a régebben hagyományosan sörfogyasztónak mondott briteknél is többek közt. Bort leginkább vendégségben fogyasztunk, ezt követik a családi és egyéb ünnepek, az étkezések, majd a pihenés, kikapcsolódás.

61

20. táblázat A szeszesitalok fogyasztásának gyakorisága a megkérdezettek %-ában Naponta

Heti 4-5 alk.

Heti 2-3 alk.

Heti 1 alk.

Sör

5

2

5

9

3

8

19

49

Bor

6

2

5

6

4

9

13

55

Pálinka

2

1

2

3

3

5

14

70

1

1

2

11

84

1

5

47

46

1

2

13

83

Vodka Pezsgő

1

Whiskey

2hetente Havonta Ritkábban 1 alk. 1 alk

Soha

Forrás: Papp János-Komáromi Nándor: A borfogyasztók Magyarországon: egy empirikus kutatás eredményei

A táblázatból kitűnik, hogy a megkérdezettek nagy része – 68%-a – soha vagy csak nagyon ritkán iszik bort. A borfogyasztás népszerűsítésével főként ezt a réteget kellene megcélozni, hiszen egyrészt ez a legnagyobb célcsoport, másrészt a nagyobb gyakorisággal fogyasztók nem valószínű, hogy változtatnak a szokásaikon. A jelenlegi 30 liter/fő éves borfogyasztást becslések szerint körülbelül 40 literig lehetne emelni, ha sikerülne bevonni az eddig a passzívnak mutatkozó rétegeket is.

9. A borvásárlás helyszíne

Az utóbbi években a lakosság vásárlását egyre inkább a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben végzi, ami érthető is, hiszen egy helyen többnyire mindent meg lehet találni, és áraik is kedvezőek. Egyre szélesebb borkínálattal is rendelkeznek, hogy mindenki megtalálja az elvárásait mind ár, mind fajta és származási hely szempontjából. Az 1997 és 2002 közt végbemenő változásokat a 21. táblázat mutatja be.

62

21. táblázat A borvásárlás helyszíne (%) Bolttípusok

1997

2002

Nagy bevásárlóközpont / Hipermarket

5

38

Szupermarket

9

16

Diszkont áruház

22

15

Diszkont jellegű kisebb üzlet

17

13

Közért, ABC Kis bolt Piac Vendéglátóhely

47 14 3 1

25 11 2 2

Szomszéd, ismerős, rokon

7

8

Házi kimérés Italbolt

10 8

6 6

Forrás: www.amc.hu

Az internetes vásárlás Magyarországon a kereskedelmi forgalom minimális százalékát teszi ki, és fokozottan igaz a borkereskedelemre is. Noha sok szaküzlet rendelkezik webáruházzal, illetve intenetes rendelési lehetőséggel, ennek kihasználtsága még alacsony, viszont reklámcélokra és a kínálat ismertetésére kitűnően alkalmas.

Egy 2003-ban lefolytatott vizsgálat alapján, mikor a rendszeres borvásárlókat kérdezték a vásárlásuk helyszínéről, az derült ki, hogy negyedük borszaküzletekben vásárol, ami jó aránynak tekinthető. Vegyük természetesen figyelembe, hogy ez a borszaküzletek növekvő számával vált lehetővé, illetve kimondottan a városi fogyasztókra érvényes, hiszen lényegében csak ott találhatóak ilyen speciális boltok. Részben ezzel is magyarázató, hogy a városi borfogyasztásban képviselnek nagyobb arányt a minőségi borok, hisz a szaküzletek ezek tartására specializálódtak. Másrészt a vásárló itt – többnyire – szakértő eladókkal találkozik, akik tudnak válaszolni a feltett kérdésekre, segítséget nyújtanak a választásban is. A tapasztalatok alapján a vásárlók szívesen kérdeznek, és mernek is kérdezni a személyzettől. A borszaküzletek számára hátrányt jelenthet azonban, hogy sokan – többnyire elegáns jellegükből adódóan – drágának tartják őket, és meg sem próbálkoznak a vásárlással, noha esetenként akár még a hipermarketeknél is alacsonyabb áron kínálják boraikat, esetlegesen félnek attól, hogy az üzletben valamilyen kínos helyzetbe kerülnek – nem rendelkeznek megfelelő

tudással,

számukra

butaságnak

63

tűnőt

kérdeznének

vagy

mondanának.

Mindenképpen fontos ezeknek a tévhiteknek az eloszlatása, hiszen ez növelné a borszaküzletekben vásárlók számát, és a borfogyasztást is.

Mivel részesedésük a vásárlásban egyre számottevőbb, érdemes bővebben kitérni a hiper- és szupermarketekre. A következő táblázatok az áruválasztékot mutatják be, különböző felosztásokban: árfekvés, minőség, magyar borok aránya, szín és cukortartalom szerint.

Az arányokat tekintve elmondhatjuk, hogy az üzletek – főként az első 5 – széles választékkal rendelkezik. Boraik száma 380 és 550 közt mozog, tehát van miből válogatnunk. 75-80 százalékban magyar borokat tartanak, főként a 800 és 2000 forint/liter kategóriából. Színben a fehér- és vörösborok nagyjából azonos arányban találhatók meg, a rozé és sillerborok aránya 6-10% között mozog. A minőségi borok 85% körül képviseltetik magukat. Cukortartalom szerint egyértelműen a száraz borok dominálnak. A kisebb üzletek főként 800 forint/liter alatti borokat tartanak, szintén főként magyart, de ők már elmozdulnak az asztali-és tájborok felé. Szín szerint egyenlő arányban van jelen a fehér- és a vörösbor, a Pennyben rozét vagy sillert egyáltalán nem tartanak, és náluk nagy arányt képviselnek a félédes borok. 22. táblázat A hiper-és szupermarketek borkészletének jellemzői Minőség szerint megoszlás (%)

Árkategória szerinti megoszlás (%) -300 Ft/l 300-800 Ft/l 800-2000 Ft/l 2000- Ft/l

Magyar (%)

Asztali

Tájbor

Minőségi

Metro

0,0

16,5

62,1

21,3

75,7

0,3

3,1

96,4

Tesco

4,1

29,8

47,1

18,9

79,8

4,4

7,8

87,8

Auchan

7,4

36,1

36,7

19,7

83,1

7,1

8,1

84,8

Cora

3,6

25,8

45,4

25,2

70,1

3,3

8

88,7

Interspar

2,4

36,8

45

15,7

75,7

3,8

8,3

87,9

Plus

29,4

56,9

10

3,9

73,9

19,2

23,4

57,4

Penny

16,7

75

4,1

4,2

77,4

18,2

31,8

50

Coop Real

4,0 7,9

44,4 43,6

36,4 36

15,1 12,3

73,8 79,9

12,1 3,2

5,5 11,8

82,4 85

Forrás: Kisari István: A magyar élelmiszerkereskedelem pezsgő- és borválasztéka

64

23. táblázat A hiper-és szupermarketek borkészletének jellemzői II

Metro Tesco Auchan Cora Interspar Plus Penny Coop Real

Szín szerinti megoszlás (%)* Fehér Vörös Rozé és siller 50,0 44,3 5,7 50,4 41,8 8,8 43,7 47,7 8,6 47,2 41,6 11,2 47,3 45,4 7,3 46,9 51,1 2 40,9 59,1 0 46,9 47,2 7,9 48,1 45,5 6,4

Cukortartalom szerinti megoszlás (%) Száraz Félszáraz Félédes Édes 73,8 3,6 10 12,6 66,7 5,5 16,1 11,7 54,1 3,2 28,2 14,5 69 3,8 15,2 12 63,4 6,6 22,1 7,9 31,4 7,8 52,9 7,9 20,8 4,2 54,2 20,8 46,5 4,1 36,4 13 62,2 6,2 25,7 5,9

Forrás: Kisari István: A magyar élelmiszerkereskedelem pezsgő- és borválasztéka * tokaji borok és pezsgő nélkül értve

A borvidékek megoszlása természetesen eltérő: legnagyobb részesedéssel Eger, Tokaj és Villány bír – összesen mintegy 40% - de 10% körülire tehető a borvidék megjelölése nélkül forgalomba kerülő italok száma. Egy százalék alatti jelenléttel bír a Hajós-bajai, Csongrádi, Móri, Pannonhalmi, Pécsi, Bükkaljai és a Balatonmelléke borvidék. Nem csak a borvidékek megoszlását érdemes figyelembe venni, hanem az egyes termelők jelenlétét is. A vizsgált üzleteket tekintve az átlagos borászatonkénti termékszám esetén az első helyet a Hungarovin Rt. nyerte el 18 darabbal, őt követi az Egervin és a Csányi Pincészet 12-vel, és dobogós helyezést ért még el a Tokaj Kereskedőház Rt. is 11 termékkel. Érdemes megemlíteni még a Szőlőskert Rt- t – 10 palack; a Varga Kft-t - szintén 10 palack; valamint a Hiltop Rt-t – 9 palack. Érdemes megvizsgálnunk továbbá a polcpakolási szokásokat. Alapvetően három típust különíthetünk el: borvidék szerint, fajta szerint és szín szerint. Sajnos az elgondoláshoz sok esetben azonban nem tartják magukat, és a ’Villányi borvidék’ tábla alatt nem csak más borvidékről, hanem egyenesen külföldről származó borokat is találhatunk. Előfordul továbbá rossz elnevezés is – például ’Mátravidéki borvidék’ vagy ’Egervidéki borvidék’122. Ez nem csak a borok közötti eligazodást és tájékozódást zavarja, hanem akár el is veheti a vásárlási kedvet. Helytelenek lehetnek továbbá a tárolási megoldások is: találhatunk borokat például világítótestek, spotlámpák közelében, vagy egyenesen azok sugarában, melyek a bort 122

A két példa konkrétan a Matchból származik.

65

felmelegítve hosszabb idő után minőségi romlást idézhetnek elő. Szintén hátrány, hogy az esetleg bizonytalan vásárló nem kap megfelelő, szakszerű segítséget a választáshoz, így vagy nem próbál ki új terméket, egy megszokottat és beváltat vásárol, vagy pedig egyenesen nem vesz semmit. Külön kategóriát képeznek a termelői borkimérések. Engedélyezésük – főként a borturizmus elősegítését tekintve szem előtt - 2000 végén kezdődött meg, 2003 végén számuk 2180 volt, 10%-kal több mint egy évvel azelőtt. A működtetők főként őstermelők, illetve egyéni vállalkozások. A legtöbb kimérés a turisták által látogatott borvidékeken található – Eger, Tokaj, Villány, Somló, a Balaton partját érintő borvidékek. Noha szőlőterületünk jelentős része az Alföldön található, itt a kimérések száma alacsony. 10. A borválasztást befolyásoló szempontok

A bor bizalmi terméknek tekinthető, vásárlásakor többnyire alaposan megfontoljuk döntésünket. Mivel a borok megkóstolására csak ritkán van lehetőség

- a borkóstolók,

borvacsorák és bemutatók száma egyre növekszik, ám a részvétel díja meghaladja az ’átlagos’ éttermi fogyasztásét – ezért többnyire az ár és a külső – a csomagolás és a design - alapján döntünk. Fontos szerepet játszik az ismerősök, barátok ajánlása, a borszaküzletekben pedig képzett eladók tudnak nekünk segíteni a megfelelő, alkalomhoz illő ital kiválasztásában, mert eltérések tapasztalhatók a saját részre, illetve az ajándékba történő vétel közti döntési folyamatban. Utóbbinál talán jobban odafigyelünk a kinézetre, hiszen egy ajándéknak egyben tetszetősnek sem árt lennie. A vásárlók a minőség jelének többnyire az árat fogják fel, kockázatcsökkentő tényezőnek tekintik, illetve vásárlási korlátnak, azaz egy adott árkategórián belül keresnek bort; ezt követi az adott termelő, a pincészet neve és a fajta, a régió és a kiszerelés. A tényezők sorrendjét nehéz meghatározni, hiszen mindenkinek más a fontos: kedvelt íz, preferált borvidék, bizalom a termelő iránt stb. A deluxe.hu internetes oldal áprilisban tartott szavazást a borválasztási szokásokról. Az ott kapott eredmények természetesen nem tekinthetők általános érvényűnek, hiszen egy adott réteg véleményét képviselik, ám azért mindenképpen említésre érdemes. A szavazók ötöde kedvenc borvidékéről szokott választani, 15%-nél meghatározó a majdan a borhoz fogyasztott étel, 12% pedig a termelő szerint választ. Mindösszesen 3% nyilatkozta, hogy a csomagolás főként a címke – alapján választana bort. A szavazás eredményeit összevetve azt az általános 66

megállapítást lehetett levonni, hogy a vásárlók tudatosan választanak, és a legfontosabb befolyásoló tényező a vásárláskor továbbra is az ár maradt.123 11. A saját termelés részesedése a fogyasztásból

Hazánkban sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és többnyire nem eladási célzattal, hanem saját borfogyasztásuk fedezésére teszik. A saját termelés arányát a hazai fogyasztáson belül a 24. táblázat mutatja be. Ahogy látjuk, a saját termelésből való fogyasztás az összfogyasztás mintegy ötödét teszi ki. Ez az arány viszont a valóságban magasabb lesz, hiszen magáncélú felhasználásra maximum 10 hektónyi bort lehet készíteni, e mennyiség fölött már komoly adminisztrációs szabályok lépnek életbe. Érdemes még az ugyan nem saját készítésű, de rokonoktól, ismerősöktől kapott bor fogyasztását is megvizsgálnunk. Az borfogyasztók 62 százaléka nem készít saját maga bort,124 teljes fogyasztását tíz százaléknak fedezi, a maradék 28% valamilyen arányban kap termelői bort. 24. táblázat Bormérleg (millió liter) Termelés Behozatal Kivitel Veszteség Zárókészlet Belföldi felhasználás Hazai fogyasztás Fogyasztás saját termelésből Saját termelés aránya a hazai fogyasztásból %

1997 447,2 3,8 104 15,2 403,4 329,3 323,9 83,3

1998 429,7 2,5 110 16,3 363,3 346,1 339,6 86,5

1999 333,9 2,1 90,9 16,7 282,8 315,1 309,4 61,2

2000 429,9 2,9 79,3 13,5 326,4 296,5 288,8 57,6

2001 540,6 3,7 71,4 16,9 421,3 361,1 357,6 80

25,7

25,5

19,8

19,9

22,4

Forrás: Borfogyasztási szokások Magyarországon

123

Forrás: www.deluxe.hu A borválasztás szempontjai 2005. május 6. (letöltés: 2005-05-09) A borkészítéshez nem szükséges saját termőterülettel rendelkezni; ha a feldolgozás feltételei adottak, már csak megfelelő mennyiségű szőlőt kell vásárolni.

124

67

12. A borfogyasztók csoportosítása125

A borfogyasztók csoportosításával sokan próbálkoztak már, többfajta módszer és rendszer létezik és ismert. Az összes felsorolására és ismertetésére e dolgozat keretein belül nincs lehetőség, de pár alapelvet mindenképpen szükséges ismertetni. A borfogyasztók csoportosítása során nem lehet éles vonallal elhatárolni egymástól a nemeket, nem érvényes tehát az a tévhit hogy – például – a nők és a fiatalok inkább az édes, gyümölcsös, a férfiak, főként az idősebbek pedig a testes vörösborokat kedvelnék. Az tény ugyan, hogy az idősebb korosztály több bort fogyaszt, de ez a tendencia is változni látszik: egyre több cég célozza meg az értelmiségi, jól kereső fiatalokat, méghozzá sikerrel. Egy nemzetközi felmérés szerint126 a magyar kamaszok európai társaiknál kevesebb sört és lényegesen több bort fogyasztanak, így jó esély látszik arra, hogy ők ’felnőve’ is inkább borfogyasztók legyenek. Ehhez természetesen megfelelő ágazati munka szükséges, hisz a fogyasztóknak nem csak a megnyerése, hanem a megtartása is nagy erőfeszítéseket igényel. Az egyik felsorolás négy csoportba osztja a borfogyasztókat: -

eseti borfogyasztók az egészség érdekében – ritkán fogyasztanak bort, akkor is kis mennyiségben; a borfogyasztók harmada tartozik ide

-

sörivó borfogyasztók – inkább a sört kedvelik, de alkalmanként szívesen megisznak pár pohár bort is; ez főként a középkorú férfiakra jellemző, a borfogyasztók negyede tartozik ide

-

rendszeres kulturált borivók – rendszeres

borivók,

közepes

mennyiségben

fogyasztanak, érdekes módon inkább a 40 év fölötti férfiak tartoznak ide, ők a borivók ötödét képviselik -

sokat és bármit fogyasztó alkoholisták – az alkoholos italokat fogyasztók ötöde tartozik ide, nagyrészt alacsony végzettségű, munkanélküli férfiak képviseltetik itt magukat

125

A 10. fejezet a Hajdú Isvánné Bormarketing c. könyvén, valamint a Magyarország borfogyasztási szokásai c. tanulmányon alapszik 126 www.origo.hu A magyar fiatalok nyugtatózásban verik Európát; 2004. december14 (letöltés: 2004-12-15)

68

Egy másik felmérések alapján 7 csoportot különít el: -

minőségi bort fogyasztók – csak minőségi, palackozott bort fogyasztanak, tisztán; nagyobb arányban vannak a nők és a magasabb végzettségűek

-

értelmiségi borfogyasztók – az átlagtól többen városlakók, főként fajta szerint választanak bort, havonta pár alkalommal kis mennyiséget fogyasztanak

-

elit fogyasztók – jellemző a kialakult ízlésvilág, az étkezésekkor való borfogyasztás; némi átfedés tapasztalható az értelmiségi borfogyasztókkal

-

fiatalok – 15-29 éves korosztály, ők főleg baráti társaságban isznak bort, ritkán de akkor egyszerre nagyobb mennyiségben (közel fél litert)

-

falun élő fogyasztók – a többség asztali és folyó borokat fogyaszt

-

italboltok fogyasztói – heti rendszerességgel isznak egyszerre nagyobb mennyiséget (0,6 liter)

-

bort nem fogyasztók – főként alacsonyabb végzettségű nők tartoznak ehhez a csoporthoz

13. Egy palack bor árának felépülése

Borvásárlás közben talán sokan elgondolkoznak azon a kérdésen, hogy vajon miért is kerül akár több ezer forintba egy palack bor, noha tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelői árak folyamatosan csökkennek.127 Az ár nagyságának fő meghatározói a következőek. - az alkoholos termékek általános forgalmi adója 25%, tehát az ár negyedét rögtön le is vonhatjuk - az általunk kifizetett ár tartalmazza az árusító üzlet128 nyereségét is - 2000. augusztus 1. óta a bor jövedéki terméknek számít, így literenként 5 forint adó fizetendő utána - a palackozás költségei; itt számít az üveg mérete, formája; a dugó minősége és milyensége: lehet parafa, préselt parafa vagy műanyag is; a címke mérete, anyaga, nyomtatási költsége. A csomagolás költsége maga általában 50 és 200 forintot tesz ki. A bor is meghatározza a palackozást: egy drágább, minőségi bort például ’kötelező’ parafadugóval lezárni, amely darabonként akár 60-70 forintba is kerülhet.

127

A legutóbbi kimutatás szerint a növényi termékek termelői árszintje 28,8%-kal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest. 128 Ahhoz, hogy a termelők bejussanak termékeikkel egy nagyobb üzletlánc áruházaiba, többnyire ’polcpénzt’ kell fizetniük.

69

- a szállítás költségei, hiszen a termelőtől el kell jutnia a boroknak a boltba is - a bor készítésének költségei; az ehhez szükséges eszközök – hordók, tartályok, szivattyúk, prések stb – megtérülését is figyelembe kell vennünk a későbbi ár meghatározásánál A felsorolás elég terjedelmes, de még mindig nem tartalmazza magának a szőlőnek az árát. Ha annak is utánaszámolunk, a következő tényezőket kell figyelembe vennünk: - a szőlő megművelésének költségei: évközi munkálatok, esetleges pótlások és karbantartás, vegyszeres kezelések, tápanyagpótlás, a művelés eszközei stb. Egy hektár szőlő átlagos művelési költsége az utóbbi években 350-450 ezer forint körül mozgott.129 - lényeges kiadást jelent egy nagyobb szüret megszervezése is: szükségesek szállítóeszközök, és ott vannak még természetesen a munkások is. - a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel járó adminisztrációs költségek, hegyközségi díjak - egész éves munkájáért a szőlőtermelőt és a borkészítőt is megilleti a haszon Összefoglalva láthatjuk, hogy az ár felépítésekor mennyi tényezőt kell figyelembe vennünk, holott az esetleges reklám- és marketingköltség, valamint a goodwill, azaz az adott márka elvi értéke még nem is szerepel a felsorolásban. 14. Márka a borászatban

A borászatban nehéz meghatározni, hogy mi is jelenti a márkát: a fajta, a termőhely, vagy pedig az előállító neve, ismertsége. A fogyasztók leginkább az utolsót tekintik márkának a borászatban, de éles határvonalat nem húzhatunk, mert a vélemények erősen megoszlanak. 15. A borfogyasztás növelésének, népszerűsítések lehetőségei

A szőlő-és borágazat sikerességéhez, illetve egyáltalán életben maradásához mindenképpen szükséges a hazai borfogyasztás, valamint az export növelése is. Az eddig bort nem, vagy csak kis mértékben fogyasztókkal kell főként megismertetnünk, megszerettetnünk a borokat; 129

40 forintos kilónkénti átvételi árat számolva ez azt jelenti, hogy 100 mázsányi szőlőt mindenképpen meg kell termelni ahhoz hektáronként, hogy a termelő ne legyen veszteséges. Ez a mennyiség azonban már bőven meghaladja a minőségi bortermeléshez javasolt 50-60 mázsa körüli terhelhetőséget. Sőt, egyes borászok a tőkénkénti egy kilós terhelést tartják ideálisnak, ami a magyar viszonyokat tekintve körülbelül 3000 kilót, azaz harminc mázsányi szőlőt jelent. Hogy a termelőknek megérje ilyen mennyiségben termelni, a kilónkénti átvételi áraknak meg kellene haladniuk a 100 forintos árszintet.

70

megmutatni és tudatosítani, hogy minden bor egyedi és különleges. Ehhez persze megfelelő mennyiségben kell jó minőségű borokat előállítanunk, illetve felmérni a fogyasztói igényeket, és lehetőség szerint kiszolgálni azokat. 15.1. A hungarikumok népszerűsítése A magyar agráriumban, így a borszektorban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a hungarikumok kérdése. Noha csatlakoztunk az Európai Unióhoz és részt kívánunk venni az európai integrációban, közben nem szabad megfeledkeznünk saját, nemzeti jellegzetességeinkről, évszázados hagyományainkról, őriznünk és ápolnunk kell azokat. „Hungarikumnak nevezhetjük azokat a borokat, amelyek a földrajzi eredetet és az emberi inputot tekintve olyan bor készítését eredményezi, amely egyrészt egyediségét tekintve jól megkülönböztethető a többi bortól, másrészt az ökológiai és a humán eredet sajátos, valamint jellemző, más esetben meg nem ismételhető kombinációjából vezethető le.”130 Csatlakozási tárgyalásaink során a tokaji bort és borkülönlegességeket, a gyulai és a csabai kolbászt neveztük meg hungarikumként, melyek névhasználatára kizárólagosan igényt tartunk. Hungarikumnak számító fajták a juhfark, a furmint, a kadarka, az ezerjó, a kövérszőlő, a kéknyelű, a leányka, a királyleányka stb. is. Az ezekből készült borok egyedi jellegzetességgel bírnak, és a világ más tájain nem, esetleg kis mennyiségben termesztik őket. Az itt alkalmazott marketingnek el kell térnie a szokványos bormarketingtől, hisz ezek a fajták nemcsak a fogyasztók, hanem a lakosság nagy részének jelentenek már valamit; erre alapozva elmélyíthetjük bennük a bor üzenetet, pozíciójuk megszilárdulásával magukkal ’húzhatják’ majd a több bort is. 15.2. A borturizmus támogatása Magyarországon az idegenforgalomnak kiemelkedő szerepe van: GDP-nk több mint tíz százaléka ebből a szektorból származik, tehát jelentős államháztartási bevételt jelent. Az utóbbi években sorra alakultak a borutak szervezésével foglalkozó szervezetek131, egyesületek, akik regionális szinten együttműködve is próbálják magukhoz csalogatni a turistákat. Elősegítené nem csak a bor-, hanem a idegenforgalom egészének a fejlődését is hazánk közúti rendszerének felújítása, modernizálása, nem csak a gyorsforgalmi, hanem a kisebb településeket összekötő utak szintjén is. 130 131

Nyéki József; Papp János: Kertészeti hungarikumok; 142. oldal Több mint tíz évvel ezelőtt az első a villányi borút szövetség volt.

71

Az érdeklődés felkeltésének egyik formája a különböző rendezvények szervezése is: évente egyre több borverseny, borfesztivál kerül megrendezésre, amely többnyire érdekes és színes programokkal várják a látogatókat. A szélesebb vendégkör odavonzásához azonban nem csak a szakma időben történő értesítése szükséges, hanem a lakosságé is. Divatosak lettek a borkóstolók, borvacsorák is, amelyek többnyire borszaküzletek által kerülnek rendszeres időközönként megrendezésre. De kiveszik belőle részüket a szállodák is, akik hétvégi programként is szerveznek borkóstolókat, borutazásokat. 15.3. A borokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása132 Noha több száz éves bortermelő

hagyományokkal rendelkezünk, mégis szép számmal

akadnak, szinte már ’közhiedelemmé’ vált tévhitek a borokkal, borkészítéssel kapcsolatban. Ez főleg a tokaji borokkal és borvidékkel szemben érvényes, sokaknak nem mond semmit a puttony, hogy az miért is fontos, milyen szerepet tölt be az aszúkészítésben; előfordult hogy 7 puttonyos aszút is kerestek; hogy miért egyedi a gönci hordó, és sokan nem tudják hogy ezen a borvidéken csak fehér bort lehet készíteni.133 Gyakori hiba hogy a bikavért szőlőfajtának gondolják. A szocializmus alatti, mennyiségi és nem minőségi termelés előtérbe helyezése rossz beidegződéseket hagyott maga után: sokan úgy gondolják hogy a száraz bor az csakis savanyú lehet, illetve hogy a merlot-ból készült bor csakis édes lehet. Előfordul olyan is, hogy a sötét palackban lévő bort rossz minőségűnek tartják, mondván hogy azért palackozták ilyenbe hogy ne lehessen látni a színét, hogy mi is van az üvegben valójában. A borfogyasztás növelésének egyik útja lehet még, ha az emberekben bizalmat ébresszünk a borszaküzletek iránt: sokan azért nem mennek be vásárolni, vagy csak akár nézelődni is, mert úgy gondolják hogy esetleg kínos helyzetbe kerülhetnek – butaságot kérdeznek vagy mondanak, esetleg nem tudnak válaszolni egy feltett kérdésre. Általános tévhitnek mondható még, hogy drágábbnak gondolják az itt forgalomba kerülő borokat az élelmiszerboltok árainál; holott ez sok esetben pontosan fordítva érvényes.

132

Itt szeretném megköszönni a Magyar Borok Háza és a Belvárosi Borszalon által nyújtott segítséget a dolgozat elkészítéséhez. 133 A házikerti szőlők esete természetesen kivételt képez.

72

15.4. A borhamisítás megfékezése A borhamisítás nem újkeletű probléma hazánkban: már Mária Terézia is tiltotta a borok pancsolását, nem engedélyezett anyagokkal történő feljavítását. Már 1876-ban az országgyűlés elé került egy olyan javaslat, hogy a műborokat134 szeszesitalnak nevezzék, de a felvetést elutasították. Nyílt színen folyt a műborok készítése, egy korabeli újságban például Pollák Károly Fülöp prágai „essenczia” gyáros borextraktját ajánlja 100 liter bor készítéséhez. A használati utasítás szerint 2 kg kivonatot 10 liter tiszta szeszbe kell keverni, amihez még 88 liter tiszta ivóvizet kell adni, sőt különböző színező- és ízesítőanyagokat ajánl hogy ebből aztán tetszés szerint fehér- vagy vörösbort lehessen készíteni. A rendszerváltás után - az olajszőkítés mellett – ismét ’divatos’ lett a borhamisítás, ami nem csak a hazai fogyasztók bizalmát ingatta meg, hanem a külföldiekét is. Mostanra már nem csak a kannás és ’flakonos’, hanem a palackozott borok közt is találhatunk műborokat. Miközben a termelés jóval meghaladja a fogyasztást, becsült értékek szerint egyes években akár egymillió liternyi ’hamisítvány’ is a piacra kerülhet. Tovább tetézi a bajt, hogy ezek az italok különféle, az egészségre káros anyagokat is tartalmazhatnak: színezőanyagokat, toxinokat, sőt akár rákkeltő anyagokat is. A hamisítást nem sikerült a borokra alkalmazott zárjegy bevezetésével sem felszámolni, csak a tényleg szőlőből termelők terheit növelték vele, így aztán idővel el is törölték. Az évben az OBI fokozott ellenőrzésnek veti alá a piacra kerülő palackozott borokat is. Tavalyi ellenőrzési akciójuk keretében begyűjtött 210 minta alig fele kapott ’forgalmazható’ minősítést. A bizalom hiánya miatt sokan átpártolnak a sör- és egyéb szeszesital fogyasztására, ami tovább ront a borpiaci helyzeten. A felderítést nehezíti, hogy bizonyos esetekben nem is lehet megkülönböztetni a műbort az igazitól.

Természetesen

dolgoznak

ennek

megoldásán,

spanyol

tudósok

például

atomspektrométerek alkalmazásával ki tudják szűrni a hamis bort, mert a feltűntetett termőhely talajában megtalálható fémeket keresik meg a borban, illetve dolgoznak genetikai 134

Dr. Botos Ernő Péter, a kecskeméti kutatóintézet igazgatója szerint a borhamisítás pontosításához kulcsszó a szőlő. Ha az ital nem abból készült, akkor az nem is bor. Ha pedig nem bor, nem is lehet hamisítani. A műbor nem egyéb, mint mesterségesen összeállított, alkoholt is tartalmazó folyadék. Noha alkotóelemei nagyjából megfelelnek a borénak, többnyire még italnak sem volna szabad nevezni. A köznyelv ezt a tevékenységet nevezi hamisításnak, helytelenül. www.reggel.hu (letöltés:2005-03-11)

73

vizsgálatok kifejlesztésén is. A kérdés csak az, hogy az ellenőrzést milyen tárgyi feltételekkel és anyagi ráfordítással lehetne ezekkel az eszközökkel megoldani. 15. 5. A borok jótékony egészségügyi hatásának szélesebb körben történő ismertetése Azt már korábbi kutatási eredményekből is tudták, hogy, főként a vörösborban található összetevők, ásványi anyagok jótékony hatással vannak szervezetünkre, azonban egyre újabb felfedezések látnak a témával kapcsolatban napvilágot. A ’francia-paradoxon’ eddig talán a legközismertebb ebben a témában; a kutatások szerint ugyanis a naponta bort fogyasztó franciák közt 50%-kal kevesebb a szívmegbetegedések száma, mint az azonos korú, azonos helyzetű, ám bort nem fogyasztó társaiknál. Ennek okozója a vörösborban található rezveratrol nevű molekula, mely erős antioxidáns (azaz hatékonyan semlegesíti a sejtekre káros agresszív molekulákat, az ún. szabadgyököket), ezenfelül megakadályozza a vérrögök keletkezését is. Dán kutatók vizsgálatai szerint pedig a borfogyasztás 70%-kal csökkenti az öregkori mentális zavarok kialakulásának esélyét. Az ’azonnali’ hatások közé sorolható az emésztés megindítása és könnyítés, ezáltal a jobb étvágy is. 15. 6. A borok médiában, sajtóban való fokozottabb megjelenítése Ezen alpont címét olvasva nem csak a már korábban említett megjelenési formákra kell gondolni, hanem a filmekre, színházi előadásokra is. Amerikában például a ’Kerülőutak’ című film hatására az üzletekből hetek alatt elfogytak a Pinot noir borok, az egyik főszereplő beszédének hatására. Nálunk – főként ha a szocialista évek alkotásait nézzük – a szereplők az italkimérésbe, kocsmába betérve sört isznak vagy ’rövidet’, ritka esetekben fröccsöt vagy bort. Ha a televízióban, moziban gyakrabban találnánk ’hőseinket’ egy üveg sör helyett egy palack bor társaságában, valószínűleg a mi kedvünk is megjönne annak kipróbálásához.

74

Összefoglalás 2004 májusa előtt a magyar szőlő- és borágazat nehéz, találgatásokkal teli időket élt át; a nyugat-európai, klasszikus bortermelő országok feleslegeiket külső piacon próbálják értékesíteni, és sokan féltek attól, hogy középárkategóriás minőségi boraikkal árasztják el majd az országot, a hazai termelők számára még nagyobb konkurenciaként fellépve. Ez szerencsére nem következett be, termékeik aránya nem növekedett számottevően, így hát belső piacunk - mondhatni – megmaradt saját magunk számára. De nem várhatunk hasonló ’kegyelmet’ az újonnan feltörekvő, egyre nagyobb tért nyerő ’új’ bortermelő országoktól. Noha az ágazatot érintő uniós támogatások többszörösét adhatják az eddigi államinak, semmiképpen nem szabad a mennyiségi termelést előtérbe helyezni a minőségivel szemben, hiszen csak így, vagy a minőség további javításával tarthatjuk meg, vagy akár növelhetjük piaci pozíciónkat. Hazánkban nagy múlttal rendelkezi a szőlőtermelés és a borkészítés, mindenképpen fontos lenne tehát megőrizni, továbbadni és terjeszteni a borfogyasztás hagyományát, kultúráját, megismertetni azt az eddig bort nem ivó rétegekkel is. Ehhez szükség van egyaránt a szakmai, ágazati összefogásra, valamint az aktív, támogató állami szerepvállalásra is, egy előre tervezni engedő, kiszámítható politikára.

75

1. sz. melléklet Fontosabb fogalmom-meghatározások a magyar bortörvény alapján Házikerti szőlő: az a szőlőterület, amely az 500 négyzetmétert nem haladja meg. Árutermő szőlő: az 500 négyzetméternél nagyobb területű szőlőültetvény. Termőhely: az ország ökológiai szempontból szőlőtermesztésre alkalmas összes olyan

területe, amelyet a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartanak. Meghatározott termőhely: az a klasszifikált termőhely, amelyen termelt szőlőből minőségi

bor készíthető és a bor származáshely-megnevezésére, azaz földrajzi eredetjelölésére szolgál. Borvidéki régió: meghatározott termőhely, a hasonló természeti adottságokkal és

hagyományokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező, illetve szomszédos

borvidékek

társulása,

amelynek

területéről—a

borvidéki

régió

szabályzatáról szóló rendelet alapján — meghatározott termőhelyről származó minőségi bor hozható forgalomba. A borvidéki régió szabályzatát az érdekelt borvidékek együttes kezdeményezésére a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel adja ki. Borvidék: olyan meghatározott termőhely, amely több település közigazgatási területére

kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borok származnak. Borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település összes mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri, vagy — a miniszter mérlegelése alapján — olyan település vagy településrész, amelyen hagyományosan borfeldolgozással foglalkozó bor adóraktár működik. Borvidéki körzet: olyan termőhely, amely a borvidéken belül a termőhelyi sajátosságok

azonossága alapján kialakított terület. Borvidéki dűlő: borvidéki településen belül pontosan körülhatárolt, mikroökológiájában

egységes termőhely, amelynek adottságai a bor karakterére jelentős hatással vannak. A dűlő jelölése, csak valamely kiterjedtebb (település, körzet, borvidék) területi kategória származáshelymegnevezésével együtt szerepelhet címkén olyan módon, hogy az a földrajzi eredetet félreérthetetlenül jelzi.

76

Borvidéki település: adott borvidék területén lévő település közigazgatási határán belüli,

termőhelybe sorolt területek. Borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, amelynek termését rendszerint borkészítésre használják és

valamely közigazgatási egységben borkészítés céljára osztályba sorolták. Csemegeszőlő-fajta: olyan szőlőfajta, amelynek termését rendszerint étkezésre használják. Alanyszőlőfajta: olyan szőlőfajta, amelyet vegetatív szaporítóanyag előállítás, illetve

oltványkészítés céljából termesztenek. Szőlőfajták

osztályba

sorolása:

a

borkészítésre

alkalmas

szőlőfajták

termesztési

alkalmasságuk szerint ajánlott, engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták lehetnek. Osztályba sorolni csak a Vitis vinifera fajhoz tartozó, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezéséből származó fajtát lehet.

Borszőlőként nem sorolhatóak osztályba a direkttermő fajták (Noah, Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbe-mont, Delaware, Elvira, Zamfira). Ajánlott fajta: borszőlő esetében az adott termőhely szőlőtermelésének hasznosítási irányát

meghatározó, különösen borainak sajátos jellegét megalapozó, minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert, vagy az EU bármely tagállamában regisztrált, az adott közigazgatási területen osztályba sorolt fajta. Engedélyezett fajta: borszőlő esetében az adott termőhely ökológiai adottságait jól

hasznosító, de a termőhely borainak sajátos jellegét nem meghatározó, az évjáratok többségében minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert vagy az EU bármely tagállamában regisztrált, az adott közigazgatási területen osztályba sorolt fajta. Továbbá olyan állami elismerésre bejelentett és kipróbálásra ajánlott borkészítésre alkalmas szőlőfajták, amelyeknek termesztési értékei még nem kellően ismertek. Ideiglenesen engedélyezett fajta: olyan borkészítésre alkalmas szőlőfajta, amely az adott

közigazgatási egységben már nem telepíthető, de meglévő ültetvényben még termeszthető. Törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás után az Országos

Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) által külön jogszabály szerint meghatározott kategóriában elfogadott prebázis állomány, központi és üzemi törzsültetvény. Kísérleti szőlő: kutató-, oktató intézményekben, illetve az OMMI és a Szőlőfajta Használati

Bizottság (a továbbiakban: SZHB) hozzájárulásával telepített és vizsgálatba vont szőlő.

77

Telepítés: a földterület beültetése szőlővel, ideértve a terület előkészítését, az ültetvény

ápolását a termőre fordulás, valamint a támrendszer létesítését is. A termőre fordulás ideje a negyedik, ha a termőre fordulást rendkívüli időjárás késlelteti, az ötödik vegetációs időszak vége. Pótlás: az ültetvény hiányzó tőkéi helyének beültetése, ideértve a döntést és a bujtást is. A

telepítéskori szőlőtőkeszám 25%-ot meghaladó hiányának pótlása, vagy az ültetvény más fajtára történő átoltása esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kivágás: az ültetvény felszámolása, amelynek során a tőkéket és a támrendszert a

földterületről eltávolítják, és így a terület szőlőtelepítésre vagy más célra történő hasznosítása lehetővé válik. Bor: alkoholos erjesztés útján, e törvényben és végrehajtási rendeletében szabályozott módon,

adott településen osztályba sorolt szőlőfajta felhasználásával, friss szőlőből és friss mustból készült ital. Asztali bor: osztályba sorolt és megyei fajtalistában szereplő borszőlőfajtákból származó,

legalább 13 tömegszázalék (MM0) természetes eredetű, szőlőből származó cukrot tartalmazó (átszámítva 7,67 térfogatszázalék legkisebb természetes alkoholtartalmú) mustból

készült

bor,

amelynek

tényleges

alkoholtartalma

nem

kisebb

9

térfogatszázaléknál (% vol), és összes alkoholtartalma nem több mint 15 térfogatszázalék, összes savtartalma, (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3,50 gramm/liter, azaz 46,6 milliekvivalens/liter. Tájbor: olyan, e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott földrajzi jelzéssel ellátott

asztali bor, amely az adott földrajzi egység terméséből származik, és teljes egészében a meghatározott tájbor készítésére alkalmas szőlőfajták mustjából készül. E szőlőfajták felsorolását a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor (a továbbiakban: m.t. minőségi bor): a szőlőtermés legalább 15 tömegszázalék (MM0) természetes eredetű cukrot

tartalmazó (átszámítva legalább 9 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú), a meghatározott termőhelyen, és arra egyértelműen utaló földrajzi eredetmegjelölésű minőségi bor készítésére alkalmas fajtaként osztályba sorolt szőlőfajta termésének mustjából készült bor, amely a termőhelyre és a fajtára, esetleg a készítésmódra vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz. Az m.t. minőségi bor származásában és minőségében 100%-ban, fajta és évjárat vonatkozásában 85%-ban meg kell hogy feleljen az elnevezésének és a jelölésének. 78

Védett eredetű bor: olyan m.t. minőségű bor, amely termelői kezdeményezésű, egyedi

szabályozású termék. A védett eredetű bor földrajzi eredete egyedileg klasszifikált és borvidékre vagy azon belül kisebb területi egységre lehatárolt. A borkészítésre felhasznált szőlőfajták a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája és kiszerelése egyedileg szabályozott, az adott termék szabályzatában rögzített. A védett eredetű bor szabályozása egyedi, az m.t. minőségi borra általános és borvidéki rendelkezéseknél részletesebb és szigorúbb. A szabályzatot a miniszter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményezése és a Bor Eredetvédelmi Bizottságának felterjesztése alapján rendeletben adja ki. Tokaji borkülönlegességek: a Tokaji borvidéken készített borkülönlegességek, amelyek

készítésmódjuk miatt önálló névhasználatra jogosultak: tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia. Bikavér: kizárólag az egri és a szekszárdi borvidéken szüretelt szőlőből előállítható bor. A

bikavér névhasználat az egri borvidéken, valamint a szekszárdi borvidéken engedélyezett. VINGIS: a szőlőültetvény kataszter térinformatikai háttere, amely a kivágási, telepítési,

szerkezetátalakítási támogatások és az ültetvény alapú támogatások kifizetésének térképi ellenőrzési alapja.

79

2. melléklet A borvidékekre legjellemzőbb 5 szőlőfajta és azok százalékos aránya ( a felsorolás csak az 1%-nál nagyobb területi részesedési arányú fajtákat tartalmazza)

Ászár-Neszmély: Rizlingszilváni (14,4); Chardonnay (14,3); Ezerjó (12,3); Zöld veltelini (8,3); Olaszrizling (5,8); Összesen: 55,1% Badacsonyi: Olaszrizling (55,3); Szürkebarát (9,8); Rizlingszilváni (5,2); Ottonel muskotály (2,5); Chardonnay (1,9); Összesen: 74,7% Balatonboglári: Királyleányka (10,8); Chardonnay (10,2) Zöld veltelini (8,9); Olaszrizling (7,8); Merlot (6,7) Összesen: 44,4% Balatonfelvidéki: Olaszrizling (63); Chardonnay (10,3); Szürkebarát (5,6); Zöld veltelini (5,0); Rizlingszilváni (3,9) Összesen: 87,8% Balatonfüred-Csopak:

Olaszrizling

(44,7);

Rizlingszilváni

(5,9);

Chardonnay

(5,7);

Szürkebarát (4,8); Kékfrankos (4,4); Összesen: 65,5% Balatonmelléke: Olaszrizling (12,5); Rizlingszilváni (6,4); Zöldveltelini (5); Zweigelt (4,4); Chardonnay (3,6); Összesen: 31,9% Bükkalja: Kékfrankos (14,6); Leányka (13,9); Olaszrizling (10,6); Cserszegi fűszeres: (5,5); Zweigelt (4,9); Összesen: 49,5% Csongrád: Kékfrankos (25); Rajnai rizling (12,5); Kövidinka (8,7); Zweigelt (7,5); Olaszrizling (7,3); Összesen: 61% Eger: Kékfrankos (19,7); Cabernet sauvignon (9,2); Leányka (6,8); Merlot (6,7); Zweigelt (6,3); Összesen: 48,75 Etyek-Buda: Chardonnay (15,5); Zöld veltelini (8,1); Rajnai rizling (6,3); Olaszrizling (6); Zala gyöngye (5,5); Összesen: 41,4% Hajós-Baja: Kékfrankos (16,9); Kunleány (10,7); Cserszegi fűszeres (9,6); Cabernet sauvignon (8,6); Zweigelt (8,3); Összesen: 54,1% Kunság: Kékfrankos (12,2); Zala gyöngye (11); Ezerjó (9,9); Arany sárfehér (9,8); Cserszegi fűszeres (5,8); Összesen: 48,7% Mátraalja: Rizlingszilváni (13,3); Fehér chasselas (9,7); Ottonel muskotály (7,6); Olaszrizling (7,4); Chardonnay (7,1); Összesen: 45,1% Mór: Ezerjó (37,5); Tramini (9,1); Chardonnay (7,4); Királyleányka (6,3); Rizlingszilváni (6); Összesen: 66,3%

80

Pannonhalma: Olaszrizling (27,6); Rizlingszilváni (14,7); Ezerfürtű (7,4); Chardonnay (7,2); Irsai Olivér (6,9); Összesen: 63,8% Pécs: Olaszrizling (13,3); Chardonnay (12,4); Rizlingszilváni (10); Királyleányka (9,4); Zöld veltelini (7,1); Összesen: 52,2% Somló: Olaszrizling (45,8); Furmint (4,7); Chardonnay (3,4); Rizlingszilváni (2); Hárslevelű (1,9); Összesen: 57,8% Sopron: Kékfrankos (62,3); Zweigelt (7,3); Cabernet sauvignon (5,7); Zöld veltelini (5,2); Merlot (4); Összesen: 84,5% Szekszárd: Kékfrankos (28,6); Zweigelt (10,6); Merlot (10,4); Cabernet sauvignon (8,2); Cabernet franc (8,1); Összesen: 65,9% Tokaj-hegyalja: Furmint (75,5); Hárslevelű (15,7); Chardonnay (0,3); Ottonel muskotály (0,3); Tramini (0,2); Összesen: 92% Tolna: Chardonnay (16,9); Kékfrankos (11,5); Olaszrizling (8,8); Zweigelt (8,8); Zöld veltelini (7,5); Összesen: 53,5% Villány: Cabernet sauvignon (18,4); Kékoportó (17,4); Olaszrizling (14,1); Cabernet franc (8,6); Kékfrankos (7,5); Összesen: 66%

81

Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: A szőlőterület nagyságának alakulása (1000 ha) 3. ábra: Magyarország borvidékeinek elhelyezkedése 4. ábra: Szőlőfajták megoszlása régiók szerint 5. ábra: Borok lepárlása a termelés százalékában 6. ábra: A bor-és sörfogyasztás alakulása 7. ábra: A bor- és sörtermelés alakulása 8. ábra: Az export és az import átlagára 9. ábra: Borexport 2003-ban (%-os megoszlás) 10. ábra: Borimport 2003-ban (%-os megoszlás)

1. táblázat: A szőlőtermelők megoszlása a termelt szőlőfajták szerint (%) 2. táblázat: Magyarország borvidékei és azok nagysága 3. táblázat: A lepárlás éves mennyisége 4. táblázat: A tagországok előzetesen benyújtott lepárlási igénye 5. táblázat: Engedélyezett lepárlóüzemek 6. táblázat: Importált borok vámtételei 7. táblázat: A szőlőterület nagysága országonként 2001-ben 8. táblázat: Egyes kiemelt országok bortermelése 9. táblázat: Egyes kiemelt országok borfogyasztása 10. táblázat: Az Európai Unió tagállamainak borfogyasztása 11. táblázat: A 2004-ben csatlakozott országok borfogyasztása 12. táblázat: Egyes országok egy főre eső borfogyasztása 13. táblázat: Az Európai Unió borkereskedelme 14. táblázat: Egyes kiemelt országok bortermelése 15. táblázat: A borászat fő termékeinek exportja 16. táblázat: A borászat fő termékeinek importja

82

17. táblázat: A külföldi tőke szerepe az élelmiszeripar egyes ágazataiban 18. táblázat: Az év borászai és pincészetei 19. táblázat: Otthon valamilyen szeszesitalt fogyasztók aránya (%) 20. táblázat: A szeszesitalok fogyasztásának gyakorisága a megkérdezettek %-ában 21. táblázat: A borvásárlás helyszíne 22. táblázat: A hiper-és szupermarketek borkészletének jellemzői 23. táblázat: A hiper-és szupermarketek borkészletének jellemzői II 24. táblázat: Bormérleg

83

Felhasznált irodalom

Kertészeti hungarikumok; 2003 Budapest MTA Társadalomkutató Központ

318. oldal

Minőség és agrárstratégia; 1999 Budapest Magyar Tudományos Akadémia

408 oldal

Hajdú Istvánné: Bormarketig 2004 Mezőgazda

167 oldal

Tóth Imre: Szőlőfajták

134 oldal

2001 Mezőgazda

Dr. Kovács Gyula – dr. Mikó Zoltán – Szabó György: Hegyközség, szőlészet, borászat 1995 Agrocent kiadó

551 oldal

Dr. Vásárhelyi Zoltán: A hegyközségek közigazgatása 1901 Országos Központi Községi Nyomda Részvény-Társaság

1200 oldal

AKII Agrárgazdasági tanulmányok 2002. 5. szám Dr. Feyér Piroska: Szőlő és borgazdaságunk történeti alapjai Hofmeister-Tóth Ágnes- Totth Gedeon: Borvásárlási magatartás és érték alapú fogyasztói szegmentáció Papp János-Komáromi Nándor: A borfogyasztók Magyarországon: egy empirikus kutatás eredményei Hofmeister-Tóth Ágnes- Totth Gedeon: Hogyan választanak a fogyasztók bort? Marketing és Menedzsment; 2004/4 Lehota József – Komáromi Nándor: A piaci orientáció mérése és jellemzői a magyar borászatokban

Marketing & Menedzsment; 2004/4

Össztűz a borhamisításra; Magyar Mezőgazdaság 2005. április 13.

26.oldal

Eurostat yearbook 2004 – The statistical guide to Europe

www.europa.eu.int

Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás 1970-2002 Wayne Gordon: Wine outlook to 2009-10

www.ksh.hu www.abareconomics.com

AKI: Éves gabona, hús, tej, zöldség-gyümölcs és bor piaci jelentés 2004

www.akii.hu

KSH: Teremelőibor-kimérések 2003

www.ksh.hu

Dr. Mikulás Ildikó – Dr. Bene László: Szőlő és bor az Európai Unióban

84

www.bmeip.hu

Kállay Miklós: Élelmiszerbiztonság, minőségbiztosítás az Európai Unióban www.szbkie.hu Sidlovits Diána: A magyar szőlő és bor az Európai Unióban

www.szbkie.hu

Gál Lajos: A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

www.szbkie.hu

Kisari István: A magyar élelmiszerkereskedelem bor- és pezsgőválasztéka

www.szbkie.hu

dr. Lucski Attila: Integrált szőlőtermesztési technológia EU támogatási lehetőségei www.szbkie.hu Dr. Halmai Péter: A nemzetközi agrárpiac liberalizációja és a nemzetközi agrárkereskedelempolitikája

www.szbkie.hu

Fábián Imre: Az EU és Magyarország által adott támogatások elemzése, a hozzájutás útja www.szbkie.hu Nemzeti Borstratégia tézisei

www.hnt.hu

A szőlő kataszteri információs rendszere – a VINGIS befejezés alatt

www.geoweb.csim.hu

Radóczné Kocsis Teréz: A szőlő- és borágazat versenyhelyzete a csatlakozás után az Európai Unióban

www.akii.hu

Csoma Zsigmond: A magyar szőlő és bor Európában

www.mezogazdasagimuzeum.hu

1/2005. (I. 7.) MVH közlemény a szőlőmust, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és asztali bor magántárolási támogatásának feltételeiről

www.iuris.hu

2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

www.iuris.hu

A TANÁCS 1999. május 17-i 1493/1999/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről www.im.hu 18/2005. (III. 18.) MVH közlemény a szeszesital-piac ellátását szolgáló borlepárlás és a lepárlásból származó alkoholok tárolásának támogatási feltételeiről

www.iuris.hu

Borfogyasztási szokások Magyarországon Adam Lenchmere: France: Exports plummet 1

www.decanter.com

Leslie Sbrocco: Spain Reigns Fresh talent and modern techniques in emerging regions have rejuvenated the Spanish winemaking industry

www.sfgate.com

Kerin O'Keefe: Frescobaldi investigated for fraud

www.decanter.com

Jane Anson: France granted crisis distillation

www.decanter.com

A borválasztás szempontjai

www.deluxe.hu

85

www.hvg.hu

www.wineinstitute.org

www.bormustra.hu

www.europa.eu.int

www.borongolo.hu

www.ksh.hu

www.borportal.hu

www.bor.info.hu

www.eu2004.hu

www.kee.hu/borinfo

www.agrarkamara.hu

www.origo.hu

www.hnt.hu

www.index.hu

www.fvm.hu

www.deluxe.hu

www.mimi.hu

www.akii.hu

www.mezohir.hu

www.mvh.hu

www.borregio.hu

www.borut.hu

www.iuris.hu

www.im.hu

www.amc.hu

www.wineloverspage.com

www.borbanavigassag.hu

www.reggel.hu

www.agronaplo.hu

www.ektf.hu

www.decanter.com

www.mywine.com

www.winebusiness.com

86