A MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG alapszabálya
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A Társaság jogállása: 1./ A Társaság neve: MAGYAR ASZTRONAUTIKAI TÁRSASÁG (rövidítve: MANT) angolul: Hungarian Astronautical Society franciául: Société Astronautique de la Hongrie németül: Ungarische Astronautische Gesellschaft oroszul: Венгерское aстронавтическое oбшество 2./ A Társaság székhelye: 1027 Budapest, Fı utca 68. 3./ Hivatalos nyelve: magyar 4./ Mőködési területe : Magyarország 5./ A Társaság pecsétje: (köriratban) Magyar Asztronautikai Társaság 1986 Budapest (a köriraton belül vízszintesen) A MTESZ TAGEGYESÜLETE 6./ A Magyar Asztronautikai Társaság (továbbiakban: MANT) 1986-ban alakult. Önálló jogi személy. A MANT az 1956-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztı Társulat (a késıbbi TIT) Asztronautikai Bizottságaként jött létre, és a TIT-bıl kiválva 1959-ben a Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretében megalakult Központi Asztronautikai Szakosztály jogutódja. 7./ A Társaság pártoktól független szakmai szervezet, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, egyetlen párttól sem fogad el támogatást, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
8./ Mőködése felett a törvényességi felügyeletet a jogszabály értelmében a Fıvárosi Fıügyészség gyakorolja. 9./ A Társaság a Közgyőlés által jóváhagyott költségvetés keretében, a gazdálkodási szabályzat és a vagyonkezelési elıírások alapján gazdálkodik. 10./ A Társaság az őrtan területén tevékenykedı szakemberek önkéntes társulásán alapuló tudományos egyesület, munkáját szakosztályokban, területi csoportokban és bizottságokban végzi. 11./ Közhasznú tevékenységébıl adódó szolgáltatásaira az országos, a helyi és a szakmai sajtóban hívja fel a figyelmet.
II. A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE 2. § 1./ Az 1986-ban alapított Magyar Asztronautikai Társaság célja az őrkutatás és az őrhajózás (továbbiakban őrtan) mővelése, a világőrkutatással kapcsolatos szakmai ismeretek terjesztése, az őrtan által elért új ismeretek hasznosítása a világőr és ezen belül a Föld védelmére, az új kutatási eredmények széleskörő terjesztése útján az ilyen irányú közmővelıdés elısegítése, az őrtan által összefogott tudományágak közti együttmőködés elımozdítása. 2./ A Társaság az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében, mint önálló jogi személy a Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (továbbiakban: MTESZ) tagegyesületeként, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény keretei között társadalmi szervezetként, és az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint, mint közhasznú szervezet mőködik. A társadalom és az egyén közös érdekeinek figyelembevételével az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: - tudományos tevékenység, - oktatás, nevelés, képességfejlesztés, tehetségfelkutatás, ismeretterjesztés, - kulturális örökség megóvása, tudománytörténet, - környezetvédelem, távérzékelés, a világőr békés célzatú kutatása, felhasználása, megóvása. Céljai megvalósításához felhasználja a rendelkezésére álló tudományos és társadalmi eszközöket. A Társaság közhasznú szolgáltatásait tagjain kívül más is igénybe veheti. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
2
A Társaság feladata: A Társaság az őrkutatással és az őrhajózással foglalkozó tudományok és szakágak területén mőködı szakemberek önkéntes tagságán alapuló egyesület. A Társaság célja a tudományos és technikai haladás elımozdítása, az őrkutatással (őrhajózással) kapcsolatos területeken mőködı szakemberek összefogása, tudományos és gyakorlati (alkalmazó) képzettségük emelése, továbbképzése, a világőr békés célú felhasználásának társadalmi úton történı elısegítése; az őrkutatási, őrtechnikai és őrtechnológiai ismereteknek az innovációs folyamatba történı bekapcsolása az ipari alkalmazások elterjesztésének meggyorsítására.
Céljainak megvalósítása érdekében: - Támogatja az őrkutatási, őrtechnikai fejlesztési programok megvalósítását. E program a kutatóintézetekben és az egyetemeken felhalmozódott, széleskörő ismeretanyagok elterjesztését, a hasznosításra érdemes őrtechnológiák meghonosítását segíti elı, hogy hozzájáruljon az ország kulturális és gazdasági helyzetének javításához. - Szorgalmazza az alapkutatási jellegő feladatokban való részvételt, a mesterséges égitestek fedélzetére kerülı mőszerek készítését, a mérések kiértékelését és értelmezését, mivel ezek elısegítik új mőszaki-tudományos ismeretek megszerzését. - A korszerő, külföldön elterjedt eljárások, módszerek, csúcstechnológiák és eredmények hazai megismertetését és gyakorlati alkalmazását kívánja elısegíteni. - Fórumot biztosít a távérzékelés módszereit alkalmazó szakembereknek annak érdekében, hogy elısegítse a természeti erıforrások feltárását, ésszerő hasznosítását, védelmét. - Kezdeményezi az őrkutatási és őrtechnikai módszerek és eredmények beépítését a felsıfokú oktatásba, támogatja a diákság körében a tehetségek felkutatását, a tehetség gondozását. - Lehetıséget ad az őrtannal foglalkozó szakembereknek a folyamatos szakmai továbbképzésre, amelybe a más irányú képzettségőek (pl. pedagógusok) is bekapcsolódhatnak. - Elısegíti mindazon szervezetek tevékenységét, amelyek az őrtan valamely szakterületével foglalkoznak, illetve tevékenységük kapcsolódik az őrkutatás bármely
3
szakágához. Kiemelten programokkal.
foglalkozik
a
magyar
részvétellel
folyó
nemzetközi
- Vállalja a felsıfokú szakmai tájékoztatást és az őrtannal kapcsolatos ismeretterjesztı tevékénység támogatását. Részt vesz a témához kapcsolódó kiállítások szervezésében és szakmai felügyeletében, kezdeményezi ilyenek megrendezését. - Elısegíti tagjai szakmai, tudományos fejlıdését. Támogatja a fiatal szakembereknek a témákba történı bekapcsolódását. Elıadásokat, ankétokat, szemináriumokat, kongresszusokat, konferenciákat, kiállításokat, stb. szervez eredményeik közzététele, ismereteik bıvítése érdekében. - Szervezi a szakmai tájékoztatást az őrtan legújabb eredményeirıl, elısegíti a hazai eredmények nemzetközi testületek elıtti bemutatását, a külföldi eredmények és alkalmazások itthoni megismertetését. - Javaslatot tesz az illetékes szerveknek az őrkutatással kapcsolatos idıszerő feladatok megoldására. A tagság kezdeményezéseit megvitatja, amennyiben hasznosnak ítéli, úgy kormányzati szervekhez továbbítja. Szervezi a tagság szakmai és érdekvédelmi tevékenységét. - Tanulmányokat dolgoz ki, felkérésre megszervezi tanulmányok társadalmi vitáját, szakértıi szerzıdéses munkát vállal. - Folyóiratokat, kiadványokat jelentet meg (Asztronautikai Tájékoztató, megjelenik 1961 óta, Őrkaleidoszkóp, megjelenik 1987 óta, stb.); elısegíti a szakmai könyvkiadást, támogatja a közmővelıdési tevékenységet az őrtan területén. - Pályázatokat ír ki önállóan, vagy más szervekkel közösen, részt vesz pályázatok kidolgozásában, vagy felkérés alapján szakmai véleményezésekben. - Az őrtan területén végzett kiemelkedı munkásságot az e célra alapított érmek, így Fonó Albert és Nagy Ernı érem és plakettek, továbbá más kitüntetések adományozásával ismeri el (1. sz. függelék). 3.§ A Társaság tagja lehet nemzetközi szakmai szervezeteknek. A kapcsolattartót a Társaság tagjai közül az Elnökség kéri fel.
4
III. A TÁRSASÁG TAGJAI 4. § A tagság feltételei: A Társaságnak lehetnek: rendes, ifjúsági, tiszteleti, jogi tagjai. 4. Az egyesülésre vonatkozó 1989. évi II. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében a Társaság egyéni tagja lehet az személy, aki az őrtan iránt érdeklıdik, elfogadja a Társaság célkitőzéseit (2.§) azok megvalósítását tevékenyen elısegíti, és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. A Társaság jogi tagja lehet az a szervezet (vállalat, intézmény, stb.). amelynek Magyarországon van képviselete, és a MANT céljai megvalósítását hatékonyan, tartós támogatás keretében segíti elı.
A tagság összetétele: - Rendes tag lehet minden magyar, vagy külföldi állampolgárságú szakember, aki megfelel a tagság feltételeinek. - Ifjúsági tag lehet az a 30 év alatti fiatal magyar, vagy külföldi állampolgár, aki nappali tagozatú egyetemi, vagy fıiskolai hallgató, középiskolai tanuló, és elfogadja a Társaság célkitőzéseit, -Tiszteleti tag lehet az a magyar, vagy külföldi állampolgár, aki az őrtan mővelése, vagy fejlesztése területén kiváló érdemeket szerzett, és a tagság javaslata alapján a MANT Közgyőlése tiszteleti taggá választotta. Magyar állampolgárságú tiszteleti tag csak a Társaság tagjai közül választható, és számuk legfeljebb 10 fı lehet. A tiszteleti tagok számát a Közgyőlés módosíthatja. A tiszteleti tagok közül a Közgyőlés örökös tiszteletbeli elnököt választhat. - Tiszteletbeli elnök lehet az a magyar állampolgár, aki az őrtan mővelése területén nemzetközileg is elismerést ért el, sok éven át tagként, vagy tisztségviselıként jelentısen segítette a Társaságot céljai megvalósításában, az őrtudományok területén, valamely szakterületén kiemelkedı eredményeket ért el, munkásságával elismerést és tekintélyt vívott ki a maga és tudományterülete számára, támogatja a hazai őrtan fejlıdését. A tiszteletbeli elnököt a Közgyőlés választja meg az Elnökség javaslatára. - Jogi tag lehet az a szervezet (intézmény, vállalat, stb.), amely külön megállapodás alapján a Társaság célkitőzéseit anyagilag és egyéb módon tartósan támogatni kívánja, és ezt a Társaság Intézıbizottsága elfogadja.
5
5. § A rendes, ifjúsági és jogi tagok felvétele tárgyában a Társaság Intézıbizottsága határoz. Az esetleges elutasító határozat ellen az Elnökséghez lehet fellebbezni, amelyet az elutasító határozat kézhezvételétıl számított 15 napon belül kell benyújtani.
6. §
A tagok jogai: 1./ Rendes tag: a) a Társaság Közgyőlésén jelen lehet, felszólalhat és választhat, b) a Társaság rendezvényein részt vehet, c) javaslatot, indítványt tehet (amennyiben a javaslat, vagy indítvány a Társaság mőködését alapjaiban érinti, vagy azt megváltoztatni kívánja, 10 nappal a Közgyőlés elıtt írásban kell benyújtania az Elnökségnek), d) felszólalhat, véleményt nyilváníthat a Társaság és a vezetıség tevékenységérıl, e) szakosztályokban, munkabizottságokban dolgozhat, szakmai információkat igényelhet, f) szakmai tevékenységet kezdeményezhet, g) szavazati joga van, és bármely tisztségre megválasztható, h) megkapja az Őrkaleidoszkópot, az Asztronautikai Tájékoztatót és a Körlevelet, i) kedvezményesen megkaphatja a Társaság szerkesztésében vagy kiadásában megjelenı egyéb szakmai kiadványokat, j) javaslattal, vagy panasszal fordulhat a Társaság bármely szervéhez, k) a hazai és külföldi rendezvényeken képviselheti a Társaságot, ha az Intézıbizottság erre felkéri. 2./ Ifjúsági tag: Az ifjúsági tagot a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg, igénybe veheti a Társaság ifjúság részére nyújtott kedvezményeit, szakmai munkát a szakosztályokban és az Ifjúsági Bizottságban egyaránt végezhet. Az a rendes vagy ifjúsági tag, aki ellen kizárást kimondó fegyelmi határozatot hoznak, annak jogerıre emeléséig jogait nem gyakorolhatja. 3./ Tiszteleti tag: A tiszteleti tagot a rendes tagokkal azonos jog illeti meg, tagdíjat nem fizet. 4./ Jogi tag:
6
A Társaság jogi személy tagját a jogi személy által kijelölt személy képviseli, jogaira és kötelességeire nézve a tagokra vonatkozókat kell értelemszerően alkalmazni. Jogi tag az a szervezet, amely tagdíjfizetéssel tartósan támogatja a Társaság célkitőzéseit. A felek a jogi tagdíj mértékére éves, vagy több évre szóló szerzıdést kötnek. A jogi tag javaslatot tehet: elıadások, konferenciák, kiállítások, stb. tartására, szakmai segítséget igényelhet munkatársai továbbképzéséhez, megfelelı létszám esetében helyi csoport létesítését kérheti, igényt tarthat a MANT rendezvényein csökkentett részvételi díj fizetésére, a jogi személy kijelölt képviselıje tisztségre nem választható. 7. § A tagok kötelezettségei: Az egyéni tagok kötelesek: a Társaság Alapszabályát, más határozatait betartani, a vállalt munkát elvégezni, akár társadalmi, akár tiszteletdíjas a megbízatásuk, a tagdíjat rendszeresen fizetni. A tagdíj összegét a Közgyőlés határozza meg. (Nyugdíjasok és diákok tagdíjmérséklésben részesülnek.) A jogi tagok a szerzıdés mértékében fizetnek tagdíjat, és más módon is támogathatják a MANT-ot. 8. § Az egyéni tagság megszőnik: a./ kilépéssel, b./ kizárással, törléssel, c./ a tag elhunytával (jogi tagnál jogutód nélküli megszőnéssel). Minden tagnak joga van tagsági viszonyát írásbeli bejelentéssel megszüntetni (kilépés). Azt a tagot, aki több mint két évi tagdíjjal hátralékban van, és ismételt felszólításra 30 napon belül nem rendezi hátralékát, törölni kell a tagok sorából. A törlés ellen a közléstıl számított 15 napon belül az Intézıbizottsághoz halasztó hatályú panaszt lehet tenni. A kizárás, vagy törlés okának megszőnésével a volt tag egy év után a rendes felvétel szabályai szerint kérheti újrafelvételét. Ha a tagság a tag önhibáján kívüli okból szőnt meg – a tagdíjhátralék rendezése után – kérelmére a Társaság Intézıbizottsága hozzájárulhat a folyamatos tagsághoz. Az ifjúsági tagság az oklevél, illetve végbizonyítvány megszerzésével megszőnik. Ha munkába lépését követıen egy éven belül kéri, úgy folyamatos tagsággal rendes taggá válik. Az egyetemeken, fıiskolákon továbbtanulók továbbra is ifjúsági tagok maradnak. Az Alapszabály megszegése, társasági tagsághoz nem méltó magatartás, vagy tevékenység esetén az Elnökség a tagot kizárhatja. Kizárás csak fegyelmi határozat alapján történhet. A kizárást kimondó határozat ellen a Közgyőléshez lehet fellebbezni, annak idıpontja elıtt legalább 14 nappal.
7
A jogi tagság megszőnik: ha a tagságra kötött szerzıdés idıtartama lejár, közös megegyezéssel, a MANT-hoz a tárgyévet megelızı negyedévben beküldött írásbeli kérelem alapján. IV. TÁRSASÁG VEZETİ TESTÜLETEI: 9. § A Társaság vezetı szervei az alábbiak: 1./ Közgyőlés, a Társaság legfıbb döntéshozó szerve, 2./ Elnökség, (két Közgyőlés között) határoz az alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben, 3./ Intézıbizottság, a Társaság operatív ügyintézését vezeti, ezen tevékenység során határoz mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem utal sem az Elnökség, sem a Közgyőlés hatáskörébe. Vezetı szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, b./ bármilyen más elınyben részesül, c./ a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás. A vezetı szervek döntéseirıl a fıtitkár köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a szervek döntéseinek tartalmát, idıpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzık számarányát (ha lehetséges, személyét). A jegyzıkönyveknek a Körlevélben való megjelentetésérıl az ügyvezetı gondoskodik. A vezetı szervek döntéseit a Társaság az érintettekkel ajánlott levélben, a nyilvánossággal pedig Internet honlapján közli. A Társaság, mint közhasznú szervezet a sajtóban, kiadványaiban ismerteti mőködési módját, szolgáltatásainak igénylési módját, és beszámolóit az Interneten hozza nyilvánosságra. A Társaság mőködésével kapcsolatos iratokba való betekintést az érdeklıdık számára székhelyén munkaidıben biztosítja. A Társaság vezetı szervei egyszerő szótöbbséggel határoznak. Két Közgyőlés között az Elnökség, illetve az Intézıbizottság hozhat az érintett szervekre kötelezı határozatokat.
8
10. § A Társaság Közgyőlése: A Közgyőlés a Társaság legfıbb szerve, amely a Társaságot érintı minden kérdésben dönthet. A Közgyőlés nyilvános. A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - A Közgyőlés (rendes vagy rendkívüli) jóváhagyja a Társaság éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést. - a Társaság alapszabályának jóváhagyása, módosítása. - az elızı Közgyőlés óta végzett munka megvitatása; - a következı Közgyőlés idıpontjáig a fı feladatok meghatározása; - az Elnökség, az Intézıbizottság és az Ellenırzı Bizottság beszámolójának elfogadása; - az Elnökség, az Ellenırzı, az Etikai és a Gazdasági Bizottság tagjainak és vezetı tisztségviselıinek megválasztása; - a Közgyőlés által megválasztott tisztségviselık visszahívása; - a rendes és kedvezményes tagdíjak összegének meghatározása; - határozathozatal más hazai szervezetekkel való egyesülés vagy kiválás tárgyában; - a tagok olyan indítványainak, panaszainak és fellebbezéseinek megvitatása és eldöntése, amelyeket az Elnökség a Közgyőlés elé utal; - emlékérmek, díjak alapítása; - a Társaság tiszteleti tagjainak megválasztása; - döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály, vagy Alapszabály a Közgyőlés hatáskörébe utal. Rendes Közgyőlést legalább évenként kell tartani. Rendkívüli Közgyőlést az elnökség bármikor összehívhat. Ha a tagok egyharmada – a cél megjelölésével – ezt kéri, a rendkívüli közgyőlést az Elnökség 3 hónapon belül köteles összehívni. - A Közgyőlésen minden tag szavazati joggal vehet részt; a jogi tagokat a Közgyőlésen egy-egy küldött képviseli. - Az Elnökség döntése alapján a Közgyőlés helyét, idejét, tárgysorozatát a fıtitkár a rendes Közgyőlés elıtt legalább 15 nappal nyilvánosságra hozza. A közgyőlés alapdokumentumait legalább 8 nappal elıbb minden tagnak meg kell küldeni. - A Közgyőlést a Társaság elnöke, vagy szükség esetén az Elnökség más tagja vezeti. - Határozatképes a Közgyőlés, ha azon a szavazati joggal rendelkezık több mint fele jelen van.
9
- Ha a Közgyőlés nem határozatképes, a harminc napon belül ugyanazon tárgysorozattal összehívott közgyőlés a résztvevık számára való tekintet nélkül határozatképes. - A tárgysorozathoz a közgyőlésen bármely résztvevı hozzászólhat. - A Közgyőlés határozatait általában egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. Kétharmados szótöbbséggel határoz a Közgyőlés más egyesületekkel való egyesülés, megszőnés, illetve amennyiben tudományos egyesületi szövetségbe tartozik - az abból való kilépés tárgyában. - A Közgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyőlés elnöke, a Közgyőlés által megválasztott két hitelesítı és a jegyzıkönyvvezetı ír alá. A Társaság Titkárságán a jegyzıkönyv betekintésre mindenki rendelkezésére áll. A jegyzıkönyvbıl rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit a Társaság Körlevele közöl.
A Tisztújító Közgyőlés: A Tisztújító Közgyőlést az Elnökség legalább 3 évenként hívja össze. Ezen az Elnökség, az Intézıbizottság és az Ellenırzı Bizottság beszámol az elızı Tisztújító Közgyőlés óta végzett tevékenységrıl. A Tisztújító Közgyőlés 3 évre, titkos szavazással megválasztja: az elnököt, a 3 alelnököt, a fıtitkárt, a 3 fıtitkárhelyettest, az Ellenırzı Bizottság elnökét és 3 tagját, az Etikai Bizottság elnökét és 4 tagját, a Gazdasági Bizottság elnökét és 4 tagját, az Elnökség 18 tagját. A megválasztott tisztségviselıket - egyenként is - a rendkívüli Közgyőlés hívhatja vissza, amennyiben az Alapszabály bármely szakaszát bizonyítottan megszegték, tagsághoz nem méltó magatartást, vagy tevékenységet folytattak, illetve tagdíjat tartósan nem fizettek. A Tisztújító Közgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyőlés elnöke, a Közgyőlés által megválasztott két hitelesítı és a jegyzıkönyvvezetı ír alá. A jegyzıkönyv betekintésre mindenki rendelkezésére áll a Társaság Titkárságán. A jegyzıkönyvbıl rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit a társaság Körlevele közöl. 11. § A Társaság Elnöksége Az Elnökség a két Közgyőlés közötti idıszakban irányítja a Társaság munkáját a Közgyőlés által megszabott elvek és határozatok szellemében. Mőködésével a Közgyőlések közötti idıszakban biztosítja a zavartalan munkát. Az éves munkatervek teljesítését felügyeli. 1./ Az Elnökség tagjai: - az elnök, - a 3 alelnök, - a fıtitkár,
10
- a 3 fıtitkárhelyettes, - a tiszteletbeli elnök, - az Elnökségbe választott tagok (18 fı), - a területi szervezetek elnökei, - állandó meghívottak a hazai tiszteleti tagok, az Ellenırzı és a Gazdasági Bizottság elnöke. Nem lehet az Elnökség tagja az, akivel szemben az 1997. évi CLVI. sz. törvény 9.§ (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennáll. 2./ Az Elnökség hatásköre: Az Elnökség félévenként ülésezik, határozatait szótöbbséggel hozza. Határozatképes, ha az Elnökség tagjainak legalább a fele plusz egy fı részt vesz az ülésen. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatainak végrehajtásáról az Intézıbizottság és a Titkárság gondoskodik. Az Elnökség a Közgyőlésnek tartozik felelısséggel. Az Elnökség: - megvitatja a Társaság éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést, amit a Közgyőlés elé terjeszt jóváhagyásra, - határoz a nem közgyőlési hatáskörbe tartozó ügyekben, - dönt a Társaság nemzetközi szervezetekbe történı belépésérıl, - megvitatja és elfogadja az éves költségvetési tervet és az éves zárszámadást, - jóváhagyja a nemzetközi és a külföldiek részvételével tervezett rendezvényeket, - az elıterjesztések alapján dönt az emlékérmek és díjak odaítélésérıl, - kitüntetési javaslatot terjeszt be más szervezetekhez, - jóváhagyja a Társaság ügyrendjét, valamint dönt az utalványozási jogról, - szakosztályokat, munkabizottságokat, területi szervezeteket hozhat létre, azokat - feloszlathatja, összevonhatja, - üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amit az elnök, a jegyzıkönyvvezetı és két hitelesítı ír alá. A jegyzıkönyv betekintésre mindenki rendelkezésére áll a Társaság Titkárságán, valamint minden elnökségi tag megkap, a hitelesített jegyzıkönyvbıl rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit a Társaság a Körlevélben közread. 3./ Az Elnökség ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot az elnök és a fıtitkár állítja össze. Az Elnökség üléseit az elnök, vagy megbízásából a fıtitkár hívja össze. Az írásos meghívót a hely, az idıpont és a napirend feltüntetésével legkésıbb az ülést megelızı 10 nappal - igazolható módon - ki kell küldeni. 12. § A Társaság Intézıbizottsága
11
Az Intézıbizottság (továbbiakban: IB) két elnökségi ülés között az Elnökség határozatai alapján irányítja az operatív munkát, egyeztetési és végrehajtási feladatokat lát el, elıkészíti az elnökségi üléseket. Az IB tagjai: az elnök, a 3 alelnök, a fıtitkár, a 3 fıtitkárhelyettes. Nem lehet az IB tagja az, akivel szemben az 1997. évi CLVI. sz. törvény 9.§ (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennáll. Az IB üléseire esetenként az Elnökség tagjain kívül a Társaság bármely tagja tanácskozási joggal meghívható, üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja. Az IB ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot az elnök és a fıtitkár állítja össze. Az IB üléseit az elnök, vagy megbízásából a fıtitkár hívja össze. Az írásos meghívót a hely, az idıpont és a napirend feltüntetésével legkésıbb az ülést megelızı 10 nappal - igazolható módon - ki kell küldeni. Az IB ülései nyilvánosak. - Döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén az elnök döntése irányadó. - Határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van. - Az ülést az elnök vezeti, távollétében az egyik alelnököt bízhatja meg a helyettesítéssel. - Üléseirıl emlékeztetıt kell készíteni, amit a fıtitkár ír alá, és megküld minden Intézıbizottsági tagnak, valamint azoknak a szakosztályi, területi szervezeti és bizottság elnököknek, akiket az közvetlenül érint. Az emlékeztetı betekintésre mindenki rendelkezésére áll a Társaság Titkárságán. Az emlékeztetıbıl rövidített változatot kell készíteni, amit a Társaság a Körlevélben közread.
V. A TÁRSASÁG VEZETİ TISZTSÉGVISELİINEK FELADATA 13. § Az elnöki és alelnöki jogkör: - Az elnök irányítja a Társaság munkáját az Intézıbizottsági ülések közötti idıszakban a meghozott határozatok szellemében. - Az elnök vezeti a Közgyőlést, az Elnökség, valamint az Intézıbizottság üléseit. - Ellenırzi a Közgyőlés, az Elnökség és az Intézıbizottság összehívásakor az Alapszabály elıírásainak betartását, valamint a hozott határozatok végrehajtását. - A Társaságot a hatóságok és más szervek elıtt az elnök (vagy a fıtitkár) képviseli. - Az elnököt akadályoztatása esetén valamelyik alelnök helyettesíti, aki az elnök jogait ilyen esetben korlátozás nélkül gyakorolja.
12
- A tiszteletbeli elnök felkérésre az elnök feladatát is elláthatja.
14. § A fıtitkár jogköre: A fıtitkár az elnök irányításával folyamatosan intézi a Társaság ügyeit a vezetıszervi ülések közötti idıben. - A Társaság Alapszabálya és ügyrendje figyelembevételével irányítja a Titkárság munkáját. - Elıkészíti az Intézıbizottság üléseit, azok összehívásáról, lebonyolításáról, valamint a hozott határozatok végrehajtásáról gondoskodik. - Az IB-nek és az Elnökségnek beszámol a határozatok végrehajtásáról. - A Társaságot a hatóságok és más szervek elıtt a fıtitkár (vagy az elnök) képviseli. - A Titkárság munkatársainál a munkáltatói jogkört gyakorolja. VI. A TÁRSASÁG EGYÉB TISZTSÉGVISELİI 15. § A fıtitkárhelyettesek a fıtitkár által rájuk bízott ügyeket intézik, és szükség szerint a fıtitkárt helyettesítik. Utalványozási joga csak az elnök által felhatalmazott fıtitkárhelyetteseknek van. A Társaság Bizottságai: Az alábbi Bizottságok vezetıit és tagjait a Közgyőlés választja meg: a./ Intézıbizottság, b./ Ellenırzı Bizottság, c./ Etikai Bizottság, d./ Gazdasági Bizottság. A következı Bizottságok vezetıit és tagjait az Elnökség kéri fel: e./ Ifjúsági Bizottság, f./ Egyéb Bizottságok. 16. § Feladataik: a./ Az Intézıbizottság (L. az Alapszabály 12. §-át.)
13
b./ Az Ellenırzı Bizottság Ellenırzi a Társaság Alapszabály szerinti mőködését, a jóváhagyott éves munkatervet, ellátja a felügyeleti szerv ellenırzési feladatait, valamint a Társaság vezetı szervei határozatainak végrehajtását, a költségvetés összeállítását, valamint annak betartását elsısorban az anyagi eszközök rendeltetésszerő felhasználását. Az Ellenırzı Bizottság hatásköre mindaz, amit az 1997. évi CLVI. sz. törvény 11. § elıír. A Közgyőlésen beszámol az alapszabály szerinti mőködésrıl és pénzgazdálkodásról. Az Ellenırzı Bizottság (EB) elnökét és három tagját a Közgyőlés választja meg. Nem lehet az EB elnöke vagy tagja az a személy, aki: a) a Társaságban bármilyen más tisztséget betölt, b) a Társasággal e megbízatáson kívül más jogviszonyban áll , c) a Társaság cél szerinti juttatásaiból részesül, kivéve ami tagként az Alapszabály szerint megilleti, illetve ezen személyek hozzátartozója, d.) nem minısül elınynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás. e.) Nem lehet az EB elnöke vagy tagja az, akivel szemben az 1997. évi CLVI. sz. törvény 9.§ (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennáll. Az EB testületként mőködik, üléseit munkaterv alapján, szükség szerint, de legalább évi 2 alkalommal tartja. Az ülések elıkészítésérıl és annak összehívásáról az EB elnöke gondoskodik. Az EB akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. Az Ellenırzı Bizottság mőködési szabályzatát a 2.sz. függelék tartalmazza. 17. § c./ Az Etikai Bizottság fegyelmi eljárást folytat olyan tag ellen, aki az Alapszabályt súlyosan megsértette, a Társaság határozatainak végrehajtását megtagadta, a tagok között ellentétet szított, társasági taghoz méltatlan magatartást tanúsított. - Az Etikai Bizottság elnökbıl és négy tagból áll, akiket a Közgyőlés választ. - Az Etikai Bizottság határozata ellen az Intézıbizottsághoz 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezést lehet benyújtani. 18. § d./ A Gazdasági Bizottság tesz javaslatot az Elnökségnek a Társaság gazdálkodására. Felügyeli a Társaság különféle vállalkozásait, a kiadásokat. - A Gazdasági Bizottság elnökbıl és négy tagból áll, akiket a Közgyőlés választ. - A Gazdasági Bizottság elıkészíti a Társaság éves költségvetését és az éves mérleget. Ezek alapján javaslatot tehet a Társaság mőködésére a vezetı testületeknek. 19. §
14
e./ Az Ifjúsági Bizottság a tehetségek felkutatásával és tehetséggondozással foglalkozik, - tömöríti a középiskolák, fıiskolák és egyetemek téma iránt érdeklıdı tanulóit, - kapcsolatot tart a tanintézményekkel, azok ifjúsági szervezeteivel, - támogatja a témával foglalkozó szakdolgozatok kidolgozását, - pályázatokat ír ki az illetékes Minisztériumokkal és az őrkutatással foglalkozó hazai intézményekkel, gondoskodik az értékelésükrıl, szervezi az eredményhirdetést, - gondozza a hazai Ifjúsági Őrtáborokat, elısegíti ezek szakmai programját. 20. § f./ Egyéb Bizottságok az Elnökség munkájának elıkészítésére, központi szakmai feladatok végrehajtására, vagy tanácsadó jelleggel alakulhatnak. Meghatározott feladat elvégzése érdekében ideiglenes elnökségi bizottságokat lehet felkérni a feladat és az idıtartam meghatározásával. Más egyesületekkel, vagy szervezetekkel közös munkabizottságokat is lehet alakítani idıszakos jelleggel (pl. szerkesztıbizottság, szakmai szervezıbizottság, stb.).
VII. A TÁRSASÁG SZAKOSZTÁLYAI ÉS TERÜLETI SZERVEZETEI 21. § A Társaság területi/városi szervezetek és szakosztályok, állandó és idıszakos bizottságok keretében végzi tevékenységét. A Társaság szakosztályai - A szakosztályok a társasági élet alapvetı szervei. A jogi tagok kivételével a területi szervezetekben tevékenykedı tagok is tagjai lehetnek a Társaság egy vagy több szakosztályának. A szakosztályok munkájukat az Alapszabály, a Közgyőlés, az Elnökség határozatainak szellemében végzik. - Megalakulását, megszőnését, összevonását, megosztását az Elnökség hagyja jóvá. - Munkáját a szakosztályvezetıség irányítja, a szakosztályelnök és a titkár vezetésével. - A vezetıséget a szakosztály tagjai választják meg. - A szakosztály elnökét és titkárát az elnökség kéri fel. - A szakosztályok munkabizottságot alakíthatnak. - A szakosztályok éves munkaterv alapján dolgoznak.
22. § A Társaság területi szervezetei
15
- A Társaság tagjai - a hatékonyabb mőködés érdekében - területi, városi szervezetet alakíthatnak, a szakmai munka egy részét itt végzik. - A területi szervezetek magalakítása, megszüntetése, azok általános és szakmai irányítása az Elnökség feladata. - A területi szervezetek gazdaságilag önelszámoló egységek. - A területi, városi szervezetek elnökét és titkárát a területi szervezet taggyőlése választja és a Tisztújító Közgyőlés hagyja jóvá. - A területi szervezet a Társaság Alapszabályával összhangban álló mőködési szabályzat szerint tevékenykedik, ezt az Elnökségnek jóvá kell hagynia. VIII. A TÁRSASÁG KAPCSOLATA MÁS SZERVEZETEKKEL 23. § Hazai és nemzetközi kapcsolatok A Társaságot más hazai vagy külföldi szervezetek elıtt az elnök, vagy megbízás alapján a fıtitkár képviseli. Meghatározott alkalmakkor, vagy akadályoztatás esetén ez a jog az elnökség bármely tagjára átruházható. A területi szervezetet más szervezetek elıtt a területi elnök, vagy a titkár képviseli. A Társaság szoros kapcsolatot tart fenn az őrkutatás magyar szervezeteivel, intézményeivel. A Társaság vezetı tisztségviselıi és az erre megválasztott tagjai révén vesz részt a MTESZ vezetésében, állásfoglalások kialakításában és végrehajtásában.
24. § A Társaság nemzetközi tagsága A Társaság szavazati jogú tagja a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségnek (International Astronautical Federation, IAF). Az egyéni tagságú Nemzetközi Asztronautikai Akadémiában (International Astronautical Academy, IAA) és a Nemzetközi Világőrjogi Intézetben (International Institute of Space Law, IISL) a Társaság tagjai révén fejti ki tevékenységét, így munkabizottságokban, publikációs és szerkesztıbizottságokban is. IX. AZ ÜGYINTÉZİ SZERVEZET: A TITKÁRSÁG 25. § A Társaság a MTESZ vezetı szervei által meghatározott feltételek szerint veszi igénybe annak hivatali szervezetét, szolgáltatását, anyagi eszközeit.
16
A Társaság ügyvezetıjének és munkatársainak részletes munkaköri leírását és feladatait az Alapszabály alapján az Elnökség határozza meg. A Titkárság felelıs személye az ügyvezetı. Utalványozási jogát a Társaság Elnöksége határozza meg.
26. § A Titkárság végzi a Társaság vezetı szervei határozatainak végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív munkát, elıkészítı és szervezı tevékenységet. Munkájáért a Társaság fıtitkárának felelıs, aki a Titkárság munkatársainál a munkáltatói jogokat gyakorolja. Tevékenységének szabályait az Elnökség által elfogadott Ügyrend szabályozza.
X. A TÁRSASÁG JÖVEDELMEI ÉS GAZDÁLKODÁSA 27. § A Társaság jövedelmei az alábbi forrásokból származhatnak: - egyéni és jogi tagdíjból, pályázatokon elnyert támogatásból, rendezvényei részvételi díjából, egyének vagy intézmények adományaiból, alapítványok juttatásaiból, állami támogatásból, - az egyéni tagdíj mértékét a Közgyőlés határozza meg, a jogi tagdíj mértékét szerzıdés szabályozza, - szakértıi tevékenységet és vállalkozást, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Társaság éves költségvetési terv alapján mőködik, amelyet az Intézıbizottság elıterjesztése alapján az Elnökség hagy jóvá. Az összegek rendeltetésszerő felhasználásáért a fıtitkár felelıs. A Társaság gazdálkodásának ellenırzését az Ellenırzı Bizottság végzi. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. A Társaság a számvitelrıl szóló 1991. évi XVIII. törvény elıírásai szerint gazdálkodik. A Társaság ingó és ingatlan vagyona felett az Elnökség rendelkezik. A Társaság befektetési tevékenységet nem folytat.
17
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. § Az Alapszabályban rögzített tevékenységet részletesen az Ügyrend szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyekrıl a jelen Alapszabály nem rendelkezik, az Egyesületi Törvény és a jogszabályok az irányadóak. 29. § A Társaság megszőnik, ha a Társaság Közgyőlése a megszőnést kimondja, ha a felügyeletet gyakorló szervezet a jogszabályokban meghatározott feltételek esetén a Társaságot feloszlatja. 30. § Jelen módosított Alapszabályt a 2003. június 30-án megtartott Közgyőlés elfogadta, és ezáltal a 2000. június 28-án megtartott Közgyőlés által elfogadott Alapszabály hatályát veszti.
elnök
fıtitkár
18
