147 A LEJTUS GYEP ILLATELTARTO I
Vajsz Tivadar
barna erdotalajan dltalunk ales metragyazgsok hatA5ara sek, feldjitdsok kalmazott alapmOvele. elert hozamok Lehatseges dllateltart6 kdpessigt vizsgiSuk Meghatarczzuk, hagy adott viszonyok kozbtt milyen tecnnoldgiaval, milyen letszSm6 dllom6ny tervezheti5. A terseg mOvelhet6 gyepeit legjobban reprezentdld teriileten bednitott kiserlet adatait ismertetjUk. Matra-vidak agyagbemosoddsos
A gyepek allateltart6 k6pesaeget a7 bkoldgiai viszonyok hat6rol,)Ak be. Befclydsold tOnyezeii, az alkalmazott technoldigia, a termesztes es hasznbsitds mddszere, valamint az dllatok ig6nye (Vinczeffy, 1990, Nagy, 1991 b). Egy sz4mosdllat evi takarmanyat 5 t ezena biztosftja, igy az 1,5 t/ha szdne termesszinthez tarsokszorosara tozo 0,3 dh/ha eltartikepess6g intenzifikdIdssal libvelhetb. blyan mert61<0 intenzifikdlaa celszerD, amely a termeszetes vizk6szlet optim6lis kihasznal6sdt biztositja (Vinczeffy, 1990, 1991). Extenziv, sovanycsenkeszes gyepek intenziv metr6gyazdedva1, fellilvet6seve1 hektArlankdnt 0,31 db hCishasznd tehdn, illetve 1,74 anyajuh helyett 2,65 vagy 15,27 egyed tarthato el. Az bsszes termesb51 a nettoenergia igeny alap3Sn szamalva lehetsigges a gyeprola legkevesebbAllatot alletni. Az fg), meght6rozaletokpsgcafeylmztchnoiglAval erheto el (Nagy, 1989, 1991 a, b). A hegy- es dombvideki gyepterUletek termdkdpeszege megfe1e16 tdpanyageIlat6ssal es a hasznesul6st segit6 mOvelessel lelentosen fokozhata (Sipes, 1971, Bekesi es Kertesz, 1981, Barcsgkft Kertesz 1982, 1984 1906, Kertesz, 1980, Baresak, 1988, 1991, a,
b; Szeman 1991 a, b; Szucs 1988, 1991_ Az dszak-magyar-
orszdgi gyepek gllateltart6 kepessegdre vonetkozelan Barcsdk es Kertesz alapvizegalataibol szerezhet8k ismeretek. E kutat6sok dsszegzdse szerint az esZaki hegyvidek termeszetee.gYepeinek kbzel negyede ipen gyenge term6s0, csuogn 0,5 ezdmosellat eltartd-
148
sJra k6pes. Az Osgyepek eltartelk6pessege kezelve, tapanyaggal
elldtva 1-1,5 szAmosAllat nektAronkent. Az Ojravetesa terUletek egy hektarja 2-2,5 db szemosdllat tart6sara adhat lehet5seget (3arcsak s 1951 b). A mCitrAgyarAfordit6s optima11zAld5akor a termestobbletet el-
mOtragyAt addig erdemes A tbbblettermes ert6X6ben megterill (Barcsak,
sbeorban meghoterozo'nitriog6n amfg znnak irteks
1988, Szfics, 1988)• A legkadvezobb termelesi szinvonal meghat6 rozdsakor a fcdszeti hiazziL6rulz maxinalizO.nsa a nel (Szakfl.,
ert6kat
is-
merni kell. A fOhozam dkondimial ertekeldse s szAntOftadi Ya9Y
N0 S -
1981). Az indokolt rjfordit6s sz6mftgsahoz a frItermes
sdrolt takarmjnyck tapertek6nek Einkoltsege alapjen, vagy a hasznosit6 511atd1lomeny termekein kere5ztLil tdrtenhut. A gyepterillet hozam6rtekehe1 sz6mfthatjuk a sz6nto fe1szahadft6s6nak gazdasAgi eNnyet is (Kjd5r, 1980; Vamosine I 1983). Anyag
e$
madszer
A Mgtra-videk terdleten 1975 ota folynak kis6rletek a let6s gyepterUletak hat6kony hozamnbveIOsere. E vizsOlatok kbzul a seke'ly term6retogG agyagbemosoddeos barna ei'deitalajon, Gyiingybsscaymoson beallftott kiserlet(TiS2) adatait felhasznalva elemeztUR az Mateltarto kepesseget. A kiserleti hely dkologiai jelIemzelit i a vitsg6lt kezeleseket 65 milveleseket Szlics Istv6n .Ha-
tekony gyejoga/ddIkodas lejton" cfm6 munkaja ismerteti. A rendelkeZeere d116 term6seredmenyek es beltartalmi ertekek.alapj6n meghatArortuk a tiektronkenti szdrazanyaq; nettdenersia es ayetsfeh6rje bozamot, Az 611ateltarte kepesseget a hektdrankenti 55szes eltfenntartdi hettdenergia (NE m , MJ) filennyiseget51 a hOshasznO
es az anyajuhok ezUk5eglet6nak (72 1.137 nap es 12,4 1~1U/nap} megfeielilen eves szintre, a 1 kiserleti eV 6-6 mtiveleso, 13-13 keelds6re sz6mituttul‹. A hekt6riank6nti mEltragyarAforditjs es a tehenek
NE
W MJ hozam tisszefUgOssinck feltjrAsgra fliggvenyvizsgglatot vegeztUnk. A fUggvenyilles2t&st evenkent, mOvelesuRent es a kJ:-
149 serleti idtiszak eveinek valamennyi dtlagara elvegeztilk. A rafordftae-hozam kapcsolatot harmadfoka fOggvennyel modelleztUk. Az egyes fUggvenyek n ❑ vezetes pontjaihoz (margindlis es az atiaghozam maximuma, a hozam maximum) meghatdrortuk a terUletegysgen-
kent
eltarthato letszamot.
Az egyes mOveldsenkent legmegfelelobb rafdrditAsi szint megismerese erdekeben optimalizdlast vegeztunk. A rdforditdsok optimumakent azt a pontot fogadtuk el, ahol a termeldsi ertek es a vdltozo kbltsegek 1egnagyobb tetelet jelent5 mOtrggya kbltsegkUertek gppen Ibninsege a legnagyobb, ahol a marginalis termelesi egyenl5 a mardgyedtizis egysegArava1. Az optimum szdmitdsa sor6n egy ,,kedveznenyes"(41,24 Ftiegysgg)
es
egy magasabb (62,B0 Ft/
egyseg) 6rral dolgortunk. E kalkul6cid kulbn nehezudge a gyepek
hozama Ft-grtekenek meg6Ilapitdsa, amely a legkedvezObb mOtrdgyaadag kivdlasztdsdhoz elengedhatetlen. A gyepek hozamertdkdnek
megadasakor a hasznosit6 dllatfajok termekeinek 2rbavgtelAbbl indultunk ki. Ennek megfelell5en 1 1.0 NE m -at elter5n ertekeltUnk attol fUggoen, h ❑ gy a gyepet hOshasznC4 tehgnnel vagy anyajuhval hasznositjOk. Anyatehenenkdnt 27.200 Ft, anyajuhonkent 4.405 Ft eves arbevetal, 50-50%-c$ takarmjnykb2tseg arany, es az eves eletfenntartdsi nettdanetgia szEikseglet alapjgn keszUlt a modellezgmitds. A termelesi ftteket igy tel -Annel 0,517 Ft/MJ, juhndl 0,487 Ft/MJ takarmdnykoltseg argnyds drbevetellel hatdrortuk,meg. A takarmanyerteken fe1015, 6rbevetel hlnyadnak kell fedeznie
Allati term6k u1tid1litd$6nak tbbbi terhet. Emellett mingl
az
hatekonyabb az alkalmazott gyeptermesztesi technologia anndl nagyobb fedezet mutatkozik a termelesi ertek es a valtoz6 matrdgya-menypyis6g ertdke kbzbtt. A kapott kUldnbsegnek ke11 fedeznie az egyeb Altoz6 kbitedgeket, a telepitgsek ardnyoe Alland6 terheit. Az alkalmazott ertdkeles bsszehasonlitdsra alkalmas. Gazdasagonkent az 5llattartgs szinvonaldtol, a termgkek eladhatosdgdt61, a mOtr6gya-termek drarany es a hatdkonysdg vdltozdsdtol fUggeien - eltero optimumot ad.
150
Eredmenyek es ertekelesUk A hektdronk6nti nettijanergia (NE m ) hozam alapjAn sz6mitott oyes dllateltart6 kepessegre vonatkozi adatok szarint az adott
es
lajt5s gyap miltrdgydzds
mill/ales nelk01 (abszolut kontroll)
minimdlisan 0 7 17 hilshasznd anyatehenet
Os 0,59 db anyajuhot ke-
pas altartani (1. tabldzat). A legkisebb altartakepesseg a vizs-
gdlt idaszak 1egasza1yosabb dyers (1983) esik, amlkoz mindossze 383 mm csapadek hullott. A kiserlet lagjobb 6veiben az elObbi feltetelek mellatt az eltartlikepesseg 0,30 es 1,74 db/ha. A m0trdgyAz6s kontrolljdn 8 6 a legmegfelelobb mOveles, amikor is minimum 0,28, maximum 0,99 db tehen, illetve 1,64 es 5,75 db anyajuh eltartasdval lehet szAmolni. A tbbbi alapm5veles hat6sa a szels5segek kozdtt alakul.
1. tabldzat mOvalesek hatdsa az dllateltart6
1(6 E5SE • re a
2E1114Dygzds kontrolllAn (GYS-2)
- anyateh6n -
.
anyajuh
Mtivelesek
minimum db/ha
ex/
maximum db/ha ev
minimum db/ha ev
maximum
db/ha
6v
81
0,17
1983
0,30
1934
0,99
1983
1,74
1 982
82
0,20
. : 1986
0,40
.1988
1,17
1 986
2,31
1 988
83
0,22
1986
0,49
1 982
1,25
.1986
2,87
1. 982
34
0,21
1986
0,59
1982
1,22
1986
3,45
1 982
3
0,26
.1986
0,67
1981
1,50
1986
3,88
.1981
0,28
_1986
0,99
1981
1,64
1984
5,75
1981
a
5
1
8 1 . kontro11, 8 2 generativ felLijitas 15 cm-es lazitds utan, 8 3 generativ fe1Cijit6s 30 cm-es laZitds utan, 8 4 Ojratelepites 15 cmes sz4.ntds utan, B 5 Ojratelepites 30 cm es lazitgs utan, 0 6 dj -t. ratelepites 45 cm--as lazitds ut4n -
151
nelkiili miltr6gYaz5s (M 225 F 90 K90) eredmenyekent a termeszetas, sovanycsankeszes gyepen tarthato letszam anyajuhbell MOveles
9,31 db-ra, htilshaszn13 teller) tekinteteash 1,64 db-ra (9,4-szere-
sere) emelkedett. (2. tdbldzat) A B 6 m0vel6sen adodott a legnagyobb eltartakecessg; ami 0,28-3,30 db anyatehen As 1,64-19,63 db anyajuh allatasanak megfele15 eletfenntarto nett6enprgia (NE in , M.3) hektaronkAnti megtermelesdt jelenti.
2. tdbldzat Az ellateltartio keoessdp sze150ert6kei (GYS-2)
anyatehen Kvelesek
B1
e2
anyajuh
maximum minimum maximum minimum N rdf. db/ha N rat. db/ha N rar, !db/ha N raf ' db/ha kg/ha kg/ha i kg ha kg/ha . 1 225 9,31 0,99 -1 225 0,17 -1,60 275 0,40 1,17 ti 0,2E j 200 1,70
I
-
2,01
250
1,25
-
11,69
275
0,21
-
2,67
250
1,22
-
15,52
250
65
0,26
-
2,96
175
1,50
-
17,13
175
13 6
0,28
-
3,38
250
1,64
-
19,63
250
03
0,22
13 4
B 1 kontroll, 6 2 generativ felOjitas 15 cm-es lazitds utdn, B 3 generativ feldjftds 30 cm-es lazitas utan, 6 4 Gjratelepites 15 cmes szdntgs utah, 8 5 Oratelepitds 30 cm-es lazitds ut6n, B 6 ajratelepites 45 cm-es lazitas utdn A jelent6s elteresek miatt fUggvenyvizsg61attal dvenkdnt, mave1esenk6nt elemezve a m0tragyardfarditas cls az 6letfenntortb nettcienergia (NE m ) hozam osszefUgg6s6t az egyes fUggvdnyek nevezetes poptjainoz tartozel NE m (NJ) mennyisdgben 6s az ennek :aegfe1e115 dllateltarta kepressegban hasonlo szardst tacasztaltunk. A 3. Ublazatban anon 6vek dtlagaihoz tartozo adatckat kdzeiljUk, amely id6szakban a 161bnbijzi5 mOvelesek takarmAnycnergia termele.
152
,-1
u's
r---
tr.
/*1
r,-1
0-4
,-I
Cr',
ezi
d
CO
c',4
,,.o
1.1-,N
,-i
,,, D
r--
1---
(.4 d-I
# ,-I
I--
c...i
■-I
LIN ,-1
cr,
r'N.
1-r‘
.4-
-d-
Cla NO
Cr, ErN
I=
.4
4=3
. LI-%
J'•
reN
•Kt
C. #
# I.N
c^4
c^.1
in -d`
• J-
u-h
,,O
N-1
seg 1
I LO = CD V )•- E 40 ....
Kt)
-P C -P '---... CO 0 •.-1 CC r) 2Y +, Z
E
co
I 0)
qnr -eAue
# O.
o
LIN
-
1upqm. -eA uE
eq/45-5-0,1 -sodpi- pwe vol
ATLAGHA TKONYS4G MAXIMUMA
.NI ,-1
,-I
4-4 CO TO -C W "..--
c.4 [Ni
r-"i
tn. LA
',LI '43
0-k C`.4 ("A
NO FeN C^-4
# v-41 tr*.i
ON -tr CA
E=. #
I-I I-I
•-I
UN
N-.0
-d-
CD
,-C p
M
-4
Cr..
.4
.I
r*,1
4 , CO
I in = >, = *fa C +J ''..,.. 0 -.-1 CZI I-)
W
EZ:3 F'"•• .-4
C
co
+.0
,c1.1
Lr r-4
WI
0 2 = Z gi-4 AT . CO _C
c4-,..
-
r---
.
co -
co -
,
a
-.0_
Cl
,--I
C^4
/-1
WI
ON
i--,
NO LIN CNI
CN1 P'• ,1 r-
i-C c'1 1-,•
OD # N-1
cC) .-1
,..el
CLQ
xdni
,-1
-/-
CN
'43
..4
1/40
cza
co
CA
CV
Cfl.1-
1-1
•rt
LIN
‘13
%CI
00
.cr
,-1
res ,-i
.sn
-I
u-s
CD
%cf
CO
--I
1
o C.4
im,
M
4 11)
C,..1
ND CA
-
.--r
-
•••
# CNI.
.-r ''' .-1
I
ync .uy ge l -eAue: -U ue
eq/qP 9s : sod >i- pla e llA
MAXIMALISHATCKONYS4G_ I
r--
r-i
CD al
vdltoz Asa mOtr kwa r 6for di tas ha tekon
,r-.,..0
.-{
to
A Ele te ltar tdkd
r-•-•1
.
2,•
.- 1
N
to
LIN Cm
.---1 r".
= =
tri
ON CP, CO
\O r-I 0
r-.1 E %-... ID W m
a)
to
u9 1-1 24 -eAue
Eltar t.
qnr -eA ue
VAIMIXVN WVZION
C
.- q \la r•-•
c- 4 r-. ,s0
No
Cfl.1 0%
rn. 1---
I.",
-0-
r.-% Er, ..L # ri
1--••
LiN
-
I-# « Fe'''.
ift.
co
Cr• in ..,
0
0
LIN M
CM rw't
r.-.-1
rN
WI
GO (NI ,,, r---.
r'1 M ..,. ON
,-,-1
-
r.r%
Ln
lit ...
0
4N,' .... .-,[
C-4 -
r''s -
Ir-%
4‘ .-•t
*.c) NON iN1
l.n
cr•
.--1
'1
l''N
CNI
C'.1
Nr-%
E -•-,.
r-•
0 WI M 2 =..-F
r-.-I
.-c C,4
C*4 .04
un,
# .=1. .-1
ui. N-
r--
.-[ r-C
qr
I Lr) sC17 >,
r aV
, ,=,
Cr)
+,91 C -I-1 --,E.o 0 •,-1 cum = ...- 1:Fj_p M co .0
P co
INI
W
ka
ci-i CO ',CO .0 'r-1 -~-I 0)
=
r''.. xi)
..,
r,
.d•
C7 CM
CO CO r ON 4.J.
CM
irs r-i
#
r1 -
3.—. CD
r---
reN
STI]AW
Litl op ,-1 ON 4-7 ,--r 'C
CO CD CO ,--I cr.. -t-, .-1'Cl)
.-4
I .-t M (21) ON > il 'CD
I .-1
I .-I
CO C1,1 C' > 4•L 'Cll
CD C) ON ›. ,-i %a)
CO 0.3 G'> r-I se
1-1 In
(NI CO
rTh. in
# 1CO
.-1VO
cri in
r,',.
E:rx re-1.
M
Crs,
Nn c, •
o0
•
C-I re's
-v.
CNI CP.
r-1 ci
.r:
7-.-. 1a C717.7.1 .0 ED czi ! km
irt CV CO .-I ON 4-1 r-i 'CO
I
.--i
1,P1 - CO CO ,--r ON 'CD
# rd CO +-I ON -0-P --r 'Ca
Lt CD a> .--I 'a)
---k CO ID ON > 4-4 ID
I •--.c ,y
if%
I
\O CO
153 4,-
s6vel eltarthate gllatletsz6m emelkedett. A 8 4 mOveles kiveteldvel N 100 P 40 K40 m6trggyaadag korul kaptuk a maxim6lis hatdkonysdgot. A kdzel aznnos mOtrggyarAforditgs mellett alapmOvelesenkent lenyeges kUldnbsegek mutatkoznak. A 8 6 mtivelds vizsgOlt szak atlagara vonatkoz6 611ate1tart6 kdpessege tdbb mint ketszeres a 13 1 -hez kepest. Hason16 tendencia latazik az gtlaghatekony sgg'maximum pontjai:ge a tinZam maximuMok esetdben is. Elobbiek. minte gY N 50 P 20 K20 kg/ha d6zissal magasabb T“otditgsi szinist jeleznek. 224-es 249 kg/ha N-hateanyag felhasznlasa mellett erheta el a maximalis NE m -hozam Cs 611ateltartd kepesseg, ezek ertekeben nagy elteresek vannak, mintegy kiemelve a mGvelasek hatekonyedgot meghattrozo szerepet. Ezt igaznljdk a hatCkonysagi mutat6k vAltnzasai is. Legkedvezabb hatekonys6g a 30
melyseg0
es 45
cm
lazitgs utgni Ojratelepites eseteben (B 5 , B 6 milvelesek)
sz6mithate.
A kisCrleti id6szak teljes idfitartama adatainak gtlaggra illesztett termelesi fUggvdnyek drtekeldse az enzitiknek megfele16 vdltozdsokat mutat. A nevezetes pontokhoz tartoz6 rgforditgsok ndvekedese mellett az energia hozam, es az eltarthate letszgm csdkken, ami az alapmevelesek hatastartamgnak, a hatekony-
s6gnak nagymertdk6 roml4s6t jelzi. A mnvelesenkAnti rgforditdsi szint optimallz416sa nrom6n kapott matr6gya dezisokban a h6shasznj tehennel, illetve az anya juhval tbrt6n8 hasznnsitas ldnyegi kUldmbsegeket nem hozott (4, Cs 5. tdblAzat). Ez abbol adodik, hogy a mOtrdgya hatdanyag grainak es az 6rbevdtelbol szgrmaztatott hozamegysCgarnak az ar6nya hgnyadosa kbzel aznnosan alakult. (Alacsonyabb matrAgyaarnal es B4,6, nagyobb hatdanyag kditsegnel 121,5 es 128,3). A hozam maximumhoz (3. tgblAzat) szUkseges folhasznAlas es a hilshasznd tehennel vald hasznosits optimClis d6zisa khzifItti kUldinbaeg alaosonyabb m0tragya kolts6ggel sz6molva 22 Cs 61 kg kozdtt vgltozik. Legkisebb visszaesds a IazitAsok utani Lijratelepftesekndl jelentkezik, Az gllateltart6 kdpessdgben aIig irutat kczik elteres.
154 4. tabldzat optimuma es az ellateltart6 kdpessea ""°
aYf phd 6 haszn (
-torten 5 haszn°s 1 t 6
Alacsonyabb mOtragya-kdltseg xl Magasabb maregya-kblts6g '4) Milveles
N-1-4f. kg/ha
Hozam NE 4ha
Hate- Eltarto- N-r6f. Hozam ' Hate- filtartekonys. kepusfeg konys. kepesseg kg/ha NEm mutato dh/ha mutati db/ha MJ/ha U/kg MVIT ,_ _____
NifivekvO hatekonys6g6 evek 6tlaga 02eri:nt B
, 193
28.455
182
31.160
190
154
24.378
158,3
0,93
151
28.063
185,9
1,07
39.062
147,4 1 1,08 I 171,2 I 1,18 I I 205,6 1,49
162
36.227
223,6
1,38
175
33.397
190,8 : 1,27
127
28.509
224,5
1,00
202
54.898
271,8
2,09
188
53.517
284,7
2,04
224
65.234
291,2
2,48
209
63.724
304,9
2,42
1
196
24.374 [135,2
0,95
-
-
2
196
28.966
147,8
1,10
151
24.320
161,1
0,92
. 192
36.043
187,7
1,37
156
32.458
200,1
1,23
4
175
33.397
190,8
1,27
127
20.509
224,5
1,08
5
: 210
49.771
237,0
1,89
193
49.079
249,1
1,83
86
224
53.622
239,4
2,04
205
51.697
252,2
1,97
B B B B B
1
2 3 4 5 6
198188 evek jtlaga szerint 9 9 0 9 9
3
= 41,24 Ft/egyseg xx = 62,80 Ft/egyseg
-
-
155 5. tdb16A -E alakulgsa a gyp anyajuhval torteno haszncsit6sakor
Alacsonyabb matrAgya-kdltseg x Magaeabb mOtr4gya-kdltsdg xx Wiveles
Nbvekv6 hateanysag6 even atlaga sverint $1
N-raf. kg/ha
Hcizami NEm /ha
Hate- Eltarti- N-r6f. Hozan konys. kdpasEgg kg/ha NEm mutatd db/ha MJ/ha MJ/kci
Hatd- Eltart6 konys. kepesse mutatii db/ha MJ/kg
190
28.146
148,1
,22
143
22.986
160,6
5,08
82
179
30.911
172,7
,83
144
27.157
166,6
6,00
03
187
38.793
207,4
6,57
156
35.494
227,5
7,84
84
170
33.003
194,1
7,29
115
27.072
235,4
5,98
05
200
54.772
273,9
12,10
186
53.188
285,9
11,75
B6
223
65.095
291,9
14,38
207
63.366
306,1
14,00
•179
24.436
136,5
5,40
1981-88 vek Atlaga szerint B1
-
-
-
-
02
192
29.638
149,2
6,33
134
22.244
166,0
5
108
35.747
190,1
7,89
148
31.455
212,5 . 6,95
64
170
33.003
194,1
7,29
115
27.073
235,4
5,98
65
206
49.619
236,6
10,96
190
47.667
250,9
10,53
66
222
53.450
240,8
11,61
201
51.224
254,8
11,32
x = 41,24 Ft/egysdg xx = 62,60 Ft/egy5eg
4,91
.
156 Az Ararinyok vdltbzd5a miatt (nagyobb hatOanyau egysegkiiltseggl vegzett sz6mitasn61) 2Z optimum alacsonyabb N-felhasznald -
5i szintat jeient. A maximdlis hptam slOresehez szilksegez N many nyis6genez viszonyitve m6va1dsto1 fUgg5en 34
es 109 kg-mal cl-
szerG kevesebb N hatoanyagot kiadni. Ez a let5zamban utobbi kiildnbsegndi 0,3 v41tozast hoz.
Anyajuhokkal ttirten6 terillethasznosItAskor hason16 elterdsek mutatkoznak.
drtal
es.
Az optimAlis hatelanyag mennyisdg mlive1est61
befolyAsoltan 23-121 kg-mal,
6 haktAronkent tarthatd 1dt- -
szem 0,23 6s 1,97 db - kdsebb, mint a hozam maximumdhuz tartoz6
ertek.
Usszefinglala's A viddk termdszeti kdrUlmdnyeit j61 reprezeht616 ki5erluti . hely mutatdi szerint a gyepteruletek
hozama,
Allattal v115 ter- . :
helhetosege mOveldss&léu a eitrigysadag megfele18 megalaszttsii val j61 szabalyczhator
•
A vIzsgal.t m Cvei esiek ktinl a iazitds utdni tiratelepiteeekT1 bi7tositAk a lepnagyobb hatekonysagot s 611ate1tarto k6pesed - i
• H
.
get,
• FYI A mCtragya es az allati
termekek AzarAnyenak kedvezotlen
alaku1Jaa a gyepra fordftandi hat6anyag mennyisegenek5 igY
t
tarthato dllomany letsz6mAnak a visszalogdsat eelszerGtiti. A mOtr6gya raakcidt biztosito mOveleseken a rAforditdsi stint Opt mumahoz tal- toz6 mOtr6gyaadag kev6sbe marad el a maximilis hozani hoz szUks6ges di5zist61,
157 4ir
Irodalmi jagyz4k
14ertes7, 1982. Az Iszaki 1-Lgyvicleki Clagyepak 8arcsAk, Z. rekultiveci6ja. Tabl-ina ki a do. 11/3, 23_27 . Barc“k, Z. - Kertesz 1. : 1954. A gyepak 511ateltart6 kepesee-
geinek vizsgglata eszak-Magyarorsz6gon. Mez159zdasdgi Tudomenyos Napok. A genetikai potenciel jav1tes6nqk es jobb kihasznelesanak lehet5segei. Gifido1115, 2. 186-192.
I.: 1986. Gazdasagcs gyeptrmesztes es hasznositAs. Mez6gada5agi Kiada, Budapest, 1-253.
Barcak, Z. - Kertesz,
BarcsAk, Z.: 1988., A gbdolltii gyepfelujftesi koncbpcia
es ered-
menyei (Javaelatok gyepgazdelkodgeunk fej1e5ztesorD.) Debrecen, 57-84. Barcsek, Z. 1991 a. Gyepjavitesi erebmenyek szak-Magyarbrez6gpn (LegeIti az embetiseg szolgelwteban,) Debrecen, 147 2 163.
Allattartes hegyvid6ki legelon. (Termea2eBarcsek, Z.: 1991 b. tes allattart6.) Hifidmez6vAserhely,' 111-118. Bekesi, Gy. - Kertdsz, L.
1961.:
A
hegyvideki gyepgazd61kQeMs
tapasztalatai. Magyar Mezogazdaelg. 36/7. 11. Kertesz, I.: 1988. A gYeptermeszts gazdasegpssjga. (JavasIatok gyepgazdeakoclesunk fe,Ilaszt6sere.) Debrecen, 55-89. Kedr, B. 1980.
A glYePgazdglkod6a bkonftiai ertekelese. GazdAl-
kodds. 24/3, 1-7. Nagy, G.: 1989. Elterti intenzitds6 gyepek allete3Aart6 kepessege. (Az 612attenydZztes fejlesztes6ert.) Debeoen, 105-117. Nagy, G.: 1991.a.
Az eiter5 intenzitis6 gyepek tpertEke. (Lego-
16 az emberisdg szolgalatdban.) Debrecen, 164-167:
A legelfi 411at61tarta kepes56g6nek pbvelese. (Term6szetes 611attart6a.) HodmezGvesjrhely, 47-54.
Nagy, G.: 1951
9iPos, A.: 1971. Lejt155 gyepterUletek hozamnUvel6senck fobb mcidszerei B.A.Z. me9Y4ben. Kandid6tusi ertekeze, Kompolt Szarvas 1-136.
158 Szakal, F. 1961. FUggvenyelemzes. OperAcidkutatesi modszerek a1kalmaz6sa a mezErgazdasegban. Mez6gazdas6gi Kiado, Budapest, 77-109. Szemdn, L.: 1991 a. Termesnbvelesi lehetelsegek sik felszfnO domb es hegyvideki gyepeken. (Legel6 az emberiseg szolgEilataban.) Debrecen, 77-84.
Szeman, L,; 199L b. Gyephozamnbveles ilretelepftessel. (Termdszetes Allattartds) Hedmez6vds4rhe1y, 119-122. Szlics, I.: 1988.: Gyeptermesztesi technoltigiAk okcnomiai k6rde-
sei. (Javaslatok gyepgazddlkodasunk fejlesztesere.) Debrecen, 90-95. SzLics, I.: 1991 a. Gyeptermesztdsi technclogidk hatekonysdga. (Legelo az emberiseg szclgdlatgban.) Debrecen, 269-284. Szucs, I.: 1991 b. A legelft termesndvelese hegyvideken. (Termeszetes 611attartis.) Hodmez6v4s6rheIy, 131-137. V6mosind: 1983. A gyepgazddlkodds szervezese es bkonimiads. A meztigazdasagi vallalati termeles bkondmiaja es szervezese. I. kbtet Gbdo116, 181-198.
vinczeffy, I.: 1990. A gyep Allateltart5 kepessege. (Az 611attenyesztes fejlesztesdert.) Debrecen, 134-143. Vinczeffy, I.: 1991. A legion az emberiseg szclgalatdban.
(A legelo az emberiseg szalgalatghan.) Debrecen, 9-24. Szerzak: Jr. Liebmann Lajos egyetemi adunktus Dr. Pdlink6s Istvn egyetemi adjunktus Or, Sziics Istvdn egyetemi adjunktus Dr. Vajsz Tivadar egyetemi adjunktus GATE Gazdas6g- es TarsadaIomtudomJnyi Kar Vgllalatgazdasagi azemmdrntiki Intezet 3200. Gyongybs, Mftrai
ut 36. Pf.: 143,
159 0
THE ANIMAL KEEPING CAPACITY OF SLOPE GRASSLAND 1. Liebmann - I. Palinkis - I. Sztios - T. Vajsz On the basis of experimental data obtained from the slope grasslands of the Matra country since 1980, we analysed the area's animal keeping capacity. We determined the keeping capacity for one year considering the annual nutrient requirements of ewe and beef milch-cows, as well as the connection between the fertilizer used per ha and the NE M yield. We estimated a function using the plotted data. We establiblished the peaks of the marginal and average efficiencies as well as the yield maximum and the livestock population attached to these. Taking into account both the marginal yield and the price of the fertilizer in proportion to that of the product, we optimized the amount of fertilizer to be used, and, in connection with this, the animal keeping capacity. We derived the money value of the subsistencial net energy /NE MJ/ from the ratio of the calculated income per each dam in m the ewe- and beef-cattle farming to the feeding costs.
