A közúti szállítmányozás

A közúti szállítmányozás

A közúti árufuvarozás A nagymennyiségő rendszeres közúti árufuvarozásnak alapfeltétele volt a motorizációs fejlıdés és az úthálózat kiépítése. Nyugat-Európában az 1950-es években már jelentıs, teljesítıképes nemzetközi közúti közlekedés volt, nemzetközi egyezményekkel szabályozott keretek között. A magyar nemzetközi közúti árufuvarozás az 1960-as évektıl egyre jelentısebbé vált. 1966-ban megalapították a HUNGAROCAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalatot, és ezzel elindult a közúti árufuvarozás napjainkban is tartó folyamatos fejlıdése.

A közúti árutovábbítás teljesítményei, 1998 Megnevezés

Belföldi fuvarozás

Nemzetközi fuvarozás

Áruk tömege, ezer tonna Fuvardíjas szállítás

160349

5819

Ebbıl: ágazaton belüli

125997

5268

Saját számlás szállítás

1135321

663

Összesen:

273881

6482

Fuvardíjas szállítás

8311

7254

Ebbıl: ágazaton belüli

6733

6615


4462

401

Összesen:

12773

7655


52

1246


39

608

Átlag:

47

1181

Árutonnakilóméter-teljesítmény, millió

Átlagos szállítási távolság, km

Megnevezé Megnevezés

Belfö Belföldi fuvarozá fuvarozás

Nemzetkö Nemzetközi fuvarozá fuvarozás

Rakottan megtett szállítási távolság, milló km Fuvardíjas szállítás

1009

613


1773

70

Összesen:

2782

683


650

58


774

31

Összesen:

1424

89

Üresen megtett szállítási távolság

Statisztikai zsebkö zsebkönyv 1998

Árutovábbítás megoszlása Európában, tonna-km (%) 1970

1980

1990

1994

1995

1996

Közút

48,9

57,7

68,1

72,4

73

73,6

Vasút

31,8

24,9

18,5

14,5

14,1

13,9

Hajó

11,9

9,4

7,9

7,4

7,3

7

Csıvezeték

7,5

8,1

5,5

5,7

5,5

5,5

Eurostat (1996)

Az európai és a hazai árutovábbítási teljesítmények jelentıs részét közúti jármővekkel bonyolítják. A közúti áruforgalomban elkülönül a belföldi és a nemzetközi forgalom. Ennek oka, az eltérı szabályozás, a másik pedig a forgalom jellege. Így pl. az országok közötti nagytávolságú forgalom jórészt csak nagy teljesítményő, nagy kapacitású, gyors jármőszerelvényeket alkalmaznak, hazai viszonylatban azonban – a viszonylag rövid átlagos fuvarozási távolág miatt - a küldemények nagyobbik hányadát kis- és középkategóriájú jármővekkel bonyolítják le.

A közúti fuvarozás elınyei

„háztól-házig” átrakás nélküli fuvarozás az átrakással járó árusérülések kockázata csökkenthetı speciális fuvareszköz igénybevételének lehetısége feleslegessé teszi az áru csomagolását (pl. akasztós kamionok konfekcionált áruk fuvarozására) viszonylag gyors fuvarozási mód egyszerőbb fuvarmódosítási lehetıségek a gépjármővezetı az egész útvonalon figyeli a rakományt

Az árutovábbítás megoszlása árucsoportok szerint, 1997 (%) Árucsoport

Vasúti

Közúti

Vízi

Légi

Csıvezetékes

Az áruk tömege alapján Mezıgazdasági és erdészeti termék, élı állat

13

5,4

16,2

0

-

Élelmiszerek, takarmány

4,9

3,7

1

6,7

-

Szilárd ásványi tüzelıanyag

18,4

5,4

3

-

-

gozási termék

9,4

10,7

5,4

-

80,5

Érc, fémhulladék

7,2

4,4

15,6

-

-

5,7

1,5

17,3

-

-

9,6

53,2

38,8

-

-

2

0,5

2,6

-

-

7,1

2,4

-

0

-

különleges ügylet

21,6

12,7

0,6

93,9

-

Önkezeléső áruk

1,1

0,1

0

-

19,5

Összesen:

100

100

100

100

100

Kıolaj, kıolaj-feldol-

Vas, acél és színesfém, fém féltermékek Építıanyag, kı és egyéb hasonló termékek Természetes és mőtrágya Vegyi termék Jármő gép és berendezés, szállítóeszköz, egyéb félkész, késztermék, fel nem sorolt szállítmány,

A közúti fuvarozás hátrányai

a fuvardíj nem elıre meghirdetett díjtételeken alapul, hanem alku tárgyát képezi legmagasabbak a környezetszennyezési paraméterek gyakori a várakozási kényszer (határátkelıhelyek) tömegáruk fuvarozására gazdaságtalan a gépjármővezetık munkaideje korlátozott növekszik a balesetveszély az utak túlterheltek és zsúfoltak

A közúti fuvarozás elıkészítéséhez szükséges legfontosabb szállítmányozási ismeretek

Közúti fuvarozási módok A rakomány méretei alapján a következı fuvarozási módokat különböztetik meg:

Teljes kocsirakomány (komplett) Részrakomány Darabáru vagy győjtı

Az egyes fuvarozási módokat eltérı sajátosságok jellemzik, a következı csoportosítások ezekre vonatkoznak.

Teljes kocsirakomány

Egy fuvareszközzel egy megbízás alapján történik a feladat elvégzése Legtöbb esetben egy fel- és egy lerakóhelyen végzik az áru fel és lerakását A kocsirakomány vámkezelése egyben történik Gyors fuvarozási mód A fajlagos fuvarozási költség kedvezı

Részrakományos fuvarozás

Egy fuvareszközön több megbízás alapján állítják össze a rakományt Több felrakó és több lerakóhelyet érint Általában több export és importvámkezelést igényel Megköveteli az áru mennyiségének, méretének, típusának ismeretét a fuvareszköz kedvezı kihasználásához A rakományegységek eltérı jellege miatt a szállítmányozónak ismernie kell az anyagok tulajdonságait, egymásra gyakorolt hatásait A teljes kocsirakomány a fuvarozásnál esetenként több idıt vesz igénybe

Győjtıfuvarozás

Általában menetrend szerint és viszonylatonként indítják a járatokat Az indítás gyakorisága az egy-egy viszonylatban fuvarozandó áru mennyiségétıl függ Meghirdetett díjszabás alapján történik a fuvardíj megállapítása Győjtıpontokon keresztül kerül az áru az átvevıhöz A küldemények viszonylatonkénti győjtése idıigényes, ezért lassabb fuvarozási mód

A feladótól a címzettig nem közvetlenül, hanem átrakások során jut el az áru Magas az infrastruktúra igénye, mert a győjtıpontoknak: - vámkezelési lehetıséggel - szállítmányozói győjtıraktárral - az árumozgatáshoz szükséges gépekkel kell rendelkeznie A küldemények eltérı jellege miatt a szállítmányozónak ismernie kell az anyagok tulajdonságait, egymásra gyakorolt hatásait

A közúti fuvarozás néhány alapvetı követelménye A közlekedésbiztonsági, a környezetvédelmi, mőszaki elıírások nagy része Magyarországon is az EUnormáknak megfelelı. 1998. óta csak Euro 2 szabvány szerinti károsanyagkibocsátású jármőveket lehet forgalomba állítani. Az Euro 2 minısítéssel nem rendelkezı kamionok 8 éves korukig használhatók a nemzetközi fuvarozásban, késıbb már csak a belföldi áruszállításhoz vehetık igénybe. Kényszerő kocsicseréket jelent majd a 2001-re várható Euro 3 szabvány bevezetése is, mely a jelenlegi károsanyag-kibocsátási normákat csaknem a felére fogja csökkenteni.

Ugyancsak az EU-harmonizáció, a versenyképesség javítása érdekében szigorú követelményrendszert vezettek be, melyben az árufuvarozóknak személyi és szakmai képesítést, valamint pénzügyi garanciát is elıírtak. A hasznos teherbírás után tonnánként 5000 Ft – kamiononként több mint 100 ezer forint biztosítékot kell nyújtani az okozott károk fedezésére. A jármőre vonatkozó mőszaki feltételek közé bekerült a 5,9kW/t (8Le/t) minimum teljesítmény, a gépkocsi mozgását rögzítı tachográf, a sebességkorlátozó berendezés, s az évente kötelezı mőszaki vizsgánál szigorúbb minısítése ellenırzés.

A közúti jármővek típusai

A közúti jármővek típusai A közúti forgalomban használatos jármőveket általában három féle szempont szerint csoportosítják: - A közúti jármővek fajtája szerint; ennek a csoportosításnak alapját a közlekedési szabályokról szóló rendeletek, nemzetközi egyezmények és megállapodások képzik - Az üzemeltetés és a - Felhasználhatóság szerint

A nemzetközi árufuvarozásra elsısorban olyan gépjármőszerelvények alkalmasak, amelyeknek raksúlya (hasznos terhelése) 2026 tonna. A gyárak a gazdaságossági szempontoknak megfelelıen a fuvarvállalatok igényeinek figyelembevételével alakítják ki a gépkocsik felépítményét. A fuvarozott áruk jellegétıl, a fuvarozási körülményektıl függıen a jármőszerelvényeket osztályozzák a felhasználhatóságuk szerint. Ezeket az osztályokat a következıkben tárgyaljuk:

Ponyvás szerelvények

Vízhatlan ponyvával fedett tehergépjármővek (pótkocsik, félpótkocsik), amelyek általában normál kereskedelmi áruk fuvarozására alkalmasak és amelyekkel a fuvarozással szemben semmiféle különleges igény nincs.

Zárt kocsiszekrényes (dobozos) szerelvények)

Belsı rakodóterük a fuvarozott áru természetének megfelelıen alakítható ki, polcokkal, fogasokkal, szerelhetı fel. Fıleg csomagolásigényes, hőtést vagy főtést nem igénylı áruk fuvarozásánál használhatók, mert zárt kocsiszekrény az árut a káros idıjárási behatásoktól védi, és ezért egyszerőbb és olcsóbb csomagolás is alkalmazható. Az ilyen felépítményő szerelvények egyik gyakran használ változata a konfekcionált áruk fuvarozására alkalmas nagy térfogatú, ruhaakasztókkal és berakodóberendezésekkel ellátott, süllyesztett rakfelülető ruhaszállító szerelvény.

Zárt kocsiszekrényes (dobozos) szerelvények

Meghatározott hımérsékletet biztosító szerelvények

Elsısorban gyorsan romló élelmiszerek (friss zöldség és gyümölcs, hús, fagyasztott és mélyhőtött áruk, stb.) fuvarozására használják. Az élelmiszerekre vonatkozó minıségi és egészségügyi elıírások nemzetközi egységesítése szükségessé tette az ilyen áruk fuvarozására vonatkozó szabályok és a gépjármővekkel szemben támasztott mőszaki követelmények egységesítését is. Ezt szolgálja a Genfben 1970. szeptember 1 - jén létrehozott „A gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi fuvarozásáról szóló egyezmény (ATP)”. Az Egyezmény az élelmiszerek nemzetközi fuvarozásához használható gépjármőveket négy csoportba sorolja:

Hıszigetelt gépjármő

Kocsiszekrénye – az ajtókat, a padlót és a tetıt is beleértve – olyan hıszigetelı határoló területekbıl áll, amelyekkel a kocsiszekrény belseje és a külsı tér közötti hıcsere megfelelıen korlátozható.

Hőtött gépjármő

Olyan hıszigetelt gépjármő, amely nem mechanikai vagy abszorpciós berendezés, hanem más hidegforrás (természetes jég, szárazjég, cseppfolyósított gázok) segítségével teszi lehetıvé az üres kocsiszekrény csökkenését, majd belsejében a hımérséklet fenntartását +30Co külsı középhımérséklet mellett -20Co és +7Co között. Az ilyen jármőveknek a hőtıközeg számára kívülrıl tölthetı tartállyal kell rendelkeznie, és ennek olyan térfogatúnak kell lennie, hogy a hidegforrás – újabb feltöltés nélkül – az elıírt hımérsékletet legalább 12 órán át biztosítsa.

Hőtıgépes jármő

Hıszigetelt gépjármő, amely olyan hőtıberendezéssel (mechanikus kompresszorral, abszorpciós berendezéssel, stb.) van ellátva, amellyel +30Co külsı középhımérséklet mellett az üres kocsiszekrény belsejében a hımérséklet csökkenthetı, majd- 20Co és +12Co között állandó szinten tartható. A hőtıberendezések mőködése független a szerelvény vontatásához szükséges motortól, tehát akkor is üzemeltethetı, ha a vonóerıt biztosító motor nincs üzemben. A berendezés automatikusan tartja a kívánt hıfokot. Ha a gépjármő teremhımérséklete eléri a kívánt hıfokot, a berendezés kikapcsol; ha a rakodótérben a hımérséklet az elıírt hımérséklet fölé emelkedik, automatikusan bekapcsol. A hőtıberendezés mőködését berendezés (thermoscript) ellenırzi és regisztrálja (szalagdiagramot készít, amely a vezetıfülkébıl figyelhetı).

Hőtıgépes jármő

Tartályszerelvények

Rozsdamentes acélból készült, általában félpótkocsira erısített tartályok, amelyeknek belsejében hullámtörı lemezek vannak a folyadék lengésének a megakadályozására. A tartály kívülrıl a fuvarozott áru természetének megfelelıen szigetelve van. Szívóés nyomóberendezéssel szerelik fel, amelynek segítségével a tartály megtöltése és lefejtése gyorsan elvégezhetı. A tartályoknak mosószerkezetük (forgókefék) is van, amely lehetıvé teszi, hogy a gépjármő kétirányú kihasználása során egymástól eltérı folyadékot lehessen fuvarozni, illetıleg azokat a különbözı vegyi kölcsönhatásoktól meg lehessen óvni. A különleges tartályok főthetık, hogy az áru fuvarozás közben ne dermedjen meg. Az ilyen szerelvényeket általában ásványolajtermékek, növényi olajok, bor, sör, valamint por és granulátumok fuvarozására használják.

Tartályszerelvények

Élı állatok fuvarozására alkalmas szerelvények

Jól zárható oldalfallal, az állatok etetéséhez és itatásához megfelelı berendezéssel vannak ellátva. A kisállatok fuvarozáshoz több szintre oszthatók, egy részük emelıliftes.

Mély építéső (fél)pótkocsis szerelvények

A rakfelületnek a talajtól számított távolságát annak érdekében csökkentették, hogy rakodótérfogatot növelhessék anélkül, hogy a gépjármő magassága a 4 métert meghaladja, ami általában Európában maximális méretnek tekinthetı. Az ilyen szerelvényeket általában nagy térfogatú, de nem nagy tömegő (kis fajsúlyú) áruk fuvarozására használják. A gépjármővek további térfogat növekedését szolgáló megoldások az ún. „rövid kuplungos” gépes pótkocsik és a rövid vezetıfülke. A gépjármőgyártók a teherbírás és a belsı térfogat növelése érdekében versenyben vannak egymással. A fajlagos kihasználhatóság (m3/t) javítása csökkenti az 1 tonnára jutó fuvardíjat, illetve a fuvarozó költségét.

Mély építéső (fél)pótkocsis szerelvények

Konténerszállító szerelvények

Vontató (általában nyerges) gépjármőbıl és konténer rögzítésére alkalmas alvázkeretbıl (chassis) állnak. Elınyük, hogy bármilyen (ISO szabványú 20’, 30’, 40’) konténer (beleértve hőtıkonténer) fuvarozására alkalmasak. Rendkívül jól használhatók azzal, hogy az erre a célra rendszeresített gépi berendezések segítségével a szállítótartályokat a rendeltetési állomáson egyszerően leemelik az alvázról, illetıleg a már korábban megrakott szállítótartályokat az helyére visszaemelik. A szerelvény várakozási ideje így minimálisra csökkenthetı. Ezenkívül ez a fuvarozási módszer szolgálja a kombinált árufuvarozási rendszer megvalósítását, a tengeri, vasúti és közúti fuvarozás közvetlen kapcsolatának megteremtését.

Konténerszállító szerelvények

Cserefelépítményes gépjármő

A kocsiszekrény a gépjármő vagy pótkocsi alvázkeretétıl saját rakodó-berendezésével leemelhetı, illetve cserélhetı. A cserefelépítmények általában 4 lábra állítva tárolhatók és a vontatók, illetve tehergépkocsik különleges hidraulikus berendezésükkel külsı emelıszerkezet (pl. daru) nélkül, a felépítményt fel tudják venni és le tudják rakni. Jelentısége elsısorban a kombinált forgalomban van, mert az áru a kocsiszekrénnyel együtt rakható át vasúti jármőre vagy hajóra. Így a gépkocsi állásideje és az árukár a minimálisra csökkenthetı.

Cserefelépítményes gépjármő

Nagymérető, nagyteherbírású pótkocsi (trailer)

Olyan pótkocsi, amely igen nagy mérető és tömegő rakományok közúti fuvarozására alkalmas. Teherbíró képessége 300 tonnáig terjedhet. A tengelyek és kerekek száma a kívánt teherbíró képességnek megfelelıen változtatható. A fordulóképesség javítása érdekében egyes típusok elıl és hátul egymástól függetlenül is kormányozhatók. Az ilyen pótkocsik vontatásához megfelelı vonóerıvel rendelkezı vontató gépjármővekre van szükség. E jármővek üresen is csak megfelelı hatósági útvonalengedéllyel vehetnek részt a közúti forgalomban.

Nagymérető, nagyteherbírású pótkocsi (trailer)

A jármő és a rakomány mérethatárai


Elsısorban a közlekedés biztonsága, de ezen túlmenıen az úthálózat állapotának megóvása érdekében szinte minden országban jogszabályokban határozzák meg a gépjármővek méret- és tömeghatárait. E rendelkezések a közúti fuvarozók tevékenységét bizonyos korlátok közé szorítják, hiszen a jármővek tömegére vonatkozó korlátozások egyben meghatározzák a gépjármővel fuvarozható rakomány mennyiségét is. A korlátozások egyes országokban eltérıek lehetnek.


A hazai és nemzetközi elıírások nagyjából egységesek abban, hogy a jármő szélessége a 2,50 m-t, magassága a 4 m-t nem haladhatja meg (kivéve az ún. fokozott hıszigeteléső jármővet, amelynek max. szélessége 2,60 m).

Ezek az elıírások általában az egyes jármővek hosszát is korlátozzák. A jármővek méreteit Magyarországon a közlekedési miniszternek a közúti jármővek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mőszaki feltételeirıl szóló rendelete határozza meg.

A jármővek paramétereit, illetve az össztömeg- és tengelykorlátozásokat a fuvarfeladat meghatározásánál maximálisan figyelembe kell venni. Ezek az értékek a fuvarfeladat tartalmán túl az útvonalra is kihatnak.

Nyerges szerelvény

Teljes hosszúság: max. 16.500 mm

Vonóháromszöges szerelvény

Teljes hosszúság: max. 18.750 mm Köztes távolság min. 1.550 mm Szétakasztás után is fuvaroz

Tandem szerelvény

Köztes távolság min. 750 mm Nagyobb belsı hosszúság Raktérfogat akár 120 m3 Szétakasztás után is fuvaroz

A jármő tömeghatárai

Egy jármő akkor túlsúlyos, ha a rakott össztömege 40 tonnát meghaladja, illetve a legnagyobb tengelyterhelése:

Egyes tengelynél

10 tonna

Egyes, hajtott légrugós tengelynél

11 tonna

Kettıs tengelynél, ha két tengely egymástól való távolsága 1m-nél kisebb

10 tonna

Kettıs tengelynél, ha a két tengely egymástól való távolsága 1m és 2m között van

16 tonna

Három tengelybıl álló tengelycsoportnál, ha a szélsı tengelyek közti távolság 2,6m-nél nem nagyobb

22 tonna

Három tengelybıl álló tengelycsoportnál, ha a tengelyek közötti távolság 2,6m-nél nagyobb

24 tonna

Kettı vagy három tengelycsoportoknál, ha a tengelyek közötti távolság 2m-nél nagyobb, akkor egyes tengelyként kell kezelni

10 tonna

A túlsúlyos és túlméretes árutovábbítás feltételei

Áru szállíthatóságának mőszaki feltételei

A szállító jármő alkalmasságának mőszaki feltételei

Jogi, hatósági feltételek

Az áru nem továbbítható, ha:

Valamely mérete olyan nagy, hogy nem fér el a közút őrszelvényben még szétszereléssel, szétbontással, sıt a berendezés átfordításával sem Súlya meghaladja a jármő megengedett mőszaki teherbírását A rakott jármő össztömegének elvitelére az úthálózat nem alkalmas, vagy egy híd, illetve más mőtárgy akadályozza a szállítást A szállítmány különleges alakja nem biztosítja a stabil elhelyezést a jármővön A felrakás után az áru kedvezıtlen súlyelosztása instabillá tenné a jármővet

A továbbító jármőnek rendelkezni kell:

A szükséges mőszaki teherbírással és tengelynyomással Alkalmas rakfelülettel, szállítótérrel Az áru elıírásszerő, biztonságos rögzítéséhez szükséges kötözı és rögzítı eszközökkel Hatóságilag elıírt jelzı és világító felszerelésekkel, sárga forgólámpával, szélességjelzı piros-fehér fényvisszaverıs sávos táblákkal (400*400-as) A sárga figyelmeztetı jelzés minden túlsúlyos és túlméretes fuvarozás esetén kötelezı, használatát az útkezelı hatóság írja elı.

A fuvarozási útvonal meghatározása

Az árut szinte minden esetben több útvonalon lehet fuvarozni. A végleges kijelölés sok tényezı függvénye (napjainkban már számtalan útvonaltervezési programot alkalmazhatnak a nemzetközi fuvarozók).

A szakszerő útvonalkiválasztástól nagyban függ a fuvarozási idı és költség.

A fuvarozási szerzıdés megkötése és végrehajtása

A fuvarozási szerzıdés, amelyrıl késıbb fuvarlevelet (mellékelve) állítanak ki, az ajánlatkérés és ajánlatadás, majd a fuvareszköz megrendelése, ennek visszaigazolása vagy ennek hiányában a kocsi kiállításának folyamatában jön létre. Sokszor tehát nem egyetlen okmányról van szó, hanem többrıl, de mindezek alapján kell a fuvarlevelet kiállítani. A fuvarlevelet 3 példányban állítják ki, s azokat a feladó és a fuvarozó aláírja. A fuvarozó aláírása az áru átvételét is jelenti. A fuvarlevél elsı példányát a feladó, a másodikat a címzett kapja meg, míg a harmadikat a fuvarozó tartja meg, miután az átvevı az áruátvételt e példányon aláírásával igazolta.

A fuvarlevélnek a következı adattartalmú rovatai vannak:

Feladó neve, címe Átvevı neve, címe Az áru kiszolgáltatásának helye Az áru átvételének helye és idıpontja Mellékelt okmányok Az áru jele Darabszám Csomagolás módja Az áru megnevezése Statisztikai szám


Bruttó súly Térfogat m3 a feladó rendelkezései A fuvardíj fizetése A fuvarozó adatai További fuvarozók adatai A fuvarozó fenntartásai és bejegyzései Különleges megállapodások Kiállítás helye, idıpontja A feladó aláírása és bélyegzıje


A fuvarozó aláírása és bélyegzıje Az áru átvétele A jármő rendszáma, típusa, raksúlya A gyakorlatban a „fuvardíj fizetése” pontok nem kerülnek betartásra, mivel fuvardíj meghatározása már a fuvarlevél kiállítása elıtt megtörténik. Amennyiben azonban az elızetes alku elmarad, úgy a fuvardíj feltüntetése szükségszerővé válik, mivel a fuvarlevél fogja a szerzıdést bizonyítani, márpedig fuvardíj nélkül fuvarozási szerzıdés.

A fuvarlevélnek – adott esetben – még a következıket kell tartalmaznia:

Az átrakás tilalma A feladó által vállalt költségek Utánvét összege Áruérték és a kiszolgáltatásához főzıdı különleges érdek összegének megjelölése A feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében Megegyezés szerinti fuvarozási határidı A fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke, amelyek „kísérik” az árut

A fuvarozási szerzıdés tényleges végrehajtása az áru átvételével kezdıdik, melynek során a fuvarozó ellenırizni tartozik: - Az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát - Az áru és az áru csomagolásának külsı állapotát.

TIR vámegyezmény

Az áruknak TIR-igazolvánnyal történı nemzetközi fuvarozásra vonatkozó vámegyezmény

Transport Internationale Routier Az áruknak TIR-igazolvánnyal történı nemzetközi árufuvarozására vonatkozó vámegyezményt 1975-ben, Genfben írták alá. A magyar kormány is csatlakozott az egyezményhez, és 1978-ban hirdette ki, az 1978. évi 16. számú törvényerejő rendelettel.

TIR

A TIR igazolványt az áruknak közbensı átrakás nélküli(!), egy vagy több ország határán áthaladó árufuvarozás esetén lehet használni, közúti jármő, jármőszerelvény vagy szállítótartályra vonatkozóan. Ezen elıírás értelmében az átrakás nélküliség azt jelenti, hogy a fuvarozást folyamatosan azzal a szállítóeszközzel kell elvégezni, amelyikkel az adott fuvarozás megkezdıdött.

TIR

A TIR igazolvánnyal történı fuvarozás alapfeltétele, hogy a szállítójármő, jármőszerelvény és szállítótartály megfeleljen az Egyezményben foglalt ún. alkalmassági feltételeknek. Néhány ezek közül: Vámzár alkalmazására alkalmas zárszerkezet megléte Speciális zsinórzattal főzhetı szakadásmentes ponyva Az árufuvarozásra kijelölt rakodótér elválasztása, lezárhatósága és megjelölése

A TIR igazolvány elınyei

Ha a szállítás TIR eljárással történik, úgy a közbensı vámhivatalok (tehát nem az indító és a rendeltetési, hanem a határvámhivatalok) általában nem tartanak áruvizsgálatot. Természetesen, ha szabálytalanság gyanúja merül fel, úgy tarthatnak vámvizsgálatot. Ilyen gyanú lehet pl: a megsérült vámzár, szakadt ponyva A TIR igazolyvány általában árunyilatkozatként is elfogadható az olyan vámeljárásoknál, amelyeknél elegendı anyagot tartalmaz annak végrehajtására (ilyen például az árutovábbítás)

A TIR igazolvány elınyei

A TIR igazolvány birtokosának nem kell vámbiztosítékról gondoskodni, mert az azt kibocsátó egyesület – fıszabályként – 50ezer USA dollár értékig felelısséget vállal az esetleg felmerülı állami korlátozások kifizetésére. Ezen érték nem az áru értékére, hanem a felmerülı köztatozások együttes összegére vonatkozik. A magyar vámeljárási gyakorlatban azonban figyelemmel kell lenni a nagy kockázatú termékek kiegészítı vámbiztosíték kötelezettségére is.

Az árajánlat elkészítéséhez és a szerzıdéskötésekhez kapcsolódó feladatok

Árajánlat elkészítése

A közúti szállítmányozó munkájának egyik, ha nem a legfontosabb része az ármunka. Ez egyrészt a fuvarozóval való ártárgyalást és a fuvardíj kialakítását, másrészt a megbízóval való ártárgyalást, ezen belül az ajánlat fogadását és az arra való választ jelenti. Itt lehet szó alkuról is, limitek adásával és ellenajánlatok jegyzésével.

A fuvardíj kialakításához pontosan kell ismerni:

A rakodás idıpontját, a kiállítás lehetséges idıintervallumát A fuvareszköz típusát A felrakóhely pontos címét Az áru megnevezését Az áru csomagolását Az áru bruttó súlyát Az áru térfogatát A rendeltetési helyét A vámkezelésre vonatkozó elıírásokat Illetve egyéb a fuvarozással kapcsolatos információkat igényeket

A felsoroltak szükségesek ahhoz, hogy a fuvardíj kialakítható legyen. A közúti árufuvarozás nem meghirdetett díjszabás alapján mőködik, és ennek természetesen következménye, hogy a piachoz igazodik. Ez a körülmény nehezíti az ármunkát, s a szállítmányozóknak, fuvaroztatóknak piaci ismereteire és tapasztalataira kell támaszkodni ahhoz, hogy versenyképes árakhoz jusson és árait megfelelı árréssel tudja értékesíteni.

Ajánlat adása

Ennek során a szállítmányozó fuvarajánlatot ad a fuvardíj összegének és a fizetési és egyéb feltételeknek ismertetésével.

E két tényezı egymástól el nem választható.

A megbízás elküldése

A megbízó a megbízásban megadja a fuvarfeladatot, melyet a szállítmányozónak meg kell vizsgálnia, hogy megegyezik-e azzal, amire ı ajánlatot tett. Ezen túlmenıen a megbízásban utalásnak kell lennie arra is, hogy az ajánlat elfogadásra került. Amennyiben ezek a kérdések nem egyértelmően tisztázottak, úgy az utólagos reklamációk nem védhetık ki biztonságosan. A megbízás ellenırzésekor vizsgálni kell az áruérték és a fuvarozói felelısségbiztosítás határértéke közötti összefüggést.

Ha az áruérték az utóbbinál magasabb, a gondos szállítmányozó felhívhatja erre a körülményre a megbízó figyelmét és javasolja a szállítmánybiztosítás megkötését.

A megbízás elfogadásával és visszaigazolásával létrejött a szállítmányozói szezıdés.

A fuvarozási szerzıdés kötése

A szállítmányozó ajánlatát nyilvánvalóan megelızte a fuvarozókkal folytatott áralku. A megbízás elfogadása után a kiválasztott fuvarozóval fuvarozási szerzıdést kell kötni a fuvarfeladat teljesítése céljából. A szerzıdés megkötése a fuvarozónak telefaxon való továbbításával és ennek a fuvarozó általi visszaigazolásával történik meg. A fuvarozási szerzıdés természetesen akkor is létrejön, ha a fuvarozó a szállítmányozó megbízását nem igazolja vissza, de a megbízás szerint kiállítja a fuvareszközt (ráutaló magatartás) A fuvarozó, tehát az alvállalkozó gondos kiválasztása rendkívül fontos feladat, mely ismeretlen partner esetén mindig kockázatot jelent a szállítmányozónak.

A fuvarlevél kiállítása

A fuvarlevelet illetve a továbbá a szükséges vámokmányokat a jármő kiállása után a megbízó vagy az ı megbízottja (feladó, vámügynök, stb.) állítja ki. Ezen felül általában az áruátadás ás az áruátvétel megszervezése sem a szállítmányozó feladata a teljes kocsirakományú küldemények esetében.

Fuvarozási szerzıdés teljesítésének figyelemmel kísérése

A fuvarozó kötelessége, hogy azonnali tájékoztatást adjon minden olyan akadályról, amely a fuvarszerzıdés teljesítését késlelteti vagy lehetetlenné teszi. Ezen kötelezettségen túlmenıen célszerő a fuvarozótól rendszeres kapcsolattartást kérni (határátlépéskor, célba érkezéskor, stb), mivel a figyelemmel kísérés feladatát csak így lehet megfelelıen ellátni. Akadályközlés esetén – ha az rövid idın belül nem megoldható – a szállítmányozónak a megbízóját haladéktalanul értesítenie kell, és új utasítást kell kérnie a további lépések megtétele céljából

Számlázás, pénzügyi rendezés

A gondos szállítmányozó ügyel arra, hogy a számlázás korrekt módon, tehát ajánlatszerően, az eredeti okmányok csatolásával történjen A szállítmányozó természetes érdeke azt kívánja, hogy számlájának kifizetése megelızze a fuvarozó számlájának kiegyenlítését, de erre az elıfeltételeket már az ármunka során meg kell teremteni. A közúti szállítmányozó feladatának végzésével az áruforgalom szerves részévé válik. Részletes ismeri a közúti fuvarozási mód szabályait, eljárásait, minıségi jellemzıit, más fuvarozási ághoz való kapcsolódási lehetıségeit, s ennek megfelelıen az áru továbbítása érdekében képes a legkedvezıbb lehetıséget meghatározni és felderíteni

Az áruk fizikai eljuttatásával kapcsolatos feladatok

A fizikai eljuttatással kapcsolatos tevékenységek négy fı csoportra bonthatók: - elıkészítı jellegő tevékenység - a szállítmányozó által közvetlenül elvégzett cselekmények - fuvarszervezési feladatok - egyéb jellegzetes szolgáltatások

Elıkészítı tevékenység

Ezek a tevékenységek alapjában az áru útjának és a továbbításának módjának megtervezését, valamint a folyamatok gazdaságosságának elemzését foglalják magukba. Az elsı mozzanatokat a továbbítási stratégia, a másodikat a tarifıri tevékenység kategóriájába sorolhatjuk.

A további stratégiát még három részre tudjuk bontani a közúti szállítmáynozás esetében:

1. Útvonal megválasztás

A megfelelı fuvarozási útvonal, amelyen keresztül az áru biztonságosan, gazdaságosan és ésszerő határidın belül eljuttatható rendeltetési helyére. Ezek a szempontok azonban az azonos fuvarozási útvonalon belül nem mindig találkoznak. A rövidebb útvonal adott esetben kevésbé gazdaságos, a biztonságos útvonal pedig esetleg hosszabb, de az is elıfordulhat, hogy a hosszabb útvonal gyorsabb haladást tesz lehetıvé.

Az útvonal megválasztásánál azonban további feltételeket is figyelembe kell venni:

A cég rendelkezésére álló útvonalengedélyek alapján kell a szállítmányozási feladatot megszervezni, mert a gépjármő csak abban az országban közlekedhet, ahová érvényes engedéllyel rendelkezik Az áru biztonsága a következı fontos szempont. A szállítmányozó legfontosabb kötelezettsége, hogy a rábízott küldemény hiánytalan, ép állapotban érkezzen meg a kiszolgáltatási helyre. Az ömlesztett áruknál célszerő elkerülni útközben az átrakásokat. A fuvarozásnak olyan helyen kell végzıdnie, ahol található megfelelı rakodó berendezés. Élıállat szállítmányoknál olyan útvonalat kell megválasztani, amelyen biztosítható az állatok etetése, itatása, állatorvosi vizsgálata

2. A fuvarozás módjának meghatározása

Ennek eldöntése valójában a küldemény eljuttatásának a sebességéhez főzıdik. Így megkülönböztetünk normál és expressz (hőtött áru, élı állat, stb) küldeményeket Ezek díja és fuvarozási feltételei jelentısen eltérhetnek egymástól

3. A továbbítási egység megválasztása

E döntés során további különböztetünk meg: - darabáru - kocsirakományú küldemény

két

részt

A

két mód nagyban eltér egymástól, tulajdonképpen két különbözı szállítmányozási szakterületrıl beszélhetünk.

A szállítmányozó közvetlen tevékenysége

A szállítmányozó gazdasági funkciója: az árutovábbítás lebonyolításában a maga szakértelmével közremőködjék. Legfontosabb feladata, hogy a fuvarozási szerzıdést létrehozza, s a végrehajtás feltételeit megteremtse. E célból megköti az árutovábbításhoz szükséges szerzıdéseket és megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a küldemény rendeltetési helyére való eljutásához szükségese. Így megköti a fuvarozókkal illetve más személyekkel a szerzıdéseket, elvégzi a vám elé állítást, valamint egyes esetekben mga végzi el az árutovábbítást és a raktározást.

A fuvareszközök kiválasztása

A nemzetközi közúti árufuvarozást különbözı gépjármővekkel végzik, de jellemzıek a nagy teherbírásúak A szállítmányozó szempontjából a legfontosabb kérdés az adott fuvareszköz terhelhetısége súly és térfogat szerint Nyílvánvaló minden fuvaroztató törekszik a fuvareszközének maximális kihasználására az egyégnyi fuvardíj minimalizálására.

A fuvareszköz terhelhetıségét meghatározó tényezık

Rakfelület (a belsı szélesség és a hosszúság szorzata) Raktérfogat (a rakfelület és a belsı oldalmagasság szorzata) A kocsitípus terhelhetısége A megengedett legnagyobb össztömeg vagy gördülı össztömeg (a kocsi önsúlyának és a rakomány súlyának összege adja meg az összgördülı tömeget, melynek maximális nagyságát az egyes országok különbözıen határozták meg. Az EU-s csatlakozás során Magyarországon is módosítani kell az eddigi 40 tonnát az ott hatályos 44 tonnára. Nyilvánvaló mindig a teljes útvonalon adódó legkisebb értékkel kell számolni). Tengelyterhelés (itt ugyanaz a helyzet, mint az össztömeg esetében, a hazai 10 tonnát módosítani kell az Úniónak megfelelıen, azaz 11,5 tonnára. Itt megkezdıdött a jogharmonizáció. A közútkímélı jármővek közlekedhetnek 11,5 tonna tengelyterheléssel.

Az össztömeg és a tengelyterhelés értékeinek ellenırzését az egyes országok határátkelıhelyein mérlegeléssel végzik A túllépés nem csak az áru átrakása miatt kényelmetlen, hanem komoly bírsággal is jár Azonban szinte minden ország lehetıséget biztosít arra, illeték benyújtása ellenében engedélyt adjon a maximális értéktıl való eltérésre. Ez indokolt a túlméretes, túlsúlyos osztatlan rakományok esetében. Mindenkinek jól felfogott érdeke, mivel az engedély igénylése csak töredéke az esetleges büntetésnek A jármő külsı és belsı paramétereit, az össztömeget és tengelyterhelést a fuvarfeladat meghatározásánál figyelembe kell venni.

A közúti szállítmányozás

Recommend Documents