Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 1
A község történetéből Vízkelet a Kisalföldön, a Dudvág és a Feketevíz folyók között fekvő mátyusföldi község, 6 kilométerre Galántától. Nevét a vízen való átkelőhelyről kapta, erre utal későbbi szlovák neve is. Területe már az őskorban is lakott volt, amit a régészek által feltárt késő bronzkori és a Nagymorva Birodalom idejéből származó szláv-avar, ill. a X. századból származó magyar sírok bizonyítanak. Becses régészeti lelet e helyről egy bronzmarkolatú kétélű kard. A települést a Dudvág két részre osztja, „falusi” részre és „hídon kívüli” részre. A két részt a Dudvág szabályozása előtt két híd kötötte össze. Az egyik volt a Vargha-híd, a másik pedig a Cigányhíd. A víz szabályozása után a Vargha-hidat megszüntették, a Cigányhidat pedig felújították. A folyó a község belterületén három szigetet hozott létre, ezek a Korpaszeg, a Cigánykert és a Szigetorr, a község határában pedig egy folyószigetet alakított ki, amit Malomszuglának neveznek. A község jellegzetessége, hogy akár Kosútról, akár az Alvégről megyünk be a faluba, a házak egyre szélesebb utcát képeznek. A község kataszteri területe 1770 ha. Tengerszint feletti magassága középső részén 118 m, a határban 117-118 m. Hozzátartozik Hegy község is, melynek tengerszint feletti magassága 123 m. Az összlakosság száma a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 1524, ebből a magyarok száma 1374, a szlovákoké 143, a romáké 5. A római katolikusok száma 1445, az evangélikusoké 30, a reformátusoké 11. A házak száma 466. A község első írásos emléke 1223-ból származik, ebben Kosoud néven szerepel. A lakosság fő foglalkozása a halászat és a rákászat volt, erről tanúskodik a község címere is. Barokk stílusú, kék színű pajzsban egy hal és egy rák látható, mindkettő arany színű s fejjel lefelé, lebegő helyzetben van ábrázolva. A pajzs vízszintesen 42 vonallal vonalkázott. A község első pecsétnyomója kör alakú. ViszA hegyi templom, a harangláb és a Piéta 1
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 2
A hegyi kápolna
kelet félkör felirattal, pajzs nincs, a hal fejjel lefelé, a rák fejjel felfelé foglal helyet, mindkettő lebegő helyzetben, alattuk vízszintesen az 1867-es évszám. Egy másik pecsétnyomón a kör alakban elhelyezett szöveg: Pozsony vármegye Vizkelet község - 1910. A kör közepén vonalkázás nélküli pajzs (nem az eredeti barokk stílusú), benne lebegő helyzetben a hal és a rák. Az 1297-ből származó okiratok mint a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokot említik a községet Wyzkeleth Kosod néven; ezekből tudjuk, hogy a községet III. Endre Bogár fia Márton comesnek adományozza. A pápai tizedszedők jegyzékében Vizquelt eltorzított alakban van feljegyezve. 1411-ben az okiratokban Wyzkeleth, ill. Wyzkeletkusod alakváltozatok találhatók. Ugyanebben az évben Berencsi Gergelyfi István, Kürti Békefi János és Kiskürti Mihályfi Jakab ellenében e birtokra igényt tart. Egy évvel később az okiratok a községet Wyzkelet, ill. Kyskyrth, 1437-ben pedig Felwyzkeleth alakban jegyzik. A XV. században birtokosai közt már a Vizkeleti család is szerepel. 1523-ban a semptei uradalmat – melynek Vízkelet is része volt – a Thurzók kapták meg. 1553-ban Báthory András és özvegy Bernstein Jánosné nevét találjuk a birtokosok között. Ez a birtokrész a XVI. század vége felé a Thurzóké lett, kiktől az Esterházyak birtokába jutott. 1649ben Esterházy Lászlóé Vízkelet egy része, de birtokrésze van még itt az Onory családnak is, 1656-ban pedig Majláth Miklósnak. 1613-tól 1660-ig ág. hitv. evangélikus lelkésze volt Vízkeletnek, a század vége felé azonban – az ellenreformáció hatására – csaknem minden lakos visszatért a római katolikus vallásra. 1664-ben a török adóösszeírók a következő 7 fejadófizető nevét jegyezték fel Vízkeleten: Horvát Mihál, Lovász Tomás, Varga István, Löki István, Tót György, Hervát János, Szabó György. A tizedekből és az adókból fizetendő öszszeg összesen 2175 akcse volt. A névjegyzék egyértelműen mutatja, hogy a lakosok kivétel nélkül mind magyarok voltak. 2
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 3
A vízkeleti templom kórusa
1674-ben zálogjogon Lindvay Márton is birtokosa a községnek, a XVIII. században pedig a Somogyiak is; kisebb nemesi birtokosok még a Jurovics, Székely és a Prányik család. A Rákóczi-szabadságharc idején a község és környéke kisebb-nagyobb csatározások színhelye volt. Az 1713. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a lélekszámot Vízkeleten, Hegyen és Kosúton együttesen 692-re teszi, miből kitűnik, hogy Vízkelet lakossága sem lehetett nagyszámú. 1673-ban nagyobb földrengés volt a községben és környékén, melynek következtében a település súlyos károkat szenvedett. 1773-ban a község nevét már Viszkelet alakban találjuk. Ugyanebben az évben gróf Esterházy Ferenc kancellár költségén Hidaskürtön lelkészlak épült, s az év folyamán plébániává alakult. Fiókegyházak lettek: Vízkelet, Hegy, Kosút, Nyék. Miután a lelkészlak Hidaskürtön elpusztult, Hidaskürt lett Vízkelet fiókegyháza. Ifj. Esterházy Ferenc (1758-1815) halála után a semptei uradalmat 1817-ben három részre osztották fel: a cseklészi, a szeredi és a tallósi uradalomra. Vízkelet a cseklészi uradalomhoz került, birtokosa Esterházy József (1791-1847) lett. Vízkeleten majorjuk és jelentős juhtenyészetük volt. Esterházy József utód nélkül halt meg, ezért a cseklészi uradalmat testvére, Esterházy Mihály (1794-1866), a tallósi uradalom tulajdonosa örökölte. 1828-ban a községnek 909 lakosa van, a házak száma pedig 126. A lakosság mezőgazdasággal foglalkozik. 1832-ben tűz pusztította el a község nagyobb részét. Esterházy Mihály halála után, minthogy ő is utód nélkül halt meg, minden vagyonát testvérének, Esterházy Károlynak (1799-1856) a fiai, Antal, Ernő és Károly örökölték. Esterházy Károly halála után fiainak, Ernőnek és ifj. Károlynak jutott a felsőszeli, a taksonyi, a vízkeleti és az 3
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 4
A hegyi nemesi kúria
ábrahámi birtok. Az 1848/49-es magyar szabadságharc Vízkeletet és környékét sem hagyta háborítatlanul. Amikor 1849. június 20-án Asbóth tábornok Peredről kiűzte az ellenséget, a menekülők csak Vízkeletnél és Taksonynál álltak meg. A jobbágyság eltörlése után (1848) a telkek megvásárlásával a község lakosai kisebb-nagyobb földhöz jutottak. A község határának nagy részén földbérlők gazdálkodtak. Ilyen földbérlők voltak a Popper család, a századfordulón Müller Adolf, Gláser és a Diamant cég. Esterházy Ernő gróf vízkeleti és taksonyi birtokának bérlője az Ádler Adolf fiai cég volt. A földbérlők modernebb gazdasági eszközökkel művelték a földet (szántógép, vasekék, vashengerek, vetőgépek, cséplőgép stb.). A hagyomány szerint Vízkelet legrégibb iskolája leégett, s a tanulók kénytelenek voltak a hidaskürti iskolát látogatni. Az 1840-es években a községi jegyző, aki uradalmi pajtamester is volt, télidőben a saját lakhelyén tanította a gyerekeket. Rendszeresített tanítói állomás 1855. október 28-án létesült, de iskola és tanítói lakhely nélkül. A megválasztott tanítónak, Nádasdy Jánosnak, ki egyúttal községi jegyző is volt, két évig a kántorházban kellett lakni és bérbe vett helyiségben tanítani. A bérbe vett iskola 1869-ben leégett. Végül is 1871-ben községi jellegű iskolát építettek. Fényes Elek 1851. évből származó adatai szerint a lakosság felekezet szerinti megoszlása a következő volt: 880 katolikus, 20 evangélikus, 30 zsidó. Mint írja, a község „szántóföldje, rétje, legelője, nádja, erdeje elég és jó”. 1869-ben a lakosok száma 936, az 1880-1910 közti években 10591163,1921-1930-ban 1261-1281,1940-ben 1577. A vármegye történetének adatai szerint az 1900-as évek elején egy régi úrilak is található a községben, melynek tulajdonosa Németh János. (Jelenleg 34. hsz.). Van saját postája, de távírója és vasúti állomása Diószeg. Hozzátartozik Dunaeve és a Zúgói major, továbbá a Szigeti tanya és malom. A szájhagyomány szerint a községbe hajdanában két-három 4
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 5
A művelődési központ
cigánycsalád telepedett be, a Vargha-híd és a Cigányhíd között a Dudvág jobb partján volt a telepük. A Dudvág szabályozásakor a telepüket felszámolták és a Cigánygyöpre költöztették őket. A község zenészei a környéken is híresek voltak. Mulatságokon, lakodalmakban ők szolgáltatták a zenét. 1900 körül egy hírneves vándorzenész, Lakatos László (Totó Laci) az egész Monarchia területét bejárta muzsikájával. Ezekben az években Pusztafödémesről kerültek a községbe a Lavó fivérek, akik Lavotta János, a híres zeneszerző rokonai voltak. Az első világháború után a trianoni békediktátum alapján a községet az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaság területéhez csatolták. Az 1920-as évek második felében alakult meg a vízkeleti sportegyesület és a Hanza Fogyasztási Szövetkezet. 1926-ban Vízkelet és Galánta között Štefánikovo névvel egy új települést hoztak létre. Ennek határához csatolták a vízkeleti határ egy részét. Az 1930-as évek elején Tallósról Galántára autóbuszjárat indult, mely Vízkeletet is érintette. 1936-ban a községbe bevezették a villanyt. 1938-ban az első bécsi döntés alapján a községet visszacsatolták Magyarországhoz. Méltán büszkék lehetnek a község lakói, hogy 1943. május 30-án, amikor Kodály Zoltánt Galántán díszpolgárrá avatták, beszédében róluk sem feledkezett meg: „Rozi! Ágnes! Hol vagytok? És ti többiek, vágai, vízkeleti, taksonyi derék, daloskedvű lányok... A nevetek kiáltom. Merre vagytok?” 1944 márciusában német katonák szállták meg a községet. Június 3-án Vízkeletről elhurcolták a zsidó lakosokat. Decemberben és 1945 januárjában a leventéket Németországba vitték. 1945. március 31-én jöttek be a szovjet, majd a román katonák. A község ismét a Csehszlovák Köztársaság része lett. 1945-től 1950-ig Vízkeleten nem volt magyar iskola. 1945-ben a 5
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 6
Kereszt a Thurzó-kápolna falánál
község lakosai közül néhányat munkatáborba vittek. 1947 februárjában azokat a vagyontalan vagy kevés vagyonnal rendelkező lakosokat, akik nem reszlovakizáltak, Csehországba deportálták (37 család). Ugyanezen év novemberében megkezdték a magyar gazdák kitelepítését Magyarországra (33 család). Helyükre magyarországi szlovákokat hoztak. 1945-től a község életét a kinevezett komisszár irányította. 1948-ban megalakult a helyi nemzeti bizottság. Ennek elnökei voltak: Koller Vince, Tibenszki István, Jeskó János, Vozák István, Horváth István, 1983-tól Kürtössy Sándor, kinek munkájával a lakosok elégedettek voltak, ezért a rendszerváltás után is megválasztották polgármesternek. 1992-től utódja Halag György mérnök. 1948-ban a község a Čierny Brod nevet kapta. Ebben az évben jöttek haza a csehországi deportáltak. 1949-ben kiépítették a helyi hangszóró hálózatát, 1950-ben megnyitották a magyar iskolát, s ugyanebben az évben alakult meg a Csemadok helyi szervezete is. 1951-ben megalakult az egységes földművesszövetkezet. 1958-ban megkezdték a főút portalanítását, 1965-ben pedig új hidat építettek a Dudvágon. 1967-ben új iskola épült, s csak a szlovák iskola kapott benne elhelyezést. A község lakosainak a követelésére a magyar iskola alsó tagozata is itt kapott tantermeket; a felső tagozatos tanulók képzését (a feketenyékiekét is) a hidaskürti iskola biztosította és biztosítja többékevésbé ma is. A szlovák iskola felső tagozatát a helyieken kívül a tallósi, vezekényi, feketenyéki és a kosúti tanulók látogatják. 1972-ben egyesítették a hidaskürti, vízkeleti, kosúti és a feketenyéki földműves-szövetkezeteket, majd 1976 január 1-jével – a már összevont tallósi-vezekényi szövetkezet csatlakozása után – megalakult a hidaskürti központú Vörös Csillag egységes földműves-szövetkezet. 6
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 7
Régebbi családi ház a főút mellett
1975-ben a temetőben halottasházat építettek, 1983-ban új óvodát kapott a község, 1988-ban elkészült a központi vízvezeték-hálózat, 1992-ben sort kerítettek a templom tatarozására, 1994-ben pedig megkezdték a község gázművesítését. Halag György polgármester, Bodri János alpolgármester és a képviselőtestület kitűnő munkájának eredményeként 1999-ben a régi kultúrház helyén új, korszerű kultúrházzal gazdagodott a község. Napjainkban a magánvállalkozások közül az asztalosság, a mezőgazdasági kft. és a teherszállítás játszik kiemelt szerepet. Hegy Tekintettel a vidék sík jellegére nevét feltételezhetően onnan kapta, hogy emelkedettebb helyen fekszik. Legrégibb nyomát egy 1239-ből származó okiratban leljük, melyben Hegyi néven a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtokként szerepel. A pápai tizedszedők latinos alakjában, Mons néven jegyezték fel. 1337-ben Hygi, 1435-ben pedig Naghegh alakban fordul elő a neve. 1471-ben Hegyi István a birtokosa, ki még tíz évvel később is királyi emberként szerepel. Az 1553. évi portális összeírásban is még mindig a Hegyi család a földesura, de négy évvel később már Török Balázs birtokolja. A község a hegyalatti esperességhez tartozott, Vízkelet és Hidaskürt Hegy fiókegyházai voltak. A későbbiekben mint fiókegyház Kosúthoz, majd Vízkelettel együtt Hidaskürthöz került, s végül újra Kosút fiókegyháza lett. A XVIII. századtól a község több nemesi család tulajdonát képezte. Lakosai nemesi privilégiumokat nyertek, és a község nevéről Hegyieknek nevezték őket. 1715-ben már kuriális község. 1828-ban lakóinak a száma 165, a házak száma pedig 22. A község közigazgatásilag a vízkeleti körjegyzőséghez tartozott. Lakosai a Csepreghy, Kürtössy és Lukovics nemesi családokon kívül 7
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 8
Világháborús emlékmű a vízkeleti temetőben
cselédek és napszámosok voltak s a mezőgazdasággal foglalkoztak. 1869-ben lakosainak a száma 167, 1880-ban 210, 1890-ben 240, 1900-ban 241, 1910-ben 224, 1921-ben 236, 1930-ban 261. Az 1900-as évek elején a község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg. A községben volt egy kocsma és egy vegyeskereskedés. A vegyeskereskedés zsidó tulajdonosát 1944ben elhurcolták. Az 1920-as évek végén a községben megalakult az önkéntes tűzoltótestület, s ugyancsak akkor az állam szlovák iskolát építtetett. 1938-ban a községet visszacsatolták Magyarországhoz. Lakosainak a száma ekkor 283, határterülete 74 kat. hold. 1939-ben az egyosztályos szlovák elemi iskola megszűnt, helyette magyar iskolát nyitottak. 1943-ban a községet Vízkelethez csatolták. 1945-ben Magnemesítő Állami Gazdaság alakult a községben. Vízkelet kulturális emlékei A templom 1910-1911-ben épült neogótikus stílusban Tomaschek János nyitrai építőmester irányításával. Védőszentje Szent Anna. Egy tornya s egy hajója van. Belső kiképzése a késői gótikára vall. Szentélye poligonális, csillagokat sejtető boltozattal. A főoltár központi szobra Szent Annát és Joáchimot ábrázolja, amint Szűz Máriát tanítják; tőlük balra Szent Erzsébet, jobbra pedig Szent László szobra áll. Az oltár tetején „Jézus a jó pásztor” szobor látható. A templomhajó pszeudogótikus keresztboltozata három mezőre tagolódik. Az elsőn Bercsik festőművész falfestményét láthatjuk. Boltíves ablakai a késői román stílus jegyeit mutatják. Pszeudogótikus homlokzatát rozetta díszíti, ami az előbb említett stílusnak nem jellemzője. Említést érdemel a XVIII. század második feléből származó barokk kép, mely Szent Annát és Joáchimot ábrázolja, amint Szűz Máriát tanítják. A kép eredetileg a Thurzó-kápolnát díszítette. A Piéta kőszobor az 1900 körüli 8
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 9
Nepomuki Szent János szobra
évekből származik. A templom falánál a XVIII. századból és a XIX. század első feléből származó síremlékek találhatók. Tornyát 1945-ben ágyúgolyó találta el. 1953-54-ben a templomot javították, 1992-ben pedig a külsejét felújították. A sekrestye falán három keretezett olajfestmény függ. Az egyiken Jézus, a másikon Szűz Mária alakja látható (mindkét kép azonos keretben), a harmadik kép pedig Szent Józsefet ábrázolja karján a kis Jézussal. Ez utóbbi kép bal alsó sarkában a jelzés: Pmk. Pázmány 1890. A feljegyzésekben 1647-től található meg a plébánosok névsora. A plébánia történetét feldolgozó Hübner János plébános (1863-1909) óta a következő plébánosok irányították az egyházközség életét: Benkopf Károly (1909-1915), Galambos Béla (1915-1938), Kovács János (19391951), Józan Lajos (1951-1997), majd 1998-tól Dr. Szlávik Antal. Kápolna. XVII. századi korai barokk épület. 1911-ig, az új Szent Anna templom felszenteléséig itt tartották az istentiszteleteket. 1747-ben megjavították. Történetével kapcsolatban Hübner János dolgozatából idézzük a következő sorokat: „A szentegyháznak első nyoma a fennebb idézett canon. Visitatioban (1713, G.J.) találtatatik, melynek adatai szerint a még jelenleg (1877, G.J.) létező 43/4 öl hosszú, 21/2öl széles s ugyanannyi magasságú boltívezetű kápolnát, már akkor elhalt Turzó grófnő, saját házában berendezett, melyet Esterházy István gróf vett birtokába. A kápolna sz. Anna tiszteletére szentelve egy oltárral láttatott el dotatio nélkül. Pongrácz Imre báró mint vizsgáló főesperes a kápolna megtekintésére nem bocsáttatott.” A plébánosok székhelye Vízkeleten volt, s a hivatkozott jegyzőkönyv szerint a lelkészlak rozzant tetejével meglehetősen rossz benyomást kelthetett. Minthogy a kápolnának csupán egy kis fatornyocskája volt s ez is az idők folyamán tönkrement, a lelkészlak előtt haranglábat alkalmaztak. Az 1763. évi földrengés alkalmával megrongálódott kápolnát 1778-ban Esterházy Ferenc galántai gróf a saját költségén állíttatta helyre. 9
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 10
Szent Vendel szobra
A kápolnának kettős bejárata volt, ennek egyike az udvarra nyílt; ezt 1781ben elzárták. A sekrestye hiányát egy oltár mögötti ruhaszekrény pótolta. Az 1780-as évek közepén a kápolna oltárát kijavították, s a kápolna egy új, pléhre festett, Szent Annát ábrázoló oltárképet kapott. A képet a vízkeleti születésű Röszler Varga Zsófia 1875-ben festette Majsch Imre pozsonyi művésszel 100 forint értékben. A kápolna leltárába tartozott még egy értékes, ezüsttel átszőtt miseruha is, melyet 1778-ban Gill Ignác adományozott az egyháznak; 1877-ben még használatban volt. A magánházban berendezett kápolnától a temető 700 lépésnyi távolságra volt; ennek használaton kívül helyezése után az új temetőt egy távolabbi helyen jelölték ki. A kápolna kezdettől fogva jövedelem hiányában szűkölködött, az uradalom csupán 2 font viaszgyertyával járult hozzá szükségleteihez. A XX. század 30-as éveiben egy ideig iskolai tanteremnek használták. 1994-ben a romos állapotban levő kápolna új tetőzetet kapott. A kápolnával egybeépített lakásra már csak néhány falmaradvány, az alapok és a pincehelyiségek emlékeztetnek. Az 1713. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv hivatkozik egy régebbi, 1634. évi szemlére, melyben szerepelt a vízkeleti egyház és templom leírása. Írásos nyoma ennek nem került elő. Vincze István ezt írja róla krónikájában: „A népi emlékezet szerint az egykori temetőben egy fából ácsolt kápolna állott, melyet P.J. bosszúból felgyújtott.” Út menti kereszt a Thurzó-kápolna falánál. A klasszicista stílusú kereszt az 1782. évből származik. Utcasarki kereszt. A temető felé vezető főút és a Hegy felé vezető út sarkán levő kereszt felirata: Viszkelet és Hégyi (régi jogú család) nemes Deják Katalin (leánya) nemes Osztrogánczky Juliánna (férjezett Bartek Istvánné) csináltatta 1886. Szentháromság-szobor. Kőszobor a XIX. század második feléből. 10
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 11
Szentháromság-szobor
Magas oszlopon a Szentháromság szoborcsoportja látható. Szent Flórián-szobor. A tűzoltók védőszentjének a szobrát a falu közepén találjuk. A XIX. század második felében készítették. Nepomuki Szent János szobra. A XIX. század elejéről származó, klasszicista stílusú szobor a Dudvág hídja mellett található, viszonylag magas talapzaton. Szent Vendel-szobor. A falu szélén, a Hidaskürt felé vezető út bal oldalán található. Az egykor szoborfülkés képoszlop felirata: Javíttatta özv. Kiss Béláné 1983. Szent Mihály-szobor. A galántai út mellett és az erről balra vezető határi út sarkán állt. A szobrot „kép”-nek, a balra vezető utat pedig a Képi útnak nevezték. Ma már csak a szobor talapzata látható. Világháborús emlékmű. A temetőben található. Felirata: „A két világháborúban elesett hőseink emlékére. Imádkozunk értetek, kik értünk véreztetek”. Az 1914-1918-as évszámokkal megjelölt márványtáblán 23, az 1941-1945-ös évszámokkal megjelölt márványtáblán pedig 21 hős neve olvasható. Temetői nagykereszt. A vízkeleti hívek 1965-ben állíttatták. Kopjafa. A kultúrház előtti térségen látható. 2001-ben készíttette a község Nagy Géza csicsói fafaragó művésszel. Hegy kulturális emlékei A templom. Szlovákia Honismereti szótárának adatai szerint 12201230-ban épült román stílusban. A magaslaton álló eredetileg torony nélküli egyhajós templomot valaha kőfallal kerített temető vette körül. Bár Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, egyetlen oltára a Szent István oltár volt. Az 1756-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv már egy főoltárt és két mellékoltárt említ: a Szűz Mária-oltárt, a Nepomuki Szent Jánosoltárt és a Szent Antal-oltárt. Ez utóbbi 1877-ben már nem volt meg. 1673-ban a templomot a protestánsok elfoglalták, ám rövidesen 11
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 12
Szent Flórián-szobor
viszszakerült a római katolikusok kezére. A templom belseje, főleg boltozata az idők folyamán változott. A XVI. század második felében reneszánsz stílusúra építették át, s poligonális sekrestyével és oldalhajókkal bővítették. Az épület azonban nem maradt meg ebben a formájában. 1752-ben barokk stílusúra változtatták. Az adományozó Jezerniczky István költségén új oldalkápolnákat építettek, ezekből az egyik boltíves volt. A torony alatti roskadozó főbejáratot is megújították. A toronyba való feljárat, valamint a szószék felmenetele megmaradt eredeti alakjában. A szilárd alkotású, egykor sokkal magasabb torony két harang befogadására is alkalmas volt. A templom hárommázsás harangját 1711-ben Bécsben öntötték. A repedezett másik harangot 1756-ban Jezerniczky István jóvoltából átöntötték. A jótevő a templom szentélyében családi sírboltot is készíttetett, s a sírbolt kőlapjára – a templom 1752-ben történő javítása alkalmával – a saját és a felesége címerét vésette. A két oldalszárnyban is volt egy-egy sírbolt. Az egyik a Hegyi család tulajdonát képezte; 1877-ben azonban már a sír fedőlapján Bölcs László és Szabados Márton neve volt olvasható és az 1752-es évszám. A másik oldalszárnyban lévő sírboltba 4 forint lefizetése mellett mások is temetkezhettek. A templom leltára több arany- és ezüstkészletet is tartalmazott. Ilyen volt a nemes Tokovics család által adományozott arannyal bevont ezüst szentségmutató, melyet Jezerniczky megnagyobbíttatott, a szentélyben függő aranylámpa, egy ezüstkehely az 1665-ös évszámmal és az M.L. betűkkel megjelölve. A falakat 16 olajfestésű kép díszítette, melyekből 1877-ben már csak az 1728-ból származó, Szent Antalt ábrázoló kép volt meg. 1915-ben a templom leégett. A megsérült falrészek eltávolítása után előtűnt az egyhajós templom eredeti, keskeny árkádokkal tagolt román stílusú homlokzata. 1940-1943-ban a XVI. században hozzáépített mellékhajókat és a tornyot lebontották, s az épületet visszaállították eredeti formájába. 12
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 13
A vízkeleti temető nagykeresztje
A bejárati portálé mellett egy másodlagosan beépített, a XIII. századból származó kora gótikus sírkövet találunk. A hegyi templom valaha 22 hold földet birtokolt, ennek a birtoknak azonban 1756-ban már nyoma sem volt. A hegyi plébániát 1789-ben ideiglenes helyi káplánsággá alakították át, később pedig Kosút fiókegyháza lett. Az egykor díszes, téglából falazott templomnak mára már csak a pusztító erővel dacoló, de még mindig fenséges képet mutató romjai láthatók. Bárcsak akadna újra egy nemes szívű ember, aki a romokat életre keltené! Kápolna. Téglalap alakú barokk épület, klasszicista módosítással. Sekély keresztboltozatán késő barokk falfestmények láthatók a kínszenvedés attributumaival, puttókkal és angyalokkal. Homlokzata, mely háromélű csúcsban végződik, sávokkal van díszítve. Bejárata felett két címer látható. Az Új Magyar Sionban a következő sorokat olvashatjuk róla: „Vallásos buzgóságának kegyeletes emlékét hagyá a sokszor említett Jezerniczky István, midőn 1753-ban a hegyi templom tőszomszédságában a temető falkerítésén belül, a hét fájdalmú Szűz Mária tiszteletére 3 öl hosszú 2 öl széles s 21/2 öl magasságú ékes kápolnát emeltetett; a belsejében levő oltár díszes kiállítású, melyet kitűnő s művészies kivitelű faszobrok ékesítenek. Az oltár kellős közepét a fájdalmas Szűz szobra foglalja el; az arc méltó kifejezése a néma fájdalomnak, melyet a két oldalról elhelyezett angyalkák arcai könnytelt szemekkel visszatükröznek.” Ugyancsak itt olvashatjuk, hogy 1764. április 10-én XIII. Kelemen pápa e kápolnának apostoli búcsút engedélyezett. Az utóbbi években évente egyszer, a hétfájdalmú Szűz Mária ünnepnapján tartanak itt szentmisét, a hegyi búcsú alkalmával. A kápolna oltárától – a helyi lakosok állítása szerint – három irányba is alagút vezet: az egyik a kápolna bejáratával szemközti nemesi kúriához, a másik a kosúti zsidótemetőig, a harmadik pedig a vízkeleti Thurzókápolnáig. 13
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 14
A hegyi temető központi keresztje
Harangláb. A templom mögött, ill. a Piéta előtt áll a fából ácsolt harangláb, egy nagyobb és egy kisebb harangból lecsüngő kötelekkel. Piéta. A barokk stílusú kőszobrot tartó oszlopon a következő felirat olvasható: I.P. 1736. Nemesi kúria. A XVII. század elejéről megmaradt földszintes épület. A XVIII. és a XIX. században átépítették. Egyes helyiségeiben még megtekinthetők az eredeti, késő reneszánsz stílusú, lunettákkal díszített keresztboltívek. A temető központi keresztje. Felirata: F V P 1781. A község neves személyiségei Derghi Somogyi Antal. 1811-ben született Vízkeleten. 1848/49-ben a képviselőház tagja, Kossuth híve. A szabadságharc bukása után Máltára emigrált, ahol nyelvtanításból élt. A kiegyezés után hazajött, s tudományos búvárkodással foglalkozott. 1902-ben a hírhedt Karcsai Kódex tartalmának megvitatása alkalmával abba a gyanúba került, hogy a kódexet ő hamisította. Közeli ismerősei meg voltak róla győződve, hogy nem volt csaló, sokkal inkább becsapott. PhDr. Kozma Ferenc. 1902. október 17-én született Vízkeleten. A teológiát Szombathelyen végezte, 1925-ben szentelték pappá. Az ausztriai Innsbruckban doktorált, később püspöki tanácsos. Papi állomásai: Zalaegerszeg, Franciaország (1930-1940), Szombathely, Oszkó. Franciaországban az ott élő magyarok lelki gondozását végezte, megalapította és szerkesztette a párizsi Katolikus Tudósítót. 1975. szeptember 30-án halt meg Szentgotthárdon. Végh László. 1914. augusztus 17-én született Vízkeleten. 1941 júniusában szentelték pappá Esztergomban. Papi állomásai: Galánta, Garamkövesd, Barsbese, Balony, majd 5 évig tartó igazságtalan börtönbüntetés után Kajal. 1991. július 9-én halt meg. Vincze István. 1925. szeptember 6-án született Vízkeleten. Pedagógu14
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 15
Utcasarki kereszt
si munkássága mellett kitűnt mint amatőr festő, de helytörténelemmel és néprajzzal is foglalkozott. 1944-ben leventeként Németországba hurcolták, 16 hónapig tartó távolléte alatt Európa számos országában megfordult. Egy ideig Királyrévben volt tanító, majd igazgató, 1955-től 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig a nemeskosúti alapiskola igazgatói tisztségét töltötte be. Értékes kézirata Vízkelet és Kosút története. Több száz képet festett, kedvelt témái voltak a virágok és a tájak. Katona Pál. 1937. június 26-án született Vízkeleten. 1948-ban Magyarországra telepítették. Iskoláit Budapesten és Szegeden végezte. 1962-ben szentelték pappá, első miséjét Pitvaroson tartotta, röviddel utána szülőfalujában is misét mutatott be. Papi állomásai: Szatymaz, Makó, Földeák. Mint prépost gazdag szervező munkát végzett, főleg az oktatásügy területén, s írásai könyv alakban is megjelentek. Kiss Endre András. 1955. december 5-én született Nagyszombatban. 1979. június 10-én szentelték pappá Pozsonyban. Papi állomásai: Dunaszerdahely, Komárom, Nagypaka, Alistál, majd 1991-től Jászó, ahol a község plébánosa, egyúttal a premontrei apátság perjele. Mgr. Gágyor József
15
Vizkeletuj.qxp
18.10.2005
11:47
Stránka 16
Irodalom: Blaskovics József: Az újvári ejálet adóösszeírásai, Pozsony, 1993 Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Pozsony vármegye, Budapest, é.n. Apollo Irodalmi Társaság Encyklopédia Slovenska I. Bratislava, 1977, Veda, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, IV. Pest, 1851 Harminc, Ivan a kol. (Red. Dr. Güntherová A.): Súpis pamiatok na Slovensku, I. Bratislava, 1967, Obzor Hübner János: A hidaskürti plébánia történeti adatai. In: Új Magyar Sion, 1877, 1-3 füzet Komlóssy Ferenc: Az Esztergom Főegyházmegyei római katolikus iskolák története, Esztergom, 1896 Vincze István: Vízkelet története, Kézirat Vlastivedný slovník obcí na Slovensku I. Bratislava, 1977, Veda, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied.
A kiadvány megjelenését támogatta:
Honismereti Kiskönyvtár 242. szám és a Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 747. szám Kiadja a KT Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005 Fényképek: Dr. Szénássy Árpád Felelős kiadó: Dr. Szénássy Árpád, Dr. Mélykúti Csaba Munkatárs: Petrovay R. Sándor Tördelőszerkesztő: Szénássy Tímea Nyomdai előkészítés és nyomás: Nec Arte Kft., Révkomárom (Komárno) ©Minden jog fenntartva! ISBN: 80-8056-434-5 A sorozat kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: * Dr. Szénassy Árpád, Pf.: 28, 2901 Komárom, * Vydavateľstvo KT, s.r.o., 945 01 Komárno, Mederčská 9, tel.: 035/7700 869, * Tájak-Korok-Múzeumok Egyesületében, 1149 Budapest, Bosnyák tér 5 16
