A Közbeszerzések Tanácsa módosított útmutatója
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésű ajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában1 (KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.)
A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 64. §-ának (1) bekezdése alapján az alábbiak szerint útmutatót ad ki a Kbt. 63. §-ának (2)-(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról. Az útmutató a kizáró okok igazolása rendszerével kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze, illetve abban ad eligazítást, hogy a Magyarországon letelepedett ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek), az általuk igénybe venni kívánt Magyarországon letelepedett alvállalkozóknak, illetve erőforrást nyújtó szervezeteknek a Kbt. 63. §-a alapján milyen igazolásokat kell benyújtaniuk Magyarországon, illetve az Európai Unió bármely tagállamában (értve ezen az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államokat is – lsd. Kbt. 4. § 6. pont) kiírt közbeszerzési eljárásokban, azaz a kizáró okok hiányát miként igazolhatják. (A továbbiakban az ajánlattevő és ajánlat alatt a részvételre jelentkezőt és a részvételi jelentkezést is értjük. Ahol ezekre nézve speciális szabályok érvényesülnek, ott külön felhívjuk erre a figyelmet.) A Közbeszerzések Tanácsa elöljáróban felhívja a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét arra, hogy az európai közösségi közbeszerzési irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének következtében a Kbt.-nek a kizáró okok igazolásával kapcsolatos szabályai olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek a hazai jogrendszerben nem értelmezhetőek (így például „az eskü alatt tett nyilatkozat” vagy a „szakmai szervezet” fogalma). Céljuk az, hogy a tagállamokban e téren jelentkező eltérő szabályozás ne jelentsen akadályt a más tagállamban letelepedett vállalkozás számára a közbeszerzési eljárásban történő részvétel során.
1
Jelen útmutató a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésű ajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában kibocsátott, a Közbeszerzési Értesítő 2009. évi 111. számában, 2009. szeptember 23-án megjelent útmutatójának módosított változata. A korábbi útmutató szövegéhez képest újonnan beépített részeket aláhúzással jelöltük.
1
A kizáró okokat a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, a 61. §-ának (1)-(2) bekezdései, valamint a 62. §-ának (1) bekezdése tartalmazzák, a kizáró okok hiánya igazolásának módját pedig a 63. §-ának (1)-(9) bekezdései rögzítik. [Lsd. még különösen: a Kbt. 104. § (2) bekezdését, a 121. § (4) bekezdését, a 135. § (1) bekezdését, a 136. § (3)-(4) bekezdését, a 193. §-át, a 228. §-át, 249. § (3) bekezdését, 252. § (2) bekezdés f) pontját.] A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvény 2010. szeptember 15-ével lényeges változásokat vezetett be a kizáró okok és azok igazolásának rendszerét illetően. A kizáró okok igazolásának módjára vonatkozó 63. §-t a jogalkotó újraszabályozta, a szabályozásba beépítette a korábbi 63/A. §-a, illetve 71. §-a (3) bekezdésének szabályait (e rendelkezéseket egyidejűleg hatályon kívül helyezte). Az új 63. § szerinti szabályok leglényegesebb változása az igazolások benyújtása terén az, hogy az igazolásokat főszabály szerint az ajánlat beadásával egyidejűleg kell csatolni. A kizáró okokat érintő változásokat az Útmutató I. Része foglalja össze. Az Útmutató II.-III. Része tartalmazza a kizáró okokat és a kizáró okok hiányának igazolását, az Útmutató IV.-V. Része pedig a kizáró okokról szóló igazolások formai illetve tartalmi kérdéseiben nyújt eligazítást. I. A kizáró okokat érintő változások A kizáró okokra vonatkozó szabályokat érintő főbb változások az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. egyes kizáró okokat érintő tartalmi változások; 2. a kizáró okok hiányának igazolásával kapcsolatos szabályok változása. 1. A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kizárási esetkör pontosításra került. Ez alapján a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet „végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van”. A módosítás beiktatta továbbá a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének új i) pontját. A szabályozás értelmében kizáró oknak minősül, ha az érintett ajánlattevő (alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet) „korábbi közbeszerzési eljárásban 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban a 71. § (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti alvállalkozó felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége
2
10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot – annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett –, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította, kivéve, ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést megelőző két évnél”. A módosítás újraszabályozta a Kbt. 62. §-ának (1) bekezdését. A rendelkezések értelmében kizáró oknak az minősül, ha az ajánlattevő (a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó – a továbbiakban tíz százalék feletti alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet) „a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el; b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének (különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §) teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének 123. § (4) bekezdése, 130. § (6) bekezdése, 136/A. § (2) bekezdése, 157. § (3) bekezdése vagy 204. § (5) bekezdése szerinti rangsorolása”. 2. A kizáró okok szabályozását érintő legfontosabb változás az igazolás rendszerének alapvető átalakítása, így lényeges változást jelent a Kbt. 63. §-ának újraszabályozása. Ennek keretében – az új 63. § (1) bekezdésével összefüggésben – a 2009. április 1-jét megelőző megközelítés érvényesül az igazolások benyújtásának módja tekintetében, azaz ismét az ajánlat beadásával egyidejűleg kell gondoskodni az előírt alakiságoknak megfelelő igazolások csatolásáról. Másrészt a módosítás további jelentős változtatása, hogy egyes kizáró okok tekintetében megszűnik az ajánlattevőknek, a tíz százalék fölötti alvállalkozónak, illetve az erőforrást nyújtó szervezetnek közvetlen igazolás csatolási kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére figyelemmel a kizáró okok hiányának igazolási módja tekintetében irányadók a Kbt. 20. §-ának (7)(8) bekezdései is, melyek alapján ha létezik a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, az ajánlatkérő számára ingyenesen hozzáférhető elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartás, akkor az ajánlattevő nem kötelezhető az e körbe tartozó adatok szolgáltatására.
3
A 63. § (2) bekezdése tartalmilag nagyrészt megegyezik a korábbi (2) bekezdéssel. A g) pont tekintetében megemlítendő, hogy a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékével kapcsolatos, a 13. § (1) bekezdésével összefüggésben álló módosítás eredményeként a jegyzék elektronikus változata közhitelesnek minősül. A módosítás alapján a minősített ajánlattevők esetében a jegyzéken való szereplés ténye alapján igazoltnak kell tekinteni a kizáró okok hiányát. A minősített ajánlattevőknek azonban külön kell a Kbt. 63. § szerint igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése e) pontjának, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá. Tekintettel azonban arra, hogy a közösségi közbeszerzési joggal összhangban más tagállam is vezethet minősített ajánlattevői jegyzéket, mely esetben az elektronikus forma nem feltétlenül minősül közhitelesnek, a szabályozás alapján a külföldön letelepedett minősített ajánlattevők vonatkozásában az igazolás módja a „jegyzék szerinti igazolás” benyújtása [Kbt. 14. § (2) bekezdés]. A Kbt. 63. §-ának új (3) bekezdése tartalmazza a korábbi 71. § (3) bekezdését. Ennek alapján itt kapott helyet az a rendelkezés, mely értelmében „a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, illetőleg – két szakaszból álló eljárás esetén – a részvételi jelentkezésben, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót”. A Kbt. 63. §-ának új (4) bekezdése a kizáró okok igazolásának módjai közé emelte a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplést. A rendelkezések alapján hatósági igazolásnak minősül az a körülmény, ha az érintett szervezet szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban. A Kbt. 63. §-ának új (5) bekezdése tartalmilag nagyrészt megegyezik a korábbi (6) bekezdéssel. Kiegészítést jelent ellenben, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok ellenőrzését „az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan” kell elvégezni (mely időpont a kétszakaszos eljárásokra is irányadó). A Kbt. 63. §-ának új (6) bekezdésébe került átemelésre tartalmát tekintve a korábbi 63/A. § (1) bekezdése. Lényeges változást jelent viszont e jogszabályi rendelkezés tekintetében, hogy az elektronikus nyilvántartások ellenőrzésével kapcsolatos dokumentálási és megőrzési kötelezettség tekintetében a módosítás által újonnan beiktatott 20. § (7)-(8) bekezdéseire történő hivatkozás szerepel. Előzőekkel kapcsolatban megemlítendő, hogy az új 20. § (7) bekezdésében kapott helyet a korábbi 63/A. § (1) bekezdése, mely alapján az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, az alvállalkozójának, továbbá az
4
erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A Kbt. 20. §-ának újonnan beiktatott (8) bekezdése rendezi azt, hogy a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérőnek milyen időpontban kell ellenőriznie. A szabályozás értelmében ezek a következők: - egyszakaszos eljárásban az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés között, - két szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményhirdetése között szükséges az ellenőrzést egy alkalommal elvégezni. A szabályozás rendelkezik továbbá arról is, hogy az ellenőrzés tényét és eredményét a nyilvántartás vonatkozó részét kinyomtatva vagy elektronikusan gyakorolt eljárási cselekmények esetén a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti elektronikus formában a 7. § (2) bekezdése szerinti határidőig kell megőriznie az ajánlatkérőnek. Felhívjuk a közbeszerzésekben érintettek figyelmét, hogy az előzőek szerinti elektronikus, hatósági, valamint közhiteles nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről a Közbeszerzések Tanácsa külön útmutatót bocsát ki. A Kbt. 63. §-ának új (7) bekezdése egyrészt tartalmában – kisebb változtatásokkal – megegyezik a korábbi (3) bekezdéssel, a köztartozást nyilvántartó hatóságok által kiadott igazolások tartalmi elemei vonatkozásában. (Lsd. az „igazolásának azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, vagy az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott”.) Másrészt e bekezdés kiegészült a korábbi 63/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseivel, és itt kerül rögzítésre, hogy a „hatósági igazolást a hatóság négy munkanapon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg”. Lényeges módosításnak tekinthető a Kbt. 63. §-ának (8) bekezdésében szereplő rendelkezések beiktatása. A gyakorlatban felmerülő problémák orvoslása érdekében kimondja a jogszabály, hogy a (7) bekezdés szerinti hatósági igazolást az ajánlatkérő akkor is köteles elfogadni, ha - nem kifejezetten közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, és/vagy - az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, és/vagy
5
-
ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt.
Az elfogadhatóság feltétele azonban, hogy az igazolásnak minden egyéb tekintetben alkalmasnak kell lennie annak bizonyítására, hogy az eredményhirdetés (két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi szakasz eredményhirdetésének) felhívásban megjelölt időpontjában nincs az ajánlattevőnek (tíz százalék feletti alvállalkozónak, erőforrást nyújtó szervezetnek) egy évnél régebben lejárt köztartozása. A Kbt. 63. §-ának új (9) bekezdése megegyezik a korábbi (5) bekezdéssel (Lsd. új közteher megállapításának időbeli alkalmazhatósága). Az új (10) bekezdés tartalmát tekintve szintén nem új: megegyezik a korábbi 63/A. § (5) bekezdésével (Lsd. az ajánlatkérői tájékoztatási kötelezettséget más ajánlatkérő megkeresésére a 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti kizáró ok tekintetében). II. A kizáró okok A) A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó (a teljesítésben való részvételének mértékétől függetlenül) vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; b) tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható a büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott; f) korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat
6
szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig; g) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott2, két évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, h) a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel – ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; i) korábbi közbeszerzési eljárásban 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban a 71. § (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti alvállalkozó felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot – annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett –, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította, kivéve, ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést megelőző két évnél. B) A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek tíz százalék feletti alvállalkozója, vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el; b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének (különösen Kbt. 70. § (3) bekezdése, Kbt. 71. §) teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének 123. § (4) bekezdése, 130. § (6) bekezdése, 136/A. § 2
.A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont] elmulasztása mellett a járulékfizetési kötelezettség elmulasztása miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal a (6) bekezdésben meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.
7
(2) bekezdése, 157. § (3) bekezdése vagy 204. § (5) bekezdése szerinti rangsorolása. Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról. C) A Kbt. 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok az ajánlatkérő döntésétől függően alkalmazhatók. Ennek megfelelően az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, tíz százalék fölötti alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, illetőleg a d)-e) pontok tekintetében alvállalkozó, aki a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; b) Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki; c) korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította. d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve; e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. D) A Kbt. 61. §-ának (2) bekezdése alapján amennyiben az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a felhívásban azt is előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott.
8
E) A Kbt. Harmadik Része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban irányadó rendelkezések A Kbt. Harmadik Része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a kizáró okok tekintetében a 249. §-ának (3) bekezdése alapján kell eljárni. A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. § (1) bekezdése, 61. § (1) bekezdése és a 62. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek az érvényesítését előírni. Hangsúlyozandó, hogy mindezek alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem köteles kizáró okot előírni. Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy kizáró okot vizsgálni kíván, úgy jogosult a kizáró okok közül akár (az adott §-on belül is) egyet, vagy többet is előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell. Mivel a Kbt. 249. § (3) bekezdésében az érvényesíthető kizáró okok és a nyilatkozati kötelezettség köre között nincs különbség, ezért egyszerű eljárásban a 62. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok fenn nem állásáról is nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek (10% feletti alvállalkozónak, erőforrást nyújtó szervezetnek), ha ilyen kizáró okot az ajánlatkérő érvényesített a közbeszerzési eljárásban. Továbbá álláspontunk szerint az ajánlattevő nyilatkozati kötelezettsége kiterjed a Kbt. 63. § (3) bekezdése szerinti – 10% alatti alvállalkozók tekintetében teendő – nyilatkozatra is. Az ajánlatkérő, amennyiben előírta valamely kizáró ok érvényesítését, úgy a felhívásában köteles hivatkozni valamennyi – általa előírt –, az A)-B) pontokban meghatározott kizáró okra (Kbt. 60. § (5) bekezdés, Kbt 62. § (2) bekezdés), és értelemszerűen a C)-D) pontokban foglaltakra is. III. A kizáró okok hiányának igazolása A módosítás további jelentős változtatása, hogy közbeszerzési eljárás során, ha létezik a közbeszerzési eljárás nyelvén az ajánlatkérő számára ingyenesen hozzáférhető elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartás, akkor az ajánlattevő nem kötelezhető az e körbe tartozó adatok szolgáltatására. A Közbeszerzések Tanácsa e nyilvántartásokról útmutatót tesz közzé. Tekintettel azonban arra, hogy a nyilvántartások köre, tartalma időben változó, célszerű az ajánlattevőnek ajánlatában hivatkozni arra, ha valamely kizáró ok igazolásának az említett feltételeknek megfelelő nyilvántartással kíván eleget tenni. A Tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 3. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel nem bővítheti a csatolandó igazolások körét.
9
Az Útmutató II. részének B) pontjában foglalt kizáró okok hiányát az ajánlattevőnek, a tíz százalék fölötti alvállalkozónak, illetve az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban – figyelemmel a Kbt. 63. §-ának (1) bekezdésére – nem kell igazolniuk. Az alábbi táblázat a könnyebb kezelhetőség érdekében egymás mellé rendezi az egyes kizáró okokat, illetve igazolási módjukat. Az igazolásoknál tekintettel voltunk arra a körülményre, hogy a Kbt. egyes Fejezetei szerinti eljárásokban, illetve a speciális eljárásokban az általánostól eltérő szabályok is irányadóak, továbbá célszerűségi okokból külön tüntettük fel, hogy az igazolás módja az ajánlattevő, az alvállalkozó, valamint az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában miként alakul. III.1. A Kbt. IV. fejezete szerinti közbeszerzési eljárásokban irányadó igazolási módok III.1.1. Igazolási módok az ajánlattevő vonatkozásában Kizáró okok
Az igazolás módja A)3 Kbt. 60. § (1) bekezdés
a) végelszámolás alatt áll, vagy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről kivonata (cégkivonat, cégmásolat, vagy szóló bírósági végzést közzétettek, vagy cégbizonyítvány) az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték; b) tevékenységét felfüggesztette vagy az illetékes cégbíróság nyilvántartásának akinek tevékenységét felfüggesztették; kivonata, illetve nem cég keretében folytatott tevékenységek esetében, vagy amennyiben az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző által hitelesített nyilatkozat c) gazdasági, illetőleg szakmai 1. magánszemély esetében hatósági tevékenységével kapcsolatban jogerős erkölcsi bizonyítvány bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a 2. cég esetében az illetékes cégbíróság büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nyilvántartásának kivonata nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben 3. egyéb jogalanyok esetében közjegyző 3
A kizáró okok táblázatban való felsorolásánál a II. pont szerinti besorolást vettük alapul. Figyelemmel arra, hogy a II.B) pontban foglalt kizáró okok hiányát az ajánlattevőnek (tíz százalék feletti alvállalkozónak, erőforrást nyújtó szervezetnek) nem kell igazolnia, a II.B) pontra hivatkozás a táblázatban nem szerepel.
10
alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;
által hitelesített nyilatkozat
közjegyző által hitelesített nyilatkozat a VPOP és a területileg illetékes APEH igazolása, vagy a területileg illetékes APEH által kiállított együttes adóigazolás4, vagy köztartozásmentes (www.apeh.hu)
adózói
adatbázis
f) korábbi – három évnél nem régebben közjegyző által hitelesített nyilatkozat lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;
4
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (1) bekezdése alapján az adózó közbeszerzési eljárásban történő részvételhez ún. együttes adóigazolás kiállítását is kérheti az APEH-tól. Az együttes adóigazolás tartalmazza mind az állami adóhatóság, mind a vámhatóság által nyilvántartott köztartozást, illetőleg azok hiányát.
11
g) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, két évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el,
1. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásból (www.ommf.gov.hu, illetve www.mbfh.hu a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben) nyilvánosságra hozott adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi;
2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi (www.apeh.hu)5 természetes személy ajánlattevők h) a büntető törvénykönyv szerinti esetében: hatósági erkölcsi bizonyítvány6 bűnszervezetben részvétel – ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
5
http://apeh.hu/benemjelentett linken a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvántartásából Tekintettel arra, hogy e kizáró ok csak természetes személyekre értelmezhető, egyéb ajánlattevőknek nem kell igazolást becsatolniuk, illetve erre vonatkozóan nyilatkozniuk.
6
12
i) korábbi közbeszerzési eljárásban 2010. közjegyző által hitelesített nyilatkozat szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban a 71. § (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti alvállalkozó felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot – annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett –, és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította, kivéve, ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést megelőző két évnél.
C) Kbt. 61. § (1) bekezdés (a felhívás tartalmától függően) a) gazdasági, illetőleg szakmai közjegyző által hitelesített nyilatkozat tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; b) a tisztességtelen piaci magatartás és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot
13
szabott ki; c) korábbi – öt évnél nem régebben közjegyző által hitelesített nyilatkozat lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította; d) a letelepedése szerinti ország cégnyilvántartás, bíróság-, a költségvetési nyilvántartásában nincs bejegyezve; szervek nyilvántartásának kivonata, illetve az egyéni vállalkozók esetében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett nyilvántartás alapján az ajánlatkérő ellenőrzi7 építési beruházás esetén a vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatók Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett elektronikus névjegyzékén való szereplés, melyet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (3)-(5) és (7) bekezdéseiből következően az ajánlatkérő ellenőriz8 e) a szolgáltatás nyújtásához a engedély vagy jogosítvány hiteles letelepedése szerinti országban előírt másolata, vagy – ha az a közbeszerzés engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg tárgya tekintetében jogszabályi előírás – előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem a szervezeti, köztestületi kamarai rendelkezik. tagságról szóló igazolást Ha a beszerzés tárgyát képező szolgáltatással kapcsolatban a Kbt. 20. § (7) bekezdésének hatálya alá tartozó nyilvántartás létezik, akkor ezt az ajánlatkérő ellenőrzi D) Kbt. 61. § (2) bekezdés az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett
az illetékes önkormányzati adóhatóság/adóhatóságok (a jegyző/jegyzők) által kiállított igazolás/igazolások, vagy
7
a www.nyilvantarto.hu honlapon (lekérdezés nyilvántartási szám, igazolványszám és adószám alapján lehetséges) 8 a www.mkik.hu honlapon
14
eleget, kivéve, halasztást kapott
ha
megfizetésére
Álláspontunk szerint a helyi adóval kapcsolatos nyilvántartás – még ha az önkormányzat elektronikusan vezeti is – nem tartozik a Kbt. 20. § (7) bekezdés hatálya alá, mert jogszabály nem írja elő, hogy nyilvános legyen. Álláspontunk szerint a cégnyilvántartásról, a cégnyilványosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cnyt.) 1. § (2) bekezdése szerinti céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen elektronikusan szerzett adatok nem helyettesítik a Kbt. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírósági nyilvántartás kivonatát (tehát a cégkivonatot vagy cégmásolatot), mert a Cnyt. 15. § (2) bekezdése szerint a céginformációs szolgálattól közokiratban szereplő cégadatot csak ellenszolgáltatásért lehet kérni. A cégnyilvántartás a Cnyt. 1. § (1) bekezdés d) pontja szerint közhiteles. Az olyan forrás (céginformációs szolgálat ingyenes adatai) tehát, mely cégről nem közhiteles adatot bocsát rendelkezésre, nem egyenértékű a cégnyilvántartással és így a Kbt. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírósági nyilvántartás kivonatával. Ugyanakkor felhívjuk az ajánlatkérők figyelmét, hogy ha egyszerű eljárásban – ahol kizáró ok érvényesítése esetén is csak nyilatkozni kell a kizáró ok fenn nem állásáról és így cégkivonatot nem kell beadni – az ajánlatkérő az ajánlatban a Kbt. 70/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint aláíró személyek képviseleti jogosultságát kívánja ellenőrizni, akkor jogosult cégkivonat helyett a céginformációs szolgálattól ingyenesen kérhető információ alapján ellenőrizni a képviseleti jogot, mert ezzel kapcsolatban a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy bírósági nyilvántartás alapján kellene ellenőriznie. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja a figyelmet arra, hogy azon kizáró okok vonatkozásában, amelyeknél a fenti táblázat több igazolási módot rögzít, az ajánlattevő, az alvállalkozó, illetve erőforrást nyújtó szervezet kizárólag azon igazolási módot választhatja, amely rá nézve irányadó. A Kbt. 63. §-a (2) bekezdés g) pontja értelmében az ajánlatkérő minősített ajánlattevő esetében köteles elfogadni igazolásként a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén történő szereplés tényét, abban a körben, amiben a jegyzék – figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is – bizonyítja, hogy az ajánlattevő nem esik a Kbt. 60-61. § valamely esetének hatálya alá.
15
III.1.2. A kizáró okok hiányának igazolása az alvállalkozó vonatkozásában Az ajánlatban minden esetben – a beszerzési tárgytól és az ajánlatkérő döntésétől függetlenül – meg kell jelölni a tíz százalék feletti alvállalkozót és a közbeszerzésnek azt a részét (részeit) és annak százalékos arányát, amelynek a teljesítésében a tíz százalék feletti alvállalkozó közreműködik. Meg kell jelölni továbbá a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek a teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe. Az igazolás módja az alvállalkozó esetében attól függ, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozó közreműködésének mértéke a teljesítés során meghaladja-e a közbeszerzés értékének tíz százalékát, vagy sem. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az alvállalkozókra is irányadók a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezések, amennyiben az alvállalkozó szerepel a jegyzéken. III.1.2. A) A kizáró okok igazolása a tíz százalék feletti alvállalkozók esetében A kizáró okok hiányát az ajánlattevőre vonatkozó szabályok szerint kell igazolni (Lsd. III.1.1. pont) a tíz százalék feletti alvállalkozók esetében. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a Kbt. 60. §-a, 62. §-a, és amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 61. § szerinti kizáró okok valamelyikét előírta, a hivatkozott rendelkezésben foglalt kizáró okok hatálya alá esik. III.1.2. B) A kizáró okok igazolása a közbeszerzés értékének tíz százalékát el nem érő mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó esetében A tíz százalék alatti alvállalkozó vonatkozásában az ajánlattevő minden esetben csak arról köteles ajánlatában nyilatkozni, miszerint a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 60. §-a, 62. §-a, illetve – amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – a 61. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjai, továbbá a 61. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A tíz százalék alatti alvállalkozó esetében azon kizáró okokra, amelyek vizsgálatát a Kbt. csak a tíz százalék feletti alvállalkozókra teszi lehetővé, az ajánlattevőt ilyen nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli [Lsd. Kbt. 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjai]. Megjegyzendő, amennyiben a tíz százalék alatti alvállalkozó a Kbt. 69. § (8) bekezdése értelmében részt vesz az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, úgy abban az esetben is az ajánlattevőnek kell a kizáró okokról ajánlatában nyilatkozni ezen alvállalkozó vonatkozásában.
16
III.1.3. A kizáró okok igazolása az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában A Kbt. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az ajánlatban meg kell jelölni az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet. Az igazolás módja tekintetében a kizáró okok hiányát az ajánlattevőre vonatkozó szabályok szerint kell igazolni. III.2. A Kbt. 4. címe szerinti két szakaszból álló eljárásokra irányadó rendelkezések A Kbt. 104. §-ának (2) bekezdése alapján sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. A részvételre jelentkezőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § szerint kell megfelelően eljárnia, az igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell beadnia. A közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő két szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót [Kbt. 63. § (3) bekezdés]. Az ajánlatkérő a két szakaszból álló eljárásban a közbeszerzési eljárás nyelvén ingyenesen rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásokban való szereplést a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményhirdetése között egy alkalommal köteles ellenőrzi [Kbt. 20. § (8) bekezdés]. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel (a munkaügyi jogszabálysértésekkel kapcsolatos kizáró ok) megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan [Kbt. 63. § (5) bekezdés]. Tehát a részvételi szakaszban azt kell ellenőrizni, hogy az ajánlattételi szakasz eredményhirdetésének időpontjára nem telik-e le az a két év, amely időtartamra az adott cég ki van zárva a közbeszerzési eljárásokból. Ha addigra letelik, akkor az ajánlattevőt, 10% feletti alvállalkozót vagy erőforrást nyújtó szervezetet nem kell kizárni a közbeszerzési eljárásból a részvételi szakaszban, noha akkor még fennáll vonatkozásában a kizáró ok. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az ajánlattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolnia azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására [Kbt. 121. § (4) bekezdés]. Ezzel összefüggésben felhívjuk a
17
figyelmet arra, hogy az ajánlatkérőnek a munkaügyi jogszabálysértésekkel [Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pont] kapcsolatos kizáró ok ellenőrzését – függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő a részvételi szakaszban már ellenőrizte a vonatkozó nyilvántartásokat – az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés között ismét el kell végeznie [Kbt. 121. § (8) bekezdés], mivel a részvételi szakaszban a nyilvántartásban még nem szerepelt cég az ajánlattételi szakaszra bekerülhet a nyilvántartásba. III.3. A Kbt. 7. címe szerinti gyorsított eljárásban irányadó rendelkezések A Kbt. 136. §-ának (4) bekezdése értelmében a gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Ebben az esetben a 63. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a részvételre jelentkezőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, illetőleg az erőforrást nyújtó szervezetnek a részvételi jelentkezésben nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá b) legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig kell csatolnia az ajánlattevőnek az a) pont szerinti személyek (szervezetek) vonatkozásában a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával, valamint – adott esetben – a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, továbbá – ha valamelyikük nem szerepel az adózás rendjéről törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vonatkozásában – a 63. § (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokat9. III.4. A Kbt. V. Fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárásokban irányadó eltérő rendelkezések A Kbt. V. Fejezete vonatkozásában a kizáró okok hiányának az igazolására a Kbt. 193. §-a az irányadó. Ennek értelmében az általános szabályok szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a Kbt. 63. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjai [Lsd. a III.1.1. táblázatának A) d) és f) pontjai, C) a)-d) pontjai, valamint magánszemély és cég kivételével az A) c) és h) pontjai] szerinti esetekben egyszerű nyilatkozat is csatolható.
9
A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy a Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése a fentiektől eltérő szabályozást tartalmaz, azonban a jogalkotói szándékra figyelemmel a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 136. §-ának 2010. szeptember 15. napjától hatályos (4) bekezdését javasolja alkalmazni. A két bekezdés a csatolandó iratok körére nézve ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, a bekezdések a köztartozás-igazolások és az erkölcsi bizonyítvány beadásának határidejében különböznek. Az ajánlatkérő akkor tud megfelelni egyszerre a (3) és a (4) bekezdésnek, ha az ajánlattételi határidő a részvételi szakasz eredményhirdetését követő 15. napon jár le és így a (3) bekezdés szerint is jogszerűen várható el, hogy az ajánlattevő beadja az ajánlatában az igazolásokat. Továbbá úgy is meg lehet mindkét bekezdésnek felelni, ha az ajánlattételi szakasz hiánypótlási határideje jár le a részvételi szakasz eredményhirdetését követő tizenötödik napon és így a hiánypótlási felhívásban a (3) bekezdésnek is megfelelve lehet felhívni az ajánlattevőket a hiányzó igazolások hiánypótlás keretében történő beadására.
18
IV. Az igazolások benyújtására vonatkozó előírások Az igazolások alakiságát tekintve a Kbt. 60-63. §-ok vonatkozásában a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése az irányadó. Kiemelendő, hogy a 2010. szeptember 15-étől hatályos rendelkezések alapján az igazolások minden esetben benyújthatók egyszerű másolatban is. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy az igazolások érvényességi idejére vonatkozó előírásoknak a Kbt. 1. §-a szerinti alapelvekkel összhangban kell lenniük. Így különösen az esélyegyenlőség elvébe ütközhet, ha az ajánlatkérő az igazolások időbeli felhasználhatóságát úgy állapítja meg, hogy annak teljesítése az ajánlattevő számára aránytalan nehézséget eredményez. V. A köztartozásokkal és a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti egyes jogszabálysértésekkel kapcsolatos igazolásokra vonatkozó rendelkezések A Kbt. 63. § (7)–(8) bekezdései tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek a VPOP, az APEH és a jegyző, mint köztartozást nyilvántartó hatóságok által kibocsátott igazolás tartalmi elemeire vonatkoznak. A rendelkezések együttes értelmezése alapján az igazolás akkor felel meg a Kbt. rendelkezéseinek, ha - az az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt, és - igazolja, hogy az igazolás kiállításának időpontjában az igazolás címzettjének nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy - van, de a köztartozás, vagy az annak megfizetésére kapott halasztás az eljárás eredménye kihirdetésének (két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi szakasz eredményhirdetésének) időpontját megelőző egy éven belül jár(t) le, vagy az eredményhirdetés után fog lejárni, feltéve, hogy az ennek megállapításához szükséges információkat az igazolás tartalmazza. Ez esetben a hatósági igazolást az ajánlatkérő akkor is köteles elfogadni, ha - nem kifejezetten közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, és/vagy - az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, és/vagy - ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 63. §-ának (9) bekezdésére tekintettel, amennyiben jogszabály a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja vagy a 61. §-ának (2) bekezdése hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás
19
eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint a 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi - a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és - az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból. Előzőek kapcsán a Közbeszerzések Tanácsa felhívja a figyelmet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában foglaltakra, mely alapján az ott meghatározott követelmények teljesülésének megállapítása alapjául – a 15. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek tekintetében – a következő iratok szolgálnak: a) a munkaügyi hatóság és b) a bányahatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, valamint c) az állami adóhatóság által az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó irat. Ezen rendelkezés azt jelenti, hogy az adott hatóság (munkaügyi hatóság, bányahatóság, állami adóhatóság) honlapján nyilvánosságra hozott adatokból az ajánlatkérő kötelessége ellenőrizni a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását. Az említett hatóságok szerepe tehát csak a törvényben rögzített nyilvántartások vezetésére korlátozódik, a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelésről az említett hatóságok hatósági bizonyítványt nem állítanak ki. A Közbeszerzések Tanácsa itt kívánja megjegyezni, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatáskörébe tartozik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatok ellátása. Tekintettel továbbá arra, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2. §-ának (2) bekezdése alapján a bányászat területén működő munkáltatók munkaügyi ellenőrzését a bányafelügyelet végzi, a munkaügyi ellenőrzésről szóló
20
1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a vonatkozásában – ahogyan egyébként a törvény egésze vonatkozásában is – a bányahatóság munkaügyi hatóságnak minősül.10 VI. Gyakorlati tanácsok a köztartozásmentes adózói adatbázis ellenőrzéséhez Mivel a köztartozások vonatkozásában papír-alapú igazolás csatolandó, ha az ajánlattevő (10% feletti alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet) nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, érdemes átgondolni, milyen sorrendben ellenőrizze e két típusú igazolást az ajánlatkérő. Álláspontunk szerint, ha az ajánlatkérő valamelyik ajánlattevő, 10% feletti alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában nem talál az ajánlatban APEH és/vagy VPOP igazolást, köteles ellenőrizni, hogy az adott cég szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, függetlenül attól, hogy az adott cég nyilatkozott-e erről vagy sem, és csak akkor kell hiánypótlási felhívást küldenie, ha az adott cég nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ezért felesleges olyan nyilatkozatot kérni az ajánlattevőtől (10% feletti alvállalkozótól, erőforrást nyújtó szervezettől), hogy szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, mert még ha az adott cég arról nyilatkozik is, hogy szerepel, az ajánlatkérőnek ezt akkor is ellenőriznie kell. Ugyanakkor ha az adott cég úgy nyilatkozik, hogy szerepel, közben pedig eltávolították (mert a köztartozásmentes adózói adatbázist minden hónap 11-én frissítik), akkor a nyilatkozatot tevő cég tekintetében felmerül a hamis adatszolgáltatás vizsgálatának kötelezettsége. Tehát az ajánlatkérő nem könnyíti meg a saját helyzetét, ha nyilatkozatot követel meg az ajánlattevőktől, 10% feletti alvállalkozóktól és erőforrást nyújtó szervezetektől arról, hogy szerepelnek-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, viszont esélyt ad a hamis adatszolgáltatásra. Ugyanezen okból, ha az ajánlatkérő nem kér ilyen nyilatkozatot, az ajánlattevők, 10% feletti alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek számára sem javasolt, hogy nyilatkozzanak arról, szerepelnek-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, mert ezt az ajánlatkérőnek nyilatkozat nélkül is vizsgálnia kell, viszont nyilatkozat esetén hamis adatszolgáltatást kockáztatnak. Ahhoz, hogy az ajánlatkérő a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplést vizsgálni tudja, ismernie kell az adott cég adószámát. Az adószám szerepel a cégkivonatban.
10
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartás elérhető a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján (www.mbfh.hu) a Közszolgáltatás/Nyilvántartások/rendezett munkaügyi kapcsolatok menüpont alatt.
21
Megjegyezzük továbbá, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban nemcsak a keresés hónapjának adatát lehet keresni, hanem korábbi hónapok adatát is, tehát hogy korábbi hónapban szerepelt-e az adott személy (szervezet) a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Mivel az ajánlattevő, alvállalkozó és erőforrást nyújtó szervezet csak egy évnél régebbi köztartozás miatt van kizárva a közbeszerzési eljárásokból és mivel ezen egy éves időszak egészére lehet adatot keresni a köztartozásmentes adózói adatbázisból, ha a vizsgált személy (szervezet) az ajánlatok bontásának hónapjában nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, az ajánlatkérő köteles az előző hónapok adatait is ellenőrizni visszamenőleg mindaddig, míg megállapítható, hogy az eredményhirdetés napjától visszaszámított egy évben szerepelt-e az érintett cég a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
22