A kővágószőlősi tallérlelet

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve

53

141-150

Pécs, 2015

A kővágószőlősi tallérlelet Raýman János e-mail: [email protected]

Kővágószőlős község területén 1969-ben jelentős tallérlelet került elő. A korabeli sajtó szerencsére megőrizte megtalálásának talán kicsit meseszerű történetét. Huszics János negyedik osztályos helybeli kisfiú apjával és tanítójával 1969. május 23-án a szőlőjükbe ment. Amíg a felnőttek beszélgettek, a fiúcska a tőkék között játszott, és kapirgálta a földet. Ekkor egy szájával lefelé fordított cserépedény került elő. Mintegy 20 cm mélyről kiemelve, 54 ezüstpénzt találtak benne, súlyuk meghaladta a másfél kilogrammot. Értesítették a pécsi Janus Pannonius Múzeumot. Dr. Kiss Attila régész megállapította, hogy a cserépedény valójában kályhaszem, az ezüstpénzek pedig feltűnően jó állapotban lévő ezüsttallérok. A legkorábbi veret 1605-ből, a legkésőbbi 1660-ból való. A leletről a Dunántúli Napló tudósított1. Valójában szerepel közöttük I. Ferdinánd két tiroli tallérja is – igaz, évszám nélküliek –, de ezeket 1522-1557 között verték Hallban. A történetre az érmeket megtaláló Huszics János ma is így emlékezett, és kiegészítette az újsághírt. Kétágú kapával kapirgált a szőlőben, amikor a pénzeket megtalálta. A velük lévő Kovács Lajos tanító értesítette a múzeumot, ahová a családnál maradt egyetlen tallér példányt is elvitték. Jutalmul 3000 Ft-ot kaptak, amelyen a fiúnak kerékpárt vásároltak. A magyar tallérok jó állapotúak, alig kopottak, a későbbi évszámúak szinte verdefényesek, a legutolsó kibocsátási évszám 1660. Tehát a pénzforgalomban nem, vagy alig vettek részt, elrejtésük valószínűleg igen közeli időben történt a legutolsó tallér kibocsátása után2. A tallérok elrejtésének időpontját ezért úgy véljük, Zrínyi Miklós 1664 elején lefolyt hadjártával hozhatjuk kapcsolatba. Zrínyi 1664. január 29-én megostromolta, elfoglalta, és felégette a törökké lett Pécs városát. A katonák pedig a kor szokása szerint ott látták el magukat utánpótlással, ahol tudták. Tehát a keresztény sereg katonái fosztogatták a környék falvait is. Ezért a tallérok tulajdonosa joggal féltette vagyonát, és nem indokolatlanul rejtette el. Feltehetően áldozatul esett, mert nem tudott visszatérni pénzéhez. A leletben 41 db magyar tallér (az 1649-1660 közötti időszakból), 12 db tiroli tallér és egyetlen bécsi verésű tallér található.3

Értékes ezüstlelet Kővágószöllősön. Öt perc kapálás után ezüstkincset lelt egy kisfiú. = Dunántúli Napló, 1969. május 25. 2 Adatközlő: Schilling József, Huszics iskolatársa, pécsi lakos. 3 Ezen a pénzen kisebb marhacsordát lehetett venni, körülbelül 20-30 darabot. 1

142

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015)

Magyar tallérok A tallérverés a magyar verdékben I. Ferdinánd uralkodása alatt, 1553-ban indult meg. A budai márkának megfelelő 894,5 ezrelék finomságú ezüstből verték, egy tallér nyers súlya 28,820 g, színsúlya 25,780 g volt. Készültek fél- és negyed tallérok is. II. Rudolf idejében verték talán a legszebb tallérokat, korának híres éremvésnöke, Abondio verőtöveivel. II. és III. Ferdinánd uralkodása alatt gyakori volt a többszörös tallér verése is. A magyarországi pénzeket, így a tallérokat is elsősorban a körmöcbányai verdében verték, de jelentős mennyiség készült Nagybányán is. A tallérok a birodalmi pénzláb szerint készültek. III. Ferdinánd tallérjai (1. ábra) III. Ferdinánd (1608-1657), II. Ferdinánd császár és király fia, Ausztria főhercege, 1637-től cseh és magyar király, majd római császár. Uralkodása alatt, a vestfáliai békeszerződésekkel zárult a harmincéves háború. Tallérveretei Körmöcbányán és Nagybányán készültek. A tallérok ezüstfinomsága a bécsi márkához igazodott, 891 ezrelék volt. A leletben található tallérok: Előlap: Jobbra néző, babérkoszorús mellkép, hegyes szakállal, csipkés gallérral, a nyakában az aranygyapjas rend jelvényét viseli. A körirat szövegének mezőjében baloldalt a koronás magyar címer, jobboldalt a Madonna a gyermek Jézussal (Patrona Hungariae) látható. Ezt, az osztrák tartományi veretektől eltérően csak a magyar pénzeken használták, a verdejegyen (K-B, N-B stb.) kívüli megkülönböztetésül. Körirata: FERDINAND: - III•D•G•RO•I•S•AVG•GER• - HV•BOH•REX . III. Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország, Csehország királya (Soós 1998: 166-167.) Hátlap: A koronás kétfejű sas mellén negyedelt címer, magyar vágásokkal és a cseh oroszlánnal, a szívpajzs hasított, Ausztria és Burgundia címerével. Alul K-B, Körmöcbánya verdejegye. Körirata: ARCHIDUX•AVS•DVX•BVR•MAR•MOR•CO•TY•1649. Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja 1649. A tallér másik változatán az uralkodó rövid szakálla az álla alá hajlik. A leletben az alábbi évszámú tallérok találhatók: 1649 1 db egyenes hegyes szakállal

1. ábra: III. Ferdinánd tallér előlapja (hegyes, majd áll alá hajló szakállal) és hátlapja

A kővágószőlősi tallérlelet 1650 1652 1653 1654 1655 1656 1657 1658 1658 1659

143

1 db áll alá hajló szakállal 1 db „ 1 db „ 4 db „ 1 db „ 3 db „ 7 db „ 14 db „ 1 db egyenes hegyes szakállal 3 db áll alá hajló szakáll

I. Lipót tallérok (2. ábra) I. Lipót (1640-1707), III. Ferdinánd fia. 1657-től magyar és cseh király, 1658-tól császár. 1665-ben egyesítette az osztrák területeket. Magyarország területén a török elleni háborúk dúltak, megvédték Bécset, visszafoglalták többek közt Budát és Pécset (1686). 1659-től a tallérok finomsága 875 ezrelék, színsúlyuk pedig 25,22 g-ra csökkent. Tallérok a leletben: Előlap: Jobbra néző babérkoszorús, fiatal férfi arcképe, a jellegzetes Lipót alsó ajak már megjelent. A körirat szövegének mezőjében magyar címer és a Patrona Hungariae ábrázolások láthatók. Körirata: * LEOPOLDVS – D • G • RO • I • S • AVG • GER – HV • BOH • REX. Lipót Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország, Csehország királya. Hátlap: Koronás kétfejű sas mellén negyedelt címer szívpajzzsal. A címer, mint előbb. A sas alatt K-B verdejel. A keltezés a köriratban van elhelyezve. Körirat ARCHIDUX • AVS • DVX • BVR • MAR • MOR • CO •TY• 1659. Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Morvaország őrgrófja, Tirol grófja. A képen látható példány hátlapi szövegében a DVX két V betűvel sikerült, tehát DVVX. Az ilyen betűelírások, időnként előfordulnak. Évszámok: 1659 1db 1659 DVVX 1 db 1660 2 db

2. ábra: I. Lipót tallér elő és hátlapja, illetve a DVVX kinagyítva

144


A leletben tehát összesen 41 db körmöcbányai verésű magyar tallér szerepel. Valamennyi szokatlanul kiváló állapotban, szinte verdéből kikerült minőségűek.

Tiroli tallérok Tirol gazdag ezüstbányái a középkor óta jó minőségű ezüstpénz kiadását tették lehetővé. Pénzverdéje Hallban volt. Innen származik a nagyméretű ezüstpénzek – 1486-tól a guldinerek) a későbbi tallérok – verésének ötlete a megcsappant arany helyettesítésére. A tiroli tallérok gyakran és nagy mennyiségben jutottak Magyarországra. Az írott források leggyakrabban grázi (gréci) tallérokat említenek, amelyek legtöbbször valójában tiroli tallérok voltak (Buza 2007). Különösen a török háborúk idején, amikor a törökelleni hadjáratok segélyezésére küldött olasz és spanyol ezüstszállítmányokból (pénzekből is) verték a tiroli tallérokat. Ezek nagy része a török ellen küzdő hadsereghez, többnyire Magyarországra került. Ezért mint fizetőeszközök, a magyar forgalmi pénzek mellett a török által megszállt területen is nagy mennyiségben forogtak. Pohl Artur 13 lelőhelyet sorolt fel, ahol 630 tiroli tallér került elő. Ezekből hét a hódoltság területére esett. Baranyából egyetlen helységet említ Kirics néven, amely valószínű Hirics helység nevével azonos (Pohl 1973). Hasonlóképpen az 1593. évvel záródó, 554 darabot számláló, zömében tallérokból álló Esztergom-szamárhegyi lelet 36%-a tiroli veret (Gyöngyössy 2004). A tiroli tallérok elsősorban a marha- és gabonakereskedelem kedvelt fizetőeszközei voltak. A most bemutatásra került kővágószőlősi tallérleletben a tiroli tallérok 21%ot képviselnek. Ez jól mutatja magas részarányukat a törökök által megszállt terület pénzforgalmában is. I. Ferdinánd tallérjai (3. ábra) Ferdinánd (1503-1564) hosszas családi alkudozás után nyerte el a német területeket és 1521-ben Ausztria főhercege lett. Megkapta Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol és a Krajna feletti uralmat. A német-római császári címet ekkor bátyja, V. Károly néven szerezte meg. Az ő lemondása után, 1558-ban Ferdinánd a német-római császári címet is elnyerte. Mohács után (1526) pedig megszerezte a magyar és cseh királyságot is. A leletben lévő, évszám nélkül tallérokat valószínűleg uralkodása második felében verette, erre utal idősebb korú arcképe a pénzen. Ferdinánd uralkodása alatt fellendült a tiroli pénzverés. Még főherceg korában (1521-27) áttért a tallérverésre. 1622 után – amikor Schlick gróf joachimstahli veretei, amelyek előbb joachimsthaler, később csak thalerként nevet adtak az új pénznek, és sikert arattak –, már folyamatosan verette a tiroli tallérjait. Ferdinánd évszám nélküli tallér Előlap: Jobbra néző koronás, szakállas mellkép. Jobb kezében jogar, balját a kardon nyugtatja. Mellvértje sávokkal díszítve. Körirata: FERDINAND:D:G:ARCHIDVX•AVSTRIAE * Ferdinánd Isten kegyelméből Ausztria főhercege. Hátlap: Koronás címerpajzs negyedelve, az alsó mezők tovább negyedelve. 1-es mezőben magyar vágások, 2-es mezőben cseh oroszlán, 3. mező negyedelve Kasztília és Leon címereivel, a 4. mező negyedelve Ausztria és Burgundia címereivel, szívpajzsban Tirol sas címere. A címerpajzsot az aranygyapjas rend lánca és jelvénye keretezi. Körirata: DVX • BVRGVNDIAE COM • TIROLIS. Burgundia hercege, Tirol grófja. Évszám nélkül 1 db

A kővágószőlősi tallérlelet

145

3. ábra: I. Ferdinánd tiroli tallérjának előlapja és Comes szövegváltozatú hátlapja

Ferdinánd évszám nélküli tallér eltérő hátoldali szöveggel Azonos előoldalú és címerű, de a hátoldal szövegváltozata: DVX • BVRGVNDIAE • COMES • TIROLIS . Burgundia hercege, Tirol grófja. Évszám nélkül 1 db Ferdinánd évszám nélküli tallér előoldali Austri szöveggel Előlap: Eltér a vértje és a körirata. Körirat: FERDINANDVS : D : G : ARCHI : DVX : AVSTRI : Ferdinánd Isten kegyelméből Ausztria főhercege. Hátoldal: címer és szöveg azonos. Évszám nélkül 1 db II. Rudolf tallér (4. ábra) II. Rudolf (1552-1612) 1572-ben magyar, 1575-ben cseh király, 1576-tól németrómai császár. 1608-ban Mátyás főherceg lemondatta a trónról. Nevére 1602-ben kezdték a tiroli Hallban a tallérverést 1612-ig, tehát uralkodása után is, haláláig. A kivert mennyiség elérte a 800 000 darabot is évente, amelyet a török elleni háborúk érdekében, gyakran spanyol segélyként kapott reálokból vertek át. II. Rudolf tiroli tallérja, 1605. Előlap: Jobbra néző babérkoszorús férfi mellkép magasan álló fodros gallérral, vonalkörben. Körirata: RVDOLPHVS II D G ROM IM SEM AV GE HVN BO REX. II. Rudolf Isten kegyelméből római császár, Németország, Magyarország, Csehország királya. Az évszám ívesen, az uralkodó alatt a vonalkörön, kissé balra 1605. Az évszám mellett jobbra H verdejel.

4. ábra: II. Rudolf 1605-ben vert tiroli tallérja

146


5. ábra: Az átvésett betű kinagyítva

Hátlap, körirat: NECNON ARCHIDVCESA : DVCES : BVR : COM : TIROL Továbbá [Ausztria] főhercege, Burgundia hercege, Tirol grófja. A köriratnak több változata ismert. A bemutatott példányon az ARCHIDUCESA -ban az E betű javítva van, talán V volt előbb, amelyet átvéstek E-re. (5. ábra) A negyedelt címer tovább osztott, valamennyi címerkép nem azonosítható. Felül, talán szívpajzsként ráhelyezett egyfejű sas, az 1. mezőben felül magyar vágások, alatta Stájerország tüzet okádó lófejű párduca és talán Burgundia fordított irányba vésett címere látható. A 2. mezőben felül a cseh oroszlán, alatta Ausztria ezüst pólyája és Kasztília bástyája fedezhető fel. A 3. mezőben Karintia háromoroszlános címere, Tirol kiterjesztett szárnyú egyfejű sasa, alatta Burgau harántolt pajzsa cölöppel és Baden 3 oroszlánja látható. A 4. mezőben a felsők bizonytalanok, az alsó kettőben Württenberg címere a nellenburgi agancsokkal és az elzászi 3-3 korona szerepel. Miksa főherceg tallérja (6. ábra) Miksafőherceg, Miksa császár és király nyolcadik gyermeke, Rudolf császár öccse. A lengyel királyság megszerzésére indított háború kudarcot vallott, fogságba is esett. 1590-től a Német Lovagrend nagymestere, 1596-ban a török ellen harcoló keresztény sereg fővezére volt. Visszafoglalta Vácot, Hatvant és Pápát. Mezőkeresztesnél a török fősereggel megütközve vereséget szenvedett. Rudolf császár 1602-ben kinevezte Tirol adminisztrátorának, de a tiroli pénzt továbbra is Rudolf nevére verték. Rudolf halála után, 1612-ben Tirol uralkodója lett, és ettől kezdve a nevére folyt a pénzverés Hallban. 1618-ban hunyt el, de még halála után, 1619-ben is nevére verték a tallérokat. Miksa főherceg tiroli tallérja, 1618. Előlap: Jobbra néző mellkép fedetlen fővel, fodros gallérral, nyakában láncon kereszt függ. Évszám a fej mellett (16-18). Körirat: MAXIMILI : DG : ARC: AV: DVX : BVR : STIR : CARN : Miksa Isten kegyelméből Ausztria főhercege, Burgundia, Stajerország, Karintia Krajna hercege. Hátlap: Négyelt címer szívpajzzsal. Az 1. és 2. mezőben a magyar vágások és a cseh oroszlán, a 3. mezőben Ausztria és Burgundia címere (az utóbbi fordítva), a 4. – osztott – mezőben a sas balra néz, talán fordítva vésték. Poroszországot jelenti a brandenburgi sas, míg a másik ábrázolás vélhetően a lángot lehelő stájer párduc. Középen a Német Lovagrend keresztje negyedeli a címert, rajta szívpajzsban Tirol címere. Körirat: ET: CARN: MAG : PRVSS : AD : COM : H : ET : TIRO. És Karintia /hercege/ Poroszország adminisztrátora, Habsburg és Tirol grófja.


147

6. ábra: Miksa főherceg tiroli tallérja, 1618.

Lipót főherceg tallérja Miksa főherceg 1618-ban bekövetkezett halála után II. Ferdinánd császár Lipót főherceget – a császár öccsét, Strassburg és Passau püspökét – bízta meg a család nevében Tirol tartomány kormányzásával. Ezért Lipót papi ruhás képe látható a korai tallérokon. 1626-ban a család kívánságára elhagyta papi hivatását, uralkodói jogokat vett át, és megnősült. Ezért már koronás arcképpel ábrázolták. 1632-ben hunyt el. Lipót tallér, 1620. Előlap: Papi öltözetben fedetlen fővel, hosszú hajú, bajuszos, hegyes szakállú, de borotvált arcú férfi mellképe. A mellkép mellett megosztva évszám: 1620. Körirat: * LEOPOLDVS•NECNON•CAETERI•D:G: ARCHID:AVSTRIAE Lipót Isten kegyelméből Ausztria főhercege továbbá különben. Hátlap: Osztott címer, szívpajzsban Tirol, alul Passau és Strassburg címere. Körirata: DVC:BVRG : STYR : CAR:ET CARN:COM:TYROL Burgundia, Stájerország, Karintia és Krajna hercege és Tirol grófja. 1620 1 db Lipót tallér, 1621. (7. ábra) Előlap: A fejábrázolás ugyanaz, mint az 1620. évi vereten. Körirat: LEOPOLDVS D : G: ARCHID : AVSTRIAE : DVX : BVRG : S : CAES : MTIS : ETRELIQ+ Lipót Isten kegyelméből Ausztria főhercege, Burgundia hercege, ő szent császári felségének és több.

7. ábra: Lipót főherceg tiroli tallérja 1621-ből

148


Hátlap: A címerábrázolás ugyanaz, mint az 1620. évi vereten. Körirat: ARCHIDVC : GVBERNATOR PLENARISCMES TIROLIS Hercegségnek teljhatalmú meghatalmazott kormányzója, Tirol grófja. Lipót tallér, 1626. (8. ábra) Előlap: Ez már koronás mellkép, jobb kézben jogar, bal a kardot markolja. Az évszám jobb oldalt a mell előtt, a gyöngykörrel ívesen helyezkedik el. Körirat: LEOPOLDVS • D:G:ARCHIDVX • AVSTRIAE Lipót Isten kegyelméből Ausztria főhercege. Hátlap: Osztott címerpajzs; a szívpajzsban az elzászi őrgrófság címere látható; felül a magyar és a cseh címer; alatta Ausztria, Burgundia; balra a sas talán Tirol; az oroszlán vagy párduc Stájerországé; alul Bar lotaringiai tartomány címerét véljük felismerni. Körirata gyöngykörök között: DVX • BVRGVNDI • COMES • TIROLIS Burgundia hercege, Tirol grófja. (Voglhuber 1971: 212.) 1626 1 db

8. ábra: Lipót főherceg tiroli tallérja 1626-ból

Ferdinánd Károly főherceg tallérja (9. ábra) Lipót főherceg halála után, 1632-től özvegye uralkodott kiskorú fia, Ferdinánd Károly nevében, aki 1646-ban vált nagykorúvá, és kezdték meg nevére a tallérverést 1665-ig, haláláig.

9. ábra: Ferdinánd Károly főherceg tiroli tallérja


149

Ferdinánd Károly főherceg tiroli tallérja, 1646. Előlap: Jobbra néző szakáll és bajusz nélküli férfi mellképe vértben. Nyakában az aranygyapjas rend jelvénye láncon, az évszám jobbra a gyöngykörrel ívesen helyezkedik el. Körirata: FERDINAND : CAROL : D : G : ARCHIDVX AVST ♦ Ferdinánd Károly Isten kegyelméből Ausztria főhercege. Hátlap: Koronás osztott címer, körülötte az Aranygyapjas Rend lánca. A címer szívpajzsában a tiroli sas. Felül a magyar és cseh címer, alatta jobbra az osztott pajzson Ausztria, Burgundia címerei, balra az osztott címer nem azonosítható biztosan, legalul a pármai sasok láthatók. Körirat: DVX • BVRGVND • COMES • TYROLIS. Burgundia hercege, Tirol grófja. Osztott címerpajzs. A szívpajzsban Tirol címere. 1646 2 db

Bécsi tallér III. Ferdinánd bécsi tallérja, 1657. (10. ábra) A lelet egyetlen bécsi verete is III. Ferdinánd uralkodása alatt készült. Előlap: Babérkoszorús mellkép áll alá visszahajló szakállal, gallér nélkül, nyakában az Aranygyapjas Rend jelvénye. Az évszám a váll alatt található. Körirat: FERDINANDVS • III. • D • G ROM IM • SE • AV • GE • HV • BO • REX. III. Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország, Csehország királya. Hátlap: Kör alakú pajzsban elhelyezett osztott címer. Felül szívpajzsként az osztrák kétfejű sas, jobbra a magyar vágások, balra a cseh oroszlán. Alatta Kasztília bástyája és Leon oroszlánja, balra Aragónia és Szicília címere. Az oroszlánok és sasok a vert érmen már nehezen azonosíthatók. Talán a stájer, lángot okádó párduc, mellette Burgundia és Ausztria címere látható. Balra valószínű a tiroli sas és Württemberg három agancsa. Az alsó sasok nagyon hasonló vésetek, talán Krajna, Karintia címerei. A Körirat: ARCH • DVX • AVST D BVR • S • K C • C • TYR Ausztria főhercege, Burgundia, Stájerország, Karintia, Krajna hercege, Tirol grófja. A köriratot megszakítja baloldalt Ausztria és Burgundia címere, jobboldalt W alatt címerpajzsban máltai kereszt, Bécs címere. 1657 1 db

10. ábra: III. Ferdinánd bécsi tallérja 1657-ből

150


A bemutatott kővágószőlősi lelet tallérjainak vázlatos összefoglalása a hódoltság alatti pénzforgalom sokszínűségét, a tallérok értékállóságát, és a tiroli veretek elterjedt használatát igazolja. Megjegyzés a képekhez: Több ábrán fekete K betű látható. A Janus Pannonius Múzeumban a lelet kiállításra kölcsönzött tallérjaira Kővágószőlős nevének rövidítését ráfestették, de nem távolították el. A bemutatott ábrák nem mérethelyesek.

Irodalom Buza J. 2007: A stájer és tiroli tallérok forgalma a hódoltságban. - In: A numizmatika és a társtudományok Székesfehérvár, 6: 137–148. Gyöngyössy M. 2004: Nyugatmagyarország kora újkori pénzforgalma. - In: Soproni Szemle 58(4): 12. Pohl A. 1973: Tiroli tallérok 1482-1777. Hazai forgalmuk a hódoltság korában. - Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest, pp. 7–19. Soós F. 1998: A magyar fémpénzek feliratai és címerei. - Magyar Numizmatikai Társulat, Budapest, pp. 166–167. Voglhuber, R. 1971: Taler und Schautaler des Erzhauses Habsburg 1484-1896. - Frankfurt am Main, p. 212.

The thaler findings from Kővágószőlős János Raýman In 1969, thaler findings were found near in Pécs in the border of Kővágószőlős. These findings had 41 piece Hungarian thaler in very good condition from between 1649-1660, and moreover 12 pieces of thaler from Tyrol and Vienna. These coins hiding linked with the military expedition of Miklós Zrínyi, when he occupied and burned Pécs at 19 of January, 1664. The Christian army incursions make enough reason for the hidings. The find makes very interest information for the economic part of the Hungarian and the Tyrolean coins in the first Turkish century. This description shows all the detailed information about the thalers.

A kővágószőlősi tallérlelet

Recommend Documents