ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
sz. melléklet a
. ZMNE számhoz . sz. soksz.példány
A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Egységes szerkezetben a ZMNE Szenátusának módosító határozataival)1
— 2010 —
1
Jóváhagyva 2010. október 27-én
2
TARTALOM JEGYZÉK BEVEZETÉS .........................................................................................................................4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.......................................................................................5 II. FEJEZET A KAR RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI, A KARON MŰKÖDTETETT SZAKOK ÉS RENDELTETÉSÜK...............................................................................................................7 A kar rendeltetése ...........................................................................................................9 A kar feladatai, a képzés szintjei és formái......................................................................9 A kar alaprendeltetéstől eltérő feladatai ..........................................................................9 A képzést megvalósító szakok és rendeltetésük.............................................................10 III. FEJEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND................................................................................11 A) A KAR SZERVEZETE ...............................................................................................11 A kar szervezeti felépítése ............................................................................................11 B) A KAR IRÁNYÍTÁSI MECHANIZMUSA, VEZETÉSI SZERKEZETE ....................13 A kar irányítási mechanizmusa, közvetlen felügyelete ..................................................13 A kar vezetési rendszere ...............................................................................................13 A vezetés rendje ...........................................................................................................14 A karon belüli kapcsolattartás rendje ............................................................................14 Az adatkezelés kari rendje ............................................................................................15 A kar minőségbiztosítási rendszere ...............................................................................15 C) A KAR VEZETŐI .......................................................................................................16 A karon létrehozott vezetői beosztások .........................................................................16 A dékán ........................................................................................................................16 A dékánhelyettes...........................................................................................................18 Az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes ..........................................................18 A tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettes.............................................19 A dékáni hivatalvezető..................................................................................................20 Az intézeti igazgató ......................................................................................................21 A tanszékvezető............................................................................................................22 A tanszékvezető-helyettes(ek).......................................................................................23 D) A KAR OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI.......24 A Hadtudományi Doktori Iskola ...................................................................................24 Az intézet .....................................................................................................................24 A tanszékcsoport ..........................................................................................................25 A tanszék......................................................................................................................25 Kutatóintézet…………………………………………………………………………....26 E) A KAR OKTATÁSI, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEI .........................................................................................27 A Katonai Továbbképző Központ .................................................................................27 F) A KAR FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI EGYSÉGEI................................................29 A Dékáni Hivatal ..........................................................................................................29
3
G) A KAR TESTÜLETEI ÉS BIZOTTSÁGAI.................................................................30 A kar testületei..............................................................................................................30 A Kari Tanács...............................................................................................................31 A Dékáni Tanács ..........................................................................................................34 A Kari Professzori Tanács ............................................................................................34 A Kari Tudományos Tanács..........................................................................................35 A Kari Minőségügyi Bizottság......................................................................................36 A Kari Képzésfejlesztési Tanács ...................................................................................40 A Szakfejlesztési Fórum ...............................................................................................37 A Kari Tudományos Diákköri Tanács ...........................................................................38 A Kari Hallgatói Önkormányzat ...................................................................................38 A Kari Hallgatói Fegyelmi Testület………………………………………………… 38 A Kari Oktatói és Alkalmazotti Értekezlet ....................................................................38 A Kari Érdekegyeztető Tanács......................................................................................39 A Kari Hallgatói Fórum……………………………………………………………… 39 IV. FEJEZET AZ OKTATÓK, A TUDOMÁNYOS KUTATÓK ÉS MÁS ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA.......................................................................................................................44 A) A KAR OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI.......................................................44 Az oktatók jogai, kötelességei.......................................................................................45 B) A KAR MÁS ALKALMAZOTTAI .............................................................................45 V. FEJEZET A HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER .................................................................46 A kar hallgatói ..............................................................................................................46 VI. FEJEZET A KAR TESTÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA ÉS AZOK MŰKÖDÉSE .............................47 VII. FEJEZET A KAR KAPCSOLATAI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI ....................................48 VIII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK...............................................................................................49 IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................50
4
BEVEZETÉS (1) A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (a továbbiakban: kar) a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (továbbiakban: egyetem) oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. (2) A kar a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (a továbbiakban: Ftv.); a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. tv.( továbbiakban: Hjt.); a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. tv (továbbiakban: Hft.).; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint a tevékenységére, szervezetére vonatkozó egyéb jogszabályok, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata ( továbbiakban: ZMNE SzMSz )alapján működik. (3) A kari SzMSz hatálya kiterjed az egyetem polgáraira: hivatásos, a szerződéses és a közalkalmazotti állományú oktatókra, kutatókra, tanárokra, hallgatókra, valamint más alkalmazottakra, a rájuk vonatkozó mértékben az oktató-kutató tevékenységben részt vevő, nem a kar állományához tartozó elméleti és gyakorlati szakemberekre.
5
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A kar a hallgatók oktatását és a tudományok művelését ellátó, a felsőfokú képzésben és a tudományos munkában együttműködő oktatókat, kutatókat és más nem oktatói, tudományos kutatói besorolású dolgozókat; külön igazgatási szervezettel rendelkező és más egységeket (intézetek, tanszékek, szakcsoportok, más gyakorlatoztató helyek, könyvtár stb.) magában foglaló szervezeti egység. A karon egy vagy több képzési területen, tudományterületen a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység, amely oktatási, tudományos kutatási; szolgáltató; és funkcionális szervezeti egységeket működtethet. (2) A kar neve: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (ZMNE KLHTK) Címe: Budapest, Budapest, Hungária krt. 9-11. Telephely:
Budapest, Hungária krt. 9-11.
Postacím: 1581 Budapest, Pf. 15. (3) A kar alapítási éve: Kossuth Lajos Katonai Főiskolai Kar:
1996. szeptember 01.
Hadtudományi Kar:
1997. szeptember 01.
Kossuth Lajos Hadtudományi Kar:
2004. július 19.
(4) Idegen nyelvű megnevezései: angol: Kossuth Lajos Military Science Faculty of Zrínyi Miklós National Defense University; francia: Faculté de Science Militaire Lajos Kossuth de l’Université de Défense Nationale Zrínyi Miklós; német: Fakultät der Militärwissenschaft von Lajos Kossuth, der Zrínyi Miklós Nationalen Verteidigungsuniversität; orosz: Факулбтет Военной Науки им. Лайоша Кошшута Унивнерситета Националъной Обороны им. Миклоща Зрини.
6
(5) A kar bélyegzője: Középen a Magyar Köztársaság címere, körben „Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar”. (6) A kar címere:
(7) A kar jogosult saját szimbólumrendszerének használatára. (8) A kar nem önálló jogi személy. (9) A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek − mint a Magyar Köztársaság állami felsőoktatási intézményének − oktatási és tudományos kutatási szervezeti egysége, mely egy telephelyen működik. A kar a hatályos jogszabályok, a ZMNE SzMSz, továbbá az egyetemi és a kari szabályzatok között feladatait önállóan látja el, az egyetem által a rendelkezésére bocsátott pénzügyi kerettel az egyetem gazdálkodási szabályzata szerint önállóan gazdálkodik. A kar az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési egység. Felügyeletét és irányítását a törvény keretei között, az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint az egyetem vezető testületei és vezetői látják el. (10) A karon a képzés nyelve magyar. (11) A kar Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban SzMSz) a kar alapokmánya.
7
II. FEJEZET A KAR RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI, A KARON MŰKÖDTETETT SZAKOK ÉS RENDELTETÉSÜK 2. §
A kar rendeltetése (1) A kar rendeltetése − az Ftv, valamint a Hft.alapján a Magyar Honvédség ( továbbiakban: MH) feladatainak ellátásához szükséges tiszti utánpótlás biztosítása, valamint a honvédelmet érintõ tevékenységet végzõ szakemberek képzése. A kar alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás. Az oktatási alaptevékenység magában foglalja: – a nemzetvédelmi és katonai, a társadalomtudományi, az orvos- és egészségtudomány, bölcsészettudomány képzési területeken az alapképzést, a mesterképzést, a felsõfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést; – a társadalomtudományok tudományterületein a hadtudományok tudományágban a doktori képzést; A karon folyó képzés szintjei: a) alapképzés; b) mesterképzés; c) doktori képzés; d) felsőfokú szakképzés; e) szakirányú továbbképzés f) szakmai továbbképzések (általános és speciális előmeneteli tanfolyamok, szakmai céltanfolyamok) E képzési formákban, azok sikeres elvégzése után – záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt állít ki, illetve doktori fokozatot (PhD) adományoz (2) A kar alap- és mesterképzéseiben biztosítja a vezetői és szakmai ismeretek magas szintű elméleti és gyakorlati elsajátítását, a menedzser szemléletű gondolkodásmód kialakítását. A végzetteket képessé teszi a képesítésüknek megfelelő munkakörök betöltésére, feladataik NATO- és EU-követelményeknek megfelelő ellátására.
8
(3) A katonai vezetői alapképzésben olyan gyakorlatias és rendszerszemléletű ismereteket nyújt; készségeket, képességeket fejleszt, amelyek alkalmassá teszik a fiatal tiszteket csapat-beosztások, a polgári képzés keretében pedig piacorientált vezetői és szakértői munkakörök ellátására. (4) A kar kiemelt nevelési feladatként kezeli a tiszti hivatáshoz szükséges viselkedési formák, beállítódások megalapozását, a fizikai felkészítést és az egészséges életvitel biztosítását. (5) A karon működtetett szakokon − a nemzetvédelemmel foglalkozó, vagy azzal kapcsolatban lévő − olyan alap- (BSc), közép- (MSc) és felsőfokú vezető és szakemberképzés folyik, amely biztosítja, hogy a diplomát szerzett hivatásos, szerződéses és polgári szakemberek munkaköreikben képesek legyenek hatékony teljesítmény nyújtására; önálló alkotómunkára; posztgraduális továbbképzésre; szakmai, nyelvi kvalifikációjuk alapján NATObeosztások és együttműködési feladatok magas színvonalú ellátására. (6) A kar vállalja − a felsőoktatási törvényben részére biztosított formákban − a megrendelői igényeknek megfelelő iskolarendszerű és más oktatási feladatok végzéséhez szükséges akkreditációt. (7) A kar támogatja oktatóinak, kutatóinak, tanárainak tudományos továbbképzését, a tudományos fokozat megszerzését. 3. §
A kar feladatai, a képzés szintjei és formái (1) A kar alaptevékenysége az oktatás és tudományos kutatás. (2) Feladatainak ellátása során a kar a következő alapelveket követi: a) a politikai, ideológiai és pártsemlegességet; b) az oktatás és a tudományos kutatás szoros kapcsolatát; c) az ismeretek, információk tárgyilagos és többoldalú közvetítésének biztosítását; d) a kutatás és fejlesztés összhangjának hatékony, folyamatos fenntartását. (3) A karon működő szakok a képzési és kimeneti követelmények szerinti alap és mesterképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, felsőfokú szakképzést, általános és szakmai továbbképzést folytatnak teljes illetev részidejű nappali és levelező munkarendben.
9
E képzési szinteken, azok sikeres elvégzése után – záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, diplomát, szakoklevelet, bizonyítványt állít ki. (4) A karon működő Hadtudományi Doktori Iskola tudományszakjain doktori képzést folytat. (5) A karon működő szakokon a képzési irányaiknak megfelelő tudományterületeken illetve tudományágakban tervszerű tudományos kutatómunka folyik. Az új tudományos eredmények közreadása és a tananyagok korszerűsítése folyamatos. (6) A kar szervezett formában: a) közvetíti a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit; b) cél- és továbbképző tanfolyamok indításával segíti a különböző beosztások ellátására való sikeres felkészülést, a honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél valamint a hon- és rendvédelem polgári területein; c) az MH, illetve a rendvédelmi szervek igénye alapján közreműködik a felsőfokú szakképzésben, a karrier és más általános valamint szakmai tanfolyami képzésben; d) egyéb költségtérítéses oktatási és szolgáltatási tevékenységet is folytat. (7) Feladatait a kar oktatóival, tudományos kutatóival, tanáraival, alkalmazottaival, a Bolyai János Hadmérnöki Karral, az egyetem intézeteivel, valamint a kari hallgatói önkormányzattal együttműködve valósítja meg. (8) A kar feladatainak ellátásában együttműködhet más felsőoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, valamint a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) és MH szervezeteivel, illetve a rendvédelmi szervekkel. Ezt intézetei, tanszékei, doktori iskolája és központja részére is lehetővé teszi. Az együttműködés formáit és feltételeit, a jogszabályok, miniszteri utasítások, a ZMNE SzMSz és a belső szabályzók keretein belül, szerződésben határozzák meg. 4. §
A kar alaprendeltetéstől eltérő feladatai (1) A kar az alaptevékenységéhez igazodóan: a) tervezi, szervezi és végrehajtja a katonai végzettséggel nem rendelkező tisztek általános katonai felkészítését, vizsgáztatását;
10
b) gyakorlatorientált képzéssel hozzájárul a különböző állománykategóriák szakmai előmeneteli tanfolyamrendszerű képzéséhez. c) a megrendelő által jóváhagyott tervek alapján részt vesz a különböző át- és továbbképző tanfolyamokra beiskolázott hallgatók képzésében; d) végzi a CIMIC csoportokba beosztott állomány felkészítését; e) részt vesz a harc (békefenntartói) feladatokra kijelölt állomány minden oldalú biztosítással összefüggő feladatokra történő felkészítésében; f) biztosítja az anyanyelvi és idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztését; g) megteremti a rendszeres testmozgás feltételeit. (2) A kar gondoskodik a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejleszti a hallgatók jártasságát a kutatási- fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét; a honvédtiszt, illetve honvédtisztek részére szervezett képzésben a parancsnoki, vezetői, döntési képességét, jártasságát. 5.§
A képzést megvalósító szakok és rendeltetésük (1) A képzést megvalósító szakok a) nemzetvédelmi és katonai képzési terület: − védelmi képzési ágban: biztonság- és védelempolitikai, büntetés-végrehajtási nevelő, nemzetbiztonsági alap- és mesterszakok, − katonai képzési ágban: katonai vezetői alap- és mesterszakok, b) Társadalomtudományi képzési területen: − nemzetközi tanulmányok alapszak, (2) Rendeltetésük: A magyar társadalom számára olyan speciális szakemberek biztosítása, akik a magyar értelmiség integráns részei, a haladó nemzeti hagyományokat vállalók, ugyanakkor euro-atlanti szempontból konform szakembereknek számítanak, és a képzés sajátosságaiból adódóan megfelelő katonai, védelmi vezetői, biztonság- és védelempolitikai, valamint nemzetbiztonsági szakértői és büntetés-végrehajtási nevelői ismeretekkel rendelkeznek.
11
III. FEJEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND A) A KAR SZERVEZETE 6. §
A kar szervezeti felépítése (1) A kart oktatási, tudományos kutatási; szolgáltató; és funkcionális szervezeti egységek alkotják. A kar intézetekre, tanszékekre ( intézetben elhelyezkedő tanszékek és külön intézeti struktúrába nem tartozó tanszék ), szakcsoportokra, igazgatóságra, részlegekre és csoportokra, és igazgatási, szervezési egységekre tagozódik. (2) A karon az oktatás és a tudományos kutatás a Hadtudományi Doktori Iskola az Összhaderőnemi Műveleti Intézet, a Hadtudományi Alapozó Intézet, Nemzetközi- és Biztonsági Tanulmányok Intézet, a Társadalomtudományi Intézet és a Nemzetbiztonsági Tanszék és a Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság keretein belül folyik. (3) Az oktatók és a tudományos kutatók oktatási vagy tudományos kutatási szervezeti egységhez tartoznak. (4) Az intézetet az intézeti igazgató, a doktori iskolát az iskolavezető, a tanszéket a tanszékvezető irányítja, aki felelős az általa vezetett szervezet oktatói és tudományos tevékenységéért 5) Az oktatás és a tudományos kutatás hatékonysága érdekében az oktatási, szervezeti egységek között az együttműködés különböző formái hozhatók létre. (6) A Szenátus döntése alapján az intézeteknél, a tanszékeknél egyéb célfeladatokat ellátó egységek (letéti könyvtár, labor, műhely stb.) létesíthetők. (7) Az egyetem oktatási szervezeti egységei a képzést megrendelő MH-val és rendvédelmi szervekkel, a szakoknak megfelelő szervezetekkel – a rektor jóváhagyásával – szakmai együttműködést folytathatnak. (8) A kar szervezeti egységei Munkaköri Jegyzék kivonatával rendelkeznek
12
(9) A kar támogató és szolgáltató egységeként a gyakorlati képzést biztosító szakkabinetek (csoportok, részlegek) működnek. (10) A kari tervezési, döntés előkészítésit, igazgatási, adminisztrációs, belső ellenőrzési tevékenység végzésére − a kar funkcionális szervezeti egységeként − Dékáni Hivatal működik. (11) A karon dolgozói érdekképviseletek és hallgatói önkormányzati testület működik. (12) A kar könyvtári, dokumentum- és szolgáltatásigényeinek kielégítését az Egyetemi Központi Könyvtár látja el.
Kossuth Lajos Hadtudományi Kar
Felsőfokú Tanfolyamszervező Csoport Dékáni Hivatal
Hadtudományi Doktori Iskola
Katonai Továbbképző Részleg
Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság
Összhaderőnemi Műveleti Intézet
Hadtudományi Alapozó Intézet
Társadalomtudományi Intézet
Távoktatási Részleg
Nemzetközi- és Biztonsági Tanulmányok Intézet
Hadászati és Hadelméleti Tanszék
HadműveletiHarcászati Tanszék
Hadtörténelem Tanszék
PedagógiaPszichológia és Szociológia Tanszék
Nemzetközi Tanulmányok Tanszék
Repülő és Légvédelmi Tanszék
Lövész és Harckocsizó Tanszék
Katonai Vezetéstudományi Tanszék
Jogtudományi és Politikaelmélet Tanszék
Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék
Tüzér Tanszék
Felderítő Tanszék
Védelem Egészségtudományi Tanszék
Filozófia és Kultúrtörténet Tanszék
Katonai Térképész és Katonaföldrajzi Tanszék
Általános Katonai Tanszék
Doktrínafejlesztő és Gyakorlattervező Csoport
2010.10.20.
Védelmi Igazgatási Tanszék
Nemzetbiztonsági Tanszék
13
B) A KAR IRÁNYÍTÁSI MECHANIZMUSA, VEZETÉSI SZERKEZETE 7. §
A kar irányítási mechanizmusa, közvetlen felügyelete (1) A kar a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezeti egységeként a hatályos jogszabályok szerint működik. (2) A kar rendeltetésszerű tevékenységét az egyetem rektora felügyeli. 8. §
A kar vezetési rendszere (1) A kar vezetési rendszere az alaprendeltetést leginkább biztosító szervezeti struktúrának megfelelően épül fel. A vezetési szintek hatás-, feladat- és felelősségi körök alapján differenciáltak. Azonos szinten működő szervezetek és vezetők hatásköre azonos, de eltérő feladat és felelősségi területtel rendelkezhetnek. (2) A kar működtetése és a katonai szolgálati tevékenység során a szervezeti hierarchiának megfelelő centralizált vezetési, a képzési szakok szakmai tevékenységében a decentralizált vezetési módszer valósul meg. A szervezetek vezetői vonatkozásában az egyszemélyi vezetés és felelősség elve érvényesül. (3) A kar szervezeteinél szolgálati és szakmai elöljárói, valamint hivatali és szakmai felettesi rendszer érvényesül. A szolgálati és szakmai elöljárónak parancsadási, a hivatali felettesnek alárendeltjei felé utasítási jogköre van. A szolgálati utat minden tevékenység esetében be kell tartani. (4) A karon képzést folytató szakok szakfelelőseinek szakmai szintű hatás-, feladat- és felelősségi köre a ZMNE SzMSz mellékletében („A szak- és szakirány-felelősök feladat és hatásköre”) leírtaknak megfelelően érvényesül.
14
9. §
A vezetés rendje (1) A kar irányítási és vezetési tevékenysége a kar vezetői útján valósul meg. (2) A kart a dékán vezeti. Munkáját a helyettesei közreműködésével végzi. (3) A kar oktató-nevelő és minőségbiztosítási tevékenységét az oktatási és minnőségbiztosítási dékánhelyettes szervezi, segíti és ellenőrzi, aki működési hatáskörében a kar személyi állományának szakmai elöljárója, hivatali felettese. (4) A karon folyó tudományos tevékenységet a tudományos és nemzetközi dékánhelyettes szervezi, segíti és ellenőrzi, aki működési hatáskörében a kar személyi állományának szakmai elöljárója, hivatali felettese. (5) Az igazgatási és katonai tevékenységgel összefüggő döntések előkészítője, a megvalósítás szervezője, segítője, ellenőrzője a dékáni hivatalvezető. (6) A dékánhelyettesek és a dékáni hivatalvezető a dékán közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látják el feladataikat. (7) A dékán távolléte esetén a helyettesítés sorrendje: – oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes; – tudományos és nemeztközi dékánhelyettes; – dékáni hivatalvezető. (8) A Doktori Iskolát az iskolavezető, az intézetet az igazgató, a tanszéket a tanszékvezető vezeti. Munkájukat helyetteseik közreműködésével végzik. 10. §
A karon belüli kapcsolattartás rendje (1) A kar hatékony és zavartalan működése valamint a szükséges információk biztosítása érdekében a kar polgárai szolgálati illetve hivatali kapcsolatot tartanak fenn. (2) A szakmai elöljáró, a szakmai felettes, a szakmai hierarchia mentén adhat utasítást az általa szakmailag irányított személyeknek, szervezeteknek.
15
(3) A kar szervezeti struktúrájában elfoglalt helytől függően a kapcsolattartás személyesen, írásos formában illetve elektronikus információs eszközök útján valósul meg. 11. §
Az adatkezelés kari rendje (1) A kar által kezelt személyes adatok esetében mindig érvényesülnie kell a célhoz kötöttségnek, a vonatkozó jogszabályok megtartásával. (2) Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendjét a ZMNE SzMSz melléklete („Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje”) tartalmazza. 12. §
A kar minőségbiztosítási rendszere (1) A felsőoktatási minőségpolitika érvényesülése érdekében kar − az egyetem minőségbiztosítási rendszerének részeként a ZMNE SzMSz 9. §-ában meghatározottakra figyelemmel − minőségbiztosítási alrendszert működtet és folyamatosan fejleszt. (2) A kar minőségbiztosítási feladatait az EMÜBI iránymutatása alapján a Kari Minőségügyi Bizottság látja el. Munkájába bevonja a szakok és a tanszékek minőségügyi vezetőit. (3) A Kar Minőségügyi Bizottságának munkájára a ZMNE SzMSz mellékletben („Az Egyetem Minőségügyi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata”) meghatározottak a mérvadóak.
16
C) A KAR VEZETŐI 13. §
A karon létrehozott vezetői beosztások (1) Magasabb vezetői beosztás: dékán, vezetői beosztások: dékánhelyettesek, a szervezeti egységek vezetői, illetve ezek helyettesei. 14. §
A dékán (1) A dékán a kar felelős vezetője. Vezeti és képviseli a kart, e jogkörében eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a ZMNE SzMSz és mellékletei, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2)
Dékáni tisztségre a kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei, valamint főiskolai
tanárai pályázhatnak. A Professzori Tanács és Kari Tanács véleményezi a pályázatokat és véleményét a Szenátus elé terjeszti. A dékánt a Szenátus javaslata alapján a honvédelmi miniszter bízza meg ötévi időtartamra. A megbízás – egy alkalommal – további öt évre meghosszabbítható. A pályázatokat a Szenátus nyilvános ülésen vitatja meg. Az ülésre az összes pályázót meg kell hívni. A dékánjelölt megválasztását a ZMNE SzMSz mellékletben (Választási szabályzatában) foglaltak szerint kell végrehajtani. A dékán tevékenységét – maximum egy – másik vezetői megbízásának megtartása mellett is végezheti. (3) A dékán feladat- és hatásköre: − vezeti, irányítja, képviseli a kart, annak nevében kiadmányozási jogot gyakorol; − irányítja a Kari Tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervezőmunkát; − irányítja és ellenőrzi a kar oktatási és tudományos tevékenységét; – irányítja a kar szakalapítással és szakindítással kapcsolatos tevékenységét; – tervezi és felügyeli a kar akkreditációval kapcsolatos feladatait;
17
– felügyeletet gyakorol a kari szervezeti egységek és a kar képzési, továbbképzési, valamint tudományos kutatási tevékenysége felett, ideiglenes bizottságokat jelölhet ki; – a rektor által átruházott hatáskörben irányítja a kar személyzeti és gazdálkodási munkáját, – munkáltatói jogkört gyakorol a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint, – a szabályzatok szerint eljár a hallgatók tanulmányi, fegyelmi és kártérítési ügyeiben, – a Szenátus ülésére előkészítteti a tanterveket és az egyéb oktatást szabályzó okmányokat; – gondoskodik a kar részére biztosított költségvetési keret rendeltetésszerű felhasználásáról; – a kar tevékenységét érintő kérdésekben kezdeményezheti a rektor és a Szenátus intézkedését, – irányítja a kar felvételi tevékenységét, – irányítja a dékánhelyettesek tevékenységét, az igazgatók, tanszékvezetők, a dékáni hivatalvezető munkáját; – betölti a Kari Tanács elnöki tisztét, – ellát minden olyan feladatot, illetőleg gyakorolja azokat a jogköröket, amelyeket számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, illetőleg amelyet a rektor saját hatásköréből számára átruházott. (5) A dékán megsemmisíthet minden olyan kari szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely hatályos jogszabályt sért. (6) Megbízása ideje alatt hat hónapnál hosszabb tartós távollétet nem vállalhat. (7) A dékán vezetői tevékenységéről rendszeresen beszámol a Szenátusnak és a rektornak, illetve tájékoztatja a Kari Tanácsot. (8) A vezetői és szakmai etika normáinak súlyos megsértése, valamint a kari dékáni tisztségre más okból történt méltatlanná válás esetén a Szenátus – tagjai kétharmadának igenlő szavazata esetén – kezdeményezheti a dékán visszahívását.
18
15. §
A dékánhelyettes (1) A dékánt a dékánhelyettesek segítik feladatai ellátásában, akiket a kar egyetemi tanárai, docensei, és főiskolai tanárai, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensei közül − pályázat útján − kell választani. A dékánhelyettesi beosztásokra benyújtott pályázatokról a Kari Tanács véleményt nyilvánít, javaslatát a Szenátus elé terjeszti. A dékánhelyetteseket a Szenátus (rangsorolása) javaslata alapján a rektor bízza meg. A kinevezési (megbízási) és a felmentési jogkört a rektor, munkairányítói munkáltatói jogkört a dékán gyakorolja. A helyettesek megbízása öt évre szól, amely több alkalommal újabb öt évre meghosszabbítható. (2) A helyettesek választását a ZMNE SzMSz melléklete ( Választási szabályzat) szerint kell végrehajtani. (3) A helyettesek feladatkörét a dékán határozza meg. 16. §
Az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes (1) Az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes alapvető feladata az oktatási szervezeti egységeknél folyó szakmai képzés követelményeknek megfelelő irányítása, kari szintű koordinálása, és a követelmények megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése, a feltételek biztosítása, és az oktatás minőségbiztosítási rendszerében foglaltak érvényre juttatása. A dékán közvetlen alárendeltségében tevékenykedik, távollétében általános jelleggel helyettesíti. (2) Felelős: a kar oktatási feladatainak teljesítéséért, a kar oktató-nevelő munkájának koordinálásáért. (3) Feladatai: a) a kar stratégiai tervezési tevékenységének vezetése; b) a szakok oktatásszervezési tevékenységének irányítása; c) a tanszékek, oktatási-szervezeti egységek oktatási tevékenységének koordinálása; d) a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettessel együttműködve az oktatás-módszertani és fejlesztési feladatok irányítása;
19
e) a kari oktatási adminisztráció vezetése, felügyelete; f) a kar tanulmányi és vizsgarendjének betartatása, az oktatói, tudományos kutatói, tanári állomány továbbképzésének tervezése, szervezése; g) az Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott hatáskörök gyakorlása; h) az akkreditációval kapcsolatos feladatok tervezése és koordinálása; i) a tantervi irányelvek véleményezésének, a tantervek, a képzési programok és az ezekkel kapcsolatos további intézkedések előkészítése; j) a kari oktató-nevelő munkával és minden hozzátartozó területtel kapcsolatosan a fejlesztés tervezése, illetve a tanszéki tervek egyetemi szintű egyeztetése; k) a tananyag kiadási és fejlesztési tevékenységek felügyelete; l) a beiskolázási munka irányítása és ellenőrzése; m) a kari felvételi eljárás feladatainak megszervezése, koordinálása; n) a kredit rendszerrel kapcsolatos feladatok koordinálása; o) részvétel a hallgatói külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak, csereprogramok elbírálásában; p) a Kari Minőségügyi Bizottság, a Kari Képzésfejlesztési Tanács és a Szakfejlesztési Fórum munkájának irányítása; q) utalványozási jog gyakorolása. 17. §
A tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettes (1) A tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettes alapvető feladata a kar tudományos munkájának koordinálása, tervezése, szervezése, szakmai irányítása és felügyelete és kar külföldi kapcsolatainak koordinálása. Feladatát közvetlenül a dékán alárendeltségében végzi. (2) Felelős: a karon belül folyó tudományos tevékenységért a dékán által meghatározott jog- és hatáskörnek megfelelően. (3) Feladatai: a) a tudományos munkára vonatkozó információk folyamatos gyűjtése, elemzése, értékelése, döntés-előkészítő javaslatok kidolgozása, a karon folyó tudományos munka vezetése és ellenőrzése; b) a kar fő kutatási irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása;
20
c) a kar rövid- és középtávú tudományos tervei kidolgozásának irányítása, a kar egyetemi szintű tudományos kutatói feladatainak szervezése, koordinálása, az oktatói, tudományos kutató, tanári állomány tudományos továbbképzésének tervezése, szervezése; d) a tudományos munka kari szintű szabályozó okmányainak előkészítése a Kari Tanács üléseire, vezetői értekezletekre; e) a kar kutatás-fejlesztési tevékenységének irányítása és felügyelete; f) a tudományos kutatások normatív támogatása kidolgozásának irányítása, felhasználásának felügyelete; g) a Kari Tudományos Tanács, a Kari Tudományos Diákköri Tanács és a tanszéki szintű tudományos szervezetek munkájának segítése; h) a kar tudományos együttműködésének szervezésében való közreműködés a HM, a HVK, más fegyveres szervek, valamint a hazai és külföldi oktatási intézmények tudományos szervezeteivel; i) a kari tudományos kiadványok színvonalas megjelentetésének segítése; j) a kari tudományos információs rendszer működtetése; k) kari tudományos rendezvények koordinálása, támogatása; l) a tudományos infrastruktúra fejlesztésének támogatása, koordinálása; m) a kar nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése és irányítása, a nemzetközi pályázati rendszerhez történő intézményes és egyéni kapcsolódás szervezése; n) a kart érintően a doktori (PhD) képzés és a habilitációs ügyek figyelemmel kísérése. 18. §
A dékáni hivatalvezető (1) A dékáni hivatalvezetőt a kar − a katonai igazgatás területén nagy gyakorlattal rendelkező − alkalmazottai közül a dékán javaslatára, a Kari Tanács támogató javaslatával, a munkáltatói jogok gyakorlója nevezi ki határozatlan időre. (2) A dékáni hivatalvezető a kar működési területeire vonatkozó dékáni döntések előkészítője, a Kari Tanács határozatai, és a dékán utasításai alapján vezeti, és ellenőrzi a kar igazgatási tevékenységét. (3) Feladat- és hatásköre:
21
a) a kar adminisztrációs tevékenységéhez tartozó igazgatási, tervezési, szervezési, ügyviteli, ügykezelési feladatok teljes körű irányítása, ellenőrzése; b) a kari információs rendszer működtetése; c) a Dékáni Hivatal ügyviteli és kidolgozói tevékenységének irányítása; d) igazgatási, szervezési és koordinációs kérdésekben a kar vezetőinek segítése; e) a kar valamennyi szervezeti egységében folyó igazgatási tevékenység feletti felügyelet gyakorlása; f) a kari rendezvények előkészítésének és megszervezésének koordinálása; g) a kar igazgatási, ügyviteli és adminisztrációs tevékenysége általános rendjére vonatkozó szabályok kidolgozása és kiadásra történő előkészítése, a szabályok betartásának ellenőrzése; h) a dékán irányító, szervező, ellenőrző munkájához szükséges rendelkezések előkészítése, azok kari betartásának ellenőrzése, átruházott hatáskörök gyakorlása. 19. §
Az intézeti igazgató (1) Az intézet igazgatója az intézet felelős vezetője. (2) Az intézeti igazgatót az intézet egyetemi tanárai, docensei, és főiskolai tanárai, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensei közül − pályázati úton − az Intézeti Értekezlet, illetve a Kari Tanács véleménye és a Szenátus (rangsorolása) javaslatára a rektor bízza meg. Megbízása öt évre szól, és többször megismételhető. (3) Az intézeti igazgató hatásköre: a) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az intézet hatáskörébe tartozó minden kérdésben; b) gondoskodik az Intézeti Értekezlet, valamint az egyéb testületek működéséről; c) szervezi, koordinálja az intézet vagy az ezen belüli egységek kiadványainak hazai és külföldi megjelentetését, gondoskodik az ezzel összefüggő eljárási szabályok betartásáról; d) gondoskodik a rendeletekben előírt jogszabályok, valamint az egyetemi előírások betartásáról; e) segíti a doktori programok kidolgozásával és a szakalapítással, valamint szakindítással kapcsolatos tevékenységet.
22
20. §
A tanszékvezető (1) A tanszékvezető a tanszék felelős vezetője, akit a tanszék egyetemi tanárai, docensei, valamint főiskolai tanárai és tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensei közül pályázat útján − a Tanszéki Értekezlet, Intézeti Értekezlet, Kari Tanács véleményének figyelembevételével a Szenátus (rangsorolása) javaslata alapján a rektor bíz meg öt év időtartamra. A munkairányítói munkáltatói jogkört a dékán gyakorolja. A megbízás további öt évre több alkalommal megismételhető. A tanszék vezetését 65 éven felüli személy nem láthatja el. (2) A tanszékvezető feladat- és hatásköre: a) képviseli a tanszéket és eljár a tanszék nevében, javaslatot tesz a tanszéket, a tanszék dolgozóit, valamint vendég oktatóit érintő minden ügyben; b) szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanszék oktató-nevelő munkáját és más (külső megbízásos) tevékenységét, dönt azokban az ügyekben, amelyeket a különböző szabályzatok a hatáskörébe utalnak; c) szervezi és a szaktudomány elfogadott normatívái szerint rendszeresen értékeli a tanszék oktatóinak, tudományos kutatóinak és más diplomás munkatársainak tudományos tevékenységét; d) irányítja és ellenőrzi a hozzá beosztott oktatók és más foglalkoztatottak munkáját, e) a hatáskörébe tartozó személyi ügyekben dönt illetve javaslatot tesz; f) elősegíti a hallgatók bevonását a tudományos munkába, biztosítja a tudományos diákköri munka feltételét; g) gazdálkodik a tanszék rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretekkel és más anyagi eszközökkel, ellenőrzi azok felhasználásának jogosságát; h) biztosítja a jogszabályok, hatósági előírások, egyetemi, kari határozatok és szabályzatok előírásainak végrehajtását, egyéni felelős vezetőként közvetlenül, illetve megbízottja útján irányítja, szervezi és ellenőrzi a tanszék (egység) vagyonvédelmi, munka-, titok- és tűzvédelmi tevékenységét, felelősen gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről; i) kiadmányozási jogkört gyakorol az illetékességébe tartozó ügyekben;
23
j) szervezi, koordinálja a tanszék vagy az ezen belüli egységek kiadványainak hazai és külföldi megjelentetését, gondoskodik az ezzel összefüggő eljárási szabályok betartásáról; k) értékeli a tanszék irányítása alá tartozók munkáját, javaslatot tesz a velük kapcsolatos személyi ügyekben; l) gondoskodik a rendeletekben előírt jogszabályok, valamint az egyetemi előírások betartásáról; m) segíti a doktori programok kidolgozásával és a szakalapítással, valamint szakindítással kapcsolatos tevékenységet. (3) Nagy létszámú (kihelyezett szakcsoportokat működtető) tanszék vezetője Tanszéki Tanácsot hozhat létre. A Tanszéki Tanács a tanszékvezető tanácsadó szerve, döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Amennyiben a Tanszéki Tanács a hallgatókat, vagy a nem oktató alkalmazottakat közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozik, a Tanács ülésére az érintettek képviselőit is meg kell hívni. (4) A tanszékvezető munkáját a tanszéki oktatói értekezlet javaslataival és vélemény nyilvánításával segíti. A tanszéki oktatói értekezletnek a tanszék valamennyi oktatója a tagja, így a részmunkaidős közalkalmazottak és a tanszéken oktatási feladatokat ellátó nappali tagozatos PhD hallgatók is. A tanszéki oktatói értekezlet részt vesz a tananyag és vizsgakövetelmények meghatározásában, véleményt nyilváníthat a tanszéket érintő bármely kérdésben, véleményt nyilvánít a tanszékvezetői pályázatról, tanszéki ügyekben döntést kezdeményezhet. 22. §
A tanszékvezető-helyettes(ek) (1) A tanszékvezető-helyettest(eket) a tanszék oktatói és tudományos kutatói közül a rektor bízza meg, a Tanszéki Értekezlet véleményének figyelembevételével. A megbízás öt évre szól és többször megismételhető. (2) A tanszékvezető-helyettes(ek) hatáskörét és feladatát a Tanszéki Értekezlet egyetértésével a tanszékvezető hagyja jóvá, amit a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.
24
D) A KAR OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI 23. §
A Hadtudományi Doktori Iskola (1) A hadtudományban a doktori fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzést folytató oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység. A Hadtudományi Doktori Iskola ( továbbiakban: HDI ) rendeltetése a „Hadtudomány” tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére pályázó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésének tervezése, szervezése, vezetése és végrehajtása. (2) A HDI feladatai: a.) a doktori kutatási témák kidolgozása és felterjesztése a ZMNE Doktori Tanácshoz jóváhagyásra; b.) a felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és végrehajtása; c.) a tudományszakok tevékenységének irányítása d.) a szervezett doktori képzés rendjének, okmányainak kidolgozása; e.) a képzésben résztvevő doktoranduszok és egyéni felkészülők tanulmányi ügyeinek intézése, irányítása; f.) a hallgatók tanulmányi, tudományos kutatói és óratartási eredményeinek nyilvántartása; g.) a témavezetők tevékenységének felügyelete; h.) részvétel a doktorjelöltek fokozatszerzési eljárási ügyeiben; i.) tudományos konferenciák szervezése. 24. §
Az intézet (1) Az intézet több hasonló képzési területen működő tanszéket magába foglaló oktatási egység.
25
(2)
Feladata: a) az intézetben folyó oktató, kutató tevékenység összehangolása; b) a rendelkezésére álló erőforrások optimális elosztása; c) a tanszékein oktatott szakok, szakirányok tantárgy struktúrájának valamint tantárgyi programjainak folyamatos fejlesztése; d) az akkreditációs követelmények folyamatos figyelése, és az annak való megfelelés biztosítása e) az oktatás minőségének biztosítása; f) oktatással kapcsolatok pályázati lehetőségek kihasználása. 25. §
A tanszékcsoport (1) Egy adott tudomány részterületén − szakirányon − tevékenykedő tanszékek − az oktatás és tudományos kutatás hatékonyságát egységes elvek szerint elősegítő − szervezeti csoportja. 26. §
A tanszék (1) Az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. (2) Feladata: a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanszék oktató-nevelő munkáját és más (külső megbízásos) tevékenységét, dönt azokban az ügyekben, amelyeket a különböző szabályzatok a hatáskörébe utalnak; b) elősegíti a hallgatók bevonását a tudományos munkába, biztosítja a tudományos diákköri munka feltételét; c) a jogszabályok, hatósági előírások, egyetemi, kari határozatok és szabályzatok előírásainak végrehajtása; d) A tanszék kiadványainak hazai és külföldi megjelentetését kezdeményezi; e) Segít a doktori programok kidolgozásában és a szakalapítással, valamint szakindítással kapcsolatos tevékenységben;
26
f) a szaktárgyi oktatás végzése, korszerűsítése, a szakági képzés fejlesztésének kezdeményezése, az oktatás személyi, szervezeti, tárgyi feltételeinek megteremtése; g) az oktatással kapcsolatos számonkérés tartalmi követelményeinek, formáinak kidolgozása, ennek szervezése, folyamatos ellenőrzése; h) a speciális képzés, tudományos továbbképzés, a gyakorlati képzés, gondoskodás a hallgatókkal történő egyéni foglalkozás feltételeiről, tehetséggondozás; i) az oktatók, tudományos kutatók szakmai fejlődésének segítése, javaslatot tesz a folyamatos oktatói utánpótlásral, feladata az oktatói-kutatói követelményrendszer érvényesítése és a teljesítésükhöz szükséges feltételek megteremtése; j) pályázati úton elnyert, vagy állami megbízások alapján elvégzendő fejlesztési feladatok végzése.
27. §
Kutatóintézet (1) Az intézeten belül működhetnek: − kutatócsoportok; − más egységek és csoportok. (2) A kari kutatóintézet önálló oktatási szervezeti egység, amely feladata, hogy egyes társadalomtudományok, nemzetvédelmi illetve hadtudományi és az azokhoz szorosan kapcsolódó más tudományterületeken folyó kutatási tevékenységet szervezze.
27
E) A KAR OKTATÁSI, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉT TÁMOGATÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEI 28. §
Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság (1)
A Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság feladata a felsőfokú (katonai, pol-
gári) vezetői tanfolyamok, tervezése, szervezése, az általános előmeneteli tanfolyamok szervezése és levezetése, a nem katonai oktatási intézményben végzett tiszti állományba vett személyek tanfolyamrendszerű felkészítésének szervezése és levezetése, távoktatási formában a felsőoktatási intézményekben a Honvédelmi alapismeretek tantárgy, valamint a közoktatásban a Katonai alapismeretek tantárgy gesztori feladatainak végzése. (2)
A Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság alárendeltségében működik a Fel-
sőfokú Tanfolyamszervező Csoport, a Katonai Továbbképző Részleg és a Távoktatási Részleg. (3)
A Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság a dékán közvetlen alárendeltségébe
tartozik, vezetője az igazgató. (4)
Működéséhez elkészíti a munkaköri jegyzék szerint a munkaköri leírásokat,
amelyek alapján végzi tevékenységét. (5) A Felsőfokú Tanfolyamszervező Csoport feladatai: a) A Felsőfokú vezetőképző tanfolyamokon folyó oktató, kutató tevékenység kidolgozása, tervezése, összehangolása; b) A tanfolyamok képzési, kimeneti követelményeinek, tematikájának, órarendjének kidolgozása, tantárgy struktúrájának valamint tantárgyi programjainak folyamatos fejlesztése, részt vesz a gyakorlatok kidolgozásában; c) Az oktatás minőségbiztosítása; (6) A Katonai Továbbképző Részleg végzi a HM belföldi beiskolázási tervében szereplő, a kar számára feladatként meghatározott belső át- és továbbképzések (Nem katonai oktatási intézményben végzett, tiszti állományba vett személyek tanfolyamrendszerű felkészítése, általános katonai és vezetői előmeneteli tanfolyamok) tervezését, szervezését és levezetését. Elöljárói döntés alapján részt vesz különböző HM és MH szervek általános katonai felkészítésében. Az igények, és leterheltség függvényében részt vesz a katonai vezető szak (vagy
28
más szakok) hallgatóinak gyakorlati felkészítésében, az általános katonai ismeretek fejlesztésében, szinten tartásában. Feladatai: a) tervezi, szervezi és végrehajtja a nem katonai oktatási intézményben végzett tisztek általános katonai felkészítését, vizsgáztatását; b) tervezi, szervezi és végrehajtja az általános előmeneteli tanfolyamokra beiskolázottak felkészítését, vizsgáztatását. A távoktatási folyamat ideje alatt ellátja a tuttori feladatokat; c) a dékán részére javaslatot készít elő a tanfolyamok oktatói személyére; d) az igényeknek és az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a katonai vezető szak (vagy más szakok) hallgatóinak általános katonai felkészítésében, az ismeretek szinten tartásában; e) az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a kar katona állománya általános katonai felkészítésében (a HM HVK hatályos kiképzési intézkedésének megfelelően); f) elöljárói igények alapján részt vesz kiképzési innovációs tevékenységben. (7) A Távoktatási Részleg végzi a távoktatási formában a felsőoktatási intézményekben a Honvédelmi alapismeretek tantárgy, valamint a közoktatásban a Katonai alapismeretek tantárgy gesztori feladatait.
Feladatai: a) tervezi, szervezi és végrehajtja a Honvédelmi alapismeretek tantárgy távoktatási képzési formában való oktatását, vizsgáztatását. A távoktatási folyamat ideje alatt ellátja a tuttori feladatokat; b) Végzi a közoktatásban a Katonai alapismeretek tantárgy gesztori feladatait. c) Végzi a tantárgyfejlesztési és minőségbiztosítási feladatokat. d) az igényeknek és az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a belső katonai át- és továbbképzések távoktatási feladataiban; e) az elöljárói feladatszabásnak megfelelően részt vesz a kar katona állománya általános katonai felkészítésében; f) elöljárói igények alapján részt vesz kiképzési innovációs tevékenységben.
29
F) A KAR FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI EGYSÉGE 29. §
A Dékáni Hivatal
(l) A Dékáni Hivatal a kar adminisztratív ügyintéző szerve. Kari szinten ellátja az általános igazgatással, vezetéssel, irányítással, ellenőrzéssel, valamint a rendezvények szervezésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. (2) A Dékáni Hivatal élén a dékán által javasolt, a Kari Tanács által véleményezett és a rektor által határozatlan időre kinevezett hivatalvezető áll. (3) A Dékáni Hivatal munkáját a dékán irányítása mellett a hivatalvezető szervezi, vezeti és ellenőrzi. A hivatalvezető munkájáért közvetlenül a dékánnak tartozik felelősséggel. (4) A Dékáni Hivatal feladatai: a) a kar adminisztrációs tevékenységéhez tartozó tervezési, szervezési és koordinálási feladatok teljes körű végzése; b) a kari testületi szervek (Kari Tanács, Kari Dékáni Tanács, Kari Tudományos Tanács, Kari Minőségügyi Bizottság) megalakításával, határozataik végrehajtásával kapcsolatos feladatok szervezése; c) a kar napi életével kapcsolatos rendezvények előkészítése, tervező-szervező, ellenőrző tevékenység végzése; d) a kar bázisain szolgálatot teljesítő, alkalmazásban lévő teljes személyi állomány katonai, igazgatási tevékenységének tervezése, összehangolása; e) a dékán vezetési okmányainak, az ellenőrzési munkatervek előkészítése, jelentések elkészítésében való közreműködés; f) a hazai és külföldi partnerintézményekkel kialakult kapcsolatok ápolása, kiszélesítése, valamint új kapcsolatok kialakításának előkészítésében való részvétel; g) a bázison működő más szervekkel, a karral kapcsolatban lévő társadalmi szervezetekkel való együttműködés szervezése és végrehajtása; h) a karra látogató hazai és külföldi delegációk, valamint vendégek fogadásában, programjaik tervezésében, szervezésében való részvétel; i) határidős feladatok figyelemmel kísérése;
30
j) egyéb ügyek kari szintű rendezése. (5) Működéséhez elkészíti a szükséges okmányokat és a Munkaköri Jegyzék szerint a munkaköri leírásokat, amelyek alapján végzi tevékenységét.
G) A KAR TESTÜLETEI ÉS BIZOTTSÁGAI 30. §
A kar testületei (1) A kart a jogszabályokban, az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint annak mellékleteként elfogadott kari Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint választott testületek és vezetők irányítják. (2) A kar testületei és fórumai: a) a Kari Tanács; b) a Dékáni Tanács; c) Kari Gazdálkodási Tanács; d) a Kari Professzori Tanács; e) a Kari Tudományos Tanács; f) a Kari Minőségügyi Bizottság; g) a Kari Képzésfejlesztési Tanács; h) a Szakfejlesztési Fórum; i) a Kari Tudományos Diákköri Tanács; j) a Kari Hallgatói Önkormányzat; k) a Kari Hallgatói Fegyelmi testület; l) a Kari Oktatói és Alkalmazotti Értekezlet; m) a Kari Érdekegyeztető Tanács; n) a Kari Hallgatói Fórum.
31
31. §
A Kari Tanács (1) A Kari Tanács a kar véleményezési, javaslattevő, döntési és ellenőrzési joggal felruházott vezető testülete. (2) A Kari Tanács munkáját állandó és ideiglenes bizottságok segíthetik. (3) A Kari Tanács megbízása alapján, egy-egy célfeladat elvégzésére, ideiglenes bizottságok hozhatók létre. A bizottságok működésének részletes szabályait a Kari Tanács határozatában állapítja meg. Munkájuk befejezésekor a bizottságok kötelesek beszámolni a Kari Tanácsnak, amely a beszámoló elfogadásával egyidejűleg ezen bizottságokat megszünteti. (4) A kar vezetési feladatait a dékán látja el, munkáját a Kari Tanács segíti. Akadályoztatása esetén a kijelölt dékánhelyettes jár el. (5) A Kari Tanács szavazati és tanácskozási jogú tagokból áll. (6) Szavazati jogú tagok (15 fő): Betöltött tisztség alapján hivatalból tagja és egyben a Kari Tanács elnöke a dékán. Betöltött tisztség alapján hivatalból tag a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke. Választás alapján (13 fő): a) az oktatók és kutatók választott képviselői, úgy, hogy arányuk − az elnökkel együtt − a Kari Tanács létszámának legalább a felét meghaladja (9 fő); b) az egyéb munkakörben foglalkoztatottak (1 fő); c) a hallgatók választott képviselője (3 fő [1 fő HM ösztöndíjas, 1 fő polgári szakos, 1 fő PhD]). (7) Tanácskozási jogú állandó meghívottak: a) a szakért felelős oktatók; b) a dékán helyettesek és tanszékvezetők, intézet igazgató; c) a Szenátus kari tagjai; d) a dékáni hivatalvezető; e) előző kari dékán egy évi időtartamra; f) a reprezentatív szakszervezetek képviselői;
32
g) a szakok képzését megrendelő, szakmai felügyeletét ellátó külső szervek képviselői; h) a Honvédelmi Minisztérium Humánpolitikai Főosztály képviselője; i) az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Önkormányzat elnöke. (8) Meghatározott napirendi pontok tárgyalásához a dékán − tanácskozási joggal − más személyeket is meghívhat. (9) A kar valamennyi polgára jogosult a Kari Tanács tagjainak választására, és a testületbe tagként is megválasztható. (10) A Kari Tanács tagjainak megbízása legfeljebb három évre szól. A hallgatókat két évre választják meg. A Kari Tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki az adott félévre nem iratkozott be. (11) A Kari Tanács titkárát a dékánjavaslata alapján a Kari Tanács választja. (12) A Kari Tanács oktató, kutató és az egyéb munkakörben foglalkoztatottak megválasztása során a ZMNE SZMSZ mellékletétnek vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
32. § A Kari Tanács hatásköre (1) A Kari Tanács döntési és ellenőrzési jogkörében: a) létrehozza a kari szintű állandó és ideiglenes bizottságokat, megbízza vezetőiket, meghatározza feladataikat; b) a kari szabályzatok elfogadása, módosítása c) jóváhagyja a kart érintő szerződéseket, megállapodásokat; d) dönt a Szenátus által a Kari Tanácsra átruházott jogkörökben. (2) A Kari Tanács javaslattevő és véleményező jogkörében: a) javaslatot tesz a kar SzMSz-ére és más szabályozókra, majd azokat jóváhagyásra a Szenátus elé terjeszti; b) javaslatot tesz a kar tevékenységének főbb elveire, fejlesztési terveire; e) véleményezi a tanszékek, szervek tudományos kutatási, képzési, működési költségvetési igényeit, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználási elveit; c) javaslatot tesz a dékán, a dékánhelyettesek az igazgató valamint a tanszékvezetők megbízására;
33
d) javaslatot tesz a Szenátus felé az oktatói kinevezések odaítéléséről; e) javaslatot tesz a kiváló oktatói címek adományozásáról; f) javaslatot tesz az egyetemi szintű alapképzés, a kiegészítő alapképzés, a főiskolai szintű alapképzés, az általános továbbképzés, a doktori (PhD) képzés, 2005-től az alapképzés (BSc), és a mesterképzés (MSc), illetve a habilitációs eljárásokra. g) javaslatot tesz új szak(ok) indítására, a szak(ok) képesítési követelményeinek módosítására, a tantervekre; f) javaslatot tesz a kari tantervekről, képzési szakirányokról, kezdeményezi újabb szakok és továbbképzési szakok indítását; h) javaslatot tesz oktatási és tudományos kutatási szervezeti egység (tanszék, tanszékcsoport, intézet) létesítéséről, megszűntetéséről, illetve átszervezéséről; i) véleményezi és javaslatot tesz a kari munkaköri jegyzék egyes kérdésivel kapcsolatban; j) véleményezi és javaslatot tesz az itt nem szabályozott minden egyéb − a kart vagy az egyetemet érintő − kérdésben. (3) A Kari Tanács beszámoltatja: a) a dékán helyetteseket, a szakokért felelős oktatókat; b) a karon működő minden szervezeti egység és szervezet vezetőjét; c) az általa választott testületek vezetőit, legalább évente egyszer. (4) A Kari Tanács hatáskörében: a) megsemmisíthet minden olyan átruházott hatáskörben, vagy a karon, illetve kari felügyelet alatt működő tanács, testület, szerv és közösség által hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt, egyetemi vagy kari szabályokat, egyetemi vagy kari tanácsi határozatot sért; b) minősített többségi szavazással kezdeményezheti a rektornál a dékán jogszabályt, illetve egyetemi szabályzatot sértő döntésének megsemmisítését, a megsemmisítésre vonatkozó előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van; c) egyes hatásköreit átruházhatja a Tanszéki Értekezletekre, állandó és ad hoc bizottságaira, a Kari Hallgatói Önkormányzatra; d) határozatait írásos formában teszi közzé.
34
33. § A Kari Tanács működési rendje (1) A Kari Tanács éves ülésterve szerint − általában havonta (kivéve a nyári időszakot) − ülésezik. A Kari Tanács ülését a dékán hívja össze, írásbeli előterjesztéssel és a napirend megjelölésével: a) az előterjesztéseket a tanácsülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a Kari Tanács tagjainak és az alkalmankénti meghívottaknak; b) az öt napon belüli előterjesztést, valamint a Kari Tanács ülésén szóban vagy írásban előterjesztett napirendi javaslatot, az adott ülésen csak a Kari Tanács egyszerű többségi egyetértésével lehet tárgyalni. (2) A Kari Tanács rendkívüli ülését a kezdeményezéstől számított 15 napon belül (de 2 napon túl) össze kell hívni, ha: a) azt a dékán kéri; b) valamelyik Tanszéki Értekezlet, illetve a Kari Hallgatói Önkormányzat, vagy a Kari Tanács szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada azt − a megtárgyalandó napirend megjelölésével − írásban kéri. (3) A Kari Tanács ülései nyilvánosak, kivételes esetben (többségi döntéssel) az elnök zárt ülést rendelhet el. (4) A Kari Tanács üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen megjelentek nevét, az elhangzott hozzászólások kivonatos tartalmát, a döntések alapján írásba foglalt határozatokat, a szavazatok megoszlásával. A jegyzőkönyvet a Kari Tanács titkára vezeti és a dékán által felkért kettő, szavazati jogú, kari tanácstag hitelesíti. (5) A Kari Tanács, illetve a tanács bizottságai üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei, határozatai a kar oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és alkalmazottai számára nyilvánosak. Az előterjesztések a Kari Tanács és a bizottságok tagjainál, továbbá a Dékáni Hivatalban megtekinthetők. Ezeket a Dékáni Hivatalban kell elhelyezni és megőrizni. A zárt ülések dokumentumait bizalmasan kell kezelni. (6) A Kari Tanács tagjai, valamint a létrehozott állandó és ideiglenes bizottságok tagjai, továbbá a tanács által megválasztott, vagy a dékán által alakított bizottságok elnökei jogosultak betekinteni a kar bármely szervezeti egysége olyan ügyirataiba, amelyek a testületi tagságukból, illetve megbízatásukból adódó feladataik ellátásához szükségesek, és számukra jogszabályok
35
ezt nem korlátozzák. Az iratbetekintésnél különösen figyelembe kell venni a személyes és különleges adatok védelmére, valamint a szolgálati és államtitokra vonatkozó rendelkezéseket. (7) A Kari Tanács választott tagjait a karnak − a felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül − meg kell választania, a Kari Tanács alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. (8) A Kari Tanács saját működésének elősegítésére Kari Minőségügyi Bizottságot, Kari Tudományos Tanácsot, Kari Dékáni Tanácsot, és más állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A testületek összetételét, feladatait a Kari Tanács határozza meg. 34. §
A Dékáni Tanács (1) A Dékáni Tanács a dékán mellett működő döntés-előkészítő, véleményező testület, illetve a rektor által megjelölt feladatokat ellátó testület. (2) A Dékáni Tanács tagjai: a) a dékán; b) a dékán helyettesek; c) a dékáni hivatalvezető; d) a Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság igazgatója e) a intézeti igazgatók; f) Doktori Iskola vezető; g) a kar jogtanácsosa.. (3) Napirendtől függően h) a Személy és Munkaügyi Osztály osztályvezetője; i) az Egyetem minőségügyi megbízottja; j) a Közalkalmazotti Tanács képviselője; k) a reprezentatív szakszervezetek képviselői; l) a HÖK elnöke. (4) A Dékáni Tanács munkájában a dékán meghívása alapján állandó, illetve ideigle-
nes tanácskozási joggal más személyek is részt vehetnek. (5) A Dékáni Tanács üléseit heti gyakorisággal, a hét első_ munkanapján tartja.
36
35. §
A Kari Gazdálkodási Bizottság 3 (1) A Kari Gazdálkodási Bizottság a dékán döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testülete, munkáját az elnöke irányítja. (2 A Kari Gazdálkodási Bizottság tagjai: a) az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes (elnök), b) a tudományos és nemzetközi kapcsoltokdékánhelyettes, c) a dékáni hivatalvezető, d) az intézeti igazgatók, e) Továbbképző és Tanfolyami Igazgatóság igazgatója, f) a kar jogtanácsosa, g) Dékáni Hivatal gazdálkodási és pénzügyi kérdésekkel foglakozó előadója. A Kari Gazdálkodási Bizottság üléseire meghívottak a tanszékvezetők, a szakfelelősök, valamint a dékán által kijelölt személyek. A Kari Gazdálkodási Bizottság titkára a Dékáni Hivatal gazdasági és pénzügyi kérdéseivel foglalkozó előadója. (3) A Kari Gazdálkodási Bizottság feladatai: a) a karon folyó gazdálkodás koordinálása, a kar egészét érintő gazdálkodási kérdések előterjesztése, véleményezése, az irányelvek és a preferenciák kidolgozása; b) a kar költségvetésének tervezése; c) az előirányzati keretek felhasználásának figyelemmel kísérése; d) a pénzforgalom felügyelete; e) az anyaggazdálkodás tervezése, koordinálása;
3
A Kari Tanács 2009. 02. 19-én megtárgyalta, a Szenátus 2009. 02. 25-ei ülésén jóváhagyta
37
36. §
A Kari Professzori Tanács
(1) A Kari Professzori Tanács elsősorban a dékán és a Kari Tanács tanácsadó testülete, másrészt pedig önálló kezdeményezés alapján fontos oktatási és tudományos kérdéseket megvitató, valamint ajánlásokat, javaslatokat előkészítő szervezet. (2) A Kari Professzori Tanács feladata a kar oktatással, a tudományos kutatómunkával, a posztgraduális továbbképzéssel kapcsolatos, továbbá más − a Kari Tanács, a dékán, illetve a Professzori Tanács által felvetett − kérdések véleményezése. (3) A Kari Professzori Tanács tagjai: a kar kinevezett egyetemi, habilitált főiskolai tanárai és magántanárai, továbbá aktív nyugállományú professzorai, professzor emeritusai, valamint a dékán által felkért személyek, akik vállalják a tanács céljait és feladatait, illetve a karral személyes munkakapcsolatot tartanak fent. A tanács elnökét és titkárát a dékán nevezi ki négy évre. (4) A Kari Professzori Tanács működésére az egyetem SzMSz-nek melléklete („Az Egyetemi Professzori Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata”) a meghatározó.
37. §
A Kari Tudományos Tanács (1) A Kari Tudományos Tanács tudományos kérdésekben a Kari Tanács döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező testülete, munkáját − a bizottság elnökeként − a tudományos dékánhelyettes irányítja. (2) A Kari Tudományos Tanács tagjai: a kar egyetemi, főiskolai tanárai, valamint szakok szakfelelősei, továbbá egyetemi docensek, tudományos fokozattal rendelkező főiskolai docensek és a Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöke. (3) A Kari Tudományos Tanács titkárát a testület alakuló ülésén, titkos szavazással a bizottság tagjai közül a Kari Tanács elnökének javaslata alapján egyszerű többséggel választja. A titkár megbízatása három év.
38
(4) A Kari Tudományos Tanács tevékenységét a Ftv., az egyetem és a kar Szervezeti Működési Szabályzatának előírásai, valamint − éves munkaterve alapján − a saját ügyrendje szerint végzi. (5) Feladatai: a) a karon folyó tudományos munka koordinálása, a kar egészét érintő tudományos pályázatok és jelentések elbírálása, a preferenciák meghatározása; b) a kar nemzetközi tudományos együttműködéseinek kimunkálása és koordinálása; c) Professor Emeritus, Tiszteletbeli Doktor (doktor honoris causa) és egyetemi magántanári cím adományozásának kezdeményezése, a javaslatok véleményezése; d) a Kari Tanács által meghatározott ügyekben döntés előkészítői feladatok végrehajtása, javaslatok kidolgozása és előterjesztése; e) javaslatok kidolgozása a kar egészét érintő kutatási célkitűzések meghatározásához, kutatói tervek elkészítéséhez és a kutatómunka végzését biztosító szabályozókhoz; f) a karon készült kutatási tervek, programok és pályázatok, a tudományos munkáról szóló jelentések, szabályozók, az egyetemi, főiskolai tanári, docensi és kutatói munkakörök betöltésére irányuló pályázatok véleményezése; g) a kar által kiírásra kerülő pályázatok előkészítése, elbírálása és javaslattétel a díjazásra; h) javaslattétel a kiemelkedő tudományos tevékenységet végzők elismerésére; i) a Kari Tudományos Diákköri Tanács munkájának, valamint a karhoz tartozó doktorandusz képzésben résztvevő személyek tevékenységének segítése; j) a tudományos munka hatékonyságának növelése érdekében folyamatos együttműködés a HM, a MH, és más fegyveres szervek és oktatási intézmények érintett tudományos szervezeteivel. (6) A Kari Tudományos Tanács tevékenységére a ZMNE SzMSz-ének mellékletében („Az Egyetem Tudományos Tanácsa Szervezeti és Működési Szabályzata”) megfogalmazottak a meghatározóak.
38. §
A Kari Minőségügyi Bizottság (1) A Kari Minőségügyi Bizottság a kar minőségbiztosítása koordinálásáért felelős döntés-előkészítő és tanácsadó testület.
39
(2) A Kari Minőségügyi Bizottság elnöke az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes. (3) A Kari Minőségügyi Bizottság tagjai a szakért felelős oktatók, a tanszékvezetők és a Kari Hallgatói Önkormányzat képviselője. (4) A Kari Minőségügyi Bizottság tevékenységét alapvetően az ZMNE SzMSz-ének melléklete („Az Egyetemi Minőségügyi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata”) határozza meg.
40
39. §
A Kari Képzésfejlesztési Tanács
(1) A Kari Képzésfejlesztési Tanács a kar képzési struktúrájának és képzési programjának kialakítását, megvalósulását és fejlesztését irányító és véleményező testülete. (2) A Kari Képzésfejlesztési Tanács elnöke az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes. (3) A Kari Képzésfejlesztési Tanács tagjai az intézeti igazgatók, a tanszékvezetők, az intézeti igazgatók, a szakért felelős oktatók és dékán által felkért más − a szak felügyeletét ellátó szervezetektől felkért − szakemberek. (4) A Kari Képzésfejlesztési Tanács operatív szerve a Szakfejlesztési Fórum. (5) A Kari Képzésfejlesztési Tanács döntései meghozatala során kikéri a Szakfejlesztési Fórum, illetve a szakbizottságok véleményét. (6) A Kari Képzésfejlesztési Tanács véleményt nyilvánít a szakok módosításával, új szak indításával kapcsolatos kérdésekben és az Egyetem Képzésfejlesztési Tanács által vizsgált kari kérdésekben is. (7) A Kari Képzésfejlesztési Tanács tevékenységét alapvetően a ZMNE SzMSz-ének melléklete („Az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata”) határozza meg. 40. §
A Szakfejlesztési Fórum (1) A Kari Szakfejlesztési Fórum a karon meglévő szakok működtetését, a megrendelő igényeinek megfelelő módosítását és fejlesztését felügyelő, a változtatásokat kezdeményező szerv. (2) A Kari Szakfejlesztési Fórum keretében Katonai Vezetői Szak Szakbizottság; Biztonság- és Védelempolitikai Szak Szakbizottság; Nemzetbiztonsági Szak Szakbizottság; és Büntetésvégrehajtási nevelő (nevelésirányító) Szak Szakbizottság működik. (3) A Kari Szakfejlesztési Fórum felügyeleti szerve a Kari Képzésfejlesztési Tanács.
41
(4) A Kari Szakfejlesztési Fórumot az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes irányítja. (5) A Kari Szakfejlesztési Fórum az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes útmutatása alapján tevékenykedik. A különböző szakbizottságok tevékenységére az oktatási és minőségbiztosítási dékánhelyettes és az adott szak szakfelelősének iránymutatásai a mérvadóak. Munkájukat a ZMNE SzMSz mellékletében („A szak-, szakirányfelelősök feladat és hatásköre”) leírtaknak megfelelően végzik. 41. §
A Kari Tudományos Diákköri Tanács (1) A Kari Tudományos Diákköri Tanács feladatáról, hatásköréről, működési rendjéről a ZMNE SzMSz-nek melléklete („Az Egyetemi Tudományos Diákkör Szervezeti és Működési Szabályzata”) rendelkezik.
42. §
A Kari Hallgatói Önkormányzat (1) A Kari Hallgatói Önkormányzat foglal állást kar hallgatóinak jogviszonyával, életés munkakörülményeivel, szociális helyzetével, továbbá tanulmányi munkájával és a fegyelmi ügyeivel kapcsolatos egyes kérdésekben. A Kari Hallgatói Önkormányzat munkáját a Kari Tudományos Diákköri Tanács segíti. (2) A Kari Hallgatói Önkormányzat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat részeként, annak Alapszabályában lefektetett elvek alapján, mint a kar hallgatóinak önálló önkormányzati szerve végzi tevékenységét. A testület képviseletét a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke látja el.
43. §
A Kari Hallgatói Fegyelmi Testület
(1) A Kar Hallgatói Fegyelmi Testületet a Kari Tanács alakítja meg, a testület tagjaiból kijelölt fegyelmi Bizottság az ösztöndíjas és a polgári hallgatók fegyelmi ügyeiben első
42
fokon jár el. A feladat és hatáskörét a ZMNE SzMSz melléklete (A Fegyelmi, Kártérítési és Jogorvoslati Szabályzata”) tartalmazza.
44. §
A Kari Oktatói és Alkalmazotti Értekezlet (1) A Kari Oktatói és Alkalmazotti Értekezletet a dékán köteles évente legalább egy alkalommal, vagy az egyetemi Közalkalmazotti Tanács írásbeli kérésére, a napirend megjelölésével, 30 napon belül összehívni. Az értekezleteken a dékán elnököl. A Kari Oktatói és Alkalmazotti Értekezletnek nincs döntési jogköre. (2) A Kari Oktatói értekezlet a Kar tanácsadó és véleményező szerve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben. (3) A Alkalmazotti Értekezlet a Karon nem oktatói vagy kutatói munkakörben alkalmazottak tanácsadó és véleményező szerve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő ügyviteli, ügyintézési, munkaszervezési, oktatást és kutatást támogató feladatok ellátásában. (4) Az értekezleteket össze kell hívni akkor is, ha azt az oktatók, kutatók és az egyéb munkakörben foglalkoztatottak legalább egyharmada írásban kéri, valamint, ha meg kell választani a Szenátus kari képviselőjét, és Kari Tanács tagjait. (5) Az értekezletek akkor határozatképesek, ha a Kar oktatóinak és kutatóinak, valamint az egyéb munkakörben foglalkoztatottak több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt értekezletek a meg jelentek számára tekintet nélkül határozatképesek. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül.
45. §
A Kari Érdekegyeztető Tanács (1) A Kari Érdekegyeztető Tanács a kar valamennyi polgárának jogviszonyával, életés munkakörülményeivel, szociális helyzetével kapcsolatos vitás kérdések rendezését elősegítő testület.
43
(2) A Kari Érdekegyeztető Tanács tagjai: a dékán, a reprezentatív szakszervezet(ek) képviselője(i), a Közalkalmazotti Tanács kari képviselője. Működésére, hatáskörére vonatkozóan a ZMNE SzMSz-ben foglaltak a mérvadóak. (3) A Kari Érdekegyeztető Tanács működési rendjét maga alakítja ki.
46. §
A Kari Hallgatói Fórum (1) A Kari Hallgatói Fórum a kar hallgatóinak értekezlete, amelyen a hallgatók évfolyam-csoportonként 15 fő után egy-egy küldöttel képviseltetik magukat. A Hallgatói Fórumon − tanácskozási joggal − a kar minden beiratkozott hallgatója személyesen is részt vehet. Az értekezlet összehívását mind a Kari Hallgatói Önkormányzat, mind a dékán kezdeményezheti. (2) A Kari Hallgatói Fórum összehívásának módját és hatáskörét a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya rögzíti.
44
IV. FEJEZET AZ OKTATÓK, A TUDOMÁNYOS KUTATÓK ÉS MÁS ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA A) A KAR OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI
47. § (1) A karon tanársegédi, adjunktusi, főiskolai/egyetemi docensi, főiskolai/egyetemi tanári munkakörökre történhet kinevezés. (2) A karon létesíthető kutatói munkakörök a következők: tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, valamint kutatóprofesszor. (3) A karon az oktatással összefüggő feladatok végzésére kiemelt gyakorlati oktató, gyakorlati oktató, szakoktató munkakörökre történhet kinevezés. (4) Az oktatási, kutatási feladatok ellátására, elsősorban a gyakorlati képzés sikeres végrehajtása érdekében a csapatoknál szolgáló tisztek, külső előadók, illetve hazai és külföldi vendégoktatók is meghívhatók.
48. § (1) A kar oktatói, kutatói − tanársegédi munkakör kivételével − tanári, alkalmazotti munkakörére csak az nevezhető ki, aki a a ZMNE SzMSz mellékletében (A Foglalkoztatási Követelményrendszer Szabályzat) az oktatói, kutatói, tanári, alkalmazotti munkakörökre előírt követelményeknek megfelel. (2) Az oktatói munkakörbe történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és a munkaköri cím használatának jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig, mint gyakornok munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható.
45
(3) A kar oktatói, kutatói munkakörei csak pályázat útján tölthetők be. Az egyes munkakörök ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági követelményekhez is köthetők.
49. §
Az oktatók jogai, kötelességei (1) Az oktatók, valamint a tudományos kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak jogait és kötelességeit a ZMNE SzMSz 60. §-a, 61. §-a, 62 §-a és 63. §-a és a 64. §-a részletesen tartalmazza.
B) A KAR MÁS ALKALMAZOTTAI
50. §
(1) A ZMNE SZMSZ 65 §-ában megfogalmazottaknak megfelelően.
46
V. FEJEZET A HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 51. §
A kar hallgatói (1) A kar hallgatói azok, akik a kar szakjain egyetemi és főiskolai alapképzésben, kiegészítő alapképzésben vagy általános továbbképzésben kifutó rendszerben, 2005-től alapképzésben, mesterképzésben, valamint doktori (PhD) képzésben vesznek részt. (2) A hallgatók jogállását a ZMNE SzMSz határozza meg. (3) A hallgatók jogaira és kötelességeire vonatkozó általános előírások a hatályos jogszabályi rendelkezéseken túl a ZMNE SzMSz-ben találhatók. A hallgatók fegyelmi és kártérítési (anyagi) felelőségét a ZMNE SzMSz-nek melléklete („A Hallgatók Fegyelmi, Kártérítési és Jogorvoslati Szabályzata”) tartalmazza, ide nem értve a kettős jogállású hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségét.
47
VI. FEJEZET A KAR TESTÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA ÉS AZOK MŰKÖDÉSE
52. § (1) A kar testületeinek létrehozása és azok működésével, a választások szabályaival, az alapelvekkel, a választási eljárással, a jelöléssel, a szavazással, a képviselőkkel és a póttagokkal kapcsolatban a ZMNE SzMSz mellékletének („Választási Szabályzat”) idevonatkozó pontjai a meghatározóak.
48
VII. FEJEZET A KAR KAPCSOLATAI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI 53. § (1) A kar és szervezeti egységei a Magyar Honvédség, a rendőrség és a rendvédelmi szervek és a szakszolgálatok szervezeteivel szakmai együttműködést folytatnak. (2) A kar vezetői együttműködnek az országos hatáskörű fegyveres szervek szakmai vezetőivel. (3) A kar a képzési szakokhoz kapcsolódó területeken együttműködést alakíthat ki más polgári felsőoktatási intézmények hasonló profilú karaival. (4) A kar más felsőoktatási intézménnyel közös oktatási, szervezeti egységet a honvédelmi miniszter engedélyével hozhat létre.
49
VIII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 54. § (1) A kar azon dolgozóira és hallgatóira, akik a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek tényleges állományába tartoznak, a ZMNE SzMSz mellett a jogállásukra vonatkozó törvények, azok végrehajtási rendeletei, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló többször módosított 1996. évi XLV. törvény és a honvédelmi miniszter által kiadott szabályzatok is vonatkoznak. (2) A kar alapfunkcióinak eredményesebb ellátása érdekében adományokat fogadhat el. (3) A kar törekvéseinek megvalósítását egykori hallgatói, oktatói és támogatói egyesületekbe, alapítványokba tömörülve segíthetik.
50
IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 55. § (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus 2007. október 25 -ei ülésén megtárgyalta, elfogadta és az egyetem SzMSz-nek 3. számú mellékleteként jóváhagyásra javasolta. (2) Ez a Szabályzat az egyetem SzMSz-ének jóváhagyásával lép hatályba. Egyidejűleg a ZMNE 1164/78. számon nyilvántartott SzMSz-e hatályát veszti. Budapest, 2010. október 27. A rektor jogkörében eljárva
Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy főtitkár
Egy példány: 51 lap Ügyintéző: Fodor József ny. alezredes (29-486) Kapja: Irattár Sokszorosítva: 8 példányban Egy példány 51 lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: miniszteri biztos 2. sz. soksz. pld.: f_titkár 3. sz. soksz. pld.: BJHMK dékán 4. sz. soksz. pld.: KLHTK dékán 5. sz. soksz. pld.: gazdasági igazgató 6. sz. soksz. pld.: ORH 7. sz. soksz. pld.: TRH 8. sz. soksz. pld.: SIRH
