A külterületek rendezése

A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE

LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR

A településrendezés célja 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (1) A településrendezés célja a települések területfelhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

A külterületek rendezése Lázár Tibor Táj-, település-, területrendező tervező Környezetterv Kft.

2010. szeptember 28.

BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM


LÁZÁR TIBOR

A településrendezés feladata



LÁZÁR TIBOR

A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok A területrendezés és a településrendezés összefüggései 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Megyei területrendezési tervek 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről 76/ 2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról • 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről • Az összes balatonparti település vízpart rehabilitációs tanulmánytervéről szóló TNM rendeletek Erre példa: 21/2004. (XI.9.) TNM rendelet Balatonboglár vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról • • • • • •




LÁZÁR TIBOR

A településrendezés során figyelembe kell venni többek között:

1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét. 2010. szeptember 28.



• A környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, • a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekek, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és –kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, • a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást. Fentiek alapján megállapítható, hogy a külterület rendezése rendkívül összetett feladat, nem elég az Étv. és az OTÉK ismerete! A vonatkozó ágazati jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell a külterület tervezéséhez! 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR

A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok Közvetlenül a településrendezéssel összefüggő jogszabályok • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • A Kormány 253/1997. (XII.20.) rendelete az országos településrendezési és építési követelményekről /OTÉK/ • 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól • 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről • 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról • 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról • 2/2005. (I. 11.) egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról



1


LÁZÁR TIBOR

A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok

A településrendezés és a tájrendezés – környezetalakítás kapcsolata

• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról • 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről • 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről • 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról • 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről • 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről • 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról • 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról • 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól



LÁZÁR TIBOR


• • • •

• • • •

1994. évi LV. törvény a termőföldről 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 127/2009. (IX.29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (a borvidékek és a hozzájuk tartozó települések meghatározása) 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásáról 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról




LÁZÁR TIBOR

A településrendezés és a hulladékgazdálkodás kapcsolata

• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről • 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról • 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól • 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól • 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról • 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről • 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről • 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről • 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól • 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról



• • • •


A településrendezés és a környezetvédelem kapcsolata


LÁZÁR TIBOR


A településrendezés és a táj- és természetvédelem kapcsolata



LÁZÁR TIBOR

A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok Országos koncepciók, programok • 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról • 96/2009. (XII.9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról

• 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról • 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról • 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelete a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről • 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól • 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről • 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről • 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól • 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR

A településtervezés keretében a külterület rendezésének célja • A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti hagyományokon alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása; • A természeti erőforrások fenntartható használatát, a táji-természeti értékek védelmét, a többfunkciós tájgazdálkodás feltételeit egyaránt biztosító településrendezési szabályozás – tájszabályozás – kialakítása. Ezek a célok a településrendezés keretében csak a jóváhagyandó munkarészekben teljesíthetők, az alátámasztó munkarészekben nem!





2


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR

A mezőgazdasági területek szabályozása


A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények az OTÉK szerint

A mezőgazdasági tevékenység a termőföldről szóló törvény szerint

29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. Konfliktus: • mezőgazdasági szolgáltatás (gépállomás) építményei; • szőlőhegyi borozó, borház panzióval; • lovas sportközpont építményei; • génmegőrzés, ismeretterjesztés, bemutatás építményei fenti szabály szerint mezőgazdasági területen nem létesíthetők, mégis vannak. 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR

3.§ (k)Mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás; (l) Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszerfeldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás; Szabályozási javaslatom: A mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tevékenységhez és kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR



A mezőgazdasági terület OTÉK szerinti sajátos területfelhasználási egységei

A mezőgazdasági terület általam alkalmazott sajátos területfelhasználási egységei a jellemző tájhasználat alapján:

29.§ (2) A mezőgazdasági terület: a) kertes, b) általános mezőgazdasági terület lehet. • Az OTÉK nem határozza meg a kertes és általános mezőgazdasági terület fogalmát, így azok értelmezése eltérő • Azonos szerepkört, tájhasználatot, táji jelleget, beépítettségi intenzitást, sajátos építési használatot figyelembe véve a mezőgazdasági táj tájhasználati sajátosságai jóval differenciáltabbak • Az OTÉK szerinti két területfelhasználási egység nem fejezi ki a tájképi, természeti értékek, ökológiai rendszerek tájszerkezeti jelentőségét • Az OTÉK új területfelhasználása a „természetközeli terület” csak a természeti értékek egy részének (mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület) szerkezeti tervi ábrázolására ad lehetőséget 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR

• • • •

Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Borvidéki mezőgazdasági terület

A települési szabályozás rendszerében – az OTÉK-hez igazodva – a sajátos építési használatot kell kiemelnünk az egyes területfelhasználási egységek meghatározásakor.




LÁZÁR TIBOR

A mezőgazdasági területek szabályozása Általános mezőgazdasági terület Olyan árutermelésre szánt területfelhasználási egység, ahol a mezőgazdasági tevékenységgel és kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.





3



LÁZÁR TIBOR



LÁZÁR TIBOR




LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR

A mezőgazdasági területek szabályozása Kertes mezőgazdasági terület Olyan vegyes hasznosítású – jellemzően szőlő, gyümölcs, kert művelésű – egy tájszerkezeti (településszerkezeti) egységet alkotó területfelhasználási egység, ahol elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épületben az időszakos, illetve szezonális tartózkodásra szolgáló pihenő helyiség is kialakítható.





LÁZÁR TIBOR






LÁZÁR TIBOR


4


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR

A mezőgazdasági területek szabályozása Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Olyan területfelhasználási egység, ahol az ökológiai hálózat, a táji – természeti értékek és a környezeti elemek védelme érdekében csak olyan építmények helyezhetők el, amelyek a más jogszabályban meghatározott védelmi célokkal összhangban vannak, vagy azok megvalósítását szolgálják.







LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR








LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


5







LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR








LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


6


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR

A mezőgazdasági területek szabályozása Borvidéki mezőgazdasági terület Jellemzően szőlőművelésű vagy a szőlőművelésre kiválóan alkalmas mezőgazdasági terület , ahol a történelmileg kialakult szőlőhegyi tájhasználat megőrzése érdekében csak a szőlőgazdálkodással, borászattal és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények (pl.: présház, borház, borospince, borozó stb…) helyezhetők el. Borvidéki mezőgazdasági terület csak szőlőkataszteri nyilvántartásban lévő területen jelölhető ki.






LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR





LÁZÁR TIBOR



LÁZÁR TIBOR

A mezőgazdasági területek szabályozása A beépíthetőség OTÉK szerinti területi feltételei 29.§ (3) A mezőgazdasági területen 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, 2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.





7


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR



A beépíthetőség javasolt területi feltételei

Lakóépület és birtokközpont létesítésének OTÉK szerinti területi feltételei

A művelési ágak szerinti 720 ill. 1500 m2 területi minimum legfeljebb a kertes mezőgazdasági területen és a borvidéki mezőgazdasági terület már felaprózódott tájrészletein fogadható el. Általános mezőgazdasági területen: szőlő, gyümölcsös, kert esetén 3 000 m2 szántó, gyep esetén legalább 10 000 m2 az elfogadható területi minimum a gazdasági épületek létesítéséhez. Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan) minimum 10 ha javasolható.




LÁZÁR TIBOR

29.§ (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR



Lakóépület létesítésének szabályozási javaslata

A csongrádi tanyás telkek földhivatali nyilvántartás szerinti területi megoszlása

1. A 3000 m2 ill. 6000 m2 területi határ elfogadhatatlanul kevés. Csak az építsen lakóépületet mezőgazdasági területen, aki a mezőgazdasági termelésből, ha szerényen is, de el tudja tartani a családját. szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább 2 – 5 ha szántó, rét, legelő esetén legalább 10 – 20 ha

összes 1500 m2-nél kisebb • tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs • tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő • kivett tanya vagy lakóépület

2. A birtokközponthoz birtok is kellene! Annak minimális mértékét is javasolt meghatározni (birtoktest) szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább 2 – 5 ha szántó, rét, legelő esetén legalább 10 – 20 ha

• tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs • tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő • kivett tanya vagy lakóépület



699 150 319 230 435

3000 – 5999 m2 között

3. A kialakult tanyák tanyás tájszerkezet elsorvasztási politikája a rendszerváltástól eltelt 20 év alatt sem változott! Az a tragikus ebben, hogy kormány szinten ez senkit sem érdekel. − az általában 2880 m2 (800 négyszögöl), ill. 5760 m2 (1600 négyszögöl) területű kialakult tanyákon új lakóépület nem létesíthető − a 3% építési lehetőség elfogadhatatlanul kevés − birtokközpontként a kialakult tanyák nem fejleszthetők − a tanyák üdülő és turisztikai célú fejlesztésére sem ad lehetőséget az OTÉK 2010. szeptember 28.

91

1500 – 2999 m2 között

LÁZÁR TIBOR

61 250 124 17

6000 – 9999 m2 között •tanya vagy lakóépület + bármely művelési ág •kivett tanya vagy lakóépület

10 000 m2-nél nagyobb összes

15 2 15 1257

Az OTÉK szabályozása szerint csak 91 tanyás telken építhető lakóépület, csak 15 fejleszthető birtokközponttá 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR



A tanya mai funkciójának meghatározása

Tanyás térségek revitalizálása (Országos Területfejlesztési Koncepció)

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3.§ b): „tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese” Az Országos Területfejlesztési Koncepció – 97/2005. (XII.25.) OGY határozat: „tanya: meghatározóan alföldi térségekre jellemző külterületi szórványtelepülés, a lakófunkció mellett hagyományosan jellemző mezőgazdasági szereppel, illetve egyre erősödően turisztikai, rekreációs funkcióval.” 2010. szeptember 28.


Az európai szinten kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tanyás településrendszer és gazdasági forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képező sajátos térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására… Alapvető cél, hogy a tanyás térségeink zöme megújuljon az alábbi életképes funkciók megszerzése ill. megőrzése révén: • Korszerű gazdálkodó tanyák (főként egyes intenzív, termelési, valamint organikus gazdálkodási formák esetén)

• Üdülő- és lakófunkciójú tanyák (főként városok közelében, illetve táji-természeti értékekben gazdag helyszíneken, idegenforgalmi vonzerők közelében)

• Vendéglátó tanyák (pl. falusi- és ökoturizmus helyszínei, vendégházak, turisztikai programok, vendéglők stb.) 2010. szeptember 28.


8


LÁZÁR TIBOR



LÁZÁR TIBOR

Az erdőterület szabályozása

A tanyák fejlesztésének településrendezési feltétele Ahhoz, hogy: • a „tanyavilág ismét élő tér lehessen”; • megfeleljen a multifunkcionális mezőgazdaság fejlesztési modelljének; • alkalmas legyen a fenntartható fejlődésre; • alkalmas legyen az integrált, komplex vidékfejlesztésre az OTÉK 3%-os beépítési lehetősége kevés. 1. Ezért indokolt a tanyák birtokközpontként való szabályozása, az OTÉK birtokközpont kialakításához szükséges 10 000 m2 területi feltételének legalább 1500 m2 (2500 m2) -re való csökkentése. Ezzel egyidejűleg meg kell határozni a birtoktest minimális területét is. 2. A birtok nélküli tanyák fenntartása, fejleszthetősége (lakótanya, üdülőtanya) a falusias lakóterülethez hasonló szabályozással biztosítható lenne! (10-20%-os beépítési lehetőséggel) 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR

OTÉK: Az erdőterület az erdő Az új erdőtörvény szerint rendeltetése szerint: az erdő rendeltetése: 1. védelmi (védett és védő), 1. védelmi 2. gazdasági, (védett és védő erdő már nincs) 3. egészségügyi-szociális, turisztikai, 2. közjóléti 4. oktatási-kutatási (az oktatási-kutatási is ide tartozik) rendeltetésű lehet. 3. gazdasági Az erdőterület elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság és nem az önkormányzat határozza meg. Övezethez és nem elsődleges rendeltetéshez kellene kötni az építési lehetőségeket. Az erdőterületre vonatkozó szabályok az OTÉK 28.§-a szerint: (3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. (4) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 1.gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel, 2.egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR

A vízgazdálkodási terület szabályozása

A természetközeli terület szabályozása

Vízgazdálkodási területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30.§-a szerint:

Természetközeli területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30/A §-a szerint:

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek: 1. a folyóvizek medre és parti sávja, 2. az állóvizek medre és parti sávja, 3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, 4. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 5. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis), 6. a hullámterek, 7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(1) Természetközeli területek: a) mocsár, b) nádas, c) karsztbokorerdő, d) sziklás terület, e) ősgyep. (2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

Sem a vízbeszerzési terület sem a védett vízbázis fogalma nincs egyértelműen meghatározva a jogszabályokban. „Védett” karsztvízbázis a Bükk nyílt karszt területe? Ha igen, az egész Bükk vízgazdálkodási területnek minősül? Hullámtér vízgazdálkodási területként való kijelölése elfedi a védendő hagyományos tájhasználatot (erdőterület, mezőgazdasági terület) 2010. szeptember 28.



LÁZÁR TIBOR




LÁZÁR TIBOR

A különleges terület szabályozása Beépítésre szánt különleges területek:

Beépítésre nem szánt különleges területek:

(Beépíthetőség 40%; min. zöldfelület 40%) • nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek, • vásárok, kiállítások és kongresszusok területei, • oktatási központok területei, • egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.) • nagy kiterjedésű, sportolási célú területek, • a kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló (pl. szél- és napenergia) területek, • állat- és növénykertek területei, • nyersanyag-kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozáscéljára szolgáló területek, • honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei, • hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.), • épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre, • temetők területei, • mezőgazdasági üzemi terület, • egyéb, a 10-23.§-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.

(Beépíthetőség 2%; min. zöldfelület nincs meghatározva)


• egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.). • nagykiterjedésű, sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.). • a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek, • állat- és növénykertek területei, • nyersanyaglelőhelyek, • honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek,

• temetők területei, • egyéb, a 26-30/A §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek.




9







LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR








LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


10


LÁZÁR TIBOR

Alátámasztó munkarészek

Az alátámasztó szakági munkarészek meghatározó feladata a jóváhagyandó munkarészek alátámasztása, indoklása.



LÁZÁR TIBOR

Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás)

• Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás) • Tájrendezési javaslat • Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés • Örökségvédelmi hatástanulmány



LÁZÁR TIBOR

1. A térségi területfelhasználás és infrastruktúra hálózat jogszabályi keretek közötti „pontosítása” erdőgazdálkodási térség sok problémát okoz! 2. Térségi övezetek a településrendezési tervben, illetve pontosításuk • A számításokhoz hiányoznak a kiinduló területi adatok. • Több övezet „adatszolgáltatója” nincs meghatározva. • Több övezetnek nincs köze a települések településrendezési, építésügyi hatásköréhez, mégis az ő kötelességük a pontos kijelölés.




LÁZÁR TIBOR

A megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangja

A megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangja






LÁZÁR TIBOR





LÁZÁR TIBOR


11



LÁZÁR TIBOR




LÁZÁR TIBOR



LÁZÁR TIBOR



LÁZÁR TIBOR




LÁZÁR TIBOR



LÁZÁR TIBOR

Tájrendezési javaslat


Prioritások

A tájrendezési javaslat feladatai

1. A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti tájhasználaton alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása 2. A táji- természeti értékek védelme 3. A természeti erőforrások fenntartható használatát biztosító több funkciós tájgazdálkodás – gazdaságfejlesztés településrendezési (tájszabályozási) feltételeinek biztosítása



1. A településszerkezeti terv javasolt tájszerkezetének területfelhasználási egységek alátámasztása 2. A tájszabályozás indoklása 3. A területfelhasználás rendszerét, a tájszabályozást befolyásoló korlátozó tényezők az OTrT, a megyei tervek, ágazati jogszabályok alapján 4. A táji- természeti értékek védelmére vonatkozó javaslatok 5. Biológiai aktivitásérték szintentartására vonatkozó javaslat



12


LÁZÁR TIBOR


LÁZÁR TIBOR


Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés

A tájrendezés külterületszabályozás alapelvei

(a települési környezet természeti és művi elemei: a víz, a levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatása)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jogtisztaság Folytonosság Fejleszthetőség Értékvédelem Természeti erőforrások védelme Rugalmasság Mértéktartás Helyhez kötődés Komplex tájgazdálkodás Élhető település


1995. évi LIII. törvény 27.§ A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.



LÁZÁR TIBOR

Örökségvédelmi hatástanulmány Nagyon jó példa arra, hogyan lehet ágazati feladatot (jogtalanul) átruházni települési önkormányzatokra! A kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya a régészeti örökségre és a műemlékvédelemre terjed ki. A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására. (Kövtv. 7/A §) Az (örökségvédelmi) hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet a régészeti lelőhelyekről. (Kövtv. 71.§) A hatástanulmánynak a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre kellene kiterjednie, ezzel szemben a hatóság a régészeti lelőhelyek felkutatására is kötelezi az önkormányzatot! 2010. szeptember 28.





LÁZÁR TIBOR

Örökségvédelmi hatástanulmány A hatástanulmány vizsgálati részének részletes tartalma a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet szerint 1. Vizsgálat – szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosítására alkalmas adatokkal és formában: a) történeti leírás, régészeti örökség, b) Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések, c) Településkép és utcaképek, d) Településszerkezet és területhasználat, e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, f) Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi, g) Az örökségi értékek elemzése, h) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. A pirossal jelzett munkarészekhez a kulturális örökségvédelmi hatóságnak semmi köze nincs, ilyen munkarészeket nem is kérhetne. (2001. évi LXIV. törvény 2.§: E törvény hatálya nem terjed ki a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.)



13

A külterületek rendezése

Recommend Documents