A KÜLKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EXPORT-IMPORT SZAKIRÁNY

A KÜLKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

Készítette:

Budapest, 2003

Angyalos Boglárka

1

BEVEZETÉS

3

2

ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL

6

3

FORGALMI ENGEDÉLYEZÉS

7

3.1 3.2 3.3 3.3.1 3.3.2 3.4 3.5 3.6 3.7

272/2002 (XII. 21.) KORM. RENDELET FOGYASZTÁSI CIKK BEHOZATALI ENGEDÉLYEZÉS PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK, BEHOZATALI ÉS KIVITELI MEGFIGYELÉSI RENDSZEREK PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK BEHOZATALI, KIVITELI MEGFIGYELÉSI (MONITORING) RENDSZEREK KEDVEZMÉNYES VÁMKONTINGENSEK, AUTONÓM VÁMKEDVEZMÉNYEK PASSZÍV FELDOLGOZÁS KONTINGENTÁLT VÁLLALKOZÁSI EXPORT KÁBÍTÓSZEREK ÉS PREKURZOROK

7 9 11 11 14 15 15 18 19

4

TEVÉKENYSÉGI ENGEDÉLYEZÉS

26

5

EGYÉB ENGEDÉLYEZÉSI FORMÁK

28

5.1 5.2 5.3

VEGYI ÉS BIOLÓGIAI FEGYVEREK EXPORTELLENŐRZÉS HADITECHNIKA, FEGYVEREK, LŐSZEREK, ROBBANÓANYAGOK, PIROTECHNIKA

28 32 36

6

A KÜLKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGUNK UTÁN 38

7

BEFEJEZÉS

42

8

MELLÉKLETEK

43

9

FELHASZNÁLT IRODALOM

44

2

1 Bevezetés Magyarország méretét tekintve alapvetően kis országnak mondható, ugyanakkor gazdaságára ma már nemzetközi összehasonlításban is a nyitottság jellemző. Nyitott gazdaság azt jelenti, hogy a GDP-nek több mint a fele a külkereskedelemben realizálódik, kifejezi, hogy egy adott ország gazdasága mennyire kapcsolódott be a nemzetközi munkamegosztásba. Gazdaságpolitikai nyitottságról akkor beszélünk, ha meg akarjuk vizsgálni, hogy egy ország gazdaságpolitikája hogyan reagál a világgazdasági változásokra, hogy az ország milyen mértékben liberalizálta külkereskedelmét, a tőkemozgásokat, a deviza-és hitelforgalmat, milyen mértékben avatkozik be az állam a külgazdasági kapcsolatok alakításába. Kelet-Európában 1990-ig tulajdonképpen nem volt piacgazdaság, intézményrendszere is csak a 90-es években alakult ki. Ez a változás lehetőséget teremtett a kelet-európai országoknak, köztük Magyarországnak is a fejlődésre, a továbblépésre, és konkrétan a fejlett Európához való felzárkózásra, a már fejlett országok hathatós segítségével. A 90-es évek elején Magyarország válaszút elé érkezett, érdeke volt, hogy megteremtse azokat a feltételeket, melyekkel hatékonyan kapcsolódhat a nemzetközi munkamegosztásba. Magyarország termelésének kb. 40-50 %-a exportra kerül, és számos olyan országgal állunk kapcsolatban ahonnan különböző termékeket importálunk. Éppen ezért Magyarországnak tartalmazza

a

külgazdaság-orientált világgazdasághoz

gazdaságpolitikára

történő

alkalmazkodás

van

szüksége,

egységes

amely

elveit,

az

exportösztönzés és importszabályozás összehangolt eszközrendszerét. A nyitáshoz hozzátartozik a gazdaság liberalizálása, hogy az ország képes legyen az áruk, szolgáltatások, műszaki- és gazdasági ismeretek, az információk, a tőke és a munkaerő áramoltatására és befogadására is. Magyarország szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött több országgal és társulással, mely nagyban befolyásolja külkereskedelmét és az azt szolgáló intézmények működését. Megállapodásai közül a három legfontosabb az Európai Unióval kötött ún. Európai Megállapodás,

az

Európai

Szabadkereskedelmi

Társulással

(EFTA)

kötött

szabadkereskedelmi megállapodás, és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulást (CEFTA) létrehozó megállapodás. A három megállapodás közös jellemzője, hogy a különböző korlátozások fokozatos megszüntetésére törekszenek, az országok közötti kereskedelem megkönnyítését tűzik ki célul. Magyarország 1973 óta tagja a GATT-nak, 3

mely egy multilaterális vám és kereskedelmi megállapodás, és amely 1994-ig jelentős szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, kereskedelempolitikában, segítette a kereskedelmi korlátok lebontását a gazdaságok liberalizálását és a nemzetközi kapcsolatok dinamikus bővülését. A GATT szerepét 1995-től a WTO tölti be, alakítva a nemzetközi kereskedelem feltételrendszerét. Az Egyezményt a Vegyifegyverek Kifejlesztésének, Gyártásának, Felhalmozásának és Használatának Tilalmáról, Valamint Megsemmisítéséről 1993. január 13.-án hazánk is aláírta, ami azonban csak 1997. április 29-én lépett életbe. Az Egyezmény tömegpusztító fegyvereknek, vegyifegyvereknek nemcsak az alkalmazását tiltja meg, de megtilt minden olyan tevékenységet, amely az alkalmazásnak előfeltétele, valamint elrendeli a meglévő vegyifegyver

készletek,

valamint

e

fegyverek

előállítására

szolgáló

üzemek

megsemmisítését. Az 1950-ben létrehozott, párizsi székhelyű Coordinating Committee for Multilateral Export Controls, magyarul: Többoldalú Exportellenőrzési Koordináló Bizottság a NATO tagállamok (Spanyolország és Izland kivételével) és Japán részvételével működik. Ellenőrzésével megakadályozza az egyes termékek, főként katonai felszerelések, fejlett technikájú műszaki berendezések, mint például számítástechnikai-, híradástechnikai-, navigációs- stb. exportját a (volt) szocialista országokba. A bizottság ellenőrzése alá vont termékeket az ún. COCOM listák tartalmazzák. Ez az ellenőrzés természetesen érintette Magyarországot is, de 1992 májusától hazánk elsőként került le a COCOM által ellenőrzött országok listájáról az Egyesült Államokkal fenntartott rendezett kereskedelempolitikai viszonynak köszönhetően. 1992. április 10.-től az USA megadja az időben korlátlan és minden feltételtől mentes legnagyobb kedvezményes elbánást. 1996 júliusában a COCOM-rendszert felváltó WASSENAARI megállapodásnak alapító tagjává vált Magyarország. Mindezen megállapodásokat betartva és a rendszerváltás előnyeit kihasználva Magyarország külgazdasági stratégiájának többek között célja az exportnövekedés fenntartása, a világgazdasági és regionális integrálódás erősítése, versenyképesség javítása, kis-és középvállalkozások megerősítése. Konkrét célunk idén és jövőre megvalósítani Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Az ehhez szükséges intézményes háttér a külgazdaság területén megvan, a szükségessé váló adaptációkra a külkereskedelmi engedélyezési rendszer területén is megkezdődött a felkészülés.

4

Ahhoz,

hogy

ez

a

kereskedelem-illetve

külgazdaság-politika

megvalósuljon

a

külkereskedelmi engedélyezés, mint adminisztratív eszköz szolgál segítségül. Közvetlen beavatkozásával forgalomszabályozó (forgalomterelő, korlátozó, esetleg gátló), avagy forgalom előjelző (monitoring) funkcióját fejti ki. Hatóköre, intenzitása a gazdaság típusától, fejlődésbeli szakaszától függően változik. Az ország nyitottsága az exportimport forgalom külkereskedelmi engedélyezésében is mutatkozik, hiszen az import mintegy 95%-a engedélymentes, az exportban pedig a kivitel mindössze 5%-ára maradt fent az engedélyezési kötelezettség. Nemzetközi kötelezettségeink alapján a még fennmaradt

külkereskedelmi

fogyasztási

cikkek

mennyiségi

kivételével)

korlátozásokat

teljes

mértékben

is

gyakorlatilag

felszámoltuk.

(egyes

Nemzetközi

kötelezettségeink közül legjelentősebb az EU megállapodás, ezek alapján a liberalizáció megvalósult. Hosszú távon engedélykötelesek maradnak a közerkölcsre, közrendre, közbiztonságra, az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelmére, a művészeti, történelmi és régészeti jellegű nemzeti értékek védelmére, a szellemi, az ipari és kereskedelmi tulajdon védelmére, az aranyra és ezüstre, a haditechnikai termékekre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott szabályok alá tartozó termékek, melyek engedély kötelezettségét nemzetközi szabályok írják elő. A jelenleg hatályos magyar engedélyezési rendszeren belül a szabályozó rendelkezések a külkereskedelmi tevékenységre, illetve az áruk és szolgáltatások forgalmára vonatkoznak. A kereskedelmi szabályozást, az áruk és szolgáltatások-, anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről és behozataláról-, valamint a külön (tevékenységi) engedélyezés rendjéről szóló kormány-és miniszteri szintű rendeletek írják elő. 1999. II.1-én a Kormány (112/1999. (II.1. sz.) rendelet) létrehozta a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt, mely a külkereskedelmi engedélyezés hatósági feladatait látja el, s mely szakmailag és költségvetésileg önálló központi hivatal. Érdekes és hasznos lehet tehát ennek a hivatalnak a munkáját megvizsgálni, és ezen keresztül összefoglalni a külkereskedelem szabályozásának mai helyzetét, illetve az Európai Unióhoz történő harmonizációt. Dolgozatom témája a külkereskedelem mai szabályozásának vizsgálata, a forgalom- és a külön (tevékenységi) szabályozás helyzetének szemléltetése, kitekintéssel az EU csatlakozásra történő felkészüléssel.

5

2 Engedélyezési Hivatal Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal országos illetőségű központi hivatal, melynek irányítását a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az idegenforgalom irányításáért felelős miniszter látja el. Az Engedélyezési Hivatal vezetőjét a miniszter nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az Engedélyezési Hivatal feladat- és hatásköre a külkereskedelem vonatkozásában: – ellátja a külön jogszabályban meghatározott termékkörben az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitelével, illetve behozatalával összefüggő hatósági engedélyezési feladatokat; – gondoskodik a haditechnikai külkereskedelmi jogszabályok végrehajtásáról, azzal kapcsolatos miniszteri együttműködés, valamint a nemzetközi együttműködés szervezéséről és fejlesztéséről, javaslatot dolgoz ki a haditechnikai külkereskedelmi szabályozásra; – gondoskodik az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazásának nemzetközileg vállalt feltételeinek betartásáról, a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásáról, javaslatot dolgoz ki ezen termékek és technológiák szabályozására; – gondoskodik a kábítószerek tiltott gyártásához felhasználható vegyianyagokkal végezhető legális tevékenységek felügyeletére vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítéséről, az ehhez szükséges hazai és nemzetközi együttműködés szervezéséről, valamint ellátja az ehhez kapcsolódó hatósági feladatokat; – kidolgozza a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló nemzetközi szerződésből, továbbá a Biológiai és Toxin Tilalmi Egyezményből fakadó feladatok szabályozására vonatkozó javaslatokat, gondoskodik azok hazai végrehajtásáról; – ellátja a fogyasztási cikk behozatallal kapcsolatos engedélyezési feladatokat, és javaslatot tesz a vonatkozó szabályozásra; – ellátja a nemzetközi gazdasági egyezményekből fakadó engedélyezési feladatokat; – működteti a kiviteli- és behozatali megfigyelési rendszert; – ellátja a vámkontingensek kezelésével kapcsolatos engedélyezési feladatokat; – ellátja az exporttal, importtal összefüggő engedélyezési feladatokat; – részt vesz a piacvédelmi eljárásokban és gondoskodik a piacvédelmi határozatok végrehajtásáról; 6

– részt vesz az átmeneti jellegű kiviteli és behozatali engedélyezési eljárások szabályainak meghatározásában; – részt vesz az engedélyezési feladatokat érintő nemzetközi megállapodások előkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésben. A következő fejezetekben azt vizsgáljuk meg, hogy az imént felsorolt feladatokat ma miként látja el a Hivatal az engedélyezés egyes területein.

3 Forgalmi engedélyezés Mint azt a bevezetőben láttuk Magyarországon az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitelét, illetőleg behozatalát kormányrendelet szabályozza. Ez a rendelkezés a nemzetközi megállapodásainkkal összefüggésben a külkereskedelem liberalizálására törekszik, minden évben csökkenti az engedélyköteles termékek körét, valamint, amennyiben szükség van rá, pontosítja az export és az import szabályait. A 2003. évi szabályozást a 272/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet – 1/a mellékletében az exportban, az – 1/b mellékletében az importban engedélyköteles termékeket tartalmazza a hatályos vámtarifa szerinti besorolásban, az – 1/c melléklet az 1/a és 1/b számú mellékletekben vámtarifaszám szerint meg nem határozott egyéb engedélyköteles áruk és ügyleti konstrukciók termékbesorolástól független engedélykötelezettségét szabályozza. – A 2. számú mellékletében a GKM EKH külön engedéllyel folytatható külkereskedelmi tevékenységek árukörök, és azon belül a hatályos vámtarifa szerinti meghatározása található. Amennyiben egy külkereskedő cég megkötötte valamely áru kivitelére, illetőleg behozatalára irányuló szerződést, és az esetleges kötelező engedélyeket megkapta, ezt követően jogosult a szerződés feltételeinek megfelelően további lépések megtételére. Az engedélynek tehát legkésőbb az ügylet teljesítésének időszakában, a vámkezeléskor kell rendelkezésre állnia. A forgalmi engedélyt az exportra illetve importra szánt árura vagy árucsoportra kell megkérni, és az ügyletet az engedélyezett mennyiségi és értékhatárig, az engedélyezett viszonylatban, vagy az engedély érvényességi idején belül teszi lehetővé.

3.1

272/2002 (XII. 21.) Korm. Rendelet

7

az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról A rendeletben megadott feltételeket figyelembe véve áruk kivitelére és behozatalára jogosult minden jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport, egyéni vállalkozó, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. Nem szükséges az egyéni vállalkozói minőség tanúsítása, ha egy természetes személy találmányát külföldön kívánja hasznosítani, illetve, ha alkotók, vagy általuk létrehozott társaságok saját alkotásaikat szeretnék külföldön értékesíteni, illetve az ehhez szükséges anyagokat beszerezni. Amennyiben egy mezőgazdasági termelő saját termékeit kívánja külföldön eladni, abban az esetben sincs szükség

az egyéni vállalkozó minőség

tanúsítására. Magyarország külkereskedelme liberalizált és a rendszerváltás óta folyamatosan törekszünk arra, hogy az engedélyköteles termékek körét leszűkítsük. Ez a rendelet, valamint mellékletei tájékoztatnak részletesen arról, hogy melyek azok termékek, melyek kiviteléhez és behozatalához szükség van az Engedélyezési Hivatal engedélyéhez. A rendeletben nem szereplő termékekhez ezzel szemben nincs szükség az engedélyre. Vannak természetesen kivételes esetek, amikor ezekre a termékekre is kötelezővé tehető a kiviteli, vagy behozatali engedély megléte, határozatlan, vagy határozott időre felfüggeszthető ezen termékek kivitele illetve behozatala. Ezek az esetek a következők: – az ország biztonsága (például: Kis Jugoszlávia, vagy napjainkban Irak esetében bevezetett embargó) – nemzetközi egyezmény, vagy más hazánk által elismert döntés – lakosság alapellátását súlyosan veszélyeztető helyzet Ha egy ország olyan jogszabályt alkot, vagy gyakorlatot folytat, amely hazánkra nézve sértő, vagy az aláírt megállapodással ellentétes, és ez a két ország közötti vitarendezéssel nem orvosolható, akkor abban az esetben is elrendelhető az engedély kötelezettség. Az

Engedélyezési

Hivatal

engedélyére

van

szükség

magyar

állampolgárságú

munkavállalók vállalkozói szerződés keretében külföldön történő munkavállalásához (kontingentált vállalkozási export) ha az valamely nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik. Az 1/b számú mellékeltben szereplő áruk behozatalára a gazdasági miniszter a külügyminiszterrel egyetértve féléves keretet állapíthat meg, és erről 30 nappal korábban a

8

Magyar Közlönyben és a minisztérium hivatalos lapjában közzé teszi. Ezeken a kereteken belül az egyes árukra az Engedélyezési Hivatal külön felső értéket állapíthat meg. Amennyiben valamely cég illetve természetes személy a nemzetközi megállapodásokat, előírásokat megszegi és kárt, vagy hátrányt okoz a piac szereplőinek, vagy a nemzetgazdaságnak az Engedélyezési Hivatal a következőképpen járhat el: – a szükséges engedélyek kiadását megtagadhatja; – a kiadott engedélyeket visszavonhatja; – meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a külkereskedelmi tevékenység folytatását felfüggesztheti, vagy a külkereskedelmi tevékenységtől eltilthatja. Hasonló képen járhat el a hivatal akkor is, ha a cég működése, vagy a meghatározott természetes személy tevékenysége törvénybe, vagy rendeletbe ütközik.

3.2

Fogyasztási cikk behozatali engedélyezés

Az engedélyköteles fogyasztási cikkek behozatalát is miniszteri rendelet szabályozza, konkrétan a 2003. I. féléves behozatali lehetőségeket a 37/2002. (XII. 21.) GKM rendelet, valamint mellékletei és a 6/2003. (II.14.) GKM rendelet. A rendeletben szereplő termékek, amelyeknek a behozatala csak meghatározott származási ország esetében engedélyköteles (WTO-n kívüli országokból és Kínából származó lábbeli és ruházati termékek) két nagy csoportra, nyitott és zárt termékcsoportokra oszthatóak. A nyitott csoportba tartozó termékek behozatalára folyamatosan lehet benyújtani engedélykérelmet a meghatározott értékhatárig, vagy értékplafonig. 2003. I. félévében nyitott termékcsoportok: – 04. Egyéb ruházati és konfekcionált termék – 13. Hal, halkonzerv. 2003. I. félévében zárt termékcsoportok – 02. Lábbeli – 03. Felsőruházat, Ezen termékek kérelmezőinél megkülönböztetünk hagyományos és új kérelmezőket. Hagyományos importőrnek nevezzük azt a belföldi átvevőt, aki 2002. I. félévében az adott termékcsoportban engedéllyel rendelkezett és ezen engedély alapján tényleges importot bonyolított le.

9

A hagyományos importőrök a lábbeli termékkörnél a 2002. évi érvényes engedély alapján párban megvalósított, a felsőruházat termékkörnél USD-ben számított import 2002. évi érvényes engedély alapján megvalósított importjának maximum 100%-ára nyújthatnak be 2003. II. félévben, termékkörönként engedélykérelmet. Új importigénylő pedig az a belföldi átvevő, amely a lábbeli és felsőruházat termékkörre 2002. I. félévében engedéllyel nem rendelkezett, vagy rendelkezett ugyan engedéllyel, de tényleges importot nem bonyolított le. A zárt termékcsoportokon belül, a kínai származású termékekre külön mennyiség(lábbeli), illetve értékplafon (felsőruházat) került meghatározásra. A GKM-EKH hivatalos internetes oldalán tájékoztatást kaphat az érdeklő az egyes érték-, illetve mennyiségi plafonnal rendelkező termékek helyzetéről. Többek között azt is meg tudhatja például, hogy a „37/2002. (XII. 21.) GKM rendelet 1. számú mellékletének I. fejezete 3. pontjában meghirdetett, 2003. január 6-ától kérelmezhető "04 Egyéb ruházati és konfekcionált termék" termékcsoportból a kínai származású termékekre az értékplafon kimerült”. Vagy hogy „a lengyel féllel történt kétoldalú megállapodás alapján mód van arra, hogy 2003. I. félévére lengyel viszonylatban a hal és halkonzervek tekintetében - a benyújtott kérelmek alapján - további mennyiségekre kerüljenek engedélyek kiadásra a 37/2002. (XII.21.) GKM rendelet szabályozásának megfelelően”. 37/2002. számú GKM rendelet részletesen kitér a behozatal fogalmára, mi a teendő az engedély benyújtásakor, és milyen lehetőségek vannak akkor, ha a kérelmező az engedélyt nem kapja meg. Az 1.számú melléklete tartalmazza az egyes termékköröket, amelyekre értékplafon kimerüléséig aktuálisan engedélykérelmet lehet benyújtani, illetve, hogy mi a konkrét teendője a hagyományos importőrnek és az új import igénylőnek. A 2. számú melléklet azokat az árumegnevezéseket tartalmazza, melyeknek behozatalára 2003. I. félévben értékplafon lett megállapítva. Ezek a következők: – lábbeli bőrből és bőrhelyettesítő anyagból, – felsőruházat, – egyéb ruházati és konfekcionált termék, – hal, halkonzerv A 3. számú melléklet a 2003. I. félévi fogyasztási cikk behozatal értékplafonjainak nagyságát, kódjait és az egyes pályázó által, az egyes értékplafonokból kérelmezhető részarányt/vagy értéket ismerteti.

10

4. számú melléklet a passzív bérmunka ügyletekre vonatkozó teendőkről tájékoztat, az 5 sz. melléklet pedig az engedélykérelmek egyes rovatainak a kitöltésében segít. A 6/2003. rendelet a 37/2002 sz. rendeletet módosítja a kérelem díjával kapcsolatban, mely illetéket bélyegben kell leróni, abban az esetben is, ha az engedély visszautasítása után az ügyfél fellebbez a döntés ellen.

3.3

Piacvédelmi intézkedések, behozatali és kiviteli megfigyelési rendszerek

3.3.1 Piacvédelmi intézkedések Piacvédelmi intézkedések bevezetése kérelmezhető abban az esetben, ha valamely egyébként liberalizált (engedélymentes) terméket nagyobb mennyiségben, vagy olyan körülmények között hozzák be az országba, hogy az a hazai termelők számára bizonyíthatóan kárt okoz, vagy károkozással fenyeget. Engedély köteles termék esetében a piacvédelmi intézkedés nem kérelmezhető, hiszen ez esetben kettős korlátozás lépne életbe, ami nem lehetséges. A piacvédelmi eljárás megindításának kezdeményezésére a GKM Jogi Főosztályánál van lehetőség, a hazai ipar- és piac védelme érdekében. A vizsgálat lefolytatását követően piacvédelmi intézkedések keretében jelenleg a következő intézkedési formák alkalmazására került sor, legfeljebb 4 éves időtartamra, ami indokolt esetben további 4 évre meghosszabbítható: – import kontingens (kvóta), – engedélykötelezettség bevezetése, – vámpótlék megállapítása. Magyarország a WTO tagjaként figyelembe kell, hogy vegye a szervezet szabályait a különböző intézkedések bevezetésekor. A WTO alapvető célja közé tartozik a kereskedelem liberalizálása és a piacra jutás lehetőségének megteremtése. A jelenleg érvényben lévő piacvédelmi szabályozásokról a GKM-EKH honlapján kaphatunk tájékoztatást. Ilyen piacvédelmi intézkedést hozott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003-ban az egyes vas-és acélipari termékek behozatalára, miután a szükséges vizsgálatokat, a megfelelő egyeztetéseket, és nemzetközi konzultációkat lefolytatta. Az intézkedés a következő termékekre vonatkozik: 11

1.számú táblázat Megnevezés

Vámtarifaszám

1.

Ötvözetlen melegen hengerelt táblalemez

7208.40-90

2.

Ötvözetlen hidegen hengerelt táblalemez

7209.25-90

4.

Melegen hengerelt sima és bordás betonacél

7.

Ötvözetlen melegen hengerelt szögacél, idomacél

11.

Más hegesztett cső (kör alakú zárt szelvény)

7213.10, 7213.20, 7213.91.10, 7214.20, 7214.99.10 7216.10, 7216.21, 7216.22, 7216.31.99, 7216.32.99 7306.30

12.

Nem kör alakú hegesztett cső (zárt szelvény)

7306.60-90

14.

Drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, hegesztett háló

7314

A végleges intézkedés hatálya alatt maradó termékek Forrás: www.gkm-ekh.hu/tevékenységek/piacvédelmi intézkedések

A fent megnevezett termékek behozatalakor, a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor vámpótlékot kell megfizetni. Az alábbi keretek mértékéig a behozatalt nem terheli pótvám megfizetési kötelezettség. Kvóta mennyiség meghatározása országonként és a vámpótlék mértéke:

12

2. számú táblázat Kvóta félévre - tonna 2003.04.2-től 2003.10.2ig 1. Ötvözetlen melegen hengerelt táblalemez Cseh Köztársaság Szlovák Köztársaság Románia Lengyel Köztársaság Orosz Köztársaság Ukrajna EU Egyéb 2. Ötvözetlen hidegen hengerelt táblalemez Szlovák Köztársaság EU Egyéb 4. Melegen hengerelt sima és bordás betonacél Cseh Köztársaság Lengyel Köztársaság Moldávia EU Egyéb 7. Ötvözetlen melegen hengerelt szögacél, idomacél Cseh Köztársaság Románia Lengyel Köztársaság Orosz Köztársaság Ukrajna EU Egyéb 11. Más hegesztett cső (köralakú zárt szelvény) Cseh Köztársaság Románia Orosz Köztársaság Ukrajna EU Egyéb 12. Nem köralakú hegesztett cső (zárt szelvény) Szlovénia EU Egyéb 14. Drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, hegesztett háló Szlovák Köztársaság Románia Lengyel Köztársaság Orosz Köztársaság EU Egyéb

Felette vámpótlék mértéke % 20

4.274 16.350 4.363 4.667 1.645 2.604 13.696 3.278 15 4.900 7.079 497 15 3.598 17.513 4.279 8.644 3.723 20 1.778 612 765 629 573 2.483 233 15 581 534 2.172 864 8.841 2.284 25 4.166 12.607 1.163 10 1.019 861 861 1.202 1.534 304

Intézkedés hatálya alatt maradó termékek kvóta mennyiség meghatározása országonként és a vámpótlék mértéke Forrás: www.gkm-ekh.hu/tevékenységek/piacvédelmi intézkedések

Ezzel egyidejűleg az intézkedés időtartama alatt liberalizációra kerül sor, úgy, hogy a vámpótlék mentesen behozható keret félévenként 2,5 %-kal nő, a vámpótlék százaléka félévenként 5%-kal csökken. 13

Az intézkedés 2003. április 2.-től él, és ez független a szerződéses kötelezettségek dátumától, a belföldi forgalom számára vámkezelt, illetve vámraktárból kitárolt árukra vonatkozik. Ez az intézkedés nem vonatkozik azokra az árukra, melyek fejlődő országokból származnak, és az általános preferenciális rendszer keretében kedvezményes vámeljárásra jogosult. Ezen országok esetén a vámkezelésnél származási bizonyítvánnyal kell igazolni a származást. Az országok listáját is a GKM-EKH honlapján lehet megtekinteni. 3.3.2 Behozatali, kiviteli megfigyelési (monitoring) rendszerek A behozatali illetve kiviteli megfigyelési (monitoring) rendszerek a belföldi gyártó megalapozott kérelme alapján, vagy hivatalból működnek. Ezek a megfigyelési rendszerek nem korlátozó jellegűek, hanem elsősorban megfigyelési célokat szolgálnak. A határozatok általában visszavonásig érvényesek. Jelenleg érvényben levő határozatok közül, importban megfigyelési rendszer működik: – 1995. január. 1-től az Erga omnes klf. mezőgazdasági termékek (sertéshús, tejpor, tojás, cukor) behozatalára, – 2003. február 13-tól a 3102.30 vámtarifaszámú Ammoniumnitrát vizes oldatbar termék behozatalára, az ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló 7/2003. (GK. 5.) GKM közlemény alapján, – 2002. január Belorusz Köztársaságból származó a Kn 4411.11 vámtarifa számú, nyers kemény farostlemez termékre, – 2003. március 26.-tól a vas- és acélipari termékek behozatalára az exportban, pedig kiviteli regisztráció érvényes alábbi termékeknél: – rönk:

tölgyfából,

bükkfából,

kőris,

dió-

és

gyümölcsfélékből

(KN

4403.91.10.00, 4403.92.10.00, 4403.99.95.01), – gyémánt, drágakő és féldrágakő, szintetikus vagy rekonstruált, ill. féldrágakő, természetes vagy szintetikus drágakőpor vagy féldrágakőpor (KN 7102, 7103, 7104, 7105), – vas- és acéltörmelék és hulladék, rézhulladék és törmelék, nikkelhulladék és törmelék, alumínium hulladék és törmelék (KN 7204, 7404,7503, 7602)

14

3.4

Kedvezményes vámkontingensek, autonóm vámkedvezmények

A vám az adónak egy speciális fajtája, az országhatárt átlépő áruforgalomban alkalmazzuk, és az importszabályozás jelenlegi rendszerének alapját jelenti. Megnöveli a külkereskedelmi áruk árát, ezzel a fogyasztókat arra ösztönözve, hogy esetleg más hazai terméket vásároljanak helyette. Alapvető célunk, hogy a vámokat csökkentsük, és kereskedelmünket liberalizáljuk, ezáltal az export és az import lehetőségeit kiszélesítsük. A GATT kedvezményes vámkontingenseit, valamint a hazánkkal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes termékekre vonatkozó kedvezményes vámkontingenseit a külügy- és pénzügyminiszter rendeleteiben teszi közzé, továbbá ezek igénybevételét is szabályozza. Az igénylés részletes feltételei a Külkereskedelmi Tájékoztatóban kerülnek meghirdetésre. Autonóm vámkontingensek Az autonóm vámok szabályozása rendeleti szinten történik. Az autonóm vámkontingenseket a 25/2001. (XII. 27.) KüM-PM rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa 2001. évi alkalmazásáról, és a 20/2002. (IX.20.) KüM-PM rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. évi alkalmazásáról szóló 25/2001. (XII.27.) KüM-PM együttes rendelet módosításáról tartalmazza. Az igénylés részletes feltételei a Külkereskedelmi Tájékoztatóban kerülnek meghirdetésre. 3.5

Passzív feldolgozás

Passzív feldolgozás során hazai megbízás alapján, díjfizetés mellett, félkész termékek külföldi megmunkálása, összeszerelése, javítása történik, úgy hogy az anyagok hazai tulajdonban maradnak, majd a késztermékek visszakerülnek az országba. A 112/1990. (XII. 23) Korm. rendelet 2 sz. melléklete tartalmazza azon áruk listáját, melyek vonatkozásában a passzív feldolgozási tevékenység megkezdéséhez, az ezekkel összefüggő külkereskedelmi szerződések megkötése előtt a GKM külön engedélyének megszerzése szükséges. A passzív feldolgozásra szóló külön engedély kérelmet csak cégnyilvántartásba jogerősen bejegyzett cégek igényelhetik. Addig, amíg a kérelmező az engedélyt nem kapja meg a 15

passzív feldolgozási tevékenység nem folytatható. A passzív feldolgozásra szóló külön engedély mellett természetesen az egyéb jogszabályok által előírt engedélyeket is meg kell szereznie a kérelmezőnek. Az aktív feldolgozás során pedig, külföldi cég megbízásából itthon történik az alapanyag megmunkálása, összeszerelése és ezután kerül vissza a késztermék külföldi partner országába. Az ilyen belföldön végzett feldolgozási tevékenységhez külön engedélyre nincs szükség. A szükséges engedély kérelmet az Engedélyezési Hivatalba kell benyújtani, ami a kérelmek elbírálásakor a különböző szakhatóságokkal és illetékes minisztériumokkal egyeztet, az idevonatkozó egyezményeket figyelembe veszi. Bármely külön engedélyköteles áru passzív feldolgozása során keletkező veszélyes hulladék belföldre történő visszaszállítása esetén a kérelemhez a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség engedélyét is csatolni kell. Nem veszélyes hulladékok visszaszállításával

kapcsolatban

a

belföldi

hasznosítás

helye

szerint

illetékes

környezetvédelmi felügyelőség engedélyét kell csatolni. A kérelmezőnek csatolnia kell minden előírt engedélyt és igazolást, amelyeknek valódiságáért a kérelmező felel. Amennyiben valamely adat, okmány, vagy nyilatkozat hiányzik, úgy azt pótolni kell, addig ugyanis az elbírálást nem lehet végrehajtani. A 112/1990. (XII. 23) Korm. rendelet 2 sz. mellékletében szereplő áruk és szolgáltatások közül néhány fontosabb termék, melyek esetében a passzív feldolgozási engedély szükséges: 1.

2.

Energiahordozók 1.1.

Szén és szénféleségek

1.2.

Kőolaj és földgáz

Nemesfém, nemesfémtárgy, nemesfémérc, nemesfémtartalmú termékek és hulladékok (a 7113, 7114, 7118, 9703 vámtarifaszámok alá tartozó nemesfémtárgyak,

nemesfémtermékek

csak

exportban

külön

engedélykötelesek) 3.

Környezet- és egészségvédelmi szempontok alapján kiemelt veszélyes anyagok 3.1.

Fémek és vegyipari termékek (nem tartoznak ide azok a felhasználás vagy gyártás során keletkező szennyezett anyagok, amelyek tisztítás nélkül nem felhasználhatók.

16

3.1.1. Környezet és egészségvédelmi szempontból kiemelt veszélyes vegyi anyagok, amelyek robbanó tulajdonságúak és/vagy meghatározott haditechnikai

minőségükben, eszközök

vagy

külkereskedelmi

keverékükben

a

engedélyezésére

vonatkozó rendelet előírásai szerint engedélyezhetők 3.1.2. Ózonlebontó vegyi anyagok 3.2.

Kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagok, ideértve ezek sóit, izomerjeit

3.3.

Egyes hulladékanyagok

3.4.

Radioaktív és egyes nukleáris anyagok, nem beleértve a 48/1991. (III. 27.) Korm. rendelet és módosításai mellékletében felsorolt katonai rendeltetésű termékeket

4.

Ipari robbanóanyag és tűzijátékanyag [a 3/1973.(VII.18.) BM rendelet és a 4/1978.(VI.21.) BM rendelet alapján polgári - nem katonai - felhasználású termékek, nem beleértve a 48/1991.(III.27.) Korm. rendelet és módositásai mellékletében felsorolt haditechnikai termékeket]

5.

Haditechnikai eszközök, azok alkatrészei és tartozékai, valamint a kapcsolódó haditechnikai szolgáltatások a többször módosított 48/1991. (III. 27.) Korm. rendeletnek megfelelően

6.

Polgári használatra engedélyezett kézilőfegyver, gáz- és riasztópisztoly, légfegyver, valamint ezek lőszerei, lőszeralkatrészei, alkatrészei és tartozékai, továbbá önvédelmi eszközök, különféle kilövő szerkezetek és közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (a módosított 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet és a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó termékek, kivéve a 48/1991. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott haditechnikai termékeket)

7.

Biztonsági papír

17

3.6

Kontingentált vállalkozási export

Ma Németország az egyetlen, akivel Magyarországnak olyan megállapodása van, mely szabályozza a magyar cégek németországi bejegyzésű cégekkel kötött vállalkozási szerződéseinek Németországban történő teljesítési feltételeit. Hazánk tényleges tagsága után, kb. még 5 évig érvényben marad ez a megállapodás, a német fél kérésére. Ez természetesen Magyarország számára is előnyös abból a szempontból, hogy megteremti a biztos piacra jutás feltételeit. A német viszonylatban megállapított vegyes vállalkozási kontingens az építőipari, szerelőipari, húsipari és egyéb területekből tevődik össze, de nem vonható össze a szoftveres kontingenssel. A kontingentált vállalkozási export kérelmet is szintén az Engedélyezési Hivatalhoz kell benyújtani, a következő főbb szempontok megjelölésével a megfelelő adatlapon: – meg kell határozni azt a célországot, ahol a külföldi munkavégzésre sor kerül, – természetesen meg kell adni a külföldi szerződő fél pontos adatait, a munkahely pontos címét, – fel kell tüntetni a vállalkozási tevékenység TEÁOR megnevezését és kódját, – fontos megadni a magyar munkavállalónak a célországban – munkavállalási céllal – történő kint tartózkodásának első és utolsó napját, Részletes információt szükséges adatokról, valamint az engedély kérelem kitöltéséről a 53/1999. (IX. 24.) GM rendelet ad tájékoztatást. A Németországgal kötött kormányközi megállapodás értelmében, a megállapodásban meghatározott kontingens-létszámok betartása érdekében magyar részről az egyes vállalkozási szerződésekre engedélyezett és a tényleges létszámot nyilván kell tartani. A német munkaügyi hatóságok részére a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala kétnyelvű engedélyt állít ki, amely az adott vállalkozási szerződés főbb adatait tartalmazza. A német Munka- és Szociálisügyi Minisztérium közlése szerint a 2002/2003-as kontingensévre, amely 2002. október 1.- 2003. szeptember 30. 6605 fő/hónap, azaz 79.260 statisztikai munkahónap éves kontingenskeret áll rendelkezésre a magyar munkavállalók németországi foglalkoztatására. Ebből az 53/1999. (IX. 24.) GM rendelet értelmében 6%-ot a kezdő cégek vehetnek igénybe, 6 %-ot pedig foglalkoztatási, illetve kereskedelempolitikai érdekek alapján elkülönített keretként kell kezelni és lehet

18

igényelni. A 2002/2003-as kontingensévre rendelkezésre álló éves keret lényegesen alacsonyabb az előző évinél.

3.7

Kábítószerek és prekurzorok

A kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használható vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szól a 272/2001. (XII. 21) sz. rendelet.

A rendelet hatálya alá tartozó ellenőrzött anyagok: 3. számú táblázat Anyag megnevezése Vámtarifa-megnevezés (ha eltérő) 1. kategória 1-Fenil-2-propanon Fenil-aceton (1-Phenyl-2-propanone) (Phenylacetone) N-Acetil-antranilsav 2-Acetamido-benzoesav, (2-Acetamidobenzoic acid) (N-acetylanthranilic acid) Izoszafrol (cisz + transz) (Isosafrol cis + trans) 3,4-Metiléndioxifenil-21-(1,3-Benzodioxol-5-il) propanon propán-2-on (3,4-Methylenedioxy1-(1,3-Benzodioxol-5-yl) phenylpropane-2-one) propan-2-one Piperonál (Piperonal) Szafrol (Safrole) Efedrin (Ephedrine) Pszeudoefedrin (Pseudoephedrine) Norefedrin (Norephedrine) Ergometrin Ergometrine) Ergotamin (Ergotamine) Lizergsav (Lysergic acid) Továbbá az e kategóriába tartozó anyagok sói, amennyiben ilyenek léteznek 2. kategória Ecetsavanhidrid (Acetic anhydride) Fenilecetsav (Phenylacetic acid) Antranilsav (Anthranilic acid) Piperidin (Piperidine) Kálium-permanganát (Potassium permanganate)

Vámtarifaszám 2914 31 00 00 2924 23 00 00 2932 91 00 00 2932 92 00 00

2932 93 00 00 2932 94 00 00 2939 41 00 00 2939 42 00 00 ex 2939 49 00 00 2939 61 00 00 2939 62 00 00 2939 63 00 00

2915 24 00 00 2916 34 00 00 2922 43 00 00 2933 32 00 00 2841 61 00 00

19

Továbbá az e kategóriába tartozó anyagok sói, amennyiben ilyenek léteznek 3. kategória Sósav Hidrogénklorid (Hydrochloric acid) (Hydrogen chloride) Kénsav (Sulphuric acid) Toluol* (Toluene) Etiléter* Dietiléter (Ethyl ether) (Diethyl ether) Aceton* (Acetone) Metil-etil-keton* Butanon (Methyl ethyl ketone (Butanone) (MEK)) * Továbbá ezen anyagok sói, amennyiben ilyenek léteznek

2806 10 00 00 2807 00 10 00 2902 30 00 00 2909 11 00 00 2914 11 00 00 2914 12 00 00

1. számú melléklet a 272/2001. (XII. 21 ) sz. rendelethez forrás: www.gkm-ekh.hu/tevékenységek/kábítószer prekurzorok

Nem tartoznak a rendelet hatálya alá azok az ellenőrzött anyagokat tartalmazó gyógyszerek, más készítmények, keverékek, természetes eredetű termékek, amelyek összetétele olyan, hogy nem lehetséges az ellenőrzött anyagok egyszerű, közvetlen felhasználása mellet kábítószerek és pszichotrop anyagok előállítása, illetve - ugyanebből a célból - azok könnyen alkalmazható, vagy gazdasági szempontból alkalmas eszközökkel, eljárásokkal való visszanyerése A rendelet a fent megnevezett anyagok gyártására (előállítására), feldolgozására, exportjára,

importjára,

felhasználására,

forgalmazására,

tranzitjára,

tárolására

(raktározására), valamint az ezekkel kapcsolatos ügynöki tevékenységre terjed ki. A szabályozás azokra vonatkozik, akik a fent megnevezett ellenőrzött anyagok valamelyikével az előzőekben felsorolt tevékenységet folytatják. Abban az esetben is, ha ezt nem saját nevükben, hanem más megbízásából végzik. Ezeket a jogi személyeket vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat, melyek ezeket a tevékenységeket végzik nevezi a rendelet operátoroknak. forgalmazás:

ellenőrzött

anyagok

anyagi

ellenszolgáltatásért,

vagy

anyagi

ellenszolgáltatás nélkül történő továbbadása (kereskedelme, elosztása), nem beleértve az ellenőrzött anyagok importját, exportját, tranzitját; tárolás (raktározás): ellenőrzött anyagok megőrzés, készleten tartás céljából történő ideiglenes, vagy tartós elhelyezése; import: ellenőrzött anyagoknak hazánk vámterületére, valamint a magyarországi vámszabadterületről, vagy tranzitterületről belföldre történő bármely tényleges, nem tranzit célú behozatala; 20

export: ellenőrzött anyagoknak hazánk vámterületéről történő bármely tényleges kiszállítása, valamint magyarországi vámszabadterületre történő beszállítása; tranzit: ellenőrzött anyagoknak harmadik országok között a Magyar Köztársaság területén keresztül történő

szállítása a csomagolás és fuvareszköz

megváltoztatása,

új

fuvarokmányok kiállítása nélkül; Az operátoroknak a táblázatban szereplő, 1. és 2. kategóriájába tartozó ellenőrzött anyagokkal kapcsolatos valamennyi gyártási (előállítási, regenerálási) és feldolgozási, felhasználási, tárolási (raktározási) műveletet, továbbá forgalmazási ügyletet megfelelően dokumentálniuk kell (pl.: számlával, vagy gyártási és feldolgozási dokumentációval, stb.), melyeknek elegendő adatot kell, hogy tartalmazzanak az azonosításhoz. Néhány a legfontosabbak közül: – az ellenőrzött anyag neve, – mennyisége, nettó tömege, – az anyag szállítójának, forgalmazójának, illetve a címzettnek adatai, Ez a dokumentációs kötelezettség nem vonatkozik a táblázatban szereplő 2. kategóriába tartozó ellenőrzött anyagokkal kapcsolatos azon ügyletekre, műveletekre, ahol az ellenőrzött anyag éves mennyisége nem haladja meg a következő mennyiséget: Ellenőrzött anyag

Mennyiség

Ecetsavanhidrid

20 liter

Antranilsav és sói

1 kg

Fenilecetsav és sói

1 kg

Piperidin és sói

0,5 kg

Kálium-permanganát

5 kg

A 3. kategóriába tartozó anyagok esetében pedig: Ellenőrzött anyag

Mennyiség

Aceton

50 kg

Etiléter

20 kg

Metil-etil-keton

50 kg

Toluol

50 kg 21

Kénsav

100 kg

Sósav

100 kg

Az operátoroknak az 1. számú melléklet 1. és 2. kategóriájába tartozó ellenőrzött anyagok forgalomba kerülése előtt gondoskodniuk kell a megfelelő feliratoknak (címkéknek) az ellenőrzött anyagokat tartalmazó tárolóedényekre, szállítási csomagolásokra, illetőleg szállítótartályokra és tartányokra jól látható helyre történő felragasztásáról. Ezeknek a feliratoknak az ellenőrzött anyag 1. számú melléklet szerinti megnevezését tartalmaznia kell. Bármely operátor, aki az 1. vagy 2. kategóriájába tartozó ellenőrzött anyagot értékesít, köteles a vevőtől ügyletenként „Egyedi vevő-nyilatkozatot” beszerezni, amely a részére értékesített ellenőrzött anyagok pontos felhasználási célját, illetve céljait meghatározza. Az 1. kategóriába tartozó ellenőrzött anyagokkal folytatott gyártási (előállítási, regenerálási),

feldolgozási,

felhasználási,

forgalmazási

és

tárolási

(raktározási)

tevékenysége tehát engedélyhez kötött. A tevékenységre szóló engedélyt a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala adja ki. Az engedélykérelemről a GM EKH a kérelem benyújtását követő 90 napon belül, más hatóságokkal együttműködésben végzett ellenőrzését követően, határozattal dönt. E tevékenységi engedélyek visszavonásig érvényesek. A tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt 30 nappal a GKM EKH-nál bejelenteni kötelesek a tevékenység folytatásának adatait (hely, székhely, telephely, fióktelep). Ellenőrzött anyagok exportjának, importjának és tranzitjának szabályai: Ezekben az esetekben is az operátoroknak valamennyi, ellenőrzött anyagot a tevékenységnek

megfelelően

dokumentálniuk

kell.

Itt

is

tartalmaznia

kell

a

dokumentumnak az ellenőrzött anyag nevét, mennyiségét, és a szállító, exportőr, importőr adatait.

Az

ellenőrzött

anyagokat

minden

esetben

a

megfelelő

szabályok

figyelembevételével feliratozni kell. Ellenőrzött szállítások kivételével az export, illetve import engedélyek kiadását meg kell tagadni, a kiadott engedélyeket vissza kell vonni, illetőleg érvényességüket fel kell függeszteni, ha – gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a kérelemben közölt adatok bármelyike nem felel meg a valóságnak,

22

– gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzött anyagot kábítószerek, illetve pszichotrop anyagok tiltott gyártására szándékoznak felhasználni, illetőleg annak eltérítését tervezik, – megállapítható, hogy az ellenőrzött anyag importját a rendeltetési ország hatósága az előírt módon nem engedélyezte, – az engedély megadásakor fennálló körülmények úgy változtak meg, hogy a kérelem elutasításának lenne helye, – keretengedély esetében az operátornak az ellenőrzött anyagok illegális kábítószer, illetve pszichotrop anyag gyártás céljára való eltérítésének megakadályozására tett intézkedései nem elégségesek Az

export,

illetve

import

engedélyek

visszavonhatók,

vagy

érvényességük

felfüggeszthető, ha – a tevékenység folytatása során az e rendeletben, illetve az engedélyben meghatározott feltételeket nem teljesítik, – az operátor nem tesz eleget a negyedéves jelentési kötelezettségének. Az operátorok az e rendelet hatálya alá tartozó ellenőrzött anyagok vonatkozásában kötelesek a hatóságokkal oly módon együttműködni, hogy – haladéktalanul értesítik az illetékes hatóságokat bármely körülményről, mint például az ellenőrzött anyagokat érintő nem szokásos megrendelésekről vagy ügyletekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az ellenőrzött anyagokat kábítószerek, illetve pszichotrop anyagok tiltott gyártására téríthetik el, – az illetékes hatóságok írásbeli felhívására – nem később, mint az annak kézhezvételét követő 15. napon belül – összefoglaló jelentést küldenek az ellenőrzött anyagokkal folytatott tevékenységükről, Az operátorok ellenőrzött anyagokkal végzett tevékenységével kapcsolatos adatok és tájékoztatás kérésére (adatbekéréses ellenőrzés), valamint az ellenőrzött anyagokkal végzett tevékenységük folytatásának helyén hatósági ellenőrzések összehangolt végzésére (helyszíni hatósági ellenőrzés) a következő hatóságok kapnak felhatalmazást: – valamennyi operátor vonatkozásában adatbekéréses és helyszíni hatósági ellenőrzést a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, mint kijelölt nemzeti hatóság, valamint a Rendőrség, mint rendészeti hatóság végezhet, – az ellenőrzött anyagok export, import, tranzit szállításainak folyamatos és utólagos ellenőrzését a Vám- és Pénzügyőrség végzi,

23

– gyógyszertárakban szakmai felügyeletként az ellenőrzött anyagok vonatkozásában az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetének tisztifőgyógyszerésze vagy az általa kijelölt tisztigyógyszerész végezhet ellenőrzést, míg a Rendőrség ugyanott rendészeti feladatokat lát el, – a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal végzett tevékenység szakmai ellenőrzésére külön jogszabály szerint felhatalmazott egészségügyi hatóság az ellenőrzött anyagoknak a kábítószer-üzemi, valamint a pszichotrop anyag gyártási engedély alapján végzett felhasználását ellenőrizheti. – A Vám- és Pénzügyőrség jogosult az ellenőrzött anyagok importját, exportját, illetve tranzitját ellenőrzés céljából megállítani, illetve megtiltani, ha gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzött anyagot kábítószerek, illetve pszichotrop anyagok tiltott előállítására szánják, illetőleg e célra kívánják eltéríteni, vagy ha a GM EKH a kiadott engedélyt visszavonta, illetve érvényességét felfüggesztette. A Vám- és Pénzügyőrség az ellenőrzött anyagok importjának, exportjának, tranzitjának megtiltásáról haladéktalanul értesíti a GM EKH-t. A gyanú felmerülését követően a Vám- és Pénzügyőrség, vagy a GM EKH köteles a rendőrséget tájékoztatni és azzal a tervezett intézkedés, ellenőrzött szállítás, illetőleg nyomozás befejezéséig együttműködni. Az ellenőrzött anyagokkal végzett tevékenységek folytatása során az operátornak a vagyonvédelmet biztosítania kell. Ugyanakkor 1. kategóriába tartozó ellenőrzött anyagok mind ideiglenes, mind tartós tárolását (raktározását) a tevékenység folytatásának helyén úgy kell biztosítani, hogy azokhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. Az operátorok kötelesek a tulajdonukban lévő, de további felhasználásra, értékesítésre alkalmatlanná vált ellenőrzött anyagok selejtezését, valamint ártalmatlanítását elvégezni, és ennek módját jegyzőkönyvileg dokumentálni. A GM EKH-nak, mint kijelölt nemzeti hatóságnak általános tájékoztatási kötelezettsége van a Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szerv felé, mely az ENSZ által létrehozott Szervezet. A 272/2001. (XII. 21.) sz. Korm. rendelet a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról az Európai Unióval közösen aláírt Megállapodással összhangban meghozott rendelkezés, a kábítószerek és prekurzorok hazánk csatlakozásának tekintetében egyike a már harmonizált területnek.

24

4. számú táblázat ENGEDÉLYKÉRELEM ELLENŐRZÖTT ANYAGOK (KÁBÍTÓSZER PREKURZOROK) EXPORTJÁHOZ, IMPORTJÁHOZ I. 1. Exportőr/Importőr országa (kódja, neve) ……………………………………………………………

2. Forgalom iránya: Export Import Engedély típusa: Egyedi Keret

1a. Exportőr/Importőr (neve, címe, engedély, v. nyilvántartási száma) ……………………………………………………………………….

3. Árufeladás, árubeérkezés tervezett dátuma: ……………………………………………………………

4. Importőr/Exportőr (neve és címe) …………………………………………

5. Importőr/Exportőr országa (kódja, neve) ………………………………………………………....

6. Egyéb operátor/ügynök (neve, címe, engedély v. nyilvántartási száma) ……………………………………..…………………………………

7. Vámhivatal, ahol az árunyilatkozat beadásra kerül (neve és kódja) …………………………………………………………………………

8. Végső címzett (neve, címe, engedély v. nyilvántartási száma) …………………………………………………………………………………

9. Vámhatáron történő kilépés/belépés országa (kódja, neve) ………………………………………………….. 9a. Vámhatáron történő kilépés/belépés helye ………………………………………………………… 10. Rendeltetési országba való belépés/származási országból való kilépés helye ……………………………

11. Fuvareszköz adatai………………………………………………………..

12. Tervezett útvonal………………………………………………

13a. Exportálandó/ importálandó anyag teljes neve ………………………………………………………. összes mennyisége: ………………………………… kiszerelési egység száma, fajtája: …………………….

13b. Exportálandó/ importálandó anyag teljes neve ……………………………………………………….. összes mennyisége: ………………………………… kiszerelési egység száma, fajtája: …………………….

14a. Vámtarifaszáma ………………………………………………………

14b. Vámtarifaszáma ………………………………………………………..

15a. Nettó tömege ……..…………………………………

15b. Nettó tömege …………………………………………..

16a. %-os részaránya keverékben ………………………………………..

16b. %-os részaránya keverékben …………………………………………..

17a. Kereskedelmi számla száma …………………………………………………...

17b. Kereskedelmi számla száma ……………………………………………………..

18. Kérelmező országa (kódja és neve) ………………. ……………………………………………………….. Kérelmező neve, címe, engedély, v. nyilvántartási száma ………………………………………………………... Képviselője neve: ………………………………………………………… Aláírása …………………………………………………. Dátum: ………………………………………………….

19. (Engedélyező hatóság rovatai) Szükséges még adat - a 17. rovathoz Igen / Nem - a 9., 10., 11., 12. rovathoz Igen / Nem Engedélyezve Elutasítva Aláírás: Dátum:

II. 1. További operátor/ügynök (neve, címe, engedély, v. nyilvántartási száma) ……………………………………………………………………………………………………………….... 2. További végső címzett (neve, címe, engedély v. nyilvántartási száma)…………………………………………………………………………………………….. 3. 13a. rovatban kérelmezett anyag végfelhasználói (neve, címe, 4. 13b. rovatban kérelmezett anyag végfelhasználói (neve, címe, engedély, v. nyilvántartási engedély, v. nyilvántartási száma) száma) …………………………………………………………… ………………………………………………………….. 5. Ügylettípus megnevezése és kódja ……………………………………………………………………………… III. Külföldi vámszabad övezet, -kikötő, -raktár, ha az exportszállítás oda irányul………………………………………………………………………………. 2. Import esetén, ha a felhasználási cél legális kábítószer, pszichotrop anyag, illetve azokat tartalmazó készítmény engedélyezett gyártása, a gyártandó termék neve, tervezett gyártási mennyisége………………………………………………………………………………………………………………………… 3. Az azonos külföldi importőrrel/exportőrrel kapcsolatban legutóbb azonos ellenőrzött anyagra kiadott export, illetve import engedély száma, kiadásának dátuma: …………………………………………………………………………... Kérelmező ügyintézőjének neve, telefon- és telefax-száma: ……………………………………………………………………………………………..

5. számú melléklet a 272/2001.(XII.21.) Korm. rendelethez forrás: www.gkm-ekh.hu/tevékenységek/kábítószer prekurzorok

25

4 Tevékenységi engedélyezés A többször módosított 112/1990. (XII. 23. ) Korm. rendelet 2 sz.melléklete tartalmazza azokat az árukat, melyek kivitelével, ill. behozatalával kapcsolatos tevékenységek (beleértve a reexport tevékenységet is) folytatásához, az azok vonatkozásában külföldiekkel létrejövő szerződések megkötése előtt a GKM EKH külön engedélyének megszerzése szükséges. Ezek a következők: 1. Energiahordozók 1.1. Szén és szénféleségek, 1.2. Kőolaj és földgáz, 2. Nemesfém, nemesfémtárgy, nemesfémérc, nemesfémtartalmú termékek és hulladékok (a 7113, 7114, 7118, 9703 vámtarifaszámok alá tartozó nemesfémtárgyak, nemesfémtermékek csak exportban külön engedélykötelesek), 3. Környezet- és egészségvédelmi szempontok alapján kiemelt veszélyes anyagok, 3.1.

Fémek és vegyipari termékek (nem tartoznak ide azok a felhasználás vagy gyártás során keletkező szennyezett anyagok, amelyek tisztítás nélkül nem felhasználhatók, 3.1.1.

Környezet és egészségvédelmi szempontból kiemelt veszélyes vegyi

anyagok,

amelyek

robbanó

tulajdonságúak

és/vagy

meghatározott minőségükben, vagy keverékükben a haditechnikai eszközök külkereskedelmi engedélyezésére vonatkozó rendelet előírásai szerint engedélyezhetők, 3.1.2. 3.2.

Ózonlebontó vegyi anyagok,

Kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagok, ideértve ezek sóit, izomerjeit,

3.3.

Egyes hulladékanyagok,

3.4.

Radioaktív és egyes nukleáris anyagok, nem beleértve a 48/1991. (III. 27.) Korm. rendelet és módosításai mellékletében felsorolt katonai rendeltetésű termékeket,

4. Ipari robbanóanyag és tűzijátékanyag [a 3/1973.(VII.18.) BM rendelet és a 4/1978.(VI.21.) BM rendelet alapján polgári - nem katonai - felhasználású termékek, nem beleértve a 48/1991.(III.27.) Korm. rendelet és módositásai mellékletében felsorolt haditechnikai termékeket]

26

5. Haditechnikai eszközök, azok alkatrészei és tartozékai, valamint a kapcsolódó haditechnikai szolgáltatások a többször módosított 48/1991. (III. 27.) Korm. rendeletnek megfelelően 6. Polgári használatra engedélyezett kézilőfegyver, gáz- és riasztópisztoly, légfegyver, valamint ezek lőszerei, lőszeralkatrészei, alkatrészei és tartozékai, továbbá önvédelmi eszközök, különféle kilövő szerkezetek és közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (a módosított 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet és a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó termékek, kivéve a 48/1991. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott haditechnikai termékeket) 7. Biztonsági papír Ezen tevékenységek engedélyezésének rendjét, egységes követelményeit a külön (tevékenységi) engedélyezés rendjéről szóló 41/1999. (VII. 16.) GM rendelet szabályozta. A külön engedélyezés nem jelenti az alanyi jogú külkereskedelem érvényesülésének korlátozását, mivel feladatát úgy látja el, hogy a kiemelt termékkörre vonatkozóan a jelzett rendeletben előírt (közegészségügyi, környezetvédelmi, szakképzettségi, pénzügyi megbízhatósági stb.) jogszabályi feltételek meglétét és azoknak betartását vizsgálja. A külön engedély megszerzése nem mentesíti a céget az egyes áruk vonatkozásában előírt egyéb

forgalmi

engedélyek

megszerzése

alól,

amennyiben

az

adott

termék

engedélykötelezettség alá esik. A külön engedély iránti kérelmeket a tevékenység megkezdése, illetve az ezzel összefüggő külkereskedelmi szerződések megkötése előtt kell beszerezni. Addig, amíg a cég nem rendelkezik az előírt tevékenységi engedéllyel, a kereskedelmi szerződés nem köthető meg. Az engedély a külkereskedelmi tevékenység elvi lehetőségét adja meg, nem vonatkozik konkrét ügyletre, tehát a termékre még a szükséges további engedélyekett is meg kell kérni a Hivataltól. Ezek lehetnek: – az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdés és a végrehajtására kiadott, többször módosított 6/1990. (XII. 29.) NGKM rendelet által előirt forgalmi (kiviteli, reügyleti, behozatali, vállalkozási szerződéses export, import) engedélyek, – az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló, a 143/1991. (XI. 8.), a 152/1991. (XII. 6.), a 66/1992. (IV. 10.), a 166/1992. (XII. 18.), a 87/1994. (VI. 6.), a 99/1998. (V. 15.) és a 22/1999. (II. 27

10.) Korm. rendeletekkel módosított 61/1990. (X. 1.) Korm. rendeletnek, valamint az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák Termékellenőrzési Jegyzékének megállapításáról szóló 31/1998. (V. 15.) IKIM rendeletnek megfelelő export engedélyek és nemzetközi importigazolások, – a Magyar Köztársaság korábban képződött egyes hitel- és szaldóköveteléseinek törlesztését szolgáló áruszállításokról rendelkező, a 18/1993. (I. 27.), a 144/1993. (X. 22.) és a 85/1995. (VII. 12.) Korm. rendeletekkel módosított 52/1992. (III. 21.) Korm. rendelet alapján szükséges engedélyek Az engedélykérelmek elbírálása esetenként a hatáskör szerint érintett más minisztériumok, szakhatóságok bevonásával történik, amelynek során az engedélyező hatóság más, az export-, import-, reexport-forgalmat érintő, külön nem részletezett nemzetközi szerződések, egyezmények, jogszabályok és embargós előírások betartását is vizsgálja. Fontos megjegyezni azt is, hogy a Büntető Törvénykönyv 298.§-a szerint: "aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül fejt ki, büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

5 Egyéb engedélyezési formák

5.1

Vegyi és biológiai fegyverek

Az Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium keretein belül működő Iroda, a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény Nemzeti Hatósága. Az Iroda feladata, hogy az 1997-ben kihirdetett, a "vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény" hazai végrehajtásáról gondoskodjon a 212/1998 (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Az egyezmény végrehajtása során az Iroda tartja a kapcsolatot a hágai székhelyű Vegyifegyver Tilalmi Szervezettel. Elkészíti és továbbítja a nemzetközi szervezethez évente két alkalommal benyújtandó nemzeti nyilatkozatokat, a törvény hatálya alá eső tevékenységet folytató szervezeteknek az Iroda felé kötelezően tett nyilatkozatai alapján. A nyilatkozattétel módját az úgynevezett „Deklarációs Kézikönyv” foglalja össze.

28

A hágai székhelyű Vegyifegyver Tilalmi Szervezet ellenőrei e nyilatkozatokban foglaltak valódiságát jogosultak ellenőrizni. Az Iroda, mint Nemzeti Hatóság gondoskodik az ilyen ellenőrzések fogadásának és szabályszerű lefolytatásának feltételeiről. Az 1997. CIV. törvény tartalmazza az Egyezmény részleteit, kihirdeti a Részes Államok feladatait és a végrehajtási intézkedéseket a vegyifegyverekkel kapcsolatosan. Az egyezmény meghatározza a vegyifegyverek fajtáit, az ezeket gyártó létesítményeket, tartalmazza az egyezmény által nem tiltott tevékenységeket, a nemzeti végrehajtási intézkedéseket, valamint a kölcsönös segítségnyújtás eszközeit is. A jelen Egyezmény Részes Államai célul tűzik ki, és megtesznek mindent azért, hogy általánosan és teljesen leszereljék, megsemmisítsék a tömegpusztító fegyverek bármely fajtáját, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Elítélnek minden olyan akciót, amely ellentétes a Fojtó, Mérgező vagy más Gázok használatának, és a hadviselés bakteriológiai módszereinek tilalmáról szóló, Genfben, 1925. június 25-én aláírt Jegyzőkönyv (az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyv) elveivel és célkitűzéseivel. Vállalják, hogy végrehajtják az Egyezmény rendelkezéseit, annak érdekében, hogy teljes egészében kizárják a vegyifegyverek használatának lehetőségét az egész emberiség érdekében. A Részes Államok célja, hogy fokozzák gazdasági és technológiai fejlődésüket, azáltal, hogy előmozdítják a vegyi anyagok szabad kereskedelmét, valamint a nemzetközi együttműködést, továbbá a tudományos és műszaki információk cseréjét a kémia területén olyan célokra, melyeket a az Egyezmény nem tilt. Az Egyezményt aláíró Államok vállalják, hogy semmilyen körülmények között sem: – fejleszt ki, gyárt, szerez meg bármely más módon, halmoz fel, vagy tart meg vegyifegyvert, vagy ad át közvetlenül vagy közvetve vegyifegyvert bárkinek; – használ vegyifegyvert; – kezdeményez vegyifegyver alkalmazására irányuló semmiféle katonai előkészületet; – működik közre, kezdeményez, vagy bátorít bármilyen módon, senkit bármely, a jelen Egyezmény által a Részes Államok számára tiltott tevékenység folytatására Minden Állam vállalja, hogy megsemmisíti a tulajdonában álló, vagy általa birtokolt vegyifegyvereket és vegyifegyver-gyártó létesítményt, vagy azokat, melyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel. Vállalják továbbá, hogy más Részes Állam területén hagyott minden vegyifegyvert megsemmisítik.. 29

Minden Részes Állam vállalja, hogy hadviselési módszerként nem alkalmaz vegyi kényszerítő eszközt. Az Egyezmény meghatározása szerint a vegyifegyver együttesen, vagy önállóan: – mérgező vegyületek és prekurzoraik, kivéve, ha azokat a jelen Egyezmény által nem tiltott célra szánják, amennyiben a fajtáik és mennyiségeik összhangban vannak az ilyen célokkal; – lőszerek és eszközök, amelyeket kifejezetten halál vagy más ártalom okozására szánnak az előző bekezdésben említett mérgező vegyületek mérgező tulajdonságai útján, amelyek az ilyen lőszer vagy eszköz alkalmazásának eredményeképpen szabadulnak fel; – bármely olyan szerkezet, amelyet kifejezetten a második bekezdésben meghatározott lőszerek és eszközök alkalmazásával közvetlen kapcsolatban történő használat céljára szántak mérgező vegyület: Bármely vegyületet, amely az életfolyamatokra gyakorolt kémiai hatása útján embernél vagy állatnál képes halált, vagy ideiglenes cselekvésképtelenséget vagy tartós ártalmat okozni. Ez magába foglal minden ilyen vegyületet, tekintet nélkül azok eredetére vagy előállításának módjára, továbbá tekintet nélkül arra, hogy azok létesítményekben, lőszerekben vagy bárhol máshol keletkeznek. A "Prekurzor" pedig jelenti: Bármely reagáló vegyületet, amely részt vesz egy mérgező vegyület bármely módszerrel történő előállításának bármely szakaszában. Ez magába foglalja a bináris vagy többkomponensű vegyi rendszerek bármely kulcs-komponensét. A 212/1998 (XII. 24.) Korm. rendelet egyezményből

eredő nyilatkozattételi

kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szól. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére, mely az Egyezmény által nem tiltott célra: a. 1. listás vegyületet gyárt, feldolgoz, felhasznál, átad, átvesz, exportál, importál; b. 2. listás vegyületet gyárt, feldolgoz, felhasznál, exportál, importál; c. 3. listás vegyületet gyárt, exportál, importál;

30

d. létesítményenként listán nem szereplő egyedi szerves vegyületekből évente 200 tonna feletti mennyiséget gyárt, vagy üzemenként listán nem szereplő olyan egyedi szerves vegyületekből évi 30 tonna feletti mennyiséget gyárt, amelyek kén, foszfor vagy fluor elemet tartalmaz. A listás vegyületeket az Egyezmény mellékletei tartalmazzák. Az Egyezmény végrehajtásának felügyeletét és a rendeletben foglalt előírások betartásának

ellenőrzését

a

Gazdasági

Minisztérium

keretén

belül

működő

Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda látja el. – nyilvántartja az ellenőrzött tevékenységet folytató szervezeteket, a szervezetek által benyújtott nyilatkozatokat, – ellenőrzi a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség betartását, illetve a szervezetek nyilatkozataiban szereplő adatok valódiságát; – engedélyezi az 1. listás vegyület gyártását; – a szervezetek tevékenységét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium által kijelölt szervek bevonásával ellenőrzi, – összefoglaló nyilatkozatokat készít a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet számára, – elősegíti a Vegyifegyver Tilalmi Szervezetnek az Egyezményben meghatározott ellenőrző tevékenységét. – megtesz, illetve kezdeményez minden olyan intézkedést, amit az Egyezmény végrehajtása érdekében szükségesnek tart. Az ellenőrzött tevékenységet folytató szervezet köteles a nyilvántartásba vételei bejelentést az Irodának benyújtani, engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt beszerezni, valamint a rendeletben foglaltak szerint az ellenőrzött tevékenységről nyilatkozatot tenni. Az 1. listás vegyületek gyártásához az Iroda engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet a tevékenység megkezdése előtt 200 nappal korábban kell benyújtani. Az 1. listás vegyületek gyártott, átvett, átadott évi országos összesített mennyisége nem haladhatja meg az 1 tonnát. A 2. listás vegyületek előállításának, feldolgozásának és felhasználásának mennyisége és a 3. listás vegyületek előállításának mennyisége nem korlátozott. Ellenőrzés során az Iroda a szervezettől adatokat kérhet, illetve pótlólagos nyilatkozat megtételére szólíthat fel, helyszíni ellenőrzést tarthat, amelynek során jogosult jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – a szervezet helyiségeibe belépni, 31

– az

ellenőrzött

vegyülettel,

és

az

ellenőrzött

tevékenységgel

kapcsolatos

dokumentációba, illetve feljegyzésekbe betekinteni; – a

személyzet

bármely

tagjától

az

ellenőrzött

tevékenységgel

kapcsolatban

felvilágosítást kérni; – a folyamatábrákat, termelési eljárásokat, műszaki adatokat ellenőrizni; – műszeres vizsgálatokat végezni; – berendezéseket, felszereléseket, épületeket és építményeket megvizsgálni; – mintát venni, mintákat helyszínen elemezni, helyszínen kívüli elemzésre elszállítani; – képfelvételt készíteni; – dokumentumokról másolatot készíteni. Az Egyezmény megsértésének gyanúja esetén az Iroda késedelem nélkül, bárhol ellenőrzést tarthat. A szervezet a nemzeti hatósággal az ellenőrzés során köteles együttműködni az egyezmény betartásának biztosításához szükséges mértékben. Ennek során a szervezet a nyilatkozatában foglaltak ellenőrzéséhez a kért adatokat és információkat megadja, a kért dokumentumokat bemutatja.

5.2

Exportellenőrzés

Az Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda feladata közé tartozik a hatályos exportellenőrzési listákon szereplő, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák külkereskedelmének engedélyezése, ellenőrzése. E termékek polgári célú felhasználás mellett alkalmasak hagyományos és tömegpusztító fegyverek,

valamint az azok célba juttatására alkalmas eszközök gyártására,

kifejlesztésére ezért forgalmuk ellenőrzését különböző „non-proliferációs rezsim” néven ismert egyezmények írják elő. Legfontosabb cél megakadályozni, hogy a regionális biztonságra, vagy a világbékére veszélyt jelentő államok tömegpusztító fegyvert legyenek képesek kifejleszteni és előállítani. A non-proliferációs rezsimek részét képezi a „Wassenaari Megállapodás”, mely az egykori COCOM rendelkezéseinek a mai világunkhoz igazított korszerűsített formája. A megállapodás, melynek 32 másik állam mellett hazánk is tagja összehangolja a résztvevő államok exportpolitikáját annak megakadályozására, hogy a világbékét, vagy a regionális

32

stabilitást súlyosan veszélyeztető államok komoly haditechnikai potenciálra tegyenek szert. A gyakorlati végrehajtást segíti az „egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló, többször módosított 61/1990 (X. 1.) kormányrendelet, valamint a 31/1998. (V. 15.) IKIM rendelet az "egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák Termékellenőrzési Jegyzékének megállapításáról. A 61/1990 (X.1.) rendelet alapján a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák hazánk területéről csak engedéllyel vihetők ki. A behozataluk hazánk területére pedig a rendelet alapján kiállított Igazolással történhet, abban az esetben, ha: – a termék a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1997. évi CIV. törvény hatálya alá tartozik, – azt a származási ország hatósága igényli, vagy más hazai jogszabály előírja. Nemzetközileg ellenőrzött terméknek és technológiának minősülnek származási országtól függetlenül a következők: – az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák Termékellenőrzési Jegyzékének megállapításáról szóló 31/1998. (V. 15.) IKIM rendelet szerinti termékek és technológiák, – a nukleáris export és import engedélyezéséről szóló 121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet mellékletében szereplő termékek és technológiák, valamint – minden olyan termék, technológia és szolgáltatás, amely esetében a magyarországi szerződő fél tudomással bír arról, hogy a termékek, illetve technológiák részben vagy egészében a vegyi, biológiai, nukleáris fegyverek, illetve az ilyen fegyverek célba juttatására

alkalmas

raktározásával,

rakétatechnikai

működtetésével,

eszközök

felderítésével,

fejlesztésével, azonosításával,

gyártásával, elterjedésével

kapcsolatosan kívánják felhasználni. A magyarországi szerződő fél ilyen irányú kérdésére az engedélyező hatóság köteles válaszolni, amennyiben a termék, technológia, illetve szolgáltatás az előzőekben meghatározott körbe tartozik. Engedély szükséges az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák – kereskedelmi és nem kereskedelmi forgalomban történő behozatalára és kivitelére; – reexportjára; – vámszabadterületre, vámraktárba és tranzitterületre történő be- és kiszállítására; – az ezekkel folytatott ügynöki tevékenységre; 33

– technológia,

szoftver,

műszaki

adat

közzétételére

számítógépes

hálózaton

(interneten), illetve ezek e-mailen, lemezen, faxon vagy egyéb elektronikus úton történő kivitelére; – átviteli (tranzit) áruforgalmára. Nem szükséges a meghatározott engedély vagy igazolás, ha az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott külföldön, illetve Magyarországon tartott hadgyakorlatra történik a termékek és technológiák kiszállítása, illetve behozatala. Az úgynevezett „Non-proliferációs Tárcaközi Bizottság” megvitatja a Gazdasági Minisztérium által eléterjesztett, elvi jelentőségű exportellenőrzési ügyeket, és azokban - a minisztérium eljárásaiban kötelező módon alkalmazandó - elvi döntéseket hoz. A Bizottság által meghatározott döntési elvek nem tartalmazhatnak az állampolgárokat közvetlenül kötelező rendelkezéseket. A Nemzetközi Import Igazolást az Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda bocsátja ki a termékek és technológiák hazánkba történő behozatala esetén a célból, hogy igazolja az abban meghatározott termékek forgalma felett gyakorolt magyar hatósági ellenőrzést. Ha az Igazolásban foglalt mennyiség, illetve mérték több mint az exportáló ország hatóságaitól engedélyezni kért termék mennyisége, illetve technológia-átadás mértéke megegyezik ugyan az engedélyezni kért termékmennyiséggel, illetve technológiaátadás mértékével, azonban a kiadott engedély nem, vagy csak részben teszi lehetővé a szállítást az igazolást az importőr visszaigényelheti üzleti partnerétől. A változások átvezetésére új igazolás adható ki. Az engedélykérelemhez a következőket kell csatolni: – a származási ország igénye alapján reexport engedélyt, az Igazolást és a Tanúsítványt, – szükség esetén a műszaki paramétereket, – a felhasználó Végső Címzetti Nyilatkozatát, ha az importáló ország nem tart fenn megfelelő exportellenőrzési rendszert Ha a termék és technológia ideiglenes jelleggel (meghatározott időn belül visszahozatali kötelezettség mellett) ideiglenes kivitelben vagy passzív feldolgozásban kerül vámkezelésre, akkor a kérelemhez nem kell csatolni a Nemzetközi Importigazolást és a Végső Címzetti és Vásárlói Nyilatkozatot. Nincs szükség engedélyre, ha: 34

– a Termékellenőrzési Jegyzék II. fejezet 1-9. kategóriájában (kivéve a kettős felhasználású nukleáris termékeket és technológiákat) szereplő hazai gyártású exportálni kívánt, valamint igazolás kibocsátása nélkül behozott termékek és technológiák értéke nem éri el az 500 000 forintot, továbbá az ügylet nem része egy ennél magasabb értékű tranzakciónak; – az ideiglenes behozatalban, aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt áru az eredeti feladó nevére és címére kerül kiszállításra; – a termék az eredeti feladó nevére és címére kerül visszaszállításra; – a Termékellenőrzési Jegyzék II. fejezet 1-9. kategóriájában szereplő termékek és technológiák forgalmazásában részt vevő jogi és természetes személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság az Irodával kötött külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően és ennek alapján kiadott engedéllyel (disztribútori felhatalmazás), előzetesen megállapított keret terhére, utólagos elszámolási kötelezettség mellett, exportálja a terméket és technológiákat. Az engedélyt vagy igazolást akkor lehet megtagadni, illetve visszavonni, ha: – a külföldi fél vagy a belföldi végső felhasználó tevékenysége megsérti a vonatkozó jogszabályok előírásait; – az engedély vagy igazolás a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségeit, illetőleg e kötelezettségek teljesítését sérti, vagy veszélyezteti; – a kérelmező a termékek és technológiák forgalmazása kapcsán az a) pontban említett személyi körrel áll kapcsolatban; – a termékek és technológiák forgalmában résztvevő belső ellenőrzési rendszerét nem a 7. §-ban előírtaknak megfelelően működteti; – a termékek és technológiák forgalma a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sérti; – a kérelmező valótlan adatot közölt; – a folytatott tevékenység eltér a Nemzetközi Importigazolásban foglalt felhasználástól. Az eltiltásról, az engedély (igazolás) kiadásának megtagadásáról illetve visszavonásáról rendelkező határozatot indokolni kell. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései - a külkereskedelmi igazgatás általános eljárási szabályaiban foglalt eltérésekkel - irányadóak. Az exportőr köteles belső ellenőrzési rendszert működtetni, amely magába foglalja az exporttermékek

nyilvántartását,

a

vonatkozó

jogszabályok

szerinti

besorolását 35

(Termékellenőrzési Jegyzék szám) és felelős személy kijelölését, aki a belső ellenőrzési rendszer működtetéséért felel.

5.3

Haditechnika, fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok, pirotechnika

A haditechnikai termékek, fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és a pirotechnikai termékek exportját, importját és reexportját a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló 48/1991. (III. 27.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet meghatározza , hogy „haditechnikai eszköz és szolgáltatás a mellékletben meghatározott eszköz, ennek hatástalanított változatai és makettjei, az eszközökkel összefüggő termelési, üzemeltetési, javítási és technológiai ismeret (know-how) és dokumentáció, valamint az eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatás, ideértve a bérmunkát, a termék karbantartását, javítását, minőségi vizsgálatát, műszaki tervezését, továbbá kezelésének és alkalmazásának oktatását”. Az ilyen haditechnikai terméket a hazánk területére történő behozatalához, onnan történő kiviteléhez, ügynöki és képviseleti, illetve reexporttal összefüggő tevékenységhez elengedhetetlen három engedély. Ezek: – tevékenységi, – tárgyalási, és – szerződéskötési (forgalmi) engedély. A fent megnevezett engedélyeket a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, a Haditechnikai Operatív Bizottság határozata alapján adja ki. Az engedély

határozott

időtartamra

adható

és

feltételhez

köthető.

Tárgyalási

és

szerződéskötési engedély csak tevékenységi engedély birtokában kérhető. A cég a haditechnikai eszköz behozatalára, kivitelére és reexportjára vonatkozó szerződést csak tárgyalási engedély birtokában készítheti el, amely hat hónapig jogosítja fel a kérelmezőt ezen szerződés előkészítésére. A tárgyalási engedélyre a kérelmet csak akkor lehet benyújtani, ha a kérelmező rendelkezik a tevékenységi engedéllyel. A forgalmi engedélyt, amelyet más néven szerződéskötési engedélynek is neveznek csak jóváhagyott és érvényes tárgyalási engedélykérelem alapján lehet kérvényezni a GKM EK Hivatalánál.

36

Azonban itt is megjegyezendő, hogy a rendeletben szabályozott engedélyek megadása nem érinti az egyéb jogszabályokban megkívánt engedélyek beszerzésének, illetve bejelentési előírások teljesítésének kötelezettségét. A polgári rendeltetésű kézi lőfegyverek (beleértve a lég- és Flobert fegyvereket, gáz és riasztó fegyvereket, stb.) külkereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket a módosított 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet és a 14/1991 (X.31.) BM rendelet tartalmazza. Ugyancsak fontos rendelkezéseket tartalmaz a 64/1996 (XII:27.) IKIM rendelet, mert e rendelet előírásai szerint kell az importból származó fegyvereket és lőszereket a bevizsgálást igazoló jelzésekkel ellátni. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (kések, könnyfakasztó gázspray stb.) külkereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ipari robbanóanyagok és tűzijáték anyagok külkereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket a 3/1973. (VII.18.) és a 4/1978. (VI.21.) BM rendeletek tartalmazzák. A 48/1991. (III. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó haditechnikai termékek és szolgáltatások: a) Kézifegyverek, automata fegyverek és szerelvényeik az alábbiak szerint és kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek b) Nagy kaliberű fegyverek, lövedékvetők és tartozékaik az alábbiak szerint, valamint kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek c) Kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó berendezések az alábbiak szerint, valamint azokhoz tervezett alkatrészek d) Az a), b) és a c) fejezetekben engedélyezés alá vont fegyverekhez szükséges lőszerek, valamint kifejezetten ezekhez a lőszerekhez tervezett alkatrészek e) Kifejezetten katonai célra tervezett bombák, torpedók, rakéták, lövedékek, gránátok és tartozékaik az alábbiak szerint, valamint kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek f) Kifejezetten katonai célra tervezett tűzvezető rendszerek, valamint hozzá tartozó készültségi és riasztó berendezések az alábbiak szerint, továbbá kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek és tartozékok g) Mérgező anyagok, könnygázok, kapcsolódó berendezések, alkatrészek, anyagok és technológia az alábbiak szerint

37

h) Robbanó-, iniciáló-, gyújtó- és hajtóanyagok, pirotechnikai eszközök, valamint ezek adalékanyagai, prekurzorai és folyékony oxidálószerek az alábbiak szerint i) Katonai vízi járművek, különleges tengerészeti berendezések és tartozékaik az alábbiak szerint, valamint kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek j) Repülőgépek, helikopterek, pilóta nélküli légi járművek (továbbiakban repülőgépek), ezek részegységei berendezései, hajtóművei, katonai ejtőernyők, valamint ezekhez tartozó alkatrészek az alábbiak szerint k) Irányított energiát kibocsátó fegyverek, kapcsolódó berendezések, tesztmodellek, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek az alábbiak szerint l) Páncélozott vagy védőberendezések és szerkezetek, valamint anyagok az alábbiak szerint m) Kifejezetten katonai kiképzési vagy hadgyakorlat forgatókönyvi szimulációs célú berendezések, valamint kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és szerelvények n) Kifejezetten katonai használatra tervezett képletapogató (imaging), továbbá a zavarás elleni berendezések és ezekhez tervezett alkatrészek, szerelvények az alábbiak szerint o) Kriogén és "szupravezető" berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten hozzájuk tervezett alkatrészek és szerelvények p) Különböző berendezések, anyagok az alábbiak szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek q) Különféle haditechnikai termékek előállításához használható gyártóberendezések és gyártási technológiák, ellenőrző és mérőberendezések az alábbiak szerint r) Ezen jegyzékben másutt engedélyezés alá nem vont, kifejezetten katonai célra tervezett elektronikus berendezések, valamint ezekhez tervezett alkatrészek s) Kifejezetten az a)-r). fejezetek által engedélyezés alá vont termékekhez tervezett kovácsolt, sajtolt, öntött és félkész termékek t) Kifejezetten katonai alkalmazásra kifejlesztett műszaki adatbázisok és szoftverek u) Kényszerítő és bűnfelderítő eszközök v) Különleges titkosszolgálati eszközök

6 A külkereskedelem szabályozása Európai Uniós tagságunk után 38

Magyarország szinte a rendszerváltás óta készül arra, hogy a fejlett Európához csatlakozzon. 2004-ben ez realizálódik is, hazánk az Európai Unió tagja lesz. A csatlakozással járó kedvezmények mellett természetesen kötelezettségeink is vannak, amit annak érdekében kellett teljesíteni, hogy csatlakozásunk megvalósítható legyen. A külkereskedelem területén is, mint számos más területen igazodnunk kell a közösségi joghoz, változtatásokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az Európai Unióba történő belépésünk akadálymentesen folyjon. Az 1957-ben aláírt Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, Római Szerződés értelmében az áruk szabad mozgása a tagállamok területén a közösségi struktúra egyik legjelentősebb eleme, és kereskedelem liberalizációjának kulcsa. A Közösség alapja a vámunió, a tagállamok közötti vámok eltörlése, és a mennyiségi korlátozások megszüntetése. A kereskedelmi politika az Unión belül egységes elveken alapul, ez vonatkozik többek között a liberalizációs intézkedések egyesítésére, az exportpolitikára, valamint a kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint dömping vagy szubvenció esetén. A csatlakozás után az engedélyezés területeit két csoportra oszthatjuk: – harmonizált területek, valamint – nemzeti hatáskörben maradó területek – harmonizált harmadik országokkal szemben: ! Textil termékek ! Piacvédelmi intézkedések között a vas-, és acél termékek ! Egyéb nem textil termékek Textil- és ruházati termékek EU csatlakozás után várható importszabályozása Ennél a termékkörnél is érvényesül az az elv, miszerint hazánk által kötött bilaterális egyezmények a csatlakozáskor megszűnnek. (pl.: Kanada, USA) és életbe lép az aktuális közösségi szabályozás. Az egyes textiltermékek harmadik országból történő behozatalát kétféle módon szabályozza a Közösség: Szerződéses szabályozás: mennyiségi korlátozás az úgynevezett kettős ellenőrzési rendszer működtetésével valósul meg, melynek lényege, hogy az exportáló országban illetékes hatóság a saját kvótalehetőségeinek figyelembevételével felosztja a kvótákat, majd az érdekelt cégek részére „export licence” elnevezésű okmányt ad ki. Ezt az okmányt kell a magyar félnek csatolnia a behozatali kérelméhez. 39

Autonóm szabályozás: behozatali kontingensek vannak érvényben Jugoszláviával és Észak Koreával szemben, valamint bizonyos harmadik országokban végzett passzív bérmunka tevékenység is mennyiségi korlátozás alá esik. Vas-, és acélipari termékek EU csatlakozás után várható importszabályozása Az EU-ban jelenleg a különféle vas-és acélipari termékekre, minden országra vonatkozó felügyeleti intézkedés, valamint meghatározott országokra mennyiségi kontingens került bevezetésre. Az erre vonatkozó rendeletek lehetővé teszik az előzetes import monitoring, valamint a védintézkedés bevezetését. Az előzetes felügyeleti intézkedés a világ összes országával szemben fenn áll. Három országgal (Kazahsztán, Ukrajna, Oroszország) szemben pedig kvóta van érvényben Jelenleg hatályos szabályozások a nem textil termékekre Autonóm szabályozás: Bizonyos kínai származású termékekre mennyiségi korlátozás áll fenn, úgynevezett autonóm kvóta. A kérelmeket a Hivatalba nem folyamatosan, hanem meghatározott időben lehet benyújtani. Az összesített adatokat Brüsszelbe továbbítják, majd amennyiben túlkérelmezés áll fenn minden kérelem esetén, normatív módon a kérelmekben foglalt mennyiségek csökkentésre kerülnek. Vannak azonban más kínai származású termékek, melyekre egyszerű felügyelet működik, a kérelmek folyamatosan benyújthatók, és nincs behozatali korlát. Szerződéses szabályozás: vietnámi származású valamennyi lábbeli termékre kettős ellenőrzésű felügyelet (exportáló/gyártó ország illetékes hatósága, valamint a beszállítást engedélyező hatóság). Az exportáló ország a szállító cégek részére „export licenc” okmányt ad ki, ami nélkül hazánk nem állít ki beszállításra jogosító dokumentumot. Ez az intézkedés 2002. december 31. hatállyal lejárt, de hosszabbítás várható. Néhány egyéb termék, melyre importkorlátozás van érvényben: Ország

Termék

Intézkedés

Kína

közönséges lábbeli

Autonóm kvóta

Kína

porcelán

Autonóm kvóta

Kína

kikészített bőrkesztyűk Felügyelet 40

Kína

seprűk és kefék

Felügyelet

Kína

üvegáruk

Felügyelet

További korlátozásokat tartalmazó táblázatokat a dolgozat mellékletében lehet megtekinteni.

41

7 Befejezés Magyarország 2003. április 12-én eldöntötte, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává szeretne válni, vállalva ezzel minden kötelezettséget és minden ezzel járó jogot. Ahhoz azonban, hogy az Unió jelenlegi tagállamaival azonos szintre kerüljünk még sokat kell fejlődnünk minden téren, és nagy erőfeszítésekre van szükség. Ez természetesen nem csak az ország politikusaival szemben támasztott követelmény, hanem minden itt élő embernek meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Ahhoz, hogy felkészülten tudjunk belépni az Európai Unióban a politika, a jog, az oktatás, az egészségügy, a gazdaság … stb és a kereskedelem területén is számos változtatást vezettünk be és vezetünk még be a jövőben is. Alapvető célunk a Közösségbe történő beilleszkedés, a legfontosabb irányelvek átvétele. Az EU-tagság elnyerésének időpontjában elveszítjük kereskedelem-politikai önállóságunkat és átvesszük a közös kereskedelempolitikai rendszert, csatlakozunk a Közösség által kötött nemzetközi megállapodásokhoz, kiterjednek ránk a korábbi nemzetközi kötelezettségvállalásai. Minderre természetesen már a csatlakozási szándékunk bejelentése óta készülünk. A szabad kereskedelem feltételeinek megteremtésével és azok fejlesztésével, a külkereskedelem liberalizálásával a kis-és középvállalkozások kellő felkészültséggel vehetik fel majd a versenyt az európai uniós társaikkal, csatlakozásunkkal egy nagyobb piac nyílik meg előttük. Ehhez járul hozzá a külkereskedelem szabályozó rendszere is, az ezen a területen végrehajtott liberalizáció, valamint az Engedélyezési Hivatal tájékoztató rendszere.

42

8 Mellékletek

43

9 Felhasznált Irodalom

44