A Kölcsey nemzetség rend leírásának forrásai, változatai

Csorba Sándor A Kölcsey nemzetség rend leírásának forrásai, változatai A K ö l c s e y e k genealógiájának kutatása k ö z b e n bizonyosan e s z ü n k b e j u t a n é v és nemzet fo­ g a l o m k ö r é n e k összefüggése. Ha m é g s e m , maga a Hymnus írója figyelmeztetne b e n n ü n k e t er­ re, amikor így ír a n e m z e t s é g é r ő l : „A Kölcsey nemzetség már emberemlékezetétől fogva Szat­ már megyében törzsökösnek tartatott. A nemzetség levéltárában vágynak levelek fel a 13-dik századig. A nemzetség s a megyeiek elejétől fogva úgy hitték, hogy eredetünket Ázsiából veszszük, s javainkat ex prima occupatione et divisione regni bírjuk. - Ez a nemzetségi régiség el nem korcsosult ivadékban arisztokráciái büszkeséget is ugyan, de szeretetet is táplál a hon, a nemzet és nemzetiség iránt. A költőben az arisztokráciái büszkeség talán nincs, de nemzeti büszkeség (mely szabadság és constitutiókból folyó önérzésből jön) igen sok; s ez a hon és nemzet iránti szeretettel egybe igen természetesen olvad. Magyarország sokat szenvedett; de minden szenvedései után is bir nemcsak egyetemi szép alkotmányt, de szép m u n i c i p á l i s alkotványt is, mely ha valaha az arisztokrácia elbukik, nem veszteni, hanem nyerni foghat. A municipális alkotmány az, ami a magyar nemzetet fenntartja, s a municipális alkotványban minden egyes nemesnek annyi befolyása lehetvén, amennyit személyes tehetségei engednek: nem mindenkinek saját individualitásától függ-e, hogy magát (wenn auch in einem verjüngten Maaszstaabe) az orbis terrarum uraihoz vagy urai felé emelje?"^ A törvényhatósági rendszer keretében feltűnnek n e m z e t i s é g b e l i mesterek, vagyis nagy em­ berek a 14. század f o l y a m á n , és praenobiles, azaz főnemesek gyanánt emlegetik őket. A me­ g y é k ö n k o r m á n y z a t a i b a n ugyan alispánként is t a l á l k o z h a t u n k a nevükkel, valójában a szolga­ bírói tisztség e l n y e r é s e j e l l e m z ő rájuk a 17. századtól k e z d v e . A z újabb i d ő k b e n a költő K ö l ­ csey az, aki legmagasabbra emelte n e m z e t s é g é n e k tekintélyét és a hivatalbeli szolgálatban el­ foglalt helyét a 19. s z á z a d harmincas éveiben. 2

A honfoglaló m a g y a r s á g idejébe v i s s z a n y ú l ó n e m z e t s é g tagjainak m e g n e v e z é s e k o r figye­ lembe kell v e n n ü n k a korabeli idők n é v a d á s á n a k jellegzetességeit. K ö z ü l ü k is azt a kettőt, amelyik az e g y e l e m ű n é v h e z kapcsolódott: egyszerre jelölt, vagyis azonosított valakit, és utalt a névviselő sajátos adottságaira a testi é s jellembeli tulajdonságoktól kezdve a rokoni viszo­ nyokon és m e s t e r s é g e k e n át a birtokhelyek h o l l é t é i g . Ez a h a g y o m á n y t o v á b b élt a 11-13. s z á z a d b a n a honfoglaló és k a l a n d o z ó magyarok k ö r é b e n , noha a kereszténytérítést k ö v e t ő é v ­ s z á z a d o k b a n a k e r e s z t s é g b e n mindenki kapott egyházi eredetű keresztnevet. Ennek és a társa­ dalmi v á l t o z á s o k n a k k ö v e t k e z m é n y e k é n t a 15., l e g k é s ő b b a 16. század v é g é i g kialakult a m e g k e t t ő z ö t t s z e m é l y n é v használata, vagyis a k é t e l e m ű névrendszer. A folyamat kiteljesedé­ sében m á s szempontok mellett a l e g e r ő s e b b hatást az e u r ó p a i feudalizmus tényezőinek m ű k ö ­ d é s e jelentette, amikor is a személyek m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e elengedhetetlenné vált. Magyaror­ s z á g o n a nemesi rend kialakulásával együtt járt az a jellegzetesség, hogy azok, akik 3

1

2

3

KÖLCSEY F., 1960. 3. köt. 504-505. SZIRMAY, 1809-1810. 1. köt. 131-135. K A R A D Y - K O Z M A , 2002. 13-20. A jelölt fejezetben a főként Pais Dezső, Melich János, Benkő Loránd, Kálmán Béla kutatásaira támaszkodó rendszerezés kiterjedt szakirodalmat is tartalmaz.

valamelyik honfoglaló n e m z e t s é g t ő l származtathatták magukat, a de genere m e g k ü l ö n b ö z t e ­ téssel éltek, m í g m á s o k a birtokuk helyét e m e l t é k családi n e v ü k k é . A K ö l c s e y n e m z e t s é g a honfoglaló ősök k ö z ü l Ond vezértől eredeztette m a g á t , és K ö l c s e y fenti soraira utalva, az első foglalás j o g á n szerezte birtokát. A z idők folyamán a kölesei elő­ nevet viselők arról a Kölese n e v ű településről v e t t é k a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t , amely falu maga is s z e m é l y n é v volt, vagyis K ö l e s e ispántól kapta n e v é t a s z e m é l y n e v e s h e l y n é v a d á s egyik for­ májaként. 4

A K ö l c s e y n e m z e t s é g g e l foglalkozó szakirodalom olyan gazdag, hogy lehetetlen leírni egyetlen családfát is anélkül, hogy ne i s m e r n é n k az e g y m á s t k ö v e t ő m u n k á k t é n y a n y a g á t . A m ü v e k sorát Szirmay Antal k ö n y v e nyitotta meg. R é s z i n t а IV. Béla király (1235­1270), részint a Nagy Lajos király (1342­1382) i d e j é b e n született iratok alapján következtetett a n e m z e t s é g eredetére. E lfogadta a Névtelen P. dictus Magister véleményét, aki a honfoglaló Ond vezértől, Ete atyjától származtatja a n e m z e t s é g e t . Ebbeli v é l e k e d é s é b e n m e g e r ő s í t é s t ta­ lált I I I . F e r d i n á n d király (1637-1657) 1642. évi a d o m á n y l e v e l é b e n , mely szerint a „Kölchey nemzetség valóban egy régi nem Magyar Országba. Eredetét veszi Ónud Vezérnek maradéká­ tól Kuch Ábrahámtól, a'ki IV. Béla Király idejében igen nevezetes ember volt. " A k ö z b ü l s ő 1368. és 1376. é v i , majd M á r i a királynő (1382-1395) 1382. évi királyi p a r a n c s o l a t á b a n újabb adatokra bukkant a n e m z e t s é g tagjaira v o n a t k o z ó a n . Jóllehet nem készített táblázatot, de k u ­ tatásának e r e d m é n y é t é r t e l m e z v e előtűnik a család első nagyobb egysége, amelynek élén a honfoglaló Ond v e z é r áll, akitől Á b r a h á m h o z , majd Dieneshez és ennek öt fiához, J á n o s h o z , Jakabhoz, A n d r á s h o z , M i h á l y h o z , Miklóshoz, valamint J á n o s r é v é n Istvánhoz és G y ö r g y h ö z , Jakab után J á n o s h o z vezetnek a szálak. A mintegy n e g y e d s z á z n é v azonban nem mutatja a genealógiai folyamatosságot az 1423-1800 k ö z ö t t i é v e k b e n , de egyes esetekben látszanak az összefüggés szálai, mint amikor együtt említi Jakab, György, Dienes nevét (1423), Farkas fia Jakabot (1436), ennek testvérét, Margitot, aki K ö m ö r e i M i h á l y n é (1481, 1487), Farkast, Ta­ m á s t és Jakabot (1487), A n d r á s t (1554), B o r b á l á t , aki Zalai S á r k á n y Simon felesége (1571), Ferencet (1591), M a g d o l n á t (1633), Pétert é s Zsigmondot (1642) é s G y ö r g y ö t , akinek hitve­ se R á t h y Judit (1646). A jelzett időköz fontos adaléka a tisztségviselők k ö z l é s e , miszerint G á s p á r 1654-1656, Imre 1695-1703, Ferenc 1709-1718 között szolgabíró volt, m í g István 1784-től al-, 1790-től főszolgabíróként m ű k ö d ö t t , Dienes és G y ö r g y h a d n a g y k é n t (1742), I m ­ re pedig a l h a d n a g y k é n t (1800) szolgált. 5

6

7

Kölcsey Ferenc 1831-ben belekezdett n e m z e t s é g e történetének m e g v e r s e l é s é b e . A 17 sor­ n y i t ö r e d é k v a l ó s z í n ű l e g egy eposz kezdete, vagy „ollyforma valami akart lenni, onan gyaní­ tom — írta Pap Endre Szalay Lászlóhoz 1839. j ú l i u s 7-én —, mert Kölcsey beszélé családja előtt; miképen nemzetsége'régi embereinek egy catastropháját szándékozik megénekelni". 8

B á r a t ö r e d é k c í m nélküli, a szakirodalom Kölcsey

n é v e n emlegeti.

SZABÓ, 1976. 230. 5 SZIRMAY, 1809-1810. 2. köt. 254-261. 6 Uo. 2. köt. 222-261. Uo. l . k ö t . 131-135. Idézi és másféle magyarázatokat is fűz a vershez Szabó G. Zoltán. Lásd KÖLCSEY F., 2001. 951-956.

4

7

8

[Kölcsey] Cseke, Januar 7d. 1831. Büszke Magyar vagyok én; keleten nőtt törzsöke fámnak; Nyúgoti ég forró kebelem' nem tette hideggé; Szép 's nagy az a'mi hevít; szerelemmel tölti be lelkem' Honni szokás és föld; örököm kard, s ősi dicsőség. Nyúgoszik az zöld lombjai közt a' nemzeti beknek, Ez ragyog újra, midőn tele fénye dalomnak elönti, 'S színe' varázs sugaraiban szállítja fel ismét Őseim' árnyaikat, kik az őszkor' napjait élték, Kölesei nemzetség, Ete' hü maradéka, kit egykor Don'hullámi körűi, a'Hétmagyar'eggyike hős Ond, Lángölelés'zálogja gyanánt neje'karjairól vőn. Vígan laktanak ők rohanó Tisza 'partjai mellett, 'S hol vadon arnyak alatt barnán viszi habjait a' Túr; Mígnem az elkomorult sorsnak nyila dúlva röpült le, 'S könypatak áradozott a' bánatölelte teremben, 'S áldozatát vérben fogadd vala boltja 'sötétén, Elsiratott hamvak közt, a' Czégényi Monostor. A vers megállapításai Szirmay Antal leírásait követik, vagyis a K ö l c s e y n e m z e t s é g n e k azt a folyamát mutatják, amelynek őse Ond honfoglaló vezér, akit Ete n e v ű fia követett. Ezt erősí­ ti meg a D o n említése, amellyel a folyó m e n t é n létezett Szcítiára, a magyarok őshazájára utal. Ennek és a c é g é n y i monostornak az említése egybeesik az idézett, Szemere P á l h o z írott ön­ életrajzi l e v e l é b e n foglaltakkal, nevezetesen azokkal, hogy a K ö l c s e y n e m z e t s é g Á z s i á b ó l ve­ szi eredetét, e m b e r e m l é k e z e t óta S z a t m á r v á r m e g y é b e n él, és a 13. századig v i s s z a n y ú l ó a n vannak okirataik a családok levéltáraiban. Ezek tényeit Szirmaynál is láthatta, ahogyan az Ondra történő utalást is megtalálhatta Anonymus Gesta Hungarorum c í m ű m ű v é n e k hatodik részében. I l y e n k é p p e n bizonyos lehetett abban, hogy a családi h a g y o m á n y b a n is élő előtörté­ net hiteles tudósításokkal bizonyított, hiszen a C z é g é n y i Monostor alapítólevele 1181-ben kelt, építtetőjének neve K ö l e s e ispán volt. M e g j e g y e z z ü k , hogy a hivatkozott n e m z e t s é g i le­ velekre v o n a t k o z ó a n h á r o m újabbkori visszatekintő adatunk van: 1802. február 2-án a K ö l ­ esén élő K ö l c s e y István kilenc donációs pergament e m l í t , ebből kettőt megnevez egy év és hely nélküli Foglalat című irat: Lajos király 1345. évi Donatiója és Eszterházy Pál Palatínus D o n a t i ó j a az 1642. é v b ő l , e kettőből egyet pontosít a K ö l c s e y Lajos, S á m u e l és Dienes 1815-ben kelt perlevele, amelyben így fogalmaznak: „a régi királyi adományinál nevezetesen pedig az 1345. eszt. Szent Egyed napján az az l.ö. September tett Költsey família osztá­ lyánál... " 9

1 0

u

A m a g y a r o r s z á g i családkutatás átfogó ö s s z e g z é s é t Nagy Iván 1857-től megjelent kötetei te­ remtették m e g . Ő t is Szirmay leírásai vezették, de h a n g s ú l y o s s á tette a Kende c s a l á d d a l k ö ­ zös törzs létezését is. Ez utóbbit annyira, hogy a Kölcsey családról szólva t ö r e d é k e s 1 2

9

1 0

1 1

1 2

PIM Kt. V 3998/53/14. H B M L , X I I I . 17. 2. d. 56-60. 41. pont M O L , P 441. 6. cs. NAGY, 1857-1865.

j e g y z é s e k e t közöl, és a részletek m e g i s m e r é s e é r d e k é b e n a Kende család t á r g y s z a v á h o z uta­ sítja olvasóját. Itt ú g y fogalmaz, hogy a honfoglalás után K ö l e s e volt a birtokhelyük, ezért er­ ről nevezték el a család tagjait, m í g n e m a 14. s z á z a d b a n a k ö z ö s törzsből k é t főág vált k i , a K ö l c s e y és a Kende, majd ez utóbbi ismét két fővonalra bomlott: a c é g é n y i és a csekei ágra. í g y az általa felvázolt n e m z e d é k r e n d azonos a S z i r m a y é v a l , azzal a többlettel, hogy a D é n e s fia J á n o s fia G y ö r g y ö t ismét G y ö r g y (1423) követi, akitől aztán a K ö l c s e y családot eredezte­ ti. A Kölcsey c s a l á d iratai között található benedekfalvi Luby Károly kéziratos m u n k á j a A Kölesei Kölcsey Nemzetség története... c í m m e l , amelyet csak az elmúlt évtizedben ismer­ hettek meg a szakmabeliek. A fennmaradt kéziraton az áll, hogy a s z e r z ő 1884. m á r c i u s 5-én készítette el m u n k á j á t N a g y g é c e n , és az eredetiről 1898. április 28-án lemásolta K ö l c s e y D e z s ő j o g h a l l g a t ó . Luby Károlyról (1830-1907) tudjuk, hogy Szatmár v á r m e g y e főszolgabí­ rója, majd járási gyámja, végül megyei levéltárnoka volt. Sokat t e v é k e n y k e d e t t a magyar he­ raldikai és genealógiai társaság levelező tagjaként is. Anyja révén r o k o n s á g b a n állt a csekei K ö l c s e y A d á m n é v a l és Kende Pálnéval. K ö l c s e y D e z s ő s z e m é l y e azért figyelemre m é l t ó , mert nyugdíjas é v e i b e n ő írta meg a K ö l c s e y család történetét. 1 3

14

L u b y Szirmayra és Kölcseyre hivatkozva a Szirmay-féle m e g o l d á s t dolgozta k i a kezdeti i d ő k elágazásának tekintetében. Ugyanakkor azonban t o v á b b is viszi az ágakat mind a K e n ­ de, m i n d a K ö l c s e y családok f o l y a m a t á n a k b e m u t a t á s á v a l . A K ö l c s e y család n e m z e d é k r e n d ­ j é t a Kölcsey Ferenc - Matuznai Fruzsina család leszármazottjaitól kezdve adja elő b á r rész­ letesen, de k e v é s s é adatolva. M u n k á j a í g y is h i á n y p ó t l ó , telve sok nélkülözhetetlen családi szál feltárásával. Karácsonyi János 1900-ban adta k ö z r e a magyar n e m z e t s é g e k r ő l szóló könyvét. Ebben ú g y fogalmaz, hogy a K ö l c s e y és Kende c s a l á d o k k ö z ö s ő s e a S z e n t e m á g ó c s nem. Elmondja, hogy k é t testvérről van s z ó , akikre 1229-ben e m l é k e z n e k , és ősi fészkük a Baranya, Tolna v á r m e ­ gyei M á g ó c s o n volt. Itt építtettek monostort Szent Péter tiszteletére, és 1251-ben ennek j a v á ­ ra a d o m á n y o z o t t Apsa ispán neje, Erzsébet. Ágait tekintve n é g y e t különít el, a Tolna-Baranya, a Valkó, a S z a b o l c s - Z e m p l é n megyeit és a Czégényit. Ez utóbbit azzal is bizonyítja, hogy ami­ k o r 1288-ban I . István fia, I I . M i k ó átíratta a c é g é n y i monostor 1181. évi alapítólevelét, I I . Mikót a S z e n t e m á g ó c s nem tagjának n e v e z i k . 15

A cégényi á g h á r o m hajtását különíti el. A kezdetekkel kapcsolatban feltételezi, hogy 1181 előtt Kölese i s p á n királyi a d o m á n y b a n birtokokat kapott a Szamos és Tisza e g y b e f o l y á s á n a k v i d é k é n . A z 1181. évre megépíttette a c é g é n y i monostort, s a B o l d o g s á g o s Szűz M á r i a tiszte­ letére avatta fel, majd javakat a d o m á n y o z o t t a j a v á r a . A m á s o d i k hajtást I . Ététől eredezteti, akinek h á r o m fia közül I . M i k l ó s 1274-ben Tolna m e g y é b e n zálogosított, I I . Ete 1274-1291 k ö z ö t t Tyúkod egy részének birtokosa I . M i k ó v a l együtt, akinek m é g Szekeres és Z s a r o l y á n is a tulajdonában volt, de az 1308 előtt b e k ö v e t k e z e t t halálával magva szakadt. K a r á c s o n y i n y o m a t é k k a l h a n g s ú l y o z z a , hogy szerinte Ete nem azonos Ond honfoglaló v e z é r fiával, ugyanis őt a B a á r - K a l á n n e m z e t s é g ő s é n e k tekinti. A harmadik hajtás ő s é n e k Mátét jelöli meg 1291. évi adattal, és D é n e s n e v ű fiáról (1291-1308) elmondja, hogy ő örökölte I . M i k ó java­ it, de el is veszítette, ugyanis Károly R ó b e r t idejében (1310-1342) ö s s z e e s k ü v é s gyanúja o k á n a koronára szállt a birtok, és csak N a g y Lajos engedte vissza 1344-ben, aki megerősítette a C é g é n y monostora k e g y u r a s á g á b a n is. í g y öt fia a teljes birtokon osztozott, vagyis J á n o s

13 HBML, X I I I . 17. l . d . 1-20. C S O R B A - N Y A K A S , 1993. 65-70. KARÁCSONYI, 1900. 971. 1 4

1 5

(1344-1345), Jakab és A n d r á s Kölese, Csecse, Cseke, Pettend, O r b á n d , Ököritó, M á c s a , Etetyukod, K á p o l n á s - S z e k e r e s , m í g M i h á l y és IE M i k l ó s Istvándi, Csecse, Kórod, K ö m ö r ő , M i lota b i r t o k o s á n a k mondhatta m a g á t . Cégény, az ő s ö k nyughelye t o v á b b r a is k ö z ö s m a r a d t . Kempelen Béla köteteinek t a r t a l m a m a g á n hordozta K a r á c s o n y i m ű v é n e k szemléletét, de m i k é n t Nagy Iván, ő is a K e n d é k r e fordított gondot. A két család k ö z ö s eredetét vallja, és M á ­ tétól származtatja az egyes n e m z e d é k e k e t , de csak a 19. századi K ö l c s e y e k e t mutatja be. A szakirodalom ilyen ö r ö k s é g é n e k birtokában, és joggal feltételezhetően L u b y K á r o l y mun­ kájának hatására készítette el Kölcsey Dezső a m i n d m á i g legteljesebb családtörténeti tanul­ m á n y t 1930-ban. Kutatási e r e d m é n y é n e k akkori újdonságai a k ö v e t k e z ő k b e n foglalhatók össze: Anonymus Gesta Hungarorum c í m ű m ű v é n e k V I . fejezetében olvasható a K ö l c s e y n e m z e t s é g r e v o n a t k o z ó utalás i l y m ó d o n : „ Ond, Ete apja, kitől a Kalán és Colsoy nemzetség származik. " A Pais Dezső fordításában megjelent Colsoy nevet K u b i n y i Ferenc Kalsa, Pauler Gyula Gelse, K a r á c s o n y i J á n o s Kalocsa alaknak olvasta, s ezzel elvitatták, hogy az a K ö l c s e ( y ) nevet h o r d o z n á . K ö l c s e y D e z s ő b i z o n y í t á s a v é g é n így foglal állást: „ Colsoy - Ka­ locsa - Kölese egy és ugyanazon név; mint helynév mindig Szenté, gyakran Ete és Mágóccsal jelentkezik. így a felsorolt eseteken kívül Szatmárban: Etetyukodja és Kölese; Nyitrában: Kölese halászóhely és Sempte vár; Győrben: Gugi Kölcsey és hajdan Szenté község, meg puszta; Somogyban: Szenté és Kölese. " 16

17

18

A n e m z e t s é g birtokait kiterjedtebbnek, tagjait s z á m o s a b b n a k g o n d o l v á n , a letelepedésnek a Duna m e n t é n a S z á v á i g és a Tisza v o n a l á n a felső mellékfolyókig k ö v e t h e t ő két főirányát Ka­ rácsonyi J á n o s és H ó m a n Bálint nézeteit is k ö v e t v e , kibővítette kilenc szálláshelyre: a Győr, Esztergom, Pilis v á r m e g y e i , soltszéki, Tolna-Baranya, Valkó, C s o n g r á d , S z a b o l c s - Z e m p l é n és Szatmár v á r m e g y e i területekre. A n e m z e t s é g S z a t m á r v á r m e g y e i á g á n a k tagjait is j ó c s k á n gazdagította. C u l c e y - K ö l c s e c o m e s - i s p á n és M á t é k ö z é beiktatta A c h i l l e s - E h e l l ő s comest (1181), fiait: Ete comest (1226) és I I . A c h i l l e s - E h e l l ő s t (1181); az előbbinek M i k l ó s comes (1274), M i k ó mester (1274), Ete (1274) és A c h i l l e s - E h e l l ő s (1284), az utóbbinak M á t é (1251) n e v ű fiait; C u l c e y - K ö l c s e comes m á s i k fiát: Pétert (1181) és ennek utód nélkül maradt K o n c h i - K ö n c s (1181) nevű g y e r m e k é t . Valószínűsítette, hogy K ö l e s e comesnek volt egy Cseke n e v ű atyafija, akinek F ü l p ö s - F ü l ö p (1181), ennek a K a r á c s o n y i által is említett István (1181), s neki az u t ó d nélkül kihalt M i k ó (1288) n e v ű fia. Megállapította, hogy az 1343-1344. évektől kezdve kiállított oklevelek elhagyják a Szent e m á g ó c s n e m z e t s é g említését, s helyette K ö l c s e y - n e m r ő l és családról „de Kölese" s z ó l n a k a Szatmár v á r m e g y e i ág említésekor. T é v e s n e k minősítette azt a 19. században kialakult és a 20. századi m u n k á k b a n is követett nézetet, miszerint a Kölcsey család alapítója az 1423 körül élt G y ö r g y lett volna. Ö n k é n y e s k o m b i n á c i ó n a k tartotta a K ö l c s e y e k és K e n d é k családja ö s s z e k a p c s o l h a t ó s á g á t , így azt is, hogy a K ö l c s e y n e m z e t s é g története a Kende családnál tárgyalható, s S z a k a d á t h y Á b r a h á m o t a K ö l c s e y e k , K ö l c s e y Mátét és leszármazottjait a Kendyek ősének tehetik meg egyes szerzők. Ú g y vélte, hogy az 1344. évi királyi d o n á c i ó után a javaikon megosztozott K ö l ­ csey testvéreket r a g a d v á n y n e v e k k e l illették, s u t ó d a i k a t ezek alapján n e v e z t é k el: Jakab mes­ ter utódai a kölesei Nagy, M i h á l y mester utódai a k ö l e s e i és ártánházi Bornemisza, A n d r á s mester utódai a kölesei Farkas, M i k l ó s mester utódai a cégényi, illetve 1500 táján a kölesei

1 6

1 7

1 8

Uo. 978-980. KEMPELEN, 1911-1932. KÖLCSEY D., 1930.

Kende és az elsőszülött János mester utódai a K ö l c s e y családi nevet kapták. K ö z ü l ü k a Nagy, Bornemisza és Farkas családok a 17. és 18. s z á z a d b a n kihaltak. N e m z e d é k r e n d j é n e k ízei nagy b ő s é g e t mutatnak: K ö l e s e ispánt Achilles-Ehellős k ö v e t i , aki a K a r á c s o n y i n á l is talált Ete ispán fia M i k l ó s ispánnal kihal. Egy másik vonulat révén K ö l c s e A c h i l l e s - E h e l l ő s íz során a K a r á c s o n y i n á l is m e g l é v ő M á t é fia D é n e s fiai János, Jakab, M i ­ hály, A n d r á s , M i k l ó s k ö v e t k e z n e k . K ö z ü l ü k M i k l ó s t a Kende család ő s é n e k jelöli; J á n o s é n a k I s t v á n utódait, M i h á l y t , Lászlót, G á b o r t és Katalint, valamint M i k l ó s fiait, Pétert és G y ö r g y ö t tartja; J a k a b é n a k A n d r á s t , Jánost és D é n e s fiait Tamást, Jakabot, Sylvestert, Istvánt, M i h á l y t és A n n á t jelöli; M i h á l y é n a k Tamást, Mihályt, Vincét, M i k l ó s t és fiát G y ö r g y ö t , valamint Já­ nost és fiát Jakabot és Annát, Istvánt és fiait, Mihályt, Lászlót, Jakabot, L á s z l ó - D á v i d o t és K a ­ tát tartja; A n d r á s é n a k Györgyöt, Lászlót és fiát Jakabot, D é n e s t és fiait Dénest, Istvánt és Ja­ kabot véli. A z 1990 körüli é v e k b e n új forráshelyek átnézésére nyílott lehetőség a K ö l c s e y család gene­ alógiájának m e g í r á s á h o z , s ennek e r e d m é n y e k é n t újabb leírás született a Csorba Sándor, Nya­ kas Miklós s z e r z ő p á r o s t ó l . Ekkoriban vált lehetővé a K ö l c s e y család gazdasági i r a t a i n a k , S z a t m á r v á r m e g y e gyűlései j e g y z ő k ö n y v e i n e k és K ö l e s e , Cseke, M i l o t a , valamint A l m o s d re­ f o r m á t u s e g y h á z k ö z s é g e k a n y a k ö n y v e i n e k a vizsgálata. A z adatok r e n d s z e r e z é s e l e h e t ő v é tet­ te a családi szálak elkülönítését, így a n e m z e t s é g 18-19. századi kölesei, csekei és milotai ágá­ nak, valamint az á l m o s d i a l á g n a k a j ó l adatolt b e m u t a t á s á t . 19

20

Jóllehet, a szakirodalom m á s írásai is tartalmaznak értékelhető ismereteket, mint a Királyi Könyvek vagy Gorzó Bertalan m u n k á j a , nem került elő újabb b i z o n y í t é k a K ö l c s e y e k n e k a honfoglaló ő s ö k r e v o n a t k o z ó kijelentéseit illetően - igaz, az állítások cáfolatáról sem olvas­ hattunk. Ú g y látszott, hogy a K ö l c s e y n e m z e d é k e k rendjének b e m u t a t á s a megreked Szirmay gyűjtésének a d a t b á z i s a és az ennek e l l e n t m o n d ó K a r á c s o n y i cáfolata k ö r ü l , illetve a L u b y ál­ tal is ösztönzött Nagy Iván-féle b e m u t a t á s szintjén. B á r az előbbre j u t á s fénye fel-felcsillant, v a l a h á n y s z o r a névtani kutatás közreadott egy-egy összefoglaló m u n k á t . í g y történt ez 1993ban is, amikor a 14-17. századi régi magyar c s a l á d n e v e k feldolgozása m e g t ö r t é n t . A 14. századból ugyan m i n d ö s s z e Kulchei J á n o s neve szerepel, és adat nélkül marad a 15., a 16. szá­ z a d b ó l azonban tizenhét, a 17. századból pedig kilenc nevet hitelesít a szerző, k ö z t ü k a J á n o s , Gáspár, Barbara, A n d r á s , Ferenc, Katalin, György, Mihály, Pál és Baltazár keresztnevűeket. 21

22

23

Áttörést jelentett Engel Pál adattárának 2001-ben történt n y i l v á n o s s á tétele, mert kutatásá­ nak e r e d m é n y e i e g y é r t e l m ű v é tették a K ö l e s e i - n e m z e t s é g g e l (i b e t ű s formában használja) kapcsolatos nemeket. Ebbeli szakmai értékét elismerve h o z z á m é r v e szólhatunk a k o r á b b i kutatásokról, é s alakíthatjuk k i a megújított Kölcsey-családfát. 24

Szirmay A n t a l adataira tekintve megállapíthatjuk, hogy m i n d k e t t ő j ü k n é l azonos a D é n e s atyától s z á r m a z ó J á n o s , Jakab, A n d r á s , M i h á l y és M i k l ó s öt fiú neve és a János fia István he­ lye. Engel azonban István testvérének G y ö r g y helyett Miklóst, J á n o s atyjának Jakab helyett M i k l ó s t jelöli. Ez az átrendeződés h a n g s ú l y o s s á teszi J á n o s helyét és szerepét a K ö l e s e i csa­ l á d további elágazásait tekintve, m í g a kezdetekre v o n a t k o z ó a n a D é n e s atyja Á b r a h á m ada­ tot kiejti a lehetséges ősök köréből. K a r á c s o n y i J á n o s é s Engel adatai megfelelést mutatnak:

C S O R B A - N Y A K A S , 1993. HBML, X I I I . 17. 1-2. d.; PIM Kt. V Kölcsey család iratai I L L É S Y - P E T T K Ó , 1895. GORZÓ, 1910. 3 KÁZMÉR, 1993. ENGEL, CD-ROM

1 9

2 0

2 1

2 2

2

2 4

mindketten a S z e n t e m á g ó c s - n e m k ö r é b e n látják a K ö l c s e i e k szatmári őseit, de K a r á c s o n y i a cégényi ágat tünteti k i ezzel. M í g Engel táblázatát az azonos adatpárok megerősítik, addig a K a r á c s o n y i é b a n lévő Mátét m e g e l ő z ő Ete vagy M i k l ó s neve elveszíti létjogosultságát. K ö l ­ csey D e z s ő k ö n y v e e g y é r t e l m ű e n azzal a céllal készült, hogy a K ö l c s e y e k v é g l e g e s és kiter­ jedt genealógiáját mutassa be. M e g j e l e n é s e k o r sem voltak e g y é r t e l m ű e k az adatai, ezért 1931-ben Jegyzetek címen n é g y oldalnyi pótlást adott k i , részint tévedései h e l y e s b í t é s e , ré­ szint újabb adatok beiktatása c é l j á b ó l . Ennek m e g j e l e n é s e után is maradtak k é t s é g e k , főként a k ö z é p k o r i adatokat fogadta kétkedéssel a szakirodalom. Ú g y látszik, hogy a fellelt adatok birtokában sok, azaz kilenc szálláshelyet különített el, és mire valamennyi nemet ízekre oszt­ va bemutatta, nemcsak összetévesztett egyes adatokat, hanem időbeli határokat is vétett. 25

Engel Pál m u n k á j a címe szerint a k ö z é p k o r adatvilágának m e g i s m e r t e t é s é t ígéri, k ö v e t k e ­ z é s k é p p e n a K ö l c s e i e k elágazási rendjét is ebben az i d ő k ö z b e n oldja meg, éspedig egy nemen, a S z e n t e m á g ó c s - n e m e n belül vázolja fel l e s z á r m a z á s i táblájukat. A 16. századig terjedő idő­ k ö z b e n M á t é t találta 1291. évi időponttal, akit ismeretlen nevű testvéreivel együtt D é n e s , majd ennek fiai, János, Jakab, A n d r á s , M i h á l y és M i k l ó s követnek. Voltaképpen innen eredeztethetők a Kölesei család ágai: J á n o s fia István fia Jakab révén a Farkas; ugyancsak J á n o s fia István fia M i h á l y r é v é n a K ö m ö r ő i ; és M i h á l y fia M i k l ó s fia G y ö r g y r é v é n az Istvándi; ugyan­ csak M i h á l y fia M i k l ó s fia G y ö r g y fia J á n o s r é v é n a Bornemissza ág (ssz betűs f o r m á b a n használja). 26

Engel táblázatai alapján v i l á g o s s á váltak a K ö l c s e i e k középkori családi ágai, nem így bir­ tokhelyeik alakulása. H a s o n l ó k é p p e n nyitva maradt annak eldöntése, mennyire v e h e t ő figye­ lembe a N é v t e l e n , P. dictus Magister állítása, miszerint a Kölesei n e m z e t s é g a h o n f o g l a l ó Ond vezértől, Ete atyjától származtatható. A K ö l c s e i e k r e v o n a t k o z ó 16-19. századi adatok a birtokhelyek szerinti elkülönüléseket te­ szik h a n g s ú l y o s s á , s ezek n y o m á n m e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k kölesei, csekei, milotai K ö l c s e y ága­ kat, valamint egy alágat, az álmosdit. A t e l e p ü l é s h e l y e k szerinti e l á g a z á s o k elődjei k ö z ü l i s m e r ü n k egy 1549-ben keltezett M e g ­ kereső levelet, amelyben Kölesei Ferenc Kölesei M i k ó M á r k és l e á n y a Hedvig, ö z v e g y B o z á s s y A n d r á s n é , valamint ennek leánya Zsófia, H o r v á t h A n d r á s n é K ö l e s e , Csecse, M i l o t a , Fülesd S z a t m á r v á r m e g y e i falvakban lévő javai felől é r d e k l ő d i k . Ugyanitt található egy 1590. évi Tiltakozólevél, amelyben j á r m i J á r m y István tiltakozott M a k ó Anna, ö z v e g y K ö l ­ csey J á n o s n é és S á n d o r fia, t o v á b b á K ö l c s e y G á s p á r és Ferenc, valamint Zsigmond n e v é b e n B á t h o r y István és Veres O r b á n ellen az u t ó b b i a k K ö l e s é b e n lévő nemesi kúriája és nyolc egész j o b b á g y t e l e k r é s z é n e k elidegenítése ü g y é b e n . H a s o n l ó k é p p e n itt van az 1591. é v b e n kelt Ö r ö k b e v a l l á s , és ebben az, hogy K ö l c h e y G á s p á r fiai, Ferenc és Zsigmond a K ö l e s é b e n lévő két j o b b á g y t e l k e t és egy nemesi kúriát leány t e s t v é r ü k n e k , K e ö l c h e y M a g d a l é n á n a k , Csebi P o g á n y G y ö r g y feleségének a d j á k . 27

2 8

29

A 18. s z á z a d b a n , közelebbről 1756 körül készült egy Foglalat c í m ű k i m u t a t á s . A z 1. pont tartalma szerint 1756-ban a K ö l e s é b e n élő K ö l c s e y G y ö r g y kérte, hogy S z a t m á r v á r m e g y e al­ ispáni bíróságot küldjön k i . Indítványát azzal indokolta, hogy elődjei minden őt illető javait 30

2 5

2 6

2 7

2 8

2 9

3 0

KÖLCSEY D., 1931. Táblázatokba foglalt ágaik nyomtatásban is megjelentek: NÉMETH, 2002. M O L , P 441. 7. cs. 1837. február 9. Leleszi konvent, 13-15. Uo. 7-8. Lásd SZIRMAY, 1809-1810. adatait is! M O L , P 441. 7. cs. 1837. február 9. Leleszi konvent, 8-13. H B M L , X I I I . 17. 2. d. Foglalat. Kézirat. 56-60.

elzálogosították Domahidy L á s z l ó n a k , akitől k i akarja váltani a jogos birtokrészeit. K é r é s é n e k eleget tett a megye, és Becsky L á s z l ó alispánt kirendelte az ü g y elintézésére, aki m é g ugyan­ ebben az évben elküldte az Intőlevelet a Domahidyeknek, figyelmeztetve őket a K ö l c s e y fa­ míliától zálogosított birtokrészek kibocsátására és a p e r e s k e d é s k o r s z o k á s o s kisebb summa felvételére. ( 1 . , 82. pont) A K ö l c s e y e k r e v o n a t k o z ó adatok a k ö v e t k e z ő családi kapcsolatokat, illetve birtokviszonyokat mutatják. K ö l c s e y Zsigmond 1619-ben K ö l e s é b e n zálogba adott h á ­ r o m darab földet E r d ő d y J á n o s n a k , (58. pont) Péter 1637-ben egy darab földet Ludas J á n o s ­ nak, (46. pont) G y ö r g y 1642-ben n é h á n y földet S z a b ó Simonnak, (48. pont) 1642-1644-ben n é g y darab földet Varga Istvánnak, (47. pont) G á s p á r 1646-ban egy telket Domahidy L á s z l ó ­ nak, (76. pont) 1664 és 1710-ben ö z v e g y e , G ö d e Zsuzsanna e g y e z s é g e t kötött K ö l c s e y Zsigm o n d n é N é m e t i Klárával. (64., 66. pont) A Zsigmond, Péter, György, G á s p á r n e v ű négy testvér után egy újabb n e m z e d é k z á l o g o s í ­ tott, és miként eddig, ezután is Domahidy L á s z l ó h o z kerültek a z á l o g o s birtokrészek. A K ö l ­ csey György fia Sándor 1661-ben K ö l e s é b e n z á l o g b a adott egy telket K o v á c s A n d r á s n a k , 1669-ben egy telket K o v á c s vagy Vajda Istvánnak, 1677-ben egy darab földet K o v á c s M i k ­ l ó s n a k , 1678-ban visszanyert két darab földet Boné A n d r á s t ó l , 1679-ben kibocsátott egy z á l o ­ gos földet K o v á c s Istvánnak, 1685-ben egy kaszáló földet N . A n d r á s n a k , 1705-ben k é t földet Varga Istvánnak. Feleségének, P o g á n y A n n á n a k a d o m á n y o z t a a vele tett j ó t é t e m é n y e i é r t a csekei két telkét, a m a l m á t és egy kölesei telkét, majd a többféle javak árának, pénzbeli ö s s z e ­ geknek és perbeli elmarasztalásának fejében lekötötte a K ö l e s é b e n és K ó r ó d o n fekvő javait Domahidy L á s z l ó n a k . (9., 35., 6 1 . , 56., 50., 62., 53., 15., 19. pont) A K ö l c s e y Péter fia B o l d i ­ z s á r 1665-ben a milotai két és csekei egy telkét z á l o g b a adta N é m e t i Klárának, azzal biztosít­ va Kölcsey Kata eltartását és férjhez menetelét, 1668-ban Kölcsey I m r é v e l együtt cessionális, vagyis átengedő e g y e z s é g e t kötött N é m e t i Klárával, ugyanakkor a kölesei határban lévő m i n ­ den földjét és ö r ö k s é g é t is z á l o g b a adta Jászberényi Istvánnak, 1676-ban egy kölesei telkét el­ cserélte Domahidy M i k l ó s s a l , aki két milotai telket adott helyette, 1700-ban Boldizsár, Imre, D á v i d és Ferenc m e g á l l a p o d á s t kötött Kölcsey S á n d o r ö z v e g y é v e l , P o g á n y A n n á v a l arról, hogy a férjéről r á maradt javak most a birtokában maradnak, de ha a K ö l c s e y ágból valaki k i akarja váltani, tartozik kiengedni, m i k é n t az ö z v e g y i ajándékul kapott nemesi kúriát és mal­ mot is köteles átadni 500 Ft kifizetése ellenében. (65., 68., 60., 8 1 . , 16. pont) A K ö l c s e y G á s ­ p á r fia Zsigmond 1651-ben a kölesei nemesi kúriáját és fulesdi birtokait zálogba adta N é m e ­ t i Jánosnak, (63. pont) a K ö l c s e y G á s p á r másik fia, I m r e 1658-ban a kölesei h á r o m darab föld­ j é t zálogba adta K ö l c s e y S á n d o r n a k , 1668-ban a k ö l e s e i h á r o m kaszálóját ugyancsak neki, 1669-ben a kölesei két darab földjét Jászberényi I s t v á n n a k , 1670-1705 között a kölesei hét darab földjét Varga Istvánnak és A n d r á s n a k , 1671-ben a kölesei két telkét Jászberényi István­ nak, 1688-ban e g y e z s é g e t kötött N é m e t i Klárával, n é h a i p e r e c s é n y i Nagy András ö z v e g y é v e l , hogy az elfoglalt milotai sóvámbeli részt egy telekkel együtt visszaengedi azzal a feltétellel, hogy később visszaválthassa azokat, 1689-ben Petkes Ferenc k é t darab kölesei földjét z á l o g ­ ba vette, 1692-ben feleségének, N é m e t i Katalinnak hagyta az elzálogosított veresmarti n é ­ hány, óvári két, K ó l c s helységbeli t ö b b telke és Z s a d á n y egyharmada fejében a milotai hat tel­ két, 1693-ban a kölesei u d v a r h á z á n a k felét elcserélte N é m e t i K l á r a telkével, 1702-ben egy kölesei telkét z á l o g b a adta Domahidy Miklósnak, 1704-ben egy kölesei udvarházát és egy tel­ k é t Domahidy Lászlónak, 1705-ben egy kölesei puszta telkét ugyancsak Domahidy L á s z l ó ­ nak, 1706-ban n é m e l y földeket, 1707-ben egy kölesei telkét szintén neki, év nélkül a kölesei udvarházát és fülesdi h á r o m telkét elzálogosította K ö l e s e i Zsófiának, aki 1730-ban R á t h o n y i István ö z v e g y e volt. (79., 43., 78., 80., 74., 2 1 . , 5 1 . , 73., 67., 77., 70., 69., 52., 7 1 . , 37. pont)

H a b á r az atyák tékozlását nem lehetett folytatni, K ö l c s e y Boldizsár fiai m é g i s h o z z á n y ú l t a k a megmaradt javakhoz, ugyanis 1705-ben Zsigmond és Ferenc n é g y földet vagy kaszálót és egy malmot z á l o g b a adott Domahidy L á s z l ó n a k , 1708-ban Ferenc m é g egy milotai kenderföl­ det is Illyés M i h á l y n a k , 1710-ben viszont e g y e l ő r e ismeretlen tartalmú levelet írt Domahidy L á s z l ó n a k , feltehetően a visszaváltások ü g y é b e n . (13., 55., 23. pont) K ö l c s e y Imre fiai fel­ hagytak a zálogosításokkal. János 1713-ban alispáni bíróság előtt e g y e z s é g e t kötött Doma­ hidy L á s z l ó v a l arról, hogy a milotai telkeit b á r m i k o r kiválthassa a z á l o g s u m m a lefizetésével, valamint megyei küldöttség b i z o n y í t v á n y á t kérte a Gáspárral kötött e g y e z s é g r ő l , ahogyan a m á s i k fiú, D á v i d 1710-ben szintén alkut kötött Domahidy Lászlóval. (13., 55., 23., 28., 72. pont) K ö l c s e y S á m u e l 1800. december 28-án v é g r e n d e l k e z e t t , előtte feljegyzéseket is készí­ t e t t . Ezekben leírta m a g á r ó l , hogy K ö l c s e y Ferenc és L ő v e i Borbála fia és az a p ó s a Félegy­ házi Ferenc. Szüleire v o n a t k o z ó a n k ö z ö l t e , hogy néhai L ö v e i B o r b á l a első férje Beleznai Já­ nos volt, akitől egy gyermeke, Beleznai Zsófia született, m í g m á s o d i k férjétől, K ö l c s e y Fe­ renctől n é g y testvér, időrendben: György, S á m u e l , Ferenc és Dienes. A lehetséges ö r ö k ö s ö k e t felsorolva Ferenc testvérének és feleségének, Nagyidai É v á n a k a fiait említette Lajos, Pál, Sá­ muel és Dienes, valamint Dienes és Varjú Sára fiait, István, Péter, Sándor és Bálint s z e m é l y é ­ ben. A birtokszerzés e s e m é n y e i r ő l feljegyezte, hogy K ö l c s e y L á s z l ó utódaitól megszerezte az Almosdon lévő Debreczeni-féle n e g y e d r é s z t , valamint segítette a n é g y testvérnek a Domahidyek ellen indított processzusát, azaz peres e l j á r á s á t . 31

32

33

A n e m z e d é k r e n d újabb tagjairól a 18. s z á z a d végétől kezdve a n y a k ö n y v i adatokkal találko­ zunk. Ezeket a táblázatainkban rögzítjük, m í g a kölesei, csekei, milotai és á l m o s d i református e g y h á z k ö z s é g e k irataiban található a d o m á n y o z á s o k nyomait, illetve a ma is megtalálható templomi tárgyak adatait ide is leírjuk: 1622-ben Magdolna hímzett térítője Kölesén, 1688-ban P o g á n y Anna kelyhe Kölesén, 1714-ben Kölesei Ferenc és Lővei B o r b á l a óntálja, 1724-ben fedeles ónkupája C s e k é n , 1715-ben K ö l c s e y Imre, D á v i d , L á s z l ó óntányérja M i l o tán, 1765-ben K ö l c s e y S á m u e l és F é l e g y h á z i Julianna keresztelő kancsója és óntálja Almos­ don, 1768-1769-ben Költsei G y ö r g y és K o m á r o m i Anna m e n n y e z e t k o p o r s ó j a Kölesén, 1788-ban K ö l c s e y G á s p á r és Somosy Anna ónkupája Milotán, 1802-ben K ö l t s e y István C s e k é b ő l és S á m u e l A l o m o s d r ó l tett a l a p í t v á n y a a csekei református e g y h á z k ö z s é g számára, 1860-ban Miskolczy Lajosné K ö l c s e y K l á r a e z ü s t k e l y h e Á l m o s d o n . F o r r á s a i n k között tudhatjuk a Varjú család leszármazási táblázatát, amelyben az áll, hogy Varjú Bálint (7-1765) és M á n d y Anna (7-1772) fia K ö l c s e y D é n e s (7-1795. j a n . 2.), felesége Varjú Sára (7-1787. dec. 26.) és az ő fiuk K ö l c s e y Péter (1751?-?), akinek felesége Bölöni Á g n e s (1767. ápr. 2 0 . - ? ) . 34

Itt említjük meg, hogy a milotai K ö l c s e y e k e g y i k é n e k a kölesei és csekei K ö l c s e y e k ellené­ ben k e z d e m é n y e z e t t p e r é h e z az u t ó b b i a k mint alperesek csatolták a maguk l e s z á r m a z á s i táb­ lázatát azzal a megjegyzéssel, hogy a k a p c s o l ó d ó milotai K ö l c s e y ágat „ Ő tartozik jobban tudni"? Ebben leírják, hogy K ö l c s e y B o l d i z s á r é s A l m á s y Margit fia K ö l t s e y Ferenc, akinek a felesége L ö v e y Borbála, az ő utódaik: K ö l t s e y Sándor, G y ö r g y (felesége K o m á r o m i Anna), 5

3 1

3 2

3 3

3 4

3 5

P I M K t . V 3998/53/10. Uo. V 3998/54/9. 1799. márc. 14. Lásd a Foglalat adatait! (30. jegyzet) PIM Kt. V 3998/51. A táblázat készitése idején Kölcsey Péter és Bölöni Ágnes még élt. Elhalálozásuk időpontja 1796, illetve 1802. M O L , P 441. 7. cs. 1837. május 6.

S á m u e l , Ferenc (felesége Nagyiday É v a ) é s Dienes (felesége Varjú Erzsébet[!], de helyesen Sára), valamint ezek öröklésre jogosult gyermekei, akikről listát is k ö z ö l n e k . A K ö l c s e y családról szólva figyelemmel k e l l lennünk a Kende családra is, ugyanis általáno­ san elfogadott nézet, hogy a k é t család k ö z ö s törzsből v a l ó . A legtekintélyesebb genealógiai munka szerzője, N a g y Iván is csak vázlatosan ábrázolja a K ö l c s e y n e m z e d é k r e n d e t , a Kende c s a l á d é t viszont részletesen kidolgozta, így a K ö l c s e y - e l ő d ö k után é r d e k l ő d ő k e t a K e n d é k t á b ­ lázatainak rendjéhez utasítja. A K ö l c s e y család iratai k ö z ö t t két olyan figyelemre m é l t ó b i z o n y í t é k található, amelyek alapján ismételten megerősíthetjük a c s a l á d o k k ö z ö s eredetét, sőt a c s a l á d o k újabb kori rokon­ sági kapcsolatait is. Egy 1552-ben keltezett Intőlevélben az áll, hogy a c é g é n y i Kölesei, m á s ­ k é p p e n Kende Mihály, a kölesei idősebb M i k l ó s fia ismét M i k l ó s fia Bálint fia Lőrinc fia meg­ i n t i Perényi G á b o r fia J á n o s özvegyét, Drágffy Zsófiát egy Istvándiban lévő telek visszaadá­ sa ü g y é b e n , amit Á g o t a , A l m á s i D e á k B e r t a l a n n é a c é g é n y i Kölesei Bálint leánya Perényi G á ­ bornak zálogba adott. M i v e l a telek Drágffy Zsófia és J á n o s , István, Gábor, Péter n e v ű fiai bir­ t o k á b a n van, a Leleszi Konvent presbitere átadta a fentiekről szóló Bizonyságlevelet az U g o csa megyei Terebesen lakó Zsófia asszonynak. 1815. j a n u á r 14-én K ö l c s e y Ferenc és Nagyidai É v a fiai, Lajos, S á m u e l , Dienes e g y e z s é g e t kötöttek arról, hogy édesatyjuk testvérének, K ö l c s e y Dienesnek és feleségének, Varjú S á r á n a k k é t elhalt fia örököseitől, vagyis K ö l c s e y Ferenc-, Sámuel-, Á d á m - , Pétertől, valamint Mihály-, J á n o s - , Gábor-, Erzsébettől kikérik azt az örökséget, amelyet az ő s ö k osztatlanul kaptak meg, s az a felsoroltak b i r t o k á b a jutott, ho­ lott a Kölcsey família 1345. évi o s z t o z k o d á s a k o r „a verség és közös jus szerént" szállt a test­ v é r e k r e . Mándi Ballá Károly, Szatmár v á r m e g y e fiskálisa elkészítette a p e r b e h í v ó levelet, j e ­ lezve, hogy a K ö l e s é b e n , F ü l e s d e n , C s e k é b e n , Istvándiban, K ö m ö r ő b e n , K ó r ó d o n , C s e c s é n és M i l o t á n kiváltott olyan K ö l c s e y birtokrészeket kérnek vissza, amelyek a régi királyi a d o m á ­ n y o k b ó l megilletik a p a n a s z l ó k a t . A s z á z a d o k r a v i s s z a n y ú l ó b i r t o k a d o m á n y o k h o z való jogos jussukat az ü g y v é d kiterjedt családfával igyekezett b i z o n y í t a n i . Jelezte, hogy a vérségi szál e g y é r t e l m ű , ugyanis K ö l c s e y Ferenc és Dienes u g y a n ú g y testvérek, mint ahogyan m i n d k e t t ő ­ j ü k édestestvére a néhai S á m u e l , G y ö r g y és Sándor. 36

K ö l c s e y Lajos, S á m u e l és Dienes leírták, hogy édesatyjuk K ö l c s e y Ferenc, édesanyjuk Nagyidai Éva, nagyatyjuk szintén K ö l c s e y Ferenc, nagyanyjuk L ö v e y B o r b á l a , szépatyjuk K ö l c s e y Boldizsár, szépanyjuk A l m á s y Margit. Rögzítették az anyai szálon k a p c s o l ó d ó e l ő d e ­ iket is, előadták, hogy édesanyjuk Nagyidai Éva, nagyanyjuk Kende É v a , nagyatyjuk Nagy­ idai Sámuel, szépanyjuk Fráter Zsófia, szépatyjuk Kende Zsigmond, ismét szépatyjuk Fráter I s t v á n és ismét szépatyjuk L ö v e y Á d á m , mivel pedig Kende Zsigmond atyja Kende A n d r á s , felesége Sulyok B o r b á l a , í g y régi nagyanyjuk Tibai Erzsébet, régi nagyatyjuk Sulyok S á n d o r volt. 3 7

A K ö l c s e y n e m z e t s é g v á z l a t o s g e n e a l ó g i á j a összefoglaló t á b l á z a t o k b a n A szakirodalom és a levéltári a d a t b á z i s o k birtokában a k ö v e t k e z ő n e m z e d é k r e n d e t fogadjuk el - az alábbi m a g y a r á z ó m e g j e g y z é s e k k e l : E Tényként kezeljük az Anonymus- és a K ö l c s e y Ferenc-féle adatokat, vagyis jogosnak tartjuk a n e m z e t s é g de genere Ond jelzőjét, így a K ö l c s e y e k S z a t m á r v á r m e g y e i első birtokát

Uo. Leleszi Konvent, 1837. február 9. 3-4. 37 Uo. 1834. december 14. 15-17. és 19-21. 3 6

a jus primae occupationis alapján honfoglalás kori s z e r z e m é n y n e k tekintjük. A táblázatban vízszintes választóvonallal zárjuk le ezt az egységet. 2. A család középkori elágazásait Engel Pál kutatási e r e d m é n y e i szerint közöljük, és a M i k ó ágat követjük, ahonnan a Kölesei n e m z e t s é g leszármazását eredeztetjük. L u b y K á r o l y elága­ zási rendje Engel táblázatait erősíti meg, egyben megnyitja a K ö l c s e y e k n e k a M i k ó , illetve istvándi á g o n terebélyesedő nemzedékrendjét. Ezért Luby adatával kiegészítettük az Engelféle Ferencet (1505-1546), aki mellett feltüntettük felesége, Matuznai Fruzsina nevét. A táb­ lázatban vízszintes választóvonallal zárjuk le ezt az egységet is. 3. A k ö v e t k e z ő táblázatokban az általunk gyűjtött adatokat mutatjuk be, és ezeket felkiáltó­ jeles é v s z á m o k k a l j e l e z z ü k , arra utalva, hogy nem születési vagy halálozási é v s z á m o k r ó l van szó. 4. A településhelyek szerinti elágazások adatai az illető h e l y s é g református e g y h á z k ö z s é ­ g é n e k a n y a k ö n y v e i b ő l valók. A kérdőjeles születési é v s z á m o k azt jelzik, hogy ezekben az ese­ tekben ismerjük az a n y a k ö n y v b e beírt h a l á l o z á s i időpontot, valamint a m e g é l t éveket, s ezek alapján kikövetkeztetett é v s z á m h o z jutottunk. A legújabb adatokat K ö l c s e y D e z s ő k ö n y v é b ő l vettük át. 5. Bizonyítottnak látjuk a Kölcsey és Kende család közös eredetét, tehát jogosnak tartjuk a n e m z e t s é g de genere Ond jelzőjét, így a K e n d é k Szatmár v á r m e g y e i első birtokát is a jus pri­ mae occupationis alapján honfoglalás k o r i s z e r z e m é n y n e k tekintjük. A család k ö z é p k o r i el­ á g a z á s a i n a k indító szálát Engel Pál kutatási eredményei alapján közöljük, és a János (1383-1393) neve mellett szaggatott vonallal jelezve feltüntettük M i k l ó s testvére nevét, majd a Leleszi Konvent másolatait és a Magyar O r s z á g o s Levéltár K ö l c s e y család levéltárában őr­ zött peres irat, valamint Nagy Iván Pótkötetbeli adatait használjuk. A z egyes e g y s é g e k után itt is v á l a s z t ó v o n a l a t húztunk.

NJ Ol О

A cégényi és csekei Kölcsey ág

Q о

О"

Ond

UJ

I

IS>

Ete

Q. О

Máté 1291

I (fiúk)

Dénes 1291­1328

I

I János veszprémi ispán 1328­1374

István 1374­1411 Báthory Agnes (Anna) 1380

Dénes 1438-1447

Miklós 1391 MIKÓ

Mihály 1411­1424 KÖMÖRŐI

László 1402-1422

„Farkas" Jakab 1402-1422 szatmári alispán Kölesei Farkas

Anna 1461

Borbála 1461

Tamás 1461

Jakab veszprémi ispán 1328-1374

Mihály 1328-1364

Miklós 1328-1374

László f 1406

Miklós 1387-1415 ISTVÁNDI

János 1383-1393

Ágnes 1452 Bogáti Péter 1435-1452

László 1414

György 1414-1424 Gyulaházi Orsolya 1430

Márk 1476-1520

Lajos 1480-1516 Hedvig 1517

László 1480-1516

Hedvig 1504-1548 Bozzási András

Ferenc 1505-1546

Katalin 1517-1546

András zarándi, szatmári ispán 1328-1375 EGREGYI , I ,

I

Miklós 1391

Dénes 1391-1424 Császlóci Erzsébet

Katalin 1402-1408 Császlóci Miklós

Szilveszter 1414

Dénes 1387 udvari ifjú

András 1438-1459

Krisztina 1454-1469 Károlyi Bertalan 1394-1449

I Károlyi János

Balázs 1480-1520 pap

Bornemissza János 1424-1479 szatmári alispán

Márton 1486

Ferenc - özv. Matuznai Fruzsina 1505-1546,1549!

Gáspár 1590!

i Zsigmond 1590­1591!

'

i Ferenc 1590­1591! Uray Klára

I György Péter 1642­1648! 1637! Kisráthy Judit Oroszy Anna 1646!

János özv. Makó Anna 1590!

1 Magdolna 1591! Csebi Pogány György I Gáspár 1646! özv. Göde Zsuzsanna 1664­1710!

Sándor 1590!

I Zsigmond 1619! özv. Némethy Klára 1664­1710!

O: fD 3

Sándor 1661­1705! Pogány Anna 1688­1705!

Zsigmond 1705!

Boldizsár 1665­1700! Almássy Margit

Zsigmond 1651!

3

Imre 1685­1715!

N (D r+

Ml János 1713!

Ferenc 1700­1714! Lövey Borbála 1714­1724!

Dávid 1700­1715!

Ю

3 3

CL

ÖT •V Q),

Sándor Csekén

СП

György A kölesei ág Komáromi Anna

Sámuel Az álmosdi alág

Ferenc Csekén Nagyidai Éva

Dienes Csekén Varjú Sára

László A milotai ág

wi Oh 3

Ш

A kölesei ág

(л О

nj

Kölcsey György - Komáromi Anna 1756-1768-1769! 1

i

1

Krisztina 17337­1803 Uketyevits György

Anna 17417­1809 Ormos György

•

­г­

•

"

Mária 17497­1803 Nagyidai Ferenc

I

Л Agnes 17557­1794 Egry László

Kölcsey L ajos (Csekéről) - Egry Anna 1748-1816 17507-1819

István 1771-1834 Varjú Borbála 17877-1839

Antal és Sára 1774-1774

1 Pál 1820? Sagallay Julianna

Ágnes 1811-7 Bartha László

Anna 1814-1825

I

1

1

András 1776-1845 Rátz Borbála 17897-1838

Borbála 1780-7 Mándy József

Erzsébet 1808! Hegedűs Péter

I Zsuzsanna 1819-1832

I Zsigmond 1823-1876 Király Éva

I Anna 1828-1828

László 1822-1824

— И

1 László 1824-7

József 1787-1854 Szabó Katalin 1796-1871

1 Péter 1827-7

1 József 1830-1830

I Katalin 1830-7 Morvay Sándor

I Julianna 1833-1834

Vince 1838-7 /. Egry Krisztina 1843-1872 2. Egry Mária

1. László Gyula 1866-1869

Ilona Erzsébet 1869-? Kulcsár Márton

I Hermina

2. Margit Vilma 1878-? Szabó Károly

József László 1880-?

Zsigmond Vince 1884-? Papp Ilona

Ida 1886-? Manczur Imre

Géza 1887-?

I

A csekei ág Kölcsey Ferenc - Nagyidai Éva 1717?-1785 7-1789

Lajos kölesei ág

Pál 1752-1804 Fekete Judit 1756-1816

Dienes 1755-1831 Újfalusi Borbála

Sámuel 17607-1818 /. Nagyidai Mária 7-1810

Sophia 1763-1764

1

2. Szegedi Ilona -

Ferenc 1792-1827

Károly

Sophia 1797-? Ballá Karoly

Anna 1810-?

1. Mária 1791-? Kondor Mihály

Károly 1793-1794

Klára 1796-? Horváth Gábor

Boldizsár 1799-? /. Aranyosi Anna

Bálint 1802-?

Sára 08-1813

2. Komáromi Florentina 1812-1874

I Í . Z s i g m o n d 2. Bertalan 1843-1916 1845-? Füredi Etelka

Zsigmond 1871-? Benda Matild

Etelka 1873-? Szabó Lajos

Dezső 1875-? álmosdi alág

Sándor 1878-1879

Béla 1880-1882

1 Franciska 1847-1847

Jenő 1885-1885

1 Etelka és Eszter 1849-?

Kálmán 1855-? Fóris Piroska

Erszébet 1892-1972? Robi Ferenc

2. Erzsébet 1813-1813

Kölcsey Dienes ­ Varjú Sára 1723-1795 ?-1787

István 1744­1802

Sándor 1752­1796

Péter álmosai alág

I Ferenc 1790­1838

Mihály 1834­1866 Szűcs Ilona

Emília ? Horváth István

Margit 1861-? Kölcsey A kos

Zoltán Horváth Anna

István 1864-1891

Erzsébet Julianna 1780­1841 1783­1784 kölesei ág 1. Ormos P éter 1767­1814 2. Ormos Ábrahám

Kálmán 1825­1849

1. Károly 1806­1807

I

1

Amália 1823­? Galgóczi Imre

Emília 1825­1833

Antal 1827­? Galgóczy Anna

Julianna 1828­? Székely Lajos

Kálmán 1855-? Szentpáli Anna

Ferenc 1858-? Nagy Cella

Hella 1863-? Galgóczy Jenő

I Mária 1820-1820

Zsuzsanna 1764­? Pogány Boldizsár

Mária 1766­?

I

Karolina 1831­? Csoknyai Bertalan

Vince 1824­1824

Ákos 1852-? Kölcsey Margit

Zsuzsanna 1761­1762

Mihály 1788-1866 Nagy Anna 1801-1863

Péter álmosdi alág

Bálint 1809­1810

1 Bálint 1758­1798 Jármy Sára 1760­1812 Terézia 1784­? Sipos Lajos

Ádám 1796­1827 Szuhányi Josephine 1798­1854

I Sándor 1850­? Böszörményi Попа

I

Sámuel álmosdi alág

' Emília 1819­?

Éva 1755­1817 Egri Sándor 17437­1826

János Gábor 1791-1869 1794-1872 Nagy Eszter Nagy Krisztina 18007-1831 1804-1883

Péter 1811­1851 Csabai Antónia

1 Ignác 1823-1882 Egry Zsófia

1 Emília 1825-1849

Zsigmond 1827-1833

Katalin 1830-1910 Jármi Pál

Antónia 1821-1876 Katona József

Gusztáv 1824-1888 Pogány Borbála

A milotai á g Kölcsey

L ászló

1715-1722!

—

" ~~I

Gáspár 1737­1832 Somossy Anna

László 1741­1807 Iklódy Borbála 17487­1826

i Sándor 17687­1831

József Imre 17687­1841 1771­1773 1. Csernél Mária

Antal 1773­7

Ágnes 1779­7 Igyáritó Mihály

Imre 1781­1849 Uketyevits Florentina

Petronella 1813­1825

Mária 1817­1847 Tar Sándor

Bertalan 1835­1835

1

József 1769­1773

Charitas 1774­7

1 István 1781­1834

2. Fekete Éva 17837­1843

1. E leonóra 1806­1842

2 . József 1808­1812

Sándor 1811­1813

17177-1801

Borbála 1765-1770

LT1

г János 1785­1786

1 — Gábor 1787­1789

György 1789­1853 Németh Julianna 1804­1871

Polixénia 1828­7 Horváth Gábor

Az álmosdi alág Kölcsey Sámuel

1 Gábor 1782­1786

(Csekéről) i

Félegyházi Julianna 1727-1774

Kölcsey Péter (Csekéről) - Bölöni Ágnes 1767-1802 17517-1796

1 Ferenc

csekei ág

1 Károly 1816-1816

1 Sámuel 1793-1845 .Fényes Klára

Mi ria 1794-1795

, 1 Ádám

csekei ág

~~l Péter 1797-? Chernél Veronika

Helena 1818-7

Klára 1818-1898

Szilágyi

Miskolczy Lajos

1811-1891

A Kölcsey-Kende

család címere

László

A cégényi és csekei Kende ág Ond

I Ete Máté 1291

Dénes 1291-1328!

János

Jakab

András

Mihály

Miklós

1328-1374

1328-1374

1328-1375

1328-1364

1328-1374

Miklós

János 1383-1393

cégényi Kende Bálint Lőrinc

Ágota

Péter

cégényi Kende ~l András

Mihály

Máté

1552!

I

Sándor

Tamás

István

I

I

Mihály

Kende András Sulyok Borbála h

1

—

.1 ~

^

Kende Éva Nagyidai Sámuel

Sándor

Ádám

Nagyidai Éva Kölcsey Ferenc

Sándor

Mihály László

Ferenc

János

Gábor

Pál

Zsigmond Kállay Katalin

Pál Szuhányi Erzsébet

Zsigmond Fráter Zsófia

I

Kölcsey Kölcsey Kölcsey Kölcsey Lajos Pál Dénes Sámuel

Gusztáv

Kanut

Klemetin

Lajos Szuhányi Laura

Berta

Béla

Sándor

Ferenc

Zsigmond

cégényi ág

Elemér

I

csekei ág

Felhasznált források HBML X I I I . 17. MOL P441. PIM Kt.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Kölcsey család iratai, 1689-1879 Magyar Országos Levéltár Kölcsey család iratai Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár Felhasznált irodalom

CSORBA-NYAKAS, 1993. ENGEL, CD-ROM GORZÓ, 1910. ILLÉSY - PETTKÓ, 1895. KARÁCSONYI, 1900. KARÁDY - K O Z M A , 2002. KÁZMÉR, 1933.

Csorba Sándor - Nyakas Miklós: A Kölcsey-család genealógiája és -címere. Fehérgyarmat, 1993. Engel Pál: Magyar középkori adattár. CD-ROM, Bp., 2001. Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családjai. Nagykároly, 1910. Illéssy János - Pettkó Béla: A Királyi Könyvek jegyzéke a bennük foglalt ne­ messég czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1687. Bp., 1895. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek а XIV. század közepéig. 1­3. köt. Bp., 1900. Karády Viktor ­ Kozma István: Név és nemzet. Bp., 2002.

Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára, X I V ­ X V I I I . század. Bp., 1993. KEMPELEN, 1911-1932. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1­11. köt. Bp., 1911­1932. Kölcsey Dezső: A Kölcsey, máskép Szente-Mágócs nemzetség. Kölcsey KÖLCSEY D., 1930. Ferencz. Családtörténeti tanulmány. Bp., 1930. Kölcsey Dezső: Függelék..., Bp., 1931. KÖLCSEY D., 1931. Kölcsey Ferenc Összes Müvei. 1-3. köt. Bp., 1960. KÖLCSEY E, 1960. Kölcsey Ferenc: Versek és versfordítások. Sajtó alá rend. Szabó G. Zoltán. KÖLCSEY E, 2001. Kritikai kiadás. Bp., 2001. NAGY, 1857-1865. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, 1857-1865. NÉMETH, 2002. Szatmárcseke. Szerk. Németh Péter. Bp., é. n. [2002.] Szabó István: Jobbágyok-parasztok. Értekezések a magyar parasztság törté­ SZABÓ, 1976. netéből. Sajtó alá rend. Für Lajos. Bp., 1976. SZIRMAY, 1809-1810. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete. 1-2. köt. Buda, 1809-1810.