A KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM
HÁZIRENDJE
2012
Székhely: OM azonosító:
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 6. 033653
2
I.
BEVEZETŐ
1. A Házirend célja és feladata A nemzet felemelkedésének zálogaként, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében az Alaptörvényben foglalt művelődéshez való jog, továbbá a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása céljából az Országgyűlés megalkotta a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban Nkt.). A törvény céljai és alapelvei közül a legfontosabbak:
a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének biztosítása, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére képes felelős állampolgárok nevelése, a köznevelés közszolgálat, amelynek az egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg, a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása és az ezekhez igazodó értékelés jellemzi, a köznevelés középpontjában a gyermek, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak, az iskolarendszer átjárható.
Az Nkt. szerint a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. Az iskola Házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. Ezeket a jogokat iskolánk Házirendje tartalmazza. A Házirend előírhatja az iskolába bevitt dolgok bevitelének a bejelentését. A Házirend a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. A Házirend állapítja meg az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók és az iskola közösségi életének szervezését. A Házirend a nevelőtestület, a diákönkormányzat (DÖK), a szülői munkaközösség (SZMK) véleményének kikérésével az alábbi jogszabályok és szabályzatok felhasználásával készült: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
3
a 2012. évi CXVIII. törvény, a Kölcsey Ferenc Gimnázium Pedagógiai Programja (PP), a Kölcsey Ferenc Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ)
2. A Házirend hatálya és nyilvánossága A Házirend az iskola mindennapi életének szabályzata. A hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára, a tanulók szüleire, illetve a gyermek törvényes képviselőjére, az iskola minden pedagógusára és alkalmazottjára. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el. A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket az iskola a Pedagógiai Programja alapján szervez, és amelyeken ellátja a tanulók felügyeletét. A Házirend előírásai nyilvánosak, azokat minden érintettnek meg kell ismernie.
A törvényi előírásnak megfelelően a Házirend egy példányát minden 9. évfolyamos tanuló a beiratkozáskor megkapja, az átvételt aláírásával igazolja. Az osztályfőnökök minden tanévkezdéskor emlékeztetik a tanulókat, az első szülői értekezleten pedig a szülőket a Házirendben foglaltakra, a szöveg egy példányát kifüggesztik az osztályteremben. A Házirend megtalálható a könyvtárban, a tanári szobában, az iskola honlapján (www.kolcsey-nyh.sulinet.hu). A Házirend a törvényi módosításokat követve kerül felülvizsgálatra, amennyiben kezdeményezik módosítását, annak folyamatát a törvény által előírt módon kell lebonyolítani.
II.
A TANULÓI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI, ELJÁRÁSAI
1.
A tanulók kötelességei
1.1.
A tanuló kötelessége az iskola szellemiségét képviselni, magatartásával, képességeinek kibontakoztatásával annak jó hírnevét öregbíteni.
1.2.
Minden tanuló köteles a kötelező és választott elméleti foglalkozásokon részt venni, azokon pontosan megjelenni.
1.3.
A tanulónak rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget kell tennie (képességeinek megfelelően) tanulmányi kötelezettségeinek.
1.4.
A tanulónak be kell tartania a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit. Az elvárt tanórai rendről a szaktanár minden tanév első tanóráján tájékoztatja a tanulókat.
1.5.
A tanuló köteles felkészülten, a megkövetelt felszereléssel megjelenni az órákon, részt venni az órai munkában.
4
1.6.
A kapott érdemjegyeket a tanuló köteles az ellenőrzőjébe beírni, havonta szülőjével aláíratni. A kitöltött ellenőrzőt mindennap magánál kell tartania.
1.7.
A tanóra idején a tanuló köteles az órai munkához nem tartozó tárgyait, eszközeit (mobiltelefont kikapcsolva) a táskájában zárva tartani. Ezek nem megengedett használata esetén fegyelmi eljárás indítható. Eltűnésük, megrongálódásuk esetén az iskola semmiféle felelősséget nem vállal.
1.8.
Testnevelésórán a foglalkozás jellegének megfelelő öltözetben (piros póló, kék rövidnadrág, illetve melegítő) lehet részt venni, utcai ruhában és cipőben tilos! Balesetveszélyes ékszerek, kiegészítők használata tilos! Tanóra alatt a zárt öltözőben nem tartózkodhat senki.
1.9.
A tanuló kötelessége, hogy mindenkor, az iskolai élet minden területén, valamint az iskolán kívül is (nem iskolai szervezésű rendezvényeken, internetes közösségi oldalakon) tanárai, az iskola dolgozói és tanulótársai személyiségi jogait és emberi méltóságát tiszteletben tartsa. A szabály megsértése esetén a tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható.
1.10. A tanuló kötelessége az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken ápoltan, tisztán, kulturáltan megjelenni. Ünnepélyeken a kötelező öltözék fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, iskolai nyakkendő; lányoknak: sötét szoknya, egyenblúz és iskolai nyakkendő. Az iskola által szervezett színházi előadásokra is elegánsan öltözzön fel a tanuló! Külön utasítás hiányában a tanulók ettől eltérő öltözetben az ünnepségen nem vehetnek részt, a következményekről (kellő mérlegelés után) az osztályfőnök dönt. 1.11. Tilos a tanulónak megbotránkozást keltő vagy gyűlöletre uszító szimbólumot viselnie, illetve ezzel osztálytermét és annak berendezési tárgyait dekorálnia! 1.12. A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. 1.13. A tanuló köteles személyi adatainak változásait az osztályfőnöknek bejelenteni. 2.
A tanulói jogokkal kapcsolatos szabályok és eljárások
2.1.
A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig gyakorolhatja, s ez kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is. Kivételt képeznek a szociális támogatáshoz való jogok, a választási és intézményesített együttműködési jogok: ezek csak az első tanév megkezdését követően illetik meg a tanulót.
2.2.
A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Önrendelkezési joga alapján választhat a Pedagógiai Program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a
5
fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét. 2.2.1. A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. 2.2.2. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. 2.2.3. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét betölti – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. 2.3.
A tanuló magánélethez való jogát az iskolában is gyakorolhatja akkor, ha az nem vezet mások kirekesztésére, elszigetelésére, kigúnyolására, ha az az etikai elvárásokkal összeegyeztethető.
2.4.
A tanuló joggal várja el személyiségének, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartását, testi épségének megóvását és erkölcsi védelmét az iskolába való belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig, továbbá az iskola épületén kívül tartott kötelező foglalkozások ideje alatt. Joga, hogy védelmet biztosítsanak számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. 2.4.1. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kegyetlen vagy megalázó büntetésnek, illetőleg a magánéletébe - családi élet, lakás, levelezés, stb. történő törvénytelen beavatkozásnak. A tanuló csak a Nkt. által meghatározott és e Házirendben szabályozott módon részesíthető büntetésben. 2.4.2. A tanuló (szülő) által az iskola rendelkezésére bocsátott személyes adatokat csak jogszerűen meghatározott célokra szabad felhasználni. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) joga, hogy a róla nyilvántartott személyes adatok tárolási módjáról, az adatok valódiságáról tájékozódjon. A tanuló (szülő) kérheti – a helyes adatok igazolása mellett – az iskola által nyilvántartott, de téves személyes adatok törlését, illetve helyesbítését.
2.5.
A tanuló joga, hogy az iskolában rendszeres egészségügyi felügyeletben és orvosi ellátásban részesüljön. Ennek koordinálása az iskolavezetés feladata, illetve a részletes tájékoztatást az osztályfőnök adja. A tanuló az iskolaorvosi és a fogorvosi szűrővizsgálatokon az iskola által meghatározott beosztás szerint a megjelölt időben vehet részt. Az iskolaorvos
6
minden héten egy délelőtt rendel, a védőnő három délelőtt tartózkodik a gimnáziumban. Az iskola-egészségügyi ügyeleteket előzetes bejelentkezés nélkül veheti igénybe a tanuló (a fogadóórák időpontjai az ajtóra kifüggesztett táblán és a tanári szobában megtalálhatók). Az iskolai pszichológus a csoportszobában tartja fogadóóráit a tanulókkal történő előzetes egyeztetés alapján. 2.6.
A tanulónak jogában áll az iskolai dokumentumokat megismerni: SZMSZ, PP, Házirend. Ezeket az iskola könyvtárában, az iskola honlapján megtalálja, illetve osztályfőnökétől kölcsönözheti.
2.7.
A tanuló joga, hogy választó és a DÖK szabályzata szerint választható legyen diákképviseletekbe. Ezek döntési jogkörrel rendelkeznek saját közösségi életük szervezésében. Diákönkormányzatokat szervezhetnek, amelyek: - képviselik egyes tanulók és tanulóközösségek érdekeit, kérhetik sérelmeik orvoslását - javaslatot tesznek iskolai programokra - véleményezik az iskola életével kapcsolatos feladatokat, elvárásokat. Diákközösség problémájáról abban az esetben beszélhetünk, ha az legalább egy osztály vagy csoport valamennyi tanulóját érinti. A Diákönkormányzat jogait és azok érvényesítési rendjét az SZMSZ rögzíti.
2.8.
A tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon nyilváníthat véleményt minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. A véleménynyilvánítás jogával a tanuló élhet: tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között, tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között, osztályfőnöki órán, fogadóórán, rendes vagy rendkívüli szülői értekezleten, diákközgyűlésen.
2.9.
A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a Diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt munkanapon belül érdemi választ kapjon.
a. A tanulókat az iskola egész életéről, az iskolai munkatervekről, az aktuális tudnivalókról 1) az iskola igazgatója - az iskolai DÖK vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, - diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan - az iskolarádióban („Hírmondó”) hetente, - az iskolaújságban („Diáktükör”) évente négy alkalommal és - az iskola honlapján folyamatosan; 2) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan;
7
3) a nevelők a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről - az ellenőrző könyv útján folyamatosan, - fogadóórákon, - egyéni fogadóórákon, - szülői értekezleteken tájékoztatják. b. A tanévenkénti szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjait az iskolai munkaterv (iskolai honlap) tartalmazza. Erről az ellenőrző könyv útján az osztályfőnök értesíti a szülőket. 2.10. A tanuló joga, hogy tájékoztassák a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. Ennek érdekében joga, hogy tanulmányi előmenetelét, tanulmányi értékelését megismerje, érdemjegyeiről tájékoztatást kapjon a szaktanártól, megismerje teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal), megismerje a számonkérés formáit és rendjét, a megírandó témazáró dolgozatok idejéről előre tájékoztatást kapjon, kijavított és leosztályozott dolgozatait annak megírásától számított tíz tanítási napon belül megtekinthesse (érettségi dolgozat esetén a határidőt a tanév rendje határozza meg); indokolt esetben az igazgató hosszabb határidőt is meghatározhat. Ha a témazáró dolgozatot a szaktanár a megadott határidőn belül nem javította ki, a tanulónak joga kérni, hogy a témazáró írását megismételhesse, és annak érdemjegye kerüljön a naplóba. A tanuló az előző témazáró dolgozat kiosztása előtt nem kötelezhető az adott tantárgyból újabb témazáró írására. Egy nap csak egy (indokolt esetben legfeljebb kettő) témazáró dolgozat írására kerülhet sor, amelynek időpontját korábban ki kell tűzni. A dolgozat megírásának időpontját legalább két tanítási órával korábban közölje a szaktanár az osztállyal! Egy hétnél hosszabb hiányzás esetén a tanulót kérésére mentesíteni kell a felelés és a dolgozatírás alól, és a mulasztott anyag pótlására legalább öt, maximum tíz munkanap haladékot kell kapnia. A félévi és év végi érdemjegyek megállapításában az iskola Pedagógiai Programja az irányadó. 2.11. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti meggyőződését, etnikai vagy nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák, azt kifejezésre juttathassa, feltéve, ha nem ütközik más jogszabályba, nem veszélyezteti mások joggyakorlását. 2.12. A tanuló megfelelő indoklással vendégtanulói jogviszonyt kérelmezhet az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló járni szeretne.
8
2.13. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók a tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az iskola igazgatójának adhatják be az esetleges felmentés meghozatalához szükséges dokumentumok csatolásával a beiratkozás napján vagy a probléma felmerülésekor. 2.14. A tanuló joga, hogy kellő indoklással az igazgatótól kérvényezze magántanulói státuszba helyezését. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetők különleges helyzetével, és nem akadályozzák az iskola munkáját. Az igazgató döntése alapján történhet meg a mentesítés a készségtárgyak tanulása alól, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja. 2.15. A tanulónak jogában áll független vizsgabizottság előtt beszámolni tudásáról. A tanuló a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. 2.16. A tanulónak joga van osztályozóvizsgát tenni az adott tanév anyagából. A vizsga évfolyamonkénti követelményeit az intézményi vizsgaszabályzat tartalmazza. Osztályozóvizsga szervezésére évente két alkalommal (szeptemberben és áprilisban) kerül sor. Jelentkezni az intézmény igazgatójához egy hónappal a vizsga napja előtt benyújtott írásbeli kérelem alapján lehet. A vizsga pontos időpontjáról a diákok az iskola honlapján kapnak tájékoztatást. 2.17. A tanulónak joga van előrehozott vizsgát tenni az adott tanév anyagából; illetve előrehozott érettségi vizsgát tenni, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeknek eleget tett. A vizsgák letételét az igazgatótól az előre meghatározott jelentkezési időszakokban kell kérnie. 2.18. A tanulónak joga van előrehozott érettségi vizsgát tenni az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. Az előrehozott érettségi vizsgák letételét az előre meghatározott jelentkezési időszakokban kell kérnie. 2.19. Joga a tanulónak az iskola által szervezett versenyeken való részvétel. A tanulmányi- és sportversenyeken való szereplés a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók intézményi, települési és országos versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. A tanulmányi- és sportversenyeken a szaktanára hozzájárulásával induló tanulót az igazgató a verseny napján felmenti a tanítási órákon (vagy azok egy részén) való részvétel alól. 2.20. A tanulónak joga van ahhoz, hogy iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek, művészeti csoportoknak, sportegyesületeknek a tagja legyen, mely azonban nem jár együtt azzal a joggal, hogy emiatt mellőzze a tanulói foglalkozásokon való részvételét. A rendszeres elfoglaltsággal járó iskolán kívüli tevékenységet minden tanév szeptember 15-ig bejelenti az osztályfőnökének. 2.21. A tanuló kérheti az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. Az iskolaváltás engedélyeztetéséhez a kérelmet az iskolaigazgatóhoz kell benyújtania. Ebben a tanulókat az iskolák közötti együttműködés segíti.
9
III.
AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7,00 órától este 20,00 óráig tart nyitva. A fenti időponttól való eltérést az igazgató engedélyezheti eseti kérelmek alapján. 2. A tanítási órák 8,00 órakor kezdődnek és 18,00 óráig tarthatnak. A tanítási órák hossza 45 perc. Az óraközi szünetek 10 percesek, a 6. és 7. óra utáni szünet 5 perces. A 40. percben jelzőcsengő figyelmeztet a tanóra végére. Az órarendi „dupla óra” a tanulók egyetértésével szünet nélkül is megtartható. A 7. és 8. óra között ebédszünetet kell biztosítani, ennek időtartamát az érintett felek egyeztetik. 3. Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Becsengetés 8:00 8:55 9:50 10:45 11:40 12:35 13:25
Jelzőcsengő 8:40 9:35 10:30 11:25 12:20 13:15 14:05
Kicsengetés 8:45 9:40 10:35 11:30 12:25 13:20 14:10
4. A tanulók az első tanítási órára tíz perccel korábban jelenjenek meg! 5. Amennyiben az osztálynak vagy a tanulócsoportnak nincs első órája, a tanulóknak tíz perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt kell az iskolába megérkezniük. Az előadóterem és a célnyelvi osztálytermek előtt kötelesek csendben és fegyelmezetten tartózkodni. 6. Az iskolában reggel 8,00 órától az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. 7. A tanuló az iskola területét 12.25-ig nem hagyhatja el, kivéve, ha számára a tanítási nap ennél hamarabb befejeződött. A szülő az ellenőrző könyv útján kérhet eseti vagy állandó kilépési engedélyt, amelyet a tanuló osztályfőnöke, az osztályfőnök helyettese, távolléte esetén az órát tartó szaktanár vagy az igazgató, igazgatóhelyettesek adhatnak meg. Ebben az esetben a tanuló testi épségéért a felelősséget a szülő vállalja. A tanuló távozását a portaszolgálat csak írásos kilépő esetén engedélyezi, vagy akkor, ha erre a tanulóért felelősséget vállaló pedagógustól szóbeli engedélyt kap. A kilépési engedélyt a tanuló köteles a portásnak bemutatni. Engedély nélküli kilépés esetén az esetet a portás azonnal köteles az igazgatónak, annak távollétében az igazgatóhelyetteseknek jelenteni. 8. Ha a foglalkozás nem a saját osztályteremben van, a tanulók értéktárgyaikat, felszerelésüket vigyék magukkal! Az iskola a széthagyott, ottfelejtett dolgokért felelősséget nem vállal. A tanulók az általuk okozott kárért anyagilag felelősek.
10
9. Az osztálytermekben, illetve a foglalkozási helyen heti beosztás szerint a tanulók gondoskodnak krétáról, táblatörlésről, szellőztetésről, a terem elhagyásakor a rendről. 10. A tanuló minden, az iskolai munkához szükséges felszerelést köteles magával hozni. Pusztán a felszerelés hiányáért tantárgyi érdemjegyet nem kaphat a tanuló, de a szaktanár fegyelmező intézkedést kezdeményezhet (szaktanári figyelmeztetés). 11. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki (csoportbontás esetén az illetékes szaktanár). - Feladataik szünetekben: a termek szellőztetése, a tábla letörlése, a kréta beszerzése, az óra megkezdéséig a rend és a fegyelem fenntartása, becsengetéskor a terem ajtajának bezárása. - Feladatuk becsengetés után: jelenteni az iskolavezetésnek, ha a becsengetéstől számított tíz percen belül az óra nem kezdődött el, a hiányzók számbavétele, jelentése, a termekben tapasztalt hiányosságokat, rendetlenséget, rongálásokat jelentik az osztályfőnöknek és az órát tartó szaktanárnak. 12. A személyi igazolvány, a diákigazolvány és az ellenőrző könyv legyen mindig a tanulónál! Elvesztésük esetén csak külön kérésre lehet az iskolai iratokat pótolni. 13. Az iskolában tartott minden rendezvényhez, összejövetelhez igazgatói engedély szükséges. Az iskolai közösségek iskolai és iskolán kívüli programjairól és ezek várható költségeiről a szülőket az ellenőrző könyv útján értesíteni kell. 14. Az iskola feladatát tekintve politikamentes intézmény. Ezért az iskola területén és az iskolai rendezvényeken tilos bármely párt jelképeit, jelvényeit viselni! Pártpolitikai rendezvényt az iskola területén sem tanítási időben, sem tanítási órán kívül tartani nem szabad! 15. A sportolók tanulmányi időben való kikéréséről a testnevelő tanárral való konzultálás után az osztályfőnök, illetve az igazgató dönt. 16. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. 17. A talált tárgyakat a portán kell leadni.
IV.
AZ ISKOLAI VISELKEDÉS SZABÁLYAI
A tanuló a napszaknak megfelelően köszön az iskola dolgozóinak (pedagógusainak, gazdasági- és technikai dolgozóknak egyaránt). A köszönés nemcsak az iskola épületén belül, hanem azon kívül is illendő.
11
V.
A tanuló az iskola dolgozóival és diáktársaival intelligensen, tisztelettudóan beszél, kerüli a trágár kifejezéseket.
A tanuló az iskola épületében és udvarán nem szemetel, személyes példamutatással igyekszik társait is erre nevelni. Az ember ne csak otthon, de a „munkahelyén” is legyen igényes a környezetére!
A tanuló a büfé előtt, a zsibongóban és a folyosókon elhelyezett padok környékének tisztaságára fokozott figyelmet fordít. A tantermekben keletkező szemetet bedobja a kukákba, nem hagyja a padban vagy a földön, ezzel is hozzájárul a tantermek rendjéhez, az esztétikus környezeti kultúra megvalósításához.
A tanuló megóvja a tantermek falait, a tantermi bútorzatokat a rongálástól, firkálástól, hiszen tudja, hogy ezek rendbetétele, beszerzése igen jelentős költségeket jelent az iskolának, és ezek esztétikája is segíti a jó hangulatú, hatékony órai munkát.
A tanuló megjelenésében és öltözködésében arra törekedjen, hogy az tiszta, az alkalomnak, és a helynek megfelelő legyen! Az iskola a diák munkahelye, és a munkahelyen az adott tevékenységhez szükséges tiszta és esztétikus ruházatot kell viselni. A túlzottan feltűnő, sok ruhátlan testrészt mutató öltözék nem a munkahelyre való, hiszen elvonja a figyelmet a feladatról.
A tanuló lyukasórákon nem hangoskodik a tanteremben vagy a folyosón, ezzel nem zavarja a többi tanteremben folyó munkát. Ha beszélgetni szeretne, levonul a társaival együtt az udvarra, rossz idő esetén a könyvtárba.
A tanulók az iskolában baráti és párkapcsolataikban is kötelesek betartani a kulturált és általánosan elfogadott együttélés illemszabályait: magánjellegű érzelmi életét nem a nagy nyilvánosság előtt éli, azaz barátnőjével vagy barátjával nem a folyosón éli intimnek minősülő pillanatait. Ezek nem a közösségre tartoznak, és zavarba is hozhatnak másokat (diáktársakat, felnőtt dolgozókat).
A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 1. Ha a tanuló a tanítási óráról és a kötelező iskolai foglalkozásról késik vagy távol marad, mulasztását igazolnia kell. 2. A tanítási óráról és a kötelező iskolai foglalkozásról való késést vagy mulasztást a szaktanár jegyzi be az osztálynaplóba. 3. A késések és a mulasztások igazolása az osztályfőnök joga és kötelessége.
12
4. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, akkor azt igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról. 5. A késést igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló osztályfőnökétől és szaktanárától előzetes engedélyt kért és kapott. 6. A késés igazolását a késést követő napon, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán be kell mutatni az osztályfőnöknek. A késést követő nyolc tanítási nap után a bemutatott igazolás nem fogadható el. 7. Három igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló. 8. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kért és kapott. Egy óráról a szaktanár és az osztályfőnök, 1-3 napról az osztályfőnök, több napról az iskola igazgatója adhat engedélyt. 9. Nyelvvizsgára vizsgatípusonként (írásbeli, szóbeli) a vizsga napjával együtt a tanuló egy tanévben három napot vehet igénybe. 10. Ha a tanuló osztályozóvizsgát tesz, a vizsga napja/napjai igazolt mulasztásnak számítanak. 11. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tesz, a vizsga napján mentességet élvez a tanítás alól, és mulasztása igazoltnak tekinthető. 12. Egy tanévben a szülő összesen három tanítási napról adhat igazolást. 13. A tanuló betegsége esetén a szülő köteles a betegség kezdetekor az iskolát értesíteni. A betegség esetén orvosi igazolás szükséges, melyet a szülő is aláír. 14. Az igazolásokat a mulasztást követő első napon, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán be kell mutatni az osztályfőnöknek. A mulasztást követő nyolc nap után a bemutatott igazolás nem fogadható el. 15. A tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása nem haladhatja meg a 250 órát. Ha ennél többet hiányzik, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem osztályozható. Külön kérelemre a nevelőtestület engedélyezheti – indokolt esetben – az osztályozóvizsga letételét. 16. Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen egy tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, akkor a tanuló a tanítási év végén abból a tantárgyból nem minősíthető. Külön kérelemre a nevelőtestület engedélyezheti – indokolt esetben – az osztályozóvizsga letételét. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének.
13
17. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, akkor félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 18. Ha a tanuló a tanítási év évfolyamismétléssel folytathatja.
végén
nem
osztályozható,
tanulmányait
19. Az osztályfőnök köteles a szülőt (gondviselőt) a 150. hiányzott óra után írásban tájékoztatni és felhívni a figyelmet a hiányzás következményeire. 20. Igazolatlan hiányzással kapcsolatos tudnivalók:
A tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztását követően, illetve a nem tanköteles kiskorú tanuló tíz igazolatlan órája esetén az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni.
Amennyiben a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óra igazolatlan mulasztást ért el, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben elérte a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely értesíti a tanuló szüleit.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és kormányhivatalt.
21. Az iskola által igazolt távolmaradás: a) Az iskolai és a megyei versenyek alkalmakor, illetve az országos verseny (a Magyar Közlönyben meghirdetett) I. fordulójakor a verseny napja vehető igénybe. b) Régiós versenyeken, illetve országos verseny II. fordulójakor: a verseny előtt 2-3 nap vehető igénybe. c) Felmenő rendszerű országos versenyek esetén a versenyző hiányzása egyéni elbírálás után igazolható. Ekkor a szaktanár, az osztályfőnök az iskolavezetéssel egyeztet. d) Sport- és egyéb versenyek esetén a munkaközösség döntése alapján, az iskolavezetéssel egyeztetve igazolható a távolmaradás. e) Iskolán kívüli egyesület versenyén csak akkor vehet részt a tanuló, ha az egyesület három munkanappal a verseny előtt őt írásban kikérte, és azt az iskola igazgatója engedélyezte. f) Tanítási időben külföldi utazáshoz, külső, rendszeres elfoglaltságot jelentő egyesületi munkához igazgatói engedély szükséges. g) A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napokon évente egyszer vehet részt a tizenegyedikes és tizenkettedikes tanuló, hiányzása ebben az esetben (az egyetem, illetve főiskola által adott igazolás megléte esetén) igazoltnak tekintendő.
14
AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE
VI.
1. A tanulónak jogában áll az iskola létesítményeit, szaktantermeit, könyvtárát, sportlétesítményeit és azok felszereléseit használni. Kivétel a használati jog alól: az összes irodai helyiség, a szertárak, a pince és a padlás, a karbantartó műhely, a technikai dolgozók helyiségei.
A helyiségek használatát külön rendelkezések kifüggesztve az adott helyiségekben megtalálhatók.
A tanulók a könyvtárban, a tornateremben, az előadókban és szertárakban, valamint az informatika termekben csak tanári felügyelet mellett, más tantermekben tanári felügyelet nélkül is tartózkodhatnak.
Az iskolarádió stúdiójába csak azok a diákok léphetnek be, akik a megfelelő balesetvédelmi- és technikai ismeretek elsajátításával erre engedélyt kaptak.
A tanítási órák után a tanulóknak el kell hagyniuk a tantermeket, hogy a takarítónők a munkájukat elvégezhessék. A takarékos energiafelhasználás érdekében a tanulók és a pedagógusok gondoskodnak az órák befejezése után a villany lekapcsolásáról.
szabályozzák,
melyek
2. A tanuló köteles óvni az iskola létesítményeit, felszereléseit. Meg kell őriznie, az előírásoknak megfelelően kell kezelnie, használnia a rábízott, az oktatás során használt eszközöket.
Az egyes helyiségekben, létesítményekben található eszközöket, felszerelési tárgyakat csak tanári utasításra vihetik más helyiségekbe.
Berendezést, felszerelést, eszközt kivinni a létesítményből csak igazgatói engedéllyel, a felelős hozzájárulásával (tudtával) szabad.
A kölcsönzés határidejének lejártakor a tanulónak vissza kell szolgáltatnia az iskola tulajdonát képező kölcsönzött tárgyat, eszközt, könyveket.
A teremdekorációkat úgy kell elkészíteni, hogy a terem falazatában, berendezéseiben maradandó változást ne okozzon. Ennek elmulasztása esetén az igazgató dönt egyedi mérlegelés alapján, hogy fegyelmi eljárást indít-e.
Az intézményi tulajdonban gondatlanságból okozott kárért a tanuló anyagilag és fegyelmileg is felelős (gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-a, szándékos károkozás esetén a minimálbér öt havi összege lehet). Ha felszólítás ellenére sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a tanuló, illetve szülője ellen. Ha többen okozták a kárt, a felelősség, így a kártérítési felelősség is közös. Ismeretlen károkozó esetén az osztályközösség vállalhatja a kár megtérítését, de erre senki nem kötelezhető.
15
3. A Diákönkormányzat rendezvényeit a DÖK éves munkaterve rögzíti. Ennek elfogadása az iskolavezetéssel történő egyeztetésen történik. A DÖK munkatervében szereplő rendezvényekre az iskola épületét, helyiségeit az iskolavezetés a rendelkezésükre bocsátja. 4. Nem tanórai célra (klubdélután, osztálytalálkozó stb.) az iskola létesítményei igazgatói engedéllyel vehetők igénybe. A használat ideje alatt az igénylő anyagilag felelős a berendezésért, eszközökért.
VII.
A TANULÓRA VONATKOZÓ VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOK
1. Az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Az ifjúságvédelmi felelős nevét, fogadóórájának pontos időpontját minden tanév elején az osztályfőnökök beíratják az ellenőrző könyvbe. 2. A tanuló kötelessége, hogy óvja maga és társai egészségét, testi épségét. Sajátítsa el az egészségét és biztonságát védő ismereteket! A gimnázium területén belül érvényes balesetvédelmi előírásokat a diákokkal a tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök ismertetik, és a jegyzőkönyvet szeptember 15-ig aláíratják a tanulókkal. Azon tantárgyakból, amelyeknek vannak gyakorlati feladatai (testnevelés, informatika, kémia, fizika, biológia stb.), a tantárgy első tanítási óráján a szaktanár tart balesetvédelmi oktatást. 3. A tanuló kötelessége, hogy jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlel, ha megsérül. Sérülés, rosszullét esetén, ha a szaktanár szükségesnek látja, a szülőt kell értesíteni vagy közvetlenül orvosi segítséget kell kérni. Az iskola területén elszenvedett balesetekről, sérülésekről az iskolának jelentési kötelezettsége van, ezért az igazgatóhelyettesi irodában a jegyzőkönyv felvétele céljából a diáknak a sérülés napján vagy a sérülést követő első tanítási napon meg kell jelennie. 4. Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges és balesetveszélyes (szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, fegyver vagy annak látszó tárgy, petárda, egyéb erőszakos cselekményre alkalmas eszköz)! A tilalmat megszegő tanuló ellen fegyelmi eljárás indul. 5. A tanuló köteles megismerni a tűzriadó tervet (osztályfőnöke ismerteti) és szükség esetén tanári irányítással annak megfelelően viselkedni. Tűzriadó és bombariadó esetén a szaggatott csengetés jelére a tűzriadó tervben meghatározott rend szerint el kell hagynia az iskola épületét. 6. Az iskola területén és az intézmény bejáratától számított öt méteren belül a dohányzás szigorúan tilos! Az iskolában és az iskolán kívül rendezett iskolai
16
programokon szeszes italt, kábítószert fogyasztani, árusítani, a rendezvényekre azokat behozni szigorúan tilos! Az iskola területén tilos szerencsejátékot játszani! Az iskola területén és az iskolán kívül rendezett programon a dohányzás igazgatói figyelmeztetést von maga után, alkoholos állapotban, kábítószeres befolyásoltságban történő megjelenés következménye fegyelmi büntetés.
VIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 1. Szaktanári dicséretet kaphat az a tanuló, akinek tanulmányi munkája példaként állítható a közösség elé, aki lelkiismeretes munkát végez, aki tanulmányi versenyen kimagasló eredményt ér el. A dicséretet a szaktanár az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba írja be. 2. Osztályfőnöki dicséretben részesülhet az a tanuló, aki az osztályközösségben kiemelkedő munkát végez és tevékenyen hozzájárul az iskolai ünnepségek sikeres lebonyolításához. A dicséretet az osztályfőnök a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba is beírja. 3. Igazgatói dicséret jár annak a tanulónak, aki osztálya, iskolája hírnevét kimagasló teljesítményével megyei és országos tanulmányi-, illetve sportversenyeken növeli. Erről az igazgató a szülőket az ellenőrző útján értesíti, a dicséretet az osztályfőnök az osztálynaplóba beírja. 4. A tanulók kiemelkedő tanulmányi munkájukért a tanév végén oklevélben és/vagy könyvjutalomban részesülhetnek. 5. A tanulók a különböző tantárgyakban elért kiemelkedő eredményeikért félévkor és év végén tantárgyi dicséretben részesülhetnek. 5.1.
Az a tanuló, aki minden tantárgyból jeles osztályzatot kapott, példás magatartású és szorgalmú és legalább három tantárgyból kap dicséretet, a tanév végén tantestületi dicséretet kap.
5.2.
Mindezt az osztályfőnök az ellenőrzőben jelöli, a bizonyítványba és a törzslapba beírja.
6. Azok a tanulók, akik évközi versenyeken, pályázatokon stb. kiemelkedő eredményt érnek el, szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülhetnek. 7. A tanulók a különböző tantárgyakban és sportágakban eredményeikért a tanév végén kitüntetésben részesülhetnek.
elért
kiemelkedő
7.1.
Azok a kitűnő tanulók, akik valamilyen sportágban kiemelkedő eredményt érnek el, a szaktanár és az osztályfőnök javaslatára, a tantestület egyetértésével a tanév végén „Jó tanuló - jó sportoló” kitüntetésben részesülhetnek.
7.2.
Azok a végzős tanulók, akik tanulmányaik során kimagasló tanulmányi eredményt értek el, versenyeken sikeresen szerepeltek, kiemelkedő közösségi munkát végeztek
17
és példás magatartásúak voltak, a szaktanár és az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület egyetértésével „Aranykoszorús Kölcsey-jelvény” kitüntetésben részesülhetnek.
A TANULÓK FEGYELMI BÜNTETÉSEI
IX.
1. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek nem tesz eleget (a Házirend előírásait megszegi vagy igazolatlanul mulaszt), fegyelmező intézkedésben részesül. 2. A fegyelmező intézkedés lehet: szaktanári figyelmeztetés, intés (szóban vagy írásban): minden, a szakórán történő, a Házirendben előírt (az órai munkával, a tanulással és egyéb, a szaktanár által elvárt és ismertetett kötelezettséggel kapcsolatos) szabály megsértése esetén. Különösen, ha a tanuló: a) az órai munkát zavarja; b) az órai munkát megtagadja; c) az órai munkához nem tartozó eszközöket használ.
osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban vagy írásban), osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés.
3. Az írásbeli figyelmeztetést az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba is be kell vezetni. 4. A büntetések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni. 5. A vétség súlyosságától függően első alkalommal is adható magasabb büntetési fokozat. 6. Súlyos vétségek: a) az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása (verbális agresszió, lelki terror), b) egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, c) szándékos károkozás, d) tanulótársainak, nevelőinek, az iskola alkalmazottainak emberi méltóságában való megsértése, e) minden olyan cselekmény, amely a Btk. alapján bűncselekménynek minősül. 7. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 8. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás,
18
b) c) d) e) f)
szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.
9. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 10. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. 11. A fegyelmi büntetés megállapításakor a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai Diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 12. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni! A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 13. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. 14. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 15. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ rendelkezik. 16. Ha a tanuló a tanítási szünetben követi el a fegyelmi vétséget, az iskola a tanítás megkezdése után határoz a fegyelmi ügyben. 17. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. 18. A határozatot az osztálynaplóba és a törzslapra az osztályfőnök írja be.
19
X.
JOGGYAKORLÁS, JOGVITÁK, ÉRDEKÜTKÖZTETÉSEK 1. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Problémáival a szaktanáraihoz, az osztályfőnökéhez, az igazgatóhoz, a Diákönkormányzathoz és az iskolai szülői szervezethez is fordulhat. Eljárást indíthat, illetve igénybe veheti a nyilvánosságot jogai megsértése esetén. Ennek megelőzésére előzetes egyeztetést biztosít az iskola a szülőnek és a tanulónak. 2. A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 3. A tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartást, a szorgalmat, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. 4. A fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá b) a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. 5. A fenntartó a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. 6. Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – a szülői közösség és a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. 7. A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
20
8. A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. 9. A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha tizenöt napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. 10. A független vizsgabizottság és az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a hivatalhoz – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. 11. A köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet – a Diákönkormányzat, a nevelőtestület, a szülői szervezet javaslatára – tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. 12. A Diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen – a jogszabály által meghatározott kivétellel – a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni.
XI.
SZOCIÁLIS ÉS NORMATÍV KEDVEZMÉNYEK, TÁMOGATÁSOK
A tanuló joga, hogy anyagi, illetve családi helyzetétől függően a jogszabályok alapján kedvezményekben, támogatásban részesüljön. A kedvezmények, támogatások területei: a) Étkezési támogatás: 50%-os normatív támogatás illeti meg azt a tanulót – lakóhelyétől függetlenül –, aki: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, - három vagy többgyermekes családban él, - tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű. Ezen igényét a tanuló a szülő igazolásának bemutatásával a menzára történő jelentkezéskor jelentheti be.
21
b) Tankönyvtámogatás: Az iskola minden évben, a tárgyévet megelőző év november 15-ig (kezdő osztályok esetén a beiratkozáskor) igénylőlap alapján felméri, ki jogosult normatív kedvezmény alapján ingyenes tankönyvellátásra. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy – az iskolából való tankönyvkölcsönzés, a könyvtárban elhelyezett tankönyvek igénybevétele, a használt tankönyvek biztosítása, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanítási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, három- vagy többgyerekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. A kedvezményt erre a célra szolgáló igénylőlapon kell igényelni minden év november 15ig (kezdő osztályok esetén a beiratkozáskor). A tankönyvkölcsönzés útján a tanuló birtokába jutott tankönyveket a tanév végén le kell adni a könyvtárba. A kölcsönzött könyvekért – a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenéstől eltekintve – a tanuló kártérítési felelősséggel tartozik. c) Autóbuszbérlet-támogatás A nyíregyházi és a Nyíregyháza környékének bokortanyáiról bejáró, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók a nyíregyházi Polgármesteri Hivatal támogatása révén 30%-os áron kaphatnak a városi közlekedésre érvényes autóbuszbérletet. Ennek feltétele, hogy a tanuló autóbuszbérlete megvásárlásáról saját maga gondoskodjon, és a diákigazolvány számmal ellátott, lejárt buszbérletet a gazdasági irodában leadja a lejáratot követő hónap nyolcadik napjáig. Az anyagi elszámolás negyedévente történik.
XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Házirendet 2012. december 13-án megvitatta, megvitatását követően elfogadta a nevelőtestület. Elfogadását megelőzően az iskolai szülői szervezet és a Diákönkormányzat véleményét kikérte. A Házirend a kihirdetését követően, 2012. december 17. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A Házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a Diákönkormányzatnál vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról harminc napon belül a nevelőtestület dönt.
22
Jelen Házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézmény igazgatójához, igazgatóhelyetteseihez, valamint a Diákönkormányzat vezetőjéhez. Jelen Házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyását követően az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik.
……………………………………. igazgató
