A klaszteresedés lehetőségei a Dél-Alföldön Dr. Patik Réka Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Szeged, 2008. március 13.
Kérdések Hogyan célszerű megközelítenünk a klaszter fogalmát? Milyen lehetőségeket és keretet, korlátot ad a régió? Milyen klaszterekre mutatnak rá az empirikus kutatások? Milyen következtetések vonhatóak le a régió klaszterei számára?
Mit tekintünk / tekintsünk klaszternek?
1. Koncentráció földrajzi közelség együttműködés, gazdasági kapcsolat mindkettő
„földrajzilag koncentráltan megjelenő, a térben „csomósodó”, szőlőfürt-szerűen összekapcsolódó, agglomerálódó iparágak és velük kapcsolatban álló vállalatok, intézmények halmaza” (Lengyel 2001, 19.o.)
2. Fejlettség
Fejlett klaszter
Fejlődő klaszter
Potenciális klaszter
Látens klaszter
Stagnáló piacok Dinamikus, versenyképes vállalkozások
Piaci lehetőségek gyengék
(Buzás 2000 alapján)
Gazdasági környezet jellemzői
Fejlett
Kiépítettség, működés
Kiépített klaszter- Stabil struktúra szerkezet, nem teljes kiépítettség
Még nem működik; feltételek adottak, de a kezdő lépés hiányzik
Versenyképesség
Világpiacon versenyképes
Globálisan nem versenyképes
A klaszter bázisát alkotó vállalkozások versenyképesek
K+F potenciál
Magas K+F potenciál
Stabil működéshez megfelelő K+F potenciál
K+F tevékenység folyamatosan nő
Szereplők jelen vannak, igazi hajtóerő nincs
3. Szervezettség, identitás „öntudatlan” klaszter szervezet, menedzsment, név intézmények, közreműködők szerepe
Régiónk jellegzetességei Kevésbé fejlett térség: Strukturális Alapok 1. célterülete; sajátos társadalmi, gazdasági, kulturális struktúra. Hagyományos, közepes technológiájú ágazatok; gyengébb specializáció. Kiemelkedő csomópontokban: high-tech. Gyenge kohézió és regionális identitás.
Klaszteresedés jellege ma Földrajzi tömörülés Kritikus tömeg elérésének kérdése Gazdasági kötelékek felderítésének szükségessége Törekvés high-tech csomópontok (Szeged mint fejlesztési pólus) kialakítására Kisebb klaszterek, csatlós klaszterek KKV-klaszterek
Csongrád megye és Szeged (saját kutatás)
Gépgyártás és fémipar BácsKiskunban
A legnagyobb vevőkhöz és beszállítókhoz kötődő kapcsolatok elrendeződése a földrajzi térben Bács-Kiskun megye gépgyártásában 2005-ben (saját kutatás)
Sátoraljaújhelyi
Edelényi Encsi Abaúj– Hegyközi Kazincbarcikai
Nyomdaipar
Ózdi
Balassagyarmati
Tiszavasvári
Bátonyterenyei Pétervásárai
Tiszaújvárosi
Egri
Pásztói
Mezkövesdi
Mosonmagyaróvári Váci SzentVeresendrei Hatvani Duna- egyházi Aszódi keszi
Esztergomi Gyõri Sopron– Fertõdi
Kapuvári
Csornai
Dorogi
Pápai
Celldömölki
Szentgotthárdi
Körmendi
Vasvári
Õriszentpéteri Zalaegerszegi
Tiszafüredi
Monori
Gyáli
Gárdonyi Ráckevei
Dabasi
Törökszentmiklósi
Ceglédi
Nagykanizsai
Dunaújvárosi
Enyingi
Tabi
Kunszentmiklósi Kunszentmártoni
Kecskeméti
Sarkadi Szarvasi
Sárbogárdi
Tamási
Paksi
Kiskõrösi
Kiskunfélegyházai
Csongrádi
Békéscsabai Gyulai Orosházai
Kiskunmajsai
Dombóvári Szekszárdi
Kaposvári
Kisteleki
Hódmezõvásárhelyi
Sásdi
Barcsi
Szentlõrinci
Sellyei
4. . c soport 3. c sopo rt
Jánoshalmai
Csurgói
Szigetvári
Mezõkovácsházai
5. c sop ort
Kiskunhalasi
Bonyhádi
Komlói Pécsváradi
Békési
Szentesi
Kalocsai
Marcali
Nagyatádi
Berettyóújfalui Szeghalomi
Fonyódi
Letenyei
Püspökladányi
Meztúri
Siófoki
Lengyeltóti
Derecske–Létavértesi
Nagykátai
Abai
Balatonföldvári
Lenti
Debreceni Hajdúszoboszlói
Adonyi
Balatonfüredi
Keszthely– Hévízi
Hajdúhadházi
Karcagi
Balatonalmádi
Apolcai
Nyírbátori
Szolnoki
Veszprémi
Sümegi Zalaszentgróti
Mátészalkai
Balmazújvárosi
Hevesi
Ercsi Várpalotai Székesfehérvári
Ajkai
Füzesabonyi
Nagykállói
Hajdúböszörményi
Jászberényi
Budaörsi
Fehérgyarmati
Baktalórántházai Nyíregyházai
Csengeri
Mezõcsáti Polgári
Gödöllõi
Móri Zirci
Sárvári
Gyöngyösi
Budapest
Bicskei
Kõszegi Csepregi
Szombathelyi
Pilisvörösvári
Tatabányai Oroszlányi
Pannonhalmai Kisbéri
Téti
Tatai
Vásárosnaményi
Ibrány–Nagyhalászi
Miskolci
Bélapátfalvai
Szécsényi
Rétsági
Kisvárdai
Szerencsi Tokaji
Salgótarjáni
Szobi
Komáromi
Sárospataki Bodrogközi Szikszói
Bajai
Bácsalmási
Mórahalomi
Szegedi
Makói
2. c soport 1. c sop ort
Pécsi Mohácsi
Siklósi
Nyomdaipar (TEÁOR22) vállalkozási-LQ-ja országos viszonylatban a magyar kistérségekben, 2005 (saját kutatás)
Sátoraljaújhelyi
Edelényi
Műanyagipar
Encsi Abaúj– Hegyközi Kazincbarcikai Ózdi
Tiszavasvári
Bátonyterenyei Pétervásárai
Rétsági
Tiszaújvárosi
Egri
Pásztói
Mezkövesdi
Mosonmagyaróvári Váci SzentVeresendrei Hatvani Duna- egyházi Aszódi keszi
Esztergomi Gyõri Sopron– Fertõdi
Kapuvári
Csornai
Dorogi
Pápai
Celldömölki
Körmendi
Vasvári
Õriszentpéteri Zalaegerszegi
Balatonfüredi
Monori
Gyáli
Gárdonyi Ráckevei
Dabasi
Letenyei
Nagykanizsai
Meztúri Dunaújvárosi
Enyingi
Tabi
Kunszentmiklósi Kunszentmártoni
Kecskeméti
Sarkadi Szarvasi
Sárbogárdi
Tamási
Paksi
Kiskõrösi
Kiskunfélegyházai
Csongrádi
Békéscsabai Gyulai Orosházai
Kiskunmajsai
Dombóvári Szekszárdi
Kaposvári
Kisteleki
Hódmezõvásárhelyi
Jánoshalmai
Csurgói Sásdi
Szigetvári Barcsi
Szentlõrinci
Sellyei
Mezõkovácsházai
5. c soport 4. c soport
Kiskunhalasi
Bonyhádi
Komlói Pécsváradi
Békési
Szentesi
Kalocsai
Marcali
Nagyatádi
Berettyóújfalui Szeghalomi
Siófoki
Lengyeltóti
Derecske–Létavértesi
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Ceglédi
Fonyódi Lenti
Hajdúszoboszlói
Tiszafüredi
Abai
Balatonföldvári
Keszthely– Hévízi
Debreceni
Jászberényi
Adonyi
Balatonalmádi
Apolcai
Hajdúhadházi
Szolnoki
Veszprémi
Sümegi Zalaszentgróti
Nyírbátori
Nagykátai
Ercsi Várpalotai Székesfehérvári
Szentgotthárdi
Mátészalkai
Balmazújvárosi
Karcagi
Zirci
Ajkai
Füzesabonyi
Nagykállói
Hajdúböszörményi
Gödöllõi
Budaörsi
Fehérgyarmati
Baktalórántházai Nyíregyházai
Csengeri
Mezõcsáti Polgári
Hevesi
Móri
Sárvári
Gyöngyösi
Budapest
Bicskei
Kõszegi Csepregi
Szombathelyi
Pilisvörösvári
Tatabányai Oroszlányi
Pannonhalmai Kisbéri
Téti
Tatai
Vásárosnaményi
Ibrány–Nagyhalászi
Miskolci
Bélapátfalvai
Szécsényi
Szobi
Kisvárdai
Szerencsi Tokaji
Salgótarjáni Balassagyarmati
Komáromi
Sárospataki Bodrogközi Szikszói
Bajai
Bácsalmási
Mórahalomi
Szegedi
Makói
3. c sop o rt 2. c soport 1. c soport
Pécsi Mohácsi
Siklósi
Műanyagipar (TEÁOR25) vállalkozási-LQ-ja országos viszonylatban a magyar kistérségekben, 2005 (saját kutatás)
Klaszter-fejlesztés (Lengyel 2006)
Következtetések, javaslatok Szisztematikus fejlesztés, gazdasági lehetőségek tudatosítása Tudatosság növelése Közszféra szerepe Identitás, kohézió gyengeségének ellensúlyozására magasabb fokú szerveződés jelenthet megoldást (klaszterszervezet, menedzsment).
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] Buzás N. (2000): Klaszterek: kialakulásuk, szerveződésük és lehetséges megjelenésük a Dél-Alföldön. Tér és Társadalom, 4, 109-123. o. http://www.rkk.hu/TET/2000_4/TET2000_4.pdf Lengyel I. (2006): Az építőipari klaszterek fejlesztésének főbb jellemzői. In Lengyel I. – Rechnitzer J. (szerk.): Kihívások és válaszok. A magyar építőipari vállalkozások lehetőségei az európai uniós csatlakozás utáni időszakban. Novadat Kiadó, Győr, 217-256. o. http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/konyv7.html Patik R. – Deák Sz. (2005): Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban. Tér és Társadalom, 3-4, 139-158. o. http://www.rkk.hu/TET/2005_3-4/TET_2005_3_4.pdf Patik R. (2007): A Bács-Kiskun megyei innovációs rendszer vizsgálata. Területi Statisztika, 6, 541-553. o. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/terstat/2007/terstat0706.pdf