A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE

Biró Marianna1, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György és Horváth Ferenc

Kivonat A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetôséget teremt a régió elmúlt évtizedekben jelentkezô súlyos problémáinak újfajta megközelítésére és változásainak tájszintû, kvantitatív elemzéseire. Térképi alapul szolgálhat a lokálisan és táji léptékben gyûjtött botanikai és zoológiai adatok kiterjesztéséhez, regionalizálásához, településsoros vizsgálatokhoz, az ökoszisztéma szolgáltatások elemzéséhez, valamint az ökológiai és a társadalmi-gazdasági folyamatok együttes kutatásához.

Bevezetés A DunaΩTisza közi táj természeti állapota a regionális talajvízszint süllyedés, valamint a 20. század végi társadalmi-gazdasági folyamatok hatására napjainkban igen gyorsan romlik. Leglátványosabban a Kiskunsági-homokhát alakul át, ahol az egymással mozaikoló természetközeli és kultúrtáj együttesen, szorosan egymásra hatva változik. Ezek a folyamatok három szinten, lokális, táji és regionális léptékben kapcsolódnak össze és hatnak az ökoszisztéma-szolgáltatások2 mértékére, minôségére és mintázatára (Kelemen és mtsai 2008). Legfôbb tendenciái a természetközeli élôhelyek kiszáradása és jellegtelenedése mellett a parlagosodás, a tanyák elhagyása és az ültetvény erdôk folyamatos területi növekedése. A jövôbeni változások elôrejelzéséhez, valamint a homokvidék hosszú távú ökológiai folyamatainak kutatásához és modellezéséhez (Kovács-Láng és mtsai 2008) egy olyan térképi adatbázisra van szükség, amely a természetközeli és a kultúrtáj elemeit egyaránt részletesen tartalmazza. Ehhez rendelkezésünkre áll egyrészt a CORINE felszínborítási térkép (Büttner és mtsai 2004, FÖMI), amely elsôsorban a közvetlen emberi hatás alatt álló táji mintázatot írja le, másrészt a DunaΩTisza köze 1 2

[email protected] Ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezzük azokat a javakat, amelyeket az ökoszisztémák a társadalom számára biztosítanak (bôvebben lásd. Millennium Ecosystem Assessment 2005). Ökoszisztéma szolgáltatás tehát pl. a természeti környezetbôl nyert élelmiszer, víz, takarmány, tüzelôanyag, tiszta levegô, de éppúgy a levegôben lévô széndioxid megkötése vagy akár az ökoturizmusra és a természetben való pihenésre nyíló lehetôség is.

29

B i r ó M a r i a n n a , L e l l e i n é K o v á c s E s zt e r , K r ö e l -D u l a y G y ö r g y

és

H o r v á th F e r e n c

aktuális élôhelytérképe (D-TMap, Biró, Révész és mtsai 2005, MTA ÖBKI), amely a természetközeli mintázatok részletes, regionális szintû adatbázisa.

Célkitûzés

a)

b)

c) 12. ábra. Topológiai és tematikai javítások az egyesített térképen: a) az egyesített térkép részlete a töredékpoligonokkal, b) töredékpoligonok eltávolítása (piros vonal), felülírás a CORINE térkép vízfelületeivel (kék), felülírás a D-TMap térkép egyélôhelyes poligonjaival (fekete), c) az egyesített térkép egy részlete

30

A két térkép egyesítésével egy 1:25 000 és 1:50 000 közötti méretaránnyal rendelkezô egységes térinformatikai adatbázis kialakítását tûztük ki célul, a CORINE felszínborítási térképnél botanikailag gazdagabb információtartalommal és pontosabb mintázattal (D-TMap). A munka további célja és érdekessége volt a kétféle foltrendszer (egy folttérkép és egy pontadatbázisból származó Thiessenpoligontérkép) topológiai és tematikai egységesítési módszerének kidolgozása (Biró és mtsai, 2008).

A térkép készítésének módszere 1. A „Kiskunsági homokvidék” nem teljesen azonos területet fed le a földrajzi értelemben vett KiskunságiHomokhátsággal. Az ehhez történô új tájlehatárolás a következô térképek és adatbázisok alapján történt: DunaΩTisza köze aktuális élôhelytérképe (Biró, Révész és mtsai 2005), DunaΩTisza köze 18. századi élôhelytérképe (Biró 1998), DunaΩTisza köze 19. századi táj- és élôhelytérképe (Biró és Gulyás 1999), az AGROTOPO és a Kreybig-féle talajismereti térképek (MTA TAKI), valamint az 1998–99-ben készült SPOT 4 mûholdfelvételek (FÖMI).

A Kiskunsági

homokvidék tájökológiai térképe

13. ábra. A két térképrészletet összehasonlítva látszik azok eltérô részletgazdagsága és információtartalma. Bal oldalon: CORINE 1: 50 000 felszínborítási térkép részlete, jobb oldalon: a Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképének részlete

Kiskunsági homokvidék lehatárolása után a területet kivágtuk a CORINE 1:50 000 A és a D-TMap térképekbôl. 2. A két térképbôl kivágott területet (Kiskunsági homokvidék) térinformatikai mûveletekkel egyesítettük, topológiailag (tördékpoligonok eltávolítása, felülírások), majd tematikailag javítottuk és egységesítettük (12. ábra). 3. A kiindulási térképek jelkulcsi kategóriáit (57 db D-TMap élôhelykategória és 78 db CORINE felszínborítási kategória) átsoroltuk a „Természetes és mesterséges ökoszisztémák kölcsönhatásait” vizsgáló projekt (Rédei és mtsai 2008) növényzeti és tájhasználati típusaiba. 4. Az így kapott térinformatikai adatbázis hordozza a poligonok CORINE és D-TMap térképekbôl származtatott jelkulcsi kategóriáit, melyek alapján minden egyes poligon egy új élôhelyi besorolást is kapott. 36 500 poligonnak automatikusan, több mint 20 000 poligonnak pedig egyedi mérlegelés után félautomatikusan vagy manuálisan adtunk új kódot. Az átsorolás egyfajta hierarchikus sorrend és szakmai döntések alap-

31


14. ábra. A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe

32

és


A Kiskunsági


Magyarország fel-

A Duna–Tisza köze

Kiskunsági homokvi-

színborítási térképe

természetközeli

dék tájökológiai tér-

(CORINE Land Cover)

élôhelyeinek térképe

képe

(D-TMap) Területi lefedettség

Teljes

Nem teljes

Teljes

Kultúrtáj ábrázolása

Részletes

Nincs

Részletes

Természetközeli táj

Nem elég részletes

Részletes

Részletes

Adatok forrása

Mûholdfotók

Mûholdfotók és 1/3

CLC50, D-T Map, saját

részben terepbejárás

terepi adatok

Adattípus

Vektoros: polygonok

Vektoros: polygonok és

Vektoros: polygonok és

ponttérképbôl képzett

ponttérképbôl képzett

Thiessen-polygonok

Thiessen-polygonok

Polygonok: 1:25 000

1:50 000

ábrázolása

Méretarány

1 : 50 000

Thiessen-polygonok: 1: 50 000 Közelmúltbeli táját-

Nem látszik

Részben látszik

Részben látszik

alakulás

1. táblázat. A CORINE 1: 50 000 felszínborítási térkép, a D-TMap élôhelytérkép és a tájökológiai térkép fôbb tulajdonságainak összehasonlítása (az elônyösebb paramétereiket zölddel jelöltük). A táblázat legalsó sorában látszik a két térkép egy-egy részlete, illetve az egyesített és közös jelkulcsra hozott új térkép (a CORINE térképet a változások jobb láthatósága kedvéért már az új jelkulcsra átkódolva mutatjuk be, a D-TMap térkép a saját jelkulcsával látható, az egyesített térkép pedig szintén az új, közös jelkulccsal)

ján történt. Bizonyos esetekben a foltokat egyedileg soroltuk be. Így mindkét térkép adatait megôrizve és figyelembe véve, a foltra legjellemzôbb élôhelyi besorolást választva egy olyan új térkép jött létre, amely a természetközeli és az ember által intenzíven használt tájról egységes, az eddigi térképeknél sokkal részletesebb információt nyújt a botanikus szakma és a társtudományok számára egyaránt (13. ábra, 1. táblázat).

33


és


A tájökológiai térkép összesen 726 952 ha területet fed le a DunaΩTisza köze központi homokvidékén. Poligonjainak száma mintegy 56 700 db (14. ábra). A térkép térinformatikai adatbázisa hordozza az összemetszés során keletkezett foltok minden korábbi besorolását és adatát, vagyis késôbb, más feladatokhoz az eredeti térképek élôhelyi- és felszínborítási kategóriái alapján a foltok bármely újabb rendszer szerint átkódolhatók. A térkép felhasználása az alapjául szolgáló adatbázisok jellegébôl, kategóriarendszerébôl fakadóan bizonyos korlátokba is ütközik (pl. csak korlátozott mértékben használható lokális léptékben, illetve a parlagterületek elterjedésének meghatározására).

A térkép felhasználásának lehetôségei A lokális és táji szinten gyûjtött adatok (botanikai, zoológiai, társadalomtudományi, pl. szociológiai vagy településsoros gazdaság-statisztikai adatok) értékeléséhez szükség van azok regionalizálására. A térkép segítségével területi alapon kiterjeszthetôk és regionalizálhatók olyan terepbotanikai adatok is, mint pl. a több lokalitásban mért biomassza produkció, parlagregenerációs esély, szomszédosság függés vagy az élôhelyenkénti fajdiverzitás. A térkép lehetôséget teremt a DunaΩTisza közi hátság elmúlt évtizedekben jelentkezô problémáinak tájökológiai megközelítésére, változásainak kvantitatív elemzéseire, jövôben várható folyamatainak elôrejelzésére, továbbá a múltbeli hosszú távú vegetációátalakulások kvantifikálására is (a következôkben ez utóbbihoz mutatunk be egy példát).

A térkép eddigi alkalmazásai A 18. század rekonstruált élôhelytérképének (Biró 1998) térinformatikai adatbázisba való beépítésével számszerûsíthetô adatokat kaptunk arról, hogy hol helyezkedtek el a 18. században nyílt homoki vegetációval borított területek (összesen több, mint 200 000 hektár, Biró 2008). Ennek jelenleg már csak mintegy 4%-a természetközeli gyep, és szintén 4% körüli a nyárligetes buckás terület, miközben 30%-a szántóföld, 18%-a tûlevelû ültetvény, 19%-a lomboserdô ültetvény, 7%-a tarvágás és erdôfelújítás, 6%-a szôlô vagy gyümölcsös, 12%-a pedig egyéb élôhely. Számításaink szerint az egykori nyílt homoki gyepek közel 45%-a vált ültetvény erdôvé a Kiskunsági homokvidék területén az elmúlt 200 évben.

Irodalom Biró M. 2008: A DunaΩTisza köze fásszárú vegetációjának átalakulása a 18. század óta, különös tekintettel a száraz homokterületekre. In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 23-38.

34

A Kiskunsági


Biró M. 1998: A DunaΩTisza köze vegetációja a 18. században. Áttekintô térkép, eredeti méretarány 1: 100 000. In: Molnár Zs. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 30. Biró M., Gulyás Gy. 1999: A DunaΩTisza köze élôhelytérképe a 19. század végén. Áttekintô térkép, eredeti méretarány 1: 25 000. In: Molnár Zs. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 32. Biró M., Lelleiné Kovács E., Kröel-Dulay Gy., Horváth F. 2008: Combining remotely sensed and field data to develop a landscape ecological map. In: Török K., Torda G. 2008: GEO BON, model area for data integration: the Kiskunság region. European contribution to GEO BON, workshop, 25-27 September 2008, Cegléd, Hungary, pp. 11. Biró M., Révész A. és mtsai 2005: A DunaΩTisza köze aktuális élôhelytérképe. Folttérkép és 1: 400 000 méretarányú, áttekintô térkép, MTA ÖBKI, Vácrátót. Büttner Gy., Maucha G., Bíró M., Kosztra B., Petrik O. 2004: National CORINE Land Cover mapping at scale 1:50.000 in Hungary. In: Workshop CORINE Land Cover 2000 in Germany and Europe and its use for environmental applications, 20-21 January 2004, Berlin, UBA Texte 04/04, ISSN 0722-186X, pp. 212-216. Kelemen E., Pataki Gy., Podmaniczky L. 2008: Farming and ecosystem services in an environmentally sensitive area (Homokhátság). In: Kovács-Láng E., Kröel-Dulay Gy., Barabás S. (eds): The Kiskun LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság, Hungary. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 21-22. Kovács-Láng E., Kröel-Dulay Gy., Barabás S. (eds.) 2008: The Kiskun LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság, Hungary. MTA ÖBKI, Vácrátót, 82 pp. Rédei T., Kröel-Dulay Gy., Barabás S., Lelleiné Kovács E., Szabó R., Török K. 2008: A network of long-term ecological and socio-economic research sites to study the effects of landuse change. In: Kovács-Láng E., Kröel-Dulay Gy., Barabás S. (eds): The Kiskun LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság, Hungary. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 15-19.

35

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE

Recommend Documents