A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel Budapesti Gazdasági Főiskola 2012. április 23. Macsári István Központi Statisztikai hivatal
A kereskedelem meghatározása ● A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítő tevékenység, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz, illetve a termelő eladhassa eladásra termelt áruját. ● Kereskedelem ≠ A termékek termelő általi kereskedelem!
termékértékesítés. értékesítése nem
2
A kereskedelem fő feladata ● A közvetítést szükségessé tevő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. • A termelés költséghatékony volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termékegység. • A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. • A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, pl. a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet. 3
Alkalmazott osztályozások ● TEÁOR • A gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. • Az 1893/2006/EK rendelet alapján 2008. január 1jétől a TEÁOR ’08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározásánál, a gazdasági és társadalmi mutatók számításánál, valamint a statisztikai adatok publikálásánál. • A rendelet csak a statisztikai alkalmazásra kötelező erejű, a gazdasági életet szabályozó egyéb jogszabályok eltérhetnek tőle 4
Alkalmazott osztályozások ● Kereskedelem a TEÁOR-ban • A G Kereskedelem, járműjavítás nemzetgazdasági ág az áruk átalakítás nélküli nagy- és kiskereskedelmét, és az áruk értékesítésével együtt járó szolgáltatásokat tartalmazza. • A gépjárművek és motorkerékpárok javítása szintén ide tartozik. • Nem tekintjük átalakításnak a kereskedelemben a kereskedelemhez kapcsolódó szokásos tevékenységeket, műveleteket, pl. válogatás, áruegyüttesek összeállítása, palackozás, csomagolás, raktározás stb. (ezek során nem keletkezik jellegében új termék) • A nagy- és kiskereskedelem közötti elhatárolásnál a vevő személye a meghatározó 5
Alkalmazott osztályozások ● Kereskedelem a TEÁOR-ban (2) • A nagykereskedelembe tartozik az új és használt áruk (átalakítás nélkül) viszonteladása kiskereskedőknek, ipari, kereskedelmi, közületi vagy üzleti felhasználóknak, vagy más nagykereskedőknek, továbbá ügynökként, brókerként való közreműködés az áruk eladásában vagy vételében. • A kiskereskedelem magába foglalja az új és használt áruk (átalakítás nélküli) továbbértékesítését, főként a lakosságnak, személyes és háztartási felhasználásra, üzletekben, áruházakban, piacokon és utcai standokon, csomagküldő szolgálaton, házaló kereskedőkön, stb. keresztül. • A gépjármű, gépjárműalkatrész nagyés kiskereskedelmet a TEÁOR külön ágazatként kezeli.
6
Alkalmazott osztályozások ● A kiskereskedelem további osztályozása • Elsődlegesen az értékesítés helye szerint történik: • bolti kiskereskedelem: 47.1-47.7; • nem bolti kiskereskedelem: 47.8 és 47.9. • A bolti kiskereskedelem magában foglalja a használt áruk kiskereskedelmét is (47.79). • A bolti kiskereskedelemben megkülönböztetjük az áruk szakosodott (47.2- 47.7) és nem szakosodott (47.1) kiskereskedelmét. • Ezek az alágazatok az eladott áruk fajtái szerint még tovább bonthatók.
7
Alkalmazott osztályozások ● A kiskereskedelem további osztályozása (2) • A nem bolti kiskereskedelmet az értékesítés módjának megfelelően soroljuk be a piaci kiskereskedelem (47.8) vagy az egyéb nem bolti kiskereskedelem (47.9) körébe. Ez utóbbiba tartozik pl. a csomagküldő, internetes kiskereskedelem, a házaló kiskereskedelem vagy az értékesítés automatán keresztül. • A kiskereskedelemben az értékesített áruk köre érthető okokból az ún. fogyasztási javakra korlátozódik. Ezért nem tartoznak ide azok az áruk, amelyek általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, így pl. a különböző gabonafélék, ércek, ipari gépek és felszerelések stb. 8
Alkalmazott osztályozások ● TESZOR • Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (az EU CPA 2008 osztályozásának hazai változata), a TEÁOR ’08-ra épülő 6 szintű osztályozás, amely az egyes 4 jegyű szakágazatokat további termék- és szolgáltatás-csoportokra bontja tovább. • A kiskereskedelemre vonatkozóan azonban ettől eltér, nem az egyes szakágazatokat, hanem a teljes kiskereskedelem ágazatot osztja fel hat számjegyű termékcsoportokra (47.00.XX) – minden termék csak egy csoportban szerepelhet
9
A kereskedelem egy más jogszabályi meghatározása ● Kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. Törvény) • Jóval szélesebb tevékenységi kört tekint kereskedelemnek • A klasszikus kereskedelmi tevékenység mellett a vendéglátást, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységeket is kereskedelemnek tekinti • A vendéglátás a törvény meghatározása szerint a kiskereskedelem része: • „kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is” 10
Megfigyelési egységek ● Gazdasági egység • olyan árukat előállító, illetve szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egység, amely a döntéshozatal során bizonyos fokú autonómiával rendelkezik, különösen saját erőforrásai telepítésére vonatkozóan. • A gazdasági egység egy vagy több tevékenységet végez, egy vagy több helyszínen. • Egy gazdasági egység jogi egység is lehet. • A mindennapi életben a gazdasági szervezet (vállalkozás) felel meg ennek a megfigyelési szintnek • Előnye, hogy ezen a szinten más jogszabályok (adózási, számviteli, stb) is nyilvántartási, illetve beszámolási kötelezettségeket írnak elő 11
Megfigyelési egységek ● Gazdasági egység (2) • A gazdasági egység szinten gyűjtött adatok • tevékenységi oldalról a vállalkozás (statisztikai) főtevékenysége szerint, • területi oldalról a vállalkozás székhelye szerint kerülnek elszámolásra. • Hátránya emiatt, hogy a gazdasági egységre vonatkozó adatok többféle tevékenységet tartalmazhatnak, továbbá területi elemzésre is csak korlátozottan alkalmasak.
12
Megfigyelési egységek ● Szakosodott egység • magába foglalja a gazdasági egység egy - a TEÁOR negyedik szintjének megfelelő - tevékenysége teljesítéséhez hozzájáruló valamennyi részét • A gazdasági egység információs rendszerének képesnek kell lennie arra, hogy az egyes SZE-kre nézve nyilvántartsa, illetve kiszámítsa legfontosabb gazdasági mutatókat
● Telep • olyan gazdasági egység vagy annak egy része (pl. üzem, gyár, raktár, iroda, bányatelep vagy lerakat), amely földrajzilag meghatározható helyen található. 13
Megfigyelési egységek ● Szakosodott telep – helyi szakosodott egység • a szakosodott egység olyan része, amely a telepnek felel meg • Egyszerre alkalmas tevékenység szintű és területi megfigyelésre is • A kiskereskedelmi üzlet ilyen egységnek tekinthető
14
Kiskereskedelem a nemzetgazdaságban ● Az összehasonlíthatóság érdekében szükségesek olyan szakstatisztikák, melyek a nemzetgazdaság egészére egységesen kiterjednek: • A regisztrált gazdaság szervezetkre, valamint a gazdasági szervezetek demográfiája vonatkozó statisztika (Gazdasági Szervezetek Regisztere) • Integrált gazdaságstatisztikai adatgyűjtési rendszer
15
A kiskereskedelem részesedése a nemzetgazdaság és a kereskedelem egészéből %-ban, 2009-ben Gazdasági szervezetek száma 70 60
62,7
50 40 30 Hozzáadott érték tényezőköltségen
20
34,4
Foglalkoztatottak száma
57,6
12,7
10
5,3
0
11,7 10,0
26,0 34,5
Bruttó kereskedelmi árrés
a nemzetgazdaság egészéből
33,3
Értékesítési árbevétel
a kereskedelemből
16
Gazdasági szervezetek demográfiája ● A szakstatisztika célja: • bemutatja a regisztrált gazdasági szervezetek számát és összetételét, valamint a működő vállalkozások demográfiai mutatóit.
● Tartalom: • A KSH alapnyilvántartásából, a Gazdasági Szervezetek Regiszteréből (GSZR) határozza meg a regisztrált gazdasági szervezetek számát (kb.1,6 millió) és összetételét. • Ezen túl egy adott év befejezése után a rendelkezésre álló statisztikai és adóadatok segítségével megállapítja az adott évben működő vállalkozások számát (kb. 0,7 millió) • bemutatja a valódi új-, a valódi megszűnt vállalkozásokat, és az új vállalkozások túlélését. 17
Gazdasági szervezetek demográfiája ● Adatforrások • A GSZR adminisztratív és statisztikai forrásokra épülő, folyamatosan karbantartott nyilvántartás. • Rendszeresen átveszi az adminisztratív nyilvántartások: a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, a NAV és a MÁK nyilvántartásainak adatváltozásait. • A karbantartás statisztikai forrásai: • a cégbírósági bejegyzésre kötelezett vállalkozások alapinformációs kérdőíve (OSAP 1032 ), •a NAV által bejegyzett vállalkozások alapinformációs pótlapja (OSAP 1710), • az KSH évközi regiszter-karbantartó kérdőíve (OSAP 1764). 18
Gazdasági szervezetek demográfiája ● Sokaság • A regisztrált gazdasági szervezetekről készített szakstatisztika minden adószámmal rendelkező gazdasági szervezetet tartalmaz. • A működő vállalkozásokról készített vállalkozásdemográfiai statisztika a társas vállalkozásokról, valamint a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozásokról szolgáltat adatokat. • A felmérés nem terjed ki az adószámmal rendelkező magánszemélyekre, a költségvetési és a non-profit szervezetekre.
19
Gazdasági szervezetek demográfiája ● Közzététel, Időszerűség, revíziós politika • A regisztrált gazdasági szervezetek számát tartalmazó éves „Regisztrált vállalkozások száma” c. Statisztikai tükör kiadvány t+80 napos, • a működő vállalkozások adatait tartalmazó „Vállalkozások demográfiája” kiadvány pedig t+17 hónapos határidővel jelenik meg. • Az adatok elérhetők továbbá az KSH honlapján: • stADAT • Tájékoztatási adatbázis • A publikált adatok véglegesek, adatrevízió nincs.
20
Integrált gazdaságstatisztikai rendszer ● Az adatgyűjtési rendszer elsősorban az alábbi EU és hazai igények kielégítésére jött létre: Nemzetközi: • A gazdaságszerkezeti statisztikákról szóló EU tanácsi rendelet (SBS) – éves adatgyűjtések • A rövidtávú statisztikákról szóló EU tanácsi rendelet (STS) – évközi adatgyűjtések Hazai: • A nemzeti számlák összeállításának hazai adatigényei
21
Integrált gazdaságstatisztikai rendszer ● Az adatgyűjtés alapvetően olyan kérdőívrendszer segítségével történik, amely a teljesítménymutatók (számviteli jellegű adatok) mellett tartalmaz regiszter-karbantartó, munkaügyi, és beruházási kérdéseket is. ● A nemzetgazdaság egészét lefedő adatgyűjtési rendszer: • Nagy számú különféle, ágazat-specifikus kérdőív az ágazatilag eltérő igényeknek, előírásoknak megfelelően. • Éves-, negyedéves-, és havi megfigyelések összessége 22
Integrált gazdaságstatisztikai rendszer ● A kiskereskedelemre vonatkoznak:
az
alábbi
kérdőívek
• 1872 Havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok - munkaügyi (foglalkoztatási) adatok • 1877 (+1878 - egyszerűsített) Negyedéves integrált gazdaságstatisztikai jelentés mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok – teljesítmény és beruházási adatok • 1935 Éves gazdaságstatisztikai jelentés, kiskereskedelem – regiszter-, munkaügyi, teljesítmény és beruházási adatok • 1881 Éves egyszerűsített gazdaságstatisztikai jelentés - munkaügyi és beruházási adatok 23
Integrált gazdaságstatisztikai rendszer ● Legfontosabb teljesítménymutatók: • értékesítés nettó árbevétele (árkiegészítéssel növelt, jövedéki, regisztrációs, energia- és általános forgalmi adót tartalmazó érték) • Termelési érték = nettó árbevétel + saját előállítású eszközök aktivált értéke - eladott áruk beszerzési értéke - közvetített szolgáltatások +/- saját termelésű készletek állományváltozása. • Hozzáadott érték = termelési érték - anyag- és energiaköltség - igénybe vett szolgáltatás - egyéb szolgáltatás + termék- és termelési támogatások termék- és termelési adó - egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adó. 24
Kereskedelem-specifikus statisztikák Az alábbi szakstatisztikák tartoznak ide: ● Kiskereskedelmi üzlethálózat ● Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként
25
Kiskereskedelmi üzlethálózat ● A szakstatisztika célja: • A KSH kereskedelmi egységeket és azok tevékenységeit nyilvántartó Kereskedelmi Regiszterének (KERREG) karbantartása.
● A szakstatisztika tartalma • Belkereskedelmi egységek, üzletek: a kereskedelmi tevékenységet szabályozó 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet hatálya alá tartozó, • működési engedéllyel rendelkező, vagy a tevékenységüket • bejelentési kötelezettség alapján végző egységek. 26
Kiskereskedelmi üzlethálózat ● A szakstatisztika tartalma (2) • A rendelet hatálya alá tartozó egységek: • kiskereskedelmi üzletek, • nagykereskedelmi raktárak, • jármű- és üzemanyag-értékesítőhelyek, • vendéglátóhelyek és a termelőibor-kimérések • A statisztika átfogó képet ad ezekről a Magyarországon működő egységekről: • a különböző típusú egységek, üzletek számáról, annak időbeli alakulásáról, • területi (megyei, régiós) megoszlásukról és • az egységeket, üzleteket üzemeltető vállalkozások típusairól. 27
Kiskereskedelmi üzletszám alakulása 2000-2010 év végén* 170 000 165 244
165 000
166 212 166 738
165 646
163 400 162 473
160 546
160 000
156 826
155 224 155 000
157 609 156 781 157 405 156 268
158 151
156 812
153 271
152 756 149 473
151 911
148 857
150 000
147 530 143 034
145 000
140 000 2000
2001
2002
2003
2004
Járműüzletekkel együtt
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Járműüzletek nélkül
28
Kiskereskedelmi üzletszám megoszlása a főbb tevékenységcsoportok szerint 2006-2010 180 000 160 000
9 378
9 202
2 210
2 135
9 294
9 282
1 999
2 052
105 537
103 416
102 120
97 337
47 281
45 599
43 442
43 358
43 517
2006
2007
2008
2009
2010
140 000
8 877 2 180
120 000 100 000
106 777
80 000 60 000 40 000 20 000 0
Élelmiszerüzlet és áruház
Iparcikküzlet és áruház
Üzemanyagtöltő állomás
Járműüzlet
29
Kiskereskedelmi üzletszám regionális megoszlása 2008-2010 55 000 -0,4 2,2
50 000 45 000 40 000 35 000 30 000
-0,5 -6,6
25 000
-0,8 -0,7
20 000
-2,0 -7,5
-0,9 -8,6
-1,3 -10,9
-1,2 -7,2
15 000 10 000 5 000
ld lfö él -A
kza És
D
Al fö ld
g k-
M
D
ag y
él -D
ar
un á
or s
zá
nt úl
nt úl un á t-D
És
za
N
yu ga
D zé pKö
Kö
zé p-
M
ag ya
ro
un á
rs
zá
nt úl
g
0
2008
2009
2010 30
Kiskereskedelmi üzlethálózat ● Alkalmazott speciális osztályozások • Üzletkör: 2009. I. félévig az üzletek működési rendjét szabályozó kormányrendeletben előírt tevékenységi kör, melynek keretében a vállalkozás az ott felsorolt termékeket forgalmazhatta. • Főtermékkör: 2009 októberétől a kereskedelmi tevékenységet szabályozó kormányrendelet üzletkörök helyett termékköröket ír elő. Egy kereskedő több termékkört is forgalmazhat. A KSH ezekből a termékkörökből képzi a főtermékkört (azaz a legjobban jellemző termékkört) és azt átfordítja a korábbi üzletkörökre. • Minden főtermékkörnek megfeleltethető egy TEÁORszám is 31
Kiskereskedelmi üzlethálózat ● Adatforrások: • Teljes körű adatgyűjtés: OSAP 1726 Jelentés a kereskedelmi tevékenységet folytatókról • Az önkormányzati adatgyűjtés a kereskedelmi egységek tárgyidőszakban bekövetkezett változásait összegzi. • Adatgyűjtés gyakorisága: évente kétszer. • Adatgyűjtés módja: kérdőív postai vagy elektronikus úton.
● Adat-előállítás módszertana • Megfigyelési egység: a települési önkormányzatok területén, a kereskedelmi tevékenységet szabályozó kormányrendelet hatálya alá tartozó új, módosult, megszűnt egységek, üzletek. • Adatszolgáltatók: települési önkormányzatok
32
Kiskereskedelmi üzlethálózat ● Közzétételi formák • Elektronikus közzétételi formák: • Tájékoztatási Adatbázis • STADAT-táblák • Kiskereskedelem (éves ágazati jelentés) • Nyomtatott összefoglaló kiadványok: • Magyar Statisztikai Zsebkönyv és Évkönyv
● Időszerűség • Publikálás gyakorisága: a STADAT-ban és a Tájékoztatási adatbázisban évente kétszer • Publikálás ideje: tárgyidőszakot követő 140-145. napon (t+140-145) • A 2009. év végi és 2010. első félévi adatok nem kerülnek publikálásra. 33
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● A szakstatisztika célja: • Az országos kiskereskedelmi hálózatban bonyolított forgalom értékének és havi változásának mérése. • Az egyik legfontosabb konjunktúramutató – a felhasználás, illetve kereslet rövidtávú változásának indikátora • Az EU rövidtávú statisztikákról szóló rendelete által előírt kiskereskedelmi adatigények előállítása.
● Tartalom: • A kiskereskedelmi forgalmi statisztika tevékenységi szemléletű (üzleti szintű), reprezentatív adatgyűjtésen alapszik. 34
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Előállított mutatók: • Kiskereskedelem eladási forgalma: a kiskereskedelmi hálózatban fogyasztói folyóáron ÁFÁ-val és fogyasztási adóval növelt értéken történő eladás. (A mutató tevékenységcsoportonkénti és régiók szerinti bontásban kerül előállításra.) • Kiskereskedelmi forgalom volumenindexe: • eladási forgalom értékindexének kiskereskedelmi árindexszel való deflálásával készül • A mutató tevékenységcsoportonként, kiigazítás nélküli, naptárhatástól megtisztított, valamint szezonális és naptárhatástól megtisztított formában kerül előállításra 35
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként Üzlettípusok részesedése az összes forgalmból, 2011 % 45
A kiskereskedelmi forgalom volumenének változása üzlettípusok % szerint, 2011 az előző év =100% (naptárhatással kiigazítva)
44,5 35
32,2
40 30
35 25
30 20
25 15
20
18,1
15
10
13,2
10
6,0 5
0 -5
0 elm
em Üz
g ya an
g ya n őa
ci ar ip
kk
rm ite
ék
ít b at és iép sz yé t , á g a e z kgy há és cik yó u i r g k v , -, za ny tiler ö x z űs e K m T ys óg r-, y o t G Bú
Él
li be b lá
om Cs
0,7
0,4
4,9 0,8
er isz
4,7
5
9,1
dő ül k ag
-2,3
-1,0
-3,8 li g er dő ék ikk ag be ya c y ül m r n isz b n k r a a á a l e m ip ag t it el tő em és m pí Él éb za o i é s Üz y á at -, Cs eg gy áz s ik k ó h é c u gy ki v,r r- , ilza ny t e s ö x ű K sz m Te gy -, ó r y to G Bú
36
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként %
Régiók részesedése az összes forgalmból, 2011. III. negyedév %
A kiskereskedelmi forgalom volumenének változása régiók szerint, 2011. III. n.év az előző év =100%
40 35,8
2
35
1,6 1,5
30
1,0
1
0,6
25 0,5 0,2 20
0 -0,1
15 10,7
12,0 10,4 8,9
10
12,2
-0,5 -0,7
10,0 -1
5
-1,5
0
-2
-M ép z Kö
. .o
-D ép z Kö
úl nt á un
tga u Ny
. úl ld ld .o nt lfö á lf ö M A n A l u k kDé za l-D za s é s É D É
úl nt á n Du
-1,3
-M ép z Kö
. .o
-D ép z Kö
. úl úl ld ld .o nt nt lfö á lf ö á M A n A n l u u k kDé za l-D t- D za s é s a É D É ug
úl nt á un Ny
37
Kiskereskedelmi forgalom folyóáron milló Ft 850 000
800 000
750 000
700 000 650 000
600 000
550 000
500 000 450 000 Jan.
Ápr.
Júl. 2007
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl. 2008
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl. 2009
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl. 2010
Okt.
Jan.
Ápr.
Júl. 2011
Okt.
Jan 2012
kiskereskedelemi forgalom [milló Ft]
38
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexei 2005. év havi átlaga = 100,0 140 130 120 110 100 90 80 70 60 Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan. Ápr. Júl. Okt. Jan 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Eredeti volumenindex
Szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumenindex
Trend
39
Kiskereskedelmi árindex ● Kiskereskedelmi árindex • A kiskereskedelmi árstatisztika a kiskereskedelmi üzletekben megvásárolható fogyasztási cikkek árainak, ill. időben bekövetkező (átlagos) árváltozásainak vizsgálatával foglalkozik. • A kiskereskedelmi ármegfigyelés nem terjed ki a piaci értékesítés, a szolgáltatások, a távfűtés, az energia, a gázszolgáltatás stb. árváltozásainak mérésére.
● A kiskereskedelmi árstatisztika feladatai: • a fogyasztási cikkek ármozgását vizsgálva biztosítja az ezekből képzett árindexeket • a kiskereskedelmi forgalom volumenének méréséhez deflátor árindexet állít elő 40
Kiskereskedelmi árindex ● Az ármegfigyelés menete: • Az árváltozások mérése hónapról hónapra, a fogyasztói kosárból kiválasztott reprezentánsok (termékek) árváltozásainak figyelemmel kísérésével történik. • A reprezentánsok viszonylag nagy volumenben értékesített, a használati értéket meghatározó legfontosabb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt termékek (például sertéscomb csont és csülök nélkül; autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú). • A reprezentánsok árait a KSH területi munkatársai havonta írják fel az ország településein lévő kijelölt üzletekben. 41
Kiskereskedelmi árindex ● Az árindexek számítása • A kiskereskedelmi árindex szekunder típusú árindex, melynek számításához – primer indexként – a fogyasztói árindex (OSAP 1006) egyedi árindexeit használjuk. • Az árindexek különböző szintekre történő képzése az alábbi súlyadatok segítségével történik: • a fogyasztói árindex súlyadatai • TESZOR mélységű árbevétel szerkezeti adatok, az éves gazdaságstatisztikai felmérésből (5 évente állnak rendelkezésre) • havi kiskereskedelmi adatgyűjtés tevékenységcsoportos forgalmi adatai 42
Kiskereskedelmi árindex ● Az árindex minden hónapban három bázishoz viszonyítva kerül meghatározásra: • az előző év azonos hónapjához viszonyító árindex • az előző hónaphoz viszonyító árindex • a 2005. év havi átlaga = 100,0% fix bázisú kiskereskedelmi árindex. Ezt elsősorban az Eurostat adatszolgáltatáshoz, a szezonális és naptárhatással kiigazított volumenindexek, valamint a GDP-hez rendelkezésre bocsátott adatsorok kiszámításához használjuk.
43
Szezonális kiigazítás ● Szezonális kiigazítás fogalma, célja • Az idősorokat nagymértékben befolyásolhatják olyan tényezők, amelyek • különböző évek azonos időszakaiban • azonos irányban • közel azonos mértékben hatnak az idősor alakulására. • Ilyen tényezők lehetnek az időjárás, különféle adminisztratív hatások (pl. iskolai tanév kezdése) vagy kulturális-vallási hagyományok (ünnepek, pl. karácsony, húsvét). • Ezeket a tényezőket együttesen szezonális hatásnak nevezzük 44
Szezonális kiigazítás ● Szezonális kiigazítás fogalma, célja (2) • Az elemzők gyakran a folyamatok olyan jellemzőire kíváncsiak, amelyeket a nagy-mértékű szezonális hatás elfed (pl. növekedés, csökkenés, fordulópont és a más folyamatokkal való kapcsolat). • A szezonális hatás kiszűrésével kapott, szezonálisan kiigazított idősor alkalmasabb lehet a fenti jellemzők vizsgálatára, mint az eredeti idősor. • A szezonális hatás kiszűrését szezonális kiigazításnak nevezzük. • A szezonális kiigazítással tetszés szerinti időszakok adatai is összehasonlíthatók, nem csak az adott évek azonos időszakai. 45
Szezonális kiigazítás ● Szezonális kiigazítás fogalma, célja (3) • A szezonális kiigazítás során az idősort komponensekre bontjuk. Ezek a komponensek a trend, a szezonális komponens és az irreguláris komponens: • A trendben jelenik meg az idősor alapirányzatának hosszú távú változása, • a szezonális komponens a korábban részletezett szezonális hatás számszerűsített értéke, • az irreguláris komponens pedig a maradék, amely a véletlenszerű hatásokat tartalmazza.
46
Szezonális kiigazítás ● Szezonális kiigazítás a gyakorlatban • 2002 óta a KSH minden területre egységesen az Eurostat által kifejlesztett, ingyenes Demetra szoftvert, azon belül a TRAMO/SEATS-módszert használja • A kiskereskedelemi forgalomban a szezonális hatás mellett a munkanap-hatás is jelen van (az adott hónapban a munkanapok, illetve ünnepnapok számának hatása a forgalomra) • Kiemelten kell kezelni a húsvét-hatást: • mozgó ünnep (lehet márciusban, vagy áprilisban) • megelőző héten jelentős forgalmi hatás • munkanap-hatás 47
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Adatforrás: • Közvetlen KSH-adatgyűjtés kérdőívvel, postai úton, valamint elektronikus adatszolgáltatással a KSH XML rendszerén és emailen keresztül. • Az OSAP1045 Jelentés a kiskereskedelem és vendéglátás eladási forgalmáról című kérdőíven a kijelölt vállalkozások üzleteinek, vendéglátóhelyeinek havi forgalmi adatát gyűjti.
48
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Sokaság, felvételi keret • Célsokaság: működési engedéllyel rendelkező, vagy bejelentett kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet, gyógyszertár, csomagküldő vállalkozás. • Felvételi keret: a KSH kereskedelmi üzlethálózati regiszterében (KERREG) szereplő, valamennyi kiskereskedelmi főtevékenységű üzlet; valamint gyógyszertár és csomagküldő vállalakozás. • Megfigyelés egységei: üzletek, gyógyszertárak, csomagküldők. • Adatszolgáltatók: az üzleteket üzemeltető vállalkozások, főtevékenységüktől és gazdálkodási formájuktól függetlenül. 49
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Adatszolgáltatók kiválasztása • Teljes körű rész: a KSH teljes körűen megfigyeli • a 7-nél több üzletet működtető vállalkozások üzleteit, • az 50 fő feletti vállalkozások valamennyi üzletét, ha legalább 6 üzletet működtetnek, • valamint az adott tevékenységi körben jelentős forgalmúnak, illetve alapterületűnek minősülő üzleteket. • Reprezentatív rész: az összes többi üzlet kijelölése rétegzett reprezentatív mintaválasztás alapján történik. 50
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Közzétételi formák: Elektronikus publikáció: • „Kiskereskedelem” gyorstájékoztató (kiskereskedelmi forgalom értéke tevékenység-csoportonként havi bontásban és évkezdettől összesítve, valamint régiónként negyedéves bontásban; kiigazítás nélküli, naptárhatástól megtisztított, valamint szezonális és naptárhatástól megtisztított volumenindexek) • stADAT-táblák (kiskereskedelmi forgalom értéke és kiigazítás nélküli volumenindexei tevékenységcsoportonként) • Tájékoztatási adatbázis (kiskereskedelmi forgalom értéke és naptárhatástól megtisztított volumenindexei 2005. év havi bázisán tevékenységcsoportonként) 51
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Közzétételi formák (2): • Nyomtatott összefoglaló kiadványok: • Magyar statisztikai zsebkönyv, • Magyar statisztikai évkönyv, • Magyarország 2011, • KSH jelenti • Adatátadás nemzetközi szervezetnek: Eurostat: News release, adatbázis
52
Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként ● Időszerűség, revíziós politika és gyakorlat: • Publikálás gyakorisága: havi. • Publikálás ideje: A Kiskereskedelem c. gyorstájékoztató a tárgyhónapot követő 50-55. napon jelenik meg (t+50-55). • Revíziós politika: negyedévenként kerül sor az adatok felülvizsgálatára. Minden negyedév utolsó hónapjának gyorstájékoztatója tartalmazza az előző negyedév véglegesített adatait is.
53
Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként ● A szakstatisztika célja: • Az eddigiekhez képest új nézőpontból, az értékesített áruk oldaláról vizsgálja a kiskereskedelmi forgalom megoszlását, a kiskereskedelmi tevékenységet végző üzlet, illetve az üzemeltető gazdasági szervezet főtevékenységétől függetlenül. • Az adatgyűjtés eredményeinek legfontosabb felhasználási területei: • A negyedéves GDP felhasználási oldalának számítása (háztartási szektor - a lakossági fogyasztás közelítéseként) • Nemzetgazdasági Minisztérium – az EU áfa-alapú befizetési kötelezettség kompenzációjának számítása 54
Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként A forgalom árucsoportos megoszlása, 2011
%
A forgalom értékbeli változása árucsoportok szerint, 2011 az előző év =100%
%
40,0 36,1
14,0
35,0
11,5
12,0
30,0
10,0
25,0
8,0
18,7
20,0
15,9 15,0
5,7
6,0
12,2
4,3
9,2
10,0
9,0
8,9
4,0
5,0
2,0
0,0
3,1
2,7
6,0 2,0 0,0 er isz
g ya n a
er sz t illa
li be b lá
ag éb ny gy a e m ap tő el em ,p és és pí -, z Él g r é Ü ti , sá ze ős za új siid ys á , d tr á g h a yv a ru yó ab zt ön G -, z l á i K s t h x -, -, h. Te or c t .te Bú m á Sz
ru ír á
m el
er isz
em Üz
g ya an
g ya n őa
ci ar ip
kk
rm ite
ék
ít b és at iép sz yé t , á g a e z kgy há és c ik yó u i r g k v , -, za ny tiler ö x z űs K m Te ys óg r-, y o t G Bú
Él
li be b lá
om Cs
dő ül k ag
55
Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként ● Tartalom: • kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások kiskereskedelmi és vendéglátó-forgalmából származó bruttó árbevételének árucsoportonkénti százalékos megoszlását figyeli meg negyedévente: • kiskereskedelem - 42 árucsoport • vendéglátás - 6 árucsoport • Az árucsoportok kialakítása a COICOP-pal, azaz az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásával összhangban történt
● Adatforrás: • Közvetlen KSH-adatgyűjtés (OSAP 1646), kérdőívvel, postai úton, valamint elektronikus adatszolgáltatással a KSH XML rendszerén és emailen keresztül. 56
Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként ● Adatszolgáltatói kör • A kiskereskedelmi-, illetve vendéglátó tevékenységet folytató gazdasági szervezetek közül kerülnek kiválasztásra: • a G és I nemzetgazdasági ágakba tartozó statisztikai főtevékenységű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes körű, • az 5–49 főt foglalkoztatók esetében reprezentatív (mintavételes) a felvétel. • Megfigyelésre kerülnek továbbá azok az egyéb nemzetgazdasági ágakba tartozó vállalkozások, melyek a Kereskedelmi regiszter alapján jelentősebb kiskereskedelmi tevékenységet végeznek. 57
Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként ● Közzététel • Az adatokat a KSH honlapján elérhető stADAT adatbázisban negyedévente publikáljuk. • Összefoglaló kiadványokban (Évkönyv, Zsebkönyv)
● Időszerűség, revíziós politika és gyakorlat: • Az első, előzetes eredmények a tárgynegyedévet követő 75. napon érhetőek el (t+75). • A felülvizsgált, végleges adatok a következő negyedév előzetes adataival együtt kerülnek publikálásra.
58
A kiskereskedelem folyamatainak követése a statisztika eszközeivel
Köszönöm a figyelmet!
59
