A kisfalvak jelenében

2013. április I. évfolyam 1. szám

önkéntesek

BECSVÖLGYE, CSONKAHEGYHÁT, DOBRONHEGY, KUSTÁNSZEG, MILEJSZEG, NÉMETFALU, NOVA ÉS PÁLFISZEG TELEPÜLÉSEK LAKÓINAK KÖZÖSSÉGI HÍRLEVELE

A kisfalvak jelenében LEGNAGYOBB ERÕFORRÁS AZ ÖNKÉNTESSÉG

z

2012 õszén 8 település – Becsvölgye, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Kustánszeg, Milejszeg, Németfalu, Nova és Pálfiszeg – összefogásával, valamint uniós és hazai pályázati támogatással kezdetét vette az „Önkéntes Göcsej” elnevezésû közösségi program. Az ÖNKÉNTES GÖCSEJ program modell/bizonyíték kíván lenni arra, hogy az aprófalvas településszerkezetû térségben a fal-

CSINÁLJUNK KÖZÖSSÉGI KERTET! Önkéntes képzés

Hisszük azt, hogy a helyi közösségek együttmûködése, az önszervezõdõ képessége, a közösségi munka ereje nagymértékben befolyásolja a kisfalvak jelenét, jövõbeni sorsát, az itt élõk boldogulását. Új közösségi kezdeményezésekkel, önkéntes programokkal, képzésekkel, a település eddigi hagyo-

indult áprilisban a Becsvölgyi Faluházban MIT KÍNÁL A KÉPZÉS A RÉSZTVEVÕK SZÁMÁRA? Olyan kertet szeretnénk létrehozni, amely a természet része, minél kevesebb mesterséges beavatkozással vegyszerek és mûtrágyák nélkül. Nem ásunk, nem kapálunk, hiszen az erdõben sem teszi meg senki, mégis terem minden fa és cserje. Hogyan alkalmazzunk ingyen napszámosokat a kertben, akik nekünk dolgoznak? Honnan vesszük a talajerõ utánpótlást? Hogyan hasznosítjuk hatékonyan az esõvizet és a napsütést? A végén kiszámoljuk miért olcsóbb és egészségesebb a saját termék, mint a városi dobozban vásárolt mûétel. Milyen legyen egy családot ellátó kert? Mindez sok zalai, hazai, és külföldi példákkal, képpel, filmmel és a végén a gyakorlatban, a kertben. Ha Ön is részt vállalna egy közösségi kert létrehozásában, keresse az Önkéntes Pontok munkatársait.

vak és közösségeik megmaradásának legnagyobb erõforrása az önkéntesség. Széles intézményi és szervezeti együttmûködésen alapul annak érdekében, hogy az ott élõ emberek és közösségek az öntevékenységüknek teret, ehhez tudásokat, ismereteket kapjanak. Az oktatási és szociális intézmények képessé váljanak teret nyitni a szolgáltatásaik fejlesztése és az ott élõ emberek érdekében.

mányos rendezvényeivel, az iskola, az óvoda, a szociális terület, a falugondnokok és számos önkéntes részvételével szeretnénk az itt élõket megszólítani, bevonni – résztvevõként számítani Önökre.

2

göcseji

önkéntesek

Tegyünk lépéseket egymás felé – Hogyan vélekedsz az önkéntességrõl? Milyen lehetõséget látsz ebben a programban? – Mindannyian megelégedéssel látjuk, olvassuk, vagy megtapasztaljuk, hogy vannak emberek, akik önzetlenül, saját akaratukból tudásukból, erejükbõl képesek másokért , értünk, egy közösségért, egy közös célért önkéntes munkát végezni – vála-

szol Magai Ágota, Becsvölgye polgármestere. Hogy én is lehetek önkéntes, én is tartozhatok azok közé az emberek közé, akik kiemelkednek a közvetlen haszonért végzett munka világából? Hogyan tehetem meg? Kikkel? Hol? Mit is kínáljak saját tudásomból, hogy másoknak „hasznára” válhasson.? Már most tudom, hogy ugyan adni szeretnék, de ha önkéntes lehetek, ugyanannyit, vagy többet kapok azoktól az emberektõl, akikkel kapcsolatba kerülhetek, közösségi élményt új ismereteket, gondolkodási módokat, emberi kapcsolatokat, tapasztalatokat. Ebben rejlik a lehetõség –

lépéseket teszünk egymás felé – együttmûködünk. Az ember társas lény, nem kormányok és a nagypolitika segít közösséget, emberi kapcsolatokat létrehozni, hanem mi magunk.

Gyerekcipõben még az önkéntesség Szakál Tibort Pálfiszeg község polgármesterét kérdeztem meg azzal kapcsolatban, hogy településükön mennyire fogékonyak az emberek az önkéntes munkával kapcsolatban. – Sajnos, még a kis falvakban, mint Pálfiszeg, sem elterjedt az a fogalom, hogy önkéntesség. Az emberek segítenek szomszédaiknak, az idõs falulakóknak, de eddig nem tudatosult, hogy ezt akár önkéntes munkának is hívhatnánk. Önzetlenül segítenek egymásnak. Most ismerkedünk ezzel a fogalommal, és el kell telnie egy kis idõnek, hogy ne gondolkodjunk el azon, hogy mégis mit takarhat az a szó, hogy önkéntesség. A lakosság körében sok az idõs és közülük egyre több az egyedülálló ember, akik szívesen fogadnák az önkénteseket ház körüli kisebb teendõkre. Fõleg télen, a hideg, szeles és havas idõjárásban. – Lát arra lehetõséget, hogy a településen kialakuljon egy

PÁLFISZEG olyan kis közösség, akik önkéntes munkát vállalnának? – Talán a fiatalok között kellene jobban népszerûsíteni az önkéntességet. Õk a jövõ nemzedéke, még fogékonyak az új dolgokra. Bennük mindenképpen látok lehetõséget. Az önkéntes munka azon álláskeresõk között, akik aktív korúak ellátására jogosultak, fontos kell hogy legyen. Ugyanis ez a jogosultság évente felül van vizsgálva, és a törvény kötelezi az ügyfelet, hogy harminc nap munkaviszonyt mutasson be. Persze erre ott van a közmunkaprogram is, ám a pályázati kiírásban meg van szabva a maximum pályázható létszám. De valljuk be õszintén, már szinte minden településen több az FHT-s (foglalkoztatást helyettesítõ támogatás, az aktív korúak ellátásának egyik formája), mint

a foglalkoztatható létszám. Tudni kell, hogy a harminc nap munkaviszonyt ezek az ellátottak önkéntes munkával is igazolhatják. Ehhez olyan fogadószervezetet kell keresni, akik regisztrálva vannak az Emberi Erõforrások Minisztériumánál, mivel csak szerzõdéssel igazolt önkéntes munka fogadható el a felülvizsgálatnál. – Milyen területen lehet hasznos az önkéntesek munkája? – Legfontosabb lenne a közvetlen környezetünk rendbetétele, az idõsekre, gyermekekre, a rászorulókra való odafigyelés. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy ha valakinek szüksége van valamire, az merjen kérni. Sokszor nem is tudjuk, hogy a mellettünk élõ hiányt szenved valamiben, mert soha nem panaszkodik. Csak késõbb derül ki, hogy nem kapott segítséget senkitõl sem. Bízok benne, hogy fejlõdõképesek vagyunk, és felnövünk a kis településeken is az önkéntesség fogalmához, az önkéntes munkához és az önkéntesek fogadásához.

Lehetõség a munkanélküliek önkéntesként való alkalmazása is. Ez megoldást nyújthat a nehéz, de vélhetõen csak átmeneti idõszakban, új ismeretet és nem utolsó sorba egyfajta elismert munkában töltött idõt adhat, ami ma már nagyon sok embernek szükséges. A vidéki embereknek egyre több láncszem kell a mindennapok fûzéréhez, amelyhez az egyik lehetõség az önkéntesség elterjesztése, amely az „Önkéntes Göcsej” projekt célkitûzése is, a Becsvölgye Jövõjéért Egyesület nyertes pályázatának és a Zalai Falvakért Egyesület, mint Önkéntes Centrumnak köszönhetõen.

Milejszeg község polgármesterét, Egyedné Salamon Máriát arra kértem, hogy fogalmazza meg az önkéntességgel kapcsolatos gondolatait.

MILEJSZEG Az önkéntesség szerintem az egyik legnemesebb emberi tulajdonság. Félretéve az egoizmust, meglátni a segítségre várást, a másik ember problémáinak megoldásában való közremûködést, még akkor is, ha az idõ kevés. Minden ellenszolgáltatás nélkül, csupán azért, hogy jó érzés, hogy valamit adtam valakinek, vagy valakiknek egy kicsit szebb lett a napja ezáltal. Milejszeg község együttmûködõ partnerként csatlakozott az Önkéntes Göcsej programhoz abból a megfontolásból, hogy a község lakói szervezett formában ki tudják fejezni segíteni akarásukat. Nálunk jó pár ember végez önkéntes munkát. Szervezett keretek között ez még több ember számára teszi lehetõvé a programhoz való csatlakozást.

göcseji Salamon Mária, Csonkahegyhát polgármestere élete folyamán sok önkéntes tevékenységben vett részt, bár ezt korábban társadalmi munkának hívták. De ma is szívesen teszi a dolgát ott, ahol szükségét látja. – Milyen lehetõséget látsz Csonkahegyhát településen az önkéntes munka fogadására? – Településünkön az önkéntes munka fogadására számos lehetõség kínálkozik. Befogadást biztosítanak az intézmények (óvoda, iskola) civil szervezetek, de a magánszemélyeknél is vállalható e feladat. A falugondnoki szolgálat vagy a házi segítségnyújtás közremûködésével is hasznosan valósítható meg az önkéntes munka, amely több szempontból is eredményes lehet. A befogadó szervezet/egyén számára azért, mert a számára akadályba ütközõ feladatok, munkák megoldásra kerülnek anyagi befektetés

3

Értéket teremtenek nélkül. Az önkéntes munkavégzõ számára célirányos, tudatos tevékenységet, sikerélményt jelent, egy lépést a munka világába való be- vagy visszakerülésbe.

– Milyen a lakosság kezdeti fogadókészsége a programmal szemben? – Az „önkéntes munka” mint elismert munkavégzés, nem túl nagy szerepet tölt be a köztudatban. A lakosság fogadókészsége

Az egyik legnemesebb emberi cselekedet Településünk Leader pályázatot nyert önkéntesekkel való megvalósítás keretében a faluház külsõ felújítására. Csak az anyagköltséget támogatják, ezért is gondoltam, csatlakozunk a programhoz, mert az önkéntesek összefogásával és munkájával meg tudnánk valósítani a projektet. Emellett az idõseknek, az elesetteknek és az egyedülállóknak lehetne segíteni napi életvitelükben, de a rendezvények szervezésében is. Télen meg lehetne oldani a hóeltakarítást önkéntesek foglalkoztatásával. S nem utolsósorban, önkéntes munkával tudnák teljesíteni a munkanélküliek a kötelezõ harminc nap ledolgozását. „Mi dolgunk a világban? Küzdeni erõnk szerint a legnemesbekért”

önkéntesek

Az önkéntesség ott van a mindennapjainkban: amikor a kertben megtermelt zöldségbõl adok a szomszédnak, amikor bevásárolok másoknak a városba menve, kiváltom valakinek a gyógyszereit, amikor segítek kitölteni a hivatalos papírokat, vagy amikor vigyázok a gyerekre, ha a szülõ ügyeit intézi stb. Ezt mind önkéntesen, segíteni akarásból teszi az ember, holott nem is gondol arra, hogy ezt most éppen így kellene nevezni: „önkéntes munkát végzek”. Úgy vélem, az önkéntes program elindítása, megvalósítása elõbbre viszi településeinket, közelebb viszi egymáshoz az embereket. Ehhez mindenkinek jó egészséget, aktív közremûködést kívánok!

is ezt igazolja, hiszen a program a kezdeti idõszakát éli. Az emberek ugyanakkor sokkal kaphatóbbak ilyen jellegû munkára is, a biztos állásuk mellett. A munkanélkülieknek pedig kereseti lehetõségre lenne szüksége. Úgy vélem, a település lakosságához viszonyítva az érdeklõdés megfelelõ. – Az önkormányzat készen áll arra, hogy fogadja az önkéntesek munkáját? – Az önkormányzatok épp úgy, mint sok más munkáltató, készek az önkéntes munka fogadására. Az önkéntes tevékenységgel ugyanis számos feladat megoldható, amelyet a hiányos munkaerõ vagy szaktudás, hozzáértés miatt nem tudnakk elvégezni, mi-

vel nem áll rendelkezésre anyagi fedezet. – Milyen értéket teremtettek ez idáig önkéntes munkával a településen? – Több területen illetve témában is lehet tapasztalni az önkéntes munkavégzés jelenlétét Csonkahegyháton, amely megmutatkozik a kultúra, a sport, a rendezvényszervezés, településszépítés, a közösségi terek fejlesztésének területén. Így szervezõdött a dalkör, a sportegyesület, épült-szépült a játszótér. A közelmúltban a Csonkahegyhát Sport Egyesület önkéntes munkával, önkéntes felajánlásokból fejlesztette a sportöltözõt, a sportpályát, tehát kézzel fogható értéket teremtett.

...Mert adni jó Németfalu polgármestere, Galambos László szerint igenis, szükség van a kistelepüléseken az önkéntesekre.

NÉMETFALU – Fontos, hogy az emberek ismerjék az önkéntesség fogalmát, mert ezáltal új ismereteket szerezhetnek. Az önkéntes tevékenység összekovácsolja a falut, a lakókat. S ne feledjük, mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor elkél a mások által nyújtott segítség. – Fellelhetõ az önkéntesség Németfaluban? – Igen, vannak önkéntesen aktív lakosok, de szinte mindig mindenben õk teszik a dolgukat. Lehet, hogy ez kényelmesség a többi lakótól, hogy úgyis megcsinálja valaki, akkor nem tartom vissza a „feladatában”. Sajnos az tapasztalható, hogy egyre kevesebben és egyre ritkábban önkénteskednek az emberek. A lakosság anyagi helyzete egyre rosszabb, dolgoznak amennyit csak bírnak, így a saját megélhetésük köti le az idejüket, ezáltal

kevesebb idejük marad segíteni, önkéntes munkát vállalni. – Az önkormányzat miben venné szívesen, hogy aktívabb legyen a lakosság? – A közösségi rendezvényeken jó lenne látni azokat az embereket, akik úgy gondolják, nem

hasznos a munkájuk a közösség életében. Erre azt mondanám, egy rendezvényen minden segítség hasznos; hiszen lehet, hogy egy pad, egy asztal odébb rakásában, egy pavilon felállításában épp annak az embernek a két kezére és erejére van szükség. Csak biztatni tudok mindenkit: vállaljon önkéntes munkát, mert adni jó.

4 Nagyon jó dolog az önzetlen segítségnyújtás, a közösségi munkában, közösségben való aktív részvétel – véli Lendvai Jenõné, Nova polgármestere. – Mindenképpen hasznos lenne, ha jobban elterjedne térségünkben. Véleményem szerint az önkéntesség pozitívan hat az emberek mentális állapotára, hangulatára, testi-lelki egészségére. Aki képes másoknak minden ellenszolgáltatás nélkül segíteni, az vissza is fogja kapni, akár kérés nélkül is.

Barabás Erzsébetet, Dobronhegy polgármesterét arról kérdeztük, az önkéntességnek van-e múltja vagy jelene a településen? – Mivel Dobronhegy nagyon kicsi település, a múltban talán nagyobb szerepet kapott az önkéntesség mint a jelenben. Csak akkor nem így neveztük, hanem „összefogásnak” vagy „társadalmi munkának”, ami az akkori életkörülmények között jellemzõ volt helyben egy-egy kitûzött cél elérése érdekében. Önkéntes segítõkkel valósultak meg a helyi rendezvények: mint példálul a búcsúi, farsangi bálok, az idõsek napja, Mikulás est stb. Jellemzõ volt a szak- és a kétkezi munka felajánlása a közcélokat szolgáló épületek építésekor: így a vegyesbolt és faluház építése és annak környezete rendezésekor, a ravatalozó, a katolikus templom, a harangláb, a hegyi kápolnák építése, renoválása idején. A helyi emberek tevõlegesen cselekedtek akkor is, ha nagyobb esõ vagy hóesés nehezítette az utak járhatóságát. Sõt, már vagy huszonöt évvel ezelõtt adakoztak közcélra, hogy a rendezvények étkeztetéséhez evõés tálalóeszközöket vásárolhassanak. Ezeket használjuk még napjainkban is. Máig élõ szokás, „önkéntesség”, hogy a rendezvényekre süteményt, pogácsát, saját termésû

göcseji

önkéntesek

Szívességi bank Az önkéntesség éppen ezért közösségformáló hatású: fejleszti a közösségi tudatot, a gondolkodás- és szemléletmódot egyaránt. Az önkéntes munkák során akár életre szóló barátságok szövõdhetnek. – Ön szerint milyen újításokat, ötleteket lehetne megvalósítani Nován? – Jó lenne egy olyan civil szervezõdés, amely összefogná, szervezné és irányítaná az önkéntesek tevékenységét. Fontos egy olyan személy (koordinátor), aki összefogja az embereket, az itt lakókat. Létre lehetne hozni

például egy „szívességi bankot”, „aki befizet, az ki is vehet belõle”: Tehát aki ad, segít, annak mások is adnak és segítenek szüksége szerint. Kisebb csoportok, baráti társaságok tudnának így egymásnak segíteni bármilyen munkáról, tevékenységrõl (építkezés, kerti munkák stb.) lenne szó. Az eszközök, gépek kölcsönbe adása is beleférne ebbe. Nován jó példa az önkéntes tevékenységre a polgárõrség, ami nagyon jól mûködik. Ideálisnak tartanám, ha a fiatalok körében is lennének olyanok, akik programokat szer-

Máig élõ szokás – Hol lenne még szükség az önkéntességre? – Az önkéntesek munkájára a jövõben az elõbb említett területeken biztosan várható igény, de más téren felmerülõ igényekre is

veznének maguknak, kortársaiknak. Önkormányzatunk ehhez tudna támogatást nyújtani, akár anyagilag is, vagy a helyiség biztosításával.

DOBRONHEGY számíthatunk. Fõleg, ami segíti a munkalehetõségek megtalálását, vagy az annak való megfelelést. Gondolok itt például a nyelvi és informatikai tudás önkéntességen alapuló átadására, vagy a környezetünkben lévõ helyi kötõdéssel bíró emlékhelyek gondozására, gyarapítására.

KUSTÁNSZEG

Szépíteni a falut borokat hoznak a helyiek közös fogyasztásra. – Milyen lehetõségeket lát az önkéntességben a projektnek a keretében? – Az önkéntességen alapuló projekt készítése során a pályázatkészítõk kijelöltek fõ irányokat. Településünk szemszögébõl nézve a szociális és a kertészeti irányokban látok lehetõséget az önkénteskedésre. Szociális területen lelki-mentális támogatás vagy a túlzottan nehéznek, bürokratikusnak tûnõ ügyek intézésében való segítségnyújtás. A kertészetkedés terén egy-egy speciális információ, kitapasztalt gyakorlat átadása annak, akinek erre igénye, szüksége van.

Az önkéntesség többféle, fajta lehet. Lehet embereken is segíteni és lehet a környezetünket szépíteni. Önkéntesekre mindig szükség van, akár külföldön, akár az országhatárain belül – mondja Bécs Tiborné, Kustánszeg polgármestere. A településeken szükség lenne olyan emberekre, akik a rászorulókon segítenek (nyáron a kiskertek,udvarok gondozásában, õsszel és télen a falevelek összeszedésében vagy hó eltakarításában). Szerintem fel kellene hívni a lakosok figyelmét arra, hogy merjenek segíteni másoknak. Sajnos sokan azon az elven vannak, hogy ha õk segítenek másokon, akkor õk is azt várják el cserébe. A falu rendbetétele is elsõdleges feladat lehetne (virágok ültetése, templom domb rendezése, ifjúsági klub, tóparti játékok felújítása, szemétszedés stb.) A helyi fiatalokat mozgósítani lehetne különbözõ dolgok elvégzésére. Pár éve is volt önkéntes program, aminek keretein belül volt a virágültetés, kemenceépítés, ifjúsági klub rendbetétele. Az óvodában a játékok karbantartása, lefestése, parkosítás, esetleg óvodások kísérése szintén jó ötlet az önkéntességre.

göcseji z

Az önkéntesség természetszerûen jelen volt hazánkban korábban is, így szûk környezetünkben is, amit „társadalmi munka” néven ismertünk – fogalmazzák meg véleményüket az önkéntességrõl Pais Árpád és felesége, Pais Árpádné Marika. – Az önkéntesség nem folytatható anyagi ellenszolgáltatásért, a tevékenységet önként kell elvégeznünk, saját szabad akaratunk alapján. A bizalom is fontos eleme az önkéntességnek. Az önkéntességgel kapcsolatban az elsõ gondolata mindenkinek úgyis az: megéri ez nekem, ha nem kapok érte pénzt? – Mi késztetett benneteket arra, hogy önkéntes tevékenységet folytassatok? – Minket semmi más nem motivált, mint az, hogy segítsünk embertársainkon. Ez a segítés mindig szívbõl jött, legalábbis a mi esetünkben. A közösségek és egyének érdekében vállalunk olyan feladatokat szabad akaratunkból, kényszer nélkül, amely hasznukra válik. A tevékenység során nem csak segítesz, támogatsz, hanem beszélgetsz emberekkel, akár barátságokat is köthetsz. Segíteni másoknak, amikor a leginkább szükségük van rá, része kell, hogy legyen az életünknek, mivel bármikor velünk is történhet hasonló. – Milyen tevékenységekben vesztek részt? – A Református Egyház helyi gyülekezetében presbiterként és gondnokként tevékenykedem – mondja Pais Árpád. – A templom környezetének fenntartását és rendezését végzem már több éve. Fûnyírás, udvartakarítás, épületek kisebb karbantartása, javítása, hólapátolás, gyümölcsfák metszése és egyéb munkálatok tartoznak a napi, heti teendõim közé. Az egyháznál a szennyvíz bekötését is magam oldottam meg. Szívesen segítünk szomszédoknak, barátoknak, rokonoknak. Telefonon vagy személyesen keresnek bennünket, és természetesen mi is keressük õket. – Ha kell, takarítunk, fõzünk, rendbe tesszük az udvart, és elvégzünk kisebb karbantartásokat, javításokat (víz, villany, fûtés stb.) – mesél vállalt feladataikról

önkéntesek

5

Segíteni embertársainkon BECSVÖLGYE Pais Árpádné Marika. – Meglátogatjuk azokat a szomszédokat, barátokat, akik egyedül maradtak. Csak, hogy ránézzünk egymásra, kicsit beszélgessünk, vagy éppen megyünk a városba

ÖNKÉNTES TÖRTÉNETEK Elmondják a programban részt vevõ települések önkéntesei

és megkérdezzük, hogy nincs-e valamire szükségük. Aktívan részt veszünk és segítünk a település rendezvényein (falumajális, Becsvölgye napja, elszármazottak találkozó-

ja, szüreti fesztivál stb.). Ha mindezeket a tevékenységeket önkéntes munkának lehet nevezni, akkor mi már megtettük a dolgunkat. Baksa Ferencné

Összefogás a Szent Ilona kápolnáért z

Példátlan összefogás eredménye, hogy a Dobronhegy és Teskánd között található Szent Ilona kápolna méltó környezetben pompázhat Göcsej lankái között.

2009 tavaszán fogalmazódott meg pár dobronhegyi lakosban, hogy a 13. században épült kis templom környezetét rendbe kellene tenni. Gondolatukat tettek is követték, önkéntes szervezésbe fogtak, szívesen fogadták a hozzájuk újonnan kapcsolódókat, akikkel a kápolna környékét kitakarították és az elburjánzott növényzetet kiírtották. Az önkéntes szervezõdés mögé Dob-

DOBRONHEGY ronhegy és Teskánd önkormányzata is felállt, majd pályázott, hogy segítséget kapjanak a veszélyes fák eltávolításához. A munka alatt tudatosult az is, hogy az utoljára 1939-ben tatarozott kápolnának nagy szüksége lenne egy alapos felújításra. A környék rendbetétele után 2010. szeptember 8-án ünnepi szentmise keretében Szalai Attila atya megáldotta a kápolna új padjait is, melyeket a Dobronhegy Üdülõfaluért Faluszépítõ és

Polgárõr Egyesület nyertes pályázatának köszönhetnek. Az ünnepi alkalom zárásaként együttmûködési megállapodást írt alá a dobronhegyi egyesület, Dobronhegy és Teskánd önkormányzata, valamint a Boncodföldi egyházközség, mivel a kápolna tatarozása önkéntes munka mellett csak anyagi támogatással valósítható meg. A környezõ települések lakói örömmel vették az önkéntesek munkáját, hogy gyermekkoruk hitéleti helyszíne napjainkban is méltó módon fogadja a betérõ híveket, turistákat. Szekér Beáta

6

göcseji

önkéntesek

Családi nap a játszótéren z

2012 júliusában a csonkahegyháti játszótérre Tornyos Angéla helyi védõnõ családi napot szervezett. Tette ezt saját elhatározásból, teljesen önkéntesen. A program a helyi és környékbeli kisgyermekes családokat szólította meg, hogy a családban élõk összetartozását, egészséges fejlõdését elõtérbe helyezze.

CSONKAHEGYHÁT Molnár István vezetésével. A helyi vállalkozók és számos lakos anyagi hozzájárulásából ugrálóvár várta a gyermekeket, mely egész nap állta a sarat a nagy fûzfa árnyékában.

A TÁMASZ gyermekjólétis kollégái csillámtetoválással, játszóházzal, Luczi Jenõ körzeti megbízott és kollégája prevenciós programmal, Kustán Brúnó a hangosítással, Horváth Bea a díszítéssel, Gyenese Gergely és családja a vacsora elkészítésével, egy helyi vállalkozó a vacsora hús alap-

Angi helyi egyesületeket kért fel, melyek nem kértek mást bemutatkozásukért, csupán csak tapsot. A mûsort színesítette fellépésével a Csillagvirág népdalkör; a tagok új repertoárral készültek kimondottan erre a programra. Bemutatkozott még a Borostyán hastánccsoport és a Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola helyi és a környezõ településeken élõ alsós néptáncosai, Kis

z

A Hagyomány – jövõ elnevezésû pályázat során a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány egy olyan közösségteremtõ projektet kívánt véghezvinni, mely a fiatalok önkéntes munkájára alapul, szakértõk felügyelete mellett.

A programban tíz Kustánszegen élõ 18 és 25 év közötti fiatal vett részt, akik úgy gondolták fontos a jövõért való tevékenykedés, mert felelõsséget éreztek hagyományaik, értékeik megõrzésében. A program résztvevõi kéthetenkénti rendszerességgel találkoztak Kustánszeg tájházában.

Kemenceépítés KUSTÁNSZEG Ahhoz, hogy megfelelõ kemencét tudjanak építeni, elméleti tudásukat kellett elõször bõvítenünk. Ennek érdekében kiváló elõadókat hívtak a közösségi házba, ahol muzeológus és építész volt segítségükre a megfelelõ ismeretek megszerzésében. Ezek után közös kirándulásokat szerveztek, hogy megtekinthessék a hasonló technikával készült építményeket, valamint tapasztalatokat és jó tanácsokat gyûjtsenek a már rutint szerzett idõsebb készítõktõl. A kirándulásokat követõen saját portáikon néztek körül a fiatalok. Megkezdték a falu kemencéinek, szilvaaszalóinak felmérését, lefényképezését, adatbázisba való rögzítését. Ezután következett a tervek közös elkészítése, engedélyeztetése, az anyag (tégla, cserép) beszerzése a faluban található önkormányzati tulajdonban lévõ bontásra ítélt épületbõl. Közben serényen folyt

anyagának felajánlásával, a helyi körjegyzõség egyik alkalmazottja játékos vetélkedõkkel, a falugondnok, a teleházvezetõ, az élelmezésvezetõ kétkezi munkájukkal járultak hozzá a családi nap sikeréhez. Az este jó hangulatú tánccal végzõdött, melyre jobb terepet nem is találhattak volna a résztvevõk a játszótéri homokozónál. Példaértékû, hogy egy kis település ilyen számos önkéntest felvonultat egy közösségi rendezvényen. Angi ígéretet tett arra, hogy az idei évben is megszervezi a családi napot. Köszönjük Angi! Szekér Beáta a munka a konyhában is, hiszen a tökéletes kenyér sütése nem megy elsõre. Ezért nekiálltak a gyakorlásnak, hogy kemencéjükben szép cipó süljön. Végül elérkezett a kemence megépítésének napja. A fiatalok önkéntes munkáját egy szakember felügyelte, hogy minden tégla és cserép a megfelelõ helyre kerüljön. Munkájukat avatási ünnepséggel koronázták meg, melyre hivatalos volt a falu minden lakója. A mûsorral egybekötött sütés mellett fotókiállítás is várta az érdeklõdõket, ahol megtekinthették a munka során megörökített pillanatokat. Darázsi Zsolt

göcseji

önkéntesek

7

Bajban ismerszik meg az ember z

Sajnálatos dolog apropóján mutatkozott meg Milejszeg településen az önkéntesség, a segíteni és tenni akarás. 2010 év vége nem várt dolgot hozott a milejszegi Horváth Istvánnak és családjának. Középsõ gyermekük Adrián szörnyû fejfájással – ahogy õ mondta „pörög az agyam" – reggeli rosszullétekkel került orvoshoz. Hosszú kálváriát kellett megjárniuk, míg kiderült, hogy golflabdányi tumor van a kisagyban. December 27-én délelõtt még a zalaegerszegi kórházban végeztek nála MR vizsgálatot, este pedig már Budapesten az Amerikai úti idegsebészeten feküdt a mûtõasztalon. Adriánt megmûtötték, amit végeláthatatlan kezelések sora követett. Sajnos otthonuk nem tette lehetõvé, hogy Adriánnak steril szobát alakítsanak ki. Egy régi tömésházat béreltek egyik rokonuktól, a konyhát költöztették ki a folyosóra, hogy külön szobát biztosítsanak Adriánnak. A másik szobában a szülõk a legnagyobb gyermekükkel Krisztiánnal és kislányukkal Viviennel laktak. Ám ez sem bizonyult végleges megoldásnak, hisz a falak vizesedtek. Ekkor fogalmazódott meg, hogy valamilyen formában segíteni kellene a családnak. A koordinációs feladatokat Geigerné Németh Katalin – házi segítségnyújtó és teleházvezetõ egy személyben – az önkormányzat alkalmazottja vállalta fel. Mûanyag flakonokat, kupakokat, újságpapírt, alu üdítõs dobozokat kezdtek gyûjteni, majd a Mercy együttessel karöltve jótékonysági koncertet szerveztek. A teltházas koncert 2011. december 10-én a milejszegi faluházban volt, ahol közel 200 ezer forintnyi adomány gyûlt össze. A falu lakosai tombola adományok felajánlásával is kezeskedtek, hogy minél több pénz jöjjön össze, hogy a család jobb körülményeket tudjon biztosítani Adriánnak. Eközben egy házaspár – akik nevük elhallgatását kérték – vá-

MILEJSZEG sároltak egy családi házat, melybe a Horváth család bekötözhetett. Ennek az árát öt év alatt kell megfizetniük. Itt már megadatott a családnak, hogy Adrián külön steril szobában gyógyuljon. A család gazdálkodásba fogott,

amit a falubeliektõl tanultak. Többen szárnyuk alá vették õket, megmutatva, tanácsokkal ellátva, hogy mikor milyen munkákat kell elvégezni a konyhakertben. Csirkék nevelésébe fogtak, hogy a családot ellássák tojással és friss csirkehússal. Adrián 2012 õszén kezdte meg az elsõ osztályt a csonka-

hegyháti általános iskolában. Szépen halad, lassan, de biztosan mozog a számok és betûk világában. A mosolygós kisfiú, hogy közösségbe jár, kivirult, és szívesen elegyedik beszédbe mindenkivel. Az a sok önkéntes – ha még magukat nem is neveznék így – megannyi munkája, szeretete, tenni akarása példaértékû. Ildikó, az édesanya nem gyõz hálálkodni, mindig megpróbálkozik, hogy név szerint megköszönje a segítséget, de sajnos valaki mindig kimarad, hisz a sor olyan hosszú, hogy képtelenség fejben tartani. Itt kért arra lehetõséget, hogy megköszönje mindenkinek, akik bármiben is segítették õket, hisz õ nélkülük nem biztos, hogy családjuk sorsa úgy alakult volna, ahol most tartanak. A jó Isten áldását kéri minden önkéntes segítõnek. Szekér Beáta

Betlehem Németfaluban z

Felér a csodával az, hogy ma Németfalu település központjában egy római katolikus templom állhat. Rákosa József plébános koordinálásával, nagyrészt a hívek anyagi felajánlásából és önkéntes munkájából épült fel a templom, melyet 2001-ben szentelt fel dr. Konkoly István, akkori szombathelyi megyéspüspök. Több hívõ hiányt érzett azzal kapcsolatban, hogy bármerre is járnak karácsony tájékán, visszaköszön a betlehemi történet a templomokban, a templomok kertjében. Többekben is megfolgalmazódott a kérdés: nekünk miért nincs saját betlehemünk? 2012 évben aztán a gondolatokat tettek is követték. Az asszonyok közül ketten – Salamon Gézáné, Joli és Salamon Istvánné, Irénke – felvállalták az a szerepet, hogy a lakosság adományait összegyûjtik. Szép és

nemes gesztus volt az is, hogy nem csak a katolikusok hívek támogatták a betlehem létrejöttét, hanem a református és a nem hívõ lakosság személyében is támogatókra találtak. A betlehemi istálló mesteri elkészítése, az istállótetõ megfonása, a zöldek-mohák gyûjtése, azokkal való díszítés, betlehemi figurák megvásárlása, azok elhelyezése mind-mind az ügyes

kezû önkéntesek munkáját dicsérik. A betlehemest december 25én karácsonyi ünnepi szentmisén szentelte meg Görbe László atya. Azóta a hívek már azon gondolkodnak, hogyan építsenek egy szabadtéri betlehemest. Az önkéntesek így az idei évben sem maradnak tétlenül Németfaluban. Szekér Beáta

8

göcseji

önkéntesek

Közösségben programokkal – Hogyan lehetne népszerûsíteni az önkéntes tevékenységet Nován? – Úgy vélem, az önkéntes tevékenységre Nován is igény lenne. Ehhez szükség lenne az emberek toborzására, az önkéntesség bemutatására, ahogy az igények felmérésére is, például az idõsek között. A fiatalokat pedig rá kellene nevelni arra, hogy jó dolog az önkéntesség, mellyel segíthetnek másoknak – hangsúlyozza Szalay Cecília, helyi vállalkozó. – Te magad vállalsz önkéntes tevékenységet? – Természetesen igen, több programban is önkénteskedek. A helyi plébánián kézmûves foglalkozásokat tartok. Emellett elindítottam egy ÖKO kört felnõtteknek, ami kilenc alkalomból állt. Ezt a programot gyerekek számára is elindítottam. Szeretnék hosszabb távon foglalkozni velük. Emellett tevékenyen részt veszek a falu kulturális életében, például a minden második évben megtartott férfinapi rendezvényen szervezõ és konferáló szoktam lenni. A nyaranta megrendezendõ aratónapokon pedig kézmûves foglal-

ba tömörülhetének, lenne feladat a házi segítségnyújtás terén, és ki lehetne használni a telekocsi adta lehetõséget is. Kikapcsolódás céljából hobbikört lehetne

alapítani a dolgozók számára, ami több dologból állhatna, például színjátszókörbõl, zenekarból, bibliakörbõl stb. Mayer Veronika

Tenni önzetlenül kozásokat szoktam tartani. A fiam iskolájában Lentiben is vállalok önkéntességet. Amikor csak lehetõség adódik rá, én mindig szívesen vállalok ilyesmit. – Milyen ötleteket tartanál jónak a falunkban, ami jó hatással lenne az itt lakókra? – Sok ötletem van. Jó lenne fellendíteni a közösségi életet. Alakulhatna ifjúsági klub, a sport népszerûsítése terén is lehet tenni. Rendszeresen lehetne tartani kézmûves foglalkozásokat, például virágkötészetet, hagyományõrzõ tevékenységeket lehetne szervezni. Az idõsek klub-

– Mi a véleményed az önkéntességrõl? – Jó lenne, ha ismertebb, közkedveltebb lenne az önkéntes tevékenység, ugyanis jó dolog adni másoknak, méghozzá feltétel nélkül – fejti ki véleményét Szalayné Németh Bernadett, az Óvodai Szülõi Munkaközösség elnöke. – Milyen tapasztalataid vannak az önkéntességrõl? – A helyi óvodában vagyok a SZM elnöke, így sok mindent próbálok elindítani, kitalálni, több-kevesebb sikerrel. Sajnos elõfordul, hogy az ember nem kapja vissza ugyanazt, vagy nem úgy értékelik, pedig egy „köszönöm” is elég lenne. De minden erõfeszítést megér, mivel a gyerekekért csinálom, csináljuk a többi szülõvel együtt.

NOVA

– Milyen önkéntes feladatokban veszel részt? – Elsõsorban az óvodában vállalok feladatokat. Bálokat rendezünk, melynek bevételeibõl kirándulásokat szervezünk, a gyerekeket színházba, uszodába is visszük. A játszótér felújítására is tudtunk fordítani. A munkát pedig önkéntesen végeztük el a szülõkkel és a szakemberekkel. Játékokat szoktunk vásárolni karácsonyra, ajándékot Mikulásra és minden évben megrendezzük a gyereknapot. Tesszük mindezt, mégpedig önzetlenül. Különösen figyelünk a hátrányos helyzetû családban élõ gyermekekre, akiknek a szülei nem tudnák biztosítani mindezeket. Emellett a falu kulturális programjainak szervezésében is részt veszek. Mayer Veronika

Becsvölgye, Faluház Kopácsai u. 15. Magai Ágota – 92/563-008, 06-30/549-6202 [email protected] [email protected]

göcseji önkéntesek

BECSVÖLGYE, CSONKAHEGYHÁT, DOBRONHEGY, KUSTÁNSZEG,

Csonkahegyhát, Körjegyzõség,

MILEJSZEG, NÉMETFALU, NOVA ÉS PÁLFISZEG TELEPÜLÉSEK LAKÓINAK KÖZÖSSÉGI HÍRLEVELE

Fõ utca 20. Szekér Beáta – 92/363-001 06-30/482-0749 [email protected]

z Kiadja: Becsvölgye Jövõjéért Egyesület z Felelôs kiadó: Magai Ágota z Szerkesztô: Magai Ágota z Elôkészítô munkák: Magai Ágota, Selmeczi Zsófia, Szekér Beáta, Mayer Veronika, Darázsi Zsolt z Szerkesztôség címe: 8985 Becsvölgye, Kopácsai u. 15. Tel./fax: (92)563-015 z Laptervezõ: Antal Lívia z Nyomdai munkák: Becsvölgye Jövõjéért Egyesület Î Adószámunk: 19280042-1-20

Nova Integrált Közösségi Szolgáltató Tér Fõ út 1. Mayer Veronika 0630/6246897 [email protected]

A lap az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a TÁMOP5.5.2-11/2-2012-0097 Önkéntes Göcsej program támogatásával jöhetett létre.

göcseji

önkéntesek

9

Közösségi felmérés eredményei z

Nehéz idõszakot élnek a falvak és lakosaik. Az egyre nehezedõ gazdasági helyzetben mind jobban érezzük, mekkora szükség van a civil lakosság összetartására, a szomszédok, közösségek egymásra való odafigyelésére. Gyakran azonban azt tapasztaljuk, hogy már a falvakban élõk is nehezebben szólítják meg egymást, mint egykor. Legtöbbünket a városokhoz köt a munka, mind kevésbé ismerjük a környezetünkben élõket. Egyre ritkább ma már az egykor jól mûködõ kaláka is. Közösségi összefogás helyett sokszor megelégszünk az „én azt gondolom, hogy õ azt gondolja, hogy én azt gondolom, hogy õ úgysem…”, illetve hasonló gondolatmenetekkel. Pedig néha tényleg csak a megszólítás hiányzik, hisz mindannyiunkban ott van az igény a közösséghez való tartozásra. Hisszük, hogy a falvak és közösségeik megmaradásának legnagyobb erõforrása az önkéntesség. Az egymáshoz való önzetlen odafordulás, az aktív közösségi szerepvállalás.

Az Önkéntes Göcsej program keretén belül az õszi idõszakban kérdõíveket juttattunk el a 8 település minden háztartásába, melyek célja volt felmérni, hogy az itt élõk mit tehetnének a saját közösségükért, úgy, hogy mindehhez azt adják, ami õket érdekli, és amit szívesen tesznek. 114 darab kitöltött kérdõív érkezett vissza hozzánk, és került feldolgozásra. Az eredményekrõl az alábbiakban szeretnénk röviden beszámolni. A válaszadók 90%-a érzi fontosnak, hogy a térség diákjainak oktatásában, nevelésében a pedagógusok mellett a helyi közösség, az itt élõ emberek is szerepet kapjanak. 93%-uk szerint fontos az, hogy az oktatási programban megjelenjenek a helyi, közösségi tudások, a térségre jellemzõ hagyományok, szakmák, értékek. Ennél is több, 95 % vallja, hogy fontos az, hogy a térségben minden rászoruló számára adottak legyenek a feltételek, lehetõségek az aktív, emberhez méltó, teljes élet megélésére.

Milyen, az idõseket és rászorulókat segítõ feladatokban venne részt szívesen?

A helyi iskolában és óvodában milyen feladatokat vállalna szívesen?

1

1

2

3

4

5

6

7

8

3

4

5

6

7

8

9

10

1. programszervezés az idõsek klubjában

7. ügyintézésben való segítségnyújtás

2. látogatás, beszélgetés

8. hét végi látogatások

3. felolvasás, levélírás

9. bevásárlás, levélfeladás alkalmi intézése

11

9 10 11 12 13 14

1. Iskolai tanulókert létrehozásában való közremûködés, a kertmûvelés néhány feladatának bemutatása a diákok számára 2. Buszozó diákok kísérése

2

4. kísérés, közös séta

10. információtovábbítás a rászoruló és gondozója (pl. házi segítségnyújtó, falugondnok…stb) között, igények felmérése

5. kisebb házi munkákba való besegítés

11. információáramlás segítése, az õket érintõ aktuális hírek továbbítása akár csak egy kötetlen beszélgetés keretében (pl. falugyûlés, ingyenes szûrés lesz, mit adnak a színházban? …stb.)

9. Sz.gép karbantartás

3. Gyermekfelügyelet

10. Udvarrendezés

4. Öltöztetés

11. Kültéri játékfelújítás

5. Kõmûves munkák

12. Csatornák tisztítása

7. Lakatos munkák

13. Programszerv.

8. Festés, javítás

14. Túraszervezés

6. kisebb ház körüli (fizikai) munkákba való besegítés

göcseji

10

Ami pedig mindebbõl a legfontosabb: 87% gondolja úgy, hogy mindezekhez a falusi közösség, az itt élõ emberek is hozzájárulhatnak. Azon kérdéseinkre, melyekben konkrét feladatokban való részvételre szólítottuk a helyieket, összesen 1087 vállalás érkezett, köztük több saját ötlettel is.

Mit tud Ön személyesen felajánlani az „Élõ könyvtár” programban a közösség részére?

önkéntesek

1. Szakmabemutatás

13. Ünnepi díszek készítése

2. Sütés-fõzés szakkör

14. Különleges gyûjtemény bemutatása

3. Barkács szakkör

15. Fényképezés, filmezés

4. Fafaragás, teknõvájás

16. Szalmafonás, csuhéfonás, csuhébaba

5. Kézimunka (pl. hímzés, varrás, kötés, horgolás, csipkeverés)

17. Ágsöprû-készítés

6. Virágkötés

18. Úti beszámoló

7. Kosárfonás

19. Mesélés

8. KRESZ ismeretek, biciklizés

20. Zenélés, hangszer bemutatása

9. Sportfoglalkozás

21. Településtörténet

10. Táncoktatás

22. Történelmi szakkör

11. Gombaismeret

23. Egy különleges sors, élethelyzet bemutatása

12. Idegen nyelvis szakkör, játéskos nyelvtanulás

felmérés eredményei arról árulkodnak, hogy igény és szándék is van arra, hogy közös ügyeinkre közös megoldásokat találjunk. Lépjünk hát a tettek mezejére! A fent említett programok mindegyikéhez lehetõség van csatlakozni. Keresse fel az Önkéntes Pontok munkatársait!

A

1

2

3 4

5

6

7 8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

„Legyen Ön is önkéntes!”

Az aktív korúak ellátása és az önkéntesség z

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY alapján aktív korúak ellátására való jogosultság, pénzbeli ellátásként foglalkoztatást helyettesítõ támogatás állapítható meg az aktív korú munkanélkülieknek. A foglalkoztatást helyettesítõ támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, azaz 2013ban 22.800 forint. Az ellátásra való jogosultságot a település önkormányzata szociális rászorultság alapján állapítja meg. Az érintetteknek az

HOGYAN FÜGG ÖSSZE? eddiginél aktívabban kell közremûködnie a munkakeresésben, el kell vállalnia minden munkát, amelyet a munkaügyi központ felajánl neki. 2011. december 31-e után csak annak a személynek folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelõzõ egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsõdleges munkaerõpiacon helyezkedik el. A 30 napba be kell számítani az egyszerûsített foglalkoztatást és a háztartási munkát, valamint

a munkaerõ-piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó idõtartamú képzésben történõ részvétel vizsgálat idõszakra esõ idõtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekû önkéntes tevékenység idõtartamát is figyelembe kell venni. A törvényben meghatározott

közérdekû önkéntes tevékenységet azon szervezeteknél lehet végezni, amelyek bejelentkeztek az Emberi Erõforrások Minisztériumának önkénteseket fogadó szervezetek adatbázisába. A bejelentkezettek listája nyilvános, megtalálható a www.civil.info.hu adatbázisában. Településeinken is több olyan szervezet van, aki e jogosultság megszerzésében segítségükre lehet. Sokan nem tudják, hogy a szervezett munkakörülmények között végzett önkéntes munka során olyan munkatapasztalatra tehetnek szert, melyek a késõbbi álláskeresés során referenciaként is felhasználhatók.