A kérd ív kiértékelése 1. Általános jellemz k A kérd ívet az Apertus T042 PR-IV/4 alpályázat keretében megvalósított e-módszertan képzésben résztvev 59 hallgatónak küldtük ki e-mailben. Ebb l az 59-b l visszaérkezett 43 darab kitöltött kérd ív. A felmérés célja az volt, hogy a tutorok képet kapjanak a hallgatóság számítástechnikai tudását, tapasztalatait, illetve tanulási szokásait és tanulási igényeit illet en. 2. Személyes jellemz k A kérd ív els része a válaszadók személyes jellemz it vizsgálta, úgy, mint foglalkozás, végzettség, szakterület, stb. A felmérés alapján a következ k derültek ki: Foglalkozasa? 26
ve ze t
ol a/ eg ye te m
2
2
f
isk
do lg oz ó
ok ta tá sb an
4
fe jl e sz t
6
ko or di ná to r
7
ta ná r
f 30 25 20 15 10 5 0
2.1 ábra Az 2.1-es ábrából is kiderül, hogy a hallgatók többsége tanárként (is) dolgozik (43 f b l 26an), Ez azért volt fontos információ számunkra, mert az e-módszertan kurzusnak a tanárok az els dleges célcsoportja, de természetesen nem kizárt az sem, hogy az oktatással más vonatkozásban kapcsoltba kerül k számára is hasznos lehet a kurzus elvégzése. Képesítés
f 35 30
29
25 20
14
15 10
5
5
1
0 egyetem
f iskola
oklevél
2.2 ábra
1
semmilyen
Mint ahogy az a 2.2-es ábrán is látható, hallgatóink nagy részének a legmagasabb iskolai végzettsége az egyetemi diploma (43 f b l 29 f ). Milyen területen dolgozik?
f 25
21
22 20
20 15 10 5
5 0
0 alapfokú
középfokú
fels fokú
szakképzés
távoktatás
2.3 ábra A válaszadók többsége szakképzéssel (is) foglakozik (22 f ), de jelent s számú válaszadó dolgozik fels fokú képzésben, illetve távoktatásban. (21, illetve 20 f ). Ennél a kérdésnél több választ is bejelölhet volt, így az említett három terület nem fedi le teljesen a hallgatók szakterületét, ugyanis olyan is el fordulhat, hogy valaki fels oktatással, szakképzéssel és távoktatással is foglalkozik. A válaszadók többsége (23 f ) 2.3-as ábrán felsoroltakon kívül egyéb oktatással kapcsolatos tevékenységet is végez, illetve további 9 f tervezi, hogy a közeljöv ben egyéb tevékenységet is kíván végezni. A válaszadók által végzett egyéb, oktatással kapcsolatos tevékenységek a 2.4-es ábrán láthatók. Ezek közül is kiemelend , hogy a hallgatók között jelent s számban voltak olyan személyek (10 f ), akik már foglalkoztak tananyagfejlesztéssel.
2
Milyen egyéb, oktatással kapcsolatos tevékenységet végez? f
12
10
10 8 6 3
4 2
1
1
3
2
1
1
ta n ód sz er
at as im
ig az ga tá s tá vo kt
sz té s jle
ph d
ta na ny ag fe
is ko la i
re nd sz er ga zd kö a zg az da sá gt an ny el vt an ok íta ta s tá ss ze rv ez és
0
2.4 ábra A hallgatók szakterületét tekintve a többség reál beállítottságú volt (22 f ), a különbség azonban a két opció között (humán - reál) nem tekinthet jelent snek (22 f reál – 17 f humán, 4 f , nem válaszolt). 3. Informatikai készségek Ebben a részben a hallgatók informatikai tudásáról, tapasztalatairól kívántunk információkat gy jteni. A megkérdezettek jelent s többsége 38 f rendelkezik otthoni személyi számítógéppel, illetve további 4 f a közeljöv ben tervezi számítógép vásárlását. Az összes válaszadó naponta használja a számítógépét. A hallgatók számítógéppel kapcsolatos szokásai a következ képpen alakultak: a válaszadók, annak ellenére, hogy a többség otthon is rendelkezik számítógéppel leggyakrabban a munkahelyén használ számítógépet, második helyre került az otthoni, harmadik helyre pedig az egyetemi/f iskolai számítógép-használat. (Ezt az adatot úgy számoltuk, hogy a válaszadók számát az általuk adott sorszámokkal súlyoztuk. Így tehát az otthoni számítógép-használatot 10 f az els , 22 f a második és 6 f a harmadik helyre rakta. Mivel ennél a kérdésnél 5 rangsorba állítandó elem volt, ezért a súlyok: 5, 4, 3, 2, 1. A szám a következ képpen számolandó: 10*5+22*4+6*3+0*2+0*1=156. A 156 volt a legmagasabb érték, ami a súlyozással kijött.) Másrészr l, ha azt nézzük, hogy melyik az az opció, amelyet a legtöbben soroltak az els helyre, akkor az egyértelm en a munkahelyi számítógéphasználat. (Lásd: 3.1 ábra).
3
hol használja leggyakrabban a számítógépet? - rangsor
f 40 35 30 25 20 15 10 5 0
1
2
otthon konyvtarban internetkávézóban
3
4
egyetem/foiskola nyilvanos szamitogepteremben
5 munkahelyen ismer snél
3.1 ábra A felmérésb l szintén kiderült, hogy ha az el bbiekben ismertetett súlyozáson alapuló módszert alkalmazzuk, akkor szövegszerkesztés kerül az els , táblázatszerkesztés a második a prezentációszerkesztés pedig a harmadik helyre. Ez azt jelenti, hogy a többség els sorban szövegszerkesztésre, másodsorban táblázatszerkesztésre és harmadsorban prezentációkészítésre használja a számítógépet. Azonban, ha nem a súlyozásos módszert alkalmazzuk, hanem egyszer en megnézzük, hogy melyik az az opció, amit a legtöbben soroltak az els helyre a saját rangsorukban, akkor helyzet némiképpen eltér en alakul, mert ugyan az els és a második helyezet nem változik, de harmadikként megjelenik a képszerkesztés. (Lásd 3.2 ábra). Mire használja a számítógépét?
f 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1
2
szövegszerkesztés hang és video szerkesztés
3
4
táblázatszerkesztés prezentáció-szerkesztés
5
6
7
képszerkesztés programozás
3.2 ábra A válaszadók többsége (25 f ) rendelkezik otthoni – modemes (9 f ), vagy szélessávú (9 f ) vagy kábeles (7 f ) - Internet-hozzáféréssel, illetve további 10 f tervezi otthoni Internet kapcsolat létesítését.
4
A válaszadók dönt többsége (37 f ) naponta kapcsolódik fel a világhálóra, de a 43 válaszadó mindegyike legalább hetente egyszer használja az Internetet. A hallgatók Internet használati attit djével kapcsolatban - a súlyozásos módszert alkalmazva a következ eredmény született: a legtöbb válaszadó a munkahelyén használja az Internetet, második helyre került az otthoni, harmadik helyre pedig az egyetemi/f iskolai Internethasználat. Ha nem a súlyozásos módszert alkalmazzuk, akkor is hasonló eredményre jutunk. (Lásd 3.3 ábra). (1 helyen munkahely, 2, helyen otthon, 3. hely egyetem/f iskola) Hol használja leggyakrabban az internetet?
f 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1
2
3
otthon munkahely Internet kávézó
4
5
egyetem/f iskola könyvtár nyilvános internethozzáférési pontokon
3.3 ábra A hallgatóink közül a súlyozásos módszert alkalmazva a munkához szükséges információszerzést tették az els helyre, míg a második a munkahelyi levelezés, a harmadik pedig a magánlevelezés lett. A magán információszerzés a 4. helyre került, de mindenképpen érdemes megemlíteni, mert elég magas pontszámot ért el. Ha azt vizsgáljuk, hogy melyik az az opció, amit a legtöbben rangsoroltak az els helyre, akkor az el bbiekben felvázolt kép a következ képpen módosul: 3.4-es ábrán is jól látható, hogy így az els helyre a munkához szükséges információszerzés került, amit szorosan követ a második helyen a munkahelyi levelezés, míg harmadik helyen a magán információszerzés váltatja a magánlevelezést.
5
Mire használja leggyakrabban az internetet? f 30 25 20 15 10 5 0 1
2
3
4
magánlevelezés munkahoz szükséges info szerzés tanulás
5
6
munkahelyi levelezés magán info szerzes szórakozás
3.4 ábra 4. Távoktatási tapasztalat A 43 válaszadó közül 24 már résztvett távoktatás keretében megvalósuló oktatásban. A felmérésb l kiderült, hogy a maradék 19 ember is szívesen venne részt hasonló képzésben. (A kérd ívben felsorolt 6 állításból egyedül ez volt az, ahol a válaszok kumulált értéke jelent sen elmozdult az átlagtól, azaz a 3-tól.) A 4. fejezetben szerepl elemzés a továbbiakban csak arra a 24 emberre fog vonatkozni, akik rendelkeznek el zetes tapasztalatokkal a távoktatás formájában megvalósuló képzésekkel kapcsolatban.
13 8
el írás
3
egyéb
5
szakmai továbbképzés/el m enetel
14 12 10 8 6 4 2 0
Milyen indítatásból vett részt a kurzuson?
önszorgalom
f
4.1 ábra Mint ahogy az a 4.1 ábrán is látható a legtöbben a szakmai továbbképzésük, szakmai el menetelük érdekében végeztek távoktatási tanfolyamo(ka)t. Ezek a kurzusok többnyire kombinált képzések voltak, amelyek az online tanulást kombinálták a személyes jelenléti
6
oktatással (12 f esetében), de jelent s számban fordult el teljes online (7 f esetében), illetve teljes papíralapú (8 f esetében) képzés is. Milyen kurzusokon vett részt?
f 11
3
egyéb (EU, gépészmérn k)
oktatással/távoktatá ssal kapcs. kurzuson
gazdasági kurzuson
4
3
informatikai kurzuson
5
nyelvi kurzuson
12 10 8 6 4 2 0
4.2 ábra A hallgatók többnyire oktatással/távoktatással kapcsolatos kurzusokon vettek részt (mint ahogy az a 4.2 ábrán is látható). Az oktatási anyagokat milyen formában kapta kézhez?
f 18 16
16
14
12
12 10
11
8 5
6 4
4
4
video és/vagy hangkazettán
Floppy lemezen
2 0 nyomtatott formában
internetr l letöltve
E-mail
CD-ROM
4.3 ábra Az oktatási anyagokat többségében nyomtatott formában kapták kézhez, de viszonylag nagy arányban szerepel az Internetr l letölthet , illetve az e-mailen elküldött oktatási anyagok kézhezvétele is. Az oktatást dönt többségében oktatási intézmény végezte (18 f esetében) és csak elhanyagolható számban fordult el , hogy a munkahely (2 f esetében), vagy egy képz cég (5 f esetében) valósította meg a képzést. Ezeket a távoktatási képzéseket többnyire a munkáltató finanszírozta (18 esetben). A hallgatók általában otthon tanultak (18 esetben), de a munkahelyi tanulás is népszer volt (13 esetben). A hallgatók nagy része (17 f ) meg volt elégedve a távoktatási szolgáltatással.
7
5. Tanulási referenciák Ebben a fejezetben a válaszadók tanulási szokásait kívántuk feltérképezni, így rákérdeztünk a tanulási típusokra, a tanulási stílusra, illetve a tanulás mikéntjére. A tanulók többsége (31 f ) az önálló tanulási formát részesítette el nyben a csoportos tanulással szemben. Szintén jelent s volt az analitikus tanulási stílust választók (29 f ) aránya a globális tanulási stílussal szemben. A válaszadók közül 24 f napszaktól függetlenül, bármikor képes tanulni, míg 6 f inkább éjszaka, illetve 11 f inkább nappal tanul szívesebben. A tananyag szerkezetét illet en a válaszadók közül 25-en el nyben részesítik a szekvenciális tananyagokat a hypertextuálissal szemben. A képerny el tti tanulás elfogadottsága
f 25
22
20 15
14
10
6
5
1
0 Már volt rá alkalmam, Még nem volt alkalmam Már volt rá alkalmam, és nincs vele kipóobálni de nálam nem vált be problémám
Távol áll t lem
5.1 ábra Mint ahogy azt a 5.1 ábra is jól érzékelteti a hallgatók többsége (22 f ) körében nem okoz gondot a képerny el tti tanulás, míg 7 f idegenkedik t le. A válaszadók szignifikáns része (35 f ) szerint a tanár jelenléte nem elengedhetetlen, csak akkor van rá szükség, ha a hallgató elakad. Ezzel szemben mindössze 3 f tartja elengedhetetlennek a tanár folyamatos jelenlétét. A megkérdezettek közül 25 f véli úgy, hogy képes magát motiválni a tanulásban és 15 f gondolja azt, hogy hajlamos a „lógásra” küls ösztönzés nélkül. 6. Kurzussal kapcsolatos elvárások A kérd ív utolsó részében a hallgatók kurzussal kapcsolatos elvárásait próbáltuk megismerni. Ez alapján megtudtuk, hogy a hallgatók többsége (34 f ) rendelkezik el zetes ismeretekkel az e-learninggel kapcsoltban (erre már a távoktatási tapasztalatokból is következtethettünk).
8
Miért jelentkezett erre a kurzusra?
f 26
19
0 Hobbiból
3 Mert kellett
Új ismeretek megszerzése
Pusztán kíváncsiságból
4 Meglév ismereteim kib vítése/rendsze rezése
30 25 20 15 10 5 0
6.1 ábra A válaszadók több, mint fele a meglév ismereteinek a b vítése céljából vett részt a kurzuson, illetve szintén jelent s volt azok száma, akik új ismereteket szerettek volna elsajátítani.
f
Az e-learning mely területe keltette fel az érdekl dését?
35 30 25 20 15 10 5 0 1
Tananyagfejlesztés Tutorálás
2
3
Szoftverfejlesztés Adminisztráció
4
Kurzusmenedzselés
5
6.2 ábra A hallgatók érdekl dését – a súlyozásos módszert alkalmazva – els sorban a tananyagfejlesztés, másodsorban a kurzusmenedzselés és harmadsorban a tutorálás keltette fel. Ha nem a súlyozásos módszert alkalmazzuk, hanem azt vizsgáljuk, hogy melyik az az opció, amit a legtöbben soroltak az els helyre, akkor az el bb említett három választási lehet séghez felzárkózik a szoftverfejlesztés. A megkérdezettek nagy része a megszerzett tudást a munkája során a gyakorlatban, illetve elméletben kívánja hasznosítani.
9
Mit tart az e-learning kurzus el nyének? f 30 25 20 15 10 5 0
1
2
3
4
5
Id takarékos Rugalmas (önálló ütem és beosztású) tanulást tesz lehet vé A multimédia és a hipertextualitás jobb megértést tesz lehet vé A gyors és állandó tutori segítség A csoportos tanulás fokozza a tanulás élményét és hatékonyságát
6
7
8
9
Földrajzi helyt l független Érdekesebb, izgalmasabb, mint a hagyományos óra Interaktivitása aktív tanulásra késztet Az eredményekr l azonnali visszacsatolás lehet sége
6.3 ábra A válaszadók többsége a – súlyozásos módszert alkalmazva – id beli és térbeli rugalmasságát, az id takarékosságot és az interaktív tanulásra késztetést tartják az e-learning kurzus legnagyobb el nyének. Amennyiben eltekintünk a súlyozásos módszer alkalmazásától, az eredmény lényegében nem fog változni, csupán az arányokban figyelhetünk meg egy kis eltolódást.
10
Mit l tart leginkább az e-learning kurzussal kapcsolatban?
f 16 14 12 10 8 6 4 2 0
1
2
3
Túlságosan technikafügg Bonyolultabb, mint a tantermi képzés Nem motivál tanulásra Nehéz kisz rni a szükséges tudást Kevésbé alapos, mint a hagyományos iskola
4
5
6
7
8
9
10
A képerny r l tanulás nehézkes és egészségtelen Pedagógiailag nem alátámasztott Irányítás nélkül könny elveszni a tananyagban Háttérbe szorítja az emberi tényez t Hiányzik bel le a valós gyakorlati tudás átadásának képessége
6.4 ábra Az e-learning kurzus el nyével szemben legnagyobb hátrányának képerny r l tanulás egészségtelen és nehézkes mivoltát említik els helyen a hallgatók, második helyre az emberi tényez háttérbe szorulása, míg harmadik helyre a valódi gyakorlati tudás átadási képességének hiánya került. (Mindkét módszer esetében –súlyozásos, rangsor súlyozás nélkül - erre az eredményre jutunk.)
11
7. Összefüggések 1. A reál beállítottságúak (szakterület ek) inkább használják otthon a számítógépet, mint a humán beállítottságúak (azaz magasabb pontokat adtak neki). 2. A humán szakterület ek érzik fontosnak a tanár jelenlétét, a reál beállítottságúak önállóbbak (csak akkor van szükségük tanárra, ha elakadnak, vagy egyáltalán nincs rá szükségük). 3. A humán beállítottságúak egy órát szánnak online tanulásra, a reál beállítottságúak jellemz en felet. 4. Akik gyakrabban használják a számítógépet a munkahelyen, az kevésbé használja otthon a gépet (hátrébb tette a rangsorban). 5. Aki otthon használja a számítógépet inkább (els helyre tette), az az Internetet is otthon használja többet (els helyre tette). 6. Aki inkább otthon használja a gépet, az több id t is szán az online tanulásra. 7. A munkahelyükön a legtöbben els sorban szöveg- és táblázatszerkesztésre használják a számítógépet. 8. Akik a munkahelyen használják a számítógépet, azok nagy része els sorban munkahelyi levelezésre (illetve infószerzésre és tanulásra) használja az Internetet. 9. Akik a munkahelyükön használják a számítógépet, azok inkább a társas/csoportos tanulói stílusba tartoznak. 10. Aki f ként a munkahelyen használja a számítógépét, az az e-learning el nyének tartja a rugalmas tanulást és a tananyagfejlesztés érdekli els sorban. 11. Akiknek van Internet hozzáférése, azok általában éjszaka, vagy napszaktól függetlenül szeretnek tanulni, akiknek nincs, azok nappal szeretnek tanulni. 12. Akik modemes vagy szélessávú Internet hozzáféréssel rendelkeznek, azok inkább tanulnak önállóan, akiknek kábeles hozzáférése van, azok pedig társasan tanulnak szívesebben. 13. A globális tanulói stílust választók önállóan szeretnek tanulni, az analitikust választók pedig társas/csoportosan. 14. Az önállóan tanulók inkább a szekvenciális anyagot kedvelik, a társasan tanulók pedig a hypertextuálisat. 15. Az önállóan tanulóak úgy érzik, jó, ha a tanár elérhet , ha elakadnának. 16. Az önállóan tanuló képes magát tanulásra motiválni, a társas tanuló hajlamosabb a lógásra, ha nem noszogatják. 17. A hypertextuális anyagokat kedvel k hajlamosabbak a lógásra, a szekvenciálisat kedvel k képesek magukat tanulásra motiválni.
12