TARTALOMJEGYZÉK A számokkal és betűkkel jelzett címsorok megfelelnek a kerettantervekben szereplő adatoknak
I Szakmai alapképzés A képzés egésze során érintett tevékenységi területek I/1 Szakképzés- és munkajog, kollektív szerződéssel kapcsolatos jogok A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek a, A tanulószerződés fogalmának ismertetése, különös tekintettel annak megkötésére, tartamára illetve lezárására Szakképzés a duális rendszerben I/1/3 A szakképzés céljai I/1/3 A gyakorlati hely I/1/3 A szakiskola I/1/3 Vendéglátóipari szakképzések I/1/4 A vendéglátóipari szakmákra vonatkozó oktatási rendeletek I/1/5 A vendéglátóipari szakképzések kerettantervei I/1/7 A szakács szakképzés kerettanterve I/1/13 Képzési profilok I/1/17
A szakképzés jogi alapjai I/1/18 A szakképzési szerződés I/1/20 Viták rendezése (egyeztető bizottság) I/1/21 A szakképzés megtervezése I/1/24 A szakképzés tárgyi és időbeli tagolása (képzési terv) I/1/24 A képzés menetrendje I/1/24 Záróvizsga engedélyezése I/1/26 Az időközi és a záróvizsga tartalma I/1/28 Időközi vizsga I/1/28 Záróvizsga I/1/28
b, A tanulószerződésben felmerülő kölcsönös jogok és kötelezettségek megnevezése Az oktatók és a tanulók kötelezettségei Az oktatók kötelezettségei
A tanulók kötelezettségei A képesítés megszerzését tanúsító okirat
I/1/33 I/1/33
I/1/33 I/1/35
c, A szakmai továbbképzési lehetőségek ismertetése A szakmai továbbképzés fogalma Ismétlő képzés Élethosszig tartó tanulás Szakmai továbbfejlesztő képzés
I/1/39 I/1/39 I/1/39 I/1/40
Kereskedelmi szakember Üzleti adminisztrátor Iparági szakember Üzemgazdász (KIK1)
I/1/41 I/1/41 I/1/41 I/1/42
Vendéglátói szakiskolák A Kereskedelmi és Iparkamara vizsgái
I/1/40
Ipari üzemgazdász (KIK) Konkrét szakmai továbbfejlesztő képzések Vendéglátóipari oktatók
I/1/42
I/1/41
d, A munkaszerződés lényeges részeinek kiemelése 1 Kereskedelmi és Iparkamara
1
I/1/42 I/1/43
Jogi alapok A munkaszerződés létrejötte
I/1/45 I/1/45
Munkaviszonyból következő jogok és kötelezettségek I/1/46 Munkaviszony megszüntetése I/1/46
e, A gyakorlati helyre vonatkozó kollektív szerződések lényegesebb határozatainak megnevezése Jogi alapok A kollektív szerződések fogalma
I/1/49 I/1/49
A kollektív szerződések tartalma tartalma
I/1/49
I/2 A gyakorlati hely felépítése és szervezete A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek a, A szakoktatást biztosító gyakorlati hely felépítésének és feladatainak ismertetése A gyakorlati hely fogalma A gyakorlati hellyel szembeni elvárások Szervezeti struktúra Munkahelyteremtés Szervezeti formák, organigram Folyamatszervezés A munkafolyamatot meghatározó tényezők
I/2/3
Folyamatszervezési feladatok Munkaköri leírás és állások jegyzéke Munkaköri- és munkaleírások A személyzet A konyhai részleg Étkeztetési tevékenység Konyhatervezés/Ipari konyha
I/2/3 I/2/3 I/2/4 I/2/5 I/2/6
I/2/6 I/2/7 I/2/11 I/2/11 I/2/12 I/2/13 I/2/13
I/2/6
b, A gyakorlati hely alapvető funkcióinak, mint például áruvétel, termelés, szolgáltatás, értékesítés és adminisztráció, ismertetése Vendéglátóipari létesítmények Étterem Hotel Rendszergasztronómia Egy gasztronómiai vállalkozás alapvető funkciói Beszerzés Áruvétel Termelés és szolgáltatás
I/2/17 I/2/17 I/2/17 I/2/18
Értékesítés Piackutatás Termék- és választékpolitika Árpolitika és fizetési feltételek Értékesítési módszerek Reklám, eladásösztönzés és PR-tevékenység Adminisztráció
I/2/19 I/2/19 I/2/19 I/2/19
I/2/20 I/2/20 I/2/20 I/2/20 I/2/21 I/2/21 I/2/21
c, A gyakorlati hely illetve annak dolgozóinak gazdasági szervezetekkel, szakmai képviseletekkel és szakszervezetekkel való kapcsolatainak bemutatása Kereskedelmi és Iparkamarák A vendéglátóipari létesítmény szakmai szervezetei Munkaadói egyesületek Szakszervezetek
I/2/23 Szakmai szövetségek, szakmai képviseletek I/2/23 Intézmények I/2/24 I/2/23 Szervezetekkel való együttműködés, azok I/2/23 igénybevétele I/2/24 I/2/23
d, A gyakorlati hely üzemi alkotmányjogi és személyzeti képviseleti jogi szerveinek, azok alapelveinek, feladatainak és munkamódszereinek bemutatása
2
Jogi alapok Az üzemi tanács megválasztása és felállítása Az üzemi tanács feladatai
I/2/25
Közbevetés Út az önállóság felé A vállalati teljesítmény értékelése A vállalkozások jogi formái
I/2/25 I/2/25
I/2/27 I/2/28 I/2/29
I/3 Biztonság és egészségvédelem munka közben A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek a, Annak megállapítása, hogy mely tényezők veszélyeztethetik a munkahelyen a biztonságot és az egészséget illetve, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekkel ezek megakadályozhatók Jogi alapok I/3/3 Veszélyes munkaanyagok I/3/3 Veszélyforrások I/3/4 Műszaki tevékenység I/3/4 Szervezeti tevékenység I/3/4 Személyes munkaterület I/3/4 Inkorporálás, kontamináció I/3/4 Veszélyes munkaanyagok a veszélyes anyagokról szóló rendelet értelmében I/3/5 Gyúlékony és robbanékony anyagok I/3/5 Maró hatású, mérgező és egyéb káros anyagok I/3/5
Tisztítószerek I/3/6 Hűtőanyagok I/3/6 Sprayk használatának veszélyei I/3/6 Az elektromos áram veszélyei I/3/6 Számítógép előtti munkavégzés I/3/7 A szakmai egyesület I/3/7 Alapelvek I/3/7 Biztosításvédelem I/3/7 Biztosítási járulékok I/3/7 A szakmai egyesülettel kapcsolatos információk, az egyesület jelentkezési lapja, brossúrái I/3/8
b, Az adott szakmára vonatkozó munkavédelmi- és baleset megelőzési előírások alkalmazása Munkavédelem és baleset megelőzés Az egyes szakmákra jellemző baleseti források és -szituációk Baleset megelőzés Veszélyes munkaanyagokat jelölő szimbólumok Veszélyes anyagok kezelésének szabályai
Elektromos üzemi eszközök I/3/14 Az elektromos üzemi eszközök ismérvei I/3/14 Az elektromos üzemi eszközök kezelésére vonatkozó biztonsági szabályok I/3/15 Biztonsági jelzések I/3/16
I/3/9 I/3/9 I/3/10 I/3/12 I/3/12
c, Baleset esetén tanúsítandó magatartás leírása, a szükséges azonnali intézkedések ismertetése Balesetek esetén alkalmazandó elsősegélynyújtás lépései Útmutatás balesetek esetén alkalmazandó elsősegélynyújtáshoz Rögzítés, szállítás Sebek Sokk Csonttörések és ficamok Elektromos áram okozta balesetek
I/3/19 I/3/19 I/3/19 I/3/19 I/3/20 I/3/20 I/3/21
3
Gázmérgezések
I/3/21
Marási sérülések Mérgezések Égési sérülések Újraélesztés Hőség és napsütés okozta balesetek
I/3/21 I/3/21 I/3/21 I/3/22 I/3/22
d, Megelőző tűzvédelmi előírások alkalmazása; tűz esetén tanúsítandó magatartás leírása, tűzoltási intézkedések ismertetése Tűzmegelőzés Tűzvédelmi csekklista
I/3/23 I/3/24
Tűzoltókészülék alkalmazása I/3/25 Tanácsok arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk vészhelyzetben I/3/26
I/4 Környezetvédelem A kerettanterv értelmében a képzés egésze alatt közvetítendő ismeretek A szakmai hatáskörbe tartozó, üzemi eredetű környezeti ártalmak megakadályozásához való hozzájárulás Jogi alapelvek
I/4/3
A környezeti ártalmak okai és következményei
I/4/4
a, A gyakorlati helyen felmerülő lehetséges környezeti ártalmak illetve az intézmény környezetvédelemhez való hozzájárulásának példákkal való szemléltetése Környezeti ártalmak és környezetvédelem
Csekklista a környezetre gyakorolt hatásról I/4/7
I/4/7
b, A gyakorlati helyre vonatkozó környezetvédelmi szabályozások alkalmazása Környezetvédelem a gyakorlatban
I/4/9
Üzemi mindennapok: a nagy mennyiségű hulladék pénzbe kerül I/4/9
c, Gazdaságos és környezetkímélő energia- és anyagfelhasználási lehetőségek alkalmazása Energia- és anyagfelhasználás Az energiamegtakarítás védi a környezetet Távhő Hővisszanyerés
I/4/11
Árammegtakarítás Energiatakarékossági tippek Vízmegtakarítás Környezetkímélő termékek alkalmazása
I/4/11 I/4/11 I/4/11
I/4/11 I/4/12 I/4/12 I/4/12
d, Hulladék képződésének megelőzése; az egyes anyagok és nyersanyagok környezetkímélő módon történő eltávolításának bevezetése Hulladékképződés megelőzése és újrahasznosítható anyagok gyűjtése Vállalaton belüli hulladékgazdálkodási terv Hulladék képződésének megelőzése Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése
A hulladékkezelés megszervezése Költséganalízis Költségnyilvántartás Munkavállalói motiváció
I/4/13 I/4/13 I/4/13 I/4/13
A képzés 1. tanévében érintett tevékenységi területek 4
I/4/13 I/4/13 I/4/14 I/4/14
I/5 Vendégekkel való érintkezés, információnyújtás és értékesítés A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Annak felvázolása és megindoklása, milyen hatással lehet a külső megjelenés és a viselkedés a vendégekre Külső megjelenés I/5/3 Testápolás I/5/3 Öltözködés I/5/3 Egészség I/5/4 b, A vendéglátói feladatkör megismerése
Vendégekkel szemben tanúsítandó magatartás I/5/4 Kulcsfontosságú kompetenciák I/5/5 Kompetenciaterületek I/5/6
A vendégeket mindig szívesen látjuk I/5/9 Hogyan viselkedjünk házigazdaként I/5/10 A személyes érintkezés illemszabályai I/5/11 Hogyan viselkedjünk telefonbeszélgetés során I/5/12 Dohányzók és nemdohányzók I/5/13
Udvarias megszólítás Ülésrend Szakmai motiváció Időbeosztás Stresszhelyzetek kezelése
I/5/13 I/5/14 I/5/14 I/5/15 I/5/16
c, A vendégek információnyújtással, ellátással és szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásainak felvázolása Egy gasztronómiai vállalkozás szolgáltatásainak köre A vendégek elvárásai Szolgáltatások
Információnyújtás és ellátás Segédeszközök az információnyújtáshoz Vendégek körében végzett felmérések Információforrások és képzési lehetőségek
I/5/17 I/5/17 I/5/17
I/5/18 I/5/18 I/5/18 I/5/21
d, A feladatok, hatáskörök és felelősségi körök kapcsán a gyakorlati helyet biztosító vállalat folyamatszervezési eljárásainak figyelembevétele Folyamatszervezési feladatok Munkaidőszabályozás Munkaidőformák Átfogó képzés
I/5/23 I/5/23 I/5/23 I/5/23
Vezetési stílus Munkaköri leírások és értékelési kategóriák Munkaköri leírások Az értékelési kategóriák
I/5/23
I/5/27 I/5/28
Különleges helyzetek
I/5/30
I/5/24 I/5/24 I/5/25
e, Vendégek fogadása és ellátása Vendégek ellátása Különleges vendégek ellátása
f, Szakmaspecifikus idegen nyelvű szakkifejezések használata 1. Gasztronómiai szótár (német-francia-angol) 2. Szakkifejezések jegyzéke (német-francia)
3. Idegen nyelvű szakszavak magyarázata
I/5/33 I/5/56
5
I/5/68
g, A vendégek informálása a szolgáltatás- és termékkínálatról Jogi rendelkezések
I/5/73
Az információ, mint az értékesítést segítő tényező I/5/73
h, Vélemények, megbízások átvétele és továbbítása Megbízások
I/5/83
Vélemények
I/5/83
Elszállásolási szerződés Egyéb szakmaspecifikus jogi előírások
I/5/86
i, Szakmaspecifikus jogi előírások alkalmazása A vendéglős és vendég között fennálló jogviszony I/5/85 Vendéglátási szerződés I/5/85
I/5/88
I/6 Eszközök, gépek és használati cikkek alkalmazása, munkatervezés A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Munkatevékenységek megtervezése A munkatervezés alapjai
I/6/3
Projektmunka Munkatevékenység megtervezése
I/6/4 I/6/7
b, A munkahely előkészítése a higiéniai és ergonómiai követelmények figyelembevételével A vendéglátóiparban végzett munka higiéniai és ergonómiai követelményei Munkavégzés az ergonómia szellemében
A munkahely kialakítása Munkahelyi környezet
I/6/10 I/6/11
I/6/11 I/6/11
c, A munkaelőkészületek adott szakterületnek megfelelő módon történő kivitelezése Munkaelőkészületek a konyhában I/6/15 Munkaelőkészületek a szolgáltatások terén I/6/16
Az asztalok előkészítése Az étkezőasztal díszítése Étkezőasztalok felállítása, azok
Előkészületek az étteremben Előkészületek a bárban Előkészületek a pultnál
különböző formákban történő elrendezése Az asztalok megterítése Különleges terítékek
I/6/16 I/6/17 I/6/18
I/6/19 I/6/21
I/6/25 I/6/26 I/6/31
d, Az eszközök, gépek és használati eszközök gazdaságos alkalmazása A konyhában a szolgáltatások terén a gazdasági szolgáltatások terén az adminisztrációs tevékenységek
I/6/35 I/6/47 I/6/56
Textíliák Evőeszközök Porcelánok Poharak
6
I/6/68 I/6/71 I/6/74 I/6/77
során I/6/59 használt eszközök, gépek és elektromos berendezések A használati eszközök minősége és funkciói I/6/68
Egyéb asztali eszközök Bárkellékek Főzőedények
I/6/80 I/6/83 I/6/84
e, Az eszközök, gépek és használati cikkek tisztítása és karbantartása Helyiségek és munkaeszközök takarítása, tisztítása
Mosoda
I/6/93
I/6/89
I/7 Higiénia A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, A személyes- és ipari higiénia előírásainak, alapelveinek betartása Jogi alapok Az élelmiszer-higiénia alapjai A higiénia fogalma A mikroorganizmusok típusai Penészgombák Élesztőgombák Baktériumok Vírusok Higiéniai intézkedések a gyakorlatban
I/7/3 I/7/4 I/7/5 I/7/6 I/7/6 I/7/6 I/7/6 I/7/7
Személyes higiénia Helyiségek és berendezési tárgyak Élelmiszerek higiénikus kezelése az üzemben Szállítás Raktározás Feldolgozás A HACCP rendszer Kis higiéniai lexikon
I/7/8 I/7/8 I/7/10 I/7/10 I/7/10 I/7/11 I/7/13 I/7/14
I/7/8
b, A fertőtlenítő- és tisztítószerek gazdaságos használata Tisztítás, fertőtlenítés, sterilizálás Tisztítószerek Fertőtlenítőszerek Környezetvédelem
I/7/17 I/7/17 I/7/18 I/7/18
Tisztító- és fertőtlenítőszerek használata Kártevők elleni védekezés Hogyan dolgozzunk gazdaságosan Kártevőfajták
I/7/19 I/7/20 I/7/20 I/7/20
I/8 Konyhai tevékenység A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, A termékek minőségének ellenőrzése, felhasználási lehetőségeik szerinti rendszerezése Vágott hús Disznóhús Marhahús Borjúhús Bárányhús Belsőségek Vadhús Szárnyashús Húskészítmények Halak
I/8/3 I/8/6 I/8/9 I/8/14 I/8/17 I/8/19 I/8/20 I/8/23 I/8/25 I/8/27
Gombakészítmények Burgonyafélék Burgonyakészítmények Csírák Gyümölcsök Csonthéjas gyümölcsök Almafélék Bogyós gyümölcsök Déligyümölcsök Héjas gyümölcsűek
7
I/8/54 I/8/55 I/8/57 I/8/58 I/8/60 I/8/61 I/8/61 I/8/61 I/8/64 I/8/68
Tengeri halak Édesvízi halak Kagylók, rákok és puhatestűek Halkészítmények Zöldségfélék Salátazöldségek/levelükért termesztett zöldségfélék Termésükért termesztett zöldségfélék Gumós- és gyökérzöldségek Káposztafélék Hagymafélék Szárukért termesztett zöldségfélék Külföldön honos zöldségfélék Zöldségkészítmények Hüvelyesek Gombák
I/8/28 I/8/32 I/8/34 I/8/38 I/8/41
Gyümölcskészítmények Étkezési zsírok Növényi zsírok Állati zsírok Sajtok Sajtkészítmények Kenyér Tej és tejkészítmények Tojások Fagylalt Tápszerek Fűszernövények, fűszerek Étsó (konyhasó) Ételízesítők Cukor, cukorpótlók, édesítőszerek, méz
I/8/43 I/8/45 I/8/46 I/8/47 I/8/49 I/8/49 I/8/51 I/8/52 I/8/53 I/8/54
I/8/69 I/8/70 I/8/70 I/8/73 I/8/75 I/8/80 I/8/81 I/8/83 I/8/85 I/8/86 I/8/88 I/8/92 I/8/102 I/8/103 I/8/105
b, Egyszerűbb ételek elkészítése bizonyos munkatechnikák, ételkészítési technikák alkalmazásával Előkészületek
I/8/109
Konzerválási eljárások
I/8/121
A főbb hozzávalók előkészítése Az alaplevek előkészítése Ételkészítési eljárások
I/8/112 I/8/113 I/8/115
Fűszernövények, fűszerek használata I/8/123 Konyhai nyersanyagok és anyagok gazdaságos felhasználása I/8/124
d, Egyszerűbb ételek elkészítése előregyártott termékekből az egyes előállítási szakaszok, a receptúra és a gazdaságosság szempontjának figyelembevételével Hogyan dolgozzunk recept alapján A táplálkozástudomány alapjai Az élelmiszer fogalma A napi tápanyagszükséglet és az étkezések Egyszerű ételek elkészítése Egyszerű ételek húsból és zöldségfélékből Burgonya elkészítésének egyszerűbb módjai
Gyümölcsök elkészítésének egyszerűbb módjai I/8/149 Egyszerűbb ételek joghurtból, túróból és sajtból I/8/151 Egyszerűbb ételek gabonapehelyből, rizsből, tésztából, tésztafélékből I/8/152 Egyszerűbb ételek tojásból I/8/153 Canapék elkészítése I/8/155
I/8/125 I/8/127 I/8/135 I/8/140 I/8/143 I/8/143 I/8/148
d, Egyszerűbb ételek elkészítése előregyártott termékekből az egyes előállítási szakaszok, a receptúra és a gazdaságosság szempontjának figyelembevételével Hogyan végezhető el a konyhai munka gazdaságosan Mélyhűtött áruk feldolgozása
Konzervek feldolgozása I/8/157 I/8/164
8
I/8/168
e, Egyszerűbb ételek előírásoknak megfelelő tálalása Tálalás tányéron illetve tálcán
I/8/169
f, Közreműködés a termék felkínálásában A pult előkészítése
I/8/175
I/9 Szolgáltatások A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, A termékek eladhatóságának ellenőrzése Az italkínálat Alkoholmentes italok Víz Természetes ásványvíz Forrásvíz Palackozott ásványvíz Gyümölcs- és zöldséglevek Üdítőitalok Gyümölcsalapú italok Limonádék Szénsavas üdítőitalok Forrázással készülő italok Kávék Teák Kakaó Tej Savanyított tejkészítmények Alkoholtartalmú italok Sörök A maláta előállítása Az erjedés Sörfajták Borok Német borok Szőlőtermesztő vidékek Fehérbort adó szőlőfajták Vörösbort adó szőlőfajták
I/9/3 I/9/4 I/9/4 I/9/4 I/9/4 I/9/4 I/9/4 I/9/5 I/9/5 I/9/5 I/9/5 I/9/5 I/9/5 I/9/6 I/9/7 I/9/8 I/9/8 I/9/9 I/9/9 I/9/9 I/9/9 I/9/12 I/9/15 I/9/15 I/9/16 I/9/18 I/9/19
Boretikett I/9/20 Borfajták I/9/21 Minőségi osztályok I/9/21 A minőségi borok I/9/22 Áttekintő táblázat a német borokról I/9/23 Hogyan bánjunk a borokkal I/9/29 Bortermelés I/9/29 Külföldi borok I/9/33 Franciaország I/9/33 Olaszország I/9/38 Spanyolország I/9/38 Egyéb országokból származó borok I/9/39 Likőrborok (desszertborok, édes borok) I/9/39 Habzóborok I/9/40 Jogi előírások I/9/41 Habzóborok szervírozása I/9/41 Borhoz hasonló illetve bortartalmú italok I/9/42 Röviditalok és likőrök I/9/42 Desztillálás I/9/42 Borpárlatok I/9/42 Egyéb alapanyagokból készülő alkoholpárlatok I/9/43 Likőrök I/9/43 Áttekintő táblázat a röviditalokról I/9/44 Áttekintő táblázat az egyes italok alkoholtartalmáról I/9/45 Dohányáruk I/9/47 Szivarok I/9/47 A nemdohányzók védelme I/9/48
b, Forrázással készülő illetve forró italok elkészítése, valamint italok kimérése Forrázással készülő italok Sörkimérés Sörcsapolás
I/9/49 I/9/50 I/9/50
A pult karbantartása I/9/51 A sör minőségromlását kiváltó okok I/9/51 Italkimérés során elkövetett hibák I/9/52
9
Söröshordó megcsapolása
I/9/50
Italkimérési módok
I/9/52
c, Ételek és italok szervírozása valamint a fogyasztást követően az asztal bontása A kiszolgálás során alkalmazott kifejezések I/9/53 Ételek szervírozása I/9/53 Szervírozás tálcáról I/9/54 Asztalbontás I/9/55 Italok szervírozása I/9/59 Hogyan vigyük oda, fedjük le illetve vigyük el az asztalról a poharakat I/9/59 Hogyan vigyük oda az asztalhoz a palackot, hogyan nyissuk ki, illetve hogyan töltsünk belőle I/9/59
Borosüveg kinyitása I/9/59 Dekantálás I/9/60 Pezsgős- és Champagne pezsgősüveg kinyitása I/9/61 Italok kitöltése I/9/61 Az egyes borok szervírozási hőmérséklete I/9/61 Bor felszolgálása I/9/63
d, Közreműködés a szolgáltatások és a menükínálat bemutatásában A szolgáltatások és a menükínálat
Különleges alkalmakkor lezajló párbeszédek
bemutatása I/9/65 Rendszeresen előforduló beszélgetések I/9/65
I/9/65 Közreműködés a szolgáltatások és a menükínálat bemutatásában I/9/66
e, Vállalati kasszarendszer kezelése Rendelések lebonyolítása a vendéglátóiparban I/9/67 Kézzel kiállított blokk és elszámolás I/9/67 Blokk kiállítása és elszámolás könyveléssel összekötött pénztárgéppel I/9/69
Blokk kiállítása és elszámolás kasszarendszerek használatával I/9/69 Vendéglátói szolgáltatásokért kiállított számla formai és tartalmi követelményei I/9/70
I/10 Irodai szervezet és kommunikáció A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Munkahely specifikus írásbeli feladatok elvégzése Levelezés Formanyomtatványok és
I/10/3
mintaszövegek Belső közlemények és iratok Levélváltás Üzleti levelek tartalma és formája A levél külalakja
I/10/3 I/10/3 I/10/3 I/10/3 I/10/4
Példák az írásmóddal kapcsolatos szabályokra
I/10/6
Példák szövegtagolásra I/10/6 Helyesírás és az írásjelek helyes használata I/10/6 Írástechnika I/10/6 Szövegek feldolgozása adatfeldolgozóeszközökön I/10/6
b, Iratok iktatása és rendszerezése
10
Iktatás I/10/9 Iratok megőrzésének módjai I/10/9 Iktatási segédeszközök I/10/10 Az iktatás során használt rendszerezési elvek I/10/11
Iktatási számrendszer I/10/11 Üzleti dokumentumok csoportosítása jelentőségük szerint I/10/11
c, Nyilvántartó kartotékok és adattárak vezetése, azok felhasználása a munkahelyi feladatok teljesítése során; az adatok biztosítása Elektronikus adatfeldolgozás Az adatfeldolgozás szabályai Hardverek Adattárolás Perifériás eszközök Beviteli eszközök Feldolgozás
I/10/13 I/10/13 I/10/14 I/10/15 I/10/16 I/10/16 I/10/17
Kiviteli eszközök Szoftverek Szakkifejezések magyarázata Alkalmazási példák Alkalmazási programok Adatok biztosítása
I/10/18 I/10/19 I/10/20 I/10/22 I/10/23 I/10/26
d, Az adatvédelem törvényi és vállalati előírásainak alkalmazása Az adatvédelem törvényi és vállalati előírásai I/10/27
I/11 Árugazdaság A kerettanterv értelmében a képzés első tanévében közvetítendő ismeretek a, Áruk átvétele, azok ellenőrzése súlyra, mennyiségre és látható sérülésekre illetve az adott vállalatnál kialakult gyakorlatnak megfelelő, egyéb intézkedések foganatosítása Árubeérkezés felügyelete Reklamáció, garancia és jótállás Árubeérkezés ellenőrzése Áru hiányosságának bejelentése
I/11/3 I/11/3 I/11/4 I/11/4
Szállítólevél Raktárkassza Könyvvizsgálás
I/11/5 I/11/5 I/11/5
b, Az áruk kívánalmaknak megfelelő tárolása Raktározás I/11/7 Miért van szükség a raktározásra I/11/7 Készletszintek I/11/7 Maximális, rendelési- és tartalékkészlet I/11/7 Raktározási mutatószámok I/11/7 Árutípusok a raktárban I/11/8 Raktártípusok I/11/8 A raktárhelyiségre vonatkozó általános előírások I/11/8 Az egyes áruk raktározásával és megőrzésével kapcsolatos tanácsok I/11/9 Húsok I/11/9 Félkész termékek I/11/10
Elkészített áruk és készáruk I/11/11 Tápszerek, zsírok, fűszerek I/11/11 Használati cikkek I/11/12 Mélyhűtött áruk I/11/12 Raktározási hőmérséklet és páratartalom, raktározási idő I/11/13 Borok tárolása I/11/15 A borospince I/11/15 A pincekönyv I/11/15 Az élelmiszerek raktározása során leggyakrabban előforduló hiányosságok I/11/16
11
c, Raktárkészletek felügyelete A raktári mozgások regisztrálása Árubeérkezési és árukivételi bizonylat Raktári jegyzék
I/11/17
Leltár, raktárkészlet ellenőrzés Elektronikus raktárkönyv-vezetés
I/11/17 I/11/17
12
I/11/18 I/11/18
TARTALOMJEGYZÉK II A számokkal és betűkkel jelzett címsorok megfelelnek a kerettantervekben szereplő adatoknak
A képzés 2. tanévében érintett tevékenységi területek II/12 Vendégekkel való érintkezés, információnyújtás és értékesítés A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Vendég- illetve üzletorientált kommunikáció Kommunikáció II/12/3 Jellemző párbeszédek a gyakorlatból II/12/3
Vendégorientált kommunikáció szakácsok esetén II/12/7
Félreértések és azok kiváltó okai Vendég- illetve üzletorientált kommunikáció Vendégorientált párbeszédek a záróvizsgán Vendégorientált párbeszédek értékelése
Példák párbeszédek vezetésére II/12/7 Menükészítés (szakács) II/12/7 Bankettszervezés II/12/8 Információnyújtás gazdasági szolgáltatások terén II/12/9 Szolgáltatásokkal kapcsolatos megbeszélések II/12/10 Segédkezés, információnyújtás az ételek kiválasztásánál II/12/11
II/12/4 II/12/5 II/12/6 II/12/7
b, Verbális és nonverbális kifejezési módok alkalmazása Beszéd és megfogalmazás Néhány stilisztikai alapszabály Hangerő és kiejtés
II/12/13 II/12/13 II/12/14
Testbeszéd Szemkontaktus
II/12/14 II/12/16
c, Reklamációk fogadása, feldolgozása és megoldási javaslatok felvetése A reklamáció mint lehetőség A reklamációk kezelése Reklamáció esetén alkalmazandó kommunikáció
II/12/17 II/12/17 II/12/18
Konkrét példák reklamációk kezelésére II/12/20 Reklamációk megelőzése II/12/22 Vendégek véleményének felmérése II/12/22
d, Foglalási igények fogadása, foglalások végrehajtása Szobarendelés/-foglalás
II/12/26
e, A vendégek kéréseik, kívánságaik szerinti informálása Segédkezés, információnyújtás az ételek kiválasztásánál II/12/31 Menü összeállítása II/12/31 A főfogás II/12/31 A többi fogás II/12/31 Fő összetevők és köretek II/12/32
Segédkezés, információnyújtás az ital kiválasztásánál II/12/33 Borok II/12/33 Sörök és egyéb italok II/12/34 Konkrét példák vendégeknek történő információnyújtásra II/12/35
13
A vendégnek mindig igaza van!
II/12/35
II/13 Eszközök, gépek és használati cikkek alkalmazása, munkatervezés A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Eszközök és gépek karbantartása, gondoskodás a használati cikkek helyreállításáról Eszközök és gépek Karbantartási terv Karbantartási szerződések
II/13/3 II/13/3 II/13/4
Használati cikkek II/13/4 Jogi előírások II/13/4 Példák karbantartási és gondozási útmutatásokra II/13/5
b, A munkatevékenység végeredményének ellenőrzése és értékelése Ellenőrzés és értékelés II/13/9 Vizsgálati- és értékelési kritériumok II/13/9 Az értékelés mércéje II/13/9
Javítás és optimalizálás Példa: paradicsommártás Értékelés a záróvizsgán
II/13/9 II/13/10 II/13/12
II/14 Árugazdaság A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Munkahely specifikus áruszükséglet megállapítása Áru-/anyaggazdaság Szükségletek meghatározása Beszerzés, áruk megvétele Feladatok a vásárlás során Piaci áttekintés
II/14/3 II/14/3 II/14/7 II/14/7 II/14/7
A vásárlás megtervezése II/14/7 Beszerzési csatornák II/14/8 A vásárlás megtervezésekor használt technikák, segédeszközök II/14/9 Standardizálás II/14/9 ABC-analízis II/14/9
II/14/11 II/14/11 II/14/12 II/14/14
A megrendelések visszaigazolása II/14/17 Az adásvételi szerződés II/14/17 Áruvásárlás gyorsított eljárásban II/14/18 A termékek minőségének ellenőrzése II/14/22 A termékek minőségét jelző címkék II/14/23
b, Rendelések leadása Beszerzési források feltérképezése Ajánlatkérés Ajánlatok összehasonlítása Rendelést megelőző tárgyalások Szállítási keretszerződések, lehívási megbízások A rendelés
II/14/15 II/14/15
c, Leltározás, leltározás megadott szempontok alapján A leltár fogalma A raktárkészlet számbavétele Leltár készítése a használati tárgyakról A leltár eredményének továbbítása Leltárjegyzék
II/14/25 II/14/25 II/14/26 II/14/26 II/14/27
Raktári mozgások Leltárkészítés Készleteltérés/Törés vagy megromlás Leltárjegyzék
14
II/14/28 II/14/29 II/14/32 II/14/32
d, Fizetési műveletek végrehajtása Készpénzes fizetés Készpénzkímélő- és készpénzmentes fizetési forgalom Specifikus átutalások Fizetés csekkel
II/14/33 II/14/33 II/14/35 II/14/35
Kártyarendszerek, elektronikus fizetési rendszerek Szállodai utalvány Váltók Számlatípusok
II/14/37 II/14/38 II/14/38 II/14/40
e, Az alapanyagok és használati cikkek költségtudatos felhasználása Költségtudatosság a vendéglátásban
II/14/41
Példák költségtudatos eljárási módokra
II/14/42
Alapanyagok
II/14/41
Egyéb költségfaktorok
II/14/42
Használati cikkek
II/14/41
f, Egyes kiegyenlítendő szolgáltatások kiadásainak és bevételeinek kiszámítása, annak gyakorlása példák segítségével Kiadások és bevételek A költségek felosztása További költségszámítási fogalmak Költségek grafikus ábrázolása Költségszámítási módszerek (kalkulációk)
II/14/43 II/14/43 II/14/44 II/14/44
Összköltség számítás Részköltség számítás (fedezeti összeg kiszámítása) Költségek és bevételek alakulása
II/14/45 II/14/45 II/14/46
II/14/45
g, Eladási árak megállapítása a vállalati kalkulációs séma alapján Árkalkuláció ételek esetében Alapanyagköltségek felmérése Bruttó haszonkulcs megállapítása és kalkulációs tényezők Fedezeti összeg kiszámítása Fedezeti elemzés Szobaárak kiszámítása Szállodák kapacitása és forgalma Átlagos all inclusive árak Elszállásolási összköltségek kiszámítása
II/14/47 II/14/47 II/14/48 II/14/51 II/14/52 II/14/54 II/14/54 II/14/54
Fedezeti összeg II/14/55 Példák mennyiség- és árkalkulációkra II/14/55 Vágási veszteségek kiszámítása II/14/55 A hús elkészítése során felmerülő veszteségek II/14/55 Beszerzési mennyiség kiszámítása II/14/56 Kiszolgálási díj kiszámítása II/14/56 Árrés és kalkulációs tényezők kiszámítása II/14/57
II/14/54
Számtani alapműveletek (közbevetés) Összeadás Kivonás Szorzás Osztás Fel- és lekerekítés szabályai a kereskedelemben
II/14/58 II/14/59 II/14/60 II/14/61 II/14/62
Hármasszabály alkalmazása Százalékszámítás Kamatszámítás Osztalékszámítás Pénznemek átszámítása Kerület- és területszámítás
15
II/14/64 II/14/65 II/14/66 II/14/66 II/14/67 II/14/68
Összetett feladatok a négy alapművelettel Számolás törtekkel
II/14/62 II/14/62
Felszín- és térfogatszámítás A legfontosabb mértékegységek
16
II/14/68 II/14/69
II/15 Reklám és eladásösztönzés A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Reklámeszköz és reklámhordozó megkülönböztetése és alkalmazása az adott gyakorlati helyet hirdető reklámtevékenység során Marketing és reklám Marketing a vendéglátásban Marketing eszközök Ellátási helyzet a vendéglátásban Reklám a vendéglátásban Belső reklám
II/15/3 II/15/3 II/15/3 II/15/3 II/15/3 II/15/4
Vállalati arculat PR-tevékenység Példa »prospektus« Egyéb reklámeszközök Példák reklámeszközökre (ábrák) A reklámtevékenység költségei
II/15/5 II/15/5 II/15/5 II/15/6 II/15/8 II/15/14
Külső reklám Reklámeszköz és reklámhordozó Marketingmix
II/15/4 II/15/4 II/15/5
A reklámtevékenység sikerének felmérése Versenyjog
II/15/14 II/15/14
Hirdetés szakfolyóiratban Az esemény menetrendje
II/15/15 II/15/15
Koncepció és megvalósítás Az elért eredmények figyelemmel kísérése Fogadtatás a vendégek részéről
II/15/18
b, Eladást ösztönző intézkedések előkészítése Példa »nyílt nap« Koncepció Meghívók
II/15/15 II/15/15 II/15/15
c, Közreműködés a reklámakciókban Példa »ásványvíz« A csapat összeállítása Információszerzés Ütemterv elkészítése
II/15/17 II/15/17 II/15/17 II/15/17
II/15/22 II/15/22
d, Alkalomhoz illő dekoráció készítése Helyiségek dekorálása Példák dekorációs munkákra
II/15/23 II/15/27
A pult díszítése, letakarása vászonnal Virágrendezés
II/15/27 II/15/28
e, Jó reklámhatású ajánlatok kidolgozása Személyre szabott ajánlatok Menü Megbízhatóság Szöveg és kifejezési mód Helyesírás, szórend és az írásjelek helyes használata Szövegelrendezés Formázás
II/15/31 II/15/37 II/15/37 II/15/37 II/15/38 II/15/41 II/15/41
A vendéglátóipar teljes kínálata II/15/48 Vendéglátói szolgáltatások II/15/48 Élelmezési szolgáltatások II/15/48 Elszállásolás kiegészítő szolgáltatásokkal II/15/48 Példák a szolgáltatási kínálat kibővítésre illetve arra, hogy ehhez milyen szempontokat kell számításba venni II/15/50 Rendezvények II/15/51 Ajánlatok megtervezése II/15/53
II/16 Gazdasági szolgáltatások
17
A kerettanterv értelmében a képzés második tanévében közvetítendő ismeretek a, Vendégszobák ajánlathoz illetve alkalomhoz illő előkészítése A gazdasági szolgálatatások kapcsán A helyiségek alkalomhoz illő elvégzendő feladatok II/16/3 előkészítése II/16/4 A helyiségek előkészítése az Példa »napi beosztás táblázatos áttekintése adott ajánlatnak megfelelően II/16/3 szerdától« II/16/5 b, Vendégszobák takarítása és karbantartása Takarítási munkálatok és tisztítószerek A szobák takarítása esetén alkalmazandó munkafolyamatok Vendégek által elhagyott szobák Vendégek által lakott szobák
II/16/9 II/16/11 II/16/11 II/16/11
Általános útmutatások II/16/11 Vendégszobák takarítása és karbantartása II/16/13 Kád takarítása és karbantartása II/16/15
A tankönyv II. és III. részben szereplő fotók nagy része a Hamburgi Gasztronómiai és Táplálkozástudományi Ipariskola projektjének keretein belül készültek. A projektvezető Ctefan Wohlfeil volt, aki a képeket is készítette. Mivel nem stúdióban készült fotókról, hanem csupán pillanatfelvételekről van szó, melyek a gyakorlatban végzett munkafolyamatok közben születtek, egyes képek esetében elkerülhetetlen eltéréseket tapasztalhatunk a fényviszonyokban és a színvisszaadás terén. A könyvben szerepelnek még Peter Braune (Nidderau) és Henning Berfefeld (Hamburg) felvételei is.
18
TARTALOMJEGYZÉK III A számokkal és betűkkel jelzett címsorok megfelelnek a kerettantervekben szereplő adatoknak
A képzés 3. tanévében érintett tevékenységi területek III/17 Vendégekkel való érintkezés, információnyújtás és értékesítés A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek a, Ajánlatkérések feldolgozása, ajánlatok kidolgozása Érdeklődés a vendéglátóipari szolgáltatások iránt Ajánlatkérések különböző típusai A vendéglátóipari szolgáltatások kínálata Általános jellegű ajánlatkérések és ajánlatok Személyre szabott ajánlatkérések és ajánlatok Ajánlatokat tartalmazó levelek nyelvezete és tagolása
A vendégek érdeklődési körének felmérése Ajánlott árak Az ajánlatok jogi jelentősége Általános szerződési feltételek (ÁSzF)
III/17/3 III/17/3 III/17/3
III/17/5 III/17/5 III/17/19 III/17/19
III/17/3 III/17/3 III/17/4
b, Megrendelések visszaigazolása, feldolgozása A megrendelések visszaigazolása Megrendelés visszaigazolások megfogalmazása
III/17/25 III/17/25
Kommunikációs eszközök Megbízások feldolgozása és továbbítása
III/17/25 III/17/26
c, Vendégeknek való információnyújtás illetve értékesítés Kommunikációs alapelvek Párbeszédek előkészítése Hogyan viselkedjünk beszélgetés közben Kérdezési technikák és kérdésformák Példa információnyújtó illetve értékesítési párbeszédre
III/17/29 III/17/30 III/17/30
Tervezési eszközök mint a beszélgetés alapjai III/17/25 Telefonbeszélgetések III/17/37 A vendégorientált párbeszéd értékelési kritériumai a vizsgán III/17/39
III/17/31 III/17/31
III/18 Recepció A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek A recepció feladatai és funkciói (áttekintés) Feladatok a recepción Napirend a recepción A recepción dolgozó alkalmazottak
III/18/3 III/18/5 III/18/5
Biztonság III/18/8 Foglalási statisztikák III/18/12 Vállalati mutatók és nullszaldó az elszállásolás, mint szolgáltatás terén III/18/12
19
A recepción elvégzendő speciális feladatok Érkezési sorrend betartása
III/18/8 III/18/8
a, Foglalási tervek készítése illetve a szobakihasználtság felmérése Elektronikus szobafoglaló rendszerek Az elektronikus rendszerek előnyei Az elektronikus adatfeldolgozás megbízhatósága Foglalási típusok Szobafoglaló rendszerek és az internet Számítógép alapú kiértékelések, listák, tervek
III/18/16 III/18/16 III/18/16 III/18/17 III/18/17
A szobafoglalás módosítása III/18/19 Mit tegyünk, ha a vendég nem jelenik meg a foglalt időpontban, illetve mi a teendő túlfoglalás esetén III/18/19 Szobalemondás III/18/19 Szobacsere III/18/19 A foglalással kapcsolatos dokumentumok iktatása III/18/20
III/18/18
b, Információs- és kommunikációs technikák feladatorientált használata A kommunikáció fogalma III/18/25 Modern kommunikációs eszközök III/18/25 Az adatfeldolgozás, mint információsés kommunikációs eszköz III/18/26 Elektronikus front-office rendszerrel szembeni elvárások III/18/26 Hotelek által használt kódok III/18/31
Szobakategóriák rövidítései III/18/31 A hotelek által használt kód-ABC III/18/31 Nemzetközi rövidítések III/18/31 A személyes beszélgetés, mint közvetlen, és a levelezés, mint közvetett kommunikáció III/18/33 Nyomtatott tájékoztatók és formanyomtatványok III/18/33
c, Levelezés A modern levelezés Írásmóddal kapcsolatos szabályok alkalmazása a DIN 50092 alapján (folytatás) A megújult helyesírás Levelezési technikák A jó levélstílus Szakítás a régi, maradi kereskedői szokásokkal Stílusgyakorlatok
III/18/37 III/18/37 III/18/40 III/18/40 III/18/40
Levélminták (példák) Ajánlatok Reklamációk Gratuláló levél Részvétnyilvánító levél Meghívás lemondása
III/18/45 III/18/45 III/18/46 III/18/46 III/18/47 III/18/47
III/18/41 III/18/42
d, Vendéktől jövő megbízások végrehajtása Információnyújtás III/18/49 Megbízások végrehajtása illetve továbbítása III/18/49 További, a vendégek részéről gyakran felmerülő kérések III/18/55
Vendégektől jövő megbízások közvetítése, továbbítása III/18/55 Megelőzés és kárelkerülés III/18/55
2 A Német Norma Intézet által meghatározott német ipari norma szabvány, mely a diktálás szabályait fekteti le.
20
e, Kiegyenlített szolgáltatások könyvelése Vendégkönyv vezetése Levonások és csökkentések
III/18/61 III/18/61
Könyvelési hibák
III/18/61
f, A vendégek számláinak kiállítása és elszámolása Számlakiállítás és számlatípusok Számlatípusok
III/18/63 III/18/63
Fizetési módok
III/18/64
g, A hotel kasszájának kezelése illetve elszámolása A hotel kasszájának kezelése III/18/71 Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy számlának III/18/71 Kézi pénztárkönyv-vezetés III/18/72
Elektronikus úton történő pénztárkönyvvezetés III/18/72 Készpénzmentes fizetési eszközök III/18/73 Napi zárás és ellenőrzés III/18/73
h, Utazási irodákkal és szervezőkkel való elszámolás Utazási irodák és utazásszervezők Egyéb tevékenységekkel foglalkozó szervezők Utazásszervezőkkel kötött szerződések
III/18/77 III/18/77
A bonitás (fizetőképesség) ellenőrzése Fizetési meghagyásos eljárások
III/18/79 III/18/81
A recepción/Az étteremben Bankett A recepción Minden egyéb érintett terület
III/18/118 III/18/121 III/18/126 III/18/128
III/18/79
i, Egyszerű információnyújtás idegen nyelven A recepción III/18/86 A telefonközpontban III/18/103 Minden olyan terület, ahol szükség van a vendégekkel való kapcsolattartásra III/18/106 Az étteremben III/18/108 A pultnál III/18/112 k, Pénznemek átszámítása Pénzváltás a hotelekben Az árfolyamok Valuta és deviza Fontosabb külföldi pénznemek Az euró, mint az Európai Monetáris Unió államainak közös pénzneme
III/18/129 III/18/129 III/18/129 III/18/129 III/18/129
Pénznemek átszámítása III/18/130 Euró átszámítása külföldi pénznemre III/18/130 Külföldi pénznem átszámítása euróra III/18/130 Adott külföldi pénznem átszámítása másik külföldi pénznemre III/18/131 Devizaszámla III/18/131
III/19 Marketing A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek a, Marketingintézkedések kidolgozása és kivitelezése
21
A marketing, mint alapvető vállalati beállítottság Marketing koncepció k Saját vállalatunk értékelése A vendégek szükségleteinek struktúrája Piackutatás Marketingcélok Marketingeszközök Termék-kialakítás Az áruválaszték kialakítása Kínálatpolitika A kiindulási helyzet Vállalati célok Piackutatás és felmérés Konkurencia helyzet Az új marketing koncepció
III/19/3 III/19/3 III/19/3 III/19/5 III/19/5 III/19/9 III/19/9 III/19/9 III/19/9 III/19/9 III/19/41 III/19/41 III/19/41 III/19/42 III/19/42
Árkialakítás III/19/10 Reklám III/19/10 Eladásösztönzés III/19/10 Eladásösztönzési intézkedések III/19/13 Értékesítési tanfolyamok III/19/15 PR-tevékenység III/19/16 A marketing további eszközei III/19/16 A marketingmix III/19/16 Hotelek osztályozása Németországban III/19/35 Egy példa III/19/41 »Egy marketing koncepció kidolgozása« III/19/41 Az új koncepció megvalósítását megcélzó intézkedések III/19/43 Marketing eszközök III/19/43 Az új koncepció bevezetése és tesztelése III/19/45
b, A marketingtevékenység eredményeinek figyelemmel követése Hogyan mérhető a marketingtevékenység
Vendégek körében végzett felmérések III/19/47
sikeressége? III/19/47 A sikeresség egzakt módon történő értékelésének nehézségei III/19/47
Költség-haszon elemzés a marketingben III/19/48
c, PR-tevékenységek A PR- és reklámtevékenységek körbehatárolása Milyen hasznunk származik a PR-tevékenységből Célcsoportok PR-intézkedések Üzemlátogatások
III/19/49 III/19/49 III/19/49 III/19/49 III/19/50
Sajtókonferenciák Sajtóközlemények Adományozás, szponzorálás, jótékonysági rendezvények Közös PR-akciók
III/19/51 III/19/52 III/19/53 III/19/54
III/20 Gazdasági szolgáltatások A kerettanterv értelmében a képzés harmadik tanévében közvetítendő ismeretek a, Szakterület specifikus személyzet időbeosztásának összeállítása A munkaerő-felhasználás megtervezése Szolgálati idő típusai A munkaidő rugalmassága
III/20/3 III/20/4 III/20/4
Egyéb személyzeti- és munkatervek III/20/4 Kölcsönzött munkaerő III/20/5 Outsourcing (kiszervezés) III/20/5
b, Szervezeti eszközök felhasználásával történő ellenőrzési munkálatok
22
A gazdasági szolgáltatások terén szükséges ellenőrzések
III/20/7
Mosodai és vegytisztítási folyamatok figyelemmel kísérése III/20/13
Napi szinten elvégzendő ellenőrzési munkálatok
III/20/7
A gazdasági szolgáltatások terén szükséges ellenőrzések
III/20/16
Függelék 1. A hotelalkalmazotti szakképzés során teljesítendő vizsgák
A/3
1.1 Vizsga-előkészületek: Feladatlapok a hotelalkalmazotti szakképzéshez Mintafeladatlapok
A/3 A/3 A/4
1.2 Az időközi vizsga Időközi vizsgák a vendéglátóipari szakképzésekben Példa időközi vizsgára
A/27 A/28 A/30
1.3 A záróvizsga A záróvizsga gyakorlati része Példa a záróvizsga gyakorlati részére A záróvizsga írásbeli része A záróvizsga írásbeli részéhez szükséges tananyagok jegyzéke Az írásbeli vizsgafeladatok típusai Példa az írásbeli vizsga feladatsorára
A/35 A/36 A/37 A/56 A/57 A/86 A/91
2. A hotelalkalmazott szakképzésre vonatkozó oktatási rendelet
A/115
2.1 A vendéglátóiparra vonatkozó oktatási rendelet kerettantervvel
A/116
2.2 Példa gyakorlati képzési tervre
A/123
2.3 A szakiskola kerettanterve
A/130
23