A jogállamiságról a köztársasági elnök választás kapcsán A köztársasági elnökválasztás nem rázza meg a magyar közvéleményt, és a kapcsolódó ismeret hiánya is jelentıs annak ellenére, hogy a kettıs hatalomgyakorlás egyik legfontosabb intézményérıl van szó: „csak viszonylag keveseket foglalkoztat komolyabban is ez a téma: mindössze 30 százalék állította, hogy „gondolkozott már azon, ki lenne a legalkalmasabb a köztársasági elnöki posztra”. A tájékozottság is foghíjas: igaz, az emberek 81 százaléka tisztában van azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, de 11 százalékuk azt hiszi, hogy ebben népszavazás dönt, 8 százalék pedig nem tudott válaszolni.”1 Annak az oka, hogy a köztársasági elnök a közvélemény számára nem fontos intézmény, a köztársasági elnök választásában gyökerezik. A köztársasági elnök ugyanis az Alkotmánynak (másutt Alaptörvénynek) nevezett 1949. évi XX. törvény szerint „Magyarország államfıje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és ırködik az államszervezet demokratikus mőködése felett.”2 Tehát az államszervezet demokratikus rendjére ügyel, aminek törvényhozó szervezete, az Országgyőlés (maradjunk ennél a kifejezésnél a mőködést pontosító Helytartótanács helyett) választja meg. Tehát az Országgyőlés választja saját felügyelı intézményét, a köztársasági elnököt. Az ellentmondást nem kell ezen túl bizonyítani, viszont szükséges végiggondolni ennek okát és következményeit. A köztársasági elnök és a miniszterelnök kettıs egysége a magyar jogrendben még formailag megmaradt, mint számos más jogintézmény atyai eleink hagyományából. Ez azt jelenti, hogy nem formai, hanem tartalmi ellentmondások feloldásával megvalósuló változtatásra van szükség ahhoz, hogy az Új Világrend gondolkodási módja érvényesüljön. Ez az ellentmondás pontosan mutatja, hogy milyen következményekkel jár az, ha ısi jogintézményeinket formailag tartják meg, annak lényegi feladatának, kapcsolatainak megmásításával, eltörlésével. A hatalomgyakorlás látszat-kettıs-egységébıl ered a területi és listás választással formailag alkalmazott törvényalkotási kettıs egységének (alsó- és felsıház – parlamenti bizottságok) ellentmondásossága, ebbıl pedig a területi önkormányzatok és az állam formailag alkalmazott kettıs egysége. Az államhatalmat ténylegesen egy államon felüli intézmény gyakorolja. Az állam legfıbb irányító és vezetı intézménye, az államfı és a miniszterelnök ennek alárendelve mőködnek. Az államfı fı feladata az irányelvek és a végrehajtás összhangjának biztosítása, vagyis a tényleges hatalomgyakorló értékrendjének érvényesítése. Ehhez jogosultsággal [pl. – ez formailag (ténylegesen a haderı felett a NATO rendelkezik) megvan a jelenlegi jogrendszerben – a hadsereg feletti irányítási joggal] és feltételrendszerrel (ellenırzı, anyagi ellátó és igazságszolgáltató szervezetekkel) kell rendelkeznie. Ezért az államfı felelıssége az állam minden tevékenységére kiterjed. A miniszterelnök feladata az irányelvek megvalósításához szükséges szervezési, vezetési feladatok ellátása. Ehhez eszközként szabályozási (jogalkotási) jogosultság (jogalkotó szervezet - országgyőlés) és az állam élettelen és élı környezete, valamint az ember
- 2 részérdekeit képviselı és összehangoló természetes szervezetek, mint feltételek állnak rendelkezésére. Kettejük összehangolt munkája az állam és az ember szabadságának biztosítéka. Az állam, mint egy földrajzi területen, azonos értékrend szerint élı emberek közössége, akkor él szerves egységben, ha életét meghatározó alapértékrend kifejezi közösségi és egyéni érdekeit. Vagyis az egy államban élı emberek azonosulását vagy eltérését az állammal szemben a hatalmat ténylegesen gyakorló értékrend határozza meg. Amennyiben a hatalmat ténylegesen gyakorló értékrend egy személy, vagy egy szők csoport érdekeinek szolgálatában áll, akkor az állam önkényuralom (diktatúra) alatt él, akkor is, ha alkotmányos demokráciának nevezik az állam jellegét, formálisan tagja-e olyan szervezetnek, amit az diktatórikus értékrend szolgálatában hoztak létre (EU, NATO) vagy független attól (Svájc, Norvégia). Akkor pedig, ha a hatalmat gyakorló értékrend az állam területének és az ott élı embereknek érdekei összehangolását jelenti, az egyének és természetes csoportjaik szerves egységeként közszabadságára épülve mőködik az állam. ____________________________ A fentiek alapján az arisztotelészi hármas kérdésre adok választ: Miért: az önkényuralom államával nem azonosulhat a Szent Korona egyetlen tagja sem. Mit: a közszabadság államát, amely a Szent Korona értékrendre épül. Hogyan: a szabad magyarrá vált Szent Korona tagok Alkotmányozó Nemzetgyőlésen kinyilvánított akaratával.
Miért? Miért? Diktatúra alatt az állam legfıbb irányítóinak és vezetıinek jogosultságai és feltételei korlátozottak (és a hozzájuk tartozó intézményrendszeré ugyancsak), tevékenységüket a diktatúra érdekének Helytartójaként végzik, hiszen a lényegi döntéseket a diktatúra központjában hozzák3. Azért kell a kampányprogramok megtévesztınek lenniük azzal, hogy korlátlan jogosultságot, valamint szükséges és elégséges feltételeket mutatnak, mert nincs olyan épesző ember, aki a tudatosan szavazna arra, hogy gyarmati sorba taszítja önmagát. A pártrendszer a választó megtévesztését szolgálja, aki azt hiszi, hogy a korlátlan jogosultságok, valamint a szükséges és elégséges feltételek megvannak, ezért csak az állam életének szabályozási megoldásai között lehet különbség, így szabadon dönthet érdekei érvényesülésérıl4. A választás után a hatalomra (pontosabban: Helytartó-pozícióba) került párt természetesen nem teljesíti ígéreteit5. Önigazolásként az elızı kormányra mutogat, és az ígéreteivel ellentétes megszorítást úgy tünteti fel, hogy azok a választók életét javítja. Amikor bebizonyosodik, hogy megtévesztéssel jutott hatalomra, akkor a „demokratikus” igazságszolgáltatás „jogértelmez”: nem azt kell érteni a törvényen, ami benne van6.
- 3 Ezért hát az a kérdés teljesen közömbös, hogy az államelnök és a miniszterelnök függetleneke egymástól vagy nem, részletkérdésekben egyetértenek-e vagy sem, hiszen a „demokratikus” választási rendszer biztosítja, hogy mindketten a diktatúra alázatos szolgái legyenek. És az is közömbös, hogy a Helytartótanácsban (2009. december 1. elıtt: Országgyőlés – okot ld. LSz. MSZ 288. cikk) a kormányt milyen részletkérdésben támadja a díszpinttyé alázódott „ellenzék”, hiszen ugyanis nem lényegi különbséget, hanem a diktatúra (jelen esetben a neoliberalizmus) különbözı változatait képviselik. Diktatúra alatt annak sincs jelentısége, hogy milyen a jogrendszer, van-e Alkotmánynak, vagy Alaptörvénynek (esetleg egyszerre mindkettınek) nevezett diktátum-közvetítı, és ha van, akkor azt Rákosi Mátyás, Sztálin, illetve Antall József, vagy Orbán Viktor nevéhez lehet-e kötni. Még annak sincs jelentısége, hogy a diktatúrával ellentétes közszabadságot jelentı Szent Koronára hivatkoznak-e a most összeülı okosok7, mint az 1991-es Alkotmánytervezet8 készítésénél, hiszen a Szent Korona Értékrendet nem merik alapul venni, mert a Szabadság Alkotmánya számukra a tömjénfüsttel ér fel, hiszen a diktatúra atyja a győlölet atyja, a Sátán! Magyarország (és 26 másik európai állam) diktátuma, amely a társadalmi együttélést diktátumként meghatározza, 2009. december 1-én hatályba lépett, a magyar Helytartótanácsjelölt testület 2007. december 17-i megerısítésével. Nem Alkotmánynak nevezik [babonából, mert elıdje az EU Alkotmány csúfosan megbukott], hanem Lisszaboni Szerzıdésnek. Rabság Alkotmányaként nevén nevezve, a Szabadság Alkotmánya stílusában, így szól: 1. Magyarország sohasem lesz szabad. 2. A Szent Korona tagjai soha nem fognak azokkal a szabadságjogokkal rendelkezni, mint a hatalmat bitorló idegenek és helytartóik. 3. A magyar föld, és ami alatta, felette van, valamint a magyar szellem, a magyarság javai és jogai örökké és elidegeníthetetlenül a megszállók tulajdonában vannak és felettük birtokjogot is csak a megszállók és helytartói gyakorolhatnak. 4. Minden magyar érték a megszállók érdekeit szolgálja. 5. Azokkal a Szent Korona tagokkal szemben, akik ellentmondanak és ellenállnak a diktatúra értékrendjének, a megszállóknak és helytartóiknak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. A nagy tudományossággal, „szaktekintélyek” és civilek bevonásával, valamint „széles társadalmi konszenzussal” létrehozott iromány így nem Alkotmány lesz, hanem a nagyon tikosan kezelt Rabság Alkotmányának (nagyon rövid) történelmi idıszakra irányelveit meghatározó Alaptörvénye. Fel is fogják cicomázni Istenhez címzett fohásszal (invokációval), mert a szentséggyalázásnak nincs határa, sıt a judeokeresztény egyházak vezetıi meg fogják áldani (nem úgy, mint a Turul oltárképpel atyai eleink hagyományát követı verıcei Kárpát-Haza Templomot). Arra, hogy a „miért”-re adott válasz a három radikális lépés megtételének döntési kényszerét jelenti mindannyiunk számára, a legújabb hírekkel támasztom alá9, amelyek közül kiemelem a legújabbat: „A Conference Board jelentıs mértékben, a korábbi plusz 1,7 százalékos becslésrıl plusz 0,3 százalékkal rontotta áprilisi kínai gazdasági indikátorát. A hír már az ázsiai kereskedési szakaszban komoly tızsdeindex eséseket okozott.
- 4 Európában tovább rontotta a hangulatot az EKB (Európai Központi Bank) által a pénzügyi válság idején a likviditás biztosítására a bankrendszerbe pumpált összegek visszafizetési határidejének lejárata, mégpedig háromjegyő milliárdos euró összegben. A lejárati határidı ismét "karnyújtásnyi közelségbe" hozta az európai pénzügyi rendszer stabilitási problémáit. (Zuhantak az európai tızsdék http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/29/19/Zuhantak_az_europai_tozsdek.aspx)
Mit? Mit? A közszabadságra épülı állam értékrendjének alapja a Szabadság, és ezért a kündü (Magyarország elnöke) és a gyula (Magyarország miniszterelnöke) fölött az értékrendet a Magyar Küldetéssel ránk kegyelmezett Szent Korona áll. A Szabadság Alkotmánya (egy oldalas kivonat): 1. § (1)
Magyarország örökké szabad. 2. §
(1)
A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szőntethetı meg és nem korlátozható.
(2)
A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek 3. §
(1)
Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak.
(2)
A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. 4. §
(1)
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. 5. §
(1)
Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
(2)
A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintı szabadságának,
- 5 c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. A diktatórikus és a közszabadságra épülı rendszer összevetését bárki elolvashatja, véleményezheti. Címe: „A Lisszaboni Szerzõdés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal” - http://szkszhu.szksz.com/euszgm2007.pdf. A Kündü és a Gyula egyaránt teljes feladatot teljesítenek, a Szent Korona Értékrend rendszert alkotó társadalmi együttélés szabályai szerint, amelyeket az „Új Világrend paradigmája (gondolkodási módja) a Szent Korona” c. könyvem tartalmazza, melynek részei a következı címen érhetıek el: Elıszó – http://szkszhu.szksz.com/Ujparadigmaeloszo.pdf Rövid indoklás a Szabadság Alkotmányához, az Alaptörvényhez és az alaptörvény szintő fıtörvényekhez - http://szkszhu.szksz.com/rovidindoklas.pdf Szabadság Alkotmánya - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.pdf Szabadság Alkotmánya egy oldal - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmanyrovid.pdf Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. fıtörvény http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról szóló 2. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.pdf Magyarország jelképeirıl és ünnepeirıl szóló, 3. fıtörvény http://szkszhu.szksz.com/3fotorveny.doc A Szent Korona Értékrenddel a magyarság küldetése az, hogy „mintát adjon az emberiségnek az emberi életre (Németh László). Európa minden államában ugyanaz a „MIÉRT”-re adott válasz, egységes a „MIT”-re adott is: Rövid indoklás az Európai Konföderációról szóló szerzıdéstervezethez http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderaciorovidindoklas.pdf Az Európai Konföderációról szóló szerzıdéstervezet http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacio.pdf
Hogyan? Módszer: a három radikális lépés megtétele. 1. Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása 2. Kilépés a NATO katonai szervezetébıl, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben. 3. Az idegen hatalom megszőntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal
- 6 Eszköz: Gondolkodási mód (paradigma) váltás, három szinten (videofilm-sorozatok, az alábbi felsorolásban az elsı rész címe szerepel, ahonnan tovább lehet lépni): Ideológiai paradigmaváltás: http://szkszhu.szksz.com/Ideolparad01.html Jogi paradigmaváltás: http://szkszhu.szksz.com/jogparad01.html Gazdasági paradigmaváltás: http://szkszhu.szksz.com/gazdparad01.html A gondolkodási mód váltás alapjainak továbbadása elıször Verıcén történt meg 2010. június 19-20-án. A következıt Bösztörpusztára tervezem 2010. augusztus 13-15 között. Szer: Alkotmányozó Nemzetgyőlés A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE http://szkszhu.szksz.com/Munkaterv100228.pdf Kelt Szegeden, 2010. Napisten havának 29. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája Az írás változatainak címei: A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100629.pdf, http://szkszhu.szksz.com/ISz100629.doc Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz06015.pdf Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100629.html 1
Amikor a kérdezıbiztosok a köztársasági elnöki tisztség legfontosabb követelményeirıl kérdezték a válaszadókat, a legtöbben (48 százalék) azt tartották nagyon fontosnak, hogy „legyen független a kormánytól”, de majdnem ugyanannyian (46 százalék) azt, hogy „jól együtt tudjon mőködni a miniszterelnökkel”. (Pártos voksok Felmérés a köztársaságielnök-választásról - http://www.median.hu/object.1cd690a2-b1804e49-ba27-0e3b2f1afd90.ivy) 2
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 29. § (1) bekezdés http://www.keh.hu/keh/alkotmany.html 3
Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendı célokat illetıen minden címzett tagállamra kötelezı, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelezı. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelezı, akiket címzettként megjelöl. (Lisszaboni Szerzıdés – Mőködési Szerzıdég 288. cikk - http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML http://szkszhu.szksz.com/Lisszaboniszerzodes2007.pdf 4
Négy változat egy témára - http://szkszhu.szksz.com/Osszehasonlito.pdf
- 7 -
5
A Mintha-Kormány Mintha-Programjáról http://szkszhu.szksz.com/AMinthaKormanyMinthaProgramjarol.pdf Az Orbán kormány három helyszínen elıadott öszödi beszéde - http://szkszhu.szksz.com/SZMH100604.pdf Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket http://szkszhu.szksz.com/Akciotervnevumegszoritointezkedesek.pdf 6
Központi Nyomozó Fıügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata - http://szkszhu.szksz.com/lu070308.doc
7
Az eseti bizottság feladata az lesz, hogy áttekintse a hatályos alkotmányt, illetve határozati javaslatot terjesszen be az új alaptörvény alapvetı elveirıl 2011. június 30-ig. Az alkotmány-elıkészítı eseti bizottságba a Fidesz 26, a KDNP 4, az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP 2 tagot delegálhat. A testület megbízatása akkor szőnik majd meg, ha elfogadják a tervezett alkotmány szabályozási elveire vonatkozó országgyőlési határozati javaslatot. A parlamenti bizottság mellett korábban egy szakértıi alkotmány-elıkészítı testületet is létrehoztak. A bizottság tagja Boross Péter volt miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József és Schöpflin György néppárti EP-képviselık, Stumpf István, az elızı Orbán-kormány kancelláriaminisztere, valamint Pozsgay Imre volt államminiszter. (Megalakult az alkotmány-elıkészítı bizottság - http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=328607) A történelmi hagyományokat, a nyugati mintát és az Alkotmánybíróság tizennyolc kötetnyi döntéseit egyaránt figyelembe kell venni egy új alaptörvény kimunkálásakor. Cservák Csaba alkotmányjogász, az FJF elnöke lapunknak azt mondta: szakmai, társadalmi szervezetként segíteni kívánják az Országgyőlés most induló alkotmányozó munkáját. Szeretnék átadni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Civil Összefogás Fórummal együttmőködve szereztek saját kezdeményezésre megtartott rendezvényeiken. (A civilek támogatják az alkotmányozást - http://www.mno.hu/portal/721564) 8
"A" változat Magyarország történelmi hagyományai és a Szentkorona által jelképezett ezeréves magyar állami folytonosság kifejezéseként a Magyar Köztársaság állampolgárainak közössége kinyilvánítja azt az akaratát, hogy a szabadság, egyenlıség és testvériség szellemében érvényre juttatja és védelmezi a népszuverenitást és a demokráciát, megvalósítja a jogállamiságot, biztosítja és óvja az emberi jogokat. (Alap) "B" változat Magyarország történelmi hagyományainak - amelyeket a magyar Szentkorona, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os forradalom, valamint a demokratikus állam és függetlenség 1989-90-es megteremtése is jelképez -, az alkotmányosság egyetemes értékeinek tiszteletben tartásával, a magyar állam ezeréves folytonosságának megerısítéseként a magyar állampolgárok közössége ünnepélyesen kinyilvánítja azt az akaratát, hogy - a szabadság, egyenlıség és testvériség szellemében - megvalósítja a demokráciát és a jogállamiságot, biztosítja és védelmezi az emberi és állampolgári jogokat, és úgy kívánja érvényre juttatni a népszuverenitást, hogy az összhangban álljon a nemzetek közötti egyenjogúság és békés együttmőködés alapelvével. (SZDSZ változat) "C" változat Magyarország történelmi hagyományainak - amelyeket a magyar Szentkorona is jelképez -, az alkotmányosság egyetemes értékeinek tiszteletben tartásával, a magyar állam ezeréves folytonosságának megerısítéseként a magyar nép ünnepélyesen kinyilvánítja azt az akaratát, hogy - a szabadság, egyenlıség és testvériség szellemében - megvalósítja a demokráciát és a jogállamiságot, biztosítja és védelmezi az emberi és állampolgári jogokat, és úgy kívánja érvényre juttatni a népszuverenitást, hogy az összhangban álljon a nemzetek közötti egyenjogúság és békés együttmőködés alapelvével. (MSZP változat) (Alkotmánytervezet 1991 – eredeti cím, ahonnan már levették: http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkterv.htm, most elérhetı cí: http://szkszhu.szksz.com/alkterv1991.pdf) 9
EU
2013-ra egy vagy akár több ország is elhagyhatja az euróövezetet a legnagyobb valószínőséggel a távozók között lehet Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország. Ezek az országok kényszerőségbıl, a mélyülı problémák és a növekvı eladósodottság miatt hagyhatják el az euróövezetet. Az elsı Görögország lehet.
- 8 -
Németország kilépésére is látszik még esély, ám Berlin önként hagyhatja el az EU jelenleg 16 országot tömörítı monetáris közösségét. Ennek oka alighanem az lesz, hogy végleg megrendül a bizalma az eurózóna iránt. a bankvezetık számolnak-e az eurózóna teljes összeomlásával? A megkérdezettek több mint 36 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, mégpedig úgy, hogy legalább 25 százalékos esélyt lát ennek bekövetkeztére a következı három évben. (Szétesik az eurózóna? - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szetesik-az-eurozona-320219) Mivel Ázsiában és Nyugat-Európában a kereslet még mindig bıvül, az egész régió számára az export jelenti a növekedés fı forrását. Ez különösen azoknak az országoknak jelent elınyt, amelyek a leginkább nyitottak a nemzetközi kereskedelemre. Ugyanakkor a bizalmi mutatók és a tényleges termelési adatok között némileg mélyült a különbség. A pénzügyi nehézségekre válaszként bevezetett megszorító csomagok, illetve a magas munkanélküliség következtében a lakossági fogyasztás továbbra is alacsony, és ez várhatóan nem is változik a következı negyedévben. (Nagyobb volt a füstje: Felül teljesíthet Kelet-Európa - http://ecoline.hu/piac/20100628_unicredit_cee.aspx) A program szerint a gazdaságnak nyújtott hitelezés támogatása érdekében a kormány "maximális futamidejő, nem alárendelt és nem strukturált kölcsönök formájában" likviditást biztosíthat a támogatható pénzügyi intézmények számára. "összhangban van az EU állami támogatási szabályaival, mivel arányos, célirányos, idıtartama és alkalmazási köre tekintetében korlátozott, illetve magasabb díjak mellett biztosít likviditást" (EU: meghosszabbíthatja Magyarország a banki likviditástámogatási programot http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=486825) "Nagyon aggódom a magyarországi fejlemények miatt. A GDP-hez viszonyítva a tervezett bankadó nagyon magas, aránytalanul nagy". Hozzátette: egy ekkora adó nyilvánvalóan megnöveli a hitelfelvétel költségeit, és így végsı fokon hátráltatja a gazdasági növekedést. "az ilyen adók ártalmasak lehetnek a térség pénzügyi szektorának stabilitására nézve, miután a pénzügyi szektor már amúgy is nagy nyomás alatt van a rossz hitelek magas aránya miatt" (Az EKB aggódik a magyarországi bankadó miatt - http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=486805) A miniszterek közvetlen munkatársainak számát ısztıl húszra, az államtitkárok mellett dolgozókét négyre korlátozza az államfı, s az ezen személyek jövedelmére és költségeire fordítható összeget pedig tíz százalékkal csökkenti. A közigazgatáson belüli takarékoskodást Sarkozy "morálisan elengedhetetlennek" nevezte levelében. A francia kormány már korábban célul tőzte ki, hogy 2013-ra a költségvetési hiányt a GDP három százaléka alá csökkenti, és ennek érdekében 45 milliárd euróval visszafogja az állami kiadásokat, valamint nyugdíjreformot vezet be. (Sarkozy 3 év alatt 10%-kal csökkentené az állam mőködési kiadásait - http://mti.hu/cikk/486793/) A legfrissebb euróövezeti tagnak számító Szlovákia ellenállása veszélyeztetheti az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által tetı alá hozott 750 milliárd eurós óriás-mentıcsomagot. A kérdést az EU és az IMF közös csomagjának a részét képezı Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) jelenti, amely összesen 440 milliárd euró értékben vállal hitelgaranciákat a tagállamok után, és amely július 1-jétıl kezdené meg a mőködését. Az ebbıl Szlovákiára esı rész 4,5 milliárd lenne akkor, ha valóban le is kellene hívni az egész összeget. a szerzıdés szövege szerint abban az esetben, ha a garantált hitelkeret 90 százaléka megvan, az EFSF megkezdheti mőködését. pár nappal ezelıtt derült ki: Pozsony idei adóbevételei egymilliárd euróval maradnak el a korábban várttól. (Szlovákia nem mentene - http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szlovakia-nem-mentene-320162 Szlovákián bukhat az uniós óriás mentıcsomag - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szlovakianbukhat-az-unios-orias-mentocsomag-320215) A görögök szerint a tervezet nem fogja beváltani a hozzá főzött reményeket, s nem jár majd jelentıs megtakarítással a nyugdíjalapokra nézve, ugyanakkor nagy áldozatokat követel a lakosságtól. Nem tetszik a görögöknek a munkaerıpiac szabályozásának átalakítása sem, ez többek között a felmondást tenné könnyebbé és olcsóbbá a munkáltatók számára. A kormány múlt héten pénteken elfogadott tervei szerint egyebek mellett 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, és a jelenlegi 35-37 évrıl 40-re az öregkori nyugellátáshoz szükséges szolgálati idıt. Ez különösen a nıket érinti hátrányosan, mert náluk jelenleg 60 év a korhatár.
- 9 -
(Ismét általános sztrájk Görögországban - http://mti.hu/cikk/486764/) az IMF igazgatótanácsa hétfın nem fogja megtárgyalni a román kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitőzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek. A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések - a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következı felülvizsgálatát. a kabinet nagy valószínőséggel emelni fogja a jelenlegi 19 százalékos áfát, de akár a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozó 16 százalékos egységes adókulcsot is növelheti. (Elhalasztotta az IMF a Romániának szánt hitelrészlet átutalását - http://mti.hu/cikk/486331/) A román kormány 24 százalékra emelte az áfát szombati rendkívüli ülésén, amelyen azt is eldöntötték, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó nem változik. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra érvényes 16 százalékos egységes adókulcs nem változik. a kormány összehangolja pénzügypolitikáját a román központi bank monetáris politikájával, hogy ellenırzés alatt tartsák az inflációt és a lej-euró árfolyamot. (Gyorsan reagált a román kormány az IMF-döntésre - http://vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/gyorsanreagalt-a-roman-kormany-az-imf-dontesre-320105) A Budapesti Értéktızsde részvényindexe, a BUX 486,17 pontos, 2,28 százalékos csökkenéssel, 20 843,79 ponton zárt pénteken. a BUX a román tızsde mellett a régióban egyedüliként veszített ilyen jelentıs mértékben értékébıl, a térség vezetı tızsdeindexei, csak fél százalék körüli mínuszban zárták a pénteki kereskedést. Kiemelte: a nap legnagyobb vesztese a Richter és az OTP volt, utóbbi annak ellenére veszített több mint 5,5 százalékot értékébıl, hogy a péntek reggel nyilvánosságra került sajtóhírek szerint csak 30 milliárd forintnyi bankadót kell majd fizetnie a pénzintézetnek az adó bevezetésének új tervezete szerint, szemben a korábban becsült, akár 80 milliárd forintos tétellel. (Román hírek miatt esett a BUX, nagyot zuhant az OTP http://hvg.hu/gazdasag/20100625_roman_hirek_miatt_esett_a_BUX) a forgalmi adó megemelésének negatív hatása lesz a román gazdaságra is. Elırejelzések szerint, az uniós összehasonlításban amúgy is magas romániai inflációs 7, de akár 8 százalék fölé is ugorhat év végére, s a drágulással együtt járó fogyasztáscsökkenés tovább mélyítheti a recessziót. Emellett minden bizonnyal csökken majd a román jegybank mozgástere is, így nagy valószínőség szerint a helyi alapkamat további csökkentésére jó ideig nem lehet számítani. (Nyugdíjcsökkentés helyett azonnali áfaemelés - Katasztrófát emlegetnek Romániában http://ecoline.hu/piac/20100628_roman_afa.aspx) Szerbia 380 millió euróhoz juthat hozzá, miután a múlt hónapban Belgrádban megállapodás született a szerb kormány és az IMF küldöttsége között. Az egyezség értelmében Belgrád idén már nem "olvaszthatja ki" a tavaly befagyasztott közalkalmazotti fizetéseket és nyugdíjakat, viszont lehetıség van egy egyszeri évközi juttatás kifizetésére. A belgrádi kormány és az IMF megállapodtak arról is, hogy a szerb államháztartás GDP-arányos hiánya az eredetileg tervezett 4 százalék helyett 4,8 százalék lehet az év végén. Belgrád ugyanakkor vállalta, hogy szeptemberig elfogadja a "pénzügyi felelısségrıl" szóló törvényt, amelyben többek között több évre elıre rögzítik az infláció és az államadósság lehetséges maximális mértékét. Szerbia ugyanakkor továbbra sem teljesítette azt az ígéretét, hogy elbocsát 3 ezer dolgozót a közszférából. (Kormánydöntés: nem lesz béremelés az IMF feltételek miatt Szerbiában http://hvg.hu/gazdasag/20100628_szerb_gazdasag_imf_beremelesi_stop#utm_source=hvg_top&utm_medium=e mail&utm_campaign=newsletter2010_06_29&utm_content=top5) VILÁGGAZDASÁG Fontos elırelépés történt a torontói G20-csúcstalálkozón a globális gazdasági válság kezelésében - mondta az amerikai elnök a vasárnapi zárónapon, utalva arra, hogy a legfejlettebb gazdaságok ígéretet tettek az államháztartási hiány felére való csökkentésére 2013-ig.
- 10 -
míg közép és hosszú távon a deficitcsökkentés a cél, rövid távon folytatni kell a gazdaság ösztönzését célzó költekezést azokban az országokban, amelyek ezt megengedhetik. Minden országnak el kell dönteni, milyen rugalmasan tudja ösztönözni a gazdaságot és serkenteni a munkahelyteremtést, jelentıs eladósodás nélkül Obama sikeresnek nevezte a G20-csúcsot, megjegyezve, hogy a világgazdaság 85 százalékát képviselı országok vezetıi megegyeztek a válságra adott lépéseik összehangolásában. A csúcstalálkozón azonban nem történt olyan jelentıs lépés, amely eloszlathatná a befektetık aggodalmait a globális gazdasági kilábalás bizonytalanságával kapcsolatban (Obama: elırelépés a globális válság kezelésében a G20-csúcson - http://mti.hu/cikk/486514/) a fejlett gazdaságok úgynevezett növekedésbarát költségvetési fegyelem megvalósítására fognak törekedni tartalmazza a zárónyilatkozat tervezete. A fejlett gazdaságok ezenkívül kötelezték magukat arra, hogy 2016-ig stabilizálják vagy csökkentik a GDP arányos államadósságot. A tervezet szerint a "közelmúltbeli események" rámutattak az állami költségvetés egyensúlyának fontosságára. (G20-csúcs: a fejlett gazdaságok 2013-ig felére csökkentik a deficitet - http://mti.hu/cikk/486499/) a globálisan összehangolt, nemzetközi válságalapot feltıkésítı tranzakciós adó ötletének megvalósítására belátható idın belül semmi esély sincs. Az új amerikai szabályozás lehetıséget ad a bankfelügyeletnek a tıkemegfelelési követelmények rugalmas alakítására, ez a minta azonban nem aratott sikert a többi G20 ország vezetıinek körében. (G20-csúcs: nincs megegyezés a banki különadókról - http://mti.hu/cikk/486571/) A világ vezetıinek találkozóit évek óta heves tiltakozó megmozdulások kísérik, az egyik legemlékezetesebb az 1999. decemberi tüntetés, a "seattle-i csata" volt, amelynek során a demonstrálók teljesen szétzilálták a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) értekezletét. (Folytatódtak a tüntetések vasárnap Torontóban - http://mti.hu/cikk/486506/) Aláírták hétfın Brüsszelben az Európai Unió és az Egyesült Államok közti új megállapodást a banki adatok átadásáról a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés keretében. A két fél korábban már kötött egyezményt ugyanerrıl, de azt a dokumentumot az Európai Parlament elutasította. A mostani szerzıdést az EP-nek még szintén jóvá kell hagynia, de képviselık jelzése szerint ezúttal ennek nem lesz akadálya. Az ötéves megállapodás hivatalosan lehetıvé teszi, hogy Washington használhassa a világ pénzáramlásokat nyilvántartó legnagyobb adatbankjának (SWIFT) több ezer banktól kapott információit. (Aláírták az EU-USA megállapodást a banki adatok terrorellenes célú cseréjérıl http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=486628) KATONAI TERRORIZMUS "Azok, akik ilyen hamis információkat terjesztenek, el akarják terelni a nemzetközi közvélemény figyelmét azokról az országokról, amelyek valójában birtokolnak atomfegyvert: például a cionista rezsimrıl, amely az egyik legfıbb veszélyt jelenti a világ biztonságára nézve." Irán kész tárgyalni a Nyugattal nukleáris programjáról, de csak augusztus vége felé - mondta hétfın Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök. Ahmadinezsád kijelentette: a késleltetéssel az a célja, hogy megbüntesse a nagyhatalmakat az újabb gazdasági szankciókért, és megtanítsa ıket arra, hogy miként kell beszélni egy másik nemzettel. Az iráni elnök szeretné, ha a "bécsi csoportot" alkotó Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kiegészülne Brazíliával és Törökországgal, azaz a két ország is részt venne az atomdossziéval kapcsolatos tárgyalásokon. Az iráni elnök a szankciókkal kapcsolatosan figyelmeztette a Nyugatot, hogy megtorolják azt, amennyiben hajóikat megállítják és átvizsgálják. (Irán: a CIA hamis információkat terjeszt az atomprogramról http://hvg.hu/vilag/20100628_iran_cia_hamis_informaciokat_terjeszt#utm_source=hvg_cegauto&utm_medium= email&utm_campaign=newsletter2010_06_28&utm_content=latest) Mintegy 150 tálib lázadóval végeztek amerikai és afgán katonák egy új offenzívában Afganisztán keleti részén, a pakisztáni határ közelében - jelentette kedden a Washington Post címő amerikai napilap. A NATO vezette nemzetközi biztonsági erı (ISAF) vasárnap annyit közölt, hogy több mint 600 katona harcol az al-Kaida és a tálibok ellen Kunár tartományban, és a hadmőveletben "számos lázadót" megöltek. A harcokban eddig két amerikai katona esett el az ISAF vasárnapi közlése szerint.
- 11 -
Az icasualties.org független internetes oldal legújabb, kedden közzétett adatai szerint csupán júniusban elérte a százat az Afganisztánban megölt külföldi katonák száma. Az országban harcoló külföldi erık soha korábban nem veszítettek ennyi katonát egyetlen hónap alatt. A századik katona haláláról hétfın adott hírt az amerikai védelmi minisztérium. (Mintegy 150 tálibbal végeztek egy új afganisztáni offenzívában - http://mti.hu/cikk/486766/) IZRAEL Nem látja esélyét egy palesztin állam megalakulásának 2012-re - jelentette ki kedden Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter. Liberman bizonyára a közel-keleti "kvartett" - Egyesült Államok, Európai Unió, ENSZ és Oroszország felhívására utalt, amely szerint 2012-re szülessen megállapodás a kérdésrıl. (Liberman nem látja esélyét egy palesztin állam megalakulásának 2012-re - http://mti.hu/cikk/486828/)
