A játékvezetőszakmai teljesítménye és szerepvállalása a mai labdarúgásban Doktori értekezés
Bartha Csaba Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudomány Doktori Iskola
Témavezető: Dr. Hamar Pál egyetemi docens, Ph.D. Hivatalos bírálók: Dr. Nádori László professzor emeritus, az MTA doktora Dr. Hegyi Péter tudományos főmunkatárs, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai:
Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Csapó János egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Keresztesi Katalin egyetemi docens, kandidátus Dr. Gáldi Gábor főiskolai docens, Ph.D.
Budapest 2006 1
TARTALOMJEGY ZÉK
2
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE…………………………………….
4
1. BEVEZETÉS…………………………………………………………………
10
1.1. A labdarúgó játékvezetés kronologikus története………………………...
10
1.2. A játékvezetőpedagógiai szerepjellegzetességei…………………………
15
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS………………………………………………...
20
2.1. A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeit vizsgáló irodalom áttekintése………………………………………………………………...
20
2.2. A labdarúgó játékvezetők játékszabály-ismeretét vizsgáló irodalom áttekintése………………………………………………………………..
21
2.3. A labdarúgó játékvezetők figyelem, illetve koncentráció képességét vizsgáló irodalom áttekintése……………………………………………
23
2.4. A labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelési képességét vizsgáló irodalom áttekintése………………………………………………………
25
2.5. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongását vizsgáló irodalom áttekintése...................................................................................................
28
2.6. A labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézisét vizsgáló irodalom áttekintése……………………………………………………………….. 2.7. A
labdarúgó
játékvezetők
verbális,
illetve
nem
32
verbális
kommunikációját vizsgáló irodalom áttekintése…………………………. 3. CÉLKITŰZÉS………………………………………………………………..
34 38
4. ANYAG ÉS MÓDSZEREK…………………………………………………
40
4.1. Vizsgált személyek……………………………………………………..
40
4.2. Vizsgálati módszerek……………………………………………………..
43
4.3. Statisztikai analízis………………………………………………………..
48
5. EREDMÉNYEK……………………………………………………………...
49
5.1. A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek vizsgálati eredményei ………………………………………………………………. 5.2. A
labdarúgó
játékvezetők
játékszabály-ismeretének
vizsgálati
eredményei ……………………………………………………………….
2
49
50
5.3. A labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálatának eredményei…………...
51
5.4. A labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelési képességének vizsgálati eredményei……………………………………………………………….. 5.5. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongásvizsgálatának eredményei…... 5.6. A
labdarúgó
játékvezetők
motivációs
anamnézis
vizsgálatának
eredményei……………………………………………………………….. 5.7. A
labdarúgó
játékvezetők
verbális,
illetve
52 55
nem
56
verbális
kommunikációjának vizsgálati eredményei……………………………… 6. MEGBESZÉLÉS……………………………………………………………..
63 66
6.1. A kondicionális képességek vizsgálati eredményeinek megbeszélése…...
66
6.2. A játékszabály-ismeret vizsgálati eredményeinek megbeszélése………...
68
6.3. A figyelemvizsgálat eredményeinek megbeszélése………………………
69
6.4. A konfliktuskezelési képesség vizsgálati eredményeinek megbeszélése...
70
6.5. Az alkati szorongásvizsgálat eredményeinek megbeszélése……………..
73
6.6. A motivációs anamnézis vizsgálat eredményeinek megbeszélése………..
75
6.7. A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálati eredményeinek megbeszélése……………………………………………………………... 7. KÖVETKEZTETÉSEK……………………………………………………..
79 82
EPILÓGUS……………………………………………………………………….
86
ÖSSZEFOGLALÓ…………………………………………………....................
87
SUMMARY………………………………………………...................................
88
HIVATKOZOTT IRODALOM………………………………………………...
89
SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE………………………………………
100
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS…………………………………………………...
102
FÜGGELÉK (táblázatok, ábrák)……………………………………………........
104
MELLÉKLETEK (kérdőívek, tesztek)…………………………………………..
157
3
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE
TÁBLÁZATOK 1.1 táblázat: A kondicionális képességek vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetők alapadatai………………………………………...
105
1.2 táblázat: A kondicionális képességek vizsgálatában részt vevő női játékvezetők alapadatai………………………………………….
106
1.3 táblázat: A kondicionális képességek vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetőasszisztensek alapadatai…………………………...
107
2.1 táblázat: A labdarúgó játékszabály-ismeret vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai……………………………...........
108
2.2 táblázat: A labdarúgó játékszabály-ismeret vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai……………………………………
109
2.3 táblázat: A labdarúgó játékszabály-ismeret vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai………………..........
110
3.1 táblázat: A figyelem, illetve koncentráció képesség vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai……………...
111
3.2 táblázat: A figyelem, illetve koncentráció képesség vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai……………….
112
3.3 táblázat: A figyelem, illetve koncentráció képesség vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai...
113
4.1 táblázat: A konfliktuskezelési képesség vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetők alapadatai………………………………………...
114
4.2 táblázat: A konfliktuskezelési képesség vizsgálatában részt vevő női játékvezetők alapadatai………………………………………….
115
4.3 táblázat: A konfliktuskezelési képesség vizsgálatában részt vevő férfi játékvezetőasszisztensek alapadatai…………………………...
116
5.1 táblázat: Az alkati szorongás vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai……………………………………………...
117
5.2 táblázat: Az alkati szorongás vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai……………………………………………...
4
118
5.3 táblázat: Az alkati szorongás vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai………………………………...
119
6.1 táblázat: A motivációs anamnézis vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai……………………………………………...
120
6.2 táblázat: A motivációs anamnézis vizsgálatában részt vevőnői játékvezetők alapadatai……………………………………………...
121
6.3 táblázat: A motivációs anamnézis vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai………………………………...
122
7. táblázat: A verbális, illetve nem verbális kommunikációs képességek vizsgálatában részt vevőférfi játékvezetők alapadatai…
123
8. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek kondicionális képességeinek eredményeit összefoglaló táblázat……
124
9. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek játékszabály-ismeretének eredményeit összefoglaló táblázat……….
125
10. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek figyelemvizsgálatának eredményeit összefoglaló táblázat…………..
126
11. táblázat: Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek alkati szorongásának eredményeit összefoglaló táblázat……………
5
127
ÁBRÁK
1. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok 12 perces futásának eredménye…………………………………………………………
128
2. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok 200 méteres futásának eredménye…………………………………………………………
128
3. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok 50 méteres futásának eredménye…………………………………………………………
129
4. ábra: A női játékvezetőcsoportok 12 perces futásának eredménye…………………………………………………………
129
5. ábra: A női játékvezetőcsoportok 200 méteres futásának eredménye…………………………………………………………
130
6. ábra: A női játékvezetőcsoportok 50 méteres futásának eredménye…………………………………………………………
130
7. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok 12 perces futásának eredménye………………………………………………
131
8. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok 50 méteres futásának eredménye………………................................................
131
9. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok labdarúgó játékszabályismereti vizsgálatának eredménye…………………………………
132
10. ábra: A női játékvezetőcsoportok labdarúgó játékszabályismereti vizsgálatának eredménye…………………………………
132
11. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok labdarúgó játékszabály-ismereti vizsgálatának eredménye…………………..
133
12. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok figyelemvizsgálatának eredménye…………………………………………………………
134
13. ábra: A női játékvezetőcsoportok figyelemvizsgálatának eredménye…………………………………………………………
134
14. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok figyelemvizsgálatának eredménye………………………………...
135
15. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok „versengő” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
6
136
16. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok „alkalmazkodó” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
136
17. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok „elhárító” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
137
18. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok „kompromisszumkereső” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
137
19. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok „együttműködő” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
138
20. ábra: A női játékvezetőcsoportok „versengő” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
138
21. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok „versengő” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
139
22. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok „alkalmazkodó” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……
139
23. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok „elhárító” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye……………………...
140
24. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok „kompromisszumkereső” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye…………………………………………………………
140
25. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok „együttműködő” konfliktuskezelési stratégiájának eredménye…...
141
26. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye……………………………….
142
27. ábra: A női játékvezetőcsoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye……………………………….
142
28. ábra: A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye……………………………….
143
29. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Ki biztatta elsősorban a játékvezetésre?....................
7
144
30. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Hány éves korában kezdte el hivatásosan a játékvezetést?...................................................................................
145
31. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Hány éves korában vezette az elsőnem hivatalos labdarúgó mérkőzését?....................................................................
146
32. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Volt-e kiemelkedően szép élménye a játékvezetés során, amire szívesen gondol vissza? ……………………………
147
33. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Volt-e kellemetlen, rossz élménye, amelyet meg tud említeni?...........................................................................................
148
34. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Mi tetszik különösen a játékvezetésben, jelenleg miért vállalja fáradalmait? ……………………………………….
149
35. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Mit szeret jobban: nehéz, sok nézőelőtt zajló tétmérkőzéseket, vagy gyenge, nézők nélküli mérkőzéseket?...........
150
36. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Mit vár a további játékvezetői pályafutásától a saját emberi fejlődésére?.........................................................................
151
37. ábra: A férfi, illetve női játékvezetők, valamint a férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye – Milyen anyagi kedvezményeket remél a szerencsés játékvezetői pályafutásától?.............................................................
8
152
38. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata – kijelentés……………………….
153
39. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata – kérdés…………………………..
153
40. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata – felszólítás ……………………...
154
41. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata – mimika…………………………
154
42. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata – tekintet…………………………
155
43. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata – hangerő………………………...
155
44. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata – kézmozgás……………………..
156
45. ábra: A férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata – érintés………………………….
9
156
1.
BEVEZETÉS
1.1. A labdarúgó játékvezetés kronologikus története
„A napokban ásatásoknál csontvázra bukkantak, amelynek egyetlen ép csontja sem volt. Szakértők megállapították, hogy valaha futballbíró lehetett.” (Ábrai, 1935)
A labdarúgás fejlődésében igen fontos szerepet tölt be a játékvezetés milyensége, minősége. Amíg a labdarúgás mai képe kialakult, a játékvezetés is sokat fejlődött. Kezdetben még csak a játék felügyeletéről volt szó – korlátlan játéktér, szabadon értelmezett szabályok – amelyen az alapszabályok és a fair play betartását értették, majd a játékban bekövetkezett változások, – a labdarúgás elválása a rugbytől, alaptaktikai elemek megjelenése – illetve változtatások – egyesületek létrejötte, konkrét szabályrendszer, versenyrendszerek kialakítása, szövetségek kialakulása – döntőmódon kihatottak a bíráskodásra is. Az eltelt időnek és az egyéni törekvéseknek lett az az eredménye, ami a mai modern labdarúgást és játékvezetést jellemzi. Természetesen ez a folyamat nem áll, és nem is állhat meg, hiszen az új korok új szemléletet, új játékrendszereket, új szabályokat alkotnak, amelyek tovább formálják a játék arculatát, „kötelezve”
ezzel a játékvezetés
formálódását. Az idők során
végrehajtott
szabálymódosítások is hozzájárultak ahhoz (Suburu 1972), hogy ez a játék lett a világ legnépszerűbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportága. Már a modern labdarúgás őse a tsu-küh, sem nélkülözhette a játékfelügyelők – bírók – jelenlétét. A kínai eredetűjáték mintegy tíz szabálytalanságot különböztetett meg, s ha egy labdajátékos sportszerűtlenül viselkedett vagy durváskodott a felügyelők „siao-jen”nek bélyegezték, ami a társadalmi megvetés magas fokát fejezte ki (Hornyák 2002).
Később a labda rúgása népi sportág lett Kínában. A csapatok legalább tíz játékosból álltak, s a játékot a játékirányító felügyelte, aki nem lehetett azonos a játékvezetővel, hiszen bizonyos helyzetekben a játékosoknak hozzá kellett továbbítaniuk a labdát. (Valószínűsíthető, hogy az „irányító” töltötte be a játékvezetői szerepet, hiszen az
10
ekkori szabályok nem adtak minden játékszituációra kielégítőmagyarázatot, mégis vezetni, ellenőrizni kellett a játékot, és a „kényes” pillanatokban határozottan dönteni.) Ezekben az esetekben került a labda az „irányítóhoz”, aki újraindította, szabálysértés esetén megállította a játékot (Hornyák 2002).
Az 1400-as években Firenze, a reneszánsz város Észak-Itáliában képes volt arra, hogy saját szükségleteihez hangolja a tömeges labdaviadalokat. Megjelent a firenzei calció, Európa elsőkörülhatárolt pályáján lezajló, mérkőzésvezetőáltal irányított csapatjátéka (Hepp 1952). 1583-ban rögzítették a mai szabályok ősét, melyben a résztvevők számát 20-30 között állap ították meg, a pálya mérete pedig 120x80 méteres volt. A lesállás kezdetleges nyomait is felfedezhetjük, és a labdát már tilos volt kézzel hajtani. A játékot három játékmester vezette, egyiküket főjátékmesternek nevezték (Hepp 1952). Természetesen ezek a szabályok még nagyon kezdetlegesek voltak és nem minden országban voltak azonos érvényűek. Már ekkor felismerték azonban a játékvezetők számának három főre emelését (Ábrai és Tabák 1948).
Az 1862. év az egyik legjelentősebb évszáma a labdarúgásnak. Ekkor alakították ki Angliában az elsőönálló futballszabályokat, s ettől az időtől kezdve válik szét a rugby és a futball. Tulajdonképpen innen számítjuk a labdarúgás kezdetét (Hepp 1952).
Az 1863. év is jelentős dátum a labdarúgás történetében, ugyanis megalakult az Angol Labdarúgó Szövetség – Football Association: FA –, amely hatalmas lendületet adott a játék fejlődésének (Hepp 1952). Legelsőfeladata a labdarúgás szabályainak rendszerbe foglalása és hiányainak pótlása volt. Megállapították a kapu és a játéktér pontos méreteit, bevezették a mérkőzés előtti sorsolást a térfélválasztáshoz és a félidőben történőtérfélcserét. Kezdetben, ha a mérkőzés közben valamilyen vitás eset volt, a csapatkapitányok megegyeztek a büntetés módjában, viszont ha nem tudtak megegyezni, akkor a mérkőzés félbeszakadt. Mivel ez nem oldotta meg a problémákat, így megjelent a bíró. Őmég nem volt játékvezető. Civilben „futkározott”, beavatkozott a játékba, ítélkezett, amely a korábbi helyzetnél ugyan már jobb volt, de az igényeket
11
még mindig nem elégítette ki teljesen. Ezután következett az a minőségi változás, amikor is a játéktéren megjelent a játékvezető. Ezekben az időkben olyan személyek vezették a mérkőzéseket, akik maguk is játszottak, csapatuk tagjai voltak, de a felek megegyeztek abban, hogy ővezesse le a mérkőzést. A játékvezetőelőször használt sípot a játék irányítására, s ez az eszköz egy csapásra megnövelte tekintélyét – hallhatóvá vált –, és egyben elősegítette a játéktéren a nagyobb rend és fegyelem biztosítását. Később a civil ruhát felváltotta a sportosabb, de azért a játékosoktól különböző, elegánsabb zakó, valamint a hozzá tartozó nadrág (Hornyák 2002).
1884-ben szabályban rögzítik a „határbírók”, mai megnevezéssel játékvezető asszisztensek – a megnevezés sokkal több jogot tartalmaz, mint az előzőidőkben – kötelezőjelenlétét, vagyis egyértelműen felismerik jelentőségüket. A csapattaktikák változása következtében szükségessé vált, hogy a lesek szabályszerűmegállapításánál a játékvezetőnagyobb, egyértelműbb segítséget kapjon (http://www.fifa.com).
1885-ben az Angol, a Skót, a Wales és az Ír Labdarúgó Szövetség megalakította az International Football Association Board-ot, amely egyedül jogosult a szabályok módosítására és a velük kapcsolatos döntvények hozatalára (http://www.fifa.com). Óriási feladat, és egyben felelősség is a működésük, hiszen nem csak a kor követelményeinek kell megfelelniük, hanem százmilliók – játékosok, nézők – munkájáról, szórakozásáról is döntenek, ugyanakkor a játékvezetők munkáját alapvetően befolyásolják. Döntvényeik minden földrészen azonosan érvényesek (Hornyák 2002).
1901-ben alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az elsődolga a bajnokság kiírása volt, ahol elfogadták az Angol Labdarúgó Szövetség által szerkesztett játékszabályok magyar fordítását, és kimondták, hogy bajnoki mérkőzéseket csak elméleti és
gyakorlati
vizsgát
tett
játékvezetők vezethetnek. Az egyesületi
játékvezetőket minősítették és új bírókat vizsgáztattak. Az elsőidőkben nem volt külön testület, illetve bizottság (http://www.mlsz.hu). A Bíró Bizottság 1903 elején kezdte meg működését. Itt az elsőpillanattól kezdve arra törekedtek, hogy a játékvezetés kikerüljön a szövetség fennhatósága alól. Ez 1917-ben realizálódott, ugyanis megalakult
12
a Magyar Futballbírák Testülete , ami 1950-ig – a magyar sport átszervezésének időszakáig – tartott. Innentől kezdve újból a szövetség egyik bizottsága lett (Hornyák 2002).
1904-ben jött létre a Nemzetközi Labdarúgó szövetség, (Federation Internationale Football Association), melynek hatáskörébe a nemzetközi játékvezetés is beletarozik. A szabályalkotó, International Football Association Board nem tartozik a fennhatósága alá, független testületként működik (http://www.fifa.com).
Az elsőLabdarúgó Világbajnokságot 1930-ban rendezték, amelyen a játékvezetés jelentette az egyik legnagyobb problémát. A bírók felfogása már Európában is eltért egymástól, hát még a különbözőkontinensek játékvezetőitől. A játékvezetés színvonalát jelezte, hogy több tömegverekedés tört ki a pályán és a pálya mellett, valamint a nézőtéren is. Volt olyan eset, amikor a vezetők védték meg a játékvezetőt a feldühödött játékosoktól, s volt mikor fordítva (Hornyák 2002, http://www.fifa.com).
Az Európai Labdarúgó Szövetség (Union of European Football Associations) 1954-ben jött létre, amely önálló játékvezetői szervezettel rendelkezik, viszont az európai játékvezetők is a FIFA hatáskörébe tartoznak (http://www.uefa.com).
A Mexikói Világbajnokságon (1970) bevezetésre került a sárga és piros lap, amellyel igyekeztek
elősegíteni
a
játékvezetők
fegyelmező munkáját
(Hepp
1952,
http://www.fifa.com).
1988-tól a FIFA szabályozta a nemzetközi játékvezetők korhatárát – 45 év –, amelynek indokaként a mérkőzések magas fokú dinamikáját mondta. A modern labdarúgásban egy-egy játékhelyzetnél a játékvezetőnek csak tökéletes fizikai állapotban van esélye arra, hogy esemény közelben legyen (http://www.fifa.com). „A korosabb játékvezetők vezetési taktikája az álldogálás, kocogás feledésbe merült, s a „kihalásos” rendszert felváltotta egy dinamikusabb játékvezetői generáció” (Hornyák 2002).
13
1993-ban bevezetik a nemzetközi, illetve az élvonalbeli mérkőzések vezetésénél a tartalék (negyedik) játékvezetőt. A játékvezetők is nagy terhelésnek vannak kitéve egyegy mérkőzés során, s ahogyan a játékosoknál is előfordulhat ficam vagy rándulás, esetleg húzódás, ugyanúgy a játékvezetőknél is. Tehát itt is szükség van a cserelehetőségre. Ezen kívül jelenlétük nagymértékben fokozza a rendet a kispadoknál, segíti a játékosok cseréjét, illetve az adminisztrációs pontosságot. Kötelessége jelezni, ha a játékvezetőtévedésből nem a vétkes játékost figyelmeztette, vagy állította ki, illetve, ha olyan durvaság történik, amit a játékvezetővagy az asszisztensek nem észlelnek (http://www.fifa.com).
Az 1994-es FIFA előírás alapján kialakítják a partbíró és játékvezetőkereteket, amely döntés óriási jelentőséggel bírt, hiszen ez a fajta besorolás sokkal hatékonyabb, felelősségteljesebb munkát tesz lehetővé. Aki egész évben ugyanazt a tevékenységet folytatja, jobban meg tud felelni a kihívásoknak, és magasabb színvonalú munkát képes végezni (http://www.fifa.com).
Az 1995-ös les szabály módosítással – a tétlen leshelyzet nem vétség – a játékvezető asszisztensek szakmai munkájának követelményszintjét emelték meg, s emellett a támadó jellegű labdarúgást helyezték előtérbe, amely a legfontosabb játékelemet preferálja, a gólszerzést. A 2000. évi szabálymódosítással az International Board tovább fokozta az asszisztensi „munkával” szembeni elvárásokat. Kötelezettségei közé tette annak a jelzését, ha szabálytalanság történt, – amennyiben az asszisztens közelebb (jobb látószögben) van a szabálytalansághoz, mint a játékvezető– illetve, hogy büntetőrúgás alkalmával a kapus előrelépett-e a gólvonalról a rúgás előtt, s a labda áthaladt-e teljes terjedelmével a gólvonalon (http://www.fifa.com).
A 2005. évi International Board ülés legvitatottabb pontja a les szabály módosítása volt, amely mind a Nemzetközi-, mind az Európai Labdarúgó Szövetségben éles vitát váltott ki a szakemberek körében. A módosítás főcélja a támadójáték elősegítése, viszont azzal, hogy „a játékvezetőasszisztens csak akkor jelezze az aktív lesállást, ha a támadójátékos beavatkozik, zavar, vagy előnyt szerez a lesállás helyzetéből” (http://www.fifa.com) a gyakorlati életben igen zavarólag hathat. Az előírás szerint
14
ugyanis az asszisztensnek mindaddig ki kell várnia a les intésével, amíg az előző feltételek közül valamelyik meg nem valósul. Így például, meg kell(ene) várnia, amíg egy 30-40 méteres sprintfutás után a támadójátékos labdába ér, holott már az elrúgás pillanatában lesállásból indult. A változtatással több európai ország ellenvéleményét fejezte ki, s indokolatlannak tartotta a szabálymódosítást (http://www.fifa.com).
Az International F. A. Board, amelynek kizárólagos joga a labdarúgás szabályainak módosítása, illetve a szabályokkal kapcsolatos döntvények hozatala minden évi ülésén azon fáradozik, hogy a labdarúgás valóban a világ legnépszerűbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportága maradjon.
1.2. A játékvezetőpedagógiai szerepjellegzetességei
Minden labdarúgó játékvezető pályafutása azzal indul, hogy beiratkozik egy játékvezetői tanfolyamra, s várhatóan sikeresen elvégzi azt. A Játékvezetői Bizottságokkal, illetve az oktatás vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján az érintettek arra panaszkodtak, hogy a sikeresen vizsgát tett játékvezetők évről-évre azt kifogásolják, hogy a játékvezetői alapozó képzésük gyakorlati értelmére maguknak kellett rájönniük az első mérkőzések levezetése után. Ez egyfelől természetes is, másfelől korántsem az, ha a tanfolyamot végzők tanulmányaik gyakorlati értelmét főleg csak utólag látják meg.
Úgy vélem, talán ennek főoka az, hogy a játékvezetőjelöltek a képzés folyamatában nem eléggé jól tudatosítják, nem eléggé élik át azoknak a szerepköri feladatoknak a lényegét, amelyekre a képzés felkészíti őket. A képzés során nem sikerül biztosítani, hogy a játékvezetői szakma végzésének társadalmi konkrétsága nyilvánvaló legyen, ideértve a szóban forgó szakemberek társadalmi helyzetének sajátosságait is. Nem sikerül
megfelelő hatékonysággal
közvetíteniük,
hogy
sokszor
túlságosan
általánosságokban fogalmazzák meg azokat a normákat, amelyek teljesítése e hivatás teljesítésének feltétele. Továbbá a képzés során nem válnak eléggé nyilvánvalóvá azok a jellegzetes cselekvésmódok, amelyek e normák megvalósításának eszközei.
15
Gondolatmenetem lényege, hogy a képzés gyakorlati hatékonyságának fokozása érdekében a képzés során a játékvezetői szerepkör valós jellemzőit kell előtérbe állítani, ezáltal biztosítani e szakterületen is a minőség kimunkálását. Hozzá kell fogni a játékvezetői pálya szereptérképeinek megrajzolásához, a tanfolyam képzési tartalmának, hatékonyságának fokozásához. A játékvezetői szerepjellegzetességek kívánatos leírását egyelőre csak sürgetni tudom, mert elméletileg is, gyakorlatilag is ingoványos a talaj, amelyre itt lépni kell.
Elméletileg ingoványos, mint minden olyan esetben, amikor a neveléstudomány a maga kategóriarendszerét „összeveti” a társtudományok kategóriáival. A szerep kategóriája esetében ilyen pedagógiai, pszichológiai és szociológiai fogantatású kategóriát vizsgálunk, hiszen a kategóriát felhasználva a képzési folyamatok értelmezéséről és ennek szükségességességéről beszélhetünk. A szerep
kategóriája
segítségével
gyakorlatiasabban megragadhatók, értelmezhetők a játékvezetők képzésének pedagógiai folyamatai, illetve problémái, mint például az úgynevezett szereposztó környezet. A környezet jelentősége minden pedagógiai folyamatban nyilvánvalóan nagy, s feltételezése, illetve vizsgálata érdekes gyakorlati vonatkozást jelent. A játékvezetésben, a futballpályákon a pozitív szerepmegjelölés – tapasztalatom szerint – ritkább a szükségesnél. Nehéz a dicsérőszót kiérdemelni, amely igen gyakran csak a kiemelkedő képességűeknek, s azoknak is csak ritkán jár. Ez nem egyszerűen a jutalmazás és a büntetés problémája, hanem sajátos szemszögből szerepformálás
is, negatív
szerepnyilvánítás. A szereposztó környezet nem azonos a játékvezetővel, a szereposztó környezetben őegy tényező(Kis 1980). A szereposztás lényege, hogy a játékvezetőa vele párhuzamosan ható tényező megszervezésével válik a célravezető szerepek osztójává. Ez viszont követelmény az ő irányában, erre, a mértékadó környezet célirányos befolyásolására képesnek kell lennie, ez a feladata, szerepének sajátos vonása. Kérdés az, hogy az oktatás során felkészítik-e, felkészül-e a leendőjátékvezető arra a szerepre, amely rá, mint valamely szereposztó környezet célirányos befolyásolójára vár?
„A szerepek tipikus viselkedéssorok, amelyek meghatározott társadalmi helyzethez tartoznak, s melyekre meghatározott elvárások irányulnak” (Pedagógiai Lexikon 1979).
16
Ha a játékvezetők szerepjellegzetességeit akarjuk magyarázni, akkor tipikus viselkedéseiket, konkrét társadalmi helyzetük jellemzőit és a velük szemben támasztott követelményeket, normákat, a rájuk váró funkciókat kell leírni.
A játékvezetői szerepnormák, funkciók, feladatkörök leírása során, értékelési mércéket nyerünk a tipikus cselekvéssorok és a konkrét társadalmi pozíciók értékeléséhez. A feladatkörök
leírása
ugyanakkor,
önmagában
is
utal
ezekre,
a
jellegzetes
cselekvésmódokra és társadalmi pozíciókra (Huszár 1981). A tipikus cselekvésekről, viselkedésekről már nyilvánvalóak bizonyos követelmények, normák, így a pozitív játékvezetői szerepvállalás normái a következők: o személyesen átélt pozitív viszony a „munka termékéhez”, a játékosokban testet öltőcélokhoz; o az élettevékenység lényege a hivatásteljesítés legyen; o a
játékvezető ne
távolodjon,
hanem
közeledjen
a
kollektívához,
a
közösségekhez, valósítsa meg hivatása közösségi lényegét; o szakmailag és emberileg legyen képes a labdarúgás emberi viszonyait építeni, s ne engedje, hogy a dologi viszonyok eluralkodjanak az emberi viszonyokon.
A felsorolt normák összefüggése a gyakorlatban követelmény, de a játékvezetői szerep nem győzheti le a pedagógiait. Ma már egyetlen játékvezetősem vitatja, – legalábbis remélem –, hogy a játékvezetési folyamat, nevelési folyamat is egyben, hiszen a sporttevékenység minden mozzanata összefügg a tágabban értelmezett nevelési folyamat céllogikus menetével. Nevelni viszont nem az nevel, aki szavakban ilyen szándékot kijelent, hanem az, aki hosszú távú folytonosságban gondolkodva és cselekedve hordozza a nevelői célok átélt kényszerét (Kis 1980, Kis 1981).
A játékvezetői szerep vizsgálata e ponton nem nélkülözheti a játékvezetőkonkrét társadalmi pozíciójának tanulmányozását. Ha a társadalmi erőtérben a játékvezetőúgy ítéltetik meg, mint pillanatnyi teljesítmények percembere, mint örökösen kétes egzisztencia, mert szinte teljesen ki van szolgáltatva a körülmények alig befolyásolható kényszerének és a pillanatnyi szerencsének, akkor nagyon komoly a veszély, hogy a pedagógiai és a játékvezetői szerep megélt konfliktusa a pedagógiai szerep kárára fog
17
eldőlni. Pedig számos nagyszerűjátékvezetőszerepfelfogásának elemzése kimutatja, szó sincs a kibontakozást eleve gátló objektív fékekről. Ilyenkor valósul meg az optimális
cél-eszköz
viszonylatra
vonatkozó
szerepnorma
a
játékvezetői
szerepnyilvánításban.
A szakmai tudás, mint szerepkövetelmény nemcsak a célok körére vonatkozik, hanem a megvalósítás tipikus viselkedési sémáira, eszközeire is. Sajnos megalapozottnak tűnik a feltételezés, hogy a játékvezetői munka valóságában több szerepkonfliktus dől el a nemkívánatos irányba. A pedagógiai szerep par excellance játékvezetői pályán is konfliktus áldozata lehet. A szakmai tudás, mint követelmény ilyenkor sok esetben fonák arcát mutatja: ha nincs, akkor a hivatásteljesítés sem valósul meg, legfeljebb annak látszata.
Montágh Imre (Montágh 1981), Latinovits Zoltán (Latinovits 1973), Kis Jenő(Kis 1980) nyomdokain járva a színész – sportoló – nevelőpárhuzamos vonalaihoz, egy negyediket húztam , a játékvezetőt. A játékvezetőrészéről a sportpályákon történő hivatásteljesítést, a színművészek típusjellegzetességeihez hasonlíthatjuk, akiknél egy sajátos kutatás során két alaptípusra találtak (Popper 1979). Az egyiket „komédiásnak”, a másikat „varázslónak” nevezik. Reális szakmai alapom van ara, hogy analógiát vonjak a színész és a játékvezető között. A színész, mintegy laboratóriumi modellje a szerepformálás folyamatának. A színész és a játékvezetőszerepének rokon vonása, hogy szereplőemberek, a szereplést nem vállalniuk paradoxon volna, a szereplés szerepköri követelmény. Ennek tudása korántsem természetes.
Popper Péter szerint (Popper 1979) a „komédiás” az átváltozás művésze, a „varázsló” pedig a katarzisé. A varázsló az átlényegülés varázslója. Sok-sok személyiséglehetőség közül életrekelt egyet, pontosan olyat, amilyet a szerep aktuálisan megkövetel. Ha ez sikerül, akkor az eredmény lélegzetelállító, ha nem, akkor a varázsló rutinból dolgozik. Személyisége lazább, művészete a leépülés és az újraépülés. Valódi intimitásait tálalja a közönségnek. Nem játssza, hogy játszik, hanem teljesen azonosul azzal, amit tesz. A komédiás szívesen és könnyedén bújik bele a szerep bőrébe. Teljesítménye egyenletes, belső váza stabil. Sohasem adja fel magát, inkább burokkal veszi körül énjét.
18
Megbízható, alkalmazkodó, engedelmes. Erejét beosztja, kevés vére folyik el a „színpadon” annyit ad ki magából, amennyit kell.
A játékvezetői pálya szereplőtípusokat kíván. A képzésben nem csak a tananyagot, – a játékszabályokat – hanem a nyilvános szereplés képességeit, készségeit is meg kell tanulni. A játékvezető hétről-hétre nyilvános szereplésre kényszerül a televízió kamerája, a rádió mikrofonja, a szurkolók közössége előtt. Valószínűleg ezt hiányolják a tanfo lyamot végzett hallgatók, a kezdőjátékvezetők. Készítsen a képzés a kemény normák megvalósításának tipikus cselekvéseire, a valóságos körülmények sodrásában való helytállásra, hogy ne csak sodródjunk, de sodorjunk is. Így emeljük „szereplésünkkel” a játékvezetők társadalmi rangját azokra a magaslatokra, melyekről egyre jobban belátható a hivatás teljesítésének tere.
19
2.
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
2.1. A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeit vizsgáló irodalom áttekintés e
A modern labdarúgó játék magas követelménye megfelelőigényességet kíván, mind a játékosok, mind pedig a játékvezetők részéről (Ekblom 1986). Az elmúlt évek során, a labdarúgással szemben, a kondicionális képességek tekintetében támasztott igényszint jelentősen emelkedett (Bangsbo és mtsai 1991, Ekblom 1986, Williams és mtsai 1996). A
sportággal
foglalkozó
szakemberek
felismerték,
hogy
a
kondicionálisan
felkészületlen játékvezetők negatív irányba befolyásolhatják a játék kimenetelét. A futball tradicionális volta, illetve rendkívüli népszerűsége azonban megkívánja, megköveteli a játékvezetőktől, hogy a professzionális labdarúgáshoz mérten végezzék tevékenységüket (D’Ottavio és Castagna 2001a, D’Ottavio és Castagna 2001b, Reilly 1996, Weston és Brewer 2002).
A magas szintűjátékvezetésnek az egyik legfontosabb faktora a megfelelőszintű kondicionális képességek megléte. Tanulmány bizonyítja (Castagna és D’ottavio 2001), miszerint a maximális oxigénfelvételre – a VO2max-ra - a labdarúgás sportjáték pozitív hatást gyakorol. A magas fittségi szint fontosnak tű nik abból a szempontból is, hogy a vizsgálati személyeim, a mérkőzések során, az élettani, illetve a pszichológiai stresszt is jól kell, hogy bírják (Harley és mtsai 1999). A labdarúgó mérkőzések 90 perces játékideje alatt fontos továbbá, hogy a játékvezetőolyan közel legyen az „akciókhoz”, „történésekhez”, ahonnan ítéleteit, döntéseit jól képes meghozni, s ezért a magas fittségi szint, és főleg az aerob állóképesség tűnik szükségesnek (Castagna és Abt 2003, Castagna és mtsai 2002, Harley és mtsai 1999, Krustrup és Bangsbo 2001, Krustrup és mtsai 2002). A minden tekintetben felkészült játékvezetéshez azonban, a kondicionális képességek mellett más pedagógiai, és pszichológiai képességek megléte is elengedhetetlen (Johnston és Mc Naughton 1994).
A játékvezetők teljesítményének az értékelése a különbözőminősítési osztályokban komplex és nehéz feladat. Mivel a mérkőzéseken nyújtott teljesítményüket nem lehet
20
teljesen objektív módon mérni, így még a legnagyobb tapasztalatú játékvezetőellenőrök sem tudják teljesen reálisan osztályozni őket. Azért is fontos a kondicionális képességek felmérése, hogy egy objektív alapokon nyugvó differenciálást alakíthassunk ki a teljesítmények mérésénél. A játékvezetők állóképességi és gyorsasági képességeit – 2005. év nyaráig – a FIFA (Federation Internationale Football Association) és az UEFA (Union of European Football Associations) által definiált, speciális fittségi teszt – „stop test” – segítségével mérték (New physical fitness test for referees 1994, Physical Fitness Register for International Referees 1989). A teszt előírása szerint mind a nemzetközi, mind a nemzeti szövetségek hatáskörébe tartozó játékvezetőknek minimálisan félévente, kötelezően részt kell venniük ezeken az előre meghatározott felméréseken. A „stop test” egy 12 perces állóképességet mérőfutásból – Cooper teszt –, valamint két 50 méteres és két 200 méteres sprintfutásból áll. A játékvezetői kategóriáknak megfelelőtávolsági-, illetve időhatárokat a FIFA és a nemzeti labdarúgó szövetségek illetékes bizottságai állítják fel. A FIFA minősítésűjátékvezetők minimális követelménye 12 perces futásnál 2700 méter, az 50 méteres futásnál 7.5 másodperc, a 200 méteres futásnál pedig 32 másodperc. Kutatók (Castagna és mtsai 2002, Castagna és D’Ottavio 1999) bebizonyították, hogy az előbbiekben említett pályatesztek közül a 12 perces futás mutatta a legerősebb korrelációt a mérkőzéseken nyújtott futóteljesítménnyel, amely megint csak az aerob állóképesség fontosságát hangsúlyozza. (2005. év nyarától egy új fittségi próbát kell a játékvezetőknek teljesíteni, amelyben méginkább az aerob állóképesség dominál).
2.2. A
labdarúgó
játékvezetők
játékszabály-ismeretét
vizsgáló
irodalom
áttekintés e Vizsgálatomban kiemelt fontosságú kérdésnek tartottam, hogy a labdarúgó játékvezetők elméleti – játékszabály-ismereti – tudásszintjét felmérjem. Elsősorban azért, hogy a kezdő, fiatal, feltörekvő játékvezetőknek összehasonlítási lehetőségük legyen a magasabb minősítésűkollégáik játékszabály-ismereti tudásával szemben, másrészt, hogy talán a legfontosabbnak vélt, játékvezetői „képességről” konkrét adatokra támaszkodó ismereteket szerezzek, amely alapkutatási eredményekkel is bírhat, referenciapontként szolgálhat, s további empirikus vizsgálatokat segíthet.
21
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, illetve a nemzeti, és a megyei labdarúgó szövetségek, a hatáskörükbe tartozó játékvezetőknek félévente, kötelezően előírják a labdarúgás játékszabály-ismeretét vizsgáló, úgynevezett elméleti felméréseket. A bíróknak a bekövetkezett szabálymódosításokról félévente – az ugyancsak kötelezően előírt szakmai továbbképzéseken – előadást is tartanak az érintett labdarúgó szövetségek oktatási bizottságai, ahol a változások gyakorlati alkalmazását is konkretizálják. A felmérések eredményeiből sajnálatos módon sem nemzetközi, sem hazai tanulmányok, cikkek nem jelentek meg, pedig az adatok mennyisége alapján ezt valószínűleg már meg lehetett volna tenni. Az információközlés hiánya elsősorban a nem homogén felmérésekből adódhat, vagyis abból, hogy nem ugyanazt a játékszabály-ismereti kérdőívet tölti ki minden játékvezető.
A labdarúgás játékszabályainak leírásával mind a honi, mind a nemzetközi szakirodalomban sokan foglalkoztak, s szerencsére, ezen művek nem csupán a szabályok, illetve azok változásainak leírására szorítkoznak, hanem elsősorban a gyakorlatiasságot szem előtt tartva adnak hasznos információkat a játékvezetőknek a hatékonyabb játékszabály-ismereti felkészüléshez. A hazai szakírók közül elsősorban Ábrai (Ábrai és Tabák 1948), Hornyák (Hornyák 1994, Hornyák 1995, Hornyák 2002, Hornyák 1994), Szilágyi (Szilágyi 1991, Szilágyi 1992, Szilágyi 1993, Szilágyi 1994, Szilágyi és Ring 1997, Szilágyi és Ring 1998), Tabák (Tabák 1954, Tabák 1991), Győri és Hegyi (Győri és Hegyi 2001, Győri és Hegyi 2006), illetve Zalka (Zalka 1978) nevét kell megemlítenem. A nemzetközi szakirodalomban a FIFA tesztkérdései (Test yourself 2004a,b,c) évről-évre nagy segítséget nyújtanak a precízebb játékszabály-ismerethez, illetve néhány, labdarúgó játékvezetőkkel foglalkozó szakcikk is foglalkozik e témával (Davies 2003, Fairbanks és mtsai 1983, Harris 1976, Heldman 2004, Laws of the game and universal guide for referees1989).
22
2.3. A labdarúgó játékvezetők figyelem, illetve koncentráció képességét vizsgáló irodalom áttekintése
A figyelem, illetve a koncentráció a pszichológia azon területei közé tartozik, amellyel a kutatók a kezdetektől fogva foglalkoztak, és vizsgálják mind a mai napig is. Ennek oka, hogy a figyelem központi probléma, s nélküle szinte semmilyen más jelenség, mint az érzékelés, az észlelés, a tanulás nem jöhet létre. Valamivel kapcsolatban mindig jelen van szándékos, vagy nem szándékos formában (Konter és Doganay 2002, Nagykáldi és Katona 1980). Cselekvéseink szinte végtelen variációit optimalizáló figyelem egy összetett, számos funkciót és rendszert feltételezőfolyamat. Összetettségéből adódik, hogy a több mint száz év során, egy egységes figyelemelmélet kidolgozására tett erőfeszítések, sorra kudarcot vallottak (Harasztiné 2003).
Pavlov a figyelmet reflektorfényhez hasonlította, amely a felsőbb idegrendszeri tevékenységeinket világítja meg, Bundtom a koncentrikus figyelmet koncentrikus körökkel ábrázolta, míg Geissler az észlelés koncentrikus fokozatai közül a „tudat nélküli” fokozatokat a legkülsőkörökkel, a világos észlelési fókuszt pedig a központtal jelöli (Dobricin 1971).
A szakirodalomban a figyelem kitüntetett helyet foglal el, de a vizsgálatok időbelisége nem mutat folytonosságot. Az elsővizsgálatok az atomisztikus törekvések jegyében a századfordulót követően kezdődtek, s a figyelem hatékonyságát, vagy tartósságát – tenacitását – számos szerzőmár ekkor mintegy 30-40 módszer variációjával vizsgálta (Montero 1998, Nagykáldi és Katona 1980). Később a Gestalt-lélektan volt az, amely az alakban szintetizálta a percepció-teljesítményt és a figyelem mozzanatát, majd ezt követően körülbelül 30 éves szünet következett (Nagykáldi és Katona 1980). Az új figyelem-modell az információelméleti-kibernetikai szemlélettel kezdődött (Treimann 1972), amely óta a figyelem kutatása valójában a reneszánszát éli, s a korábbi eredményeket a munkatudományok, az ergonómia, a szociálpszichológia egészített ki (Nagykáldi és Katona 1980). Erre az időre tehetőa sportpszichológia bekapcsolódása, amely egy olyan teljesítmény központú, teljesítményorientált figyelemvizsgálatot
23
indított el, melynek célja a magas szintűsportteljesítmények figyelmi feltételeinek, specifikus működésének megismerése, és a fejlesztés módszereinek kidolgozása.
Funkcionális megközelítésben a figyelemnek leggyakrabban három komponensét különböztetik meg: 1. A szelekció, amely alatt középpontba helyezzük a szándékunknak megfelelő szenzoros ingereket és motoros válaszokat. 2. Az éberség, a folytonos figyelem fenntartása szabályozott tudati szinten. 3. Az irányítás vagy a kontroll, amely által lehetővé válik, hogy a figyelmi reakciókhoz szükséges erőforrásainkat dinamikusan – flexibilisen – az aktuális feladatnak megfelelőszenzo-motoros funkciókra összpontosítsuk (Parasuraman 1998, Vidnyánszky 2003).
A figyelem különbözőmegnyilvánulásait Mierke osztotta fel, illetve rendszerezte (Mierke 1957), amelyből én a logikai csoportosítást vettem alapul, miszerint a figyelem tartós teljesítménye az időtartamtól függ. Így a tartós teljesítmény abban nyilvánul meg, hogy a vizsgálati személyek bizonyos feladatsorozatokat, meghatározott ideig végeznek, s így a „munka" intenzitásáról és egyben pontosságáról tájékozódhatunk. Kutatók a figyelem tartóssága, fáradékonysága mellett a figyelem hatékonysága elnevezést is használják, amely talán még inkább kifejezésre juttatja, hogy a gyorsaságot és pontosságot meghatározott ideig fenntartó figyelemteljesítményről van szó (Freitag 1990, Nagykáldi és Katona 1980, Taylor 1989). Toulouse és Pieron révén az a fogalom honosodott meg először – efficience –, amelyben „gyors ritmusban adagolt ingerekre perceptív reakciókat kell adni” (Pieron 1931, Pieron és mtsai 1952).
A hazai élvonalba tartozó játékvezetőkkel Harasztiné (Harasztiné 2003) készített figyelemvizsgálatot ugyancsak a Toulouse-Pieron teszt segítségével, viszont a nemzetközi
kutatásokban
nem
találtam
erre
a
populációra
vonatkozó,
koncentrációképességet mérőpszichológiai tanulmányokat. A külföldi publikációk – a labdarúgás sportágat tekintve – elsősorban játékosok mintáján foglalkozik e kognitív képesség mérésével (Abreau 1990). Cauas Esturillo (Cauas Esturillo 2002) is a Toulouse-Pieron teszttel végzett spanyol labdarúgók mintáján vizsgálatot. Moran
24
(Moran 2003) olyan koncentráció képességet javító gyakorlatokat írt le, amelyeket labdarúgókon kívül más sportjátékok játékosai is sikerrel alkalmazhatnak. Lange (Lange 1992) „Bochumer modell” néven egy tréningprogramot mutatott be, amely ugyancsak a koncentrációs képesség eredményének javításához szükséges. Montero (Montero 1998) utánpótláskorú labdarúgókat vizsgált. Aguglia és munkacsoportja (Aguglia és mtsai 1986) az agresszió és a figyelem kapcsolatát vizsgálta labdarúgó, és kézilabda játékosok mintáján.
2.4. A labdarúgó játékvezető k konfliktuskezelési képességét vizsgáló irodalom áttekintés e
Az emberi kapcsolatokban, a társas együttélésben természetes az ellentétek megléte, a konfliktushelyzetek sokasága. Ezek közös megoldásai a fejlődés fontos színterei. A konfliktus az emberi kapcsolatok zavarait, hibáit jelenti, így a további sikeres együttműködés feltétele a konfliktusok feltárása és kezelése (Balogh és mtsai 2004).
Konfliktus alatt azt értjük, amikor két vagy több ember között egyet nem értés, feszültség alakul ki (Ternovszky 2000). Ugyanakkor a konfliktus nem jelent feltétlenül rosszat, ugyanis sokszor az előrelépés, a fejlődés elindítója. A konfliktusok pozitív hatásai a következők lehetnek: o fenntartja a feszültség optimális szintjét (ami fontos a teljesítményhez); o az eltérőnézetek összeütközése gyakran eredményez kiváló ötleteket; o egy másik csoporttal való konfliktus erősítheti a csoporton belül az összetartozást, az egységet; o felhívja a figyelmet azokra a problémákra, ahol változtatásra van szükség.
A konfliktus egy dinamikus folyamat, ami több szakaszra bontható (Ternovszky 2003). Először is, sokszor a helyzet magában hordozza a konfliktus lehetőségét. Amennyiben a helyzetben résztvevők ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, a konfliktus kifejlődik, és ebben a második szakaszban a felek ráébrednek, s átérzik a konfliktushelyzetet. Ez félelmet, dühöt, feszültséget és más érzelmi állapotokat válthat ki, ami valamilyen
25
cselekvésre készteti a konfliktusban állókat. A konfliktus folyamatának harmadik szakaszában
valamilyen
módon
kezelni próbálják
a kialakult
helyzetet, és
valamilyenfajta megoldási stratégiát alkalmaznak.
Egy másik meghatározás szerint a konfliktus az emberek vagy emberek csoportjai közötti versengés egy formája. Akkor lép fel, ha olyan célokért vagy korlátozott javakért versengenek, amelyek nem érhetők el mindannyiuk számára (Boulding 1962). A konfliktusok kezelésének elsőés legfontosabb lépése a kiváltó okok feltárása. A konfliktusoknak számos oka lehet: o az érdekek látszólagos vagy tényleges ütközése; o a személyes kapcsolatok elromlása, vagy a másik félreismerése (sztereotípiák, előítéletek); o az értékek különböző sége (eltérőértékrend, világnézet, politikai vagy vallási különbségek); o strukturális probléma (források egyenlőtlen elosztása, egyenlőtlen hatalmi viszonyok); o információ hiány vagy torz információ (félreértés) (Dowthwaite és Armstrong 1984). E konfliktusok közül néhányat a vita nem old meg, hanem néha még súlyosbítja is (értékkonfliktusok), míg másokat viszonylag könnyebb orvosolni (információhiány).
A nehéz élethelyzetek és a stressz próbára teszik az embert. Pszichés egészségünk nagymértékben attól függ, hogy miképpen tudunk megbirkózni a problémákkal, konfliktusokkal. Lazarus (Lazarus és Folkman 1984) megküzdésnek – coping – nevezi a konfliktus vagy stressz helyzet megoldását célzó alkalmazkodási próbálkozásokat. Alapvetően kétféle megküzdési módot különböztet meg: a problémaközpontú stratégiát és az emóciófókuszt. A probléma centrikus megoldás során az egyén a konfliktus vagy stressz okát próbálja meg feltárni és megszűntetni, míg az érzelmi megküzdésnél a stresszel együtt járó negatív emocionális állapotot próbálja meg orvosolni, s ez által jobb közérzetet biztosítani magának. Az emóciófókuszú megküzdés megoldási módjait akkor tekinthetjük valódi megküzdésnek, ha a személy csak addig használja őket, amíg
26
nem talál megfelelőbb megoldást, vagy akkor, ha a stressz helyzet nem változtatható meg.
Egy másik megközelítés szerint a különbözőkonfliktuskezelési módok azon alapulnak, hogy a személyek mennyire akarják saját érdekeiket érvényesíteni, illetve mennyire veszik figyelembe a másik fél szempontjait. Ternovszky (Ternovszky 2000) öt konfliktuskezelési módot különböztet meg: o versengés; o alkalmazkodás; o elhárítás; o kompromisszumkeresés; o együttműködés. A versengés (Ternovszky 2000) önérvényesítőés nem együttműködő. Az egyén erősen érvényesíteni akarja saját érdekeit, akár a másik fél rovására, s bármely befolyásolási módot latba vet, hogy nyerőhelyzetbe jusson. A felek a konfliktus megoldása során nem működnek együtt, mindegyik számára a győzelem a fontos.
Az alkalmazkodás (Ternovszky 2000) együttműködőés nem önérvényesítő, a versengés ellentéte. Az egyén lemond saját szándékairól, és a másik fél érdekeit tartja elsősorban szem előtt. Inkább feladja saját célját és alkalmazkodik a másikhoz a kapcsolat érdekében.
Az elhárítás (Ternovszky 2000) nem önérvényesítés és nem együttműködés. Az elhárítás visszahúzódást jelenthet egy fenyegetőhelyzetből, a személy kikerüli, elhárítja a konfliktust.
A kompromisszumkeresés (Ternovszky 2000) átmenet az önérvényesítés és az együttműködés között. A cél valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása, amely részlegesen mind a két fél számára megfelelő. Miután felismerték a felek, hogy egyikük sem érheti el saját szempontjainak érvényesülését, olyan megoldást
27
keresnek, amelyben többé-kevésbé teljesülnek céljaik. Mindketten nyernek és veszítenek is valamennyit.
Az együttműködés (Ternovszky 2000) az elkerülés ellentéte. Az együttműködés során a felek nemcsak saját, hanem a másik fél érdekeit is elfogadják, és olyan megoldásra törekszenek, amelyik mindkét fél számára teljesen megfelelő.
Mind az öt konfliktuskezelési mód hasznos bizonyos helyzetekben (Ternovszky 2003). Egy adott konfliktuskezelési mód hatékonysága attól függ, hogy mennyire ügyesen alkalmazzuk, illetve függ a konfliktushelyzet követelményeitől is. Mindannyian képesek vagyunk mind az öt konfliktuskezelési mód alkalmazására, és senkire sem jellemzőegyetlen, merev stílus a konfliktusok kezelésében. Ugyanakkor az emberek többségének van domináns konfliktuskezelési stratégiája, amit a kelleténél gyakrabban használ, és van olyan is, amit kevésbé alkalmaz – még ha a helyzet megkívánná is.
Labdarúgó mérkőzéseken a játékvezetőítéleteinek nagy többségéből konfliktus adódik, ugyanis bármilyen döntéséről legyen is szó, az egyik csapat negatív megnyilatkoztatást kap a részéről. Így a játékvezető, mint „feszültségforrás”, mint a „konfliktusok elindítója”, szerepel mind a játékosok, mind pedig a labdarúgó mérkőzés résztvevői, illetve nézői között. Véleményem szerint a konfliktushelyzetek megoldása, a játékvezetők alapvetőképességei közé kell, hogy tartozzon, mégsem készült a magyar játékvezetői populációra vonatkozó, ilyen jellegűpszichológiai vizsgálat. A nemzetközi szakirodalomban két tanulmányt tudok megemlíteni, amelyek közül az egyik (Taylor és mtsai
1990)
a
konfliktusok
okozta
stresszhatásokat,
és
az
abból
adódó
„pályaelhagyásokat” longitudinális, survey módszerrel vizsgálta, a másik pedig (McCaffery
2001)
terepkutatás
módszerrel
a
labdarúgó
játékosok
közötti
konfrontációkat tanulmányozta.
2.5. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongását vizsgáló irodalom áttekintés e
Spielberger (Spielberger és mtsai 1980) szerint a szorongás úgy definiálható, mint az emberi szervezet olyan átmeneti érzelmi állapota, amelyet szubjektív, tudatosan
28
felfogott feszültség és aggodalomérzetek, valamint intenzívebb idegrendszeri aktivitás jellemez. A szorongás állapot egy komplex érzelmi reakció, amely végbemegy mihelyt az ember bizonyos szituációt a személyével kapcsolatban fenyegetőként értékel. A szorongás, mint állapot intenzitása, arányos a fenyegetésnek azzal a mértékével, amelyet az egyén az adott helyzetben felfog, a szorongás tartóssága pedig attól függ, meddig tartja az egyén a szituációt fenyegetőnek.
A pszichoanalitikus nézőpont szerint a szorongás egy kellemetlen belsőállapot, melyet igyekszünk elkerülni vagy megszabadulni tőle (Carver és Scheier 2002). Freud úgy gondolta, hogy a szorongás az erotikus energia egyfajta felszabadulása, ha annak közvetlen kifejeződése gátolt. Később a szorongást olyan veszélyjelzőnek tartotta, amely figyelmezteti az ént, hogy valószínűleg valami kellemetlen fog következni. Freud a szorongás három fajtáját különböztette meg: a reális szorongást – mely a külsővilág valós fenyegetései vagy veszélyei miatt érzett félelem –, a neurotikus szorongást – mikor attól félünk, hogy az ösztönén impulzusai kikerülnek ellenőrzésünk alól –, és a morális szorongást – amikor megszegjük introjektált erkölcsi szabályainkat. Emellett beszélt még a kasztrációs szorongásról is.
Egy poszt-freudiánus elméletalkotó, Horney szerint már kora gyermekkortól létezik egy bizonytalanságérzés, amit alapszorongásnak nevezett el (Carver és Scheier 2002). Ez annak az érzése, hogy szüleink elhagyhatnak minket, magunkra maradhatunk, és elszigetelődhetünk egy ijesztőés ellenséges világban. Ez az érzés egyesekben erősebb és kínzóbb, mint másokban, és az emberek különbözőstratégiákkal próbálják leküzdeni alapszorongásukat.
Rogers szerint a szorongás abból fakad, hogy különbséget észlelünk tapasztalataink és énfogalmunk között, vagy az énfogalmon belül. A szorongás tehát az organizmikus értékelőfolyamatból származó jelzés arra, hogy az egészleges énképet a dezorganizáció veszélye fenyegeti. A szorongás főként akkor tör a felszínre, ha a személy túlzottan az értékfeltételekre összpontosít, és olyan tevékenységet folytat, amely ellentétben áll az önmegvalósítással. Míg Rogers úgy gondolta, hogy mindenféle különbözőség szorongást eredményez, addig Tory Higgins szerint az aktuális és az elvárt énkép – amit
29
kötelességeink és a ránk rótt kötelezettségek határoznak meg – közötti diszkrepancia okozza a szorongást (Carver és Scheier 2002).
A szorongást vizsgálhatjuk úgy is, mint egyfajta állandó jellemzőjét a személyiségnek (Carver és Scheier 2002, Wiggins 1998, Wiggins és Brustad 1996). A vonáselméleti kutatók szerint személyiségünk bizonyos stabil tulajdonságokkal írható le, és újabban ezek biológiai alapjait is felfedezni vélik. Eysenck szerint az introvertáltakra és az extrovertáltakra eltérőtípusú tünetek jellemzőek, mivel agyműködésük egyes jellemzői különbözőek. Az introvertáltak inkább hajlamosak a szorongásra, hiszen magas nyugalmi kérgi arousal szintjük miatt könnyen és gyorsan alakítanak ki érzelmi asszociációkat, és emiatt a gyermekkori gyakori büntetések hatásaként sokfajta ingerre szorongással reagálnak. Ha emellett még érzelmi labilitás – neuroticizmus – is jellemzi az adott személyt, akkor a szorongásos válaszok még szélesebb körben és még erősebben rögzülnek.
Gray szerint a viselkedést szabályozó agyi rendszerek egyik csoportja, a viselkedéses gátló rendszer felelős a szorongás érzéséért (Carver és Scheier 2002). Az agynak ez a része gátol minket abban, hogy a célok felé mozduljunk, és ez a rendszer működik akkor is, amikor a személy elkerülési vagy gátlási tendenciát mutat. Az erőteljes gátlórendszerrel rendelkezőemberek érzékenyebbek a büntetés jelzéseire, így ezt a dimenziót szorongás-vonásnak – szorongásra való hajlamnak – nevezték el.
A szorongás, mint vonás, a szorongásra való hajlam viszonylag stabil egyéni különbségeit jelenti, vagyis azokat a különbségeket, hogy az emberek a fenyegetőnek felfogott helyzetekre a szorongás állapot eltérőintenzitásával válaszolnak (Oláh 1987). A szorongási hajlam arra vonatkozik, hogy egyrészt fenyegetés hatására gyorsabban alakul ki intenzív aktuális szorongás, másrészt az erős szorongási hajlam a fenyegetések iránti fokozottabb érzékenységgel párosul, és emiatt a környezeti hatások szélesebb köre tűnik veszélyesnek.
A szorongás, mint stabil személyiségjellemző, s mint múlékony érzelmi állapot közötti különbségtétel, általánosan elfogadottá vált a stressz és szorongás elméletekben. A
30
pillanatnyi szorongás fogalma konceptuális kiegészítője lett az alkati szorongásnak, mivel jól megragadja egy helyzethez kötődőesemény ingadozó aspektusát (Bejek és Hagtvet 1996). Az állapotszorongás úgy határozható meg, mint a feszültség, a nyugtalanság, az idegesség és az aggódás szubjektív, tudatosan megélt érzése, mely megnövekedett autonóm idegrendszeri aktivitással jár együtt.
Magyar labdarúgó játékvezetők alkati szorongásvizsgálatáról sem a hazai, sem a nemzetközi
szakirodalomban
nem
olvashatunk.
Sportszakemberek
egyöntetű
véleménye, hogy e vizsgálat feltétlenül szükséges a mérkőzésvezetők körében, hiszen a túlzottan magas alkati szorongású egyének nem lehetnek alkalmasak erre a feladatköre. A nemzetközi kutatók közül Pizzi és Castagna (Pizzi és Castagna 2002) végzett szorongásvizsgálatot
labdarúgó játékvezetők mintáján. A tanulmányban olasz
élvonalbeli mérkőzésvezetők fizikai kondíciója s pszichés felkészültsége között kerestek összefüggéseket, melynek eredménye magas korrelációt mutatott. A labdarúgás sportágat tekintve a játékosokról több információval rendelkezünk. Aslan és munkacsoportja (Aslan és mtsai 2000), valamint Ommundsen és kutatótársa (Ommundsen és Vaglum 1991) 21 év alatti labdarúgók mintáján foglalkozott az alkati szorongás mérésével, s magasabb értékeket eredményezőszignifikáns különbséget talált a már felnőtt profi labdarúgókkal szemben. Dowthwaite és Armstrong (Dowthwaite és Armstrong 1984), Luparini és munkatársai (Luparini és mtsai 1991), Man és kutatótársai (Man és mtsai 1995), valamint Agricola és társa (Agricola és Tencone 1993) a játékosok alkati szorongásán túlmenően, a mérkőzés előtti pillanatnyi szorongásukat is vizsgálta, s szignifikáns különbséget talált az eredmények között. Payne (Payne 2004) labdarúgó kapusok alkati szorongása, illetve koncentráció képessége, míg Junge és munkacsoportja (Junge és mtsai 2000) mezőnyjátékosok alkati szorongása s reakciókészsége között keresett korrelációs összefüggést. Hanton és kollégái (Hanton és mtsai 2003) élsportolók s amatőrök között vizsgálta az alkati szorongás mértékét. Nádori (Nádori 1987) a stressz és a szorongás közötti kölcsönös hatást vizsgálta, valamint leírta azokat a stresszorokat is, amelyeknek negatív hatása van a labdarúgó játékosok percepciójára.
31
A szorongás mérésének elfogadott eszköze a State Trait Anxiety Invetory - STAI. Ez a kérdőív a személyiségváltozók state-trait - állapot-vonás - modelljének alapján készült. Ezt a modellt Spielberger és munkatársai (Spielberger és mtsai 1980) fogalmazták meg. Hangsúlyozták, hogy a várható manifeszt viselkedés kialakulásában, a szerzett viselkedés diszpozíciók, a tárgykonzisztens reakciósémák kinyilvánítására való hajlam, a személyiség aktuális állapota, és a szituációs jellemzők, együttesen, dinamikus kölcsönhatásban
játszanak
szerepet.
Az
aktuális
állapot,
amely
a
vizsgált
személyiségváltozókra utaló reakciók intenzitásával jellemezhető, a helyzet tudatos feldolgozásának, a helyzetben rejlőfenyegetések kiértékelésének a következménye. Ezt a kiértékelési folyamatot ugyanakkor meghatározza a személynek a szorongásra való hajlama, ami abban nyilvánul meg, hogy a környezeti hatások szélesebb tartományát értelmezi úgy, mint fenyegetőt (Sipos és Sipos 1983).
2.6. A labdarúgó játékvezető k motivációs anamnézisét vizsgáló irodalom áttekintés e
A motivációval, illetve a motivált viselkedéssel a sport legkülönbözőbb területein foglalkoztak és foglalkoznak ma is, ezzel szemben a labdarúgó játékvezetők ez irányú vizsgálatával a hazai sportpszichológiában nem találkozhatunk. A nemzetközi tudományos munkákat tekintve Marrero és Gutierrez (Marrero és Gutierrez 2002) végzet – több mint 100 fős mintán – spanyol labdarúgó játékvezetőkkel kérdőíves vizsgálatot. A céljuk az volt, hogy megállapítsák a játékvezetői tevékenység megkezdésének, folytatásának és esetleges befejezésének okait. Eredményeikből kiderül, hogy a spanyol játékvezetők motivációs indítékai között elsősorban a tevékenység szeretete és az emberekkel való interperszonális kapcsolat szerepel.
A motiváció vizsgálatával számos kutató foglalkozott mind a munkalélektanban (Matousek és Ruzicka 1968), mind a pályaválasztásban és a pályaválasztási tanácsadásban (Csirszka 1966, Rókusfalvy 1969). Kutatási tárgyként sokszor előfordult a tanulás-lélektani kísérletekben, a pedagógiai pszichológiában (Juhász 1967). Az 1970es évektől kezdődően a fejlődősportlélektanban (Roberts 1992) is határozott kutatási
32
feladatként jelentkezett. A motivációkkal végzett kutatómunka jelenleg is intenzíven folyik.
A motiváció széles körű tanulmányozásának értelme pszichológiai szempontból könnyen belátható, hiszen minden emberi tevékenységnek megvannak az indító rugói. A kutatók egyöntetűállítása, hogy ma is az egyik legnehezebb elméleti és módszertani feladatok közé tartozik az a probléma, miszerint a motívumok egyrészt tudatos, átélt irányulásokból állnak, másrészt pedig pontosan nem körvonalazható szükségletekből (Nagykáldi 1967). A különbözőkérdőíves, motivációt vizsgáló technikák segítségével elsősorban az átélt motivációkat sikerül megragadni. Sportpszichológiai vonatkozásban a motivációkutatás célja általában az érdeklődés megállapításán túl a további motivációs háttér megvilágítása, jelen esetünkben a labdarúgó játékvezetők teljes motivációs bázisa.
A sporttevékenység, különösen a versenysport nagy állhatatosságot kíván a tevékenységben részt vevők mindegyikétől. A labdarúgó játékvezetésben is évekig kell megfeszített munkát végezni, hogy valaki számottevőeredményt érjen el, amely az egyre magasabb minő sítési osztályt, s az ezekkel járó előnyöket jelenti. A kitartást éppen a rendkívül erős és tartós motiváltságnak kell biztosítania. A motiváció ezek szerint, mint energetikai tényezőszerepel. Gyakorlati megfigyelések alapján úgy látszik, hogy nem elsősorban a fizikai kondíció adja a garanciát a kitartó edzéshez és versenyzéshez – játékvezetéshez –, hanem a motivációk pszichés energiája, amely minden esetben megadja az indítást a sportmunkához. A motivációs készenléti állapot úgy adja át energiáját a motoriumnak, hogy a motivációk és a motoros aktusok között jól funkcionáló kapcsolatrendszer alakul ki. Bizonyos motiváltság esetén a megfelelő versenyszituáció vagy e távolabbi, indirekt hatása is közvetlenül kiváltja a motorikus tevékenységet, s ez a mechanizmus más, rendszeres és tartós emberi tevékenység esetén is hasonló (Nagykáldi 1967).
Nagykáldi 1975-ös „Sportolók motivációs anamnézise” címűkérdőíve a motivációk energetikai értelmezésén túl azt a gondolatot is felveti, hogy a motivációs rendszer, amellyel a sportoló rendelkezik, az egyén számára történetileg alakul ki és
33
differenciálódik. Ez azt jelenti, hogy az egyén élete során jelenik meg, fejlődik, változik, így a motivációs rendszer hosszabb fejlődési szakasz eredménye és ebben van egyúttal pedagógiai irányíthatósága is. Ezen megállapítás a sportolókon túlmenően természetesen a játékvezetőkre is igaz.
2.7. A labdarúgó játékvezetők verbális, illetve nem verbális kommunikációját vizsgáló irodalom áttekintés e
A kommunikáció nem más, mint bizonyos információk közlése, cseréje. Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthető, amelyben két vagy több viszonylag független rendszer egymást szabályozva áll szemben. Így amikor emberek, állatok, gépek cserélnek információt, szükség van adóra (ahonnan az információ elindul), vevőre (befogadóra), csatornára (beszéd, írás), amely az adót és a vevőt összeköti, egy információra, valamilyen kifejezőeszközre és kódra, azaz jelrendszerre. Fontos, hogy mindkét félnek ismernie kell a jelrendszert, mert különben nem jöhet létre kommunikáció, mely a megértést szolgálja (Andor 1980, Horányi 1978, Janousek 1972).
Az információáramlás csatornája lehet verbális, amely a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhetőbeszédet, írást jelenti, vagy nem verbális, – mimika, gesztus, mozgás, térköz –, amely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki (Szecskőés Szépe 1969). Az interperszonális kommunikációban a verbális és nem verbális elem szétválasztása jóformán csak módszertani szempontból fontos és lehetséges. Külön-külön „vegytiszta” formában jóformán sohasem fordulnak elő. A kommunikáció mindig több jelrendszer segítségével történik, s az ember mindig teljes lényével, egész környezetével vesz részt a kommunikációban.
A nyelv és a beszéd a verbális kommunikáció alapja. A nyelvi kommunikáció az érintkezés és az ismeretek megszerzésének, közvetítésének, valamint a gondolkodásnak a leghatékonyabb
eszköze.
A verbális
csatorna az ember legspecifikusabb
kommunikációs módja, mindenféle információ továbbítására alkalmas. A nyelv közös jelrendszerként teszi lehetővé a kölcsönös megértést, hangolja össze viselkedésünket,
34
cselekvéseinket. Az emberi kultúra alapja. A nyelv teszi képessé az embert arra, hogy az emberiség tapasztalatait elraktározhassa, segítségével ismerjük meg a világot, s ennek kapcsán alakul a személyiség szerkezete. A nyelv jellemzője, hogy az egyén számára objektív, állandó és stabil (Banczerowski 1979). A beszéd, miután az egyén hozza létre adott célból és helyzetben, ezért szubjektív, egyéni, egyszeri. Bármilyen csodálatos alkotása az emberi szellemnek a nyelv, sokszor mégis kiegészítésre szorul (Deme 1978). „Ha a nyelv a kommunikáció tökéletes eszköze volna, akkor fölösleges lenne, hogy a kommunikációnak egyéb formái is létezzenek, illetve: ha a kommunikációnak volna tökéletes formája, és ez egyben nem a nyelv lenne, akkor a nyelv bizonyára fölösleges volna” (Szende 1976). Márpedig ilyen jelekre szükség van. Ezt bizonyítja azoknak a jelrendszereknek a sokasága, amelyeket a szavaink mellett vagy helyett használunk (Szecskő1971).
A nem-verbális kommunikáció fogalmát csak az utóbbi 50-60 évben használják. Korábban ezekkel a jelenségekkel csak, mint az érzelmi kifejezés eszközeivel foglalkoztak. Az ötvenes évek óta a rendszerelmélet kialakulásával ugyanúgy a jeladás, jelcsere megnyilvánulási formájának tekintik, mint a beszédet. A nem verbális kommunikációnak nagyon nagy szerepe van a gyermek fejlődése, az interakció szabályozása, az emberek közötti viszony alakulása és a szocializáció szempontjából (Knapp 1972). Fontosságát az is bizonyítja, hogy közléseinknek csupán 7 %-a verbális. Ez az arány a hangszínnel és a hanghordozással – az úgynevezett vokális közlési módokkal – kiegészítve is csak körülbelül 38 %-ot ér el (Zsigmond 1998). Owens a nem-verbális kommunikáció három szintjét különíti el: o paranyelvi – az ember érzelmi állapotára utaló beszéd közben felmerülőjelek; o nem-nyelvi – gesztusok, testtartás, mimika; o metanyelvi – üzenetközvetítés módjára, eredményességre utaló jelek.
Hogy miként sajátítjuk el a különböző nem verbális jelkészletek ismeretét, arra vonatkozóan a szakemberek véleménye megoszlik. A legvalószínűbb Ekman és Friesen (Ekman és Friesen 1969) elmélete, amely szerint egyes jelek „ismeretét” örököljük, más részét utánzással sajátítjuk el, s vannak jelek, amelyekre megtanítanak bennünket. Ahogy a nyelvben találunk egyetemes érvényűjelenségeket, univerzáliákat, ugyanúgy a
35
nem verbális közlésnek is vannak olyan eszközei, amelyek minden népnél azonosak: a félelem, a düh, az undor, a boldogság kifejezésére minden ember ugyanazokat a jeleket használja, csupán abban van különbség a kultúrák kö zött, hogy milyen ingerre milyen mértékben mutathatók ki ezek az érzelmek.
A mimika az arcizmok mozgása révén közöl információkat (Hall 1964). Ezek részben a beszéd árnyalását szolgálják, részben önálló jelentéshordozók. Jellemzik magát a beszélőt, sőt a beszédpartnerek közötti viszonyt is. Az arckifejezésnek mindig alkalmazkodnia kell az elmondottakhoz. Az élénk beszédet, gyors gondolatokat általában élénkebb mimika, a jellegtelen beszédet kifejezéstelenebb mimika kíséri. Az arc elsősorban az érzelmek kifejezésének színtere. A szem, a szemöldök, a száj segítségével vagyunk képesek különbözőérzelmek kifejezésére. Az arckifejezések nemcsak pillanatnyi hangulatunkról, hanem tartós lelki tulajdonságainkról is árulkodnak.
A tekintet az egyik legősibb kommunikációs eszköz (Hall 1964). A személyes viszony alakításában fontos csatorna. Partnerünk tekintetéből nagyon sok információ szerezhető. A ránézések, a pillantás időtartamának, a szem behunyásának, a tekintet elfordításának egyaránt jelentése van. Ha valakivel kapcsolatba akarunk kerülni, hosszabban rátekintünk. Miután a tekintet a bensőséges emberi kapcsolatok kialakításának eszköze, helytelen használatával könnyen kerülhetünk kényelmetlen helyzetekbe.
A hangerő a beszélőben lévő feszültség levezetését, valamint a befolyásolás hatékonyságának az emelését segíti (Hall 1964). A beszédszervek izomműködésétől függ. Az érzelmek és a fontos dolgok kiemelésére jól használható. A hangerő mértéktelen fokozása a beszéd differenciáltságát rontja.
A hangszín a hang azon sajátossága, mely alapján az azonos erősségűés másságú hangok megkülönböztethetők egymástól (Hall 1964). Az alaphang és a felhangok számának és intenzitásának aránya adja. A beszélőbeszédszervei határozzák meg, de a beszélőérzelmei is befolyásolják. Az egyénre leginkább jellemzősajátosság. Árnyalati gazdagsága befolyásolja a hangsor tartalmát, jelentését.
36
A gesztus a nem verbális kommunikáció legkidolgozottabb eszköze (Hall 1964). Lehet tudatos konvención alapuló jelzés, és lehet öntudatlan gesztus is. A gesztikulálás, a beszédet kísérőfej-, váll-, kar- és kézmozgás. Legfontosabb szerepe a beszédbeli közlés árnyalásában van. Általában elmondható, hogy a hatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig érvényesül, s csak nagyon ritkán, – erős érzelmi feszültség esetén – terjed a váll fölötti részekre (Buda 1969). Mozdulataink három csoportba oszthatók: akaratlagos mozdulatok, akaratlan mozdulatok, reflexmozgások (Hall 1964).
Az emberek beszéd közbeni távolságtartásának – proxemika – is kommunikációs jelentősége van (Hall 1964). A kommunikáció során felvett távolságot a kulturális szabályok, az együttes cselekvés sajátosságai, és a partnerhez való viszony befolyásolja. Egymástól jól elhatárolhatóan megkülönböztethetünk intim, személyes, társadalmi, nyilvános zónát.
Szakemberek egyöntetű állítása, hogy a minden tekintetben felkészült labdarúgó játékvezető egyik alapkritériuma a megfelelő hatékonyságú verbális, illetve nem verbális kommunikáció. Ezen képesség – ha megfelelően alkalmazzák – nagy segítséget nyújthat a szabálytalanságok és az ebből eredőszankciók – figyelmeztetés, kiállítás – megelőzésében, illetve a konfliktusok kezelésében is. Sajnálatos módon a hazai sportszakirodalomban nem találkozhatunk ezzel, a pedagógiai aspektusból is kiemelten fontos
kérdéssel.
A
nemzetközi
tanulmányok,
cikkek
a
játékvezető azon
kommunikációs tevékenységét vizsgálják, amelyet az edzővel (Rosenow 2004), a játékosokkal (Goodlander 2004, Meersman 2000, Vautrot 2000), a játékvezető asszisztensekkel (Walter 2003) és a labdarúgó mérkőzést körülvevő technikai személyzettel (Cei 2001, Ring 2001, Schwartz 2002) folytat.
37
3.
CÉLKITŰZÉS
Sportjátékokkal foglalkozó szakemberek körében evidenciának számít, hogy egy sportág fejlődésében releváns szerepet játszik a játékvezetés minősége. Igaz ez a megállapítás a labdarúgásra is, hiszen a korszerűlabdarúgás korszerűjátékvezetést igényel. Könnyen belátható állításom valódisága, amennyiben végiggondoljuk, hogy a játékosok és edzők részéről hiába való próbálkozás lenne bármineműkorszerűsítés, ha a játékvezetés színvonala nem követné a játék fejlődését. Korszerűjátékvezetés azonban csak minden tekintetben felkészült játékvezetőkkel lehetséges!
A kutatásom leíró jellegű, kérdésfeltevése röviden a következőképpen összegezhető: mi szükséges ahhoz, hogy valaki felkészült, minden igényt kielégítő játékvezetőnek mondhassa magát?
Elsődleges célom ennek az átfogó kérdéskörnek a megválaszolása. Célul tűztem magam elé, hogy tudományos vizsgálatokkal igazolt, gyakorlati jelentőségűszakanyagot adjak a labdarúgó játékvezetőknek. Célom továbbá, hogy mind a legmagasabb osztályban tevékenykedőknek, s mind a legalacsonyabb játékvezetői kategóriában működőfiatal, feltörekvőjátékvezetőknek segítséget nyújtsak a fejlődéshez.
Kutatásom során, a fizikai és elméleti felkészültségen túl, a játékvezetők pszichikai állapotát is megvizsgálom. Emellett felmérem a játékvezetők között meglévőszociális különbségeket. Kiemelten fontos kérdésként kezelem a céltudatos játékvezetői szerepvállalás feltárását és a pedagógiai módszerek használatának felmérését. Kutatásom
komplexitását
a
játékvezetők
szorongásvizsgálata,
valamint
a
konfliktuskezelőképességek vizsgálata teszi teljessé.
Hipotézisek 1. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetők, illetve asszisztensek jobb kondicionális képességekkel – állóképességgel, gyorsasággal – rendelkeznek, mint a megyei keretbe tartozó játékvezetők.
38
2. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetőknek, illetve asszisztenseknek magasabb a játékszabály-ismereti felkészültsége, mint a megyei keretbe tartozóknak. 3. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó bírók, illetve asszisztensek
a
játékvezetői tevékenységhez
figyelemkoncentráció, konfliktuskezelési,
kedvezőbb
pszichikai
–
alkati szorongás – mutatókkal
rendelkeznek, mint a megyei keretbe tartozó játékvezetők. 4. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetőknek, illetve asszisztenseknek a mérkőzésvezetői cselekvésükhöz megfelelőbb a motivációjuk, mint a megyei keretbe tartozóknak. 5. Feltételezem, hogy a magasabb minősítésűjátékvezetők szélesebb skálájú, és hatékonyabb pedagógiai metodikával dolgoznak, mint az alacsonyabb szinten tevékenykedők.
39
4.
ANYAG ÉS MÓDSZEREK
4.1. Vizsgált személyek
Az európai FIFA minősítésűjátékvezetők (férfiak, nők), és játékvezetőasszisztensek összlétszáma 2002 – 2006 között körülbelül 800 fő, amely 49 nemzet képviselőiből tevődik össze. Magyarországon körülbelül 2400 az aktívan tevékenykedő férfi (n=1950), női (n=100) játékvezetők, illetve játékvezetőasszisztensek (n=350) létszáma.
Vizsgálatomban 17 európai ország nemzetközi minősítésűjátékvezetője, valamint a Magyarországon működő teljes játékvezetői populáció szerepel. A vizsgálatok sokszínűsége és eltérőmódszertana miatt, az egyes felmérésekben más-más mintavételi eljárást alkalmaztam.
Az európai labdarúgó szövetségek – köztük a magyar is – különbözőszintűjátékvezetői kereteket állítanak fel. A legmagasabb szint a nemzetközi – FIFA –, a legalacsonyabb pedig a megyei III. osztályú minősítés. Külön keretben dolgoznak a játékvezetők és külön keretben a játékvezető asszisztensek, de az „átjárhatóság” meghatározott esetekben lehetséges. Az alábbiakban felsorolom a Magyarországon jelenleg érvényben lévőjátékvezetői és játékvezetőasszisztensi kategóriákat, illetve a női játékvezetők minősítési osztályait. Férfi játékvezetők: o FIFA – az ebbe a kategóriába tartozók nemzetközi mérkőzéseket vezethetnek; o Országos – NB I-es és NB II-es mérkőzéseken működhetnek; o Utánpótlás – a megyei szövetségekhez tartozó NB III-as játékvezetők, akik egy, illetve másfél év alatt bizonyíthatják szakmai tudásukat a kvalitásuknak megfelelőmérkőzéseken ahhoz, hogy az országos keretbe kerüljenek; o NB III. – a megyei szövetségekhez tartozó játékvezetők, NB III-as mérkőzéseket vezethetnek;
40
o Megye I., megye II., megye III. – a minősítési osztálynak megfelelő játékvezetésre jogosultak. Női játékvezetők: o FIFA – az ebbe a kategóriába tartozók nemzetközi mérkőzéseket vezethetnek; o Országos – az ebbe a kategóriába tartozók női NB I-es és NB II-es, valamint férfi NB II-es mérkőzéseket vezethetnek; o Utánpótlás – a megyei szövetségekhez tartozó női játékvezetők, akik egy, illetve másfél év alatt bizonyíthatják szakmai tudásukat a kvalitásuknak megfelelőmérkőzéseken ahhoz, hogy az országos keretbe kerüljenek; o Megyei
–
a
minősítési
osztálynak
megfelelő férfi
mérkőzések
játékvezetésére jogosultak. Férfi játékvezetőasszisztensek: o FIFA – az ebbe a kategóriába tartozók nemzetközi mérkőzéseken szerepelhetnek; o Országos – NB I-es és NB II-es mérkőzéseken működhetnek; o Utánpótlás – a megyei szövetségekhez tartozó játékvezetőasszisztensek, akik egy, illetve másfél év alatt bizonyíthatják szakmai tudásukat NB III-as mérkőzéseken ahhoz, hogy az országos keretbe kerüljenek; o Megyei – NB III-as, illetve megyei mérkőzéseken tevékenykedhetnek.
A vizsgálatba bevont személyek csoportosításánál ezt a keretbesorolási rendszert követtem azzal a kivétellel, hogy a női utánpótlás csoportot kihagytam. Ennek elsősorban szakmai okai voltak. A megyei labdarúgó szövetségekben az alacsony létszámú női játékvezetők között nem alakul ki igazi versenyhelyzet, ezért többnyire azok kerülnek előtérbe, akik maguk vállalják a magasabb követelményrendszert. Így nem beszélhetünk szakmai kiválasztásról. Emellett a külön vizsgálati csoport elhagyását a nagyon alacsony létszám is indokolta, mivel az nem tette volna lehetővé a korrekt statisztikai számításokat.
A kondicionális képességeket mérővizsgálatomban 17 európai ország nemzetközi minősítésű játékvezetője, valamint a Magyarországon működő teljes játékvezetői
41
populáció 93 %-a szerepel. A vizsgálati személyek alapadatait a függelék 1.1, 1.2, 1.3 táblázatai tartalmazzák. A nemzetközi játékvezetők populációjából a mintába kerüléshez valószínűségi – egyszerűvéletlen – mintavételt alkalmaztam.
A játékvezetők elméleti felkészültségét mérő vizsgálatban hét európai ország nemzetközi minősítésűtagja, valamint a Magyarországon működőteljes játékvezetői populáció 59 %-a szerepel. A vizsgálati személyek alapadatait a függelék 2.1, 2.2, 2.3 táblázatai tartalmazzák. A nemzetközi játékvezetők esetében valószínűségi – szisztematikus – mintavételt alkalmaztam.
A figyelmet, koncentrációt mérővizsgálatban hét európai ország nemzetközi minősítésű játékvezetője, valamint a Magyarországon működőteljes játékvezetői populáció 37 %-a szerepel. A vizsgálati személyek alapadatait a függelék 3.1, 3.2, 3.3 táblázatai tartalmazzák. Az alapsokaságból valószínűségi – elemszámmal arányos – mintavétellel alakítottam ki a vizsgálati személyek létszámát.
A játékvezetők konfliktuskezelő stratégiáinak vizsgálatában öt európai ország nemzetközi minősítésű játékvezetője, valamint a Magyarországon működő teljes játékvezetői populáció 83 %-a szerepel. A vizsgálati személyek alapadatait a függelék 4.1, 4.2, 4.3 táblázatai tartalmazzák. A nemzetközi játékvezetők estében nem valószínűségi – szakértői – mintavételt alkalmaztam.
A szorongást mérő vizsgálatban hét európai ország nemzetközi minősítésű játékvezetője, valamint a Magyarországon működőteljes játékvezetői populáció 85 %-a szerepel. A vizsgálati személyek alapadatait a függelék 5.1. 5.2, 5.3 táblázatai tartalmazzák. A nemzetközi játékvezetők esetében valószínűségi – szisztematikus – mintavételt alkalmaztam.
A játékvezetők motivációját felmérő vizsgálatban hat európai ország nemzetközi minősítésű játékvezetője, valamint a Magyarországon működő teljes játékvezetői populáció 61 %-a szerepel. A vizsgálati személyek alapadatait a függelék 6.1, 6.2, 6.3
42
táblázatai tartalmazzák. Az alapsokaságból valószínűségi – elemszámmal arányos – mintavétellel alakítottam ki a vizsgálati személyek létszámát.
A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatban 13 európai ország nemzetközi minősítésűférfi játékvezetője, valamint a Magyarországon működőteljes férfi játékvezetői populáció 4 %-a szerepel. A vizsgálati személyek alapadatait a függelék 7. táblázata tartalmazza. Az alapsokaságból nem valószínűségi – könnyen elérhetőszemélyek – mintavétellel alakítottam ki a vizsgálati személyek csoportját.
4.2. Vizsgálati módszerek
A labdarúgó játékvezetők alapadataihoz (lásd függelék: 1-7. táblázatok) kapott szociológiai vizsgálatot, survey módszerrel végeztem – mellékletek, 1. és 2. kérdőív. A Baksa (Baksa 1985) által szerkesztett és standardizált kérdőív kilenc tételből állt, melyben voltak zárt, illetve nyílt kérdések is. Az elsőkérdés a vizsgált személyek életkorára vonatkozott, amelyből a csoportok átlagéletkorát számtani középpel számoltam ki. A második kérdésben a játékvezetéssel eltöltött évek számáról informálódtam, amelynél is számtani középpel kaptam meg a csoportra vonatkozó átlagot. A 3-9. kérdésnél százalékos arányban tüntettem fel a kérdésekre kapott válaszokat. A harmadik tételben, a vizsgálati személyek lakóhelyét kérdeztem, amelyben öt standardizált alternatíva – falu, nagyközösség, város, megyeszékhely, főváros – közül kellett választani. A negyedik kérdés a játékvezetők munkaköre után érdeklődött. A foglalkozások kategóriáinak megállapításához egy nemzetközileg elfogadott, munkajelleg-csoportosításhoz több vonatkozásban is hasonló úgynevezett EGP-sémát használtam (Erikson és Goldthorpe 1992, Goldthorpe 1980). Az ötödik kérdésben a mérkőzésvezetők iskolai végzettségéről tudakolódtam. A Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi forrása alapján az alábbi kategóriák közül kellett választaniuk:
befejezetlen
általános
iskola,
általános
iskola,
szakközépiskola,
gimnázium, technikum, felsőfokú végzettség. A hatodik kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a labdarúgó játékvezetői engedélyen kívül, rendelkeznek-e valamilyen más sportszakmai végzettséggel. A hetedik kérdés a vizsgálati személyeim idegen nyelvi ismeretét mérte, amelyben a minősítési szintek felállítása – alapfok, középfok, felsőfok
43
– a Nyelvi Akreditációs Bizottság által meghatározott és az Oktatási Minisztériumon keresztül elfogadott 71/1998 IV. 8. Kormányrendelet szerint történt. A nyolcadik tétel a játékvezetők, illetve asszisztensek családi állapotára kérdezett rá. A választható kategóriák – nőtlen/hajadon, házas, elvált, özvegy – összeállításához a Központi Statisztikai Hivatal 2002. évi forrását használtam fel. A kilencedik kérdés a válaszadók gyermekeinek számáról érdeklődött. A nemzetközi minősítésűekhez postai úton, a magyar játékvezetőkhöz pedig, személyesen juttattam el a kérdőíveket. A vizsgálatot 2004. nyarán, a játékvezetők szakmai edzőtáboraiban készítettem, ahol is egyszerre a teljes országos keretet, illetve egy teljes megyei alapsokaságot tudtam felmérni. A nemzetközi minősítésű játékvezetőkkel angol nyelven töltettem ki a kérdőívet. A felmérések elvégzése előtt, valószínűségi mintavétellel kiválasztott kis mintán (n=20) pilot study vizsgálatot készítettem, amely után a 2-mintás t-próbával elvégzett statisztikai számítás nem mutatott szignifikáns különbséget. A kérdőív magyar, illetve angol változata is megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak.
A kondicionális képességek, illetve a játékvezetők fittségi szintjének vizsgálatához a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tesztjét – „stop tests” – használtam, amely egy 12 perces állóképességet mérőfutásból – Cooper teszt –, valamint kettő200 méteres és kettő 50 méteres gyorsaságot mérősprintfutásból áll. A tesztet, illetve próbákat ugyanazon napon, a késő reggeli órákban, pihenés után kellett teljesíteniük. A vizsgálatban a futások sorrendje a következővolt: 12 perc, 1x200 méter, 2x50 méter, 1x200 méter. A pihenőidőa 12 perces futás és a sprintfutások között 30 perc, a sprintfutások között pedig 10 perc volt. A játékvezetőasszisztensek a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség előírásának megfelelően a 200 méteres próbát nem teljesítették (Physical Fitness Register for International Referees 1989). Az eredményeket elektromos időmérővel mértem (Infragate Radiotelemetric Time Measuring system, Type: GUR-1). A vizsgálati személyek minden esetben állórajtból indultak. A felmérés szabályos 400 méteres atlétika pályán, testnevelőtanárok közreműködésével zajlott. A nemzetközi játékvezetők eredményeit, a nemzeti labdarúgó szövetségektől kaptam meg. A vizsgálatok időpontjai 2002. június, 2003. február-március, július, és 2004. februármárcius voltak. A vizsgálat megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak, mivel a
44
statisztikai számítás a csoportokon belüli korreláció kiszámításakor (ICC R) -1 és +1 közötti értéket mutatott.
A játékvezetők játékszabály-ismeretét – elméleti felkészültségét – mérőfelmérésemhez survey módszert használtam – lásd mellékletek, 3. és 4. kérdőív. A vizsgálatban nem csak arra voltam kíváncsi, hogy mennyire ismerik a játékszabályokat, hanem arra is, hogy miként alkalmazzák azokat mérkőzéseken. Így a kérdőív összeállításakor mérkőzéseken előfordulható szituációkat írtam le, és erre vártam a helyes megoldásokat. A kérdőív 25 kérdésből állt, melyre hibátlan válasz esetén egyenként 4 pontot lehetett kapni, így 100 pont volt a maximális pontszám. A nemzetközi minősítésűekhez, a nemzeti labdarúgó szövetségeken keresztül postai úton, a magyar játékvezetőkhöz pedig, személyesen juttattam el a kérdőíveket. A vizsgálatot a magyarokkal 2004. nyarán, a külföldiekkel 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáboraiban készítettem, illetve készíttettem el, ahol is egyszerre a teljes országos keretet, illetve egy teljes megyei alapsokaságot tudtam felmérni. A nemzetközi minősítésűjátékvezetőkkel angol nyelven töltettem ki a kérdőívet. A felmérések elvégzése előtt, valószínűségi mintavétellel kiválasztott kis mintán (n=30) pilot study vizsgálatot készítettem, amely után a 2-mintás t-próbával elvégzett statisztikai számítás nem mutatott szignifikáns különbséget. A kérdőív magyar, illetve angol változata is megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak.
A figyelmet, koncentrációt vizsgáló módszerek közül Toulouse és Pieron (Pieron és mtsai 1952) sorompó-tesztje a legáltalánosabb – lásd mellékletek 5. teszt, – illetve az egyik leginkább elterjedt módszer. Ezért is esett választásom erre a tesztre. A négyzetek sarkaiból, vagy oldalából kis vonalak irányulnak kifelé és így nyolc variáció áll elő. A feladat során négy jelvariációt kellett figyelembe venni és a jelsorozatból áthúzni. Tehát a nyolc alternatívából négyet. Azért nehezítettem meg ily módon a feladatot, mert a sport gyakorlatában szinte soha nem fordul előkevesebb alternatíva, esetleg még ennél is több döntési lehetőség előzi meg a gyors cselekvéseket (Nagykáldi és Katona 1980). Kétféle hiba különíthetőel, ha a vizsgálati személy nem veszi észre, tehát kihagyja az azonosítandó négyzetet, vagy eltéveszti, azaz nem a megadott négyzetnek megfelelőt jelöli meg. A tesztet mindenkivel, minden esetben négy percig, nyugodt körülmények
45
között végeztettem, a játékvezetők 2004. és 2005. évi szakmai edzőtáboraiban. Az instrukcióban a gyorsaság és a pontosság egyenlősúllyal szerepeltek. A teszt értékelését Cser János képletével végeztem, amely a kvalitatív és kvantitatív adatokat jól egyesíti és statisztikailag könnyen kezelhetőértékeket ad. 2
T= (N-H) N
T= a figyelemhatékonyság teljesítménye; N= az átnézett összes jelek száma; H= elkövetett hibák száma
A teszt maximális értéke a képlet alapján 400 pont, amely azt feltételezi, hogy a vizsgálati személy négy perc alatt az összes jelet átnézte, s közben egyetlen hibát sem vétett.
A konfliktuskezelési módszerek mérésére kvantitatív kérdőíves survey módszert használtam. A kérdőív a Management Decision Making, In: Tutor Guide 1996. University of Humberside, illetve ennek magyar változata volt – lásd mellékletek, 6. és 7. kérdőív. A nemzetközi minősítésűjátékvezetőkkel az eredeti angol nyelvű, a magyar játékvezetőkkel, pedig a Ternovszky (Ternovszky 2000) által standardizált magyar nyelvűkérdőívet töltettem ki. Mivel a magyar FIFA minősítésűekkel (n=7) is angol nyelven töltettem ki a kérdőívet, így velük előzetesen egy pilot study vizsgálatot végeztem. A vizsgálat után elvégzett 2 mintás t-próba nem mutatott szignifikáns különbséget. A vizsgálatot 2004., és 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A kérdőív ötfokozatú skálán 20 tétellel méri a következő konfliktuskezelési módokat: versengő, alkalmazkodó, elhárító, kompromisszumkereső, együttműködő. A konfliktuskezelési módok skálaértékei 4-20 lehetnek. A kérdőív minden tekintetben megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak, Cronbach alpha értékei minden esetben 0.79 feletti étékeket mutattak.
Az alkati szorongás mérésére Spielberger által standardizált kérdőívet illetve ennek Sipos által szabványosított magyar változatát – lásd mellékletek 8. és 9. kérdőív – használtam. A kérdőív szerkesztési elve a következő: egy intenzitás skálán regisztrált pillanatnyi szorongást, és egy gyakoriság skálán felmért alkati szorongást – hajlamot – mér. A két skála külön-külön is használható attól függően, hogy mi a vizsgálat célja. Jelen vizsgálatomban csak az alkati szorongást mértem, mivel a vizsgálatban részt
46
vevők szorongásra való hajlamára voltam kíváncsi, vagyis arra, hogy a szorongás, mint személyiségvonás mennyire jellemzőrájuk. A standardizált kérdőív alapján a minimális szorongási érték 20, a maximális 80 volt. A vizsgálatot 2004., és 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A skála Cronbach alpha értékei minden esetben 0.81 feletti értékeket mutattak.
A motivációs anamnézis vizsgálathoz Nagykáldi 1975-ös „Sportolók motivációs anamnézis” kérdőívét használtam, amely minden tekintetben megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak. A kérdőívet sportágakra, illetve sportolókra dolgozta ki, amelyben a válaszok rugalmasságát nem standardizált válaszadási lehetőséggel biztosította. Az anamnesztikus kérdőív kronologikus sorrendben feltárja a múlt, a jelen és a várható jövőbeni indítékokat egy-egy sportágra vonatkozóan, és mint a nevéből is kitűnik a motiváció részletes leírását célozza. A játékvezetők részére átdolgozott kérdőívvel – lásd mellékletek, 10. és 11. kérdőív – előzetesen egy kis mintán (n=40) pilot study vizsgálatot végeztem. A vizsgálat után elvégzett 2 mintás t-próba statisztikai számítás nem mutatott szignifikáns különbséget. A vizsgálatot 2004., és 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem.
A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatát terepkutatással, a 2003/2004es, és a 2004/2005-ös labdarúgó idényben készítettük. A vizsgálatok során labdarúgó mérkőzéseket tekintettünk meg, s ott a játékvezetők kommunikációját regisztráltuk. A játékvezetők verbális kommunikációján belül a kijelentést, a kérdést és a felszólítást, a nem verbális kommunikációnál a mimikát, a tekintetet, a hangerőt, a kézmozgást és az érintést kísértük figyelemmel. A terepkutatás módszerrel készített megfigyelésünk során nem csak a verbális, illetve nem verbális kommunikáció gyakoriságát vizsgáltuk, hanem annak hatékonyságát is. Egy előre meghatározott intenzitás-skálán 1-től 5-ig osztályoztuk a kommunikáció eredményességét. A megfigyeléseket négyen, közvetlenül a pálya széléről végeztük, s ahhoz, hogy a megfigyelt eredményeinket még hitelesebben tudjuk értékelni a televízió által közvetített mérkőzéseket, videoszalagra is felvettük. A feljegyzéseket egy előre elkészített adatlapon rögzítettük – lásd mellékletek, 12. feladatlap.
47
4.3. Statisztikai analízis
A szociológiai vizsgálatban alapstatisztikai analízist végeztem, mivel a kutatás eredményeit a játékvezetők alapadataihoz (lásd függelék 1-7. táblázatait) használtam fel, s nem volt célom a csoportok közötti különbségek kimutatása.
A kondicionális képességek és a figyelemvizsgálat eredményeit átlag és szórás alapján adtam meg. A játékvezetői csoportok átlag értékeit paraméteres, egyszempontos varianciaanalízissel (one-way ANOVA) hasonlítottam össze. Az F-próba szignifikáns értéke után, a csoportok közötti különbségek kiszámításához post hoc tesztjét (Tukey HSD) használtam. A szignifikancia szint p<0.05.
A játékszabály-ismeret, a konfliktuskezelés, és a szorongás vizsgálatainak eredményeit nemparaméteres, egyszempontos varianciaanalízissel hasonlítottam össze. A csoportok közötti különbségek kiszámításához post hoc tesztjét (Kruskall Wallis ANOVA) használtam. A konfliktuskezelés és az alkati szorongás vizsgálata során kapott adataink számértékeit, egy előre meghatározott számskála alapján kapjuk meg. Mivel a nemparaméteres statisztikai próba rangszámok alapján számolja ki a csoportok közötti szignifikáns értékeket, az ábrákon nehezen kezelhetőszámok jelennének meg. Az adatok könnyebb értelmezéséhez segítséget nyújtva, az ábrákon a csoportok válaszainak átlag és szórás értékeit jelenítettem meg. A statisztikai számítások eredményeit természetesen ez nem befolyásolja.
A motivációs anamnézis és a verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatainak eredményeit Chi-négyzet próbával hasonlítottam össze, mivel arra voltam kíváncsi, hogy a kérdésekre kapott válaszok, illetve a mérkőzéseken használt kommunikációs eszközök eloszlása azonosnak tekinthető-e a csoportok között. A szignifikancia szint p<0.05. Az adatok feldolgozásához minden esetben a Statistica for Windows 6.0, Stat-Soft Inc. 2001 softwert használtam.
48
5.
EREDMÉNYEK
5.1. A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek vizsgálati eredményei
A 12 perces futás alatt (1. ábra) a legnagyobb távolságot (3046±127 méter) a FIFA játékvezetők tették meg, akiket az utánpótlás keret tagjai követtek (2956±74 méter). Az országos csoport eredménye (2939±136 méter) ugyan elmaradt a magasabb minősítésűekétől, viszont az NB III-as csoport eredményét jelentősen felülmúlta (2833± 141 méter). A játékvezetői csoportok közül a leggyengébb teljesítményt a Megyei III. osztály érte el (2522±270 méter). A csoportok közötti eltérések, a legtöbb esetben szignifikánsak (p<0.05) voltak. Nagyon érdekes megfigyelnünk azt is, hogy a FIFA játékvezetőknél a minimum, illetve a maximum érték közötti különbség 730 méter, míg a megyei III. csoportnál 1856 méter. A magasabb minősítésűjátékvezetőknél nagyobb homogenitást is tapasztaltam a csoportokon belül. Sajnálatos, hogy a megyei III. osztályú játékvezetői csoportnak csupán a 3.6 %-a volt képes 3000 méter fölötti távot teljesíteni, viszont 9.26 %-a 2000 méter alatti eredményt ért el.
A 200 méteres és az 50 méteres gyorsaságot mérőpróba (2. ábra, 3. ábra) eredményei a FIFA és az országos keret között nem mutatott szignifikáns eltérést. Szignifikáns különbséget találtam viszont a magasabban kvalifikált játékvezetői csoportok javára a megyei I., II., III., osztállyal szemben (p<0.001). Mindkét esetben a FIFA az országos és az utánpótlás csoport érte el a legjobb időeredményt (200-m futás: 28.79±0.98 mp., 29.66±1.20 mp., 28.95±0.86 mp., 50-m futás: 6.82±0.18 mp., 6.84±0.29 mp. 6.91±0.15 mp.), míg a megyei III. osztály a leggyengébbet (200-m futás: 32.80±2.92 mp., 50-m futás: 7.64±0.46 mp.). Az utánpótlás csoport játékvezetői mindkét sprintfutásban jobb teljesítményt nyújtottak, mint a minősítési osztályuknak megfelelőNB III-as csoport tagjai (200-m futás: 30.24±2.04 mp., 50-m futás: 7.06±0.38), de statisztikailag kimutatható szignifikáns eltérést a két csoport között nem tapasztaltam.
A női játékvezetőknél, a 12 perces futás alatt (4. ábra) a FIFA csoport teljesítette a legnagyobb távolságot (2534±158 méter). Az országos és a megyei keret játékvezetői
49
szignifikánsan (p<0.05) alacsonyabb eredményt értek el (2336±15 méter, 2273±264 méter).
A női játékvezetők 200 méteres és az 50 méteres próbájában is (5. ábra, 6. ábra) a FIFA csoport eredménye volt a legjobb (200-m futás: 33.85±0.88 mp., 50-m futás: 7.54±0.26 mp.). A hosszabbik távú sprintfutásban mind az országos, mind a megyei női keret szignifikánsan (p<0.05) gyengébben teljesített (200-m futás: 35.38±1.88 mp., 35.55±2.25 mp.). A rövidebbik távú gyorsaságot mérőfutásban is mindkét alacsonyabb minősítésűjátékvezetői csoport rosszabb eredményt ért el, viszont csak a megyei minősítésűek teljesítménye mutatott a másik két csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.01) alacsonyabb eredményt (50-m futás: 7.81±0.24 mp., 8.18±0.60 mp.).
A férfi játékvezetőasszisztensek (7. ábra) a FIFA előírása szerint (Physical Fitness Register for International Referees 1989) csak a 12 perces tesztet és az 50 méteres próbát teljesítették. A 12 perces futásban a FIFA, az országos és az utánpótlás játékvezetői csoportok eredményei (2950±107 méter, 2900±96 méter, 2894±76 méter) között nem volt szignifikáns eltérés, viszont a megyei asszisztensek teljesítménye (2628±326
méter),
mindhárom
magasabban
kvalifikált
csoporttal
szemben
szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb értéket mutatott.
Az 50 méteres gyorsaságot mérőpróbában (8. ábra) ugyancsak a magasabban kvalifikált FIFA és országos keretbe tartozó játékvezetőasszisztensek voltak a leggyorsabbak (6.78±0.21 mp., 6.61±0.35 mp.), de az utánpótlás asszisztensi csoport eredménye (6.84±0.09 mp.) sem mutatott szignifikáns különbséget velük szemben. A megyei asszisztensi csoport ebben a kondicionális képességet mérőgyorsasági próbában is szignifikánsan (p<0.05) alulteljesített (7.30±0.97 mp.) a magasabb minősítési osztályúakkal szemben.
5.2. A labdarúgó játékvezetők játékszabály-ismeretének vizsgálati eredményei
A férfi játékvezetők játékszabály-ismereti – elméleti – felkészültségét mérő vizsgálatban (9. ábra) a legjobb teljesítményt a FIFA csoport érte el (98 pont). Ez az
50
eredmény, az országos keret (95 pont) kivételével, a többi játékvezetői csoporttal szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. A leggyengébb játékszabályismereti felkészültséggel a megyei I., II., III. osztályok rendelkeznek (71 pont, 66 pont, 63 pont), amely statisztikailag is kimutatható szignifikáns (p<0.001) eltérést mutat minden férfi játékvezetői csoporttal szemben. A férfi utánpótlás játékvezetők eredménye (88 pont) a magasabb minősítésű országos kerettel nem mutatott szignifikáns differenciát, viszont a hasonló kvalitású NB III-as csoporttal (75 pont) szemben igen (p<0.001).
A női játékvezetőknél (10. ábra) mind a FIFA, mind az országos keret kimagaslónak mondható (91 pont) eredményt ért el. Fontos megemlíteni viszont, hogy a FIFA keret tagjainak az eredményei sokkal homogénebb képet mutattak. A megyei keretbe tartozó női játékvezetők
elméleti felkészültsége (63
pont) szignifikánsan (p<0.001)
alacsonyabb, mint a két magasabb minősítési osztályú csoporté. A megyei csoport, a játékszabály-ismereti felkészültséget tekintve rendkívül heterogénnek mondható.
A férfi játékvezető asszisztenseknél (11. ábra) a legjobb teljesítményt a FIFA minősítésűcsoport érte el (96 pont), de az országos csoport eredménye is kiválónak tekinthető (95 pont). Természetesen a két csoport között nem volt statisztikailag kimutatható eltérés. Mind az utánpótlás (85 pont), mind a megyei asszisztensi keret (68 pont) eredménye szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb volt, mint a magasabb minősítési csoportoké.
5.3. A labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálatának eredményei
A férfi játékvezetőknél (12. ábra) a legjobb eredményt a FIFA minősítésűek érték el (302.1±3.32), amely nagyon magas figyelem, illetve koncentráció képességre utal (Frankowszki 1975). Őket követik az országos keret tagjai (280.8±3.52). Az utánpótlás csoport eredménye (264.9±3.80) ugyan jobb, mint a minősítési osztályának megfelelő NB III-as csoporté (239.7±4.37), de a magasabb kvalitású kollégáiktól elmarad. A megyei játékvezetői csoportok eredményei (megye I. 219.8±3.35), (megye II. 199.0±9.87), (megye III. 183.8±10.14) jelentősen elmaradnak mind a magasabban
51
rangsorolt kollégáikétól, mind pedig a korábban elvégzett, szakirodalomból megismert vizsgálatok adataitól (Harasztiné 2003, Nagykáldi és Katona 1980). Minden csoport között szignifikáns (p<0.001) eltérést találtam a magasabb minősítésűek javára. A n ői játékvezetőknél (13. ábra) a legjobb figyelmi teljesítményt ugyancsak a nemzetközi mérkőzések vezetésére jogosult FIFA csoport érte el (259.8±5.82). Az országos kategóriába tartozó játékvezetői csoport eredménye ettől gyengébb (229.8±4.98), a megyei kvalitású játékvezető nők teljesítménye pedig, mindkét csoporttól nagymértékben elmarad (198. 0±7.32). Minden csoport között szignifikáns (p<0.001) különbségeket tapasztaltam a magasabb minősítésűek javára.
A játékvezetőasszisztenseknél (14. ábra) a FIFA csoport érte el a legjobb figyelem teljesítményt (308.2±3.00), amely még a hasonló minősítésűjátékvezetők eredményeit is felülmúlta. Az országos keret asszisztenseinek teljesítménye (294.9±6.11) ugyan elmaradt a nemzetközi élvonaltól, de ők is magasabb figyelmi képességgel rendelkeznek, mint a hasonló minősítésű játékvezető kollégáik. Az utánpótlás játékvezetőasszisztensek eredménye (266.2±6.68) e kognitív képességben elmarad a magasabb minősítésűosztályokban tevékenykedőktől, s hasonló értékeket mutat, mint, amit az utánpótlás játékvezetőknél tapasztaltam. A megyei csoport eredménye – a játékvezetőkhöz hasonlóan – (209.3±5.63) nagymértékben elmarad a többi csoport teljesítményétől. Minden játékvezetőasszisztensi csoport között szignifikáns (p<0.001) differenciát találtam a magasabb minősítésűek javára.
5.4. A
labdarúgó
játékvezetők
konfliktuskezelési
képességének
vizsgálati
eredményei
A nemparaméteres statisztikai számításból kiderült, hogy a férfi játékvezetők (15. ábra) közül a FIFA minősítésűek a legkevésbé versengők. Eredményük minden csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott. A leginkább versengőtípusúak a megyei III. osztályúak, de a többi megyei csoport eredménye is erős versengő konfliktuskezelést tükrözött. A magasabb kvalitású játékvezetői csoporttokkal szembeni eredményeik szignifikáns (p<0.001) különbséget mutattak. Az országos keret és az
52
utánpótlás csoport között nem találtam e konfliktuskezelési módban szignifikáns eltérést, viszont az NB III-as csoport mindkét magasan kvalifikált játékvezetői osztály eredményével szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. Az alacsonyabban rangsorolt játékvezetők tehát sokkal inkább érvényesíteni akarják saját akaratukat a konfliktusos helyzetekben, amely a mérkőzéseken nem biztos, hogy mindig szerencsés.
Az alkalmazkodó stratégia a versengőellentéte, így nem csoda, hogy inkább ez jellemzi a magasabb szinten működőjátékvezetőket (16. ábra). Legjobban a FIFA minő sítésűek alkalmazkodnak a konfliktusos helyzetekben, legkevésbé pedig a megyei osztályokban tevékenykedők. A megyei csoportok eredményei a FIFA, az országos és az utánpótlás csoporttal szemben is szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A férfi utánpótlás játékvezetők a konfliktusos helyzetekben kevésbé alkalmazkodnak a vitatkozó félhez, mint az országos minősítésűek, de az NB III-as minősítésűektől gyakrabban választják ezt a fajta konfliktus „megoldási” stratégiát. Az utánpótlás csoport eredménye magas heterogenitást mutatott. Az utóbbi három csoport között nem volt statisztikailag kimutatható eltérés.
Az elhárító konfliktuskezelési stratégia legkevésbé a FIFA minősítésűjátékvezetőkre jellemző(17. ábra), s eredményeik e konfliktuskezelési stratégiában is szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatnak az alacsonyabban kvalifikált kollégáikkal szemben. A leginkább elhárító konfliktuskezelés a megyei játékvezetőkre jellemző, amely azt feltételezi, hogy a pályán gyakrabban „menekülnek el” a konfliktusos helyzetektől. Eredményeik nem csak a nemzetközi és az országos csoporttal szemben mutattak szignifikáns (p<0.05) eltérést, de az utánpótlás csoporttal is.
A kompromisszumkeresőkonfliktuskezelési stratégia (18. ábra) sokkal inkább jellemző a nemzetközi, illetve a magyar élvonalbeli játékvezetőkre, vagyis megvan bennük az a képesség, hogy a problémás helyzetekben olyan megoldást találjanak, ami mindkét fél számára előnyös. A FIFA játékvezetők e konfliktuskezelési stratégiája minden csoporttal, még az országos kerettel szemben is szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott. Az országos, az utánpótlás és az NB III-as csoportok között nem volt statisztikailag kimutatható különbség, de az utánpótlás csoport e konfliktuskezelési módban is magas
53
heterogenitást
mutatott.
A
megyei
játékvezető csoportok
a
legkevésbé
kompromisszumkeresők, s eredményeik minden magasabb kvalitású csoporttal szemben szignifikáns (p<0.01) differenciát mutattak.
A férfi játékvezetők együttműködőkonfliktuskezelési stratégiája (19. ábra) a FIFA minősítésűekre jellemzőleginkább. Eredményük az összes férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatott. A megyei kvalitású vizsgálati személyek eredményeiből kiderült, hogy a konfliktusok kezelésében nem szívesen működnek együtt a konfrontációban állóval. E konfliktuskezelési stratégiában is szignifikánsan (p<0.001) különböznek a nemzetközi és a magyar élvonalbeli kollégáiktól. Az utánpótlás csoport eredménye sem az országos, sem a minősítési osztályának megfelelő NB III-as osztállyal szemben nem mutatott szignifikáns eltérést.
A női játékvezetők konfliktuskezelési eredményeiben (20. ábra) csak a versengő stratégiában találtam szignifikáns különbséget. A legkevésbé versengőtípusúaknak az országos keretet találtam, akik a leginkább versengőmegyei kerettel szemben mutattak szignifikáns (p<0.01) különbséget. A FIFA csoport eredménye, és a másik két csoport e konfliktuskezelése között nem volt statisztikailag kimutatható eltérés.
A férfi játékvezetőasszisztensek (21. ábra) közül a legkevésbé a FIFA csoport, a leginkább pedig a megyei csoport versengő. Mindkét keret eredménye – természetesen a megfelelőelőjellel – szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatott a többi csoporttal szemben. Az utánpótlás csoport e konfliktuskezelőképességében nem volt kimutatható szignifikáns eltérés az országos kerettel szemben.
Az alkalmazkodó és a kompromisszumkeresőkonfliktuskezelési mód eredményeinek nemparaméteres statisztikai elemzéséből (22. ábra, 24. ábra) kiderült, hogy e stratégiák inkább a nemzetközi és a hazai élvonalbeli játékvezetőasszisztensekre jellemzőek. Az eredményeik szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak mind az utánpótlás, mind pedig a megyei csoportokkal szemben.
54
Az asszisztensek vizsgálati csoportjai közül az elhárító konfliktuskezelési stratégia (23. ábra) legkevésbé a FIFA csoportra jellemző. Érdekes, hogy az utánpótlás csoportra kevésbé jellemzőez a konfliktuskezelési mód, mint az országos keretre. A konfliktusok elhárítása leginkább a megyei asszisztenseket jellemzi. Minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést sikerült kimutatni.
Az együttműködőkonfliktuskezelési mód leginkább a FIFA, legkevésbé pedig a megyei játékvezető asszisztenseket jellemzi (25. ábra). Mind a négy vizsgálati csoport eredménye között szignifikáns (p<0.05) különbséget tapasztaltam.
5.5. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongásvizsgálatának eredményei
A vizsgálati csoportjaim alkati szorongásvizsgálatának eredményeit is egy előre meghatározott, standardizált számskála alapján kaptam meg. A STAI kérdőív minimális értéke 20, maximális értéke pedig 80 volt. Nemparaméteres statisztikai analízist alkalmaztam a csoportok közötti különbségek kiszámításához, de az adatok könnyebb értelmezéséhez az átlag és a szórás értékeket is feltüntettem.
A férfi labdarúgó játékvezetők (26. ábra) közül a legalacsonyabb alkati szorongás mutatóval a FIFA csoport rendelkezik (26.9±1.5). A legmagasabb alkati szorongása a megyei III. osztálynak van (42.0± 7.2). A megyei csoportok alkati szorongásának eredménye szignifikáns (p<0.01)
eltérést mutatott a magasabban
rangsorolt
csoportokkal szemben. Az utánpótlás csoport alkati szorongása (36.0±3.4) nagyobb, mint az országos csoporté (33.4±6.8), viszont kisebb, mint a minősítési osztályának megfelelőNB III-as osztályé (37.3±5.5). A három csoport közül, csak az országos és az NB III-as keret mutatott szignifikáns (p<0.001) különbséget.
A női játékvetőcsoportoknál (27. ábra) a legkisebb alkati szorongásértékeket a FIFA minősítésűek (34.5±0.9) produkálták. Az országos keret szorongásmutatója (36.5±4.6) az előbb említett csoportétól nagyobb, de szignifikáns eltérés nincs közöttük. A megyei csoport alkati szorongása (40.5±5.8) mindkét magasabb minősítésű osztálytól szignifikánsan (p<0.001) nagyobb. Mind az országos, mind a megyei csoport magas
55
heterogenitást mutatott a vizsgálatban, míg a FIFA csoport rendkívül homogénnek bizonyult.
A férfi játékvezetőasszisztenseknél (28. ábra) a legalacsonyabb alkati szorongással a FIFA minősítésűek (26.3±2.2), a legmagasabbal pedig a megyei kvalitásúak (40.0±5.1) rendelkeznek. Mindkét csoport – pozitív, illetve negatív előjellel – szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott a másik két asszisztensi csoporttal szemben. Az országos (34.2±7.2) és az utánpótlás asszisztenseknek (35.7±3.1) csaknem megegyezik az alkati szorongása, statisztikailag kimutatható differencia nincs köztük.
5.6. A labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézis vizsgálatának eredményei
A férfi labdarúgó játékvezetői csoportok (29. ábra) közül az utánpótlás osztályúak 50%ban, a megyei III. minősítésűek 45%-ban vállalták saját elhatározásukból, hogy mérkőzésvezetők lesznek. Ez a szerepvállalás a FIFA csoportnál 26%, az országos minősítésűeknél pedig 37%. A játékvezetői tevékenység vállalásának másik „indítórugója” az, ha az illetővalaki „biztatására” határozza el magát. Ez az arány az utánpótlás csoportnál 50%, a FIFA keretnél 72%, az országosnál pedig 63%. Statisztikailag kimutatható különbéget (p<0.05) találtam az utánpótlás és a nemzetközi, valamint a magyar elit játékvezetők között. A FIFA és a megyei csoportok között ugyancsak szignifikáns (p<0.01) volt az eltérés, de a megyei III. osztálynál fordított előjelűdifferenciával.
A női csoportoknál (29. ábra) a FIFA és a megyei osztályok tagjai 39%-ban, illetve 38%-ban vállalták saját maguk a labdarúgó játékvezetéssel együtt járó kihívásokat, míg az országos keretben csupán 27%-ban. Az országos keret játékvezetői szerepkörének „indítórugója” mindkét női csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott.
A férfi játékvezetőasszisztenseknél (29. ábra) a FIFA csoportnak az 50%-a, az utánpótlás keretnek 45%-a került kapcsolatba saját elhatározásból e tevékenységgel. Az országos és a megyei minősítésűeknél ez a motivációs arány 38%, melynek értelmében 62%-ban valaki más volt az, aki a játékvezetői szerepkör felé orientálta. A játékvezető
56
asszisztensi pálya indulásának motivációjában szignifikáns (p<0.05) különbséget találtam a FIFA csoport, illetve az országos és a megyei minősítésűek között. Az utánpótlás asszisztensek munkájának kezdeti motivációja nem mutatott szignifikáns eltérést a többi játékvezetőasszisztensi csoporttal szemben.
A férfi játékvezetőcsoportoknál a hivatásos mérkőzésvezetés megkezdésének életkor szerinti megoszlása (30. ábra) rendkívül heterogén képet mutatott. A kérdésre kapott válaszok eredménye minden csoport között szignifikáns (p<0.05) különbséget produkált. A magasabb minősítési osztályban tevékenykedők sokkal fiatalabb korukban kezdték el a játékvezetést, mint a megyei labdarúgó szövetségekben dolgozó kollégáik. Amíg a FIFA keret 90%-a, az országos csoport 79%-a, s az utánpótlások 90%-a 25 éves koráig elkezdte a labdarúgó mérkőzések hivatásos vezetését, addig az NB III-as és a megyei csoportok tagjainak csupán a 64, 48, 45, illetve 48 százaléka. A megyei csoportoknál magas, 23, 32, 30 százalékos arányban 31 év felett láttak hozzá a foglalkozásszerűjátékvezetéshez, viszont a FIFA és az utánpótlás csoportok minden tagja 30. életévéig elkezdte azt.
Az életkor alapján összehasonlított, hivatásos mérkőzésvezetés megkezdésének időpontjai a női játékvezetőknél (30. ábra) is minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést eredményezett. A FIFA csoport 100%-a 25. életévéig elkezdte játékvezetői tevékenységét, viszont az országos keretnek csak a 88%-a, a megyei csoportnak pedig csak a 75%-a.
A férfi játékvezetőasszisztensek (30. ábra) minden minősítési osztályára jellemző, hogy tagjainak jelentős része már 20. életévük előtt megkezdi partjelzői munkáját a labdarúgásban. A FIFA csoport 93%-a, az utánpótlás csoport 95%-a 25 éves korig hozzálát tevékenységéhez, statisztikailag kimutatható különbség ezen a téren nincs közöttük. A többi csoport eredményeinek összehasonlítása során szignifikáns (p<0.05) differenciát tapasztaltam.
A férfi labdarúgó játékvezetők esetében az első, nem hivatalos mérkőzések levezetésének életkor szerinti meghatározása (31. ábra) szignifikáns (p<0.05)
57
különbségeket mutattak a csoportok között. A minősítési osztályokban előrébb tartó játékvezetők szignifikánsan (p<0.01) korábban megkezdték a mérkőzésvezetői szerepkör betöltését, mint a megyei osztályokban tevékenykedők. A FIFA bírók 97%-a, az országos keret tagjainak 84%-a, az utánpótlás csoport 100%-a 25. életévük előtt vezetett már labdarúgó mérkőzést. Ez az arányszám a megyei csoportoknál 67, 65, 67 százalék.
A női játékvezető csoportoknál (31. ábra) az első nem hivatalos mérkőzések vezetésének életkor szerinti időpontja is alacsony. A FIFA csoport 56%-a, az országos minősítésűek 74%-a 20. életkoruk előtt irányított már labdarúgó mérkőzést, viszont ez a megyei keretnek csupán a 44%-áról mondható el. Minden női csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérés fordult elő.
Az életkor szerinti elsőnem hivatalos mérkőzés vezetésénél, a férfi játékvezető asszisztensek (31. ábra) minősítési osztályai között, minden esetben statisztikailag kimutatható (p<0.05) volt a különbség. A FIFA csoport 98%-a, valamint az utánpótlás keret 100%-a 25. életévéig részt vállalt labdarúgó mérkőzések irányításában, ez az arány viszont az országos csoportnál 79%, a megyei minősítésűeknél pedig 72%. A megyei csoport 8%-a csak a 31. életéve után vezetett mérkőzést, amely még nem is volt hivatalos.
A férfi játékvezetői csoportok mindegyike (32. ábra) szignifikánsan magas százalékban számolt be kiemelkedően szép élményekről a labdarúgó mérkőzések vezetése során, amelyekre szívesen gondol vissza. A magasabb minősítési osztályokban dolgozó FIFA (96%), országos (94%), utánpótlás (95%), és NB III. csoportok játékvezetőinek (95%) szignifikánsan (p<0.05) nagyobb százalékban voltak pozitív élményei, mint a megyei csoportokban tevékenykedőkollégáiknak (89%, 83%, 87%).
A pozitív élmények a női játékvezetőket (32. ábra) sem kerülik el a mérkőzések vezetése során, s a férfi csoportokhoz hasonlóan náluk is szignifikánsan magas százalékban fordulnak elő. A FIFA csoportnak a 83%-a számolt be kellemes élményről a pályafutása során, amely eredmény a másik két női csoporttal nem mutatott
58
szignifikáns különbséget. Ez az arány az országos keretnél 84%, a megyei minősítésűeknél 75%, amely a két csoport között statisztikailag kimutatható (p<0.05) differenciát eredményezett.
A férfi játékvezető asszisztenseket (32. ábra) is domináns mértékben érték kiemelkedően szép élmények a labdarúgó mérkőzéseken. A FIFA és az országos csoport 96%-os, illetve 97%-os pozitív élményeinek előfordulási aránya szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott az utánpótlás, és a megyei keretek 80%-os, és 82%-os hasonló válaszadásaival szemben.
A férfi labdarúgó játékvezetők pályafutásában magas a kellemetlen, rossz élmények aránya is (33. ábra). A FIFA és az utánpótlás minősítésűmérkőzésvezetők körében rendkívül magas – 90% és 88% - a negatív emlékek előfordulási aránya a mérkőzésekkel kapcsolatban, amely eredmény minden férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott. Az országos csoportban 76%-ban, az NB III-as keretben 80%-ban fordultak előkellemetlen emlékek, viszont a megyei III. osztály 55%-os eredménye szignifikánsan (p<0.001) alacsony.
Rendkívül érdekes, hogy a női játékvezetőknél (33. ábra) kellemetlen, rossz élményeket a legnagyobb arányban a FIFA minősítésű csoportnál találtam. A nemzetközi mérkőzésre jogosult női mérkőzésvezetők 85%-a számolt be pályafutása során negatív emlékekről, amely mind az országos csoport 68%-os, mind a megyei keret 62%-os eredményével szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott.
A férfi játékvezetőasszisztenseknél (33. ábra) is a magasabb minősítési osztályokban tevékenykedők – FIFA, országos – nagyobb százalékban (86%, 84%) számoltak be negatív élményekről, mint az alacsonyabb besorolású társaik. Az utánpótlás és a megyei csoportok 70%-os és 68%-os visszatetszőemléke statisztikailag kimutatható (p<0.01) differenciát eredményezett az előzőkét asszisztensi csoporttal szemben.
A férfi mérkőzésvezetői csoportok – az utánpótlás csoportot kivéve – játékvezetői munkájában a legnagyobb motivációs erőt, jelenleg a labdarúgás sportág iránti szeretete
59
jelenti (34. ábra). Ez a motivációs „bázis” szignifikánsan magasabb százaléknyi arányban fordul elő, mint a többi alternatíva. Az utánpótlás csoportnak is bizonyára jelentős a labdarúgás iránti szimpátiája, viszont a vizsgálat kérdéseként dominánsan a magasabb osztályba való felkerülést jelölték meg. Ezen 78%-os arány minden csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatott. A többi motivációs bázis – kihívás, pénz, felelősség, elismerés, barátok, mozgás – megközelítőleg ugyanakkora arányban fordul elő a minősítési osztályok között, de statisztikailag értékelhető különbség (p<0.05) így is előfordult az elit és a megyei csoportok között.
A női játékvezetők jelenlegi motivációs bázisainak (34. ábra) vizsgálata mindhárom minősítési osztály között szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A legnagyobb „hajtóerőnek” itt is a labdarúgás sportág iránti vonzódás bizonyult. A megyei osztálynak a 21%-a magasabb osztályba szeretne felkerülni, és a kihívás is magas motivációs erővel rendelkezik a női mérkőzésvezetők körében.
A férfi játékvezetőasszisztensi csoportok motivációs bázisainak vizsgálatában (34. ábra) a FIFA és az utánpótlás csoport eredményei szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak az országos és a megyei keretekkel szemben. Minden minősítési osztályban jelentős a labdarúgás sportág iránti vonzalom aránya, viszont a FIFA és az országos csoportoknál a magasabb minősítés elérése is domináns hajtóerő. A többi motivációs erőeloszlása között nincs számottevőkülönbség, és a vizsgálatból az is kiderül, hogy az elismerés, a pénz, valamint a barátok is motiválólag hatnak az asszisztensek munkájára.
A férfi labdarúgó játékvezetők döntő többsége jobban kedveli az összetettebb, feszültségekkel telibb mérkőzéseket (35. ábra). Amíg viszont a nemzetközi keretbe és a magyar elit csoportba tartozók 94%-a, illetve 96%-a részesíti előnyben a nehéz, sok nézőelőtt zajló tétmérkőzéseket, addig a megyei csoportoknak csupán körülbelül a 80%-a. Ezen arányszámok különbségei statisztikailag kimutatható különbséget (p<0.01) eredményeztek. Sajnálatos, hogy az utánpótlás csoportnak a nehéz, tétmérkőzésekhez kapcsolódó motivációja (85%), a magasabban kvalifikált csoportokkal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott.
60
A női labdarúgó játékvezetőknél (35. ábra), a FIFA és az országos minősítésűcsoport tagjai magas hajlandóságot mutatnak – 88%, 84% – a sok néző előtt zajló tétmérkőzések irányítására. A női megyei csoportnak a 46%-a inkább kedveli a gyenge, nézők nélküli mérkőzéseket, s ez az arány mindkét magasan kvalifikált kerettel szemben szignifikáns (p<0.001) eltérést eredményezett.
A férfi játékvezetőasszisztenseknél (35. ábra) szignifikáns (p<0.01) differencia alakult ki a nehéz, sok nézőt vonzó mérkőzések iránt mutatott affinitásban, a magasabb minősítésű– FIFA, országos – osztályok és a megyei keret között. A FIFA játékvezetői csoportnak a 96%-a, az országosnak a 95%-a érzett magasabb motivációt e mérkőzések felé, a megyei csoportnak viszont csak a 73%-a. Az utánpótlás csoport e területen mutatott motivációja, nem mutatkozott szignifikánsnak az országos csoporttal szemben.
A férfi játékvezetőknél minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést sikerült kimutatni a további – jövőre vonatkozó – sportpályafutásukkal kapcsolatban (36. ábra). A FIFA csoport 55%-nak, az országos keret 33%-nak a minél színvonalasabb mérkőzések vezetése az elsődleges motivációs erő a játékvezetés területén, de a nemzetközi, illetve hazai „ranglétrán” való előrehaladást is fontosnak tartják (37%, 13%). Az országos keret 18%-ának – sajnálatos módon – nincs további motivációja e sportterületen. Az utánpótlás csoport 90%-ának a magasabb minősítési osztályba való felkerülés a legfőbb motivációs szempontja. Az NB III., illetve a megyei csoportok tagjainak is céljuk a magasabb osztályokba jutás, a magabiztosság megszerzése, valamint a színvonalas mérkőzések vezetése, de előfordulnak olyanok is, akiknek semmilyen motivációs bázisuk nincs a pályafutásuk sikeresebbé tételéhez.
A női labdarúgó játékvezetők pályafutásának jövőre vonatkozó motivációs bázisai (36. ábra), minden minősítési osztály között szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak. A FIFA keret tagjainak a 70%-a a színvonalas mérkőzések vezetését, 18%-a pedig a szakmai fejlődést tekinti a legfontosabb motivációs erőnek. Az országos keret 31%-a szeretne minél nívósabb mérkőzéseket vezetni. 15%-a magasabb minősítési osztályba való felkerülést, 14%-a szakmai fejlődést, 15%-a pedig egészségének a megőrzését várja sikeres játékvezetői pályafutásától. A megyei csoportnak a 25%-a szeretne
61
magasabb játékvezetői osztályba lépni, s 41%-a több magabiztosságot remél a további játékvezetői tevékenységétől.
A férfi asszisztenseknél a jövőre vonatkozó játékvezetői pályafutás motivációjának vizsgálatában (36. ábra) minden minősítési osztály között szignifikáns (p<0.05) eltérést találtam. A FIFA keret 41%-a, az országos csoport 27%-a magasabb minősítési osztályba szeretne kerülni, 31%, illetve 20% a szakmai fejlődését tartja a legfontosabbnak, 22%, illetve 19% pedig a minél színvonalasabb mérkőzéseken való közreműködést. Az utánpótlás osztály 70%-a magasabb minősítési keretbe szeretne felkerülni, de a szakmai fejlődést és a magabiztosságot is fontos szempontnak tartják. A megyei csoport e motivációs területen rendkívül heterogén képet mutat, amely egyértelműen az asszisztensek igen különbözőéletkorával magyarázható.
A férfi labdarúgó játékvezetők közül a legnagyobb anyagi kedvezményeket a FIFA minősítésűek 89%-a reméli szerencsés sportpályafutásától, s csupán 11%-ukat nem motiválja a pénzkereset (37. ábra). A nemzetközi mérkőzések vezetésére jogosult csoport e motivációs bázisa a többi férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. Az utánpótlás csoportnak az 50%-a számít több-kevesebb materiális támogatásra a játékvezetői munkájából, amely eredmény a többi férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) volt. Az országos csoport valamint a megyei szövetségekhez tartozó játékvezetők között nem találtam statisztikailag jelentős differenciát, az anyagi kedvezményeket illetőmotivációban.
A női labdarúgó mérkőzésvezetőknél (37. ábra) a FIFA minősítésűeknek a 44%-a, az országos keretnek pedig a 47%-a remél anyagi kedvezményeket a sikeres játékvezetői pályafutásától. A megyei osztálynak ugyanezen jellegű motivációja szignifikánsan (p<0.01) nagyobb (60%), mint a két magasabb minősítésűcsoport tagjaié.
A férfi játékvezető asszisztenseknél (37. ábra) a materiális javakhoz kapcsolódó legmagasabb motivációt a FIFA és az utánpótlás keret tagjai mutatták. A FIFA keret 53%-a, az utánpótlás csoport 50%-a remél anyagi előnyt a bírói sportpályafutásától. A
62
megyei osztályban e motivációs bázis aránya 40%, amely szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott a magasabban kvalifikált asszisztensi csoportokkal szemben.
5.7. A labdarúgó játékvezetők verbális, illetve nem verbális kommunikációjának vizsgálati eredményei
A férfi labdarúgó játékvezetőknél három verbális közlési módot figyeltünk meg, a kijelentést, a kérdést és a felszólítást.
A kijelentést (38. ábra), mint verbális közlési formát a legtöbbször és legnagyobb hatékonysággal a FIFA minősítésűek alkalmazták. Eredményük valamennyi vizsgálati csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A legkevesebbszer, és viszonylag gyenge hatásfokkal a megyei osztályúak használták ezt a közlési módot, s erősségük ugyancsak valamennyi csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.01) gyengébb volt. Az országos, és az utánpótlás játékvezetői keret között nem volt statisztikailag kimutatható eltérés.
A verbális kommunikáció lehetőségei közül a kérdést (39. ábra) megközelítőleg ugyanannyiszor használták a mérkőzések folyamán a FIFA játékvezetők, mint az országos keret tagjai. Igaz ez a megállapítás az utánpótlás, és a megyei csoportok viszonylatában is. A csoportok között mégis minden esetben szignifikáns (p<0.05) különbség adódott a közlési mód hatékonyságában.
A verbális közlési módok közül – előzetes megítélésem szerint is – a felszólítás a legfontosabb (40. ábra). Feltételezésemet a vizsgálatom eredményei is bebizonyították, ugyanis a mérkőzések folyamán ez fordult előa leggyakrabban. A FIFA minősítésű játékvezetők szignifikánsan többször és eredményesebben éltek a verbalitás ezen módjával. Teljesítményük az összes többi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. Az országos, az utánpótlás és a megyei csoport között nem volt statisztikailag kimutatható a különbség, ha csak a felszólítás gyakoriságát nézem. A hatékonyságot is figyelembe véve azonban megállapíthatom, hogy a megyei osztály
63
teljesítménye szignifikánsan (p<0.01) alacsonyabb a többi játékvezetői csoportétól. Az országos és az utánpótlás keret eredménye között nem volt szignifikáns az eltérés.
A férfi labdarúgó játékvezetőknél öt nem verbális közlési módot figyeltünk meg, a mimikát, a tekintetet, a hangerőt, a kéz mozgásait és az érintést.
A mimikát (41. ábra), az arc izmainak a mozgását, a magasabb minősítésű– FIFA és országos – játékvezetők szignifikánsan (p<0.05) többször, és hatékonyabban használják, mint az alacsonyabb játékvezetői keretben tevékenykedők. Az utánpótlás és a megyei csoport eredménye között nem volt szignifikáns különbség.
A tekintet (42. ábra), mint nem verbális kommunikációs csatorna vizsgálatánál csak az intenzitást, illetve hatékonyságot tudtuk hitelesen mérni. A FIFA és a magyar élvonalba tartozó mérkőzésvezetők ezen nem verbális kommunikációja szignifikánsan (p<0.05) eredményesebbnek bizonyult, mint az alacsonyabb minősítési osztályúaké. Az utánpótlás és a megyei csoport eredménye között itt sem volt statisztikailag kimutatható differencia.
A hangerő, illetve hangszín (43. ábra) a nem verbális kommunikáció csoportjába tartozik, azonban szoros kapcsolatban áll a verbális kommunikáció mindhárom közlési módjával. A megfigyelésünk után szelektáltuk azokat a mérkőzésszituációkat, amelyekben a hangerőnek kitüntetett szerepe volt, – vagy kellett volna lennie – s itt is csak a hatékonyságát vizsgáltuk. Természetesen a homogenitást figyelembe véve – arányait tekintve – ugyanannyi szituációt hasonlítottunk össze a csoportok között. A FIFA és az országos csoport tagjainak hangerő, hangszín eredménye szignifikánsan (p<0.01) eredményesebbnek bizonyult, mint a két alacsonyabb minősítésűosztályba soroltak teljesítménye. Az utánpótlás és a megyei keret között szignifikáns (p<0.05) eltérést találtam az előbb említettek javára.
A kéz mozgása (44. ábra) a verbális kommunikáció árnyalására szolgál, melynek nagy jelentősége lehet a mérkőzéseken kialakuló konfliktusok kezelésében, illetve a játékosok fegyelmezésében is. A megfigyelt mérkőzéseinken a legtöbbször és a
64
legnagyobb hatékonysággal a FIFA játékvezetők használták e nem verbális kommunikációt. Eredményük az alacsonyabb minősítésűjátékvezetői csoportokkal szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. Az országos, az utánpótlás, és a megyei keret között a kézmozgás gyakoriságát tekintve nem volt jelentős a differencia, viszont az eredményességet figyelembe véve minden csoport között szignifikáns (p<0.05) volt az eltérés a magasabb minősítésűek javára.
A nem verbális kommunikáció talán legritkábban történőalkalmazása a labdarúgó mérkőzéseken az érintés (45. ábra). Gyakoriságát figyelembe véve a FIFA, az országos, és az utánpótlás csoport között nem volt statisztikailag jelentős különbség, a megyei csoport viszont szignifikáns (p<0.01) eltérést mutatott velük szemben. A hatékonyságát tekintve a FIFA és az országos keret szignifikánsan (p<0.05) jobban teljesített, mint az alacsonyabb osztályokban tevékenykedőkollégáik.
65
6.
MEGBESZÉLÉS
6.1. A kondicionális képességek vizsgálati eredményeinek megbeszélése
Vizsgá latom eredményei bebizonyították, hogy a 12 perces, a 200 méteres, és az 50 méteres pályateszteknél a FIFA és az országos minősítésű játékvezetők, illetve játékvezetőasszisztensek szignifikánsan jobb teljesítményt értek el, mint a megyei szinten bíráskodók. Hipotézisem beigazolódott.
A férfi FIFA és országos keret játékvezetőinek eredményei a 12 perces futásban az olasz első-, és másodosztályú labdarúgó mérkőzésvezetők (Castagna és D’Ottavio 1999, Castagna és D’Ottavio 2001) vizsgálati teljesítményétől (2866±164 m) is jobbnak bizonyultak. Höltke és munkatársai (Hoeltke és mtsai 2002), valamint Rontoyannis és kutatócsoportja (Rontoyannis és mtsai 1998) ugyancsak az első-, és a másodosztályú német, illetve görög játékvezetőkeretnél 2997±165 méteres és 2778±128 méteres Cooper teszteredményekről számoltak be. Bebizonyosodott, hogy a magyar elit játékvezetők a kondicionális képességek tekintetében felveszik a versenyt a nagy tradíciójú és magas elismertséggel rendelkezőfutballnemzetek bíróival. Úgy tűnik, hogy a magyar országos keretben évtizedek óta sikeresen működik a játékvezetők fittségi felkészítése, amit jól bizonyítanak a felmérési eredményeim, illetve játékvezetőink nemzetközi elismertsége. A FIFA által javasolt „stop test” minimális értékei szerint (Physical Fitness Register for International Referees 1989), a 12 perces futásban mind a FIFA, mind az országos keret elérte a 2700 métert, míg a megyei csoportok egyike sem. Az utánpótlás csoport teljesítménye a FIFA minősítésűektől ugyan elmaradt, de országos keretet, – az 50 méteres próba kivételével – valamint a minősítési osztályának megfelelőNB III-as csoportot túlteljesítette. Ez utóbbi eredmény azt is bizonyítja, hogy a „stop test” valóban különbséget tud tenni a játékvezetők minősítési osztályainak kondicionális felkészültségi szintje között.
Az a tény, miszerint a 12 perces futásnál szignifikáns különbség volt, a férfi, illetve női játékvezetői csoportok között korábbi tanulmányok megállapításait támasztja alá (Castagna és D’Ottavio 1999, Krustrup és Bangsbo 2001, Krustrup és mtsai 2002). A
66
kutatók az aerob állóképesség fontosságát hangsúlyozták, s bebizonyították, hogy akik gyengébb Cooper teszt eredményeket értek el, azoknak a mérkőzéseken, a két félidőben mért futástávolságuk között, szignifikáns eltérés volt (Catteral és mtsai 1993, D’Ottavio és Castagna 2001a, D’Ottavio és Castagna 2001b). A játékvezetők minősítési osztályozásában az 50, és 200 méteres sprintfutások eredményei – mind a férfiaknál, mind a nőknél – ugyanezt a szignifikáns különbséget tükrözték. Korábbi tanulmányok szerint (Reilly 1996, Reilly és Smith 1986) a magas intenzitású, 70% feletti erősségű testgyakorlatoknak kognitív, és pszichomotorikus funkciókat javító fontosságuk van, amelyből tisztán látszik, hogy a magasabb fittségi szint a játékvezetőmérkőzésen mutatott teljesítményében realizálódik. Tekintettel, a vizsgálati személyek kondicionális képességeinek eredményeire azt mondhatom, hogy a játékvezetői keretek közül az utánpótlás
minősítési
osztály
az,
amely
egyfajta
határvonalat
jelenthet
a
mérkőzésvezetők karrierjében. Figyelemre méltó, hogy a férfi megyei minősítésű játékvezetők csoportjai között mindhárom pályateszt esetében jelentős különbséget tapasztaltam. Ennek – a vizsgálati eredményeken túl – a magyarázata lehet egyrészről vizsgálati személyek magas száma, másrészről pedig egy minőségbeli különbség, amely még
a
legalacsonyabb
szinten
is
statisztikusan
szignifikáns
különbségeket
eredményezett. A megyei minősítésűvizsgálati személyek közül többen a nemzetközi minősítésűszintet is elérték teljesítményükkel, de vannak, akik a saját mércéjükhöz képest is szignifikánsan gyengébbek.
Kutatók által bizonyított, s ma már evidenciának számító megállapítás, miszerint a kondicionális felkészültség szoros kapcsolatban van az edzésekkel töltött óráknak a számával. Az egyik legvalószínűbb oka a férfi FIFA és az országos, illetőleg a megyei játékvezetők fizikai felkészültsége közötti eltérésnek, hogy az előzőek sokkal több időt fordítanak a fizikai és mentális felkészülésre. Az elit játékvezetőknek kötelezően, heti rendszerességgel, kondicionális képességeket fejlesztőedzéseken kell részt venniük, amelyeket a nemzeti labdarúgó szövetségek szerveznek, és képzett edzők irányítanak. E mérkőzésvezetők valószínűleg egyénileg is folytatnak tréningeket, míg az alacsonyabb minősítésűek a szövetség ellenőrzésének hiánya, illetve az alacsonyabb motiváltság miatt, kevesebb időt töltenek a fizikai képességek fejlesztésével. Ezen felül fontos az is, hogy az alacsonyabb minősítésűjátékvezetőket csupán félévente ellenőrzik, míg a
67
magasabb osztályokban lévőket sokkal gyakrabban – van, ahol havonta is –, így szinte „kötelező”, hogy folyamatosan megfelelőfittségi állapotban legyenek. A kondicionális képességek mérése egyfajta szelekciós folyamat is egyben, amelyben a tehetséges játékvezetőknek nagyobb lehetőségük van a magasabb osztályba kerülésre.
A játékvezetőasszisztensek mérkőzéseken mutatott mozgását rövid magas, és rövid alacsony intenzitású periódusok jellemzik (Krustrup és mtsai 2002). A játék során nyújtott teljesítményüket alapvetően befolyásolja gyorsasági állóképességük, amely az egyik legnehezebben
fejleszthető kondicionális
képesség. Nagy
jelentőséggel
rendelkező– s örömteli – tény miszerint, sem a 12 perces, sem pedig az 50 méteres futásban nem alakult ki statisztikailag jelentős különbség a FIFA, az országos és az utánpótlás csoportok teljesítménye között. Az 50 méteres próbában a magyar elit keret még a nemzetközi csoportot is felülmúlta, amely ugyancsak a megfelelőfelkészítést és kvalifikációs szisztémát dicséri. A megyei játékvezetők mindkét pályatesztben szignifikánsan gyengébb eredményt értek el a magasabb minő sítésűtársaikkal szemben. A kondicionális képességek vizsgálatának szelekciós folyamata itt is bebizonyosodott.
6.2. A játékszabály-ismeret vizsgálati eredményeinek megbeszélése
A labdarúgó játékszabály-ismereti vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a FIFA és az országos minősítésűjátékvezetők, illetve játékvezetőasszisztensek szignifikánsan magasabb teljesítményt értek el, mint a megyei bajnokságban bíráskodó társaik. Hipotézisem beigazolódott.
Előzetes játékszabály-ismeretet vizsgáló empirikus felmérések hiányában nem áll módomban, hogy kutatásom ide vonatkozó adatait más nemzetek játékvezetőinek eredményeivel összehasonlítsam. Megállapíthatom azonban, hogy a magasabb kvalitású FIFA és országos minősítésűjátékvezetők, illetve játékvezetőasszisztensek nagyon magas elméleti felkészültséggel rendelkeznek. Mondhatnám azt is, hogy ez így is van rendjén, hiszen kiknek kellene jobban ismerni a labdarúgás játékszabályait, mint akik vezetik, dirigálják azt. Az alacsonyabb minősítésűjátékvezetői csoportok eredményeit elnézve, már korántsem ilyen bíztató a helyzet. Az utánpótlás csoport ez irányú
68
felkészültsége még jónak mondható, bár a nemzetközi mérkőzésekre jogosult csoportokkal szemben eredményeik szignifikánsan gyengébbek. Az NB III-as, valamint a megyei játékvezetők és asszisztensek játékszabály-ismerete minden magasabban kvalifikált csoporttal szemben szignifikánsan gyengébb.
Beigazolódott, hogy a 17 labdarúgó játékszabály általános ismerete nem elegendőa minden tekintetben felkészült játékvezetőismérveihez. A megyei szinten tevékenykedő mérkőzésvezetők a játékszabályokat a gyakorlatban nem tudják megfelelően alkalmazni. Ez azért is nagyon fontos, mert a mérkőzéseken egy adott játékhelyzetben kevés ideje van a játékvezetőnek arra, hogy helyes döntést hozzon, már pedig ha ilyen magas hibaszázalékkal végzik a feladatukat, az komoly problémákhoz vezethet.
A vizsgálattal kitűzött célomat is elértem, hiszen az a jelentős különbség, amelyet a magasabb minősítésű csoportok az alacsonyabb kvalitásúakkal szemben mutattak, remélhetőleg a feltörekvő, fiatal játékvezetőket
a magasabb elméleti tudás
megszerzésére, s annak gyakorlati alkalmazására sarkallja.
6.3. A figyelemvizsgálat eredményeinek megbeszélése
Vizsgálatom eredményei bebizonyították, hogy a figyelem, illetve koncentráció képesség tekintetében a FIFA és az országos minősítésűjátékvezetők, valamint játékvezetőasszisztensek szignifikánsan magasabb teljesítményt értek el, mint a megyei szinten bíráskodó társaik. Hipotézisem beigazolódott.
A labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálatáról a honi szakirodalomban kevés adattal rendelkezünk, éppen ezért is fontosnak találtam a vizsgálat elkészítését. Az eredményeket tekintve elmondhatom, hogy a korábbi szakirodalmi adatokhoz (Harasztiné 2003, Nagykáldi és Katona 1980) képest, a vizsgálatomba bevont – minősítési osztályának megfelelő – játékvezetők jobb eredményeket értek el. Valószínűsíthető, hogy a megnövekedett követelményrendszer is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a figyelem, illetve a koncentráció képesség tekintetében a magasabb teljesítményt nyújtók dolgoznak a honi és a nemzetközi keretekben. A minden
69
tekintetben felkészült labdarúgó játékvezetők számára a magas szintűösszpontosító képesség elengedhetetlenül fontos. A mérkőzés teljes időtartama alatt, dominánsan mozgás közben jó ítéleteket kell hozniuk, s ez még akkor sem könnyűfeladat, ha megfelelően képzett, jól összpontosító személyekről van szó.
A férfi játékvezetők, illetve játékvezetőasszisztenseknél is a legjobb eredményeket a FIFA és az országos keret tagjai érték el, amely teljesítmények nagyon magas figyelmi képességekre utalnak. Az utánpótlás csoport, akiknek tagjai az országos keretbe kerülésért küzdenek magas figyelmi képességekkel rendelkeznek, de teljesítményük szignifikánsan eltér a magasabb minősítési osztályban dolgozókétól. A megyei csoportok tagjainak figyelmi képessége alacsonynak mondható, ami azért fontos, mert ez a „munkakör” nem engedheti meg a pontatlan, hibás megfigyeléseket.
A női csoportok vizsgálati eredményeiből kiderül, hogy a legjobb figyelmi képességekkel a FIFA minősítésűek rendelkeznek, s őket az országos, majd a megyei keret tagjai követik. A nemzetközi szakirodalomban Nideffer és Bond (Nideffer és Bond 1997) szignifikáns különbséget állapított meg sportoló nők és férfiak között, a férfiak javára. A n ők csökkent koncentrációs képességét a menstruációs ciklusukkal hozták összefüggésbe. Konter és kutatótársa (Konter és Doganay 2002) viszont török labdarúgó játékosokat vizsgálva nem talált szignifikáns különbséget a két nem e kognitív képességében. Vizsgálatomban, az azonos minősítési osztályban dolgozó férfi és női játékvezetők között a FIFA és az országos csoport között szignifikáns eltérést találtam, ugyancsak a férfiak javára. A megyei csoportok között nem volt statisztikusan jelentős különbség.
6.4. A konfliktuskezelési képesség vizsgálati eredményeinek megbeszélése
A konfliktuskezelőképességet mérővizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a férfi FIFA és országos minősítésű játékvezetők, illetve játékvezető asszisztensek a mérkőzések vezetéséhez adekvátabb konfliktuskezelési mutatókkal rendelkeznek, mint a megyei osztályok mérkőzésvezetői. A női játékvezetőknél csak a versengő
70
konfliktuskezelési módban találtam statisztikailag jelentős különbséget. Hipotézisem részben igazolódott be.
A versengőkonfliktuskezelési stratégia az alacsonyabb osztályú férfi játékvezetőket, illetve játékvezető asszisztenseket jellemzi.
A versengés jelentheti azt, hogy a
játékvezetőkiáll a saját igazáért és ragaszkodik az általa helyesnek vélt állásponthoz, ami alapvetően rendben van. Ugyanakkor a versengőkonfliktuskezelőstratégia azt is jelenti, hogy a személy győztesen akar kikerülni a konfliktusból, és egyáltalán nem veszi figyelembe a másik fél véleményét, érzéseit, így sokszor feleslegesen fitogtatja hatalmát, hogy a másik érezze, őitt alul fog maradni. Ez pedig nem helyes magatartás egy játékvezetőnél. Elképzelhetőaz is, hogy egyes játékvezetők azért ezt a stratégiát alkalmazzák, mert bizonytalanok a döntésükben, vagy saját képességeikben, és ezt kompenzálandó használják azt a hatalmat, ami játékvezetői mivoltukból adódik, mondván – „a bírónak mindig igaza van”. Attól, hogy a bírónak mindig igaza van, még nem kell feltétlenül úgy érvényesíteni az akaratát, hogy a másik fél vesztesnek érezze magát.
Vizsgálati eredményekből kiderült, hogy az alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégia a magasabb
minősítésű férfi
játékvezetőket
és
asszisztenseket
jellemzi.
Aki
alkalmazkodó, az figyelembe veszi a másik fél szempontjait és képes arra, hogy a másiknak engedjen. Ez lehet kényszerűengedelmeskedés, vagy a másik szempontjának elfogadása, de önzetlen nagyvonalúság, illetve jó szándék jele is. Talán inkább e két utóbbi jellemezheti a jó játékvezetőket és asszisztenseket. A játékvezetés során az alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégia úgy nyilvánulhat meg, hogy a játékvezetők többször mondanak le saját szándékuk érvényesítéséről kis dominanciájú esetekben, s így állítanak maguk mellé „vezéregyéniségeket”, a későbbi, a mérkőzés kimenetelét is befolyásolható döntéseikhez.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az elhárító konfliktuskezelési stratégia inkább az alacsonyabb osztályú férfi játékvezetőket és asszisztenseket jellemzi. Az elhárítás öltheti a diplomatikus kitérés formáját, egy probléma kedvezőbb időpontra való halasztását vagy egyszerűen visszahúzódást egy fenyegetőhelyzettől. Ezek közül
71
azonban egyik sem kívánatos, ha a játékvezetők munkájáról beszélünk. Elvárható, hogy a jó bíró határozottan lépjen fel, ne bizonytalankodjon és adott esetben vállalja a konfliktust egy-egy döntését követően. Bárhogyan is dönt egy játékvezető, mindig lesz olyan játékos, edző, néző, aki elégedetlen és ezt akár nyíltan ki is fejezi. Ezt a lelki terhet a jó játékvezetőnek el kell viselnie, és aki ezt nem bírja feldolgozni, az könnyen válhat konfliktus-kerülővé. Ez pedig azt eredményezheti, hogy inkább nem fújja meg a sípját, ha bizonytalan egy szabálytalanságot illetően, így kerülve el az esetleges konfliktust egy hibás döntése miatt.
A
kompromisszumkereső konfliktuskezelési
osztályokban
dolgozó
férfi
játékvezetőket
stratégia és
a
magasabb
asszisztenseket
minő sítési
jellemzi.
A
kompromisszumkeresés kölcsönös engedményeket vagy egy gyors és áthidaló megoldás keresését jelenti. Gyakran hasznos lehet, ha úgy tudjuk elérni a célunkat, hogy közben a másik fél sem jár rosszul. Ezáltal elkerülhetősok felesleges feszültség és vita, vagyis könnyebben születik meg a probléma megoldása. Ebből is jól látható, hogy miért eredményes az a játékvezető, aki ezt a stratégiát megfelelően képes alkalmazni. Eléri a fontos kérdésekben a célját – még ha néha enged is –, miközben a játékosokkal is megtalálja a hangot. A mérkőzéseken a játékvezetőnek nem az a célja, hogy barátokat szerezzen, hanem a mérkőzést kell a körülményekhez képest a lehetőlegjobb módon levezetnie. Ezért fontos, hogy egy döntés alkalmával a játékosban ne maradjon „tüske”, amely később komolyabb problémákhoz vezethet.
Az együttműködő konfliktuskezelési mód – amely a magasabb minősítésű férfi játékvezetőket és asszisztenseket jellemzi – az elkerülés ellentéte, mely magában foglalja azt a törekvést, hogy a másik személlyel együtt találjon olyan megoldást, mely mindkét fél számára teljesen megfelelő. Ez azzal jár, hogy a mélyebb gyökerét is meg kell keresni a problémának, és így új alternatívákat, megoldási lehetőségeket tárjunk fel. Ez persze időigényes folyamat, melynek során a két fél ellenállás és versengés helyett együttműködik. Talán éppen hosszadalmassága miatt ez a stratégia kevésbé jelenhet meg a pályán, de fontos szerepet tölt be egyéb problémás helyzetek kezelésében. Ekkor válik hangsúlyossá, hogy egy játékvezetőképes-e együtt működni más személyekkel. Hosszú távon kifizetődik ez az időés energia ráfordítás, ami segítheti egy játékvezető
72
pályafutását, de csak akkor, ha megfelelően tud együttműködni, és kreatív megoldásokat kidolgozni. Ez az eredmény az előbb említett alkalmazkodó stratégia miatt sem lehet véletlen. A mérkőzéseken az úgynevezett „hangadókkal” jobban megérteti magát, szövetkezik, melynek hiánya a kevésbé együttműködőkollégáknál versengést, konfrontációt eredményez.
A női játékvezetők vizsgálati eredménye egyrészről magyarázható azzal, hogy viszonylag alacsony a populáció, s egyben a minta elemszáma, másrészről pedig a női játékvezetők kiválasztási rendszerével. A megyei bírók közül a motiváltabbak, tehetségesebbek képezték magukat tovább és lettek országos játékvezetők. Ezek közül is a leginkább teljesítménymotiváltak vagy karrieristák vállalták, hogy FIFA bírók lesznek. A mai világban ahhoz, hogy egy nőfeljebb kerüljön a ranglétrán és szakmai karriert építsen – egy olyan szakmában, amiben a férfiak dominálnak –, szükséges a versengő, önérvényesítőkonfliktuskezelés. Vélhetően ez az oka, hogy a legmagasabban kvalifikált női játékvezetők majdnem ugyanannyira versengők, mint a megyei szinten tevékenykedők, s talán túlzottan is érvényesíteni kívánják „hatalmukat” a konfliktusos helyzetekben.
6.5. Az alkati szorongásvizsgálat eredményeinek megbeszélése
Az alkati szorongást mérővizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a FIFA és az országos minő sítésű játékvezetők, illetve játékvezető asszisztensek a mérkőzések vezetéséhez alacsonyabb, s egyben adekvátabb szorongási mutatókkal rendelkeznek, mint a megyei osztályokban tevékenykedők. Hipotézisem beigazolódott.
A labdarúgó játékvezetők szorongásra való hajlamának vizsgálata – feladatkörükből adódóan is – fontos feladat. Mint a világ legnépszerűbb sportág közszereplői, hétrőlhétre nyilvános szereplést vállalnak. Munkájuk során nem ritka a feléjük áramló negatív megnyilatkozás, amely erős stresszhatásként éri őket. A stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke, és bizonyos értelemben párhuzamos az élet intenzitásával, amely az izommunka vagy bármilyen más megfeszített tevékenység alkalmával fokozódik (Selye 1964). Általános pszichológiai
73
tapasztalat, hogy a stresszhelyzetek hátráltatják a teljesítményt a komplexebb feladatok elvégzésében. Szakirodalmi adatok is bizonyítják (Kis és Gombocz 1974, Nadori 1987), hogy azok a személyek, akik alacsony alkati szorongásmutatóval rendelkeznek, jobban kezelik a stresszhelyzeteket.
A férfi játékvezetői csoportok alkati szorongásmutatójában szignifikáns különbséget tapasztaltam a magasabb (FIFA, országos), és az alacsonyabb (megyei) minősítésűek között. Szakirodalmi adatokhoz viszonyítottan (Pizzi és Castagna 2002) egyik játékvezetői csoport alkati szorongása sem mondható kórosnak. A labdarúgó mérkőzések vezetéséhez viszont, a FIFA csoport e pszichikai jellemzője az általános, pszichológiai szakirodalmak adataihoz mérten is (Sipos és Sipos 1983, Spielberger és mtsai 1980) alacsony. Az utánpótlás csoport e pszichológiai mutatóban is bizonyította, hogy a játékvezetők szakmai kiválasztása a magasabb osztályba kerüléshez megfelelő. A férfi utánpótlás játékvezetők alkati szorongása nem mutatott szignifikáns különbséget az országos kerettel szemben, viszont a minősítési osztályának megfelelőNB III-as csoport és a magyar elit között már statisztikailag jelentős eltérés volt tapasztalható.
A
női labdarúgó
játékvezetők
alkati
szorongása
magasabb,
mint
a
férfi
mérkőzésvezetőké. A női csoportok közül a legalacsonyabb szorongási értékeket a FIFA csoport mutatta, s eredményeik rendkívül homogénnek is tekinthető. A magyar országos keretnek magasabb a szorongásra való hajlama, de az eredményeik a nemzetközi mérkőzésekre jogosult csoporttal szemben nem szignifikánsak. A női megyei csoport alkati szorongásmutatója a magasabb osztályban bíráskodókkal szemben szignifikánsan magasabb, de eredményeiket a pszichológiai szakirodalom szerint (Sipos és Sipos 1983, Spielberger és mtsai 1980) megfelelőnek ítélhetem. Az országos és a megyei csoport is nagyfokú heterogenitást mutatott e pszichológiai vizsgálatban.
A férfi labdarúgó játékvezető asszisztensek alkati szorongásának értékei csaknem azonosak a minősítési osztályuknak megfelelőjátékvezetői csoportok eredményeivel. Az asszisztensek alkati szorongásának értéke ez esetben is megegyezik a minősítési osztályok hiearhiájával, vagyis a FIFA csoport eredménye a leginkább adekvát a
74
játékvezetői szerepkörhöz, s a megyei osztály eredménye a legkevésbé. Az utánpótlás asszisztensek esetében is úgy tűnik, hogy a szakmai kiválasztás megfelelő, hiszen e pszichikai mutatóban sem találtam statisztikailag jelentős különbséget a magyar elit asszisztenseivel szemben. Az általános szakirodalmi adatok szerint (Sipos és Sipos 1983, Spielberger és mtsai 1980) minden játékvezetőasszisztensi csoport szorongási értéke átlagos, vagy alacsony.
6.6. A motivációs anamnézis vizsgálat eredményeinek megbeszélése
A motivációt mérővizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a FIFA és az országos minősítésűjátékvezetők a mérkőzésvezetői cselekvésükhöz megfelelőbb motivációs tulajdonságokkal rendelkeznek,
mint
a megyei szinten
bíráskodó
kollégáik.
Hipotézisem beigazolódott.
Azok az emberek, akik úgy döntöttek, hogy a labdarúgás sportág közszereplőivé vállnak sokszor kapják meg a következőkérdést: „Miért lettél játékvezető?”. A válasz nem könnyű, de arra, hogy ki vagy mi bíztatta elsősorban a játékvezetésre, bizonyára mindenki emlékszik. A vizsgált kérdésemre kapott feleleteket két, jól elkülöníthető, standardizált kategóriába soroltam. Az elsőbe a saját elhatározásból történő játékvezetést, a másodikba a külsőszemély indíttatásából történőmérkőzésvezetést vettem. A férfi játékvezetőknél az utánpótlás és a megyei III. csoport, az asszisztenseknél a FIFA és az utánpótlás csoport tagjai vállalták a legnagyobb arányban – saját elhatározásukból – a mérkőzések vezetését. Az utánpótlás csoportok esetében nem meglepőez a magas belsőindíttatás a játékvezetői tevékenység iránt, hiszen ők azok, akik minden alacsonyabb minősítési osztályban kiváló teljesítményt nyújtva, eljutottak az elit kategória kapujáig. Érdekes viszont a FIFA játékvezetőknek és a magyar országos keretek tagjainak a viszonylag alacsony önindíttatása. A női játékvezetőknél sem a nemzetközi, sem a megyei minősítésűeknek nem volt magas az egyéni ambíciója a labdarúgó mérkőzések irányításához, viszont az országos keretnél még ennél is alacsonyabb belsőmotivációs erővolt tapasztalható.
75
A vizsgálatban szereplőférfi és női labdarúgó játékvezetőkre, illetve asszisztensekre egyaránt
jellemző, hogy
szignifikánsan
fiatalabb
a
magasabb
korukban
minősítési
kezdték
el
a
osztályban hivatalos
tevékenykedők mérkőzésvezetői
sportpályafutásukat. Az elit kategóriába, valamint az utánpótlás keretbe tartozók 90100%-a már 25. életévük előtt megkezdték játékvezetői munkájukat a sportágban, a megyei csoportok bíróinak viszont csak az 50%-a tette ugyanezt. A hazai labdarúgó szövetségek egyöntetűállásfoglalása, miszerint a játékvezetők minősítési osztályaiban – az előrejutást segítve – a fiatalabbakat kell preferálni. A nemzetközi mérkőzésvezetői korhatár 45 év, így azoknak, akik a FIFA keretbe szeretnének eljutni, s ott minél hosszabb időtartamot eltölteni, és ezáltal rangos mérkőzéseken tevékenykedni, nem lehet elég korán elkezdeni e sporttevékenységet.
A játékvezetői pályára kerülésnek az egyik legnagyobb motivációs ereje a hivatalos mérkőzésvezetői státusz előtti bíráskodásban rejlik. Azok a személyek, akik már az iskolai évek alatt vagy azután késztetést éreztek a mérkőzések vezetéséhez, valószínűleg sokkal magasabb motivációval rendelkeztek, s ez a már hivatalos tevékenységük minőségében is megmutatkozott. A vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a minősítési osztályokban előrébb tartó férfi és női játékvezetők, illetve asszisztensek szignifikánsan korábban elkezdték e szerepkör betöltését, mint az alacsonyabb keretekben tevékenykedők.
A labdarúgás sportágat szerető emberek számára nehezen elképzelhető azon feltételezés, hogy a játékvezetőket pozitív, sőt kiemelkedően szép élmények is érhetik a munkájuk során. „Természetesen” a kellemetlen, rossz élmények előfordulásának aránya magasabb e tevékenységi körben. Sajnos, szinte hagyománnyá vált a labdarúgó mérkőzéseken a játékvezetőellen irányuló negatív megnyilatkozás, sőt, az alacsonyabb osztályú mérkőzéseken a verbális sérelmeken túl, a testi atrocitások száma sem elhanyagolható. A játékvezetők motivációját nagymértékben növelheti egy több ezres nézősereg előtt kiválóan levezetett mérkőzés, de jelentősen csökkentheti egy esetleges bántalmazás. A vizsgálatom eredményei azt mutatták, hogy a minősítési osztályban magasabb helyen álló férfi és női játékvezetők, illetve asszisztensek sokkal magasabb
76
százaléknyi arányban számoltak be kimagasló, szép impressziókról, mint az alacsonyabb keretek tagjai.
Az előbb említett eredményekből azt feltételezhetnénk, hogy ha a magasabb minősítésűeknél több a pozitív emlékek száma, akkor a negatív játékvezetői emlékek előfordulása az alacsonyabb osztályokra lesz inkább jellemző. A motivációs vizsgálat e kérdésére kapott válaszainak az aránya nem igazolta ezen feltételezésemet. A megyei osztályok férfi és női játékvezetői, illetve asszisztensei szignifikánsan kevesebb kellemetlen élményről számoltak be, mint a nemzetközi és az országos keret tagjai.
A férfi és női labdarúgó játékvezetők, illetve asszisztensek motivációját mérő vizsgálatból az is kiderült, hogy tevékenységükhöz a legnagyobb hajtóerőt a sportág iránt tanúsított elkötelezettség, a labdarúgás szeretete adja. Ez a motivációs bázis minden mérkőzésvezetői csoportban – kivéve az utánpótlás kereteket – szignifikánsan magas volt, s megelőzött olyan, a játékvezetői munkakört igen erősen befolyásoló motivációs erőket, mint a pénz, a kihívás, a felelősség, az elismerés, a barátok. A vizsgálati személyek jövőre vonatkozó motivációjában a minél színvonalasabb mérkőzések vezetése, a szakmai fejlődés és az egészségmegőrzés is fontos tényező. Az utánpótlás csoportoknak a legfőbb motivációja a magasabb osztályba való felkerülésben rejlik. Ez irányú törekvésük teljesen természetes, hiszen e keretben tevékenykedő játékvezetők, illetve asszisztensek egy nagyon hosszú és lemondások sorával járó kiválasztás útján kerültek ebbe az osztályba. Az utánpótlás játékvezetőknek egy-másfél évük van arra, hogy – a megyei labdarúgó szövetségekből, kiszemelt társaival versengve, 16 mérkőzésen, a legjobb játékvezetői ellenőrök előtt – bizonyítsák rátermettségüket, s az országos keretbe kerüljenek. Minden kezdő, feltörekvő játékvezetőnek az első reális célkitűzése az országos keretbe történő felkerülés, amelynek elérése nehéz, s egyben felelősségteljes munkát követel.
A vizsgálatban részt vevőférfi, női labdarúgó játékvezetők és asszisztensek minden minősítési osztályában dominánsan jelentkezett az a motivációs tulajdonság, hogy a nehezebb, kihívásokkal járó, feszültségteljesebb mérkőzéseket jobban kedvelik, mint a mérkőzésvezetői berkekben „sima” jelzővel illetett összecsapásokat. A csoportok
77
közötti válaszadási arányokat összehasonlítva, statisztikailag kimutatható különbséget találtam a magasabb minősítési osztályban dolgozók javára, vagyis ők inkább preferálták a komplikáltabb találkozókat. Érdekes, hogy az utánpótlás csoport eredménye szignifikáns különbséget mutatott az elit csoportokkal szemben. Ennek valószínű magyarázata az utánpótlás játékvezetőkre nehezedő, amúgy is magas követelményrendszer lehet.
A labdarúgó játékvezetők, mint minden más sportjáték, illetve sportág bírói, a minősítési osztályának megfelelően vezetett mérkőzések után pénzbeli juttatást kapnak a munkájukért. Ezen anyagi juttatás nagymértékben különbözik a találkozók minősítési osztályától, de amíg egy FIFA illetve, országos minősítésűjátékvezetőkörülbelül négyhat mérkőzést dirigál egy hónap alatt, addig egy „jól foglalkoztatott” NB III-as vagy megyei bíró 15-20 viadalt is levezethet. Természetesen a magasabban kvalifikáltak sokkal több pénzt keresnek a játékvezetéssel, mint az alacsonyabb osztálybeliek, de megyei szinten is jó pénzkereseti lehetőségnek számít ez a foglalkozás. A férfi játékvezetőknél a nemzetközi mérkőzések vezetésére jogosult csoport reméli a legmagasabb anyagi kedvezményeket a sportbírói pályafutásától. A FIFA játékvezetők, illetve asszisztensek nem csak a mérkőzések levezetéséért kapnak pénzbeli juttatást, hanem úgynevezett napi díjban is részesülnek. Ez egy nemzetközi mérkőzés esetében három napi játékvezetői díjat jelent, amihez elsőosztályú utazás és szállás is tartozik. A FIFA csúcskategóriájába – top FIFA – tartozók, a napi illetményeken kívül, még pályára lépési díjat is kapnak. A jövőre vonatkozó karrierjüktől az utánpótlás keretek tagjai is jelentős anyagi hozzájárulást remélnek, akiknek céljuk az országos, majd a nemzetközi osztályba való felkerülés. A női csoportok ez irányú motivációjában ellentétes előjelűeredményeket kaptam, ahol is a megyei csoport várja a nagyobb pénzkereseti lehetőséget a játékvezetéstől. Ennek oka a mérkőzések számszerű adataiban keresendő, ugyanis a megyei csoportban tevékenykedők jelentősen több mérkőzést vezetnek havonta, mint magasabb minősítésűkolléganőik.
78
6.7. A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálati eredményeinek megbeszélése
A verbális, illetve nem verbális kommunikációt mérő vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a FIFA és az országos minősítésűjátékvezetők szélesebb skálájú, és hatékonyabb pedagógiai metodikával dolgoznak, mint a megyei minősítésű kollégáik. Hipotézisem beigazolódott.
Terepkutatás vizsgálati módszerrel történt megfigyelésünk egyértelműen igazolta azon előzetes feltételezésemet, hogy a labdarúgó játékvezetőverbális, illetve nem verbális kommunikációjának kitüntetett pedagógiai szerepe van. A vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy azok a mérkőzésvezetők, akik megfelelő időben, kellő gyakorisággal és hatékonysággal használják az interperszonális kommunikáció különbözőközlési módjait, sokkal eredményesebbek és sikeresebbek a szerepkörükben.
A verbális kommunikáció fajtái közül a legtöbbször a felszólítást használták. Ezen vizsgálati eredményem a korábbi szakirodalmi ismeretek (Mierke 1957, Vautrot 2000) birtokában nem volt meglepő. A játékvezetőnek elsődleges feladata a mérkőzés vezetése, amely egyet jelent a labdarúgó szabályok betartatásával, illetve a játékosok, edzők, technikai személyzet fegyelmezésével. A verbális közlési módok mindegyikében a nemzetközi mérkőzések vezetésére jogosult csoport volt a legeredményesebb. Mindhárom szóbeli kifejezést gyakran, s ami még fontosabb, megfelelőhatékonysággal, eredményességgel használták. Az országos csoport tagjainak verbális kommunikációja szignifikánsan gyengébb, mint a FIFA csoporté, de korábbi vizsgálati eredményekkel összehasonlítva (Mierke 1957, Ring 2001, Schwartz 2002) jónak mondható. Az utánpótlás csoport eredménye itt is igazolta a magyar, és a megyei labdarúgó szövetségek magas színvonalú válogatási rendszerét, hiszen a szóbeli kommunikációban hasonló eredményeket értek el, mint az országos keret. A megyei osztály kevésszer és viszonylag gyenge hatásfokkal használta a verbális kommunikáció közlési módjait. Vizsgálati eredményeimben – a korlátozott terjedelem miatt – a mérkőzések teljes statisztikai adatait nem mutattam be, de a korrekt elemzéshez hozzátartozik, hogy a
79
megyei mérkőzéseken fordult előa legtöbb szabálytalanság és a legtöbb fegyelmezési szankció is.
A felmérés eredményei egyértelműen alátámasztották azon előzetes feltételezésemet, miszerint
a
játékvezető megfelelő gyakoriságú
és
hatékonyságú
verbális
kommunikációjának fegyelmező, s egyben figyelmeztetőfunkciója van a labdarúgó mérkőzéseken.
A nem verbális kommunikáció elválaszthatatlan része az emberi beszédnek (Vautrot 2000), s az interperszonális kapcsolatokban kitüntetett jelentősége van. A labdarúgó mérkőzéseken sokszor egy jó időpontban történő, megfelelőerősségűnem szóbeli közlés többet jelent, s eredményesebb a szavaknál is. Sok játékos nem is szereti, ha beszélnek hozzá a játék közben, de sokszor őmaga keresi a – nem verbális – kommunikáció lehetőségét a játékvezetővel. Sok kiváló mérkőzésvezetőt láthatunk hétről-hétre
a
televízió
közvetítésekben,
akiknek
kézmozdulatából,
szemöldökfelhúzásából, karmozdulatából tudja játékos, edző, szurkoló, hogy hol a határ, mi az, amit szabad, s mi az, amit már nem.
A nem szóbeli kommunikáció fajtái közül a mimika mutatja a legszorosabb összefüggést az emberi beszéddel (Vautrot 2000), így az előbbiekben említett verbális kommunikáció eredményei miatt sem lehet véletlen, hogy a legtöbbször és legnagyobb eredményességgel a FIFA minősítésűek használták e nem verbális közlési módot. A mimika erőteljes és eredményes használata egyfajta magabiztosságot is tükröz a labdarúgó pályán, s talán ennek magyarázata, hogy az utánpótlás és a megyei csoportnak szignifikánsan gyengébb a teljesítménye. Az alacsonyabb minősítésű mérkőzésvezetőknek egy-egy kritikus szituációban még nincs bátorságuk csupán a nem verbális közlési módokra hagyatkozni, s inkább fegyelmezési szankcióval – sárga, illetve piros lap – pótolják „hiányosságukat”.
A tekintet és a hangerővizsgálatánál nagy segítséget nyújtott a mérkőzések utólagos elemzése, de igazán hitelesen így is csak a kommunikáció hatékonyságot tudtuk mérni. Vizsgálatom eredményeiből egyértelműen látszik, hogy e két nem verbális közlési
80
módnak kitüntetett szerepe van a labdarúgó mérkőzések minél hatékonyabban történő levezetéséhez. A FIFA és az országos csoport eredményei kiválóak, de sajnálatos módon az utánpótlás keret statisztikailag kimutathatóan is gyengébben teljesített. E két nem verbális közlési mód eredményének magyarázata is a magabiztosságban, s a mérkőzésvezetői tapasztalatban keresendő.
Kommunikációs szempontból a kéz mozgásának kiegészítőszerepe van a verbális kommunikáció mellett. Megfigyeléseinkből kiderült, hogy a játékvezetők dominánsan a játékosok nyugtatására s egyben fegyelmezésére használták e nem verbális kommunikációs eszközt. A vizsgálati csoportok között minden esetben szignifikáns volt a differencia a magasabb minősítésűek javára.
A nem verbális kommunikáció fajtái közül a labdarúgó játékvezetők a legkevesebbszer az érintést alkalmazták. Ezen vizsgálati eredmény azért sem véletlen, mert általános, interperszonális kapcsolatok kommunikációjával foglalkozó szakirodalmi ismeretek (Vautrot 2000) is ezt támasztják alá. Amikor egy mérkőzésvezetővállalja, hogy megérint a pá lyán – kommunikációs céllal – egy játékost, számolnia kell az esetleges negatív, nem tetszést kiváltó magatartással is. Pontosan tudnia kell, hogy melyik mérkőzésszituációban, illetve melyik játékosnál működik a kommunikáció e formája. A magasabb osztályokban tevékenykedőjátékvezetők gyakrabban és hatékonyabban is használták e nem verbális közlési formát.
81
7.
KÖVETKEZTETÉSEK
Kétségtelen tény, hogy a labdarúgás jelenleg a világ legnépszerűbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportjátéka. Azzal együtt igaz ez a megállapítás, hogy számos labdajáték – például kézilabda, kosárlabda, vízilabda – szeretne a helyére lépni. Vajon mi e töretlen népszerűség oka?
A magyarázat olyannyira komplex, hogy a teljességre törekvőválaszra még csak kísérletet sem teszek. Az okok között említhetjük a sportág változatosságát, érdekességét, a többi labdajátéktól való különbözőségét (a labdát a játékosok nem kézzel, hanem lábbal vagy fejjel továbbítják). Emellett lényeges tényező, hogy a labdarúgás bizonyos szinten egyszerűkörülmények között is élvezhetően játszható, valamint kétségtelen az edzések és mérkőzések személyiség formáló hatása (a közösségi érzés kialakítása, az akaraterő, a gyors helyzetfelismerő és elhatározó képesség fejlesztése, stb.). Mindezekhez járul hozzá – a disszertációm témája szempontjából legfontosabb érv – a játékszabályok állandósága, az ebből (is) fakadó közérthetősége. A játékszabályok azonban csak is kizárólag akkor tölthetik be funkciójukat, ha hatékony játékvezetői szerepvállalással párosulnak. A játékvezetőnélkül a labdarúgó mérkőzés elképzelhetetlen, ennek ellenére számos – hol jogos, hol jogtalan – kritika éri. A bírálatok megszűntetése megvalósíthatatlan, és talán nem is lenne helyes. Arra viszont feltétlenül törekedni kell, hogy a játékvezetők szakmai teljesítménye ne, vagy csak nagyon kis mértékben adhasson okot a kritikákra. Reményeim szerint ehhez ez a dolgozat is számos adalékul szolgál!
Játékvezetők körében végzett vizsgálatom vezérlőelve a sokrétűség volt. Éppen ezért jártam körbe a kérdéskör kondicionális, játékszabály-ismereti, figyelem, illetve koncentráció képességbeli, konfliktuskezelési, pszichikus (alkati szorongás, motiváció) és kommunikációs vonatkozásait.
Vizsgálatom eredményei alátámasztották, a nemzetközi kutatók azon korábbi kutatási eredményeit, hogy a játékvezetőknek a mérkőzéseken elsősorban az aerob állóképességre, az asszisztenseknek inkább az anaerob állóképességre van szükségük. A
82
kutatásom során használt pályatesztek mindegyikében – Cooper teszt, 200 méteres, illetve 50 méteres futás – szignifikáns különbséget kaptam a magasabb minősítésű játékvezetők és asszisztensek javára. A 12 perces futásban szinte minden csoport között szignifikáns eltérés volt, míg a sprintfutásokban a megyei csoportok mutattak statisztikailag jelentősen gyengébb eredményét. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a kondicionális képességek tekintetében az utánpótlás csoport egyfajta „határvonalat” képez a minősítési osztályok között. Vizsgálati eredményeim igazolták a „stop test” szelektáló képességét.
A labdarúgó játékvezetőtalán legalapvetőbb, s leginkább elvárható jellemzője, hogy magas szinten ismeri sportága játékszabályait. Nem csak, hogy ismeri, hanem képes is azt magas szinten alkalmazni. A játékszabály-ismereti – elméleti felkészültséget mérő– vizsgálatban szignifikáns különbséget állapítottam meg a FIFA és az országos keretben tevékenykedőjátékvezetők és asszisztensek javára. Az utánpótlás csoport eredménye itt is „választóvonalként” értelmezhető, hiszen az mindkét irányba (a hasonló minősítésű és megyei bajnokságokban bíráskodó társaikéhoz, illetve az elit kategóriájú játékvezetőkhöz és asszisztensekhez képest is) jelentős eltérést mutat.
A sportjátékok vezetésében kitüntetett szerep jut a figyelemnek, illetve a koncentrációnak. Mind a játékvezetők, mind az asszisztensek figyelemvizsgálatának eredményeiben szignifikáns különbségeket tapasztaltam a magasabb minő sítésűek javára.
Az
egyazon
osztályba
tartozó
férfiak
és
a
nők
eredményeinek
összehasonlításakor szignifikáns eltérést találtam – a megyei csoport kivételével – a férfiak javára. Az utánpótlás csoport e kognitív képessége a szakirodalmi adatok alapján jónak mondható, de a magasabb szint eléréséhez, s a nagyobb elvárások teljesítéséhez ezen a téren is fejlődniük kellene.
A labdarúgó mérkőzéseken a játékvezetőáltal hozott ítéletek gyakran konfliktusforrást jelentenek, mivel a döntések az egyik fél számára negatívak. A különböző, általam elvégzett konfliktuskezelési stratégiák vizsgálatából megállapítható, hogy a magasabb minősítési osztályokban dolgozók a tevékenységük során adekvátabban oldják meg a problémás, s olykor vitás eseteket, mint a megyei keretekben tevékenykedők. A
83
versengő, és elhárító konfliktuskezelési mód az alacsonyabb osztályokban dolgozókat, az alkalmazkodó, a kompromisszumkereső, és az együttműködőstratégia a magasabb keretben lévő férfi játékvezetőket, illetve asszisztenseket jellemzi jobban. A női játékvezetők e pedagógiai és pszichológia képessége szignifikánsan eltér a labdarúgó játékvezetőkkel szemben támasztott követelményektől.
Azok a játékvezetők, akik magas alkati szorongásúak kevésbé alkalmasak a játékvezetésre. A FIFA és az országos keretben tevékenykedő játékvezetők és asszisztensek szignifikánsan alacsonyabb alkati szorongásúak, mint a megyei osztályokban vezetőkollégáik. E vizsgálat is azt igazolja, hogy ma Magyarországon az utánpótlás csoport szakmai kiválasztása megfelelő, hiszen e pszichikai mutatójuk a magasabb minősítési osztályban dolgozó elit játékvezetőkével szemben nem mutatott szignifikáns eltérést.
A neveléstudomány egyik alaptézise, hogy bármely tevékenység eredményes végzése csak abban az esetben lehetséges, ha a „rendszer” dinamizmusa biztosított. Ebből kifolyólag eredményes játékvezetés is csak akkor alakulhat ki, ha a játékvezető rendelkezik a tevékenységre késztető belső feszültséggel. A motivációt mérő vizsgálatom eredményei azt bizonyították, hogy a FIFA és az országos minősítésű játékvezetők
a
mérkőzésvezetői cselekvésükhöz
magasabb
szintű motivációs
tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a megyékben tevékenykedőkollégáik. Emellett a vizsgálat eredményei azt is igazolták, hogy a magasabban kvalifikált férfi és női játékvezetők, illetve asszisztensek szignifikánsan korábban kezdték el a játékvezetést, mint az alacsonyabban jegyzettek.
A labdarúgó játékvezetésben mind a verbális, mind a nem verbális kommunikáció jelentős tényező. A megfelelő időben és hatékonysággal használt kommunikáció nagymértékben hozzájárulhat a mérkőzések fair play szellemének kialakításához. Vizsgálatomból kiderült, hogy a FIFA és az országos keret játékvezetői szignifikánsan többször és sikeresebben alkalmazták a verbális és nem verbális közlési módokat, mint az utánpótlás és a megyei társaik. Mindebből – más egyebek mellett – az a következtetés vonható le, hogy az utánpótlás csoportnak a szakmai fejlődéséhez
84
elengedhetetlenül szükséges a tudatos és eredményes kommunikáció használatának elsajátítása.
Vizsgálati eredményeim rövid konklúziójaként elmondható, hogy a mai modern labdarúgás kondicionálisan – az állóképességi és gyorsasági képességek terén egyaránt – jól felkészített, magas játékszabály-ismerettel rendelkező, kiemelkedőkoncentrációs képességű, alacsony szorongási szintű, másokkal megfelelően kommunikálni képes játékvezetőket kíván. Ezen kívánalmak összességének azonban csak nagyon kevesek képesek megfelelni. Akik viszont képesek, belőlük lesznek a legkiválóbbak. Belőlük válhatnak a Puhl Sándorok és a P. L. Collinák. Ők lehetnek – egy piciny mértékben ugyan, de – a magyar labdarúgás olyannyira várt felemelkedésének letéteményesei is!
85
EPILÓGUS
Játékvezetőként sokszor felteszik a kérdést, hogy miért vállaljuk hétről-hétre a játékvezetés fáradalmait, a nézők, szülők atrocitásait, s miért mondunk le a családi programokról, baráti társaságok kirándulásairól, vagy egyéb szórakozásaikról?
A válaszom általában mindig az, hogy az ember nem véletlenül születik bírónak, játékvezetőnek. Tudatosan válik azzá, amely egyben a szenvedély és a szenvedés választása. A játékvezetőt az igazságosságba és a szabályokba vetett hit mozgatja, s arról álmodozik, hogy egyszer bejut az első osztályba vagy nemzetközi mérkőzések vezetésére lesz jogosult.
„Ők azok, akik megadott időben jelt adnak annak a világi szertartásnak a megkezdésére, amelyet emberek százmilliói, egymás mellett szorosan ülve várnak, készen arra, hogy ujjongjanak, ha csapatuk gólt rúg, vagy elkeseredjenek, ha elkerülhetőnek vélt gólt kap. Játékvezető nélkül nem volna értelme a labdarúgásnak. Kapus és középcsatár nélkül lehet játszani, de az állandóan szaladó ember nélkül, aki sohasem érhet a labdához, nem lehet. Gólt lőni! És legalább egyszer őszinte tapsot kapni! Hosszan tartót, amelytől libabőrös lesz az ember!” (Darwin Pastorin: Levél fiamnak a labdarúgásról)
86
ÖSSZEFOGLALÓ A kutatásom leíró jellegű, kérdésfeltevése röviden a következőképpen összegezhető: mi szükséges ahhoz, hogy valaki felkészült, minden igényt kielégítő játékvezetőnek mondhassa magát? Kutatásom során, a fizikai és elméleti felkészültségen túl, a játékvezetők pszichikai állapotát – koncentráció, konfliktuskezelés, szorongás – is megvizsgálom.
Emellett
felmérem
a
játékvezetők
között
meglévő szociális
különbségeket. Kiemelten fontos kérdésként kezelem a céltudatos játékvezetői szerepvállalás feltárását és a pedagógiai módszerek használatának felmérését. Hipotéziseim – amelyben feltételezem, hogy a magasabb minősítésű játékvezetők jobban
megfelelnek
a
labdarúgó
mérkőzéseken
a
számukra
megállapított
követelményeknek, mint az alacsonyabb osztálybeliek – e képességek feltárását célozza. Vizsgálatomban 17 európai ország nemzetközi minősítésűjátékvezetői, valamint a Magyarországon működő teljes játékvezetői populáció szerepel. A kondicionális képességek, avagy a játékvezetők fittségi szintjének vizsgálatához a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség „stop tests”-ét használtam. A játékvezetők játékszabályismeretének, konfliktuskezelésének, illetve motivációjának mérése survey módszerrel történt. A figyelmet, koncentrációt vizsgáló módszerek közül Toulouse és Pieron sorompó-tesztjét választottam. A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatát terepkutatással készítettem. A vizsgálataim eredményeit paraméteres, illetve nemparaméteres, egyszempontos varianciaanalízissel, valamint Chi-négyzet próbával hasonlítottam össze. A csoportok közötti különbségek kiszámításához post hoc tesztjüket használtam. A szignifikancia szint p<0.05. Az adatok feldolgozásához a Statistica for Windows 6.0, Stat-Soft Inc.(2001) softwer segítségével történt. Az előzetesen felállított hipotéziseim a férfi csoportokra vonatkozóan teljes mértékben-, a nőknél részben igazolódtak be. Vizsgálataim eredményeiből kiderült, hogy a magasabb minősítési osztályokban dolgozó FIFA és országos játékvezetők, illetve asszisztensek jobban megfelelnek a labdarúgó mérkőzésvezetőkkel szembeni követelményeknek, elvárásoknak, mint a megyei kvalitásúak. Az utánpótlás csoport, akinek elsődleges célja a magasabb játékvezetői keretekbe való felkerülés, a vizsgálatok eredményeiben az elit játékvezetőkhöz viszonyítottan közepesen teljesített. A megyei csoportok eredményei nagyfokú heterogenitást mutattak, így a vizsgálatokban jobb teljesítményt nyújtóak bízván reménykedhetnek a magasabb osztályokba való felkerülésben.
87
SUMMARY
The research is of descriptive character and answers the following questions: what factors are required to become a good referee (meeting every requirement). Besides the physical and mental preparation level, the psychic state of the referees (concentration, conflict handling, and anxiety) and the social differences existing between the referees are also examined. The deriving of the purposeful main role of the referees and the pedagogical methods used were also studied. It was supposed that referees with higher qualifications much better fulfil the requirements at football matches, than those with lower qualifications. The tested persons are the elite referees from 17 countries, and the total number of the Hungarian referees. The „Stop Test” of the FIFA was used to assess their conditional abilities and fitness level. The assessing of conflict handling, motivation, and the knowledge of the rules were carried out with the survey method. As far as the attention and concentration are concerned, the Toulouse and the Pierot barrier tests were applied. Verbal and non-verbal communication was carried out with a field study. The results were compared with parametric and non-parametric, one-way ANOVA, and Chi square methods. Post ad hoc tests were used to calculate the differences between the groups. The level of significance was p<0.05. Data processing was carried out with the Statistica for Windows 6.0, Stat-Soft Inc. (2001) software. The hypotheses were fully justified in case of men, and partially in case of women. It turned out that elite referees or assistant referees (with FIFA or national qualifications) working in higher divisions fulfilled the requirements and expectations much better than those with lower qualifications. The group of ’reserves’, with the aim of getting into the squad of higher-level referees, performed at intermediate level. The results of the lowerlevel groups showed heterogeneity, thus those performing better can/may hope to qualify themselves for the higher level divisions.
88
HIVATKOZOTT IRODALOM
1.
Ábrai, Zs. (1935): Magyar Futballbírák Könyve. M. Futballbírák Testülete. Budapest. 351. p.
2.
Ábrai, Zs., Tabák, E. (1948): A labdarúgó játékvezetés iskolája. Szikra Ny. Budapest. 404 p.
3.
Abreau, F. (1990): Neuropsychological assessment of attention and concentration in soccer players. (Thesis of Dissertation Microform). University Microfilms International Ann Arbor. Mich.1 microfiche.
4.
Agricola, R., Tencone, F. (1993): Anxiety as a state and as a trait in the soccer player. Movimento. 9(1): 7-10. p.
5.
Aguglia, E., Sapienza, S., Scandurra, C. (1986): Psychometric correlations between performance attention and aggression in football and handball players. Medicina dello sport. 39(5): 461-464. p.
6.
Andor, Cs. (1980): Jel, kultúra, kommunikáció. Gondolat. Budapest. 78. p.
7.
Aslan, S.H., Aslan, R.O., Alparslan, Z.N. (2000): Anxiety levels of the football players participating in the U-21 national team infrastructure selection. Turkish Journal of Sports Medicine. 35(2): 51-58. p.
8.
Baksa, L. (1985): Labdarúgó sportvezetők státuszjellemzői. Testnevelés Doktori értekezés. 163 p.
9.
Balogh,
L.,
Barta,
T.,
Dominik,
Gy.,
Koncz,
I.
(2004):
Vezetéspszichológiai sarokpontok. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 165-186. p. 10.
Banczerowski, J. (1979): A nyelvi kommunikáció és az információ néhány kérdése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 68 p.
11.
Bangsbo, J., Norregaard, L., Thorsoe, F. (1991): Activity profile of competition soccer. Can. Journal Sport Science. 16: 110-116. p.
12.
Bejek, K., Hagtvet, K.A. (1996): The content of pre-competitive state anxiety in top and low level of female gymnasts. Anxiety, Stress, and Coping. 9: 11-18. p.
13.
Boulding, K. (1962): Conflict and Defense. Harper and Row. New York. 121 p.
89
14.
Buda, B. (1969): A kommunikáció pszichológiai aspektusai. In: Pataki, F. Solymosi, Zs. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény. Budapest. 56. p.
15.
Carver, C.S., Scheier, M.F. (2002): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó. Budapest. 582 p.
16.
Castagna, C., Abt, G. (2003): Intermatch variation of match activity in elite Italian soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 17: 388392. p.
17.
Castagna, C., Abt, G., D’ottavio, S. (2002): Relation between fitness tests and match performance in elite Italian soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 16: 231-235. p.
18.
Castagna, C., D’Ottavio, S. (1999): Physiological aspects of soccer refereeing. In: The IV. World Congress on Science and Football. W. Spinks, ed. Sidney. Australia. pp. 67.
19.
Castagna, C., D’ottavio, S. (2001): Effect of maximal aerobic power on match performance in elite soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 15: 420-425. p.
20.
Catteral, C., Reilly, T., Atkinson, G., Coldwells, A. (1993): Analysis of work rate and heart rates of association football referees. British Journal Sports Medicine. 5: 153-156. p.
21.
Cauas Esturillo, R. (2002): Exploratory study of the Toulouse-Pieron test of attention and perception among soccer players. Lecturas: educacion fisica y deportes. 8(46): 14-21. p.
22.
Cei, A. (2001): The intelligence in refereing. Movimento. 17(3): 18-21. p.
23.
Csirszka, J. (1966): Pályalélektan. Magyar Testnevelési Egyetem. Budapest. 56. p.
24.
D’Ottavio, S., Castagna, C. (2001a): Analysis of match activities in elite soccer referees during actual match play. Journal Strength Conditioning Research. 15: 167-171. p.
25.
D’Ottavio, S., Castagna, C. (2001b): Physiological load imposed on elite soccer referees during actual match play. Journal Sports Medicin Physical Fitness. 41: 7-32. p.
90
26.
Davies, M. (2003): Offside: gaining, and advantage. Soccer Referee. 4: 14. p.
27.
Deme, L. (1978): A beszéd és a nyelv. Tankönyvkiadó. Budapest. 121 p.
28.
Dobricin, N. (1971): Vnimanie v processze regulacii pszichicseszkoj dojatelnoszti.
Materialnü
IV.
Vszeszajuznovo
szezda
obcsesztva
psichologov SzSzSzR. Tbiliszi. 29.
Dowthwaite, P.K., Armstrong, M.R. (1984): An investigation into the anxiety levels of soccer players. International Journal of Sport Psychology. 15(3): 149-149. p.
30.
Ekblom, B. (1986): Applied physiology of soccer. Sports Medicin. 3: 5060. p.
31.
Ekman, P. Friesen, W. V. (1969): The Repertoire of Nonverbal Behavior. Semiotica. 1: 49-98. p.
32.
Erikson, R., Goldthorpe, J. H. (1992): The Constant flux. Clarendon Press. Oxford. 127 p.
33.
Fairbanks, J.A., Welton, J.W., Davies, J., Rotha, K. (1983): Illustrated soccer rules. Contemporary Books Chicago. 113. p.
34.
Frankowszki, W. (1975): Etude psycho-physiologique des escrimeurs. Cinesiologie. 56: 84-88. p.
35.
Freitag, M. (1990): Concentration–intensity–speed. The psychological component. Soccer Journal. 35(6): 53-54. p.
36.
Goldthorpe, J. H. (1980): Social mobility and class structure in modern Britain. Clarendon Press. Oxford. 132 p.
37.
Goodlander, B. (2004): Ceremonial versus quick free kicks. Referee. 29(7): 63-66. p.
38.
Győri, L., Hegyi, P. (2001): A labdarúgás játékszabályai. Oktatási segédanyag. MLSZ. Budapest. 125 p
39.
Győri, L., Hegyi, P. (2006): A labdarúgás játékszabályai. Oktatási segédanyag. MLSZ. Budapest. 84 p.
40.
Hall, E. T. (1964): The Silent Language. Greenwich. Conn. Fawcett Publ. 163 p.
91
41.
Hanton, S., O'Brien, M., Mellalieu, S.D. (2003): Individual differences, perceived control and competitive trait anxiety. Journal of Sport Behavior. 26(1): 39-55. p.
42.
Harasztiné, Sárosi I. (2003): Az élsportolók figyelemzavarai. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. Tanulmánykötet. 1: 116-120. p.
43.
Harley, R.A., Tozer, K., Doust, J. (1999): An analysis of movement patterns and physiological strain in relation to optimal positioning of association football referees. Journal Sports Science. 17: 813. p.
44.
Harris, P.E. (1976): Little book of soccer: everyone’s illustrated guide to the laws of the game. Soccer for Americans Manhattan Beach. California. 45. p.
45.
Heldman, D. (2004): A quide to player equipment. Referee. 29(1): 63-66. p.
46.
Hepp, F. (1952): A labdarúgás története. Magyar Testnevelési Egyetem. Budapest. 28. p.
47.
Hoeltke, V., Steuer, M., Schneider, U., Steinacker, T., Jakob, E. (2002): Conditional performance-prerequisities of soccer referees and assistants of the first and second Federal-league. Internationale Journal Sports Medicine. 23: 2. p.
48.
Horányi, Ö. (1978): Kommunikáció
2. Válogatott
tanulmányok.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 368 p. 49.
Hornyák, L. (1994): A játékvezetőés a segéd-játékvezetők mérkőzés előtti megbeszélése. Cedit KFT. Budapest. 32 p.
50.
Hornyák, L. (1995): Partbírók iskolája. Feladatok – helyezkedés. Cedit KFT. Budapest. 37 p.
51.
Hornyák, L. (2002): A labdarúgás játékszabályai. Hot Five kiadó. Budapest. 582 p.
52.
Hornyák, L.(1994): A partbíró fontossága – a pontosság. Cedit KFT. Budapest. 33 p.
53.
http://www.fifa.com/en/history/history/0,1283,2,00.html
54.
http://www.fifa.com/en/history/history/0,1283,3,00.html
55.
http://www.fifa.com/en/history/history/0,1283,4,00.html
92
56.
http://www.fifa.com/en/history/history/0,1283,5,00.html
57.
http://www.mlsz.hu/start.mlsz?menu=tortenelem
58.
http://www.uefa.com/uefa/history/index.html
59.
Huszár, T. (1981): Nem középiskolás fokon…. Magvető. Budapest. 141. p., 147. p., 178. p.
60.
Janousek, J. (1972): A társadalmi kommunikáció. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 216 p.
61.
Johnston, L., Mc Naughton, L. (1994): The physiological requirements of soccer refereeing. Australian Journal Science Medicine Sport. 26: 67-72. p.
62.
Juhász, F. (1967): A motiváció szerepe a nevelésben. ELTE. Pedagógiai Közlemények. 13-19. p.
63.
Junge, A., Dvorak, J., Roesch, D., Graf-Baumann, T., Chomiak, J., Peterson, L. (2000): Psychological and sport-specific characteristics of football players. American Journal of Sports Medicine. 28(5): 22-28. p.
64.
Kis, J. (1980a): A sportolói szerep pozitív befolyásolásának pedagógiai problémái és lehetőségei. Testnevelés- és Sporttudomány. 2: 15-22. p.
65.
Kis, J. (1980b): Pedagógiai-sportpedagógiai hatósugarak. I. rész. Tanárképzés, testnevelés-sport. 1: 14-20. p.
66.
Kis, J. (1981): Pedagógiai-sportpedagógiai hatósugarak. II. rész. Testnevelési Főiskola Közleményei. 1: 28-30. p.
67.
Kis, J. (1983): Töprengések a testnevelőtanárok és az edzők pedagógiai szerepjellegzetességeinek leírásához. Testnevelési Főiskola Közleményei. 1: 11-24. p.
68.
Kis,
J.,
Gombocz,
J.
(1974):
Testi
nevelés-egészség-stressz.
Testneveléstudomány. 1-2: 163-177. p. 69.
Klein, S. (2002): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Budapest. 509-534. p.
70.
Knapp, M. L. (1972): Nonverbal Communication in Human Interaction. Holt-Rinehardt-Winston. NewYork. 237 p.
93
71.
Konter, E., Doganay, A. (2002): Analysis of psychological skills of soccer players according to gender. Turkish Journal of Sports Medicine. 37(4): 131-138. p.
72.
Krustrup, P., Bangsbo, J. (2001): Physiological demands of top-class soccer refereeing in relation to physical capacity: effect of intense intermittent exercise training. Journal Sports Science. 19: 881-891. p.
73.
Krustrup, P., Mohr, M.,
Bangsbo, J. (2002): Activity profile and
physiological demands of top-class soccer assistant refereeing in relation to training status. Journal Sports Science. 20: 861-871. p. 74.
Lange, P. (1992): Das "Bochumer Modell": Ein Trainingsprogramm zur Verbesserung der Aufmerksamkeit und Konzentration. (The "Bochum model": a training program for improving attention and concentration.). In: Kuhn, W. and Schmidt, W. (eds.): Analyse und Beobachtung in Training und Wettkampf: Beitraege und Analysen zum Fussballsport IV. Sankt Augustin, Academia Verlag. pp. 209-224.
75.
Latinovits, Z. (1973): Ködszurkáló. Magvető. Budapest. 216 p.
76.
Laws of the game and universal guide for referees. (1989): Federation Internationale de Football Association. Zurich. 82 p.
77.
Lazarus, R.S., Folkman, S. (1984): Stress, appraisal and coping. Springer. New York. 117-180. p.
78.
Luparini, M., Guidoni, G., Rossi, R., Cabras, P.L., Resina, A. (1991): Anxiety levels and personality profiles in amateur soccer players. Medicina dello sport. 44(3): 263-267. p.
79.
Man, F., Stuchlikova, I., Kindlmann, P. (1995): Trait-state anxiety, worry, emotionality, and self-confidence in top-level soccer players. Sport Psychologist. 9(2): 212-224. p.
80.
Marrero, R. G., Gutierrez, A. C. (2002): The soccer referee’s motivations. Revista de Psicologia del Deporte. 11(1): 69-82. p.
81.
Matousek, V. Ruzicka, T. (1968): Munkamotivációk. Munkapszichológia. 103-125. p.
82.
McCaffery, G. (2001): Managing serious situations. Football referee. 10: 13-17. p.
94
83.
Meersman, J. (2000): Communication with players. Referee. 25(8): 54-58. p.
84.
Mierke,
K.
V.
(1957):
Konzentrationsfahigkeit
und
Konzentrationsschache. Huber Verl. Bern. 157 p. 85.
Montágh, I. (1981): A pedagógus-személyiség. Köznevelés. 37: 8. p.
86.
Montero, A. (1998): Concentration of attention: evaluation and training of a youth soccer team. Lecturas: Educacion Fisica y Deportes, Revista Digital. 3(12): 34-41. p.
87.
Moran, A. (2003): Improving concentration skills in team-sport performers: focusing techniques for soccer players. In Lidor, R. (ed.), The psychology of team sports, Morgantown, W.Va., Fitness Information Technolog. pp.161-189.
88.
Nádori, L. (1991): Az edzés elmélete és módszertana. MTE. Budapest. 296 p.
89.
Nadori, L. (1987): Stress regulation in soccer. In: Reilly, et al. (eds.), Science and football: proceedings of the First World Congress of Science and Football. Liverpool. 12-17th April. pp. 511-518.
90.
Nagykáldi, Cs. (1967): Az igényszínvonal szerepe a sportteljesítmények fokozásában. MTA konferencia. pp. 13.
91.
Nagykáldi, Cs., Katona, L. (1980): A Pieron-teszt alkalmazási lehetőségei sportolókon. TF Tudományos közlemények. 1: 157-171. p.
92.
New physical fitness test for referees. (1994): FIFA News. 2: 11-13. p.
93.
Nideffer, R. M., Bond, J. (1997): A Cross Cultural Examination of the Concentration Skills of Elite Level Athletes. http://www.enhancedperformance.com/nideffer/articles/ais2.html
94.
Oláh, A. (1987): Az állapot-vonás személyiség kérdőív szorongás, düh és kíváncsiság skáláinak tesztkönyve. Munkalélektani Koordináló Tanács: Módszertani Sorozata. Munkaügyi Kutatóintézet. Budapest. 26. p.
95.
Ommundsen, Y., Vaglum, P. (1991): Soccer competition anxiety and enjoyment in young boy players. The influence of perceived competence and significant others' emotional involvement. International Journal of Sport Psychology. 22(1): 35-49. p.
95
96.
Parasuraman, R. (1998): The attentive brain: issues and prospects. In Parasuraman R. (ed.): The Attentive Brain MIT Press. 3-15. p.
97.
Payne, E.K. (2004): Competitive anxiety and coping of female collegiate soccer goalkeepers. (Microform Thesis or Dissertation). Kinesiology Publications. University of Oregon Eugen. Mich.1 microfiche.
98.
Pedagógiai Lexikon. (1979): IV. Kötet. Akadémiai kiadó. Budapest. 305. p.
99.
Physical Fitness Register for International Referees. (1989): FIFA News. 7-9. p.
100.
Pieron, H. (1931): L’attention. Journale Psychologie. 28: 9. p.
101.
Pieron, H., Pichot, P., Faverge, J. M., Stoetzel, J. (1952): Methodologie psychotechnique. Presses Universitaires de France. Paris. 89 p.
102.
Pizzi, A., Castagna, C. (2002): Soccer referee: sports medical profile. Medicina dello sport. 55(3): 219-226. p.
103.
Popper, P. (1979): Színes pokol. Magvető. Budapest. 45 p.
104.
Reilly, T. (1996): Motion analysis and physiological demands. In: Science and Soccer. T. Reilly, ed. London: E & E N. Spon, pp. 65-81.
105.
Reilly, T., Smith, D. (1986): Effects of work intensity on performance in a psychological task during exercise. Ergonomics. 29: 601-606. p.
106.
Ring, T. (2001): How’s your communication? Football Referee. 7: 17-19. p.
107.
Roberts, G. C. (1992): Motivation in Sport and Exercise: Conceptual constrains and conceptual convergence. In: G. C. Roberts (Ed). Motivation in Sort and Exercise. Champaign. Illinois. Human Kinetics. 19-27. p.
108.
Rókusfalvy, P. (1969): Pályaválasztás, pályaválasztási érettség. Budapest. 169 p.
109.
Rontoyannis, G.P., Stalikas, A., Sarros, G., Vlastaris, A. (1998): Medical, morphological and functional aspects of Greek football referees. Journal Sports Medicine Physical Fitness. 38: 208-214. p.
110.
Rosenow, P. (2004): What to say to coaches and when: guidelines on your communication with coaches. Referee. 29(7): 68-71. p.
111.
Schwartz, C. P. (2002): Effective communication. Referee. 27(3): 54-56. p.
112.
Selye, J.(1964): Életünk és a stressz. Akadémiai Kiadó. 388. p.
96
113.
Sipos, K., Sipos, M. (1983): The development and validation of the Hungarian form of the State-Trait Anxiety Inventory. In: C.D. Spielberger, and R. Diaz-Guerrero (eds.): Cross-Cultural Anxiety. Series in Clinical & Community Psychology: Stress & Anxiety. Washington, Hemisphere. 2: 27-39. p.
114.
Spielberger, C.D., Jacobs, G., Crane, R., Russel, S., Westberry, L., Barker, L., Johnson, E., Knight, J., Marks, E. (1980): Preliminary Manual for the State-Trait Personal Inventory (STPI), Tampa, University of South Florida.
115.
Suburu, N. (1972): A labdarúgás a világ szenvedélye. Sport. Budapest. 166 p.
116.
Szecskő, T. (1971): Kommunikációs rendszer – köznapi kommunikáció. Akadémiai Kiadó. Budapest. 126 p.
117.
Szecskő, T. Szépe, GY. (1969): Nyelv és kommunikáció. MRT Tömegkommunikáció Kutatóközpont. Budapest. 153 p.
118.
Szende, T. (1976): A beszédfolyamat alaptényezői. Akadémiai Kiadó. Budapest. 95 p.
119.
Szilágyi, Gy. (1991): A labdarúgás játékszabályai. Dunainfó KFT. Budapest. 168 p.
120.
Szilágyi, Gy. (1992): A labdarúgás játékszabályai. Cedit KFT. Budapest. 123 p.
121.
Szilágyi, Gy. (1993): A labdarúgás játékszabályai. Cedit. Budapest. 144 p.
122.
Szilágyi, Gy. (1994): Szabályok és a játék alakulásának négy éve. Kispad. 3: 12-13. p.
123.
Szilágyi, Gy., Ring, J. (1997): A labdarúgás játékszabályai. Tipograpic KFT. MLSZ. Budapest. 126 p.
124.
Szilágyi,
Gy.,
Ring,
J.
(1998):
Magyarázatok
a
labdarúgás
játékszabályaihoz. Tipograpic KFT. MLSZ. Budapest. 105 p. 125.
Tabák, E. (1954): Játékvezetők könyve. Sport Lap- és Könyvkiadó. Budapest. 261 p.
126.
Tabák, E. (1991): A játékvezetés színvonala a mai modern labdarúgásban. Sportvezető. 26(7): 22-23. p.
97
127.
Taylor, A.H., Daniel, J.V., Leith, L., Burke, R.J. (1990): Perceived stress, psychological burnout and paths to turnover intentions among sport officials. Journal of Applied Sport Psychology. 2(1): 84-97. p.
128.
Taylor, J. (1989): Coaching - psychology: concentration. Soccer journal. 34(3): 57-59. p.
129.
Ternovszky, F. (2000): Nemzetközi vezetési és szervezési ismeretek. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 60-63. p.
130.
Ternovszky, F. (2003): Nemzetközi menedzsment európai szemmel. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 100-103. p.
131.
Test yourself. (2004a): 2002 soccer officials quiz. Referee. 27(7): 61-74. p.
132.
Test yourself. (2004b): 2003 soccer officials quiz. Referee. 28(12): 48-81. p.
133.
Test yourself. (2004c): 2004 soccer officials quiz. Referee. 29(7): 62-81. p.
134.
Treimann, A. (1972): Az emberi figyelem. (Új távlatok a pszichológiában) Gondolat. Budapest. 119-147. p.
135.
Vautrot, M. (2000): Speaking body language. FIFA Magazine. 59: 29. p.
136.
Vidnyánszky, Z. (2003): A vizuális figyelem. In: Pléh, Cs., Kovács, Gy., Gulyás, B. (2003). Kognitív Idegtudomány. Osiris. Budapest. 220. p.
137.
Walter, J. (2003): Assistants: speak up when you must. Referee. 28(9): 3536. p.
138.
Weston, M., Brewer, J. (2002): A study of the physiological demands of soccer refereeing. Journal Sports Science. 1: 59-60. p.
139.
Wiggins, M.S. (1998): Anxiety intensity and direction: preperformance temporal patterns and expectations in athletes. Journal of Applied Sport Psychology. 10(2): 201-211. p.
140.
Wiggins, M.S., Brustad, R.J. (1996): Perception of anxiety and expectations of performance. Perceptual and Motor Skills. 83(3): 10711074. p.
141.
Williams, A. M., Lee, D., Reilly, T. (1996): A quantitative analysis of matches played in the 1991-92 and 1997-98 seasons. London: The Football Association. London: E & E N. Spon, pp. 75-91.
98
142.
Zalka, A. (1978): A labdarúgó játék fejlődésének irányai. Magyar Testnevelési Egyetem. Budapest. 16 p.
143.
Zsigmond, Cs. (1998): Viselkedéskultúra. EKTF Líceum Kiadó. Eger. 240 p.
99
SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 1. Bartha, Cs. (2003): A fejelés technikájának hatékonyságvizsgálata a labdarúgásban. Módszertani Lapok, Testnevelés. 10(3): 27-31. p. 2. Bartha, Cs. Hamar, P. (2003): Testnevelés szakos végzős női hallgatók véleménye az iskolai labdarúgás tanításáról, tanulásáról. Tanulmánykötet I. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. 250-254. p. 3. Bartha, Cs. Rigler, E. (2003): Labdarúgók rúgáspontossága és rúgásbiztonsága távolságbecslésük alapján. Tanulmánykötet II. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. 244-248. p. 4. Bartha, Cs. (2004): A korszerű labdarúgás edzésmódszertana, avagy új kihívások a mai modern labdarúgásban. Futball Tréner. 1: 6-8. p. 5. Bartha, Cs. Hornyák, L. (2004): A labdarúgó játékvezetés fejlődéstörténete I. Futball Tréner. 2: 9-13. p. 6. Bartha, Cs. Hornyák, L. (2004): A labdarúgó játékvezetés fejlődéstörténete II. Futball Tréner. 3: 10-14. p. 7. Bartha, Cs. Rigler, E. Berkes, P. (2004): Rúgáspontosság és távolságbecslés vizsgálata labdarúgóknál. Magyar Edző. 1: 18-21. p. 8. Bartha, Cs. Hamar, P. (2004): Az iskolai labdarúgás megítélése testnevelés szakos női hallgatók szemszögéből. Iskolai testnevelés és sport. 23: 16-19. p. 9. Bartha, Cs. Rigler, E. Berkes, P. (2004): Investigation on shooting accuracy and distance guessing with soccer players. Hungarian Review of Sport Science. 4: 16-18. p. 10. Berkes, P. Bartha, Cs. (2004): A kultúra és testkultúra értelmezési dimenzióinak tudományági perspektívái. Új Pedagógiai Szemle. 10: 51-58. p. 11. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek összehasonlító vizsgálata. Kalokagathia. 4: 79-86. p. 12. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Magyar labdarúgó játékvezetők elméleti felkészültségének vizsgálata. Sporttudományi Szemle. 1: 12-14. p. 13. Bartha, Cs. Tóth, J. (2005): A labdarúgó edzőszemélyisége. Futball Tréner. 1: 18-21. p. 14. Bartha, Cs. Tóth, J. (2005): Labdarúgó játékvezetők speciális bemelegítése. Futball Tréner. 2: 8-12. p.
100
15. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Comparison of European soccer referres’ conditional abilities. The 10th Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. CD. 16. Hamar, P. Leibinger, É. Bartha, Cs. Soós, I. (2005): Investigation on content of Hungarian school physical education in european comparison. The 10th Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. CD. 17. Bartha, Cs. Petridis, L. Puhl, S. Hamar, P. Castagna, C. (2006): Fitness test results of Hungarian and international level soccer referees and assistants. Journal of Strength and Conditioning Research. (in press) IF: 1.0. 18. Bartha,
Cs.
(2006): Európai
labdarúgó
játékvezetők
konfliktuskezelő
képességének vizsgálata. Tanulmánykötet. I. Országos Labdarúgó Konferencia. (in press) 19. Bartha,
Cs.
Puhl,
figyelemvizsgálata
S. Pieron
Hamar,
P.
teszttel.
(2006):
Labdarúgó
Tanulmánykötet.
játékvezetők
V.
Országos
Sporttudományi Kongresszus. (in press) 20. Bartha, Cs. Majoross, K. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők és játékvezető asszisztensek
konfliktuskezelő képességeinek
összehasonlító
vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia. 1: 90-100. p. 21. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Magyar élvonalbeli labdarúgó játékvezetők szakmai teljesítményének vizsgálata. Magyar Edző. 1: 16-19. p. 22. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők és játékvezető asszisztensek alkati szorongásának vizsgálata. Sporttudományi Szemle. (in press) 23. Bartha, Cs. Hamar, P. Puhl, S. Szomoru, E. (2006): Analiza atentiei principali si secunzi de fotbal cu ajutorul testului Pieron. Olimpia. (in press) 24. Bartha, Cs. Petridis, L. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Fitness test performance in female soccer referees of different competitive levels: a field study. Journal of Coimbra Network on Excercise Sciences. (in press)
101
KÖSZÖNETNYILVÁNITÁS
Mindenekelőtt köszönettel tartozom Bartha Lászlónak és Bartha Lászlónénak, szüleimnek, hogy mind a főiskolai, mind az egyetemi, mind pedig a Ph.D. iskolaéveim alatt erőn felül segítették, támogatták iskolai tanulmányaimat. Köszönöm Bartha Veronikának, testvéremnek, a kutatási eredményeim statisztikai analízisében nyújtott nagymértékű segítségét. Köszönettel tartozom Szalontai Virágnak, menyasszonyomnak, az irántam tanúsított nagyfokú türelméért és megértéséért.
Köszönettel tartozom Dr. Hamar Pálnak, témavezetőmnek, aki doktori tanulmányaim irányításával és folyamatos támogatásával biztosította kutatói tevékenységem, fejlődésem feltételeit. Külön köszönöm azt is, hogy nem csak a szakmai munkában, hanem a társadalmi életben is igazi pedagógusként (barátként) mutatta a mindenkori helyes utat. Köszönöm konzulensemnek, Puhl Sándornak, hogy szakmai kompetenciájával minőségében járult hozzá a disszertációm elkészüléséhez, s köszönöm mind a hazai, mind a nemzetközi felméréseim lebonyolításában, szervezésében nyújtott segítségét.
Továbbá köszönetemet fejezem ki Tóth Vencelnek, Győri Lászlónak, Selmeczi Józsefnek, Balpataki Ferencnek és Kovács II Lászlónak, akik játékvezetői pályafutásomat nagymértékben segítik. Prof. Dr. Földesiné Szabó Gyöngyinek, Prof. Dr. Rigler Endrének és Dr. Petridis Leonidasnak, akik a tudományos gondolkodással, a tudományhoz szükséges kritikai szemlélettel megismertetettek. Dubecz Józsefnek, aki a tanulmányaim befejezése után munkát biztosított a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) Rekreáció Tanszékén.
Hálámat szeretném kifejezni a Tudományos Csoport munkatársának, Varga Istvánnénak, Icukának, önzetlen segítségéért, a mindenkori pontos tájékoztatásáért és kedves hozzáállásáért.
102
Köszönettel tartozom Toldy Annának és Huszár Ágnesnek is az idegen nyelvű cikkeim lektorálásáért, a mindenkori gyors és precíz munkájukért.
Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom az UEFA, az MLSZ, illetve a megyei
labdarúgó
szövetségek
minden
vezetőjének,
munkatársának,
játékvezetőjének, hogy a vizsgálataim elvégzését támogatták, ezzel segítve disszertációm elkészültét.
103
A JÁTÉKVEZETŐSZAKMAI TELJESÍTMÉNYE ÉS SZEREPVÁLLALÁSA A MAI LABDARÚGÁSBAN
FÜGGELÉK (táblázatok, ábrák)
104
TÁBLÁZATOK 1.1 táblázat: Kondicionális képességek vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐK Utánpótlás NB III. Megye I. 20 201 527 27,8 32,4 34,8 7,6 9,1 9,1
FIFA 168 35,6 16,5
Országos 63 32,1 10,7
N: 14 V: 38 M: 38 Fő v: 10
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 20 I: 45 Szakm: 20
Foglalkozás (%)
V: 28 É: 42 I: 19 Szakm: 11
Iskolai végzettség (%)
Sz: 6 G: 20 T: 9 E: 65
F: 5 N: 4 V: 43 M: 33 Főv: 15 V: 7 É: 19 Szell: 31 I: 18 Szakm: 23 Segédm: 2 Sz: 11 G: 38 T: 19 E: 32
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 53 Nincs: 47 A: 13 K: 6 F: 6 A+K: 17 A+F: 33 K+K: 6 K+F: 6 A+K+F: 13
Van: 19 Nincs: 81 N: 44 A: 24 K: 14 A+A: 2 A+K: 5 K+K: 7 K+F: 2 A+K+F: 2
Van: 15 Nincs: 85 N: 10 A: 45 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5 K+F: 5
Van: 16 Nincs: 84 N: 57 A: 16 K: 9 A+A: 4 A+K: 6 A+F: 2 K+K: 2 K+F: 4
Családi állapot (%)
N: 16 H: 67 E: 17
N: 47 H: 42 E: 11
N: 80 H: 20
N: 44 H: 48 E: 8
F: 19 N: 9 V: 44 M: 22 Fő v: 6 V: 1 É: 7 Szell: 36 I: 6 Szakm: 45 Segédm: 5 B: 1 Á: 2 Sz: 25 G: 42 T: 12 E: 18 Van: 14 Nincs: 86 N: 69 A: 14 K: 6 F: 1 A+A: 3 A+K: 2 A+F: 1 K+K: 2 K+F: 2 N: 37 H: 54 E: 9
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 22 1 fő : 23 2 fő : 27 3 fő : 22 4 fő: 6
0 fő : 53 1 fő : 28 2 fő : 19
0 fő : 80 1 fő : 15 2 fő :5
0 fő : 54 1 fő : 23 2 fő : 16 3 fő :6 4 fő :1
0 fő : 41 1 fő : 16 2 fő : 33 3 fő :8 4 fő :2
Sz: 30 G: 25 T: 25 E: 20
F: 12 N: 7 V: 42 M: 18 Főv: 21 V: 2 É: 13 Szell: 43 I: 14 Szakm: 20 Segédm: 8 Sz: 16 G: 35 T: 11 E: 38
Megye II. 458 35,6 8,3
Megye III. 596 34,7 8,1
F: 24 N: 8 V: 43 M: 18 Főv: 7 É: 4 Szell: 36 I: 8 Szakm: 42 Segédm: 10
F: 21 N: 10 V: 44 M: 18 Fő v: 7 É: 4 Szell: 41 I: 6 Szakm: 36 Segédm: 13
B: 1 Á: 4 Sz: 31 G: 33 T: 16 E: 15 Van: 13 Nincs: 87 N: 66 A: 16 K: 8 A+A: 2 A+K: 3 K+K: 3 K+F: 2
B: 1 Á: 12 Sz: 28 G: 34 T: 14 E: 11 Van: 14 Nincs: 86 N: 66 A: 16 K: 6 F: 1 A+A: 4 A+K: 4 K+K: 1 K+F: 2
N: 39 H: 52 E: 8 Ö: 1 0 fő : 43 1 fő : 17 2 fő : 29 3 fő :9 4 fő :2
N: 44 H: 50 E: 5 Ö: 1 0 fő: 50 1 fő: 14 2 fő: 28 3 fő :6 4 fő :2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása : V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
105
1.2 táblázat Kondicionális képességek vizsgálatában résztvevőnői játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 19 34,4 6,5
NŐI JÁTÉKVEZETŐK Országos 20 25,1 5,3
N: 11 V: 47 M: 26 Főv: 16
N: 14 V: 42 M: 22 Főv: 22
Foglalkozás (%)
V: 11 É: 32 Szell: 52 I: 5
V: 7 É: 21 Szell: 51 I: 7 Szakm: 14
Iskolai végzettség (%)
Sz: 11 G: 42 T: 5 E: 42
Sz: 7 G: 50 E: 43
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 53 Nincs: 47 A: 11 K: 21 F: 21 A+K: 20 A+F: 5 K+K: 11 K+K+F: 11 Haj: 53 H: 37 E: 10 0 fő : 63 1 fő : 26 3 fő : 11
Van: 14 Nincs: 86 N: 29 A: 21 K: 21 A+A: 8 A+K: 7 K+F: 7 A+K+F: 7 Haj: 79 H: 14 E: 7 0 fő : 86 1 fő :7 2 fő :7
Családi állapot (%) Gyermekek száma (fő /%)
Megyei 56 22,1 2,3 F: 24 N: 7 V: 37 M: 17 Fő v: 15 É: 9 Szell: 67 I: 9 Szakm: 13 Segédm: 2 Á: 29 Sz: 7 G: 38 T: 11 E: 15 Van: 11 Nincs: 89 N: 43 A: 14 K: 12 A+A: 13 A+K: 7 K+K: 4 K+F: 7 Haj: 85 H: 13 E: 2 0 fő : 85 1 fő : 13 2 fő: 2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; K+K+F=középfok+középfok+felső fok; Családi állapota: Haj.=hajadon; H=házas; E=elvált;
106
1.3 táblázat Kondicionális képességek vizsgálatában résztvevőférfi játékvezető asszisztensek alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 196 37,1 13,1 F: 10 N: 20 V: 50 Fő v: 20
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐASSZISZTENSEK Országos Utánpótlás 50 20 32,8 27,8 11,1 7,1 F: 3 N: 5 V: 39 M: 28 Fő v: 25 V: 5 É: 20 Szell: 25 I: 20 Szakm: 20 Segédm: 10 Sz: 13 G: 40 T: 5 E: 42
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 25 I: 40 Szakm: 20
Foglalkozás (%)
V: 30 Szell: 30 Szakm: 40
Iskolai végzettsé g (%)
Sz: 10 G: 30 T: 40 E: 20
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 30 Nincs: 70 A: 10 K: 60 F: 10 A+A: 10 K+F: 10
Van: 18 Nincs: 82 N: 39 A: 38 K: 10 A+A: 5 A+F: 5 K+K: 3
Van: 10 Nincs: 90 N: 10 A: 50 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5
Családi állapot (%)
N: 10 H: 90
N: 75 H: 25
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 20 1 fő : 10 2 fő : 60 3 fő : 10
N: 28 H: 52 E: 15 Ö: 5 0 fő: 45 1 fő: 30 2 fő: 20 3 fő :3 4 fő :2
Sz: 25 G: 30 T: 25 E: 20
0 fő : 75 1 fő : 20 2 fő :5
Megyei 209 32,3 7,4 F: 17 N: 5 V: 47 M: 24 Fő v: 7 V: 1 É: 7 Szell: 39 I: 7 Szakm: 36 Segédm: 10 B: 1 Á: 7 Sz: 22 G: 38 T: 14 E: 18 Van: 6 Nincs: 94 N: 55 A: 19 K: 10 A+A: 5 A+K: 5 A+F: 1 K+K: 5 N: 50 H: 42 E: 8 0 fő : 54 1 fő : 17 2 fő : 23 3 fő :6
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy
107
2.1 táblázat Játékszabály-ismeret vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐK Utánpótlás NB III. Megye I. 20 116 273 27,8 32,9 34,4 7,6 9,4 9,0
FIFA 56 33,7 14,5
Országos 59 32,1 10,7
N: 12 V: 38 M: 34 Fő v: 16
F: 6 N: 4 V: 42 M: 33 Főv: 15 V: 9 É: 19 Szell: 29 I: 18 Szakm: 23 Segédm: 2 Sz: 11 G: 38 T: 19 E: 32
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 20 I: 45 Szakm: 20
Sz: 30 G: 25 T: 25 E: 20
F: 15 N: 10 V: 40 M: 17 Főv: 18 V: 4 É: 16 Szell: 41 I: 13 Szakm: 19 Segédm: 7 Sz: 18 G: 34 T: 11 E: 37
Van: 19 Nincs: 81 N: 44 A: 24 K: 14 A+A: 2 A+K: 5 K+K: 7 K+F: 2 A+K+F: 2 N: 47 H: 42 E: 11
Van: 15 Nincs: 85 N: 10 A: 45 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5 K+F: 5
0 fő : 53 1 fő : 28 2 fő : 19
Foglalkozás (%)
V: 31 É: 41 I: 18 Szakm: 10
Iskolai végzettség (%)
Sz: 12 G: 21 T: 9 E: 58
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 51 Nincs: 49 A: 13 K: 6 F: 6 A+K: 23 A+F: 33 K+K: 6 A+K+F: 13
Családi állapot (%)
N: 23 H: 67 E: 10
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 26 1 fő : 19 2 fő : 27 3 fő : 21 4 fő: 7
Megye II. 306 35,2 8,1
Megye III. 443 34,9 8,0
F: 21 N: 10 V: 46 M: 20 Fő v: 3 É: 6 Szell: 34 I: 8 Szakm: 43 Segédm: 9
F: 27 N: 11 V: 42 M: 13 Főv: 7 É: 5 Szell: 30 I: 11 Szakm: 42 Segédm: 12
F: 23 N: 8 V: 46 M: 16 Fő v: 7 É: 4 Szell: 38 I: 9 Szakm: 34 Segédm: 15
Á: 5 Sz: 37 G: 31 T: 19 E: 8
Van: 13 Nincs: 87 N: 61 A: 16 K: 9 A+A: 4 A+K: 4 A+F: 2 K+F: 4
B: 1 Á: 2 Sz: 31 G: 37 T: 15 E: 14 Van: 12 Nincs: 88 N: 72 A: 14 K: 6 F: 1 A+A: 3 A+K: 2 K+K: 2
B: 3 Á: 10 Sz: 33 G: 29 T: 16 E: 9 Van: 11 Nincs: 89 N: 70 A: 19 K: 6 A+A: 3 A+K: 2
N: 80 H: 20
N: 40 H: 52 E: 8
N: 31 H: 59 E: 10
0 fő : 80 1 fő : 15 2 fő :5
0 fő : 50 1 fő : 25 2 fő : 18 3 fő :7
0 fő : 43 1 fő : 18 2 fő : 29 3 fő :8 4 fő :2
Van: 10 Nincs: 90 N: 74 A: 14 K: 8 A+A: 2 A+K: 1 K+K: 1
N: 41 H: 54 E: 4 Ö: 1 0 fő : 41 1 fő : 15 2 fő : 31 3 fő :9 4 fő :4
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
108
N: 41 H: 52 E: 6 Ö: 1 0 fő: 50 1 fő: 14 2 fő: 28 3 fő :6 4 fő :2
2.2 táblázat Játékszabály-ismeret vizsgálatában résztvevőnői játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 18 34,4 6,5
NŐI JÁTÉKVEZETŐK Országos 21 25,1 5,3
N: 11 V: 47 M: 26 Főv: 16
N: 14 V: 42 M: 22 Főv: 22
Foglalkozás (%)
V: 11 É: 32 Szell: 52 I: 5
V: 7 É: 21 Szell: 51 I: 7 Szakm: 14
Iskolai végzettség (%)
Sz: 11 G: 42 T: 5 E: 42
Sz: 7 G: 50 E: 43
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 53 Nincs: 47 A: 11 K: 21 F: 21 A+K: 20 A+F: 5 K+K: 11 K+K+F: 11 Haj: 53 H: 37 E: 10 0 fő : 63 1 fő : 26 3 fő : 11
Van: 14 Nincs: 86 N: 29 A: 21 K: 21 A+A: 8 A+K: 7 K+F: 7 A+K+F: 7 Haj: 79 H: 14 E: 7 0 fő : 86 1 fő :7 2 fő :7
Családi állapot (%) Gyermekek száma (fő /%)
Megyei 33 21,8 2,2 F: 21 N: 9 V: 41 M: 12 Fő v: 17 É: 7 Szell: 61 I: 11 Szakm: 18 Segédm: 3 Á: 29 Sz: 12 G: 41 T: 3 E: 15 Van: 10 Nincs: 90 N: 43 A: 20 K: 12 A+A: 13 K+K: 12 Haj: 80 H: 18 E: 2 0 fő : 80 1 fő : 18 2 fő: 2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; K+K+F=középfok+középfok+felső fok; Családi állapota: Haj=hajadon; H=házas; E=elvált;
109
2.3 táblázat Játékszabály-ismeret vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 65 35,1 12,6 F: 7 N: 14 V: 53 Fő v: 26
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐASSZISZTENSEK Országos Utánpótlás 53 20 32,8 27,8 11,1 7,1
Megyei 71 32,1 7,2
F: 3 N: 5 V: 39 M: 28 Fő v: 25 V: 5 É: 20 Szell: 25 I: 20 Szakm: 20 Segédm: 10 Sz: 13 G: 40 T: 5 E: 42
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 25 I: 40 Szakm: 20
F: 21 N: 7 V: 39 M: 27 Fő v: 6 É: 7 Szell: 33 I: 7 Szakm: 41 Segédm: 12
Sz: 25 G: 30 T: 25 E: 20
B: 1 Á: 7 Sz: 27 G: 33 T: 20 E: 12 Van: 8 Nincs: 92 N: 65 A: 19 K: 5 A+A: 5 A+K: 3 K+K: 3
Foglalkozás (%)
V: 27 Szell: 32 Szakm: 41
Iskolai végzettség (%)
Sz: 8 G: 32 T: 44 E: 16
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 36 Nincs: 64 A: 11 K: 64 F: 5 A+A: 10 K+F: 10
Van: 18 Nincs: 82 N: 39 A: 38 K: 10 A+A: 5 A+F: 5 K+K: 3
Van: 10 Nincs: 90 N: 10 A: 50 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5
Családi állapot (%)
N: 19 H: 81
N: 75 H: 25
N: 53 H: 38 E: 9
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 21 1 fő : 14 2 fő : 56 3 fő :9
N: 28 H: 52 E: 15 Ö: 5 0 fő: 45 1 fő: 30 2 fő: 20 3 fő :3 4 fő :2
0 fő : 75 1 fő : 20 2 fő :5
0 fő : 54 1 fő : 21 2 fő : 19 3 fő :6
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
110
3.1 táblázat Figyelem-, illetve koncentráció képesség vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐK Utánpótlás NB III. Megye I. 20 70 175 27,8 31,9 32,7 7,6 8,8 8,2
FIFA 55 33,7 14,5
Országos 60 32,1 10,7
N: 12 V: 38 M: 34 Fő v: 16
F: 5 N: 4 V: 43 M: 33 Főv: 15 V: 7 É: 19 Szell: 31 I: 18 Szakm: 23 Segédm: 2 Sz: 11 G: 38 T: 19 E: 32
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 20 I: 45 Szakm: 20
Van: 19 Nincs: 81 N: 44 A: 24 K: 14 A+A: 2 A+K: 5 K+K: 7 K+F: 2 A+K+F: 2 N: 47 H: 42 E: 11 0 fő : 53 1 fő : 28 2 fő : 19
Foglalkozás (%)
V: 31 É: 41 I: 18 Szakm: 10
Iskolai végzettség (%)
Sz: 12 G: 21 T: 9 E: 58
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 51 Nincs: 49 A: 13 K: 6 F: 6 A+K: 23 A+F: 33 K+K: 6 A+K+F: 13
Családi állapot (%)
N: 23 H: 67 E: 10
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 26 1 fő : 19 2 fő : 27 3 fő : 21 4 fő: 7
Megye II. 140 33,4 7,8
Megye III. 205 34,1 7,3
F: 16 N: 9 V: 44 M: 15 Főv: 16 V: 2 É: 11 Szell: 39 I: 16 Szakm: 24 Segédm: 8 Sz: 21 G: 32 T: 24 E: 23
F: 23 N: 11 V: 46 M: 16 Fő v: 4 É: 6 Szell: 31 I: 11 Szakm: 44 Segédm: 8
F: 29 N: 12 V: 44 M: 8 Főv: 7 É: 5 Szell: 30 I: 11 Szakm: 42 Segédm: 12
F: 23 N: 11 V: 41 M: 18 Fő v: 7 É: 4 Szell: 29 I: 13 Szakm: 39 Segédm: 15
Á: 2 Sz: 31 G: 38 T: 17 E: 12
Á: 5 Sz: 41 G: 28 T: 20 E: 6
Van: 15 Nincs: 85 N: 10 A: 45 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5 K+F: 5
Van: 14 Nincs: 86 N: 59 A: 18 K: 9 A+A: 4 A+K: 6 K+F: 4
Van: 11 Nincs: 89 N: 70 A: 17 K: 6 A+A: 3 A+K: 1 K+K: 2 K+F: 1
Van: 12 Nincs: 88 N: 76 A: 11 K: 10 A+A: 2 A+K: 1
B: 3 Á: 10 Sz: 39 G: 23 T: 18 E: 7 Van: 10 Nincs: 90 N: 70 A: 21 K: 6 A+A: 3
N: 80 H: 20
N: 48 H: 41 E: 11
N: 30 H: 59 E: 11
N: 37 H: 58 E: 5
0 fő : 80 1 fő : 15 2 fő :5
0 fő : 49 1 fő : 26 2 fő : 19 3 fő :6
0 fő : 26 1 fő : 28 2 fő : 36 3 fő : 10
0 fő : 35 1 fő : 19 2 fő : 34 3 fő : 12
Sz: 30 G: 25 T: 25 E: 20
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
111
N: 45 H: 48 E: 6 Ö: 1 0 fő: 43 1 fő: 19 2 fő: 33 3 fő :5
3.2 táblázat Figyelem-, illetve koncentráció képesség vizsgálatában résztvevőnői játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 15 34,1 6,3
NŐI JÁTÉKVEZETŐK Országos 20 25,1 5,3
N: 8 V: 45 M: 29 Főv: 18
N: 14 V: 42 M: 22 Főv: 22
Foglalkozás (%)
V: 11 É: 34 Szell: 50 I: 5
V: 7 É: 21 Szell: 51 I: 7 Szakm: 14
Iskolai végzettség (%)
Sz: 12 G: 44 T: 4 E: 40
Sz: 7 G: 50 E: 43
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 51 Nincs: 49 A: 13 K: 23 F: 19 A+K: 18 A+F: 8 K+K: 12 K+K+F: 7 Haj: 50 H: 39 E: 11 0 fő : 63 1 fő : 30 3 fő :7
Van: 14 Nincs: 86 N: 29 A: 21 K: 21 A+A: 8 A+K: 7 K+F: 7 A+K+F: 7 Haj: 79 H: 14 E: 7 0 fő : 86 1 fő :7 2 fő :7
Családi állapot (%) Gyermekek száma (fő /%)
Megyei 50 22,1 2,3 F: 24 N: 7 V: 37 M: 17 Fő v: 15 É: 9 Szell: 67 I: 9 Szakm: 13 Segédm: 2 Á: 29 Sz: 7 G: 38 T: 11 E: 15 Van: 11 Nincs: 89 N: 43 A: 14 K: 12 A+A: 13 A+K: 7 K+K: 4 K+F: 7 Haj: 85 H: 13 E: 2 0 fő : 85 1 fő : 13 2 fő: 2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; K+K+F=középfok+középfok+felső fok; Családi állapota: Haj=hajadon; H=házas; E=elvált;
112
3.3 táblázat Figyelem-, illetve koncentráció képesség vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 65 35,1 12,6 F: 7 N: 14 V: 53 Fő v: 26
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐASSZISZTENSEK Országos Utánpótlás 50 18 32,8 27,8 11,1 7,1
Megyei 70 32,1 7,2
F: 3 N: 5 V: 39 M: 28 Fő v: 25 V: 5 É: 20 Szell: 25 I: 20 Szakm: 20 Segédm: 10 Sz: 13 G: 40 T: 5 E: 42
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 25 I: 40 Szakm: 20
F: 21 N: 7 V: 39 M: 27 Fő v: 6 É: 7 Szell: 33 I: 7 Szakm: 41 Segédm: 12
Sz: 25 G: 30 T: 25 E: 20
B: 1 Á: 7 Sz: 27 G: 33 T: 20 E: 12 Van: 8 Nincs: 92 N: 65 A: 19 K: 5 A+A: 5 A+K: 3 K+K: 3
Foglalkozás (%)
V: 27 Szell: 32 Szakm: 41
Iskolai végzettség (%)
Sz: 8 G: 32 T: 44 E: 16
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 36 Nincs: 64 A: 11 K: 64 F: 5 A+A: 10 K+F: 10
Van: 18 Nincs: 82 N: 39 A: 38 K: 10 A+A: 5 A+F: 5 K+K: 3
Van: 10 Nincs: 90 N: 10 A: 50 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5
Családi állapot (%)
N: 19 H: 81
N: 75 H: 25
N: 53 H: 38 E: 9
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 21 1 fő : 14 2 fő : 56 3 fő :9
N: 28 H: 52 E: 15 Ö: 5 0 fő: 45 1 fő: 30 2 fő: 20 3 fő :3 4 fő :2
0 fő : 75 1 fő : 20 2 fő :5
0 fő : 54 1 fő : 21 2 fő : 19 3 fő :6
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
113
4.1 táblázat Konfliktuskezelőképesség vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐK Utánpótlás NB III. Megye I. 20 176 459 27,8 32,4 34,6 7,6 9,1 8,9
FIFA 47 34,9 15,3
Országos 63 32,1 10,7
N: 16 V: 36 M: 30 Fő v: 18
F: 5 N: 4 V: 43 M: 33 Főv: 15 V: 7 É: 19 Szell: 31 I: 18 Szakm: 23 Segédm: 2 Sz: 11 G: 38 T: 19 E: 32
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 20 I: 45 Szakm: 20
Foglalkozás (%)
V: 29 É: 38 I: 20 Szakm: 13
Iskolai végzettség (%)
Sz: 11 G: 17 T: 13 E: 59
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 49 Nincs: 51 A: 13 K: 6 F: 6 A+K: 23 A+F: 33 K+K: 6 A+K+F: 13
Van: 19 Nincs: 81 N: 44 A: 24 K: 14 A+A: 2 A+K: 5 K+K: 7 K+F: 2 A+K+F: 2
Van: 15 Nincs: 85 N: 10 A: 45 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5 K+F: 5
Van: 16 Nincs: 84 N: 57 A: 16 K: 9 A+A: 4 A+K: 6 A+F: 2 K+K: 2 K+F: 4
Családi állapot (%)
N: 23 H: 60 E: 17
N: 47 H: 42 E: 11
N: 80 H: 20
N: 44 H: 48 E: 8
F: 25 N: 9 V: 41 M: 19 Fő v: 6 V: 1 É: 7 Szell: 36 I: 6 Szakm: 45 Segédm: 5 B: 1 Á: 2 Sz: 25 G: 42 T: 12 E: 18 Van: 14 Nincs: 86 N: 69 A: 14 K: 6 F: 1 A+A: 3 A+K: 2 A+F: 1 K+K: 2 K+F: 2 N: 37 H: 54 E: 9
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 22 1 fő : 15 2 fő : 35 3 fő : 21 4 fő: 7
0 fő : 53 1 fő : 28 2 fő : 19
0 fő : 80 1 fő : 15 2 fő :5
0 fő : 54 1 fő : 23 2 fő : 16 3 fő :6 4 fő :1
0 fő : 41 1 fő : 16 2 fő : 33 3 fő :8 4 fő :2
Sz: 30 G: 25 T: 25 E: 20
F: 12 N: 7 V: 42 M: 18 Főv: 21 V: 2 É: 13 Szell: 43 I: 14 Szakm: 20 Segédm: 8 Sz: 16 G: 35 T: 11 E: 38
Megye II. 399 35,3 8,1
Megye III. 554 34,4 8,0
F: 24 N: 11 V: 43 M: 16 Főv: 6 É: 4 Szell: 36 I: 8 Szakm: 42 Segédm: 10
F: 25 N: 10 V: 42 M: 17 Fő v: 6 É: 4 Szell: 41 I: 6 Szakm: 36 Segédm: 13
B: 1 Á: 4 Sz: 31 G: 33 T: 16 E: 15 Van: 13 Nincs: 87 N: 66 A: 16 K: 8 A+A: 2 A+K: 3 K+K: 3 K+F: 2
B: 1 Á: 12 Sz: 28 G: 34 T: 14 E: 11 Van: 14 Nincs: 86 N: 66 A: 16 K: 6 F: 1 A+A: 4 A+K: 4 K+K: 1 K+F: 2
N: 39 H: 52 E: 8 Ö: 1 0 fő : 43 1 fő : 17 2 fő : 29 3 fő :9 4 fő :2
N: 44 H: 50 E: 5 Ö: 1 0 fő: 50 1 fő: 14 2 fő: 28 3 fő :6 4 fő :2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
114
4.2 táblázat Konfliktuskezelőképesség vizsgálatában résztvevőnői játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 14 34,1 6,3
NŐI JÁTÉKVEZETŐK Országos 20 25,1 5,3
N: 8 V: 45 M: 29 Főv: 18
N: 14 V: 42 M: 22 Főv: 22
Foglalkozás (%)
V: 11 É: 34 Szell: 50 I: 5
V: 7 É: 21 Szell: 51 I: 7 Szakm: 14
Iskolai végzettség (%)
Sz: 12 G: 44 T: 4 E: 40
Sz: 7 G: 50 E: 43
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 51 Nincs: 49 A: 13 K: 23 F: 19 A+K: 18 A+F: 8 K+K: 12 K+K+F: 7 Haj: 50 H: 39 E: 11 0 fő : 63 1 fő : 30 3 fő :7
Van: 14 Nincs: 86 N: 29 A: 21 K: 21 A+A: 8 A+K: 7 K+F: 7 A+K+F: 7 Haj: 79 H: 14 E: 7 0 fő : 86 1 fő :7 2 fő :7
Családi állapot (%) Gyermekek száma (fő /%)
Megyei 52 22,1 2,3 F: 24 N: 7 V: 37 M: 17 Fő v: 15 É: 9 Szell: 67 I: 9 Szakm: 13 Segédm: 2 Á: 29 Sz: 7 G: 38 T: 11 E: 15 Van: 11 Nincs: 89 N: 43 A: 14 K: 12 A+A: 13 A+K: 7 K+K: 4 K+F: 7 Haj: 85 H: 13 E: 2 0 fő : 85 1 fő : 13 2 fő: 2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; K+K+F=középfok+középfok+felső fok; Családi állapota: Haj=hajadon; H=házas; E=elvált;
115
4.3 táblázat Konfliktuskezelőképesség vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 43 34,7 12,1 F: 9 N: 12 V: 51 Fő v: 28
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐASSZISZTENSEK Országos Utánpótlás 50 20 32,8 27,8 11,1 7,1 F: 3 N: 5 V: 39 M: 28 Fő v: 25 V: 5 É: 20 Szell: 25 I: 20 Szakm: 20 Segédm: 10 Sz: 13 G: 40 T: 5 E: 42
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 25 I: 40 Szakm: 20
Foglalkozás (%)
V: 32 Szell: 31 Szakm: 37
Iskolai végzettség (%)
Sz: 9 G: 35 T: 37 E: 19
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 39 Nincs: 61 A: 9 K: 68 F: 5 A+A: 10 K+F: 8
Van: 18 Nincs: 82 N: 39 A: 38 K: 10 A+A: 5 A+F: 5 K+K: 3
Van: 10 Nincs: 90 N: 10 A: 50 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5
Családi állapot (%)
N: 17 H: 83
N: 75 H: 25
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 15 1 fő : 24 2 fő : 52 3 fő :9
N: 28 H: 52 E: 15 Ö: 5 0 fő: 45 1 fő: 30 2 fő: 20 3 fő :3 4 fő :2
Sz: 25 G: 30 T: 25 E: 20
0 fő : 75 1 fő : 20 2 fő :5
Megyei 181 32,3 7,4 F: 17 N: 5 V: 47 M: 24 Fő v: 7 V: 1 É: 7 Szell: 39 I: 7 Szakm: 36 Segédm: 10 B: 1 Á: 7 Sz: 22 G: 38 T: 14 E: 18 Van: 6 Nincs: 94 N: 55 A: 19 K: 10 A+A: 5 A+K: 5 A+F: 1 K+K: 5 N: 50 H: 42 E: 8 0 fő : 54 1 fő : 17 2 fő : 23 3 fő :6
Je lmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
116
5.1 táblázat Alkati szorongás vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐK Utánpótlás NB III. Megye I. 20 184 466 27,8 32,4 34,5 7,6 9,1 8,8
FIFA 57 33,7 14,5
Országos 63 32,1 10,7
N: 12 V: 38 M: 34 Fő v: 16
F: 5 N: 4 V: 43 M: 33 Főv: 15 V: 7 É: 19 Szell: 31 I: 18 Szakm: 23 Segédm: 2 Sz: 11 G: 38 T: 19 E: 32
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 20 I: 45 Szakm: 20
Foglalkozás (%)
V: 31 É: 41 I: 18 Szakm: 10
Iskolai végzettség (%)
Sz: 12 G: 21 T: 9 E: 58
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 51 Nincs: 49 A: 13 K: 6 F: 6 A+K: 23 A+F: 33 K+K: 6 A+K+F: 13
Van: 19 Nincs: 81 N: 44 A: 24 K: 14 A+A: 2 A+K: 5 K+K: 7 K+F: 2 A+K+F: 2
Van: 15 Nincs: 85 N: 10 A: 45 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5 K+F: 5
Van: 16 Nincs: 84 N: 57 A: 16 K: 9 A+A: 4 A+K: 6 A+F: 2 K+K: 2 K+F: 4
Családi állapot (%)
N: 23 H: 67 E: 10
N: 47 H: 42 E: 11
N: 80 H: 20
N: 44 H: 48 E: 8
F: 25 N: 9 V: 41 M: 19 Fő v: 6 V: 1 É: 7 Szell: 36 I: 6 Szakm: 45 Segédm: 5 B: 1 Á: 2 Sz: 25 G: 42 T: 12 E: 18 Van: 14 Nincs: 86 N: 69 A: 14 K: 6 F: 1 A+A: 3 A+K: 2 A+F: 1 K+K: 2 K+F: 2 N: 37 H: 54 E: 9
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 26 1 fő : 19 2 fő : 27 3 fő : 21 4 fő: 7
0 fő : 53 1 fő : 28 2 fő : 19
0 fő : 80 1 fő : 15 2 fő :5
0 fő : 54 1 fő : 23 2 fő : 16 3 fő :6 4 fő :1
0 fő : 41 1 fő : 16 2 fő : 33 3 fő :8 4 fő :2
Sz: 30 G: 25 T: 25 E: 20
F: 12 N: 7 V: 42 M: 18 Főv: 21 V: 2 É: 13 Szell: 43 I: 14 Szakm: 20 Segédm: 8 Sz: 16 G: 35 T: 11 E: 38
Megye II. 426 35,1 8,0
Megye III. 565 34,4 8,0
F: 24 N: 11 V: 43 M: 16 Főv: 6 É: 4 Szell: 36 I: 8 Szakm: 42 Segédm: 10
F: 25 N: 10 V: 42 M: 17 Fő v: 6 É: 4 Szell: 41 I: 6 Szakm: 36 Segédm: 13
B: 1 Á: 4 Sz: 31 G: 33 T: 16 E: 15 Van: 13 Nincs: 87 N: 66 A: 16 K: 8 A+A: 2 A+K: 3 K+K: 3 K+F: 2
B: 1 Á: 12 Sz: 28 G: 34 T: 14 E: 11 Van: 14 Nincs: 86 N: 66 A: 16 K: 6 F: 1 A+A: 4 A+K: 4 K+K: 1 K+F: 2
N: 39 H: 52 E: 8 Ö: 1 0 fő : 43 1 fő : 17 2 fő : 29 3 fő :9 4 fő :2
N: 44 H: 50 E: 5 Ö: 1 0 fő: 50 1 fő: 14 2 fő: 28 3 fő :6 4 fő :2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
117
5.2 táblázat Alkati szorongás vizsgálatában résztvevőnői játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 20 34,4 6,5
NŐI JÁTÉKVEZETŐK Országos 20 25,1 5,3
N: 11 V: 47 M: 26 Főv: 16
N: 14 V: 42 M: 22 Főv: 22
Foglalkozás (%)
V: 11 É: 32 Szell: 52 I: 5
V: 7 É: 21 Szell: 51 I: 7 Szakm: 14
Iskolai végzettség (%)
Sz: 11 G: 42 T: 5 E: 42
Sz: 7 G: 50 E: 43
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 53 Nincs: 47 A: 11 K: 21 F: 21 A+K: 20 A+F: 5 K+K: 11 K+K+F: 11 Haj: 53 H: 37 E: 10 0 fő : 63 1 fő : 26 3 fő : 11
Van: 14 Nincs: 86 N: 29 A: 21 K: 21 A+A: 8 A+K: 7 K+F: 7 A+K+F: 7 Haj: 79 H: 14 E: 7 0 fő : 86 1 fő :7 2 fő :7
Családi állapot (%) Gyermekek száma (fő /%)
Megyei 55 22,1 2,3 F: 24 N: 7 V: 37 M: 17 Fő v: 15 É: 9 Szell: 67 I: 9 Szakm: 13 Segédm: 2 Á: 29 Sz: 7 G: 38 T: 11 E: 15 Van: 11 Nincs: 89 N: 43 A: 14 K: 12 A+A: 13 A+K: 7 K+K: 4 K+F: 7 Haj: 85 H: 13 E: 2 0 fő : 85 1 fő : 13 2 fő: 2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; K+K+F=középfok+középfok+felső fok; Családi állapota: Haj=hajadon; H=házas; E=elvált;
118
5.3 táblázat Alkati szorongás vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 60 34,9 12,3 F: 8 N: 11 V: 52 Fő v: 29
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐASSZISZTENSEK Országos Utánpótlás 50 20 32,8 27,8 11,1 7,1 F: 3 N: 5 V: 39 M: 28 Fő v: 25 V: 5 É: 20 Szell: 25 I: 20 Szakm: 20 Segédm: 10 Sz: 13 G: 40 T: 5 E: 42
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 25 I: 40 Szakm: 20
Foglalkozás (%)
V: 29 Szell: 32 Szakm: 39
Iskolai végzettség (%)
Sz: 9 G: 31 T: 45 E: 15
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 34 Nincs: 66 A: 11 K: 64 F: 5 A+A: 10 K+F: 10
Van: 18 Nincs: 82 N: 39 A: 38 K: 10 A+A: 5 A+F: 5 K+K: 3
Van: 10 Nincs: 90 N: 10 A: 50 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5
Családi állapot (%)
N: 21 H: 79
N: 75 H: 25
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 21 1 fő : 14 2 fő : 56 3 fő :9
N: 28 H: 52 E: 15 Ö: 5 0 fő: 45 1 fő: 30 2 fő: 20 3 fő :3 4 fő :2
Sz: 25 G: 30 T: 25 E: 20
0 fő : 75 1 fő : 20 2 fő :5
Megyei 181 32,3 7,4 F: 17 N: 5 V: 47 M: 24 Fő v: 7 V: 1 É: 7 Szell: 39 I: 7 Szakm: 36 Segédm: 10 B: 1 Á: 7 Sz: 22 G: 38 T: 14 E: 18 Van: 6 Nincs: 94 N: 55 A: 19 K: 10 A+A: 5 A+K: 5 A+F: 1 K+K: 5 N: 50 H: 42 E: 8 0 fő : 54 1 fő : 17 2 fő : 23 3 fő :6
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
119
6.1 táblázat Motiváció vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐK Utánpótlás NB III. Megye I. 20 129 286 27,8 32,9 34,4 7,6 9,4 9,0
FIFA 51 34,9 15,3
Országos 55 32,1 10,7
N: 16 V: 36 M: 30 Fő v: 18
F: 3 N: 4 V: 40 M: 36 Főv: 17 V: 10 É: 19 Szell: 31 I: 18 Szakm: 20 Segédm: 2 Sz: 11 G: 38 T: 19 E: 32
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 20 I: 45 Szakm: 20
Sz: 30 G: 25 T: 25 E: 20
F: 15 N: 10 V: 40 M: 17 Főv: 18 V: 4 É: 16 Szell: 41 I: 13 Szakm: 19 Segédm: 7 Sz: 18 G: 34 T: 11 E: 37
Van: 17 Nincs: 83 N: 44 A: 24 K: 14 A+A: 2 A+K: 5 K+K: 7 K+F: 2 A+K+F: 2 N: 42 H: 47 E: 11
Van: 15 Nincs: 85 N: 10 A: 45 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5 K+F: 5
0 fő : 49 1 fő : 32 2 fő : 19
Foglalkozás (%)
V: 29 É: 38 I: 20 Szakm: 13
Iskolai végzettség (%)
Sz: 11 G: 17 T: 13 E: 59
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 49 Nincs: 51 A: 13 K: 6 F: 6 A+K: 23 A+F: 33 K+K: 6 A+K+F: 13
Családi állapot (%)
N: 23 H: 60 E: 17
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 22 1 fő : 15 2 fő : 35 3 fő : 21 4 fő: 7
Megye II. 377 35,2 8,1
Megye III. 392 34,7 7,9
F: 21 N: 10 V: 46 M: 20 Fő v: 3 É: 6 Szell: 34 I: 8 Szakm: 43 Segédm: 9
F: 27 N: 11 V: 42 M: 13 Főv: 7 É: 5 Szell: 30 I: 11 Szakm: 42 Segédm: 12
F: 25 N: 8 V: 44 M: 17 Fő v: 6 É: 4 Szell: 38 I: 9 Szakm: 34 Segédm: 15
Á: 5 Sz: 37 G: 31 T: 19 E: 8
Van: 13 Nincs: 87 N: 61 A: 16 K: 9 A+A: 4 A+K: 4 A+F: 2 K+F: 4
B: 1 Á: 2 Sz: 31 G: 37 T: 15 E: 14 Van: 12 Nincs: 88 N: 72 A: 14 K: 6 F: 1 A+A: 3 A+K: 2 K+K: 2
B: 3 Á: 8 Sz: 35 G: 27 T: 18 E: 9 Van: 12 Nincs: 88 N: 70 A: 19 K: 6 A+A: 3 A+K: 2
N: 80 H: 20
N: 40 H: 52 E: 8
N: 31 H: 59 E: 10
0 fő : 80 1 fő : 15 2 fő :5
0 fő : 50 1 fő : 25 2 fő : 18 3 fő :7
0 fő : 43 1 fő : 18 2 fő : 29 3 fő :8 4 fő :2
Van: 10 Nincs: 90 N: 74 A: 14 K: 8 A+A: 2 A+K: 1 K+K: 1
N: 41 H: 54 E: 4 Ö: 1 0 fő : 41 1 fő : 15 2 fő : 31 3 fő :9 4 fő :4
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
120
N: 41 H: 50 E: 8 Ö: 1 0 fő: 50 1 fő: 14 2 fő: 28 3 fő :6 4 fő :2
6.2 táblázat Motiváció vizsgálatában résztvevőnői játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 18 34,4 6,5
NŐI JÁTÉKVEZETŐK Országos 19 25,1 5,3
N: 11 V: 47 M: 26 Főv: 16
N: 14 V: 42 M: 22 Főv: 22
Foglalkozás (%)
V: 11 É: 32 Szell: 52 I: 5
V: 7 É: 21 Szell: 51 I: 7 Szakm: 14
Iskolai végzettség (%)
Sz: 11 G: 42 T: 5 E: 42
Sz: 7 G: 50 E: 43
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 53 Nincs: 47 A: 11 K: 21 F: 21 A+K: 20 A+F: 5 K+K: 11 K+K+F: 11 Haj: 53 H: 37 E: 10 0 fő : 63 1 fő : 26 3 fő : 11
Van: 14 Nincs: 86 N: 29 A: 21 K: 21 A+A: 8 A+K: 7 K+F: 7 A+K+F: 7 Haj: 79 H: 14 E: 7 0 fő : 86 1 fő :7 2 fő :7
Családi állapot (%) Gyermekek száma (fő /%)
Megyei 37 21,8 2,2 F: 21 N: 9 V: 41 M: 12 Fő v: 17 É: 7 Szell: 61 I: 11 Szakm: 18 Segédm: 3 Á: 29 Sz: 12 G: 41 T: 3 E: 15 Van: 10 Nincs: 90 N: 43 A: 20 K: 12 A+A: 13 K+K: 12 Haj: 80 H: 18 E: 2 0 fő : 80 1 fő : 18 2 fő: 2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; K+K+F=középfok+középfok+felső fok; Családi állapota: Haj=hajadon; H=házas; E=elvált;
121
6.3 táblázat Motiváció vizsgálatában résztvevőférfi játékvezetőasszisztensek alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 51 33,8 11,7
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐASSZISZTENSEK Országos Utánpótlás 40 20 32,1 27,8 10,7 7,1
Megyei 79 32,1 7,2
F: 4 N: 9 V: 56 Fő v: 31
N: 5 V: 40 M: 28 Fő v: 27
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 25 I: 40 Szakm: 20
F: 21 N: 7 V: 39 M: 27 Fő v: 6 É: 7 Szell: 33 I: 7 Szakm: 41 Segédm: 12
Foglalkozás (%)
V: 31 Szell: 32 Szakm: 37
Iskolai végzettség (%)
Sz: 9 G: 34 T: 42 E: 15
V: 7 É: 20 Szell: 20 I: 25 Szakm: 18 Segédm: 10 Sz: 26 G: 34 T: 9 E: 31
Sz: 25 G: 30 T: 25 E: 20
B: 1 Á: 7 Sz: 27 G: 33 T: 20 E: 12 Van: 8 Nincs: 92 N: 65 A: 19 K: 5 A+A: 5 A+K: 3 K+K: 3
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 33 Nincs: 67 A: 17 K: 62 F: 8 A+A: 11 K+F: 2
Van: 15 Nincs: 85 N: 37 A: 39 K: 11 A+A: 5 A+F: 5 K+K: 3
Van: 10 Nincs: 90 N: 10 A: 50 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5
Családi állapot (%)
N: 24 H: 76
N: 75 H: 25
N: 53 H: 38 E: 9
Gyermekek száma (fő /%)
0 fő : 24 1 fő : 16 2 fő : 58 3 fő :2
N: 31 H: 51 E: 13 Ö: 5 0 fő: 45 1 fő: 28 2 fő: 22 3 fő :3 4 fő :2
0 fő : 75 1 fő : 20 2 fő :5
0 fő : 54 1 fő : 21 2 fő : 19 3 fő :6
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
122
7. táblázat Verbális-, illetve non verbális kommunikációs képességek vizsgálatában résztvevő férfi játékvezetők alapadatai
N Átlagéletkor (év) Játékvezető i évek száma (átlag) Lakóhely (%)
FIFA 30 33,3 13,9 N: 9 V: 30 M: 42 Fő v: 19
Foglalkozás (%)
V: 21 É: 42 I: 24 Szakm: 13
Iskolai végzettség (%)
Sz: 3 G: 27 T: 18 E: 52
Sportszakmai végzettség (%) Nyelvismeret (%)
Van: 63 Nincs: 37 A: 12 K: 6 F: 6 A+K: 18 A+F: 33 K+K: 15 K+F: 6 A+K+F: 4 N: 15 H: 70 E: 15 0 fő : 22 1 fő : 23 2 fő : 27 3 fő : 22 4 fő: 6
Családi állapot (%) Gyermekek száma (fő /%)
FÉRFI JÁTÉKVEZETŐK Országos Utánpótlás 30 20 31,4 27,8 9,8 7,6 F: 6 N: 12 V: 30 M: 39 Fő v: 13 V: 8 É: 21 Szell: 34 I: 21 Szakm: 16 Sz: 12 G: 33 T: 36 E: 19
F: 10 N: 10 V: 40 M: 25 Fő v: 15 É: 15 Szell: 20 I: 45 Szakm: 20
Van: 21 Nincs: 79 N: 41 A: 26 K: 15 A+A: 3 A+K: 6 K+K: 6 K+F: 3
Van: 15 Nincs: 85 N: 10 A: 45 K: 15 A+A: 10 A+K: 10 K+K: 5 K+F: 5
N: 48 H: 40 E: 12 0 fő: 53 1 fő: 28 2 fő: 19
N: 80 H: 20
Sz: 30 G: 25 T: 25 E: 20
0 fő : 80 1 fő : 15 2 fő :5
Megyei 30 33,6 8,7 F: 20 N: 12 V: 27 M: 33 Fő v: 8 É: 6 Szell: 29 I:12 Szakm: 46 Segédm: 7 Á: 3 Sz: 39 G: 21 T: 32 E: 5 Van: 15 Nincs: 85 N: 69 A: 15 K: 6 A+A: 3 A+K: 2 K+K: 3 K+F: 2 N: 28 H: 57 E: 15 0 fő : 41 1 fő : 16 2 fő : 33 3 fő :8 4 fő :2
Jelmagyarázat: Lakóhelye: F=falu; N=Nagyközség; V=Város; M=Megyeszékhely; Főv=Fő város; Foglalkozása: V=vezető ; É=értelmiségi; Szell=szellemi (rutin, egyéb); I=iparos, kereskedő , vállalkozó; Szakm=szakmunkás; Segédm=segédmunkás; Iskolai végzettsége: B=befejezetlen általános iskola; Á=általános iskola; Sz=Szakközépiskola; G=Gimnázium; T=Technikum; E= Főiskola, Egyetem; Nyelvismeret: N=nem ismer idegen nyelvet; A=alapfok; K=középfok; F=felső fok; A+A=alapfok+alapfok; A+K=alapfok+középfok; A+F=alapfok+felső fok; K+K=középfok+középfok; K+F=középfok+felső fok; A+K+F=alapfok+középfok+felső fok; Családi állapota: N=nő tlen; H=házas; E=elvált; Ö=özvegy;
123
8. táblázat Labdarúgó játékvezető k és játékvezetőasszisztensek kondicionális képességeinek eredményeit összefoglaló táblázat
Csoportok
FIFA Országos Utánpótlás NB III. Megye I. ill. Megyei Megye II. Megye III.
Csoportok
FIFA Országos Utánpótlás NB III. Megye I. ill. Megyei Megye II. Megye III.
Csoportok
FIFA Országos Utánpótlás NB III. Megye I. ill. Megyei Megye II. Megye III.
12 perces futás Férfi játékvezetők Női játékvezetők (n=2033) (n=95) Átlag Szórás Átlag Szórás (m) (m) (m) (m) 3046 127 2534 158 2939 136 2336 15 2956 74 2833 141 2680 232 2273 264 2606 253 2522 270 200 méteres futás Férfi játékvezetők Női játékvezetők (n=2033) (n=95) Átlag Szórás Átlag Átlag (mp) (mp) (mp) (mp) 28.79 0.98 33.85 0.88 29.66 1.20 35.38 1.88 28.95 0.86 30.24 2.04 31.48 2.57 35.55 2.25 32.12 2.94 32.80 2.92 50 méteres futás Férfi játékvezetők Női játékvezetők (n=2033) (n=95) Átlag Szórás Átlag Átlag (mp) (mp) (mp) (mp) 6.82 0.18 7.54 0.26 6.84 0.29 7.81 0.24 6.91 0.15 7.06 0.38 7.23 0.48 8.18 0.60 7.45 0.47 7.64 0.46 -
124
Férfi játékvezetőasszisztensek (n=475) Átlag Szórás (m) (m) 2950 107 2900 96 2894 76 2628 326 Férfi játékvezetőasszisztensek (n=475) Átlag Szórás (mp) (mp) Férfi játékvezetőasszisztensek (n=475) Átlag Szórás (mp) (mp) 6.78 0.21 6.61 0.35 6.84 0.09 7.30 0.97 -
9. táblázat Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek játékszabály-ismeretének eredményeit összefoglaló táblázat Csoportok
FIFA Országos Utánpótlás NB III. Megye I. ill. Megyei Megye II. Megye III.
Férfi játékvezetők (n=1273) Átlag Szórás 98.1 1.09 95.0 2.28 87.9 2.94 75.2 10.22 71.1 10.75 66.3 11.01 63.2 13.53
Női játékvezetők (n=72) Átlag Szórás 91.3 1.28 90.9 4.60 63.1 13.78 -
125
Férfi játékvezetőasszisztensek (n=209) Átlag Szórás 95.8 1.76 94.8 2.65 85.3 3.63 68.2 13.16 -
10. táblázat Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek figyelemvizsgálatának eredményeit összefoglaló táblázat Csoportok
FIFA Országos Utánpótlás NB III. Megye I. ill. Megyei Megye II. Megye III.
Férfi játékvezetők (n=725) Átlag Szórás 302.1 3.32 280.8 3.52 264.9 3.80 239.7 4.37 219.8 3.35 199.0 9.87 183.8 10.14
Női játékvezetők (n=85) Átlag Szórás 259.8 5.82 229.8 4.98 198.0 7.32 -
126
Férfi játékvezetőasszisztensek (n=203) Átlag Szórás 308.2 3.00 294.9 6.11 266.2 6.68 209.3 5.63 -
11. táblázat Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek alkati szorongásának eredményeit összefoglaló táblázat Csoportok
FIFA Országos Utánpótlás NB III. Megye I. ill. Megyei Megye II. Megye III.
Férfi játékvezetők (n=1781) Átlag Szórás 26.9 1.5 33.4 6.8 36.0 3.4 37.3 5.5 39.2 5.4 40.6 6.1 42.0 7.2
Női játékvezetők (n=95) Átlag Szórás 34.5 0.9 36.5 4.6 40.5 5.8 -
127
Férfi játékvezetőasszisztensek (n=311) Átlag Szórás 26.3 2.2 34.2 7.2 35.7 3.1 40.0 5.1 -
ÁBRÁK
Férfi játékvezetőcsoportok 12 perces futásának eredménye (n=2033) 3100
P< 2,4,5,6,7 1,4,5,6,7
5,6,7
1,2,5,6,7
*
*
*
5
6
7
Eredmény (m)
3000 2900 2800 2700 2600 2500 2400 1
2
3
4
Csoportok
1. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezetőcsoportok 200 méteres futásának eredménye (n=2033) 34 P<
4,5,6,7
5,6,7
5,6,7
2
3
1,5,6,7
*
*
*
5
6
7
Eredmény (mp)
33 32 31 30 29 28 1
4
Csoportok
2. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
128
Férfi játékvezetőcsoportok 50 méteres futásának eredménye (n=2033) 7,8 P<
4,5,6,7
4,5,6,7
5,6,7
1,2,5,6,7
*
*
*
5
6
7
Eredmény (mp)
7,6 7,4 7,2 7,0 6,8 6,6 1
2
3
4
Csoportok
3. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
Női játékvezetőcsoportok 12 perces futásának eredménye (n=95) 2650 2600
P<
*
8
8
8
9
10
Eredmény (m)
2550 2500 2450 2400 2350 2300 2250 2200 2150
Csoportok
4. ábra 8=FIFA; 9=Országos; 10= Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
129
Női játékvezetőcsoportok 200 méteres futásának eredménye (n=95) 36,5
P<
*
8
8
8
9
10
Eredmény (mp)
36,0 35,5 35,0 34,5 34,0 33,5 33,0
Csoportok
5. ábra 8=FIFA; 9=Országos; 10= Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.01) különbséget mutat
Női játékvezetőcsoportok 50 méteres futásának eredménye (n=95) 8,4
P<
10
10
*
8
9
10
Eredmény (mp)
8,2 8,0 7,8 7,6 7,4 7,2
Csoportok
6. ábra 8=FIFA; 9=Országos; 10= Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.01) különbséget mutat
130
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok 12 perces futásának eredménye (n=475) 3000
P<
14
14
14
*
11
12
13
14
2950
Eredmény (m)
2900 2850 2800 2750 2700 2650 2600 2550
Csoportok
7. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14= Megyei
*=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok 50 méteres futásának eredménye (n=475) 7,6
P<
14
14
14
*
11
12
13
14
Eredmény (mp)
7,4 7,2 7,0 6,8 6,6 6,4
Csoportok
8. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14= Megyei
*=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
131
Férfi játékvezetőcsoportok labdarúgó játékszabály-ismereti vizsgálatának eredménye (n=1273) 105
Eredmény (pont)
100
P<
3,4,5,6,7
4,5,6,7
1
2
1,4,5,6,7
*
*
*
*
4
5
6
7
95 90 85 80 75 70 65 60 3
Csoportok
9. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.01) különbséget mutat
Női játékvezetőcsoportok labdarúgó játékszabály-ismereti vizsgálatának eredménye (n=72) 95
P<
10
10
8
9
Eredmények (pont)
90
*
85 80 75 70 65 60 55 10
Csoportok
10. ábra 8=FIFA; 9=Országos; 10= Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
132
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok labdarúgó játékszabály-ismereti vizsgálatának eredménye (n=209)
Eredmények (pont)
100 95
P<
13,14
13,14
*
*
11
12
13
14
90 85 80 75 70 65 60
Csoportok
11. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14= Megyei
*=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
133
Férfi játékvezetői csoportok figyelemvizsgálatának eredménye (n=725) 320
Eredmény (pont)
300
P<
*
*
*
*
*
*
*
1
2
3
4
5
6
7
280 260 240 220 200 180 160
Csoportok
12. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
Női játékvezetői csoportok figyelemvizsgálatának eredménye (n=85) 270
Eredmény (pont)
260
P<
*
*
*
250 240 230 220 210 200 190 8
9
10
Kód
13. ábra 8=FIFA; 9=Országos; 10= Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
134
Férfi játékvezetőasszistensi csoportok figyelemvizsgálatának eredménye (n=203) 320 P<
*
*
*
11
12
13
*
Ereddmény (pont)
300 280 260 240 220 200 14
Kód
14. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14= Megyei
*=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
135
Férfi játékvezetőcsoportok "versengő" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=1718) 15 14
*
P<
1,4,5,6,7
1,7
1,2,5,6,7
1,2,4,7
3
4
5
1,2,4,7
*
Eredmény
13 12 11 10 9 8 7 6 1
2
6
7
Csoportok
15. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezetőcsoportok "alkalmazkodó" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=1718) 17,5 17,0
P<
*
1,4,5,6,7
1,6,7
1,2,6,7
1,2
1,2,3,4
2
3
4
5
6
1,2,3,4
16,5
Eredmény
16,0 15,5 15,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 1
7
Csoportok
16. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
136
Férfi játékvezetői csoportok "elhárító" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=1718) 15
P<
*
1,5,6,7
1,5,6,7
1,5,6,7
3
4
1,2,3,7
1,2,3,7
*
14
Eredmény
13 12 11 10 9 8 7 6 1
2
5
6
7
Csoportok
17. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezet ői csoportok "kompromisszumkeres ő" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=1718) 17 P<
*
1,5,6,7
1,6,7
1,5,6,7
1
2
3
4
1,2,4,7
1,2,3,4
*
6
7
Eredmény
16 15 14 13 12 11 5
Csoportok
18. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
137
Férfi játékvezetőcsoportok "együttműködő" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=1718) 19
*
P<
18
1,4,5,6,7
1,7
1,2,5,6,7
1,2,4,7
1,2,4
5
6
1,2,3,4,5
Eredmény
17 16 15 14 13 12 11 1
2
3
4
7
Csoportok
19. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
Női játékvezetői csoportok "versengő" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=86) 15,0 14,5
P<
10
9
9
10
14,0
Eredmény
13,5 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0 8
Csoportok
20. ábra 8=FIFA; 9=Országos; 10=Megyei (p<0.01)
138
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok "verseng ő" konfliktuskezelőstratégiájának eredménye (n=294) 15 14
P<
*
11,14
11,14
*
12
13
14
Eredmény
13 12 11 10 9 8 11
Csoportok
21. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14=Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok "alkalmazkodó" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=294) 16,0 15,5
P<
13,14
13,14
11,12
11,12
11
12
13
14
15,0
Eredmény
14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 12,0 11,5 11,0 Var1
22. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14=Megyei (p<0.05)
139
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok "elhárító" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=294) 14
P<
*
*
*
*
11
12
13
14
13
E redmény
12 11 10 9 8 7
Csoportok
23. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14=Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok "kompromisszumkeres ő" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=294) 16 P<
13,14
13,14
11,12
11,12
Eredmény
15 14 13 12 11 11
12
13
14
Var1
24. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14=Megyei (p<0.05)
140
Férfi játékvezet őasszisztensi csoportok "együttműködő" konfliktuskezelési stratégiájának eredménye (n=294) 19 18
P<
*
*
*
*
11
12
13
14
Eredmény
17 16 15 14 13 12 11 10
Csoportok
25. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14=Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
141
Férfi játékvezetőcsoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye (n=1781) 44 42
P<
*
1,4,5,6,7
1,6,7
1
2
3
1,2,5,6,7 1,2,4,6,7
*
*
6
7
40
Eredmény
38 36 34 32 30 28 26 24 4
5
Csoportok
26. ábra 1=FIFA; 2=Országos; 3=Utánpótlás; 4=NB III.; 5=Megye I.; 6=Megye II.; 7=Megye III.; *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.01) különbséget mutat
Női játékvezetőcsoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye (n=95) 43 42
P<
10
10
*
9
10
41
Eredmény
40 39 38 37 36 35 34 33 8
Csoportok
27. ábra 8=FIFA; 9=Országos; 10= Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
142
Férfi játékvezetőasszisztensi csoportok alkati szorongásvizsgálatának eredménye (n=311) 42 40
P<
*
11,14
11,14
*
12
13
14
Eredmény
38 36 34 32 30 28 26 24 11
Csoportok
28. ábra 11=FIFA; 12=Országos; 13=Utánpótlás; 14=Megyei *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.001) különbséget mutat
143
Ki biztatta elsősorban a játékvezetésre? P< 3,6,7 3 1,2,4,5,6 3,7 3,7 1,3 1,4,5
%
9
@
9
12,14 11
11
100 90
28
80
37
35 34 40 39 45 50
27 38
38 50
45
38
70 60 50 40
72
30
63
65 66 60 61 55 50
73
62
62 50
55
62
20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
csoportok
konkrét személy
saját maga
29. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III. (p<0.05)
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens (p<0.05)
@ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
144
Hány éves korában kezdte el hivatásosan a játékvezetést? P<
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
+ 10
+ 5
+ 10
+
+
+
+
@
23
6
30
32
12.14
#
12,14
7
16
18
25
#
5
45
24
13 31
37
55 41
55
29 23
22
16
21
66
25
55
53 38
35
3
4
5
22
57 42
36 23
2
40
43
28
1
@
6
12
16
@
29
27
6
7
32
8
9
40
49
27
10 11 12
13 14
csoportok
20 év alatt
21-25 év
26-30 év
31 élv felett
30. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III.
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens
+ = minden férfi játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat @ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat # = minden férfi játékvezető asszisztensi csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
145
Hány éves korában vezette az els őhivatalos labdarúgó mérk őzését? P< + 1,3,5,6,7 + 1,3,5,6,7 + 1,2,3,4,5 1,2,3,4,5 @
100%
3
90% 80%
4 12
27
70%
5
13
14
18
34
40 34
16
20
33
5 5
5
2
60 50
34
#
#
8 23
10 45
63
22
20
20
23
66 52
#
16 51
70
20%
#
29
50% 30%
@
17
17
60% 40%
@
42
47
6
7
74 44
57
55
60
12
13
14
35
10% 0% 1
2
3
4
5
8
9
10
11
csoportok
20 év alatt
21-25 év
26-30 év
31 év felett
31. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III.
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens
+ = minden férfi játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat @ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat # = minden férfi játékvezető asszisztensi csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
146
Volt-e kiemelked ően szép élménye a játékvezetés során, amire szívesen gondol vissza? %
P< 5,6,7
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
4
96
1
6,7
6,7
6,7
6
5
5
94
2
95
3
95
4
1,7 1,2,3,4 1,2,3,4,5
11
89
5
10
9
13,14 13,14 11,12 11,12
4 23
17
16
83
77
83
84
6
7
8
9
17
3
25
96
11
18
80
82
13
14
97
75
10
20
12
csoportok
igen
nem
32. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III. (p<0.05)
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei (p<0.01)
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens (p<0.05)
147
%
Volt-e kellemetlen, rossz élménye, amelyet meg tud említeni? P<
+
1,3,7
100 90
+ 1,3,6,7 1,3,7 1,3,4,7 +
10
12
20
24
@
8
8
14
15 27
80
13,14 13,14 11,12 11,12
32
33 45
20
38
30
32
70
68
13
14
70 60 50 40
90
88
80
76
86
85 73
30
68
67 55
80
62
20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
csoportok
igen
nem
33. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III.
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens (p<0.01)
+ = minden férfi játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat @ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.01) különbséget mutat
148
Mi tetszik különösen a játékvezetésben, jelenleg miért vállalja a fáradalmait?
P< 2,3,5 1,3,4,5
100% 90%
1 5 1 5 9
80%
3 2 3 2 6 3 3
+
13 5 3
6
70%
1,2,3 1,2,3
4 4
4 4
7
9
3
@
2 4 5
3 3 4
4
7
6
7
5
6
10
7
6
10
5 4
9
5
4
8
60%
3
9
5
3
@
2 7 2 3
@
4 5 12
13 25
9
2
11,13
5
8
6 2 6
9
4 2
8
#
3 4 3
11,13
4 4 7 5 7
6
8
7
3
3 16
50%
#
21
70
78 5
40% 30%
78 65
59
59
65
65
75
71
62
59 43
20%
47
10%
20 10
0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
csoportok
sportágszeretet kihívás pénz felelősség
magasabb osztályba kerülni elismerés barátok mozgás
34. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III. 8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei 11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens + = minden férfi játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat @ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat #=minden férfi játékvezetőasszisztensi csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
149
%
Mit szeret jobban: nehéz, sok nézőelőtt zajló tétmérkőzéseket, vagy gyenge, nézők nélküli mérkőzéseket?
P< 3,4,6,7 3,4,5,6,7 1,2
100
6
4
90
15
1,2
16
2,7
11
1,2
17
1,2,5
22
10
10
12
16
80
@
13,14
14
11,14
4
5
10
#
27 46
70 60 50
94
96
40
85
84
89
83
78
88
96
84
30
95
90 73
54
20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
csoportok
sok néző kevés néző
35. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezető asszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III. (p<0.05)
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens
@ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat # = minden férfi játékvezető asszisztensi csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
150
Mit vár a további játékvezet ői pályafutásától a saját emberi fejlődésére? 100%
P< +
+
8
90%
+
+
+
+
8 2
10
12
15
33
80%
14
55
60%
3
4 3
8
21
6
10
41
13
#
10
10
6
16
31
13
31
26
19
10 10
22
5 5
3 3 8
20 11 19
41 28
#
15
14 70
16 8
10
10%
#
19
37 23
#
15
20
14
33
@
15
24
4
90
40% 30%
18
6
23
25
@
24
28 18
50%
@
8
8
6
70%
20%
7 3
+
25
27
70
12
33
15 4
0% 1
2
3
4
5
6
7 8 9 csoportok
magasabb osztályba kerülni szakmai fejlődés rutinszerzés magabiztosság
10 11 12 13 14
szinvonalas mérkőzések semmi egészségmegőrzés
36. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III.
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens
+ = minden férfi játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat @ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat # = minden férfi játékvezető asszisztensi csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
151
Milyen anyagi kedvezményeket remél a szerencsés játékvezetői pályafutásától?
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
P< +
1,3
+
1,3,7 1,3
1,3
1,3,4
10
10
56
53
@
14
13
12,14 11,13
11 40
50
29 73
74
76
69
1
3
10 7
5
3 28
7
3
24
25
19
21
26
2
3
4
5
6
53
50
10
20
69
25 60
47
10
27
34
37
33
8
9
10
14
39
37
11
12
60
9
30
31
13
14
csoportok
sokat
keveset
semmit
37. ábra: Férfi-, illetve női játékvezetők, valamint férfi játékvezetőasszisztensek motivációs anamnézis vizsgálatának eredménye 1=Férfi FIFA; 2=Férfi Országos; 3=Férfi Utánpótlás; 4=Férfi NB III.; 5=Férfi Megye I.; 6=Férfi Megye II.; 7=Férfi Megye III.
8=Női FIFA; 9=Női Országos;10=Női Megyei
11=Férfi FIFA asszisztens; 12=Férfi Országos asszisztens; 13=Férfi Utánpótlás asszisztens; 14=Férfi Megyei asszisztens (p<0.05)
+ = minden férfi játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat @ = minden női játékvezetőcsoporttal szignifikáns (p<0.01) különbséget mutat
152
Férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata - kijelentés
250 gyakoriság
200 150 100 50 0 1
P<
* FIFA
2
FIFA, Megyei
Országos
3
4
5
er ősségi fok
FIFA, Megyei
*
Utánpótlás
Megyei
38. ábra *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata - kérdés
200 gyakoriság
150 100 50 0 1
P<
*
*
FIFA
Országos
2
3
4
* Utánpótlás
5
erősségi fok
* Megyei
39. ábra *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
153
Férfi játékvezetőcsoportok verbális kommunikációjának vizsgálata - felszólítás 250
gyakoriság
200 150 100 50 0 1 P<
2
3
4
*
FIFA, Megyei
FIFA
Országos
5
FIFA, Megyei
Utánpótlás
erősségi fok
* Megyei
40. ábra *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata - mimika
250 gyakoriság
200 150 100 50 0 1 P<
* FIFA
2
3
*
4
erősségi fok
5
FIFA, Országos
Országos
Utánpótlás
FIFA, Országos
Megyei
41. ábra *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
154
Férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata - tekintet
120 gyakoriság
100 80 60 40 20 0 1
P<
2
* FIFA
3
*
4
5
erősségi fok
FIFA, Országos
Országos
Utánpótlás
FIFA, Országos
Megyei
42. ábra *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata - hangerő
120 gyakoriság
100 80 60 40 20 0 1
P<
2
Utánpótlás,
Utánpótlás,
Megyei
Megyei
FIFA
Országos
3
4
* Utánpótlás
5
erősségi fok
* Megyei
43. ábra *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
155
Férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata - kézmozgás
500 gyakoriság
400 300 200 100 0 P<
*
*2
1
FIFA
*4
3
Országos
5
Utánpótlás
*
erősségi fok
Megyei
44. ábra *=minden csoporttal szignifikáns (p<0.05) különbséget mutat
Férfi játékvezetőcsoportok nem verbális kommunikációjának vizsgálata - érintés
gyakoriság
40 30 20 10 0 1
P<
Utánpótlás, Megyei
FIFA
2
3
erősségi fok
4
Utánpótlás, Megyei
FIFA, Országos
Országos
Utánpótlás
45. ábra (p<0.05)
156
5
FIFA, Országos
Megyei
A JÁTÉKVEZETŐSZAKMAI TELJESÍTMÉNYE ÉS SZEREPVÁLLALÁSA A M AI LABDARÚGÁSBAN
MELLÉKLETEK (kérdőívek, tesztek)
157
1. kérdőív Labdarúgó játékvezetők szociológiai mutatóit vizsgáló kérdő ív (magyar nyelvű)
Labdarúgó játékvezetők szociológiai vizsgálata
Kérem, jelölje életkorát! Életkora:
Kérem, tegyen „x” jelet a megfelelőhelyre! Neme: férfi:
nő:
Mikor végezte el a játékvezetői tanfolyamot:
Mióta foglalkozik játékvezetéssel:
évben.
év óta.
Kérem, tegyen „x” jelet a megfelelőhelyre! Kérem, jelölje lakóterületét! falu
nagyközség
város
megyeszékhely
főváros
A játékvezetés mellett milyen munkát végez, mi a munkaköre:
……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………
158
Kérem, tegyen „x” jelet a megfelelőhelyre! Jelölje meg legmagasabb iskolai végzettségét! 8. általános iskola alatt 8. általános iskola szakiskola szakközépiskola, gimnázium technikum főiskola, egyetem
Rendelkezik-e valamilyen sportszakmai végzettséggel? Ha igen, milyennel? …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………….
Nyelvismerete: …………….. alapfok középfok felsőfok …………….. alapfok középfok felsőfok …………….. alapfok középfok felsőfok
Kérem, tegyen „x” jelet a megfelelőhelyre! Családi állapota: nőtlen/hajadon
házas
elvált
Gyermekei száma:
159
özvegy
2. kérdőív Labdarúgó játékvezetők szociológiai mutatóit felmérőkérdő ív (angol nyelvű) Sociology examination of football referees
Age: Put an ’x’ to the proper box: Sex:
male
female
When did you finish the training course?
Year:
How long have you been refereeing?
Since:
Type of your settlement: Village
large village
town
regional center
capital
Your job/work besides refereeing: …………………………………………………………………………………................. ............................................................................................................................................. Highest level of studies: Less than 8 classes 8 classes (primary school) Specialized school Vocational school, secondary school Technical school College, university
160
Have you any sport-specific qualifications? If yes, what type? …………………………………………………………………………………………..... ............................................................................................................................................. Language skills: Language
Level of knowledge
…………………
basic
intermediate
advanced
…………………
basic
intermediate
advanced
…………………
basic
intermediate
advanced
Marital status Single
married
divorced
No of children:
161
widow
3. kérdőív Labdarúgó játékszabály-ismeretet felmérőkérdő ív (magyar nyelvű) ELMÉLETI KÉRDÉSEK 2004 Név…………. Játékvezetői besorolás……………….. 1. A támadó csapat szélsője az oldalvonal mellől be akarja ívelni a labdát a tőle kb. 40 méterre egyedül álló, lesen lévőközépcsatárnak. Egy tőle kb. 20 méterre helyezkedő védőazonban kifejeli a labdát a kapuvonalon túlra. Hogyan folytatódik a játék?
2. Szögletrúgáshoz letett helyzetekben láthatjuk a labdát.
Az ábrán hányas számmal jelöltük a labda szabálytalan elhelyezéseit?
3. Egy játékost, aki gyorsan az ellenfél kapuja felé fut, a játékvezetőleshelyzet miatt megállít. Az emiatt megítélt közvetett szabadrúgást honnan kell elvégezni?
4. Megengedett-e, hogy a büntetőrúgást végzőjátékos cselezzen a labda elrúgása előtt?
5. Mit ítéljen a játékvezető, ha a félpályánál az egyik játékos a mezénél fogva visszahúzza ellenfelét, miközben a labda játékban van?
6. A játékvezető- fegyelmezési jogkörével élve - kinek mutathat fel sárga vagy piros lapot?
7. Egy játékos szabályos körülmények között elvégez egy bedobást, ám a labdát szándékosan, durván az egyik - közelben álló - ellenfele fejének dobja. Mit tegyen a játékvezető?
162
8. Egy védőjátékos a labdát a saját tizenhatosához vezeti. Lábbal dekázgatva felemeli a levegőbe, és odafejeli a kapusának. A kapus észleli a nyilvánvaló hazaadási szándékot, ezért kézzel nem is ér a labdához, hanem lábbal játssza meg azt. Be kell-e avatkoznia a játékvezetőnek? Ha igen, hogyan?
9. A támadó csapat kapusa saját büntetőterületén belül megüti egyik ellenfelét, miközben a játék a másik térfélen folyik. Az asszisztens észleli a történteket, felemeli a zászlóját, ám a játékvezetőezt nem veszi észre. A labda közben egy védőről kipattan az oldalvonalon túlra, a támadó csapat pedig gyorsan elvégzi a bedobást. A támadás végén szabályos gól születik. A játékvezetőekkor veszi észre a másik térfélnél az asszisztense jelzését. Hogyan folytatódik a mérkőzés?
10. Egy játékos - mikor a labda játékban van - összeszólalkozik az egyik csapattársával, majd leköpi őt. A játékvezetőészleli az esetet. Mit tegyen?
11. A támadó csapat a kapuelőtér határoló vonaláról, a kapufával pontosan szemben végez el közvetett szabadrúgást. Állhat-e védőa letett labdához közelebbi kapufa mellett, a kapuvonalon, a kapun kívül?
12. Egy játékos - akinek volt már a mérkőzésen egy sárga lapja - gólt lő. A gól utáni örömében leveszi a mezét, és ezzel felfedi az alsóingére előre odaírt jelmondatot. Mi a játékvezetőteendője?
13. A támadó csapat középpályása egy hosszú, lapos labdával a nem lesen álló balszélsőt szeretné indítani. Ekkor a középcsatár lesen áll. A jókor visszaérőjobbhátvéd szabályos becsúszással előzi meg a balszélsőt, ám olyan szerencsétlenül, hogy a labda éppen a korábban lesen álló középcsatárhoz kerül, aki így tisztán a kapura vezetheti azt. Mit tegyen a játékvezető?
14. Az „A” csapat bedobást végez. A bedobást szabálytalanul végzik el, ám a labda a B csapat játékosához kerül, akinek nyilvánvaló gólszerzési lehetősége van. Mi a játékvezetőteendője, alkalmazzon-e előnyszabályt?
15. A védőjátékos saját kapuja felé rúgja a labdát, mely az elrúgás után még egy támadót is érint. A labda irányt sem változtat, és így kerül egy korábban is lesen álló támadóhoz. Mit ítéljen a játékvezető?
16. Egy védőjátékos, miközben a labda játékban van, szándékosan kilép a játéktérről, így próbálja meg lesre állítani az ellenfelét. Ekkor az így lesre került támadót indítják egy pontos labdával. A játékvezetőészleli az esetet. Mit tegyen?
163
17. A támadó csapat középpályása hosszú labdával indítja a tőle kb. 40 méterre lévő, lesen álló csapattársát. A labda elrúgását követőpillanatban egy elkésett védőmegrúgja a középpályás lábát, a labda azonban mégis eljut a lesen álló támadóhoz. Az asszisztens ekkor felemeli a zászlóját, és lest jelez. A játékvezetőészleli a történteket. Mit tegyen?
18. Egy büntetőrúgás alkalmával, a játékvezetősípszóval megadja az engedélyt a rúgás elvégzésére. Ekkor észleli, hogy a büntetőterületen kívül az egyik támadó megüti az ellenfelét. Közben a büntetőt még nem hajtották végre, éppen nekifutni készül a végrehajtó játékos. Mit tegyen a játékvezető?
19. Büntetőrúgás alkalmával hova helyezkedjen az asszisztens? Mit kell figyelnie és jeleznie?
20. Büntetőrúgás alkalmával határvonalánál húzott köríven?
állhatnak-e
a
mezőnyjátékosok
büntetőterület
21. A játékvezetőa sérülése után visszatérőjátékost a játéktér mely részén engedheti be, ha a labda játékban van, ill., ha a labda játékon kívül van?
22. A labda játékban van, mikor a kapus a kapuvonal és a háló által határolt területen megüti az ellenfél egyik játékosát. Mit tegyen a játékvezető?
23. Játékos csere alkalmával, amikor a lecserélt játékos már elhagyta a játékteret, de a cserejátékos még nem lépett be a játéktérre, a lecserélt játékos megpofozza az egyik labdaszedőt. Mit tegyen a játékvezető?
24. A támadó és a védőa labdáért folytatott küzdelemben kiesnek az oldalvonalon túlra, miközben a labda a játéktéren játékban marad. Ekkor a földön lévővédőa felpattanni készülőtámadót a mezénél fogva visszahúzza a földre. A játékvezetőészleli az esetet. Mit tegyen?
25. A támadó csapat középpályása pontos labdával ugratja ki a középcsatárt, aki átveszi a labdát, és nyilvánvaló gólhelyzetben kapura tör. A büntetőterületen kívülre kifutó kapus merész vetődéssel, szándékosan kézzel elüti a labdát a középcsatár elől, megsemmisítve ezzel a gólhelyzetet. A játékvezetőészleli az esetet, és sípol. Ekkor veszi észre, hogy az asszisztens felemelt zászlóval jelzi, hogy a kiugró középcsatár lesről indult. Mit tegyen?
164
4. kérdőív Labdarúgó játékszabály-ismeretet felmérőkérdő ív (angol nyelvű) THEORETICAL QUESTIONS 2004 Name:……………………. Ranking in refereeing…………...... 1. Winger of the attacking team intends to cross the ball to a center forward 40 m away, and being in an offside position. But a defender about 20 m far, heads the ball over the goal line. How does the match continue?
2. The ball is on the corner for a corner kick. Give the numbers when the ball is in an incorrect position.
3. A player, who quickly runs towards the opponent’s goal, is stopped by the referee for an off-side situation. From where should the awarded indirect freekick be executed?
4. Is it allowed for the player designated to kick the penalty, to do feints/fakes before executing the penalty?
5. What should be awarded, if a player at the halfway line drags the opponent back by his/her jersey and the ball is in play?
6. Who can the referee show a yellow or a read card?
165
7. A player executes a correct throw in, but he throws it roughly and intentionally to the head of his nearby opponent. What should the referee do?
8. A defender dribbles the ball towards his own penalty box. He juggles with the ball, and finally heads it to his own goalkeeper. The keeper recognizes the intentional back pass, so he does not handle the ball, but kicks it. Should the referee interfere with the play? If yes, how?
9. The goalkeeper of the attacking team hits one of his opponents within his own penalty area, while the ball is in play on the other half. The assistant referee recognizes it, raises his flag, but the referee does not notice it. The ball goes out of bounds from a defender. The attacking team quickly executes the throw in. The attack is finished with a legal goal. Then the referee realizes the risen flag of the assistant referee. How does the match continue?
10. A player is quarrelling with one of his opponents, while the ball is in play, then he spits on him. The referee notices the situation. What should he do?
11. The attacking team executes an indirect free kick from the goal area line at right angle to the goal. Can the defender stand either to the near post, or on the inner goal line or on the outer goal line?
12. A player who has already a yellow card, scores a goal. Being happy, he takes off his shirt, and reveals the sentence written to the T-shirt in advance. What should the referee do?
13. The midfielder of the attacking team launches an attack, and reaches the left winger not being in an off-side position with a long flat ball. The center forward is in off-side position. The arriving left back executes a well-timed sliding tackle, but the ball gets to the center forward still being in an off-side position, who then drives for the goal. What should the referee do?
166
14. Team ’A’ executes an illegal throw in, but the ball gets to the player of Team ’B’, who has a clear chance for scoring. What should the referee do? Should he play advantage?
15. The defender kicks the ball towards his own goal, which touches another defender as well. The ball gets to an attacker being in an off-side position. What should the referee do?
16. A defender intentionally leaves the pitch, while the ball is in play, trying to create an off-side situation. At that moment one of the attackers (thus being in an off-side position) receives the ball. The referee notices the situation. What should he do?
17. A player being in an off-side position receives a long, 40 meter pass from the center forward. Right after the moment of kicking the ball, a defender, being late for the ball, kicks the leg of the centre forward, but the ball is received by the attacker in off-side position. The assistant referee raises his flag, and shows the off-side situation. The referee notices the situation. What should he do?
18. In a penalty kick situation the referee blows the whistle and lets the player execute the penalty. At the same time he realizes that one of the attacking players out of the penalty box hits his opponent. The penalty has not been executed, yet, the player is preparing for approaching the ball. What should be done?
19. Where should the assistant referee position himself in case of a penalty kick? What has he care for and sign?
20. In case of a penalty kick, can the field players stand on the penalty arc?
21. An injured player would like to return. Which part of the pitch can he enter, if the ball is in play, or if it is out of play?
167
22. The ball is in play, when the goalkeeper hits one of the opponent players on the area within the inner goal line and the net. What should the referee do?
23. In case of substitution, the substituted player who has already left the pitch, (and the incoming player has not entered it), hits one of the ball boys. What should the referee do?
24. Both the attacker and the defender player fall out of the sideline, while fighting for the ball. The ball remains inside the boundary lines. The player on the ground drags back the other one by his jersey, ready to jump up. The referee notices it. What should he do?
25. The midfielder of the attacking team passes directly to the centre forward, who receives the ball and drives for the goal in a goal situation. The goalkeeper running out of the penalty box dives for the ball and hits it, anullating the goal situation. The referee notices it and blows his whistle. Then he realizes that the assistant referee’s flag is up, showing that the center forward was in an off-side situation. What should he do?
168
5. teszt Labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálata Pieron teszttel
169
6. kérdőív Labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelőképességét vizsgáló kérdőív (magyar nyelvű)
A kérdőív azt méri fel, hogy Ön miként reagál a konfliktusokra, azokra a helyzetekre, amikor eltérés van saját szándékai és mások szándékai között. Jelölje meg, hogy az alábbi megoldási módok (konfliktuskezelési stratégiák) milyen mértékben jellemzőek Önre! Általában mennyire alkalmazza ezeket konfliktusos helyzetekben. Karikázza be a megfelelőszámot!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Kitartóan képviselem álláspontomat. Megpróbálom mások igényeit az enyémek fölé helyezni. Megpróbálok olyan megoldást találni, amit mindenki el tud fogadni. Kerülöm a konfliktusokat. Arra törekszem, hogy közösen elemezzük a helyzetet Próbálok hibát találni a másik álláspontjában. Harmóniára törekszem. Tárgyalok, hogy a javaslataimnak legalább egy része megvalósuljon. Ellentmondásos ügyekben kerülöm a nyílt vitákat. Az egyetértés elérése érdekében nyíltan megosztom másokkal a rendelkezésemre álló információkat. Örülök, ha nekem lesz igazam. Figyelembe veszem mások ajánlásait. Az egyet nem értés megszüntetése érdekében keresem a középutat. Érzéseimet magamban tartom, hogy elkerüljek nehéz helyzeteket. Támogatom a nyílt vitákat. Vonakodom elismerni, hogy nincs igazam. Segítek másoknak, hogy megőrizhessék önérzetüket, ha nem születik megegyezés. Hangsúlyozom az „adok-kapok” előnyeit. Buzdítok másokat arra, hogy vegyék át az irányítást a problémamegoldásban. Saját álláspontomat úgy adom elő, mint egyet a sok közül.
170
ritkán 1 2 1 2
gyakran 3 4 3 4
5 5
1
2
3
4
5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
1
2
3
4
5
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1
2
3
4
5
7. kérdőív Labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelőképességét vizsgáló kérdőív (angol nyelvű)
DIRECTIONS: Indicate how often you use each of the following strategies by circling the appropriate number.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
I tenaciously argue my position. I try to put the needs of others above mine. I try to arrive at a compromise both parties can accept. I try not to get involved in conflicts. I strive to thoroughly, jointly investigate issues. I try to find fault in the other person’s position. I strive to foster harmony. I negotiate to get a portion of what I propose. I avoid open discussions of controversial subjects. I openly share information with others in resolving disagreements. I enjoy winning an argument. I go along with the suggestions of others. I look for a middle ground to resolve disagreements. I keep my true feelings to myself to avoid hard feelings. I encourage the open sharing of concerns and issues. I am reluctant to admit I am wrong. I try to help others avoid ‘losing face’ in a disagreement. I stress the advantages of ‘give and take’. I encourage others to take the lead in resolving controversy. I state my position as only one point of view.
171
rarely 1 2 1 2 1 2
always 3 4 3 4 3 4
5 5 5
1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1
2
3
4
5
8. kérdőív Labdarúgó játékvezetők alkati szorongását vizsgáló kérdőív (magyar nyelvű) Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel az emberek önmagukat szokták jellemezni. Figyelmesen olvassa el valamennyit és karikázza be a jobb oldali számok közül a megfelelőt attól függően, hogy általában hogyan érzi magát!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Jól érzem magam. Gyorsan elfáradok. A sírás ellen küszködnöm kell. A szerencse engem elkerül. Sokszor hátrányos helyzetbe kerülök, mert nem tudom elég gyorsan elhatározni magam. Kipihentnek érzem magam. Nyugodt, megfontolt és tettrekész vagyok. Úgy érzem, hogy annyi megoldatlan problémám van, hogy nem tudok úrrá lenni rajtuk. A semmiségeket is túlzottan a szívemre veszem. Boldog vagyok. Hajlamos vagyok túlságosan komolyan venni a dolgokat. Kevés az önbizalmam. Biztonságban érzem magam. Kritikus helyzeteket szívesen elkerülöm. Csüggedtnek érzem magam. Elégedett vagyok. Lényegtelen dolgok is sokáig foglalkoztatnak, és nem hagynak nyugodni. A csalódások annyira megviselnek, hogy nem tudom a fejemből kiverni őket. Kiegyensúlyozott vagyok. Feszült lelkiállapotba jutok, és izgatott leszek, ha az utóbbi időszak gondjaira, bajaira gondolok.
172
soha 1 1 1 1 1
néha 2 2 2 2 2
gyakran mindig 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
1
2
3
4
1 1
2 2
3 3
4 4
1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4
1
2
3
4
1 1
2 2
3 3
4 4
9. kérdőív Labdarúgó játékvezetők alkati szorongását vizsgáló kérdőív (angol nyelvű) DIRECTIONS: A number of statements which people have used to describe themselves are given below. Read each statement and then blacken in the appropriate circle to the right of the statement to indicate how you generally feel. There are no right or wrong answers. Do not spend too much time on any one statement but give the answers which seems to describe how you generally feel.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
almost sometimes never I feel pleasant. 1 2 I tire quickly. 1 2 I feel like crying. 1 2 I wish I could be as happy as others seem 1 2 to be. I am losing out on things because I can’t 1 2 make up my mind soon enough. I feel rested. 1 2 I am „calm, cool, and collected“. 1 2 I feel that difficulties are piling up so that I 1 2 cannot overcome them. I worry too much over something that 1 2 really doesn’t matter. I am happy. 1 2 I am inclined to take things hard. 1 2 I lack self-confidence. 1 2 I feel secure. 1 2 I try to avoid facing a crisis or difficulty. 1 2 I feel blue. 1 2 I am content. 1 2 Some unimportant thought runs through 1 2 my mind and bothers me. I take disappointments so keenly that I 1 2 can’t put them out of my mind. I am a steady person. 1 2 I get in a state of tension or turmoil as I 1 2 think over my recent concerns and interests.
173
often 3 3 3 3
almost always 4 4 4 4
3
4
3 3 3
4 4 4
3
4
3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4
3
4
3 3
4 4
10. kérdőív Labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézisét vizsgáló kérdőív (magyar nyelvű) MOTIVÁCIÓS ANAMNÉZIS KÉRDŐÍV (Nagykáldi Csaba 1975) (Bartha Csaba, Majoross Kinga 2004)
A játékvezetés kezdetének indítórugói 1. Kinek a közvetítésével került kapcsolatba a játékvezetéssel?
2. Ki biztatta elsősorban a játékvezetésre?
3. Hány éves korában kezdte el hivatásosan a játékvezetést?
4. Hány éves korában vezette az elsőnem hivatalos labdarúgó mérkőzést? (iskolai, barátok közötti)
5. Mire tud elsősorban visszaemlékezni a játékvezetéssel kapcsolatban?
6. Volt-e kiemelkedően szép élménye a játékvezetés során, amire szivesen gondol vissza?
7. Volt-e kellemetlen, rossz élménye, amelyet meg tud említeni? Mi volt ez?
Aktuális motivációs helyzet 1. Mit tud felsorolni, hogy jelenleg miért vállalja a játékvezetés fáradalmait?
2. Mi tetszik különösen a játékvezetésben, amiért érdemes végezni?
174
3. Mit
nem
kedvel
a
játékvezetésben,
mi
az,
amitől legszívesebben
megszabadulna?
4. Mit szeret jobban: nehéz, sok nézőelőtt zajló tétmérkőzéseket, vagy gyenge, nézők nélküli mérkőzéseket? Miért?
5. Mit tesz közvetlenül az estlegesen elrontott mérkőzések után?
6. Milyen hatással van egy sikeresen levezetett mérkőzés a további szereplésére, egész magatartására?
7. Vannak-e zavaró dolgok, amelyek jelenleg hátráltatják a játékvezetésben? Mik ezek? A jövőre vonatkozó elvárás, beállítottság 1. Mit vár a további játékvezetői pályafutásától a saját emberi fejlődésére?
2. Milyen anyagi kedvezményeket remél a szerencsés játékvezetői pályafutásától?
3. Előreláthatólag meddig fog még játékvezetőként működni?
4. Mi tudná meggátolni végképp, további játékvezetői pályafutását?
5. Milyen
közelebbi és
távolabbi célkitűzései
kapcsolatban?
175
vannak a játékvezetéssel
11. kérdőív Labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézisét vizsgáló kérdőív (angol nyelvű) MOTIVATIONAL QUESTIONNAIRE (Csaba Nagykáldi, 1975) (Csaba Bartha, Kinga Majoross, 2004)
Motives of starting refereeing 1. Who mediated refereeing to you?
2. Who encouraged you first to become a referee?
3. At what age did you start refereeing as a profession?
4. At what age had your first refereeing at a football match (at school, among friends, etc?)
5. What comes first to your mind in relation to refereeing?
6. Have you ever had an extremely good refereeing experience you happily remember?
7. Have you ever had a very bad, unpleasant refereeing experience? What was it?
Actual motivational situation 1. What are the reasons you still ’suffer’ the tiredness of refereeing? List them!
2. What do you like most in refereeing? Why is it worth doing?
176
3. What don’t you like in refereeing, why would you happily get rid of it?
4. What do you prefer: difficult matches of decisive importance with a huge number of spectators, or easy ones without spectators? Why?
5. What do you do immediately after a spoilt match?
6. What are the effects of a successfully conducted match on your later performance, behavior?
7. Are there disturbing things which negatively influence refereeing? What are they?
Expectations for the future 1. Do you expect any personal human development as a referee on your later career?
2. What financial advantages do you expect from a lucky refereeing career?
3. How long will you think you continue refereeing?
4. What could prevent you from refereeing further on?
5. What immediate and distant aims you have in relation to refereeing?
177
12. feladatlap Labdarúgó játékvezetők verbális, illetve nem verbális kommunikációjának vizsgálatához használt felmérőlap Játékvezetőneve: Minősítési osztálya: Mérkőzés: VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Beszéd Felszólítás Kérés Kijelentés
Helye:
Időpontja:
NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Mimika Tekintet Hangszín - Hangerő
A kéz mozgásai
Testtartások
Távolságtartás
A verbális, illetve nem verbális kommunikáció intenzitásának skálája: 1=gyenge, h atástalan 2=nem befolyásolja a játékost 3=közepes 4=erős, hatásos 5=kiváló, teljes mértékben eléri a célját
178
Érintés
