A HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

A H UNYADI J ÁNOS Á LTALÁNOS I SKOLA G IMNÁZIUM S ZAKKÖZÉPISKOLA ÉS K OLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2009.

Oldal: 1/118

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................................4 1. Nevelési program ............................................................................................................................... 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, a NAT kulcskompetenciái ..............6 1.1.1A kompetencia alapú oktatás fejlesztési terve…………………………………………..10 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok eljárásai ....................................17 1.2.1. Tanulóink személyiségének fejlesztésével kapcsolatos feladataink...................17 1.2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................17 1.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek………..19 Roma felzárkóztató programunk.........................................................................................21 1.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység......................................................24 1.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.........................................................23 1.6. Hátránycsökkentés, esélyegyenlőség ........................................................................................25 1.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ......................25 1.6.2. A szociális hátrányok enyhítése .........................................................................28 1.6.3. Képesség kibontakoztató- integrációs program………………………………..29 1.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...............................................................................................................29 1.8. A szülők, tanulók, az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...............................................................................................30 1.9. Egészségnevelési program.........................................................................................................32 1.9.1. Drogmegelőzés...................................................................................................33 1.10. Környezeti, környezetvédelmi nevelés ...............................................................................34 1.11. Fogyasztóvédelmi program.................................................................................................35 1.12. A mindennapos testedzés lehetőségei, keretei ....................................................................36 1.12.1. A gyógy-és könnyített testnevelés......................................................................36 2. Helyi tanterv...................................................................................................................................37 2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglakozások és azok óraszámai................................................................................................37 2.1.1. MOZAIK helyi tantervi óraszámok…………………………………………………..38 2.1.2. Az 1-4. évfolyam (MOZAIK+ APÁCZAI) 2009-2010. tanév…………………..........39 2.1.3.Az egész napos nevelés-oktatás heti foglalkozási terve 2009/2010…………………...40 2.1.4..A nemzetiségek óratervei 1-4. o.……………………………………………………...41 2.1.5.Tagintézmény: Kéleshalom……………………………………………………………42 2.1.6.Sajátos nevelési igényű tanulók tagozata ……………………………………………..43 2.2. Óraterv az 5-8. évfolyamon (2009-2010. tanévtől)…………………………………………...44 2.2.1. Nyolc évfolyamos gimnázium tantárgyi struktúrája, óraszáma……………………….45 2.2.2. A nemzetiségek óraterve 5-8.o.………………………………………………….........47 2.2.3. Nem szakrendszerű oktatás és értékelése……………………………………………...48 2.2.4. A nem kötelező órakeret felhasználása………………………………………………..50 2.3. Középfokú oktatás…………………………………………………………………………….51 2.3.1. Az általános gimnáziumosztályai...................................................................................51 2.3.2.A nyelvi előkészítő osztályai...........................................................................................52 2.3.3. A középiskolai dráma szakosított program óraszámai………………………………...54 2.3.4. Szakképzés……………………………………………………………………………..55 2.4. A kollégiumi foglalkozások szerkezete ..............................................................................60 2.5. Óraterv a dolgozók általános iskolájához (5-8. évfolyam)...…………………………………61 2.6. Gimnáziumi felnőttképzés……………………………………………………………………..61

Oldal: 2/118

3. 4.

Tananyag és követelmények...............................................................................................61 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei………………................................................................................................62 5. Napközi otthon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás, tanulószoba……………………..63 6. Tanulói jogviszony, átjárhatóság ........................................................................................64 6.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ..............................................................64 6.1.1.Általános iskolai oktatás .....................................................................................................64 6.1.2.Középfokú oktatás-gimnázium ...........................................................................................65 6.1.3.Szakképzés: 13-14. évfolyam..............................................................................................66 6.1.4.Magántanulói jogviszony ....................................................................................................66 6.1.5.Kollégiumi beiratkozás .......................................................................................................67 6.1.6. Beiratkozás a nyolcosztályos gimnáziumba és a dráma szakosított programba………....67 6.2. Magasabb évfolyamra lépés feltételei ................................................................................68 6.3. Egy évfolyamon belül a másik osztályba való átlépés feltételei.........................................69 6.4. Egyéni továbbhaladás engedélyezése .................................................................................69 6.5. Gimnáziumba, szakképző évfolyamra való felvétel más iskolából ....................................69 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a szöveges értékelés....70 7.1 A tantárgyi előmenetel elbírálása........................................................................................71 7.1. Szöveges értékelés ..............................................................................................................73 7.2. A kiemelkedő teljesítmények elismerése és a büntetés ......................................................74 7.2.1. A jutalmazás alapja.............................................................................................................74 7.2.2. Tanulók büntetése...............................................................................................................74 7.3. A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ...............................75 7.3.1. Minősítés szempontjai ........................................................................................................75 7.3.2. A szorgalom és a magatartás értékelésének, minősítésének követelményei ......................76 7.3.3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén .....................................................................................................................77 8. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása……………………………………………………………………………………..78 8.1. Elvei....................................................................................................................................78 8.2. Korlátai ...............................................................................................................................79 9. Modulok értékelése és minősítése, beszámítása …………………………………………80 10. Az érettségire való felkészítés ............................................................................................81 11. Nemzetiségi oktatás ............................................................................................................81 11.1. A kisebbségi iskolai oktatás formái ....................................................................................82 11.2. A cigány kisebbségi, etnikai oktatás...................................................................................84 11.3. Német nemzetiségi program ...............................................................................................88 11.4. A német nemzetiségi nyelvoktató programban tanuló gyermekek részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag...................................................................................91 12. A dolgozók általános iskolája (5-8. évfolyam)…………………………………………………...92 13. A tanulók fizikai állapotának felmérésére vonatkozó módszerek ......................................94 14. A nyolc osztályos középfokú oktatás, nevelés……………………………………………95 15. Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése………………………………….101 16. A dráma szakosított program /9-12. évf./…..……………………………………………110 17. Szakmai program………………………………………………………………………..112 18. A választott tantervek forrásai…………………………………………………………..114 Függelék (mellékletek felsorolása)......................................................................................................116

Oldal: 3/118

„A látóhatár, amit az ember megpillant, sosem a végső part, mert ezen a látóhatáron túl van még egy másik, azután egy következő, mindvégig.” (Flaubert)

Bevezetés Ez a pedagógiai program, ez az önarckép, öndefiníció, - amelyet a Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium kollektívája összeállított – nem a „végső part”. A több mint 250 éves általános iskola, a több mint 40 éves gimnázium és kollégium számvetése a mögöttünk lévő múlttal, felmutatása a jelenben folyó tevékenységeknek, és továbbvitele, megszervezése, egy nevelési-oktatási időszaknak az előttünk álló – a jövő – távlatában. Éppen ez az utóbbi volt a legnehezebb: egy megújuló társadalomban, egy gyökeresen átalakuló oktatási struktúrában és az azzal lépést tartani kívánó iskolában ennek a jövőnek a kialakítását, átformálásának dokumentumát tesszük közzé egy rövid időszakot felölelő közös munka eredményeként. A Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégiumnak nemcsak jövője van, hanem gazdag múltja és eredményes munkát tükröző jelene is. Valljuk: a régi értékek és az új értékek harmóniája jelentheti a megújuló iskolát. Ennek az iskolának a feladata a korábban bevált dolgokat továbbvinni, az elavultnak bizonyultak helyére közös erővel új célokat és megfelelő megvalósítási formákat találni. Tesszük ezt valamennyien, akik ezt a pályát választottuk hivatásként, és mindannyian, akik életünket az iskola, a gyerekek szolgálatába állítottuk. Számunkra a gyerekek a legfontosabbak: ők a JÖVŐ. Nekünk adatott az a gyönyörű feladat, hogy fejlesszük értelmüket, és ami még lényegesebb: személyiségüket. A személyiséget J. Semprun így definiálja: „A személyiség nem más, mint az ember jelenébe futó múltjának összessége.” Ezt a MÚLTAT mi formáljuk. Együtt a szülőkkel, a munkánkat segítő felnőttekkel, a fenntartó Önkormányzattal, a társadalommal. Ezért a múltért felelősek vagyunk. Ennek a múltnak a JELENÉT szolgálni a legszebb hivatás. Ezt a MÚLTAT adjuk mi a JELEN JÖVŐJÉNEK. Somogyiné Sági Piroska igazgató Az érvényes Alapító Okiratunk az I. számú mellékletben található.

Szerkezeti felépítésünk:

Oldal: 4/118

TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

Általános Iskola

Középiskola

1-8. évfolyam

9-12. évfolyam

Német nemzetiségi tagozat

9-13. évfolyam nyelvi előkészítő

Cigány kisebbségi oktatás

5-12. évfolyam

Kollégium

TAK tagozat Kéleshalom 1-4 összevont

Diákélelmezés Oldal: 5/118

Szakképzés 13-14. évf.

1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, a NAT kulcskompetenciái •

Az európai és a magyar kultúra átörökítése Vallási, világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk, a tananyagot ennek megfelelően közvetítjük. / Kt.4.§ 2. és 3. bek./ Lehetővé tesszük a hitoktatást is az intézményünkben, az órarendekhez igazodva.

•

Intézményünk minden osztályában magyar nyelven oktatunk. / Kt.5.§ A városunkban és környékén élő német kisebbséghez tartozó népesség gyermekeinek is meg kívánjuk adni a lehetőséget, hogy megismerhessék elődeik kultúráját, hagyományait és nyelvét Az általános iskolai szakaszban évfolyamonként 1-1 osztályban a német nemzetiségi nyelvoktató program szerint dolgozunk.

•

A kulcskompetenciák fejlesztése Feladatunk a személyiségfejlesztő oktatás. A hagyományok ápolása, az értékek megőrzése, a tudás, a munka megbecsülése, a morális értékek képviselete biztosítja a tanulók személyiségének fejlődését. Az 1-4. évfolyamon a szocializációs funkciók, az iskolához való pozitív viszonyulás, az érzelem gazdag légkör, a tanulási szokások kialakítása, az önismeret fejlesztése a legnagyobb feladat. A 8. évfolyam végére célunk a gyermek-felnőtt kapcsolat egymás tiszteletén alapuló viszonyának, az egymás iránti toleranciának kialakítása. A sajátos nevelési igényű tanulóink személyiségjegyeinek kialakításában arra kell törekednünk, hogy képesek legyenek közösségben élni, tudjanak eligazodni az őket körülvevő világban. A 12-13. évfolyam végére történjen meg a személyiségek közötti kapcsolatrendszerek továbbfejlesztése. Igyekszünk kialakítani az egyéni és a másokért vállalt felelősség tudatát, Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A fejlesztési feladatok a 2007-ben átdolgozott Nemzeti Alaptanterv 9 kulcskompetenciáját lefedik, melyek: • Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. •

Az idegen nyelvi kommunikáció

az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Oldal: 6/118

• A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. • A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. • A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. • A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. • A szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Oldal: 7/118

• A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. • Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A kulcskompetenciák elsajátításának lényeges feltétele az oktatás minősége. Elengedhetetlen a mérésük. Alapvető feladat, hogy azonosítani kell az új alapkompetenciákat, meg kell határozni, hogyan integrálhatók a hagyományos alapkompetenciákkal együtt az élet során elsajátítandó tananyagba. Az alapkompetenciákat mindenki számára elérhetővé kell tenni, a kevéssé érdeklődők, a speciális szükségletekkel rendelkezők, az iskolaelhagyók és a felnőttkorban tanulók számára is. Elő kell segíteni az alapkészségek hivatalos értékelését.

Célunk, úgynevezett „intelligens iskola” létrehozása, melyben a kompetencia alapú oktatás, a közismereti tárgyakba beépülő IKT-eszközök használata elősegíti a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését és hozzájárul az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez. Célkitűzéseink az enyhe fokban értelmileg sérült, tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség megalapozása, a munkára való felkészítés az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően a normál csoportokban integráltan. A speciális foglalkozásokat szakemberek végzik, egyénre szabott fejlesztést végeznek a gyerekekkel. Intézményünk célja belépni a digitális technika és kommunikáció új, izgalmas korszakába. A tradicionális oktatás legjobb elemeit kiegészítő, hatékony eszközrendszer áll a diákok rendelkezésére, amely növeli lehetőségeiket a problémamegoldó gondolkodást, és a valóság mélyebb és alaposabb megismerését illetően. A tanulást és az intellektuális kíváncsiság kielégítését valamennyi évfolyamon változatos, interaktív multimédia programok segítik, a tantervekbe illesztve. Az iskola számítógép hálózatát bővíteni kell, hogy széleskörű hozzáférést biztosítson a kultúra és a tudomány alkotásaihoz, ami messze túlmutat a tantermek hagyományos lehetőségein. Ugyanakkor az új eszközrendszer lehetővé tenné azt is, hogy a tanulók ne csak tanuljanak a különféle szakterületekről, hanem maguk is képesek legyenek úgy tevékenykedni, mint egy régész, csillagász, matematikus vagy történész, hogy képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Célunk az is, hogy az új technika ne kizárólag eszköz legyen, hanem egyúttal az iskolai munkát, a tanulás jellegét és természetét is alapvetően alakítsa át. A nevelési folyamat konstruktív, kollaboratív és kumulatív. A konstruktivista felfogás szerint a tanár pedagógiai feladata olyan tanulási helyzetek kialakítása, amelyek elősegítik a tanulók egyéni tudáskonstrukcióját. Mivel a tudás megszerzése egyénileg történik és ritka az, hogy egy problémát csak egyféleképpen lehessen megközelíteni, olyan módszertani megközelítésre van szükség, amely nagyon körültekintő és reflektív. A tanár szaktárgyi tudása mellett a tanulás és a tanítás mibenlétéről kialakított személyes vélekedései is nagyon fontosak. Oldal: 8/118

A nevelési folyamatnak együttműködőnek is kell lennie, diák-diák és tanár-diák viszonylatban csakúgy, mint abban, hogy bevonjanak a folyamatba az iskola falain kívülről diákokat, nevelőket és kulturális intézményeket. A kumulatív hatásoknak érvényesülnie kell mind az egyes tanulók tudásának gyarapodásában, mind az egymást követő diákgenerációk számára rendelkezésre álló tapasztalatrendszerbe. Kiemelt feladatok: • • • • • • • • • •

képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során, hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon, terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében, eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése, tanulók felkészítése a továbbtanulásra, továbbképzése, munkára, önálló életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása, személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással, általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátíttatása, azonosulása ezekkel az értékekkel, a tanulók érdekeinek védelme, a gyermekek és az ifjúság védelme.

AZ INTÉZMÉNY JELLEGÉBŐL ADÓDÓAN kiemelt hangsúlyt kap a hatékony és önálló tanulás kompetenciájának kialakítása, mely segítségével - az egyén képes kitartóan tanulni, - saját tanulását megszervezni (idő, információ), - előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. Mindehhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi, a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, miközben a másik másságát is elfogadja. Az általános iskolai szakaszban fő feladatunk, hogy tanulóink érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészüljenek középiskolai, szakiskolai, ill. speciális szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. /Kt. 26. § A középiskolai szakaszban feladatunk, hogy tanulóink felkészüljenek a pályaválasztásra, főiskolai, egyetemi továbbtanulásra, ill. a szakképzésre. Intézményünk jogelődje 2006. február 1-i dátummal megkezdte a kompetencia alapú oktatásra való felkészülést, amihez a szükséges anyagi erőforrást az erre kiírt HEFOP pályázaton nyert 17 999 850Ft biztosítja. A project befejezése 2008. 01. 31. volt. A program hosszú távú célkitűzése az egész életen át tartó tanulás folyamatának elindítása. Cél a digitális kultúra fejlesztése, valamint a pedagógusok és intézményvezetők felkészítése az új ismeretek és technológiák alkalmazására – ezáltal megteremtve oktatási – nevelési programunk korszerűsítésének feltételeit. Az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása biztosítja a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell, hogy váltsa a kompetencia alapú oktatási módszertan. A módszertani változásokat a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása szükséges, hogy kísérje. E célok elérésére a feladatok megvalósítására Minőségpolitikai nyilatkozatunkhoz kapcsolódó jövőképünk elérésére stratégiai irányvonalat dolgoztunk ki, mely cél, feladat, indikátor teljesítmény kritérium szerkezettel készült. Fontos, hogy a siker kritériumaink teljesíthetőek, reálisak és mérhetőek legyenek.

Oldal: 9/118

1.1.1. A kompetencia alapú oktatás fejlesztési terve -2009. Intézményünk már másodszor eredményesen pályázott a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére EU-s pályázaton. Mint hátrányos kistérségben élők, olyan iskolája vagyunk a városnak, amely nevelőtestülete a legnehezebb körülmények között dolgozik. Ennek oka, a magas létszámú hátrányos helyzetű tanulói összetétel. A pályázati pénzekből beszerzett eszközrendszer, a továbbképzések olyan körülményeket biztosítanak, melyben folytatódhat a kompetencia alapú tanítás. Természetesen a hátrányos helyzetű tanulóknak jobb lenne, ha egész nap az iskolában fejleszthetnék a pedagógusok, mivel otthoni körülményeik nemhogy motiválók, inkább demoralizáló hatásúak többségüknél. Ez a körülmény viszont nem adatik meg az óraszámok behatárolása miatt. A nevelőtestület felkészültsége biztosíték a sikeres projekt megoldásához. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A pedagógiai kultúra fejlesztés A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével, amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási-nevelési folyamat egészében. Az eltelt 9 évben a döntéshozók sorra megerősítették a kulcskompetenciák fejlesztésének sürgető igényét a versenyképesség biztosítása érdekében. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az oktatási intézményekben megújuljon a pedagógiai kultúra. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, megfelelő képzések, felkészítés után hozzá kell juttatni a pedagógusokat, intézményeket az újszerű, kompetencia alapú oktatási programcsomagokban és kapcsolódó digitális tartalmakban megjelenő teljes pedagógiai eszközrendszerhez. A kompetenciaalapú oktatás szerves részét képzi a változatos szervezési módok/munkaformák alkalmazása: a frontális munka, a csoportmunka, a páros munka, a tanulópárban folyó munka, a részben egyénre szabott munka, a teljesen egyénre szabott munka, valamint a rétegmunka. A legkomolyabb nehézségek azok voltak az előző HEFOP-os pályázatban, hogy nem minden tanár tudása és készségei elégítik ki az iskola igényeit, ez minőségi hiányosság, ennek a problémának az enyhítése a következő időszak feladata. Gondot okoz, a tanárok egyenlőtlen terhelése, valamint, hogy az „elmaradott térségeknek”, mint Jánoshalma a demográfiai szakadék miatt egyre szerényebb képességű, halmozottan hátrányos, valamint a cigány kisebbséghez tartozó diákok jelentkeznek a nyelvi előkészítő osztályokba, ahol csak a kompetenciaalapú oktatás jelenthet csak megoldást a felzárkóztatásra. Egységes iskolánk célja a HEFOP 3.1.3. konstrukcióban való részvételben elsősorban a kompetencia alapú oktatási programok, oktatási programcsomagok, köztük digitális tananyag-tartalmak, valamint ezek megjelenítéséhez szükséges Oldal: 10/118

eszközök használata. A fejlesztés célja, hogy a 9-13. nyelvi előkészítő osztályokban, szélesebb körben és hosszabb távon elérhetővé válhatnak a kompetencia alapú oktatási programcsomagok tananyag-tartalmai tanórai, tanórán kívüli iskolai, valamint önálló tanulói felhasználás céljára is. A HEFOP 3.1.3. pályázat elbírálása eredményes, összhangban vagyunk/leszünk a 2007-ben, majd 2009-ben módosított pedagógiai programmal. 30 fő számára komplett nyelvi laborokkal nagymértékben fejlesztjük az eddigi idegen nyelvi eredményeinket. A 2008/09-es tanévben tanulóink közel 30 %-a sikeres középfokú nyelvvizsgát tett, jellemző, hogy a nyelvi előkészítő osztályokban több mint 60% előrehozott sikeres középszintű érettségit tesz már a 10. 11. 12. évfolyam végén. Az egységes iskola gimnáziumi tagozatán a halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű, valamint a cigány kisebbséghez tartozó diákok létszáma emelkedő tendenciát mutat. A fejlesztendő kompetenciaterületek ⋅ Az oktatási programcsomag egy adott célú tanulási-tanítási folyamat megvalósítását segítő eszközrendszert jelent, amely a különféle, részben digitális taneszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Legfőbb funkciója a tanulási-tanítási folyamat biztosítása a célokhoz vezető utak és eljárások leírása által. A programcsomagok a tartalom körvonalazása mellett mindig válaszolnak a hogyan, illetve a miért kérdéseire is. 2009. szeptembertől kiemelten az eszközjellegű kompetenciák közül a szövegértésiszövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi, kiemelten angol, valamint az info-kommunikációs technológia területén dolgozunk. •

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület

A fejlesztés célja: Kommunikáció-központúság A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában célja és módszere is a kommunikáció. A feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos párbeszédet feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáiraeszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, a haladási tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.

Oldal: 11/118

Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya: A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés: ⋅ a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, ⋅ a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, ⋅ az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, ⋅ a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, ⋅ a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, ⋅ a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, ⋅ a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅

a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

A programcsomagok olyan originális irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. A (kereszttantervi) programcsomagok különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése. Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon van lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban. (Például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes

Oldal: 12/118

megértésének képessége kiemelten fejleszthető az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. ) A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban a műveltségterület tananyagtartalmát veszik alapul. A tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készülnek a feldolgozási minták. (Gondolunk olyan modulokra, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) A tanórán kívüli kompetencia fejlesztése lehetőséget biztosít mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek. •

Matematikai kompetenciaterület

A fejlesztés célja: A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei Készségek (pl. számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (pl. rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (pl. relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (pl. problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (pl. figyelem, emlékezet). A matematika műveltségterületének olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat követel, amely lehetővé teszi, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés" a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg.

Oldal: 13/118

•

Informatikai kommunikációs kompetenciák továbbfejlesztése és visszajelzése

A fejlesztés célja Átfogó cél az oktatás kimeneti pontján vizsgált tanulói teljesítmények növelése. Az informatikai írástudás továbbfejlesztése alapvetően fontos társadalmi, gazdasági igény, egyúttal az egyéni tanulási pályafutás zavaraiban, így a tanulási hátrányok kezelésében is meghatározó terület. A 21. század első évtizedében az informatika felhasználásában megjelenő új eszközök és új szemléletek alakulását, nyomon követését szorgalmazzuk.(Az iskolai informatikatudás esetében ugyanis elvárható a diákok és a tanárok tudásának „együttmozgása”, a mindennapi és a munkaerő-piaci szükségletekhez az eddiginél sokkal nagyobb adaptivitás). A feladatfejlesztés kulcsszava a komplexitás és a tantárgyköziség. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok támogatása is kezelhető az IKT eszközrendszerével. A program várható hatása: a tanulási esélyek növelése a fejlesztést célzó tanári értékelési tudás, kultúra, attitűd fejlesztése, továbbá a tanulási stratégiák felkínálása. Közvetett hatása az ún. erős és a gyenge területek azonosítása, az informatikai kompetenciák tematizálása. A feladatfejlesztés lehetőséget ad az IKT gyorsan változó lehetőségeinek rugalmas követésére, sőt új szükségletek kreálására is. Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerő piac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Számos tanár kerül szembe azzal a problémával, hogy a tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásban-tanításban. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagok ehhez is segítséget nyújtanak. A többi kompetencia fejlesztését célzó oktatási programcsomagokhoz is készülnek digitális, interaktív Internetes taneszközök. Tradicionális tanulási környezet

Konstruktivista tanulási környezet

Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása

Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása

Zárt, kész tudás átadása

Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása

A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag

A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja

A tanári instrukció dominanciája a tudáselsajátítás során

Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását

Kötött tanterv, merev órabeosztás

Projekt alapú tanulás, szabad időkeretben

A tanulás fáradtságos munka

A tanulás érdekes vállalkozás

Osztályteremben történő tanítás

Könyvtárban és az iskola más helyszínein történő tanulás

Osztálykeretben történő tanítás

Kisebb, csoportokban történő tanulás

Oldal: 14/118

Homogén korcsoportban történő tanítás

Heterogén korcsoportban történő tanulás

Iskolán belüli tanulócsoportok

Iskolák közti tanulócsoportok, internetes kapcsolattartással

Alkalmazkodás és konformizmus

Kreativitás, kritika és innováció

Külső szabályok követése

Belső szabályok kialakítása

Tanárnak történő megfelelés

Standardoknak történő megfelelés

Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet

Nyitott, multi- és hipermediális

low tech infrastruktúra mellett is működőképes

high tech infrastruktúrát igényel

a tanár aktív ismeretátadó

a tanár az ismeretszerzés folyamatának szervezője

a diák a tudástartalmak passzív befogadója

a diák állítja össze és rendszerezi

a teljesítmények egyénekhez kötődnek

a teljesítmények sokszor csak csoportszinten jelentkeznek

az egyéni munkavégzést preferálja

a csoportmunkát helyezi előtérbe

tananyaga tantárgyi struktúrák köré épül

tananyaga projektmunkák során áll össze, illetve a tananyag maga a projekt megvalósítása

a frontális tanítást preferálja

fő munkaformája a csoportmunka

a formális tanulásra helyezi a hangsúlyt

a tanulás informális módon valósul meg

előre tervezett, prekoordinált tanterv szerint működik

rejtett tanterve van

egyszerűen, adminisztratív úton szabályozható

átfogó szabályozása nehezen valósítható meg

az értékelés elszakad a tanulás folyamatától

az értékelés jobban kötődik a folyamathoz

kvantitatív értékmérők

kvalitatív értékmérők

egzaktabb teljesítménymérés lehetősége

a teljesítménymérés szubjektívebb

a tanulás elsősorban primer ismeretek befogadását, a tudás pedig azok felidézését jelenti

a tanulás lényege az ismeretszerzés képességének elsajátítása, a tudás pedig e képesség készségszintű alkalmazása

•

Idegen nyelvi kompetenciaterület

A fejlesztés célja A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit: témakörök, Oldal: 15/118

beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek, így a tanulók értelmes cselekvés során, a kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítják el az idegen nyelvet. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: -

a tanulók és a társadalom szükségletei, a tanulók által elvégzett feladatok, amelyek a szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek, a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciák.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésén belül a magyar, mint idegen nyelv fejlesztése is a feladat, ugyanis a kisebbséghez tartozó gyermekek esetében elsősorban a magyar nyelvi ismereteit, magyar kommunikációját, szövegértését kell fejleszteni. Halmozott hátrányos helyzetük szükségszerűvé teszi, hogy még az idegen nyelvi órán is az iskolai életbe való beilleszkedésüket kell segíteni.

Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését. Legjellemzőbb módszerek: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a páros és csoportmunka, a projektmunka. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására. A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretén belül a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele. Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik tanórán kívül is. Az internet, a tévé, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az élethelyzetekben az idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet, mint eszközt használja céljai eléréséhez. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és motivál.

Oldal: 16/118

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok eljárásai Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 1.2.1 Tanulóink személyiségének fejlesztésével kapcsolatos feladataink: •

A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása

•

A tanulók értelmi nevelése Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi nevelése Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi nevelése Feladat: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló pozitív – cselekvésre és aktivitásra késztető – érzelmek kialakítása.

•

•

•

•

•

• •

A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók hazaszeretetre való nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre. A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók testi nevelése Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A Kt. 19.§ (7) a) szerint a pedagógus alapvető feladata a gyermek nevelésével, tanításával összefüggésben a személyiség fejlődéséről való gondoskodás, melynek során képességét és tehetségét figyelembe vesszük. Munkánk során szorosan együttműködünk a szülőkkel. Ismertetjük munkatervünket, számítunk segítségükre, bevonjuk őket a közös programok szervezésébe. Oldal: 17/118

Feladatok

Megvalósítás

Bevezető és kezdő szakasz / 1-4. évfolyam/: Az óvodából az iskolai életformára történő Nagycsoportosok évközi iskolai látogatása zökkenőmentes átvezetés Gergely járás/ iskolások hagyományőrző műsora az óvodákban A leendő tanító nénik látogatása nagycsoportos foglalkozásokon Sulizsúr/ óvodások meghívása szüleikkel együtt – kötetlen beszélgetés a leendő tanítónénikkel Az iskolai élet, a társas kapcsolatok A tanító néni bemutatja elsős osztályának az szokásrendszerének pontos elsajátítása iskola épületét, dolgozóit, közös használatban lévő helyiségeit, hogy a kicsik el tudjanak igazodni új környezetükben. Érkezési, távozási, köszönési, étkezési szokások kialakítása. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának Viselkedési szokások kialakítása a tanórákon és a erősítése. szünetekben. A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok Személyes példamutatás, a minta megláttatása, leküzdése. szerepjátékok, dicséret, elmarasztalás. Pozitív tulajdonságok felfedeztetése, tudatosítása, megerősítése. Gazdag élményanyag biztosítása az Szemléltetés, kép, hang, mozgás, ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tevékenykedtetés a tanulási folyamatokban. tartós emlékezethez. Saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret megalapozása. SNI: Az óvónők és a szülők jelzései, kérései Önértékelés, véleményalkotás mások alapján a nevelési tanácsadó elé terjesztés. tevékenységéről, differenciált feladatvégzés a tanórákon, csoportmunka. A szakértői vélemények alapján körültekintő Alapozó és fejlesztő szakasz /5-8. évfolyam/ a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan elhelyezés és a nekik járó, személyre szabott fejlesztő foglalkozások biztosítása. is, a középiskolai szakasszal /9-13. évfolyam/ bezárólag. Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása Az osztályban vállalt szerep fontossága, saját és önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. társai érdekének képviselete, érvek, ellenérvek megfogalmazása, vitakészség fejlesztése – osztályfőnöki órák, nyelvi órák szituációs játékai, közös programok szervezése. Tanulási módszerek megismertetése osztályfőnöki A tanulás tanulása órákon, egymás tapasztalatainak, szokásainak megvitatása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről. Pályaválasztási tanácsadás Ismerkedés a város munkahelyeivel, üzemlátogatás, iskoláztatási igények felmérése. Felkészítés a társadalmi szerepekre, a Drámajátékok, órai és órán kívüli lehetőségek magánélet szerepeire, a konfliktusmentes megragadása. kapcsolatépítésre, szocializációra. Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd Egészségügyi, felvilágosító kiadványok ajánlása, kialakítása. előadások szervezése. A másság elfogadtatása. A jól működő képességek fokozott erősítése

Oldal: 18/118

INDIKÁTOROK: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat akkor végezzük jól, ha: • Színes, sokoldalú az iskolai élet, a tanulók többsége szeret iskolába járni. • A szülők és a fenntartó elégedettek az iskolában folyó munka eredményeivel. • A tanulók többsége megtanul együtt élni a deviáns magatartású társakkal, a jó közösség nevelő hatást fejt ki a rászorulókra. • Az egészséges életmódra nevelésről való elképzelések megvalósulnak. • A tanulási szokásokra jellemző, hogy elkészülnek a házi feladatok, szorgalmi feladatok végzésére is vannak jelentkezők, jellemző a gyűjtőmunka és a tanulmányi versenyeken való részvétel. • Évente egyre több tanulónk szerez állami nyelvvizsga bizonyítványt német és angol nyelvből. • Az általános iskolából kikerülő tanulókról jó visszajelzéseket kapunk. • Növekszik a főiskolára, egyetemre felvételt nyert diákok száma. • A felsőoktatásból kimaradó diákok használható szakképesítéssel hagyják el az intézményt. 1.2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségépítést mind nevelőközösségi, mind tanulóközösségi szinten fontos feladatunknak tekintjük. Nevelőközösségi szinten: Cél

Feladat, eljárás

Sikerkritériumok

- Oldott, jó tantestületi -közös iskolán kívüli programok szervezése ( pl.: - a tanárok és tanítók légkör kialakítása tantestületi kirándulások) örömmel szerveznek és vesznek részt közös -a feladatok egyenlő elosztása programokon - kulturált konfliktuskezelés -a kollegák közti viszony nem ellenséges, hanem egymást segítő kapcsolat - folyamatos -értekezletek, munkaközösségi megbeszélések -a tanárok minden, az tájékoztatás rendszeres tartása iskolát érintő fontos kérdésben naprakészen informáltak

A tanulóközösség szintjén A közösségfejlesztés Kt. 47. § b), 48. § (1.) a), 62. § (1) szabályozza. A közösségfejlesztés folyamatában az egyén és társadalom közötti, valamint a természeti környezettel való harmonikus kapcsolatot alakítjuk. • Együttes élményeket nyújtunk: rendezvények, kirándulás, versenyek, tantermek díszítése, padok rendbe tétele. • Közhasznú munkát végeztetünk (pl. hulladékgyűjtést, az iskola környékének rendben tartását) a köztulajdon iránti felelősségérzet érdekében.

Oldal: 19/118

•

•

• •

Felelősöket választunk (ügyeleteseket és heteseket), és munkájukat rendszeresen értékeljük. A DÖK munkáját segítjük (Kt. 63. §); tagokat úgy neveljük, hogy megbízatásaikat ne a pedagógusnak szóló segítésnek, hanem a közösség érdekében végzett tevékenységnek tekintsék. Gyakran alkalmazunk csoportmunkát, mert kedvez a közösségi kapcsolatok kialakításának. Hagyományainkat megőrizzük (Mikulás, karácsony, nyílt nap, Szakmai nap, anyák napja, szülők-nevelők bálja, mese- vers- prózamondó, helyesírási és egyéb tantárgyi versenyek). Ünnepélyeken a formaságokkal is a közösségeket erősítjük. Használjuk emblémánkat, és szándékunkban áll a matrózblúz viseletét kiterjeszteni minden lány tanulóra. Folyamatosan frissítjük honlapunkat, melyre minden fontos iskolai esemény felkerül. Az Európához való tartozás tudatát nemzetközi projektjeinkbe és cserekapcsolatainkba való bevonással erősítjük. Az osztályok és az iskola céljait együtt tűzzük ki, megvalósulását figyeljük, önértékeléseket végzünk. Ebben minőségirányítási rendszerünk segít. A szülőkkel való együttműködés ezeknek a feladatoknak a megvalósítása során is folyamatos. Tudatosítjuk a Kt. 14. § (2) e) pontjában megfogalmazott felelősségüket a közösségi élet magatartási szabályai elsajátításáról.

Konkrét céljaink és feladataink: CÉL

FELADAT, ELJÁRÁS

SIKERKRITÉRIUMOK

-egyéni arculat, hagyományok őrzése és kialakítása

-iskolai ünnepek, nyílt napok, fordított napok, tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, kirándulások), programok (kiállítások, előadások) szervezése

-tanulóink büszkék legyenek arra, hogy ebbe az iskolába járnak

- kulturált életmódra nevelés

-problémamegoldó konfliktuskezelés, az általános viselkedési normák elfogadtatása, betartatása, kulturált kommunikáció megtanítása (tanórákon, osztályfőnöki órákon, iskolán kívüli foglalkozásokon), ügyeleti rend megszervezése, a házirend betartatása

- kevesebb fegyelmi eljárás, fegyelmező intézkedések, beírások számának csökkenése

-szociális értékrend -a társakat segítő magatartás gyakoroltatása kialakítása, szociális -kooperatív tanítási technikák alkalmazása a képességek fejlesztése tanórákon

-segítő, elfogadó magatartás a fogyatékos, beteg, sérült vagy SNI társak iránt

- a témával kapcsolatban előadások szervezése a védőnő bevonásával -környezettudatos -bevonni a tanulókat az intézmények, ill. azok magatartás és életvitel közvetlen környezetének tisztán tartásába, kialakítása dekorációjába

-a tanulók felismerik és megőrzik a környezeti értékeket, vigyáznak azokra

-az önállóság kialakítása

-a DÖK aktívan kiveszi a részét a házirend véleményezésében, iskolai programok szervezésében

Oldal: 20/118

-DÖK bevonása a fontos iskolai döntésekbe

1.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A Kt. 30. § (8) alapján a rendellenességet a nevelési tanácsadó kérésére a szakértői rehabilitációs bizottság állapítja meg. A Kt. 30. § (7.) és 35. § (3.) pontja rendelkezik a rehabilitációs célú foglalkozásnak az iskolai nevelés és oktatás keretében való megvalósításáról. A beilleszkedési és magatartási problémák egyre gyakrabban fordulnak elő, ezért nagy gondot fordítunk a szűrésre és gondozásra. A gyermekek magatartási zavarainak okait először feltárjuk. Ezek általában a következők: • •

A konfliktusok feloldásának módszerét nem ismeri a diák. Szülői magatartás hibái, pl. csak az anyagiak biztosításával törődnek, vagy a túlságosan megengedő szülői magatartás. • A gyermek orvosi, pszichés problémái. A megoldást szolgáló eszközök: • • •

• • • •

Osztályfőnöki, szaktanári segítségnyújtás. Kiemelt fontosságú a családlátogatás. (Első osztály kezdése előtt, ötödik osztályban, 9. évfolyamon, valamint az új kollégista tanulók esetében.) Ezzel kapcsolatos feladatok: - Az egyes gyermek családjának családszociológiai nézőpontú megismerése. - A család értékvilágának és családpedagógiai gyakorlatának megismerése. - A gyermek megismerése és fejlesztése érdekében az együttműködés lehetőségeinek feltérképezése és az együttműködés realizálása. Családpedagógiai gondolkodásmód kialakítása a szülők körében. - A családok lehetőségeinek feltárása az iskolai tantárgyi tanulás, valamint a közművelődési intézményekben történő tanulás segítésére Egyértelmű tájékoztatás az iskola követelményrendszeréről, nevelési elveiről. Szoros és folyamatos kapcsolat az érintett tanulók szüleivel. A szülők egyetértésével az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével szakemberek (orvos, pszichológus, nevelési tanácsadó) segítségének igénybevétele. Elsősorban pozitív példa állítása, de szükség esetén fegyelmező intézkedések megtétele, súlyos esetekben pedig fegyelmi büntetések alkalmazása. Cél

Olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben hatékonyan, fegyelmezetten, kiegyensúlyozottan tanulhatnak tanulóink.

Oldal: 21/118

Feladat – módszer Az iskolai rend, fegyelem jelentőségének megértetése, olyan házirend készítése, amelyet a tanulók többsége elfogad és a szülők egyetértésével találkozik. Osztályfőnöki órán az osztályfőnökök tisztázzák a tanulókkal, miért fontosak a

Sikerkritériumok Kevesebb a házirendben megfogalmazottak ellen vétő gyerek. Kevesebb a beírás a magatartás füzetben és az ellenőrzőben.

Felelősök igazgató DÖK vezető osztályfőnökök

Kulturált együttélés

házirendben megfogalmazottak. Megbeszélik a vállalásuk ellenőrzésének, önellenőrzésének, értékelésének módját. Következetes, egységes pedagógusi munka (osztályfőnökök folyamatos tájékoztatása) Szerepjátékok osztályfőnöki órákon (iskolai és iskolán kívüli helyszíneken jó és rossz példák) Önnevelés hangsúlyozása. Hatékony diákügyelet megszervezése.(általános iskola) Mintaadás (felnőttek).

Csökken a verekedések és a verekedők száma igazgatóhoz küldött gyerekek száma tanulók fizikai bántalmazása miatt érkező szülői panaszok száma nevelők panasza a tanulói balesetek száma A beilleszkedési és A beilleszkedési és magatartási Jól működik az osztályközösség. magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nehézségekkel küzdő segítése, a viselkedésük okainak peremhelyzet megszűnik gyerekek találják feltárása, azok kezelése meg helyüket a személyre szabott feladatokkal. konfliktusok száma közösségben. Szociometriai felmérés alapján a csökken SNI –s tanulók tanulók kiszűrése, beilleszkedése peremhelyzetük okainak feltárása. Beilleszkedés segítése: - pozitív tulajdonságai alapján feladatok adása - tanulók segítségével - képességeik fejlesztése tanórán kívüli feladatokkal - egymás munkájának elismerése, értékelése tanóra - kölcsönös bizalom kialakítása - kirekesztett tanuló jó javaslatainak elfogadása → ezúton megnyerése Szociális izoláció Szociális kapcsolatok SNI-s tanulók feloldása, szociális kiterjesztése a bevonása a készségek fejlesztése gyerekközösségben rendezvényekbe Alulszocializáltság korrigálása Részképességzavarok csökkentése

Oldal: 22/118

Az udvariasság megtanítása Koncentrációs képességek fejlesztése, önuralom fokozása, szabályok betartatása, kihívó ellenkezés megszüntetése

osztályfőnökök ügyeletes nevelők az iskola felnőtt dolgozói ügyeletes tanulók hetesek

osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős valamennyi nevelő osztályfőnökök

ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, napközis és kollégiumi nevelők, tantestület tantestület - felkészült tagjai

1.3.1. Roma felzárkóztató programunk •

El kell érni egyre több roma tanuló esetében, hogy megszerezzék a nyolcadik osztályos végzettséget. • Motiválni kell a tanulókat, hogy a nyolcadikos bizonyítvány megszerzése után továbbtanuljanak, szakmunkás bizonyítványt, esetleg érettségi bizonyítványt szerezzenek. Feladatai: • Első osztálytól kezdve fokozott figyelmet kell fordítani rendszeres iskolába járásukra. • Minden hiányzást fokozott figyelemmel kell kísérni, fel kell venni a kapcsolatot a tanuló háziorvosával, meg kell beszélni vele a problémákat. • A roma önkormányzati képviselő, vagy az általa kijelölt személy segítségével kell családlátogatást végezni, minden esetben, amikor erre szükség van. • Az ok nélkül mulasztó tanulókat azonnal fel kell szólítani iskolába járásra. • Szigorúan, a törvény által előírt módon kell eljárni minden esetben. • Külön felzárkóztató foglalkozást kell szervezni a lemaradó roma tanulóknak. • Ki kell dolgozni a minimumprogramot, ami feltétlenül szükséges és elegendő továbbhaladásukhoz. • Differenciált tanítás órakeretben minden osztályban, ahol roma tanuló van. • Olyan motivációs rendszert kell kialakítani, ami érdekeltté teszi roma tanulóinkat, hogy jobb eredményeket érjenek el az iskolai munkában. • Meg kell próbálni a szüleik bevonását az iskolai munkába, érdekeltté kell tenni őket is abban, hogy tanulmányi téren is foglalkozzanak gyermekeikkel, működjenek együtt a gyermeküket tanító pedagógussal. • A felső tagozatra eljutott tanulók számára is, közös felzárkóztató foglalkozások közvetlenül utolsó órájuk után. • A roma, és a városi önkormányzat segítségével a legjobb roma tanulónak járó jutalom, díj megalapítása és kiadása évente. • A fejlesztő pedagógus segítse szakmai tanácsaival a lemaradó roma tanulókkal foglalkozó pedagógusokat. • Az intézmény vezetői minden félévkor és év végén értekezleteteken külön értékeljék a roma tanulók haladását. • Kiemelten kell értékelni a roma tanulókkal eredményesen foglalkozó pedagógusok munkáját. • nemzetiségi népismeret tantárgy oktatásával: A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, ill. nyelvnemzetük kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza. A tantárgy részletes követelményei a NAT több műveltségi területéhez is kapcsolódnak ( pl. Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Földünk és környezetünk, Művészetek, Tánc és dráma stb.) A tantárgyat 1-12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének, rajz, földrajz, néptánc órákon integráltan oktatjuk heti két órában külön tantervvel és tanmenettel. A német nemzetiségi és a cigány kisebbségi oktatás feladatai a helyi tantervben szerepelnek.

Oldal: 23/118

1.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tevékenység 1. Tehetségek felismerése

Módszer megfigyelés házi versenyek (mesemondó, prózamondó, versmondó, sport, szépkiejtési, tantárgyi) speciális képességeket mérő (DIFER) tesztek a tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata (ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzatban végzett munka)

2. Tehetségfejlesztés (az iskolán belül)

3. Tehetségfejlesztés (iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

felkészítés OKTV-re (tanórákon, fakultációs órákon és szakkörökön) differenciált tanóravezetés szakkörök szervezése: Kt. És 11/1994. r. szerint nívócsoport indítását tervezzük a nem szakrendszerű oktatásban (magyar, matematika és informatikából) német nemzetiségi tagozat (1-8 évf.) sportkör közös fejlesztés egyes területeken más iskolákkal ( művészeti iskolák- ének, zene, néptánc, kézműves fogl.) versenyeredmények összegzése, értékelése, megjelentetése az évkönyvben és a helyi sajtóban és az iskola honlapján

Felelős tanító, szaktanár munkaközösségvezetők, szaktanárok tanítók és szaktanárok munkaközösségvezetők, szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógus, osztályfőnökök szaktanárok minden pedagógus szaktanárok érintett szaktanárok

szaktanárok testnevelő tanárok pedagógusok

iskolavezetés, munkaközösségvezetők, szakkörvezetők,

Tanórán Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése differenciált tanórai munkával, változatos iskolai és házi feladatokkal. Tanórán kívül • Az érdeklődési körnek megfelelő csoportok (fakultációs, tehetséggondozó csoportok ) szervezése , nyelvi előkészítő (0.) évfolyam szervezése • Tanulmányi versenyekre készítjük fel tehetséges tanulóinkat • Felkészítés nyelvvizsgára • Tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozásokon • Szakkörök (színjátszó, énekkar) • Iskolai sportkör, HSZDE, sportversenyekre való felkészítés. • Szabadidős foglalkozások, fellépési lehetőségek diákjaink számára (városi és iskolai ünnepségeken). • Az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. • A továbbtanulás segítése előkészítő foglalkozásokon.

Oldal: 24/118

1.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola igazgatója felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Vezetőtársai segítségével feladatkörébe tarozik a félállású gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. Az ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját, tájékoztatja a tanulókat, szülőket elérhetőségéről, a felmerülő problémák hatáskörébe tartozó intézkedési jogköréről, kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő szolgálattal és a Gyámügyi Hivatallal. • Problémás esetek során, családlátogatáson győződik meg a valóságról a szülő, gyermek vagy pedagógus jelzése alapján. • Gyermekbántalmazás vélelme, illetve egyéb veszélyeztető körülmény esetén az igazgató értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot • Az ifjúságvédelmi felelős havonta egy alkalommal részt vesz a városi Gyermekjóléti Szolgálat értekezletén. • Anyagi, szociális rászorultság esetén kezdeményezi a kiegészítő családi pótlék megítélését, ill. eredménytelenség esetén annak megszüntetését. • Az iskola tanulói és szülei számára közzé tesszük Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és a Gyámügyi Hivatal címét és elérhetőségét. • Az ifjúságvédelmi felelős részt vesz az egészséges életmód kialakításában, koordinálja a drogellenes tevékenységet, tájékoztatást nyújt a drog ártalmairól, használatának megelőzéséről • Segítséget nyújt a pályaválasztással kapcsolatos feladatok során. • Az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök felvilágosítja a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, a tankönyvtámogatásról, melynek elveit évente a tantestület határozza meg. • Az egyes tanulók esetén az osztályfőnök javaslata alapján egész napos iskolai felügyeletet biztosítunk a rászorulók részére. • Az éves tantárgyfelosztás felzárkóztató és tehetséggondozó feladatokra is biztosít időkeretet • A szaktanárok, tanítók a tehetséges vagy rászoruló tanulók számára pályázati lehetőségeket kihasználják. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E feladatokat a nevelőknek a munkaidejük kötelező órájukon túli részében kell ellátniuk. • A tanulókat és a szülőket tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • Családlátogatásokon kell részt venni a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot, • Segíteni a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni • Tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Oldal: 25/118

Többcélú intézményünkben a gyermekvédelmi tevékenység három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Megelőzés • • • • • •

• • •

Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti v. etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását. Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, a családokkal. Segíteni kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését. Biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését, melyekben a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthatnak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hegy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányainak rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Ezt óvodás és általános iskolás korban a kollégiumi elhelyezés is segítheti. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésében, tanszerellátásban, ill. napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie e gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

Feltárás A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. E kategóriákat nyilvántartva: • Fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, • Meg kell keresni a problémák okait, • Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakemberének. Megszüntetés Az iskola, a pedagógusok feladatai, közé tartozik az is, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében, Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Oldal: 26/118

Minden intézményegységnek az is feladata, hogy a külső segítségen túl az iskola falain belül is segítse a veszélyeztetettség megszüntetését, vagy legalábbis ellensúlyozását. E feladatunknak a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai munkájuk részeként, pedagógiai tevékenységükkel tudnak eleget tenni. A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi tevékenységek alkalmasak a gyermekvédelem céljainak megvalósítására: • felzárkóztató foglalkozások, • tehetséggondozó foglalkozások, • a beiskolázás körültekintő megszervezése, • az indulási hátrányok csökkentése • differenciált oktatás és képességfejlesztés • pályaválasztás segítsége • személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) • pályaválasztás segítsége, • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése • családi életre történő nevelés, • napközis és tanulószobai foglalkozások, • iskolai étkezési lehetőség, egészségügyi szűrővizsgálatok • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) • a szülőkkel való együttműködés • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Oldal: 27/118

1.6. Hátránycsökkentés, esélyegyenlőség A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően a tapasztalati ismeretszerzés időszakában a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentésének érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett a tanulási, az olvasási és számolási hiányosságok felismerése, javítása a legfontosabb feladat. A dyslexiás, dysgráphiás és egyéb beszédhibás, valamint a gyógytestnevelést igénylő gyerekek problémájának felismerését a kistérség logopédusainak és gyógytestnevelőinek egyéni fejlesztő tevékenysége segíti. 1.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik Általános iskola (Kéleshalmi tagintézménnyel és a TAK-kal együtt) • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon, a tanulószoba, az egyéni fejlesztőfoglalkozások /SNI/ a felzárkóztató foglalkozások, pótvizsgára felkészítés, habilitáció, rehabilitáció az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása, segítsége

Gimnázium: • • • • •

nyelvi előkészítő évfolyam felzárkóztató foglalkozások könyvtár együttműködés a szülővel, kollégiummal felvételi eljárás segítsége

Kollégium: • • •

évfolyamismétlés miatt egyéni foglalkozások a tanulásban korlátozott tanulóknak képességfejlesztő foglalkozások három szilencium biztosítása: 2 kötelező ( egyről 3,8 felett felmenthető a harmadik témazáróra készülés, vagy felzárkóztatás)

1.6.2. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják mindhárom helyszínen: • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a felzárkóztató órák a napközi otthon a tanulószoba a diákétkeztetés

Oldal: 28/118

• •

a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők; a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások • a továbbtanulás irányítása, segítsége, • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A veszélyeztető körülmények megelőzése és feltárása az osztályfőnök feladata (Kt. 19. § (7) d). A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén eljárás indítási kötelezettségünk van rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében ( 11/1994 MKM. R. 6. § (5) e). Ez az ifjúságvédelmi felelős feladata. A szociális helyzet alapján adható kedvezmények, ingyenes ellátások köréről történő döntést az igazgató hozza a Kt. 117. § (4), 124. § (21) a, 114. § (1)-(4) és 121. § (1) 14. alpontja alapján. Sikerkritérium: Évente legalább két tanulónknak sikerrel pályázunk az Útravaló Ösztöndíjprogram által. 1.6.3. Integrációs-képesség kibontakoztató program Az integrációs programunk az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét fogalmazza meg. Kiindulópontja a tanulók közti különbségek rendkívüli sokfélesége. Nem korlátoztuk a helyi tantervben szereplő tervezést valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. Ügyeltünk arra, hogy a differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Integrációs programunk a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Intézményi önértékelés

1.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (Lásd a II. számú mellékletben)

Oldal: 29/118

1.8. A szülők, tanulók, az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a szülők közösségével együttműködve nevel (Kt. 2. § (4) a), b). A szülő köteles együttműködni (Kt. 14. § (2) a), d), e) szerint. A tanulói személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: • a család, mint meghatározó tényező, minta, • az intézményi közösségek: osztály, csoport, szak- és sportköri csoportok hatása, • az intézmény alapértékei, arculata, • a pedagógusok személyes és kollektív ráhatása, • intézményen kívüli közösségek hatása, • látens (rejtett) hatások. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI: A tanulókkal: Tanítási órák, egyéb iskolai foglalkozások, kirándulások, színház és operalátogatások, táborozások, túrák. A tanulókkal való kapcsolattartás kulcsszereplője az osztályfőnök. A diákönkormányzat és az iskolavezetés között a DÖK vezető tanára a kapocs. A DÖK az osztálytitkárokból épül fel, és saját SZMSZ-e szerint működik. Az iskolaszéknek két diák tagja van, akik közvetítő munkájukkal a demokratikus részvételt is megismerik és ismertetik.

A szülőkkel: Fogadó óra, szülői értekezletek, közös iskolai rendezvényeken való részvétel, sportdélutánok, életmód napok. Szülőkkel: Szülői értekezletek szeptember és február hónapban,fogadóórák munkatervünk szerint évente kétszer, közös rendezvények, szükség esetén családlátogatások. Nyílt napok szervezése, ellenőrző könyv fontossága.

A pedagógusokkal: Tanítási órák, tanításon kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, egyéb kirándulások, kiállítás, színház vagy operalátogatás, táboroztatás, fogadó órák, szülői értekezletek, egyéb iskolai rendezvények.

A kollégiummal: Tanulók felvétele: akit intézményünkbe felveszünk, jelentkezhet kollégiumi felvételre. Akit a Gyermekjóléti Szolgálat javasol, annak felvételéről az iskola és a kollégium vezetője együtt dönt. Ballagásra meghívót küldünk egymásnak. Az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezető tanárok kapcsolattartása személyes, szükség esetén felkeresik egymást. Továbbfejlesztés alapja: működő minőségirányítási rendszerünkben leírva.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI:

Diák - pedagógus

Oldal: 30/118

Az 1. – 4. évfolyamon az egész napos oktatási rendszer lehetőséget biztosít tanuló, pedagógus számára a különböző tevékenységi formák során egymás jobb megismerésére, a tanulói képességek nem csak tanórán való megismerésére, fejlesztésére. A Sindelár módszer segítségével a kisiskolások egyéni képesség-

fejlesztése hatékonyabbá teszi a pedagógus – tanuló együttműködését. A felső évfolyamosok számára kulturált környezetben, a könyvtár helyiségében pedagógus felügyeletével biztosítjuk a tanulók egyéni tanulását igényük szerint. A felső tagozatos tanulók önálló tanulásra képesek, a bejáró tanulók a kollégiumban vehetnek részt a tanulószobán. A szülőkkel egyeztetve biztosítjuk a tanórán kívüli foglalkozásokon való tanulói részvételt, írásbeli kérelem alapján. Pedagógus - szülő

A pedagógus továbbképzésen részt vett kollégák olyan tanfolyam jellegű tréningekkel, előadásokkal segíthetnék speciális területeken az iskola és család nevelési formáit közelíteni, amelyre legalább 10 szülő jelentkezik. Ezeket a problémaköröket a szülőknek évente két alkalommal szervezzük, témáját az éves munkatervben meghatározzuk. A tanításmentes munkanapokon felügyeletet és étkeztetést biztosítunk diákélelmezési konyhánkon, igény szerint 10 fő felett az általános iskolás tanulóknak. Végzős diákjaink szüleinek tájékoztatást tartunk a pályaválasztással és a továbbtanulással kapcsolatban. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál a Gyermekjóléti Szolgálattal és az ifjúságvédelmi felelőssel közösen az osztályfőnök köteles családot látogatni, környezettanulmányokat készíteni, természetesen a személyiségjogok tiszteletben tartásával.

Gyermek – szülő

A családi kapcsolatrendszert az iskola igazán már nem tudja befolyásolni. Segítséget tudunk nyújtani abban, hogy a gyerekek személyiségfejlesztését irányítjuk, a fent említett értékeket a tanulók felé közvetítjük, átadjuk. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök sokat tehet szülő – gyermek harmonikus kapcsolatának formálásában.

Oldal: 31/118

1.9. Egészségnevelési program A védőnői szolgálattal és az iskolai gyermekorvosokkal minden tanévben új Egészségügyi munkatervet készítünk, így évente megtörténik a program aktualizálása. Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmódnak megfelelően kérjük kialakítani. Tanítási órákon és a délutáni foglalkozásokon ügyelünk a következőkre: -

személyi higiénére nevelés táplálkozás higiénéje öltözködés higiénéje fertőzés és baleset megelőzés környezeti higiéné biztosítása helyes napirend kialakítása rendszeres testmozgás, sport, testtartásjavítás káros szenvedélyek kerülése természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek szabadidő helyes eltöltése szexuális nevelés, szeretetművészet felkészülés a családi életre Egészségvédő szemlélet kialakítása, amelyhez adottak: Cél: - folyamatos felvilágosító munka (ápoló, csoportvezetők) - célszerű egészségügyi ellátás (fogorvos, szakorvosok, belgyógyászat, védőnői szolgálat felmérő tevékenysége) A kollégium által kidolgozott egészségnevelő program keretében folyik a tanulók rendszeres szűrése (egészséggel kapcsolatos attitűdök, szokások, magatartások, szocializációs szint, káros szenvedélyek stb.) Feladat: Prevenció - alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét, kritikus élethelyzethez való alkalmazkodásra (empátia) - alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések, hiedelmek) - beállítódás segítése gyakorlással (érzelmi szféra) - személyi felelősség hangsúlyozása a szocializáció egész menetén (viselkedésminták) - viselkedésbeli betegségek felismerése - önismeret, csoportos segítségnyújtás, önálló megelőző akciók tömegessé tétele - egészségre káros szokások, egészségi rizikók intervenciója (nem: harc a dohányzás, alkoholizmus, drog stb. ellen, hanem „alku” az egyéni helyzetéhez igazodó tanácsadás) - pozitív életszituációs módszerek bevezetése, segítő, tanácsadó módszerek alkalmazása - lazító, feszültségoldó (relaxációs) technikák kiszélesítése - a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (rekreáció) Tevékenység: Az egészségi állapot felmérése. Táplálkozási szokások felmérése, a büfé egészséges táplálék kínálatának elfogadása. Csatlakozunk az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programhoz vetélkedők, totók ételbemutatók, kóstolók, kiscsoportos foglalkozások, egyéni beszélgetések, előadások (minden területről) - környezetismeret, természetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon

Oldal: 32/118

1.9.1. Drogmegelőzés Társadalmi célok: - egészségfejlesztő politika építése - támogató emberi környezet létrehozása - személyes képességek, készségek kialakítása Iskolai feladatok: környezetismeret, természetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon Megismertetjük az iskola tanulóit a konfliktuskezelés és problémamegoldás módozataival. A kritikus helyzetben történő pozitív döntéshozatal és készségének fejlesztése. Személyiségfejlesztő foglalkozásokat, amelyekkel megküzdési stratégiák elsajátítására, önismeret fejlesztésére készítjük fel a diákokat. Propagandát fejtünk ki a drogprevenció és a komplex egészség-magatartás érdekében. (iskolarádió, iskolaújság, szórólapok). [11/94. MKM.R 6§ (5,6) g – kábítószer ellenes propaganda] Tárgyi ismeretek, tanórai kereteken belül, interaktív módszerekkel. • Drog és kultúra, • Drogok fajtái, hatásai (legális, illegális) • Szenvedélybetegség természete, kognitív disszonancia • Szerfogyasztás tanulási folyamata és a kortárs csoportok szerepe • Illegális szerfogyasztás lehetséges jogi következményei • A családban lévő devianciák felismerése és káros hatásai a felnő generációra. A drog-prevenciós munka háromszintű. A szintek egymástól térben, időben és feladatában is elkülönülnek. A megelőzés folyamatossága viszont szoros kapcsolatot feltételez a szintek "végrehajtóitól". A megelőzési folyamatban az elsődleges prevenciónak van a legkiemelkedőbb szerepe. Elsődleges prevenció: A drogmentesek megóvását jelenti. Ez a fő feladatunk! Fő cél: Olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Eredményes védelemi stratégiát alakítanak ki (elutasításra képessé tétel) a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre. A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény-csökkenésére terjedjen ki. Számottevő változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az előítélet mentes véleménynyilvánításra. Törekedni kell arra, hogy minél pontosabb és valós információn alapuljon az ok-keresés. A "találkozás" és az együttműködés eredményeképpen kiderülhet mi áll a látható probléma mögött, milyen belső egyensúly borult fel (családi, partner vagy társkapcsolatai, stb.). A valós gond (pszichés, szociális) megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hogy a problémával történő segítő foglalkozáshoz rendelkezik e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérni más szakembertől (orvos, pszichológus, stb.). Másodlagos prevenció: A szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása ( a legkisebb biológiai, pszichológiai és társadalmi károk elszenvedése ) A felvilágosító munka kiemelt fontosságú, különösen a hatások valamint a különböző fogyasztási módok tekintetében. A pedagógusnak segítenie kell a társadalmi tolerancia kialakulását. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, a pedagógus szakmai repertoárját, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni. Harmadlagos prevenció: A fogyasztók gyógyítását, valamint a "leszokott" ill. szermentes drogosok visszaesésének megakadályozása. /Orvosi feladat/ Oldal: 33/118

1.10. Környezeti, környezetvédelmi nevelés A szűkebb környezet megismertetése, megszerettetése, a környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan felnőttek nevelését, akik felelősségteljesen részt vesznek a közügyeiben, óvják, ápolják természeti környezetüket. A hagyományos őszi, tavaszi, iskolai környezetépítő akciónk, a „Mentsük meg a Földet!” projekt a Föld Napja alkalmából, a madarak és fák napja, a természetjáró kirándulások, táborok tevékenysége nagyban hozzájárul az elméleti környezetvédelem gyakorlati megvalósításához, a környezettudatos magatartás kialakításához.

Stratégiailag kiemelt céljaink:

M ó dszer e k, Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható t a nu lá ss zerv ezé s i részcélok mu n ká k

Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása

Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés - Hulladékkezelési program, Kert program,

Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása

Tisztasági verseny Válogatott hulladékkezelésre szoktatás Hulladékkezelési program

Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, érzékenység kialakítása, ezek kultúrájának népszerűsítése - Kerékpáros felismeréséhez szükséges közlekedést népszerűsítő program kompetenciák kialakítása, fejlesztése A természet szeretetére nevelés A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése

Oldal: 34/118

A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása – A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása –

Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk: A tanítási órák klasszikus módszerei Kooperatív tanulási technikák Erdei iskola (az éves munkatervben meghatározva) Osztálykirándulások Csoportszintű előadás tanulószobás, szabadidős időszakban Csoportszintű gyakorlati foglalkozás tanulószobás, szabadidős időszakban Múzeumi óra Szakköri foglalkozás Verseny Témanap (egészség hete rendezvény sorozatban) Akció (erdőtakarítás, udvartakarítás) Terepgyakorlat Tábor

1.11. Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett az új Nemzeti Alaptanterv (NAT 2003.) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Módszertani elemek

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, vízmérőórák) Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – idegen nyelv: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia – egészségtan – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Ember- és társadalomismeret – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb Osztályfőnöki óra – családok vásárlási szokásai, a fogyasztói társadalom új pszichés betegségei, Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Természetismereti és biológia szakkör Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (előadói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

Oldal: 35/118

1.12. A mindennapos testedzés lehetőségei, keretei A törvény által biztosított heti két-három testnevelés óra a fiatalok egészséges életre nevelésére, a rendszeres testedzésre nem elegendő. Ezért órarenden kívül, a délutáni foglalkozásokon, a napköziben és az iskolaotthonos foglalkozásokon is kell biztosítanunk számukra a mindennapos testedzés lehetőségét. • Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán a tanulóknak heti 3 testnevelési órája van, órarendbe építve, melynek színtere az intézmény tornaterme és a sportcsarnok. Azokon a napokon, mikor nincs testnevelési óra, 2 alkalommal 30 perces játékos testmozgást tartunk; 15 percet ebéd előtt és 15 percet a napközi foglalkozásokon. A napközi foglalkozáson a tanulók ebéd után a napközis nevelővel együtt az iskolai udvarra mennek, ahol labdajátékokat, sor- és körjátékokat, valamint népi játékokat játszanak a tanulás megkezdése előtt. • Az 5-12. évfolyamon tanuló diákoknak heti 2,5 órát építünk be az órarendbe, tanítási órán kívül több lehetőséget is biztosít az iskolánk a mozgásra. • Szervezünk tömegsportot és az éves munkatervben meghatározott évfolyamokon úszásoktatást a törvényi szabályozásnak megfelelően, melyen évfolyamtól függetlenül bármelyik tanuló részt vehet, és a testnevelő tanár feladata, hogy erre ösztönözze a diákokat. Iskolánkban működik ISK, HSZDE is, amely szintén célul tűzte ki a kötelező testnevelés órákon kívüli testedzés biztosítását, de már nem a tömegsport keretein belül, hanem különböző szakosztályokban sportolnak a diákok. - Minden gyerek részt vesz a testmozgás-programban - Célunk, hogy minden tanuló legalább egyszer vegyen részt egy vízhez szoktató, illetve úszótanfolyamon a tanórák keretén belül. - Minden testnevelés órán az alkalomkor megtörténik a keringési-, légző rendszer megfelelő terhelése. - Minden órán van gimnasztika, és a helyes testtartást kialakító mozgásgyakorlat, légző torna. - Betartjuk a gerinc- és izületvédelem szabályait. - Minden órán a testmozgás sikert és örömet jelent az eltérő adottságú tanulóknak is. A testmozgás program játékokat és táncot is tartalmaz.

1.12.1. A gyógy-és könnyített testnevelés [Kt. 52. § (8)] •

34. § A szülő és a pedagógus munkáját, és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. • 35. §(8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat a gyógy vagy könnyített testnevelésre utalja. A szakszolgálat két szakembere a testnevelés órarendünkhöz igazodó beosztásban heti 2 alkalommal foglalkozik tanulóinkkal. • Szükség szerint könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozásokon vesznek részt kis csoportokban. A félévi és év végi értékelésüket mellékeljük a félévi értesítőhöz, illetve az év végi bizonyítványhoz. Az 5-8. évfolyamokon az itt kapott jegyet a testnevelők beszámítják a tanuló érdemjegyébe.

Oldal: 36/118

2. Helyi tanterv 2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglakozások és azok óraszámai Az 1-4. évfolyamon a tantárgyi rendszer óraszámainak értelmezése A 2007. július 2-i dátumú önkormányzati intézmény összevonás miatt az általános iskolai oktatás 1-4. évfolyamának a 2007/2008-as tanévtől érvényes tantárgyi rendszereit és óraszámait (3 féle) négy évig felmenő rendszerben kell követni. Ennek az oka az, nem sérülhet az intézmény összevonás miatt a tanulók azon joga, hogy a megkezdett tanulmányaikat az alsó tagozaton azonos feltételek mellett fejezhessék be a választott tanterv alapján. Ez azt jelenti, hogy a MOZAIK Kiadó helyi tantervének adaptációjához készített egységes tantárgyi rendszer és óraszámai a) az első évfolyamon a 2007/2008-as, b) a másodikon a 2008/2009-es, c) a harmadikon a 2009/2010-es, d) a negyediken a 2010/2011-es tanévben kezdődtek, és felmenő rendszerben folytatódtak. A mellékelt Apáczai kerettanterv család adaptációja valamint az Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program tantárgyi rendszere és óraszáma szerinti oktatás értelemszerűen a 2009/2010-es tanévben fejeződik be. VÁLTOZÁSOK: A tantestület 2008. őszén határozatot hozott, hogy a MOZAIK-os magyar nyelv és irodalom helyett a Nyelvi irodalmi kommunikáció /NYIK/ tantárgy oktatásának újraindítását kezdi meg a 2009/2010-es tanévben, 1. osztályban. Több mint egy évtizedes tapasztalat áll tanítóink, magyartanáraink birtokában, melyet kamatoztatva jobb eredményeket remélünk elérni a középiskolára való felkészítésben. Ugyancsak a 2009/2010-es tanévben indítanánk a cigány kisebbségi nyelvoktató első osztályt a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésével, remélve a sikeresebb hátránykompenzációt. Az általános iskola 5-8. évfolyamainak az óraszámát egyes osztályokban a nem szakrendszerű oktatás 2008. szeptemberben történt, és a 2010. szeptemberre tervezett 4+8-as gimnáziumi oktatás bevezetése módosítja. Minden változást felmenő rendszerben szeretnénk bevezetni. Az osztályfőnöki órák fő feladatkörét az éves munkaterv, a tananyagot a MELLÉKLET tartalmazza.

Oldal: 37/118

2.1.1. MOZAIK helyi tantervi óraszámok Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám Német nemzetiségi nyelv Éves óraszám Idegen nyelv Éves óraszám Környezetismeret Éves óraszám Matematika Éves óraszám Ének-zene Éves óraszám Rajz Éves óraszám Informatika Éves óraszám Technika Éves óraszám Testnevelés és sport Éves óraszám Kötelező óraszám a törvény alapján Éves óraszám Választható órák /szakkörök, idegen nyelv, sport/

1.a 1.b,c 2.a 6+0,5* 8+0,5* 6* 240,5 4+1¤ 185

314,5

222 4+1¤ 185

1 37 4 148 1 37 1,5 55,5

1 37 4 148 1 37 1,5 55,5

1 37 3 111 22

1 37 3 111 20

1 37 3 111 22

851

740

1+1

2

2.b,c 8* 296

1 1 37 37 4+0,5 4+0,5 166,5 166,5 1 1 37 37 1,5 1,5 55,5 55,5

3.a 6 222 4+1¤ 185

3.b,c 8 296

4.a 7 259 5 185

2. évfolyam 4-5 /166 óra/ 3-2 /93 óra/ 1-1 /37 óra/

1 37 3 111 20

1,5 55,5 3 111 1,5* 55,5 1,5 55,5 1 37 1 37 3 111 24,5

851

740

906

832

1+1

2

2,25

2,25

1 37 4 148 1,5* 55,5 1,5 55,5

1 37 4 148 1,5* 55,5 1,5 55,5

1 37 3 111 20

1 37 3 111 22

851

740

1+1

2

Követő óraterv /felmenő rendszerű/:

Oldal: 38/118

3. évfolyam 4-3 /130 óra/ 1-1 /37 óra/ 2-3 /92 óra/ 1-1 /37 óra/

259

3 111 1,5 55,5 3 111 1,5* 55,5 1,5 55,5 1 37 1 37 3 111 22,5

A magyar nyelv és irodalom óráinak csoportosítása a tanmenetekben *: Tánc és dráma modul ¤: +1 kötelezően választható óra

Óratípusok: Olvasás Fogalmazás Nyelvtan Írás

4.b,c 7

4. évfolyam 3-2 /92 óra/ 1-2 /56 óra/ 3-3 /111 óra/ -

2.1.2. Az 1-4. évfolyam (MOZAIK+ APÁCZAI) 2009-2010. tanév a nemzetiségi osztályok nélkül Tantárgy/évfolyam

2.b,c MOZAIK

Magyar nyelv és irodalom

8∗ 296 1 37 4,5

259 3(b) 111 1,5 55,5 3

166,5 1 37 1,5 55,5 1 37 3 111 20

111 1,5* 55,5 1,5 55,5 1 37 1 37 3 111 22,5

Éves óraszám Idegen nyelv Éves óraszám Környezetismeret Éves óraszám Matematika Éves óraszám Ének-zene Éves óraszám Rajz Éves óraszám Informatika Éves óraszám Technika Éves óraszám Testnevelés, sport Éves óraszám Kötelező óraszám a törvény alapján

Éves óraszám

740 Választható órák /szakkörök, 2

4.c APÁCZAI 7

832 2,25

idegen nyelv, sport/

* : tánc-és dráma modul (b): bontott óra

A magyar nyelv és irodalom óráink csoportosítása a tanmenetekben:

Óratípusok 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Olvasás Fogalmazás Nyelvtan Írás

Oldal: 39/118

4-5 /166/ 3-2 /93/ 1-1/37/

4-3 /130/ 1-1/37/ 2-3 /92/ 1-1/37/

3-2/92/ 1-2 /56/ 3-3 /111/ -

2.1.3. Az egész napos nevelés-oktatás heti foglalkozási terve 2009/2010. A foglalkozás neve: Magyar nyelv és irodalom (NYIK+bábozás,

2.a

3.abc

MOZAIK

MOZAIK

6*

4.ab ÉKP

6*

8*

8*

8*

4,5 4+1 ¤ 1

4 4+1 ¤ 1

4 -

3 -

1

3 4+1 ¤ 1,5

3 1,5

1

1,5

1,5

1+1¤

2

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1 1

1 1

3 20+2 5 1 1

3 20+2 5 1 1

3 20 5 1 1

3 22,5+2 5 1 1

3 22,5 5 1 1

-

-

1 1

1 1

5 8,5

5 10,5

5 4

4 7

20,5

22,5

18

20

42,5

42,5

42,5

42,5

1+1

1+1

1+1

1+1

bc napközis

4. évfolyam)

Matematika Német nemzetiségi Angol nyelv Környezetismeret/természetismeret Ének zene (néptánc) Rajz Technika és életvitel/barkács Testnevelés és sport Kötelező óraszám Önálló tanulás Sport tevékenység Szabadidős tevékenység

Fakultáció/néptánc/ Számítástechnikai foglakozás Étkeztetés 5 Tehetséggondozás, 8,5 felzárkóztatás, játék Foglalkozási órák 20,5 összesen: Az egész napos 42,5 csoportok heti óraszáma összesen: Választható órák 1+1 *: modul (tánc-és dráma) ¤: +1 kötelezően választható óra

a osztályok: német kisebbségi nyelvoktató speciális tantervű osztályok b,c osztályok: MOZAIK-egész napos szervezésű

Oldal: 40/118

2.1.4. A német és cigány nemzetiségi osztályok egész napos nevelés-oktatásának heti óraszáma 1-4. évfolyamon a 2009/2010. tanévtől a osztályok- hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás heti 5 óra német b osztályok cigány nyelvoktató oktatás heti 3-4 óra lovari Tantárgy/ foglalkozás Nemzetiség: NYIK

1.a

1.b

2.a

2.b

3.a

3.b

4.b

német cigány német cigány német cigány német cigány 6,5● 8● 6● 7,5● 7● 7● 7● 8●

matematika német lovari környezetismeret ének zene rajz* technika testnevelés informatika Kötelező óra

4 4+1¤ 1 1 1,5 1 3 20+2

4 3 1 1 1+1C¤ 1 3 20+2

4,5 4+1¤ 1 1 1,5 1 3 20+2

4,5 3 1 1 1+1C¤ 1 3 20+2

4 4+1¤ 1 1 1 1 3 20+2

4 3 1 1 1+1C¤ 1 3 20+2

önálló tanulás sport, úszás¤ Szabadidős tevékenység Kisebbségi fakultáció étkeztetés tehetséggondozás, felzárkóztatás, játék ** Választható óra:: másik idegen nyelv Foglalkozási órák összesen: Az egész napos csoportok óraszáma összesen:

5 1+1 1 2 5 5,5

5 1+1 1 2 5 5,5

5 1+1 1 2 5 5,5

5 1+1 1 2 5 5,5

5 1+1 1 2 5 5,5

5 1+1 1 1 5 6,5

4 5 1,5 1 1 1 3 1 22,5 +2 5 1+1 1 1 5 6,5

4 4 1,5 1 1 1 3 1 22,5 +2 5 1+1 1 1 5 3,5 3

20,5

20,5

20,5

20,5

20,5

20,5

20,5

20,5

42,5

42,5

42,5

42,5

42,5

42,5

45

45

● modul (tánc-és dráma)

*C= cigány nemzetiségi

**= nemzetiségi feladatok is

¤ = választható órák+1

Oldal: 41/118

4.a

2.1.5. Tagintézmény: Kéleshalom Az 1-4. összevont évfolyam tantárgyai és óraszámai Tantárgy/évfolyam

1. (Mozaik)

2. (Mozaik)

3(Mozaik)

4. (Apáczai)

NYIK 1. osztálytól Magyar nyelv és irodalom Éves óraszám

296

296

296

277,5

Heti óraszám

8

8

8

7,5

Matematika Éves óraszám

185

185

185

148

Heti óraszám

5

5

5

4

Idegen nyelv Éves óraszám

-

-

-

111

Heti óraszám

-

-

-

3

Környezetismeret Éves óraszám

74

74

74

74

Heti óraszám

2

2

2

2

Ének-zene Éves óraszám

37

37

37

37

Heti óraszám

1

1

1

1

Technika/rajz Éves óraszám

37

37

37

37

Heti óraszám

1

1

1

1

111

111

111

111

Heti óraszám

3

3

3

3

Informatika Éves óraszám

-

-

-

37

Heti óraszám

-

-

-

1

Kötelező óraszám a törvény alapján Éves óraszám

740

740

740

832

Heti óraszám

20

20

20

22,5

Testnevelés és sport Éves óraszám

Választható óra: sport, irodalmi szakkör Felzárkóztató:2

Egyéni fejlesztés:2

Szivárvány szerda: 1 /Tömegsport/

Az óraterv a többi tanévben követi a gesztorintézmény óratervét.

Oldal: 42/118

2.1.6. Tanulásban akadályozott tanulók tagozata Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Tánc és dráma mod Médiaismeret mod Matematika Természetismeret Term. I. Biol. Eg. T. Term. Fizika Term. Kémia Tört. És társ. Ism. Földrajz Ének-zene Rajz Életvitel és gyak. I. Testnevelés és sport Informatika Osztályfőnöki Ember- és társ ism Etika Hon és népism. Kötelező óraszám Választh. Kézműv. Báb, ját. Teh. Gon. Egyéni fejlesztés Ped. cél./ Tan. Akad. hab, reh./ Ért. akad. Tömegsport Napközis fogl. Összesen

1 2 1. Félév K Kk K

1 2 2. Félév K Kk K

3 4 1. Félév K Kk K

3 4 2. Félév K Kk K

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 1 2 1,5 0,5

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3 1 1

3 1

1 1 2 3 1 1

5 6 2. Félév K Kk K

1 1 1,5 1,5 0,5 0,5 2 1

1

1 1

3 1

1

7

8

7

8

K

1. Félév Kk K

K

2. Félév Kk K

1 1,5 0,5

1 1

1 1

1 1,5

1 1,5

2 1

2

0,5 2

2

0,5 2

1 1

1 1 1 3

1 1 1 2

1

1

0,5 0,5 0,5 1 1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 2 3 1 1

0,5 1 20

20 20 2 2

20 20 2 2

22 23 2 2

23 23 2 2

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 1 1

0,5

1 23 22

2

0,5 0,5 0,5 0,5

összes

1 1 2 3 1 1

22 24,5 24,5

25,5

25,5

90

2 1

0,5 0,5

K: közvetlen Kk: közös közvetlen

Oldal: 43/118

5 6 1. Félév K Kk K

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

1 0,5 0,5

11 3,5 3,5 kb. 10 óra

2 óra/hét 22,5 óra

2 22,5

2.2. Óraterv az 5-8. évfolyamon a osztályok:hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás a 32/1997 MKM rendelet alapján heti 5 óra német minimum. Tantárgy/évfolyam 5.a 5.bcd 6.a 6.bc 7.a 7.bc 8.a 8.bcd Magyar nyelv és 4● 4● 4● 4● 3,5 3,5 3,5 3,5 irodalom ,NYIK, dráma (d)148 148 148 148 130 130 130 130 Történelem, hon és 2 2 2 (h) 2(h) 2 2 2 2 népismeret 74 74 74 74 74 74 74 74 Idegen nyelv: 3● 3● 3 3 angol - német 111 111 111 111 Német nemzetiségi 5● 5● 5 5 185 185 185 185 Matematika 4● 4● 3 3 3 3 3,5 3,5 148 148 111 111 111 111 130 130 Informatika 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 19 19 37 37 37 37 37 37 Természetismeret 2● 2● 2+0,5*● 2+0,5*● 74 74 93 93 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 56 56 56 56 Biológia-egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5 56 56 56 56 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 56 56 56 56 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 56 56 56 56 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 37 37 37 37 37 37 37 37 Rajz 1,5 1,5● 1 1# 1,5 1,5● 1 1# 56 56 56 56 37 37 37 37 Technika 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 37 37 37 37 37 37 19 19 Testnevelés és sport, 2,5 (t) 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 tánc 93 93(t) 93 93 93 93 93 93 Osztályfői 1 1 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 37 37 37 37 19 19 19 19 Ember- és társadalom 0,5 0,5 0,5 0,5 ismeret 18 18 18 18 Kötelező óraszám a 24,5 22,5 24,5 22,5 27 25 27 25 törvény alapján Választható órák 2 2 4 4 * Egészségtan (b): bontott órák ● Nem szakrendszerű oktatás (n): német népismereti tananyag elsajátítására szánt óraszám (t): tánc beépítve (d): dráma beépítve (h): hon és népismeret német kisebbségi nyelvoktató speciális tantervű osztályok # : mozgókép és médiaismeret a rajz tantárgyba integrál

Oldal: 44/118

2.2.1. Nyolc évfolyamos gimnázium tantárgyi struktúrája, óraszáma Évfolyam Magyar nyelv és irodalom + Szövegértés, szövegelemzés, kommunikáció Történelem Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika + problémamegoldás Informatika Bevezetés a filozófiába Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emelt szintű érettségire és pályára előkész. Tánc és dráma Művészettörténet Hon- és népismeret Informatika Emberismeret és etika Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Óraszám összesen:

* bontott

Oldal: 45/118

5. 3+2

6. 2+2

7. 4

8. 4

9. 4

10. 4

11. 4

12. 4

2 3+1* 3+2 -

2 3+1* 2+2 -

2 4* 4 -

2 4* 4 1,5

3 5* 3* 4* -

3 4* 4* 4* 2

3 3* 4* 3* -

1 1 1 1+0,5 1 2,5 1 -

1 1 1,5 1+0,5 1 2,5 1 -

1 2 2 2 1 1,5 1 2.5 1 -

2 2 2 2 0,5 0,5 2,5 1 -

2 2 2 2 1 0,5 2 1 -

1 1,5 2 2 1 2 1 -

3 3 2 2 1 4

4 2* 4* 3* 1 2 2 1 8

-

1 -

-

-

2

-

-

-

-

-

33,5

1 1 34

1 1 35

Tantárgyi modulok: 0,5 0,5 1+1* 1+1* 28

0,5 28

1 29

1 29

1 33,5

Az intézmény 8 osztályos gimnáziumában a következő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás Tanév 5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

2009/10 2010/11 M K 2011/12 M K M K 2012/13 M K M K M K 2013/14 M K M K M K M K 2014/15 M K M K M K M K MK 2015/16 MK

MK MK MK MK

MK

2016/17 MK

MK MK MK MK

MK

MK

2017/18 MK

MK MK MK MK

MK

MK

MK= módosított kerettanterv

Oldal: 46/118

MK

2.2.2. A német és cigány nemzetiségi osztályok 5-8. évfolyamon Tantárgy:

5.a

5.b

6.a

6.b

7.a

7.b

8.a

8.b

német cigány német német cigány német cigány Nemzetiség: cigány NYIK ¤ 4● 4● 4● 4● 4 4 4 4 történelem + 2 2+1C 2 2 2 2+1C 2 2+1C német 5● 5● 5 5 lovari 4 4 4 4 matematika 4● 4● 3 3,5 3 3 3,5 3,5 informatika 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 természetismeret 2● 2● 2+0,5*● 2+0,5*● fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 biológia* 1,5 1,5 1,5 1,5 kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 rajz # 1,5 1,5 1,5● 1,5● 1 1 1 1 technika 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 testnevelés ** 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 osztályfői 1 1 1 0,5+1C 0,5 0,5C 0,5 0,5C ember- és társ. 0,5 0,5C 0,5 0,5C ism. Kötelező 24,5 24,5 24,5 24,5 27,5 27,5 27,5 27,5 óraszám Kisebbségi 0,5 1 0,5 1 0,5 2 0,5 2 választható órák * Egészségtan ● Nem szakrendszerű oktatás ** tánc beépítve ¤ dráma beépítve + hon és népismeret # : rajz tantárgyba beépítv ×: nemzetiségi népismeret, művészetek, önismeret C= cigány nemzetiség Az osztályfőnöki órák keretében a cigány etnikai és a német nemzetiségekhez nem tartozó tanulók részére a az előbbi kisebbségek jánoshalmi kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot beépítjük a tanmenetekbe az Itthon vagyok című helyi tankönyvünk felhasználásával.

Oldal: 47/118

2.2.3. Nem szakrendszerű oktatás és értékelése A bevezetett TANTÁRGYI RENDSZER a tantestület által elfogadott módosításokkal a 2008/2009-es tanévtől

Az 5-6. évfolyam alapozó szakaszán a 2008/2009-es tanévtől a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 25 %-át fordítjuk a tantestület döntése alapján a nem szakrendszerű oktatásra. Ez az 5. évfolyamon az összes kötelező óra esetében 5 óra, a nem kötelező órákból 2 óra lesz tanulócsoportonként. A 6. évfolyamon a második félévtől a nem kötelező órák száma 1-gyel több lesz, mert a kötelező óráé 1-gyel csökken. Érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom -2 óra / 1 kötelező+ 1 nem kötelező/ angol és német nyelv - 1-1 óra matematika - 2 óra /1 kötelező+1 nem kötelező/ természetismeret - 1óra rajz- csak a 6. évfolyamon, a matematika 1 kötelező óra helyett

5. évfolyam:

6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 4

magyar nyelv és irodalom 4

3+1

N1

angol

3

2+1 félévtől+1felzárkóztató

N2

német nemzetiségi 5 német 3

4+1 félévig+1felzárkóztató

N3

német nemz.5 német 3

matematika

angol 3

3+1 2+1 félévtől+1felzárkóztat ó

N1

N2

3+1

N4

rajz 1,5

4+1 félévig+1felzárkóztató félévig 1 2-1

természetismeret 2,5

1+1

N5

természetismeret 1,5+1

1,5+1

N5

magyar felzárkóztató

1

N6

magyar felzárkóztató

1

N6

matematika felzárkóztató

1

N7

matematika felzárkóztató

1; félévtől+1

N7

4

N3 N4

A magyar nyelv és irodalom és matematika 1-1 kötelező óráján nívócsoportos tanulásszervezéssel oldjuk meg az egyidejű tehetséggondozást és a felzárkóztatást. A haladók, közepes képességűek és a felzárkóztatásra szorulók csoportjaiba kerülhetnek a tanulók. Az első csoportot a szaktanár, a másik kettőt fejlesztő pedagógus vagy tanító foglalkoztatja. A természetismeret órák egyikét minden osztályban fejlesztő pedagógus tanítja. Az idegen nyelvi csoportokat a megfelelő műveltség területtel rendelkező kollégák csoportbontásban tanítják. Német nyelvből az első félévben 1 plusz felzárkóztató órában részesülnek a gyengébb képességűek. A második félévben angolból lesz ez a plusz óra. A felzárkóztató foglalkozásokat a szaktanárok tartják, akik megfelelnek a nem szakrendszerű oktatás képzési feltételeinek. A 6-os rajz órákon az I. félévben a fő cél az alapvető készségek, képességek és a személyiség fejlesztése, ezen belül a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldó képesség, a kockázat értékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kialakítása.

Oldal: 48/118

ÉRTÉKELÉS

3 fokú skála – részt vett, megfelelt, jól megfelelt • a tanuló fejlődésének háromhavonkénti értékelése egyéni értékelőlapon szövegesen • a diák teljesítményének, magatartásának, szorgalmának szöveges minősítése a tanév végén. Név………………………………………………. Tantárgyak Magyar nyelv

Osztály…..

A fejlettség/tudás szöveges értékelése

Fejlesztési feladatok

Irodalom Matematika Természetismeret …..nyelv Rajz A fentiekkel egyetértek: …………………………….. szülő

Pedagógus: …………………………………… Dátum:……………..

A teljes tanterv megtalálható a Melléklet HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS ISKOLA részében.

Oldal: 49/118

2.2.4. A nem kötelező órakeret felhasználása: 1-8. évfolyamok /2008-2009-től/ Az 1-4. osztályok (55,7 óra) 1. osztályok • tehetséggondozó óra (1-1 óra) • felzárkóztató (2-2 óra) • választott idegen nyelv (0,5-0,5 óra) 10 óra/ 3 osztály 2. osztályok • felzárkóztató (2-2 óra) • idegen nyelv (2-2 óra) 12 óra/ 3 osztály • fakultáció 2 óra 3. osztályok • felzárkóztató (2-2 óra) • idegen nyelv (2-2 óra) 12 óra/3 osztály • fakultáció 2 óra 4. osztályok • fezárkóztató (2óra) 8 óra/4 osztály • szakkörök: irodalmi színpad (1óra), matematika szakkör (1óra) • Szivárvány szerda (1óra) • Tömegsport ( 2óra) • Néptánc(1óra) 6 óra/ 1-4. o. • nyelvi bontás 2 óra • fakultáció 2 óra Összesen: 56 óra Az 5-8. osztályok (130,25 óra) • Nyelvi csoportbontásra (16 óra) • Egyéni foglalkozásra (30 óra) • Tömegsport (26 óra) • Magyar nyelv és irodalom felzárkóztató (8 óra) • Magyar nyelv és irodalom tehetséggondozó (8 óra) • Matematika felzárkóztató (8 óra) • Matematika tehetséggondozó (4 óra) • Idegen nyelv (4 óra) • Fizika (2 óra.) • Kémia(2 óra) • Környezetvédelem(2 óra) • Informatika (2óra) • Nem szakrendszerű oktatás (6 óra) • Választható órák (12 óra)- énekkar- furulya- irodalmi színpad- kompetencia fejlesztés Összesen:

Oldal: 50/118

130 óra

2.3. Középfokú oktatás 2.3.1. Az általános gimnáziumi osztályok (kerettanterv szerinti) kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásainak rendje 9.

osztályok

10.

11.

12.

Összesen

kötelező tanórai fogl. magyar nyelv és irodalom (szövegértés-szövegalkotás)* 1. id. nyelv* 2. id. nyelv matematika* történelem társadalomismeret etika biológia fizika* kémia földrajz ének-zene dráma és tánc rajz média informatika* testnevelés bevezetés a filozófiába művészetek osztályfőnöki

4

3

4

4

15

3 3 3 2

3 2 3 2

4 2 4 3

4 2 4 3 1

1,5 2 2 1

1,5 2 2 2 1

1

1

2 2

2 2

3

1

1

1

3 1 1 1

14 9 14 10 1 1 5,5 5,5 4 4 2 1 2 1 4 10 1 1 4

3

3

6

30

30

115

18 7 5

60,75 36 15

1 13

1 1 2 6 61

1 2 2

2

1 1

Fakultáció (informatika, magyar, történelem, matematika, rajz, ének, média, biológia, kémia, fizika, angol, német)

heti kötelező óraszám

magyar felzárk. mat. felzárk. informatika 1. id. nyelv évf. össz. összesen

9.

10.

11.

MK

2010/11

MK

MK

2011/12

MK

MK

MK

2012/13

MK

MK

MK

MK= módosított kerettanterv

Oldal: 51/118

1 1 1 2 18

1 2 17

1 13 61

Tantervek:

2009/10

27,5

nem kötelező tanórai fogl.(60,75 óra) 12,375 12,375 18 11 11 7 2 3 5

törv. előírt csoportbontás egyéni fogl.

Tanév

27,5

12.

MK

176

2.3.2. A nyelvi előkészítős osztályok kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásainak rendje osztályok

9.N

10.N

11.N

12.N

13.N

összesen

Kötelező tanórai foglalkozások anyanyelv magyar nyelv és irodalom 1. id. nyelv 2. id. nyelv matematika történelem társadalomismeret etika természetismeret biológia fizika kémia földrajz ének-zene dráma és tánc rajz média informatika testnevelés tanulás módszertan bevezetés a filozófiába művészetek osztályfőnöki

3

11 2 0,5

-

-

-

-

3

4

3

4

4

15

3 3 3 2

3 2 3 2

4 2 4 3

4 2 4 3 1

25*2=50 9*2=18 16 10,5 1 1 1 5,5 5,5 4 4 2 1 2 1 9*2=18 12 2

1 1 1,5 2 2 1

1,5 2 2 2 1

2 2

2

1 1

1 1

5 2 2

1

2 2

1

2 2

1

Fakultáció (informatika, magyar, történelem, matematika, rajz, ének, média, biológia, kémia, fizika, angol, német)

3

3

1

1 1 1

1 1 5

3

3

6

heti kötelező óraszám

27,5

27,5

27,5

30

30

142,5

heti maximum

27,5

27,5

27,5

30

30

142,5

18 7 5

78,75 54 15 1 1 2 6 79 221,5

törv. előírt csoportbontás egyéni fogl. magyar felzárk. mat. felzárk. informatika 1. id. nyelv Évf. összesen összesen

Oldal: 52/118

Nem kötelező tanórai foglakozások (78,75 óra) 12,375 12,375 18 18 16 14 10 7 2 3 5 1 1 1 1 2 2 1 18 19 16 13 79

1 13

1. A *-al jelölt tantárgyakat, a 2006/2007-es tanévtől (a HEFOP 3.1.3-as pályázat megvalósításának kezdő éve) kezdődően felmenő rendszerben, a helyi tanterv adott tantárgynál leírtak alapján, kooperatív módszerekkel tanítjuk. 2. Az 1. és 2. idegen nyelvet és az informatikát csoportbontásban tanítjuk. 3. A 11. és 12. évfolyamokon a fakultációs órákon biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítést. 4. A tehetséggondozást az egyéni foglalkozások keretein belül valósítjuk meg. A 11.-12. évfolyamon a diákoknak úgy van meg a kötelező 30 órájuk, hogy egy vagy két tárgyból (plusz nyelvből) mindenki választ a választható órák közül közép- vagy emelt szintű felkészítést. Informatika és médiaismeret mellé másik tárgy nem választható. A tantárgyi párosításokat a jelentkezési lap tartalmazza, melyet 10. évfolyam végén töltenek ki a tanulók. A szabadon választott tárgy kötelezőnek számít, miután a tanuló vállalta és a szülők a jelentkezési lapot aláírták. 1.és 2. nyelvet a tanulók beiratkozáskor választanak, utána átjárás a kezdő csoportból a haladó csoportba csak különbözeti vizsgával lehetséges. Az informatika tantárgyat 9.-10. évfolyamon emelt szinten oktatjuk. Az ehhez szükséges óraszámot a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosítjuk. A tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak így lehetséges. A beiratkozás ennek vállalását is jelenti. 1. évfolyamon így a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből az informatika tárgy oktatására 1 órát használunk fel. 9. évfolyamon így még két tárgyból lehet nem kötelező foglalkozást indítani igény szerint, heti 2 – 2 órában. Így az informatika egy órával együtt a választható órák száma összesen 5. A 10. évfolyamon az informatika tantárgy oktatására a nem kötelező órakeret terhére 3 órát használunk fel. E mellett a 10. évfolyamon is heti 2-2 órában választható igény szerint két tárgyból emelt szintű oktatás a nem kötelező óraszám terhére. Így összesen 7 a választható órák száma. A 9. évfolyamon a kötelező óráknál az egyik 9. osztályban magyar nyelv és irodalom a tantárgy neve, a másik (HEFOP-os) osztályban a tantárgy neve „szövegértés- szövegalkotás”-ra módosult. Az értékelés nem változik. A mozgókép és médiaismeret tantárgyat a 11. évfolyamon heti 1 órában oktatjuk, és fakultáció választása esetén lehetővé tesszük az érettségire való jelentkezést ebből a tantárgyból. A tantárgyat mind a két évben osztályzattal értékeljük. A továbbhaladás feltétele a legalább elégséges osztályzat megszerzése. A 11-12. évfolyamon az informatika tantárgy szakmai orientációnak számít és az ott megszerzett ismereteket beszámítjuk a szakképzési tanulmányokba. Kis létszámú felkészítő csoportok a törvényi órakereten belül, a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén indíthatók.

Az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás (2010/11-es tanévtől) Tanterv Tanév

9.N 2009/10 Nyet

10.N

2010/11

MK

2011/12

Mk

MK

2012/13

MK

MK

MK

2013/14

MK

MK

MK

11.N

12.N 13.N

MK

Nyet= nyelvi előkésztő tanterve (5 évfolyamos) MK= módosított kerettanterv

Oldal: 53/118

2.3.3. A középiskolai dráma szakosított program óraszámai 2010/2011-től Évfolyam Magyar nyelv és irodalom + Szövegértés, szövegelemzés, kommunikáció Történelem Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika + problémamegoldás Informatika Bevezetés a filozófiába Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emelt szintű érettségire és pályára előkész.

5. 3+2

6. 2+2

7. 4

8. 4

9. 4

10. 4

11. 4

12. 4

2 3+1* 3+2

2 3+1* 2+2

2 4* 4

2 4* 4

3 5* 3* 4*

3 4* 4* 4*

3 3* 4* 3*

4 2* 4* 3*

-

-

-

2*

-

2*

-

1 1 1 1+1 1 2 1 -

1 1 1,5 1+1 1 2 1 -

1 2 2 2 1 1 1 3 1 -

2 2 2 2 0,5 0,5 2 1 -

2 2 2 2 1 0,5 2 1 -

1 1,5 2 2 1 2 1 -

3 3 2 2 1 4

1 2 2 1 8

-

1 -

-

-

2

-

-

-

-

1 29

1 33,5

33,5

1 1 34

Tantárgyi modulok: 0,5 0,5 1+1* 1+1* 1 0,5 28 28 29

Tánc és dráma Művészettörténet Hon- és népismeret Informatika Emberismeret és etika Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Óraszám összesen:

* bontott /Az éves óraszám a MELLÉKLETBEN/ A következő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Tanév 9.

10.

11.

12.

2009/10 2010/11 MK 2011/12 MK

MK

2012/13 M K

MK

MK

2013/14 M K

MK

MK

MK= módosított kerettanterv Oldal: 54/118

MK

1 1 35

2.3.5. Szakképzés OKJ 54 4641 01 Gazdasági Informatikus I. A kötelező tantárgyak és az azokra fordítható óraszámok: SZ.

A 13. ÉVFOLYAM TANTÁRGYAI

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Matematika Angol nyelv Élet- és pályatervezés Testnevelés Magas szintű programozási nyelvek, módszertan Szervezés Jogi ismeretek Közgazdaságtan Számítástechnikai alapismeretek Adatbázis ismeretek Operációs rendszerek, hálózati ismeretek Számítógépes grafika MINDÖSSZESEN

SZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

A 14. ÉVFOLYAM TANTÁRGYAI Matematika Angol nyelv Élet- és pályatervezés Testnevelés Magas szintű programozási nyelvek, módszertan Szakdolgozati konzultáció Tanirodai gyakorlat Közgazdaságtan Statisztika Pénzügy és adózási ismeretek Marketing Adatvédelem Számvitel MINDÖSSZESEN

Oldal: 55/118

ÉVI ÓRASZÁM 74 74 37 74 148 37 74 74 370 111 74 37 1 184

ÉVI ÓRASZÁM 35 70 35 70 35 35 105 210 70 70 70 35 280 1 120

HETI ÓRASZÁM elm gyak 1 1 0 2 0 1 2 2 2 0 1 0 2 0 2 6 4 2 1 0 2 0 1 32

HETI ÓRASZÁM 0 1 0 2 0 1 2 1 0 1 0 3 0 1 5 1 1 1 1 1 1 0 1 2 6 32

OKJ 54 481 04 0010 54 01 Informatikus – Gazdasági Informatikus

Gazdasági Informatikus hetek száma

Angol Gazdasági ismeretek Gazdasági jog Informatika alapjai Informatikai alapgyakorlatok Informatikai gyakorlatok Informatikai ismeretek Közgazdaságtan Marketing Matematika Menedzselési ismeretek Munkaszervezés Pénzügy Programozás Projektirányítás Projektirányítás gyakorlat Statisztika Szakdolgozati konzultáció Számvitel Térinformatikai alapismeretek Tervezés Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

Oldal: 56/118

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

136

136

0

72

36

36

2

64

64

0

4

0

144

144

0

4

0

144

0

144

4

1

176

0

176

3

1

140

140

0

0

4

128

128

0

0

2

64

64

0

1

1

68

68

0

0

1

32

32

32

2

0

72

72

0

0

4

128

32

96

2

1

104

36

68

4

0

144

144

0

3

0

108

0

108

0

4

128

64

64

0

1

32

0

32

0

8

256

128

128

2

0

72

72

0

0

1

32

32

0

0 1188 33

0 1056 33

13. évfolyam

14. évfolyam

36

32

2

2

2

0

0

Összes óraszám

0 2244

1392 61,2%

884

OKJ 54 481 04 0010 54 07 Informatikus - Térinformatikus Tantárgy hetek száma

Államigazgatási ismeretek Angol Digitális térképezés Gazdasági ismeretek Igazgatási ismeretek Igazgatási ismeretek gyakorlat Informatika alapjai Informatikai alapgyakorlatok Informatikai gyakorlatok Informatikai ismeretek Matematika Munkaszervezés Programozás Projektirányítás Projektirányítás gyakorlat Szakdolgozati konzultáció Térinformatikai alapismeretek Térinformatikai programozás Térinformatikai programozás gyakorlat Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

Oldal: 57/118

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

32

32

0

2

136

136

0

0

9

288

128

160

2

0

72

36

36

0

4

128

128

0

0

2

64

0

64

4

0

144

144

0

4

0

144

0

144

4

0

144

0

144

3

0

108

108

0

1

2

100

100

0

2

0

72

72

0

2

0

72

36

36

4

0

144

144

0

3

0

108

0

108

0

1

32

0

32

2

0

72

72

0

0

7

224

224

0

0

5

160

0

160

1188 33

1056 33

2244

13. évfolyam

14. évfolyam

36

32

0

1

2

Összes óraszám

1360 60,6%

884

Tananyagegységek

Protokollügyintéző OKJ SZÁMA: 54 812 02 0010 54 01 Elmélet E. gyak. gyak.

340/1.0/1447-06 340/2.0/1447-06 340/1.0/1448-06 340/2.0/1448-06 340/1.0/1459-06 340/2.0/1459-06 340/1.0/2504-06 340/2.0/2504-06 340/3.0/2504-06 340/1.0/2505-06

Pénzügyi tevékenységek Adminisztráció Ált. kommunikáció Üzleti kommunikáció Rendezvényszervezés alapjai Rendezvényszerv. folyamata Protokoll elm. ism. Társadalomismeret Művelődéstörténet Viselkedési szabályok alk.

64 32 32 32 80 80 96 32 80

340/2.0/2505-06 340/3.0/2505-06 340/4.0/2505-06

Hivatalos programok szervezése és lebonyolítása

340/1.0/2506-06 340/2.0/2506-06 340/3.0/2506-06

Delegációk utazásának megszervezése

A vendl. protokollja Marketing, PR 48

Üzleti kommunikáció Üzleti ügyintézés Osztályfőnöki Testnevelés

32 64 672

Összesen Gyakorlat Aránya Heti óraszám

Oldal: 58/118

448 40% 35

Összesen

Szabad

Összesen

32

64 64 52 64 80 144 96 32 80 32

28 0 -2 8 12 6 14 0 16 14

36 64 54 56 68 138 82 32 64 18

96 48 32

96 48 32

0 16 0

96 32 32

28 16 48

76 16 48 32 64 1120

26 2 20 32 64 256

50 14 28

32 20 32 64

448

864

Utazásügyintéző OKJ SZÁMA: 54 812 02 0010 54 02 Elmélet E. gyak. gyak. Összesen Szabad Összesen

Tananyagegységek 340/1.0/1447-06 340/2.0/1447-06 340/1.0/1448-06 340/2.0/1448-06 340/1.0/1458-06 340/2.0/1458-06 340/3.0/1458-06 340/4.0/1458-06 340/5.0/1458-06 340/6.0/1458-06 340/1.0/1461-06 340/2.0/1461-06 340/3.0/1461-06 340/4.0/1461-06 340/1.0/1463-06 340/2.0/1463-06 340/3.0/1463-06

Pénzügyi tevékenységek Adminisztráció Ált. kommunikáció Üzleti kommunikáció A turizmus rendszere és kapcs. Szálloda- és vendip. Gasztonómia Idegenforg. földrajz Szervezett aktív id. tev. Szervezett passzív id. tev. Alaptev. üzletág műk. Nem alaptev. üzletág. műk.

Értékesítés Banki tevékenység Ügyintézői tev. Ügyviteli tev. Idegen nyelv Osztályfőnöki Testnevelés

Összesen:

Gyakorlat Aránya Heti óraszám

64 32 32 32

0 32 20 32

64 64 52 64

28 0 -2 8

36 64 54 56

48 32 28 80 32 20 64 16 0 32 16 48 112 32 64 784

16 0 0 0 64 44 0 0 96 0 32 0 0 0 0 336

64 32 28 80 96 64 64 16 96 32 48 48 112 32 64 1120

10 4 14 2 24 8 -10 4 11 11 21 11 16 32 64 256

54 28 14 78 72 56 74 12 85 21 27 37 96 0 0 864

336 30% 35

Minden képzés helyi tanterve megtalálható a MELLÉKLET helyi tantervi részében (középiskola). Az Idegenvezető – OKJ 54 812 01 1000 00 00 - szakma helyi tanterve kidolgozás alatt. (Bács-Szakma ZRT.-n belül)

Oldal: 59/118

2.4. Kollégium A kollégiumi foglalkozások szerkezete 2008/09-től Kötelező foglalkozások

Témakör

1-8.

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Összesen

évf.

Tanulásmódszertan

Önismeret, pályaválasztás Környezeti nevelés

Életmód, életvitel, háztartási ism. Egyén és közösség

3

4

3

3

-

-

13

3

3

3

4

3

2

18

2

2

2

2

2

3

4

4

4

4

5

5

3

3

3

3

3

2

3

3

3

2

4

5

20

4

3

4

4

3

3

21

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

13

26 17

Művészeti nevelés és információs kult. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Összesen

Oldal: 60/118

22

22

óra

óra

128 ó

2.5. Óraterv a dolgozók általános iskolájához (5-8. évfolyam) Az esti tagozaton a nappali oktatás kötelező tanítási óráinak 50-89% kötelező. tantárgy Magyar nyelv irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Természetismeret Médiaismeret Informatika Földrajz Fizika Biológia Kémia Rajz Technika Ének Testnevelés Összesen: Százalék

5. évfolyam és

4

6. évfolyam 4

7. évfolyam 3

8. évfolyam 3

1 1,5 3 1 1 0,5 1,5 0,5 1 15 66%

1 1,5 3 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1 15 66%

1 1,5 3 1 1,5 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5 1 16 64%

1 1,5 3 0,5 1 1,5 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5 1 16,5 66%

2.6. Gimnáziumi felnőttoktatás éves óraszámok a gimnáziumi levelező oktatásban Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia + (f) Történelem Művész.ism. Média Társad.ism. Informatika + (f) Filozófia Idegen nyelv Heti óraszám Összesen

9.évf. 19 0,5 56 1,5 111 3 19 0,5 19 0,5 19 0,5 74 2 19 0,5 37 1 369 10 369

10.évf. 19 0,5 56 1,5 111 3 19 0,5 19 0,5 19 0,5 19 0,5 56 1,5 19 0,5 37 1 369 10 369

3. Tananyag és követelmények IV. számú mellékletben

Oldal: 61/118

11.évf.

12.évf.

19 56 74 37 74 19 56

0,5 1,5 2 1 2 0,5 1,5

37 369

1 10 369

16 48 64 64 48 64 16 320

0,5 1,5 2 2 1,5 2 0,5 10 320

összesen 73 4 216 6 360 11 38 1 38 1 38 1 120 3,5 252 7 19 0,5 19 0,5 19 0,5 120 3,5 16 0,5 111 3 1427 40 1427

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Fő elvünk: a hagyományaink megtartásával alkalmazkodni a törvényi követelményrendszer előírásaihoz, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait. A 19. § 2. és 4. bekezdésében leírtak szerint, csak olyan tankönyvet írhatunk elő, amelyhez minden tanuló hozzáférhet, beszerezhet és tanítási év közben, csak akkor változtathatunk tankönyvet, ha ez a szülőre anyagi terhet nem ró. A tankönyv ingyenes igénybevételét a könyvtáron keresztül biztosítjuk. A tankönyv kiválasztásának elvei: • Szerepeljen a művelődési és közoktatási minisztérium által kiadott tankönyvjegyzéken. • Feleljen meg az iskola helyi tantervének és az iskola oktatási-nevelési célkitűzéseinek. • Segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését. • A szövege legyen érthető és az adott életkorhoz igazodó, fejlessze a logikus gondolkodást, az illusztrációk legyenek funkcionálisak és áttekinthetőek. • A taneszközök, segédeszközök legyenek kompatibilisek a tankönyvekkel, munkafüzetekkel. • A szülők által megfizethető legyen. • A törvényi előírások alapján a szabad tankönyvválasztás pedagógiai elvének sérülése nélkül figyelembe veendő a munkaközösségek javaslata. A tankönyvlista minden évben egyeztetésre kerül a szülői szervezet választmányával. Az egyeztetést végzi a tagintézmény-vezető, az intézményegység-vezető a tankönyvfelelőssel. A kötelezően előírt taneszközökkel kapcsolatosan a szülői szervezet véleményét kikérjük, korlátozásukat tudomásul vesszük. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a 19.§ 2. bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. (19.§ 4.) A taneszközök kiválasztásának szempontjai: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének •

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

•

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Oldal: 62/118

5. Napközi otthon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás, tanulószoba A napközi otthonba a szülő írásbeli kérelme alapján lehet bekerülni. Az erre vonatkozó kérelmet a szülő minden év május 31-ig adhatja be, ennek figyelembe vételével készül el a következő évi napközis csoportbeosztás. A HH és HHH-s gyermekeket kötelező felvenni a napközibe még túljelentkezés esetén is. A napközis ellátás a délelőtti utolsó tanítási órát követően kezdődik, és általában16 óráig, bejárók esetében 16,30 óráig.

Az iskolaotthonos, egész napos oktatási rendszerbe is ugyanúgy lehet jelentkezni, mint a napközibe. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. A kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait a délelőtti és délutáni tanítási időszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. Meg kell oldani a következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is. A napi időbeosztás 8-15:30-ig tart. Fél ötig felügyeletet biztosítunk. A délelőtt és a délutáni tanítási órák között a szabadidő eltöltésének számtalan lehetősége biztosított a gyerekeknek. A nap folyamán a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. A gyermek hét közben nem szükséges, hogy hazavigye a táskáját, ami főleg az első, második osztályban - a táska súlyát tekintve igencsak kedvező. A tanulószobai ellátásra a jelentkezés és felvétel is megegyezik a napközi otthonnal. A délelőtti utolsó tanítási órát követően – a tanulószobai tanóra kezdetéig – a gyermek felügyeletéről a szülő gondoskodik. Az iskola felelőssége – a tanulókra vonatkozóan - a tanulószobai foglalkozások időtartamának idejére terjed ki. 5-8. évfolyamon az írásbeli házi feladatot a tanuló önállóan készíti el, azt a nevelő mennyiségi szempontból ellenőrzi és láttamozza. Az írásbeli elkészítéséhez a tanuló egyéni segítséget kaphat. A tanuló joga a felkészüléséhez az iskola könyvtárát és eszközeit tanári felügyelet mellett igénybe venni.

Ha a tanuló bármely rendszer foglalkozásáról – a szülő kérésére - hiányzott, másnapi készüléséért a szülő felelős.

Oldal: 63/118

6. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 6.1. Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének elvei 6.1.1 Általános iskolai oktatás 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • • • • • •

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,TAJ-számát a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • • • •

a tanuló anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri a vezetőtársai és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

Oldal: 64/118

6.1.2 Középfokú oktatás: választható struktúrák (gimnázium, szakképzés) 1.

2.

Négyosztályos gimnázium Ötosztályos gimnázium (nyelvi előkészítő) Nyolcosztályos gimnázium Szakképzés (emelt szintű és felsőfokú) év

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19-

22

Jelölések: Alapfokú oktatás Középfokú oktatás Szakmai oktatás

1. Intézményünk a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú melléklete, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, az adott tanév rendjéről szóló OM rendelet, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény figyelembe vételével a 9. évfolyamra történő bekerüléshez felvételi vizsgát tart. 2. Egységes középiskolánk azon 8. osztályos tanulói számára, akik intézményünket megjelölni tervezik a felvételi tanulói adatlapjukon, lehetőséget nyújt, hogy automatikusan, felvételi vizsga nélkül felvételt nyerjenek gimnáziumi tagozatunk 9. évfolyamára. A német nemzetiségi oktatásban részesült (1-8. évf.) tanulók előnyt élveznek a gimnáziumi emelt szintű német nyelvoktatásnál. A felvételi vizsga: Az iskolánkba felvételét kérő tanuló az egységes írásbeli felvételi vizsga eredményével jelentkezhet a különféle tagozatokra. A felvételi pontszámítás rendje: a hozott pontszámot az előző tanév végi és a mostani félévi bizonyítvány alapján határozzuk meg. A pontszámítás tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika. A hozott pontszám maximum 100 pont. A szerzett pontok az egységes felvételi írásbelin elért eredmény maximum 100 pont. A felvételi rangsort az elért pontok összege adja. A Ktv. előírását és a pedagógiai programunk szabályozását figyelembe véve a jánoshalmi egységes iskola tanulói felvételi vizsga nélkül is felvételt nyerhetnek, ha eredményeik az előző tanév végi és a mostani félévi bizonyítvány alapján a fentebb felsorolt tantárgyak átlagai: o 3,6-5 közötti, gimnáziumi, o A felvételi rangsort az így felvehető jánoshalmi tanulók vezetik. 3. A kilencedik évfolyamra történő beiratkozásnál be kell mutatni: •

a tanuló személyi igazolványát, diákigazolványát,

Oldal: 65/118

•

az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt (általános iskolai bizonyítványt),

4. A tizedik-tizenkettedik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: • •

a tanuló személyi igazolványát, diákigazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.

5. A tizedik-tizenkettedik évfolyamra jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vagy osztályozó vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Ha a tizedik-tizenkettedik évfolyamra jelentkező tanulónak a tanulmányi átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, esetleg fegyelmi ügy miatt kéri átvételét, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri a vezetőtársai és az érintett évfolyamok osztályfőnökeinek véleményét. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.

6.1.3. Szakképzés: 13-14. évfolyam A jelentkezés feltételei: • Iskolai előképzettség: középiskolai végzettség (érettségi) • Szakmai előképzettség: A 9-12. osztályainkban tanított számítástechnikainformatika tanulmányokat alapozó képzésként beszámítjuk. • Egészségügyi feltételek: -

6.1.4. Magántanulói jogviszony •

•

• • •

• •

A magántanulói jogviszony szülői döntés és kérés alapján, valamint szakértői bizottság szakvéleménye alapján keletkezhet, mindkét esetben írásbeli kérelemmel. Kt. 7. § (2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Kt. 69. § (3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Kt. 69.§ (4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, félévkor és év végén osztályozóvizsgán ad számot tudásáról. 75. § (2) Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait. Vhr. 21. § (5) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. 23. § (1) Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a

Oldal: 66/118

•

•

tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Vhr. 21. § (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Vhr. 21. § (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

6.1.5. Kollégiumi beiratkozás: Jelentkezési lap kitöltésével történik., mely a titkárságon kérhető. • 14 éves korig a szülő személyi igazolványa alapján • 14 éves kortól a tanuló személyi igazolványa alapján A jelentkezési lapot legkésőbb az iskolai beiratkozás napján kell leadni a kollégiumban, egy saját névvel, címmel és bélyeggel ellátott borítékkal együtt. A kollégiumi beiratkozás időpontja a honlapunkon megtalálható. Értesítést küldünk a felvételről két héten belül. A jelentkezési laphoz csatolni kell az étkezési kedvezményre jogosító dokumentumokat (3 vagy annál több gyermekes család esetén igazolás a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról, esetleg SNI határozat).

6.1.6.Beiratkozás a nyolcosztályos gimnáziumba A jelentkezés módja: továbbtanulási jelentkezési lap kitöltésével, amelyen a 3. év végi és a 4. félévi eredményeket kell feltüntetni. Jelentkezési lapot januártól az iskolánk titkárságán is lehet kérni. A pontszámba beszámító tárgyak: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, rajz, testnevelés, ének, technika. A jelentkezőknek a jelentkezéskor (február 20-ig) be kell nyújtaniuk – a jelentkezési lapot – a 4. osztályos félévi eredményüket: a szöveges értékelést fénymásolatban és a szöveges értékelésnek matematikából és magyar nyelv és irodalomból az osztályzatra történő átváltását is. – az írásbeli vizsga Értékelő lapját. A felvételi pontok kiszámítása a következőképpen történik: 1. A 4. osztályos félévi osztályzatokból max. 40 pont 2. A matematika központi írásbeli dolgozat pontszáma 50 pont Az anyanyelv központi írásbeli dolgozat pontszáma 50 pont Összesen: 140 pont A felvétel elbírálásánál nem felel meg, akinek összes pontszáma nem ér i el az 85 pontot.

Oldal: 67/118

A felvételi sorrend kialakításánál azonos pontszám esetén a sorrendet az írásbeli vizsga pontszáma határozza meg, ha az is azonos, akkor a jogszabály szerint sorsolással kell dönteni a felvételről. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén kérjük, csatolják a szakvéleményt. Azonosnak mondható teljesítmény esetén előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat és azokat a gyerekeket, akiknek testvére gimnáziumunk tanítványa.

A felvételi rendje a középiskolai dráma szakosított programba megtalálható a 16.5 pontban.

6.2. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 1.

Első évfolyam végén, amennyiben a tantervi követelményeket a tanuló nem teljesítette, tanulmányai előkészítő jellegűnek minősülnek, szülői kérésre a következő tanévben ismét első osztályban folytatja tanulmányait.

2.

1-3. évfolyam végén a tanuló magasabb évfolyamra léphet. Kivétel: • • •

igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta a tantervi követelményeket teljesíteni, szülői írásbeli kérésre évet ismétel, az adott tanítási évben 250 óránál többet mulasztott.

Ebben az esetben az osztályfőnök az osztályban tanítók segítségével egyéni felzárkóztató programot állít össze, melynek megvalósításáról a fejlesztő pedagógus gondoskodik. 3.

4. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamba léphet: •

•

• • • • • • •

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt.

Oldal: 68/118

6. 3. Egy évfolyamon belül a másik osztályba való átlépés feltételei: Az első osztályba való beiratkozás után egy hónapig dönthet a szülő, hogy gyermekét másik első osztályba átíratja-e. Vagyis október elsején beadhatja igényét, hogy másik osztályt szeretne választani. Amennyiben lehetőség van rá, és nem sértjük meg átvételével a törvényi létszámhatárt, teljesítjük kérését. Magasabb évfolyamon igen komoly, megalapozott indok kell a párhuzamos osztályba való átlépés teljesítéséhez. A nemzetiségi osztályba csak nyelvi különbözeti vizsga letételével léphet a tanuló.

6.4. Egyéni továbbhaladás engedélyezése •

•

•

•

Az elsős tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez (egyéni továbbhaladás).Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is, de az előkészítő évfolyam csak egy tanéven keresztül tarthat, és csak abban az esetben, ha a gyermek legkésőbb a hetedik életévében megkezdte tanulmányait. A helyi tantervben meghatározott tananyagot előfordulhat, hogy valaki az átlagosnál gyorsabb ütemben sajátítja el. Az előírt követelményeknek rövidebb idő alatti teljesítése megvalósulhat egy tantárgyból, illetve meghatározott évfolyam valamennyi tantárgyából, ezeket írásban kell kérelmezni. Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt kívánja teljesíteni kérelmét az igazgatónak, kell benyújtania, ilyen módon történhet az előrehozott érettségi vizsga is. Amennyiben a tanuló az érettségi tantárgyak követelményeit teljesíti, ezt kérelmezheti. Egyidejűleg lehetősége nyílik arra, hogy más tanulmányokat kezdjen meg a helyi iskolában, vagy másik iskolában, mint vendégtanuló. Ha a tanuló előrehozott, emelt szintű érettségi vizsgát tesz egy választott idegen nyelvből a középiskolának a Kt. 28§ (4) bek., ill. 29§ (2) bekezdésében megfogalmazott kötelezettsége megszűnik.

6.5. Gimnáziumba, szakképző évfolyamra való felvétel más iskolából Előírjuk a különbözeti vizsgát a tanuló által eddig nem tanult tantárgyakból minden évfolyamon.

Oldal: 69/118

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a szöveges értékelés Az iskolai beszámoltatás formái: • •

szóbeli beszámoltatás írásbeli beszámoltatás

Szóbeli beszámoltatás: Szóbeli felelet: A tananyag mennyisége, a feszített előrehaladás, az alacsony óraszám és a viszonylagos magas osztálylétszám miatt sok esetben időigényes a szóbeli számonkérés. Ennek ellenére egyetlen tantárgynál sem hiányozhat ez a forma, hiszen a gyerekek beszédkészség-kialakítása és fejlesztése fontos feladat. Kiselőadás: A kiselőadást - vázlat segítségével - szabadon adja elő a tanuló. Az ehhez szükséges irodalmat a tanár adhatja vagy a tankönyv szövegét kell feldolgoznia. Írásbeli beszámoltatás: Tájékozódó felmérés – témazáró előtt - jelzés a pedagógusnak. (Megíratása: a nevelő belátása szerint.) Röpdolgozat: Egy-egy kisebb téma, anyagrész írásbeli számonkérése. Lehetséges, hogy minden tanuló, vagy csak néhány ír röpdolgozatot. Néhány kérdésre adott írásbeli válasz, kb. 15 perc időtartamú. Íratása alkalomszerű Témazáró dolgozat: A nagyobb témakörök végén, az ismétlő és összefoglaló órákat követően minden tanuló témazáró dolgozatot ír. A hiányzó tanulónak lehetősége van ennek pótlására. o egyéb iskolai dolgozat: egy tantervi téma valamely részének legfeljebb egy órás számonkérési formája. Tartalmazhatja az ismeretek felidézését és alkalmazását együtt és önállóan is. o esszé jellegű házi dolgozat: megadott szempont alapján kéri számon a tanult anyagot, esetenként egyéni anyaggyűjtést is megkíván. Szükséges hozzá tehát a szakirodalom használata, valamint a szövegalkotási ismeretek. Rendje: o Szeptemberben év eleji felmérést készítünk, matematika, magyar tantárgyakból. o A témazáró dolgozatok előtt tájékozódó felmérést készítünk a tanító belátása szerint. o Témazáró dolgozato(ka)t íratunk o Félévi, év végi dolgozatot íratunk kötelező jelleggel. Oldal: 70/118

o

Az esszé jellegű házi dolgozat beadási határidejét úgy kell megállapítani, hogy egy hétvégét magába foglaljon, hogy a tanuló anyagot gyűjthessen, elmélyülhessen a munkában.

Értékelésben betöltött szerepe: o

A tájékozódó felmérést értékeljük, de nem osztályozzunk, az eredményről a tanulót tájékoztatjuk.

o

A röpdolgozat egyenértékű a szóbeli felelettel.

A témazáró, a félévi és év végi dolgozatok hangsúlyozottan számítanak, piros színnel kerül az érdemjegy a naplóba.

7.1. A tantárgyi előmenetel elbírálása 1.

2.

Az elméleti tantárgyakban elért előmenetelt az alábbi szempontok szerint kell értékelni: • a tanuló tárgyi ismerete, • az ismeretek önálló alkalmazásának foka. Az előmenetel elbírálására valamennyi tantárgyban öt érdemjegyet (osztályzatot) kell alkalmazni. A,/ Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseit képes feltárni. B./ Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására, részletkérdések kiemelésére képes. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja. C./ Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul. D./ Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvető ismereteket elsajátította ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések alkalmazásával tud számot adni. E./ Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a „Felmentve” szót kell bejegyezni.

Oldal: 71/118

A témazáró dolgozatok teljesítményének érdemjegyekké alakítására szolgáló javasolt lehetőségek: I. változat II.változat III. változat IV. változat Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

90-100 % 80-89 % 70-79 % 60-69 % 0-59 %

90-100 % 80-89 % 65-79 % 50-64 % 0-49 %

91-100 % 81-90 % 61-80 % 41-60 % 0-40 %

85-100 % 70-84 % 55-69 % 40-54 % 0-39 %

Az első változat erős, jó képességű osztálynál, emeltszintű csoportnál használható. A szaktanár feladata az osztály képességének ismeretében - nevelő, fejlesztő szándékkal – a megfelelő változat kiválasztása.

A témazáró dolgozatok kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt. Erről tanév elején tájékoztatja a tanulókat. Az ilyen érdemjegyek piros színnel kerülnek a naplóba. A tanuló tantárgyi osztályzataiban nem jelenhet meg: • Felszerelés hiánya • A tanuló tanárral szemben tanúsított magatartása • Órai magatartása • a tanulók órai fegyelmezetlensége nem torolható röpdolgozat íratásával Az értékelés rendszeressége: • folyamatos • témák feldolgozása közben • témakörönként • szakaszosan: negyedévi, félévi, háromnegyedévi, tanév vég

Oldal: 72/118

7.2. Szöveges értékelés Az általános iskola alsó tagozatán a törvényben leírtak – 70. § (3.) – alapján kívánjuk az elsőharmadik évfolyamon a tanulókat – félévkor és évvégén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel értékelni. A szöveges értékelés formái: •

•

Félévenként és év végén szöveges értékelés a törvényben előírt négyféle minősítés alapján az általunk meghatározott tantárgyakból. Tanév végén a szöveges minősítés bizonyítvány pótlapon történik, mely a bizonyítvány része. Fénymásolatának a naplóban is benne kell lennie. Negyedévenként aláhúzásos módszerrel értékelőlapot, és folyamatosan szóbeli értékelést adunk a szülőknek.

Követelmény a szöveges értékelés készítésekor: • • • •

A hangsúly az érzés, fejlődés, tanulás folyamat jellegének elfogadásán legyen! A tanító értékelő véleménye legyen megalapozott, tükrözze a gyermek ismeretét. Fontos, hogy érthető legyen a szülő és a gyerek számára, ne használjunk szakmai kifejezéseket, tekintettel a tanuló tanulási fejlettségére, mert könnyen elveszíthetjük a szülők pozitív viszonyulását. Legyünk tekintettel a tanuló tanulási fejlettségére (önmagához mérten, az érdeklődést, adottságot, otthoni körülményeket figyelembe véve)

Iskolai dokumentáció, tájékoztatás: A tanulók rendelkeznek tájékoztató füzettel, melyben a napi munka értékelése is tükröződik. Történhet benne saját jutalmazási rendszer regisztrálása is. A felmérések eredményeit is tartalmazza. • A naplónak (illetve saját dokumentációnak) és a tájékoztató füzetnek összhangban kell lennie. • A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a törvény által is előírt négyféle minősítés alapján kerül dokumentálásra az egyes tantárgyakból a tanuló által elért teljesítmény. • A tanuló megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük. • A szülőket személyes beszélgetések alkalmával tájékoztatjuk, (fogadóóra, egyéni megkeresés, szülői értekezlet) Szöveges értékelést adunk félévi és tanév végi értékelésnél a következő tantárgyakból: • • • • • • • •

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Testnevelés Ének Rajz Technika

Oldal: 73/118

Az utolsó 4 készségtantárgynál negyedévi és háromnegyedévi értékelésnél szövegesen nem értékelünk, de dicséretet adhatunk. Minősítések: Kiválóan megfelelt Jól telesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a tanító a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét az összegyűjtött „munkák” alapján. A tanuló 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése az 1-4. osztályokban, abban az esetben, ha a szülő kéri az adott év megismétlését. A tanuló magatartását és szorgalmát csak a negyedik évfolyam végétől értékeljük a Pedagógiai Program kategóriával.

7.3. A kiemelkedő teljesítmények elismerése és a büntetés 7.3.1 A jutalmazás alapja: •

kimagasló tanulmányi eredmény • jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény • közösségért végzett tevékenység • diákönkormányzatban, énekkarban, néptáncban, egyéb művészeti csoportban kiemelkedő színvonalú szereplés • kiemelkedő sportteljesítmény • minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás formái: • szaktanári, tanítói illetve osztályfőnöki dicséret • igazgatói dicséret • az egész évben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret • egyéb egyéni és csoportos jutalmak. 7.3.2. Tanulók büntetése Azt a tanulót, aki: • • • •

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírének, büntetésben részesíthető.

Oldal: 74/118

Az iskolai büntetések formái: • • • • • • • •

szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, szaktanári intő, napközis nevelői intő, osztályfőnöki intő, igazgatói figyelmeztető, igazgatói intő, igazgatói fegyelmi eljárás.

7.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 7.4.1 Minősítés szempontjai: • • • •

a tanuló tehetségéhez, képességéhez mérten igyekezzen kötelességének eleget tenni a tanulás terén, tanúsítson együttműködést az oktatás folyamatában, fejlessze képességét a megfelelő szorgalommal, rendszeresen készüljön, felszerelése hiánytalan legyen.

A tanuló magatartásának értékelése • • • • •

viselkedése az iskolában és az iskolán kívül, fegyelme a tanórákon és a tanórákon kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban), társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez is), környezetének alakítása, védelme, feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása.

A tanuló szorgalmának értékelése: • • • • •

tanórai aktivitása, figyelme, többletfeladatok vállalása, felszerelésének megléte, rendben tartása, házi feladatainak elkészítése, gondossága, kötelességtudatának fejlődése.

Oldal: 75/118

7.4.2. A szorgalom és a magatartás értékelésének, minősítésének követelményei a következők: Minősítés formái: A magatartást és a szorgalmat az osztályfőnökök és szaktanárok havonta minősítik érdemjeggyel. Január és június hónapban az osztályfőnök értékel. Félévkor, illetve tanév végén az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok döntése alapján kerül be az értékelés a bizonyítványba. Szorgalom Példás (5) tanuló az, aki:

Magatartás Példás (5) tanuló az, aki: a házirendet betartja,

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi,

kötelességtudó, feladatait teljesíti, a szívesen vállal feladatokat, azokat teljesíti,

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

tisztelettudó,

munkavégzése pontos, megbízható,

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkész,

a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

az osztály- és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) az a tanuló, aki:

Jó (4) az a tanuló, aki:

nyújt képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt,

a házirendet betartja,

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

a tanórai vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

a tanórákon többnyire aktív,

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

a vállalt és a rábízott feladatokat teljesíti,

taneszközei tiszták, rendezettek.

Oldal: 76/118

az osztály - vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki:

Változó (3) az a tanuló, aki:

tanulmányi teljesítménye elmarad a képességeitől,

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetéssel, felügyelettel dolgozik.

a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

a házirend előírásait sorozatosan megsérti, a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi,

7.4.3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményéért, • példamutató magatartásáért, • kiemelkedő szorgalmáért, • példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. • • •

az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet az osztály közössége előtt vehetnek át, Az iskolán kívüli egyéb versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni.

Oldal: 77/118

8. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: (alsó tagozaton, felső tagozaton és gimnáziumban) 8.1. Elvei: •

Iskolánkban törekszünk az alsó tagozat délelőtti és délutáni munkájának összehangolt folyamatára. • Nevelőtestületünk azt az elvet vallja, hogy a házi feladat nagy jelentőséggel bír mind a nevelők, mind a tanulók számára. A nevelő nyomon tudja követni – különösen az első két évben -, hogy a tanuló mennyire biztos az órán elsajátított ismeretekben. Mivel a kisiskolás korban a gyerekek többsége napközis, a pedagógus a napközis nevelőtől állandó visszajelzést kaphat az elvégzett munka hatékonyságáról, ugyanakkor biztos támogatást a tananyag elmélyítéséhez, bevésődéséhez. • A napköziben illetve tanulószobán a tanulási időben folytatott munka fő célja az órán elsajátított tananyag begyakorlása, rögzítése és kiegészítése, illetve magyarázata az erre rászoruló tanulóknak. Ennek ellenőrzése és számonkérése a tanórán történik. • Minden alsós, felsős és gimnazista tanulóra kötelezően vonatkozik a délutáni házi feladat elkészítése. Az otthon tanuló gyerekeket a szülők ellenőrizzék, a napköziseket pedig a napközis nevelő és szükség esetén szülők is. Az egész napos osztályokban délután alkalmat kell adni a házi feladat jellegű önálló munkára. • A tanulók annyi házi feladatot kaphatnak, hogy az adott osztály követelményeihez és képességeihez mérten, normál munkatempóban - alsóban 60 perc alatt képesek legyenek elvégezni. Felső tagozaton és gimnáziumban arányos terhelésre törekszünk a házi feladatok meghatározásánál. • A házi feladat differenciáltan is adható, amely az egyéni fejlesztést teszi lehetővé pld. az önálló gyűjtőmunka, a házi dolgozat, a kötelező olvasmányok, olvasónaplók stb. • A házi feladat az állandóságra, rendszerességre, kötelességtudatra, önálló munkára nevel. Jól értékelhető mind tartalom, mind a külalak szempontjából. A házi feladat hiánya elmarasztalást von maga után. Ezt a tanítók a szülők felé is jelzik. Mindenképpen szükséges, hogy a tanuló megszokja, hogy feladatát teljesíteni kell. Az elmaradt házi feladatot pótolni kell. • A fentiek értelmében nevelőtestületünk napi rendszerességgel adja fel a tanulóknak a házi feladatot. Tanítási szünetekben (őszi-, téli-, tavaszi-, nyári) szorgalmi, gyakorló jellegű feladat adható a tanító belátása szerint. A házi feladat mennyisége olyan legyen, hogy azt a tanuló megfelelően tudja teljesíteni. • A házi feladat a tantárgytól és a feldolgozott anyagtól függően lehet: o szóbeli, o írásbeli. A fentieken kívül a napközis nevelő is adhat a tanulási időben gyakorló feladatokat. Szóbeli feladat a tankönyvből feldolgozott tananyag számonkérése (egy lecke, vagy összefoglalás), önálló kutatómunkával való felkészülés, vagy kiselőadás. Az írásbeli munka Oldal: 78/118

lehet tankönyvben szereplő feladat megoldása, anyaggyűjtés, fogalmazás, gyűjtőmunka, egyéb szorgalmi tevékenység.

8.2. Korlátai: • •

Az iskolaotthonos /egész napos/ osztályokban hét közben házi feladat otthonra nem adható. Hét végén kizárólag gyűjtőmunka, esetleg egyszerű gyakorlás, amelyhez a szükséges idő nem haladhatja meg a 30, illetve 45 percet.

A másnapi felkészüléshez szükséges idő nem haladhatja meg naponta: o o o o o o o o

Oldal: 79/118

Az előkészítő szakaszban: 30 percet A másolandó szöveg hosszúsága nem haladhatja meg a 4-5 sort a vonalas füzetben. Kezdő szakaszban: 45 percet A másolandó szöveg hosszúsága nem haladhatja meg a 6-7 sort a vonalas füzetben. Bevezető szakaszban: 60 percet Fejlesztő szakaszban: 75 percet Általános műveltséget megszilárdító szakaszban: 100 percet Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő szakaszban: 90 percet

9. Modulok értékelése és minősítése, ennek beszámítása az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe Iskolánkban a modulok tanítása a következő rendszerben történik: 1.

1-4 évfolyamon a helyi tanterv táblázatai szerint.

2.

5-8 évfolyamon: A modulok óraszámait és anyagait a helyi tanterv tartalmazza. A modulok értékelése a többi tantárgyéval azonos módon és súllyal történik.

Ha integráltan oktatjuk a modult, az érdemjegyek zölddel kerüljenek a naplóba, a témazárókat pedig be kell karikázni. A modul és az integrált tantárgy érdemjegyei azonos súlyúak. A haladási naplóba szintén zöld színnel kerüljön be a tanítási anyag. A modulok esetén félévente 2 jegy szükséges. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az önállóan tanított modulok eredményei kerülnek. o Az informatika modul 6. évfolyamon az informatika tantárgyba kerül beépítésre heti 0,5 órával. o Az egészségtan modul 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyhoz, 8.évfolyamon pedig a biológia tantárgyhoz kerül heti 0,5 – 0,5 óra felhasználásával. o A tánc és dráma az 5. évfolyamon a magyar irodalom és a testnevelés tantárgyakba, o a hon- és népismeret a 6. évfolyamra történelembe, o a mozgókép és médiaismeret a 8. osztályos rajzba integrálva oktatott. Értékelésük a tantárgy értékelésével együtt történik. Érdemjegyet kaphat a tanuló: szóbeli, írásbeli számonkéréskor, órai munkára, gyűjtőmunkára, kiselőadásra, versenyeken, vetélkedőkön való szereplésre. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba csak az önállóan tanított modulok kerülnek bejegyzésre. Az érdemjegyek zölddel kerüljenek a naplóba, a témazárókat pedig be kell karikázni. A modul és az integrált tantárgy érdemjegyei azonos súlyúak. A haladási naplóba szintén zöld színnel kerüljön be a tanítási anyag. A modulok esetén félévente 2 jegy szükséges. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az önállóan tanított modulok eredményei kerülnek. o Az ember és társadalomismeret, etika a 7. és 8. évfolyamba került heti 0,5-0,5 órában. Értékelése négyfokú: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg kategóriákkal. A nem felelt meg kategória az elégtelennel egyenértékű, ezért év végén pótvizsgát, a megfelelt minősítést nem elért tanuló számára osztályismétlést von maga után. 3.

A gimnáziumban a tanulók a o Tánc és dráma o Társadalomismeret o Művészetek modulokat önálló tantárgyként tanulják. Értékelésük: megfelelt – nem felelt meg.

A továbblépés feltétele a „megfelelt” minősítés megszerzése. A tanórákról való távolmaradást a többi tantárgyhoz hasonlóan beszámítjuk a tanuló hiányzásaiba.

Oldal: 80/118

10. Az érettségire való felkészítés Az iskola középszintű érettségire az alábbi tantárgyakból készíti fel a tanulókat: • • • • • • • • • •

magyar nyelv és irodalom történelem angol nyelv német nyelv matematika fizika biológia kémia informatika rajz és műalkotás elemzés

Az iskola emelt szintű érettségire az alábbi tantárgyakból készíti fel a tanulókat: • • • • • • • • •

magyar nyelv és irodalom történelem angol nyelv német nyelv matematika fizika biológia kémia informatika

11.Nemzetiségi oktatás

Oldal: 81/118

11.1.A kisebbségi oktatás formái intézményünkben a 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet IRÁNYELVE és az azt módosító 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet szerint: 1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni: (Az intézményünkben választott formákat aláhúzással jelöltük.) a) anyanyelvű oktatás, b) kétnyelvű kisebbségi oktatás, c) nyelvoktató kisebbségi oktatás, d) cigány felzárkóztató oktatás, e) interkulturális oktatás. 2. A kisebbségi nevelést és oktatást végző iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. A nyelvoktató kisebbségi oktatás 1. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. 2. A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg, melyek közül az első lehetőséggel élünk cigány és német nyelvek tanításával: a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására a heti órakeretből legalább két, a német nyelvoktató iskolák esetében pedig legalább öt tanórát szükséges biztosítani. A cigány felzárkóztató oktatás 1. A cigány felzárkóztató oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv általuk beszélt változatának oktatását. Az oktatás elősegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. 2. A cigány felzárkóztató oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetőségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon:

Oldal: 82/118

a) a tantárgyi fejlesztést; b) a kisebbségi önismeret fejlesztését; c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést; d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet; e) az egyéni tehetséggondozást. 3. a) A cigány nyelv oktatása esetén a hagyományos kisebbségi oktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. b) Ha az iskolában nem folyik a cigány nyelv oktatása, akkor legalább heti két tanórai foglalkozás keretében kell – a 2. pontban meghatározottak szerint – az iskola által választott pedagógiai területek ismereteit oktatni. c) Az a)–b) pontban meghatározottak mellett a cigány felzárkóztató és tehetséggondozó oktatásban legalább heti három tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat, amelyek megszervezhetők a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is. A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel - az érettségi vizsgára. Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tartalmát közös és kisebbségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a népismeret oktatásához szükséges részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkező kisebbségek esetében a helyi tanterv az Irányelv II. részében megfogalmazott anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret közös fejlesztési feladatai alapján készíthető el. A KISEBBSÉGI NÉPISMERET A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. Reflexiót irányító kérdések

A két nemzetiségi nyelvoktatás programja

Oldal: 83/118

11.2.A CIGÁNY KISEBBSÉGI, ETNIKAI OKTATÁSI PROGRAM BEVEZETÉSE 1. Helyzetkép Jánoshalma sokszorosan hátrányos helyzetű település. Földrajzi fekvése, a társadalmigazdasági vérkeringés fő vonalaitól való távolsága, a hiányos infrastruktúra és a lakosság összetétele határozzák meg jellemzőit. Egyik ilyen jellemző az elszigeteltség. A közlekedés nehézségei, a munkavállalók ingázásának csökkenése, a szolgáltatások szűkös volta (fizetőképes kereslet hiányában) eredményezi azt az érzést, hogy nincs perspektíva az itt élők számára. Másik meghatározó jelenség a magas munkanélküliségi ráta. A lakosság egy jelentős része korábban sem rendelkezett munkaviszonnyal, hanem alkalmi munkákból élt. A lakosság nagyobb részének megélhetési forrása a napszám. Ez a létforma, amely az alacsony iskolázottsági fokkal és a rossz szociális körülményekkel párosul, melegágya a devianciáknak (alkoholizmus, csonka család, megélhetési bűnözés), s meghatározza a szociokulturális környezetet. A családok szociális helyzetét jól érzékelteti, hogy a félévi beszámoló szerint a 2008/2009-es tanévben intézményi szinten Hátrányos helyzetű: -410 gyermek Halmozottan hátrányos helyzetű: -198 gyermek Veszélyeztetett: - 22 gyermek Védelembe vett: - 21 gyermek Roma kisebbségi felzárkóztatásban részesült: 164 gyermek Jellemző még a településen hagyományosan megtalálható roma kisebbség arányának gyors növekedése (születés, beköltözés). Az iskola tanulóinak köre a helyi lakosság gyermekeiből tevődik össze. 2009. márciusában az általános iskolai szakasz alsó tagozatának 25%-a, a felső tagozatnak pedig 17%-a cigány származású. E tanév első osztályosainak 39%-a a cigány kisebbséghez tartozó! Halmozottan hátrányos helyzetük miatt nehezen tartanak lépést társaikkal, sokukat éri nyelvi nehézségek miatt tanulási kudarc. A helyi CÖK kezdeményezésére kerülhet bevezetésre a cigány nemzetiségi nyelvoktatás. A kisebbségi oktatás modellje azon az elven alapul, hogy biztosítani kell a kisebbségek számára a kollektív jogot saját oktatásuk megszervezésére. Az alapelv célja, hogy egy adott ország határain belül élő nemzeti kisebbségek számára lehetővé tegye a formális oktatáshoz való jogot, annak érdekében, hogy az adott kisebbség megőrizhesse anyanyelvét és kultúráját. Tehát a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi nyelv oktatása, a kisebbségi kultúra művelése. Alapelvek Az etnikai kisebbségi oktatás a magyar oktatási rendszer szerves része. Ennek értelmében azzal alapvetően azonos tartalmú, azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget kell biztosítani. A pedagógusnak törekedni kell arra, hogy a kisebbséghez tartozó tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, csökkenjen az etnocentrizmus kialakulásának veszélye. Az oktatási és nevelési eszközök segítségével el kell kerülni, hogy a tanulókban túlzottan idealizált vagy alulértékelt nemzetkép, kisebbségkép alakuljon ki. Szükséges, hogy a tanulók ismerjék fel az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék ennek a történeti, szociológiai stb. hátterét, veszélyeit, az emberi és az állampolgári jogok megsértésének jelenségét, és ítéljék el ezeket.

Oldal: 84/118

A tanulókban váljon tudatossá, hogy a különböző kultúrák egymás mellett éléséből fakadó jogok és kötelességek betartása és betartatása többségnek - kisebbségnek közös feladata. A programban biztosítani kell a tehetségkutatás és tehetséggondozás feladatait is. A szülők és az iskola közötti jó kapcsolat kialakítására kell törekedni. 2. Célok – feladatok A kisebbségi nevelés-oktatás általános célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval. Sajátossága: a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében biztosítja: - a hagyományőrzést- és teremtést, - a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. - a kisebbségi önismeret fejlesztését; - a szocializációs, kommunikációs fejlesztést; - a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet; - az egyéni tehetséggondozást. Feladatai: Biztosítani a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek a megismerését, a történelméről, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A kisebbségi önazonosság megőrzésének és erősítésének, a cigányság integrációjának elősegítése. - oktatás-, művelődés-, kultúrtörténet, jelenkor - kisebbségek más országokban élő csoportjai - hagyományok, régi és új szokások, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek Tradicionális mesterségek: kovácsmesterség, teknővájás, ló-kereskedés, medvetáncoltatás, zenélés. Az öntözéses földművelés és az állattenyésztés Indiában. Orvoslás és kuruzslás. Babona és hiedelemvilág. A cigányság mitológiájának kapcsolata az indiai és görög regékkel, cigány eredetmondák. Sajátos ünnepek és jelképek. Káli- és Máriakultusz. A vándorélet kezdetei, jellemzői, letelepülési és letelepítési kísérletek Európában és Magyarországon. A letelepülés állomásai. India, Görögország és Magyarország földrajza. A cigányság történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja: a cigányság magyarországi történelme és irodalma, az őshaza / India/ és Görögország történelmének, irodalmának korrajza / a cigányság ottlétekor /, India és Görögország földrajza. A cigányság megjelenése Magyarországon. A cigányság a török hódoltságban, Erdélyben és a királyi Magyarországon. A romák szerepe a Habsburg-ellenes függetlenségi harcokban. Mária Terézia cigány-rendeletei / 1761,1767,1773, 1779 /. A vándorló cigányok letelepítése. A romák részvétele az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. A romániai rabszolga felszabadítás és az oláh cigányok betelepülése. A romák a XX. Században 3. Témakörök /a romani nyelv és irodalom és népismeret a mellékelt HELYI TANTERV ALAPJÁN/ Kisebbségi és állampolgári jogok - a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer - kisebbségek intézményrendszere - civil szervezetek - kisebbségi önkormányzatok - nemzetközi kapcsolatok Oldal: 85/118

Cigány Újság, Elő-szó, Phralipe, Amaro Drom, Kethano Drom, Cigányfúró, Központi, alapítványi és alternatív roma iskolák a jelenben. a cigányság más országokban élő csoportjai Sintók, gitanók, gipsy-k az őshazában, Európában és Európán kívül. Művészetek: Rajz -vizuális kultúra / építészeti emlékek, képzőművészet, ipar- és népművészet/ A cigány képzőművészet jellegzetességei, szimbolikus tartalmak, tradicionális szín- és motívumgazdagság / virágminták, vörös és fekete színek /, a legjelentősebb cigány képzőművészek munkássága / Péli Tamás, Szentandrássy István, Pongor Beri Károly / hazai és nemzetközi filmalkotások, dokumentumfilmek megismerése a cigányság életével kapcsolatban / cigány tábor és égbe megye, Átok és szerelem /, népművészeti motívumok, témavilág. Zene -ének-zenei és tánckultúra / zenei örökség, tánc és játék / Az indiai őshaza ének-zenéje, hangszeres és vokális zene, a tánc és templomi szertartások kapcsolata, tradicionális / dob / és újabb keletű hangszerek / hegedű, a „ lassú „, a ballada, a keserves műfaji jellemzői, településünk élő folklórjának feltérképezése, gyűjtése. Önismeret A túlélés technikájától a társadalmi érvényesüléshez vezető út lehetőségei. Én-kép fejlesztés, kisebbségi és állampolgári öntudat, a társas érintkezés normái, szerepelvárások a családban, az iskolában, a munkahelyen. Családi szocializációs, a modell-követés. Illemszabályok, etikai normák, a magántulajdon védelme. A közlésfolyamat tényezői, jelek és jelrendszerek. Empátia- és kommunikáció képességfejlesztő gyakorlatok. Az élőbeszéd, a beszédhangok kifejező ereje, beszédtechnikai gyakorlatok. Szókincsfejlesztés, szókincsbővítés. Mindennapi beszédszituációk, kifejező szövegmondás. Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban a különböző szövegtípusok köréből. A nem verbális kommunikáció. A tömegkommunikáció. Önismereti, önértékelési, önmenedzselési gyakorlatok. Ismerje fel a családi és társadalmi szerepelvárások és a cigány értékrend közötti különbségeket. Legyen tudatában a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásaival. Kulturális tevékenység Versenyek, vetélkedők, pályázatok, ünnepségek, kulturális bemutatók, kirándulások, szabadidős rendezvények A tanórákon a cigány kulturális értékek megismerése. Iskolai, területi, megyei, regionális és országos versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra való felkészülés. Író – olvasó találkozók, élménybeszámolók, folklór-gyűjtés. Előadásokon, tájékoztatókon való részvétel. Kirándulások, táborozások, tárlatok, irodalmi és kulturális művek, produkciók megtekintése. Pályaorientáció A pályaválasztás előtt álló tanulóink számára felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, illetve azokból a tantárgyakból, A pályaorientáció elősegítése, szereplési, megmérettetési lehetőségek biztosítása szaktanárok, fejlesztő pedagógusok tudományos és művészeti nagyságok bevonásával.

Oldal: 86/118

A cigány kisebbségi oktatás megvalósításának formája: Tanórák szervezése a kötelező és válaszható órakeret, és a Kt.52.§ (4.) bek.-ben biztosított időkeret terhére. Szakkörök szervezése. Tanórán kívüli rendezvények hagyományaink és a tanulói igények felmérése alapján. Iskolaotthonos rendszer

4. A cigány nemzeti-etnikai program óraterve (Kt.52.§(4.) bek. 10% és a válaszható órakeret terhére) Tantárgy Lovari nyelv oktatása Népismeret

Művészetek Művészetek Osztályfőnöki

Tematika

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

3 K* 3 K

3 K 4 K 4 K 4 K 4 K 4K

4K 4K

1,5

1,5

1,5

0,5

1K

Rajz, vizuális kultúra, 1V kézművesség Ének, énekkar, tánc, 0,5 színjátszás Önismeret

1V

1V

1

0.5

0,5

0,5

0,5

Cigány történelem, irodalom Kisebbségi jogok

1

1K

1K

1

1

1

1

1

1

1

1

0.5

1K

1K

1K

1

1

1

1

1

1

Pályaorientáció Összes/hét

6

6

6

6

7

7

8

8

8

8

Kötelező/nem köt.

4/2

4/2

4/2

4/2

5/2

5/2

6/2

6/2

4/4

4/4

*K=Kötelező órák terhére V= választható órákból

Oldal: 87/118

11.3. A NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A módosítást a következő törvényi változás tette kötelezővé a 2009/2010-es tanévtől: A 2007-ben elfogadott Pedagógiai Program 10. pontja helyett: 10.1. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKMrendelet (a továbbiakban: Irányelv) 1. §-a az alábbiak szerint módosult a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet alapján: Az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének tartalmaznia kell • a kisebbség nyelve és irodalma, valamint • a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. (Jelenleg a 8. évfolyamig történik a német nemzetiségi nyelvoktatás, de egységes középiskola lévén nem hagyjuk ki a programunkból a felsőbb évfolyamokat sem, mint lehetőséget.)

Tananyag: 1. osztály Természetismeret: A család témakörhöz:

Néptánc: Ének: Vizuális kultúra: Barkácsolás, báb:

Családunk tagjai Önismeret, személyi adatok Nemzetiségi elődök Német néptánc Német gyermekdalok Esztendős ünnepek német dalai A környező települések régi épületeinek megtekintése Régi játékok készítése, megnevezése, Pl.: terménybábok, csutkababa

2. osztály Természetismeret: Önismeret témakörhöz: Foglalkozások a családban Növények, állatok témakörben: Virágok, zöldségfélék, háziállatok Néptánc: Német néptánc Ének: Dalok az állatokról és a természeti jelenségekről Vizuális kultúra: Régi mesterségek megismerése Barkácsolás: Néhány kézműipari termék előállítása gyurmából 3. osztály Természetismeret: Önismeret témakörben: A paraszti világ életmódja Növények, állatok témakörben: Virágok, növények, háziállatok Néptánc: Német néptánc Barkácsolás: Régi játékok készítése, megnevezése (fűzfasíp) Vizuális kultúra: Hagyományápolás – tojásfestés, karácsonyi díszek, ajándékok készítése Ének: A fenyőfa közös díszítése magyarországi német hagyomány szerint, a tanult német dalokkal. Oldal: 88/118

4. osztály Természetismeret:

5. osztály Történelmi és földrajzi ismeretek:

Kultúra:

6. osztály Történelmi és földrajzi ismeretek:

Kultúra:

7. osztály Történelmi és földrajzi ismeretek:

Kultúra:

Oldal: 89/118

Az emberi fejlődés szakaszai, az öregedés folyamata, öregek, nagyszülők látogatása, rokonsági ágazatok megnevezése nyelvjárási és irodalmi német nyelven. Régi ételek, receptek gyűjtése.

Magyarországi németek mai falvakban és városokban. Települési formák, népességi arányok. Az önkormányzat szerepének és feladatának ismertetése. A lokálpatriotizmus fogalma, lényege. A magyarországi németek és a magyarok farsangi szokásai, farsang a német nyelvű országokban. Régi karácsonyi szokások a magyarországi németeknél és a magyaroknál. A tanulók megismertetése a magyarok és a német nyelvű országok legfontosabb kulturális hagyományaival.

A telepesek mozgása a Kárpát- medence irányába A „svábok” Magyarországra jövetelének okai, körülményei. Válogatások a germánok mondavilágában Advent, karácsony, pünkösd népszokásai Babonás szokások korábban és ma Más kultúrák iránti érdeklődés és azok tisztelete. Az iskola régen és ma. Régi tankönyvek gyűjtése. A település nevezetes egyéniségei. A magyarországi német települések alapformája A régi konyha berendezése A legfontosabb paraszti munkák, régi ételek és ruhadarabok megnevezése.

A 955-ben lezajlott Lech-mezei csata egyszerűen elbeszélve. A kalandozások fontos tényei A határövezet földrajzi térképének elkészítése Városi élet a Felvidéken, Pozsonyban vagy Sopronban. Tavaszi ünnepek: május 1., májusfa, búcsú, pünkösdi szokások. Az elődök hagyományainak felfedezése és újjáélesztése.

Az interetikus kapcsolatok felismerése. Régi gyógymódok Vidám népdalok, helyi mondókák, vidám történetek, jelenetek előadása. 8. osztály Történelmi és földrajzi ismeretek:

Kultúra:

Az Árpádok házassági politikája A német-római birodalom támadása. Kereskedelmi kapcsolatok a középkorban Mátyás király, Bécs hódoltatója A középkori szomszédsági kapcsolatok áttekintése A történelmi Magyarország németek lakta területeinek áttekintése a törökkor alatt. A németek múltja és jelene Németek Kelet- Közép- Európában és az egész világon. Európai integráció A magyarországi németek oktatási intézményei. Kisebbségek Magyarországon, kisebbségi politika Lakodalmas szokások Tájház megtekintése, magyarországi kézműves műhely megtekintése. A legjelentősebb német származású építőmesterek, építészek, szobrászok, alkotásaik.

Tanórán kívüli tevékenységek: / német népismereti projekt/ Tanév eleje: Video-délután: filmvetítés a tavaszi ausztriai utazás élményeiről, a NYELV-TAN-TÚRA video felvételei

November: Márton napi lámpás felvonulás előkészítése. Lámpások barkácsolása, a Márton-legenda ismertetése, daltanítás.

December: Nagymama konyhája, karácsonyi sütés. Karácsonyi délután: kóstoló a hagyományos sváb karácsonyi süteményekből Barkácsolás: adventi koszorú, karácsonyi dísz, szalmacsillag készítése.

Február: Részvétel a farsangi jelmezes felvonuláson. Előtte: jelmezkészítés.

Oldal: 90/118

Március: Felkészülés az iskolai KI MIT TUD-ra, német táncok és dalok betanulása, vidám jelenetek, mesejátékok színpadi előadása, felsőbb osztályokban jelenetek önálló írása.

Április: Húsvéti előkészületek Tojásfestés régi technikákkal Sváb húsvéti szokások megismerése, készülődés Anyák napjára. NYELV-TAN-TÚRA

Május: Színházlátogatás: Szekszárd - Német Színház Tanulmányi kirándulás- magyarországi németek által lakott területek, városok kiválasztása/ Bp, Városlőd, Pécs, Villány,…/

11.4. A német nemzetiségi nyelvoktató programban tanuló gyermekek részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag •

Tanulóink mindegyike számára az iskola által alkalmazott anyanyelv és kommunikáció és irodalom tantárgyi tanterv biztosítja a megfelelő ismeretek elsajátítását.

Oldal: 91/118

12. A dolgozók általános iskolája (5-8. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás

Az általános iskola oktatási feladata az alapismeretek, készségek, képességek kialakítása, biztosítása, a továbbtanulásra alkalmas szilárd ismeretek megszerzésének biztosítása. A korszerű felnőttoktatásnak rugalmasnak kell lennie, mert az oda belépők száma, a diákok „összetétele”nem tervezhető. Figyelembe kell venni a munkavállalók, a munkanélküliek és a tanulóviszonyban álló eltartottak arányát. A pedagógiai eszközöket az adott csoport igényéhez és lehetőségeihez kell igazítani. A felnőttoktatás nyitott, funkciógazdag. A funkciók prioritási sorrendje a következő: az indulási hátrányok csökkentése, a tanulási készségek kialakítása, értékközvetítés, a kulturális alapkészségek elsajátításának támogatása, személyiség, képességfejlesztés, szocializációs készségfejlesztés, ismeretközvetítés, tehetségfejlesztés.

A Kt. 78.§ és a 121.§ (1) 26. pontja bizonyos mértékű szabadságot biztosít a felnőttoktatás megszervezésére, egyes tantárgyak kialakításában, óraszámának meghatározásában, a tanulók értékelési rendjében, de nem ad felmentést a tantárgyi követelmények teljesítése alól. Tananyagtartalom A tantárgyak tananyagtartalmát, követelményeit az általános iskola helyi tanterve tartalmazza. A tagozaton tanító pedagógusok az adott csoport összetételéhez igazítják (bővítik vagy szűkítik) a tanév tantárgyi útmutatóját, melynek alapja az adott évfolyam tananyaga. Taneszközök A tanulók taneszközei azonosak a nappali tagozatos tanulókéval. A tagozatvezető a szaktanár javaslata alapján más taneszközt is rendelhet. Tanítási idő A tanítás heti három napon történik. A testnevelés, a technika, informatika és rajz tantárgyak tömbösítését a szaktárgyat tanító és a tagozatvezető engedélyezheti. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 24.§(1) meghatározza az értékelést, melyet nem befolyásol a csökkentett óraszám.

Oldal: 92/118

A tanulók részvétele a tanítási órákon kötelező. Értékelés, beszámoltatás a felnőttoktatás tagozatán Egy tanévre vonatkozó képzési ütemterv azért fontos, hogy a tanuló a foglalkozásokon folyamatosan és aktívan részt tudjon venni. Ha nem tud az ütemterv szerint haladni már csak vizsgalehetőséget biztosítunk, konzultációt nem. 1 dolgozat, amelyet általában 8 hét tananyagából ír a tanuló 2 beszámoló, ha a dolgozatot elégtelenre írta meg a tanuló, lehetősége van szóbeli vagy írásbeli beszámolón javítani 3 otthoni dolgozat, kötelező feladat, rövid elemzési, írásos feladatsor a tantárgyi útmutató szerint, melyet a tanító határoz meg 4 osztályozó vizsga az adott évfolyam valamennyi tantárgyi anyagának számonkérése. Az osztályozó vizsgán a tanuló ötfokozatú értékelést kap. A tanuló egyes tantárgyakból a dolgozatok összevont értékelésével kap osztályzatot. A jegymegajánlás feltételét a tanító pedagógus teszi meg. Érvényes, (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt valamennyi tantárgyból záróvizsgát tett. Minden felnőttoktatási munkarenddel tanuló diákra vonatkoznak az alábbiak: A tanuló beszámolót és vizsgát csak kellő ok igazolásával halaszthat el, az osztályfőnök döntése alapján. Ha a tanuló bármelyik előírt vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy nem fejezi be, illetve az előírt időpontig nem teszi le az engedélyezett halasztott vizsgát. tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni. Vizsgát a következő osztályozó vizsga időszakában tehet, s annak sikeres letételével folytathatja tanulmányait. Vizsgatípusok: - évközi beszámoló, - év végi beszámoló vagy vizsga - osztályozó vizsga - javítóvizsga - különbözeti vizsga. Az év végi vizsga anyagát a helyi tantervben meghatározott követelményekre építve a szaktanár állapítja meg. A tanuló az év végi osztályzatának megállapítása céljából, kérheti független vizsgabizottság kijelölését. A bejelentést írásban kell megtenni az alábbi időpontokban: • a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napon, • ha mulasztásai miatt engedélyt kapott osztályozó vizsga letételére, az engedély megadását követő három napon belül. Osztályozó vizsgát tehet az, aki • az év végi vizsgán önhibáján kívül nem jelent meg, • megfelelő eredménnyel befejezett évfolyam után a következő osztály anyagát egyéni tanulással kívánja elsajátítani, • a meghatározott időnél többet hiányzott, és osztályozó vizsgát tehet, • átvételkor az intézmény vezetője előírja, • független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az adott tanévben osztályismétlésre utasított tanuló csak a következő naptári évben jelentkezhet osztályozó vizsgára. Az osztályozó vizsga anyaga a tantárgy megfelelő évfolyamának teljes törzsanyaga. Javítóvizsgát augusztus 15-31. között az iskola által meghatározott napokon lehet. Oldal: 93/118

13. A tanulók fizikai állapotának felmérésére vonatkozó módszerek A közoktatásról szóló törvény 41.§ kimondja, hogy „…az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása a tanulók életmódjának ismeret kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségfejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze. A próbarendszert (Mini Hungarofit) nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni.

A mérések általános szempontjai: • • • • •

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési felszerelésben hajtják végre Valamennyi tesztet tornateremben csúszásmentes padlón végeztetünk el A tesztek között a tanulók pihenhetnek. A teszteket előre nem próbálhatják ki a tanulók A tesztre vonatkozó pontos utasítások ismertetése után ösztönözzük tanulóinkat a tesztek pontos, gyors, egyenletes végrehajtására Vizsgált tényező A teszt leírása Értékelés (pontozás) Vállöv és karizmok erő- Fekvőtámaszban karhajlítás és Elvégzett szabályos állóképességének mérése nyújtás folyamatosan 30 mp-ig fekvőtámaszok száma Váll- és törzsizmok Tömött labda vetés két kézzel, Két kísérletből a jobb dinamikus erejének eredmény számít cm-ben fej fölött hátra mérése Hasizmok Hanyattfekvésből felülés és Elvégzett szabályos erőállóképességének visszaereszkedés folyamatosan felülések száma mérése 30 mp-ig Az alsó végtag dinamikus Helyből távolugrás Két kísérletből a jobb erejének mérése eredmény számít cm-ben Cooper teszt 12 perc folyamatos futás Elért eredmény m-ben Általános fizikai teherbíró képesség nem kötelező

Oldal: 94/118

14. A nyolcosztályos középfokú oktatás és nevelés 14.1.

A szerkezetváltást támogató érvek

A 4 + 8-as iskolaszerkezettel elkerülhető 14 éves korban az iskolaváltás, pontosabban a beiskolázás rossz gyakorlata. Az egységes iskolai szerkezetben történő oktatás másfél évében megerősödött az a tapasztalatunk, hogy az általános iskolában a 8. osztály második félévében, a középiskolai felvétel ismeretében megszűnik a tanulási motiváció, így tét hiányában szinte reménytelen az oktatás. Ugyanakkor a középiskolákban az első év azzal telt el, hogy a különböző színvonalú általános iskolából jött tanulók tudását egy szintre hoztuk, a gyengéket felzárkóztattuk. Ezzel rengeteg idő és energia pazarlódott. Úgy véljük: ez a probléma megoldódna a korábbi szelekcióval, vagyis a 4. osztály után azoknak a tanulóknak a kiválasztásával, akik társaiknál érettebbek, így képességeik alapján gyorsabb ütemben fejleszthetők. Számunkra a feladat olyan, a NAT-ra és a kerettantervekre épülő nevelési-oktatási program készítése, amely a nyolcéves képzési szakaszt egy egységként kezeli, belső csoportosítással módosítja az alapozó képzés, a képességfejlesztés és a tudományos alapozás szerkezeti arányait. Azt szeretnénk, hogy a nyolcosztályos gimnázium olyan általánosan művelt, idegen nyelveket beszélő fiatalokat neveljen, akiknek többségét az egyetemi és főiskolai továbbtanulásra készítse fel, és nevelje őket az értelmiségi életvitelre, az alkotó, értéket teremtő munkára, megfelelő politikai kultúrával megalapozott közéletiségre. A nagy átlagot tekintve azt lehet mondani, hogy a biológiai érés folyamata tízéves kor körül megkezdődik. A személyiség fejlődésének menetét most mesterségesen vágja szét a tizennégy éves korban történő iskolaváltás. Jelenlegi oktatási rendszerünkben a legfogékonyabb korban történik az átlépés az általános iskolából a középiskolába. Ebben a korban a gyermekek mindenképpen megrázkódtatásnak vannak kitéve az alsó és felső tagozat közötti különbség miatt. Garantálja az osztályfőnök és a legtöbb nevelő személyének állandóságát nyolc éven keresztül. Ezáltal a gyermekek nevelése szakértelemmel irányított, koncepcionálisan állandó, személyes kapcsolatokon alapuló folyamattá válik. A nyolcosztályos képzés tantervének legfőbb gyakorlati előnyei: • A jó képességű tanulóknál a bennük meglevő motiváció, a tanulni akarás már eleve magasabb színvonalú munkát tesz lehetővé. • A tanterv nagyrészt lineáris jellegű, nincsenek felesleges ismétlődések. Nagyobb az „összhang” a tantárgyak között. Mindez együttesen azt eredményezi, hogy ugyanazon idő alatt lényegesen több ismeret sajátítható el úgy, hogy az nem jelent a tanulóknak érezhető pluszterhelést. A lineáris tantervi építkezés „szellősebb” tanterveket, nyugodtabb légkörű iskolát, és ennél fogva biztosabb tudást fog eredményezni. • Fontosnak tartjuk, hogy egyrészt tananyaghoz kötődően, másrészt osztályfőnöki órák, délutáni elfoglaltságok tervezésekor hangsúlyossá váljon a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő információk átadása.

Oldal: 95/118

• Kiküszöböljük egyes tananyagrészek újratanítását. • A megtakarított időt gyakorlásra, a tananyag alaposabb elsajátítására és a művelődési anyag bővítésére használjuk. • Elkerüljük a kétszeri iskolaváltást. A jelenlegi tantárgyi rendszert és az óratervet korszerűsítettük úgy, hogy erős alapokat biztosítson.

14.2.

A nyolcéves gimnáziumi képzés szakaszai

A nyolc év 2 + 4 + 2 felosztásban jelentkezik. Általános középfokú oktatás, mely az ötödik, valamint a kilencedik évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon érettségivel fejeződik be. a / Az első, 2 éves előkészítő szakasz A nyolcéves program első két évét mi az alapképességek fejlesztésére szánjuk. Ezt a szakaszt előkészítő, alapozó, építő, illetve kisgimnáziumi éveknek nevezhetjük. Ezen a fokozaton az ismereteket a felismerés és a belátás szintjén követeljük meg. Itt kell a gimnázium céljainak végleg megnyerni a tanítványokat (és szüleiket), és itt kell őket felruházni azokkal a képességekkel, amelyek birtokában könnyebben tudják majd tanulni később a hagyományos tantárgyakat. Itt kell őket képessé tenni az önálló ismeretszerzésre is. Nagy gondot kell fordítani a helyes tanulási szokások kialakítására. Különböző tanulási módszereket kell ajánlani, előkészíteni az önálló „búvárkodás” segítségével a későbbi tudományos munkára való készséget, kialakítani a sokszínűség értékelését, a másképp gondolkodás lehetőségét kereső magatartást. Középpontjában az anyanyelvi nevelés áll. Sok gyakorlati feladattal alakítjuk ki az anyanyelvi készségeket. A művelődéstörténetbe (irodalom-, művészet- és tudománytörténet, társadalmi ismeretek) az életkoruknak megfelelő olvasmányok, igazi értéket hordozó irodalmi szövegek feldolgozásával vezetjük be a tanulókat. A szövegértés és szövegalkotás nem kiegészítője, hanem alapja az adott készségterületek fejlesztésének. A matematika tanítás meghatározó eleme az alapkészségek egységesítése, fejlesztése. A logikus gondolkodás kialakítása egyszerű szöveges feladatokon keresztül. A természettudományi tárgyak a természeti jelenségek egyszerű, logikus magyarázatával, kevés elmélettel kezdik munkájukat. Az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a tánc és dráma tantárgyak az alapozó szakaszban sok gyakorlattal „haladnak”. Forrásuk és tananyaguk nagyrészt a népzene, a néptánc és a népművészet (hímzés, szövés, korongozás, agyagozás). A testnevelési órák játékosak. A gyerekek mozgásigényeinek kielégítésére szolgálnak még a délutáni nem kötelező jellegű tömegsport foglalkozások. b/ Orientációs, 4 éves szakasz A négyéves középső szakasz elnevezése: orientáló, építő fejlesztő vagy általánosan képző. Ebben a szakaszban a tantárgyak oktatása során a szakosodás előkészítése folyik. Nagy súlyt fektetünk a nyelvtanításra. A második idegen nyelvet később kezdjük oktatni, a fakultatív órakeretben lehet harmadik idegen nyelvet is tanulni. Ekkor lépnek be a „klasszikus” természettudományos tantárgyak. Oldal: 96/118

Az előkészítő szakasz tapasztalatai alapján az osztályon belül a fokozott tehetséggondozás érdekében, ha lehetőség adódik ún. „nívócsoportokat” alakítunk ki (pl. az idegen nyelvek tanulásánál vagy pl. a természettudományok esetében az előzőekben nyújtott teljesítmény alapján alakítjuk ki a csoportokat). Az osztályok lehetőség szerint állandó tantermükben tartózkodnak azokon az órákon, melyek nem bontottak, egyébként szaktantermekben tartjuk az órákat a megfelelő szemléltetés biztosítása végett. E szakasznak képzési célja, hogy bevezesse a gyermekeket a tantárgyak megalapozta tudományos ismeretekbe, és előkészítse a 11. évfolyamon kezdődő „szakosodást”. A délutáni foglalkozásokon uralkodóvá válnak a szakkörök és az önként vállalt választható órák. Mind a csoportbontások, mind a délutáni foglalkozások szervezése mindenkor a költségvetés, illetve a fenntartó önkormányzatnak a képzéshez nyújtott finanszírozása függvényében történik. c/ Emelt szintű érettségire felkészítő 2 éves szakasz A kétéves záró szakasz elnevezése egyben a funkcióját is jelzi: differenciáló, differenciáltan fejlesztő vagy érettségire előkészítő szakasz. Kiemelt képzési célja, hogy a tanulókat előkészítse a választott pályára, a továbbtanulásra. A felvételi rendszer alakulásától függően fel kell őket készíteni a felvételi vizsgákra is. Az új érettségi vizsgaszabályzat szellemében szervezzük meg a középszintű, illetve emeltszintű érettségire felkészítő csoportokat. Elképzelésünk szerint a hagyományos négyosztályos képzési rendszerben tagozatos szinten oktatott tárgyak vonatkozásában egy csoportba kerülnének az emelt szintű érettségire történő felkészítést igénylők mindkét oktatási formában. Megfelelő számú jelentkező esetén a nyolcosztályos képzési formában részesülő tanulókat más tantárgyakból is külön előkészítő csoportban oktatjuk. A szakaszok végén vizsgákat tervezünk. 14.3.

Tanári módszerek

Tartalmi-szemléletbeli feladat, hogy a szaktanár elsősorban a szó nemes értelmébe „tanár legyen”, s csak másodsorban szaktárgyának oktatója. Tanár, akinek legfontosabb becsvágya tudásának gyarapítása azért, hogy azt átadhassa tanítványainak. A fenti elvárásoknak nem lehet csak az egyéni pedagógiai „ötletek”/módszerek segítségével megfelelni. Szisztematikus csapatmunkát igényel a nyolcosztályos gimnáziumban folyó nevelés. A nyolcosztályos gimnáziumban alapvetően nem kell másként foglalkozni a kisgimnazistákkal, mint a nagyokkal. Az értelmes, tanulásra motivált tízévesekkel ugyanolyan módszertani eljárásokat lehet és kell követni, mint a nagyobbakkal. Fontos, hogy érezzék: a tanár szellemi partnert keres és talál bennük. Nem kell hozzájuk „leereszkedni”, s nem szabad kisgyermekként bánni velük. A gyerekek pillanatok alatt „felnőnek” a felnőtt beszédhez, a komoly, ám baráti hangvételhez. Változatosabb módszerekre kell törekedni az órákon, és a megszokottnál sokkal nagyobb türelmet kell tanúsítani. De türelemmel, tapintattal és tudatosan vállalt kompromisszumokkal ki lehet fejleszteni a tanítványokban a kellő önmérsékletet. A nyolcosztályos gimnázium első évfolyamain való tanítás a megszokottnál sokkal alaposabb felkészülést, lényegesen több tanári munkát (pl. írásbeli munkák rendszeres javítása, a lassú

Oldal: 97/118

írásmódhoz való sokféle alkalmazkodás stb.) követel, viszont mérhetetlen szakmai öröm forrásává válik. Egységességre kell törekedni a következő területeken: • a gyermek személyiségének tiszteletben tartása; • a tananyaga közös megbeszélése; • a tanulók differenciált aktivizálása; • az önálló munkavégzésre való ösztönzés, s ennek elismerése; • a gyermeki teljesítmények folyamatos értékelése; • a szellemi izgalom, a tudás, a felfedezés örömének megismertetése; • a tolerancia kialakítása az ellenvéleményekkel szemben; • tartalmas emberi kapcsolat kialakítása a tanítványokkal a tanári tekintély fenntartása mellett; • a következetesség és kiszámíthatóság kialakítása a tanulók és pedagógusok viszonyában ; • s végül, de kiemelten: állandó önképzés és önkontroll. 14.4.

Kik lehetnek a nyolcosztályos gimnázium tanulói?

16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról „17/A.§ (1) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet.”

Az alkalmasság kritériumának kizárólag a gyermek képességeit, felkészültségét, a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményét és a szellemi munkához való viszonyát lehet tartani. Azokat a jó képességű, jó tanulmányi eredményű 4. osztályos általános iskolás lányokat és fiúkat várjuk, akik távlatokban továbbtanulásra - egyetemi, főiskolai tanulmányokra készülnek. A törvényi szabályozás alapján a tanulmányi eredmények és az írásbeli vizsga eredménye alapján döntünk a jelentkező tanuló felvételéről. A hagyományossá vált tájékoztatási rendszerünk első lépéseként a szülők és a gyermekek számára még az ősz folyamán (novemberben) tartunk tájékoztatót, ahol a feltett kérdéseikre az igazgató és az igazgatóhelyettesek adnak választ. Ismertetjük velük a nyolcosztályos képzés lényegét, főbb szakaszait. Adunk számukra egy rövid ismertetőt is. Felhívjuk a figyelmüket, hogy egy felvételi feladatokat tartalmazó példatárat is tudunk rendelkezésükre bocsátani, valamint arra, hogy mielőtt döntenének a jelentkezésről, tanulmányozzák át könyvtárunkban vagy honlapunkon. 14.5.

Be- és kilépési lehetőségek

a) A jelentkezés módja a 6.1.6. pontban. b) Átjárhatóság: Tekintettel arra, hogy a tanulókat egyrészt az érintett korosztály szülőinek előzetes és nagyon alapos tájékoztatása után, az iskola szándékaival való azonosulás és együttműködési készség alapján, másrészt felvételi eljárást követően vesszük fel, lényegében nem kell számítani belső mozgásra. Mégis lehetnek kilépő tanulók (a nagy távolságra vagy más városba költözés). Kiderülhet egy-egy tanulóról, hogy nem felel meg az elvárásoknak, a követelményeknek, a nyolcadik évfolyam végén (a szintvizsgák után) válthat iskolát. Garantálható, hogy bármelyik iskolatípusban minden zökkenő nélkül folytathatják tanulmányaikat, mert sem a készségek, sem a jártasságok területén nem lesznek hátrányban kortársaikkal szemben. Az ismételt szintvizsgák Oldal: 98/118

eredménytelensége esetén ezt meg is kell tenniük. (Természetesen maradhatnak a négyosztályos gimnáziumi osztályainkban is.) A helyi tantervünk összeállításakor igyekeztünk maximálisan figyelembe venni a különböző évfolyamokhoz kötött szintkövetelmények elérését. Fel kell készülni a belépő tanulók fogadására is, ha az osztályban megüresedik egy hely. A belépni szándékozókat egyrészt egy oldottabb formájú, másrészt egy évről évre szigorúbbá váló szaktárgyi vizsgálat, meghallgatás alá vetjük (ld. iskolai vizsgaszabályzat). Ha ezen a fiatal alkalmasnak bizonyul, folytathatja tanulmányait a nyolcosztályos gimnáziumban. Ha a jelölt tehetséges, de pótolható tantárgyi hiányosságai vannak, éppúgy, mint a kilépőt, őt is egyéni foglalkozásokkal kell segíteni a váltással járó nehézségek elviselésében és a hiányok pótlásában. 14.6. Vizsgák A vizsgák megszervezése és lebonyolítása a tantestület, a vizsgák eredményes teljesítése pedig a tanulók számára kötelező feladat. A vizsgák rendjét, idejét, a szükséges felkészülési napokat az iskola mindenkori éves munkaterve tartalmazza. A vizsgák eredménye a tanuló bizonyítványában és a törzskönyvben rögzítésre kerül. A szóbeli vizsgákon a bizottság minimum 3 tagú, a szaktanár mellett általában az osztályfőnök és az igazgatóság valamely tagja vagy az igazgató által megbízott személy van jelen. A szóbeli vizsga a tantestület bármely tagja által megtekinthető. 6. évfolyam, nyolcosztályos gimnázium - A vizsgák célja az előkészítő szakasz lezárása, valamint annak felmérése, hogy a tanuló képes a gimnázium speciális tanterve szerint haladni, annak követelményeit teljesíteni. - Ezek a vizsgák külön felkészülési időt nem igényelnek. A vizsgák napján feleltetni, dolgozatot íratni nem szabad. - Az értékelés módjai: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. - A sikertelen vizsga egyszer még az évzáró előtt megismételhető, illetve ha ez sem sikeres, akkor a pótvizsga időszakban van lehetőség újabb teljesítésre. Ennek sikertelensége esetén a tanuló másik általános iskola 7. osztályában folytathatja tanulmányait. - A vizsgák tárgyai és módjai: Anyanyelv és társadalomismeret: 90 perces írásbeli dolgozat – két társadalomismereti téma közül választhat a vizsgázó, a fogalmazványt anyanyelvi szempontból is értékelik. Természetismeret: 45 perces gyakorlat elvégzése – a gyakorlat önálló elvégzése megfigyelést, jelenség magyarázatát, az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását tartalmazza. Az évfolyam tanulói bemutatókat tartanak, melyeknek célja, hogy a szülők megismerjék a készségtárgyakban nyújtott teljesítményüket. A vendégek ének-zene és testnevelés bemutató órákon vehetnek részt, illetve kiállításon megtekinthetik a rajz és a kézműves órákon készített munkákat. 8. évfolyam, nyolcosztályos gimnázium A vizsgák tárgyai és módjai: Magyar nyelv és irodalom: 90 perces írásbeli dolgozat valamint szóbeli vizsga Történelem: szóbeli vizsga Matematika: 90 perces írásbeli dolgozat

Oldal: 99/118

9. évfolyam A vizsga tárgya és módja: Földrajz: szóbeli vizsga 10. évfolyam félév A vizsga tárgya és módja: Kémia: szóbeli vizsga 10. évfolyam év vége A vizsga tárgya és módja: Biológia: szóbeli vizsga 11. évfolyam év vége A vizsga tárgya és módja: Fizika: 120 perces írásbeli dolgozat

A vizsgák tárgyai és módjai: Anyanyelv és társadalomismeret: 90 perces írásbeli dolgozat – két társadalomismereti téma közül választhat a vizsgázó, a fogalmazványt anyanyelvi szempontból is értékelik. Természetismeret: 45 perces gyakorlat elvégzése – a gyakorlat önálló elvégzése megfigyelést, jelenség magyarázatát, az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását tartalmazza. Az évfolyam tanulói bemutatókat tartanak, melyeknek célja, hogy a szülők megismerjék a készségtárgyakban nyújtott teljesítményüket. A vendégek ének-zene és testnevelés bemutató órákon vehetnek részt, illetve kiállításon megtekinthetik a rajz és a kézműves órákon készített munkákat. A további vizsgákra vonatkozó általános szabályok - A vizsgák célja az addig tanultak szintetizáló, rendszerező jellegű áttekintése; nagyobb lélegzetű írásbeli dolgozatban, adott idő alatt a rendezett, áttekinthető leírás gyakorlása; szóbeli felelet esetén az önálló szóbeli előadásmód gyakorlása, a vizsgaszituációval való találkozás, a bizottság előtti összefogott, önálló beszámoló gyakorlása. - A vizsgákra csak a tanított anyag lényeges részei kerülnek kijelölésre, nem cél a teljes tananyag számonkérése. A vizsgák tematikáját legkésőbb a vizsga előtt két hónappal a tanulók rendelkezésére kell bocsátani. - A vizsgákra kijelölt vizsganapon kerül sor, előtte hétvégéhez kapcsolódó három munkanap felkészülési időt kell adni. - Az értékelés osztályzattal történik. - A sikertelen vizsga a pótvizsga időszakban, illetve a későbbi években többször megismételhető, ez nem jár évismétléssel. Minden vizsgát a gimnáziumi tanulmányok befejezéséig teljesíteni kell, érettségi vizsga ezután kezdhető meg. - Egyes tanulók esetében az igazgató az osztályfőnökkel és a szaktanárral egyeztetve, külön határozatban felmentheti a tanulót a vizsgakötelezettség alól. (pl. magántanuló, későbbi évfolyamon kapcsolódott az iskola munkájába, külföldön tanult, párhuzamosan valamely művészeti középiskola tanulója)

Oldal: 100/118

15. Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése Alaptevékenység: •

•

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása, nevelése az 1-13. évfolyamokon - ép értelmű, súlyos beszédhibás és diszlexiás gyermekek oktatása, fejlesztése Tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése - középsúlyos integrált tanulók nappali rendszerű oktatása, nevelése 1-8. évfolyamokon

Alapelvek: Az SNI tanulók oktatása-nevelése során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: • Gyermekek sérüléseik ellenére is az ép társaikkal azonos jogokkal bírnak. • Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodási képességet. Ezért olyan személyiségjegyek kialakítására kell törekednünk, hogy tanulóink képesek legyenek az épek között élni. • A tanulási képesség különböző mértékű és típusú zavarát diagnosztizálva egyéni képességfejlesztéssel az alaptevékenységek kialakítása a lehetséges szinten. • Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztatható munkára van szükség. • Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. • A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek, valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A tanulásban akadályozott gyermekek között az átlagosnál nagyobb százalékban találhatók „diszes” tanulók. Jellemző tanulási tulajdonságaik: Bármilyen pszichikus tevékenység akkor okoz részükre gondot, amikor a személyiségnek fokozottan aktívvá kellene válnia. Elkerülik az erőfeszítést igénylő feladatokat. Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbális gondolkodási folyamataik. Lassan tanulnak, gyorsan felejtenek. A téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelemkoncentráció, a kommunikáció valamint a szociális alkalmazkodás eltérései jellemzik. Az iskolai oktatás három szakaszra osztható: 1. Az 1-6. évfolyamon az érzéki feladatok és alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, tárgyi cselekvéses megismerés, tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megismerése. 2. A 7-8. évfolyamon elsődlegesen megismerési módszerek továbbfejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási Oldal: 101/118

szokásokra épül. Előtérbe kerül az önálló tanulási tevékenység, a verbális szint, a manipulációs és a képi szint. 3. A 9-12. évfolyam a kötelező iskolázás befejezését, valamint a szakma szerzés előkészítését jelenti. Célok: A lemaradás okainak feltárása. Differenciált képességfejlesztés, a tanórákon a gyerekekhez igazodó tanulási eljárások alkalmazása. Az apró lépések elvének és a tanulói beavatás gyakorlatának megvalósulása. A tanítás során a sokrétű tapasztalása és szemléletes tanítás biztosítása. A pszichológiai, gyógypedagógusa, logopédiai korrekció és fejlesztő foglalkozások lehetőségei. Eredményes tanulás i technikák megismertetése, gyakoroltatása. A gyerekek személyiségének gondozása a sikerélmények elősegítésével és a gyerek más irányú feltárásával. A nevelő és gyermek személyes kapcsolatának erősítésével a tanulási motiváció erősítése. A szülői házzal való folyamatos kapcsolattartás elősegítése, hogy a gyermek ne legyen kitéve az elvárásoknak, s általuk ne romoljon a szülő-gyermek kapcsolat. A sérült személyiség fejlesztése egységes folyamatban, amelyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elveszettek pótlása, újra kialakítása, a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése. A további sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. Kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra építve : • • • • •

• •

•

Hiányos képességek korrekciója Európai azonosságtudat Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulás tanítása Társadalmi életre történő felkészítés, szocializáció - énkép, önismeret - hon és népismeret - kommunikációs képességek - megismerő képesség - cselekvő képesség - szociális képesség fejlesztése, melynek birtokában a tanulók az iskolából való kilépés után képesek lesznek érdekeik felismerésére, azok megfelelő módon történő érvényesítésére; - gazdasági nevelés, önálló életvezetési technikák elsajátítására - családi életre nevelés Általános emberi értékek megismertetése. Környezeti nevelés: - tanulók környezettudatos magatartása - életviteli szokások, egészséges életmód kialakítása - közvetlen környezet szokásainak megismerése - természeti környezet megismerése Egészségnevelési program: - iskolai étkeztetés

Oldal: 102/118

•

- mindennapos testmozgás - személyiség fejlődése - tanórán kívüli programok Fogyasztóvédelem (egészségnevelési program része) - veszélyes termékek elleni tiltakozási jog - jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog

Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. A célok megvalósulása – kompetencia területenként: • • • • • • • • • •

Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőképesség Matematikai kompetencia-matematikai gondolkodás, matematikai műveletek összefüggések felismerése Anyanyelvi kommunikáció-kommunikációs képességeinek fejlesztése, szinten tartása, Szociális és állampolgári kompetencia-a tanulók szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének formálása a társadalmi beilleszkedés érdekében. Hatékony, önálló tanulás-alapvető tanulási képességek fejlesztése, az értelmi képességek szinten tartása. Idegen nyelvi kommunikáció-más kultúrák megismerése A digitális kompetencia felöleli az információ megkeresését, feldolgozását, alkalmazását Természettudományos kompetencia-az ember és a rajta kívüli természeti világ közti kölcsönhatás Kezdeményező képesség, vállalkozási kompetencia

A fejlesztés szakaszai: 1. Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam Iskolakészültség megerősítését, a tanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítását, a sérült értelmi funkciók részleges vagy teljes helyreállítását, a kultúrtechnikák megtanítását, a sajátos fejlődési ütemhez történő alkalmazkodást szolgálja. Tanulóink többsége hátrányos szociális helyzetű, roma származású, ezért a kultúraközi, bikulturális szocializáción túl a magyar nyelv és irodalom tanítás elsődleges feladata a nyelvhasználati képesség fejlesztése. 2. Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam A képesség fejlesztésében hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. Oldal: 103/118

3. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam A tanítás – tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően differenciált módon jelen van a manipulációs és képi szint. Az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítását, a súlyos tanulási nehézséget mutatók felzárkóztatását, az önálló tanulási képességek intenzív fejlesztését, a „megközelítőleg” egységes tudásszint elérését biztosítja. 4. Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Az ismeretbővítés, rendszerezés, az egyes tudományterületek felé történő kitekintés, az önálló életvezetésre való felkészítés kerül előtérbe. 5. Általános műveltséget megszilárdító szakasz: 9-12. évfolyam Elsősorban az ismeretek megerősítése, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása a cél. Speciális módszerek a diszlexiás tanulók fejlesztésében: E tanulók speciális fejlesztése általában a kisiskoláskorra koncentrálódik. Ebben a korban ugyanis még maradandó személyiségkárosodás nélkül kiküszöbölhetők az akadályozottságok, megelőzhetők a súlyosabb tanulási zavarok. A fejlesztés elvei: Az anyanyelvi fejlesztés tartalmát, a fejlesztésre fordított időt az egyéni speciális szükséglet határozza meg: • • •

• • • •

az olvasás, írás előkészítésének időtartama lényegesen megnövekszik, az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén, egész időtartamában központi szerepet játszik; a téri orientáció-mozgás, ritmus-beszédkoordináció a fejlesztés másik nagy területe; a fejlesztésben nagy szerepet kell kapnia a a., szóbeli és írott nyelvi részletek változatos gyakorlásának, b., aktív szókincs, szójelentés fokozatosan építkező fejlesztése, c., beszédhelyzetek részleteinek a beszédállapot fejlődési szintjéhez igazítása; a nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tanítása a szigorú fokozatosság elvét betartva, változatos formában történik; a tollbamondás írásának tanításakor a nehézségi fokozatokat betartva (látó-halló) mindenkor egyenletesen követhető tempóval történik; a memoriterek feldolgozása mindig arányos, állapotméretezett legyen, a vizuális, akusztikus, verbális információk segítsék egymást a tanulás-tanítás minden területén.

A tanulói jogviszony a Tanulásban akadályozottak tagozatán: Az SNI tanuló felvétel a Tanulási Képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján történik. Oldal: 104/118

A tagozatra való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek: • szakértői javaslat • születési anyakönyvi kivonat • szülő/gondviselő személyi igazolványa • a gyermek egészségbiztosítási kártyája • esetleges előző iskolától a tanügyi dokumentumok. A tanuló az iskolával – a beíratás napjától – tanulói jogviszonyban áll, jelenlétével a jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi. A tanulói jogviszony megszűnik: • • • • •

az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, a tizenkettedik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján áthelyezés másik iskolába.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség fejlesztése. A nevelési és oktatási folyamat egy céltudatos, tervszerű hatásfolyamat, a tanulók pedagógiai szándékú alakítása. Ez a pedagógiai hatás fakadhat a tanított tárgyak tartalmából, az alkalmazott módszerekből, a pedagógus-növendék viszonyából és abból az atmoszférából, amely az adott gyermekcsoportra jellemző. E feladatok eredményességét a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságai szabják meg. A pedagógiai programunkban képviselt értékek az SNI tanulók esetében az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy tanulóink – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Pedagógiai programunkban előtérbe helyezzük a személyiségfejlesztő oktatást azzal, hogy teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Olyan pedagógiai munkát folytatunk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola. A személyiségfejlesztő munkában figyelembe kell vennünk, hogy sérült gyermekeket nevelünk, ezért egyénre szabott eszközökkel és célokkal kell dolgoznunk. A lehetőségekhez képest az alábbi énkép kialakítás az optimális: Az önbizalom és az önértékelés erősödése. ↓ Oldal: 105/118

Pozitív énkép. ↓ Belső kontrollra irányultság. ↓ A felelősség vállalása. ↓ Önállóság. ↓ Énerős ember. (Ranschburg-Popper, 1978.) Személyiségfejlesztés életkori szakaszokhoz rendelten: 1. Kisiskoláskor: A sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok feltárása után történik a fejlesztés: - az iskola előkészítő foglalkozásokkal az iskolai életre való felkészítés - az iskolai élet, a társkapcsolatok szokásrendjének elsajátítása - a feladat- és szabálytudat erősítése - az érdeklődés, tevékenység iránti igény felkeltése - a közösségi tudat, az érzelmi élet gazdagítása - alapvető kultúrtechnikák elsajátítása - kommunikációs képességek fejlesztése - a játék szerepe – szabályjáték, didaktikai játék megismerése - ismeretszerzés biztosítása, képességfejlesztés a személyiségszerkezet figyelembe vételével - pozitív tulajdonságok erősítése - a kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése. 2. Serdülőkor: A személyiségfejlesztés a pszichikus funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök stb.) fejlődési ütemében és dinamikájában történjen: - önismeret erősítése - a helyes véleménynyilvánítás elsajátítása - ismeretszerzés, személyiségjegyek a továbbtanulás tükrében - a általános műveltség elemeinek gazdagítása, erősítése - önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megismerése - felkészítés a konfliktusmentes kapcsolatépítésre - az önálló tanulás elsajátítása, a jól működő képességek fejlesztése, a sérült korrigálása - a személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása - a tartós munkavégzésre, a kitartásra nevelés. PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Oldal: 106/118

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyógypedagógia tevékenysége során a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, ami tanítási órán és tanórán kívül külön programokon keresztül valósul meg. A fentieken kívül a habilitációs és rehabilitációs órák állnak a tanulók fejlesztésére. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Az ide bekerülő tanulók nem csak a fogyatékosságból adódód problémákkal, hanem a tanulási kudarc következményeivel is küszködnek. A specifikusságából adódó habilitációs és rehabilitációs tevékenység során folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása az előbbieken kívül a tanítási órákon és a napközis csoportokban differenciálással valósul meg. A dyslexia és dysgraphya, dyscalculia megelőzésére és megsegítésére egyéni fejlesztés és kiscsoportos foglalkozások vannak. Logopédus segíti a beszédhibás gyerekeket. Iskolai beszámoltatások Az iskola nevelő és oktatómunkájának egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése. Az előírt követelmények teljesítésének mérése az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók - szóbeli feleletek - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján történik. Az ellenőrzés, számonkérés mindhárom formájában lehet: ● folyamat ellenőrzés, amikor diagnosztikai célból a pedagógiai munka tervezését segítjük. Iskolatípusunkban ez a leggyakoribb ellenőrzési forma. ● eredmények ellenőrzése; egy témakör zárásakor, illetve félévi vagy év végi felméréskor a helyi tantervi követelményeknek megfelelően. A számonkérés módja, és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, és egyéni képességeihez. Írásbeli munkák a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a tanító által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulók. Írásbeli számonkérés egy vagy több tanulót, illetve az egész osztályt érintheti. A magántanulók teljesítményének mérése félévkor és tanév végén van. A tantárgyi követelményeknek megfelelően év végén osztályozó vizsgát tesznek.

Oldal: 107/118

Írásbeli számonkérés formái, rendje és korlátai: A számonkérés minden formája, csak a megtanított tananyagot tartalmazhatja. Az értékelés mindig folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus (egyénre szóló), a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. A sajátos nevelési igényű tanulók az eltérő képességeikből adódóan más- más teljesítményt nyújtanak gyakorlati tevékenység során, szóban, illetve írásban. A számonkérés korlátai közé tartozik: - biztosítani kell az esélyt, hogy „saját nyelvén” teljesíthessen minden tanuló - a terhelhetőséget figyelembe véve egy tanítási napon több felmérés nem íratható Az írásbeli számonkérés módjai: - feladatlap, röpdolgozat (néhány óra anyagából, résztémákból) - felmérések: év eleji, félévi, év végi Elvek, követelmények A helyi tantervi minimum követelményeinek teljesítése a továbbhaladás feltétele. A követelményeket, (témazárók, felmérők témakörét) és az értékelési módszereket egyértelműen érthetően kell megfogalmazni, hogy a tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Az osztályzatok kialakításához minimum havi egy érdemjegy szükséges. Írásbeli számonkérést követően a javítás lehetőleg a következő alkalommal, de max. 1 héten belül kell elvégezni. Az írásbeli munkáknál a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel kell ellátni, kiosztáskor rövid szóbeli kiegészítés mellett az érdemjegy szóbeli indoklása is szükséges ahhoz, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével, esetleges hiányosságaival, hibáival. Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a gyermeket pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. Lehetőség a pozitív motiváció érdekében a tanórai munka értékelése. Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodni kell a javítás lehetőségéről. A tanuló terhelhetőségét figyelembe kell venni, ezért egy tanítási napon nem lehet kettőnél több felmérőt íratni. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: -

Mindig csak elsődlegesen begyakorolt feladatokat lehet feladni az otthoni felkészüléshez. Amit a tanuló önállóan meg tud oldani, azt tudja, ismételni, gyakorolni. - A házi feladatok mennyisége igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. Alsó tagozaton: főleg írásbeli Felső tagozaton: írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt. A szóbeli feladatoknál kellően körülhatárolt tananyagrészt biztosítva segítjük a tanulási folyamatot. (vázlat, kiemelt szöveg) - A házi feladatok minőségi, mennyiségi és időkeret korlátozását figyelembe véve a differenciálás elve érvényesül

Oldal: 108/118

16. Dráma szakosított program Művészeti képzés a Budapesti Operettszínház szakmai támogatásával a gimnáziumi szakasz 9. évfolyamától Művészeti vezető a Budapesti Operettszínház színésze.

16.1. Az indítás célja: A dráma tagozatunkat a 2010-2011-es tanévtől indítjuk azzal a céllal, hogy az irodalom, az anyanyelv, az ének, a zene, a tánc, a színház- és a filmművészet iránt érdeklődő tanulók számára biztosítsuk képzési lehetőséget. Elsődleges feladatunkat a sokoldalú személyiségfejlesztés. A tanulók kreativitásának, véleményalkotó és önkifejezési képességeinek a kibontakoztatása. Nevelő-oktató munkánk feladatai: • • • • •

• •

kreatív, cselekvő, érzelmeket és értelmet megmozgató folyamat útján jussanak a tanulók ismeretekhez, amelyek az átélés miatt maradandóbb nyomokat hagynak emlékezetükben, különböző dramatikus játékok során fejlődjön önismereti és kapcsolatteremtő képességük, összpontosított, megtervezett (csoportos) munkára szoktatással az együttműködés és a tolerancia magas szintjének kialakítása, a tanulók térbeli mozgásbiztonságának javítása, idő- és ritmusérzékük fejlesztése, a diákok beszédkészségének fejlesztése, alakuljon ki bennük a gesztusnyelv és a testbeszéd kódolásának képessége, tudják kellő hatásfokkal alkalmazni ezeket a kommunikációban, a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és az érzékenység fokozása, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, a problémaérzékenység növelése, erkölcsi és esztétikai értékek megítélése.

16.2. A képzés szerkezete A kötelező kerettantervi tantárgyakon kívül a tanulók speciális elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek: • • • • • • •

Színházi alapismeretek Drámajáték Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek Bábjáték Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni és közös éneklés Mozgókép- és médiaismeretek Esztétikai alapismeretek

Az elméleti képzés a drámatörténet órák keretében történik. A gyakorlati ismereteket drámapedagógiai gyakorlatokon, az ének- és táncórákon sajátítják el a tanulók.

Oldal: 109/118

Felkészítjük tanulóinkat az érettségire, a nyelvvizsgára és a humán, a művészeti és a kommunikáció irányokban történő továbbtanulásra. Dráma, mozgókép- és médiaismeret tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést. A tagozaton két idegen nyelvet oktatunk. Az első idegen nyelvet (angol vagy német) heti 5 órában, a második nyelvet ( angol, német vagy orosz) heti 3 órában tanítjuk. A Budapesti Operettszínház szerepvállalása az oktatásban: • • • • • • •

Folyamatos kapcsolattartás az iskola és a Budapesti Operettszínház között Szakemberek biztosítása a gyakorlati képzéshez Művészek és színházi szakemberek biztosítása a felvételihez és a vizsgákhoz A szakmai munka technikai eszközökkel való segítése Színházi előadások, próbák látogatásának szervezése Fesztiválokon való részvétel lehetőségének megteremtése, illetve segítése A musical nyári táborokban való részvételi lehetőség biztosítása

16.3. A képzés iránya: •

Kétszintű érettségire való felkészítés

•

Személyiség és közösségformálás

•

Kommunikációs készségek fejlesztése

•

Színjátszás és média eszközeivel való embernevelés

•

A művészi és média vonalán továbbtanulni vágyó diákok elméleti és gyakorlati felkészítése a pályára, vagy a továbbtanulásra

16.4. A képzés formája: A gimnáziumban kötelezően szereplő tantárgyakon kívül a tanulók a következő elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt: Színházi gyakorlat heti két délután (2x3 óra) Dráma óra Színházi alapismeretek A színház és a média megjelenésének vizuális ismeretei (díszlet, jelmez, látványterv) Beszédtechnika A beszédhibák javítása és a helyes kiejtés gyakorlása szakember vezetésével. Magánének és karének Egyéni, illetve csoportos foglalkozás (indokolt esetben felmentés adható) Tánc és mozgás csoportos óra szakember vezetésével

Oldal: 110/118

16.5. A felvételi rendje Felvételi alkalmassági vizsgát kell tenni, amelynek időpontjáról minden jelentkezőt levélben értesítünk. A felvételi vizsga tartalma: írásbeli és szóbeli vizsga Írásbeli: szövegalkotás (írásban) az általunk megadott témában. A gyakorlati vizsgára • • •

5 szabadon választott verssel, prózával, prózarészlettel (összesen 5), 2 szabadon választott dallal, vagy hangszeres zeneszámmal, bármilyen egyéb, a jelentkező által bemutatni kívánt produkcióval, pl. tánc, egyéb mozgássor, pantomim, bábjáték, stb. kell készülni. Írásbeli: o o

Tesztjellegű kérdések az általános műveltség fokának felméréséhez. (5 pont) Néhány soros fogalmazás elkészítése a helyben kapott témából. (5 pont)

Szóbeli: o o o o

Felvételi beszélgetés (25 pont) Két szabadon választott vers, vagy próza előadása (15 pont) Zenei alkalmasság vizsgálata (ének, zene, ritmus) - nem kötelező (5 pont) Mozgáskultúra, tánc bemutatása (5 pont)

A színjátszó gyakorlat eredménye egy, vagy több előadás, amit több alkalommal és helyszínen bemutatunk, valamint az országos színjátszó fesztiválokon is megmérettetjük magunkat.

Oldal: 111/118

17. A szakképző (13-14.) évfolyami képzés szakmai programja A szakképző évfolyamon a Informatika és Vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák közül mindig a munkaerőpiacnak az adott időszakban legjobban megfelelő szakma kerül tanításra. Alapvető cél, hogy a kétéves képzés során a tanuló lehetőleg egy közép és egy emelt / felsőfokú szakma képesítést szerezzen szakmájában. Iskolánkba jelentkező tanulók a következő OKJ képesítések közül választhatnak: • Informatikus/Gazdasági informatikus • Informatikus/Térinformatikus • Protokoll ügyintéző • Utazás ügyintéző • Idegenvezető

Felvétel feltételei a szakképző intézménybe: A szakképző évfolyamra évente maximum 28 főt iskolázunk be. A szakképző évfolyamra felvett tanulóknak sikeres érettségi vizsgával kell rendelkezniük. Túljelentkezés esetén saját iskolánkban végzett tanulók előnyt élveznek.

Az oktatott szakmák szakmai programjai: Gazdasági Informatikus (54 481 04 0010 54 01) Olyan szakember, aki képes a gazdasági és a társadalmi életben vezető informatikusi feladatok ellátására, összetett gazdasági feladatok informatikai szempontból történő megoldására, illetve e a munkáknak a szakmai irányítására. A képzés célja olyan gazdasági ismeretekkel rendelkező informatikus képzése, aki önállóan képes az informatika eszközeit megválasztani, és hatékonyan felhasználni a gazdasági életben. Térinformatikus (54 481 04 0010 54 07) Olyan szakember, aki képes az információs rendszerek készítéséhez szükséges számítógépes adatok gyűjtésére, rögzítésére, módosítására, lekérdezésére, megjelenítésére. A gyűjtött adatokból digitális térképet készít, adatbázisokat tervez, karbantart. A jövő nélkülözhetetlen szakembere lesz a földhivataloknál, önkormányzatoknál, földmérő cégeknél, erdőgazdaságoknál illetve nagyméretű építkezéseknél. Protokoll és utazás ügyintéző (Okj 54 812 02 0000 00 00) Olyan szakember, aki ismeri az idegenforgalomhoz kapcsolódó marketing tevékenységet, az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások körét. Képes korrekt tájékoztatás nyújtására. A Rendezvény- és konferenciaszervezési tevékenységet megfelelő szaktudással, a protokoll szabályok betartásával végzi el. Idegenvezető (54 812 01 1000 00 00) A képzés célja olyan szakember képzése, aki képes az országba érkező külföldi turistákat megismertetni az ország idegenforgalmi, kulturális, történelmi és művészeti értékeivel, nevezetességeivel, képes a külföldre utazó magyar turistacsoport mellett csoportkísérői, tolmácsolási és szervezési feladatok elvégzésére.

Oldal: 112/118

Az oktatott szakmák képzésének célja Szakmai elmélet célja Olyan általános szakmai tudással rendelkező tanulók képzése, akik pontosan ismerik, átlátják: • A Gazdasági Informatikus szakember munkáját, mindennapi dolgait. • A Térinformatikus szakember szakmai feladatait. • A Protokoll és utazás ügyintéző által ellátandó feladatokat • Az Idegenvezető szakmai feladatait. a választott szakmán belül. Szakmai gyakorlat célja: Olyan általános szakmai gyakorlati alapokkal rendelkező tanulók képzése, akik a pályaorientációs céllal folytatott gyakorlataik során az Informatika vagy Vendéglátás és idegenforgalom területén annyi gyakorlati élményanyagot gyűjtenek, amelyek megalapozhatják a későbbi pályaválasztási döntéseiket. A szakképzés elméleti követelményszintje: A szakmai tevékenységre való felkészítés fontos követelménye a korszerű szakmai képesség, a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudás megszerzése. A képzési szint minimuma a megértés és az alkalmazásszintű tudás. Az egyes szakmák teljes tevékenységi körét felölelő munkafolyamatok megismerése és elsajátítása alapvető követelmény. Szakképzés gyakorlati követelménye: A szakmai gyakorlatnak az informatikával vagy a vendéglátás és idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységek megismertetésén túl a jártasság és a készségszint elérését is biztosítani kell. Ezt a nyári összefüggő, valamint az évközi heti gyakorlatokon el kell mélyítenünk. A gyakorlati képzés színvonalának megvalósításához fontos a tárgyi feltételek megfelelő biztosítása. A képzési követelmények minimuma a jártasság és a készségszintű tudás. • A szakmai gyakorlat csak csoportbontásban oktatható • Az iskolakötelező szakmai kirándulás keretében ismerteti meg a képzésben résztvevőkkel az informatika vagy vendéglátás és idegenforgalommal kapcsolatban álló forgalmazó vállalatok tevékenységét. Szabadon választható szakmai tantárgyak Az iskola környezeti igényeknek megfelelően a teljes órakeret 20%-a terhére egyéb szakmai tárgyakat valamint nyelvi órákat biztosít a tanulóknak.

Oldal: 113/118

18. A választott tantervek forrásai Elsődleges szempont a Nemzeti alaptantervre épülő, az oktatási miniszter által kiadott kerettantervnek történő megfelelés: a 2/2008.(II.8.) OKM rendelet „ A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint az egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/ 2004.(V.20.) OM rendelet módosításáról” alapján.

18.1.

Alsó tagozat:

Mint a program előzetes pontjaiban már szerepel, a kifutó, jelenleg harmadikos évfolyamon 2 osztály az ÉKP ( az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program) tanterve alapján halad, 1 osztályunk pedig az Apáczai Tankönyvkiadó tankönyveire épülő helyi tanterve alapján. A 2007/2008-as tanévtől osztályainkat a MOZAIK-os adaptált helyi tanterv alapján indítottuk.

18.2.

Felső tagozat:

A fent említett OM rendelettel módosított kerettantervre épül. Az alább felsorolt egyéb források segédanyagként szolgálnak az 5-8. évfolyamokon: Magyar irodalom: Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve Magyar nyelvtan: Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve Angol nyelv: - ÉKP-s osztályokban Zsolnai József Koncepciója alapján készült tanterv - A nem ÉKP-s osztályokban a kerettanterv alapján készült helyi tanterv Német nyelv: A kerettanterv helyi tantervvé alakítása Nemzetiségi német nyelv: A német nemzetiségi kerettanterv helyi tantervvé alakítása Matematika: MOZAIK Kiadó tanterve Történelem: Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve Természetismeret: 5-6. osztályban a Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve alapján készült helyi tanterv (egészségtan 6.o.) Biológia: 7-8. osztály Mozaik Kiadó tanterve Fizika: 7-8. osztály Mozaik Kiadó tanterve Kémia: 7-8. osztályban a Nemzeti Tankönyvkiadó Kecskésné – féle sorozat tanterve Földrajz: 7-8. oszt. Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve alapján Ének-zene: Apáczai Kiadó tanterve alapján Rajz-vizuális kultúra: A kerettanterv helyi tantervé alakítása Informatika: 6-7-8. osztályok a Nemzeti Tankönyvkiadó tanterve alapján Technika és életvitel: Az Apáczai Kiadó kerettanterve Testnevelés és sport: A kerettanterv helyi tantervvé alakítása Osztályfőnöki: 5-8. osztály helyi tanterv Tánc és dráma: Apáczai Kiadó kerettanterve Hon és népismeret: Az Apáczai Kiadó kerettanterve A” változat Ember és társadalomismeret, etika: Apáczai Kiadó kerettanterve Mozgókép és médiaismeret: A kerettanterv alapján készült helyi tanterv

Oldal: 114/118

18.3.

9-13. évfolyam

Ének-zene: Magyar Közlöny 2008/20/II. szám (291-300. oldal) Testnevelés: Magyar Közlöny 2008/20/II. szám Rajz: Internet ((középszintű) érettségi vizsga általános követelményei) Tankönyv: Imrehné Sebestyén Margit: Képzelet világa I-II. Matematika: www.mozaik.info.hu (MOZAIK Kiadó) Földrajz: Magyar Közlöny 2008/20/II. szám Idegen nyelv: Kerettanterv gimnáziumok számára első és második idegen nyelv www.okm.gov.hu Érettségi vizsga részletes követelményei www.oh.gov.hu – alapján készült. Magyar nyelv és irodalom: Magyar Közlöny 2008/20/II. szám Emberismeret és etika: Magyar Közlöny 2008/20/II. szám Biológia: www.okm.gov.hu Kerettantervek gimnáziumi oktatás Matematika: 11/12. www.mozaik.info.hu MOZAIK Tankönyvek Kosztolányi Kémia: 9/10. www.okm.gov.hu www.mozaik.info.hu A nyolcosztályos gimnázium és a dráma szakosított program óraszámai után megtalálhatóak a tantervek forrásai.

Oldal: 115/118

FÜGGELÉK A pedagógiai program hatálya kiterjed a Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium tanulóira, alkalmazottaira. Többcélú intézményünk közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben az általános iskola és a gimnázium egységes iskolaként működik 1-13. évfolyamokon. (a nyelvi előkészítővel) Tevékenysége kibővül a szakközépiskola tevékenységével, a gimnáziumi felnőttoktatással. Tagintézménye a kéleshalmi Arany János Általános Iskola 1-4. összevont évfolyammal és helyi kollégium. Az egységes középiskola pedagógiai munkája a Kt. 8.§.-a alapján valósul meg, mint az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget meglapozó szakasza. Szerkezetváltást jelent a 4+8-as középiskolai oktatás bevezetése. Az alapfokú nevelést-oktatást biztosítja az általános iskola 8 évfolyama. A középfokú nevelést, oktatást biztosítja gimnázium 4 évfolyama, tevékenysége kiegészül a 0. nyelvi évfolyammal. A szakképzés megszerzésére felkészítést a szakközépiskolai 2 évfolyam látja el. A kollégium feladata megteremteni a feltételeket a fenti iskolai tanulmányokhoz azoknak a tanulóknak, akiket a felvételre a Kt. 32. %-a feljogosít. Az 1-13. évfolyamos, egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes pedagógiai programjának a helyi tantervi részhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. (Kt. 3.%.(3)). Ez összhangban van a kollégiumi pedagógiai programmal, a szakképzés helyi tantervével és felnőttképzés dokumentumaival, melyek a mellékletek részei. Ezek: I. II. III. IV.

Alapító okirat Taneszköz jegyzék Kollégium pedagógiai programja Helyi tanterv *általános iskola - nem szakrendszerű oktatás - német nemzetiségi tagozat - cigány kisebbségi nyelvoktatás - tanulásban akadályozottak - felnőttoktatás - tananyag és követelmények 1-8. - osztályfőnöki órák *integrációs program előkészítése *sajátos nevelési igényű tanulók *középiskola - drámatagozat /9-12./ - nyelvi előkészítő - felnőttképzés - 4+8 osztályos szerkezet - érettségire felkészítés - tananyag és követelmények 9-13.

Oldal: 116/118

A pedagógiai program érvényessége Az intézmény 2007. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, mely a Közoktatási törvény 2006-ban érvényes rendelkezései alapján készült. A helyi tantervek az érvényben lévő kerettantervek ajánlásai alapján készültek. A NAT módosítása következtében életbe lépő tantervi változások a gimnáziumban csak 2012-től valósulnak meg, felmenő rendszerben. Addig a meglévő kerettantervek alapján működünk. A 2007-ben elkészült pedagógiai program az elfogadásától lépett érvénybe, a 2009-es módosítást a törvényi változások és a változó igények teszik indokolttá.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program felülvizsgálatát évente kötelező elvégeznie a nevelőtestületnek a tanévnyitó értekezlet előtt. Felelős: igazgató A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület, a minőségügyi vezetés és az iskolavezetés folyamatosan vizsgálja az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) szerint. A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a tanárok szakmai munkaközösségei, a szülői szervezet vezetősége és az iskola fenntartója egyaránt tehet javaslatot. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják a tantestületnek. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő szeptember 1-től kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, megtekinthető az iskola titkárságán, az iskolai könyvtárban, valamint a szülők és a tanulók beiratkozáskor megtekinthetik. A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható az intézmény: • fenntartójánál • irattárában • könyvtáraiban • tanári szobáiban (elektronikus formában) • igazgatójánál és vezetőtársainál • weboldalon-honlapunkon Időbeli hatálya: 2009. szeptember 1-től. Készítette: Somogyiné Sági Piroska igazgató

Oldal: 117/118

A Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium módosításokkal egységes szerkezetű PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT Véleményezte Szülői testület A pedagógiai programot a Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szülői szervezet 2009. év ……………. tartott ülésén véleményezte, elfogadásra javasolta. Jánoshalma, ………………… ………………………………… az iskolaszék elnöke ………………………………… a szülői testület elnöke Diákönkormányzat A pedagógiai programot a diákönkormányzat a 2009. év ………………. tartott ülésén véleményezte, elfogadásra javasolta.

………………………………………………… a diákönkormányzatot segítő tanár (ált.iskola)

……………………………… DÖK elnök

………………………………………………… a diákönkormányzatot segítő tanár (gimnázium)

………………………………. DÖK elnök

…………………………………………………. a diákönkormányzatot segítő tanár (kollégium)

……………………………….. DÖK elnök

Jánoshalma Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolta 2009.. év ………………………… tartott ülésén. Jánoshalma,…………………… …………………………………… elnök Elfogadta: az intézmény tantestülete a 2009. év június……-i értekezletén . Jánoshalma,…………………… …………………………………… Somogyiné Sági Piroska igazgató

Oldal: 118/118